<«fffSi^

,?=«%iííií^^

#% /*
H£;^^^:^^^
\^
v///'////M-///////y^^ :
y^////^//////^//////////^^^^ % Y^/'/m«!^/////y/j^9:^^^^

mm ^m flSÍft'^

^Si
í^íissíí^síSíiíiííKií^/ííí^ ; ^/////y////////y///M'/y//^^^^ & 4/M»/yy/Mm-M<^>>/////M^^^

?5íí«í«í""'<',«ííí«S^»5SÍSSÍ5íí!íí{íí!íí

fsr^,
"///.
fA.
rf:.>;::
 GejíLá Kf^t

Presented to the

LIBRARffiS ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO
by

George Bisztray
 RÉVAI

NAGY LEXIKONA
UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS
 RÉVAI
NAGY LEXIKONA
AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA

VIL KÖTET
Etelka— Földöv

A SZÖVEGBEN 249 ÁBRA; KÜLÖN MELUSkLETUL

46 KÉP, EZEK KÖZT 5 SZÍNNYOMAT, 8 MVÉSZETI
REPRODUKCIÓ, 10 TÉRKÉP ÉS 1 VÁROSI TERVRAJZ

BUDAPEST
RÉVAI TESTVÉREK mODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1913
A SZÖVEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MMELLÉKLETTEL

NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

 ;

E, E.

Etelka (Adelheid), szent, német császárné, 1. Étén a. m. etilén (I. o.).

Addheúl. Étendard (franc, ejtsd: etadár) a. m. zászló,

Etelköz (Atelkuzu, Atelköz), körülbelül 887— fleg a lovasság zászlóját nevezik így.
895. közt a magyarok hazája. Lobediából a bese- Eteogramm m. kronogramm (1. o.).
(gör.) a.
nyktl kiszoríttatva jutott a magyarság az egy- Eteokles Oedipus és Jokaste idsebb fia,
(gör.),
korú görög írótól Ateikuzu-nd^ nevezett területre, ki szerencsétlen atyjának Thebából való elköltö-
melyet történetíróink —
a magyarosabb hang- zése után úgy állapodott meg öccsével, Polynei-
zás kedvéért —
E.-nek mondanak. E. alatt Podo- kesszel, hogy évenként felváltva fognak ural-
lia DK.-i s Kiev vidékének DNy.-i, Moldvának a kodni, azonban egyezségük ellenére nem akarta
Szeréttl K.-re es lapályos részét, Besszarábiát az uralmat átadni. Polyneikes ezért hadjáratot
és Cherson vidékét értjük. Az új hazát a dubnicai szervezett E. ellen, a hét hs hadmenetét Theba
krónika szerint még Nagy Lajos korában is Étel- ellen, kik Adrastos kivételével mindnyájan el-
nek nevezett Dnyeszter v. Nesztor hasította ketté. estek, st a két testvér egymás fegyverétl pusz-
Az E.-ben való tartózkodás három dolog miatt tult el. E.-t ezután nagybátyja, Kreon, eltemet-
lett nevezetes: mert 1. ide indulva választották tette, míg öccsét a tilalom ellenére Antigoné (1. o.)
meg a magyarok els fejedelmüket 2. itt csatla- földelte el.
;

kozott hozzájuk a kabarok törzse, mely rövid idn Eteostichon (gör.), 1. Kronogramm.
beolvadt a magyarságba; s 3. VI. Leó görög császár Éter (gör. Aither), a görög mitológiában a
hívására 893 táján innen indultak Simon bolgár levegréteg fölötti tiszta levegég megszemé-
király ellen. Árpád fia, Liuntin vezetése alatt lyesítje, kit a legrégibb kozmogónikus gondol-
három nagyobb gyzelmet nyertek s nagy zsák- kodás (Hesiodos Theogoniájában) Erebos (a fold
mánnyal téi-tek haza Bolgárországból, melyet mélye) és Nyx (az éjszaka) fiának mondott. Az
egészen a Balkánig bekalandoztak. Ez a hadjá- orflkusok tanításában mint világiélek szerepelt.
rat adott alkalmat Leó császárnak, hogy tak- Éter (aether), 1. a fizikában rendkívül finom ós
tikájában leírja a magyarok hadakozása módját. rugalmas hipotézisesanyag,mely mind az egész vi-
Simon a besenyket szólította fel, hogy É.-ról tá- lágtért, mind a testek molekulái közötti térségeket
madjanak,miközben k
D.-rl ütnek a magyarokra. kitölti. Az É. hipotézisét szükségessé teszi az ifjabb
A szövetségesok Liuntinnal s talán az sz Álmos- természettudományi felfogás, mely szerint az üres
sal együtt levágták az ott talált öregeket, nket, tér semmiféle hatás tovaterjesztöje nem lehet. Az
gyermekeket. Magát a sereget voltakép támadás elméleti fizika azon van, hogy a fény, sugárzó hö,
sem érte, s az ellenség is gyorsan visszahúzódott elektromosság és mágnesség tüneményeit és a
E.-bl, midn a veszedelem hallatára a magyar molekulái erk hatását az É. valamelyes mozgá-
sereg hazasietett. Látván, hogy a két elkeseredett sára vezesse vissza. A fény terjedését most úgy
ellenség közt fekv hazát csak véres háborúk tekintik, mint az É. elektromos és mágneses
árán tarthatnák meg, elhatározták, hogy a mai polarizációs állapotának hullámszerüleg tovater-
Magyarországon keresnek új hazát s oda még 895 jed, periodikus változását. Az idetartozó jelen-
szén el is jutottak. Maguk a besenyk beszállin- ségeket azért «az É. fizikája* címen szokták össze-
góztak utánuk E.-be, a Duna mellett azonban csak foglalni. V. ö. Hertz, Untersuchungen über die
914. jelentek meg. V. ö. Leó Taktikája s Konstan- Ausbreitung der elektrischen Kraft(2. kiad, Leip-
tinos, A birod. korm. Szabó, A bolgár-magyar zig 1894); Drude, Physik des Áthers (Stuttgart
;

háború. Kisebb tört. munkái, I. Botka, Millena- 1894); 0. LeAwoww.Elektrizitátund Licht(Braxm-

;

rium (Századok 1878., kivált 245—266 és 326— schweig 1895); Jaum(inn, Elektrizitát undLicht
346) Paider, Lebedia, E., Millennium (u. o. 1880)
; (Leipzig 1902). —
2. E., kémini értelemben, vala-
Barovszky, E. (Egyet. Philol. Közi. 1889). mint orvosi szempontból 1. Etiléter.
Etelközi A. 6r., Csaplár Benedek (1. o.) írói Éterduss a. m. helybeli érzéketlen ítés az éter
álneve. gyors elpárlása folytán támadt lehlés klhasz-
Ételpép, 1. Giymiis. náltísával kisebb mtéteknél.
Ételszekrény, I. lohárszék és Tálasszék. Éterek, az alkoholgyökök oxidjai. Ha R 1
Éten (Portó de E.), kikötváros Larabayequo vegyérték alkoholgyököt jelent, úgy az É. álta-
perui departamentoban (6" 57' é. sz.), a sanpedro- lános képlete R— 0—
R. Az É. e szerint a fém-
jayancai vasút mentén, 3000 lak. oxidokkal analóg összetétel vegyületek, melyek-
Réoai Non Jumeeona. VII. JcL
 : : :

Éteres vizek Etetés- itatás

nek általános ha M 1 vegyérték fémet

képlete, Eternitpala, cement-habarcsból és aszbesztböl
jelent: M— 0— M. Amint a fémoxidok a fém- készül nagy nyomás alatt 3—4 mm. vastagság-
hidroxidok anhidrldjainak tekinthetk, úgy az E. ban és különböz színben. A tznek jobban ellenáll,
az alkoholgyökök hidroxidjai az ú. n. alkoholok mint a közönséges pala. Tetfedésre és burkolásra
anhidridjaikónt is foghatók fel használják.
Éteromania (gör. aetlieromania), az éterrel
való idült mérgezés, szokványos éterivás vagy
2 moí. alkohol víz éter szagolás. L. Etermérgezés.
Megkülönböztetünk egyszer és vegyes É.-et. Egy- Etes, kisk. Nógrád vm. szécsényi j.-ban, (1910)
szer É., melyekben az oxigénnel egyesült két 2609 magyar és tót lak. u. p. Karancsság, u. t.
;

alkohol gyök ugyanaz; vegyes B., melyekben az Salgótarján.

oxigénhez kapcsolódó alkoholgyökök különbö- Etetés— megkülönböztetésül a legeltetéstl
zk, pl. — az, midn az állatnak takarmányt adnak.
Az B.-t az istállóban vagy a szabadban eszközlik,
de az istállóban tartott állatok közül legföljebb
, egyszer éter vegyes éter csak a sertést eresztik a szabadba E. végett. Az
Az É. semleges kémhatású, vízben kevéssé oldódó E. tisztán tartott rács-, jászol-, vályúban vagy a
illékony folyadékok. Kémiai hatásokkal szemben csupasz földön történik. A háziállatokat bizonyos
meglehets indififerensok. órákban etetik és pedig többnyire napkeltekor,
Elállíthatók alkoholátok és alkilhaloidok egy- délben és napnyugta felé, hosszú nyári napokon
másra hatása útjáa alkoholos oldatban, pl. pedig még gyakran ozsonnatájt. Az E.-i órákat
CjH^O.Na+J.CHg^NaJ+CaHg-O-CHs pontosan meg kell tartani, mert a rendetlen B.-nél
natr. alko- metil- natr. etil-metil-éter V. nagyon megéheznek és mohón esznek az álla-
holát jodid jodid (vegyes éter)
tok, vagy nem elég éhesek s ekkor túrják és elszór-
C2H50.Na-fJ.C2H6=NaJ+C„H6— O-C^Hj ják a takarmányt. Az egyszeri B.-re es takar-
dietlléter
(egyszer éter) mányt gondos etet több részletben adja az álla-
Az B. gyakorlati szempontból legfontosabb kép- toknak, mert akkor kevesebb izéket hagynak.
zdési módja az, hogy alkoholokból víz lehasadása Ha különféle takarmányokat etetnek, akkor a
mellett keletkeznek. A képzdési mód részletes hasonlóbb takarmányok között etetik az eltérb-
ismertetését 1. Etiléter. bet, mert ezáltal változatosabb lesz az B. ; de
Éteres vizek, illó olajat tartalmazó desztillált nem etetnek mindennap másfélét, mert az nem
vizek. bizonyult célszernek; ha pedig a takarmány-
Étergzgép, 1. Gzgép. változtatás egyszer vagy máskor nem kerülhet
Éterikus olaj,,l. Ill olajok. el, lehetleg fokozatosan eszközlik azt, hogy az
Éterivás, 1. Étermérgezés. állatok észrevétlenül szokják meg az új takar-
Éterizálás, általános v. helybeli érzéstelenítés mányt. — E. politikai értelemben, 1. Etetés-itatás.
éterrl. ÉtetéSj 1. Maratás.
, Éterkénsav a. m. —
etilhidroszulfát (1. 0.). Etetési rajzok alatt az ásványok felületén
É.-ak voltaképen észterek, olyan vegyületek, gyakran látható és mesterségesen is elidézhet
amelyekben a kénsav alkoholgy ötökkel, legtöbb- rajzokat értjük. Ha a kristály egy bizonyos fo-
nyire aromás alkoholgyökökkel van egyesülve. lyadék vagy gz hatásának volt kitéve, akkor a
A szervezetbe került mérges hatású aromás lapok felületén szabályos elhelyezkedés mélye-
anyagok, melyek részint a bélbt-li rothadásnál dések és dombok keletkeznek, melyek helyzetükre
keletkeznek, részint mint olyanok vitetnek be a nézve az illet kristályalak szimmetriái viszonyai-
szervezetbe (pl. karbolmórgezésnél), nagyrészt kén- nak hódolnak. Az É. elállításával a bels mole-
savval egyesülnek a májban és így elvesztik mér- kuláris szimmetria is kipuhatolható. Az É.-on kí-
gez hatásukat mint ilyenek ürülnek ki a vize- vül keletkeznek e behatások alatt etetési dombok,
;

lettel és a verejtékkel. Bennük a kénsavkompo- melyek a mélyedések egymáshoz való csatlako-

nenst csak ers savval való megsavanyítás után zása révén lépnek eltérbe (Becke) továbbá ete-
;

lehet kimutatni. Mennyiségük legtöbbször a bél- tési lapok, melyek a kristály élén az anyag beha-
rothadás (1. 0.) mértékéül tekinthet. tása folytán tompítás útján keletkeznek. A leg-
Étermérgezés, az éterivás (éteroraania) követ- szebb példát a meteorvasak szolgáltatják, melye-
kezménye. Az éterivás különösen Poroszország ken, csiszolás után salétromsav- és kevés kén-
keleti részein ós Írországban van elterjedve. Az savval étetve, kitnik, hogy az összetev lemezkék
éterivás által létrejött állapot sok tekintetben ha- az oktaéder lapjával párhuzamos elhelyezkedé-
sonló az alkohol által elidézett állapothoz s innen süek (Widmannstátten-féle rajzok). Az etetési
érthet, hogy az sokaknál az alkoholizmushoz idomok keletkezésének okát az anyag orientált
hasonló szenvedéllyé fajul. Az étermámor amilyen kobézióviszonyaiban kell keresnünk.
gyorsan áll elö, éppen olyan gyorsan is múlik. Az Etetés itatás, a polgárok választási joga ellen
éti-rivás rendes következményei : krónikus gyo- elkövetett bncselekmény. A Btk. 186. §-a értel-
mor-bélhurut,szívmködé8Ízavarok,elertlenedés, mében három hónapig terjedhet fogházzal és
reszketés, az etikai érzés meglazulása. Az éter- lOüO K-ig terjedhet pénzbüntetéssel büntetend
megvonás állítólag éppen úgy elidézi az abszti- az, aki abból a célból, hogy a választó bizonyos
nenciális tüneteket, mint ha az alkoholistától jelöltre szavazzon, vagy a szavazástól tartózkod-
vonjuk meg az alkoholt. jék, etet és itat
; valamint az is, aki az etetést
Éternarkózis, 1. Eiüéter. és itatást elfogadja. Mellékbüntetésül a politikai
Etet asztal — 3 Ethnologrische Mitteil. aus Ungrarn

jogok felfüggesztését ós a hivatalvesztést is ki pedig újból felépíttette. 918-ban bekövetkezett ha-

kell mondani. Az országgylési képviselválasz- lála után Mercia egyesült Angliával.
tások fölötti biráskodásról szóló 1899. XV. t.-c. Ethelizmus (gör.), egyértelm a voluntariz-
3. §-ának6 pontja értelmében a választás érvény- mussal, t. i. azzal a nézettel, hogy lelkünk
telen és ennek megállapítását kérvény útján lehet tulajdonkópi mivolta az akarat.
kérni, ha a képvisel a választókat azon célból, Ethelred, angolszász királyok. 1. I. E. (866—
hogy reá szavazzanak vagy hogy más jelöltre 871). Szerencsétlenül harcolt az országát pusztító
ne szavazzanak, vagy hogy a szavazástól tartóz- dánokkal, kik Yorkot és Nottiughamot is elfog-
kodjanak, eteti vagy itatja, vagy ily cselekmény- lalták egy ellenük vívott csatában esett el.
; 2. —
ben részes, vagy abba megelzleg ós kifejezetten II. E. (978—1016). Gyönge uralma alatt tovább
beleegyezett. Ugyané törvény 7. §-a szerint az taitott a dánok pusztító betörése. E., miután II.
oly választókerületekben, melyek több községbl Richárd normandiai herceg testvérét nül vette,
állanak, a választóknak szükséges ellátása a elhatározta, hogy a dánokat kiirtja. Elrendelte,
választás helyén ós ideje alatt a választást hogy 1002 nov. 13. az Angliában tartózkodó ösz-
nem teszi érvénytelenné és nem esik a büntet szes dánokat meg kell ölni. De e vérengzésnek
törvény 186. §-ában tilalmazott E. fogalma alá, az lett a következménye, hogy Sven dán király
ellenben a megengedett szükséges ellátásnak túl- betölt Angliába és E.-ot elzvén, az egész orszá-
hágása továbbra is büntetend. Nem tekintend got elfoglalta. Sven halála után E. visszatért, de
továbbá B.nak az id. t.-c. 9. §-a szerint a) ha nemsokára elesett a Sven fla,Kanut elleni harcban.
tekintettel a megvendégelt személyekre, a meg- Ethelstan (Athelstan), angolszász király, 1.
vendógelés alkalmára ós egyéb körülményeire, Athelstan.
világosan kitnik, hogy a megvendógelés nem EthelwoU, angol király, Egbert fia (839— 858).
abból a célból történt, hogy az illetknek szava- Eleinte szerencsétlenül harcolt az országát pusz-
zását befolyásolja; h) egy v. több választónak tító dánokkal, késbb (851) azonban annyira meg-
szokásos alkalmakkor, a képvisel által saját törte ket, hogy többé nem merészeltek az angol
házánál, vagy házon kívül történt megvendége- partokon kikötni. Fiát, Alfrédet IV. Leó pápával
lése, ha a szokásos vendéglátásnak határain túl kenette föl s 855. maga is elzarándokolt Rómába,
nem terjed. honnan visszatérve, nül vette Kopasz Károly
Etet asztal, 1. Adagoló asztal. leányát, Juditot.
Étetöszerek, I. Marószerek. Ethika, 1. Erkölcstan és Filozófia.
Etex, Ant&ine, francia szobrász, szül. Parisban Ethikai mozgalom, 1. Etikai mozgalom.
1808 márc. 20., megh. 1888 júl. 16. Pradiernek és Ethikos (Aethicus) Ister, görög geográfus Isz-
Ingresnek volt tanítványa. Olaszországi tanul- triából a IV. sz.-ban Kr. u. Irt Sophogrammios
mámyai után 1833. nagy sikert aratott Káint ábrá- címen egy rejtvénygyüjteményt, egy kozmográfiát
zoló nagy csoportjával, azután az Ellenállást és (kiadta Bálé 1575) és egy kalandos földrajzot, me-
Békét jelképez ^két nagy dombormvet készített lyet megrövidítve latin fordításban a középkor
a párisi ArcderÉtoilera, amelyek azonbanklasszi- nagyon használt. Kiadta d'Avezac (Paris 1852)
cista kimértsógüKkel távol állanak Rude dombor- és Wuttke (Leipzig 1854).
mvének megkapó hatásától. Egyéb müvei közül Ethiopsit (ásv.), a merkuroszulfldnak (HgjS)
különösen Géricault festnek a párisi Pere Lachaise ásványtani elnevezése. A természetben el nem
temetben lev síremléke válik ki, továbbá: fordul.
Ingres enilókszobra Montaubanban Hero és Lean-
; Etliinoideuin (os v. os etlimoidale, rosta-
der (caeni múzeum) Kasztiliai Blanka (versaillesi
; csont),a koponya alapjának és az orrüregnek al-
múzeum): Szt. Ágoston szobra a párisi .Vladeleine kotásában szerepl csont nevét a szaglóideg
;

templomban stb. Irodalmi mvei Cours élémen-

: rostjainak átbocsátására szolgáló lyukacsos le-
taire de dessin (3. kiad. Paris 1859); Beaux- mezétl nyerte.
arts. Dix le^ons sur le dessin appliquó aux árts Ethnika, l. Einika.
et á l'industrie (u. o. 1861); Les souvenirs d'un Etlmike Hetairia (ejtsd: etsznil^i eteria,gör. a.
artlste (u. o. 1877, 1878) ; Les troiá tombeaux de m. nemzeti egyesület), pánhellón egyesület. A Phi-
Géricault (u. o. 188.5). like Hetairia mintájára, mely a görög szabad-
Etezia (gör.), a Földközi-tengeren nyár idején ságharcban nagy szolgálatokat tett, 1896. alapí-
uralkodó ÉNy.-i szél. tották avégbl, hogy a görögség ügyét a kii'ály-
Étfal vázoltán, kisk. Háromszék vm. sepsi ságon kívül támogassa. 1897 óta különösen a
j.-ban, (1010) 477 magyar lak., u. p. Gidófalva, u. t. krétai görög fölkelket és a thessaliai-macedó-
Sepsi bod ok. niaigörögöket támogatták a törökök ellen és ezzel
Ethela, 1. Attila. háborút idéztek el, melyben a törökök gyztek.
Ethelbert, kenti király (586—616), neje Berta, Etlinographía, 1. Etnográfia.
Charibert frank király leánya volt. 597-ben né- Etimológia, 1. Etnológia.
pével együtt a keresztény hitre .tért Szt. ngoston Ethnologísche iMitteilung^cn aus Un-
szerzetes buzgólkodása folytán. Ó alapította a garn. Hazai tudom. folyóirat, melyet Henmann
canterburyi egyházat, melynek els érseke Szt. Antal tanár 1887. alapított, hogy a külföld szak-
Ágoston lett. embereinek hiteles anyagot nyújtson a hazai né-
Ethelfleda, Nagy Alfréd angol király leánya, pek etnográílája körébl. A kiadó-szerkeszt kime-
Ethelrod merciai gróf neje. Bátyjának, Eduárdnak rülvén a folyóirat követelte nagy áldozatokban,
nagy segítségére volt bókében és háborúban. Uj József fhg vállalkozott (1893) a munka anyagi
várakat ós városokat alapított, a rombadültekut biztosítására. Azóta az ö védnöksége és tevékeny
Ethologria _ i _ Btilacetát

közremködése mellett több kötet jelent meg, egy- 3. É., Micliael, osztrák hírlapíró, szül. 1827
úttal mint a nemzetközi cigány tudós-társaságnak szept. 21. Bécsben, megh. 1879 ápr. 29. 1848-ban
közlönye. Késbb e célra külön orgánumot adtak lépett a publicisztika terére; 1850— 55-ig Parisban
ki Mitteilungen zur Zigeunerkunde címmel, mint élt s ott több német lapnak volt levelezje. Vissza-
az Ethaologische Mitteilungen melléklapját. Jó- térve Bécsbe, 1856. átvette a Presse szerkesztését,
zsef föhg halála után hosszabb ideig ismét szüne- de 1864. Friedlander Max társaságában megala-
telt a folyóirat, majd Ungarische Musikologie pította a Neue Freie Presse-t, amely rövid id
címmel új melléklappal gyarapítva adta ki Herr- alatt Bécs legtekintélyesebb napilapja lett és szín-
mann. Eddig (1912.) 8 kötet és 4 füzet jelent meg. vonalán máig megmaradt.
1913-ban új folyam indul meg, Beitráge zur Volks- 4. É., francia könyvnyomdászok, 1. Stephanm.
kunde der Deutschen in Ungarn melléklettel. Éti fecske (CoUocalia esculenia L., áuat), 1. Sza-
Ethologria, 1. Etológia. langana.
Etiiopoiia (v. mimesis gör., imitatio lat.), a re- Etika, 1. Erkölcstan és Filozófia.
torikában valamely jellemnek utánzása v. ábrázo- Etikai mozgalom. A XIX. sz. hatvanas évei
lása neki tulajdonított szavakkal vagy gondolko- óta Észak-Amerikában, AngUában és Németor-
dásmóddal, pl. Aranynál Toldi György szavai, szágban többé-kevésbbé ersen az a törekvés mu-
melyekkel anyját feddi : ügy anyám, kecsegtesd tatkozik, hogy az etikát lehetleg elválasszák a
fúvó széltl drága gyermekedet
ölbeli ebedet, ójad vallástól és függetlenné tegyék. A mozgalom
stb. Sokszor lesz —
mint e példában is ironikus. — Észak-Amerikából indult ki és az unitárius törek-
Ilyen Petfinél A mof/yar nemes egészen. vésekkel függ össze. Egy Free Religious Asso-
Etltos (gör.), 1. Étosz. ciation nev szövetséget alakítottak, melybl ké-
Ethuruh v. Eithre nemzetségének tíz tagját, sbb egy csomó Society for Ethical Gulture sar-
mint régi ós valódi szent királyi jobbágyait, IV. jadt ki, melyeknek az volt a jellemz vonásuk,
Béla 1240. pozsonyvmegyeiek gyanánt említi. hogy tagjaiktól nem követelték a személyes isten-
Dénes nádor Etthrét 1248. a pozsonyi várhoz tar- ben való hitet. Miután Londonban is létestilt ilj-en
tozó s utóbb Etre-Karcáának nevezett birtokkal egyesület, Berlinben Förster csillagászati ós
ajándékozta meg. Az Etthre-családnak Káinon Gizycki György filozóai tanárok vezetésével
volt a fészke, s erre vonatkozó els osztálylevele megalakult a Deutsche Gesellschaft für ethi-
1279-böl való. V. ö. Márki, Az Etthre-család levél- sche Kultur, melyhez több német városban ílók-
tára. Alföld, 1887. 113. egyesületek csatlakoztak. Ez egyesületek f
célja
Étienne (franc, ejtsd : etyien), személynév, a.m. az, hogy ápolják az ú. n. etikai kultúrát, melyet
István. mint a méltányosság, igazság, emberiesség és köl-
Étienne, 1. Charles Guillaume, francia író, csönös tisztelet állapotát jellemeznek. Ez állapot
szül.Chamouilleyben (Haute-Marne) 1778 jan. 6., ápolásának fleg tanítás útján kell történnie, amely
megh. Parisban 1845 márc. 18. Pályáját mint nincs tekintettel a vallási dogmákra. Nevesebb
könyvel kezdte, majd irodalmi sikereivel ma- filozófusok közt e mozgalomhoz közel állanak
gára terelte Bassano herceg figyelmét, aki titká- Tönnies, Döring, Jodl, Th. Ziegler, Unold s mások.
rává tette. Késbb a cenzúra feje s a Journal de V. ö. Keibel, Die Religion und ihr Recht, gegen-
l'Empire fszerkesztje lett. A restauráció alatt über dem modernen Moralismus (Halle 1891);
kegyvesztett ln, az akadémiából is kizárták, mire Brasch, Die Ziele der ethischen Bewegung (Leip-
B. az ellenzék körébe lépett s miat a Constitution- zig 1898) Moiilet, Le mouveraent éthique (1893).
;

nel munkatársa aratott sikert, két ízben képvisel- Etikett, 1. Etiquette és Gyári jelzés.
nek is megválasztották s a szabadelvüpárt egyik Etikoteológia (gör.). Kant rendszerében Isten-
legnépszerbb tagja volt. Mint vígjátékíró ügyes nek az erkölcstanra alapított felfogása, az az Is-
meseszövö tehetségrl tesz tanúságot Le rve ten-fogalom, melyet az embernek, mint erkölcsi
(1799); Lajeunefemrae colére (1804) és fleg valónak felfogására alapítunk. Ellentéte a fi:ZÍko-
Bruys et Palaprat (1807) c. müveiben, míg Les teológia, mely Isten fogalmát a természet célsze-
deux gendres (1810) c. darabja, mely csúnya plá- rségébl származtatja. Kant azt tanítja, hogy
giumpörbe is keverte, Moliére követi közé so- Isten létében erkölcsi okokból kell hinnünk.
rozza. Egyéb mvei közül fleg a Histoire du Etil (folyó), a tatárok így hívják a Volgát. L.
théatre frangais (1802, 4 köt.) említhet. Oeuvres- még Etele.
jét A. Prangois adta ki (Paris 1846, 4 köt.).V. ö. Etil (aethyl), egy vegyérték pozitív szón-
Ihlesse Léon, É., essai biographique et littéraire hidrogén V. alkohol gyök. Képlete CjjHg. Igen sok
(u. o. J853). szénvegyületben benfoglaltatik, pl. etilhidrogén
2. JS., Eugéne, francia politikus, szül. Oranban a. m. etán etilhidroxid a. m. borszesz etilacetát
; ;

1844 dcc. Í5. Elbb hajózási, majd vasúti tiszt- a. m. ecetóter stb.
visel volt. 1881-ben képviselnek választották Etilacetát, aethylacetat, ecetéter, ecetmvasetil:
Oranban és a l'Unlon rópublicaine soraiban fog- CHg.COO.CgHj összetétel észter (1. Ecetsav ész-
lalt helyet. 1887 júniusban másodállamtitkárrá terei). Csekély mennyiségben némely bor, konyak,
nevezték ki a gyarmatok minisztériumában és borecet és szeszbl készült ecet alkotórésze. Nagy-
ezt az állást a Rouvier-, Tirard- és Frey cinét- mi- ban etilalkoholból, tömény kónsavból és ecetsav-
nisztériumokban is megtartotta 1892 márc.-ig. ból vagy nátriumacetátból készül. B végbl etil-
1892 óta a képviselház ismételten alelnökké vá- alkohol és egyenl térfogatnyi tömény kénsav
lasztotta. 1905 novembertl rövid ideig hadügy- 130— 1400-ra hevített elegyéhez apránkint etil-
miniszter volt jelenleg a képviselház egyik al-
; alkohol és egyenl térfogatnyi 93o/o-os ecetsav
elnöke. elegyét csurgatják, ügyelve arra, hogy a reakciós
 : —

Btilaldehid 6 — Etllbromid

folyadék hömérséke állandóan 130—140" legj^on. E. található kis mennyiségben némely gyümölcs-
ilyenkor B. mollett víz, alkohol és ecetsav is lo- ben —
pastinaca sativa, heracleum giganteum stb.
desztillál. A párladékból, azt tömény nálriumkar- —
a humusban, a legtöbb természetes vízbon, a
bonát-oldattal rázogatva, az B.-ot elkülönítik, friss kenyérben, a cukorbetegek vizeletében stb.
majd víztl ments klór kalciummal megszárítják, Elállítható összetett étereibl elszappanosítás-
végül frakciós desztillálással rektifikálják. Az B. sal.Etilénbl kénsavval etilhidroszulfát állítható
színtelen, kellemos üdít szagú, zamatú és íz el, mely vízzel fzve E.-t szolgáltat. Mivel eti-
mozgékony folyadék. Ps.-a 0«-on 0-92é, lehtve lén a világítógázban található, próbálkoztak ez
— 82-4"-on megfagy, 77-5«-on forr. Kb. 17 sr. eljárást iparilag is kihasználni, azonban ez ideig
vízben oldódik (az B. kb. 4o/o vizet old), szesszel sikertelenül. B. képzdik cukortartalmú anyagok
ós éterrel elegyíthet. Meggyújtva, világító, kor- alkoholos erjedésekor és ipari elállítása is cukor-
mozó lánggal ég. Nedves levegn lassacskán el- tartalmú anyagok alkoholos erjesztése útján tör-
bomlik a víz hatására ecetsavra és etilalkoholra ténik, 1. Szeszgyártás.
és ilyenkor megsavanyodik. Az B.-ot gyógyszerül A kereskedelemben elforduló legtöményebb
(Aether aceticus néven) hisztériánál, ájulásoknál, alkohol is mindig tartalmaz vizet. Az alkoholt
gyomorgörcsnél ós szagolószerül alkalmazzák. u. i. nem bhet desztillációval vízteleníteni,
Kellemes zamatánál fogva illatszerek, úgyszintén mert 95-57 súly 7o alkohol és 4*43 súly víz %
gyümöleséterek, mesterséges konyak és rum gyár- elegye konstans ós a tiszta B.-nál alacsonyabb
tásánál, továbbá borecet és pálinkák ízének javí- forráspontú —
7815"' —
elegy. A kereskedelmi
tására stb. használják. Az antipirin gyártásánál alkohol víztelenítésére égetett meszet v. kálium-
használatos acetileceteszter készítésére nagyban karbonátot használnak, mint olyan anyagokat, me-
alkalmazzák. Robbantó anyagok készítésénél is lyek a vizet megkötik. A keroskedésbeli 95—
használatos. ge^/o-os alkoholhoz darabos égetett meszet adva,
Etilaldehid, 1. Acetaldehid. 24 órára félreteszik, majd ledesztillálják. Ilyen
Etilalkohol, aethylalkohol (etanol, metil-kar- módon a kereskedelemben alcohol absohttus né-
binol, alkohol, szesz, borszesz, alcohol vini, spiri- ven árusított 99— 99-5<>/o-os E-t nyerik. A víz
tus vini, alcohol aethylicus): Cfíg.CHoOH. Teljesen utolsó nyomait fómnátriumraal v. kényelmeseb-
vízmentes állapotban gyenge szagú, könnyen ben a Winkler Lajos megállapította módon fém-
mozgó, éget íz folyadék. Fp.=i:78-37,op.=:-117-3 kalciummal távolíthatjuk el. Teljesen vízmentes
do/^=0-80628. Vízhez nagy az affinitása. Levegn E. csak tudományos alkalmazást talál. Víztartalmú
nedvességet szí, st némely sóból — szóda, glau- E.-nak azonban rendkívül kiterjedt alkalmazása
ber-só — kristályvizet is von el. Nagy vlzelvonó van részben mint élvezeti szernek, másrészt mint
képességével tügg össze rothadásgátló és dezinfl- oldószernek, lakkok, tinkturák, parfümök, alkaloi-
ciáló hatása. Vízzel hfejlödés és kontrakció mellett dák és más organikus vegyületek elállításánál.
(i.Alkoholometria) minden viszony szerint elegyít- Használják mint ftanyagot is. A magyar gyógy-
het. Legnagyobb a kontrakció 3 mol. víz hozzá- szerkönyvben négyféle hígításban hivatalos al- :

adásakor, úgy látszik C^Hj'OH.SHjO összetétel cohol cAsoluttts körülbelül 1% vizet tartalmaz,
hidrát keletkezik. Éter-, kloroform-, glicerin- és spiritus concentraii^simus 96"0 94'1 térf. %-08,
számos éteres olajjal is minden viszony szerint spiritus concentratus 901 —
89 8 térf. Vo-os, .9pi-
elegyíthet. Számos anyagnak — pl. kámfor, ritus düutus 70-2- 69-8 térf. "/„-os. Alkoholtar-
gyanták, alkaloidák, számos festék stb. —jó oldó- talmú italok már az ókorban ismeretesek és hasz-
szere. Zsírok és zsíros olajok — a ricinusolaj ki- nálatosak voltak. Ez italok ható alkatrészét, az
vételével —
B.-ban kevéssé oldhatók. Jódot és bró- E.-t azonban nem tudták elkülöníteni. HigabbB.-t
mot jól, ként és foszfort kevéssé oldja. Gázok a VIII. sz.-ban az arabok és egyiptomiak már
rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint desztillációval állítottak el. Töményebb E.-t a
vízben. Némely vízmentes sóval a kristályvízhez XIII. sz.-ban Raymundus Ltdlics állított el és
hasonlóan kristályalkoholáttá egyesül, pl. alkalmazott gyógyszerül aqua vitae ós ultima
CaCl,.4aH,-0H Mg(N03)j,6C2Hs-OH
; consolatio corporüí humani (a. ra. utolsó vigasza az
stb. Fémkáliuin és nátrium élénk hidrogónfejldés emberi testnek) néven. Az alkohol elnevezés a
mellett oldódnak alkoholban, miközben alkoholát XVI. sz.-ból ered. Vízmentes E.-t 1796. Lotitzés
- C,Hj— ONa V. C3H5— OK — keletkezik. Meg- Richter állítottak el. összetételét pontosan
gyújtva az B. kékes lánggal ég el vízzé ós szén- Théodore de Saiissure 1814. állapította meg.
dioxiddá, Oze 300''-ig állandó, izzáson hidrogén, Etilbenzol: Cg H^-CiHs. Színtelen, 1.4— ISö^-on
motán, eiilén, acetilén és bonyolódottabb vegyü- forró, 0878 fajsúlyú folyadék. Található a kszén-
letek keletkeznek belle. Mint primer alkohol oxi- kátrányban.
dációkor aldehidet, majd savat szolgáltat Etllbromid, aethylhromid (brómetil, mono-
brómetán, aether bromatus) CoHsBr. Színtelen,
CHj.CHj.OH- CH3 - CzS- CHg.Czgg :

némileg a kloroformra emlékeztet szagú,38'8''-on

acetaldehid ecetsav
forró folyadék. Fajsúlya 15<*-on 14735. Vízben
Vízmentes v. tömény B. mérgez hatású egy- nem, alkoholban és éterben oldható. Levegn vilá-
részt erélyes vízelvonó hatása folytán, másrészt, gosság hatására a bomlása folytán keletkez
mert a fehérjét megalvasztja. SQo/o on felüli tö- brómtól megbarnul. Kis mennyiség alkoholt tar-
ménységben a sejtekkel érintkezve azokat a tö- talmazó készítmény jóval tartósabb, ezért a gyógy-
ménység szerint hosszabb v. rövidebb id alatt szerül használatos B.-ot l"/o-nyi alkohollal ele-
elpusztítja. Az B. ílziológiai hatását részletesen gyítik, miért is fajsúlya valamivel kisebb (145
1. Szesz. 1"46) mint a tisztáé. Szénvegyületek szintéziség
 : : : ;:
: :

etilclanid Etllénklorid

elállítására használt E. alkoholból foszfortribro- A reakció élénken megy végbe, ha rézzel bevont
middal készül cinket használunk. Az B., mint telítetlen vegyü-
SCaHj.OH PBr3 + =
SC^H^Br + P(0H)3 let, igen reakcióképes. így haloidokkal közvetle-

1 sr. vörös foszfort 6 sr. alkohollal leöntve, las- nül egyesül. Klórral pl. egy olajszer folyadékot,
sanként 6 sr. brómot adnak a keverékhez. A bróm E.-kloridot, CgH^Clj szolgáltat. E sajátsága után
a foszforral foszfortribromiddá (PBrg) egyesül, nevezték el olajképzö gáznak. Tömény kénsav las-
mely azonnal reagál a jelenlev alkohollal a fenti san oldja etilhidroszulfát CaH^HSO^ keletkezése
egyenlet szerint. 24 óra multán az elegybl az közben, mely utóbbi vegyület vízzel fzve alko-
E.-ot lepárolják. Az E.-ot Serullas 1827. fedezte holt szolgáltat:
fel. 1858-ban Tourmille és Nunnely mint narko- CaHgHSO^ H.OH+ =
H^SO^ +
Ci,Hs.OH.
tikumot kezdették alkalmazni. Gzének beléleg- E reakció ipari kihasználása alkohol elállítására
zése ugyanis igen hamar, rendesen egy percen ezideig nem sikerült. Négy hollandi kémikus:
belül az összes fájdalomérzések megsznéséhez Deimann, Paets van Troostwyk, Bondt és Lau-
vezet és ezért rövidebb ideig tartó mtéteknél werenburgh 1795. vizsgálták behatóbban e vegyü-
(tályogmegnyitás, foghúzás stb.) jól alkalmazható. letet és állapították meg sajátságait, ök nevezték
Szélesebb kör alkalmazásának azonban egy ideig elolajképzö gáznak (gaz oléíiant) és e névbl al-
útjában állott az a körülmény, hogy a narkózis- kották késbb az egész homológ sor nevét, az
nál igen gyakran mérgezési tüneteket tapasztal- olefin szénhidrogének elnevezést.
tak. 1887-ben Langgaard kimutatta, hogy e tü- Etilénalkohol (aethandiol, aethylenglycol, gly-
netek csak a foszfortribromiddal készült B. alkal- col): CaH^íOH)^. Legközönségesebb kétérték alko-
mazása esetén tapasztalhatók, és oka az, hogy a hol. Színtelen, csaknem szagtalan, szirupszerü,
foszfor igen gyakran arzénvegyületeket tartal- édes íz, 197-37"-on forró folyadék. Srsége O^-on
maz és az ilyen foszforral készült B. is mérgez 1-1297. Op. =11-50. Vízben és alkoholban min-
hatású arzénvegyületeket tartalmaz. Ezért a den viszony szerint, éterben kevéssé oldható. Az
gyógyszerül használatos E. a következ módon PH OH
készül. Alkoholhoz vékony sugárban töménykén- E. szerkezete szerint riTj*QTT két primer alkohol-
savat csurgatnak. Ilyenkor csoportot tartalmaz, melyek mindegyike oxidáció-
C^H^OH + H2SO4 = H2O + C3H5HSO4 kor aldehid — C ^ g v. sav — C l" qh csoporttá vál-
egyenlet szerint etilhidroszulfát keletkezik. Mi-
után az elegy lehlt, jéghideg vizet és porrátört tozhatik, azért az E. oxidációjakor ötféle oxidá-
ciós termék keletkezhetik, ú. m. glikolaldehid,
káliumbromidot adnak az elegyhez és a
C^H^HSO^ + ^
KBr CaHsBr-^- KHSO, glikolsav, glioxal, glioxiUav és ocmtea?;. Elállí-
tására etilénb rom idt káliumkarbonátot tartal-
egyenlet szerint keletkez B.-ot ledesztillálják.
Az E.-narkózis sem teljesen veszélytelen. A sta- mazó vízzel 10—20 óra hosszat melegítenek.
tisztika szerint mintegy 4500 narkózisra esik egy Etilénborostyánksav, 1. Borostyánksav.
haláleset. Az E. a magyar gyógyszerkönyvben Etilénbromid, aeihylenhromid, brómetilén
hivatalos készítmény. CHjBr-CHgBr, színtelen, éteres szagú folyadék.
Etilcianid, aethylcianid (eiánetil, propionitril) Ps. 2üö-on 2-179, fp. —
131«, op. =
Qb". Vízben
CgHf.CN. E vegyület úgy képzdik,hogy etiljodidot nem, borszeszben oldódik. Keletkezik, ha etilénre
káliumcianid alkoholos oldatával lOO'-ra felheví- bróm hat. Mint oldószert, különösen molekulasúly-
tünk. Tisztán eláUítva kellemes szagú folyadék meghatározásoknál, gyakran alkalmazzák.
£s. 0-787, fp. 98° C, op. -103-5. A híg savakkal
Etiléndiamin, áetliy lendiamin, 1, 2, diamino-
való fzéskor szétesik és propionsav meg ammo- etán: HaN.CHj.CHa.NHj.Gyengén ammónia szagú,
niumsó keletkezik, lúgokkal való fzéskor pedig maró íz folyadék. Fs. 15" =
0-902, op. 8-5°. =+
propionsavsó s ammónia képzdik. fp. = 116-5°. Vízben könnyen oldódik.
Etilén, aethylen (aethen, elayl, olajképzö gáz) C,H,(NH,)3.H,0
C2H4. Teütetlen szénhidrogén, benne a szénatomok összetétel, +
10''-on olvadó és 118**-on forró hid-
két pár vegyértékkel kapcsolódnak, szerkezete rátja is ismeretes. Ammónia és etilénbromid egy-
HjC CHg. Színtelen, nem kellemetlen szagú gáz,
: másra hatásakor keletkezik.
-1020-on forr, -169o-on olvad. A folyós E.-t régeb- Etiléndiaminezüstfoszfát a. m. argentamin
ben alacsony hmérsékletek elidézésére használ- (1. 0.).

ták, ma már a folyós leveg kiszorította a hasz- Etilénglikol a. m. etüénalkohol (1. 0.).
nálatból. Levegnél kevéssel könnyebb, srsége Etilénjodid, aethylenjodid: CoHJj, színtelen,
09784. Vízben kevéssé, alkoholban jobban oldó- fszerszagú, vízben oldhatatlan, de borszeszben
dik. Könnyen meggyújtható és élénken világító és éterben oldható kristályok, melyek 810-nál
lánggal ég. Képzdik organikus anyagok száraz megolvadnak s könnyen szétbomlanak etilénre
lepárlásakor. A világítógáz is tartalmazza és láng- és jódra. Képzdik, ha etilént alkoholos jódol-
jának világítóképességét részben ez okozza. El- datba vezetünk.
állítására alkoholt kénsawal elegyítve körülbelül Etilénklorid, aethylenchlorid, P dichloraethan
170"-ra melegítünk, mikor is a gáz egyenletesen elaylchlorür, liquor hoUandicus, hollandi kémiku-
fejldik. A reakció lényege az, hogy az alkohol asok olaja: CHaCl-CHaCl, színtelen, a kloroformra
kénsav hatására vizet veszít és É.é alakul emlékeztet szagú, 84—8 >«-on forró, édes íz fo-
C.Hj.OH-mO^CjH^. lyadék. Fs. lö'-on 1-2543, op. =—-36. Vízben =
Kényelmesen állítható el" B.-bromidDól CaH^Br,, nem, alkoholban és éterben oldható. Keletkezik, ha
ha arra alkoholos oldatban cink hat etilénre klórgáz hat. 1795-ben négy hollandi ké-
CgH^Br^ Zn + =
ZuBr^ +
C,H,. mikus (1. Etilén) fedezte fel Amsterdamban a klór
 : : ::

Btilnnaftilén 7 — Etilfoszforsavak

és etilén egymásra hatása útján, azért nevezik dók a kereskedelemben tisztított B (aethe r depura-
.

hollandi kémikusok olajának. tus) néven ismeretes, amelybl egészen tiszta B.-t
Etilénnaftilón, 1. Acenaftén. úgy készítenek, hogy azt fémes nátriumdarabkák-
Etilónoxid, aethylenoxyd, ooddoaethcm kal hagyják érintkezésben a hidrogéngáz fejldé-
sének megsznéséig, majd az E.-t ledesztillálják.
A tiszta B. színtelen, átlátszó, könnyen mozgó,
—
CHg CHj sajátszer átható szagú, éget íz, nagyon illé-
Az acetaldehiddol izomer vegyület. Közönséges kony folyadék. Fs.-a 0''-on 0736, lö^-on 0-7198.
hmérsékleten éteres szagú gáz. Fp. -^-12•5^ Lehtve —
129<»-on kristályosan megmered és
d„^ 0894. Vízzel minden viszony szerint ele- —
113"-on megolvad. 35"-on forr. Körülbelül 15
gyíthet ós 100''-ra melegítve az oldatot vízfol- sr. vízben oldódik, maga az B. körülbelül l'25o/o
vétellel, a neki megfelel hidrovegyüiettó, etilén- vizet old. Szesszel minden arányban elegyíthet.
alkohollá változik Tömény sósav és kénsav is oldja. Az B. számos
CH, CHj.OH szénvegyületnek kitn oldószere, miért is labo-
\. +
>0 H.OH = ratóriumban és az iparban oldószerül —
részben
CH/ Crij.OH kristályosításra, részben vizes oldatok v. vizes és
Ez alapon az etilénalkohol bels anhidridjának te- olajos folyadékrétegek kirázására —
gyakran
kinthet. Keletkezik glikolklórhidrinböl, ha azt használják. így pl. zsiradékok it, gyantákA iUó
kálilúggal desztilláljuk. olajokat, alkaloidákat stb., továbbá brómot, jódot,
S ként, foszfort, számos kloridot, bromidot és jodi-
Etilénszulfid, aethíjlensulfid : /\ Az eti- dot, krómsavat stb. old. Meggyújtva világító láng-
—
CHj CHj gal ég. Az B. fölötte gyúlékony lángtól leveg-
;

lénoxiddal analóg összetétel kénvegyület, mely vel elegyedett gze is könnyen meggyulad és ve-
fehér amorf test alakjában keletkezik, ha etilón- szedelmesen robban. Tzveszélyes voltánál fogva
bromidot káliumszulüd meleg alkoholos oldatába óvatosan, jól záró edényben kell eltartani és lán-
öntünk. A keletkez test valószínleg nem a fenti got közelít "i hozzá nem szabad. A tiszta B.
képletnek megfelel összetétel, hanem annak semleges kémlöhatású, nem teljesen megtöltött
polimerje. palackban azonban idvel megsavanyodik és
Etiléntejsav, 1. Tejsav. vinilalkohol (CH, CH.OH) és hidrogénhiperoxid
.-

Etiléter, aethylaether, aethyloxyd v. diaethyl- keletkezik. Száraz ózon hatására robbanó etil-
oxijd (helytelenül éter vagy aether sulfuricits) hiperoxid képzdik. Klórgáz hevesen, bróm reny-
(C3'H5),0. Valerius Cordus állította el elször hén, jód alig hat az B.-re.
1540. kénsavval szeszbl és oleum vitrioli dulce- Az iparban az E.-t pl. mesterséges selyem és
nek nevezte, utóbb spiritus aethereus, majd aeíAer kollódium gyártásánál, lgyapot tisztításánál,
Sídfurícus névvel jelölték. V. Rose állapította robbanó anyagok és kémiai készítmények gyár-
meg 1800., hogy az B. ként nem tartalmaz, össze- tásánál, folttisztítószeri stb. használják. Folyós
tételét 18U7. Samsure és 1815. Gay-Lmsac ál- leveg alkalmazása eltt a szilárd széndioxiddal
lapította meg. Gyárilag és laboratóriumokban, való keverékét hütkeverékül használták, araely-
Boullay-nek a XIX. sz. elején ismertetett eljá- lyel 79*5'', vákuumban pedig 103" elérhet.
rása nyomán, az E.-t úgy állítják el, hogy 5 sr. Az E.-t cseppekben, vagy br alá fecskendezve,
90o/o-os etilalkohol és 9 sr. tömény kénsav ele- izgatónak használják ájulásnál, szívgyengeség-
gj^étalkalmas desztilláló készülékben 135— 140"- ra nél. Hatása rokon az alkoholéval kitágítja a vér-
:

hevítik. A forró folyadékból ilyenkor B., víz és edényeket, izgatja a szívet és az agyi központo-
kevés alkohol desztillál a szedbe. A párladék kat. Nagy adagban bódító mély öiitudatlanságot,
;

mennyisége szerint, a reakciós folyadékba folyto- teljes érzéstelenséget okoz, s a légzközpontot

nosan még annyi etilalkoholt csorgatnak, hogy a bénítva öl. Általános érzéstelenítnek Jackson
folyadék állandóan 130— löO'-on forrjon. Az E. ajánlatára Morton angol fogorvos használta leg-
keletkezésénél, WiUiamson (1852) elmélete sze- elször, de egy év múlva már kiszorította helyé-
rint, a következ reakciók zajlanak le. Az etilal- bl a kloroform, s csak az utolsó két évtized
kohol és a kénsav hatására emelte ismét megillet helyére. Az étemarkózis
CjHsOH + HjSO^ = H,0 + C,H,HSO^ veszedelme.-nek alig mondható hátránya, hogy
;

víz és etühidroszulfát (etilkénsav) gzei izgatják a légcsövet, öregeknél hurutos tü-

keletkezik, ez
utóbbi pedig 140'*-on alkohollal a dgyuladást okozhat a narkózis kezdetén és el-
;

CjHjHSO^-i- CjH^.OH ^ (C,H5),0 +H,SO, multával az izgalmi áUapot ersebb. Belégzés

egyenlet szerint reagál, úgy hogy E. keletkezik alakjában alkalmazzák. Sok fájdalomcsillapító
és a kénsav regenerálódik, miért is a folyamat és izgató szemek alkatrésze (Hoffmann-cseppek,
az B. keletkezése, alkohol alkalmazására, folyta- egri víz, Durand-féle szer) s vele gyógynövé-
;

tódik, összesen körülbelül hatannyi alkohol ala- nyekbl éteres kivonatok és tinkturák készülnek.
kítható át E.ré, mint amennyit eredetileg alkal- Sokan visszaélnek vele ,és részegít voltáért isz-
maztak. A reakció lényege tehát az, hogy a tö- szák, mint a szeszt. L. Étermérgezés.
mény kénsav vizet elvonó hatására 2 molekula Etilíoszíorsavak. A foszforsav, mint három-
etilalkoholból 1 molekula B. keletkezik. A pár- bázisúsav, az egy vegyérték etilgj'ökkel három-
ladékból a nyers B.-ból az alkoholt, kénessavat féleösszetettétert (etilfoszforsavat) alkot éspedig:
:

és kénsavat lúgos, utóbb tiszta vízzel való rázo- Monoetilfoszforsav PO(OH),O.CgHj

gatással elkülönítik, majd víztl mentes klór kal- Dietilfoszforsav P0(0H)(0í\H5),
ciummal megszárítva ledosztillálják. Ez a pária- Trietílfoszfát PO(OCjHj),
 : : ;

BtilhldrofiTén — 8 — Etfmolgria

Alkohol és szirupszert foszforsav 60— 80"-oq holt sósavgázzal telítve kissé hosszabb ideig ma-
monoetüfoszforsavat adnak. Dietilfoszforsav gára hagyunk, majd a keletkezett E.-ot iedesz-
keletkezik abszolút alkohol és foszforpentoxld tilláljuk. A cinkklorid a reakció folyamán
egymásra hatásakor. Miadkettö szirupszerú, er- C.Hg.OH HCl H^O C^H^Cl + = +
sen savanyú kémhatású folyadék. Trietilfoszfát keletkezett víz megkötésére szolgál. Az E.-ot, bár
elállítható etiljodldból ezüst foszfáttal. Színte- belélegzése a kloroformh iz hasonló narkózist
len, semleges kémhatású, vízben, alkoholban és okoz, általános érzéstelenítésre nem igen hasz-
éterben könnyen oldódó, 215''-on forró folyadék. nálják, hanem csaknem kizárólag helybeli érzés-
Etilhidrogén a. m. etán (1. o.). telenítésre. B célra szüle nyílású üvegtubusokban
Etilhidroszulfát, etilkénsav, aethylkénsav, j forgalomba, melybl megfordított helyzetben
aethylhydrosulf'at, savanyú kénsavasaethyl saját gze vékony sugárban szorítja ki a folyós
CaHjHSO,. B.-ot. A brrel érintkez folyadék alacsony forrás-
Víztiszta,szinipszeríi,bomlékony,1.316 fajsúlyú fo- pontjánál fogva rendkívül gyorsan elpárologva, a
lyadék. Keletkezik, ha tömény kénsavat abszolút brt mintegy megfagyasztja ós ezáltal teljes vér-
alkohollal elegyítünk. Tisztán való elállítására telenséget és éizéstelenséget idéz el.
az elegyet pár órai állás után jeges vízzel meghl- Etilmerkaptán, aethylmercaptan, etilhidro-
gítva bariumkarbonáttal elegyítjük, mikor is víz- szulfid: CgHjSH. Az etiíalkohoHal analóg össze-
ben oldható etilkénsavas bárium keletkezik, míg tétel tioalkohol. Mint a legfontosabb vegyületét
a kénsav fölöslege bariumszulfát alakjában lecsa- a raerkaptánoknak, röviden merkaptánnak is ne-
pódik. A leszrt és bepárologtatott oldatból ki- vezik. Rendkívül kellemetlen szagú, vízben ke-
kristályosodó bariumsót kénsavval elbontva, tisz- véssé oldódó, SóO-on forró folyadék, d^^ 0-839. =
tán kapjuk az E.-ot. Az B. alkatrésze a gyógy- Etilkloridból káliumhidroszulflddal iparilag is
szerül használt Liquor acidtis Hallerinek vagy nagy mennyiségben állítják el, amennyiben a
Raller-fde s vnak (1. o.). szulf'onál elállítására használják.
(1. o.)
Etilludroszulfid, 1. Étihnerkaptán. ELilmetiléter, 1. Metüetüéter.
Etilidén, CHg— CH— összetételükét vegyérték _
Etilnitrát, aethylnitral salétromsavas etil. ,

szénhidiogéngyök. Összetett éter; képlete: C^H^.NOg. Elállítják

Etilidéndietilál a. m. acetál (1. o.). salétromsav és borszesz ele'gyének desztillálása
Etilidéndietiiéter a. m. acetál (1. o.). útján ilyenkor azonban a borszesz részbon oxi-
;

Etilidénklorid, aeíhr/lidenchlorid, « dichlor- dálódván, salétromossavas etil is képzdnék, mi-

aetJmn: CHjCHClj. Izomer az etilénkloriddal. Szín- nek meggátlása céljából hugyanyt is elegyítenek
telen, a kloroformra emlékeztet szagú, édes íz, a ledesztillálandó folyadékhoz. A párlatot vízzel
58"5°-on forró folyadék. Fajsúlya 15"-on 1-181, összerázva megmossák (a borszesz és a sav el-
op.=— lOl'ö". Vízben nem, alkoholban és éterben távolítása céljából), majd megszárítván, újból
jól oldódik.Elöállítása acetaídehidböl f oszf orpenta- desztillálva megtisztítják. Színtelen, kellemes
kloriddal történik szagú folyadék; fs. 1-112; fp. 86°. Hirtelen erö-
CHg— C = S + PClj =r CHg-CHCl, + POCI, sebben fölhevíteni nem szabad, mert robbanás áll-
acet- foszf.- etilidénkl. foszforil-
hat be.
aldehid klorid klorid Etilnitrit, aethylnitrit, salétromossavas etil:
BegnauU 1840. fedezte fel klór és etilklorid egy- CjHj.NOg. Könnyen mozgó, almára emlékeztet
másra hatása útján. Liehreich ajánlatára 1870 óta szagú,vízben kevéssé oldódó, -4- 16<^-on forró folya-
elvétve mint érzéstelen ítöt használják. dék, d,g =0-900 Keletkezik, ha salétromossavan-
Etilidéntejsav, 1. Tejsav. hidridhatalkoholra.Alkoholosoldata,melybenmég
Etiljodid, aethyljodtd, jodaethyl-.O^U^.i. El- kevés acetaldehid és ecetsavas etil is foglaltatik,
állítása úgy történik, hogy borszesz, amorffoszfor elállítására alkoholt hígabb salétromsavval ele-
ós jód elegyét desztillálják. Színtelen, kellemes gyítve, 2 napi állás után ledesztillálunk. A desz-
szagú, nagy fajsúlyú s a fényt ersen tör folya- tillátum színtelen v. kissé sárgás szín, kellemes
dék ; fs. O^-on 1-975 ; fp.72''. Organikus szintézisek- szagú és semleges kémhatású folyadék. Spirítits
nél igen gyakran alkalmazzák, Gay-Lussac fe- aetheris nitrosi v. spiritus nitri duleis néven
dezte fel 1815. gyógyszerül használják. Hatása egyez az amil-
Etilkarbilamin, 1. Izonitrilek. nitritével (1. o.).

Etilkarbinol a. m. primer propilalkohol, 1. Etiloxid a. m. etiléter (1. o.).

PropilalkúJio lok. Etiloxidhidrát a. m. etilalkohol (1. o.).
Etilkarbonsav a. m. propionsav (1. o.). Etiloxitioszénsav a. m. xantogénsav (1. o.).
Etilkénsav a. m. etilhidroszulfát (l.c). Etilszulfhidrát a. m. etilmerkaptán (1. o.).
Etilk\oiid,aethylchlond, klóretil, aether chlo- Etilszulfid (aethylstdfid). EgYSzer éter és pe-
roí?^.- CjjHj Cl. Színteleu, könnyen mozgó, igen dig thio-aether. Képlete: (CgHJ^.S. Elfordul a
illékony, kellemes szagú folyadék. Fp. 12-4*', — kutya vizeletébon. Elállítják a borszeszes kálium-
fajsúlya 0''-on=0-921.Vízben kevéssé, alkoholban szulüdoldatnak és etiljodid elegyének óvatos le-
és éterben jól oldódik. Elállítása az etilbromid- párolása útján. Színtelen,ersen foghagymaszagú
hoz (1. 0.) hasonló módon történhetik alkoholból folyadék fs. 0»-on 0837 fp. 910.
; ;

foszfortrikloriddal. Az így készült B. az etilbro- Etiluretán, 1. (Jretán.

midnál említett okoknál fogva gyógyszerül nem Etilzöld a. m. brillánszöld és metilzöld.
használható. A magyar gyógyszerkönyvben is Etimológia (görög szó) a. m. szófejtés (1. o.)
hivatalos E. alkoholból sósavval készül legcélsze etimológus : szó fej t
etimologizál : a szók erede-
;

rübben úgy, hogy cinkkloridot tartalmazó alko- tét kutatja. L. Mymologicum inagnum.
Bttn - 9 Etiópia

Etínfáthin) a. ra. acetilén (1. o.). nük a zöld kloroílll, hanem csak a sárga E., mely
E( in Aroadfa ego, 1. Ár- napfényre jutva szintén megzöldül.
kádiában születtem évis . . . EtioUes (eit8d:etyoii). Madame d', 1. Pompadour.
Etiolált növény, l.Étiolement. Etiológia, 1. Aetiologia.
Étioleiuent, nyuniaaág, a Etióp egyház, az abesszíniai egyház, 1. Abesz-
2'A nöt'ényeknél az a jelenség, hogy szinia.
a sötétben ntt növény logtöblí- Etiópia (Aethiopia), az ókori íróknál általában
jónek a szártagjai felette meg- Afrika D.-i része, a feketebrüek hazája, szkebb
nyúlnak és vékonyak maradnak, értelemben a mai Nubia és Abesszínia együttvéve,
a levelei pedig nora vagy csak slakói hamiták voltak és a mveltségnek elég
nagyon kevéssé fejldnek ki és magas fokán állottak, amint ezt rombadölt f-
olyan állapotban maradnak, mint városaiknak, Napatának és Meroönek emlékei bi-
a rüg5'ben voltak (sarjadzó bur- zonyítják. E. kezdetben egyiptomi befolyás alatt
gonya). Más növények szárai nem állott, késbb azonban felszabadult, st királyai
nyúlnak meg, de a levélnyelok két századon át Egyiptom felett is uralkodtak
lesznek hossznak, lemezük pedig (770—590 Kr. e.). Mikor Egyiptom perzsa uralom
apró marad (Oxalis). Az E. okait alá jutott, E.-ban a papság ragadta magához a
hatalmat a régi Napata fövárosban,míg a királyok
délebbre Meré fvárost építették. Ezalatt mind-
jobban aláhanyatlott a régi mveltség és E. egé-
szen elszakadt az egyiptomi hellén-római kultúrá-
«- tól. Fvárosai egymásután elpusztultak s a barbár
szomszédok egyre nagyobb tért foglaltak E.-ban.
A Ví— VII. sz. folyamán E. lakosai a keresztény
hitre tértek, mellyel az Egyiptomból menekül
különféle szekták által ismerkedtek meg. Erre az
idre esett E. kettészakadása, az északi Nubiára
és a déli Abesszíniára, Axum fvárossal. Az É.-i
részt a Vörös-tengeren átvándoi-ló arabok és a
néger törzsek elszakították a D.-itl, mégis 650—
1275-ig a mai Dongolában virágzó keresztény ál-
lam állott fenn. De az arabok folytonos támadá-
saival szemben végre is elbukott s a kipusztult
keresztény vallás helyébe az izlám lépett. Abesszí-
niában azonban fenmaradt a kereszténység s a
nehezen megközelíthet hegyi ország megrizte
függetlenségét az arabok és a néger törzsek közt.
B. neve most átszállott Abessziniára, melynek
I. ábra. A bn fonyagumó sarjadzása A fényben, B sötétben. uralkodói mai napig E. királyainak nevezik magá-
L számok a szárcsomókat jelölik. kat. Abesszínia a XVI. sz, elejéig hatalmas és
virágzó keresztény állam volt s híre a Ny.-i ke-
nem ismerjük, csak annyi bizonyos, hogy a fény resztény világban is elterjedt. Róla keletkezett
hiánya folytán jön létre. Az B. jelentsége abban valószínen a János pap országáról való mesés
áll, hogy a növény a fény- hit. A XVI. sz.-tól kezdve hanyatlásnak indult
hiány ingere folytán meg- Abesszínia a mohamedán törzsek és a gallák tá-
nyúlik, nyurga lesz (1. az madásai következtében. Elvesztette partvidékét
1. és 2. ábrát), hogy a
fény után törekedve, a
neki megfelel helyet érje
el asszimiláló szerveivel,
ami a szabadon ntt nö-
vényeket a környezet ár-
nyékából való kiszabadu-
lásra készti. Az B. tulaj-
donképen a növények-
nek állandósult fiatalkori
alakja, melyet sokan be-
tegségnek mondanak
(Sorauer), de amelyet nem
szabad a sápadtsággal, el-
fehéredéssel összetévesz-
teni. B
2. ábra. A Plearotas ostreatos termCteste A fényben, sötétben fejldve.
Etiolin sárga fes-
(növ.),

tanyag, mely alkoholban oldódik az ú. n. E.- a Vörös-tengeren és legszebb tartományait D.

;

szemecskék-han található. Ha a növények sötét fell. Közben a jezsuiták is kísérletet tettek a

helyen növekednek, akkor nem fejldik ki ben- kat. vallás terjesztésére, de nem sok eredménnyel.
 J

Etiópiai csillasrend — 10 Etióp nyelv

A XVII— XVIII. sz. folyamán Abesszínia kisebb mely egyház Tumer amerikai püspököt küldte
tartományokra bomlott fel s a törzsfejedelmek misszióútra Afrikába, aki Dwane Jamest tette
(rasz) osztoztak a királyi hatalmon. 1854-ben II. meg ott püspökicé de Dwane azután, mert a fok-
;

Theodoros császár ismét egyesítette az országot földi kormány nem engedte meg, hogy papjai es-
8 megtörte a raszok hatalmát. A továbbiakra 1. kessenek, híveivel az angol egyházhoz csatlako-
Abesszínia történetét. V. ö. Basset, Études sur zott, amely t provinciálissá nevezte ki. Az etió-
l'histoire de l'Éthiopie (Paris 1882). pisták egy része azonban megmaradt az ameri-
Etiópiai csillagrend. 1. Csülagrendek, 2. kai egyház mellett, feje Attaway Henry lett. Van-
Etiópiai fajta, 1. Emberfajták. nak azután külön presbiteriánus egyházközségek
Etiópiai régió (1. a színes képmellékletet), az is külön szervezkedtek továbbá Natálban és a
;

állatföldrajzi régiók (1. AlM földrajz) egyike, Zuluföldön is ; van továbbá Pretoriában is egy
melyhez a Szaharától D.-re fekv Afrikán kívül kisebb hitközség. Iskoláiknak azonban a Fokföl-
még Dél-Arábia, Madagaszkár, Mauritius, Rodri- dön csak akkor ád segélyt a kormány, ha fehér
guez, Róunion, a Seychelles és Comoro-szigetek pap vezetése alatt állanak.
állatvilága tartozik. Legjellemzbb állatai: a Etióp nyelv, a sémi nyelvek dóli csoportjához
viziló-félék, zsiráfok, földi malacok (Orycteropus) tartozó nyelv, mely hajdan az Abesszíniában
és orrmányos cickányok (Chrysochoris) ; egyik virágzó axurai birodalomban uralkodott. Az E.-
ah"égiójái'a, jelesen a madagaszkárira, melyet nek, valamint a vele él népnek helyesebb, ere-
sokan azért, mert állatvilága élesen elüt nem- deti neve Geez a. m. vándorlás, azaz a vándorlók,
:

csak az etiópiai régió többi alrégióitól, hanem a szabad emberek, illetleg ezek nyelve. Az E. leg-
többi régiókétól is, öuálló régiónak is vesznek, régibb írott emlékeit (IV. sz.) Bent Tivadar angol
jellemz a véznaujjú maki (ChÁromys). Ez a régió utazó fedezte fel nevezetesen kisebb feliratokon
;

a gorilla és a csimpánzok, a bábuin, sok félmajom, kívül egy 29 soros axumi királyfeliratot. Az
az oroszlán, a foltos hiéna, cibethiéna és hiéna- E. legrégibb emlékei közé tartozik továbbá a geez
kutya, a nagytermet és nagy faj számú patások, nyelv bibliafordítás, mely a Makkabeusok köny-
a különböz szövmadarak, a gyöngytyúkok, a veinek kivételével az Ó- és Üj-Testamentom ösz-
struc, a kaméleon, a góliát bogár stb. hazája. B szes kánoni ós apokrif könyveire terjedés melyhez
régióból való az újabban felfedezett okapi. Jellemz különösen az apokrif könyvek körébl még több
azonfelül erre a régióra, hogy területén medvék, könyv kapcsolódik, melyek részben egyéb fordí-
szarvasok, vakondokok, tapirok és valódi sertések tásban nem is maradtak fenn. A sémi nyelvek
(a Sus sennaariensis kivételével) nem élnek. Te- közül az E. az arab nyelvhez áll legközelebb,
rületén 4 alrégi ót szokás megkülönböztetni. Ezek: ennek számos jellemz sajátságai kívüle csakis
1. a nyugatafrikai ; 2. a keletafrikai; 3. a délafii- az E.-ben találtatnak, a szókincs és szójelentés te-
kai és 4. a madagaszkári alrégió. Közülök állatföld- kintetében is e két nyelv áll egymáshoz legköze-
rajzilag legérdekesebb a madagaszkári alrégió. lebb. Másrészt az B.-be már régi idben, de
Jellemz reá a majmok, oroszlán, leopárd, hiéna- még inkább a nyelv késbbi fejldése alkalmá-
félék, zebrák, zsii-áfok, antilópok, elefánt, rhino- val számos afrikai, úgynevezett khamitikus elem
cerosz, mókusok teljes hiánya ez azért enültésre vegyült.
;

méltó, mert ezek az állatcsoportok Afrikára jel- Az etióp írás,valószinülegaDél-Arábiából Abesz-

lemzk. Ezzel szemben Madagaszkáron számos színiába bevándorlott népség befolyása alatt, a sá-
olyan félmajom (pl. a vóznaujjú maki) és rovar- bai (délarab) íi'ásraódból fejldött. Ez írás balról
ev, továbbá rágcsáló él, mely másutt egyáltalán jobb felé indul, de kezdetben, amint most a fent-
nem foi'dul el. Az emlsök közül jellemz reá a említett Bent-féle feliratoklDól kitnik, jobbról
fossza (Cryptoprocta ferox Benn.). Számos jel- balfelé írták. Régi idbon csakis a mássalhang-
lemz madárfaj is itt él v. élt, pl. az óriás Aepyor- zókat jelölték. Pontosan meg nem határozható
nis innen való. Madagaszkár sajátos faunája idben azonban, valószínleg egyidejleg az
amellett bizonyít, hogy állatvilága teljesen elszi- írás irányának megváltoztatásával, az etióp írás
getelten fejldött ki. L. Állat földrajz. 26 mássalhangzó jeléhez még a magánhangzók
Etiópizmus (aethiopismus), elnevezése annak megjelölése is járult a magánhangzók jeleinek a
a mozgalomnak, melyet a délafrikai benszülött betkbe való bekebelezése által, úgy hogy minden
anglikán vallásúak a végbl indítottak, hogy füg- betnek hét különféle alakja van. Körülbelül ezer
getlen afrikai egyházat alapítsanak. Ezeknek a év óta a geez nyelv megsznt él nyelv lenni, és
benszülött keresztényeknek a száma már körül- csakis az egyházban és az irodalomban tartotta
belül egy millió. Miután a Fokföldön a benszülöt- fenn magát. Az él használatban részint az amhár
tek újabban bizonyos politikai és társadalmi jogo- nyelv (í. o.) lépett helyébe, részint pedig az ú. n.
kat nyertek, törekvésük arra irányult, hogy gy- tigré nyelvjárások, melyek nemcsak a régi
.

házilag is függetlenítsék magukat e mozgalom axumi birodalom területén (Tigré, északkeleti

;

azonban messzebb men célt is ölelt fel az euró- Abesszínia), hanem az B.-ról vele határos orszá-
:

pai uralomtól való szabadulást. B miatt a Fok- gokban is el vannak terjedve és a geez nyelv ifjabb
földöa a benszülöttek jogait ismét szkebbre szo- haj tásait képviselik. Az etióp irodalom túlnyomólag
rították, ami nagy elégedetlenkedést keltett köz- egyházi jelleg s nagyrészt a kopt és görög egy-
tük. Az etiópista mozgalom keze játszott Dél-Né- házi irodalomból való fordításokból áll. Legrégibb
met-Afrikában a hottentották zendülósében is, de emlékei a fontemlített bibliafordítás, melybl az
miután ezt leverték, az B.-ban bizonyos szünet Ó-T. egy részét DiUmann adta ki: Octateuclius
állott be. Az etiópisták egy része az amerikai me- Aethiopicus (Leipzig 1883), mely a pentateuchot,
thodista püspöki egyházzal tart összeköttetést. Jósuát, a Bírákat és Ruthot foglalja magában, a
 f ^

AZ ETIÓPIAI REGIO

1. Gorilla. - 2. Csimpánz. - .3 Mandrill. - 4. Zsiráf. - 5. Kudu. - 6. Oroszlán. - 7. Viziló. - 8.

—
I

14.Gyöngytyúk. — 15. Struc. 16. Kurta

tElttópiai régiót cikMiee.
 // f

ELLEMZO ALLATAI

Qt. — 9. VaracskosdiszLio. in. Vi'znanjju maki. — 11. Tarka maki (vari). — 12. Banánev. — 13. Jako.
béka. — 17. Kaméleon. — 18. Szirti borz.

RÉVAI NAGY LEXIKONA

Etiquette 11 — Étkezési törvények

többi történeti könyvek 1861, jelentek meg; az Étkezési törvények. A szentírás szeri nt már Noé
etióp Uj -testamentumot 1584. Rómában nyomták idejében, a vizözönkor ismeretes volt a tiszta és
ki, azonkívül a Walton-féle poliglott bibliába is tisztátlan állatok közötti megkülönböztetés, amint
fel van véve. Megjelent továbbá több apokrif- meglátszik, hogy a késbben keletkezett bibliai
pszeudepigraflkus, valamint egyéb vallásos, ha- törvények csak meglev szokásokat szentesítet-
giologiai, himnologiai könyvek kiadása. tek és hogy a zsidók a keleti népek között dívó
Ujabb idben az etiópok történelmi irodalmának étkezési szabályokat a maguk vallási felfogásá-
is több emlékét adták ki legkiválóbb ezek kö- hoz módosították. A vallási motívum egy hosz-
;

zött a Zotenbergtöl kiadott Chronique de Jean, szabb fejldésnek az eredménye, amelynek ere-
:

évéque de Nikiou (Paris 1883). Azonkívül még deti okai már teljesen elmosódtak. Ha nem is
Basset (1883) Dülmavn (Zar'a Jacob és Amda lehetetlen, hogy a tiszta és tisztátlan meghatáro-
;

Tsion etióp királyok történetei. 1884); Pereira, zás a zsidó népnek abból az érzésébl támadt,
(Historio de Mina Aderaas Sagad rei de Ethiopia, hogy egyes állatok húsa egészséges, másoké
Lissabon 1888); Chronica de Susenyos rei de egészségtelen, általánosságban ennek a megkü-
Ethiopia (u. 0. 1892); Perntc}ion,Y\o de Lalibala lönböztetésnek az érzete etikai és vallási okokra
roi de l'Éthiopie (Paris 1892); Bezold (Kebra vezethet vissza. A bibliai megokolás szerint
Negest, müncheni akad., 1908) adtak ki etióp tör- Izrael flai Isten gyermekei, mint ilyeneknek köte-
téneti szövegeket. Az etióp folklore-hoz nevezetes lességük szent papi néppé válni éé még a külssé-
adalékot nyújtott Guidi Proverhi, strófa e favole gekben is tartózkodniok kell mindentl, ami utá-
:

abissine (Giornale d. societá africana italiana, V. latos vagy kegyetlen, és még étkezési életmód-
kötetében) Basset Gonies d'Abyssinie (Revue des jukban is kötelesek azokat a törvényeket követni,
; :

traditions populaires.VIl. köt.) és Littmann lales, melyeket a papok követnek és amelyek ket
:

aistoms, names and dirges ofthe Tigré-tribes szentséges érzésükben megtartják. Csakis olyan
(2 köt. Leiden 1910). Az B.-et nagyobb terjede- állatokat ehetnek, amelyeket Istennek is bemu-
lemben legelször Wemmers Jakab ismertette tathattak áldozatul és csak úgy ehetk, hogy
(szótár, Róma 1638-1663). Tudományos tekintet- semmi undorító cselekedet ne tapadjon élveze-
ben utat törtek LMí?o//"/ífo& munkái (London 1661) tükhöz. Ilyenek az emlsök közül a kérdzk ós
Az B. tudományos tárgyalásában nagy haladást hasított patájuak. De azokat is csak levágottan
jelez Hupfeld Exercitationes aethiopicae (Leipzig és a vértl megtisztítva, mert «a vér a lelek és
1825) cím dolgozata. Az E. tanulmányokat az ne egyétek a lelket a hússal együtt». Szintúgy
újkori filológia színvonalára emelték Dülmann tilos a vadaktól szótszaggatott, vagy elhullott
August nyelvtani és szótári munkái, úgy mint állatnak az élvezete, melynek még az érintése is
nagyszámú ediciói: Grammatik der áthiopischen megtisztátlanít. Tilosak továbbá a ragadozó ma-
Sprache (Leipzig 1851., 2. kiad. Bezoldtól 1899., darak, a pikkely és uszószárny nélküli h.ilak (al-
angolul Crichton-tól, London 1907) Lexicon lin- kalmasint, mert hasonlítanak a kígyóhoz, ame-
;

guae aethiop. (u. o. 1862— 18»i5) Chrestomathia lyet azért mondtak tisztátlannak, mivel a kígyó
;

aethiopica, szótárral (u. o. 1866). Kezdknek szol- a sémi népek között sok helyütt isteni megtisz-
gál Pratoritis-nak a Porta linguarum orientalium teltetésben részesült), valamint a fí51dön csúszók,
sorozatában mint VH. kötet megjelent kézikönyve a férgek stb. Tilos továbbá a borjú születése els
(Berlin 1886) ; Scolart, Storia della letteratura hetében, szintúgy az a borjú, melyet anyjával
abissina (Napoli 1888). A tigré nyelv grammati- együtt egy napon vágtak le, az él állatból kivá-
káját Merx (Halle 1868), egyik ágának nyelv- gott húsdarab, valamint az anyja tejében meg-
tani feldolgozását Pratorius (u. o, 1871), Schrei- fzött gödölye a faggyú és bizonyos hájas ré-
;

berJWien 1887) és Vito (Róma 1895) nyújtották. szek; a négylábúak hátulja, ha csak az abban
Étiqaette (franc, ejtsd: etikett) a. m. felírás, szétágazó ideget (nervus isehiaticus) szakérten
valaminek a felirata kis cédula, melyet árúkra,
; ki nem metszik, és végre olyan állat, melyet po-
fákra, üvegekre stb. szoktak felragasztani, részint gány szertartás szerint áldozatul mutattak be.
hogy az árúknál a küls kiállítást szépítsék, más- Tilos volt a gyümölcs els zsengéje és tilos még
részt, hogy aimak mínemüségót, a szállítója cégét a mai zsidó szokások szerint is az a gyümölcs,
szimbolikusan jelezzék vele. Az utóbbi esetben az melyet a fa az els három évben termel, továbbá
B. utánzása és hamisítása büntetend cselek- a bálványoknak szentelt bor. Ezeket a törvénye-
mény, ^.-nek nevezik az elkelbb társaságok- ket az él szokás még a bibliai korban szigorí-
ban szokásos küls illemszabályokat is, melyeket totta.Az elhullott vagy szétszaggatott (tréfa) álla-
különösen az udvan'al való érintkezésben, általá- tok sorába vettek minden olyan állatot, melynek
ban a nyUvános élet ümiepies alkalmainál tarta- halálos betegsége volt, amit szigorúan ellenriz-
nak szem eltt. Az udvari É.-et fkép monarchikus tek. Mai zsidó szokások csak a tüd megvizsgá-
államokban szokták szigorúan megtartani, leg- lását követelik, más betegséget csak az esetben,
szigorúbban a spanyol udvarnál. Rendkívüli szi- ha gyanúnak az oka fenforog. A vér tilalmának
gorú B. uralkodik még ma is egyes keleti udva- megkerülésére a húst fzés eltt fél óráig vízben
rokban is. A legújabb idben enyhültek és egy- áztatják, minden oldalról megsózzák és kisózott
szerbbekké lettek a régi, merev É. formái s a állapotban egy teljes óráig hagyják. Hagyomá-
francia forradalom óta csak udvari ünnepélyek- nj OS zsidó szokások tiltják a húsnak tejjel való
nél tartják a szigorú É.-et szem eltt. L. még fzését, st még együttes evését is. Innen van,
Szertartások. hogy a zsidó rituális háztartásokban külön edény
Éti szalangana, 1. ^zalangana. van a húsos és külön a tejes ételekre. Az Uj-Tes- .

Étkezés, 1. Méd, Étrend és Absztinencia. tamentum a zsidó É.-et megszüntette, de az após-

Étkez — 12 Etnarcha

tolok is (Apóst. tört. 15, 29) megtiltják azoknak felülrl tekintve, holdbeli tájképet juttatnak
a pogánykeresztényeknek, akik zsidókeresztó- eszünkbe. A fkráteren át csak hamues és gz
nyékkel egy községben laknak, a bálványoknak tör ki, mivel a törmelék olyan magasra halmozó-
bemutatott áldozat húsát, a vért ós a megfojtott dott fel, hogy a legersebb feszültség sem tudja
állatot,amely törvényt a keresztények még a a lávát a csúcsig felhajtani és az oldalrepedése-
középkor els századában is megtartottak. A moha- ken talál utat. A vulkán fölépítése legszebben lát-
medánok koráni tilalom alapján tartózkodnak a ható a Valle del Bove falán ; többszázszorosan
vér, a disznóhús, az elhullott állatok és a bor váltakozik a sötét láva a laza tufa és konglo-
élvezetétl. Az skori népek közül az egyipto- merátum rétegekkel. Az E. igen sok lávát szol-
miaknak voltak étkezési törvényeik, amelyek az gáltat; a lávasrn folyó, jelenleg többnyire a D.-i
istenitett állatok élvezetét tiltják. Ebbl a felfo- oldalon vannak kitörések. A lávafolyások ellen a la-
gásból kiindulva, az egyiptomiakkal szomszédos kosok mesterségesen épített kfalakkal védekez-
népek a hasznos állatokat kímélték és ezért a házi nek, t. i. a falak könny ellenállást szolgáltat-
és házrz állatok élvezetétl tartózkodtak. A nak, közben kihl a láva ós önmagának is gátat
hinduk egyes szektáinál tilos a hús, tojás, tej él- emel. Ez az oka, hogy némely láva határa merev
vezete, másoknál a lóé, kutjáé és majomé. A egyenes vonallal húzható ki. Az E. 1700 m.-ig
görögök, rómaiak, kínaiak és braminok a szán- mtívelve van, s a kultúra rajta zónákra osztható.
tásra alkalmas tulkot nem ették. A kafferek az 7—800 m.-ig megy fel a narancs, szU, olajfa
elefántot nem eszik meg, mert okos állat és mert (regioné piemontese), itt vannak a városok, nya-
az embereknek nagy hasznára van. Ellenkez ralók, amelyekben 500,00ü-nél több ember lakik,
szempontból általános a kígyó élvezetének tilalma, 1700 m.-ig megterem a gesztenye, innen 2200
mert marása veszedelmes, szintúgy a kígyóhoz m.-ig tölgy és pineafony erdségek (regioné bos-
hasonló halaké. cosa), azontúl törpe bozót és sivár lávamezök kö-
Étkez (ném. Messe, ol. quadrato, franc, carrfi, vetkeznek (regioné deserta), amit az év legna-
ang. mess-room), személyszállító hajókon minden gyobb részében 6—8 m. vastagságú hó takar.
utasosztály számára külön-külön van; az 1. osz- Nyáron csak a legrejtettebb zugokban marad meg
tályú B. asztal fején a kapitány ül. Hadihajókon a hó. Igazi alpesi flórája nincs, jellemz növényei
a tiszteknek, a gépüzem-hivatalnokoknak, a ten- a Berberis aetnensis, Senecio és Anthemis aet-
gerész-hadapródoknak és a magasb rangú altisz- nensis.
teknek külön-külön É.-jük van, úgyszintén a hajó- Az E., különösen D.-rl, elragadó látvány, sza-
parancsnoknak vagy tengernagyi hajón a tenger- bályos, gondosan mvelt narancs- és füge ülteti
nagynak is, miután a szabályzatok értelmében a vényeivel, citrom- és olajfa-ligeteivel, s óvenkint
két utóbbinak külön saját asztalt kell tartania. számos turista keresi fel. Leginkább Catania fell
Etkezökocsi. A vasutak részint az utazó- közelítik meg, pihenhely a 2942 m. magasan
közönség kényelmére való tekintettel, de más- épült Casa Etnea v. Inglese, amelyben csillagá-
részt a vonattartózkodások megrövidítése céljá- szati és meteorológiai obszervatórium van. Ettl
ból is a távolsági forgalomban a gyorsvonatok- keletre áll a Trre del Filozofo, Hadrianus csá-
kal B.-kat is közlekedtetnek. Az É.-kban való tar- szár tudósának, Empedoklesnek obszervatóriuma
tózkodásért külön illetéket fizetni nem kell. Az romba dlve. A kráter kúpjának a megmászása
É.-kat rendszerint nem maguk a vasutak, hanem a rengeteg hamu miatt nagyon fáradságos maga;

magántársaságok kezelik. Európa legtöbb vasút- a kráter 252 m. mély, (1900) átmérje 527 m.
ján a Nemzetközi hálókocsi-társulat (szókhelye Az E. köré az ókorban sok rege fzdik En- ;

Paris) E.-jai közlekednek. kelados és Tifon titánok itt voltak elevenen el-
Etmal (plattnóm ) szó alatt a tengerészek déltl temetve, Vulkanus ós a ciklopszok itt készítet-
délig számítandó 24 órai idtartamot és az ezen ték Juppiter számára a villámokat. Az els hiteles
id lefolyása alatt a hajó által megtett utat és be- adat az E. kitörésérl Kr. e. 396-ból való. Nagyobb
tartott irányt értik. Ezen idszámítás szerint ve- kitörése volt 1169., 1329., 1536., 1537.; 1603—
zetik a hajó-naplókat. 1620-ig majdnem állandóan mködött. 1669-ben
Etna (Aetna) v. olaszosan Mongihello, Európa volt az eddig ismert leghevesebb tevékenysége,
legmagasabb, 3279 m. magas vulkánja Szicília K.-i amikor a montpilierii dombok egy részét else-
partján. Helyzete egészen kivételes, mert a szige- perte a láva, Cataniát elöotötte és a tengerben
tet felépít euráziai rendszer hegységnek hiUsö közel 1 km. hosszú hegyfokot teremtett. Körül-
oldalán, a mészk és fiiisszóna közé ékeldik be. belül egy milliárd m^ lávát öntött szét, amely
Ennek oka az, hogy keresztirányú vetdések szab- 200,000 embert, 14 községet, 100 km^ termékeny
dalják a hegységet, ilyen pl. a xMessinai- szoros is. földet pusztított el. Ekkor támadt a ketts kúpu
Szép, szabályos alakú, lapos kúp, kerülete 145 Monti Rossi parazita kráter is. Legújabb kitöré-
km. Délrl a Siraoto, É.-ról az Alcantara völgye sei 1809., 1852., 1865,, 1879., 1886., 1892., 1908-
határolja, csak BNy.-on fzi 850 m. magas hát- ban voltak. Utoljára 1910 márc. 23-tól ápr. 20-ig
ság Szicília többi hegyeihez. Lejtje 2—5*, föl- volt erupciója, amikor Borello és Nícolosi falva-
felé lassan növekedik, de a 6— 8°-ot nem muIja kat veszélyeztette.
felül. Közepén van a fkráter, amelybl nagy-
Etna, város Pennsylvaniában, az AUeghany
szer kaldera, a Valle del Bove indul ki ez be- folyó mellett, Pittsburgtól ÉK.-re, vasmüvekkel.
;

omlott régi kráternek a völgye innen legköny- (1900) 5384 lak.

;

nyobben közehthot meg a csúcs. A vulkán olda- Etnáme, 1. Athnáme.

lán valami 200 mellókkráter van, ezek különböz
Etnarcba (gör. ethnarchos), l.né^íbnok, törzs-
idkben mködtek, do rendesen csak egyszer; fnök, népvezór, 2. különösen a rómaiaktól a zsi-
 :

Btna-vasút 13 BtnoffrAfla

dók, arabok, stb. fölé rendelt s köztilök választott a népóletben. Szokások, erkölcsök születés, há-
:

helytartó,kormányzó, pl. Archelaos Judaeában, zasság, halál és temetkezés körül. Politikai jogok
Aretos arab helytartó Damaszkusban. Etnarchia gyakorlatához fzd
hagyományos szokások. Al-
az etnarchíi móltósága, hatósági területe. kalmazva az II. alattiakhoz, vonatkozással a
I.,

Etna-vasút (Ferrona Circumetnea),a.z Etna szomszédos, rokon és hasonló viszonyok közt ólö
tzhányó körül Cataniától Ripostóig terjed, 114 népfajokra. IV. Etnológia (a szónak szorosabb ér-
km. hosszú. Megnyílt 1895. telmében) a nyelv és a nyelvben él hagyomány,
:

Etnicizmus (gör.) a. m. pogányság, több is- mellyel a folklóré (1. o.), mint az E. integráló
tenben való hit etniktcs, pogány (mert a közép-
;
része foglalkozik néphit, vallás s a kettnek egy-
:

kori keresztény Írók azokat, akik nem voltak ke- máshoz való viszonya. A néphit és a pozitív val-
resztények V. zsidók, csak ethnos-nak, népeknek lás kombinálásából ered szertartások; az I., II.
nevezték) jelent továbbá népiest is.
;
és III. alattiak tükrözdése a nép nyelvében, ha-
Etnika (ethnika), a görög ethnos : nép, nemzet- gyományaiban, szokásaiban, ezekbl folyó követ-
ség szó továbbképzése latin alakban. Alapjelen- keztetések a nép eredetére, múltjára. Ezek egybe-
tóse szerint jelenti valamely idegen népnek er- vetése a történelmi adatokkal, szomszéd v. rokon
kölcsi sajátságait, anyagi javakra sohasem vonat- népek idevágó hagyományaival. V. Néplélektani
kozik. (L. Etnicizmus) Különben ma már elavult rész az I., II. és III. alattiak befolyása a nóplé-
:

ízó, helyette a tágabb éi*telmü etnográfia (1. o.) lekre, a IV.-ben felsoroltakból levont jellemzések,
szeiepel. más népj elleniekkel való egybevetés pszichológiai
Etnográfia (ethnographia, gör.) a. m. néprajz, tjnulmányok végett. VI. Szociológiai rész a nép- :

tudomány, mely a nép, illetve egyes népek v. fajok nek társadalmi fejldése, intézményeinek abszo-
testi-lelki tulajdonait, a népélet jelenségeit leírva, lút és relatív becse, ebbl folyó következtetések
rendszeres egésszé foglalja össze. Feladata az em- : a nép jövjére nézve. B) Nem-autochton népnél
beri társadalom, mint szerves egész leíró és oknyo- ezen kutatások körébe még belevonandó a fen-
mozó tanulmányozása azzal a céllal, hogy össze- tiekbl megalkotott képe az shazának, i'égebbi
hasonlítás alapján a felderített életjelenségek oki lakóhelyeknek és állapotoknak.
ós okozati összefüggését, tehát törvónyszei- kap- Az B. név 1701. a nürnbergi Ethnographische
csolatát felismerhess Lik. Részletes felosztás sze- Bildergallerie címlapján olvasható els izben, de
rint az E. lelrótudomány, mely adatokat gyjt a mint modern tudomány csak 1829 óta támadt, mi-
népek testi és szellemi életérl —
a legszélesebb kor a franciák felvetették a Société ethnologiqm
körben —ós felöleli mindazt, ami e tág körrel megalapítását. A franciáké az érdem, hogy az E.-t
összefügg. Bizonyítókai a gyjtemények, tehát a mint tudományt kezdték mi vélni. 1839. megnyílt
múzeumi tárgyak, ill. a szellemi élet körébl a Parisban a Société d'ethnologie, melyhez 1859. a
népköltési stb. adatok. Míg az etnológia feladata Société d'anthropologie csatlakozott. Amerikában
e soknemü felhalmozott anyagból tételeket, törvé- 1842. Gallatin és Schoolkraft alapították az Eth-
nyeket vonni le. Rendszerét nézve tehát deduk- nological Society-t, mely a késbbi Smithsonian-
tive-szintetikus, míg a tulajdonképeni E. in- Institutionnal az E.-i kutatások legels gj'ámolltója
duktive-analitikus úton halad. Módszerei és fel- a világon. Hasonló intézet támadt 1871 Angliá-
adatai által a két lényegileg külön álló tudo- ban. Németországban Virchow alapította meg
mány valóban különbözik és mégis egymást oly 1870. a Gesellsch. f. Anthropologie, Ethnologie und
szorosan kiegészítik, hogy a közéletben, söt gyak- Urgesch. c. társaságot és Bécsben ugyanekkor
ran az irodalomban is összetévesztik az E.-t az keletkezett az Anthr. Gesellschaft. Azóta Wein-
etnológiával, a két szót szinonimának tekintik, hold alapítá a Vérein f. Volkskunde-t, mely szin-
holott a kett lényegesen különbözik. Az E. segéd- tén egy folyóiratot: Zeitschrift des Vereins ír
tudományai közé tartozik az antropológia ós az Volkskimde ad ki az utóbbi idben Európa&zerte
;

antropojeográfia. Ezekkel kapcsolatosán az E. alakultak néprajzi társaságok. Nemzeti ébredé-

tanulmányozza a nyelvet és hagyományt, ennek sünk korszakában akkori folyóirataink, majd a
érdekében tehát segédtudományai sorába iktatja Magyar Tud. Akadómia kiadványai mvelték az
a filológiát és pszichológiát. A társadalmi életbl E. tudományát, melynek népszersítése érdeké-
levonható következtetéseket a szociológia, a leg- ben sokat tett a Vasárnapi Újság állandó E.-i ro-
ifjabb tudomány foglalja rendszerébe s ezzel szin- vatával. Nálunk 1889 okt. 27-én alakult meg a
tén az B. segédtudományai sorába lép. Magyar néprajzi társaság (1. o.), mely az Ethno-
Az E. feladatát nálunk Katona Lajos így írta graphia c. folyóiratot adja ki külön melléklettel
körül A) Autochton népnél. I. Geogiátlai és ter-
: a tárgyi néprajz számára. Azonkívül Herrmann
mészeti viszonyok leírása az illet vidék nö vény-
; Antal német nyelven Ethnologische Mitteilun-
es állatvilága vonatkozással a nép életére, az em- gen aus Ungam c. folyóiratot szerkesztett, mely-
ber eszközölte változások (kultúr- geográfia). II. nek megszntével a Magj'ar Nemzeti Múzeum
Antropológia: a lakosság testalkotásának képe, Néprajzi Osztálya német nyelven is publikálja
népesedés, egészségügy, bnügy, táplálkozás, közleményeit. Ezenkívül az Uránia, Erdélyi Mú-
gazdasági kulturstatisztikája. Az I. alatti viszo- zeum, Századok stb. tudományos folyóirataink
nyok befolyása a testalkotásra. III. E. (a szó hoznak az E. körébe vágó tanulmányokat.
szorosabb értehnében) lakás, ruházat, táplálko-
:
Irodalom. Hanfalvy P., Miigyarorssá^ ethn., Badapest ; Ka-
zás (az egészséges és beteg test ápolása), vadá- tona Ij., Ethnographia, Bthnologia, Folklóré, a o. Achelis, Mo-
;

szat, halászat, baromtenyésztés, föld- ós bánya- derné völkerkunde, Stuttgart 1896; Topinard, L'Antliropo-
logie, 4. kiad., Paris 1884, magy. ford. Török Auréltól, Bpest
müvelés. Függetlenül ezektl az ipar, kereskedés, 1881 J. RanWe, Der Mensch, Stutt^fart 1887 WaiU és Qer-
; ;

rablás és háború útján szerzett anyagok szerepe land Anthropologie der Natonrölker, liolpslg 1859—71 Has-
 ; ;;

Etnográfiai gyjtemény 1* Etóila

tian,Das Bestandlge ia dea Menschenrassen, Berlin 1868; egyik fejezete lenne. Ezzel szemben Foy megfor-
n. a., EthuologischePorschungen, Jena 1871; u. a., Der Völ-
dítjaa tételt ós azt vitatja, hogy E. csak a nem
kergedanke im Aufbau einer Wissenschaft vom Menschen,
1881 u. a., Das Religiöse in ethn. Auffassung, Jena 1871
;
európai népek müveldóstör-ténelme lehet, mégis
MUller Fr., Allgemeine Ethn., Wien 1879; Peschel, Völker- kikapcsolva az elázsiai és északafrikai népeket, és
kunde, Kirchhoff, Leipzig 1885; Ratzel, Völkerkunde, u. o. igy az E. lenne az általános mveldéstörténet kie-
1894; Tylor, Primitive culture, London 1873; Paul H., Prin-
cipien der Sprachgeschichte, 2. kiad., Halle 1866 ; VV. Wundt, gészít része. Az fi. szisztematikája és viszonya az
Völkerpsychologie, Leipzig 1900; F. Liebrecht, Zur Volks- egyes segédtudományokhoz csak most kezd ki-
kunde, Heilbronn 1879; Aclielis T., Die Entstehung der mo- Schermann, Allgemeine Methodik
alakulni. V. ö.
dernen Ethnologie, Berlin 1891; Lampert, Völker der Erde,
Stuttgart 1902; Sohurtz, \ ölkerkunde, Wien 1903; Keane. (Brlangen 1899) Wirth, Methode vergleichender
;

Ethnology, Cambridge 1901 ; Schurtz, Grundzüge einer Phi Völkerkunde, Polit. Anthrop. Revue v. Eisenach
losopli e der Trachten, Stu'tgart 1891 ; Garnier. h habitation
(1904); Lehmann-Nitsche, Forschungsmethode
humaine, Paris 1892; Gobineau, Essai sur l'inégalité des
races humaines, u. o. 1889 ; Vierkant. Naturvölker und einer wissouschaftlichen E. Congrés Internation.
Kultnrv.. Leipzig 1896 ; Knortz, Was ist Volkskunde Alten-
d'Expansion Économique (Mons 1905) Goüier. ;

bui^ 1900; Güuther, Ziele und Methoden der modern. Völ-

L'ethnographie et l'expansion civilisatrice (u. o)
kerkunde, Stuttgart 1900; Andreé, Ethnogr. Parallelen,
Braanschweig 1889—1896; Kaindl, Die Volkskunde, Wien Van Gennep, La situation Internationale des
1903; Buschan, lllustr. Völkerkunde, Stuttgart 1910. études ethnographiques (Paris 1908) Oraebner,;

Etnográfiai gyjtemény. Régebben a Magyar Methode der Ethnologie (Heidelberg 1911); Foy,
Nemzeti Múzeumban csak a technológiai gyjte- Begriff u. Aufgaben der Ethnologie (u. o., sajtó a.).
ményben volt néhány etnográfiai tárgy, de ezt is Etoges (ejtsd: etózs), falu Marne francia départe-
szétosztották a megyetem és az Iparmvészeti mentban, 25 km.-nyire Epernay-tól, kb, 500 lak.
múzeum gyjteményei számára. Utóbb Reguly, emlékezetes az 1814 febr. 14. Blücher és a franciák
Xantus, Senger, Scherzenlechner, Vidéki stb. közt vívott csatáról, amelyben ez utóbbiak gyztek.
gyjtéseivel indult meg a mai B. alapja, de nem Étoile, község Dröme francia départementban,
önálló osztályban, hanem a régisógtárban. A Ma- (1906) 2890 lak. Poitiersi Diana egykori kastélyá-
gyar Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának nak romjaival. 1893 okt. 8. leplezték le e község-
ügye csak 1868. nyert újabb lendületet, midn ben azt a szobrot, melyet É. község a francia
Xantus János a keletázsiai expedícióhoz csatla- községek 1793. történt testvéresülósének és egye-
kozván, a kormány megbízásából az osztály ré- sülésének emlékére emelt.
szére gyjteményeket szerzett be. De e gyjte- Etólia (gör. Aitólia), Bpirus és Thessalia után
mények javarésze ismét az Iparmvészeti mú- a régi Görögország legnagyobb tartománya (4775
zeumba vándorolt Xantusnak és Rómer Plórisnak km2), a legnagyobb görög folyótól, az Acheloos-
a hazai részekben szerzett tárgyaival együtt. 1887 tól (most Aspropotamos) DK.-re, a Tymphi'ostos
óta öi'Ofrt évi dotációval indult meg igazán az (most Veluki, 2319 m.) és a Korax (most Vardu-
etnográfiai osztály. A dotációból való vásárláshoz zia, 2495 m.) hegyektl DNy.-ra. A D,-i részt, a
járult 3 nagyobb gyjtemény bekeblezése, ó. m. Trichonis (ma Agrinion) tó körül és a mostani
a gr. Teleki Samu ajándékozta délkeleti-afrikai patraszi tengeröböl északi partjain elterül lapo-
gyjtemény, Vlkár Bélától és a helsingforsi mú- sabb vidéket Ó-E.-nak (Ait. archaia), az északi
zeumtól megvásárolt tárgyak, dr. Pápai Károly nagyobb erds hegyvidéket pedig, mert legkésbb
északnyugati Szibériában gyjtött tárgyai a köz- jutott a görög mveldés hatáskörébe, Üj-E.-
oktatási minisztérium külön költségén; végi gróf nak (Ait. epiktetos) nevezték. A D.-i részen fo-
Zichy Jen kaukázusi gyjteménye s több kisebb lyik az Buenos (Fidaris). E. slakói a monda sze-
és nagyobb ajándék. 1898-ban az osztály a Nem- rint a kuretek, lelexek és hiantok voltak, kiket
zeti Múzeumból kiköltözött s különösen Jankó Já- az Elisböl származó Aitolos és népe, az aitolok
nos vezetése alatt indult lendületnek. Jankó ha- (etólok) részben leigáztak, részben elztek. Fbb
lála után 1902-töl Semayer V. vezeti. Az B. ügyét városai voltak Thermon, Pleuron, Kalydon, Chal-
:

Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazga- kis és Agrinion. Az etólok a görög történelemben
tója és a Magyar néprajzi társaság elnöke leiko- csak Nagy Sándor halála után kezdenek jelen-
son felkarolta s a múzeum dotációjából 8000 K-t tékenyebben szerepelni. A lamiai háború idején
az B.-nek juttat. V. ö. Xántus J., A Magyar (321) megalakul az etól-szövetség, mely gy-
Nemzeti Múzeum etnogr. osztályának története léseit Kr. e. 218. Thermonban tartotta s hatal-
(az Bthnographia 1892. évf. 298. 1.) Herrmann A., mát egész Thessaliáig és a Peloponnesosra is
;

Hazai néprajzi múzeum alapításáról (Bthnogra- kiterjesztette. Majdnem folytonos harcban állott
phia I. 19.); A néprajzi múzeum elhelyezésérl az etól-szövetség az acháj-szövetséggel és a ma-
(II. 21.) Semayer, A Magyar Nemzeti Múzeum kedónokkal s ellenük a rómaiakkal is szövetke-
;

Néprajzi Os^ztályának jelene és jövje (Néprajzi zett azon reményben, hogy igy majd elnyerheti a
Értesít 1906. foly.). Ma a gyüjteménytárgyak hegemóniát egész Göi'ögország fölött. De a ró-
lUO ezer darabra rúgnak, 10 ezer kötetnyi könyv- maiak ismételten kibékültek ellenségeikkel s 189.
tárral. 1896 óta 35,000 K tárgyvásárlási dotáció- Kr. e. megtörték a szövetségnek s vele E.-nak
val rendelkezik, van két folyóirata s kiadásra váró hatalmát Ebiéptelenedve, kifosztva jelentéktelen-
feldolgozott katalógusa. L. még Ergologia. ségbe slyedt. Provinciai szervezetet Görögország
Etnológia (ethnologia, gör.). Összehasonlító nagy részével együtt E. is csak a császárság ko-
néprajz, mely a szorosabban vett etnográfia (1. o.) rában nyert. Nagy Konstantin E.-t az Bpirus
adatain tovább haladva párhuzamot von és keresi nova provinciába osztotta be. E. az új Görög-
a különbségek okát. Tágabb meghatározás szerint, országban Akam^niával képez egy nomoszt (ke-
amint pl. Ehrenreich veszi (AUgom. Mythologie rületet). V. ö. Brandstáter, Die Geschiehte des
1910), az általános mveldóstörténelera is az E. átolischen Landes, Volkes und Bundes (Berlin
 :

Etólial háború — 16 — Étrend

1894) Woodhome, Aetolia, its geography, topo- fentaitania és az általa megkövetelt munkát
;

graphy, antiquities (London 1897). kell elvégeznie. Az élet fentartásához szükséges

Etóliai háború, 1. Etólia. normális diéta vegyes táplálék, mely mellett a
Etológia (ethologia, gör.), valamely személy, szükséges kalóriáknak kb. 19%-át fehérje, BOVc-át
ragy nóp erkölcseinek ós szokásainak leírása; zsír és 51°/o-át a szénhidrátok fedezik.
továbbá az állatok tartózkodási helyérl és élet- Más diéta szükséges ideges, lesoványodott és
szokásairól szóló tan. tüdbeteg egyéneknél. Ezeknek több molegegy-
Eton (ejtsd: itn),város Buckingham angol county- séget kell juttatni, mint amennyi a testsúly fen-
ban, (1911) 3192 lak, VI. Henriktl 1440. alapított. tartásához szükséges. Ez a túltáplálkozási diéta.
coUege-zsel, A coUege-t leginkább az angol fúri A táplálék feleslege hússá, legnagyobb részt azon-
csaltok gyermekei látogatják s a tanulók meg- ban zsírrá válik. Ezen alapul a Weir-Mitchell-
lehets szigorú fegyelem alatt élnek. A tanítás Playfair-féle hízlalókúra. A gyermekek által ren-
alapos és mintaszer s az egyéni tanítás ós neve- des körülmények között felvett táplálék is meg-
lés mellett fleg a testgyakorlásra fordítanak ki- haladja a fentartási kalória-szükségletet, a feles-
váló gondot. legbl fedezik a test növekedését. A túltáplálás
Étonuant(franc.), csodálatos, csodálatot kelt. ellentéte az elvonási diéta. Az elhízott egyének-
Étosz (ethos, gör.) a. m. erkölcs, jellem, vala- nél a fentartási diétánál kevesebbet kell nyújtani,
mely ember állandó cselekvésmódja. úgy, hogy az egyén az élet funkcióihoz szükséges
Élioarderie (franc, ejtsd: etardri), oktalanság, kalória-menynyisóget saját szervezete zsírjából
szeleburdiság; étourdi, szeleburdi; étourdisse- fedezi. iL. Elhízás, Bantingkúra, Soványító
ment, megkábulás, megrökönyödés. kúra) Ezeknél a diétáknál rendesen a táplálék
Etoxiacetamidokinolin, aeí/toxí/aceí?//awí<ío- zsírját, V. pedig a széuhidrátokat korlátozzuk. A
chinolin vagy analgén: C9H5N(OCsH5)NH(CH3CO), vérkeringésiszervek egyidejmegbetegedésekora
színtelen knstálytük,op. 155", hideg víz kevéssé, folyadékbevitel is korlátoztatik (örtel, Lahmann),
szesz bségesen oldja. Megsavanyított vízben, só kezdd vizenynél a sóelvonás is (Korányi S.,
keletkezésével többé-kevésbé intenzív sárgásvörös Widal, Karell). A fol adékelvonás legdrasztiku-
.

színnel oldódik. A henzanalgén néven árusított sabb példája a Schrott-féle kúra, mely azonban
készítmény etoxibenzoilamidokinolin már divatját multa. Speciális elvonási kúrák szük-
CbH,N(OC,HJNH(C,H,CO) ségesek a cukorbetegségnél, ahol a szénhidráto-
színtelen és íztelen kristálykák ; op. 208° forró kat, st néha a fehérje-féléket is megszorítjuk
;

szesz bségesen oldja. Gyógyszerül a két készít- (1. Cukorbetegség) és a köszvénynél, ahol az ú.
ményt neuralgiánál használják. n. purin-anyagokat tartalmazó ételeket, húst, ká-
Étranger (franc, ejtsd: etraSzsé), idegen; to- vét, teát megszorítjuk. A vesebajosok diéiájában
vábbá külföld. hol a húst, hol a konyhasót kell megszorítani.
Etrefalva (azeltt: Turicska), kisk. Nógrád Mindezeknél az elvonási diétáknál súly helyezend
vm. losonczi j.-ban, (i9io) 332 tót lak., u. p. ósu. t. arra, hogy a beteg az éhség érzését ne vegye
Szinóbánya. észre. Zöld fzelék, gyümölcs, siláta képes a
Etrek,"folyó, 1. Atrek. gyomrot megtölteni, az éhség érzését csillapítani
Etrekarcsa, kisk. Pozsony vm. dunaszerdahelyi és emellett kalória-szegénységüknél fogva nem
j.-ban, (1910) 272 magyar lak., u. p. Királyflakarcáa, fokozzák a bevitel nagyságát. A lázas bet:?g B.-
u. t. Dunaszerdahely. jének azzal kell számolnia, hogy az emésztés a
Étrend (diaeta), a táplálkozás szabályozása. A láz alatt hiányos, az emésztnedvek termelése
vele való tudományos és gyakorlati foglalkozás néha egészen megsznik. Tehát olyan anyaitokat
a diétetika. Az egészséges ember étrendje mint kell adni, amelyek az emésztést alig terhelik tej, ;

egy ösztönszeren magától olymódon rendezdik, tejes ételek, lágy t.gás, vagdalt húsfélék, pirított
hogy az egyes szükséges tápanyagok, a víz, a zsemlye, kétszersültek adandók. Hevenylázas
fehérje-félék, a zsírok, a szénhidrátok, a sók kell betegségnél ritkán sikerül a test lesoványodását
mennyiségben benne elforduljanak. (L. Anyag- meggátolni, idült lázas betegségnél, pl. tüd-gümö-
forgalom, Táplálkozás.) A beteg szervezet táp- kómál azonban képesek lehetünk valóságos túl-
lálkozását azonban az orvosi tapasztalat és a tu- táplást végezni és dacára a láznak, a beteg test-
domány irányítja. Amilyen különbözk a táplál- súlyát valamelyest emelni. A láz s b(^tegségek
kozási zavarok, ép olyan különbözk a diéták is, utáni lábadozás alatt a táplálkozás jóval könnyebb
melyek közül csak a legfontosabbakat emelhet- feladat. A gyomor- és bélbajos-ok É.-je nem le-
jük ki. Rendes körülmények között is a tápanya- het egységes. Más az É. sósavtúlterme. esnél, mint
goknak minsége és mennyisége az illet korától, sósavhiánynál. Az els esetben bizonyos lisztbl
a küls viszonyoktól, az évszaktól, a klímától készült ételek, a kenyér, tésztafélék, a második
függ. A hideg éghajlat alatt más diétát kell tar- esetben a fehérjeanyagok, fképen a hús korláto-
tani, mint a forró égöv alatt. Amott bséges égési zandók. A székrekedésnél követend É. nairy tér-
meleget szolgáltató táplálékkal (sok hús.zsiradék), fogatú, a beleket izgató tápanyagok adásából áll
emitt könny, kevés kémiai energiával biró táp- (korpás kenyér, Grahara-kenyér, sok vaj, gyü-
anyagokkal kell élni. A dolgozó embernek kaló- mölcs, fzelék, befttek.) A bél fokozott mködé-
riákban gazdagabb diétára van szüksége, mint a sénél nem izgató, a tápanyagokat minél konc(!n-
pihennek. Általában minden egészséges szerve- tráltabb formában tartalmazó ételekre van szük-
zetnek olyan kaloria-értékü táplálékbevitelre van ség. (Hús és fzelék, kása formájában.) Különös
szüksége, mely éppen az általa elhasznált anyag- gondot kíván az É. a gyomor ós bél fekélyes
mennyiségnek megfelel. Emellett a test súlyát kell megbetegedéseinél ezeknél az ételek folyékony
;
Étrenne — 16 Etrurla

formájára és a tápanyagok könny, egyenletes Égei-tenger szigeteirl vándoroltak be tengeren

eloszlására kell tekintettel lenni. A beteg egyéni E. partjaira, s onnan tovább terjeszkedve, az ott
hajlamait, ahol lehet, respektálni kell. Általánosan talált nép leigázásával és magukba olvasztásával
követend szabályok az étkezési id pontos be-
: alapították meg itáliai uralmukat; a másik elmé-
tartása, a pihent testtel és lélekkel való étkezés, a let, mely a raeti Alpok etruszk lakóira és ott ta-

jó, lassú rágás, a száj tisztántartása, az ételek lált etruszk furatokra hivatkozik, azt vitatja,

megfelel temperaturája. V. ö. Hirschler- Ter- hogy E. népe srégi idben É.-ról, az Alpokon át
ray, A diaetetika tankönyve (Budapest 1900); vándorolt be. Az els nézet valószínségét fokozza
Leyden, Handbuch d. Ernáhrungs-Therapie u. az a körülmény, hogy az etruszkokkal azonosít-
Diáetetik (Leipzig 1898). hatók azok a Tur§a néven említett, É.-ról, a szi-
Étrenne (franc, ejtsd: etrenn), ajándék, borra- getekrl (vagyis a kisázsiai partokról és az Égei-
való, többesben (étrennes) újévi ajándék. Francia- tenger fell) jött népek, melyek a Kr. e. XIV. és
országban nem karácsonykor, hanem újévkor szo- XIII. sz.-ban Egyiptomot megtámadták. Ez a
kás ajándékot adni. Livres d' étrennes, ajándék- Tursa tengerjáró, kalóz nép a dór vándorlás ne-
könyvek. vén ismert ncphullámzás következtében a XI.
Étrépagny (ejtsd: etrepannyi), íálu Eure francia dé- sz.-ban lakóhelyeirl kiszorulván, hajóin Ny.-ra,
partementban, a Bonde partján, vasút mellett, E.ba vándorolt. A Lemnos szigetén talált nem-
(1906)2177 lak.,keztyüiparral. 1870nov.30. a fran- görög, etruszk jelleg fölíratok, valamint kultú-
ciák e helyen a szászok csapatait éjjel megtámad- rájuk számos keleti és görög vonása szintén a
ták és visszavonulásra késztették. keleti eredet mellett bizonyítnak. Etnográfiai
hovatartozásuk azonban még i'ejtély, csak annyi
Étretat (ejtsd :etretá),város Seine-Inférieure fran-
cia départementban, a La Manche partján, egy je- bizonyos, hogy nem tartoznak sem az itáliai, sem
lenleg kiszáradt patak torkolatában, két 90 m. ma- általában az indogermán nópcsaládhoz. Az etrusz-
gas mészszikla között, (laoG) 1944 lak., látogatott kok uralmukat, melynek fontossága abban rejlik,
tengeri fürdkkel, halászattal közelében pompás
; hogy magasabb kultúrát hoztak magukkal, csak-
sziklafalakkal. Legérdekesebb a 70 m. magas, hamar E. határain túl is terjesztették, meghódí-
obc'liszk-alakú É.-i t. tották a Po-síkságot és Campaniát, mely utóbbi
Etruria ("ífeín^ na, Tííma.a görögöknél Tyrr- kb. az V. sz.-ig maradt a fenhatóságuk alatt,
henia; a közép- és újkorban Tuscmia, Toscana), míg felsitáliai uralmuknak a gallok betörése ve-
az etniszkok földje Közép-ltália ÉNy.-i részében tett véget. Ismeretes, hogy a rómaiak hosszas
az Appeninek és a Tyri heni-tenger, másrészt a harcokat vívtak velük (Porsenna) és hogy Róma
Macra (ma Magra) és Tiberis folyók közt; hozzá maga egy ideig etruszk hatás alatt áUott (Tarqui-
tartozott Ilva (ma Elba) és Planasia (Pianosa) niusok). A Kr. e. III. sz.-ban a rómaiak meghódít-
szigete. Szakadékos hegységek, dombos vidék és ják E.-t s akkor népe, bár kultúrája és nyelve
termékeny síkságok váltakoznak benne. Ffo- még a császárkor elejéig fentartja magát, romani-
lyói az Arnus (Arno), Caecina (Cecina), Umbro zálódni kezd a földbirtok nagy része a Sullától
;

(Ombrone), Albinia (Albegna), Armenta (PMora), E.-ban alapított katonagyarmatok révén keinilt
Marta (a volsinii tó lefolyása) és a Tiberis mel- római kézre. Politikai tekintetben B. 12 önálló
lékfolyója, a Clanis(Chiiina). latm, melyek több- városból, ill. több városos áUamból álló szövetsé-
nyire beomlott kráterekben képzdtek, a Lacus get alkotott a városok élén királyok v. késbb
;

Trasimenus (Trasimeno), Volsiniensis (Bolsena), évenként váltakozó magisztrátusok állottak az ;

Sabatinus (Bracciano). Ciminius (Vico). Nevezete- alkotmány arisztokratikus jelleg volt, ers papi
sebb városai: Pisae (Pisa), Paesulae (Fiesole), befolyással. Évenként vásárral és ünnepi játé-
Florentia (Firenze), Arretium(Arezzo), Volaterrae kokkal egybekötött szövetséges gylést tartottak
(Volterra), Cortona, Perusia (Porugia), a partvi- Voltumna szentélye mellett, amikor is közös f-
déken: Populonia, Rusellae, Vetulonia, Vulci, papot választottak maguknak. Vallásuk az iste-
Cosa (Ansedonia), Tarquinii (Corneto mellett), nek és emberek egymáshoz való viszonyát hatá-
Caere (Cervetri), azonkívül Volsinii (Orvieto), rozott rendszerbe foglalta, melynek fpontja az a
Clusium (Chiusi), Porsenna király székhelye és hit, hogy az istenek akaratát a tlük küldött je-
Veii (Rómától É.-ra, a mai Lsolafarnese mellett). lekbl pontosan meg lehet tudni ezeknek (álla- ;

E. terményei voltak a clusiumi tönköly, melybl tok beleinek, májának megfigyelése, mellyel a
az etruszkok nemzeti eledele, a kása (puls) ké- haruspexek foglalkoztak a villámlásnak és egyéb
;

szült, kender, bor és olaj az iival vas, volaterraei jeleknek) magyarázatát az isteni kinyilatkoztatá-
;

réz, populoniai ezüst a lunai (Carrara) márvány- son alapuló szent könyvek (libri haruspicini, ful-
;

bányákat csak késn kezdték kiaknázni. Lakói- gurales ós rituales, az ú. n. Etrusca disdplina)
nak ffoglalkozása a föld mívelés, állattenyésztés foglalták magukban. Isteneik egy részét si szék-
és kereskedés volt. Iparuk érc- és fazekasmunká- helyeikbl hozták ós új hazájukban óitáliai iste-
kat, len- és gyapJHSzövetoket termelt. nekkel keverték. A fbbek a háromságot alkotó
:

E. népe, az etruszkok (gör. Tyrsenoi, Tyrrhe- Uni (Juno), Menrva (Minerva), Tinia (Jupiter);
noi, latinul Tusci, Etrusci, saját nyelvükön Ra- aztán Adí (Janus), Selvans (Silvanus), Vetis
senna) Itália legrégibb korábau nagyon fontos, (Veioni), Maris (Mars), Vertumnus (deus Etru-
mondhatni uralkodó szerepet vittek. Eredetük riae princeps), a sorsistenn: Nortia; az alvilág
sokat vitatott kérdésében két elmélet áll fenn az istenei Mantus, Hados, Persephone és Charon.
: :

egyik a nép saját hagyományára és Herodotos Ez utóbbit, valamint a mellette szerepl sok dé-
tanúságára támaszkodván, ki Lydiából származ- mont rémes külsvel ábrázolták mvészetük a ;

tatja ket, azt állítja, hogy Kis-Ázsiából és az görög mitológiának borzalmas és rémes jelene-
Btruszk korszak 17 Etruszk mvészet
teit ábrázolni. Mveltségükben sok a
szerette nak a görögországi hasonló emlékekkel veteked,
görög vonás. Szerették a zenét, melynek
keloti és nagyrészt most is fennálló példákat. Bels térsé-
fhangszerei a fuvola ós a citera; orvosaik nagy get képítményekben hol álboltozattal (pl. a római
hírnek örvendettek; jártasak a természettudo- Tullianum vagy a tusculumi várfal alatti kútház),
mányban és a csillagászatban. A bolsö helyiségek hol szabályos boltozassál (pl. a Tullianum fölötti
pontos elrendezésével biró szilárd köépületek carcer, Rómában) állítottak el; az ékköves bol-
emelésébon, városépítésben, kövezésében, csa- tozást kapuiknál is alkalmazták. Templomaikrl
tornázásában, városfalak emelésében ós a temp- csak nyomokból s fleg Vitruvius leírása alapján
lomépítósben a rómaiak tanítói voltak (1. Etruszk tudjuk, hogy körülbelül négyzetes alaprajznak
müi'észet), kik a gladiátori játékokat is tlük voltak, melynek délre es felét mély, egymástól
Tették át. Szerették a pompát és szertartásokat távol álló oszlopokon nyugvó csarnok alkotta,
(a tóga praetexta, lictor-kisóret, sella curulls t- míg északi fele egy széles f- és két hajóból álló
lük került Rómába). E. kultúrájának nagy befo- cella volt, melyet hátul fal zárt; a nyeregtet
lyását mutatja a latin nyelv is, mely sokkal többet messze elreszökött, meredek volt a gerendázat
;

Tett át az etruszktól, mint fordítva. (L. Etruszk fából való innen a nagy oszlopközök. Az oszlop
;

nyelv és irodalom). }ilaga a. nyelv azonban rejtély különböz alakú hasas bázisból, sima törzsbl,
maradt idáig. Azok a kalandos magyarázatok, me- kerek echinusból és nehéz fódlapból áll. Impo-
lyek az etruszk nyelvet hol a szemita, hol a náló és sok emlékünk maradt a sírépttkezés köré-
kelta, szláv, szanszkrit, ugor-altái nyelvekkel bl: Cometo, Cervetri, Chiusi, Vulci, Castol
akarták rokonságba hozni, a kritika eltt nem d'Asso, Orvieto és Colonna mellett nagy nekro-
állanak helyt. poliszokat tártak föl. A síi'ok vagy aknasírok
A régi E. név még egyszer feléledt a lunevillei (tömbe a pozzo) vagy gödörsírok (tömbe a fossa),
(1801) békében, amely a pármai herceget akarta ezek mellett gyakoriak a mykenei kupolasírokra
Hetniria királyságával kárpótolni csakhogy ez ; emlékeztet építmények vagy álboltozatosan fö-
ország 1807. már francia tartománnyá, 1809.
pedig mint Toscana nagyfejedelemség I. Napóleon
nvérének, Elisánaklett birtokává az 1814. bécsi
békéig, mely ezt is visszaadta a korábbi uralkodó-
háznak. L. Toscana.
Irodalom. 0. MüUer, Die Rtrusker, neu 'bearbeitet von
Deeclce, Stuttgart 1877; Inghirami, Monumenti etrnschi,
10 köt., Firenze 1825; Mnsei etrusci monnmenta, 2 köt.,
Roma 1842 Dennis, The cities and cemeteries of E , 3. kiad.,
;

London 1883 ; Desvergers, L'E. et les Etrnsqaes, 2 köt..

Paris 1864; Qray, History oí E., London 1843—70, 8 köt.;
Corpas inscriptionnro etrnscanini L köt., Leipzig 1893—1902;
Panly-Wissowa, Real-EncyklopSdie'XL 790— 806., Stuttgart
1907 l'anina, L'E. maritiraa, R ma 1846—52 ; Tayior, Et-
;

mscan researches, Londun 1874: Genthe, Überetrusk.Tausch-

kandel nach dem Nordea, Frankfurt 1874; Kovács István,
B. pénzrendszere, Koloasvár 1909; Thomsen, Romarques sur
la parenté de la langue étrnsque, Kopenhága 1899 ; Torp,
Btruskische BeitrSge, Leipzl>r 1902—8 ; u. a. Etrnskische
Monatsdaten, Cbristiania 1902; Thulin, Die etrnskl-cbe Etraszk sziklasír bomlokzata Norchla meUett.
Göteborg 1905—7; Marmottan, Le royaume d'B.
Disciplln,
1801-1807., Paris 1895; KraU, Die etrugk. Mnmienbinden, kamrák. E sírok fölött gyakran
dött négyzetes
Wien 1892 W. Bcbulze, Znr Gescb. latéin. Eigennamen,
; emelkednek tumulusok, lépcszetes henger- vagy
Berlin 1904.
kúpszer fólépítménnyel (legérdekesebb az ú. n.
Etraszk korszak. Közép-Európára vonatkoz- Cucumella Vulci mellett). Másik csoportját a sír-
tatva a történelem eltti idk egyik szakaszát, a építkezésnek teszik a szíklasírok, érdekes, a
korai vaskort nevezték így régebben, mert az e templorahomlokzatok kiképzésére emlékeztet
korból fonmaradt leletek közt számos oly tárgyat homlokzattal (1. az ábrát); a sziklaslrok egj'
találtak, amelyeket a fejlett etruszk mipar ter- vagy több kamrából (tömbe a camera) állanak,
mékeinek tekintettek, st Lindenschmidt még a a nagyobbaknál pillérek tartják a mennyeze-
bronzkori szerszámokat gyártási köz-
is etruriai tet. A szobrászatban ós a festészetben szintén
pontokból származtatta. Ma már a korai vaskor részint feniciai, részint görög hatás alatt álla-
tárgyairól is bebizonyult, hogy ott is, ahol az itá- nak, de mindig a kezdetlegesség fokán marad-
liai hatás beigazolódott, az E.-ot megelz emlé- tak, amennyiben a szép formák iránt nem bír-
kekkel állunk szemben s csak magára Itáliára tak érzélckel, s mvészi alkotás helyett torzkó-
Tonatkoztatva beszélnek E.-ról, amelynek tarta- peket hoztak létre. Kbl faragott szobor igen
mát Montelius Kr. e. 900-500 közötti idre he- kevés maradt fönn, több a domború m,
melyek
lyezte. B korhatározással szemben ma inkább Karó oltárokat és sírköveket díszítettek. A bronzöntés
nézete van érvényben, amely az E.-ot jelentéke- volt egyik legelterjedtebb technikája a szobrá-
nyen közelebb hozza idszámításunk kezdetéhez. szatnak. Etruszk bronz szobrok, kisebbek és na-
Etruszk mvészet. Az ó-kor népei között az gyobbak, szép számmal vannak az európai gyj-
etruszkok mvészeti tekintetben nem az els he- teményekben, kivált Rómában a vatikáni és Lon-
lyen állanak. Aránylag legkixálóbbat alkottak az donban a brit múzeumban és a régi Etruria terü-
építészet terén. Városaikat kfalakkal vették kö- letén lev olasz városokban. A bronz után az agya-
rül, amelyek a poligonális falszerkezettl a négy- got kedvelte leginkább az etruszk szobrászat. B
szögköves falépitésig valamennyi fajtában mutat- nembeli fonmaradt müvei közül legkiválóbbak az
Hétai Nagy LemStvna. VU. kOt.
Etruszk nyelv és irodalom — 18 — Ettinsrshausen

agyag koporsók, melyeknek födelét a koporsóban a berlini múzeumban, mely mintegy 300 szót tar-
nyugvó halottnak életnagyságú, egyik karjára talmaz (kiadta Bücheler, Rheinisches Museutn
támaszkodó alakja foglalja el. Néha az alakok LV.), aztán az ú. n. Cippus Perusinus (Corpus
párosával vannak. Az etruszkok festészetének Inscr. Btrusc. 4538), mintegy 120 szóval. Az
emlékei a falképek, melyek a nagyobb sírok föld- etruszk nyelv jellemzésére megemlítjük, hogy a
alatti kamráinak falait díszítették. Ilyen sírok szóknak els szótagja volt hangsúlyos (mint a
Vejiben, Cervetriben, Cometoban, Chiusiban, Vul- magyarban, finnben) s ennek következtében a szó
ciban, Orvietoban és egyebütt (1. az ábrát), ke- belsejében késbb sok összerántás fordult el, pl.
rültek napvilágra. B képek is kezdetlegesek, dur- pecse (a. m. Pegasos), hercle (a. m. Herakles),
vák, valamennyit jellemzi a népnek sajátos haj- menle (a. m. Menelaos). Alfabetumuknak a görö-
lama, mely a komor torzképekben leli gyönyörét. göktl közvetített feniciai az alapja, mint magának
Szebb formák csakis a görög mvészet hatása a görögnek is. A francia Marfha-nak újabb kísér-
alatt keletkeznek. Ekkor a képek tárgya is meg- letei, ki az etruszk nyelv szavait magyar szókkal
változik, amennyiben a halotti tisztelet ábrázolá magyarázta és hozta rokonságba, kalandos nyel-
sát a görög mítosz jelenetei váltják föl. Az ipar- vészkedés-számba mennek. V. ö. K. Otfr. Müller,
mvészet némely ágát nagy tökélyre juttatták az Die Etrusker(BresIau 1828., 2. kiad. 1877, a nyelvi
etruszkok, így pl. a kövésést ; fémbl, jelesül részt Deecke tárgyalta) Corssen, Über die Spra-
;

aranyból és bronzból befejezett mveket, éksze- clie der Etrusker (Leipzig 1874, 18T5); Deecke,
reket és egyéb használati eszközöket készítet- Etruskische Forschungen (Stuttgart 1875); Paíili,
tek. Az etruszk fémmvességnek nevezetes em- Etruskisehe Studien (3 köt., Hannover 1879); Grö-
lékei a bronz szekrénykék és tükrök, melyeket be- ber, Grundriss der román. Philologie II. (1888).
vésett ábrázolások díszítenek. Az etruszk sírokban Etruszkok, 1. Etruria.
talált agyagedények nagy számából azeltt azt kö- Etruszk vallás, 1. Etruria.
vetkeztették, hogy az etruszkok voltak az ókor Etruszk városok, 1. Etruria.
legkiválóbb agyagmüvesei. Ujabban e nézet meg- Etsch, folyó, 1. Adige.
változott, amennyiben bebizonyult, hogy a Kr. e. Ettaro, olasz területmérték, 1. Etto.
VIII. sz.-tól az V. sz.-ig az etniszkok maguk készí- Ettelbrück, város Luxemburg nagyhercegség
tették ugyan kezdetleges edényeiket, a IV. sz.-tól Diekirch kerületében, az Alzette és Sauer össze-
kezdve azonban a Görögországból hozott edények folyásánál, sznyeg- és posztószövéssel, (i9io) 4178
voltak divatosak. Az etruszkok saját készítményei lak. Fontos vasúti csomópont,
azonban a fekete mázos, domború díszítményü ú. Ettenheim, járás és az ugyanilyen nev járás
n. etruszk-kampániai edények, melyek a III. sz.- székhelye Freiburgbadeni kerületben, vasút mel-
ból valók. Az etruszkok a római hatalom alá kerül- lett, (1910) 3205 lak., szivar- és brgyártással, szép
vén, mvészetük lassankint beolvadt a római- kat. plébániatemplommal. 1804 márc. 14. és 15.
ságba. (L. még Caere.) V. ö. J. Martha, L'art Bt- közti éjjelen Napóleon itt fogatta el Enghien her-
rusque (Paris 1889) Beöthy, A mvészetek tört.
; cegét.
I. 421-430. Etterbeek, Biüsszel külvárosa Brabant belga
Etruszk nyelv és irodalom. Valamint az tartományban, (1910) 33,á27 lak.; gyapjuszövökkel
etruszk népnek, úgy nyelvének hovatartozása is és fonókkal, szappan- és brgyártással.
a tudomány meg nem oldott rejtélyei közé tarto- Etthre, 1. Ethuruh.
zik. Nincs nyelvcsalád, amelybe besorozni meg Ettingshausen, 1. ^ncíreo-s, báró, német mate-
ne próbálták volna. Az eredmény azonban ma sem matikus és fizikus, szül. Heidelbergben 1796 nov.
több annál, amit már a halikarnassosi Dionysios 25., megh. Bécsben 1878 máj. 25. Bécsben filozó-
kimondott, hogy az etruszkok nyelve semmi más fiát és jogot tanult, s a katonai tudományokban
:

népével nem rokon. A vizsgálódásra anyagot szol- képezte ki magát. Bécsben 1848-52. a bécsi mér-
gáltatnak els sorban a feliratok, eddig mintegy nöki iskolában mködött, 1852. a magasabb mér-
8U0O (Pauli és Danielsson Coi-pus Inscriptionum
: nöki tudományokat adta el a bécsi politechniku-
Etruscarum I., Leipzig 1893—1902 Pauli halála
; mon és az ottani természettani intézet vezetését
után a II. kötetet Danielsson.Herbig és Torp adják is átvette. Egyideig a bécsi akadémia ftitkára is
ki), de csak mmtogy 30 van köztük két nyelv, volt. Nagy érdemet szerzett egy magneto-
legnagyobb részük egy-egy név. Azonban éppen a elektrikus gép konstrukciójával és optikai kuta-
tulajdonnevek igen tanulf^ágos összehasonlítások- tásaival, valamint a Baumgartnenel együtt
ra adtak alkalmat az itáliai nyelvekkel, különösen szerkesztett Zeitsohrift für Physik und Mathema-
:

a latin nyelvvel (W. Schulze, Zur Geschichte der tik (1826—72) kiadásával. Mvei Lehrbuch der:

lat. Eigennamen), csakhogy bizonytalan, vájjon Physik (4. kiad. Wien 1860) Die Kombinatorische
;

a kimutatott egyezések és hasonlóságok erede- Analysis (u. o. 1826) ; Die Prinzipien der heutigen
tileg is megvoltak-e, vagy csak az egymás mellett Physik (u. 0. 1857)., stb.
lakó népek érintkezéseinek eredményei. Igen ér- 2. E., Konstantin, báró, osztrák botanikus ós
dekesek és fontosak továbbá azok a köny vtekorcs- paleontológus, E. 1. fia, szül. Bécsben 1826 jún.
bl tépett len stráfok (jelenleg a zágrábi múzeum- 16., megh. u. o. 1897 febr. 1. Az orvosi pályára
ban vannak), melyekkel egy múmia volt átlíö- készült, de ezt csakhamar otthagyta. A bécsi
tözve s melyek mintegy 1500 szót fentartottak földtani intézet megbízásából 1850. a növények
(v. ö. J. Krall, Die etruskischen Mumienbinden fóldbeli maradványait eddigi elfordulásuk helyén,
des Agramer Kationalmuseums. Denkschr. d. fképen Stájerországban kutatta. A Jozeflnum
Akad., Wien, PhU. hist. KI. XLI. 3); valamint a nev bécsi orvosi akadémián 1854-tl tanított,
S. Maria di Capua-ból való agyagtábla, jelenleg 1870. pedig az orvosi botanika tanszékét kapta
 .

Ettnngen I1_J^ ~ Etvágyzavarok

meg és ennek megszntével a gráci egyetemre Etty, William, angol fest, szül. Yorkban 1787
ment át. Saját kutatásai ós a BritishMuseum márc. 10., megh. 1849 nov. 13. A londoni mvé-
gyjteményeinek 1878—80. végzett tanulmányo- szeti akadémián, majd Lawrence vezetése alatt
zása azt a meggyzdést érlelték benne, hogy tanult. Finoman mintázott, tetszets képeivel
a levél erezete nem csupán a (jsaládokat jel- nagy sikereket aratott. A legismertebbek Kleo- :

lemzi, hanem még egyes nemeket is határozot- pátra megérkezése Kilikiába (1821); Pandora
tan bélyegez, valamint azt is, hogy az si flóra (1823); Judit és Holofernes története (1831,3
tanulmánya a mostaninak megértését könnyíti képben); Odysseus és a szirének; Az orléansi
meg. Müvei: Blattskelete der Dikotylodonen szz (3 képben) stb.
{Wien 1861, 95 mlappal) Die Parnkrautcr
; Étude (franc, ^\sAj.
. . etöd) a. m. tanulmány, gya-
nach dem Flachenskelett bearbeitet (u. o. 1864, korlat. A zenében az jÉ-nok els sorban az a célja,
180 mlappal) ; Physiographie der Medicinal- hogy valamelyik hangszeren a növendék (v. a fej-
pflanzen (u. o. 1862, mülapjain 294 lenyomódás- lettebb játékos) technikai készültségét elmoz-
sal). Fmiívét Pokornij-\al együtt (1. o.) dolgozta dítsa. Módot ad pl. a folyamatos skálázás, a tört
ki: Physiotypia plantarum austriacarum (u. o. akkordokban való játék, futamok, ugrások, stac-
1856— 7H, 2 köt., 10 kötet mlappal). Photographi- catók stb. gyakorlására. De leliet tanulmány más
sches Album der Flóra Oesterreiehs (Wien 1874, — —
nom szigorúan technikai elemek elsajátítá-
173 fényképoslappal) Beitráge ziir Erforschung sára is. Pl. a polifonikus szerkezetekbe való
;

der Phylogonie der Pflanzen-Arten (u.o. 1877—80). behatolásra. Néha a technikai célzat mellett önálló
Ettlingen, az ugyanily nev járás székhelye költi tartalmat rejt (pl. Chopinnél) v. teljes vir-
Karlsruhe badeni kerületben, 7 lon.-nyire Karls- tuóz darabbá szélesedik ki (a koncert-É.).
ruhetól, vasút mellett, (igio) 9407 lak., ecet- és Étudiant (franc, ejtsd: etudjan), áiákjétvdiante.,
papírgyártással, pamutfonással és szövéssel, fes- diákkisasszony.
téssel és fehéi Itéssel. Régi fejedelmi kastélya Étui (franc, ejtsd: etui), mindenféle apró tárgyak
—
szép kertben 1728 33-ig épült. Számos római eltartására szánt tok vagy ehhez hasonló burok.
régisége közt legérdekesebb a Neptun-szobor. Etd, régi magyar személynév, mely az Bte
1786 júl. 9. és 10. Moreau francia vezér itt ara- vagy fítü névnek a továbbképzése a kicsinyít
tott gyözf^lmet Károly fherceg seregein. d, di képzvel. Mint helynév, ma Eted alakban él a
Ettmüller, Emst Moritz Ludioig. német filoló- Székelyföldön. A név különösen a kisebb nemes-
gus, szül. tíersdoifbanl802okt. 5., megh. Zürich- ségnél és várjobbágyoknál volt használatban.
ben 1877 ápr. 15., hol egyetemi tanár volt. Mkö- Étvágy alatt az éhségnek kezdeti fokát értik,
désének tere az ó-német, skandináv és angol- azt a fokát, mely nem fájdalmas, hanem kellemes
szász irodalom volt, melynek számos emlékét ki- érzésnek mondható, mely ha nem elégítjük ki,
adta és magyarázta, de kiadványai ma már mind magától is elmúlik., Sokszor bizonyos határozott
elavultak. Legismertebb mvei: Handbuch der ételre iránynl az B., ismét máskor betegesnek
deutschen Literaturgeschichte (1847, az összes mondható, akkor tudniillik, mikor ehetetlen, st
germán népek ókori irodalmának tárgyalása) és undorító anyagokra irányul. Az élettanban a köz-
Herbstabende und Wintemachte (1865—67, 3 köt, érzésekhez V. bels érzésekhez sorozzák az É.-at,
a középkori német irodalomnak beszélgetésekbe azaz azon érzésekhez, melyek által nem küls
öltöztetett népszer tárgyalása). Saját költi m- tárgyak valamely tulajdonságát, hanem saját
vei nem keltettek figyelmet, mert gyenge ter- testünk bizonyos állapotát ismerjilk fel. A tapasz-
mékek. talatok a mellett szólnak, hogy az étvágy egyfell
Etto {ecto), a görög hektó szónak megfelel középponti eredésü, másfelöl azonban a gyomor
olasz elnevezés a méterrendszerben. Pl. ettolitro és belek érzidegeinek izgalma is okozza. Hogy
= hektoliter ettaro
, = hektár. a középponti idegrendszernek, az öntudat szók-
Ettore (ol.) a. m. Hektor. helyének, befolyása van az B.-ra, ezt az bizonyítja,
Ettrick, 1. folyó Skóciában, Selkirk county hogy undor, kedólyizgalom, fájdalom csökkentik
DNy.-i részében ered az B. Pen (687 m.) lábánál, vagy meg is szüntetik az étvágyat. A gyomor és
átfolyik az B. Foresten puszta, fátlan vidéken, belek érz idegeinek reflektorikus befolyására kí-
fölveszi a Yarrowt és a Tweedbe torkollik. — 2. E., sérleti tapasztalatokon kívül az utal, hogy oly em-
kis skót falu Selkirk mellett, James Hogg költ- bereknek, akiknek gyomra beteg, hurutos, nem
nek, az É.-i pásztornak szülvárosa. szokott B.-uk lenni. L. még Éhezés.
Ettringit (isv.), víztartalmú mész-aluminium- Etvágyzavarok. Az étvágy már élettani viszo-
szulfát, képlete valószínleg CagAl3SjOj8-)-33H.0, nyok között is nagy ingadozásokat mutat; min-
a Laachi-tó vidéki láva (Bellenberg) mészkzár- den kedélyállapot, közérzet kifejezésre jut az ét-
ványainak üregeiben találták víztiszta, hatszöges vágy viselkedésében is. Különböz betegségek
rendszerbeli ts kristályokban. Hasonló ásvány jelentékeny hatással vannak az étvájíyra, még
fordul el Tombsto ne -termhelyen (Arizona). akkor is, ha az emésztszervekre egyébként nin-
Et tu ml m i, Br ute ? (lat.) Te s fiam Brutus ? csenek hatással. Az étvágy ily betegségektl
i

A hagyomány szerint Caesar mondta Bruiusnak, függ, másodlagos zavarai rendesen az étvágy
midn az összeesküvk a szenátusban leszúrták. csökkenésében nyilvánulnak, de vannak betegsé-
Suetonius szerint Caesar nem szólt a gyilkosság gek, melyek az étvágyat fokozni tudják, pl. cu-
pillanatában, csak felsóhajtott megjegyzi azon- korbetegség, folytonos gyoraornedv-elválasztás
;

ban, hogy némelyek szerint a rárohanó Brutus- (Reichmann-féle betegség) stb. É.-ról orvosi érte-
nak görögiil mondta te is gyermekem ? Dio Cas- lemben különösen akkor beszélünk, ha az étvágy
:

«iu8 ugyanígy adja elö. nem más betegségtl függen, hanem mintegy
Etyek — 20 Eu

elsdlegesen változott. Leginkább ideges embere- Etzel, Kari von, német vasúti mérnök és szak-
ken, hisztériában szenvedkön mutatkoznak. író, szül. Heilbronnban 1812 jan. 6., megh. 1865
Alakjai 1. étvágytalanság (anorexia)=az étvágy
: máj. 2. Több vasutat épített ós tervezett s vasúti
csökkenése 2. tokozott étvágy a) iiyperorexia
; : szaklapot szerkesztett. Legnagyobb a Bren- mve
= farkaséhség az éhségérzés túlságos ingerlé-
; ner-vasút terve, amiért tiszteli a Brenneren
kenysége, mely a beteget igen gyakori, de nem 1892. emlókszobrot emeltek neki. Önálló irodalmi
túlnagy mennyiség étkezésre birja h) polypha-
; munkái Österreichische Eisenbahnen, entworfen
:

gia, balimia=tüzbélüség a beteg fokozottan érzi

: und ausgeführt von E. (1864—67, 6 köt ) Brücken ;

az éhséget, s csillapítani nem tudja hiányzik a

; und Talübergange schweizerischer Eisenbahnen
jóllakottság-érzés; a beteg sokszor és igen sokat, (Basel 1856—59, 2 kötet).
8—10 embernek valót fogyaszt 3. perverz étvágy
; Etzelburg, a középkori német hagyomány sze-
(parorexia, pica), melynek lényege, hogy a beteg rint Attila hún király székvárosa, melyet a nép és
szokatlan, gyakran nem ennivaló dolgokra vá- a költk valahol Magyarországon képzeltek. Ez
gyik (kréta, hamu, rovarok stb ) aránylag gya-
; az E. egyes tudósok véleménye szerint Buda, ül.
kori terhesség idején, de önállóan is elfordul. Az Óbuda, mások szerint Esztergom. A Nibelimg-
É.-nak gyógyítása az alapbántalom, v. az általá- ének költje nem határozza meg pontosan B. fek-
nos idegesség gyógyítása. vését, hisz ez nála nem is tulajdonnév, hanem
Etyek (azeltt Ettyek), nagyk. Fejér vm. váli
: csak általában a hún királynak (meg nem neve-
j. ban, (1910) 30Ü7 német és magyar lak. postahi- ;
zett) székhelye, melyet a Duna partján képzel.
vatal, u. t. Bia. Mint igazi városnév elször a Biterolf és Dietleib
Etymologia, etimológia, 1. Szófejtés. c. XIII. sz.-i költeményben szerepel E., de fek-

Et^mologicum masniim (lat.) elmen két vését e m

sem határozza meg pontosabban. A
görög szótár ismeretes; az egjik a hiteles E, német hagyomány tehát E. alatt Etzel király
melyet 1888. Reitzenstein talált a vatikáni és székhelyét értette, de nem azonosította valamely
firenzei könyvtárakban (v. ö. Reitzenstein, Ge- meglév várossal. EUenben legrégibb hazai for-
schichte der griech. Etymologika, Leipzig 1897). rásaink (a névtelen jegyz és Kézai Simon) kez-
Ebbl és más effajta lexikonokból keletkezett kö- dettl fogva Budához, ill. Óbudához kapcsolják
rülbelül aX. sz.-ban a kompilált E., melyet el- az E. nevet és Borbála királyné, Zsigmond fele-
ször Kalliergis adott ki (Venezia 1499), legújab- sége, még 1425. E.-nek nevezi Budát. V. ö. Sala-
ban GíM>/bra (Oxford 1848). Rokon gyjtemények mon, Budapest története II —
III. és Heinrkh G..
az E. GÚdianum (kiadta Sturz, Leipzig 1818), az E. és a magyar-hún monda (1881).
E. AngeUcanum (kiadta Ritschl, Bonn 1845), to- Eu... görög összetételek eltagja, a. m. jó, szép,
vábbá a Florentinum és Parvum (kiadta Miller, kellemes, derék (ellentéte disz). —
A botanikában
Mélanges de littérature greeque, Paris 1868). növénynevek összetételében a. m, a tipus, talak
Etymon (gör.), az az eredeti szóelem, melybl vagyis az igazi pl. Buthymus a. m. igazi kakukfö.
;

valamely szó vagy szócsoport képzdött. Eu, az eur ópium kémiai jele.
Etzel (régebben Azzilo, Ezzilo, a skandinávok- Eu (ejtsd: ö), város Seine-Inférieure francia dé-
nál Atli), a német hsmonda egyik legnagyobt partementban a Bresle és vasút mellett, (1906)
alakja, melynek a történeti Attila hún király felel 5743 lak. A 3375 m. hosszú és 4 m. 20 cm. mély
meg. A hagyomány két nejérl tud az egyik eui csatorna Tréport tengeri kikötvel csatolja
:

Helche (Herche, Erka), kitl két fia (Bloedel és össze. Az iparágak közül íontosabbak az olajütés,
Fridel) származik, akik a ravennai ütközetben kétszersült-, hangszer- és bútorgyártás, brcserzés
elvesztek a másik a burgundi Kriemhilda, Sieg- stb. A XIII. sz.-ból való pompás templomában,
;

fried özvegye, kitl egy íla (Ortlieb) volt, kit Ha- amelyet Szt. Lrinc dublini püspök sírja fölött
gen megölt. A Nibelung-monda szerint az udva- emeltek, a Guise, Cleves és Artois családok szá-
rában pusztulnak el, de szándékán kívül, st aka- mos tagja van eltemetve. Az orléansi család bir-
rata ellenére, a burgundi fejedelmek és népek. tokában lev szép kastélya, amelyet 1578. Guise
Haláláról általában nem tud a német hagyomány. Henrik kezdett el építeni és nagyon szép arckép-
A XII. sz.-i verses Kaiserchronik szerinl; B. meg- gyjteményt foglalt magában, 1902. porrá égett.
fúlt a saját vérében és Budán van eltemetve. A Eu a középkorban egyike volt a legfontosabb h-
róla szóló német hagyomány általában megegyez béreknek, s a Lusignan, Brienne, Artois, Guise.
a mondának skandináv alakjával, csakhogy itt Cléves és Penthiévi'e családok bírták.
Atli maga okozza hatalom- és kincsvágyból a Eu (ejtsd: ö), Gastou, orleámi herceg, Eu grófja,
burgundok vesztét, amiért neje (itt Gudrun): t
Lajos nemoursi herceg legidsebb fia, Lajos Fülöp
megöli, megfelelen annak a történeti ténynek, írancia király unokája, szül. 1842 ápr. 28. Neuilly
hogy Attila egy germán királyleánnyal (Ildikó) kastélyban. Katonai tanulmányait Angliában vé-
tartott esküvjén halt meg. A német hagyomány gezte, aztán a brazíliai hadseregbe lépett. 1864-ben
korának leghatalmasabb fejedelmét látta E.-ben, nül vette 11, Pedro császár idsebbik leányát,
kinek országa a mai Magyarország fvárosa Izabellát, s minthogy a császárnak
; nem volt, a
Etzelburg (1. o.). De nemcsak hatalmas, hanem kilátása volt a brazíliai trónra. Az 1869— 70-iki
egyúttal nagylelk, nemes gondollcodásu, jó szív háborúban, mint a szöveséges hadak fvezére,
királynak veszi öt a német hagyomány, míg a megverte Lopezt, Paraguay diktátorát. Ez idtl
skandináv fölfogás szerint hatalomra és kincsre kezdve vezette BraziUa kormányát és konzer-
vágyó, szívtelen és vérszomjas. A tényekben a vatív-klerikális irányával nagyban hozzájárult a
skandináv monda, a fölfogásban a német hagyo- császárság bukásához. Az 1889-iki forradalom
mány közelíti meg jobban a történeti Attilát. után Franciaországba költözött. Három fla van :
 ;

Euadne - 21 — Eubulos

ftdro (szül. 1875), Lajos (szül, 1878) és Antal szigeten különböz szin márványt bányásznak,
(szül. 1881), kik közül az utóbbi az osztrák-ma- melynek híre már az ókorban megvolt. Bujább ós
gyar hadseregben szolgál. gazdagabb növényzetet Görögország egyik részé-
Eaadne v. Eindne (gör.), Iphis leánya, ki fér- ben sem találhatni, mint E. szigetén. Gabonano-
jének, Kapaneusnak halotti máglyájára veti magát, müeken kívül különböz gyümölcsöket, olajfát és
hogy vole együtt menjen a másvilágra. szllt terem, legelin pedig juhok vannak nagy
Enagoras (Euagoras), Ciprus királya (Kr. e. számmal, amelyeknek gyapját exportálják. E.
410—374), ki a ciprusi Salamis srégi uralkodó csa- lakóit a IV. sz.-ban Kr. e. mára jóni törzshöz szá-
ládjának volt sarja. Gyermekkorában Kilikiába mították. Miként Görögország többi részei, ez a
kellett menekülnie, de 410. visszatérve elzte Sala- sziget is korán oszlott fel apróbb köztársaságokra.
misból a perzsa hatalom által támogatott kény- Legnagyobb jelentségre Khalkisz és Eretria
arat és csakhamar az egész sziget urává lett. jutottak, 506. Kr. e. Khalkiszt és a sziget na-
391-ben az egyiptomiakkal szövetkezve hadat gyobb részét az athéniek elfoglalták, késbb
Indított a perzsák ellen és athéni fegyverektl pedig az egész sziget az uralmuk alá került.
támogatva oly szerencsésen harcolt, hogy Peni- 446-ban a sziget lakói megkisérlették ugyan
ciában és Kilikiában birtokot szerzett. Antalkidas függetlenségük kivívását, de eredmény nélkül
békéje (387) elismerte a perzsák fenhatóságát 411. végre sikerült a spártaiak segítségével ön-
Ciprus felett, de B. ellene szegült és midn a per- állóságukat kivívniok. A Kheroneia melletti ütkö-
zsák Kitionnál megverték, majd Salamisban zet után a többi göröggel együtt makodóniai
ostrom alá fogták, kitartása révén 376. tisztes- uralom alá jutott ennek bukása után pedig 194.
;

séges békét kötött. Két év múlva egy herélt szolga római birtokká lett és eleinte Makedónia, késbb
merényletének esett áldozatul. Isokrates ránk ma- Achája provinciához tartozott. A bizánci biroda-
radt halotti beszéde mintaszer uralkodónak ma- lom boraladozása közben, 1205. lombardiai na-
gasztalja. gyok kormányozták; 1351, velencei és 1470.
Euagrios (Evagritis), Scholwúikos, nevezetes török uralom alá került, amely alól csak a gö-
egyháztörténelmi író, szül, 636 körül Kölesyria rög szabadságharc mentette föl 1829. Jelenleg
Epifania nev helységében. F müvét Ecclesias- Szkirosz, Szkiatosz, Szkopelosz és Halonezosz
:

ticae hist. 1, VI,, mely Eusebius mvének utolsó, szigetekkel együtt külön nomoszt (kerületet) al-
—
431 594-ig terjed folytatása, Bidez és Parmen- kot 4200 km« területtel, (i907) 116,903 lak., 4 já-
tler adták ki. rásra (Khalkisz, Xerokhori, Karisztia és Szkope-
Eaan v. Evan,a Dionysos kiséretében tomboló losz) van fölosztva, A nomosz széhelye Khalkisz. :

bacchánsnök ujjongó kiáltása. Egyéb formái Euoi Eubiotika (gör.) a. m. jó életmód, helyes élet-
V. Evoe. rend.
Enander, 1. Euandros. Euboea, sziget, 1. Eubea.
Euandros (lat. Euander v. Evander), állítólag Eubulens (gör. a. m. jó tanácsot adó), az
alvilág
a trójai háború kora eltt Árkádiából a Tiberis istenének, ahalálország félelmes urának eufémisz-
partjára költözött s ott a késbbi Róma helyén tikus neve, tehát azonos Hadesszol v. Plutonnal.
PaÜantium (Palatium) városát alapította. Az si Eubulia (gör.) a. m. jó tanács belátás, okos-
;

lakosságot a monda szerint ö vezette be az írni- ság, okos cselekvés.

olvasni tudásba, ö oktatta ket zenére s istentisz- Enbulides, 1. a dialektikus, Miletosból való
teletre, különösen Faunus tiszteletére, ez utóbbi görög bölcsel, ki mesterének, a megarai Euklei-
istentiszteletére vezette be a Lupercalia ünne- desnek tanait fejlesztette tovább szoíizmáival, me-
pei. Az egész mondának kitalálására az adott lyekért az athéni vígjátékírók sokat gúnyolták.
alkalmat, hogy a görög kutatók az árkádiai Lykaia Ilyen szoflzma pl. Epimenides azt mondja, hogy
:

ós a latin Lupercalia között hasonlóságot láttak s minden krétai hazug; de Epimenides maga is
általában megvolt a tendencia Róma störténetét krétai, tehát hazug ha pedig hazug, akkor nem
;

lehetóleg Görögországgal egybekapcsohii. mond igazat, tehát minden krétai igazmondó. Azt
Eubea v. Eiiboea (új -gör. Evvia v. Egripo, a mondják, ö tanította meg Demosthenest az r
középkorban Negroponte), Görögországhoz tar- kimondására. —
2, E., athéni szobrász a római
tozó legnagyobb szigete az gei-tengernek. A korban. Pausanias említi egy 13 alakból álló szo-
hosszúkás, szabálytalan alakú sziget ÉNy.-ról borcsoportozatát.
DK.-Í irányban húzódik el Görögország K.-i Enbulos, az attikai közép vígjátéknak egyik
1.
partja mellett, amelytl 10 — 12 km. közepes szé- elkel a Kr. e. 370. év táján élt s a ré-
írója, aki
lesség csatorna választja el ezt É.-i részében
; gibb tragikusokat, kül. Euripidest parodizálva,
Atalantií D.-i részében pedig Egriposzi-csatomá- fleg mitikus tárgyakat dolgozott fel, de már kor-
nak hívják (1, Euriposz) s legkeskenyebb részén társai hibáit is korholta. Darabjaiból, melyeknek
65 méter széles, ÉNy.-on a sziget a látada, számát 104-re teszik, csak töredékek maradtak
DK,-en pedig a Mantelo fokban végzdik e két ; fenn s ezek is nagy éíetbölcseségrl tanúskodnak.
pont egymástól 195 km, távolságban fekszik; Nyelve kellemes, tiszta és választékos,— 2.í?.,Ana-
ez a sziget legnagyobb hossza a szélessége 5 és
; phlystos démoszból való jellemtelen athéni déma-
52 km. közt váltakozik. E.-t É.-on az Oreii és a gogus, Demosthenes ellenfele, vitte keresztül
Trikerii, D.-en Androsz szigetétl az Orol-csa- a teórikonra (ingyenes színházlátogatásra) vonat-
toma választja el. Területe 3775 km«. E. igen kozó káros törvénjrt s mint követ, Philippostól
hegyes, amellett igen termékeny, A legnagyobb megvesztegetve, ö kötötte a 346, évi gyalázatos
síkság Khalkisz közelében van rajta meleg for-
; békét, Megh. 330 eltt. Beszédeibl semmi sem
rások fakadnak. A nagyobbára skzetekbl álló maradt.
 : :

Bucain — 22 Eucharisztikus Icongrresszusok

E\icain-a.pentamethylbenzoyloxypiperidincar- lésére, hajók építésére keresik. Kérgét és levelét

honsavas methylester, C19H37NO4 összetétel cserzésre használják. Az E. marginata Smith
(jarrah, hamis mahagónifa) átlag 36 m, magas.
Híres, elpusztíthatatlan iája, melynek a terme-
szerkezet, bázisos jellem piperidin-származék. szek ós más rovarok nem ártanak, csaknem olyan
Üvegfóny, színtelen kristályok, víz alig, szesz ós becses, mint a teák fa. Hajó- és gátépíttsre és bú-
éter bségesen oldja op. 104". Savakkal sószerü torfának igen alkalmas. Az E. ro.9ím/aSchlecht
;

vegyületeket alkot. Ilyen pl. a sósavas E.-a- a veresmézgás E, (veres gummifa). Némelyik, pl.
C,9H2,N0^.HC1,H2Ü az E. viminalis A. Cunningh. bogárszúrta helyén
(a kereskedelemben E.-A.) színtelen, fényl kris- ausztráliai mannát izzad, mely a benszlöttek
tálylemezkék kb. 10 sr. vízben semleges kéml-
; csemegéje. A legtöbb B. kérge cserzésre használ-
hatású oldattá oldódik. Fiziológiai hatásai a ko- ható, a legtöbb részttkbl vörös nedv buzog, amely
kainéihoz hasonlóak, de ennél kevésbbé mérgez, megszáradva ausztráliai kivo néven ismeretes.
az érverést lassítja, a szembe csepegtetett oldata — E. ocádentalis, l. Malettokéreg. —
Az E.-le-
mydiiasist nem okoz érzéstelenít hatása közelí-
; veleknek leghathatósabb része a bennük lev illa-
tleg olyan nagy, mint a kokainé. tos olaj, az eukaliptusz-olaj (l. c).
Eucain-P, a vinildiacetonalkamin benzoyl-szár- Encasin (eukazin) kazeinammoniak- vegyü-
—
mazéka és pedig trimethylbenzoyl-^-oxyperidin let. Jó gyógytápszer, 30 ÍO g. megfelel 24—32 g.
CijHjiNOg. Szerkezete fehérjének. 1 evkanállal kávéban, levesben ve-
szik be naponta 3— 4-szer.
Euchaita (a X. században: Theodoropolis),
Úgy az E.-[5, valamint az E.-a piridin- illetleg kisázsiai búcsujáróhely a Pontus galaticusban,
piridin-esoportos, mesterségesen elállított alka- Araázia és Csorura között. Itt van az Bvlen Cse-
loida. Színtelen, 9lo-on olvadó kristályok. Savak- lebi Tekesziben a sárkányöl szt. Tivadar sírja.
kal sószer vegyületeket alkot. Ilyen fontos sója Eucbaris Planch. (növ.), az Amaryllidaceae
a sósavas E.: CigH^iNOa.HCl fehér, kristályos, család génusza, néhány fajjal Columbiában, Örök-
kesernyés íz por. Kb. 80 sr, vízben oldható, zöld hagymás növé-
szesz és kloroform bségesen oldja, éterben old- nyek, levelk sziv-
hatatlan. Kémiai viselkedése és fiziológiai hatá- alaku, reds, hosszú-
sai a kokainéihoz hasonlóak, de ennél kevésbbé nyelü. Kocsányuk
mérgez, miért is a kokain helyett gyógyszerül hosszú, karcsú, virág-
használatos. Eeetsavas és tejsavas E.-t is alkal- zatuk ernys, virá-
maznak. guk nagy, tölcséres,
Eacalyptol (növ.), 1. Eukaliptusz-olaj. hófehérségü, illatos,
EuealyptusL'J3eV.(ttöv.), a Myrtaceae (Mirtus- mellókpártája 6 met-
félók) család gónusza; 160 faja, eltekinive attól a szet. Legismerete-
néhánytól, mely a maláji szigeteken fordul el, sebb az E. grandi-
kizárólag Ausztrália és Tasmania fája v. cserjéje. flóra Planch. (ÍZ ama-
Ausztrália DK.-i részén a magas hegyi erdk zonica Lindl.. 1. az
úgyszólván csak E -okból állanak. Többnyire sok ábrát) virágának át-
;

gyantát tartalmaznak. Brnera örökzöld levelk mérje 12 cm., télen

színe kékeszöld fiatal példányokon nyeletlen és s gyakran májusban
;

átellenes, idsebbeken váltakozó, rövidnyelü, újra díszlik. Az E.

sarlóalakú ós lemezérl függleges síkba helyez- candida Planch. faj-
ked. Ez utóbbi sajátság és az, hogy a fák ritká- jal együtt a hagymás
san álianak, okozza az ausztráliai erdk árnyék- növények egyik leg-
talanságát. Viráguk számtalan porzójával töl- szebbike, azért meleg-
csér- vagy bojtalakú ernys bugában áll pár- házban ápolják. Hagy-
;
;

tája forrtszirmú, sapkaalakú s a porzók kibon- masarjakról könnyen

takozásakor egészben lehull. Egyesek óriási fák. lehet szaporítani. —
Általában, még aránylag sovány talajon is, gyor- Ósszel laza, kövér
san növekednek, fájuk nehéz, kemény, ruga- földbe szokás ültetni. Rucharis grandiflora.
nyos, könnyen hasítható, tartós, továbbá gazdag Eucharistia (gö-
éterikus olajban és a kin nev gyantában. Az rög) a. m. hálaadás. A legsibb idkig visszanyúló
E. amygdalina Labill. (óriás E., wangara) 155 m. elnevezése a sz. misének és az oltári szentségnek,
magasságú és dereka tövén 30 m. k riilet. Els s mig egyéb nevei (dominica, solemnia, domini-
elágazásai 70—90 m. magasságban kezddnek. A cum, fractio panís, synaxis stb.) id folytán eltüne-
kékmézgás B. (E. ghhulus Labill., kék gummifa) deznek, az B., mint amely különösen alkahnas az
110 m. magas és "tövén 30 m. kerület. Mindkét áldozat jellegét kifejezni, állandóvá lett. L. Mise
fajt, mivel ózont termel és igen sok vizet pá- és Oltári szentség.
rologtat, Európa délibb tájékain, különösen Olasz- Eucharisztikus kongresszusok,a kat. egyház-
országban, a mocsaras vidék egészségesen tartá- ban nemzetközi (világ) gylések az oltáriszent-
sára ültették. Nálunk csak Fiume telét birja ki, ségben (Bucharistia) való hitnek elmozdítása cél-
egyebütt pl. 1880., 30 éves fája is elfagyott. Ellenben jából. A pápa rendesen külön követtel képviselteti
Angolország déli részén jól díszlik. Haszna több- magát. Az els B. Lilieben volt 1881., a 20-ik
féle. Fáját vasúti küszöbgerendákra és bánya béle- Kölnben (1909), a 21-ik Montrealban (Kanada
 : : ;

Euohalalon 23 Eudemonlzmus
1910), a 22-ik Madridban (1911), a 23-ik Bécsben der aristotelischen Porschung (Berlin 1872) igen ;

(1912). becses históriai mvei Geschichte der philosoph.

:

Euohelaion (gör. a. m. imával megáldott olaj), a Torminologie Geschichte und Kritik der Grund-
;

görög egyházban az az olaj, mellyel az utolsó begriffe der Gegenwart (1878—1879). Egyéb m-
kenet szentségét kiszolgáltatják és az utolsó vei Die Lében sanschauungen der grossen Donker
:

kenet szentsége Jak. ap. lev. ö.lé. szerint.

is. (1890, azóta sok kiadásban); Die Einheit des Geis-
Enoheuma J. Ag. (t>öv.), a pirosmoszatok teslebens im Bewusstsein und That der Mensch-
génusza, melynek 15 faja a melegebb tengerek- heit (1888) ; Der Kampf um einon geistigon Le-
ben él. Némely faját nyersen is eszik, de fzelék bensinhalt (Leipzig 1896) ; Der Wahrheitsgehalt
gyanánt is használják. A japánok és az indusok der Religion (u. o. 1901) Gesamra. Aufsátze znr
;

kocsonyás anyagot készítenek belle, melyet fo- Philosophie und Lebensanschauung (1903) Der ;

nál alakban kibúzva, levesbe fznek. Az E. spi- Sinn und Werth des Lebens (Leipzig 1907) Ein- ;

nosum, speciosuni és a gelatinae kocsonyája führung in eine Philosophie des Geisteslebens

agar-agar néven (1. o.) az európai kereskedelem- (1908) 19o8-ban kapta meg az irodalmi Nobel-
nek Í3 fontos cikke. díjat. Többen foglalkoztak fllozóflájának eladásá-
Euchiiiin, eukinin, kininkarhónsavas etil- val és bírálatával, Siobert, Leser, Walter, Gibson
észter: OG,H, (R. E., philosophy of life, 19ü6).
C0<-O.C,oH„N,0 Eaclea L. (növ.), az ébenfafélék (Ebenaceae)
klórszénsavas etileszterbl és kininböl állítják génusza, 17 fajjal Afrika déli és tropikus vidékein.
el. Finom fehér kristálytük. Alig keser íz. Fajai, különösen a fokföldi E. pseudehenus B.
Op. 95°. Szesz és éter bségesen oldja. Savakkal Mey., szolgáltatják a kereskedelem afrikai ében-
sószer vegyületeket alkot. A sómvoí} B. vízben fáját (African ebony, Orange Hver ebony, ang.
jól oldiVió, alig keser íz, a kinin kellemetlen a. m. Orangefolyó-ébenfa, Éokobolofa). Két faj
mellékhatásaitól csaknem mentes készítmény. gyümölcse (embolo) a benszülöttek tápláléka.
Kinin helyett hörghurutnál, neuralgiáknál é.s Euclides, 1. Eukleides.
váltóláznál stb. alkalmazzák. A csersavas E. íz- Euclídium R. Br. (növ., táskazár, Soria
telen por. A dikininkarb.jnsaveszter Adans.), keresztesvirágú, keletvidéki gyom, két
CO(OC3oH„N,0), fajjal Európában és Ázsiában. Az E. syriacum L.
aristochin néven használatos gyógyszer. Szín- hazánkban különösen oly vidéken található, ahol
telen, szagtalan és íztelen kristályos por. Op. valamikor török nép lakott.Száraz ága összeborul,
189". Vizbon oldhatatlan, szesz kevéssé oldja. nedvesen szétterjed, mint a jerikói rózsáé.
Euchiták, Masszaliánusok.
1. Eacoinmiaceae (növ.), a kétszikek családja
Euchlaena Schrad. (növ.), a öramineae (Pá- a Rosales sorozatban. Egyetlen faja, Eucommia
zsitffélék) család génusza. Egyetlen, Mexikóban ulmoides Oliv. (tu-chung), Kínában honos, úgy
honos faja az E. mexicana Schrad. (teosinte), vadon, mint kulti váltan él, 10 m. magasságot
kukoricatermet, széles level, 2 7 m. magas, — elér fa, mely fiatal részeinek kaucsuktartalmá-
becses takarmánynövény, melyet meleg vidékeken val és a kínaiaknál igen nagy becsben álló, or-
termesztenek is, vosságnak használt kérgével t tinik ki.
Euchologium (gör.-lat.), a gör. szert, egy- Eucopepoda, Gnathostomata (áiiat), az
házak templomi könyve, mely a szentségek, Evezlábú rakok egyik alrendje, amelybe szaba-
szentelmények és a különféle esetekre elírt donélö, rágó szájrészú rákok tartoznak. L. Evezö-
összes ájtatosságok, szentelések és áldások szer- lábuak.
tartásait foglalja magában. Az ószláv-liturgikus Eucyclicns (\a,t.), az a virág, amelyben a vi-
nyelv Trebniknek nevezi. Ismeretes kiadás a rágrészek körökben elhelyezvék (csésze-, párta-,
Goar-óezen cím alatt: Euchologium sive Rituálé, porzó-, termlevélkör) és e körök izomerek, vagyis
Graocorura, complectens rítus et ordines divinae a csésze, párta (szirom) és porzólevelek ugyan-
liturgiáé, offlciorum, sacranientorum, consecratio- olyan számban vannak jelen. Ellenkez esetben
num, benedictionum, funerum, orationum, cui- a virág heterocyclicus (l. o.). B. virág egyes kö-
libet personae, statui vei tempori congruos, juxta reinek tagjai a szomszédos kör (bels v. küls)
nsura orientális ecclesiae etc. Lutet, Paris 1647. tagjaival váltakoznak.
V. ö. Görög katolikus egyházi szerkönyv (Eucho- Eudamidas, spártai vezér, ki Kr. e. 384. hadat
logion, Debreczen 1884). vezetett Olynthos ellen mivel azonban testvére,
;

Eachre (ang., ejtsd: jáker), kártyajáték, más Phoibidas, kinek t

segíteni kellett volna, The-
nevén bridge. bában maradt, egy csatában az olynthosiak ellen
Euchroit, rombos rendszer apró oszlopokban kudarcot vallott, egy adatunk szerint el is esett.
kristályosodó ásmny ; víztartalmú bázikus réz- Eudemonia, 1. Eudenionizntus.
arzenát Eudemonizmus (gör.), az erkölcstannak az az
CUs(AsO,)j. Cu(OH),-f 6H,0. iránya, mely szerint a boldogság legfbb célja
Üvegfény, smaragdzöld. Libetbányán a rézér- az erkölcsi törekvésnek, a legfbb jó. A boldog-
ceket tartalmazó csillámpalában fordul el. ságot emellett nagyon különböz módon határoz-
Euchroma (állat), 1. LHszbogarak. hatjuk meg némelyek a pillanatnyi élvezetben
;

Eucken, Rudolf Christoph, német fllozóflai író, találhatják, mások a fontosabb szellemi élvezet-
szül. 1846. jan. 5., a jenai egyetemen a íilozófla ben (l. Épiktiros), ismét mások az egyéni, mások
tanára, ki eleinte mint Aristoteles kiváló mlvelöje pedig az egyetemes jólétben (utilitarizmus). A f-
szerzett nevet; de hatása a pedagógiai irodalom- dolog azért azonegy csak annak a cselekvésnek
:

ban is érezhet. Els nagyobb mve: Die Methode van erkölcsi értéke, mely eszköz ehhez a célhoz
 ;

Eudendrium — 24 Eudoxta

nem a cselekedet magában erkölcsös, hanem csak Eudisták V. a Jézas és Máriáról nevezett misz-
a (közvetett vagy közvetetten) hatása teszi azzá. sziópapok. Rendesen használt E. elnevezésüket
Ezzel szemben a Kant-féle iskola arra az állás- Eudes Jean alapítójuktól nyerték. Eudes szül.
pontra helyezkedik, hogy jó az, amit nem hatása Mézérac-ban 1601., megh. 1680. Tanult Caenben.
végett, hanem maga magáért teszünk, ami maga 1623. Parisban Berulle bíbomok oratóriumába
magában feltótlen érték, s csak az erkölcsi tör- lépett. 1625-ben pappá szentelték. Öt társsal meg-
vény ilyen. Kant annyira kárhoztatja az B.-t, alapította 1&4S>. márc. 25-én Caenben új kongre-
hogy a különben erkölcsös cselekedet is azon- gációját, melynek célja missziók tartása ós papok
:

nal gyanússá válik, mihelyt hajlamainknak is nevelése. Budest 1909 ápr. 25. boldoggá avatták.
megfelel. Az ö álláspontja erkölcsi rigorizmus.
: Eudnofit (ásv.), Laraö mellett (Brevig közelé-
A. boldogság csak következménye lehet az erkölcsi ben, Norvégia) a szienitben fordul el és azonos
életnek, nem indítéka. Az B. erkölcsi értékének az analcimmal, amelytl csak optikai tekintet-
megállapítása azon fordul meg, mit tartunk bol- ben tér kissé el.
dogságnak, mit legfbb jónak, s Aristoteles E.-a Eudo (Eudes, Ódon), a hs, párisi gróf, francia
semmi esetre sem állítható egy színvonalra azoké- herceg, Brós Róbert íla. Parisnak a normannok ál-
val, kik a pillanatnyi élvezetet hajhásszák. —
tal 885. történt ostromakor oly vitézséget tanúsí-
Eudemonia az egyéni boldogság állapota, melyet tott, hogy Vastag Károly halála után 888. az or-
az optimizmus lehetségesnek, a pesszimizmus le- szágos rendek többsége királlyá választotta, míg
hetetlennek ítél. L. Erkölcstan. némelyek Együgy Károlyt emelték a trónra, ki-
Endendrinm, 1. Hydrozoa. vel késbb (896) úgy egyezett meg, hogy B. a
Eudes, 1. Eudo. Szajna és Rajna közötti tartományokat tartá meg
Eudes (ejtsd: öd), l.MnüeFrangoisDésiré, fran- a maga számára. Megh. 898. V. ö. Favre Ed.,
cia kommunista tábornok, szül. Ronceyban 1844., Eudes, comte de Paris et roi de Francé, 822—898
megh. Parisban 1888 aug. 5. 1870-ben a nemzet- (Paris 1894).
rség egyik zászlóalját vezényelte 1871 elején
; Eudokia, 1. 11. Theodosius keletrómai császár
tagja lett a communenek s tábornokká nevez- neje, 1. Athenais.
tetvén ki, Parisból eredménytelen kirohanást 2. E. (másként Ingerina), III. Mihály keletró-
intézett a versaillesi csapatok ellen. Mint a köz- mai császár kedvese és utóbb a császár gyilko-
biztonsági delegáció tagja elrendelte a kezesek sának, I. Bazilios császárnak (867—886) neje, kitl
kivégzését s a középületek felgyujtását; midn VI. Leó császár született.
pedig a versaillesi csapatok már Paris körfa- 3. E. Makrembolitisszá, VIII. Konstantin, bi-
lain belül elre nyomultak, Svájcba menekült, zánci császár leánya, X.(Dukas) Konstantin (1059—
hol több kommunista társával együtt a La Re- 67) neje, kinek halála után a trónbitorló IV. (Dio-
vanche c. lapot alapította. A versaillesi törvény- genes) Románushoz ment nül. Midn ez 1071.
szék B.-t in contumaciam halálra ítélte, de 1880. megbukott, E.-t fla, VII. Mihály kolostorba záratta.
közbocsánatot nyert és visszatért Parisba, hol Itttudományos foglalkozással töltötte idejét. Neki
L'Homme libre c. lapot szerkesztette. tulajdonítottak sokáig egy lonia (Violarium) c.
2. E., Jean, 1. Eudisták. hitregei, történeti és régiségtani jegyzetekbl é»
Eudialit{ásv.).Romboederes; de leginkább szem- elbeszélésekbl összeállított szótárt, melyrl újab-
csés, vagy vaskos, vegyi összetétele pontosan ban kiderült, hogyPalaiokappa Konstantin (megh.
még ismeretlen, empbikus képlete: 1551) mve. V. ö. Flcu-h, Die Kaiserin B. (1876)
Nai3(Ca,Fe)6Cl(Si,Zr),,052. és Untersueh. über B. (1879); Pulch, De Eudociae
Rózsapiros, baniáspiros, üvegfényü' Az eleolit- Violario (1880).
szienitben fordul el Kangerdlisarsuk (Grönland)
: Eudoxia (gör.), jó hírnév, helyes nézet, he-
Wettersee (Svédorsz.), Kolafélsziget, Magnet Cove lyes ítélet.
(Arkansas), Madagaskar. Tle az eukolit csak op- Eudoxia, ni név viseli közül nevezeteseb-
;

tikai tekintetben tér el. bek:

Eudidimit (ásv.), nátrium berill-hidroszi likát: 1. E. Elia, Bauto frank hadvezér leánya, aki
HNaBeSijOg. Viztiszta, üvegfényü kristályai táb- 395. Arkadius keletrómai császár neje lett s
lásak, a gipszéhez nagyon hasonlók. Igen ritka nemsokára a császár miniszterét Ruflnust és Bu-
ásvány, eleolitszienitben fordul el Kis- és Nagy- tropiust (1. 0.) megbuktatta. Az udvar kicsapon-
Ai*ö szigetén (Langesundfjord, Norvégia) és Nar- gása nem kerülte el figyelmét a szigorú erkölcs-
sarsuk-Kaka termhelyen Igalikonál (Grönland). bíró, Chrisostomos (Aranyszájú szt.) János patriar-
Eudiométer (gázméröcsö). A gázok analizálá- chának, ki oly hevesen kelt Id E. ellen, hogy ex a
sához való osztályozott üvegcs. Többnyire 6 800 — félelmes embert 403. számzette. A nép azonban
mm. hosszú átmérje 15—20 mm., falvastag-
; oly erélyesen követelte a patriarchának vissza-
sága 1—2 mm. Egyik végén elzárt és itt két vé- hívását, hogy kénytelen volt engedni, de 404. újrn
kony platinadrót is van az üvegbe forrasztva elzette. V. ö. Thierry, St. Jean Chrysost. et l'im-
ezek végeikkel az E.-en belül ugyan igen közel pératrice B. Magy. ford. üreg János (Akadémia);
jutnak egymáshoz, de azért nem érintkeznek. E Guldenpenning, Gesch. d. ostrom. Reichs unt.
drótok arra valók, hogy elektromos szikrát lehes- Arcad. und Theodosius II. (1885).
sen az B.-n belül átugratni, mely a benne foglalt 2. E. Licinia, II. Theodosius keletrómai csá-
éghet gázelegyet meggyújtja. Az elégés után szár ós Athenais (1. o.) leánya, III. Valentinianus
ugyanis térfogatcsökkenés áll be s éppen e tér- nyugatrómai császár neje, szül. 422., megh. 462
fogatcsökkenésbi következtetünk a gáz kémiai után. Midn Maximus (1. o.) férjét 455. meggyil-
összetételére. Ma Bunsen E.-jét használják. kolta, B.-t arra kényszerítette, hogy vele egybe-
Eudoxin - 25 Eufémizmus
keljen (-éö). Beszélték, hogy boszúból meghívta alsóbb néposztálynál találjuk meg, azonban a to-
volna, 4ö5 jún. Qenzerik vandal királyt, ki vább képzett Budun,azaz amai Ödön, melyet elbb
Rómát tényleg bevette és elpusztította, E.-t Pia- Eugén, majd az Edmund névvel vettek hibásan
oida leányával pedig Afrikába fogságba vitte, hon- egynek, egyik elkel család, a gr. Sztárayakkal
nan csak 7 év múlva szabadult ki. Megh. Kon- közös eredet Eödönffyek se volt.
stantinápolyban. Hasonló nev leánya Genzerik Eudyptes ohrysocoma (állat), 1. Pinqmi^r
fiával, Hunerikkel lépett kényszerházasságra, de félék.
attól Í72. megszökött és szintén Konstantinápoly- Euemeros (Euhemeros),söT. filozófus, a cirenei
ban halt meg. iskolába tartozó Theodoros tanítványa, élt Kr. e.
3. E. Fjedorovna (oroszul: Avdotja), orosz 300 körül Kassandor makedóni király udvarán.
cámé, Lopnhin Fjeodor bojár leánya, Nagy Péter Nagy elterjedést nyert abbeli fejtegetése, mely az
cár els neje, kinek a trónörököst, Alexej cáre- Istenekben való hitet kitn emberek tiszteletébl
vicst szülte. Házasságtörés miatt 1698. Nagy Pé- magyarázza ; az istenek csakúgy, mint a héro-
ter kolostorba záratta, ahol öljebom rnaggyal szok, kiváló emberek, kiket haláluk után isteni
folytatott szerelmi viszonyt. Politikai fondorko- tiszteletben részesítenek. A mitológiának az embe-
dás gyanúja miatt Alexej üldözésével kapcsolat- rek istenítésébl való ez egyoldalú magyarázatát
ban 1718. Moszkvában öt is keményen vallatták, euemerizmusnak v. euhemerizmusnak mondják.
de semmi sem bizonyosodván reá, ismét kolos- A mvébl fenmaradt töredékeket Wesseling adta
torba zárták, honnan 10 év múlva unokája, H. ki 1747. újabban Némethy Géza, Euhemeri reli-
;

Péter trónraléptével szabadult meg. Azóta halá- quiae (Budapest 1889), latin nyelv költi átdol-
láig, 1731 aug. 27 (szopt. 7) Moszkvában élt. gozásuk Bnniustól maradt fenn. V. ö. Sieroka
Eudoxin, a nozofen v. jodofen (tetrajodphe- De Euhemero (1869); Block, Euhémóre,sonUvre
nolphtalein) bizmutsója. Vörösbarna por, vízben etsadoctr.(1876).
oldhatatlan. Belsleg belhurutnál rendelik felnt- Euenos, folyó, 1. Fidarisz.
teknek OS— 05 g.-os, gyermekeknek 01- 02 g.-os Euergétesz (gör.) a. m. jótev. UI. Ptolemaios
adagban naponta többször. egyiptomi király mellékneve.
Endoxos (knidosi), görög csillagász és mate- Euíaula (etjted: júfaóie), város Alabama északame-
matikus, szül. Knidosban, Kr. e. 408., megh. 355. rikai államban, a hajózhutó Chattaboochee jobb
23 éves korában Athénbe ment, hol Platónt is hall- partján, Georgetownual szemben, (i9oo) 4532 lak.
gatta. Egyiptomban hosszabb idt töltött. Vissza- Gya potkereskedés.
jövet Kyzi kosban egy iskolát alapított késbb in-
; Eufémia, szent, Chalcedonban 303. (304.) egy
nen Athénbe ment. Végre Athénból ismét hazá- vadállat harapásától vértanúi halált szenvedett.
jába tért vissza. E. kiválóan a geometria és csil- Tiszteletére mindenfelé templomokat emeltek, így
lagászat terén mködött. A geometria neki több Chalcedonban is, amelyben 451. a 4-ik egyete-
stereometriai tantétolt köszön, ó tökéletesítette mes zsinatot tartották. Ünnepe szept. 16..
az aránylatok tanát és foglalkozott a kocka két- Eoiémia, két magyar királyné neve az Árpádok
szerezésével is. Ezenkívül tanulmányai tárgyát korában. 1. E. v. csehül Ofka, I. Béla ós Rixa
képezte több test köbtartalmának meghatározása. 3. leánya, I. v. Szép Ottó morva hg. felesége, kinek
E.-tól való az a tétel, hogy a piramis és a kúp halála után 1087— 1090-ig kormányozta Morva-
harmadrésze az ugyanazon alappal és magasság- országot. A királyné számos kegyes alapítványt
gal bíró hasábnak és hengernek. Még nagyobb tett Morvaországban s részben ö alapította az
érdemeket szerzett E. a csillagászat terén. E. 1. 1., Olmüc mellett lev hradsini kolostort, hová 1111
hogy az égi testek mozgását és a bolygók sokszo- ápr. 2. történt halála után temették. — 2. E. (Vo-
rosan egymásba kuszált pályáit egyenletes kör- lodimema Eflmja), II. Vladimír szmolenszki feje-
mozgásra vezethesse vissza, föltételezte, hogy az delem, utóbb kijevi nagy fej edelemnek s Gytha
álló csillagok egy üres gömb bels felületére van- királynénak, II. Harald angol király leányának
nak ersítve, a mely K.-rl Ny.-ra 24 óra alatt for- gyermeke, 1112. ment férjhez Kálmán magyar
dul a világtengely körül ; hogy továbbá a Nap, királyhoz. (Nesztor króni kajának félremagyai*ázá-
Hold ós minden bolygó egy-egy szféra egyenlít- sával rendesen Predszlavát (1. o.) mondják Kálmán
jén van elhelyezve, amely saját tengelye körül második feleségének.) E.-t azonban a király hér
egyformán forog de ezen tengelyek pólusai is- zasságtöréssel vádolva, már a következ évben el-
;

mét más forgó gömbökön fekszenek stb. Az E.-tól taszította s nem ösmerte el Kijevben még azon
felvett szférák összege 27. Ezt a nézetet kyzikosi évben szült fiát, Boricsotv. Borist (I. o.). E. mint
Kallippos és Aristoteles tovább fejlesztették. Ira- apáca halt meg Kijevben 1139 ápr. 4. V. ö. Wert-
taiból csak néhány töredék maradt reánk. V. ö. iier, Árpádok tört. 222— 22b.; Hodinka, Tört. Tár,
Böckh, Kleine Schriften (3. köt., Leipzig 1866). 1889,421-3.
B. elméletét Schiaparelli tette egy szép tanul- Eufemiák, 1. Masszaliánusok.
mány tárgyává: Le sfere omocentriche di Eudosso Eufémizmus (gör.), valamely kellemetlen vagy
stb. (Milano 1876). illemsért dolognak enyhít, szépítget formában
Endromias (áuat), 1. Havasi lile. való kifejezése, illetleg megkerülése ; euf'émisz-
Eudu (Odü). Anonymus szerint Ete vagy Etu tikus, enyhít, szépítget eufémia, E.-ok hasz-
;

veiér fia s a Kalán-Bor nemzetség si javai közé nálata. A meghalás fogalmára miaden nyelvben
tartozó baranyai Szekcs vár építtetje (1. Ete). sok B. van, pl. a magyarban elhunyt, elszende-
:

az a «kis» Ed vagyis Kusid (1. o ), ki a fehér ló rült, elköltözött stb. Az udvariassági E.-okat
mondájában szerepel, mint Árpád követe Szva- aszteizmusnak is nevezik. Az E. sokszor csak
toplukhoz. Nevét az Árpádok korában fleg az gúnyos, pl. «becsipett».
 :

Eufillin 26 Eufrozina

EufUlin, euphyllin, a teoflllin v. dimetilxantin két ág K.-röl Ny.-nak folyik és Keban-Ma'aden

és etiléndiamin CaH^(NH3)3 vegyülete. Kristályos, nev kis város fölött egyesül és fölveszi az E. ne-
vízben oldható tömeg 78«/o teoflillnt tartalmaz.
; vet, azután D -nek fordul, áttör a Tauruszon, sok-
Eufillit, csillárafólo ásvány, nem homogén, ha- szor igen szk völgyben. Balisznál újra irányt vál-
nem muszkovit, paragonit s margarit keveréke. toztat, DK.-i folyásúvá lesz és ez irányát,leszámltva
Pennszilvánia Unionville.
: számos kisebb kanyarulatát, megtartja a tengerig.
Eufita, I. Euphyta. Jóval BaLísz fölött kilép a magas hegyek vidéké-
Eufón, 1. Chladni (1. o.) által 1790. feltalált rl, alatta pedig a mezopotámiai síkságon foly-
hangszer neve, mely az által ad hangot, hogy a tatja útját, folyása azután lassúbbá ós kanyargóssá
függlegesen elhelyezett s rövidebb-hosszabb üres váliLAz B. egész hossza 2760 km.Biredzsikig esése
üveghengerekre alkalmazott órc-botocskák dör- km.-enkint 24 m., Biredzsíken alul pedig 01 m. Az
zsölés által rezgésbe hozatnak. A hengerek száma B. forrás-ágai és maga a folyó is, míg a Tauruszból
30—40 közt váltakozik s hangmélységót és magas- ki nem lép, számos mellékvizet vesznek föl ezek :

ságát azok vékonysága vagy vastagsága határozza között a legjelentékenyebbek: a Komer-szu, a

meg. Ma már divatját multa. —
2. Rézfuvóhang- Csamurli-szu, a Tokmah-szu, a Gök-szu és a Szad-
szer, 1. Eufonion. —
3. Egy neme a grammo- sur-szu, amelyek mind nyugatról torkolnak Ba- ;

fonnak (1. o.), melynél a fémtölcsért egy benn a lísz alatt a Belik-szu és a Khabur szakadnak még
ládában alkalmazott légkarara pótolja, ahová a bele balról. Kománál az é. sz. 31*' alatt egyesül a
hang a lemezrl bevezettetik. Tigrissel, hogy Satt-el-Arab néven a Perzsa öbölbe
Euíóiiia(gör.),jóhangzat, szóphangzat, a stílus torkoljék. Az B. és Tigris, miként a Nílus, évenkint
érzéki tényezinek egyike, mely a beszéd hang- ki szokott áradni, áradása márciusban kezddik,
elemeinek könny kiejtés és kellemes változatú május vége felé éri el rendesen a legnagyobb víz-
csoportosításán alapul. Ellentéte a kakofónia, állását, mintegy öt hétig megtartja ezt, amely id
rúthangzat, mely sok egytagú szó, vagy sok hosz- alatt igen gyors folyású szeptember közepén vagy
;

szú szó, vagy hiatusok, vagy sok egyféle hangzó, október havában van a legalacsonyabb vízállása.
illetleg mássalhangzó összehalniozásával stb. Hitnél átlag 2065 m* vizet hord magával má-
terheli a fület. Az E. fogalmát azeltt a nyelvé- sodpercenként. Pontos halgazdagsága; környékén
szetbe is bevitték és egyes nyelvtani szabályok kszén, bitumen és nafta található. Az antik idk-
megállapításában kelleténél nagyobb fontosságot ben nagy és hosszú csatornákban vezették le az
tulajdonítottak neki. E. fölös vizét a körülötte elterül földek öntözé-
Eufonion (gör.), bariton színezet 8 kromatikus sére a csatornák a tatárhordák betörései és a tö-
;

beosztású réz-fuvóhangszer a katonai zenekarok- rök kormány gondatlansága folytán elpusztultak

nál, melyet Sommer talált fel 1843., 3 szélzárká- és nem termékenyítik többé a földet, hanem ve-
val ellátva aC, B
éa A-ra hangolva. Hangja ha- szedelmes mocsarakká alakulnak és fképen DLra-
sonlít a tenor-kürtéhez, szerepe is ugyanaz, ami nieh és Koma közt egészségtelenné teszik kör-
ezé és a baritoné ós solo-dallamok vagy a közép- nyéküket. Aránylag legegészségesebb Khaldea
hangok érvényesítésére szolgál. A tiszta róz-f uvó- klímája télen át. Gzhajókkal ritkán, leginkább
hangszerek csoportjában néha két E. is szerepel, csak tutajokkal járnak rajta, a hajózás fleg Babi-
a fagotot helyettesítvén. lontól kezdve élénkül. Ujabban az angolok és né-
Euforbium-gyanta, több ébtejféle (Euphorbia metek versenyeznek, hogy az E. vízét ismét öntö-
resinifera, Eicpkorbia canariensis, Euphorbia zésre használják és Mezopotámiát ezzel megint
officinarum és Euphorbia antiquorum) tejned- régi virágzó állapotába segítsék.
vébl nyert gummi gyanta, melyet orvosilag és Eufrátesz-völgyi vasút. A szuezi csatorna és
újabban technikailag hajók bemázolására hasz- a Vörös-tengeren at kerül vízi út helyett Euró-
nálnak. pának Britt-Indíával való rövidebb összeköttetése
Euf orbon v. euphorbon a. m. euphorbium (növ.), céljából a Földközi-tenger K.-i partjától Szírián
1. Euphorbia és Euforbium-gyanta. át az Eufrátesz és Tigris folyók mentén Bagdadig,
Eufória (gör.) a. m. könny viselet v. köny- innen Baszárig, illetleg a Perzsa öbölig tervezett
ny elviselése valaminek jólét az általánosan vonalat E.néven tervezték. A Mersina-Tarsus-Adana
;
;

fokozott testi jóérzés, midn az elmebajosok oly Railway Company 1884. egyelre Mersiná-tól Me-
jól érzik magukat, hogy el sem hiszik, hogy k
rasig (210 km.) ki is építette a vonalat, mikor az B.
betegek lehetnének. ügye a bagdadi vasúttervvel egybeolvadt. Utób-
Euf orin (euphorin v. phenylurethanum). Fe- bit már 30 év eltt Klapka György tábornok kez-
hér, kristályos por, gyengén aromás iliattal íze deményezte és engedélyt is kapott. A bagdadi vasút
;

szegfszegre emlékeztet. Lázcsökkentö, antiszep- Bulgurluíg terjed 1000 km. hosszú szakasza már
tikus ós antireumatikus szer. kész, honnan az 1911 évi januári egyezmény sze-
Eufotid, kzet, a gabbrónak a franciáknál diva- rint az Amras hegylánc, Adana, Aleppo, Nisíbés
tos elnevezése, mely Hauy-tól származik. Maszulon át az Eufrátesz és Tigris folyók mentén
Eufrátesz (örményül Efrad, törökül és arabul Bagdadig egy török társaság építi német, francia
:

Frai,, héberül Pratk, a babilóniai és assziríai fel- és svájci tökével a Deutsche Bank pénzügyi veze-
:

iratokban Purdatu, ó-persául TJfratu), folyó az tése alatt, mely a vasútnak 1916-ra leend kiépí-
: :

ázsiai török birodalomban. Az örmény felföldön, tése iránt kötelezettséget vállalt.

az Ararát és Erzerum közt elnyúló 3000 m. ma- Eufrázia (gör.), vidámság, jókedv.
gas hegyláncon ered két ágból. A D.-i, a Murad- Eufrozina, szent, megh. 470 körül. Hogy a
csaj, az Ararát mellett a Van tótól É.-ra, az É.-i, a férjhezmenetelt elkerülje, férfiruhában egy ko-
Kara-szu pedig Erzerum közelében fakad ; mind- lostorba szökött, ahol 38 évig Smaragdus név
Eufrozina - 27 Eufirénla

alatt szent életet élt volna. Ünnepe febr. 11. — virág). A chilei E. checken Hook. et Am. (cseken)
Egy másik szent E.-t, ki állítólag a 10.000 szz fiatal ágainak és kérgének nedve vizelethajtó,
közül való, Baselben tiszteltek. hán3rtató és ferttlenít szer. Néhány fajt üveg-
Eufrozina, 1. Fruzsina. házainkban díszül .termesztenek. L. Fszernövé-
Euftalmin, tetrametiloocitoluiloxipiperidin : nyek.
C„H„NO„ £ugénia, szent, állítólag Commodus alatt szü-
az eucain-p-hoz hasonló szerkezet, bázisos jel- leivel Rómából Alexandriába ment, ahol megke-
lem vegyület. A sósavas E. CjjHjjNOg.HCl fe- resztelkedett és férflruhát öltvén, szerzetes és
:

hér, kristályos por, ISS'-on olvad, víz bségesen, apát lett. Erkölcstelenséggel vádolva, a bíró eltt
szesz kevéssé oldja. Hatása lényegesen eltér az fölfedi nemét és származását, mire hozzátartozói
eucain-p-étól, mert amíg ez érzéstelenít, de nem is megtérnek. Vértanúi halált szenvedett Valérián
midriatikuni, addig az E. nom érzéstelenít, de a alatt. Ünnepe dec. 24. v. 25. V. ö. Dufourcq, Étu-
pupilla tágulását létesíti; belsleg atropin mód- des sur les Gesta Mart. (Paris 1900).
jára hat. Eugénia (franc. Eugénie) Maria de Guzman,
Eufuizmas, 1. Euphuismus. III. Napóleon francia császár neje, szül. Grana-
Engallol, 1. Lenigallol. dában 1826 máj. 5. Atyja Montijo és Teba grófja,
Euganei halmok (Colli Euganei), elszigetelten Peneranda hercege, anyja pedig a skót szárma-
álló,6(>2m. magas halmok PadovátólNy.-ra Észak- zású closebumi Kirkpatrick Mária Manuéla, a ma-
Itáliában, a Bacehiglione és Frasina folyók kö- lagai angol konzul leánya volt. 1851-ben megje-
zölt. Érdekessége a szomszédos Berici {444 m.) lent Parisban Lajos Napóleon köztársasági elnök
halmokkal együtt az, hogy bár a Vicenti Alpok elyséei ünnepélyein s szépségével általános fölt-
triász részeibl állanak, ellepi az Alpok egyetlen nést keltett. Miután a véres államcsíny révén csá-
fiatalkori vulkánikus kzete, a bazalt. Nevét a szárrá lett Napóleon a régi legitim uralkodó csa-
kelta euganoktól kapta. Erdvel van borítva, szép ládok ni tagjai sorában hiába keresett hitves-
márványt és porcellánföldet szolgáltat, híresek a társat, 1853 jan. 29. E.-val kelt egybe a Notre-
közelében lev abanói és battagliai forró kénes- Dame templomban. 1856 márc. 16. fia született,
források. aki a wprince impériab) címet kapta. A becsvágyó
Euganoidea (igazi vérteshalak, üiat), 1, Vér- E. eleintén csak a párisi divat terén igyekezett
tesfutlak. dönt szerepet játszani, nemsokára azonban áb-
Engén, 1. Jen. rándos, ingatag férjére politikai befolyást is gya-
Eugene (E. City, ejtsd: jndzsen sziti), város Ore- korolt. A háborúba távozó császárt (1859. és 1865.)
gon északamerikai államban, a Willamette folyó ö helyettesítette az államtanácsban, 1869. részt
partján, a portland-sanfranciscói vonalon, (1910) vett a Szuezi-csatorna megnyitásán, mely alka-
10,000 lak lommal Izmael alkirály pazar fénnyel költséges
Eugenezis v. eugenetika (gör., lat. hybriditas ünnepélyeket rendezett tiszteletére. Mint buzgó
direda). els értelmében az a jelenség, amikor az kat. n ellenezte az olasz nemzeti egység vég-
emberfajták keresztezésekor az elsövérü és má- leges megvalósulását. A német kérdésben csak
sodvér leszármazottak termékenysége nem csök- 1866 után ébredt férjével együtt annak tuda-
ken. Máíik éi-tolmében eugenetika az ember ttjá- tára, hogy Franciaország passzív magatartásá-
nak helyes, céltudatos tenyésztése a fejldés ér- val végzetes hibát követett el, és azóta ö is
dekében. L. Eiujenika. azokkal tartott, kik «Sadováért» revanche-t kö-
Kagenia L., meggymirtm (növ.), a Myrtaceae veteltek és az udvari hadi párttal egyetértve al-
(Mirtusfélék) család génusza; 600 faja trópusi vi- kalmat keresett, hogy valami szerencsés háború
dékek lakója, de különösen a D.i félgömbön a té- által a szaporodó ellenzéket a kamarában elné-
rítn is túlterjed. Legtöbb van közülok Ameriká- míthassa. Midn tehát 1870 tavaszán a hohen-
ban. Pák V. cserjék örökzöld, jobbadán bmem zoUerni herceg jelöltsége a spanyol trónra meg-
levelekkel s ezek tövébl fakadó bogas, néha für- hozta az alkalmat a háborúra, E. teljes ervel
tös virágzatban álló v. magános virágokkal, csé- szította a tüzet és meg volt gyzdve a háború
szeleveleik már a bimbóban is szabadok. Gyér- («ma petité guerre») gyors és szerencsés befeje-
magú bogyó, ritkán csonthéjas termésüket a csésze zésérl. Midn a császár a K.-i határra indult, ö
levelei koronázzák. Az E. uniflora L. 6 m. ma- vette át ideiglenesen a kormányt. Az aug. 6-ild
gas fájának zamatos és jóíz bogyóját, mely egyike vereségek hírét parancsára eltitkolták és Palikaó-
a trópusok legjobb gyümölcsének, eszik, st belle val egyetértve, ellenezte Napóleon és Mac-Mahon
szirupot, borfélét ás ecetet is gyártanak. Az E. Parisba tervezett visszavonulását, amivei a sze-
Pitavga (Berg) és E. danjhlasla (Berg)-gel együtt dani katasztrófát siettette. Szept. 4. B. Metternich
a benszülöttek nyelvén pitanga a neve, az ó- és hercegn és Evans fogorvos oltalma alatt Paris-
újvilág tropikus tájain ültetik. Az E. pseudo- ból álruhában Angliába szökött, hol fiával Chisle-
caryophyllm DC.hraziliai; szegfszeg-illatú fáját hurstben. London közeiébon, telepedett le. Követte
orvosszerül, gyümölcsét pedig eledelül használják. öt késbb trón vesztett férje is. 1873 jan. 9. özvegy-
Az E. ausf ralis DC. 12 m.-es fájának violaszín, ségrejutott. Azóta, hogy fiát 1879 jún. 1-énazulu-
somnál nagyobb gyümölcsébl bornem italt er- kafferek Dél-Afrikában megölték, mély gyászba
jesztenek. Az E. aaris W. et A. fáját mirtusfá- borult élete. 1880 ban fölkereste azt a helyet,
nak hívják. Az E. caryophyllata Thunb. (Jam- amelyen fia elvérzett. Pierrefonds grófn név
bosa caryophyllus, [Sprg.] Ndz., Caryophyüus alatt részben Angol-, részben Olaszországban szo-
aromatictis L.), a Molukki-szigeteken, ffaja a kott idzni. V. ö. Ebeling, Napóleon III. u. sein Hof
szegfszegnek (virágbimbó, virág és elvirított (1880—81, 2 köt.) de Lano, Le Secrét d'un em-
;
 ;

Eusrenika 28 Eukaliptusz-olaj

pii'e. L'impératriceEugónie (Paris 1891); Carette Eugensav, 1, Eugenol.

(E. volt felolvasóüöje), Souvenirs intimes de la Eugippius (Eugipius), la,^T^ egyházi íi'ó, megh.
cour des Tuileries (2 köt. 1888-90., nóm. 1890) 560 körül, Szt. Severmus népies életrajzának
Ollmeriínnle (volt miniszter), L'empire impérial írója, akivel a Duna mellékén, Bécs és Passau
(eddig 14 köt.) Easenat, LaEmperatriz E. (Bar- között sokáig együtt élt. A nép és vidék leírása
;

celona 1909) Loliée, The life of an Empress (New a fórdeme mvének, melyet Sauppe (Monum.
;

York 1910). Germ. hist., Berlin 1877) Knöll (Wien 1885), ;

Eugenika (gör.), az emberi faj nemesítése or- német fordításban Rodenberg (Berlin 1878) és hit-
vosbiológiai alapon. Ezen aránylag új orvosbio- buzgahni magyarázatokkal Seb. Brunner (Wien
lógiai tudománynak nevét Francis Galton « Humán 1819) adtak ki. V. ö, Büdinger, E., eine ünter-
Faculty» cím könyvében (1883) találjuk elször suchung (Wien 1878).
megemlítve. Galton angol antropológus szerint Englena Ehrhg. (áiiat), az ostoros ázalókál-
az E. az a tudomány, mely mindazon befolyások- latkák (Mastigophora) osztályába tartozó vég-
kal foglalkozik, amelyek valamely faj világra- lénynem, egysejt, orsóforma testtel, szájjal, egy
hozott tulajdonságait javítják, illetve ezeket a ostorral, az ostor alapján fekv vízkiürítö készü-
legnagyobb mértékben hasznára kifejlesztik. Ez lékkel s egy pirosszin festékfolttal. Fajai
itt
tehát nem volna más, mint Darwin természetes ki- mind vízben élnek, hazánkban 12 fajuk él. Szí-
választási elmélete értelmében és az állatdomesz- nük általában zöld, de vannak pirosszinek is.
tikáció elveinek alapján az emberi faj tökéletes- Legközönségesebb az E. viridis Ehr., 0"12— 0"13
bülósének elmozdítása. Törvényeinkben egyik mm. hosszú tömeges elfordulás esetén a Tizek
;

régi ilyen intézkedés a vérrokonok házasságának felszínét zöldre festi.

korlátozása. Ide tartoznék még a házasulandók Euglyplia (állat), a Gyökérlábuak (RJiüo-
egészségi vizsgálata, a satnyáknak a gyermek- poda) egyik neme. Fajai édesvizekben élnek ha- ;

nemzéstl való eltiltása, kiváló testi és szellemi zánkból 11 faj ismeretes; leggyakoribb az E. al-
tulajdonságokkal biroknak kötelez faj szaporí- veolata Duj. és E. compressa Cárt. Sósvizekben
tása stb. Mindez azonban a mai társadahni rend él az Entz Géza által leírt E. minima Entz.
keretében csak fokozatosan és gyökeres átalaku- Eugubiam, olasz város, 1. Giibhio.
lás után lesz lehetséges. Hisz a mai humánus fel- Eugubiumi táblák (tabulae Eugubinaey. Igu-
fogás szerint a satnyákat, betegeket, elmebajoso- vinae), a legnevezetesebb umbriai nyelvemlék,
kat ápolni kell, a bntetteseket pedig állami gon- több mint ezer szót tartalmazó 7 réztábla, melye-
dozásba vesszük, holott az E. szerint ezek elpusz- ket 1444. födöztek fel Eugubium v. Iguvium (ma
títandók, nehogy káros tulajdonságaikat az utó- GhjMo) városában s ma is ott rzik ket a város-
dokra átruházzák. Amerikában egyes államokban házán. Tartalmuk Uturgikus, t. i. a papi testü-
már törvényes úton kasztrálják az epilepsziáso- letnek szóló áldozati szabályok, imádságok. Utá-
kat és elmebajosokat, st Svájcban is történt ez niak, énekek, melyeken fölismerhet a satumusi
néhány esetben. Mindezen kérdések megoldásához vers ritmusa és az alliteráció. Két táblának latin
els sorban statisztikai gyjtés lesz szükséges, a szövege. Bréal (Les tables Eugubíuos, Parii
másrészt pedig az öröklés kérdése, a családok bio- 1875—78) a Kr. e. I. és II. sz.-ból származtatja
lógiás származási viszonyainak kérdése, a faj ke- ket; mások a III. v. IV. sz.-ból. V. ö. mkgBüche-
veredés kérdése és sok hasonló természet kér- ler, Umbrica (Boim 1883) Kirchhoff, Umbrisch*
;

dés megoldása fogja helyesen irányítani az egé- Sprachdenkmáler (Berlin 1849—51, 2 köt.) Gon- ;

szet. Úttöri e problémáknak a már említett way, The Italic Dialects (Cambridge, 1897, 2 köt.).
Pr. Galton, azután Pearson, Thomson Angolor- Éuhemerizmus. 1. Euemeros.
szágban, Becher, Sommer, Schalmayer, Ammon Euhemeros, l. Euemeros.
Németországban. Fr. Galton 1905. a londoni egye- Euisopoda (áiiat), 1. Ászkafélék.
temen külön E.-laboratoriumot alapított e kér- Eukain, 1. Eucain.
dések tanulmányozására. Ezen kérdésekkel fog- Eukairit (ásv.), szelénrézezüst (CuAgSe), esakii
lalkoznak a Biometrika angol és az Archív für vaskos, finoman szemesés halmazokban isme-
Rassen und Gesellsehaft-Biologie és a Politisch- retes, fémféuy, ólomszürke, puha, faragható.
Anthropologische Revue német folyóiratok. Svédország Skrikerum Agnas Blancas Copiapo
: ;

Eugenol, allüguajakol, eugensav, szegfüszeg- közelében (Chile), a Famatina hegységben (Ar-

Hav, CioHi^Oj V. CjH3(C8H5)(OCH3)OH összetétel gentína) és hazánkban Nagyágon (Hunyad vm.).
egyvegyértékü fenol. Föalkotó része a szegfszeg- Eukaliptusz (növ.), 1. Emalyptíis.
olajnak (Oleum Caryophyllorum), amelybl úgy Eukaliptusz-olaj több Eucalyptus-fai
(növ.),
készül, hogy a
szegfíiszegolajat kálilúggal össze- leveleibl készült így az E. globulus, É.
olaj,
rázzák, amidn vízben oldható eugenolkálium kép- adorata,E. oleosa, E. cneonifólia, E.dumosaé*
zdik. E lúgos oldatból az E. sósavval való meg- E. amygdalina fajoktól erednek a kereskedelmi
savanyításkor kiválik. A
klórkalciummal való eineol (eucalyptol) tartalmú E.-ok az E. cürio- ;

megszárítás után szóndioxidáramban ledesztillál- dara citronella-tartalmú olajat szolgáltat az E. ;

ják. Színtelen, olajszer, ersen fénytör, kelle- piperifa olaja fodormentára emlékeztet szaggal
mes szegfszegolaj szagú és íz folyadék, fs. bír. Az Eucalyptusok eredetileg Ausztráliában ott-
1.073 fp. 247-5 C. Vízben alig, éterben, szesz-
; honosak, de most a meleg éghajlat alatt számos he-
ben, jégecetben és kálilúgban igen jól oldódik. A lyen mívelik így India, Kalifornia, Algéria, Dél-
:

káliumpermanganát vanillinnó és vanillinsavvá Franciaország-, Spanyolország-, Portugáliá-ban,

oxidálja. Alkoholos oldata ferrikloridtól ibolyaszí- ahol mindenütt készítik az E.-at. Az olajat a leve-
nüvé válik. lek desztillációja útján nyerik oly módon, hogy a
 : ;;

Eukamptit 29 Eukrlt

desztillálóedénybe a levelekre gzt eresztenek. A Hypsiklestl való. Ez a matematika elemeinek

nyort olajat nátronlúggal roktiflkálják, miáltal a legrégibb ránk maradt rendszeres összefoglalása,
köhögésre ingerl aldehidjei és az oíszappano- melyet már az ókorban nagyra bocsültek, s mely
sitható anyagai eltávolíttatnak. Az E.-ot kivált tekintélyébl még ma sem veszített. Egyéb fon-
orvosilag alkalmazzák orvosi szappanok és tink- tosabb mvei Data, a geometriai analízis elemei
:

turák készítésére. Az E. citriodora olaját szap- Phaenomena, a csillagok mozgásáról De divisio-

;

pan-parfümnek használják. nibus, íeladatok gyjteménye a felületek beosztá-

Eukamptit (ásv.), a meroxéncsillámnak elvál- sáról (csak latin fordításban maradt ránk) Po- ;

tozási terméke a Pozsony s Récse közt lev grá- risma (elveszett s tartahna csak Pappus adataiból
nitból. ismeretes). B. a kúpszeletekrl is irt négy köny-
Eakarísz'ia, 1. Ettcharistia. vet, melyek azonban elvesztek, éppen úgy elvesz-
Eukazin. 1. Eucasin. tek az AlkövetkezteUsek és a Helyek a felületen
Eukeleon (gör.) a. m. aziraaolaja,!. Ulokókenet. c. iratok. Egy Optika c. mben E. a távlattan
Eukinin, 1. Euchinin. alaptételeit tárgyalta, melyek különböz mérések
Euklasz (íisv.), egyhajlású kristályok, képlete eszközlésére alkalmasak. A Katoptrika c. müvet
HBeAlSiOj. Keménysége 7.5. Tömöttsége 3.1. azonban, mint késbb kiderült, tévesen tulajdoní-
Üvegfényü, átlátszó vagy áttetsz, zöldes, égkék tották neki. Végre megemlítend a hangközökrl
szín. Igen becses di'ágak, rendkívül ritka. Boa íi-t hangtani munkája.
Vista (Brazília) termhelyen kloritpalában kvarc, Eukleides-f éle geometria (Klein szerint para-
topáz és kövel társaságában; az uráli arany- bolikus geometria), a geometriának az a rendszere,
mosókban a Sanorkó-folyó közelében a Gross- mely az Eakleides-féle XI. axiómával (egyes kia-
;

glocknerrel szemben a Gamsgrabe csillámpalá- dásokban V. post.) egyenl érték feltevésen épül
jában és a Möllthalban. fel, hogy t. i. egy adott ponton keresztül egy adott
Eukleia (gör.), a dicsség, becsület megsze- egyeneshez csak egy párhuzamos egyenes húz-
mélyesítje, kinek Athénben Eunomiával, a tör- ható (1. Abszolút geometria ós Egyenes vonal). Váj-
Tényesség megszemélyesít istenasszonyával kö- jon a geometriának ez a rendszere megfelel-e
lös szentélye volt. a valóságnak, a priori nem dönthet el, amennyire
Eukleides (Euklides), 1. Athén els archonja azonban a tapasztalat igazolja, azon körön belül,
Kr. ft 4U3-ban, a harminc zsarnok elzése után. melyre az észlelések eddig kiterjeszkedhettek,
Visszaállította a demokratikus alkotmányt és ál- az B. a valóság legnagyobb fokú megközelítésé-
talános bnbocsánatot hirdetett. Az archonsága nek tekinthet, úgy hogy ott, ahol a matematika
alatt fogadták el Athénben a 24 bets ión bet- mint a természetben végbemen mozgások leírá-
sorozatot, melyet azért E.-inek neveztek. sára szolgáló eszköz szerepel, a geometriának ezt
2. E. görög filozófus, a megarai iskola ala- a rendszerét fogadhatjuk el alapul.
pitója. Életérl kevés biztos adat maradt fönn. Euklides, 1. Euklmles.
Szül. Megarában 450 és 440 között Kr. e. Sokra- Euklorin (ásv.), a Vezuvláván smaragdzöld vé-
tes lelkes tanítványa volt, s midn az athéniek kony bevonat réz-kálium-nátrium-szulfát.
;

halálbüntetés terhe alatt tiltották meg a mega- Euknemia (gör.). Rendes alakú sípcsontnak
raiaknak a városukba lépést, esténként nnek öl- van E.-ja. A cromagnoni típusnál feltnt a síp-
tözve lopódzott a városba, hogy Sokrates taní- csont lapos és éles fejldése. Ez a rendellenesség
tását élvezhesse. A mester halálánál is jolen a kardalakú (kardlapú) lábszár, platiknemia.
Tolt, s a tanítványok azután nagyobbrészt ö hozzá Eukolit (ásv.), az eudialittal kémiailag és kris-
menekültek Megarába, ahol E. úgy látszik még tálytanilag azonos, csak optikailag tér el tle
pár évtizedig iskolájának vezetjeként élt. Tana színe barna. A Langesundíjord (Norvégia) telérei-
eleai és sokratesi elemekbl áll: csak egy vál- ben, Magnet Cove (Arkansa?).
tozatlan lét van, de az nem pusztán az Egy, sem Eukolit-titanit (ásv.), a titanitnak egy válfaja,
pusztán az Esz, hanem a jó; ami vele ellenke- oszlopos kristályok, amelyeknek színe és fénye
zik, az mind múló létezéssel bir csak. Ezt indi- stb., hasonlít az eukolitra ; a cerium- és yttrium-
rekt bizonyításolckal próbálja ersíteni s ennyiben fémeket tartalmazza. Az eleolitszienitben Stokö
E. iskolájának módszere dialektikus, szrszál- szigetén, a Langesundfjordban és Predriksvám
hasogató, s mígtanának tartalma inkább sokra- közelében (Norvégia).
tesi, a módszere eleai. Sem az indukció szerinti Eukrácia (gör.) a. m. jó igazgatás v. jó kor-
következtetést, sem az analógia útján való bizo- mányzat.
nyítást nem fogadta el. Müveibl nem maradt fenn Eukrázia (gör.) a. m. jó keverék. A humorai-
semmi. V. ö. Deyrks, De Megaricorum docti-ina patológiában jelentette a szervezet nedveinek
(1827); Mailet, Histoire de l'école de Mégare helyes arányú keverékét s így az egészség fol-
(1845) Hartenstein, Über die Bedeutung d. Me- tétele volt. Ellentéte a diszJcrázia (dyskrasia).
;

gar. S( hulo (1848). Eukrazit (ásv.), a torit amorf átalakulási ter-

3. ÍJ., görög matematikus, a Kr. e. III. sz. kez- méke.
detén. Életérl csak annyit tudunk bizonyosan, Eukriptit (ásv.), képlete: LiAlSiO^ hatszöges
;

hogy 1. Ptolemaios idejében Alexandriában taní- színtelen mikroszkopikus szemecjskék, amelyek

tott. Legismeretesebb mve a Stoicheia (elemek, az albitba vannak bennvo és az albittal együtt a
•sakneni minden nyelvre le van fordítva, ma- szpodumenbl keletkeztek. Branchville (Connec-
gyarra fordította Brossai 1866 és újabban Baum- ticut).
gartner Alajos 1905) 15 könyvben, melyek közül Eukrít névvel G. Rose az anortít és augitsze-
azonban az utolsó kett alighanem alexandriai mek elegyóbl álló meteoriteket és fóldi kzete-
Eukryptit — 30 Eulenspiegrel

ket nevezte. Tulajdonképen anortit-tartalmú gab- és községi reform kérdésében és lemondott hiva-
brók, diabázok és meteoritek, amelyek olivint is tiláról.
tartalmaznak. 3. E., Philipp, gróf, 1900 óta herceg, német di-
Eukryptit (ásv.), ]. Eukriptit. plomata, szül. 18Í7 febr. 12. Königsbergben. 1866—
Eulaktol, gyógytápszer, moly tejbl készül nö- 1871-ig a porosz hadseregben szolgált, azután
vény fehérjével (30"/o). Enyhén sós, levesben, ká- utazott és jogi tanulmányokkal foglalkoz tt. 1877-
véban bevehet. ben a diplomáciai pályára lépett s megfordult Pa-
Eulália, szent, szül. 291 körül, megh. 308. dec. risban, Stuttgartban és Münchenben. 1884 —
92-ig
10.Spanyolország legünnepeltebb vértanuja. Ün- a Németbirodalom nagykövetje volt Bécs)en. B.-t
nepe dec. 10. II. Vilmos császá- biz ilmas b irátságával tüntette

Eulália-ének, a középkori francia vallásos köl- ki és s )kia becsülte a jeles diplomatát, aki mint
tészet legrégibb terméke, melyet valószínleg költ és zeneszerz is kitnt (saját költeményeit
878-ban írtak St. Amandban latin eredeti nyomán. igen szépen megzenésítette Rosenlied>r, SkaUlen-
:

Elssorban nyelvtörténeti szempontból fontos. V. ö. gesánge stb.). Annál kínosabban érintette a né-
H. Suchier, Über Inhalt u. Quelle des áltesten met közvéleményt az a cikksorozat, amelyben
franz. Gedichts (Zeitschrift für romanischePtiilo- Max Harden a Zukunft c. újságban 1907. E.
logie 1891) ; M. Eaneccerus, Zur lat. u. franz. herceget és barátait termószetelk'nes bnöknek
Buliilia (Marburg 1897) Versbau und gesanglicher
; elkövetésével vádolt 1. B. maga ne:n indíiott
Vertrag des áltesten franz. Liedes (Frankfurt a. pert a maga tisztázására, de amikor M Itke
M. 1901). gróf bí^perelte Hardent, B. mint tanú megeskü-
Eulaliajaponica, 1. Mücanthus. dött, hogy ártatlan a neki tulajdonított bnökben.
Eulau, cseh falu a tetscheni kerületi kapitány- Minthogy ez az eskü a felhozott tanúbizonyságok
ságban a Schneeberg hegy tövében, vasút men- alapján hamisnak bizonyult, az ügyészség most
tén, (i 910) 3167 lak., szövö-fonóiparral ós pléh árúk már hivatalból emelt vádat B. ellen és t letar-
készítésével. tózt;itta. A 18 napig tartó ftátgyalást azonban
Eulcsek, a liter török neve. 1908 júl. 17-ón fé be kellett szakítani a vádlott
Eule (csehül Jilové), város Csehországban, Kö- megbetegedése miatt, de az ügyészség indítvá-
nigliche Weinberge kerületi kapitányságban, a nyára B. továbbra is fogságban maradt. A máso-
Sázava és Moldva összefolyása közelében, (1910) dik tárgyalást sem lehet tt megtartani B. beteg-
2438 lak., régi városházzal. Régebben híres bánya- sége miatt (1909 júl.), ki idközben kauciómellett
város volt. szabad lábra helyeztetett s azóta liebenbergi kas-
Eulenberg, Hermann, német orvos, szül.Mül- télyában taitiizkodik.
heimben, a Rajna m. 1814 júl. 20., megh. Bonnban Eulenburg, Albert, német orvos, szül. Berlin-
1902 okt. 4. Lennepben volt gyakorlóorvos, 1848. ben 1840 aug. 10. Mint orvos részt vett az 1864.,
magántanár lett Bonnban 1860. Kölnben egész- 1866. és 1870-iki háborúkban; 1866. BerUnben ma-
;

ségügyi tanácsossá nevezték ki. 1870—1887 ig gántanár, 1882-ig Greifswaldban rendkívüli tanár
Berlinben a közoktatásügyi minisztériumban el volt. Azóta teljesen az idegbetegsegek tudomá-
adótanácsos és titkos orvosi tanácsos volt. Iro- nyos kutatásával foglalkozott s Berlinben egy
dalmi dolgozataiban a pajzsmirigy kórbonctaná- idegbetegek számára való poliklinikát vezet. M-
val, mérges gázok hatásával, de legnagyobbrészt vei Die hypodermatische Injektion d. Arzneimit-
:

közegészségtannal foglalkozik orvosi szakfolyó- tel (pályadíjat nyert, Berlin 1871, 3. kiad. 1875);
;

iratokat is szerkesztett és adott ki. Lehrbuch der Nervenkrankheiten (u. o. 2. kiad.

Enlenburg, német grófi és hercegi család ne- 1878) Pathologie des Sympathikus (Guttmannal
; ;

vezetesebb tagjai: 1. E. Botho, gróf, porosz állam- együtt, pályamunka, u. 0. 1873) Die hydroelektri-
;

férfiú, szül. 1831 júl. 31. 1864-ben belépett a porosz schen Báder (Wien 1883) ; Sexuale Neuropathie
belügyminisztériumba, majd a közigazgatási pá- (Leipzig 1895); Sexuale Neurasthenie (u. o. 1102);
lyán viselt magasabb hivatalokat. 1878-ban roko- Sadismus und Masochisraus (Wiesb. 19' '2). B. adta
nának, E. 2.-nak utóda lett a belügyminiszteri ki a Realencyklopádie der gesammten Heilkunde
széki n s mint ilyen vitte keresztül a szociális tör- (u. 0. 1880-83, 15. köt., 3. kiad. 1884—1900, 26
vényjavaslatot a birodalmi gylésen. De nem- köt).
sokára ö is meghasonlott Bismarckkal s 1881. Eulendukaten fném.), 1. Bagolyarany.
beadta lemondását. Ezután Hessen-Nassau tarto- Eulengebirge, 1. Glafzi heqys'ég.
mány helytartója lett, majd Caprivi visszalépése Euleuspie^el.Tí/^, igen elterjedt német nép-
után 1892. a porosz miniszterelnökséget vállalta könyvnek rendkívül népszer hse. Bz adoma-
el. Nemsokára azonban ellenkezésbe jött Caprivi gyjtemény központja B., a jókedv kópé, kinek
kancellárral s azzal együtt távozott hivatalából tréfái és kalandjai azonban részben régibb kele-
1894 okt. 1899 óta a porosz urakházának tagja. tek és csak utólag ruháztattak reá. A hs törté-
2. E., Friedrich Albrecht, gróf, porosz állam- neti alak: Kneitlingenben(Braun5chweig vidékén)
férfiú, szül. 1815 jún. 29., megh. 1881 jún. 2. született a XIII. sz. vége felé, sokat bolyongott,
Schönebergben (Berlin közelében). 182-ben a dip- bejárva nemcsak a német földet, hanem Olasz-
lomáciai pályára lépett s 1859— 26-ig Kelet-Ázsiá- os Lengyelországot is, hol Nagy Kázmér király
ban fontos megbízásokat végzett. Japánnal és Kí- udvari bolondjával versenye volt, és megh. 1350.
nával kereskedelmi szerzdéseket kötött. Haza- Mölln faluban (Lübeck közelében), hol még ma is
térve, Bismarck minisztériumában átvette a bel- mutogatják egy hársfa alatt síikövét (ez csak a
ügyi tárcát (1862 dec.) s 16 éven át viselte azt. XVII. sz.-ban készült, de meglehet, hogy a régi
1878. márc. Bismarckkal meghasonlott a városi sírknek megújítása), melyen egy bagoly (ném.
 ;;

Euler - 31 Eumenes
Eide) és egy tükör (ném. Spiegel) látható. A nap- nyai szerint sorba fejtjük, a fellép együtthatókat
könyv els ízben alnémet nyelven jelent meg B.-n k nevezzük. Ezek közül az <>ls hatnak az
(l-tSS-ban ?), de o legrégibb alakja elveszett reánk értéke: 1. 5, 61, 1385.50521, 270715.
;

csak felnémet átdolgozásban maradt (Strassburg Euler tétele szerint minden síklappal határolt
1515, újra kiadta Knust 1885). Verses alakban és egyszeren alkotott testben (Euler-fóle poliéder)
Fischart János (1. o.) dolgozta föl (1571), színmvé az élek száma kettvel kisebb, mint a hat.rlapok
Sachs János. A népkönyvnek ismerjük cseh, len- és csúcsok összes száma.
gyel, olasz, angol, németalföldi, dán, francia, latin Eulitin (eulytin, bizmutfény, ásv.), biznmtszili-
és zsidónémot fordítását. B. neve a kópéság bizo- kát: (BÍ4SÍ80,„), tetraéderes, igen apró,sárgásb;irna
nyos fajtájának megjelölésére szolgál (ív&nc.l'es- kristályokban terem Szászországban (Schneeborg
piéglerie) s ily értelemben újabb költk is föl- és Johanngoorgenstadt) kvarcon. Könnyen olvad
használták nevét és alakját, pl. Adolf Böttger, s e tulajdonságát jelzi a név is (eulytos a. m.
Till E., modemes Heldengedicht (1850) ; Július könnyen olvadó). Br jithaupt Wismuthhlendc né-
fVolf, Till B. Redivivus, ein Schelmenlied (1875) ven írta le 1828-ban.
ós Kari SchuUes, Uhlenspeegel II. (1867). Rokon Eulizit (eulysit), kzet, olivin, zöld augit s
alakok a német Markalf, az olasz Bertoldé (Croce), barnásveres gránát elegye; uralkodó elegyrész
:

a török Nassreddin Chodja stb. Nálunk Kóniji benne olivin, amely n gyen eltér a közönséges
János Demokritusában (1785—86) Tillinkó néven oli vintl S védországban a T unaberg- vid éki gn eisz-
.

szerepelteti. ben telepeket alkot.

Euler, 1. Kari Philipp, német tomatanltó és Eulogia (gör.) a. m. szép-, jóhangzású kifejezés,
író, szül. Kirc'hbollenbachban (Trier mellett) 1828 a lituigiában pedig megáldás s innét megáldott
febr. 8., megh. 1901 szopt. 15. Berlinben. 1877-tl dolog. Jelenti az oltári szentséget, melynek szer-
a berlini tomatanitóképz igazgatója volt, 1892. zésekor az Üdvözít a kenyeret elbb megáldotta.
tanügyi tanácsos lett. A tornatanltás emelése, Késbb, körülbelül a 11. sz.-tól kezdve, az áldozati
fejlesztése körül nagy éi-demeket szerzett. Sok adománynak azt a részét jelz szó, amely a mise
szolgálatot tett az úszás és a ni tornuszás ügyé- alatt v. mise után megáldatván, .'zótosztatott azok
nek is. Igen sokat írt. Fbb munkái: Lehrbuch között a hívek között, kik az oltári szentséghez
der Schwimmkimst (1870); Turngerathe und Tum- nem járultak. Tágabb értelemben a régiek e szó-
einrichtungen (1872) Der Unterricht im Turnén val általában minden megszentelt dolgot (pl. sót,
;

(1878) Geschichte des Tumunterrichtes (1880)

; olajat), st az ajándéktárgyakat is jelzik.
Das Lében Salms (1880) szerkesztje volt a Mo-
; Éulysit, kzet, 1. Eulizit.
natschrift für das Turawesen folyóiratnak, vala- Eulytin (ásv.), 1. Eulitin.
mint szerkesztett) Encyklopád. Handbuch des Eumaios. az «isteni kondása Homeros Odis-
gesimten Tumwesens c. három kötetes torna- seiájában. Blokelö szíriai családból származott;
lexikont. íeniciai kalózok elrabolták s eladták Odisseus
2. JE, Leoiihard, német matematikus és fizi- apjának, Laertesnek Hozzá tér be elször koldus-
kus, szül. Baselban 1707 ápr. 15., megh. Sz.-Pé- ruh ban a hazájába érkezett Odisseus, nála talál-
tervárott 1783 szept. 18. Blbb a teológiai pályárrs kozik fiával. Tele achosszal. E. nem ismeri fel,
i

lépett, s csak utóbb kezdte matematikai tanulmá- de azért szívesen látja s késbb mint h
.szolga,
nyait.Szt.-Pótervárott 1727. az akadémián adjunk- fegyveres ké/.zel is segítségére van felismert urá-
tus, 1730. pedig tanár lett. 1735-ben fél szemére nak a garázda kérk megbüntetésében. Homeros
megvakult és 1741. II. Frigyes hívására Berlinbe nagy bensséggel rajzolta benne a h
cselédet.
ment ahol 17tí6-ig maradt, amikor vi!?szatért Arany János Toldijában Bence E.-ra emlékeztet
Szt.-Pétervárra és nemsokára teljesen elve.sztette alak.
szeme világát, de azért szorgalmasan tovább dol- Eumanit (ásv.), elfordul Chesterflelden (Mas-
gozott haláláig. B. egyike volt a legtevékenyebb sachusetts) apró kristályok alakjában egy albit-
és legsokoldalúbb matematikusoknak, akinek ne- telérben ; valószínleg azonos a brookittal.
véhez számos felfedezés s a variációszámltásnak Eumelos, 1. Admetos pherai (thessaliai) király
a megalkotá>a is fzdik. Mintegy 40 évvel ha- és Alkestis fla, a thossalosok vezére Trója alatt
lála után sok ki.tdatlan munkáját találták meg, — 2. E., Korinthosból való ciklikus költ, Am-
amelyek két nagy kötetbon Opera pos huraa elmen philytos fia a Bacchiadák családjából, mely Kr. e.
jelentek meg (Szt.-Pótervár 1862). Legfontosabb a VII. sz. közepe táján virágzott. Korinthiaka c.
müvei: Mechanica sivo motus scientia analy- eposzi J ,son és Medea töriénetét tárg>'alta.
tice exporita (1736, 2 köt.); Binleitung in die Eumenes, 1. makedón hadvezér, a trák Kardiá-
Arithmetik (1742): Methodus inveniendi lineas ból. Már 20 éves korában II. Fülöp király udvari
curvas maximi minimive proprietate gaudent(*8 titkára, s ugyanaz maradt Nagy Sándor alatt is,
(1744) Introductio in analysin inflnitorura (1748)
; ki öt különösen diplomáciai alkudozásokkal bizta
Institutionescalculidiff. et integrális (1755, 1768). meg. Ennek halála után Perdikkas Kappadokiaés
Születésének 200-ik évfordulója alkalmából 1U07. Paflagonia helytartóságát bizta rá, s B. 321. Per-
gyjtés utján biztosították összes munkáinak dikkas ellenfeleit, Kraterost és Antipatrost egy
44 kötetre tervezett kiadását, amely Lipcsében csatában legyzte. Perdikkas halála után szám-
Teubnernél jelenik meg Rudio, Stöckel és Krazer kivetés érte, miért is a kappadokiai Nórába zár-
vezetése abitt. V. ö. Gnss, Éloge de B. (1783) kózott. Midn Antipatros halála után Antigonos
Rudio, L. E. (Öffentliche Vortráge, 1884). Polyperchonnal szemben birodalmi kormányzó
Eoler-féle számok. Ha a sec x goniometriai akait lenni, E. megtagadta a kívánt támogatást,
függvényt (1. Trigonometria) x növeked hatvá- Nórából kiszabadulva sereget gyjtött, Feniciát
 :

Eumenisek 32 Eunuch
elfoglalta és Polyperchon ázsiai hadvezérré ne- papi nemzetségének, az Eumolpidáknak
zi<íz)
vezte M. Nagy ügyességgel tudta ez állásában a legendás se, pap és dalnok egy személyben.
megbízhatatlan és önz szatrapákat a maga vezér- Anyja az attikai Chíoné, atyja Poseidon isten.
lete alatt közös mködésre birai Antigonos túl-
; Születése után anyja a tengeristennel való titkos
hatalma ellenében pedig oly sikerrel állotta meg szerelmének gyümölcsét a tengerbe dobja, ahol
a helyét, hogy a sereg c$ak öt kívánta vezéréül. az isten fogadja s elviszi Etiópiába. A gyermek
De a többi vezérek és szatrapák összeesküdtek E.-nak tengerbe merülésére vezették vissza az
ellene, a katonák hségét is megingatták, úgy eleuziszi legendában az Eumolpidák papi felava-
hogy ezek Antigonosnak elárulták, aki öt 316. tásának egyik szertartását, a szent megfürösztést
börtönben megölette. Plutarchos és Cornelius Ne- (1. Keresztelés). Eleuzisznak Athén elleni mon-
pos megírta életrajzát, mely máig fenmaradt. dai hadakozásában (melynek azonban történeti
2.II.E; I. Attalos legidsebb fla Pergamen kirá- magva van) E. az eleuzisziak vezére vagj^ más le-
lya (Kr. e. 197—159). Hü szövetségesként támogatta genda szerint legfbb segítje, ki azonban az
Rómát Nabis, spártai király ellen, továbbá az eto- athéni király, Erechteus kezétl elesik. Az ez-
liaiak ellen viselt háborujokban és Nagy Antiochus után megkötött békeszerzdésben Eleuzisz elis-
szíriai király ellen. Hálából a szenátus Antiochus- merte Athén fenhatóságát, de a misztériumok
nak a Tauroszon iimen fekv országait Lilda és vezetése továbbra is Eleuzisz joga maradt svese-
Karia kivételével neki ajándékozta, miáltal Ázsia tésük E. utódaira bízatott.
egyik leghatalmasabb fejedelme lett. Prusias, Bi- Eumulpus vitis (állat), 1. Firkáló bogár.
thynía királya, a hozzá menekült Hannibáltól tá- Eumorfia (gör.) a. m. jól alakuitság.
mogatva, sikerrel harcolt ellene; ezért Róma védel- Eumuzia, mérzék, érzék a szép iránt.
mébe vette és Phamakos, pontusi királlyal szemben Eunapios, a Kr. utáni IV. sz.-ban élt görög
is támogatta. De midn E. a rhodusiakkal viszályba történetíró és szofista, szül. Szardeszben Likiában,
keveredett,a rómaiak ezt még jobban szították, ne- ahol athéni és egyiptomi hosszas tartózkodása
hogy B. nagyon hatalmassá váljék. Újból sikerült után késbb ismét orvosként mködött. Mveiben
azonban neki a szenátus kegyét megnyerni, midn az újplatonikusok tanítását vallja, sbár, mintJu-
172. Rómát meglátogatva, Perseus makedón ki- lianos Apostata híve, a kereszténység ellenségé-
rály terveit elárulta. Kezdetben Róma oldalán nek mutatkozik, becses adatokat hagyott bennük
volt a kitört makedón háborúban de mivel Ma- hátra, tülönösen a szoílsztikus bölcseletrl. Ki-
;

kedónia birtokára vonatkozó reménye meghiúsult, adta Boissonade (Amsterdam 1822 és Paris 1849).
buzgalma lankadt, st Perseusszal is alkuba bo- Folytatta Dexippos krónikáját is 14 könyvben s e
csátkozott. Róma a háború után mostohán bánt mvébl terjedelmes töredékek vannak (Müller,
vele és csak halála mentette meg attól, hogy nyilt Fi-agmenta histor. graec. 4. köt.).
csatára nem került a dolog. Birodalmát, minthogy Eunatrol, tiszta olajsavas nátrium, y. nát-
fla még kiskorú volt, testvére, II. Attalos kormá- n'í/woíeaí -.CjjHgg.COONa, amelyet epe és epekö-
nyozta tovább. E. nagy pártolója volt a tudomá- bántalmaknál az epe elválasztásának élénkítésére
nyoknak és mvészeteknek, sok tudóst és költt és epekövek okozta fájdalmak enyhítésére gyógy-
vont udvarába, alapította a híres pergamoni szerül használnak.
könyvtárt és az ö uralma alatt lett kész a hatal- Eunectes murinns (áUat), 1. Anakonda.
mas méret pergamoni oltár. Eunedubelian. A Névtelen szerint Dentumoger-
Eumenisek, 1. Erinnyák. magyar vezér, kinek leánya, Emes (1. o.).
beli
Eumenius, a Kr. utáni III. sz.-ban élt rómaiÁlmosnak volt az anyja s Ügeknek a felesége.
rétor, Constantius Chlorus császár tanítója, majdNeve, melyet a Nemzeti Krónika Önedbiliának
hadi titkára, késbb pedig szülföldjén, Galliának ír, összetettnek látszik els része a. m. Ön-Edü, ;

Augustodunum (ma Autun) nev városában az azaz nagy Bdü, mert beszélt a hagyomány egy
ékesszólás professzora. A 12 latin panegirikus kis Ed-rl is (1. Eudu és Kiusid) ; míg a név utó-
(ünnepi szónokok) egyik kitnsége volt, s máig része (Bellán, Bilia) a török-bolgár b(yila méltó-
fenmaradt 8 beszéde (az iskolaügy érdekében, pro ság névnek felel meg.
restaurandis seholis, továbbá dicsít beszédek Eunice virídis Gray (áiiat), 1. Paloloféreg.
Constantiusra és Constantinusra), Cellariusnak, Eunomia (gör.) a. m. törvényesség, rend; egyike
Arntznak és Jágemek régibb, valamint Báh- a bóráknak (1. o. és Eukleia).
rensnek Panegyrici veteres Latini (Leipzig 1874) Eunomiánusok, Eunomius és Arius.
1.

c. újabb kiadásában olvasható. V. ö. Brandt, E. Eunomius, hittudós, szül. Kappadóciában a

(Freiburg 1882). IV. sz. elején, megh. Dakorában 390., cyzikusi
Eumerns (áuat), 1. Lebeg legyek. püspök volt, Aetius tanítványa, az Arius-féle vi-
Eumetria (gör.) a. m. arány ; eumdrikus, táknak hatalmas részese s a róla elnevezett párt
arányos. (eunomiánu.'íok) feje. Az ariánus Constantius ál-
Eumidrin, atropinmetilnitráf tal célbavett egyesítésnek ellenszegülvén, püspöki
C„Hs,,NOs.CH,NO, székébl 360. elzték. L. Arius.
az atropinmetilbromidból ezüst nitráttal elállított Eunuch a. m. herélt ember ha a korai gyermek-
;

fehér, kristályos por. 0. p. 163*. Víz és szesz b- korban végeztetik a herólés, a gyermeken nem
ségesen oldja. Atropin helyett a szemgyógyászat- fej lödnek ki az úgynevezett másodlagos nemi
ban és belsleg is alkalmazzák. jelek (1. 0.), elmarad a szrzet és szakállnövés, a
Eumolpidák, 1. Eumolpos. hangváltozás, az izomzat ersebb fejldése és a
Eumolpos, (gör., a. m. szépen énekl), az eleu- férfias jellem kidomborodása A csontrendszer
ziszi srégi titokzatos vallási egyesület (1. Eleu- finomabb, inkább a nre emlékeztet, a bels nemi
Eunus - 38 Eupho rbla
szervek fejldése elmarad és a nemi inger fel sem dörzsölve sebre ós daganatra kötik (herba et
ébred. Ha a kasztrálás a férfikorban történt, úgy radix cannahinae aquatkae seu Cunigundaé).
a nemi inger mint a közösülés lehetsége még Szárát kender helyett lehet használni.
sokáig megmaradhat. Fehér B.-ok azok, kiknél Eupatridák (gör. a. m. elkel családból szár-
csak a herék távolíttattak el, az ú. n. feketéJcnéla mazók), Attika nemesi családai, melyek kezdetben
hímvesszt, a herezacskót és a heréket egyben tá- nagy politikai kiváltságokat élveztek, de a de-
volítják el (Dél-Oroszországban egy vallásos szek- mokrata alkotmány kifejldésével befolyásuk
tában bizonyos kor elérése után így csonkítják mindiakább csökkent s mint agrárius földbirtoko-
meg önnönmagukat a férfiak). sok folyton tért vesztettek a kereskedkkel és ipa-
EunoB, szíriaiszármazású rabszolga, kit a föl- rosokkal szemben, örökölt papi állásaik is elvesz-
lázadt szicíliai rabszolgák Kr. e. 139. vezérükké tették politikai befolyásukat.
tettek ; erre ö felvette az Anfciochus király nevet, Eupeitlies, Antinoosnak, a legdélibb kérnek
Ennát elfoglalta, többször legyzött római sere- apja Homeros Odisseájában. Fia haláláért bosszút
geket s hírneve folyton szaporította rabszolgákból akart állani, de Odisseus kezétl elesett.
álló haderejét. Végre Publius Rupilius Lupus konzul Eupen, az ugyanily nev járás szókhelye Aachen
132. megverte, Ennában ostrom alá fogta s midn porosz kerületbon, a Hill ós Weser összefolyásánál,
ez át akart vágni sorain, kézre kerítette. L. Bab- szép völgyben, vasút mellett, (i9io) 13,540 lak.,
szolgciábomk. gyapjú- ós posztóiparral, gépgyártással, vasolvasz-
Euozmit (ásv.), barnássárga gyanta szer anyag. tókkal, brcserzéssel, enyv-, szappan- és szalmiak-
Erbendorf termhelyen (Bajororsz.) lignitben. szeszgyártással. A Haasberg két részre osztja a :

Eupátia (gör.) a. m. küls hatásokra való fogé- tulaj donképeni városra és a «Haas»-ra, a gyár- és
konyság ellentéte az apátia.
; mun kás városrészre.
Eupator (gör.) a. m. jó vagy nemes atyától Eupepszia (gör.) a. m. jó emésztés ; eupepti-
származott több szíriai és pontusi királynak kiis, könnyen emészthet.
;

mellékneve. Euphausidae (áiiat), a Hasítottlábú rákok

Eapatoria, antik város Pontus királyságban (Schizopoda) rendjébe tartozó rák-család, a hová
Kis-Ázsiában, melyet VI. Mithridates Eupator ala- kis rákok tartoznak, melyeknek torlábaín szaba-
pított romjai az írisz folyó partján ma is lát.- don lecsüng kopoltyúik vannak. Legismertebb
;

hatók. fajok: E. Müüeri Cl., Messinában honos, 16—18

Eupatoria (oroszosan Jevpatoria v. Koszlov), mm. hosszú E. splendens Dana, az Atlanti-óceán-
: ;

az ugyanily nev járás szókhelye Taurisz orosz ban él.

kormányzóságban, a Krím-félsziget Ny.i oldalán, Euphema (állat), 1. Papagájfélék.
a Szakszik nev sóstó mellett, 18,000 tatár és Euphemia, 1. Eufémia.
izraelita lak., több mecsettel, amelyek közül az Eupbeinisiuus (gör.), 1. Eufémizmus.
1552. épült Dzsama Dzsamaiabakcsiszeráji palota Euphemos, görög hérosz, Poseidon tengeristen
után egyike a Kiim-fólszigot legszebb emlékeinek, és Mekionike (más verzió szerint Europe) fla,
és nagy, fából épült bazárral. A tatár város és a Polyphemos féltestvére, ki atyjától azt az ado-
tenger közt terülnek el az oroszok épületei. Bár mányt nyerte, hogy a vizén járni tudott. Részt-
E.-nak nincs meg már az a fontossága, mint volt vett az argonauták útjában ö volt az Argó hajó
:

a tatár uralom alatt, midn az egész Krim-félszi- alkormányosa. Az északafrikai Kyréné város ural-
geten a legnagyobb gyapjú-piacként szerepelt, kodó családja, a Ba.tt\adéi.k(l. Battos) E.-ra vitték
kereskedelmi forgalma hanyatlik, kikötje nem a vissza eredetüket. Ebbl keletkezett a monda,
legjobb, az Odessza— Krim— Kaukázus hajójárat hogy E. az argonautákkal Észak-Afrikába jutván,
állomása újabban látogatott tengeri fürd. A krimi egy ottani tritontól a löld egy göröngyét nyerte
háborúban 1854. a franciák hadai itt szállottak ajándékul, mely ajándék jelképesen az ottani föld
partra ós a háború befejeztéig meg is tartották. bii"to kiásat jelentette.
Eupatoriuiu L. (növ.), a Corapositae (Fészke- Euphonla (gör.), Eufónia.
1.

sek) család csöves virágú génusza 400 faja közül

; Euphurbia L., kutyatej, ebtej, ftej (nör.), az
4 Európában, 2 Afrika tropikus részén, a többi Euphorbiaceae (Pütejtélék) család génusza; 600
Amerika tropikus vidékein honos fú v. cserje. Az faja a sarki tájakat egészen kerüli a mérsékelt
;

E. triplinerve Vahl (E. ayapana Vént.) Ameri- öv hidegebb részein és a tropikus vidékeken nincs
kában honos, de Kelet-Indiában és Mauritius szi- valami nagy szerepük, csak e két utóbbi öv között
getén is ültetett, 1 m. magas cserje. Levelének vannak gazdagon, változatosan kifejldve s itt is
forrázata az ayapana-tea, mely jóíz, de ersebb leginkább a száraz helyeket, steppóket keresik
adiig belle gyengén meghajtó a levél kisajtolt
; fel. A gyomképen elterjedt fajoktól a fa- és kak-
nedve pedig kígyómarás esetén úgy belsleg, mint tusztermet (ebtejfák) alakokig igen változatos
külsleg igen használatos. A brazíliai E. aroma- külst tüntetnek fel. Néha levéltelenek levelük ;

ticans DG. Kuba szigetén a szivarok zamatosítá- átellenes, épszél, osztatlan. Virágzatuk (cya-
sára szolgál. Az európai fajok közül utak, árkok, thium, 1. az 1. ábrát), mely pártanélküli és legfel-
vízerek mentén gyakori hazánkban is az E. can- jebb csak csökevényes csészéjü virágokból áll,
nabinuni L. (sédkender, vízi kender, keresztes egy csészealakú gallérba van foglalva, amely-
bodza, májgyógyító f, Kunigundafü). Kórós nö- nek szélén 4—5 kerek, félholdalakú, kétszarvú v.
vény, nagyszámú fészkei rózsaszín v. pirosas ujjasán hasogatott raózfojtö mirigy látható. A
fehér virágnak és tömött, sátorozó fürtben álla- cyathiumok bogas virágzattá egyesülnek, mely-
nak. Levele 3—5 metszet, fürészes. Füve ós gyö- nek sugarai villásan elágaznak. Toktermésük,
kere sajátságos szagú, keser, csíps íz, szót- mely hosszabb nyélen kilügacyathiumból,2ró8z-
fUmi Nagy UMkona. VII. ML
Euphorbia — M Euphoríon

termésre válik Az B. -fajok mind kitümiek 4; V. több él, az élek úgy keletkeznek, hogy a
szét.
tej tartalmukkal. A
nálunk honos fajok mérgesek, levelek töve dudorrá vastagodik s a dudorok össze-
tejük csíps, hánytató, hashajtó, a jószág nem olvadnak egymással, a levelek lemeze azonban
bántja ket, a tehén teje piros lesz tlük. A libára csak pikkolyszer csökevény alakjában van meg.
Némelyek tövisesek (1. a 2. ábrát). Nevezete-
sebbek az E. resinifera Berg. V4- 1 m. magas,
:

cserjós. Aga 3—4 szögletü. Marokkó belsejének

alacsonyabb hegyein n. Meghasogatott törzsébl
kiszivárgó nedve a levegn megkeményedik s
már a régieknél is jól ismert mézggyantát, az
euphorbiumot (garami v. resina euphorbiij szol-
gáltatja (1. Euforhium-gyanta. A délafrikai E.
cereifonnis L. a Gereus kaktuszhoz hasonlít, a
Kanári-szigeteken él, 4 él E. canarieusis L.-vel
együtt botanikai kertekben kultiválják. A ko-
khinkinai E. edulis Lour. levele ehet. A mexi-
kói E. pulcherrima Willd. (Poinsettia pulcher-
rima Grah.) faj vérpiros murvaleleiért kedvelt
dísznövény.
Eiiphorbiaceae,í;&íf6;;-, Fütej-\. Kutyatej-
félék (növ.), a kétszikek családja a Geraniales
sorozatban. 4500 íaja a föld meleg és mérsékelt
tájait lakja, a sarlíköri és magas hegyi tájakon
hiányzik. Nagy részük a száraz helyeket, step-
péket szereti, de vannak mocsár- és erdölakók is.
Egyesek széthurcolás v. mvelés folytán nagy-
elterjedést értek el. Legelterjedtebb a maga 600
i. ábra. I. az Euphorbia lathyris L. ága, lí. egy virágzat
fajával az Euphorbia génusz (1. 0.). Viráguk egy-
a cyatWnmban, III. egy porzós virág.
ivarú, 1-2 lakú, gyakran csészéje v. pártája v.
halálosak. így mind alkalmatlan gyom, de mint mindkett hiányzik. Porzó annyi vagy kétszer
népies orvosság említhet az E. cyparissias L. annyi, ahány csészelevél, de lehet 1 vagy sok is.
(farkasfü, farkastej, szamártej, 1. a Mérges nö- Termjük fels állású, rendesen 3 termlevélbl
vények I. mellékle- n
össze és 3 üreg, minden üregben 1—2 csüng,
tén), mely parlago- visszafordult, magkezdeménuyel, melynek nyí-
kon, szikár legelkön lását (mikropile) egy húsos fedöcske (caruncula,
gyakran tömegesen 1. Mag) zárja el, mely késbb a magon is meg-
fordul el, az E. pa- marad. Érett tokterraésük egy központi oszlop-
lustris L. (tavi fütej, tól elváló 8 résztermésre pattan szét. Magvuk-
szattyingkóró, szety- ban sok a magfehérje. Termetük igen változó 1 :

tyin, tejeskóró) mo- éves füvek, cserjék, fák, kaktusztermetiiek (1.

csaras helyeken, vi- Euphorbia). Levelük rendesen csavaros állású, a
zek szélén, az E. kaktusztermetüeken gyakran csak pikkely alak-
esula L. (kis-sárfütej, jában van meg. Virágriik apró virágzatokat alkot-
apró sármag, has- nak, melyek 1—1 virágnak látszanak, s az Eu-
indítóf, ugrógyökér), phorbia és néhány más géouszban csészeszer gal-
árkok mentén, utak lérba (cyathium, 1. 0.) vanmik foglalva. Az egyes
szélén, az északame- apró virágzatok azután rendesen tömött bogas
rikaiak közül E. ipe- virágzattá egyesülaek. E család számos faja
cacvanlm L. stb. Több- gazdag tejnedvével tnik ki, úgy a Hevea-fajok
nyire mint hánytató az Amazon vidékén, amelyek a pára- kaucsukot
és meghajtó szerek szolgáltatják. De ezenkívül e család fajai több
alkalmaztatnak. A tekintetben, különösen orvosilag bírnak jelent-
déleurópai, nálunk séggel az emberre.
csak elvadulva elfor- £upborbiuui, 1. Euphorbia és Euforbiwn-
duló E. latliyrUi L. gyanta).
(nagy v. kerti sárf) Euphorbos, trójai vitéz az Iliászban, akit Pat-
magva, a semen cata- roklos megsebesít, s késbb Menelaos megöl.
pidiae minorÍ9 (pat- Fythagoras, a lélekvándorlás tanítója,azt állította,
hogy az lelke már élt egyszer ebben az E.-ban.
ábra. Kaktnsztermet ebtejfa
^ok T.!lÍ
^,S
2.
(Euphorbia).
!Í c"h'
nagyrabocsult Euphoria (gör ), 1. Eufória.
hánytató és hashajtó Eupliorin, 1. Euforin.
szere volt, teje a brt felmarja, hólyagot húz. Euphorion, 1. Kr. e. 276— 225-ig élt görög
Az E. piscatoria Ait. fajjal Madeirán és a Ka- költ és tudós régiségíró, Kallimachos tudós köl-
nári szigetekon a halat szokták elbódítani. Az tészetének h
követje, szül. Eubea szigetén,
E. coUnifoUa L. nedve indiánok nyílmérge. A Chalkisban, Athén lett második hazája, élte vé-
kaktusztermetü E.-k törzse zöld. húsos, bnedv. gén pedig Nagy Antiochosnak, Szíria királyának
 :

Buphotid - 35 Eupompos
könyvtárnoka lett. Prózai müveken kívül írt kis lép eladásbeli barokknak angol változata. A név
eposzokat, olégiákat, epigrammákat. Kis eposzai- Lily Johnnak Euphues (ejtsd, jafjuisz) c. regényé-
ban (pl. a Mopsopiában) kevéssé ismert attikai tl ered (1680), mely ezt a modort, a spanyol
helyi mondákat dolgozott fel. Tudós színezet, Guevara után, az angol irodalomban divatba
mesterkélt költészete nagy hatással voltba római hozta. Erzsébet királyné udvarában sokáig ural-
költészetre, kivált Comelius Qallusra. Életét és kodott az E. Az akkori drámaírók is szívesen al-
mködését Meineke írta meg (Danzig 1823), s kalmaztálc e piperés, elmés, ellentétez, alliterá-
ugyan újra az Analecta Alexandrinában (Boriin ciókkal is színezett eladásmódot, kivált a sze-
1843) töredékei ott és MüUernél (Fragra. histor.
; relmi dialógokbon magánál Shakespearenél is
;

Graec.) találhatók. V. ö. Némethy Géza, A római vannak rá példák, bár részbon párod ikusak, így a
elégia (Budapest 1905). Sok hhó semmiért c. vígjátékban. Hasonló volt a
2. E. Aischylos fla, szintén tragikus költ, aki
, marinizmiui Olaszországban, a (jongorizmiis Spa-
egy tetralógiájával Sophoklost és Euripidest is nyolországban és a style prédeiix Franciaország-
legyzte. Aischylosnak az atyját is E.-nak hívták. ban. Nálunk a XIX. sz. második felének roman-
Eupbotid, kzet, 1. Eufotid. tikus színmveiben újra felvillan e modor (Dóczi
Enphranor, isthmosi születés görög fest, L'ijos, Rákosi Jen). V. ö. Greguss Ágost, Shaks-
szobrász és ércönt a Kr. e. IV. sz. els felében, pere pályája; Landmann, az Euphues új kiadá-
aki a szimmetriáról és a színekrl íi'ott tanköny- sában (Heilbronn 1887).
veivel nevét az irodalomban is m^örökítette. Eaphyllín, 1. Eufillin.
B. festette az athéni Stoa Eleutheriosban lev, Eupliyta (Eufita) név alatt azokat a
növé-
mantineai csatát ábrázoló falképet. Szobrászi al- nyeket értjük, melyeknek gyökerei a földben,
kotásai között leghíresebb volt Parisa és a gyer- asszimiláló részei a levegben vannak (Edaphyta).
mekeivel karján menekül Leto. Mvei sorában Ezekkel ellentétben az aerophyták teljesen (epi-
személyesltések is szerepeltek, mint Bonus Even- phyták, 1. ÁUlösködök) a fold felett élnek, más
tus, Virtus stb. E. az ókori mvészeti írók jellem- nöyénYQken, a hydrohpi/ták pedig a vízben és pe-
zése szerint alakjai fölépítésében eltért Polykle- dig vagy alánierülten, úgyhogy a víz széndioxid-
tos kánonjától alakjainak a törzse könnyedébb, jából táplálkoznak, vagy pedig a felszínen úsz-
;

karcsúbb volt, fejük azonban még nagy s az izü- nak és a leveg széndioxidját veszik fel.
letek ersek. Emlékeink tömegében a kutatás ed- Eapirchroit (ásv.), rostos szövet gumóalakú
dig még nem akadt E. tevékenységének hiteles foszforit Hammondvillerl (Essex Co., New York).
nyomaira. Paris szobrának másolatát sokan az Eupirin, eupyrin, a vanillinfenetidin etilkar-
Antikythorában elkerült bronzszoborban vélték honátja
felismerhetni. /CH:N.C8H,.0.C,Hj
£uphrasia (gör.), vidámság, jókedv. CgHj — OCHg
Enphrasia L., szemvidítófü, szálkacsék XO.CO.O.C.Hj
a Scrophularlaceae (Tátogatok) család gé-
(növ.), Készül a vanillinfenetidin kálium- végy tUetébl
uusza 50 faja a földnek a trópusokon kívüli ré-
; klórszénsavas etileszter hatására. Fakó zöldes-
szein honos, félig élsköd füvek. A számos euró- sárga, vanillia szagú, csaknem íztelen kristály-
pai faj közül (több nálunk is) az E. offidnal'ís L. tk. Op. 87—88". Víz kevéssé, szesz, éter, kloro-
tulajdonképen sok eltér fajta közös neve. Nálunk form bségesen oldja. Mint enyhe és nem mérgez
az E. Rostkoviana Hayne terem helyette. Fehér hatású antipiretikumot gyermekeknél és aggok-
szröktl borzas, alacsony f, tojásdad nyeletlen nál alkalmazzák.
levelei minden oldalukon 3—6
fognak, kihegye- Eupitton V. eupittonsav, bonyolult összetétel
zettek pártája fehér, lilával és sárgával tarkítva.
;
szénvegyület: C^^E^^^O^. E sav alkáli-sói szép
Réten ós mezn (hegy- és dombvidéken) több más kékszínüok és pittakál néven íostékül használják.
fajjal együtt gyakori és gyökereken élsködik, Euplankton, Plankton.1.

noha vannak zöld levelei (félig élsköd). Az E. Eupledella (áuat), az Üvegszivacsok (1. o.)

officinalis (orvosi szemvidító fü) fajjal régebben egy neme.

szembajt gyógyítottak ; de füve most is oílicinális Enplectes, 1. Szövmadarak.
(herba Euphrasiae). Másodrangú takarmány. Enplocomus Vieilloti, 1 Vieillot- fácán.
Euphrates, 1. az ázsiai folyó névadó hse. Eupnoe (gör.), or\'osi mszó, a. m. könny,
Tigris és Mesopotamia testvére, kirl azt regél- szabad lélegzetvétel. L. Lélegzés.
ték, hogy íiát, Axurtast hamis gyana alapján Eapolis, görög költ, Aristophanes pálya- és
megölvén, kétségbeesésében a folyóba vetette munkatársa (a Lovagokat együtt írták), majd el-
magát. —
2. E., a kisázsiai Tyrusból származó lenfele, a politikai irányú régi attikai komoedia
egyik korifeusa, szül. Kr. e. 446. Már 17 éves ko-
sztoikus irányú prédikátor a Kr. u. I. sz.-ban, ki
Rómában nagy sikerrel mködött. rában színre vitt egy komocdiát s 411. hazájáért
Euphrates, folyó, 1. Eufrátesz. harcolva esett el. Dicsérik feltaláló erejét, merész
Euphrosina, l. Eufrozina. fantáziáját, éles és maró gúnyját, mellyel Alki-
Euphrosyne, a három Charis vagy Gratia biadest,Kalliast, Protagorast, Kleont megtámadta.
egyike, 1. Charüiok. 17 darabjából (hétszer gyzött) egy sem mamdt
Euphthaluiln, l. Euftalmin. fenn, csak töredékek. V. ö. Ko(k, Comicoi-um
Eupliuisiiius^ keresett, leleményes, ellenté- Attic. fragmenta I. (Leipzig 1880).
tekkel teljes ós édeskés neme az élcelésnek, tu- Eapompos, görög fest, Kr. e. 390 körül élt
lajdonkép a renaissance után a különböz európai Sikyonban és az ottani festészeti iskola megala-
irodahnscban a XVI. és XVII. sz. folyamán fel- pítója volt. Különösen híres volt az ókorban egyik
 :

Euporfin — 36 — Eurhodolok

festménye, mely egy versenyjátókokban gyztest a mészközóna van ersen kifejldve, pl. a Keleti-
ábrázolt, Alpokban s ott a fliss-zóna egészen alárendelt.
Euporfin, euporpMn, apomorphinmethylbro- Másutt a mészkzóna csak szirtekben, darabokban
mid: CijHijNOa.CHjjBr. Elállítására az apomor- van meg (Kárpátok) s ott a fliss-zóna fejldik ki
ÜQt dim etilszulfáttal metilkénsavas metilatro- hatalmasan (Kárpátok, Bszaki-Apenninek). Az B.
plnaá, majd ezt káliumbromiddal E.-ná alakítják. tagjai: a középamerikai hegységek, a nyugat-
Fehér v. sárgásfehér kristálytük v. lemezkék. Op. indiai szigetek hegyei, az Atlasz, a Betikai kor-
155— 156^ Víz, szesz, metilalkohol bségesen dillérák (Sierra Nevada Spanyolországban), a Pi-
oldja. Az aporaorflnnál állandóbb, de nedves le- reneusok, Alpok, Apenninek, Kárpátok, Dinári-
vegn, a világosságon lassacskán bomlik és meg- Alpok, Balkán, Kis-Ázsia hegyei, Kaukázus, Zar-
barnul. Apomorfin helyett gyógyszerül haszná- gosz, Elbursz, Paropamizusz, Szulejmán, Hindu-
latos. kus, Pamir, Himalája, Hátsó-Indiai hegyek, Tien-
Euprcpia (Arctia) caja L. (áUat), 1. Pap- san, az Altáji, az Északkinai Alpok. A Kuen-
macska-pille. lün, úgy látszik, régibb hegység.
Eupyrin, 1. Eupirin. Eure (ejtsd: ör), 1., 225 km. hosszú mellékfolyója
Eurafrikai (európai- afrikai), Sergi a koponya a Szajnának Franciaországban.Orne département-
alakulatában és az arc kifej ldésében élesebben jel- ban a Longnii erd mocsaraiból ered. Legnagyobb
legzett csoportot nevezett el így. A csoport három mellékvize az lton; Dampsnál torkollik. Áz B.
rasszból állana: afirikai, mediterrán és északi- áradásai nagyon jelentéktelenek vize számos gé-
;

ból. Afrikában eredt, a történeti idk eltt került pet hajt, de a hajózásra csak 14 km.-en alkalmas.
Európába és ott szétterjedt, hogy a legrégibb nép- 2. E., départenientFrancidLországB.-i részében
törzsek magját megadja. 6037 kms területtel, (i9ii) 323,651 lak. (1 km«-re
Euralit (ásv.), sötétzöld sugaras rostos halma- 53"6). E.-ben a harmadkori képzdményekbl álló
zokat alkotó kloritos ásvány, amely az olivindia- alacsony, termékeny fensíkok a túlnyomók, ame-
báz hasadékaiban fordul el. Eura (Finnország). lyek közt a mérsékelt égöv minden szépségét fel-
Eurázia, Európa és Ázsia együttesen, egyetlen tüntet völgyek húzódnak el. Az egész départe-
egy kontinensnek tekintve. A geográfiában és raent a Szajna medencéjéhez tartozik, mely itt
geológiában használt fogalom. veszi föl az Epte-et, Gambont, Andellet, E.-t és a
Euráziai, rövidítés európai-ázsiai helyett így Charentonne-nal bvült Rillet. Az éghajlat hvös és
:

nevezik Kelet-Indiában az angoloknak a hindu nedves, de egészséges. Régebben borairól volt hí-
nkkel nemzett ivadékát (halfeast a. m. fél- vér v. res, újabban azonban fleg a kereskedelmi növé-
halfbreed). Arcszínük természetesen változó nyeket, lent, kendert, továbbá a cukorrépát, bur-
:

barna, sárga, fehér különböz árnyalatai láthatók. gonyát és hüvelyeseket termelik. A gazdag lege-
Számuk Madraszban 30,000, Ceylonban 25,000 lk miatt virágzó az állattenyésztés is. Jelenté-
fre tehet.V. ö. Thurston adatait a madraszi mú- keny a pamut- és selyemipar. E. 5 járásra oszlik
zeum 1898-iki jelentésében. Rendesen kereskedk Evreux, les Andelys, Bernay, Louviers és Pont-
ós kisebb hivatalnokok. Általában angol nyelvek. Audemer. Székbelye Evrevx. :

Earáziai hegyrendszer nevet adta B. Suess Eure-et-Loir (ejtsd: ör e loár), département Fran-
annak az óriási szisztémának, amelyet a Nyugat- ciaország É.-i részében, 5940 km" területtel,
indiai szigetvilágból kiindulva, az Atlaszon, Dél- (1911) 272,255 lak. (1 km«-re 45). Egyik fele, a
Európán és Dél-Ázsián át a Csendes-óceán part- Beauce vagy Basses-Terres, egyhangú, de gabo-
jára követhetünk. Egyidej ós egyforma módon nában igen termékeny, fátlan síkság másik fele, ;

képzdött láncok összefoglaló neve ez, amely el- a Percbe vagy Haute-Terre, halmos, erds ós szá-
választhatatlanul egy kontinenssé teszi Európát mos pataktól öntözött kellemes és termékeny vi-
Ázsiával, innen származik összevont neve. Ezek dék rajta a Vichéres melletti emelkedés a legma-
;

a láncok a legrégibb idktl a mai korig képzd- gasabb (285 m.). Vizei a Szajna és a Loire környé-
nek, legersebben talán a pliocén-korban fejld- kéhez tartoznak. Az éghajlat szelíd, nedves, de
tek. Orográflai jellemvonásaikat fként az ers eléggé változó és a Beauceon nem is egészséges.
gyrdéseknek, torlódásoknak köszönhetik, ellen- Ffoglalkozása a lakosoknak a földmívelés. Az
tétben a Föld második nagy hegyrendszerével, az állattenyésztés is virágzó. Legjelentékenyebb ipar-
ú. n. Paciflkus hegyrendszerrel, amelynek a leg- ág a malomipar; Chartresben, Dreuxben, Ver-
fbb orográflai jellemvonásait a hatalmas felpat- nouilletben vasmüvek vannak, az Avre völgyében
tanások, törések hozták létre. Az B. tagjai legna- pamutszövk. 4 járásra oszlik Chartres, Chateau-
:

gyobbrészt íves alakú, asszimoti'ikus lánchegysé- dun, Dreux és Nogent-le-Rotrou. Székhelye GJiart- :

gek, amelyeknek rendesen bels oldaluk meredek, res.

elslyedt medence felé tekint, amelynek peremén Eureka, 1. Heuréka.
vulkánosság tör el. A meredek oldalon bukkan- Eureka (ejtsd: jurike)^ kíkötváros Kalifornia
nak el a legrégibb közetek (gránitok, kristályos északainerikai államban, a Humboldt Bay ben (ó.
palák), a küls lankás oldalon következik az üle- sz. 40" 48') a Trinidad shivei vasút mellett, {i»oo)
dékes kzetek zónája, amelyben nagy szerepet ját- 7237 lak. Frésztelepek, fakereskedés.
szik a mészk, azért mészkzónának is szokás Knreka rubber, 1. Arany (gyártása).
nevezni, ezen túl kívül a törmelékkzetek (ho- Eureka Springs (ejtsd: jurike süpringsz). Táros
mokk, konglomerátum stb.) zónája, az ú. n. íliss- Arkansas északamerikai állam ÉNy.-i részében,
zóna következik, amely kétségkívül a hegyláncok (1900) 3572 lak. Fürész 'zyárak, ásványvízforrások.
keletkezésének egyik legenergikusabb periódusa Eurhodinek, 1. Azinfcstékek-
ntán származott a hegységbl. Némelyik láncon Eurhodolok, 1. Azin festékek
Eurialus és Lukrécia - 87 - Euripides

Eurialus és Lukrécia históriája, Aeneas Syl- le az Olymposról, hanem a hsöket is kivetkz-

vius Piccolomininek, a késbbi II. Pius pápának la- teti koturnusukból. Olyannak jellemzi az embert,
tin prózai novellája (De duobns amantibus, Enry- amilyen. Drámáinak szerkezete kevésbbó m-
cUoetlAKretia), melyet szerzje még mint Zsig- vészi, mint a Sophokleséi. A prologos nála a cse-
mond császár titkára készített. A mú Zsigmond lekvény elé biggyesztett száraz tájékoztatás; a
kancellárjának egy elkel sienai polgár felesé- megoldás pedig gyakran isteni közbelépés (deus
gével folytatott titkos és kalandos viszonyát be- ex machina) által történik. A karének, mely
széli el, mely a kancellár eltávozásával és Lukré- Aeschylosnál fontos szerkezeti elem, Sophok-
cia lialálával végzdik. A hírhedt elbeszélést ma- lesnél a cselekvényt harmonikusan kiegészít
gyarra is lefordították 1577., aPatak városában líra, E.-nél többnyire csak dísz. Általában laza
az úr gombos kertében». Szilády Áron s utána az a szerkezete és a cselekvényben gyakran túlteng
írók legnagyobb része a fordítás stílusára és vers- a retorikai pátosz. Azonban felülmúlja eldjeit
alakjára (Balassa- vers) támaszkodva a fordítót a szenvedélyek, kivált a ni lélek rajzában, az
Balassa Bálinttal azonosítja viszont mások II-
; érdekfeszít bonyolításban s a valószer jellem-
léssy János adatai alapján (Irodalomtört. Közle- zésben. Aristoteles t
vallja legtragikusabb költ-
mények 1895, 192 és kk. 1.) azt hirdetik, hogy nek. A római tragikusoknak Bnníustól Senecáig
Balassa az 1577-ik esztendt mindvégig Lengyel- és késbb a franciáknak is f
mintaképe lett. E.
országban töltötte és pataki tartózkodása ez id- 22 tetralógiát, azaz b8 darabot írt. Fennmaradt 17
ben már csak azért sem fogadható el, mivel a Ba- tragédiája (a 18 dik, Résos késbbi termék) és
lassák és Dobók között akkoriban haragos villon- egy satyrosjátéka. Ezek a következk 1. Alkes- :

gás észlelhet. Maga az elbeszélés elször 1592-ben tis (438-ból) tárgya Alkestis hséges szerelme,
:

Kolozsváron és legutóbb Szilády Áron Balassa- ki önfeláldozásával megváltja férjét a haláltól.

kiadásában (Budapest 1879) látott napvilágot. V. ö. Herakles azonban kimenti öt a halál karjaiból. A
Egyet. Phil. Közlöny (1890) Irodalomtört. Köz-
; világirodalom el^o, bájos tragikomédiája, melyet
lemények (189G és 1910, 193 I.). Wieland Alceste-je nem érhetett utói. 2. Medeia
Eurich, a nyugaii gótok királya (466 484-ig — (432-ben), hatalmas alkotás, mellyel Seneca, Cor-
Kr. u.), I. Teodorik gyilkosa és utóda, fokozatosan neille és Griliparzer utánzásai sem versenyezhet-
majdnem egész Spanyolországot s Galliának a nek. 3. Heraklidák Herakles fiainak sorsát tár-
:

Loire-ig terjed részét a Rhone völgyével együtt gyalja. 4. Hippolytos (428-ban), ennek tárgyát is
hatalma alá hajtá. A nyugati gótok birodalma kevesebb szerencsével dolgozta fel Seneca és
alatta érte el hatalmának tetpontját, ó volt az Racine (Phédre). 5. Andromache, Hektor felesé-
els, aki a régi gót jogok és törvények följegyzé- gének szomorú sorsa; cselszövényes darab. 6.
sét elrendelte. Megh. Arlesban, 484. Követte fia, Hekabe, Priamos felesége, szörny bosszút áll
II. Alarik. Polymestor trák királyon, fia gyilkosán. Az anyai
Euricius Cordus, I. Cordiis. fájdalom megdöbbent nagyságát rajzolja. 7. Az
Eurikefál (eurykephal), 1. Koponya. Esdeklök (Hiketides) a Thebe alatt elesett hsök
:

Eurimedon, Pamíilia hajózható folyama, je- anyái megnyerik Theseus pártfogását, hogy hol-
lenleg KöprU-szu, amely a Szelgé hegységbl ered taikat eltemethessék. 8. Herakles (424-ben). Az
és Aszpendosz alatt ömlik a tengerbe. Nevezetes utolsó munkájából váratlanul megtér h s meg-
a gyzelemrl, amelyet Kimón 466. (v. 467.) a per- menti nejét és gyermekeit Ly kostól, de azután a
zsák felett vívott. (Thuk. 1, 100. Xen. HeU. 4, 8, 30). nagyzás hóbortjától elvakítva maga nyilazza ha-
Euripides, ahárom nagy görög tragikus egyike, lálra szeretteit. Kijózanodva meg akarja magát
szül. Salamis szigetén Kr. e. 480 szept. 23., a ölni, de nemes barátja, Theseus visszatartja s
salamisi ütközet napján, megh. 406-ban Arethu- magával viszi Athénbe. 9. Jo«, romantikus dráma,
sában Amphipolis mellett. Apja eleinte a bajví- melynek tárgyát Schlogel is feldolgozta. 10. Trójai
vásban képeztette, de a íiú vonzalma a szellemiek nk (415-ben) lazán összefzött hatásos képsoro-
:

s kivált a íllozófla felé fordult Anaxagoras, Pro-

: zat Trója feldúlásából. (V. ö. Schüler, Siegesfest.)
dikos és Protagoras eladásait hallgata és Sokra- 11. Elektra, a bosszimak megdöbbent realiz-
tesszel is baráti viszonyban állt. 25 éves korában mussal ábrázolt mve, egyúttal az aischylosi és
lépett fel elször a drámai versenyen, de csak 29 sophoklesidarabokzseniálisátalakítása. 12. iíeZewa
éves korában lett gyztes s egész életében még (412) cselszö vényes bonyodalommal. Paris csak
három ízben aratott diadalt. A nyilvános élettl egy árnyképet ragadott Trójába, az igazi Heléna
elzárkózott, szerette a magánosságot s ezért a Egyiptomba került, ahol az erszakos Thookly-
vígjátékírók családi életét és költészetét is sokszor menebtól férje, a vihar által oda vetett Menelaos
kíméletlen gúny tárgyává tették. Valószínleg megmenti s megszökteti. 13. Iphigenia a tauro-
sokat csalódott s talán a züllött közállapotok is soknál. Cselekvénye Goethe híres Nachdichtung-
elkeserítették, mert 72 éves korában elhagyta jából ismeretes. 14. Feniciai nk:
eseményekben
hazáját s a mpártoló Archelaos makedóni király gazdag hatásos dráma, mely Eteokles és Polynei-
pellai udvarába ment. Hír szerint ott is irigyei kes trónviszályát tárgyalja, s az Antigoné karján
voltak s ármányuk áldozata lett (mint mondják, világgá induló vak Oedipus megható rajzával
ráuszított ebek tépték szét). Az athéniek késbb végzdik. 15. Orestes (408 ban) a halálra ítélt
:

ói-cszobrot állítottak neki Dionysos színházában. Orestes szörny bosszúja, melyet Menelaoson és
Legjellemzbb arcmását a nápolyi múzeum rzi. egész háza népén kitölt. 16. Ipkigcnia Atdisban
E. egyike a legnagyobb inventoroknak mindent : (406-ban) Makedóniában készült s a költ halála
átalakít, az eldeitl feldolgozott tárgyakat bát- után került színre. Tárgya Racine feldolgozilsá-
ran újjá teremti. Nemcsak az isteneket szállítja ból ismeretes. 17. Bocc/mn^HA: Pentheus thebai
-•
 : :

EuripldesI vers 38 - Európa

király gyászos sorsa, kit az általa megtagadott Eurobin, 1. Lenirobin.

Dionysos isten büntetésül saját anyjával tépet Eurof én (europhen, isohutylorthocresyljodid).
szót. Goethe szerint B. legkiválóbb alkotása. 18. Vízzel, különösen alkaliás folyadékkal érintkezve
Kyklops szatirosjátók, a Polifemos-kaland drama- jódot lehasító és így a jodoform pótszere gyanánt
tizálása az Odisseia alapján. használható antisepticum. Vízben oldhatatlan,
Irodaiam. Legjobb szövegkiadás a Murray-é Euripidis sárgás por.
Pabalae, Oxford 1901—1909. 3 löt. Egyes darabokat né- Európa, a görög mitológiában, 1. Europe.
met magyarázatokkal kiadott Wecklein Teubnernél, H.
Weil, Farlíf. Nagyszabású ós mintaszer Herakles kiadása
Európa, 1. Pencwiy. Pico.<í de E., magas hegy-
Wilamowitztól, 2 köt. Berlin 1889, 2. kiad. 1895. Kiváló csoport a kantabriai hegységben, Spanyolország
monográfiák Docharme, ICuripide et l'esprit de son thó:ltre,
:
É.-i részében Oviedo, Santander, Loon ós Palencia
Paris 1893; Masquerfy, Euripide et ses idóes, Paris 1908;
Verrall, Essays on four plays of E., Cambridge 1905 és
összeszögoUésénél legmagasabb csúcsain, a Trre
:

E. the nationalist, u. o. 1895; W. Nestlé, E. der Dichter de Cerredón (2678 m.) és a Pona Prietán (2529 m.)
der griechischen AufklSrung, Stuttgart 19 1. Német fordí- a mélyebb szakadékokban nyáron is megmarad a
tói : Minckwitz. Donner, Hartung, Wilamovitz. Magyar
íorditások.Ouzmics Izidor lefordította az Ipliigénia Aulisban
hó. É.-i lejtjén a Déva és Sella parti folyók, D.-i
c. drámát (M. Tud. Akad. 184' ) ; n. e. és a taiirisi Iphige- lejtjén a Pisuerga, Carrion, Esla, a Douro mel-
niát Szabó Károly (1849) Elektrát is lefordította s ez késbb
jelent meg a Kisf. társ. Evl. 1891 — 2 évf -ban; Szabó István
lékvizei erednek. —
2. E., lakatlan kis homokos

Alkestist (Kisf. társ. Evl. 1875-6) ;Csiky Gergely a Kyk-

sziget, 278 kra.-nyire Madagaszkár Ny.-i partjá-
lopsot (Kisf. társ. 1890) Radó Antal Ifigeneia Aulisban. 1892;
; nál. Francia tulajdon.
Kempf József Iphigenia Taurisban (Jelesírók 1895); Herak- EnrÓT^a. (ki/ enc térképpel : 1. B, politikai tér-
les forilítását Liitkóczy Mihálytól, Hippolytosét Csengeri
Jánostól 1909. adta ki az Akadémia görög szöveggel együtt
képe ; 2. E. hegy- és vízrajzi térképe ; 3. E. nép-
a megindított magyar E. I. kötetéül; a II. köiet, 1911 a rajzi ós nyelvi térképe 4. B. Árpád halálakor,
;

Kisfaludy-t.irsaságnál pályanyertes l'eniciai nket és Me- 907. 5. E. Mátyás király halála évében és a kö-
;

deiát foglalja magában Csengeri Jánostól. Az ö fordításában

jelent meg a M. Tud. Akadémia könyvkiadó-vállalatában
zépkor végén 6. B. a hitújítás korában 7. E. a
; ;

(l!)ll)ötdarab: Alkostis, Ion, Iphigenia Auliszban, Iphigenia vesztfáliai békekötés (1648) után 8. E. a passza- ;

a taurosok közt, Bakctiánsnök. rovici béke után ; 9. E. I. Napóleon idejében, 1810

Euripidesi vers (metrum Eurip.),& csonka tro- táján). A cikk tartalma
cheusi tetrapodia (negyodfeles trocheus), a leg- E. határai 38. old. Állatvilág 42. old
formásabb troehousi rendek egyike. Mint Urai Vízszintes tagoltsága 39. > Ásványok 48. •
forma, állandó dallamhoz lóvén kötve, benne a Felülete .. 39. . Lakosság és államok 48. i

hosszú szótagok igen ritkán oldattak fel két rö- Vizel., 40. » Története ... _ ... 4S. •

Éghajlat 41. « Irodalom _. 48. •

vidre. Használta Alkaios, a tragikusok közül fleg Növényvilág 41. «

Aischylos, a római költök közt Horatius. A mi

klasszikái iskolánknál is elfordul. E. határai.
Earipo, 1. Kalkisz. E. az öt világrész egyike, tulajdonképen Ázsiá-
Euriposz (új-görög nyelven Egripo), az a ten- nak Ny. felé húzódó félszigete, amellyel való ösz-
gerszoros, amely elválasztja Bubea (1. o.) szige- szefüggését földjüknek azonos szerkezete is iga-
tét a görög szárazföldtl, különösen Boeótiától. zolja. E. t azonban mégis külön világrésznek tart-
Az E. két medencébl áll, az északi az atalanti juk, mert tagoltsága, éghajlata, természeti saját-
B., a déli az eretriai B. A kettt Kalkisz városa ságai a többi világrésztl teljesen elütök s az em-
eltt a szoros kalkiszi B. köti össze. Az atalanti beri nem kulturális ós gazdasági életében való
E. mintegy 75 km. hosszú s 10—15 km. széles; szereplése sokkal jelentsebb, mint a többi világ-
az eretriai E. hossza 45 km. szélessége 8—
10 km. részeké együttvéve.
Kalkisz eltt oly szk az átjáró, hogy már aa B.-nak nincsenek oly éles határai mint Ausztrá-
ókorban (410-ben Kr. e.) áthidalták 200 láb hosszú liának V. Amerikának. Míg É.-on, Ny.-on és D.-en
híddal. Most a közbees kis sziklaszigotre az a természet alkotta meg, K. fell nagyobbára csak
egyik oldalon khíd, a másikon forgatható hld az ember vonja meg több-kevesebb önkénnyel
vezet keresztül. A két E.-medence szabályos inga- a határait. Itt az Urai-hegységet, az Ural-folyót,
dozása következtében a kalkiszi B.-on a víz áram- a Kaspi-tengert, némelyek a Kaukázust, mások
lása rendszertelenül változtatja irányát, de igen pedig a Manics-mélyedést tokintik Ázsia és B.
ors. Már az ókorban ismerték s úgy mondják, közt választó vonalul. B. területének kiszámításá-
hogy naponkint 14-szer változtatja irányát. nál oly célból, hogy a terület nagyságához mérten
Eurit kzet-megnevezés kétféle értelemben is a lakosság száma is pontosan meg legyen állapít-
használatos. Egyrészt ugyanabban az értelemben ható, azon vonalat szokták földrészünk határául
használják a tömött porlirok megn vozóséro, mint tokinteni, amelyet az orosz kormány B.-i Orosz-
a felzit megnevezést, másrészt pedig tömött (hálle- ország K.-i határául kijelölt ós amely csak kevéssé
flinta) gneiszokat is jelölik vele. tér el a föntebb említett vonaltól. Ily határok
Euritmia (gör.), ütemszerüség, a szép, rendes, közt E. területe, beleszámítva Izland szigetét és
arányos mozgás táncban, zenében vagy beszédben az Északi jeges tenger E. közelébe es szige-
stb. általán valamely egész részei közt mutat-
; teit, nem egészen 10.000,000 km* (pontosabban
kozó mérték ós összhang. Euritmikus : szop fo- 9.82i,ö31'5 vagy a kisebb szigeteket nem szá-
lyású, jóhangzásu, arányos. Az E. mind a költi, mítva 9.tí00,185'5 km*), azaz toldunk összes szá-
mind a prózai eladás jó hangzatának alapja, s razföldjének 7*24"/o-a. Végs pontjai; Ny.-on a
maga nemcsak a mondatok arányos és változatos Roca-fok, K.-en a Tobol jobb partja É.-on az É.-i ;

terjedelmén ós a küls hangzás kollemón alapul, fok és D.-en a Tarifa-fok. Legnagyobb kiterje-
hanem a gondolatok ritmikus elrendezésén is. dése ÉD.-i irányban 3860 km., ÉK.— DNy. -i irány-
Eurizeu, 1. Enz. ban pedig 5560 km.
 « :
; ;
:

Európa 39 Európa
Vízszintes tasoltsága. Korzika, Elba, Sardinia, a Balearok, Szicília, a
Míg nagyságra nézve legközelebb áll Ausz- maga függelékeivel (Lipari, Egadl stb. csopor-
tráliíüioz, vízszintes tagoltságát tekintve legjob- tok), Málta, a Jóni-, a Dalmát-szigetek, Kréta és
ban különbözik tle nincs is földi'ész, amelyet
; végül a nagy számú Kikládok.
e tekintetben E. messze felül ne múlna. Törzsét
PelUIete.
Ritter egy derékszög háromszöghöz hasonlítja,
amelynek átfogója a Vaigács - szorostól a Pi- B.-ban két nagy lejtt különböztethetni meg.
reneusok nyugati végéig nyúlik, mások ismét Az egyiknek vizei É.-nak és ÉNy.-nak, a má-
olyan ékhez tartják hasonlónak, amely kelet felöl siké D.-nek és DK.-nek folynak. A két lejt közt
keskenyedik és Franciaország nyugati végében elhelyezked fbb vízválasztók a következk
végzdik. A törzsnek területe 6.547,000 km» (az Spanyolországban a hegyes felföld Francia- és
;

egésznek 65-39o/o-a), a félszigeteké: 2.680,000 Spanyolország közt a Pireneusok, Franciaország-

(26-77«/o) és a szigeteké 785,000 (7-84o/o). Ehhez ban a D.-i és K.-i részen elhúzódó középhegységek,
járul még, hogy a partok kisebb bemélyedésekben, Svájcban a Közép-Alpok, Németországban a Sváb-,
természetalkotta kikötkben is rendkívül gazda- a Frank- Jura, a Fichtel-hegység, a Cseherd, ha-
gok és oly egyenes vonalat, miként Hátsó-Pom- zánkban a Kái-pátok, innen túl az Uraiig pedig alig
meránia ós a Gascogne, csak kevés helyen ír le. észrevehet emelkedések és földhátak szolgálnak
így lehetséges, hogy É. partvonalainak hossza vízválasztóul. Orográflai szempontból E.-ban a kö-
messze fölülmúlja a sokkalta nagyobb Afrikáét vetkez hegyrendszereket lehet megkülönböztetni:
mert míg amabban 100km*-nyi területre 87*6 km í.az'iberiai rendf}zer,aníe\y a Pireneusi-félszigetet
parthosszuság esik ennél csak 28-3. Az egyes takarja, s amelyben több nagyobb hegylánc van,
hatái-tengereki-e a parthosszuság így oszlik meg mint a Sierra Nevada (a Cerro de Mulahacen
az Atlanti-oceAnra esik 57,470 km. 66-2o/o
:
3554 m.), a Sierra Moi-ena, de Guderrama (2400
a Földküzi tengerre 14,513 • 167 • m.), de Gredos (2650 m.) stb. 2. A Pireneusok, a
as Ésaaki-jeges tengerre 10,558 « 12-1 • Nothouval (3404 m.) mint legmagasabb csúcs-
és a Fekete-tengerre 4,338 « 5"0
csal. 3. A francia Középhegység, a Puy-de-Sancy-
Az Északi jeges tengernek csak két nagyobb val (1886 m.). 4. A német Középhegység a Fekete
öble van, a Kai-a- ós a Fehér-tenger. Az Atlanti- és Oden-erdvel, Rajnai-palahegységgel stb. 5. A
óceán nagyobb részei az Északi-tenger a Balti-
: ; Jura-hegység a Crét-de-la-Neige (1723 m.) leg-
V. Keleti-tenger, amely a Riy;ai-, a Finn- és a magasabb csúccsal. 6. Az Alpok hegy rendszere
Bottni-öblökbe ágazik el a La Manche a Vis-
; ; a Mont Blanc-kal, E. legmagasabb hegycsúcsá-
cayai-öböl vagy Gascognei-tenger. A Földközi- val (4810 m.). 7, Az Apenninek a Gran Sassoval
tenger részei a Tirrheni-, lóni-. Adriai-, Egei-,
: (2902 m.). 8. A Balkán-hegy reridszer, melyhez
Márvány-, Fekete- és Azovi-tenger. Ez öblök számíthatók a Görögoi-szágot beágazó hegyek is.
és tengerek egymással nagyobbára csatornákkal 9. A Szíidet-herciniai-hegyrendszQr a Schnee-
vannak összekötve. Az Északi- tengerbl a Skager- koppeval (1601 m.). 10. Az Ural a Töll-posz-isz-
Rak a Kattegatba, a Sund, Kis- és Nagy-Beit a szel(1689 m.). 11. k Skandináv-hegyrendszer az
Balti tengerbe, a Pasde Calais a La Mancheba visz. Ymesflelddel (2604 m.) és végül 12. a Brit-hegy-
A nyílt Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe vezet ség a Skóciában emelked Ben Nevisszel (1343
a Gibraltári-szoros a Tirrhenl-tengert a Jónival
; méter). E hegyrendszereket kisebb-nagyobb al-
a Messinai-, a Jónit az Adriaival az Otrantói-, az földek és lapályok választják el egymástól. A leg-
Égéit a Márvánnyal a Dardanellák, a Márványt nagyobb a Kelot-E.-i gyrdést alig szenvedett
a Fekete-tengerrel a Boszporusz, végre a Fekete- paleozoi-, triasz-és jura-korszakbeli rétegekbl álló
tengert az Azovival a Kercsi-szoros köti össze. síkföld, amely az Urai-hegység lábánál kezd-
A legnagyobb félszigetek a következk Kanin : dik, összefüggésben áll az ázsiai nagy alföldekkel
(10,500 km*) és Kóla (120.000 km«) Oroszország É.-on az Északi-jeges-tengerig, D.-en a Manics-
E.-i részén, Skandinávia (800,000 km^), Jütland mélyedésig terjed s körülfogja a Fekete-tengert,
(39,500 km«), Bretagne (23.700 km«), a Pire- a Visztula és Rajna között a Germán-alfölddé
neusi félsziget (584,000 km*), az Apennin-félszi- keskenyedik, körülfogja D.-en a Balti- és Északi-
get (149,000 km*), a Balkán-félsziget (a Pelo- tengert, a Rajna torkolata körül a tenger színé-
ponnesossal és más kisebb félszigeteivel együtt nél is alacsonyabbá lesz, végül DNy.-feló észre-
474,000 km*), és végül a Krím-félsziget (23,700 vétlenül a francia alfölddé alakul és néhány cse-
km-). A szigetek a tagoltságot még jelentékeny kély megszakítással egészen a Pireneusokig nyú-
mértékben fokozzák. Közülük többen nem annyira lik le. E. törzsének hegyrendszereit É.-on és Ny.-on
nagyságuk, mint inkább történelmi jelentségük- körülfogó ezen Kelet-E.-i nagy alföld DNy.-on a
kel tnnek ki. Ilyenek els sorban az Angliát, Skó- Havasalföldi-síksággal, ez ismét a Nagy- ós Kis-
ciát és Írországot magában foglaló Brit-szigetek, Magyar Alfölddel, végül a Morva-mezvel áll ösz-
kisebb függelékeikkel (Wight, Scilly, Anglesea, szeköttetésben. Egyéb kisebb lapályok terühiek
Man, Hebridák, Orkadok, Shetland szigetek); még el a Rhone alsó folyása mentén, a Po vize
ugyancsak ÉNy.-ra vannak E.-tól a Fár-öer, és a Közép-Rajna mellett. Egész földrészünkön az
Izland É.-ra a Spitzbergák, Novaja Zemlya és a
; alföld (200 m.-en alul) a túlnyomó. Lapparent
Ferenc József földje a Skandináv-félsziget körül
; (Traité de Géologie 1873) szerint E. területének
a Lofot, Aland, Gotland, Dagö, ösel, v^land, 607o-a 200 m. alatt, 247o-a 500 m. alatt, lO^'o-a
Bomholm, a Dán-szigetek Franciaország körül
; 1000 m., öo'o-a 2000 ra. alatt van és csak l'/^-a
a Normann-szigotok, Ré és Oleron. A Földközi- magasabb 2000 m.-nél. Az egész földrész közép-
tenger különösen gazdag szigetekben; ilyenek magassága 292 m. (Ijeipoldt szerint 296*8 m.)-
 ; : ;;

Európa 40 Európa

A tenger színénél mélyebb helyek csak Hollandiá- szkölködés és vízben való bvelkedés oly ellen-
ban és a Kaspi-tenger környékén vannak, amely téteket nem mutat, miként a többi földrészeken.
utóbbi helyen a fold felszíne 26 m.-rel mélyebb a A legjelentékenyebb forrásvidékek: Oroszország-
tenger felszínénél. A nagyobb felföldek és alföldek ban a Valdaí-magaslat, a Kárpátok és morva lej-
területe a következ Skandináviai hegyes vidék
: tk közti terület és az Alpokban a Bernína és Szt.
500,000 km2, Ural 330,000 km^, Alpok 230,000 Gotthard közt fekv vidék. A legjelentékenyebb
km», Kárpátok 187,000, Apenninek 110,000, Pire- E.-i folyókatBludau legújabb számításai alapján
neusok 55,000, a nagy Kelet-E.-i és germán sík- a következ táblázat mutatja
ság 6.400,000, a magyar Alföld 100.000, a Havas- ÁtlagosTÍi-
alföld 83,000 és a Pó-lapály 55,000 km«. A legma- VízterUlete
A folyó neve km.-ek-
gasabb fekvés ország Svájc (átlagos magasság ben
km'í-ben eenklnt
m3-beii
1300 m.), azután Spanyolország és Portugália
(700 m.), a Balkán-félsziget, Románia nélkül Volga , 3183 1.459,000 4365
Duna 2850 817,000 9180
(579 m.), az Osztrák-magyar monarchia (518 m.),
.-
Dnyepr 2139 527,000 2800
Olaszország (517), Skandinávia (430), Francia- Don... ... . 1802 430,250 900
ország (400) stb. A legmagasabb fekvés város Dvina ... . 1251 365,381
Pecsora 1647
Brianpon (1321 m.) egyes kisebb helyek még 329,500
;

magasabban vannak. A legmagasabb fekvés f-

Ural _ ... 1500 249,500
Rajna ... , 1326 197,000 1970
város Madrid (655 m.). E. felülete a különböz Visztala . 1040 193,000
Eibe 1165 143,327 1370
geológiai korszakokban nagy változásokon ment
Loire 930 121,000 985
keresztül. A legcsekélyebb átalakulást mutatja a Oder 905 112,000
Kelet-E.-i alföld; sem gyrdés, sem beszakadás Rhone 810 98,900 718
ezen területen nem található; ez egyszersmind Nyenien 790 90,550
DUna _. 928 85,400
B.-nak az a része, amelyen a földrengések a lég- Garonne 600 84,800 1178
ritkábbak. A Kárpátoktól kezdve a hogylánegyü- Ebro 757 83,530 100
Tajo 910 82,600 830
rdések már gyakoribbak s a törési vonalak a
Duero _ 786 78,930 650
Kárpátokban, az Alpokban, az Apenninekben, Szajna 705 77,800 695
vulkáníkusmellékjelenségeikkelegyüttmíndenütt Dnyesztr 1344 76,860 413
a konkáv oldalaikon fordulnak el. Legnagyobbak Po _. 570 74,900 1720
Quadiana ... 820 65,500 160
a geológiai átalakulások kétségkívül a Balkán- Weser 711 48,000
félszigeten. Mint si hegységeknek tisztes tanúi Quadalquivir 3;iO 55,000 260
Neva 75 301,900 2954
állanak a Plateau-Central, Bretagne, Nagy-Bri-
tannia és Norvégia sziklás részei. A különböz Az Atlanti-óceán vizkömyékéhez 3.640,569
tengermedencék a földkéreg köpáncélának behor- km2 (377o), a Fekete-tengerhez 2.087,060 km«
padása folytán keletkeztek. A tercier-korszak ele-(21-P o)'aKaspi-tengorhez 1.707,487 km'^(17'3%),
jén a Földközi-tenger, amely az Atlanti-óceánnal is
az Északi jegestengerhez 1.500,134 km2(15'2o/o)
csak késbben kapcsolódott össze, Perzsiáig nyúlt és a Földközi-tengerhez 942,553 km^ (9-5''/o)
és körülfolyta az Alpokat késbben ezek mai terü-
; terület tartozik. A folyók hosszát tetemesen növe-
lik a csatornák ezek Oroszországban összekötik
letének Ny.-i részére szorítkozott. Jóval újabb ke- ;

letek azonban az Adriai- és az Égei-tenger. a Kaspi-tengert a Volga és Dvina közvetítésével

A Monté Gargano kagylófaunája még most is az Északi jegestengerrel, a Volga és Neva útján
nem olasz, de dalmát jelleget visel. Az Égei- pedig a Balti-tengerrel; a Balti-tengert a Dnyepr,
medence behorpadását követte a Dardanellák, a Duna, Nyemen és Visztula útján a Fekete-ten-
Márvány-tenger és a Boszporusz keletkezése gerrel E. közepén a Lajos-csatorna a Rajnából,
;

ekkor egyesült az Égei-tenger a Fekete tengerrel, tehát az Északi-tengerbl a Dunába és így a

amely ekkor már nem állott összeköttetésben a Fekete-tengerbe vezet; Franciaországban szá-
Kaspi-tóval. Ekkor már megsznt ez az állapot, mos csatorna visz a Rhone vidékérl a Rajnába,
midn a Duna egy elzárt, a Fekete- és Kaspí- azután a Szajnába, Escautba és Loireba, tehát a
tengertöl alkotott medencébe torkollott. E. ÉNy.-iLíoni-öbölbl az Északi-tengerbe, a La Manche-ba
része a tercier-korszak elején alkalmasint össze- és a nyílt Atlanti-óceánba, amelyet a Canal du
köttetésben állott Izlanddal és Amerikával. A Balti-
Midi másutt is összeköt a Földközi-tengeiTol
tenger eredetileg összeköttetésben állott az Északi
Svédországban a Göta-csatorna, Hplsteinban
j eges tengerrel, a Ladoga- és Onega tavakkal csak
; az Észak- Kelet- tengeri csatorna az Északi- és
midn a Balti-tengert már szárazföld vette körül, Balti-tengert köti össze végül a brit szigetek
;

tört magának utat a Kattegaton és Sundon ke- csatornahálózata keresztül-kasul szeli ket. Né-
hány vidéke E.-nak álló vizekben igen gazdag
resztül az Atlanti-óceán ekkor válhattak el a brit
;

szigetek is E. törzsétl. A vulkáni erk mködésé- ilyen a Balti-tengertl K.-re, ÉK.-re és Ny.-ra fekv
nek ma is fennálló maradványai az Btna, a Li- vidék itt vannak a legnagyobb tavak a Ladoga
; :

pari-szigetek vulkánjai, a Vezúv, Szantorin és Iz-

(18,120 km^), az Onega (9750 km«), a Peipusz
land tzhányói. A többi vulkáni képzdmény Dél- (3510 km*), továbbá Finnországnak számtalan
Olaszországban, az Auvergneben, hazánkban, kisebb-nagyobb álló vizei (kb. 1000), amelyeknek
Németországban és Skóciában a történelem eltti területét együttvéve 41,670 km.^-re becsülik.
korból való. Skandmávia tavainak száma szintén igen nagy
Vizel.
a Vener (5568 km«), a Vetter (1900 km*), a Málar
Miként E. felületének alakulásában, úgy vizei- (1160 km*) a legnagyobbak a többi kisebbek mint- ;

ben is megvan a kell egyensúly a víz nélkül való egy 14—16,000 km*-nyi területet borítanak el. A
;
 EURÓPA POLn

TtEVAI-LEXIKON
kAT TÉRIvÉPE.

ei'Iíaröly REVAJ-KARTOGKAFM
 EURÓPA HEGY-És

REVAI-LEXIKON. Rajzoltc'
 ZRAJZI TÉRKÉPE.

olik József. RÉVAI KARTOGRAFLX.

 EURÓPA NÉPRAJZI

BEVAI-LEXmON:
i NYELVI TKRKEPE
30 40 50
r-'
s:^;^W'
C
f.Of^'
 ;

Európa - 41 Európa
Balti-tengertól D.-re fekv vidéket, különösen ség. A tengerek behatása e vidékek éghajlatára
Mecklonburgot, Pommorániát, Kelet-Poroszorszá- már egészen elenyészik.
got szintén sok, mintegy 400 kisebb állóvíz borítja. A hegyes vidékek klímája az alfölditl elüt.
A másik tó- vidék az Alpok környéke; a D-i lej tön A hegyek, különösen a magasabb hegyek min-
vannak a Lago Maggiore, a L. di Lugano, a L. di denütt hidegebbek ós csapadékban gazdagabbak,
Como, a L. di Garda, a L. d'Iseo és néhány kisebb, mint a mellettük elterül síkságok. E. hegységei
amelyek együttvéve 1600 km* területet foglal- közül néhányat örökös hó takar ennek határa
;

nak el. Az Alpok É.-i lejtjén az állóvizek száma a hegységben uralkodó melegtl és a csapadék
még nagyobb; itt vannak a Vierwaldstatti, mennyiségétl függ. A Dovrefjeldon Norvégiá-
Thuni, Zugi, Zürichi, Wallenstadti, Boden, Atter, ban 1600 m., a lappok földjén 1000, Svájcban
Achen, Hallstadti és a Bajor-fensík szép tavai. 2700—2800 m. az örökös hó határa. Az évi csapa-
Az Alpok Ny.-i lejtjén a Genfl, Bourgeti, Anne- dék bár egyenltlenül van IxilosztvaB. egyes részei
eyi, K.-i lejtjén a Fert- és Balaton- tó. Az Apen- közt, sehol estelen, sivatag vidéket találni nem
nin-félszigeten vannak: a F'ucino, Trasimeno, lehet. Általánosságban több az évi csapadék a Ny.-i,
Bolsena, a Bracciano a Balkán-félszigeten a
; mint a K.-i részeken, és több a D.-i, mint az É.-i ré-
Szkutarii, Ochridai és Janinai. E. Ny.-i országai- szeken ; ez, eltekintve a helyi viszonyoktól, nem-
ban az állóvizek száma csekély ; csak Angel- csak egész E.-ra, de B. egyes országaira nézve is
es Írországban találhatni ismét többet. A mo- áll. így Franciaországban Dunquerqueben az évi
csarakat az emberi kéz nagyobbára kiszárította; csapadék mennyisége 350 mm., a Cevennesben és
egyedül a sarkvidék tundrái és a Pripet környékén az Alpokban eléri v. felülmúlja a 2 m.-t. Spanyol-
elterül Rokitno- mocsarak foglalnak el nagyobb országban a kasztiliai fensíkonSO— 50cm. az évi
területeket. . es, Oviedóban pedig 20o m., Olaszországban Ró-
Egrhajlat.
mában 780, az Apenninekben 240 cm. a ma- ;

B. az a földrész, amelynek éghajlata a leg- gyar alföldön 48 cm., a Kárpátokban 230 Angliá-
;

inkább mérsékelt. A 0"-os izoterma csak Orosz- ban 1 és 4 m. közt váltakozik. Az eszés eloszlása
ország legészakibb részeit éri és a 20"'-os csak tekintetében is különbség van B. egyes részei
Kréta D.-i vidékét szeli át. Ez a szerencsés helyzet közt, É -on minden nap eshetik középen és K.-en
;

a légnyomás eloszlásán és a földrész tagozottsá- legtöbb az es nyáron, Ny.-on sszel; végül D.-en
gán kívül fképen a környez tengerek, különösen a szubtropikus égöv alatt (a Pireneusi-félszigeten,
az Atlanti-óceánban a Golf-áramlat és a Föld- Provenceban, Olaszországban, Török- és Görög-
közi-tenger meleg vize hatásának köszönhet. országban) a D.-i részeken télen, az É.-i részeken
B tényezk okozzák egyszersmind, hogy E. Ny.-i pedig tavasszal és sszel.
részén az évi középhömérséklet nagyobb, mint
a K.-in, és hogy ott oceánikus, emitt konti- Növényvilágr.
nentális, az ázsiaihoz hasonló az éghajlat. Az B. flórája négy nagy természetes flóra-vidékre
éghajlat szerint E.-ban öt frészt különböz- oszlik. 1. A havasi flóravidék alpina et arc-
(flóra
tetnek meg ezek 1.
; : A
Földközi-tenger melléke, tica), melyet alacsony, ével {d6°/o-& itt a virágzó
amelyet a Pireneusok, Alpok és a Balkán-hegy- növényzetnek) növény, köztük több örökzöld tün-
lánc védelmeznek meg a zord É.-i szelek ellen tet ki. Fás növénye alig van (Rhododendron, ha-
és amelyek az Afrika fell jöv meleg szelek vasi és törpe feny), a Saxifraga, fzfa, Pnmida,
eltt nyitva állanak. Itt korán kitavaszodik má- ; -Dra&agónusznak aránylag nagy a faj változatos-
jusban már olyan a meleg, mint Közép-B.-ban sága a sásfélék, erika-, törpe fz- és nyirfólék,
;

júniusban szokott lenni. A spanyol felföldét és a törpe feny, mohák és zuzmók seregesen tenyész-
Po vidékét kontmentálisabb klima különbözteti nek. A havasi flóravidék B.-ban az arktikus vi-
mega többi részektl; Dél-Olaszországot és Görög- dékre, egyebütt pedig a havasok ormaira és bér-
országot a meleg és száraz nyarak és téli es- ceire vonatkozik. Ez a mohák és Saxifragák
zések jellemzik; a mistral, bora és a scirocco hazája. 2. A haiti flórát (l. o.) az elbbitl a
gyakran fordulnak el. 2. Az Atlanti-óceán mel- magastörzs fenyfié és barkásfák alkotta erdk
lékén, amely egész Nyugat-E.-t foglalja magában, különböztetik meg. E.-nak É.-i és középrészein
a nyár hvös és a tél enyhe csak 10—20° a ; nagyobbrészt ez uralkodik, a következ flóravidék-
különbség a legmelegebb és leghidegebb hónapok tl leginkább az erdei és jegenyefeny, meg a csa-
közt; az eszés gyakori, különösen Franciaor- rap (1. Calluna) sereges tenyószóse választja el.
szág Ny.-i részeiben és a brit szigeteken. S. A kon- 3. A déli flóravidék (flóra australis), ahol nyári
tinentális rész, amely átmenetet képez az oceáni- lombú fák, st pelyhes level tölgyek az uralkodók,
kus és a széls kontinentális klima közt itt a ; ellenben az örökzöld növény ritkaság, a cserjés
tél már keményebb és a nyár is forróbb, a klima- hüvelyesek (Genista, zanót) nagyszámnak és sok-
tikus ellentétek nagyobbak az esmennyiség is
; fajuak, ellenben a balti flóra növényei meg-
apad, különösen az alacsonyabb vidékeken Dá- ; ritkulnak vagy hiányzanak. E.-nak D.-i, különö-
nia, Németország, Svájc és az Osztrák-magyar sen DK.-i részén terül el (a mediterrán vidék ki-
monarchia esik bele. 4. A Balti- és 5. a Fekete- vételével). Hazánknak legnagyobb része is ebbe a
tenger melléki vidéKek. Ezekben az éghajlat már flóravidékbo esik. 4. A mediterrán flóravidék, me-
teljesen kontinentális. Az É.-i és ÉK.-i zord szelek- lyet örökzöld tölgy, mirtusz, babér, ^r6?íí?*?wneáo,
nek ki lévén téve, rajtuk csak késn tavaszodik Fhyllirea, Vihmmum timis, Erica arhorea és
a tél zord és a nyár forró ezen ellentétek annál
; még néhány örökzöld és bven term növény
élesebbek lesznek, minél messzebb jutunk K.- tüntet ki. A cserjés és félcserjés ajakosak, fészke-
feló ; éppen ily mértékben fogy az évi esömennyi- sek és bodorrózsák (Oisitts) seregesen nnek, a
 Európa — 42 Európa

liliomfélók meg a hüvelyesek fajai nagyszámnak, gazdagsága, párosulva a lakosok munkaerejével

különösen pedig sok az egyéves pázsitf (58"/o-a és magas szellemi mveltségével okozták, hogy
itta virágzó növényzetnek). Ez a vidék, aFöldközi- földrészünk valamennyi közt a legnépesebb. Az
tenger partszegélye, az ajakosak meg a szegf- 1910-re megejtett számítások szerint E. területén
félék hazája.
''
445'6 millió ember lakik, azaz 1 km'^-e 46-4. A la-
Allatvilágr. kosság azonban az egyes részeken nagyon külön-
E. faunája a nagy paleoarktikus régióhoz tar- bözöképen oszlik, meg leggyérebb Oroszország ;

tozik. É.-i, középs és D.-irészeiben azonban egyes és Skandinávia É.-i részein, a széls K.-en és a
különbségek találhatók. Az emlsök közül 7 rend magas hegyek közt legsrbb Ny.-on, Közép-B, ;

van képviselve. Majmok (1 faj) csak Gibraltáron egyes részeiben és Olaszország É.-i felében. Külö-
találhatók. A denevérek közül 26 faj fordul el, a nösen sr
a népessége azon vidékeknek, ahol
rovarevök közül 14, a ragadozók közül 23, de szén- és vasércbányák találhatók és ahol azért
ezek már a lakottabb vidékeken igen gyérek a virágzó a gyár- és a nagyipar így 200-nál több
; ;

nagyobbak közül a barna medve már csak egyes ember lakik 1 km^-en Nyugat-Angliában (Lan-
hegyes és erds vidékeken található, a jeges caster ós Durham grófságokban), Dél-Skóciában
medve pedig csak a sarkvidéken él a sakál csak (Clackmannon és Renfrewj, Észak-Franciaország-
;

DK.-en fordul el. Legszámosabbak a rágcsálók, ban (Nord dép.), Belgium jó nagy részében, a
amelyek közül, 43 fajt ismerünk a lemmingek rajnameUéki és vesztfáliai iparos centnimok vi-
;

csak a magas É.-on, a marmoták az Alpokban és dékein, Szászországban, Csehország É.-i részé-
K.-en találhatók, a különböz egerek, hörcsögök, ben és a sziléziai nagy szénmedence területén.
mókusok, a sün, a nyulak majdnem mindenfelé Ahol a fid nagyon termékeny és a mezgazda-
találhatók a hód már csak a K.-i vidékekre van ság intenzív, a lakosság szintén srii szokott
;

szorítva. A kérdzk közül 10 faj él E.-ban leg- lenni; 150—200 lakos esik 1 km^-re Észak- és
;

elterjedtebb az z és a szarvas a dámszarvas Dél- Hollandiában, a közép-rajnai síkságon ós a

;

csak D.-en, a rénszarvas pedig csak a magas Póvölgyében.

É.-on él; a zerge hazája a magas hegyek, a E. államai, a terület és népességi viszonyokat
szajga-antilópó Dél-Oroszország a Volga és Don tekintve, az 1910. évi népszámlálási adatok sze-
között, a muffloné Sardinia és Korzika hegyes rint a következ képet mutatták :

vidéke. A tengeri emlsök közül a fókák az Északi

jeges tengerben, a delfinek minden tengerben, a Terület Népesség
Népsr-
Az ország ueve ség egy
narval és a cet csak a magas É. vizeiben élnek. A km'-ben
km«-en
madárfajok számát 417-re becsülik; legszámosab-
ban találni a sirályokat, alkákat stb. a magas észak Orosz birodalom 5.498,338 188.889,800 24-9
sziklás szigetein. A hüllk közül 6—7 fajta tekns- Németbirodalom 540.858 64.925,993 120
Nagy-Britannia 314,920 45.216,665 1436
béka, 33-féle gyík, legtöbb DK.-en, 24-féle kigyó Franciaország 536,464 89.601.509 73-8
(közülök 3-féle mérges) a kétéltek közül 15-féle
; Olaszország — 286,682 84.680,688 120-7
béka és 6-féle farkos kétélt él E.-ban. A rovarok Ausztria -. 300,008 28.567,898 95
Magyarország ... 324,857 20 886,487 64-3
és bogarak nagyon számosak mintegy 12,000-
;
Spanyolország 497,257 19.588.688 39-5
félét különböztetnek meg. A háziállatok közül a Belgium 29,455 7.423,784 264-8
ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés mindenütt Románia ... 130,177 6.966.002 53-6
Törökország (1907) ... 170,053 6.130,800 35
található, kivéve a magas É.-ot, ahol a rénszar-
Német ilföld 33,079 5.858,175 177-1
vas és a mindenütt elterjedt kutya nyújtanak értök Svédország 447,864 5.521,948 12-3
némi kárpótlást, a D.-i részeken a bivaly, ösz- Portugália (1900) 91,129 5.272,558 68
Bulgária ... 96.346 4.329,108 46
vér és a szamár sokkal nagyobb számban é],
Svájc _. 41,324 3.741,971 90-6
mint egyebütt. Szerbia (1911) 48,303 2.922,068 60-6
Ásványok. Dánia 38,967 2.757,076 70-9
B. hasznos Görögország (1906) -. 64,734 2.681,952 40
ásványokban igen gazdag és az Norvégia
is
,. 7-4 321,477 2.392,698
emberi munka serényen folyik mindenfelé azok- Montenegró (1911) 27 9,080 256,000
nak felszínre hozatala körül. Aranyat fképen az Luxemburg nh. (1911) 100-5 2,586 249,891
Uraiban és a Kárpátokban ezüstöt az Uraiban, a San-Mariao 169 61 10,316
;
liiechteosteiu _ 159 60 9,650
Kárpátokban, a Cseh-érchegységben és Svédor- Monaco 1-5 10,000 15,000
szágban, kénest Krajnában, Olaszországban és Andorra 452 11 5,000
Spanyolországban, platinát csak az Uraiban, cinnt 9.821,531-5 448.867,125 46-1
Comwallisban, cinket Anglíában.Olasz- és Német- Az elmúlt évtized alatt E. népessége 57-5 millió-
országban, ólmot Angliában, Magyarországon. val, 15"2o/o-kal szaporodott. Majdnem 19o/o-kal nö-
Spanyol- és Németországban, rezet Angol-, Svéd-j vekedett a Németbirodalom és Oroszország né-
Orosz-, Magyarországon és Norvégiában szenet pessége hatalmasan megnövekedett Hollandia,
;
;
és vasérceket csaknem minden országban bá- Belgium, Bulgária
és Nagy-Britannia (Írországot
nyásznak. A ksóra nézve fontos országok Galí- kivéve) népessége.Magyarország népessége 9"8o/o-
:

cia, Magyar- és Németország.

Ásványvíz-forrá- kal szaporodott, míg Franciaországban a tényle-
sokban Magyar-, Cseh-, Német-, Francia- és Spa- ges népnövekedés alig 600,000-re tehet. Itt már
nyolország a leggazdagabbak. az elnéptelenedés réme fenyeget, mert a többletet
Lakosság és államok. nem a természetes népszaporodás, hanem a be-
vándorlás idézi el egyes helyeken a halálozási ;

B. kedvez tagoltsága, változatos felülete, mér- arányszám

2-3o/o-kal nagyobb, mint az élveszü-
sékelt éghajlata és a különböz termékekben való
letés. Olaszország népességét a hatalmas arányú
 : ;

Európa — 43 Európa
kivándorlás apasztja; az elmúlt évtized alatt több nyelvjárása közül kivált önálló nemzetté a hol-
mint 4 millió egyón vándorolt ki Olaszországból. landi. A skandináv ág nyelvjárásai a svéd, a gót
A kultúra torjodósével, az ipar kapitalisztikus (Gothlandban), a norvég, az izlandi, dán és jüt-
fejldésével kapcsolatban a városok népessége landi. 3. A
szláv néptörzsek közül a K.-i szlávok
hatalmas arányokban raegnövekedett, míg a vi- vannak a legnagyobb számmal ezek az oroszok ;

dék lakossága ersen stagnál. Az 1910. évi el- (^nagy-, kis- és fehéroroszok) a jugo-szlávok v.
;

zetes adatok szerint a 100,000-nél nagyobb né- déli szlávok szerbek, horvátok, szlovének és bol-
:

pesség városok száma 170, amelybl Nagy- gárok. A Ny.-i szlávok közé számítják a lengye-
Britanniára esik 53,a Németbirodalorara 4r7,Orosz- leket, a cseheket, morvákat, a tótokat és Lausitz-
országra 16, Franciaországra 15, Olaszországra nak szorbjait. A Balti-tenger melléki szlávok egy-
11, Ausztriára 7, Belgium, Svájc- és Spanyol- kor az Élbe és Nyemen közti területeket foglalták
országra 3—3, Magyarország, Poi-tugália, Hol- el. 4. Közel rokonai a szlávoknaka ZíímwoA; Kelet-

landia és Svédországra 2—2, végre Norvégia, Eo- Poroszországban és Nyugat-Oroszországban és a

mánia, Török- és Görögországra 1—1. lettek Livoniában és a Kurföldön. 5. A történelmi
lÖOO óta az egyes államok területében lényeges idkben E. legrégibb lakói a kelták voltak, akik
változás nem történt mindössze Ausztria-Magyar-
; máig csak egyes kisebb töredékekben maradtak
ország annektálta az 1878. elfoglalt Boszniát és fenn Alsó-Bretagneban (Armoricaban), Walesben,
Hercegovinát. A kormányformát tekintve, több Man szigetén, Skócia felföldjein és Írországban
változás esett Portugália köztársasággá alakult,
: nyelvjárásaik a kimri breton, a gadhel vagy gael.
Svédország és Norvégia különvált egymástól, az érsz és a man. 6. Az új -görögök vagyis hellének
Bulgária alkotmányos királysággá lépett el, a tulaj donkópeni Görögországban, a görög szige-
Törökország alkotmányt kapott ; Montenegró fe- teken, Trakia, Makedónia és Epinisz egyes részei-
jedelme szintén királyi címet vett föl. Ez id sze- ben laknak. 7. A finnek, Strabon suomi népe,
mit van tehát E.-ban 4 császárság Németbiroda- : valószínleg az Ural v. az Altai vidékérl költöz-
lom (4 királysággal. 6 nagyhercegséggel, 5 herceg- tek a róluk elnevezett országba három ágra osz- ;

séggel, 7 fejedelemséggel, 3 szabad várossal ésegy lanak a csudokra, a permiekre, ugriaiakra hoz-
: ;

birodalmi tartománnyal), Ausztria, Orosz- és Tö- zájuk számítják az észteket, liveket, lappokat és
rökország; 14 alkotmányos királyság: Nagy-Bri- magyarokat 8. A török-tatárok legkésbben ván-
tannia, Magyarország, Hollandia, Belgium, Svéd- doroltak be E.-ba. 9. A baszkok, vagy amint k
ország, Norvégia, Dánia, Spanyol-, Olasz-, Görög- magukat nevezik eszkualdunok, a Pii'eneusokban
:

ország, Bulgária, Románia, Szerbia és Monte- valamely régibb nép maradványai. 10. Az albánok
negró ; 1 nagyhercegség Luxemburg 2 fejede-
: ; V. skipetárok, a régi illírek maradványai. B na-
lemség Liechtenstein és Monaco 5 köztársaság
: ; gyobb csoportokhoz tartoznak végre 11. az E.-ban
Franciaország, Svájc, Portugália, Andorra és San mindenfelé elszórt zsidók, az örmények, cigányok
Marino. Nagyhatalmak : Ausztria-Magyarország, és a szamojédok. B. népességébl az 1910. évi el-
Németbirodalom, Orosz-, Francia-, Olaszország és zetes számítások szerint germán és szláv nemzeti-
Nagy-Britannia. ség 145—145 millió (33o/o) a román népcsa-
: ;

Nemzetiségek. A sr
érintkezés dacára, amely ládba tartozik 117 míilíó (27o/o) egyéb nemzetisé-
;

B. népei közt fennáll, a töi"ténelmi fejldés és a gekhez (ünn-ugor, török-tatár stb.) 32 millió (7"/o).
:

vándorlások következtében kifejldött különböz A vallások tekintetében B. népei 3 fcsoportra

nemzetiségek nagyrészt máig is fennállanak. oszlanak róm.-katolikusokra, protestánsokra ós
:

E nemzetiségeket, illetleg nemzeteket, amelyek 2 B három csoporton kívül van-

gör.-katolikusokra.
fajhoz a közép-tengerihez és mongolhoz tartoz-
: nak még mohamedánok, izraeliták és a magas
nak, etnológiai szempontból 11 csoportba szok- É.-on pogányok. A ker. vallásúak azonban túl-
ták osztani. Ezek közül a románok, germánok és nyomó többségben vannak, miként azt a követ-
szlávok vannak legnagyobb számmal ; csekélyebb kez számok bizonyítják. A 445"6 milliónyi la-
számúak a kelták, görögök, flnn-ugorok, török- kosságból hozzávetleges számítások szerint volt
tatárok, baszkok, albánok, lettek s végre egészen 1910. róm. kat. 186 millió; gör. keleti 116 millió;
jelentéktelenek szám szerint a szamojédok. A be- protestáns 131 millió zsidó 4 millió; mohamedán
;

vándorolt s egy tömegben nem lakó elemekhez 6 millió és egyéb 2 millió.

tartoznak a zsidók, arabok, cigányok, örmények,
Története.
perzsák és balkáni cserkeszek. 1. A
román népek
az olaszok, a toscanai, római, szicíliai, calabriai, Ámbár a legsibb mvelt államok Ázsiában
velencei, piemonti stb. nyelvjárásokkal a fran- ; (Babilónia, Asszíria, India, Kína) és Afrikában
ciák a provengal, languedoci, limousini, gasco- (Egyiptom) keletkeztek, mégis B. volt az a világ-
gnei, wallon, picard,normann, poitoui, saintongei rész, mely ez si mveltséggel megismerkedve,
stb. nyelvjárásokkal a spanyolok a kasztiliai és
; népeinek rátermettsége, földrajzi helyzete, éghaj-
kataloniai nyelvjárással; a portugálok a galí- lata és sok egyéb természeti viszonyai következ-
ciai nyelvjárással az oláhok ós a cincárok Thosz- tében azt tovább fejlesztette és magas fokú kultú-
;

szália, Epirusz hegyei közt és Görögország É.-i rájával vezérl állást szerzett magának a többi
részeiben a romansok v. reto-románok Grau- világrész felett. Csak újabb idben támadt politi-
;

bünden svájci kantonban a ladinok az Engadin- kai és gazdasági elsbbségének számottev ellen-
;

ban, Dél-Tirol egyes völgyeiben és Friaulban. fele Amerika és Japán gyors és nagyarányú fel-
2. B. középs és ENy.-i részeit nagyobbára a ger- lendülése által.
mán törzs tartja elfoglalva; ennek fágai a E. slakóiról (ibérek, etruszkok, ligurok, jazi-
német, skandináv és angol. A németnek számos gok) keveset tudunk, sem nyelvüket, sem szárma-
 ;

Európa 44 — Európa

zásukat nem tudták még eddig tudományos bizo- mint a kereszténység fej ének, a pápának szókhelye,
nyossággal megállapítani. B. történeti ideje tu- ismét középpontja és irányítója lett a keresztény
lajdonképen az indogermán (árja) népek beván- mvelt világnak. A római birodalmon kívül ma-
dorlásával kezddik. B nagy népcsalád tagjai egy- radt germánok is (szászok, bajorok, K.-i frankok,
másután helyezkedtek el földrészünkön az sla-
; alemannok) keresztényekké lesznek s a IX. sz.

kosság ellük mindig kisebb térre szorult, végre elején majdnem az romáa-germán népek
összes
teljesen beleolvadt a hódító népekbe. Csak a baszk egyesülnek a frank birodalomban, melynek kiváló
nép maradt fenn a Kantabriai és Pirenei hegyek megalapítója. Nagy Károly, 800. megújítja a ró-
völgyeiben, mint az egykor hatabnas ibér nép mai császárságot. De az új keresztény birodalom
töredéke. nem volt hosszú élet a román és germán népek
;

Az indogermán népek közül a görögök a Balkán- közti ellentét, a hübérrendszerrel kialakult fne-
a trák-iUir törzsek ugyanezen fél-
félsziget D.-i, mesi rend hatalma, küls ellenségek támadásai a
sziget középs- és E.-i részein telepedtok meg nagy birodalmat részeire bontották fel (Francia-
az itali népek az Apennini-félszigetre vándorol- ország, Németország, Olaszország, Burgundia).
tak ; a kelták B, Ny.-i felén helyezkedtek el, nyo- A VII— IX. sz.-ra esnek a szláv népek vándor-
mukban a germánok, ezek mögött meg a szlávok lásai és államalkotásai. Bzeket a török szárma-
szállották meg Közép- és Kelet-B.-t. A nagy szár- zású avarok mozdították ki régi hazájukból. Kö-
mát síkságon ismeretlen származású (valószínen zülök a horvátok, szerbek a Balkán-félszigetet
turáni) nomád népek hullámzottak, kiket az ókori szlávizálják. Bnnek a szlávizá! ásnak estek áldo-
írók közös névvel szkitháknak neveztek. zatul a Duna és a Balkán közt letelepedett török
Természetes, hogy az ázsiai és afrikai sm- származású bolgárok is. Bzek a délszláv népek a
veltsóghez legközelebb lakó görög nép lett B. els kereszténységet Bizáncból kapták s ennek folytán
mveltnomzete, A babilóniai, feníciai és egyiptomi politikailag is többé-kevésbbé függ helyzetbe ke-
hatások alatt a görögök lakta földön oly hatalmas rültek a görög császársággal. Az északi szláy
politikai, társadalmi, mvészi s irodaimi fellen- törzsek közül a morvák, csehek, lengyelek és oro-
dülés kövttkezett, hogy a görögök lettek a többi szok egyesültek államokban, az utóbbiak normann
«barbár» nemzetek mesterei. De egyenetlenségük föség alatt. A többi kisebb szláv törzs a hódító
politikai szabadságuk elvesztését vonta maga németségbe olvadt be (Pommeránia, Mecklenburg,
után. A görög mveltség azonban túlélte a sza- Brandenburg).
badságot s Nagy Sándor hódításai nyomán K.-en Az északi-germán normannok állam alkotásai-
újult ervel virágzott fel (Szíria, Bgyiptom), val (Svédország. Norvégia, Dánia) és a ma^t/aroA
Bzalatt az Apennini félszigeten, a földmíves és honfoglalásával kialakult E. állami rendje áközép-
pásztor itali népek hazájában, Hóma lesz új poli- korban. Az új magyar állam az északi ós déli
tikai és mveltségi középpont. A rómaiak kiváló szlávok közé ékeldött be s a kereszténységre
hadi és politikai tehetségülíktl meghódítják Itáliát, térve, védbástyája lett a nyugati keresztény vi-
Rómából az osztályharcok lezajlása után (patrí- lágnak a keleti pogánysággal szemben (besse-
ciusok és plebejusok) szilárd és egységes államot nyk, kunok, tatárok).
alkotnak. AKarthágóval vívott élet- halálharc- A frank birodalom szétvált részei közül Német-
ban megszerzik a Földközi-tenger Ny.-i felének ország lett csakhamar B. vezérállama. Széthúzó
az uralmát, majd a K.-i nagyhatalmak (Makedó- törzseiket jeles uralkodóik (Madarász Henrik,
nia, Szíria, Egyiptom) leverése után az egész Nagy Ottó) szorosabban egyesítették. 9ií2-ben
óvilág urai lesznek. A római hódítást Ny.-on a Nagy Ottó német király felújította Nagy Károly
római civilizáció is követte. A kelta népek túl- Ny.-i császárságát (Szent római Németbirodalom).
nyomó része romanizálódott. Britannia, Gallia, Ez idtl kezdve a német királyok, mint csá>:zá-
Hispánia, Pannónia lakói latinul beszéltek és ró- rok,az egész nyugati kereszténység urainak tekin-
mai módon éltek. K.-en azonban a gürög mvelt- tették magukat és világuralmi céljuk elérésére
ség maradt az uralkodó, sot nagy hatással volt a fordították erejüket és idejüket. Els sorban Itália
római népre is, melynek elkeli meghódoltak megszerzéseért hadakoztak, de az olaszok nem-
magasabb ereje eltt. E római-görög mveltséget zeti gylölségén megtört minden erejük. E köz-
a római birodalom hatalmas serege védte a Raj- ben a pápákkal is összetztek, elbb az investitura
nától K.-re és a Dunától É.-ra lakó germán népek (1. 0.) kérdésében (IV. Henrik és VII. Gergely),
támadásai ellen. majd az elsbbségért folytattak élethalálharcot
De a római bii'odalom végre is áldozatul esett velük (Barbarossa és III. Sándor, II. Frigyes és
a népvándorlás hullámainak. A mongol eredet IX. Gergely, IV. Ince). B küzdelmek a császárság
hunok megjelenése E.-ban a germán népek nagy- bukásával végzdtek, mialatt Németország is
részét a római birodalomba szorította. Ny.-i és számtalan kisebb fejedelemségre bomlott fel és
K.-i gótok, vandálok, burgundok, angolszászok, állami egysége századokra megsznt.
frankok és longobárdok osztozkodtak a Ny.-i pro- A császárság és pápaság küzdelmei köztNyugat-
vinciákon. B germán nipok késbb rét zint elpusz- E.-ban két jelents nemzet alakult ki. Az egyik
tultak (K.-i gót, vandal), részint a római lakosság- Franciaország, melyet nemzeti királyai (Capetek)
gal egybeolvadva román nemzetekké (francia, ügyes politikájukkal hbéres feldaraboltságából
spanyol, olasz) váltak. Az egybeolvadást meg- egységes állammá szerveztek a XIII. sz. folya-
könnyítette a hódítók és legyzöttek közös keresz- mán (Szép Fülöp). A másik Angolország, mely a
tény vallása. A rombadlt római-görög intézmé- régi angolszász-királyságnak a folytatása volt
nyek és mveltség helyett a kereszténység lett normann fenhatóság alatt. Itt a hódító román és
most a civilizált népek összeköt kapcsa és Róma, legyzött germán elem egy közös néppé olvadt
Európa - 45 - Európa
össze és önkényes uralkodóival szemben oly alkot- közi- ós Keleti-tenger jelentsége megsznt, Ve-
mányt vívott ki raaffának, mely hazánkat kivéve, lence, Qenua és a Hansa- városok aláhanyatlottak.
B. egyetlen államában som volt meg (Magna Az Atlanti-Oceán lett most a világforgalom szin-
Charta 1215). helye s a partjai mentén fekv Portugália,Spanyol-
A középkor vezérl hatalmasságai ós intéz- ország, késbb Hollandia és Anglia jutnak jelents
ményei majdnem egy idben hanyatlottak alá és szerephez. Különösen Spanyolország az, mely az
bomlottak tel. A császárság bukását nyomban Uj-világ kincseivel gyarapodva, vezérl állást
követte a pápaságé (VlII. Bonifác), a hbériséget foglal el E.-ban. E nagyhatalom birtokába jutott
pedig a Nyugat-E. -ban fellép abszolutizmus töi-te a Habsburgház, mely a középkor végén szeren-
meg. Az egyház tekintélyét a nagy sehisma csés házasságok útján valóságos világuralomra
(egyházszakadás) törte meg, a középkori tudo- tett szert. A spanyol ág (V, Károly) az anyaor-
mányt és mvészetet pedig a renaiísance új iro- szágon és az újvilági gyarmatokon kívül még a
dalma (humanizmus) és mvészete váltotta fel. gazdag burgundi örökséget (Németalföld), Milánót
Az új találmányok közül a lpor véget vetett a ós Nápolyt is birta. A német ágé (Ferdinánd) vol-
lovagrend jelentségének, a knyxmyomtatás pe- tak az osztrák örökös tartományok, késbb Cseh-
dig szélesebb rétegekre terjesztette a tanultságot. és Magyarország. A Habsburgok óriási hatalma
Bz átalakító szellemi forradalom szülföldje Itália különös veszéllyel fenyegette Franciaországot,
Tolt, a klasszilíu> emlékek megrzje, melynek melynek királya, I. Ferenc fel is használt minden
sok kis állama mindmegannyi gyújtópontja lett alkalmat és eszközt veszélyes szomszédja ellen.
az új tudománynak és mvészetnek. Még a törököt is szövetségébe vonta s ezen érdek-
E. keresztény államrendjének veszedelmes el- szövetségnek esett áldozatul hazánk. II. Szolimán
lensége támadt a kelet felöl elre tör izlám hó- csak hazánkon át támadhatta a Habsburgokat. A
dító hatalmában. E támadás B-t elször az arabok mohácsi veszedelem (1526) még nem vonta maga
részérl érte, kik Észak-Afrikán áthaladva, a után a török hódoltságot, de a nemzeti király,
Pirenei- félszigetre törtek s itt megsemmisítették Szapolyai János halála után a török nem enged-
a nyugati gótok országát (711). Ezután százados hette, hogy a Habsburgok legyenek egyedüli urai
harcok kö\ étkeztek a félsziget keresztény lakos- az országnak. Elfoglalta az ország középs részét
sága és az arabok közt, melyeknek folyamán ala- (1541. Buda) és elsegítette az erdélyi fejede-
kultak ki a Pirenei-félsziget keresztény államai lemség megalakulását.
(Castilia, Aragónia, Na varra, Portugália). A két leg- Areformáció egyrészt a nyugati keresztény-
hatalmasabb keresztény állam Castilia és Aragó-
: ség hitbeli egységét bontotta meg, másrészt új
nia egyesülése maga után vonta az arab hatalom politikai pártalakulásokra vezetett az egyes álla-
végleges bukását a félszigeten (1492. Granada). mokban. Ahol teljesen gyzedelmeskedett, ott a
Míg az izlám ereje nyugaton egyre fogyott, fejedelmi hatalom ersödését vonta maga után
Kelet-E.-ban újult ervel lépett fel a török vesze- (Skandináv államok, Anglia), a hol csak részben
delem képében. A törökök a XIV. sz. közepén érvényesült, ott szembe helyezkedett a központi
léptek át E.-ba, s a korhadt görög csás/^árságot és hatalommal(Németbirodalcm Franciaország). Ná-
az össze nem tartó délszláv (szerb, bolgár) népe- lunk is a Habsbiirgellenes párthoz tartozott a pro-
ket legyzve, urai lettek a Balkán-félszigetnek. testáns Erdély. Csak a déli román államokban
További elnyomulásuknak a magyar nemzet ve- (Spanyolország, Portugália, Itália) nem tudott
tett gátat. Hazánk, mely az Anjouk alatt Kelet-E. gyökeret verni a reformáció. Ezekben a nép ers
nagyhatalmassága volt, az oligarchia elhatalma- katolikus érzésén kívül a szigorú óvóintézkedések
sodása folytán veszített ugyan erejébl, de még (inquisitio) akadályozták meg az új tanok terjedé-
mindig elég ersnek bizonyult a török támadások sét. A retbi'máció egyik fontos politikai eredménye
feltartóztatására. Hunyadi János harcai E. i je- volt, hogy egy táborba hozta B. protestáns álla-
lentségek voltak s nagy szolgálatot tettek a mait a Habsburgok világhatalmi törekvései ellen.
nyugati E.-i államoknak is. De Konstantinápoly A harcot maguk a Habsburgok idézték fel az
elestét (1453) sem
tudta megakadályozni s a ellenreformáció erszakos megkezdésével. II.
hatalmassággá lett, mellyel most
török ezzel E.-i Fülöp spanyol király állott a harc élére. De
már komolyan kellett számolni E. nemzeteinek. óriási hatalma megtört a németalföldiek hsies
Észak- és Kelet-E.-ban két szláv állam jutott ellenállásán, «gyzhetetlen» hajóhada pedig a pro-
jelentsebb szerephez. Az egyik Lengyelország, : testáns Anglia ellenében pusztult el. Kudarcai
mely Litvániával való egyesülése és a német Spanyolország romlását okozták, de a harcot a
lovagrend leverése által nagyhatalommá lett. De család német ága folytatta. II. Ferdinánd türel-
bels rendezetlensége, a nemesség túlságos sza- metlensége a 30 éves háborúba sodorta E. összes
badsága már magukban hordozták késbbi rom- katolikus és protestáns államait. A kezdetben gy-
lásának csiráit. A másik: Oroszország, mely zelmes Habsburgok hatahnát a svédek ós fran-
szétdaraboltsága folytán áldozatul esett a tatár ciák szövetsége törte meg.
hódításnak ós tatár rabságban sínyldött két szá- A 30 éves háborút befejez vesztfáliai béke
zadon át. A moszkvai fejedelmek azonban új életre (1648) új korszak kezdetét jelenti E. történetében.
keltették s a középkor végén a tatár khánságok Franciaország és Svédország vezérl szerephez
(Kazán, Asztrakán) területével gyarapodva, szá- jutottak. A Németbirodalom számtalan önálló ál-
mottev állást foglalt el Kelet-E.-ban. lamra bomlott s a birodalmi egység teljesen meg-
A középkori E. államrendjét, hatalmi és gazda- sznt. A Habsburgok ezután hatalmuk súlypontját
sági viszonyait teljesen átalakították a felfede- örökös tartományaikba helyezték át. Ezek közé
zések és a reformácw. A felfedezések által a Föld- akarták hazánkat is sorozni Innen magyarázha-
Európa — é6 — Európa

tók a vasvári békét (1664) követ önkényes és Franciaország XV. Lajos uralkodása alatt
katolizáló törekvéseik. Spanyolország az utolsó egyre mélyebbre sülyedt. Bels jóléte tönkre
Habsburgok alatt mindjobban alásülyedt. Tengeri ment, küls tekintélye aláhanyatlott s Angliával
hatalma átszállott az immár hivatalosan is füg- viselt szerencsétlen tengeri háborúiban legszebb
getlen Hollandiára, mely B. els tengeri államává gyarmatait vesztette el (Kanada, Kelet-India). A
küzdötte fel magát. Nagy-Britanviává bviüt Anglia ellenben e szá-
Csak Angliára nézve nem jelentett új korsza- zadban vetette meg jövend tengeri hatalmának
kot a vesztfáliai béke, mert a Stuartok majdnem alapját. De kormányfóríiainak elhibázott politi-
egy századig (H-OS— 1688) tartó uralma alatt al- kája a század végén a 18 régi amerikai gyarmat
kotmánya védelmével volt elfoglalva és bels elszakadását vonta maga után (1776—83); ezek-
harcok kötötték le. A Stuartok küls politikájuk- bl alakultak meg a;: Amerikai Egyesült-Álla-
ban is ellentétbe helyezkedtek a hagyományos mok.
angol politikával, mely a protestáns érdekek tá- A fejedelmi abszolutizmus, mely az Újkor ele-
mogatását ismerte feladatául E.-ban. Cromwell rö- jén, mint történelmi sziUíségesség, hatalmas és
vid uralma e tekintetben kivétel volt. Az angolok egységes nemzeti államokat teremtett, a XVIII.
sikeresen mérkztek meg a tengeren a hollandiak- sz.-ban elveszítette erkölcsi és történelmi jogo-
kal, bent pedig megvalósult Anglia és Skótország sultságát. Az alkotmányosság si hazájából, An-
reális uniója. De a Stuartok restaurációja után gliából indult ki már a XVII. sz. végén az a hatal-
a régi állapot állott vissza és Anglia másodrangú mas szellemi mozgalom, mely hadat üzent az ab-
hatalommá sülyedt E.-ban. Változás csak a «di- szolutizmusnak és Franciaországban vert széle-
csséges)) forradalom után jött létre. III. Orániai sebb alapon gyökeret A kiváló írók egész serege
Vilmos trónralópése után az alkotmány végleg (Montesquieu, Voltaire, Rousseau) támadta a régi
gyzedelmeskedett és Anglia ismét elfoglalta leadszert (ancien régime) és helyébe az alkotmá-
méltó h> lyét B. államai közt. nyosság és egyenlség megvalósítását követelte.
A XVII. sz.-ra esik a török birodalom hanyat- A felvilágosodás mozgalma B. összes országaiban
lása is. 11. Szolimán halála után (1566) véget visszhangot keltett s a XVIII. sz. második felében
értek a hóditások s ez jelezte a hódításra alapí- az uralkodók sem vonhatták ki magukat hatása
tott török hatalom gyengülésének kezdetét. Hiába alul. Fleg Nagy Frigyes, Mária T&'ézia és II.
igyekeztek jeles nagyvezéreik új hódításokkal József igyekeztek népeik jólétét elmozdítani.
lelket önteni a hanyatló birodalomba. A bécsi ku- Csak a felvilágosodás kiinduló pontjában, Fran-
darc (1683) után Magyarország felszabadulása ciaországban nem történt semmi az állapotok ja-
következett (Karlovic lb99), mely a pozsareváci vítására. Az abszolutizmus bnei és a kiváltsá-
(passzarovici) békében vált teljessé (1718). gos osztályok önzése itt másfél századon át annyi
A régi n igyhatalmak (Spanyolország, Német- bajt halmoztak össze, hogy azoknak orvoslása
ország, Törökbirodalom) hanyatlása és Anglia csak erszakos úton, forradalom által volt kivi-
bels háborújának idejére esett Franciaország het. A nagy francia forradalom 1789. megdön-
bels megersödése. A huguenotta háborúk sebeit tötte az abszolút királyságot s helyébe alkotmá-
IV. Henrik orvosolta, utána pedig Richeliou és nyos monarchiát létesített. De a tömegek szenve-
Mazarin fáradoztak bels egységén, melyet a kor- délye és bosszúvágya ezt is elsöpörte a király-
,

látlan királyi hatalomra alapítottak. Küls poli- ság helyébe köztársaság lépett s a rémuralom
tikájában ZJF. ivaros (1643-1715) azonban a megtizedelte az ancien régime híveit. A monar-
spanyol örökösödési háborúban súlyos veresége- chia bukása B. uralkodóit szövetségbe szólította
ket szenvedett és csak véletlen fordulatok után a francia köztársaság ellen. Az ifjú roszpublika
került a Bourbon-család mégis Spanyolország azonban gyzedelmesen verte vissza ellenfeleit s
trónjára. A spanyol örökösödési háborúval pár- forradalmi eszméit Franciaország határain túl is
huzamosan folyt a nagy északi háború (1700—21), diadalra juttatta (Belgium, Hollandia, Itália). B
melynek végs eredménye az volt, hogy Svéd- harcokban emelkedett naggyá Bonaparte Napó-
ország elvesztette eddigi vezérl állását Bázak-B.- leon, ki a dirchto! ium megbuktatása után elbb
ban és helyébe Oroszország lépett. Nagy Péter mint konzul, aztán mint császár állott Francia-
lángelméje nyitott utat az E.-i civilizációnak or- ország élére. E. fejedelmei ellene is folytatták
szágába és azt a nagyhatalmak sorába emelte. együttes harcaikat, de Napóleon 1805 — 10. mind
A XVIII. sz. további folyamán az osztrák örö- leverte ket, Poroszország és Ausztria területét
—
kösödési háborúban (1740 48) némi veszteség- megcsonkította, a Németbirodalmat Rajnai szö-
gel együtt maradt a német Habsburgok öröksége vetséggé változtatta, más királyságokat testvé-
Mária Terézia birtokában. A 7 éves háborúban reinek adományozott (Hollandia, Nápoly, Spanyol-
(1756-63) pedig Nagy Frigyes porosz király fél ország), Franciaország területét pedig megkét-
E.-val szemben megvédte a brandenburgi választó- szerezte. De mérhetetlen hódításvágya okozta a
fejedelemségbl porosz királysággá emelkedett bukását. Oroszországi kudarca után az E. népei-
országát és nagyhatalmi állást biztosított szá- ben feltámadt nemzeti eszme a lipcsei, majd a
mára. Ugyancsak az müve volt Lengyelország Waterlooi csatatéren megtörte hatalmát. Bukása
felosztásának megkezdése. Ezt az anarchiába után a bécsi kongresszus (1815) visszaállította
sülyedt országot II. Katalin cárn, Nagy Péter némi változásokkal B. régi államrendjét s ekkor
méltó utódja, egészen Oroszországba akarta ke- alakult ki a nagyhatalmak pentarchiája : Ausz-
belezni, de a porosz király Ausztria bevonásával tria, Nagy-Britannia, Franciaország, Porosz-
az oroszokat a zsákmányon való megosztózásra ország és Oroszország. Ausztria, Orosz- és Po-
kényszerítette (1772). roszország uralkodói azonfelül a szent szövetség-
Európa - 47 - Európa

ben egyesültek a fejedelmi <abszolutizmus fentar- 1867-iki kiegyezés megteremtette a dualisztikus

tására és a forradalmi eszmék elnyomására. E alapon álló Osztrák-Magyar monarchiát.
i-eakciós szövetség lelke Metternich, Ausztria kan- Hl. Napóleon, ki tótlen szemlélje volt a két né-
cellárja volt, aki éber figyelemmel kisórte és még met hatalom küzdelmének, Poroszország gyara-
csirájukban nyomta el a forradalmi törekvéseket podását féltékeny szemmel nézte s mikor területi
(Nápoly, Spanyolország). kárpótlásban nem részesült, hadat üzent Porosz-
De a népek szabadságvágyát és alkotmányos- országnak. De a remélt szövetségesek (Ausztria,
ságra való törekvését még e hatalmas szövetség Itália) elmaradtak s Bismarck az összes német
fegyveres ereje sem tudta féken tartani. A görö- államok erejét zúdította Franciaországra. A se-
gök szabadságharca törte meg elször a "szent dani katasztrófa III. Napóleont trónjától fosztotta
szövetségtl megállapított államrendet. Az 18S0- meg (1870 szept. 2.). A harmadik francia köztár-
iki párisi júliusi forradalom aztán megbuktatta saság pedig Paris kapitulációja után kénytelen
az abszolutizmusra hajló Bourbon-család uralmát, volt Elszász-Lotharingla átadása és roppant hadi-
Belgium elszakadt Hollandiától, mellyel a bécsi sarc árán békét kötni a gyztes németekkel
kongresszus összekötötte. Lengyelország felkelé- (Frankfurt 1871). Még Paris ostroma alatt, Ver-
sét azonban az oroszok vérbe fojtották. saillesban kiáltották ki az egyesült német fejedel-
Sokkal nagyobb vihar támadt az abszolutizmus mek I. Vilmos porosz királyt az újonnan alapí-
ellen 18é8. Most is Parisból indult ki a kezdet. A tott Németbirodalom császárjának (1871 jan. 18.).
februári forradalom elsöpörte a polgái-királysá- III. Napóleon bukását nyomban követte Rómának
got ; márc. 13. a bécsi nép megbuktatta Metter- az Olasz- királyságba való bekebelezése s ezzel be-
nichet; márc. 18. a berlini forradalom gyzedel- fejezdött Itália teljes egyesítése (1870 szept. 20.).
meskedett. Hazánkban az 1825 óta felmerült re- Az 1866-iki és 1870-7 1-iki háborúkkal Nyugat-
formeszmék egy csapásra megvalósultak az ápr. os Közép-B. mai államrendje megalakult, csak
11-iki korszakos törvényekben. Végigrohant a még a Balkán keresztény népei várták felszaba-
forradalmi szél Itália összes államain. Itt azonban dulásukat. Ezt is meghozta az 1877— 78 i ki orosz-
az alkotmányos vágy a nemzeti eszmével ersö- török háború. Az oroszok gyzelmei felszabadí-
dött. Itália felszabadítása és egyesítése volt a tották ket, de az orosz politika állandó befolyást
célja az olasz forradalonmak. Német földön is akart szerezni az újdonsült államok felett. Ezt
visszhangot keltettek a forradalmi eszmék s a megakadályozta a berlini kongresszus, mely lé-
frankfurti gylésen már felmerült a Németbiro- nyegesen módosította a san-stefanoi békét és vég-
dalom helyreállításának a terve. Az abszolutizmus leg megállapította az új államok (Románia, Szer-
azonban még egyszer és utoljára gyzött. Leg- bia, Montenegró, Bulgária) határait. Ausztiia-
elször Berlinben és Bécsben állott helyre a régi Magyarország megbízást kapott Bosznia és Her-
rend. Aztán Ausztria lever e az olaszokat, majd cegovina megszállására. Törökország ismét elke-
orosz segítséggel a magyar szabadságharcot, ililte az E.-i hatalmak közbenjárásával végs bu-
Franciaországban a második köztársaságot III. kását.
Napóleon abszolút császársága váltotta fel. A berlini kongresszus után Bismarck Andrássy
E. békéjét ekkor I. Miklós orosz cár zavarta Gyula gróffal megkötötte a Németbirodalom és
meg, ki elbizakodva eddigi sikerein, utolsó csa- Ausztria-Magyarország szövetségét (1879), mely
pa st késztilt mérni az egyre gyengül Törökbiro- szövetséghez 1883. Olaszország is csatlakozott. Az
dalomra. A keleti kérdés újra felszínre került, így létrejött hármas-szöveUíég ers gátat vetett
de Anglia és Franciaország szövetsége a véi-es Oroszország balkáni politikája és a francia köztár-
krimi háborúban (18.4— 56) jó idre visszaszorí- saság revanche-törek vésel ellen. A közös érdek e
totta az orosz hódító politikát és megmentette a két ellentétes kormányformájú hatalmat is szövet-
Törökbirodalmat. ségbe vonta (1897). Anglia kezdetben egyikcsopor-
1859-ben III. Napóleon, ki a krimi káború után tosuláshoz sem csatlakozott, de újabb idben a
tekintélye tetpontján állott, a szardíniái király Németbirodalommal való gazdasági és gyarmati
megsegítésével megindította Itália egyesítésének versengése miatt a hármas-szövetség eUen fog-
munkáját. Ausztria elvesztette Lombardiát, majd lalt állást.
a kisebb fejedelemségek (Paima, Toscana, Mo- A berlini kongresszus óta az E.-i államrendben
dena) tízték el uralkodóikat, 1860—61. pedig Ga- az a változás történt, hogy Norvégia elszakadt
ribaldi foglalta el a nápolyi királyságot. 1861-ben Svédországtól (1905), Bulgária pedig függetlení-
aztán megalakult az Olaszkirályság, mely Ve- tette magát Törökországtól (1908). Ugyanekkor
lence és Róma kivételével magában foglalta az Ausztria-Magyarország végleg birtokába vette
egész félszigetet. — annektálta Bosznia-Hercegovinát. A reményei-
1866-ban a Német-szövetség két vezérállama, ben csalódott Szerbia erre, bizva Oroszország és
Ausztria és Poroszország közt tört ki a régóta Anglia támogatásában, majdnem háborút provo-
lappangó ellenségeskedés. A königgratzi vereség kált, de a Németbirodalom határozott állásfogla-
egy csapással szorította ki Ausztriát német és lása eltt Oroszország is meghátrált s az E.-i há-
olasz földrl ; Velence az Olaszkirályságé lett. ború veszélye egyelre elmúlt. 19 2 okt-ben azon-
1

Poroszország területében meggyarapodva az ban a Törökország ellen szövetkezett négy Balkán-

Észak-német szövetség élére állott s lángesz állam Szerbia, Bulgária, Montenegró és Görög-
:

ininisztere, Bismarck, mesteri kézzel készítette ország, a nagyhatalmak közbelépését visszauta-

elö a német egység megvalósítását. Ausztria most sítva, háborút támaszt^)tt E. keletén. E nagy bal-
már kénytelen volt Magyarország régi alkotmá- káni háború, mely kétséges kimenetel, t^ból ko-
nyos jogait és állami önállóságát elismerni s az moly veszedelemmel fenyegeti az E.-i békét
 —

Európai Duna-bizottság — 48 Európai utipodgyász-biztosító r.-t.

Az alkotmányosság elve a XIX. sz. végén E. laibachi és veronai kongresszus (1820—22) to- ;

összes államaiban uralkodóvá lett. Még Orosz- vábbá az I. londoni konferencia (1829—30), me-
országban is kénytelen volt a cári abszolutizmus lyen a görög kérdést és a II. londoni konferen-
a meg-megújuló merényletek hatása alatt az al- cia (1830—31), melyen a belga kérdést megoldot-
kotmányoság útjára térni s a birodalmi duma ták; Uyen volt továbbá az 1840—41. és 1850—
egybehívásával némi befolyást engedni a nép- 52-iki londoni konferencia, mely a keleti és a
akaratnak a közügyekre (1905). Törökországban schleswig-holsteini kérdéssel bajlódott. EmUtendö
az 1908-iki új-török forradalom vetett végett a még az 1856-iki párisi kongresszus, mely a keleti
romlott szultáni kényuralomnak s megteremtette kérdéssel (1. o.) foglalkozott szintúgy az 1878-ikl
;

az alkotmányos életet. Portugáliában az abszolu- és 1880-iki berlini kongresszus (v. konferencia).

tizmusra hajló királyságot az 1910. kitört forra- Európai nemzetközi jog, 1. Nemzetközi jog.
dalom buktatta meg s helyébe megalkotta E. leg- Európai nyelvek. Az E. legnagyobb része az
fiatalabb köztársaságát. Tagadhatatlan azonban, indogermán nyelvcsaládhoz tartozik, mely egy-
hogy a parlamentarizmus E. igen sok államában általán az indogermán népek magas mvelt-
bels bajokkal küzd s a pártok harca sok helyütt sége folytán legelterjedtebb az egész földön.
tartósan bénítja az alkotmányos fejldést és bels Az indogermán nyelvek több családra oszol-
megersödést. Egyrészt a nemzetiségi kérdés nak. Délnyugaton, Görög- és Törökországban
nyugtalanítja az olyan államokat, inelyeknek a görög nyelv (új -görög), mely az ó-göröghöz
nincs nyelvileg egységes lakossága (Ausztria", igen hasonlít, bár ersen eltér némely nyelvjárása;
másrészt a szociális kérdés az, mely még az egy- az albánok nyelve, mely eredetileg a szlár és
séges nemzeti államokat is súlyos válságok elé litván nyelveknek volt közel rokona, de ers gö-
állítja. rög s latin hatást szenvedett a latinból (melynek
;

—
Irodalom. Hunfalvy, Egyetemes Földrajz I lü. k., Buda- régi idben csak három dialektusa volt umbriai, :

pest 188i— 1890; Hettner, Qrandzüge der Landerkunde I., oszk és latin) keletkezett a római birodalom bu-
Leipzig 1907 Wagner, Lehrbuch der Geographie, Hannover
;

Leipzig l'JOO; A. Petermann's, Mitteilungen, 1900—1912;

kása után a hat román nyelv az olasz, spanyol,
:

Behm's, Geographisches Jahrbuch, 1900 — 1911 Reclus, Qéogr. portiigái, francia, oláh és rétoromán ; hetediknek
;

nniv. I. A különféle Világtörténelmeken és gyjteményes tekinthet a provencei v. provengcd nyelv, mely-

munkákon (Heeren. Ukert, Lamprocbt, Onckeu, Hirzel) kí-
Tül említendk Wachsmuth, Europáische Sittengeschichte, nek a
:
trubadúrok korában érdekes irodalomtört.
Aitoiia 1831—39 5 köt.; Klemm, Kulturgeschichte des szerepe volt. A hajdan egész Nyugat-Európában
•hristlichen E., Leipzig 1851, 2 köt. ; Bre.vsig, Kultur- elterjedt fe/ía nyelvnek most már csak két ága
geschio ite d3r Neuzeit, Berlin 1931, 2 köt. Dyer, Hisiory
:
él, a kymri Walesben és Bretagneban és a ga-
of modern Európa, írom the fali of Constantinople, London
—
1901 03, 6 köt. üebidour, Histoire diplomatique de l'Europe dheli irlandban és Skótországban. A germán csa-
;

1814-1878, Paris 1890, 2 köt.: Btoch, L'Enrope poütique ládba tartozik az angol, holland, németalföldi és
et sicial. Paris ISiS, 2. kiad.
; Seignobos, Histoire pulitique
de l'Europe contemporaine, u. o. 18a7 Kreeman, flistorical skandináv egy részrl és a felnémet másrészrl,
;

ge!)grapliy of Europe, London 1903, 3. kiad. A történelmi A szláv-lett család, mely els sorban szláv és lett
atlaszok közUl Sprnner-Menkes, Wolf és Droysen mdvei ágakra oszlik, nagyon kiterjedt a szláv ágon.
nevezetesebbek.
A keleti és áéZ-szlávsághoz tartozik az orosz (a
Európai Duna-bizottság, 1. Duna. kis-orosz dialektussal), rutén., feliér-orosz, bolgár,
Európai egyensúly (ném. EuropaiscliesGleich- szerb, horvát, dalmát és szlovén. A nyugati és
gewicM, franc, balance-équilibre) alatt az állam- északi szlávsághoz tartozik a lengyel és cseh, az
szerzdéseknek azt a rendszerét értjük, amelynek utóbbival közel rokon tói s a kihalt alsó és fels
célja, hogy egy európai állam se legyen képes szorb nyelv. A szláv nyelv uralmát sok helyütt
magában v. másokkal egy harmadik állam füg- megszakítja az urál-altaji nyelvcsalád, melynek
getlenségének megszüntetésére. Bár a politikai Európában négy ága él 1. az ugor, melyhez a
:

egyensúlynak hasonló gondolatával már a görö- magyaron kívül a finn és lapp nyelvek tartoznak,
göknél is találkozunk, az B. alapjának mégis a továbbá a mordvin, cseremisz, zrjén, votják;
vesztfáliai békét (1. o.) kell tekinteni, amelynek 2. a török-tatár nyelvcsalád, melyhez a török,csu-
idevágó rendelkezéseit az utrechti békekötés vas, stb. tartozik, 3. ^ szamojéd,^- a mongol,ínelY-
(1713) és az augsburgi (1686) és hágai (1673 és hez az alsó volgamelléki kalmükök tartoznak. Egé-
1701) szövetségek megersítették. Az B. gondo- szen elszigetelve állnak a baszkok, a Pireneusok-
lata hozta létre a hánnasszövetséget (1. o.) és a ban, nyelvük az egykor elterjedt ibériai nyelvnek
francia-orosz szövetséget. L. Politikai egyensúly lehet maradványa.
elmélete. Európai Oroszország, 1. Oroszország.
Európai északi-tenger, 1. Norvég tenger. Európai Törökország, 1. lörökország.
Európai keménybörü hal, 1. Éálistes. Európai utipodgyász-biztosító részvénytár-
Európai koncert. Ezzel a kifejezéssel az 1814 saság, alakult Budapesten 30u,000 alaptkével K
márc. 1. chaumont-i szerzdésben és az aacheni 1907. Az utipodgyászbiztosításnak új, igen egy-
kongresszusnak 1818 nov. 15-iki jegyzökönyvében szer módját vezette be. Forgalomba hozott ké-
találkozunk elször, utoljára pedig (hivatalosan) a szen kiállított biztosítási kötvényeket, miáltal
III. párisi békekötés (1856 márc. 30.) 7. pontjában. ezen biztosítási ágazatot egészen átformálta.
Ertjük pedig alatta a nagyfiatalmaknak azon szö- Ilyen kötvénnyel, feltételeihez képest, a podgyász
vetségét, moly által ezek az európai béke biztosí- az utazások és bárhol való tartózkodások alatt
tása érdekében arra kötelezték magukat, hogy tz, betöréses lopás, rablótámadás, a szállítási esz-
fehnerül viszályaikat közös kongresszusokon fog- közt ért baleset, felsbb erhatalom, elveszés,
ják ezentúl testvéri egyetértéssel kiegyenlíteni. hiány és sérülés által okozható károk ellen van
Ilyen kongresszusoknak tekinthetk a troppaui. biztosítva. Ez az intézmény az egész világban
 EURÓPA ÁRPAD

REVAI-LEXmom
LLÁL.VKOR 907 ^«^-

JRÉVAI-KARTOGRAFIA.
 EURÓPA MATYAS KIRÁLY RALA

RÉVAI -LEXIKON.
 .

EVÉBEN ESA KÖZÉPKOR VEGÉN.

50 70 80

ffiisl
sek\. SZtMSAG
50

RÉVAI-KARTOGRAFIA
 EURÓPA A PASSZA

REVAI-LEXIKON.
DVICI BEKÉ UTÁN.

RÉVAI-KARTOGRÁFIA.
 EURÓPA I. NAI

líÉVAl-LEXIKON.

'^1
LEÓN IDEJEBEN motijiix

JtÉi^AI-JCARTOGRÁFlA .
 ;,

Europe 49 Burysakes

utánzásra talált. Magának az E.-nak eddig már Enryaleae (Osztottkaruak, *ii»t), a Kígyó-
Ausztriában, Nómet-, Francia- és Olaszország- karú tengeri csillagok (Ophiuroidea) egyik rendje.
ban, Svájcban, Hollandiában, Bolgiumban és az L. Kigyókarú tengeri csillagok.
egész Ozmán birodalomban vannak fiókjai. Az Euryalos, az argonauták vállalatának, az epi-
B. alapítói, illetve frészvényesei a Magyar ál- gonok Theba elleni hadjáratának és a trójai há-
:

talános takarókpénztár r.-t, a Triesti általános borúnak egyik hse,

biztosító társaság (Generáli), az Els osztr. álta- Enryanthe Gham. et Schlecht. (i»»v.), 1. Amo-
lános baleset ellen biztosító társaság és a Mün- reuxia.
cheni Rückversicherungs- Qesellschaí't. Eurybiades, a spártai hajóhad vezére, egyút-
Europe v. Európa (gör. a. m. a messzire elte- tal az egyesit görög hadsereg fvezére a máaodik
kint), eredetileg az észak-görögországbeli Epi- perzsa háborúban (Kr. e. 480). Midn Xerxes a
rus országnak fó-istenasszonya, Zeus Euryopa Thermopylae szoroson átkelt, hazája védelmére
ni mása, Okeanos és Thetis leánya. Isteni kul- vissza akarta vezetni hadát, s csak midn The-
tusza utóbb elhomályosodván, Phoinix és Peri- mistokles azzal fenyegetzött, hogy az athéniek
mede leányaként szerepelt s minthogy Phoinix- átvándorolnak Itáliába, egyezett abba, hogy a
nak eredetileg görög alakját a kisázsiai görögök hajóhad Salamis mellett együtt maradjon. A gy-
Phoinikia (Poenicia) névadó sének tekintették, zelem után olajfakoszorút szavaztak neki.
B. föníciai királylánnyá lett s Phoinix mellett a Euryconcbia, 1. Chamaeconchia.
föníciai Agenort is atyjaként emlegették. Ilyké- Eurydike, görög nimfa, Orpheus felesége.
pen az az si monda, mely B. nak Zeustól rablás Euryhalin állatok, azok az állatok, melyek a
útján való megszerzésérl beszélt, szintén Föní- sótartalomnak nagyobb ingadozásait kiállják. Ez-
ciába helyeztetett, s azt mesélték, hogy a király- zel ellentétben azokat az állatokat, amelyek bizo-
leány Tyrusban v. Sidonban virágokat tépett a nyos meghatározott sótartalomhoz vannak kötve,
mezn s ekkor Zeus bika képében közeledett stenohalinohiak nevezik.
hozzá, megejtette s a tengeren át Krétába vitte, Earykeplial (eurikefál), 1. Koponya.
hol tle származtak a sziget hatalmas királyai. Eurykleia, Odysseus öreg dajkája, aki koldus-
Europlien, Eurofén.
1. ruhában hazatért urát, midn lábát megmossa,
Europium (Eíi), atomsúlya 152'0. B ritka egy sebhelyérl rögtön felismeri.
elemet, melynek sajátságai igen kevéssé ismere- Eurykles, egy athéni jós és hasbeszél neve
tesek, Demargai íedezte íel 1896. az addig ho- késbb a hasból beszélk közös neve.
mogénnek gondolt samariumhan. Létezését ez Eurylaemua (áUat), I. jRicska.
utóbbi elemben 1892. Lecoq de Boifbaudran és Eurylochos, Homerosnál Odysseus egyik kísé-
Grookes valószínnek tartották. Vegyíüoteít tisz- rje és rokona, ki Kirke varázslón csábításainak
tán 1904. Urbain és Lacombe állították el. Há- derekasan ellenáll s így megmenekül a disznóvá
rom vegyérték alkatrészként foglaltatik eddig való változtatástól, de Thrinakia szigetén viszont
ismert vegyületeiben. E-oocid, EujOj, a szulfát- az, ki társait Helios tulkainak levágására ráveszi
bólkeletkezik, ha azt 16W-T& melegítik. E.-szul- s ezzel a maga és társainak vesztét okozza.
/aí,Eu2(SOj8.8HjO,halványrózsaszínükristályok. Eurymachos, Homeros Odysseiájában Pénelo-
Europos, város, 1. Rhaga. pénak egyik kérje.
Eurósz (gör., lat. eunis) a. m. délkeleti szél. Eurymedon, 1. Agamemnon kocsisa, kit Aigis-
Eurotas, Lakonia királya hagyomány szerint
; thos megölt. — 2. E., az athéni Thukles fia, a
róla nevezték el az Eurótasz folyót (1. o.). peloponnesosi háborúban (Kr. e. 425) honfitársai-
Eurótasz ("FamZo v. Iri-pntamo), 80km.hosszú nak egyik vezére volt Szicíliában, de kudarca
folyó a Morea-félszigeten Görögországban. For- miatt pénzbirságra ítélték. 414-ben ismét Szicí-
ráspatakjainak legjelentékenyebbike Árkádia és liában harcolt, ahol 413. Szirakuza mellett elesett.
Lakonia határán Kutrubukhia falu közelében fa- Eurynome, Okeanos leánya, ki Zeustól a há-
kad az E. elfolyik a meredek Vurlia mellett, föl-
; rom charist szülte ö fogta fel a kis Hephaistost
;

veszi legnagyobb mellékvizét, az Oínust (most is, midn Héra az Olimpusról ledobta.
Kelefina) és azután Sparta síkságát öntözi, ahol Enrypyjsra Ouvatgém.
(állat), 1.

déli gyümölcsfák árnyékolják be vizét és egy Eurypyffidae Guvatgémfélék.

(állat), 1.

török eredet híd visz át rajta. Odább a Tayge- EurypyloB, több görög hérosz neve :Í.E., thes-
tosz ágai szk mederbeszorítják; ezek közt át- saliai hérosz, Euaimon fia. a trójai háborúban a
törvén, a Marathoniszí-öböl partjainak homokjá- thessaliaiak egy csapatának vitéz vezére. 2. E., —
ban vész el vize csak ritkán ér el akkora ert,
; Kos görög sziget nemességének mondai se, kit
hogy a tengerhez juthasson. a szigetre vetdött Herakles megölt. 3. E. —
Eurotium Ldnk (növ.), az Aspergülus (1. o.) Patraiban (a mai Patrasban) évenkénti ünneppé
gombagénusz elavult neve. tisztelt hérosz, Euaimon fia, ki ott Dionysos kull-
Euru, régi magyar személynév, mely kétség- tuszát megalapította, amennyiben felszentelte a
kívül a mai «r» szónak felel meg. Dionysos-Aisymnetes képét tartalmazó szent Iá dát
Enrus (lat.), 1. Eurósz. melyet senkinek sem szabad kinyitnia, különben
Euryale, a Gorgók egyike (1. o.). megrül, mint E., ki kíváncsiságból felnyitotta.
Euryale Salisb. (növ.), a Nymphaeaceae család Az 1. E.-szal való összetévesztéscn alapul az a
gónusza, amelynek egyetlen faja, az E. ferox monda, hogy e ládát E. a trójai háborúból hozta
Kelet-Ázsia meleg tájainak vizeiben él. Nagy, ke- magával.
rek uszóleveleivel s a vízbl kiemelked nagy, Eurysakes, a salamisi Aiasnak fia, kit Ath4a-
piros virágaival a legszebb vízinövények egyike. ben héroszként tiszteltek.
mmi Sfi íeetUtmm. Tll. köt.
 :

Eurysthenes 50 Eusthatios

Eurysthenes, 1. Heraklidák. monstratio evangelica 20 kv. Chronicorum cano- ;

Eurystheus, a Herakles-monda fhse, Sthe- num omnimoda história Világtörténet Egyház- ; ;

nelos és Nikippe gyönge, tehetetlen fia, ki Héra történelem 10 kvben; Topikon, a szentírásban
intrikája folytán elbb születik meg, mint Zeus elforduló helyek Húsvéti cyclus a császár kí-
;

ós Alkmene fia, az óriás erej Herakles, s ki ez- vánságára Konstantin élete 4 kv. MarceUus, a
; ;

által Herakles urává lesz. Herakles halála után sabeUianismusba esett püspök ellen irt könyvei
a hs flai ellen dühöng s az ket befogadó várost stb. Munkáit sokszor kiadták. Legújabban Bedjan
haddal támadja meg, de Herakles egyik fia megöli. P. (Leipzig 1897). V. ö. Grivellucci, De fede stor.
Eurystomata a.m. Szélesszájúak, 1. Kígyók. dl Busebio (Liverko 1888) Ghdsckmid A., Unter- ;

Eurytherm állatok azok, melyek tetemes h- suchungen über E. (Stuttgart 1886).

mérsékletben különbségeket kibírnak ellentéte
; Euskirchen, a hasonnev járás székhelye Köln
stemtherm. porosz kerületben, vasút mellett, (1910) 12,412 lak.,
Eurytion, a görög mondában thessaliai ken- jelentékeny posztógyártással, gyapjúfonással, br-
taur, ki a lapitha Peirithoos lakodalmán részegen cserzéssel, több gzmalommal, sörgyártással, vas-
visszaél a vendégjoggal s a menyasszonyra veti öntökkel, szappan-, harisnya- és cukorgyártással.
buja kezét. Ez volt az oka a lapithák és kentaurok Euspongia, 1. Szivacsok.
harcának s maga az eset a görög irodalomban a vad Eustach-cs, a. m. Eustach-féle kürt (1. 0.).
ösztönök veszedelmének sokat említett példája. Eustach-féle billenty (valvula E.), a szív
Eurytos, mitikus görög hs, Oichalia királya, jobb pitvarában az alsó fgyüjtér nyílásának
a legkülönb íjász, ki elbizakodottságában Apollón alsó szélétl a két pitvart elválasztó falhoz hú-
zódó red. Felnttben gyenge, embrióban arány-
Istent is versenyre hívja s ezért Apollón lenyilazza,
lag ers igen fontos szerepe van az embrió vér-
íját fia, Iphitos örökölte, ez Odysseusnak ajándé- ;

kozta, ki ebbl lövi nyilait neje kérire. Késbbi keringésében, u, i. az alsó fgyüjtéren beöml
mondában Herakles ölte meg B.-t, mert az íjazás-vért a pitvarok sövényén ilyenkor meglev nyí-
ban való gyzelmi díjként kitzött leányát, lolét láson át (fenestra ovális) a bal pitvarba téríti át.
meg akarta tle tagadni. L. még Aktorion. Eustach-féle kürt (fülkürt, tuba Eustachü),
Euscopol, 1. Scopolaminum hydrobromicum. a dobüreget az orrgaratüreggel összeköt, oldalsó
Eusebia (gör.), jámborság. részében csontos, bels (medialis) részében porcos-
Eusebia, város, 1. Caesarea. hártyás, nyálkahártyával bélelt cs, mely a dob-
Eusebianusok, Eusebius nikomediai püspök, üreg és a küls légkör közötti légcsere közvetí-
késbb konstantinápolyi patriarcha, Arius hívé- tésére szolgál.
nek követi. Szemiariánusoknak is nevezték ket, Eustachio, Bartolommeo, olasz anatómus, szül.
mert mérsékeltebb álláspontot foglaltak el a niceai San-Severinóban a XVI. sz. elején, megh. Fos-
zsinat hittételei és Arius tanai közt. sombroneba, della Roveré bíboroshoz való utazása
Eusebius, esztergomi kanonok, a pálosok rend- közben 1574 aug.-ban. Rómában tanult, ott a pápa
jének alapítója, 1. Özséb. házi orvosa és egyetemi tanár lett. E. fedezte tel
Eusebius.l.eme^ai, szül. Bdesszában, Mezopotá- a mellékveséket, a mell nyirokjának Aik- útját, az
miában, a 111. sz. vége felé, emesai püspökké vá- maeon óta elfelejtett halló-kürtöt
Eustach-féle (1.

lasztották, de az arianizmus barátja lévén, hívei kürt), a hallóporcok alatt lév kengyelt ós a véna
elzték kegyben áUott Constantiusnál, aki
; t a cava inferiornak a jobb pitvarba benyilásánál lev
perzsa háborúba is magával vitte. Megh. 359-ben félhold-alakú billentyt (1. Eustach-féle hillenty).
Antiochiában. Kiváló szónok és vitázó író volt. Müvei Opuscula anatomica (Venezia 1563, Lei-
:

Mveit E. Bmiseni quae supersunt opuscala graeca den 1704. és Delft 1726); Tabulae anatomicae
címen adták ki (Elberfeld 1829). (már 1552. készen voltak a rajzok vésetei, de csak
2. E., nikomediai püspök, élt a Hl. sz. végén s 1714. adta ki ket Lancisi Rómában Genf 1717; ;

a IV. sz. els felében tanult Antiochiában. Éles

; Albinus 1744. Leidenben). V. ö. Ghoulant, Gesch.
esz ékesszóló, de e mellett nagyravágyó fórflu der anatomischen Abbildung (Leipzig 1852).
volt. Az ariánusok védelme miatt számzték, Eustachius, szent, megh. 118 körül. A legenda
328. visszatért és Konstantin kegyence lett, akit szerint vadászat közben egy szarvas agancsai kö-
halála eltt meg is keresztelt. 339-ben konstanti- zött a keresztre feszített Üdvözítt látta volna,
nápolyi püspök. Megh. 341. minek következtében feleségével ós két íiával
3. E., cezareai püspök, történetíró, Pamphüi kereszténnyé lett vértanúi halállal múlt ki Had-
;

melléknévvel. Szül. Palesztinában 270 körül, rianus alatt Rómában. Azonossága Piacidus római
megh. 340 körül. Cezareában híres iskolát alapí- hadvezérrel idbeli nehézségekbe ütközik. A va-
tott. Galerius keresztényüldözése idején Egyip- dászok védszentje emléknapja szept. 20.
;

tomban élt, elfogták, de ismeretlen módon meg- Eusthatios, 1. antiochiai, szent, szül. Side-ben,
menekült. Az üldözés után cezareai püspök lett Pamílliában, megh. 337., elbb beröai püspök, majd
(314). Részt vett a niceai (325) zsinaton, ahol Arius 323. antiochiai patriarcha részt vett a 325-iki
;

ellen szavazott. Ennek dacára az ariánus ér- niceai zsinaton. Az eretnekek iránt tanúsított szi-
zelm püspökökkel állandó barátságos összeköt- gora miatt az ariánusok bevádolták öt Konstan-
tetésben volt, minek folytán hitét gyanúba hozták. tin császárnál, aki Thráciába számzte. Mveibl
Tudományos, becsületes, igen buzgó, békeszeret csak apró töredékek maradtak ránk (összegyjtve
udvari püspök volt. Nagy Konstantin állandó ke- Fabricius által, a Bibliotheca Graeca-ban).
gyence. Mint történetírónak elhervadhatatlan ér- 2. E., sebastei, szül. Cezareában, Kappadóciá-
demei vannak. Pontosabb iratai Origenes apoló-
: ban, a szerzetesi élet terjesztje Pontusban és
giája, 6 kv.; Praeparatio evangelica 15 kv.; De- Örményországban a 360. óv körül, megh. 380.
 ' .

Eustrongrylosls - 51 - Butin

Sebastoi püspök. Túlzó szigorát az aszkézisben, to- Eutektikam. Ha két vagy több fémet össze-
vábbá a házasság ellen irányult tanítását a gan- olvasztunk (ötvözünk), a fémek százalékos meny-
grai ügyházi gyiüokezet 357. elvetette. nyisége szerint az ötvéuy olvadáspontja más és
3. E., Makrembolita, bizánci patrícius a IX. más. A legnagyobb olvadási pontot, illetleg fa-
sz.-ban írt egy 11 könyvbl álló unalmas görög
; gyási (megmerevedés]) pontot nevezzük E.-nak.
regényt Hysminias és Hysmine szerelme c. alatt Eutektikus ötvény az, melynek alkotó féméi
ós egy talány-gyjteményt jambusokban. A re- minden kiszivárgás nélkül, vagyis egyszeiTe fagy-
gényt kiadta Toucher (Leipzig 1792) Le Bas (a ; nak meg. Ilyen pl. a 87''/o ólmot és 13»/o antimo-
Scriptores erotici gyüjt.-bon, Paris 1856) Hercher ; niumot tartalmazó ötvény. B kifejezés a kzet-
Script.erotici (Leipzig 1859); a talányokat Hilberg tanban is használatos.
(Wien 1876) és Treu (Breslau 1893). Euterpe (gör. a. m, gyönyörködtet), a kilenc
é. E., tessalonikai, szül. Konstantinápolyban, múzsák egyike, 1. Múzsák.
elbb szerzetes, diakónus, majd az ékesszólás ta- Euterpe Mart (kelpálma, palmitó, növ.), a
nára u. ott, 1160-tól tessalonikai érsek. Megh. pálmák génusza 10 Amerika forróvidéki
fajjal
1194. Irt egy sok tudásról tanúskodó kommentárt erdeiben.Karcsú, magas, simatörzs fák szárnyas,
Homeroshoz (Róma 1542- 50, 4 köt. Stallbaum- csüng szárnyú levelekkel, seprszoi-en csopor-
;

tól Devarius regiszterével Leipzig 1825—30, 7 tosított s gömbölyded, egymagú sötétkék v. ibo-
köt.) egyet Dionysios Periegeteshez (legutóbb ki- lyaszín bogyóval. Az E. oleracea Mart. törzse
;

adta Bemhardy, Leipzig, 1828). Pindai'oshoz 37 m. magas. Brazília és Guyana nedves erdeiben,
írt kommentárjának azonban csak a prológusa különösen Pára városa körül, továbbá az Antil-
van meg (kiadta Schneidewin, Göttingon 1837), lákon terem, levele féssen szárnyas. Lilaszín
végre tömérdek hittudományi, történeti dolgoza- gyümölcsének vékony húsából kedvelt ital lesz.
tot, beszédeket és leveleket, amelyelínek egy ré- Törzsét gyakran oszlopnak vagy szai-ufának hasz-
szét Tafel Bustathii opusciila c. alatt (Frankfurt nálják, azért palliszád- v. oszloppálmának is
1832) adta ki. 21 szónoklata között van egy, mely- hívják. Fiatal levele meg a ríigye megfzve jóíz
ben Manuel és Dukas János császároknak a ma- étel (pálmakáposzta); nyersen finomra metélve
gyarokkal viselt háborúiról emlékezik meg. V. ö. ecettel és olajjal salátának készítik el. Az E. edulis
Kuún Géza gr. értekezését a Századok-ban 1894.; Mart. keletbraziliai, 25—30 méter magas, csak
Krmnbacher, Gesch. d. byzant. Litt. De Migne, 16 cm. vastag, de tövén gyakran megvastagodik.
;

Patrologia Graeca (135—6. köt.). Levele féssen szárnyas, gyümölcse olajszín,

Enstrongylosis, a kutyák betegsége, melyet különben alakjára meg nagyságára nézve a kö-
az óriás Eastrongylus-féreq (E. gigás Rud. v. E. kényhez hasonló. A vízben megpuhított és szétre-
xisceralis Dies.) okoz. Ez a 14 —áO— 100 cm, szelt gyümölcs húsa megszrve sr, kékszín,
—
hosszú és 4 12 mm. vastag, vérvörös féreg i-end- jóiz pép (assai).
szeilnt a vesemedenczében telepszik meg s vér- Enllianasia (gör.) a. m. a halálkínok enyhí-
vizelést, ingadozó járást, ideges jelenségeket, st tése. Az orvos azon törekvésének a jelzése, hogy
néha a veszettségi'e emlékeztet tüneteket okoz. az elkeriilhetetlen halált megfossza gyötrehneitl.
A betegség sokszor halálos kimenetel s a bon- Eszközei a fájdalomcsillapító, görcsöket szntet
colás a vesemedence tetemes kitágulását, a vese- szerek, a vég közeledésének eltitkolása stb. Az or-
állomány elsorvadását deríti ki. Néha a húgyve- vosi beavatkozásoknak a halált még akkor sem
zetben és a húgyhólyagban, ritkán a hasüregben, szabad siettetni, ha a beteg bizonyosan menthe-
a májban, a mellüregben, st a szívben is el- tetlen s a megváltó halált epedve várja.
fordul. Hazánkban csak két esetben találták kutya Eutbymia (gör.), kóros boldogságérzet, mely-
hasüregében (Bátz I.). A betegség tennészete az nek fokozására -különböz, néha kellemetlen cse-
esetben, ha a vesében van a féreg, a véres vizelet lekményeket is elkövet a beteg (euthymopraooia).
mikroszkópos vizsgálatával, vagyis a peték kimu- Euthymios Zigabenos v. Zigadenos, konstanti-
tatásával történhet. Orvosolni legfeljebb sebészi nápolyi tudós bazilita szerzetes a XII. sz.-ban.
beavatkozással, a megtámadott vese kiirtásával Megh. 1118. Alexius Coninenus császár paran-
lehetne. Bevándorlási módja még ismeretlen, vé- csára megírta az ortodox vallástételok védelmét
dekezni ellene nem tudunk. Egypár esetben embe- az eretnekek ellen (Panoplia dogmaticae fidei or-
ren, azonkívül lovon és szarvasmarhán is meg- thodoxae,Tergovist, Oláhorsz. 1811), a négy evan-
figyelték. geliumlioz való kommentárját (kiadta Mathaei,
Enstrongylns ffigas Biid. (Strongylus gi- Leipzig 1792., újabban Berlin 1845) továbbá Dá- ;

gás, állat), a Fonálférgek (Nematheiminthes) vid zsoltárainak kommentárját (Theophylactus

osztályába, a Strongylusfélék (Strongylidae) csa- müveinek gyjteményében, Velence 1530).
ládjába tartozó féregfaj. A kutya, farkas, róka, Euthynoiira, 1. OtiJioneura.
ormányos medve, szarvasmarha ós a rozso-
ló, Euthytonou, 1. Eutitonon.
mák veséiben tartózkodik, de emberben is talál- Eutichianusok, 1. Eiityclies.
ták. Fejldésmenetét még pontosan nem ismerik. Eutin, az Oldenburghoz tartozó egykori Lübeck
A hím 40 cm. hosszúságot is elér s 4—6 mm. fejedelemség székesfvárosa, a Kis- és Nagy B.-i
vastag a nstény egy méter hosszúra és 12 mm. tavak közt, vasút mellett, (i9io) 6211 lak., gép-,
;

vastagságra is megnhet. sör- és kályhagyártással, gzfürészmalommal,

Eusztiíosz (gör.) a. m. szép oszlop-távolsággal nyilvános könyvtárral (30,000 kötet). Régi város-
biró épület (1. Intércólumnium). kz oszlopoknak háza mellett a legjelentékenyebb épületei a nagy-
egymás közötti távolsága ily épületnél 2V4— 2V« hercegi kastély képgyüjteménynyel ós szép park-
alsó törzs-átmér volt. kal és a régi, Szt. Mihályról elnevezett templom
Butlng: 52 Euxantlnsav

(a XII. sz.-ból) hegyes toronnyal. E. szülvárosa ab rbe condita) Róma alapításától Valens trónra-
Weber Károly Máriának, akinek emlékére 1890. lóptéig (364) egyszer, világos stílusban, eléggé
szobrot is emeltek. pártatlan ítélettel. Am kedveltségre tett szert,
késbbi történetírók folytatták, st görögre is for-
Euting, Jidius, német orientalista, szül. Stutt-
gartban 1839 jül. 11., egyetemi könyvtámok, 1880 dították. Magyarra 1832. Homonnai Imre fordí-
óta egyúttal egyetemi tanár Strassburgban, A totta le. A folytatásokkal együtt História mis-
keleti nyelveket Tübingenben, Parisban, London- cella címen kiadta Eyssenhardt (Leyden 1729) és
ban ós Oxfordban tanulta és több izben járta be a Droysen, a Monumenta Qermaniae historicában
keletet, honnan számos ó-sémi felirat mását hozta, (Berlin 1879).
melyeket a strassburgi egyetemnek adott át. Fö- 2. JE; a keletrómai Arkadius császárnak kedvolt
miivei: Qolasta (1867) Punische Steine (1871);
; rabszolgája, ki Ruflnus bukása után (396) minden-
Erlauterung einer zweiten Opferverordmmg aus ható miniszter lett, de kapzsisága és kegyetlensége
Karthágó (1874) Sechs phönildsehe Inschriften
; miatt meggyíUölték. Ö hajtotta keresztül azt a
aus Idalion (1875) Nabataische Inschriften aus
; hírhedt törvényt, mely a felségárulóknak még a
Arabien (1885); Sammlimg Karthagisch. Inschrif- gyermekeit Is büntetéssel sújtotta. 899-ben ellen-
ten (1. 1883) Sinaitische Inschriften (1891) stb.
; ségei megbuktatták. Ciprusba ment számkive-
Eutitonon (euthytonon gör.), antik kéttorziós, tésbe, hol csakhamar megölték.
magasabbra vagy mélyebbre állitható állványra Eutyches, egy Konstautinápolyhoz közel fekv
alkalmazott haj ítógép, mellyel 66— 133 cm. hosszú, kolostor apátja volt az V. sz.-ban. A Nestorius-
nyílszer lövedéket 500 lábnyi kezdsebességgel féle hitviszályban mint ennek ellenfele mködött,
kb. 1500 lábnyi távolságra lehetett lni. Az B. nev azonban heve által elragadtatva, másik túlzásba
hadigépet catapulta néven vették át a rómaiak. esett s azt tanította, hogy Krisztusban csak egy,
Képét és leírását 1. László Béla, Az antik lövegek isteni természet van (1. Monofiziták). A 448. Kon-
(Philol. Közlöny 1910). stantinápolyban tartott zsinaton megfosztották
Eutokios, Askalonból, görög matematikus, ki papi és kolostori hivatalától. B. erre tiltakozást
idszámításunk VI. sz.-ában élt (540 körül). Taní- nyújtott be II. Theodosiushoz, kérvényt írt I. Leo
tójával, Isidorosszal, az Archimedes-féle mvekrl pápához s Dioskuros alexandriai patriarcha párt-
ismertetést Irt, mely görög és latin szöveggel fogását is kérte. A szenvedélyes Dioskuros a vi-
Baselben jelent meg 1544. (újabb kiadása Torelli- szályba vonta a császárt és Budoxia császárnét is
tl, Oxford 1792), azonkívül magyarázatot írt és anélkül, hogy joghatósága lett vohia rá, 449.
Archimedes és Apollonios müveihez. Efesosba az ú. n. rablók zsinatát hívta össze, hogy
Eutopikus (növ.) az a virág, melynek virágta- B. ellenfelein boszut áUjon. A zsinaton, melyen a
karója (csészéje) a lomblevelek genetikus spirális császár elnökölt, fanatizált szerzetesek oly módon
vonala (1. Levélállás) szerinti bomlással helyez- tüntettek B. és Dioskuros mellett, hogy ezek ellen-
kedik el. Ennek ellenkezje a metatopikus virág. feleit botokkal megtámadták és sokat megsebesí-
Eutozoon, 1. Organozoon. tettek. A hitviszálynak 451. a kalcedoni egyete-
Eutritzseh, 1. Lipcse. mes zsinat vetett véget az efozusi határozatokat
;

Eutrofia (gör.) a. m. jóltápláltság, az élelmi- megsemmisítették s kimagyarázták a tant, hogy

szerek tápláló tulajdonsága. Krisztusban két természet van, ú. m. isteni és
Eutropia (gör.) alatt értjük a kristálytani (geo- emberi. E. számkivetésben halt meg követi, az
;

metriai és optikai) elemeknek és állandóknak eutichiantisok v. monofiziták sokáig fenmaradtak

törvényszer változását, amint azok az atom- és Egyiptomban és Palesztinában.
molekulasúllyal függnek össze, ügy, miként az Eutychianus, szent, pápa 275—283. Ünnepe
elemek sajátságai az atomsúlynak a periodikus dec. 7.
függvényei, hasonló viszonyokat találunk az illet Eutychianus viszály, 1. Euiyches.
elemek vegyületeinél is. Az elemek között az Eutychides, görög szobrász a Kr. e. IV. sz.
arzén, antimon és bizmut nyújtanak erre nézve második és a III. sz. els felében Lysippos egyik
;

jó példát a vegyületek között az alkálipermanga- legjelesebb tanítványa. Alkotásai közül a legös-

;

nátok vagy a rombosan kristályosodó alkálifóld- mertebb a Kr, e. 300. alapított Antiochia város
fómkarbonátok aragonit (CaCOg), stroncianit Tychéjének, véd istennjének a szobra volt, mely
:

(SrCOg) ésWitherit (BaCOg). Ha a sorozatnak az istennt ül helyzetben, falkoronával a fején,

egyik tagját nem is ismerjük jól kifejlett mérhet lábai alatt az Orontes folyót személyesít, úszó
kristályokban, de ismerjük a molekulasúlyát és mozdulatú ifjúval ábrázolta. E, e mvérl mú-
ismerjük a sorozat két másik tagjának pontos zeumaink két márvány és több kis bronzmásolatot
kristálytani elemeit és molekulasúlyát, akkor a riznek. A márványpéldányok hitelesebbje a Bu-
fentebbi tagnak pontos kristálytani adatait a két dapesti Szépmvészeti Múzeum tulajdona.
másik tag adataiból ki lehet számítani. Termé- Eutychios (arab nevén Sza'id ibn Batrik), az
szetes, hogy ha a kristálytani adatok ismeretesek orthodox egyház patriarchája Alexandriában, szül.
és a molekulasúly ismeretlen, akkor a kristálytani 876. Posztátban (O-Kairó) arab nyelven (különös
;

adatokból ki lehet számítani a molekulasúlyt. Az tokintettel az egyháztörténetre) egy 938-ig ter-

B. törvényét Becke és Muthmann ismerték fel. jed világkrónikát írt; latin fordítással kiadta
Eutropius, 1. Flavius, római történetíró, Julia- Poecke (Oxford 1658—59).
nus alatt részt vett a perzsa hadjáratban (363 Euxantin8av('^Mxaní/wn,pMreesav^,CiaHi,0i»,
Kr. u.), Valensnek titkára volt, majd ázsiai pro- a püree indiai sárga festékben fordul el, sárga,
•onsul s Valens megbízására egy 10 könyvre ter- szagtalan, kesernyés íz, talakú kristályokat
jed* vázlatos római történeünet írt (Breviarum alkot vízben, alkoholban, éterben oldható. AJká-
;
E uxenlt — 63 Ev

liákkal oldható, a legtöbb többi bázissal pedig old- évet különböztetünk meg : a) A tropikus év alatt a
hatatlan sókat alkot. Hígított kónsavval fözvo Föld a tavasz-napéjegyenponttól kundulva ugyan-
glukuronsavat, euxantont és dioxixantont ahhoz visszatér, nevét onnan vette, hogy régeb-
HO.CeHjCOOCgHjOH ben úgy határozták meg hosszát, hogy a Napnak
létesít.mely utóbbi 2molekula rezorcilsav és hidro- ugyanazon téríthöz(tropicus)való visszatértét ész-
kinonkarbonsav kondenzációja által is elállít- lelték. Mivela precesszió (1.0.) folytán atavasz-nap-
ható, sárga szín tük, melyek 237" C.-on olvadnak. ójegyenpont az ekliptikában évente 50"2282-cel
Euxenit (Asv.), tantalo-niobát, mely tartalmaz visszafelé halad, a tropikus év hossza is egy teljea
titánsavat, niobsavat, tantáloxidot, ytterfóldet, er- (8600) körül futásához szükséges idnél kisebb lesz,
biumfóldet, uránoxidot, coriumfóldet, vasoxidot és mert továbbá maga az általános évi precesszió
meg vizet s egy kevés gormániuraot. Rombos is változó mennyiség, a tropikus év hossza is
rendszerbeli kristályokban igen ritka, leginkább változó. Azonban idvel évezredeken keresztül a
csak vaskosan terem. Bamásfekete ; fémes zsír- fogyás megint növekedésbe megy át, de ezek az
fénnyel. Norvégia: Hitterö, Tromö, Jölster. Schee- ingadozások a tropikus év hosszában annak kö-
ror nevezte el (1841) arról a tulajdonságáról, hogy zépértéke körül nem tesznek ki 19"-nól többet,
sokféle alkatrészt tartalmaz ; euxenos a. m. ven- maga a középérték 365 nap, 5 óra 48 perc, 46
dégszeret. másodperc, melyet 2270. Kr. u. el is ér a tropikus
Enxinográd, Ferdinánd bolgár fejedelem nya- év hossza; az egész változás periódusa 10,669 év.
ralójaBuigasz és a Fekete-tenger közelében, a b) A sziderikus v. cs^illag-év az az id, melyben a
Balkán lejtjén. Föld a Nap körüli pályáját egyszer teljesen befutja,
Euze, mai kimondás szerint Öze comes, az Al- vagy mely alatta Nap látszólagos pályáján ugyan-
mási-nemzetség se, 1092. Szt. Lászlóval együtt azon álló csillaghoz tér vissza (ezért hívják csillag-
hsiesen küzdött Ákos kún vezér csapatai ellen, évnek). Mivel a Pöldpálya kerülete állandó (mint-
1099. pedig részt vett Kálmán király oroszországi hogy a bolygó pályák félnagytengelye is ál-
hadjáratában s Przemysl vára alatt esett el. V. ö. landó), azért a sziderikus év hossza is állandó és
Almásy Dénes, A zsadányi ós törökszentmiklósi 365-2563582 nap = 365 nap, 6 óra, 9 perc, 9'35
Almásy grófok (Kétegyháza 1903). másodperc, c) Az anomális év az az id, melyben
Eozeclit (ásv.) a. m. heulandit, ma már nem a Föld perihóliimiától (1. o.) kiindulva, ahhoz
használatos megnevezés. megint visszatér, hossza 365*259940 nap = 365
Euzinchit (ásv.), sárgásvörös kis gömbös és nap, 6 óra 14 perc, 18-87 másodperc, tehát 5
szUs halmazok, sugaras-rostos bevonatok, ólom, perccel és 9*52 másodperccel hosszabb, mint a
cink, ortovanadinát (Pb,Zn)8(V04),. Termhelye sziderikus év. Ezen nap-éveken kívül találkozunk
Hofgrund, Preiburg közelében (Baden). még a csillagászati hold-éwel, mely 12 fényvál-
Eüse (Easee). Anonymus szerint üsubuval tozati (szinodikus, 1. o.) hónapból áll és melynek

együtt E. volt azon magyar sereg vezére, mely hossza 354 nap, 8 óra, 48 perc 34 másodperc. A
Pannóniát a német határig meghódította, Veszpré- nap- és hold-év közti kikerekített 1 1 napi különb-
met és Vasvárt elfoglalta. Megfelel az Ósi hely- séget nevezzük epaktá-nak (1. o.). Végül még
névnek. Valószínleg Árpád egyik unokájának, plátói V. nagy évnek azt az idt szokták nevezni,
Ezeleknek (Elesekh, Elsehe s ebbl Eüsee) emlé- melyben az egyenlít sarka egyszer körüljárja
két rizte meg benne a hagyomány. az ekliptikát, vagyis a tavasz-napéjegyenpont az
Eúzen (Eiizen, Eiozen, Euzin), régi magyar ekliptika ugyanazon helyére tér vissza, ennek
személynév, melynek a tolnamegyei ócsény köz- hossza 25,800 év. A polgári év v. szabad nap-év,
ség neve felel meg. melynek alapja a tropikus 365 és V4 napos év, v.
Ezüd (Euscidus, Euzidinus, Eusidinus, szabad hold-év, mely a354V2 napos holdéven alap-
Euzud), régi magyar személynév, melynek a mai szik, V. végre kötött hold-év, melynél a holdévet
szöd község neve felel meg Somogyban s talán egy idrl-idre közbeiktatott 13 hónappal a nap-
ide tartozik a hontraegyei söd s a békésmogyei évvel hozzák összhangzásba. Minthogy sem a
Öcsöd község neve is. A név a magyar társadalom nap-, sem a hold-év nem vág össze az egész napok
minden osztályában el volt terjedve, így nevez- számával, a nap-évnél egy 366-ik napot adnak
ték p. az 1138-ki fej érmegyei fispánt. hozzá, pl. minden 4-ik évben, a hold-évnél egy
Ev (gör. ichor), az üszkös sebek és fekélyek 355-ik napot 2 v. 3 évenként ; ezek a szök na-
sr, szennyes, szürkésvöröses — vérrel kevert pok és szök évek (1- 0.), épúgy mint a kötött hold-
- bzös váladéka, amely a fertz mikrobákat s
évnek 13 hónapos alapját szintén szökévnek ne-
az azok termelte mérgeket is tartalmazza e miatt
; vezziik.
más szervezetekbe oltva, méregként hat. L. üsz- A történelmileg nevezetesebb évalakok a kö-
kösödés. vetkezk 1. Az egyiptomi év, 12 harmincnapos
Év (esztend), bizonyos egységül felvett idköz,
:

hónapból és 5 kiegészít napból álló nap-év. —

leginkább az az id, melyre a Földnek szüksége 2. Az adiumi év Egyiptomban és a rómaiaknál
van, hogy az ekliptikát (1. o.) befussa és mely is használatos módosítása az egyiptomi évnek az
alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétldnek. actiumi csata után; a 12 harmincnapos hónap
Van csillagászati és polgári év, az az illet id- megmaradt, valamint az 5 kiegészít nap, csak-
köznek valóságos (a másodpercekig terjed) tar- hogy minden 4-ik évben aug. 28. és 29. közt
tama emez az alapul felvett csillagászati évben
; egy napot beiktattak. 30-ban K. e. kezdték meg.
foglalt egész napok száma. A kiindulás pontja sze- — 3. A perzsák régi éve szintén 365 napos nap-
rint, melytl kezdve és a meddig t. i. az ekliptika év volt 12 hó 30 napjával és az év végén hozzá-
;

hefutá-sának idejét számltjuk, többféle csillagászati toldott 5 nappal. India némely részébon ma is
 ; :

Ev 54 É^

használják, csakhogy az 5 napot nem az év vé- évekké. Minthogy a Gergely-féle év hossza

gén, hanem a 8-ik hónaphoz csatolják hozzá. 365*2423 nap, tehát eltérése a tropikus év középs
A XI. sz. közepén Dzselal Bddin 8 csillagász, köz- értékétl csak 415 évben tesz 3 órát ós 3320 év
tük Ulug Begh közremködésével módosította, multán 1 napot, azért a civilizáció terjedésével kö-
—
úgy hogy négyévenkint 1 1 szök napot rendelt rülbelül mindenütt el is fogadják. A katolikus álla-
közbeiktatni ós ha az 7 v. 8-szor már megtörtónt, mokban már 1583 —87-ig, Németországban 1700.,
nem a 4., hanem az 5-ik év a szök év, úgy hogy Dániában, Angliában 1752., Svájcban 1753. fogad-
V. 7 szök év van 29, v. 8 szök év van 33 évben ták el, csak az óhitek tartották meg a juliáni
els esetben az óv hosszául 365'2414, a második- évet. A juliáni és Gergely-féle számítás közti kü-
ban 865'2424 napot kapunk, mi tényleg rend- lönbség a múlt század végéig 12 nap (1582. 10
kívülien jó megközelítés. — 4. Az ó-római (ro- nap) volt, de már 1900 febr. 24-étöl fogva 13.
mulusi, albáni) év kezdetben 10 hónapos volt; 8. Szabad hold-év csak egy elterjedt van, a tö-
ezek: márc, máj.,jún.,quintilisz, szextilisz, szep- rök vagy arab év, mely 354 napos, illetve szök
tember, október, november és december, néme- évben 355 napos. Kezddött a hedzsrával (1. o.) 622
lyek szerint felváltva 30 és 31 napos hónapokkal, július 16-án. Hónapjaik felváltva29 és 30 naposak;
és így mindössze 304 nappal, mások szerint a szök évek 30 éves ciklusban kerülnek vissza
inkább különböz hosszúságú hónapokból, de 11-sével. Természetes, hogy már 32 tropikus éven
360 napból álló. — 5. Igen korán átalakult hold- belül a török év kezdete minden évszakon keresz-
éwé; mert már Numa Pompilius az állítólag tülmegy. —
9. A kínaiak éve 12 holdhónapból
még Romulus által hozzáfüggesztett 56 napból áll, ha azonban a Nap az év leteltével még nem

2 uj hónapot (januáriust 31 és februáriust 28 nap- futotta be az állatkör iUet jegyét, még egy hóna-
pal) képezett, egy 12 hónapu 355 napos hold- pot keli az évhez toldani, de hány nappaí és mily
évet csinált. Ennek a napéwel való összekötteté- idközökben, arra határozott szabály nincsen, ha-
sére a görög minta szerint egy hónapot szúrtak nem 60 éves ciklust számítanak, néhol egy 10
közbe, és pedig minden második évben febr. 23-a éves Kan vagy törzs ós egy 12 éves Chi vagj-
után raensis mercedonius vagy intercalaris néven ág kombinációjával. —
10. A zs-idók éve kötött
22 vagy 23 napból álló hónapot. De 8 ily módon hold-év a rendes tizenkét 29 és 30 napos hónap-
;

képezett év 8 nappal hosszabb, mint 8 tropikus év, ból áll a napévvel való összhangzás miatt aztán
;

miért is egyik évben kevesebb napot kellett köz- egy 19-éves ciklusban 7-szer (és pedig a 3., 6., 8.,
beiktatni, mi lassankint olyan zavarra vezetett, 11., 14., 17. és 19. években) egy 13-ik hónap j
hogy 304. Kr. e. a decemvirek a szabálytalan be- hozzá. Azonkívül a 8. és 9. hónapnak
lehet 29 v.
iktatás helyett a fpapokra bízták annak megha- 30 napja, úgy hogy liáromféle rendes és háromféle
tározását, hogy hány napból álljon a mercedonius. szök évük van (353, 354 és 355 vagy ;]83, 384
De mert a papok ezzel a tisztükkel fleg konzul és 385 nappal). - 11. J. görögök éve kezdetben
barátjaik uralmának meghosszabbítására vagy 12 30- napos hónapból állt, és tavaszra, nyárra és
ellenségeiknek megrövidítésére visszaéltek, ós ma- télre volt felosztva, ilyen Homeros éve is ; késbb
guk sem tudták pontosan a közbeiktatandó napo- azonban itt is 354 napos holdévre tértek át, melyet
kat, a legnagyobb zavar támadt az autumnáliák
; egy 13-ik hónapnak közbeszúrásával iparkodtaika
(szi ünnepek) tavaszra, az aratás idejére való tropikus évvel összeegyeztetni. Az attikai évbeni^
cerealiák télre estek.— 6. Július Caesar idejében a hónapok három dekádra voltak osztva ós újhold-
helyzet már trhetetlen volt, tehát 47—45. évek- dal kezddtek. 432 Kr. e. Kallipus csillagász a
ben Kr. e. Sosigenes csillagásszal és Flavius Scri- rendesen Metonnak tulajdonított és róla is neve-
bával a már Eudoxustól Egyiptomban talált luni- zett 19-éves ciklust vezette be, a 3., 5., 8., 11., 13.,
solaris évet 365V4 nappal vezettette be ós egyúttal 16. és 19-ik években iktatván be egy-egy szök
—mert már 90 nap volt az eltérés a helyes idtl — hónapot. —
12. A francia köztársasági évnek (l. o.)
46-ban február 23. után 23, november és december tizenkét 30 napos hónapja volt ós 5 kiegészít
közé 67 napot szúrt közbe, úgy hogy ez az év napja (jours complómentaires) szök évben
;
—
(annus confusionis a. m. zavarok éve) 445 napossá rendszerint minden 4-ik —
6 kiegészít nap volt.
vált. Ez lett volna tehát az els juliáni év, moly Az év az egyiptomiaknál, perzsáknál, feniciaiak-
365 napos nap-év. Minden 4-ik évben febr. 23-a nál a nyári solstitium után kezddött, a zsidóknál
után egy szök nap (bissextilis) szúratik be és így szept. és okt. közepei közt, úgy hogy egyházi évük
egy év tényleg 365V4 napossá tétetik. A 12 hónap a tavasz-napéjegyen utáni újholddal kezddjék
is mai berendezését ós máig fenmaradt nevét kapta a görögöknél a nyári solstitiumkor, a rómaiak-
ekkor, amennyiben a quintiliszbl éppen Július nál kezdetben a tavasz-napéjegyenkor, késbb, f-
Caesar tiszteletére júhus lett, és nemsokára az leg a juliáni év behozatala után, a mai napig fen-
augusztus is a szextilisz helyébe lépett. A tropikus tartott szokás szerint jan. 1-óvel. A keresztények
év í'enti hosszából már látnivaló, hogy a juliáni kezdetben március 1-óvel, majd karácsonnyal,
év is eltér még attól, és ez okozta, hogy a keresz- majd március 25-óveI (így Angliában még 1752. is)
tények által is elfogadott ezen év a századok foly- kezdték meg az évet, míg végre a szintén már
tán mindinkább visszamaradt (mert 11 porc és 14 kezdettl használt január 1-je (a Cireumcisione),
másodperccel kelleténél nagyobb) és több sikerte- mely napot Dionysius Exiguus is megtartott, vált
len kísérlet után végre — 7. XIII. Gergely pápa általánossá. Az egyházi év az egyház ünnepelte
1582. Aloysius Lilius terve szerint a Gergely-féle vasár- és ünnepnapok foglalatja egy polgári éven
évet hozta be, mely a juliáni 365 napot és négyé ven- belül. Kezdete jelenleg a római katolikus és pro-
kinti szök évet megtartotta, de a százados évek testáns egyházakban advent els vasárnapján
közül csakis a 400-zal oszthatókat teszi szök (nov. 26-ika és dec. 4-ike közt), a görög-keleti
 ;

56 — Evanarellkus egryház

vagy orosz egyházban keresztfelmagasztalás nap- gálja. Az egyesület közlönye az Afrika havi folyó-
ján (szept. 14), Angliában Gyümölcsoltó Boldog- irat kiadják Grundemann és Merensky Berlinben
;

asszony napján (raárc. 25.)- V. ö. Ideler, Hand- 189<t óta.

buch der mathematischen und technischen Chro- Evangélikus egyesület, 1. Albrechtisták.
nologie (újra lenyomatva Breslau 1883); u. a., Evangélikus egyház. A XVI. sz.-ban kezdett
Lchrbuch der Chronologie Littrow, Kalendario- vallásjavltás vagy reformáció hívei sok minden-
;

graphie (Wien 1828. stb.) F. K. Ginzel, Handbuch féle nevet viseltek és viselnek. A katolikusok az
;

der mathem. und tochn. Chronologie (1906). L. még eretnek néven kívül elnevezték ket a fbb refor-
Kalendárium, Kronológia. mátorokról lutheránusoknak, zvingliánusoknak,
Éva (héb. Chamú) a. m. élet, az els asszony, kálvinistáknak, k
maguk keresztyéneknek, né-
akit a bibliai elbeszélés szerint Isten Ádámnak egy hol mint Erdélyben —
ortodox keresztények- —
oldalbordájából teremtett. Okozója az els bnnek, nek, reformáltaknak, evangélikusoknak Angliá- ;

aminek büntetése egyebeken kívül, hogy fájdalmak ban és Skóciában puritánoknak, preszbiteriánu-
között kell szülnie gyermekeit és alá van rendelve soknak, püspöki vagy magas egyház híveinek
férjének. Franciaországban hugenottáknak. Németország-
Eva-almafa, Tabemaemontcma dichotoma Roxb. ban az 1529-iki birodalmi gylés elé benyújtott
(Apocynaceae), vagy a jó és rossz tudásfája, Cey- tiltakozástól (protestatio) szokásos lett a protes-
lon örökzöld fája, virága jóillatu, gyümölcse fonál- táns név, az ágostai vaÚástétel benyújtása után
nem vesszn csüng és nagyon mérges, különben pedig az ágostai hitvallást követ egyház. De
olyan almához hasonló, amelybl már valaki egyet különösen szeretik a reformáció hívei azt a
harapott. gondolatot kifejezni egyházuk ehievezéséhen,
Evacaantla, Hashajtószerek. 1. hogy az egyházuk az evangélium értelmében
Evacuatio (lat.) a. m. kiürítés a ; katonaság- lett reformálva. Innen vannak az ily elnevezé-
nál valamely hadállás, vár vagy egyéb helyiség- sek ágostai hitvallású evangeUumi egyház, evan-
:

nek teljes elhagyása s az ott volt hadi- és élelmi- géliumi reformált egyház, evang. protestáns v.
szereknek elszállíttatása. evang. egyesült egyház. Ezek szerint az evangé-
Evadne, 1. Euadne. liumi V. evangélikus jelz tulajdonképen mindkét,
Evagál (lat.) a. m. kicsapong, bolyong. st az összes reformált egyházakat illetné, éppen
Evagoras, 1. Euagoras. úgy, mint a reformált vagy református jelz is.
Evagrius, 1. Euagrios. Hazánkban azonban a kifejlett szokásnál fogva
Évahal (Abramis vimba L.), 1. Keszeg. E. alatt kizárólag a lutheránus vagy ágostai hit-
Eva harapása (ikív.), 1. Ádámalma. vallású egyházat, míg a református vagy evan-
Évakeszeg (Abramis vimba L.), 1. Keszeg. geliomi református egyház alatt a kálvinista v.
Evalváció V. evaluádo, az érmek értékbecslése. a helvét hitvallást követ egyházat szokták ér-
Evan, 1. Euan. teni. A
XIX. sz.-ban átjött hozzánk Nemetország-
Evander, 1. Euandros. ból a protestáns név is a két reformált felekezet
Evangeliariam (gör.-lat.) a. m. evangeliu- elnevezésére, de ez a név tulajdonképen csak a
mos könyv, mely az isteni tiszteletnél ünnepé- németországi evangélikusokat illetné. A hazai
lyesen fölolvasni szokott evangéliumi részleteket ágost. hitv. E. voltakép még ma sem egységes,
tartalmazta. Ehhez az útmutató, vagyis az egyes mert két külön, egymással semminem szerves
napokra szóló részleteket szabályozó jegyzék az kapcsolatban sem álló részbl áll. Egyik a ma-
evangelistarium. Már az els századokban a legfé- gyarhoni ág. hitv. evangélikus keresztyén egy-
nyesebben szokták kiállítani, néha bibor v. azúr ház,a másik az erdélyi országos ág. hitv. E.vagyis
szín pergamenten, arany vagy ezüst tinkturával az ú. n. szász országos egyház. Amaz 4 egyházke-
írva. A kötési táblák vagy a tartók (capsa) néha rületre oszlik, mindegyik kerület több egyházme-
szintén arany v. ezüstbl voltak, gazdag zománc-, gyére V. esperességre, v. szeniorságra. Ez utób-
drágak-<líszítéssel. Muzeumokban nem egy re- biak élén egy-egy föesperes (legtöbb helyütt egy-
mek példány látható. egy alesperes is) és egy-egy világi felügyel ; a
Evangelical Alllance, 1. Evangélikus szö- kerületek élén egy-egy püspök v. szuperintendens
vetség. és egy-egy világi felügyel mind a 4 kerület élén ;

Evangelical Association, 1. Albrechtisták. egy világi ffelügyel áll az erdélyi szász egyház ;

Evengelical Friendjs^ a quekerek (1. o.). élén pedig a püspök és az országos egyházi gondnok.
Evangelical party, 1. Anglikán egyház. A németországi anya E. még több részre sza-
Evangélikus az, aki vagy ami az evangélium kadozott. Erre kiváltképen az 1817-iki porosz
alapján áll azért e kifejezés az összes protestán- protestáns unió szolgáltatott okot. Ekkor
;
—
sok közös neve, minthogy k
a hit és élet zsinór- az 1822. kiadott új agenda felett megindult vita
mértékének egyedül az evangéliumot, illetleg a alkalmából —
keletkezett az ú. n. ó-luthori moz-
Szent-írást tekintik s az ú. n. tradíciót (hagyo- galom, mely végre is különálló evangélikus-luthe-
mányt) elvetik. Ujabban Németországban csak az ránus egyház szervezésére vezetett (1841), amely-
egyesiUt (lutheránus és református) egyházat, ha- nek különböz árnyalatai a porosz, a szász, a
zánkban pedig csak a lutheránusokat nevezik így. hesseni, a hannoveri, hermansburgi.badeni, meck-
Evangélikus Afrika-egyesület, 1895. alapítva, lenburgi, braunschweigi, oldenburgi, württem-
az evangélikus Németország ílgj^elmét az afrikai bergi, továbbá a dán, svéd, norvég, orosz s ame-
gyarmatokban él benszülöttekre tereli és közöt- rikai lutheri egyházak. Mindezen E. azonban
tük a keresztény kultúrát iskolák alapításával, egyek az ágostai hitvalláshoz való ragaszkodás-
orvosok kiküldésével, falvak létesítésével szol- ban, miért is közös nevük világszerte B. :
Bvangrelikus egryházalkotmány 56 Evangélium

Evangélikus egyházalkotmány, egészen más- közös veszélyek ellen. A szövetség alaptanai : a sz.
ként fejldött a lutheri, mint a svájci reformáció írás isteni eredete, tekintélye, az írás szabad vizs-
befolyása alatt. Amint az anabaptista mozgalom gálatának joga, szentháromság, Isten fiának em-
ós a parasztlázadás arról gyzték meg Luthert, berré létele és váltsághozatala, hit által való meg-
hogy az egyházközségek kezébe nem lehet adni a igazulás, a lélek halhatatlansága, a test feltáma-
kormányzó hatalmat, ezt a fejedelmek hatáskö- dása.A tagok kötelezik magukat, hogy minden
rébe utalta. B felfogást szentesítette az 1526. évi hétfn reggel ésjan. 1—7 napjain közös imákat
speieri országgylés, mely is a földesurakat bizta mondanak s a felekezetek között válaszfalakat
meg birtokaikon (territórium) az egyházi viszo- képez tanok megvitatásánál keresztényi óvatos-
nyok rendezésével s ezentúl csakis a városokban sággal járnak el, és pedig ortodox teol. irányzat-
folyt be az egyház kormányzatába képviseli ré- tal, úgy, hogy az egyházak szabadelvbb elemei

vén a gyülekezet. A földesúri kormányzatot teoló- teljesen kiváltak e szövetségbl, mely ma már
giailag Melanchthon alapította meg s ugyanazt alig fejt ki valamelyes egyházpolitikai hatást
közelebb három különböz rendszerrel iparkodtak s vallá.si téren is csak szk keretek között mozog.
megvédeni. Ezek ; 1. a kollegiális rendszer, mely Közgyléseit a világ hol egyik, hol másik nagyobb
szerint az egyház az államtól «in sacris» függet- városában tartja.
len szabad egyesület (coUegium), amely a lelki E. (Evangelischer Bund), a németországi ú. j.
Imtahnat hallgatólagos egyezség útján a fejede- egyházpolitikai harc szomorú végével a prot. tár-
lemre ruházta ; 2. a territoriális rendszer, mely sze- sadalmi és irodalmi érdekek elmozdítására ala-
rint az egyház az államnak egyik alárendelt része kult 1887. Erfurtban a legellentétesebb teol. irá-
s ép azért a fejedelem hatalma alá van vetve (cuius nyok híveibl. Azóta évenként vándorgyléseket
regio, illius religio)
; és 3. a püspöki rendszer, tart s nagyszabású mködést fejt ki. Ma mintegy
amely szerint az eddigi katolikus püspökök jogai- 100,000 tagja van. V. ö. Szlávik M., Evang. Bund
nak örökébe a világi felsség lépett. Németországban (Prot. Szemle 1892).
Magyarországon hosszas küzdelem után mind Evangélikus társaság (Société Evangélique),
az evangélikus, mind a református egyházban a francia egyesület az evang. tanok mindén meg-
zsinatpresbiteri kormányzati elv érvényesült, mely engedett eszközzel való terjesztésére. A júliusi for-
szerint minden hatalom és j og forrása a gyülekezet. radalom utáa 1830. Genfben keletkezett s vándor
Ebbl kifolyólag a gyülekezetek választják a helyi prédikátorokkal fként a cevennei protestánsokat
egyháztanácsot (presbitérium), a gyülekezetek támogatta. Ennek mintájára szervezkedett atou-
küldötteibl alakul az egyházmegye, az egyház- lousei és a párisi is, amely ma a közpoat s figyel-
megyék küldötteibl alakul a kerület, s a kerüle- mét els sorban a katolikusok közt él protestán-
tek küldötteibl az egyetemes gylés, s a legfbb sokra irányítja, imaházakat, iskolákat építvén
törvényhozó testület, vagyis a zsinat szintén a számukra s bibliával látván el ket. De küzd újab-
gyülekezetek küldötteibl alakul. Az erdélyi szász ban a protestantizmus szabadabb irányzata el-
evangélikus egyházban viszont a konzisztoriáüs len is.
rendszer uralkodik. Evangélisták, a négy evangélium szerzi (1.
Evangélikus-lutheránus elnevezés a Luther- Evangdium). A négy evangélista jelképei a kö-
hez szigorúan ragaszkodó protestánsokra vonat- vetkezk Máté jelképe az ember (vagy féríialakú
:

kozik, szemben az evangélikus-református fele- angyal), mert evangéliumát Jézus emberi szár-
kezettel, valamint az egyesült (evangélikusokból mazásával, nemzetségtáblájával kezdi Márké az ;

és reformátusokból alakult német) protestáns egy- oroszlán, a puszta jelképe, mert evangéliuma ele-
házzal. jén Ker. Szt. János prédikálását írja le ; Lukácsé
Evangélikus-szociális kongresszus, 1890. az áldozati tulok, mert evangéliuma Zachariás
Stöcker és Weber, berlini udvari lelkészek által áldozatával kezddik Jánosé a sas, mert evan-
;

alapított egyesület, mely a szociáldemokraták- géliuma elején mintegy sasszárnyakon emelkedik

kal szemben keresztény alapon munkálja a szo- fel Krisztus isteni eredetének titkához. Ezek a
ciális reformokat. Vándorgyíiléseket és szociális jelképek tulajdonképen az Bzekiol prófétánál (1,
tudományos kurzusokat tart. V. ö. Bbbe, Der 10.) leirt kerub négyes arcától vannak kölcsö-
evangelisch-sociale Kongress und seine Gegner nözve s mesterségesen a négy evangéliumra al-
(Göttingen 1897). kalmazva.
Evangélikus szövetség (EvangelicalAUiance). Evang^elistarium, 1. Evangeliarium.
Különböz felekezetekhez tartozó evangélikusok- Evangélium, eredetileg görögül jó hírt, öröm-
nak közös vallási célokra való egyesülése. E hírt jelent; Izaiás prófétánál (61, 1.) és a keresz-
szövetség eszméje a skótok között keletkezett, ténység alapítása idején jelentette a megváltás-
egy felhívás bocsáttatván innen világgá (1845 nak, az Isten országának hirdetését, majd Krisz-
aug. 5.) a protestánsokhoz, hogy egyesítsék ere- tus egész tanítását. A II. sz.-tól fogva azon irato-
jüket a pápaság és a Puseysmus (1. o.) túlkapásai kat jelenti, melyek Jézus életét és tanítását fog-
ellen. 1846-ban tartatott Londonban az els f- lalják magukban, melyeket az skereszténység
gylés, melyben a szövetség megalakult. B szö- az apostolok emlékiratainak (Justinus) és talán
vetség nem a különböz neveket visel evangé- az Ur beszédeinek (Papias) is nevezett. Az újszö-
liumi vagy protestáns felekezeteket akarja egy vetségi Bibliában négy E. van Szt. Máté, Szt.
:

egyházzá egyesíteni, nem uniót akar, hanem ezen Márk, Szt. Lukács ós Szt. János E.-a, kik közül
felekezetek tagjai között béke- és szeretetteljes Máté és János apostolok, Márk és Lukács az apos-
testvéries viszonyt kíván eszközölni, hogy egye- tolok (Péter és Pál) tanítványai és társai voltak.
sített ervel küzdhessenek a közös ellenség és A három els B.-ot párhuzamos vagy synoptikua
 :

Evangélium aeternum — 57 Evans

E.-oknak nevezik, mert a tartalomban, söt sok tétele, melyeket Krisztus nem parancsolt meg,
helyt még a sz ivakban is feltünöleg megegyez- de ajánlott mindazoknak, akik tökéletesek akar-
nek. Mind a három fképen Józus galileai mkö- nak lenoi. Ezek a szziesség, a szegénység és az
dését, erkölcsi tanításait, példabeszédeit ós szen- engedelmesség. Az elsben önként lemond az em-
vedésének történetét adja el. Ezektl tartalomra ber a testi javakról, a másodikban a világ javai-
és stílusra nézve lényegesen eltér s ket kiegé- ról, a harmadikban pedig a szellemi javakról, mi-
szíti a negyedik B., mely a szenvedéstörténeton ket t. i. az értelemnek és akaratnak független
kívül fleg Jézus júdeai mködését ós dogmatikai használata igér. Ez a három E. tárgya a szerzetesi
beszédeit tartalmazza. A Mátó-E. zsidó nemzeti- három (szziesség, szegénység és engedelmesség)
ség keresztények használatára készült, Márk a fogadalomnak.
római, Lukács a görögországi, János a kisázsiai £vangeliam Nicodeml, I. Acta Pilati.
keresztények számára írt. A három els az I. ker. Evangelizáció alatt az evangéliumnak, vagyis
sz. ötvenes éveiben vagy kevéssel késbb, a ne- a kereszténységnek s fként a protestantizmus-
gyedik a 100-ik év körül készült. A szerzk részint nak való megnyerést, meghódítást értik, E. tehát
szemtanuk voltak, részint szemtanuk eladásából, az a munka, amelyet fként nagy kat. országok-
a szóbeli tanításból és írott feljegyzésekbl merí- ban (Olasz-, Francia-, Spanyolországban, Ausztriá-
tettek. Azonkívül a kereszténység els századaiban ban) egyes prot, egyházak az ottani tömegeknek
számos apokrif E. keletkezett, melyek kivált Jé- a protestáns tanok részére való megnyerése vé-
zus gyermekségével ós a szenvedéstörténet rész- gett folytatnak. Tágabb értelemben B. az is, midn
leteivel foglalkoztak, vagy Jézusnak talán a ha- a protestáns hittérítk a különböz pogány népek
gyományban él mondásait gyjtötték össze s között a keresztény vallást hirdetik, azokat az
részint bizonyos szekták (gnosztikusok) tanainak evangéliummal megismertetik. Szorosabb és hasz-
terjesztésére készültek, részint a jámbor, naiv náltabb értelemben az E. a belmisszió körébe esik.
képzelödés mvei. Legnevezetesebb apoki'if E.-ok Ma már ugyanis mindegyik ker. felekezet nagyon
a zsidók, egyiptomiak, ebioniták és Péter E.-a, is érzi, hogy számosan vannak kebelében olyanok,
melyekbl csak töredékek maradtak fenn, továbbá akik csak névleg keresztények, akik csak éppen
a Jakab-féle proto-E.,aTamás-féIe gyermokség-E. hogy meg vannak keresztelve, de az illet feleke-
8 a Nikodémus-E., amelyek szövege fenmaradt. zet vallásos tanaiból, erkölcsi törvényeibl mit sem
A négy hiteles E. eredetileg görögül volt írva ismernek, nemhogy azok szerint élnének, s ezeket
(csak Mátéé arámi nyelven), de a görög eredetin akarják sokoldalú tevékenységgel az evangéliumi,
kívül számos más régi fordításban is fenmarad- az egyházias élet számára visszahódítani. L. Bél-
tak, melyek közül legnevezetesebbek a latin és a misszió.
szir fordítás, mindegyik a IL sz.-ból. Ujabb idben Evans (ejtsd: evvensz), 1. Arthur John, angol ar-
nagy feltnést keltett a sinai szir E. -kódex (Syrus cheológus, szül. 1851. Nash Millsben. Kezdetben
Sinaiticus), az E.-oknak 1892. a Sinai kolostorban etnográfiai tanulmányokkal foglalkozott, bejárta
talált n. sz.-i szir fordítása (rokon egy másik szir a finnek, lappok földjét, a Balkánt, Dalmáciát;
kézirattal, a Cureton-félóvel), mely habár a görög 1882, az osztrák kormány fogságba vetette, azzal
E.-októl itt-ott el is tér, mégis nagy szolgálatot tesz vádolván t, hogy az inszurgensekkel cimborál.
az E.-ok eredeti szövegének megállapításában. Az Számzetvén Ausztriából, Oxfordba tért vissza,
egyház már a legrégibb idben az ószövetségi ahol 1884 óta az Ashmolean-Museum igazgatója.
szentkönyvek mellett az üj-szövetségit is, különö- Archeol. kutatásokat végzett Szicíliában és Alsó-
sen az E.-okat az isteni tiszteletnél felolvasta, ós Itáliában, 1900 óta pedig Kréta-szigetén, ahol ö
pedig eleinte folytatólagosan, késbb pedig minden fedeíte föl a knossosi palotát és megindította a
tlnnepen a megfelel és megállapított B.-i szakaszt krétai (most is folyó) korszakalkotó ásatásokat.
(perikopa), melyet az isteni tisztelet alkalmával Fmvei : Antiquarian Researches in Illyricum
megmagyaráztak (homilia) vagy róla szentbeszé- (1882) The Horsemen of Tarentum (1889) Syra-
; ;

det tartottak. L. még Biblia. — Az evangéliu- cusan medaillons and their engravers (1892);
mok egyeztetését, vagyis a négy evangélium Cretanpictographsandpraephonicianscript(1895);
egységes eladását (Harmónia evangelica) dia- Mycenaean Tree and Fillar Cult (1901) The pa- ;

tesszaron-nak is nevezik, az els egyeztet munka lace of Mins (1902) The prehistoric tombs of
;

után, melyet a IL sz.-ban Tatianus adott ki Dia- Knossos (2 köt., 1906) ; Essai de classiflcation des
tessaron címen. ópoquesde lacivillsationMinoenne(1906); Scripta
ElTangelinm aeternum, 1. Örök evange Minoa (1909).
lium. 2. E., George de Lacy, sir, angol tábornok,
Evangéliumi adventisták, 1. Adventisiák. szül. Moirában, Írországban, 1787,, meghalt Lon-
Evangéliumi egyesület, 1. Albrechtisták. donban 1870 jan, 9. 1807-ben a keletindiai tár-
Evangéliumi harmónia, 1. Harmónia evan- sulat szolgálatába állott 1810, jelen volt Mau-
;

gdica. ritius-sziget ostrománál, késbb kitüntette magát

Evangéliumi szabadság barátai, rajnai és a spanyol hadjáratban s 1814. Észak-Amerikában
vesztfáliai evangélikusok szövetsége, mely 1904 mint vezérkari tiszt. A Waterlooi csata után, mely-
febr. 2. alakult a szabadabb irányú elemeknek egy- ben mint Ponsonby tábornok segédje vett részt,
háztársadalmi téren közös munkálkodás végett mint radikális, a politikai pályára lépett és kép-
való tömörítésére. Orgánumuk; Evangelisches visel lett. 1834-ben a Krisztina spanyol királyné
Gtemeindeblatt für Rheiniand u. Westfalen (Bonn). segélyére küldött angol csapatok parancsnokává
Evangéliumi tanácsok (lat. consilia evange- nevezték ki. Változó szerencsével harcolt San-
lica), a keresztény tökéletességnek az a három föl- Sebastian, Bilbao, Bassages mellett, továbbá az
 ; :

Evanslt — 58 — Everardi

Amozagana bércein, Oriamendi és Hernaninál s ront, vasat tartalmazó meleg (29 —

56") források-
1837 június havában az ersen védett Irun város kal, melyek vizét ivásra és fürdésre használják.
bevételévei befejezte iiadjáratát. Ezután visszatért Fürdintézete egy római fürd romjai (valószín-
Angliába, hol újból képviselvé választották s leg Evahonium) helyén áll. E. egykor a kis Com-
mint ilyen ersen támadta a Derby-miniszteriu- brailles-vidéknek volt fvárosa; ez idbl (XII,
mot. Tábornokká való kineveztetése után részt sz,-ból) maradt fenn egy tágas bencés temploma,
vett a krimi hadjáratban harcolt Alma, Balaklava a XVII, sz.-ból való fafaragványokkal.
;

és Inkjerman mellett. De nem értett egyet a szö- Evázió (lat.) a, m. elillanás, megszökés.
vetségesek haditerveivel s ezért még a háború be- Evekció (lat,), a holdmozgás legnagyobb egyen-
fejezése eltt elhagyta a harctért s visszatért hazá- ltlensége, melynek oka a Hold pályája excentri-
jába, hol ismét elfoglalta helyét a parlamentben. citásának változásában van. Az E, a Hold hossza
3. E., John, angol archeológus, szül. 1823. ságában 1" 27'-nyi változást idéz el periódusa
;

Burnhamban. A londoni numizmatikai társaság, 31,, 8 nap. Az E.-t Ptolemaios fedezte fel.
majd az Egyptian Bxploration Pund elnöke. F- Ével (növ.), a több éven át él, tenyész növény,
müvei Coins of the ancient Britons (1864) The 1, Élettartam.
: ;

ancient stone implements, weapons, and oma- Événement (franc, ejtsd: evenmaS), a. m. ese-
ments of Great Britaúi (1872). mény.
4. E; Manj Ann, 1. Eliot, 1. Evenepoel, Henri, belga fest, szül. Nizzában
5. E., Olivér, amerikai mechanikus, szül, 1872 okt. 4., megh. Parisban 1899 dee, 28, Tanul-
Newportban (Delaware) 1755., megh. Pittsburg- mányait Brüsszelben kezdte meg s Parisban foly-
ban 1819 ápr. 21, Eleinte egy kerékgyártónál ta- tatta, hol az «Indépendant8» mvészcsoport tagja
nult, de alig végezte be tanulóéveit, máris egy lett. Rendkívül érdekes, nagyrahivatott m-
részben saját találmányú, részben tle javított vész volt. Szüntelen újabb és újabb kifejezési
szövgép- és malomszerkezettel lépett föl 1772. módok után kutatott, de korai halála nem engedte
;

gözkocsit készített; 1804. a flladelílai kiköt meg neki, hogy megtalálja az egyéniségének leg-
kotrását kísérletté meg egy gzhajóval, de fárad- inkább megfelelt. Fként a párisi variété és
ságát siker nem koronázta. Müvei: The young bohém-élet alakjait és jeleneteit kedvelte. Neve-
mill wright and millers guide (New York 1795) zetesebb festményei Café d'Harcourt a Quartier
:

és Guide for the meehanical engineers etc. (1805). Latin-ban, A Folies-Bergére-ben,A Moulin-Rouge-
6.E., Robley Dunglison, északamerikai egye- tól a Folies-Bergóre-ig, Lányka bábuval, A zenél
sült-állambeli tengernagy, szül, 1846 aug. 18. doboz, A kis Lucien, Szajnái munkás, Le Fire
Floyd Countyban, megh. 1912 jan. 3. Washing- des Invalides (köznapon), Szárnyas-keresked,
tonban. 1863-ban lépett tengerészeti szolgálatba Algiri kiköt, Blidahi erd, Négertánc Blldahban,
az északamerikai polgárháborúban, a Fisher-eröd Hazatér munkások, Fétes des Invalides, A spa-
elleni támadásban (1865 jan. 15.) többszörösen nyol Parisban, Vasárnap aBois-de-Boulogneban,to-
megsebesült, 1891. a chilei vizeken, mint a York- vábbá fest barátairól és önmagáról készített kép-
town hajó parancsnoka, különösen kitüntette ma- másai. Mint iparmvészeti tervez és plakátraj-
gát, részt vett 1898 júl. 3. Cervera hajórajának zoló is sok jeleset alkotott,
megsemmisítésében Santiago eltt, 1902. a kelet- Even-Money (aug, ejtsd: íven möni) a. m,
ázsiai hajóraj fparancsnoka lett s végül vezette egyenl pénz olyan fogadás, ahol a téttel egy-
;

1907—08. San Franciseóig a nagy flottát, mely forma nagy a nyerhet összeg is. L, Pari.
körülhajózta az amerikai kontinenst s késbb a Event (ang, ejt«d: event) a. m. esemény, a ló-
földgömböt. Ezután nyugalomba lépett Élmé- sportban valamely nagyobb verseny, A fogadá-
nyeit és az amerikai hadtengerészet korabeli tör- sokban eset, eshetség, olyan fogadás, melynek
ténetét két mben leírta. sorsa egy vagy több eseménytl, eshetségtl
Evansit víztartalmú aluminiumhidrofosz- függ,
(ásv.),

fát:AlP04.2Al(0H)3-j-6H30, színtelen, kékesfehér Eventerafío (lat,), 1. Sérv.

V. sárga vesós-szölls halmazok a barnavasérc Eventilatio (lat.) a. m, szellztetés,
üregeiben. Lelhelye Vashegy (Gömör vm.) ós
: Eventualitás, eshetség, bekövetkezhetsóg, 1.
G,-Tresny (Morvaország). Esetlegességi, elv.
Evanston (ejtsd: ewensztu). város Illinois állam- Evéntual maximé, 1. Esetlegességi elv.
ban, a Michigan-tó partján, {i9ío) 22.949 lak. Eventas (lat,) a, m, siker, eredmény E. do- ;

Egyetem (North Western üniversity) ós ni f- cebit, az eredmény meg fogja mutatni E. stidto-
iskola. rum magister, az eredmény a balgák mestere.
;

—
Evansville (ejtsd: evaaszviU), county-székhely B, bonus, 1. Bontis eventus.
Indlana északamerikai államban, az Ohio jobb Erén WCigllt (ang. ejtsd: ivén ueit) a. m.
partján. Fontos vasúti csomópont. Tengerész- egyenl súly, ha valamely versenyben a lovak
kórház, vasöntk, malmok, szeszfzk, dohány- egyforma súllyal futnak.
és gabonakereskedés. Lakossága (loio) 69,647. Ever (ang.), mindig for E.. örökre.
;

Evaporáció a, m, elpárolgás, Everardi, Camillo, olasz bariton-énekes, szül.

Evaporométer, 1. Átmométer. Dínautban (Belgium) 1825 nov. 25. (szülei volta-
Evaristus (Evaristes, Amtus), szent, pápa, képen az Evrard nevet viselték), megh, Moszkvá-
Szt.-Péter 4-ík utóda (97—105 ?). Vértanúi halállal ban 1899 máre. elején. Moszkvában és a párisi
múlt ki Traján alatt. Emléknapja okt. 26, konzervatóriumban tanult. Nápolyban, a San
Evaux (ejtsd ev), város Creuse francia départe- Carlo színházban kezdte pályáját. Bécsben, Berlin-
:

mentban,vasút mellett, (isoe) 3443 lak., ként, nát- ben, Londonban, Parisban ós Szt.-Pétervárott ját-
 ;

Everdlngren — 59 — Evertsen

sztt. 1870 óta a szeutpótervári konzervatóriumon sziget D.-i végében, amely É.-on az Okeechobee
mködött, mint énektanár. nev tóval áll összeköttetésben. A mocsarak se-
Everdingen, Allaeft van, hollandi fest, szül. kély (0-3— 1 m.) vizek, lusta folyású csatornák
Alkmaarban 1621., megh. lH7. nov. Utrochtben által, amelyek a Thousand Islandst fogják körül,
Savery Roelantnak, Haarlemben Pietor de Moliju- a Mexikói-öböllel össze vannak kötve. Az E. egy-
nak volt tanítványa. 1640—44. körül Skandiná- kori tengeröböl, amelyet félkör-alakban koral-
—
viában dolgozott, 1645 52. Haarlemben, azután lium-zátonyok választanak el a tenger vizétl.
Amsterdamban élt. Tájképei, melyek túlnyomó Everlasting (ang., ejtsd: evrerlasstlng) a. m.
részben skandináv hegyes, sziklás, erds tájakat, örökkétartó, Lasting, Prunell st Kalmauk-nak
gyakran vízeséseket is ábrázolnak, idegenszer is nevezik tömött fésüsgyapjuszövet, srsége
;

romantikájukkal hatást gyakoroltak a hollandi

pro cm. ííb:??, kötése öt v. hétfonalas atlasz, fo-
:
tájképfestésre és magára Jákob van Ruisdaelra ss— 32' '

is. Legjellemzbb, többnyire mély komolyságú nalai lánca féssgyapjucéma, vetése sokszor
:

tájképei a párisi Louvroban, a szt.-pétervári Ere- pamutcérna. Ni

ruhákra, bútorszövetként és nöl
niitageban, az amsterdami Rijks múzeumban, a cipkre használják.
drezdai, kopenhágai, müncheni képtárakban lát- Evernia Ach. (növ.), a gallyas zuzmók génusza,
hatók. Figyelemre méltó két képe van a budapesti laposra nyomott karélyokkal, kerekded pajzsalakú
Szépmvészeti Múzeumban is. Rézkarcai is ki- apotheeiummal, melynek a felszíne színes. Több-
váló müvek. — Bátyja, Caesar van E. (1606—79) nyire a fák ágain és törzsén v. vén fakerítésen él.
történeti- és arcképeket festett. V. ö. Granherg, Hazánkból csak az E. prunastri (L.) Ach. isme-
A. van E. och hans norske landskap (Stockholm, retes, melynek telepe világos v. zöldes-szürke,
1902). apotheciuma pirosbama. Ritkán hoz gyümölcsöt,
Everest, Mount, 1. Gauriszankar. inkább sorediumról gyarapodik, melynek fehéres
Everett, több város az Egyesült-Államokban pora gyakran a telep felszínét elborítja. Gyü-
l. MassachuseiU államban, Bostontól É.-ra(3 km), mölcsfákon, különösen a szilvafán gyakori s mint
jelentékeny gyáriparral, (i9io) 83,484 lak. 2. Wa-
; fakosz hatalmasodik el rajta. Franciaországban
shington államban, a Csendes-óceán partján, Van- a mousse des cMnes nevezet illatszert készítik
couver sziget mögött, Seattletl É.-ra (i9io) 24.814 belle.
lak., vas- és acélgyárak, érckivitel." Eversio (lat,), kiforgatás, felfordulás ; everziv
Everett, 1. Aleocander Hül, északamerikai ál- a. m. felforgató. — E. zenei értelemben 1. Evo-
lamfórílu, szül. Massachusettsben 1792 márc. 19., hidó.
megh. Macaóban 1847 június 28. E. több euró- Eversm., természetrajzi nevek után Eduárd
pai udvarnál volt követ. Europe or a generál Friedrich Eversmann (1. 0.) német természet-
sm*vey of the present situation of the principal búvár nevének rövidítése.
powers, with conjectures on their future prospect Eversmann, Eduárd Friedrich, német termé-
(Boston 1822) c. munkájában az európai nagy ha- szetbúvár és utazó, szül. Hagenban 1794 jan. 23.,
talmasságok akkori állapotát a fejedelmek és né- megh. Kazánban 1860 ápr. 26. 1818-ban az Urai-
pek közötti harc eredményének tekinti, melyben ban a szlatuszti fegyvergyár orvosa lett. 1820-ban
szerinte a politikai szabadság fog gyzelemre Negrivel Bokharába ment, 1825. Berggel a Kaspi-
jutni. Többi müvei New idoas on population, with
: tengerhez. 1828-ban Kazánba az állattan és nö-
remarks on the theorios of Malthus and Godwin vénytan tanárának nevezték ki. Onnan beutazta
(London 1823) America or a generál survey of
; az ország DK.-i vidékét és sok uj állatfajt fede-
the political situation of the several powers of zett föl. Legnevezetesebb Reise von Oren- mve :

the western continent (Philadelphia 1827) stb. bm-g nach Buchara (Berl. 1823).
2. E.,Edward, az elbbinek öccse, szül. Dorches- Eversten, oldenbm'gi község az oldenburgi köz-
terben (Massachusetts) 1794 ápr. 11., megh. Bos- igazgatási kerületben, (1910) 8234 lak., tégla- ós
tonban 1865 jan. 15. Elbb unitárius lelkész volt, cserépégetéssel. Határában nagykiterjedés tzeg-
majd mint a kongresszus tagja, az indiánusok ér- telepek vannak.
dekében mondott beszédeivel tnt ki. Késbb az Evert, Georg, német statisztikus, szül. 1856
Egyesült-Államok számos városában nyilvános nov. 4. Tauenziíaban, Pommerániában. Jogi tanul-
eladásokat tartott oly célból, hogy kimutassa mányainak elvégezte után porosz állami szolgá-
Washington befolyását és jelentségét. Ez el- latba lépett 1886. tagja lett a porosz statisztikai
;

adások jövedelmét (100,000 doil.) arra fordította, hivatalnak, melynek 1911. igazgatójává nevez-
hogy a Mount- Vemon (hol Washington lakott) ték ki. Irodalmi mködése fleg a szociális, gaz-
a nemzet közös birtokául megszeroztessék. E dasági és közigazgatási statisztikát öleli íel. Kü-
miatt élete utolsó éveiben nagy népszerségnek lönös figyelmet fordít a munkáskérdésre; erre
örvendett. Ez idben írta meg Washington élet- vonatkozó fontosabb mvei: Taschenbuch des
rajzát is. Beszédeinek gyjteménye 1869. jelent Gewerbe- und Arbeiterrechts (3. kiadás Berlin
meg (Boston, 4 kötet). 1903) Handbuch des gesetzlichen Arbeiterschut-
;

Everghem, város K.-Flandria belga tartomány- zes (1897) Sozialer Krieg und Friede (1909).
;

ban, 7 km.-nyire Gandtól, a Gand-Temeuse-csa- Kvertebrata (újlat.), Invertebrafa, Gerinc-

torna és vasút mellett, (loio) 8959 lak., csipke- telen állatok, azoknak az állatoknak gyjtneve,
készítéssel, vászon- és pamutszövéssel, nagy fü- melyeknek a gerinces állatokkal (Vertébrata)
részmalmokkal és szeszfinomltással. ellentétben gerincoszlopuk v. gerinchúrjuk nincs.
Everglades (ejtsd: ewergiedsz), mintegy 250 km. Evertsen, Jan, némotalíoldi tengeri hs, szül.
hosszú ós átlag 100 km. széles mocsár Florida-fél- 1600 jan.Vlissingenben, megh. 1666 aug. 4. Külö-
Éves 60 - Evezlábuak
nsen 1639. tnt ki egy spanyol armada meg- vel dolgozik, az párevezs (sktdl) ; az egyevezös
semmisítésével, 1665. azonban Lowestoffnál vere- skuU a skiff, sajka. A
kanu v. szandolin egész
séget szenvedett, amiért öt a háládatlan brieli keskeny hosszú csónak, melyben az evezs ket-
lakosok félholtra verték. Öccse, Cormlis (1610— ts lapátot használ, t. i. a hosszabb eveznyél
mindkét vége lapátban végzdik. A vorsenycsó-
1666), tengernagy, csata közben vesztette életét.
Második fia, Comelis (1628— 79) hasonlóan kitnt nakokban nagy ernyereséget érnek el a mozgó-
mint tengerész, még inkább egy másik GorneUs üléssel ugyanis itt az ülés elre és hátra csúsák
;

(1642 — 1706) az «ördög» melléknévvel, aki Orá-

niai Vilmost 1688. Angliába kisérte és 1690. a
Bevesier melletti csatában a hollandi flotta becsü-
letétmegmentette. Legifjabb öccse, Geleyn (1655—
1721) szintén tengernagyi rangra emelkedett.
Éves, a lóversenysportban az egy-É. telivérió
(ang. yearling). Az B.-eket sszel már munkára
fogják, 8 azokat, amelyeket a trialek (1. Trial)
alapján jobbaknak sejtenek, decemberben beneve-
zik a jöv év nagy klasszikus versenyeire.
Evesedés a. m. a seb genyedése, eves állapota,
1. Üszkösödés. 2. ábra. KIllsö villa a versenycsónakon.
Evesham (ejtsd: város Worcester angol
ivsem),
countyban, több vasúti vonal találkozásánál, (1911) az evezssel, ki a talpa alatt lev deszka szíjába
8341 lak., harisnya- és szalagkészítéssel, kerté- dugja lába fejét. Mikor az evezt elre löki, össze-
szettel. Közelében, Battlewellnól gyzte le 1265. húzza lábait, az üléssel együtt elre csúszik, így a
Eduárd herceg Montfort Simont. lapát messze hátra kerül a lapátot vízbe nyomva,
;

Év és nap, középkori jogfogalom, mely onnan elbb lábait nyújtja ki, s törzsével hátradlve haj-
ered, hogy az évhez, mint határidhöz, a helyi lítja melléhez az evezt. A versenycsónakok álta-
szokásnak megfelleg még néhány napot tol- lános sebessége párevezs 1379 km. kétevezs
: ;

dottak. 15 km. négyevezös 16*20 km. nyolcevezös 17*82

; ;

Eveszt, folyó Livoniában, 1. Evszt. km. óránként.

Evetke (áuat), 1, Mókus. Evez, 1. csónakok, ladikok tovahajtására szol-
Evetkeíü (növ.) a. m. Epipactis (1. 0.). gáló eszköz, mely nyélbl és lapból áll. Rendsze-
Evezés, kisebb vízi jármüveknek (csónak, la- rint a hengeres nyél és a lapát egydarab fából
dik, dereglye stb.) elörehajtása lapátok, evezk készül. Tölgy-, kris-, st az olcsóbb bükkfából.
segélyével. Az evezs háttal ül a menet irányá- Ha az E. nincs a csónak peremfájához kapcsolva,
nak; elrehajolva az evezket nyújtott karok- hanem szabad kézben használják, lapát a neve.
kal a levegben tolja hátra, majd az evezt élé- Rendeltetése szerint van vágó és kormányevez,
vel a vízbe nyomja ós hátradlve egész a melléig elbbi hajtásra, utóbbi a csónak irányítására
húzza az evez nyelét. Célszeríí a levegben víz- szolgál. A mankós E. a nyél fels végén lev
szintesen fektetett lappal tartani az evezt, hogy mankótól kapta nevét, mely a könnyebb kezelte-
az esetleg felcsapó hullámok ne gyöngítsék a csó- tésre szolgál.
nak haladását. Az B. ütemre történik; amit a 2. E. (növ.), a pillangós v. vitorlás virágniyc
kormányoshoz legközelebb ül evezs a vezér- (Papüionatae) virágjának két oldalsó szirma
:

evezs ad meg. Simítás a. m. visszafelé E. Ha (szárny, ala). A hátsó legnagyobb szirom a vi-
mindkét oldalon egyszerre simítanak az evez- torla (vexillum), a két elüls a csónak (carina).
sök, a csónak megáll, ha egyoldalon, akkor gyor- A két E.-re szállnak a beporzást közvetít
san megfordul. rovarok, ezt lenyomják, miáltal az B.-vel össze-
A versenycsónakot, hogy minél kisebb legyen köttetésben lev csónak is lenyomódik és ju
az ellenállás, oly keskenyre készítik, hogy éppen utóbbi hegyén a vii"ágpor kinyomulván, a rovarra
csak az ülésre jut hely. Mélysége is csekély, kendik, más virágon viszont a bibe nyomul eiö
pereme csak annyira van a víz színe fölött, hogy és érintkezésbe jut a rovaron lév virágporral.
kisebbhullám bene csapjon.Peneke oyé]is(l.ábra). L. Beporzás és Vitorlásvirág.
1 Evezlábuak (állat), 1. a madarak egyik rendj*
(Pelecaniformes), melyre jellemz, hogy az ide-
tartozó fajok négy ujja egymással úszóhártyával
van összekötve, még pedig a hüvelyk a bels
ujjal, a bels a középsvel, ez megint a külsvel.
Tengeren és édesvizeken élnek halakkal és egyéb
;

1. ábra. A versenycsónak keresztmetszete.

vízi állatokkal táplálkoznak. Fajai világpolgárok
s öt családba oszthatók, melyek közül hazánkban
Hogy ily keskeny csónakokban használni lehes- kettnek a gödényféléknek (Pelecanidae) és a
:

sen a hosszú evezket, az oldalakról kinyúló hosszú kárókatnaféléknek (Phalacrocoracidae) van kép-
vasvillákra támasztják (3. ábra). Az ily csónakot viseljük. L. Gödényfélék és Kárókatna félék.
külvillás-nák nevezik. A csónakokat az evez- 2. A rákok (Crustacea) egyik rendje (Bvezlábú
sök száma szerint nevezik négyes, hatos, nyolcas- rákok V. Kandicsrákok, Copepoda), kissé meg-
nak, s ha külön kormányos is ül benne, kor- nyúlt, leggyakrabban határozottan ízeit, páncélnél-
mányosnak. Amelyikben egy-egy ember két evez- kli testtel két pár csáppal, melyek kö^ül az olsö
;
 :

Bvezlábú rákok — 61 ÉvflryQra

ostorforma. Szájszerveik rágok, szúrok v. szívók; Evezösverseny, 1. Regatta.

vanef^y folsö 6s egy alsó állkapocspárjuk, 1 2 áll- — Evezötollak, 1. Madarak.
kapcsi lábpárjuk és 4—5 kótágú, ízeit, lapátforma, Évforduló. Valamely esemény, leginkább szü-
tollas sörtékkoi fegyverzett evozöforma evezöláb- letés, halálozás stb. idrendi megünneplése. A zsi-
párjuk; potrohúk villásan végzdik s a villák dóknál a szülk halála napján a gyermekek böj-
hegyén tollas sörtók emelkednek. Ezernél több faj tölnek, vagy a böjtöt jótékony cólu adománnyal
ismeretes, a melyeknek '/lo-ed része tengerekben mogváJtják, szülik emlékezetére gyertyát gyúj-
és Vio-Gd része édesvízben él felük szabadon, fe-
; tanak és a zsinagógában a fiúgyermekek a kod-
lük ellenben élsdi módónéi. Hazánk vizeibl ez id dis imát mondják, el.
szerint mintegy 60 faj ismeretes s alig van oly Evformák, l.^Év.
állóvíz, tó, tócsa, pocsolya vagy lassan folyó víz, Évgyr. 1. ^. v. évréteg (növ., strata ligni anno-
amelyben egy-két faj ne tenyészne ; néha nagy tina seu annuli annotini), a fa keresztmetszetén sza-
tömegekre szaporodnak a halaknak
s táplálé- b bad szemmel is látható karikák, vagyis a fás nö-
kot szolgáltatnak. Egy részük a partokon ós nö- vények vastagodása folytán évenkint keletkez
vények között, más részük a vizek nyilt és sza- faréteg, melyet
bad tükrén tartózkodik. Növényi hulladékot, v. mint évi növe-
apró állatkákat fogyasztanak, mig az élsködk kedést a nép már
Tórt vagy állati nedvet szívnak. régen felismert
Három alrendbe osztják fajaikat. s a fa éveit róla
a) alrend Eucopepoda. Ide a szabadon élk tar- számolta le. Az
:

toznak, amelyek közül a Cíjclopidae, Harpadidae B.név leginkább

és Galanidue-csa.lMoknak vannak édesvízi képvi- keresztmetszet-
seli csupán s ezekbl hazánk vizeiben is több képétl ered, va-
faj él. A C^cfo^y^-fajokat két petezacskójukról lóságban azon-
könnyen felismerhetjük. A Harpadidae és Ckda- ban inkább egy
nid íg-félóknek csak egy petezacskójuk van, de az hengerpalást,
elsk nagyon kicsinyek, az utóbbiak ellenben na- mert a fa hosz-
gyok s az elsknél a hímnek mindkét csápja öle- szán végighúzó-
lövé módosult, amíg az utolsóknál csupán a jobb- dik. A forró vi- 1. ábra. A vörösfenyö óvgyftrüi.
oldali. déki fák belseje
b) alrend: Parasitica (Siphonostomata). Ide egyenletes, vagyis keresztmetszetén É. nem lát-
•supa élsdi alak tartozik (1. Élsdi rákok). Ismer- ható, mert egész esztendn át meglehets egyen-
tebb fajok Lemaea hrancldalis L., Lernaeocera
: letesen vastagodnak, ha azonban száraz és ned-
esocina Burm., Achtheres percarum Nordra. bs

c) alrend Branchiura. Ide sorozzák a ponty-

:

tetveket, melyeknek a mi vizeinkben él legkö-

zönségesebb faja az ArguLus foliaceus L., s ez a
halak brén él és vérüket szívja, de a peterakás
idején elhagyja a gazdaállatot. A hazai szabadon
él B.-at illetleg v. ö. Dadaij J. : A Magyar-
országban eddig talált szabadon él Evezlábú
rákok magánrajza cím dolgozatát. (M. tud. Akad.
Math. term. tud. közlemények s a Természetrajzi
füzetekben megjelent dolgozatait). Claus, Die
freilebenden Copopodon (Leipzig 1863); Gies-
brecht, Die polagischen Kopepoden des Golfes von
Neapel (színes táblákkal, Berlin 1893) Schmeil, ;

Deutschlands freilebende Süsswasser -Kopepoden

(Bibliotheca Zoologica, Stuttgart 1892—99, 3
kötet).
Evezlábú rákok (Gopepoda, iuat), 1. Evez-
lábúak.
Evezs-egyesületek. Az evezést, mint test-
gyakorlatot, 1860 óta zik Magyarországon. Ek-
kor alakult u. i. az els evezs-egyesület, a Buda-
pesti Hajós-Egylet, mely azonban 1867. feloszlott.
Jelenleg 8 evezs-egyesület van a fvárosban
Kemzoti Hajós-Egylet, Hunnia Csónakázó-Egye-
sület,Neptun Budapesti Evezs-Egylet, Duna Eve-
ís-Egylet, Sirály Evezs-Egylet, Megyetemi
Brezs-Club, Pannónia E vezös-Egylet és az utóbbi- 2. ábra. A cirbolyafeny (Pinus cembra) fájának keresat-
ból kivált elégedetlen tagok 1911. megalakították
metszete : bs bélsugár ; a —a aa évgj OrQ határa. Lent bal-
ról egy gyantavezeték.
a Hungária Evezs-Egyletet. Ezenkívül számos
evezs-egyesület van vidéken, így Pozsonyban, vos idszak váltakozik egymással, akkor itt is lát-
Gyrött, Esztergomban, Váczott, Nagyenyeden, hatók az É.-k. Az .-k számából megismerjük a
Aradon és Temesvárott. fa életkorát, a rétegek szélességérl azokat az éve-
ÉvIan-les-Bains — 62 Evlija Cselebi

ket, melyek a növekedésre kedvezk vagy hát- a dolog birtokára jogosító más szerzdés alapján
ráltatók voltak. Az É. úgy képzdik, hogy a birta. Akitl a dolgot elperelték, ezen a címen
kambium a tenyószeti óv végén, a fáké már augusz- rendszerint kártérítést követelhet attól, aki neki
tusban megszünteti a mködését vagyis a vasta- a dolgot szolgáltatta. (Az eladó, cseréboadó, bérl
gítást és egész tavaszig szünetel, ekkor új fa- és stb. szavatossággal tai-tozik, ha a vevtl, a cse-
háncs-réteget hoz létre, de a háncs nem lesz réte- rébevevtl, bérltl a dolgot elporlik.) L. Szava-
ges. A tavasz elején keletkez fában az edények tosság.
meg a többi faelemek tágasabb üregek, st az ÉTidement (franc, ejtsd: evidman), szuvas
edények is nagyobb számúak. A késbbi edények csontok kitakarítása, kikaparása éles kanállal.
szkebbek, a számuk is mindinkább kevesebb, Evidens (lat.) a. m. nyilvánvaló, aminek igaz-
úgy hogy az utoljára alakult faszövetben alig van ságát közvetetlenül, segít vagy közvetít gon-
v. éppen nincs edény. Ezeken kívül a késbb ke- dolatok nélkül átlátjuk. Mndemia, nyilvánvaló-
letkez faelemek fala vastagabb, a belseje is sz- ság, közvetetlen bizonyosság, nyilvántartás (1. o.).
kebb. Ennek folytán a fa küls öve, vagyis a nyári Evidenz-Bureau (német-franc), a cs. ós k.
v. szi paszta (Herbstholz) sokkal tömöttebb ós ke- vezérkarnak egyik osztálya, az úgynevezett ((nyil-
ményebb lesz, mint a tavaszi paszta, vagyis azÉ. vántartó iroda)), amely a külföldi seregek tanul-
bels öve. Ugyanannak az É.-nek bels és küls öve mányozásával azok erejét, szervezését, felfegy-
fokozatosan megy át egymásba, és csak az egy- verkezését, elhelyezését stb. nyilvántartja.
másra következ két év küls és bels öve üt el Evigtokit (ásv.), miként újabban kimutatták,
oly élesen egymástól, hogy már szabadszemmel azonos a Gearksutit-tal.
is megkülönböztethet az egymásra következ Evikció, 1. Evktio.
években képzdött fa. Hosszmetszetben az B. két Evilat (a paradicsomi Ghavíla), a magyarok
része, mint sötétebb (küls paszta, szifa) és vilá- mondai shazája. A Bécsi Képes Krónika szerint
gosabb (bels paszta v. tavaszi fa) sávok látsza- ((amint a szentírás és a szent tanítók mondják, a
nak. Egy évben rendesen csak egy É. képzdik, magyarok Jáfetnek Magor fiától származtak, aki
de ha a késn beálló fagy, nagy nyári szárazság, (Jáfet) az özönvíz után E. földére ment». E. or-
vagy a rovaroktól elpusztított iombvesztés miatt szágot a szentírás hat izben említi (szorosabban
megakad és késbb újból megindul a növekedés, csak Genesis, II. 11.). V. ö. Krausz Sámuel, B. a
akkor két É. is képzdhetik egy évben. A tleve- magyarok shazája, Ethnographia (1898. óvf.).
lek fájában nincsenek edények, hanem csak Evil Meródach (Aniümarduk), II. Nebukadne-
tracheidák és bélsugár- s esetleg hossz- v. fa-pa- zár babiloni királynak, Jeruzsálem elpusztítójának
—
renchima. Itt az É.-határ azért látszik, mert a utódja (561 560), akit sógora, Neigliszar meg-
tavasszal képzdött tracheidák sokkal tágasab- ölt. Jojáchint, Judának fogságban lev királyát
bak és vékonyabb falúak, mint a megelz év trónralépte után a börtönbl kiszabadította ós
küls pasztájában lev tracheidákó. Az ^.-k száma egész életén át kegyesen bánt vele.
a törzs keresztmetszetén a növekedés természe- Eving, porosz község az arnsbergi közigazga-
ténél fogva felfelé fogy és így a fa igazi életkorát tási kerület Dortmund járásában, vas- és kszén-
csak a tben levágott törzsbl ítélhetjük meg. bányákkal, (1910) 12,337 lak. Tégla- ós gépgyár-
2. ^'.-k keletkeznek a szarvasmarha szarvtövein tás ;vas- és acélmüvek.
ós pedig teheneknél állítólag a vemhességtl s E¥iratío (lat.), a visszás nemi érzésnek az az
elléstl, de esetleg a szrváltástól is — mert bikák alakja, midn férfiban nies érzések támad-
és ökrök szarvtövein is láthatók, habár elmosódot- nak. Súlyosabb foka az effeminatio (1. o.).
tabbanÉ.-k. Az É-.k szerint szokták egyéb adat hiá- Evisceratio v. eventratio, exenteratio a. m.
nyában a szarvasmarha korát meghatározni úgy, kizsigerelés. A szülészeti mtóttanban az embrio-
hogy az egy szarvon megolvasható É.-k számához tomia —
a magzat földarabolásának — egyik fá-
még annyi esztendt számítanak, ahány év kell zisa, amikor is a magzat megkisebbítése céljából a
a marhának, hogy kifejldjék, mert az els É. mellkasi és hasi zsigoi'eket kiveszik.
az éppen kifejldött marhánál, azután pedig éven- Evitatio (lat.) a. m. ki-, elkerülés evitabilis,
;

kint egy É. képzdik. Az É.-k azonban gyakran kikerülhet.

tökéletlenül fejlödnek ki, s ekkor nehezen olvas- Evkáf (arab), helyesen ejtve aukáf, a moham-
hatók meg. medán népeknél az egyházi alapítványjavak
Évian-les-Bains, város Haute-Savoie franc, dé- neve többesszám ebbl vakf (vakuf).
;

partementban, vasút mellett, amflteátrumszerüen Évkönyvek, valamely év emlékezetreméltó

épültaGeníl-tó D.-i partján, (i906) 2200 lak., sajt- és eseményeinek feljegyzései több ilyen évi feljegy-
;

likrkészítéssel, brcserzéssel. Hideg (9—12"), cse- zés összeállítása. L. még Annales.

kély mennyiség ként és szódabikarbónát tartal- Evlád, arab eredet török szó, jelent gyerme-
mazó ásványos vizét fürdésre és ivásra használ- ket, magzatot. Evlád-i váMn, a nemzet fiai,
ják. Evenkint 3—4000 fürdvendég látogatja vi- V. hazafiak. A szó arab többes szám, de a török
;

zébl, amelyet fkép gyomorbajok ellen használ- nyelv egyesszámunak használja.

nak, evenkint közel 60,000 palackot küldenek Evlija Cselebi, a törökök legnagyobb utazója,
szót. 1611-ben szül. Konstantinápolyban. Atyja, Dervis
Evickefélék (áUat), 1. Fonalférgek. Mehemed Zilli tekintélyes állású ember, az arany-
Evickél, játszva úszkál, a vízben vergdik. mvesek céhmestere volt, aki Szulejmán szul-
Evictío (lat.), jelenti a dolognak harmadik tánt Szigetvár ostromára is elkísérte. E. szép
személy részérl ersebb jog címén való elperlé- hangjával keltette fel a szultán, IV. Murád figyel-
sét attól, aki a dolgot adásvétel, csere, bérlet, v. mét, ki palotájába vette 1635. és nagy állá-
E. V. M. 68 Evorziö

sokba juttatta. Hivatalos kiküldetésben bejárta zatból másba (pl. menetalakzatból harcalakzatba)
Szíriát, Kis-Ázsiát, Egyiptomot, a Balkánt, Ma- átmormi v. pedig az alakzat fentartásával irányt
gyarországot, Nómot-, Oroszországot és az északi változtatni. Ezen mozdulatok v. egyszerre vala-
államokat. B. nagy fontossága abban áll, hogy ez mennyi hajó által, v. pedig az egyes hajók által
utazásait 10 kötetben leírta, s megbecsülhetetlen egymásután vitetnek véghez. — B. a zenében a ket-
topográfiai, néprajzi és történeti adatokat nyújt ts ellenpontu tóteleknél a szólamok megfordítása.
a XVII. sz.-beli Európáról és Ázsiáról. Mve Máskép eversio.
több kéziratban maradt fenn. Az els hat kötetet Evolució-eimólet, I. Evolúció, Kibontakozási
Ahmed Dzsevdet adta ki Konstantinápolyban. tan és Származástan.
Reánk, magyarokra nézve különösen a 6. és 7. kö- Evolucionizmus, 1. Evolúció.
tet tartalma bir értékkel, mert e kötetben írja le ma- Evoluta (lat.). Ha két síkgörbe közül az egyik-
gyarországi úti tapasztalatait (1660—66). E köte- nek normálisai a másiknak érinti, akkor az
teket Karácson Imre dr. fordította magyarra (M. utóbbi az elsnek E.-ja, az els pedig az utóbbi-
Tud, Akad. kiad.) Érdekes képet nyújt a leírása nak evolveme. Ábránk-han AHKLMNP-nek
a török-magyar harcoknak, a magyar közállapo- ABCDEFG az E.-ja, és viszont AHKLMNP
tolmak, városoknak, lakóik életének stb. Zrínyi az ABCDEFCr-nok egyik evolvense. A mondot-
Miklóssal való találkozása, Budavár leírása, és a tak szerint vm. sík görbe
Balaton környékének festi leírása történelmileg E.-ja alatt normálisainak
becsesek. E. nyelvezete majdnem tisztán népies. burkolója (1. o.) értend, mely
Archaizmusaitól eltekintve példaképül szolgál- egyúttal az eredeti görbe
hatna a török puristáknak. Mve els két kötetét görbületi középpontjainak
Hammer - Purgstall fordította angolra (Orient. mértani helye. Egyenközü
Transl. Fund.). görbéknek ugyanaz az B.-juk.
E. V. M., állatok tudományos neve mellett Ennélfogva valamely adott
Eduárd Kari Martens nevének a rövidítése. görbének (E.-nak) végtelenül
Evocati (lat.), kiszolgált római katonák, kik a sok, egymással egyenközü
hadvezér fölszól ítására zsoldfeleraelés és bizonyos evolvense van, melyek kelet- Bvoluta.

kiváltságok mellett újból szolgálatba állottak. kezése következleg képzel-

Evocatio (lat.) a. m. kihívás, a régi magyar het. Fejtsünk le a görbérl egy reá gömbölyített
jogban porbohivás, idézés a germán jogban a szálat akként, hogy az a görbét folyton érintse.
;

királynak az a joga, hogy a rendes bíróságtól Ha a lefejtett szál folyvást kifeszítve marad,
egyes ügyeket magához vonhasson az alperes akkor minden egyes pontja az adott görbének
;

külföldi bíróság elé idézése a pápa bíráskodási egy-egy evolvensét írja le. Az E. fogahna térgör-
;

joga. E. sacrmum, a rómaiaknál szokásban volt az békre is általánosítható, csakhogy a térgörbének,

az eljárás, amellyel az ostrom alá vett városnak végtelenül sok E.-ja van.
védistenét bizonyos vallási szertartások között Evolvál (lat.) a. m. kifejt, lebonyolít.
arra szólították fel, hogy a várost hagyja el s men- Evolvens, 1. Evoluta.
jen át hozzájuk. E. inf&torum (manium, mortuo- Evonymit, l. Duldt.
rum) holtak idézése. — Evocatorium, idéz-irat. Evonymas L. (aöv.), 1. Kecskerágó.
Evoe, 1. Eurni. Evora, az ugyanily nev járás székhelye Alem^
Evolena (Evolene), falu Wallis svájci kanton- tejo portugál tartományban, 278 m. magasban,
ban, a Borgne mellett, 1378 m. magasban, (i9io) a Xarrama olajfákkal, szllökkel és déligyümöl-
1316 lak., ásványvízforrással. Nagyszer kör- csökkel takart gazdag völgyében, vasút mellett,
nyéke (a Sasseneire 3259m., aPicd'Arzinol 3001 érseki székhely, (1901) 16,152 lak., durva posztó-,
m., a Dont Blanche 4364 m., a Dent d'Hérens 4175 pamutkelrac-, kalap- és brkészítéssel, élénk
m., az Aiguilles Rouges 3650 m.) és egészséges vörösbor-kereskedéssel. A lusitanok Ebura vagy
klímája újabb idben kedvelt nyaralóhellyé tették. Bbora cerealís-a, a rómaiak Ldberalitas Julia-ja,.
Evolúció és evolucionizmus (lat.) a. m. fejldés, több ízben volt a portugál királyok székhelye.
kifejlés elmélete, az az elmélet, mely minden hala- B. múltjából régi falait és két, romokban hever6
dást, emelkedést, tökéletesedést, differenciálódást ersségét máig is megtartotta. A Sertoriustól épí-
a természetbon természeti mechanikus okokból tett római vízvezetéke, amely 4 km. hosszú és
magyaráz meg. Szkebb értelemben pusztán az még most is szállítja a városnak a szükséges vi-
élk világában a darwinizmusra s a darwinizmus zet, egyike Európában a legérdekesebb ilynem
elvének egyetemes alkalmazására értik. (L. Dar- építkezéseknek. Egy Diana-templom korinthusi
mnizmus). Az evolucionista tehát nem tagadja a oszlopokkal szintén látható. Gót székesegyháza
fokozódó célszerséget a természet folyamataiban, szép. Könyvtárában mintegy 25-30,000 köt. köny-
de ezt a célszerséget nem minta teleologikus ma- vet ós 2000 kéziratot riznek; múzeumában érdekes
gyarázók oknak, hanem okozatnak tekinti és me- képek, elefántcsont-tárgyak láthatók. Közelében
chanikus úton keletkezteti. A filozófiában ennek Commendában és Sobrában gazdag rézércbányák
az iránynak fképviselje Herbert Spencer (l.o.). vannak. A Sisebet nyugati gót királytól 617. meg-
Evolucionista, aki az B. elméletének, az evolucio- ersített várost 712. elfoglalták az arabok, akiktl
nizmusnak híve. a keresztények 1166. ismét visszafoglalták.
E. a katonaságnál alakzat, irány v. hely- Evora d'Alcoba^a, város Bstremadura portugál
változtatás ; a tengerészetben a hajóhadnak v. a tartományban, 1. Akobaga.
hajóhad egyes osztályainak v. hajóinak mozdula- Evorzió, olyan erózió, vagyis kimosás, melyet
tai és fordulatai, melyeknek célja a meglev alak- nem rendes folyású, hanem örvényes víz okozott..
Évpnz — 64 Ewa
Geinitz B. P. (Die Seen, Moore und Flussláufe 66" 32'-nyi —
hajlás okozza azt, hogy az év
Meeklenburgs, Gustrow 1886) tette legelször ezt folyamán a nappalok hossza különböz és kü-
a megkülönböztetést. Különösen medeneeszerü lönböz a Napnak a látóhatár feletti legnagyobb
mélyedraények, meg tómedencék kimosásánál emelkedése, déli magassága. Ez a két körül-
juttat örvényes vizek munkájának, vagyis az B.- mény pedig maga után vonja azt, hogy a Nap
nak nagy jelentséget, szemben azzal az elmélet- a Föld felületét többé-kevésbbó melegíti át. Az
tel, mely az ily mélyedmények létrejöttét equinokciumok idején a nappal tartama 12 óra és
gleccser-
eróziónak tulajdonítja. A szó vortex —
örvény- Budapesten a Nap délben 42" '-nyi magasságban
bl ered. áll a leghosszabb nap (az északi féltekén június
;

Évpénz, 1. Apanage. 21— 22-e) Budapesten majdnem 16 óra tartamú és

Ev reí. egyház. így nevezték a magyarországi a Nap déli magassága 66"; a legrövidebb nap
ref. egyházat az 1881—82. zsinat idejétl az 1904?. hossza (az É. féltekén dec. 21 —
22) Budapesten 8V4
zsinat idejéig, amikor kihagyták nevébl az ev. óra és a Nap magassága délben 19"*. A négy év-
(= evangélikus) jelzt. szak ilyenféle megkülönböztetése csak közepes
Évréteg (növ.), 1. Évgyr. geográfiai szélességeknél, az ú.n. mérsékelt övben
Évreux (ejtsd: evrö), Eure francia département- lehetséges. Az egyenlít tájékán a hmérséklet-
nak és az ugyanily nev járásnak székhelye, különbségek csekélyek ott csak száraz és ess
;

püspöki székhely, a három ágra oszló lton évszakot lehet megkülönböztetni. A sarkok tájé-
és vasút mellett, (i906) 18,971 lak., vasöntéssel, kán hosszú, kemény tél és rövid nyár uralkodik,
szivattyukészítéssel, mustárgyártással, gabona- tavasz ós sz igen rövidek. Az átmenetek ugrás-
és szeszkereskedéssel; múzeummal és (24,000 szeren történnek.
kötetbl álló) nyilvános könyvtárral. Pompás Évszakos ünnepek, 1. Napforduló ünnepek,
—
(XI XVI. sz.-ból való) székesegyházának re- Évszámítás, 1. Ev és Naptár.
naissance-izlésü homlokzata van. Egyéb jelenté- Évszázad, a száz év idszaka. Sokat vitatott
keny épülete a Saint-Taurin egyház, óratorony kérdés, hogy vájjon az É. pl. 1900 vagy 1901 jan.
és a püspöki palota. E. a gallusok idejében az ebu- 1-vel kezddik-e ? 1700 eltt oly élénk vita folyt
rovices nev törzsnek volt fvárosa a rómaiak
; e körül, hogy gúnyos feliratú érmeket készítet-
Mediolanum Aulercorum-nak hívták, Szt. Taurin tek (pl. «Hört doch Wunder, im Jahre 1700 wuss-
a IV. sz.-ban püspökséget alapított benne. Fülöp ten die Leute nicht, wie alt sie waren !»). 1800-ban
Ágost fölégette büntetésképen azon árulásért, is megújult a vita, st már 1889. is felvetették a
melyet lakói Földnélküli János érdekében elkö- XX. kezdetének kérdését. Az egyik részen azt
sz.
vettek. Oroszlánszív Rikárd újból felépíttette, állítják, hogy az É. azon január 1-vel kezddik,
de Szép Fülöp visszafoglalta, 1316. pairievé emelte melyben az évszám százasa változik, tehát 1700,
és fitestvérének, Lajosnak adományozta. A XV. 1800, 1900, stb. a másik rész azt mondja, hogy
;

sz.-ban az angolok több ízben elfoglalták, végre minden új ciklus és így új É. is eggyel és nem
1429. egyesíttetett a francia koronával. V. ö. Le zérussal kezddik. Bár a gyakorlatban túlnyo-
Brasseur, Hist. civile et eccl. du comté d'B. móan a 0-ás évvel kezdték számítani az évet (1800.
(1722). Göthe is ehhez a nézethez csatlakozott), a helyes
Évron, város Mayenne francia départementban, mégis csak az 1-gyel való kezdés, úgymint már
vasút mellett, (i9oi) 30Í4 lak., gzmalmokkal, Madler megjegyezte, hogy Piazzi Palermóban az
gazdasági gépgyártással, kalap-, vászon- és tégla- els kis bolygót (Cerest) új É. napján (azaz 1801
gyártással.Pompás templomában (a XI— XIII. sz.- jan. 1.) fedezte fel. Ugyanis az I. a Kr. utáni els
ból),amely egy XII. sz.-beli nagy kápolnával van évvel kezddik, tehát a XX. sz. is 1901 jan. 1-ón
összekötve, gyönyör, ugyanazon korból való fal- kezddött. Természetesen az évtizedek is az egyes
festmények láthatók. évekkel kezddnek.
Évszakok, a tavasz, nyár, sz és tél, amely Evszt (Eveszt), 102 km. hosszú mellékfolyója
négy idszakasz a tropikus évnek részei, melyekre a Dunának Livonia és Vitebszk orosz kormány-
;

ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböz zóságok határán torkollik.

helyzete szerint felosztjuk. A Nap egy évben két- Evulgáció (lat.) a. m. el-, kihiresztelés, elter-
szer megy át az egyenlítn és kétszer távolodik jesztés.
el attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer Ewa Lajos, színigazgató, szül. Fegyveme-
délfelé. Az egyenlítbe márc. 21. és szept. 22. v. ken (Hont vra.) 1851 aug. 17., megh. Budapes-
23. ja Nap, amaz a tavaszi, ez az szi napéj- ten 1912 okt. 12. Eleinte bölcsészetet hallga-
egyenlség (equinokcium), egyben a csillagászati tott a budapesti egyetemen, aztán újságíró lett.
tavasznak, illetve sznek kezdete. Június 21. 1875-ben Rákosi Jen alatt a Népszínházhoz ke-
vagy 22. hagyja el a Nap északfelé legjobban az rült s ott írnok, gazda, ellenr, titkár és rendez
egyenlítt, elérve a ráktéríthöz —
ez a nyári nap- volt, majd 1881. az igazgatást vette át Rákositól.
fordulat (solstitium aestivum), az északi féltekén 1896 okt.-ig vezette a Népszínházát, alkalmaz-
a nyárnak kezdete december 21. vagy 22. pedig kodva a közönség Ízléséhez, de nem hanyagolva
;

délfelé tér ol leginkább egészen a baktérítig, ez el az irodalmi szempontokat sem. Figyelmet for-
a téli napfordulat (solstitium brumale), az északi dított a régibb népszínmre s fejlesztette az újab-
féltekén a tél kezdete. Az évszakok eme sorrendje bat. Társulata —
kivált néhány kiváló tagja ré-
a déli féltekén éppen fordított mikor nálunk tél vén
; —
igen népszer volt a fvárosi közönség
van, ott nyár van s fordítva. Hogy az É.-at a eltt. Sok darabot fordított le színháza számára s
Földtongelynek a Földpályához való hajlása idézi több színmhöz zenét is írt. Leánya E. Sári.
elö, azt már (üopernicus fölismerte. Ezen —
írón, 1. Balásházy Péter.
:
 :
;
:

BvvérUsés — 66 Bwer
Ewérüség, a vér fertzött állapota eves sebvá- teológusok a hit tárgyait burkolták. Nem
sorako-
ladék felszívódása következtében. L. Szepszis. zott a németországi teológiai pártok egyikéhez
Evvia, sziget, Evbea.
1. sem. Egyformán ellenezte a tübingeni szélsbal
Evviva (olasz) a. m. éljen. teológiai irányt, valamint a Hengstenberg által
Évzárás. Ennek idpontja a kereskedelmi vál- vezetett túlzó jobboldali lutheránus mozgalmat.
lalatoknál rendszerint a polgári óv végével össze- Tagja volt egyideig a német birodalmi gylésnek
esik. Sok üzletben azonban a polgári év végével is. Mvei közül legyen elég fölemlítenünk a már
zárlatot eszközölni nem lehet, pl. tzifaüzletben, fent idézetten kívül a következket Hebraische :

vagy könyvkereskedknél. Ugyanazért az ilyen Sprachlehre für Anfanger (4. kiad., Leipz. 1874);
vállalkozások más idpontot választanak, amely- Die Propheten des Altén Bundes (2 köt., Stuttgart
ben üzleti könyveiket lezárják. Az évi zárlat szin 1840 2. kiad. 3 köt., Göttingen 1867 és 1868)
;

tón az üzlet természetétl, vagy az üzlettulajdo- Geschichte des Volkcs Israel (7 köt, Göttingen
nos tetszésétl függ. A fdolog, hogy egy polgári 1843—59, 3. kiad. 1864—70) Commentarius in ;

éven belül zárlat készítend. Apocalypsin (Leipzig 1828) Die drei ersten Evan-
;

ew, régi nyelvemlékeinkben néha ü-t, de több- gelien u. die Apostelgeschichte (2 köt, u. o., 1871—
nyire ö-t V. ó'-t jelent, pl. Dessewfify. 1872) Die Johanneisehen Schriften (2 köt., u. o.
;

Ewald, szentek ; két angolországi testvér, ki- 1861—62); Die Lehre der Bíbel von Gott oder
ket P'ehér ós Fekete E.-nak neveztek s kik a VII. Theologie des Altén u. neuen Bundes (4 köt, u. o.
sz. vége táján Vesztfái iában a kereszténységet 1871-78.). Nyelvészetiek Grammatica eritica lin-
:

prédikálták s ott mártir-halált haltak (a kölni Szt.- guae arabicae (2 köt., u. o. 1831—33); De met-
Kunibert-templomban vannak eltemetve). Veszt- ris carminum arabicorum (Braunschweig 1825)
fália országos védszentjei. Ünnepük okt. 3. Über einígo áltere Sanskritmetra (Göttingen
Ewald, 1. Carl, dán regényíró, szül. 1856 okt. 1827) Abhandlungen zur orient. und biblischen
;

15., megh. 1908 febr. 23. Regei eller Undtagelte Litteratur (u. o. 1832); Sprachwissenschaftliche
(1883) Eu Udvej (1884) Lindegrenen (1886) Pru Abhandlungen (u. o. 1861) és Über die geschicht-
; ; ;

Johanne (1892) c. regényeiben erotikus problé- líche Folge der sémit Spraehen (u. o. 1871).
mákat fejteget. Szimbolisztikusak vagy allego- Számos értekezése jelent meg a különböz folyó-
rikus tartalmúak Den gainle Stue (1895); Cordts iratokban és évkönyvekben is, amelyeket azon-
:

SöD (az elbbinek folytatása, 1896). Humoreszk a ban beteges önteltség, túlérzékenység és a saját
Yames Singletons Udenlandsreise (1897) és Min csalhatatlanságának bántó mutogatása jellemez.
lille Dreng (1899). Történeti elbeszélés a Börne- V. ö. Davies, H. E. Orientalist and theologian
korstoget (1896) Crumlin (1900) stb. Legkiválóbb (London 1h03).
;

Gyermekelbeszélésoi-ben (I— VII., 1882—1900). 4. E.,Jo}iannes,dáD író, aHolbergLudwíggalfel-

2. E., Hermán Frederik, dán novellista, szül. lenlültdán irodalom egyik legkimagaslóbb alakja,
Kopenhágában 1821 dec. 13., me?h. u. o. 1908 ápr. szül. 1743 nov. 18., megh. 1781 márc. 17. Szegény
29. Eleinte gazdálkodó és földmér volt. 1860-ban vidéki pap fla volt. 1758-ban teológiára adta magát.
jelent meg els müve, a Valdemar Krones Ung- 1759-1760. katonának állt be és több ütközetbon
domshistorie (5. kiad. 1885), mely nagy tetszést részt vett. Majd újra visszatért teológiai tanulmá-
aratott. Ezt követték: Familien Nordby (3. kiad. nyaihoz. 1764-ben jelent megLykkens Tempel (a
1883) Johannes Falk (3. kiad. 1880) Hoad Ellen boldogság temploma) nagy tetszéssel fogadott köl-
; ;

vilde (1869); Agatha (1873); Franz Böckmann teménye. Moliére és Klopstock befolyása alatt állt.
og Dronning Alílfa (1889). Történelmi tárgyúak Ez utóbbinak nagy befolyását mutatja 1769. meg-
a következk Svenskeme paa Kronborg (5. kiad. jelent Adam og Eva drámája. Nevezetesebb mvei
:

1891) Niels Brahe (2. kiad. 1889) Anna Harden- még Rolf Kraktí, tragédia (1770) Piskerne, drá-
; ; ;

berg (3. iad. 1891) Niels Ebbesön (1887) Grif- mai költemény ebben van a híres Kong Chris-
; ; ;

ferfeld (1888) ; Caroline Mathüde (1890); Klára tian stod ved höjen mást (Keresztély király ott
Billo (1892); Kristian den Anden (1898); Dániel állt az árbocnál .) nemzeti dal. önóletleírása
. ,

Rontzow (1900). 1891-ben E. összes történelmi J. Ewalds Leonét og Meninger befejezetlen ma-
regényeinek gyjteménye indult meg. Több el- radt. Fként lírikus volt. Vígjátékai finom hu-
beszélése a Dansk Folkbibliothekben jelent meg. morral és élccel telvék. Összes mvei Samtlige :

E. történeti regényei kultúrtörténeti fontosság- Skr. (1780—81. 4 köt.) Szk anyagi viszonyok
gal bimak. közt élt, szegényül halt meg. Életrajzát megírták
3. E; Georg Heinrich August, német orienta- Molbech (1831), M. Slammerich (188K), A. D.
lista, szül. Göttingenben 1803 nov. 16., megh. u. o. Jörgensen (1888); tanulmányokat írt róla Ölden-
1875 máj. 4. A göttingeni egyetemen 1835. a ke- schláger, Olsen P. C. (1835) és Welhaven, E. og
leti nyelvészet tanára lett, s ezen minségében de norske Digtcre (Christiania 1X63).
bízatott reá az ószövetség kritikai exegezisének a 5. E; Richárd, német flziológus, szül. Berlin-
tanítása is. E téren való munkálkodásának els s ben 1855 febr. 14. 1900 óta az élettan rendes ta-
talán legfontosabb eredménye Kritische Gram- nára a straszburgi egyetemen. Irodalmi, tudomá-
matik der Hebr. Sprachc (Leipzig 1827) c. müve nyos dolgozatai a fiziológia csaknem minden feje-
volt, mely számtalan kiadásban, rövidített alak- zetére kiterjednek. Kiválóak a tüdre, szívre,
ban is megjelent Mint tanár eladta a héberen idegekre, a gégére vonatkozó fiziológiai vizsgá-
kívül az arab, perzsa, aram és szanszkrit nyelve- latai.
ket s mindezen tanulmányait nagyértékü müvek, Ewer, az Élbe alsó részén ós az északtí-ngeri
nyelvtanok jelölik. Mindig ellenszenvvel viselte- német partokon halászatra, árúk szállítására, ál-
tett azon abstrakciók iránt, melybe a spekulatív talában a folyam és parti hajózásra használt, egy

Révai liágy Lexikona. VII. köt.

 ;

Ewingr — 66 - Examen
vagy két árbocot visel, nyilt fedélzetíx, lapos fe- hivatalban, amelyben volt így excsászár, exkon-
;

nek járómú, melynek nagysága 30—150 tonna zul, exminiszter stb.

között váltakozik. Ex (Exe), mintegy 89 km. hosszú folyó Angol-
Ewing (ejted: jning), James Alfréd, angol elek- ország DNy.-i részében, az Exmoor Porestben
trotechnikus és szeizmograftis, született Dundee- ered, Topshamnál kezddik 13 km. hosszú tor-
ben 1855. Fiskolai tanulmányait az edinburghi kolata ; Exinouthnál szakad a La-Mancheba.
egyetemen végezte s 1872. Thomson William, Ex abrupto (lat.) a m. rögtön, rögtönözve,
majd Pieeming Jenkin tanársegéde lett. 1878-ban minden elleges készület nélkül.
Japánban, a tokiói egyetemen nyert tanszéket Exacerbatio (lat.), valamely betegség lefo-
1883. pedig Dundeeben foglalta el az elektrotech- lyásában bizonyos tüneteknek, pl. láznak fokozó-
nika tanszékét. 1890. a cambridgei egyetem az dása, s ennek révén rendesen a baj súlyosbodása.
alkalmazott mechanika tanszékére hívta meg. A Ellentéte a remissio. Megkülönböztetendö a reci-
vas, nikkel és kobalt mágneses tulajdonságaira vo- divától, visszaeséstl.
natkozó nagyszámú és nagybecs kísérleti és el- Exactio (lat.) a. m. pénzbehajtás ; zsarolás is,
méleti dolgozatai tették ismertté nevét. Kísérletei továbbá rendkí\^i egyházi adó, v. a már létez
voltak alapja a mágneses testek molekuláris vi- adó felemelése bizonyos egyházi célok, pl. új papi
szonyaira s a mágnesezés folyamatára vonatkozó V. tanári állások szervezése érdekében. L. még
elméletének, az E.-féle elméletnek (1. o.). A japáni Egyházi adók. — Exactor, adószed.
földrengésrl írt tanulmánya az Earthquake Mea- Exactitude (franc, ejtsd : exaktitiid), pontosság,
surement by the University of Tokió c. kiadvány- szabatosság.
ban jelent meg, ezenkívül több földrengési dolgo- Ex adverso (lat.), az ellenkez részrl.
zata a japáni földrengési társulat kiadásában. Exaequatio (lat.) a. m. kiegyenlítés.
Önállóan megjelent mvei The Steam Engine
: Ex aequo et bono m. méltányosan.
(lat.) a.
and other Heat Engines (1894) The Strength of
; Exag^geratio (lat.) m. nagyítás, túlzás,
a.
Materials (1899). a szónoklatban azért, hogy a hallgatóságra annál
Ewing-féle elmélet. Ewing kimutatta, hogy a jobban hassunk.
vas, nikol és kobalt mágnesezósi görbéinek saját- Exagítatio (lat.) a. m. felizgatás csúfolás. ;

ságait, a mágnesezési körfolyamatok alkalmával ingerkedés.

beálló munkafogyasztást, a mágneses hiszterozis Exakt (lat.), oly fogalom, mely világos, határo-
tüneményeit a mágneses testeket képez elemi zott, befejezett. Minthogy ily fogahnak leginkább
mágnesek kölcsönhatásából lehet magyarázni, a a matematikában fordulnak el, továbbá a fiziká-
nélkül, hogy az elemi mágneseket környez kö- ban, mely részben a matematikán alapul, részben
zeg természetére vonatkozólag különös hipoté- pontos mennyiségi meghatározásra alkalmas (mér-
ziseket kellene tennünk. A mágneses testre ható het) tárgyakkal foglalkozik, leginkább ezeket a
mágnesez ert ez elmélet szerint nem az elemi tudományokat s általában a küls természettel
mágneseket környez közeg ellenállása, hanem foglalkozókat nevezzük E.-nak. Hasonlókép beszé-
az elemi mágnesek mágneses kölcsönhatásából lünk E. módszerekrl, eljárásokról, st E. emberek-
ered erk egyensúlyozzák. Mving elméleti ku- rl is, akik teendiket pontosan és korrektül végzik.
tatásait kicsiny mágnesekbl összeállított min- Exalgin vagy methylacetanilid (CgHuNO.), az
tákon kísérletileg is igazolta. Ez elméletet egye- antifebrin rokonvegyüíete, színtelen hosszú jegec-
nesen át lehet vinni a dielektrikumokban észlel- tket vagy fehér táblácskákat képez, op. 100",
het tünemények magyarázatára, ha a mágneses fp. 2400, hideg vízben nehezen, híg vagy tömény-
testek elemi mágnesei helyébe a dielektrikumok szeszben könnyen oldódik. Fájdalomcsillapító ós
tömecseit tesszük. Ez esetben is kimutathatjuk, lázcsökkentö hatású használják izületi-izomcsúz,
;

hogy a dielektrikum elemeinek kölcsönhatása kö- idegzsábák, ffájások eseteiben, mint az antlfeb-
vetkeztében elektromozási körfolyamatok végzé- rint, fenacetint. Adagja porban 0"15— 0"5 gm. egy-
sére munka szükséges. szerre, napjában 3— 4-szer.
Ewing-féle készülék. A vas-, nikol- és kobalt- Exaltados (spany.), azok a legtúlzóbb de-
ban végezett mágnesezósi körfolyamatok munka- mokráciára hajló politikai párthoz tartozók Spa-
fogyasztásának meghatározására szolgáló készü- nyolországban, amely párt az 1820-iki forradalom-
lék. Lényeges alkotórészét csúcson mozgó tükör ban keletkezett. 1822-ben rövid ideig kormányra
képezi, melynek függleges tengely körül való jutva, féktelenségre vetemedtek és mihamar kimu-
elmozdulásai a mágneses indukcióval, vízszintes tatták uralomra képtelen voltukat.
tengely körüli elmozdulásai a mágnesez ervel Exaltatio (lat.) a. m. fölemelkedés a kedély- ;

arányosak. A tükör állandó helyzet fényforrás- állapot magasztossága, midn az ember a rendes
nak képét veti függleges papírlapra e képnek mértéken felülemelkedve rendkívüli módon érez,
;

útja a mágnesezési görbéket adja s a körfolyamat gondolkodik és cselekszik is egzaltált emberek, ;

pozitív és negatív részét jellemz két görbétl érzelmek stb. —

E. orvosi értelembon kóros iz- :

bezárt terület a mágnesezési munka mértékét ké- gatottsággal és nyugtalansággal, bbeszédüség-

pezi. gel és emelkedett hangulattal járó kóros állapot.
Ewonlámpa, gyári elnevezés elektromos ív- L. Mánia.
lámpa, ahol a képzdött volta-ív mindig egy hely- Exaltatio crucis (lat.), a szent kereszt fel-
ben marad fleg vetítési célokra szolgál.
; magasztalása.
Ex (lat.), elljáró, a. m. ból, bi, ezenkívül la- Examen (lat.) a. ra. vizsgálat. E. testium, ta-
tin s magyar szavakkal összetéve kifejezi, hogy núkihallgatás. —
Examinatorium, az egyetemen
valamely személy nincs már azon állásban vagy elkészület a vizsgálatokra, vagy általában a se-
 ;

Examlnál - 67 Ex capite

gédtanárok a kar összes tantárgyaiból tar- kapcsot. Midn Izauri III. Leó császár 726. Olasz-
által
tatni szokott ismétlések. országban is eltiltotta a sz. képek tiszteletét és
Examinál (lat.), vizsgáztat, kikérdez. Paulus exarchósz katonai ervel iparkodott e tila-
Examintttorei* synodales (lat.) a. m. zsi- lomnak Rómában érvényt szerezni: az olasz
nati vizsgáló biztosok mint vizsgáló biztosok a katolikusok tömegesen felkeltek, számos város
;

püspökök- V. helyetteseinek elnöklete alatt részt függetlenítette magát, II. Gergely pápa pedig
vesznek a vizsgán, melynek a plébániai állo- átokkal sújtotta Paulust, ki nemsokára halálát
másra pályázó áldozárok magukat alávetni kö- lelte. Csakis Nápoly maradt akkor hú a keleti
telesek. A vizsga alól fel vannak mentve a teol. császárhoz, ill. Exhilaratus bizánci herceghez. E
és a kánonjogi doktorok, s azok, kik legalább zavargásokat arra használta fel Liutprand lon-
3 éven át mint hittanárok sikeresen mködtek, gobard király, hogy Ravennát, Bolognát és Sutrit
vagy akikot a püspök felment, mert mint egyházi kezére kerítse st Rómát is ostrom alá fogta.;

írókv. felsbb egyházi hivatalnokok képzettsógö- Evtychius exarcha ugyan Rómában és Ravenná-
ket elogendökép tanúsították. ban helyreállította hatalmát, de ez múló sikert je-
Exauiinatoriuin, 1. Examen. lentett. Zachariás pápa pedig 742. a longobardok-
Ux aniino (lat.) a. m. szívbl, szívesen, lel- kal 20 évre békét kötött és Liutprand meg Euty-
kesen, szándékosan. chius között is fegyverszünetet létesített. Aistulf
Exantalózit (ásv), fehér kivirágzás, amely a longobard király azonban Isztria megszállása után
glaubersótól származik, ha az levegnek van ki- 751. magát Eutychiust Ravennában foglyul ejté,az
téve. Kémiai összetétele NaSÜ4-j-2HoO a Vezúv
: ;
E.-nak véget vetett, Rómát pedig ostromolni kezdé.
1813. évi láváján találták. Erre II. István pápa Pippint, a frankok új ki-
Exantéma (exanthema, gör.), 1. Kiütés. rályát hivta segélyül, ki két ízben sietett át
Exantematikus tífusz, 1. Kiütéses tífusz. az Alpokon Itáliába és Aistulfot mind a kétszer
Exaposztilarion (gör.). a gör. szert, egyházak- megverte és visszavonulásra kényszerltette. A béke
ban a kánon kilencedik énekfüzére után vasár- helyreállta után Pippin 756. Ravennát és kör-
naponkint olvastatni szokott ének, melynek he- nyékét a pápának rendelkezésére bocsátotta. (L.
lyét köznapokon a fény-ének foglalja el. Az E. Egyházi állam.) Gaota, Nápoly, Alsó-Itália mind-
nevét tartalmától nyerte, mert benne Jézus jöven- két déli félszigete, Korzika meg Szardínia szigetek
dölése foglaltatik, mellyel a Szentlélek leküldését még továbbra is a keletrómai császárság fenható-
igéi*te az apostoloknak és küldetést adott nekik, sága alá tartoztak, mígnem részint az arabok,
hogy hirdessék az üdvöt az egész világnak. részint Nagy Kái'oly és késbb a német császá-
Exaráció (exaratio, lat.), kiszántása, kigyalu- rok, részint pedig a normannok azokat is el-
lása a térszínnek lefelé mozgó gleccserek által. foglalták.
Exarcha (exarchos, gör.), a VI. sz.-tól fogva a irodalom. Az E.-ról szóló klilön kimerít monográfia nin-
cseQ. V. ö. a longobardokról meg a pápákról szóló munkákat,
bizánci helytartók címe Itáliában és Afrikában klil. Bury és Gregorovius müveit. Továbbá Diehl, Études sur
(1. Exarchátus) ; továbbá gyakran így hívták az l'administration bízautincdansl'exarchat de Rávenne 568 -7.51,
ortodox egyház metropolitait vagy bizonyos fö- 1889 flartmaaa, Untersuchungen zur öesch. d. bizaot. Ver-
;

waltung íq Italiea, 1889 Cohn, Die Stellung der bizantin.

;
metropolitákat. Az B. címet viseli most a bolgár Stattbalter in Ober- u. Mittelitalieu. Berlin 1889; Hanmana
egyház prímása is, mióta függetlenítette magát L. M., Geschichte Italiens im Mittelalter, l.>ll-ig 3 köt.
a konstantinápolyi patriarchaságtól. Exarticulatio (lat.), sebészi mtét, amely
Exarchátus (gör.), az a terület, melyet a görög- valamely végtag ízületen át való eltávolításából
keleti császárok a keleti gótok ellen vívott gyz- áll ; kilzelés.
tes háborúk (555) óta 751-ig Olaszországban bír- Kxasperatio (lat.), a. m. elkeseredettség, sú-
tak. E terület eleintén Róma városát és határát, lyosbítás E. poenae, a büntetés súlyosbítása.
;
pl.
a mostani Romagnát, a Riminitl Anconáig elhú- Ex asse (lat.) a. m. egészen, teljes, általános
zódó tengerparti vidéket, továbbá Velencét és pl. Jiaeres ex asse, általános örökös.
Isztriát,végre egész Alsó-Itáliát foglalta magába. Exauctoratio (lat.), a római katonának szol-
Az E. elnevezés az exarchos szótól (a legjele- gálatból való elbocsátása volt. Aki 16 évig volt a
sebb, a legfbb) származik: Így nevezték a csá- hadsereg kötelékében, azt esküje alól felmentet-
szári helytartót és legfbb katonai parancsnokot, ték, de még 4 évig tartalékos (exauctoratus) ma-
ki rendesen az ers Ravennában székelt. Narses, radt és háború kitörésekor be kellett vonulnia.
a keleti gótok legyzje, volt az els exarchósz Aki 20 évig maradt katona és híven teljesítette
5ö5-tól 568-ig. Utóda, Longinus alatt 568. a lon- kötelességét, mint érdemes (ertieritus, 1. o.) ember
gobárdok hódították el Fels -Itália nagyobb ré- bocsáttatott el és ajándékot kapott.
szét. Utódai voltak Decius (584), majd Smarag- Exauguratio (lat.), a régi rómaiaknál azt a
dus (585—589), aki a barbárokkal békét kötött. tényt jelentette, mellyel valamely templom vagy
Smaragdus utódai közül Romanus, Callinicus és más szent hely szentségétl megfosztatott s világi
II. Smaragdus ismeretesebbek, kik szerencsétlen használatba bocsáttatott át. Ennek ellentéte az
harcokat folytattak a longob&rdokkal. Eleutherius inau^uratio (1. o.).
(619) fellázadt a császár ellen, de saját katonái £x bene placlto (lat.) a. ra. tetszés szerint
megölték (641). Isacius exarcha halála (643) után Exc, az excudit rövidítése, Excud. 1.

Rotharis longobard király ragadta magáíioz a Excalceati v. discalceati (lat.) a. m. mezít-

velencei tartományt és a tengerpart nagyobb ré- lábosok.
szét. A Konstantinápolyban egyre felmerül fele- Ex capite (lat.) a. m. fejbl, emlékezetbl.
kezeti mozgalmak ós újabb megadóztatások mind- E. t'oetet piscis, fejétl bzlik a hal a. m. a fkben ;

inkább lazábbá tették az E. és a császái'ság közötti kell keresni a hibát. L. még Exkapütdál.
 ;

Bx cathedra - 68 Excentrikus érzések

Ex catbedra v. E. Petri (lat.) a. m. szent formáját magán hordja. A tárgy másik felének
Péter székébl; pápai dekrétumokról mondják, ha formája, egy vele szemben fekv szilárd alapra
a pápa egyházfi minségében bocsátja ki ket. van ersítve. Különösen tömeggyártáshoz alkal-
L. Csalatkozhatatlanság. mas eszköz.
Excavatio (lat., a. m. vájulat, kivájás, bemé- Excentricitás (lat.) a. m. központkivliség, a
lyedés). Az anatómiában különböz, sekélyebb v. kúpszeletek tanában a gyújtópont távolsága a kö-
mélyebb üregek megjelölésére szolgál. Pl. E. zépponttól. Ha ezt hosszmértékben fejezzük ki, a
papillae nervi optici (1. Szem) ; E. vesicoredalis, lineáris v. vonalos B.-t nyerjük, ha ellenben az il-
E. vesicouterina, E. uterorectalis a férfi, illetleg let kúpszelet fél nagy tengelyének részeiben, a
a n medencéjében a hashártyán lev bemélye- numerikus v. számbeli E.-róI szólunk. Ez utóbbi a
dések a hólyag és végbél, a hólyag és uterus, körnél 0, az ellipszisnél kisebb az egységnél, a pa-
illetleg az uterus és végbél között. rabolánál az egységgel egyenl, a hiperbolá-
Excavator, 1. Exkavátor. nál az egységnél nagyobb. A fél nagy tengellyel
Excedál (lat.) a. m. a megengedett mértéken együtt az E. megszabja a kúpszelet méretét és
túlmegy, kicsapong, a hámból kirúg. alakját és ezért a bolygópályák egyik eleme gya-
Excedens szerinti viszontbiztosítás, 1. Biz- nánt szerepel. így a Földpálya E.-a 1894 elején
tosítás. 0,016 7521. A szögmér-mszereknél az E.-i hiba
Excellál (lat.) a. m. kitnik, fénylik, tündököl az osztás középpontjának és a mechanikai forgási
excellens, kitn, kiváló. tengelynek nem szigorú összeesésébl származó
Excellencia (lat.), cím, melyet elször a longo- hiba.
bard és frank királyok, késbb VII. Henrik koráig Excentrikus (lat.), elnevezése azon köröknek,
a német császárok, majd a császári és királyi hely- vagy gömböknek, melyek nem bírnak közös kö-
tartók, a birodalmi hercegek és grófok viseltek. zépponttal ellentéte a koncentrikus, azon körök
;

Olaszországban azeltt a hercegeknek címe volt, stb. számára, melyek középpontjai összeesnek. E.
kik késbb Altessa címet vettek fel, s az Excellen- szögek, ellentétben a középponti szöggel azok,
cia a nemesek rendes címévé lön, melynek hasz- melyeket két, egymást valamely kör középpontján
nálatában különben az olaszok igen bkezen jár- kívül metsz húr alkot egymással. Az asztronómia
nak el. Franciaországban már a XVII. sz. óta E. történetében az B.-kör a Hipparchos-féle világnézet
a legfbb katonai és polgári hivatalnokoknak fen- szerint a Napnak a Föld körül való évi útja ha ;

tartott cím, éppen úgy mint Spanyolországban és a Nap oly körben mozog, melynek középpontján
Angliában; Ausztriában és Magyarországon az kívül áll a Föld, akkor els közelítésben e mozgás-
E. (nagyméltóságú) cím a bels titkos tanácsoso- ból némileg magyarázható a Nap átmérjének vál-
kat illeti meg, a társadalmi szokás kiterjesztette tozása és az évszakok egyenltlen hosszúsága, mit
az E. címet a tényleges miniszterekre is B. cím- a régi csillagászok a bolygómozgás els egyenlt-
;

mel élnek a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazga- lenségének szoktak volt nevezni. —E. anomália, a
tási bíróság elnöke; továbbá a cs. és kir. táborno- bolygómozgás elméletében azon szög, melyet a
kok az altábornagytól felfelé. bolygópálya ellipszisének középpontjától az ál-
Excelsior (ó-lat., excelsus [magasztos, fön- landó sebességgel körben mozgó közepes bolygó
séges, kitn] középfoka), különösen kiváló, fel- helyéhez húzott egyenes a perihélium irányával
—
tnen jó; használják jeUgének («följebb !») és képez. E. lövedékek, a sima csöv tarackokból
iparcikkek meg egyéb tárgyak reklámszerü ki- (haubitzok) ltt oly gránátok, melyeknél a bels
emelésére. — Neve egy híres gyémántnak is (Ja- ür középpontja nem esik össze a küls felület kö-
gerfontein B.). L. Gyémánt. zéppontjával, V. amelyeknél a lövedék tengelye
Excelzitás (lat.) a. m. magasság, emelkedett- nem esik össze a bels ür tengelyével. — B. átvitt
ség. értelemben egyszersmind oly gondolatok és csele-
Excenter, a gépek tengelyeinek körforgását ki- kedetek jellemzésére szolgál, melyek mintegy szi-
sebb mozgású, egyenes, váltakozó irányban mozgó lárd középpont híján a különcködésbe csapnak
alkotórészekre viszi át. Szerkezete a tengelyre át, és B. az olyan ember is, ki ily gondolatok és
ékelt koronghói és az ezt körülfogó E.-gyürük- cselekedetek felé kiválóan hajlik.
hi, azaz E.-rúdból áll. Nagyobb mozgású tár- Excentrikus érzések alatt azokat az érzéseket
gyakhoz nem alkalmas, mert a gyrk és a ko- értjük, amelyek akkor támadnak, ha egy érz ide-
rong között támadt súrlódás nagy munkát fo- get bárhol lefutása közben ingerlünk s amelyeket
gyaszt. Az B.-korong többnyire öntött vasból ké- nem az inger behatási helyére, hanem az ideg vé-
szül, csak a kisebb B.-ekhez alkalmaznak hosszú gére lokalizálunk. így ha pl. a könyökünkön futó
kovács-vasat, a gyrket gyakran kompozícióval nervus ulnarist megütjük, bizsergést érzünk azon
vagy rézzel is szokás bélelni. Gzgépeken a to- a területen, melynek érz beidegzését a nervus
lattyuk és a szivattyúk mozgatására használják. ulnaris szolgáltatja, tehát leginkább az 5. és 4.
Excenter-sajtó, oly gép, amellyel motorikus ujjon. Ugyanide tartozik az a jelenség is, hogy az
er segítségével fém, agyag v. más képlékeny embernek íájdalmai lehetnek nem létez testrészei-
anyagokból bizonyos formákba különféle tárgya- ben így pl. amputált lábú embernek gyakran
;

kat sajtolhatunk, így pl. bádogszelencéket, tége- vannak fájdalmai az eltávolított lábában, ame-
:

lyeket stb. Szerkezete egy tengelyre ersített lyeknek helyét is esetleg egészen pontosan meg
excenter, mely alkalmas állványzaton szíjjal tudja jelölni. Ennek magyarázata is az, hogy az
hajtva forog és rúdjával belekapaszkodik egy oly amputált láb elvágott idegei a hegbe belégyógyul-
keresztfejbe, mely egyenes irányú ide-oda moz- ván, vongáltatnak ez izgalmat okoz, az izgalom
;

gást végez ós a sajtolandó tárgy egyik felének nyomában az agyvelben kialakult érzést pedig
 ;

Exceptio 69 — Ex contractu obll^ratlo

a betegek az idegtörzs végére, a már nem létez Excipe (lat.) a. m. vedd ki a kivételek fölso-
;

lábba vetítik ki. Az E. magyarázata az érzés ki- rolásánál divatos formula.

helyezésében, a lokalizációban van, amely ideg- Excipiens (lat.), 1. Constituens.
életünknek egyik sajátossága. Excipuinni (növ.), bizonyos gombák és zuz-
Exceptio (lat.), a rj.-ban a. m. kifogás és mók termésének küls burka.
;

pedig a praetor formulájában megjelölt az a kü- Excisio (lat.) a. m. kimetszés. Sebészeti m-

lönös kivétel, melynek fenforgása esetére a birót tót, mellyel a szervezet körébl valamely részle-
(judex) utasítja, hogy akkor se marasztalja el az tet, daganatot, idegen tárgyat eltávolítnak kés
alperest, ha a kereset különben alapos. Bonae Üdéi vagy olló segítségével, 1. Exstirpatio.
judiciumok esetében e kivételnek formális fel- Excitabilitas (lat.) a. m. izgathatóság, inger-
említésére az utasításban nem volt szükség, mert lékenység excitabilis, ingerelhet.
;

a római jogászok megkonstruálták az E. dli ge- Excitantia (lat.), 1. Izgatószerek.

nerális fogalmát, m lynek az volt az értelme, Excitatio (lat.) izgatás, izgatottság, ingerült-
hogy minden alapos kifogást a judex tekintetbe ség. Excitatorium, a régi jogi mnyelvben a fels
vehessen, abból Indulván ki. hogy roszhiszemüen hatóság emlékeztet, int irata.
(dolosusan) jár el az a felperes, ki olyasmit köve- Exclamatio (lat.) a. m. felkiáltás, kikiáltás
tel, melyet valamely kifogással elhárítani lehet. signum exclamationis, felkiáltójel.
L. Kifogás. — E. rei judicatae a m. az ítélt do- Exclave, 1. Endave.
log kifogása E. litis pendentis a. m. perfüggségi
; Exclusio(lat.), kizárás exclusiv, kizárólagos,
;

kifogás E. non nunieratae pecuniae a. m. a pénz exclusiv társaság, az olyan társaság, amely min-
;

le nem olvasásának kifogása E. nondum adim- den nem egyenrángút kizár.

;

pleti contradus a. m. a szerzdés nem teljesítésé- Exclusiva, _;?«• exdusivam dandi (lat.), a né-
nek kifogása. E. veritatis a büntetjogban a. m. met császár helyébe lépett osztrák, a francia és
valódiság kifogása (1. Becsiiletséi-tés). E. továbbá spanyol uralkodók által századok óta igénybe vett
a. m. kivétel, pl. nulla regula sine exceptione, az a jog, amelynek alapján a pápaválasztás alkal-
a. m. nincsen szabály kivétel nélkül E. flrmat mával nekik nem tetsz jelöltet a megválaszta-
;

regulám in casibus non exceptis, a. m. a kivétel tásból kizárnak. Eunek nincs az a hatálya, hogy
megersíti a szabályt a nem kivételes esetekben. a nem tetsz jelölt az E. gyakorlása dacára ne le-
Exceptio plurium concubentiuiii (lat.) hetne pápává, habár eddig nem volt erre eset,
a. m. többekkel közösülés kifogása, 1. Atya. jóllehet III. Gyula, IV. Pál, VII. Sándor megvá-
Exceptis excipiendis (lat.) a. m. kivéve a lasztását az B. ellenére történtnek állítják né-
kiveendöket. melyek. Az E. hatálya politikai okokon s azon
Exceptiv (lat.) kivételes, föltételes. alapul, hogy az E.-t gyakorló fejedelmek vagy fegy-
Excerpál (lat.) a. m. vmeíy könyvbl kivona- verrel, V. azzal fenyegetztek, hogy elszakadnak a
tot készít excerptumok, efiféle kivouatok, melyek pápától, vagy megtagadják neki az engedelmessé-
;

V. az egésznek rövid tartalmát adják (extraktu- get, és alapult azon a megfontoláson, hogy a szent-
mok, kivonatok), v. jegyzetek gyjteményei (kol- szék ezekkel a hatalmakkal békés viszonyban
lektáneák). kívánt maradni. A kizárási jog egyik neme az is,
Excessivus (lat., franc, excessif, nn. exces- hogy az illet fejedelem a saját híveit és pártját ké-
sive), mértéktelen, zabolátlan, kicsapongó. pez bíborosoknál hat oda, hogy a neki nem tetsz
Excessus (lat.) a. m. kicsapongás, leginkább jelölt ne kapja meg a szükséges szavazatokat. Az
a csend, rend és erkölcsiség ellen elkövetett rend- E. tulajdonkópeni alakja azonban az, hogy a feje-
ri kihágás. E. forog fenn akkor is, ha valaki a delem kifejezetten kijelenti valamelyik bíboros út-
jogos védelem határait túllépi ha a felbujtott, v. ján veto-jogát a conclaveban, mieltt a határozó
;

a részeseknek valamelyike súlyosabb beszámítás szavazás megejtetnék. Egy választás alkalmával

alá es bncselekményt követ el, mint arainre egy fejedelem csak egyszer élhet ezen joggal.
a felbujtó, V. a többi közremködnek szándéka irá- Valószín, hogy már a XVI. sz. második felében
nyult. E. tnandati, 1. Részesség. gyakorolták. Legújabban 1903 aug. 2-án az osz-
Exchang^e (ang., egtsd: excsendzs) a. m. csere, trák császár nevében Puzyna krakói érsek jelen-
váltóárfolyam. A londoni tzsdét is E.-nek neve- tette ki az E.-t (kizárást) Rampolla ellen, amely
zik. L. még Árfolyam és Tzsde. alkalommal Sarto-t választották meg pápának X.
Excheqaer (ang., ejtsd; excsekker), Angliában a Pius néven. X. Pius 1904 jan. 20. kelt constitu-
nemzeti pénztárt, kincstárt jelenti, melybe az ösz- tiójával helyteleníti a civilis vet vagy ú. n. E.
szes közjövedelmek folynak és melybl az összes gyakorlását s a pápának fentartottlataesententiae
állami kiadások teljesíttetnek. —
Cmirt of É., excommunicatio büntetését állapítja meg a con-
angol bíróság, melyet Hódító Vilmos alapított, s claveben résztvev azon személyre nézve, aki e
két osztályból állott.— Chamber CourtofE., an- jog gyakorlására megbízást fogad el s azt fogana-
gol legfbb bíróság, mely mint elsfokú, s mint tosítja.
felebbezésbeli bíróság járt el. E.xcoecaria L. (növ.), 1. Vakítófa.
Exchequer Bilis (ang.), kincstári utalvá- Ex coiuuiissione (lat.) a. m. megbízásból.
nyok, melyek oly kiadások fedezésére bocsáttat- Excommunicatio, l. Egyházi büntetések.
nak ki, melyek a folyó bevételekben találják meg Ex composito (lat.), megegyezés v. szerzdés
fedezetöket. Többnyire egy év lefolyása alatt visz- szerint.
szaflzettetnek vagy kicseréltetnek. Parlamenti ak- Excontins^ens (lat.), 1. Kontingens.
tus által történik évcnkint az összeg megállapítása. Ex contractu obligatio (lat.) a. m. szer-
Li. még Kincstári jegyek. zdésbl származó kötelem.
 !

Excoriatio 70 Exegrezis

Excoriatio (lat.) m. börhorzsolás (1. o.).

a. mvek a kommentárok, glossák, scholionok, ho-
Excrementum, Exkréció. 1. miliák, postillák, catenák. A kommentár a kime-
Excretio, 1. Exkréció. rít, tudományos ós megokolt magyarázat, mely
Excretum, 1. Exkréció. néha egyes kérdéseket külön értekezésekben (trac-
Excubatio (lat.) a. m. éjjeli rködés, virrasz- tatus) tárgyal. A glossa eredetileg rövid nyelvi
tás. — Exmhiae, a. m. rség, örök, r, nappali és magyarázat, a scholion iskolai célra készült rövid
mig vigiliae csak éjjeli. L. még Vigiliák.
éjjeli, tárgyi magyarázat volt; a középkorban mind-
£xcud., éxciidit exc. (lat.) a. m. metszette, régi egyik kommentárt is jelentett s ma is rövid ma-
rézmetszeteken a kiadó, illetleg nyomtató neve gyarázatokat jelent, melyek inkább az olvasottak
után áll. Ha a metsz egyszersmind kiadója a réz- egyszerií megismertetésére törekszenek, mint tu-
metszetnek, igy N. N. sculps. et excud. Ha pedig
: dományos feldolgozásra. Ezekhez hasonlók azok
a rézmetszeten az áll X. sculps., Y. excud., az
: a magyarázó jegyzetek, melyeket kivált a katoli-
annyit jelont, hogy X. a metsz és Y. a kiadó. kusok által élnyelveken kiadott bibliafordítások-
Excudit, 1. Excud. hoz szoktak hozzáadni. A homiliák és postillák
Exculpatio (lat.) a. m. felmentés, igazolás, tulajdonkóp szentbeszédek, melyek az isteni tisz-
helyreigazítás, szabadlábra helyezés. teleten felolvasott evangéliumi szakaszokat val-
Excursio (lat.), 1. Exkurzió. láserkölcsi tanítás céljából magyarázzák. Azon-
Excursores (lat), római portyázok, híradók. kívül a középkorban szokás volt az ókeresztény
Kb. a mai lovas járröknek feleltek meg felada- ; írók mveibl a biblia minden egyes részéhez
tuk volt az ellenséget nyugtalanítani, megálla- szemelvényekot írni magyarázat gyanánt, melye-
pítani erejét és helyzetét, mozgásairól pedig a ket catenáknak (= magyarázat-láncok, füzérek)
vezérnek számot adni. neveztek. Ezek értéke fleg abban áll, hogy sok
Excasez (franc., ejtsd: exkUzé), a. m, bocsásson mnek
régi elveszett bibliamagyarázatnak és más
meg, bocsánat töredékeit tartották fenn az utókor számára. A
Excussío (lat.), a r. j.-ban a hiteleznek a bibliai exegezisnek óriási irodalma van, mely
követelés kielégítését célzó eljárása olyan adós újabb idben már a tudomány legmodernebb mód-
;

ellen, kit a törvény szerint elbb kell perelni, szerével s az összes tudományok idevágó adatai-
mieltt egy másik subsidlariusan kötelezett sze- nak felhasználásával dolgozik.
mély (pl. kezes) perelhet volna. Innen a beneficiuw Exegezis (gör.) a. m. útmutatá?, magyarázás.
E.-nis =subsidiarius adósnak az a joga, melynél Tágabb értelemben minden iratnak, kivált régi v.
fogva az említett elzetes port követelheti. fontos szövegeknek, pl. a törvényeknek magya-
Excy. (ang.), rövidítése ennek Excellency, rázata szorosabb értelemben a Bibliának magya-
: ;

excMlen-cia (1. o.). rázata, kivált tudoraányos (nem pusztán gyakor-

Ex decreto (let.) a. m. bírósági ítélet alapján. lati vagy erkölcsi) értelmezése. Néha azonban,
Ex delicto (lat.) a. m. tiltott cselekménybl kivált a latin népek, az összes bibUai tudományo-
származó így oUigatio E. a. m. tiltott cselek- kat B.-nek nevezik. (L. Bibliai tudományok.) A
;

ménybl származó kötelmek. Bibliának mint holt nyelven, keleti népnél írt,
Ex die (lat.) a. m. < ettl a naptól fogva", azaz régi és mélyértelm könyvnek magyarázata sok
terminus, mellyel a jog vagy jogviszony megkez- nyelvészeti, történelmi tudást és a régi népek
ddik. eszmekörében nagy jártasságot kíván. Mivel a
Exe, folyó, 1. Ex. Biblia hitforrás, azért annak már a zsidóknál és
Exeat (lat.) a. m. menjen ki a papnak adott régi keresztényeknél igen sokféle magyarázata
;

püspöki engedély, hogy más megyébe átmehessen. keletkezett. A helyes betszerinti (litteralis) vagy
E^siecratio (exsecratio, lat), átok, megátkozás, történeti-logikai magyarázaton kívül az E. törté-
a régi rómaiaknál az eskünek egy neme, amely- netében nagy szerepet játszott az allegorikus ma-
nél az eskütovö arra az esetre, ha esküjét meg- gyarázat, mely a Biblia történelmi ésjogirrszei-
szegné, önmagát elátkozza. ben is tiszta allegóriákat keresett; így már a
Executio (lat.), 1. Exekució. zsidó Philo, majd a keresztény Origones és az
Executoriales (lat.), a pervesztes félhez in- alexandriai iskola. Az egyházatyák általában, ki-
tézett bírósági parancs, hogy az ítéletben kimon- vált a latinok, a betszerinti magyarázat mellett
dott kötelezettségnek bizonyos határidben meg- nagy elszeretettel kerestek a Bibliában titokszerü
feleljen. (mystikus) és képletes erkölcsi értelmet. A közép-
Exedentia (lat.) a. m. marószerek. korban az B. fleg az egyházatyák mveibl ösz-
Exedra (gör.), eredetileg görög gimnáziumok szeállított idézetgyüjtemónyekre (catenák), majd
oszlopcsarnokainak félkör kibvítése, melyben pedig rövid magyarázó jegyzetekre (glossák, scho-
a filozófusok hallgatóiknak eladást tartottak: lionok) szorítkozott. Óriási lendületet nyert a bib-
római házakban társalgószoba, a falak hosszá liai E. kivált a reformáció óta katolikusoknál és
ban ülésekkel a középkori egyházi építészet néha prot;^stán soknál egyaránt. A XVIII. sz. óta a pro-
;

az apszist hívja így, vagy a templomnak valamely testáns bibliatudósok egy részénél az E. raciona-
melléképületét érti alatta. lista irányt vett, mely a Bibliából minden termé-
Exegetikus, exegetikai a. m. magyarázó, 1. szetfölötti dolgot kinyilatkoztatást, csodát, jöven
:

Exegezis. dlést kiküszöbölni, illetleg mindezt természetes

Exegetikus könyvek (magyarázó könyvek), úton magyarázni törekszik. A Bibliához írt terje-
azok, melyek a törvényeket, régi írókat s más delmes tudományos magyarázatokat bibliakom-
fontos és nehezen érthet müveket, különösen raentároknak nevezik. —
A Korán-exegezis tudo-
pedig a Bibliát magyarázzák. Bibliai exegetikus mányának fafszir a neve.
Exeerl monumentum aere perennius 71 Exercierknochen

Exegi monamentam aere perennius Exemptio (lat.), a rendes hierarchiai felsség

m. ércnél maradandóbb emléket emeltem. és rendes egyházi elöljárók hatósága alóli kivé-
(lat.) a.
Ezekkel a szavakkal kezdi Horatius Kr. e. 23-ban tel, mely a magasabb í'oku felsség hatósága alá ^
kiadott három könyvre terjed ódáinak befejez való rendeléssel áll összeköttetésbon. Mint a ren-
darabját (III. 30). Késbb adta ki ódáinak 4. des és szabályszer egyházi szervezettl való el-
könyvét. térés, csak privilégiumon alapulhat, amely privi-
Exekias, attikai görög vázafest és fazekas, a légium hiánya azonban emlékezetet meghaladó
Kr. e. Ví. sz. közepe táján. Mködése az attikai gyakorlat igazolása által pótolható. Az E.-k csak
feketealakos vázaf estés virágzását teszi rajzát fontos okokból engedélyezhetk s fjogcímük az,
;

rendkívüli finomság és gondosság, valamint az hogy bizonyos területek, intézetek és osztályok

ábrázolásnak naiv kedvessége jellemzi.Több, neve egj'séges vezetése lehetvé tétessék, s történel-
aláírásával hitelesített mve jutott ránk. mileg fleg azon alapulnak, hogy az ordinariusok
Exekució (lat.) a. m. végrehajtás; exekutiv túlkapásai ellen védelembe kellett vonni bizonyos
hatalom, végrehajtó hatalom; exekuior, végre- szerzetes intézeteket. Létezhetik ily E. az egyház-
hajtó. —
E. tzsdei értelemben a tzsdei ügy- szervezet minden fokozata alatt, azonban tnlajdon-
:

letekkel kapcsolatos eljárás, mellyel a tzsdei képi jelentséggel csak az bír, mely az isteni jo-
bizományos a megbízó minden további megkér- gon alapuló püspöki hatalom alóli kivételt álla-
dezése nélkül, minden függ ügyletét lebonyolítja, pítja meg. Ily, a püspöki hatalom alóli E.-kat a leg-
mert a tzsdei árfolyam olykép alakult, hogy an- szélesebb mértékben osztogattak zárdáknak, szer-
nak alapján a megbízó veszteségei elérik a rendel- zeteknek, akik ekként közvetetlenül a pápa alá
kezésre álló fedezetet. lettek rendelve. Az E.-k kérdésében a katolikus
Exekntiva (lat.) a. m. végrehajtó hatalom. egyház legutoljára a tridenti zsinaton rendel-
Exelmans, Remy Joseph Isidore, gróf, francia kezett s habár nem szüntette meg a fennálló
marsall, szül. Bar-le-Ducben 1775 nov. 13., megh. E.-kat —
mint ezt a német fejedelmek és püspö-
Sévresben 1852 jún. 22. Katonai pályáját az Oudi- kök javasolták —
mindazonáltal a püspöki juris-
not parancsnoksága alatt álló önkéntes zászló- dictiónak az E.-k mellett szélesebb érvényesülési
aljnál kezdte 1791., s úgy a nápolyi, mint az tért biztosított. Az E.-k sajátszer neme az Ausz-
1805 iki osztrák háborúban többszörösen kitün- tria s Magyarországon szervezett tábori papság,
tette magát. Az eylaui ütközet után dandártábor- amely E. abban áll, hogy az összes mozgó katona-
nokká nevezték ki s késbb Muratot Spanyol- ság, a militia vaga s némely esetekben az úgy-
országba kisérte, hol elfogatván, Angliába vitetett. nevezett militia stabilis is ki van véve a rendes
1811-ben onnan megszökött s egy kis bárkán át- püspöki jurisdictio s a lelkészi hatóság alól. A
kelvén a csatornán, mint fistállómester ismét passzív B.-val vannak felruházva nálunk a tár-
Murát szolgálatába lépett. Résztvett az orosz had- sas egyházak prépostjai, zárdafönökök, a teljes
járatban, aztán egy lovashadosztály parancsnoka és rendes jurisdictióval is járó E.-val pedig íV.1 van
s 1814. hadtestparancsnok lett. Az els restauráció ruházva a pannonhalmi benedekrendi fapát.
után áttért a Bourbonok pártjára, de I. Napóleon Exenteratio orbitae (lat), a szemgödör tel-
Elbáról való visszatérése után azonnal átadta neki jes kiüresítése, olyan operálás, amely legtöbbször
a második lovas hadtest parancsnokságát. E had- a szemgödörben keletkez veszedelmes daganatok
testet Thielemann tartóztatta fel Wavre mellett, (pl. rák) alkalmával válik szükségessé.
úgy, hogy a Waterlooi ütközetbon nem vehetett Exenterismus (lat.) a. m. a bels részek ki-
részt mindamellett sikerült E.-nak júl. 1. Versail- ürítése.
;

les közelében két porosz huszárezredet megsem- Exequál (lat.) a. m. végrehajt, 1. Exekudó.
misíteni. 1831-ben Lajos Fülöp meghívta a pairek Exequatur (lat.) a. m. hadd gyakorolja. Hogy
kamrájába, hol a Carrel Armand-féle pör folyamá- a külföldi konzul a belföldön ilyenül elismertes-
ban Ney biráit megbélyegezte és ezáltal nagy nép- sék s mködhessék, ahhoz a belföldi kormánynak
szeiniségre tett szert. 1849-ben a becsületrend f- engedélye, hozzájárulása szükséges. Az enge-
kancellárja lett s 1851. Napóleon Lajos elnök délynek megadása az E. által történik. A kor-
marsallá nevezte ki. 1852-ben lebukott lováról s mány jogosítva van a neki nem tetsz v. nézete
halálosan megséi-ult. Fia Joseph Maurice, szül. szerint nemalkalmatos konzultól az E.-t megta-
1816. ápr. 19., megh. Rochefortban 1875 júl. 25. gadni. Az annak elismerése is egyúttal,
E. tehát
mint fnincia altengernagy. hogy a konzul nem ingrata persona. Az E. hatá-
Exempláris (lat.) a. m. minta, példány, vala- lya megsznik, ha a kiüföldi kormány, aki a kon-
mely könyvnek vagy rézmetszetnek els lenyo- zult kirendelte, a megbízást, vagy pedig a bel-
mata, valamely gyjteménynek egyes darabja. földi kormány az oxequaturt visszavonja. L. Kon-
Exempliílcatio (lat.), Exemplum.
1. zuli jog.
Exeuipluin (lat.) a. m. példa, minta, szám- Exequiae (exsequicte, lat.), a rómaiaknál a
tani teladvány, int példa; exempli cuusa, vagy halottas menetet, a temetési szertartásokat értet-
exempli gratia, rövidítve E. c. v. E. g., például, ték e szó alatt. A katolikus egyházban mindazo-
példának okáért; ex&npla iUustrant, a példák kat az imádságokat, énekeket, antifóniákat és re-
felvilágosítanak exempla sünt odiosa, a példák
; sponzóriumokat nevezik így, melyek a halott te-
utálatosak v. gylöletesek, azaz, nehogy valakit metésén használatban vannak. Tágabb értelem-
megsértsünk, nem akarunk póldázgatni exem- ben a temetés utáni gyászmisék.
;

plificatío, felvilágosítás, példák által való bizonyí- Exercierknochen (ném.), az izmokban gyu-
tás; exemplificatio documenti, valamely okirat- ladás folytán (myositis ossi flcans) keletkez
nak hiteles másolata. csontképzdós. Fleg olyanoknál, kiknél az izom-
Exercirozás - 72 Exhausztor

zat bizonyos részlete lovaglás, tornázás vagy va- Exeant (lat.), a. m. távoznak, elmennek, angol
lamely ipari foglalkozásnál fogva állandóan kül- színdarabok szcenikai utasítása; —
E. omnes,
behatásoknak van kitéve. mind el.

Exercirozás a. m. a katonák gyakorlatozása. E.X facto jus oritnr (lat.) a. m. a ténybl

Exercitría spíritualia (lat.) a. m. lelki gya- származik a jog.
korlatok (1. o). Exfestucatío (v. effestucatio, lat.), a germán
Exercitium (lat.) a. E. scrip- jogban az ingatlan elidegenítésénél szokásos fel-
m. gyakorlat ;

tum, az oktatásban oly írásbeli feladvány, melyet hagyásnak (Auflassung) jelképies kifejezése. Az
a tanulók segédeszközök nyelvtan, szótár stb. átruházó elhagyja az ingatlanta festuca (bizonyos
:

felhasználásával más nyelvre fordítanak E. a ka- jelvény) átadása mellett az új tulajdonosnak.

;

tonaságnál, a fegyver- s menetgyakorlat. Exer- Ex flammis orior (lat.) a. m. «lángokból ke-

Síiia spiritualia, 1. Lelki gyakorlatok. lek ki», a Hohenlohe hercegi Fénix-rend jelszava.
Exercítoria actio (lat.), a római jogban a Exfoliatio (lat.), a csontüszkösödós azon
:

bajótulajdonos ellen indítható kereset oly jog- alakja, hol a csontnak legfelszinesebb rétege le-
ügylet alapján, melyet az általa alkalmazott hajós- mezszer, kisebb-nagyobb vastagságú és terje-
kapitány kötött. Jelentsége az, hogy egyik ki- delm darabokban váük le az ép csontról. Leg-
vételes esete a római jogban az ú. n. közvetetlen inkább a hosszú csontok középrészén (testén) és a
képviseletnek, azaz egyik kivétel ama szabály lapos csontokon (koponyaboltozat, homlok) szo-
alól, hogy :^per extraneam personam nihil nobis kott elfordulni (esontfenésedés). A brgyógyá-
adquiri potest.» Ezzel analóg kivétel az institoria szatban a br küls rétegeinek száraz lemezek-
adio (1. 0.), mely a kereskedelmi üzlet fnöke ellen ben történ lelökdése.
volt indítható az ügyviv által kötött ügylet alap- Exhaláció (exhalatio, lat.) a. m. kilehelés, ki-
ján. (Actiones adiecticiae qualitatis.) gzölgés; így nevezik a kialudt vagy mköd
Exercitus (lat.), a római hadsereg neve. Ezzel vulkáni vidékeken elforduló különféle gáz, gz
a névvel jelölték az összes csapatrészeket együt- és illékony átiványképz vegyületeknek folytonos
tesen, amelyeknek parancsolója az imperátor volt. felszállását is.
A rómaiak a harcba vonuló sereget «agmen » név- Exbanstio (lat.) a. m. kimerítés, kimerülés,
vel jelölték. — E. perpetus, állandó hadsereg, bágyadtság.
melyet a császárság idejében kezdtek szervezni, Exhausztio-bizonyítás, a geometriában már
rendes zsoldos légiókból állott. a régi matematikusoktól is ismert bizonyítóeljá-
Exergasia (gör.), «kidolgozás», a retoriká- rás, melyet különösen területek és térfogatok ki-
ban valamely fogalom tüzetesebb értelmezése számításánál alkalmaztak. A geometriai mennyi-
rokonfogalmakkal szemben. ségek azon tulajdonságán alapszik, hogy abban
Exergue (franc, ejtsd: exerg) a.m.éremszelvény, az esetben, ha valamely mennyiségbl elvesszük
az érmek hátlapjának az a része, mely annak a felét, vagy ennél többet, azután a maradékból
alján a mez többi részétl egy vízszintes vonal- megiut a felét, vagy ennél többet és így tovább
lal van elválasztva, s mely vagy értékjelzést v. s ha ezt az eljárást elég sokszor ismételjük, végre
az éremverés helyét jelz betket, vagy az érem- a maradék kisebb lesz, mint bármely tetszleges
vés bélyegét s néha, bár csak az újabb korban, kicsiny szám. Minthogy a mennyiségek ezen tu-
s rendesen az emlékérmeken, egész jehnondatokat lajdonsága nem bizonyítható be, a most kimon-
is tartahnaz. B.-t az érem eloldalán alkahnazni dott tételt már Euklides az Elemekben kifejezet-
nem szokásos. ten felvétel-nek mondotta. Ennek a segítségével
Ex est (lat.) a. m. vége van. bebizonyítható, hogy minden körbe olyan sokol-
Exeter, város ós Devonshire angol eountynak dalú szabályos sokszöget írhatunk, amelynek te-
meg püspöknek székhelye, az Ex és vasút mellett, rülete és a körnek a területe között a különbség
(1911) 48,660 lak. keztyükészítéssel, papir-, sörgyár- kisebb, mint bármely tetszlegesen felvehet ki-
tással és vasöntéssel, kereskedelme élénk. A régi, csiny szám. Tehát a kör területét teljesen átve-
festi város belsejében szkek és kanyargósak az hetjük (kimeríthetjük, exhaurire) a sokszög terü-
utcák a külvárosok ellenben egyenes, széles utcák- lete számára, ha a sokszög oldalszámát elég nagy-
;

ból állanak, ügy a régi, mint az új városrész mem- nak állapítjuk meg. Euklides ezen az úton bizo-
lékekben, szép középületekben és közmveldési nyította be, hogy két kör területének aránya
intézményekben igen gazdag s a nagy keresked sugaraik négyzetének arányával egyenl. Archi-
városok mellett London után az angol szellemi medes ezzel határozta meg a kör kerületét, terü-
mveldésnek egyik gócpontja. E. a rómaiak Isca letét, a parabola területét, a gömb térfogatát stb.
Dumnonioruma, egykor a wessexi királyok szék- Ujabb idben az ilyen feladatokat integrálszámí-
helye, 1085. színhelye volt a Hódító Vilmostól el- tás útján oldjuk meg. Archimedesnek egy levelé-
rendelt kivégzéseknek, a melyek az angolok ellen- bl, melyet Helberg 1906. talált meg, megállapít-
állását a normann hódítás ellen véglegesen meg- ható, hogy Archimedes területek ós térfogatok
törték. meghatározásánál olyan eljárást követett, ame-
Exeter Hall, nagy bérház Londonban. 1831- lyet a mai integrálszámítás állapít meg. V. ö.
ben épült. Fként vallásos gylések tartására Bibliotheca mathematica 7. k. (Leipzig 1907).
szokták kibérelni, s angol vallásos, egyháztársa- Exhausztor (lat. a. m. szívógép), készülék,
dalmi, jótékonysági társaságok ú. n. «májusi mellyel bányák, termek, szárító és hthelyisé-
meetingw-jei (May meetings) számára szeretik és gek stb. levegjét, v. gázretorták gázait v. gzeit
szokták els sorban felhasználni. Hangversenyek ki lehet szívni. Ilyen E. a centrifugális ventilátor,
helyéül is szolgáL az áramló vízzel dolgozó szívókészülék stb.
 ; ;

Exheredatlo — 73 ExkavAtor
Exheredatlo (lat.) a. m. az örökségbl való ExiKultas (lat.) a. m. csekélység, jelentékte-
kizárás. lenség.
Exliibitio (lat.), a rj.-ban jolenti tágabb érte- ExUarcha (res galuta). A babiloni zsidóság po-
lombon vaiamoly testi dolognak szolgáltatását, litikai feje. Ó szedette be az állami pénztárba
vagy kiadását szkebb és sajátlagos értelomben az adókat. Fejedelmi pompát fejtett ki, díszruhát
;

azonban valamely testi dolognak el-, ill. fölmu- viselt, díszhintón járt, testrséggel vette körül
tatását megtekintlietövé tételet. A rj. szerint bárki magát és magas méltóságának megfelel hódolat-
követelhette a dolog B.-ját, akinek jogi érdeke vala- ban részesült. Jogában volt kényszeradókat is ki-
mely igény érvényesítése céljából ezt megkívánta; vetnie, melynek behajtásában a khalifák tisztvise-
az erre irányuló kereset volt az adio ad exhiben- li támogatták. Az E. méltóság a XI. sz.-ban meg-
dum. A mai polg. porrendtart.-ban fontos alkal- sznt.
mazása ennek az okiratok E.-ja; 1. Okiratok. Exilíuin (lat.), 1. Exsüium.
Exhíbition (ang., ei^tsd.- eksahibisn), így hivják Exilles, 1. Susa.
az angolok a modern iparkiállításokat. Ex improviso (lat.) a. m. észrevétlenül, vé-
Exliibitionismns (lat.), a nemi részeknek letlenül, rögtönözve.
mutogatása kéjkiolégítés céljából, a perverz nemi Exinanitio (lat.), 1. Kenózis.
ösztön egyik jelensége. Exine hxofsporium.
(növ.), 1,

Exhortatio (lat.) a. m. Intés, buzdítás ; ex- Exiniuiu (növ.) a vizi harasztok (1. o.)nxdcro-
hortatorium, int irat. sporáit (1. 0.) barna E. veszi körül, melyre a peri-
Exbuuiatio (lat.), a már eltemetett holttest- nium burok következik.
nek kiásása. Az B.-t elrendelik 1. törvényszéki Existentia (lat.) a. m. lét ; exisztál, létezik,
vizsgalat céljából, 2. temetk kiürítése alkalmá- van.
val, 3. magánszemélyek kérésére, ha valamely Existimatio (lat.), 1. Becsület.
halottat más sírba helyeznek át, 4. E.-nak nevez- Exit (lat.) a. m. elmegy.
het az is, ha valahol építkezés, földmunkák köz- Exitium (lat.) a. m. veszedelem, pusztulás
ben véletlenül emberi maradványokat kiásnak. veszedelmes, halálos.
eocitialis,
Az emberi hulláknak és hullamaradványoknak Exitus (lat.), kimenet, vég a református kol- ;

kiásására a belügyminiszteri rendelet alapján ha- légiumokban az iskola kebelébl távozó pálya-
tósági engedély szükséges, a kiásatás mindig a társnak barátságos lakomán való elbúcsuzása. —
közegészségügyi hatóság, Budapesten a rendrség, E. letalis, halálos kimenetel.
— tehát a hatósági, illetve rendörorvos köz- — Ex jure (lat.) a. m. jog szerint.
benjöttével történik. Ez fóleg törvényszéki ese- Ex Juvantibus diagnosis (lat.). A betegség
tekben azért fontos, mert már a kiásás közben megállapítása abból, hogy a próbaképen adott or-
felmerülhetnek az esetleges bncselekmény or- vosság használ-e. Régi orvosi kifejezés, melynek
vosi megítélésére fontos körülmények. Törvény- teljes alakja Diagnosis ex juvantibus et vocen-
:

széki szempontból azonban csak akkor exhumál- tibus. L. Diagnózis.

nak, ha a fenforgó
kérdésre nézve a
boncvizsgálatból
eredmény várható.
Tapasztalat szerint
az E. mindenkor
eredményes lehet
hónapok, st évek
múlva is ; Limán
pl.11 évvel a halál
után exhumált hulla
személyazonossá-
gát megállapíthat-
ta; a Laskay-pör-
ben az arzénmér-
gezést fél évvel a
halál után állapí-
totta meg Genersich
az exhumált hullák
csontjainak vegyi
vizsgálatával. Kü-
lönösen a csontok 1. ábra. Ruston-féle exkav&tor.
vizsgálata járhat
eredménnyel évek, st évtizedek múlva is. Az Exkapittilál (lat.), a katonai szolgálatból kilép;
exhumált holttestet utólag újra el kell temetni. exkapituláns, aki a szolgálatból való kilépést ké-
Ex bypothesl (gör.-lat.) a. m. a föltevés relmezi.
szerint,a föltevésbl kifolyólag. Exkavál (lat.), kiváj, kiás 1. Excavatio. ;

Exigencia (lat.) a. m. szükséglet, követelmény Exkavátor (ásógép, száraz-bagger v. kotró),

exigenciák tudománya, Kossuth adta e nevet a használható vasút-, csatorna-, stb. építésnél, egy-
politikának. szóval mindenütt, ahol nagyobb mennyiség szá-
 :

Exkavátor — 74 Exltbris

raz földmunkát kell végezni. Legelször Ameri- grabemaschinen (Berlin 1886); Hagen, Sammlung
kában használták, majd késbb a szuezi és amster- ausgeführter Dampfbagger etc. (Berlin 1888). L.
dami hajócsatomák építésénél, továbbá a Duna még Kotrógép.
szabályozásánál igen jól használhatónak bizo- Exklamal m.
(lat.) a. kikiált.
nyult. Az E,- ok lehetnek olyanok, hogy munkájuk Exklave, 1. Endave.
nem folytonos. Ilyen gépet ábrázol az 1. ábra Exkludál (lat.) a. m. Mzár.
(Ruston, Proctor & Co.-íéle rendszer), mely nagy, Exkluzív, 1. Exclusio.
ers kanálforma ásójával belevág a leásandó Exkommunikáció, 1. Egyházi büntetések.

partba s a kiemelt földet oldalt elfordulva az üre- Exkontingens, 1. Kontingens.

senvárakozó kocsiba hányj a. Vannak azután olyan Exkréció a. m. kiválasztás a szekréció elvá- ; :

E.-ok, melyek végtelen lánc és erre ersített lasztással (1. 0.) szemben a hasznavehetetlen anya-
vedrek segítségével folyton dolgoznak 2. ábra : gok, a salak kiadása. A kiválasztott anyag az
(Couvreux-rendszer). Az B.-ok munkája olcsó, exkretum v. exkrementum rendesen a bólsárt ;

de lassú. Ezért a vasútépítéshez, mely ren- értik alatta.

desen ha költségesebben is, de minél gyorsabban Exkrementum, 1. Exkréció.
végzend, az összes földmunkákra nem alkalmas. Exkretin, Marcet által az ember bélsarából el-
A keskeny bevágásokban helyszke miatt egy- állított kristályosítható anyag, mely azonban
nél több gépet nem alkalmazhatunk s ez az egy Hoppe-Seyler szerint nem egyéb, mint tisztátlan
ugyanannyi id alatt tölt meg egynehány kocsit, koleszterin.
mint amennyi id alatt kell számú munkás he- Exkulpáció, 1. Exculpatio.
Exkurzió (excursio, lat.) a. m. eltérés,
kirándulás, rövid út. Exkurztis, vala- —
mely beszédnek v. elbeszélésnek ama ré-
sze, mely a tárgytól eltér s az elbeszélés-
nek tulajdonképeni tárgyát nem képezi.
Exkusszió, 1. Excussio.
Exkuzál (franc.) a. m. kiment, men-
teget.
£x lacrimis líung»rorum, Aus
den Tliranen der TJngarn (a magyarok
könnyeiböl),Caraffa tábornoknak.az eper-
jesi hóhérnak bécsi palotájára írták tit-
kos kezek egy éjszaka.
Ex lex (lat.) a. m. törvényen kívüli
állapot (helyesebben extra legem) aki tör- ;

vényen kívül helyeztetvén, jogvédelem-

ben egyáltalán nem részesül (németül
vogelfrei). ,— E. költségvetésen kívüli
áUapot, 1. Állami köUségvetés.
Exlibris (lat., 1. a képmeUékletet),
szószerint könyvekbl, helyesebben köny-
veibl, könyvei közül, pl. B. Joannis Ri-
may, a. m. Rimay könyveibl. Magyarul
2. ábra. Couvreux-féle exkavátor. leghelyesebb neve könyvcímer. A közép-
korban ily formán jelezték, ha jelezték,
lyes beosztással egy 20—30 kocsiból álló munka- a könyv tulajdonosát a kéziraton vagy ennek
vonatot megrak. Igen jó szolgálatot tesz azonban tábláján. A XV. sz. vége óta, midn a köny-
mély bevágásokban, ha vele keskeny rést haj- vek megszaporodtak, szokásba jött az B.-eket
tunk elre, melyet azután a munkások nyomon vagy könyvcímereket megrajzoltatni mü vész-
követve, a bevágás kell szélességére ásnak ki. szel pl. van ilyen Dürertl, Cranach Lukács-
;

Durva sziklában vagy olyan kavicsban, melyben tól, Holbleintöl, Amman Josttól, Chodovieckitöl.
sok és nagy kövek vannak, nem lehet használni. Franciaországban a XVII. sz. közepétl divatba
De minden lágy földnemben munkája sokkal ked- jvén, Boueher, Gravelot, Cochin íils, Bisen,
vezbb, mint a közönséges kézi munka. Termé- Saint-Aubin slb. valódi mvészi értéküeket készí-
szetesen a gépeknek könnyen kell mozogni s ezért tettek, melyeket nyomdai, gyakrabban fa-, érc-
az E. kerekeken és rendesen síneken áll, azon- metszvény útján sokszorosítottak s a könyvbe
kívül függleges tengely körül is el lehet forgatni. beragasztották. B könyvcímereknek neve E. lett,
A gép tökéletessége nagyban függ attól, hogy mert az els könyvcímerek is rendesen hordták
könnyen, gyorsan és biztosan lehessen folytono- ezt a feliratot Ex libris X. Y. Hazájuk Németor-
:

san tovább mozgatni. E.-nak nevezték el azokat szág. E könyvcímerek különbözk, t. i. v. csak a
a nagy kkotrókat is, melyeket a Vaskapu szabá- tulajdonos kezdbetibl, v. egész nevébl állanak,
lyozásakor használtak a víz alatt fölrobbantott máskor s igen gyakran az illet címei-ét vagy va-
sziklák eltávolítására. V. ö. Steineker Q., Száraz- lami allegorikus jelvényt tüntetnek fel valami
banmköd kotrógép (Gazd. Mérnök 1887, 13. sz.) ;
jelmondattal s néha valódi mvészi értékek, de
Die Donauregulirung bei Wien (Wien 1875.) Sa.- ; f ontosabbak a könyvek és könyvtárak történetére.
iomon und Forchlieimer, Neuere Bagger u. Erd- Egyideig a XIX. sz.-ban a könyvcünerek (B.) ké-
 EXLIBRISEK.

níLnflRffRtnc-KinYveiBiL.

^1B*^2^^«^S1^:^>P
Modern magryar.

Régi magyar.

Angol. Paul Woodrosse-töl.

Német. Fidustól.

Angol. Gordon Craig-töl. Norvég. BJürk-töl. Német. K&tbe SchOnberger-töl.

tXOibrüek' eikkhez. RéVAI NAOV LEXMONA.

 ;

Bx mandato — 75 Bxner

szitése aláhanyatlott, újabban az elállítás mód- sorhajót. Napóleon lemondása után E., mint az
jainak egyszersége, a gyjtök kedvtelése divatba angol flotta fparancsnoka, a Bourbonoknak a
hozta s ma fkép szellemes ötleteket igyekeznek nápolyi trónm való visszahelyezése érdekében
bennük kifejezni. Számos gyjt foglalkozik ösz- mködött. V. ö. Osler, Life of admiral Viscount
szegyüjtéskkelés irodalmi feldolgozásukkal, van B. (London 1840).
oly gyjt, kinek 40—50,000 van birtokában s Exner Kornél, pénzügyi jogi író, szül. 1867
Német-, Francia- és Angolországban, Ausztriában, júl. 3. Beregszászon ; a jogot elbb Pozsonyban
Észak-Amerikában 1891 óta társaságok alakul- hallgatta, ahol a jogászifjuságnak elnöke volt,
tak gyjtésükre és kiadásukra, el akarván érni azután járt a bécsi, prágai, berlini és müncheni
azt a célt, hogy a könyvcímer ne csak jelezze a egyetemeken. Mint pozsonyi joghallgató a Po-
tulajdonost, hanem a könyvet díszítse is. A köny v- zsony vidéki Lapokat szerkesztette. 1891-ben ál-
cimer elzményei a kéziratra a címer befestése, lami szolgálatba lépett s jelenleg a pénzügymi-
:

mint Mátyás Corvináiban, a táblán a tulajdonos cí- nisztériumban osztálytanácsos. 1899- ben a buda-
mere, kezdbeti v. egész neve s az E. kifejezés pesti tud. egyetemen a pénzügyi jogból magánta-
V. más bejegyzés, min most a tanulóké Ha is- nári képesítést, 1907. pedig rendk. tanári címet
:

mered Istened, el ne lopd a könyvemet, fordíts nyert. 1895 óta a Pénzügyigazgatás c. szaklapot
három levelet, megkapod a nevemet, vagy latinul: szerkeszti, önállóan megjelent mvei Az egye- :

Hic liber est meus, testis est Deus, Si nemen quae- nes adók reformja (három tanulmány, Budapest
ris, illud reperis, Nagy sum nominatus, Geor- 1894, 1897 és 1907) Jövedéki büntetjog (u. o. ;

gius vocatus stb. Zly varych Gáspár egy kódexbe 1896); Dolgozatok a pénzügyi jog körébl (u. o.
(Gyulafej ér vár, Batthyány-Kvt.) ezt írta be: 1904) Magyar pénzügyi jog (u. 0. 1901 és 1910).
;

1555- bi: Een azt mondom, hogy myndenyk Számos cikke jelent meg a Budapesti Szemlében,
eoreozzeon magát, vgy hogy: valaki ez koen- a Közgazdasági Szemlében, Jogi és Közgazdasági
wet el akarna lopassál venny, tehát három lexikonban. Ennek a Lexikonnak is munkatársa.
prychket legyen rajta venni. Egy másik így: Exner, 1. Adolf, osztrák romanista, szül. Prágá-
Suis annumerat libris St. Debretzenyi 1800 stb. ban 1841 febr. 5., megh. Kufsteinban 18^4 szept.
Magyarországon a valódi könyvcímer a XVI. sz. 10. 1 868. azrichi, 1872. a bécsi egyetemen a római
közepén lép fel, a legrégibb Varjú Elemér birtoká- jog rendes tanára lett. Tagja volt az osztr. urakhá-
ban a pozsonyi Teilknes János fametszetü könyv- zának ós a Reichsgorichtnek is. Nevezetesebb mü-
címere, mely családi címert ábrázol. A magyar s vei Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition
:

néhány külföldi könyvcímerekböl az iparmvé- (Wien 1867) Kritik des Pfandrechtsbegriffs (Leip- ;

szeti múzeum 190.^^. kiállítást rendezett. V. ö. zig 1873); Das österr. Hypothekenrecht (u. 0.1876—
Warnecke, Die deutschen Bcherzeichen von 81, 2. rész) Der Begriff der höheren Gewalt (Wiea
;

ihrem Ursprunge bis zur Gegenwart(Berl. 1890) 1883).

Bouchot, Les E. et les marques de possession du 2. E., Franz, oszti'ák filozófus, szül. Bécsben
livro (Paris 1890); £gerton-Caí;tle,Ení^\ish book- 1802 augusztus 28., megh. Padovában 1853 jún.
plates (liondon 1893) Gr. Leiniiigen- Wesierburg, 21. Helyettes tanár volt Bécsben, s 1831 óta ren-
;

Deutsche u. österr. Bibliothekzeichen (1905) B., des tanár Prágában

; 1848. miniszteri tanácsos- ;

Zeitschrift f. Bcherzeichen és B., Zeitschrift f. nak hivatott meg a bécsi közoktatási minisz-
Bibliothekzeichen (Berlui 1891 óta) stb. tériumba s ez állásában dolgozta ki a Poroszor-
E.X mandato (lat.) a. m. parancs, megbízás szágból Ausztriába hivott hires Bonitz-cal a mo-
folytán. narchia középiskolai új szervezetét (Entwurf der
Exuiatriculatio (lat.) a. m. anya- v. törzs- Organisation der Gynmasien u. Realschulen in
könyvbl való kitörlés. Oesterreich), mely nálunk is érvényben Ké-
volt.
Exmissio (lat.), ingatlan dolog birtokából való sbb Lombardiában miniszteri biztosként mükö-
bírósági kihelyezés, a prot. egyházban a püspök dött.B. érdeme,hogy Ausztriában a íllozóflai tanul-
V. espere.sek által a lelkészi hivatalra való kibo- mányok föllendültek ; a középiskolákban egyene-
csátás exmittál, kihelyez, kibocsát.
; sen honosította meg a íllozóflát, még pedig a
Exmoor-Forest (ejted: exmur- frészt), alacsony Herbart rendszerét, mely Ausztriában az iskolák-
fensík Angolország ÉNy.-i részében Somerset és ban jóformán mostanig uralkodott. Az osztrák
Devon countykban területe 260 km*.
; fensík A íllozófusok Ltt, Zimmermann, Volkmann, Nah-
:

nagyon gyér népesség. lowsky az tanítványai. Keveset írt, de minden

Ex more (lat.) a. m. szokás szerint. müvét nagy elmééi, ízlés és tudás jellemzi. Neve-
Exmouth (edted: exmöth), 1. város Devonshire an- zetesebbek Was erwarten wir von der Philoso-
:

gol countyban, 11,963 lak.; csipkekészítés-

(1911) phie ? (1837) Die Psychologie der Hegel'scheu
;

sel, halászkikötvel és tengeri fürdvel. 1003-ban Schule (1842-44, 2 f.) Die Lehre von der Einheit
;

Sven dán kii-ály itt szállott partra. 2. E.-öh'ó\ — des Denkens u. Seins (1845). V. ö. Zimmermann,
Ausztrália ÉNy. sarkán a North-West fok mögött. Pr. Exner, Akad. Monatschrift (Wrzburg 1853).
Koralliumzátonyok veszélyessé teszik bejáratát, 3. E; Franz, osztrák fizikus, szül. Bécsbon,
Exmouth (ejted: — möth), Edward Peüew, vis- 1849 márc. 24. Tanulmányait, Bécsben és Zürich-
count, brit altengernagy, szül. Doverben 1757 ben végezte. Wízburgban, késbb Strassburg-
ápr. 19., megh. Teignmouthban 1833 jan. 23. ban tanársegéd volt, 1879-tl 1891-ig Bécsben
Részt vett az amerikai gyarmatok elleni háború- mint a kísérleti fizika tanára mködött, s 1891.
ban és Saratogánál fogságba került. A francia Loschmidt távozása után elnyerte a bécsi egye-
forradalom kitörése után Pitt a francia hajóhad tem megürült rendes tanszékét. Hímevét a gal-
ellen küldötte és ö foglalta el az els ellenséges vánelemek, illetleg az ú. n. érintési elektromos-
 ; ;

Exner-féle elmélet 76 — Exocarpium

ság kémiai elméletével s az idevonatkozó kísérleti negatív elektromossággal töltött gömbnek induk-
kutatásaival, valamint a légköri elektromosság ció-hatásából származik. Exner bebizonyította,
új elméletével állapította meg. Az utóbbi kérdés hogy a Földgömböt általánosan véve állandó jellegíí
végleges tisztázására szükséges kísérleti adatok elektromos mez környezi. A levegben lév por és
kiegészítésére 1888—89. nagyszámú megfigyelést párák megzavarják a Föld eredeti elektromos me-
végzett Egyiptomban, az Indiai-óceán egyes pont- zejét : ezért a Föld indukcióhatásából származó me-
jain.valamint Indiában. Kutatásainak eredményeit zviszonyait akkor kell kutatnunk s oly helyeken,
a Wiedemanns Annalen, Wiener akad. Beriehte és ahol por és pára nem zavarják a viszonyokat, tehát
Exner's Repertórium fiir Physik hasábjain kö- a szabad mezn, télen a reggeli órákban, derült
zölte. 1888-ban megjelent Vorlesungenúber Elek-
: idben. Ilyenkor meggyzödhetünk pl. az Exner-
tricitát c. munkája. (L. Exner-féle elmélet). féle elektroszkóp segítségével, hogy az equipo-
4. E., Johan Julim, dán fest, szül. Kopenhá- teneiál-felületek a Föld felületével párhuzamosan
gában 1825 nov. 30., megh. 1910 nov. 13. Lund- haladnak, s az egy méter távolságban lév equi-
nak és Eckersbergnek volt tanítványa. Eleinte potenciál- felületek potenciál-különbsége növek-
történeti képeket festett,utóbb azonban Eckersberg szik a szemügyre vett rétegnek a Föld felszínétl
hatása alatt majdnem kizárólag a dán és svéd való távolával, úgy hogy 2—3 km. magasságban
népéletbl merítette képeinek tárgyát és különö- egy méternyi függleges távolságnak sok ezer
sen kedves gyermekábrázolásaival vált ki. Hol volt-nyi potenciál-különbségek felelnek meg. A
humoros, hol érzelmes genreképei nagyrészt ko- nagyobb magasságban uralkodó nagy potenciál-
penhágai gyjteményekben láthatók. különbségek elegendk az e magasságokba jutó
5. E; Kari, osztrák matematikus és fizikus, vezetk, felhk töltési tüneményeinek, a viUám,
szül. Prágában 1842 márc. 26. 1874 óta bécsi északi fény stb. tüneményeinek magyarázatára.
tanár. Munkái Über dio Prauenhoferschen Ringé
: Ex nexu (lat.) a. m. összefüggésen, v. össze-
^Wien 1877) Über eine Maschine zur Auflösung
; köttetésen kívül innen exneocuatio a.
; : a nexus m
höherer Gleichungen (u. o. 1891) Über das Fn- megszüntetése, elválasztás.
;

kéin der Sterne (u. o. 1881) Wellentheorie des

; Ex niliilo fit nihil (lat.) a. m. semmibl
Lichtes (Braunschweig 1881—1886) Über Beu- semmi se lesz. Az er fenmaradása elvének kez-
;

gungserscheinungen (u. o. 1885J Vorlesungen detleges formulája. ;

über Elektricitat (Wien 1888) Über díe polari- Exoascus Fuckel (növ.), a tömlsgombák gé-
;

sierende Wirkung der Lichtbeugung (Braunschw. nusza. Az ascusok a gazdanövény epidermise alól
1890-92). törnek el, nincsenek terméstokba zárva. A t-
6. E., Siegmund, osztrák flziológus, egyetemi lük ellepett növényrész hamvas felület és e mel-
tanár, szül. Bécsben 1846 ápr. 5. Heidelbergben lett különféle torzulást szenved (1. Bába-sepr).
és Bécsben végezte orvosi tanulmányait, hol 1870. A génusznak mintegy 30 faját ismerjük, uiind-
magántanárrá s 1874. rendkívüli tanárrá nevez-
ték ki. Sok, a fiziológiába vágó tudományos dolgo-
zatot írt, melyek fleg az idegek és érzékszervek
élettanát bvítik újabb adatokkal. Gad Jánossal
együtt szerkeszti 1887 óta a Centralblatt für Phy-
siologie c. folyóiratot.
7. Wilhelm Franz, osztrák technológus,
E.,
szül. Ganserndorfban 1840 ápr. 8. Tanulmányai
elvégzése után több helyen, különböz szakiskolá-
kon volt tanár. 1879-ben Banhans és Matscheko
társaságában alapította a technológiai iparmuzeu-
mot, majd az ebbl keletkezett Gewerbebeför-
<lerungs-Amtot, melynek ö volt igazgatója. 19 ll.
az általa szervezett Versuchsamt für Materialprü-
fung elnökségét vállalta el. 1882-ben képvisel lett
és mint ilyen erélyes védje voltMagyarország kul-
turális és közgazdasági érdekeinek. Többször meg-
fordult hazánkban is. 1910 ben V. b.t.t.-sá nevez-
tetett ki, miután megelzleg már az osztrák A hamvas égerfa gyümölcsöz ága
urakházának tagja lett. Nevezetesebb mvei a az Exoascas alnitorqnus torzította el.
következk: Der Aussteller und die Ausstel-
lungen Die Tapeten- und Buntpapierindustrie
; annyi élsköd életet él, egyrészülj kárt okoz.
Das Holz als Rohstofí" für das Kunstgewerbe Nevezetesebb fajai az E.pruni Fuckel, a bába- :

Die Kunsttisehlerei Studien über das Rotbuchen-

; szilva (1. 0.)okozója az É. alnitorqnus (Tul.)
; J.
holz Das Biegen des Holzes
; Holzhandel und ; Kühn (1. az ábrát) az éger termését torzítja el.
Holzindustrie der Ostseelánder Die mechan. Hilfs- ; Mások a gazdanövény levelét támadják meg s azt
mittel des Steinbildhauers Das moderné Trans-
; fodrossá, egyenetlenné teszik.
portwesen im Dienste der Land und Forstwirt- Exocarpium v. epicarpimn (növ.), a magva-
schaft Werkzeuge und Maschinen zur Holzbear-
; kat körülvev terméstál legküls rétege, mely
beitung; Die Hausindustrie Österreichs stb. legtöbbször vékony folbörszerü. Ilyen példa a
Exner-féle elmélet. Exner Franz (1. o.) szerint szilva, barack, cseresznye legküls vékony és le-
a légköri elektromosság a Földnek, mint szigetelt húzható héja, 1. Termés.
Exocarpus — 77 — Exorcizmufr

Exocarpus Labill. (növ., Sareocalyx Zipp.), a viráguk meglehets nagy, pártája csöves, fent
Santalaceao génusza, 14 fajjal Ausztráliában (10) kissé táguló, rendesen veres, virágzatuk bogas v.
meg a csendostongeii szigeteken. Az E. cupressi- ernys. Legnevezetesebb az E- purga Benth.,
formis Labill. meg az E.laiifolia R. Br. Ausztrá- Mexikóban honos. Pártája 6 cm. hosszú. Trópusi
liának kákanemü fás növényei, gyümölcstlknek vidékeken, orvosságnak használt gyökérgümiért
a nyele elhúsosodik és ehet, a tetején van az (jalapagyökér.jalapagumó, tubera jalapae) forró-
igazi száraz diója. Az elsnek ers fáját Ausztrá- övi vidékeken termesztik, így tekintélyes mennyi-
liában az asztalos és esztergályos dolgozza fel. ségben pl. Jamaíka szigetén. Hatóanyaga a re-
Exocoetus (állat), 1. Fecskehal sina jalapae.
Exoderma, egyértelm az ektodermával (l.o.). Exogyra Say. (Ceratostreon Bayle, Rhyncho-
Exodermisz (növ). A gyökerek felbre (epib- streon Bayle), kövOlt állat, az Ostreidae Lam.
lema) csakhiunar elpusztul és ezt az alatta lev családjába tartozó kagylónem. A fels jura- és
elsdleges kéreg küls sejtsora pótolja. Ez a ré- kréta-korban éltek. Legnevezetesebb faja az E.
teg az E., a sejtek fala többé-kevésbbó elkuíi- columba Lam., mely a közópkréta-korú képzd-
uosodik, de néha maradnak közöttük élnem kuti- ményekre jellemz és hazánkban is elfordul.
nosodott falú sejtek is, amelyek átereszt sejtek- Exokannibalizmus, 1. Emberevés.
ként (1. Endodermisz) milködnek. Exokarpium (növ.), 1. Exocarpium.

Exodium (gör.-lat. a. m. kimenetel, vég), va- Exomfalusz (gör.) a. m. köldöksérv.

lamely tlöadás záradéka, különösen a rómaiaknál Exomis, 1. Kiton.
a komoly dráma után eladott víg utójáték (atel- Exoinologesis (gör.) a. m. vallomás külö- ;

lana mimns). nösen hitvallás és gyónás is.

Exodus (gör.) a. m. kimenetel. Mózes 2. köny- Exonerál (lat.), a tehertl mentesít, felszabadít.
vének neve. Exoncratio conscientiae v. probatio pro
Ex oflicio, röv. ex offo (lat.) a. m. hivatalból. exoneranda conscientia jelentette a régebbi peres
Exogamia (gör.), ellentétül az endogamiához eljárásban azt az intézményt, melynélfogva az,
(1. a fejlettebb népeknél dívó szokás, melysze-
0.) kit ellenfele esküvel kínált, jogosítva volt az el-
rint a férfinaknem szabad azon törzsbl nsülnie, lenfél állítását más módon megcáfolni ha
; ez nem
melyhez anyja tartozik. Észak-Amerika indusai sikerült, még mindig letehette a felkínált esküt.
még törzsükbl sem nsülhetnek, mert tiltja A mai
saját j.-ban ismeretlen.
a totem o.) szabálya. Kínában a férfi nem vesz
(1. Ex opere operato, 1. Opus operatum és
el oly nt, ki vele ugyanazon nevet viseli. Ellen- Szent.'íégek.
ben atyja törzsébl választhat magának felesé- Exophtbalinus, a szem kidülled ése, olyan-
get, mert e törzszsel a nép felfogása szerint nem kor keletkezik, ha a szemet a szemgödörben mö-
vérbeli rokon. Nyilvánvaló, hogy e szokás lénye- götte keletkez daganat, vérzés, gyuladás v. a
gileg ugyanaz, mint Európában a világi és egy- szöveteknek bármilyen okból való megszaporo-
házi törvények tilalma a vérrokonok közti há- dása V. megduzzadát^a elre tolja. Kisebb fokú E.
zasság meggátolására. Az B.-ra vezethet vissza támad a Basedow-féle betegségnél, valamint a
a leányrabiások alakja. Rendesen olyan népeknél szemet mozgató izmok teljes megbénulásakor és
maradt meg legépebben az E. szokása, hol egykor elpetyhüdésekoris. Kisebbfokú kidülledés a szemre
ers matriarchátus (1. o.) dívott. V. ö. Schurtz, különösebb hátránnyal nem jár, a nagyobbfokú
Altersklasscn und Mánnerbunde (Berlin 1902); E. azonban nagy bajt okozhat, mert ilyenkor az
Achelis, Entwicklung der Ehe (u. o. 1893) Múl- ersen kidülledt szemet a szemhéjak nem képe-
;

ler-Leyer, Formen der Ehe (München 1911) Fra sek betakarni és ezért a fedetlenül maradt szaru-
;

26r, Toteraism and exogamy (London 1911); Dar- hártya kifekélyi'sedhetik. A szem helyzetének
gun, Mutterrecht und Raubehe (Breslau 1883); megváltozása miatt ketts látás is támadhat, igen
Fehlinger, Die Entstehung der Exogamie (Halle nagyfokú E. alkalmával pedig a kidülled szem
19 1) Bujichan, Das sexuelle in der Völkerkunde látóidege annyira megfeszülhet, hogy a nagy fe-
1 ;

(Leipzig 1912). L. még Házasság. szülés miatt elsorvad és a szem megvakul. Az E.

Exogén a. m. kívülrl eredt, ellentétben az en- megszüntetése végett az okául szolgáló betegsé-
dogén, vagyis a szervezet belsejébl ered dolgok- get kell gyógyítani.
kal. Így E. betegség, E. fertzés, E. húgysav stb. Exoplasma a. m. edoplasma (1. o.).
— E. származásúak a növényeknek azok a tagjai, Exorabilis (lat.) a. m. megengesztelhet,
amelyek valamely rósz felületi sejtjeibl fejld- megkórlelhet.
nek. A szár tenyészcsúcsának küls dermatogen Exorbitans m. mértékon felüli, rend-
(lat.) a.
és periblema sejtjeibl fejldnek a levelek és az kívüli, túlságos ; exorbitantia, túlzottság, kalan-
oldalhajttisok. dosság.
Exugenae Endogenae.
(növ.), 1. Exorcizmus (gör.) a. m. ördögzés. Ez már
Exogén erk (geoi.), azon fizikai és kémiai té- az si egyházban meghatározott formák szerint
nyezk, melyek kívülrl hatnak Földünk szilárd töctént, ú. m. bizonyos cselekmények (rá- és el-
kérgére. Ilyenek a leveg (szél) a nedvesség, a fúvás, kézfeltevés, keresztvetés) és szavak (szt.
folyóvíz és a tengeri víz, továbbá az állati és a írásból vett mondatok) kíséretében, mint az az
növényi élet. L. Endogén erk. egyház szertartási könyveiben ma is látható. Az
Exogoniuin Choisy (növ.), a Convolvulaceae E., mint szent cselekménynek egy része, rende-
(Szulák félék) család génusza; 15 faja Amerika sen elfordul a keresztségnél, valamint a külön-
tropikus tájain honos. Felfutó füvek, félcserjék böz dolgok megszentelósénél. Az B.-t a lutheri
V. cserjék, levelük többnyire épszélü v. karélyos, egyház is megtartotta s a kerosztelési szertartás-
 ;

Exordium 78 — Expediál

nak egyik részét alkotta. A XVIII. sz. végén azon- elüt tulajdonságokkal bíró földrészbl hoztak és
ban legtöbb lutheri tartományegyházban kiküszö- ültettek át hozzánk, ahol az éghajlat különböz-
bölték, s a magyarországi evangélikusoknál sincs sége miatt az egész évben v. csak a hidegebb év-
szokásban. —Exorcista, aki ördögüzéssel foglal- szakokban üvegházban kell nevelni, vagy ha sza-
kozik. Eleinte nem volt külön álláshoz kötve, badban tenyésztik is, télire be kell földelni vagy
késbb azonban az exorcistatiis a kisebb egyházi máskép betakarni. Mennél hasonlóbbak az E. nö-
rendek közé tartozott, mely az idö folytán meg- vények hazájának a viszonyai a mienkhez, annál
sznt ugyan, de a megállapított ritus máig is könnyebben tenyészthetk nálunk, st sok E. nö-
fennáll. vény meg is honosod hátik nálunk pl. az akác,
Exordium (lat.) a. ra. kezdet, bevezetés (1. o.), fekete dió stb. —
E. kzeteknek hívták régebben
különösön a szónoki beszédé. az eruptív kzeteket (1. o.). E. papírok azok, —
Exoriare alí4|ai8 nostris ex ossibns melyek csak ritkán v. éppen nem képezik a tzsdei
nltor (lat.), támadjon bosszuló a hamvaimból. forgalom tárgyát és hivatalosan jegyezve sincse-
(Vergilius, Aeneis, IV. 625). nek, V. legalább nem a helyi tzsdén. Leginkább
Exornatío (lat.), díszítés, ékltés. a tengerentúli államok címleteit nevezik így.
Exospoi'inm (exine, növ.), a spórák küls Exotrofia, Endotrofia. 1.

hártyája, amelyen belül még egy színtelen endos- Exotropizmus, a virágokat hordozó tengely-
porium (intine) réteg következik. Némely spórán bl kiinduló és irányító befolyás folytán a dorsi-
az B. is kétréteg, a küls ekkor a perine. A virá- ventrális virágoknak a tengelyen való megfelel
gos növények virágporszemét ssiintén kétréteg elhelyezkedése.
hártya borítja, a küls, vastagabb réteg a kutin £x pacto et convento (lat.) a. m. meg-
(1. 0.) állományú E. és egy bels átlátszó, cellulóz- állapodás és szerzdés szerint.
réteg az endosporium. Expansio (lat.) a. m. kiterjedés, feszít er
Exostemiua Rich. (növ.), a Rubiaceae család expanzív, kiterjeszt, feszít. —
Expanziós löve-
génusza 20 fajjal Nyugat-Indiában. Pák v. cser- dék régebben használt ólomlövedékek, melyeken
:

jék, rokonok a kinafával (1. o.), levelük brnem. hátul kúpalakú r

volt, amelybe elsütés után a l-
Viráguk rendesen fehér, jóillatu, néha igen nagy. porgázok behatolva, a lövedéket szétfeszítették és
Kérgük keser. Több faj kérge álkinin kéreg né- ezáltal azt a cs huzagaiba szorították. Ma már
ven használatos, Európában legismeretesebb az sehol sem használják. —
Expanziós gzgép. Azt
JE. floribundum R. et Sch. kérge. Ez a csinos fa a gzgépet nevezik így, melyben a gz terjeszke-
egész 25 m. magas az Antillák s a Karibi szige- désének (expanziójának) foka a gép járása közben
tek erds hegyein. Kérge, hegyi kina, pitonkina erre alkalmas készülékkel változtatható, 1. Gz-
lucia-kéreg, santa-Iuciai kina (china Sanctae Lu- gép. —
Expanziós regulátor. 1. Regulátor.
ciáé) nevezet alatt, csöves v. lapos darab, kezdet- Expanzionisták, 1. Inflacionisták.
ben alig érezhet fszeres, azután összehúzó s Expanzív növekedés. Az E.-i elmélet szerint
végül rendkívül kellemetlen keser íz, de szag- a szervek, fleg a csont növését úgy magyaráz-
talan. Az E. carihaeum Willd. magas fa az An- ták, hogy az egyes részek sejtek —
megna- —
tillákon; valamikor a^amazX'ai kinahéjat (jezsuita- gyobbodnak, szemben az appozieionális növeke-
kéreg, china caribaea) szolgáltatta hidegláz el- déssel, ami alatt azt értjük, hogy új sejtek rakód-
len. Az E. -kéregnek azonban sem kinin, sem nak a meglevk mellé.
einchonintartalma nincs. Ex parte (lat.) a. m. részben.
Exoszmózis. Ha két különböz folyadékot vé- Expatriatio (lat.) a. m. önszámüzós, kiván-
kony hártya, pl. pergamentpapir vagy vékony dorlás.
állatbr választ el egymástól, a két folyadék a Expectatio (lat.) a. m. esély. Az esélyek ta-
hártyán átszivárog és pedig általában különböz nában alkalmazást nyer minden bizonytalan ese-
sebességgel. Ezen kétféle irányban történ átszi- ménynél, melytl valamely elny függ. Az elny-
yárgást régebben az endoszmózis és E. névvel nek az esemény beállta eltti pénzbeli értéke szá-
jelölték meg, míg most az egész folyamatot osz- mítás útján megállapítható. így ha valakinek
Ennek törvényszerségeirl 1.
íwó^i.9-nak nevezik. 100 K jár bizonyos esemény bekövetkezte ese-
0.->zmózis ésOszmótikus nyomás. tére, s ha az esemény bekövetkezése ép oly való-
Exosztózis (gör.) a. m. csontkinövés, csont- szín, mint annak elmaradása, a 100 K esély ér-
szaporulat valamely csonton körülírt helyen. téke =100XVo= 50 K. Az esély értókét S-sel,
Exosztra (gör.), gépezet az ó-görög színház- a kedvez esélyeknek számát h-val, a kedveztlen
ban, V. az ekkiklemával (1. o.) rokon tolószerke- esélyeknek számát f-fel, az esélytl függ ösz-
zet, V. csapóhídszerüen kibocsátható balkonféle, szeget s-sel jelölvén, az esély értékét a követ-
mely a lev szereplöket (isteneket) jól látha-
rajta
tóvá tette. E. továbbá lebocsátható híd, melyet ost- kez formulával számíthatjuk ki : S— sX f. i,
romlott várak falaira eresztettek az azokhoz gör-
dített mozgatható fatomyokból, hogy rajta az A biztosítási ügyleteknek éppen az esélyszámítás
ostromlók a városba juthassanak. szolgál alapul.
Exoterikus (gör.), 1. Ezoterikm. Expectorantia (lat.), 1. Köptet.9zerek.
Exotermás reakció, 1. Termokémia. Expediál (lat.) a. m. elintéz, elküld, expedia-
Exoteromania (gör.) a. m. rajongás az ide- tur, fogalmazványokra írt utasítás, hogy az ügy-
genért, azért, a mi külföldi. darab a címzettnek elküldend expedietis, elin- ;

Exotikus, azaz más földrészbeli vagy idegen- téz expedíció, elintézés, jogi mnyelven kiad-
;

fóldi növények azok, amelyeket más, a miénktl mányozás így nevezik a kereskedi raktárnak
;
 ;

Expektoráció — 79 — Exposltura

azt a részét, ahol az árúkat az elszállításra el- Explorateur (franc, ejtsd: eksspioratör), ki-
készítik és a szállítónak vagy fuvarozónak át- kémlel, fürkész, kém.
adják expedüor, elintéz.
;
Exploratio (lat.), kikutatás, speciális érte-
Expektoráció (lat.) a. m. ömlengés, megnyilat- lemben a beteg szakszer orvosi megvizsgálása
kozás. az objektív tünetek megállapítására. Az B. célja
Expellál (lat.) a. m. kiz, elz ; expellentia, a diagnózis (1. o.).
hajtószerok. Explózió (lat.), valamely test térfogatának hir-
Expensae (lat.) a. m. kiadások, költségek telen megnagyobbodása gyors mechanikai hatás
expensarium, költségek jegyzéke eocpensiv, költ- ; következtében (1. Robbanás) exploziv, robbané-
;

séges ; expens-'nota, költségszámla. kony. ~Explozivák (szó szerint explodálok) a. m.

£xpensilatio (lat.), a római jogban kölcsön- záróhangok, vagyis a beszédnek olyan hangjai,
adott pénznek a hitelez könyvébe bejegyzése, melyek az illet szájrészeknek teljes összezáródá-
amely az adós beleegyezésével (aláírásával) a régi sával ejtödnek s igazán csak akkor hallatszanak,
római jogban szigorúan egyoldalú kötelmet (lite- akkor pattannak ki, mikor a zárt megnyitjuk,
rarum obligatio) létesített. L. Acceptilaiio. így keletkeznek p.l ap ésb az ajkak összezáró-
Experlentia (lat.) a. ra. tapasztalat ; E. est dása s megnyitása által. L. Hangok.
optima rerum magistra, a tapasztalat a legjobb Exponál (lat.) a. m. kihelyez, kitesz (pl. vala-
tanító. mely veszélynek); megmagyaráz, fölvilágosít;
Experimentum (lat.) a. m. kísérlet (l. o.) exponibilis, magyarázható. —
E.-ja a fényképész
experimentál, kísérletez. —
E. crucis, dönt kí- is valamely felvétel alkalmával készülékében a
sérlet. —
E. in corpore vili, vmely értéktelen tes- lemezt
ten végbevitt kísérlet, pl. valamely veszélyes or- Exponens, 1. Kitev.

vosi mtét, amelynek kivíhetségét halálraítélten Export, exportáció (lat.) a. m. kivitel ;

— E.-
próbálják meg. bonifikárió, Adóvisszatérítés.
l.

Expert (ejtsd: ekszpeer), Norbert Henri, francia Exportcnr (franc, ejtsd: exportr), az a nagy-
zenetudós, szül. 1863 máj. 12. Bordeauxban; ta- keresked, aki árúk kivitelével foglalkozik.
nárai voltak Parisban César Franck és Gigout. A Export-mintaraktár. Oly üzlethelyiségek, me-
régi francia és németalföldi míivészetet kutatja lyekben egy vagy több külföldi exportr árúinak
ós gyjteményt ad ki Les maitres musiciens de mintái kiállításszeren vannak beraktározva és .

la renaissance Fran^aise cím alatt. Tanszéke van az importöröknek nemcsak megtekintésre állanak
a párisi École nationale de musique classique-ban. rendelkezésre, hanem oly célból is, hogy a minták
Expertíse (franc), szakértk által végzett alapján megrendeléseket is tehessenek. Rendesen
vizsgalat a tözsdobirósági eljárásban az árú mi- a mintaraktárak tulajdonosai egyszersmind a nála
;

nségének bírói megállapítása, szakérti szemle. kiállított árúkat készít gyárak vagy termelk
Expertns (lat.) a. m. tapasztalt, szakért ex- képviseli is. Az E.-ral mindenütt kitn tapaszta-
;

perto credité, a tapasztaltnak higyjotek (Vergilius latokat tettek, a hol nagy az idegenforgalom, f-
Aeneiséböl) ugyanezt jelenti Mcperio crede Bo- leg pedig a kikötvárosokban. Hamburg E.-ai
;

berto V. Ruperto. részben európai gyártmányokat tartanak raktáron

Expiatio (lat.) a. m. bnhdés, kiengeszte- a tengerentúli vevk részére, részint tengerentúli
idós, jóvátevés. árúkat az európai importörök rendelkezésére.
Expilatio (lat.) a. m. kirablás, kifosztás ex- Exposé (franc), a. m. elterjesztés így neve-
; ;

pilator, örökségtolvaj. zik különösen a parlamenti nyelvben a költség-

Explanatio (lat.) a. m. megmagyarázás, ki- vetés benyújtását kísér miniszteri beszédet.
egyenlítés. E. Leopoldina, I. Lipót királynak 1691 Expositio (lat.) a. m. kitevés, eladás E. az ;

ápr. 2. kiadott rendelete, amelyben az 1681. és esztétikában, 1. Bevezetés és Dráma. Exposi- —

1687. évi vallásügyi törvények alapján megál- tion, francia neve a kiállításnak ang. exhibition. ;

lapítja azon helyzetet és jogokat, amelyekkel az — E.& fényképészetben az érzékeny lemez meg-
ágostai és helvét hitvallású evangélikusok a val- világításának idtartama.
lásgyakorlat tekintetében s az uralkodó r. kat. Expositio infantis (lat.), gyermekkitevés, a
eg.vh;izzal szemben birnak. rómaiaknál srégi szokás volt. A családapai ha-
Explicit (lat.), megrövidítése az expli/itum talomból folyó jog volt gyermekét magáénak
est volumen-nok., a könyvtekercs egészen le van elfogadni vagy el nem fogadni ha nyomorék v. ;

csavarva tehát vége ; régi kéziratok végén a. m, korcsszülött volt, kitétethette.Állítólag már Romu-
;

vége, be van fejezve; ellentéte az incipit, a. m. lus elrendelte, hogy minden flut s az elsszülött
megkezddik, kezdet explicite, kifejezve, nyilván, leányt föl kell nevelni. De ennek ellenére is, és
;

kifejtve 1. Implidt.
; bár a közvélemény a szokást, mint embprtelent
Explikál (lat.) a. m, magyaráz, fejteget escpli- elítélte, különösen a szegények és egyenetlenked
;

kádó, magyarázat. házasfelek kitették nem ritkán ép gyermekeiket

Explodál (lat.) a. m. fólrobban. is. Törvényeket csak a Kr. u. II. sz.-ban kezdtek
Expiudiflorae (növ.), 1. Szélporozta virág. ellene hozni.
Exploi tation de l'honuneparriionune Expositnra (lat.) a. m. kirendeltség igy az ;

(franc, ejtsd: ekszpioataszjoH dö lom pár lom) a. m. em- egyházjogban a lelkészhelyettesekre (capellani
bernek ember által való kihasználása. Saint-Si- locales, expositi perpetui) bízott lolkészállomások,
mon egyik követje, Bazard (1. o.), jellemezte a melyekben a kirendelt lelkészhelyettes oly- —
a jelenlegi társadahni és gazdasági rendet ezzel kor teljes plébániai jogkörrel felruházva — látja •

a kifejezéssel. el a lelkészi teendket fhatóság által kiren- ; —

 —

Ex post — 8 — Exsiccatio

delt mellékhatóság ;úgyszintén kereskedelmi te- Rendszerint a gyorsvonatoknál sebesebben közle-

lepnek külföldön lev fióktelepe. kedik, tartózkodásai a legszükségesebb idre
Ex post V. ex post fado (lat.) a, m. a tett szállíttatnak le és ennélfogva a nemzetközi sze-
után, utóbb. mélyforgalom gyors lebonyolítására kiválóan al-
Expostulatio (lat.) a. m. panaszemelés, per- kalmas. Az B kizárólag háló- és étkezkocsikból
lekedés. állíttatik össze, csupán I. osztályú utasokat szállít,
Expressio (lat.) a. m. kifejezés expresm^e, viteldíja a gyorsvonatokénál mintegy Vs résszel
;

kifejezetten, jellemzen. drágább. Magyarországon csupán a Keleti-ex-

Expressis verbis (lat.) a. m. kifejezett sza- presszvonat közlekedik és pedig a Paris— Bécs
vakkal, nyiltan, kétségbevonhatatlanul. Marchegg— Budapest— Belgrád— Szófia és Kon-
Expressliner (ang.), 1, Expresszhajó. stantinápoly, valamint a Paris Bécs— Marchegg —
Expressz (lat.), eredetileg a. m. kifejezett, ha- — Budapest —
Temes\ ár Verciorova —
Con- —
tározott (pl. célú), átv. ért. a megszabott meg- stanza közti B.-ok. Ez utóbbi vonathoz Bécstél
bízással küldött, ebbl újabban: küldönc, hordár. kezdve Nürnberg és Frankfurton át Ostendeig és
Expressz-árú. A vasúti üzletszabályzat 40. §-á- onnét Bécsig is van B.-csatlakozás. Az B. Buda-
ban foglaltak értelmében az olyan tárgyakat, pest és Bécs között naponta, Budapest— Konstanti-
melyek a podgyászkocsiban való szállításra alkal- nápoly és Budapest — Constanza között 4— 4-szer
masak, a díjszabás határozmányai szerint B.-ként hetenkint közlekedik. A pótdíjak Bécsbe 12-60 K,
kell felvenni. Az E.-ra vonatkozó díjszabási ha- Parisba 5090, Ostendebe 50.55, Konstantiná-
tározmányok a Magyar vasúti személy- és pod- polyba 47 "50 K tesznek.
gyász-díjszabás 1. részében találhatók. Az E. Exprimál (lat.) a. m. kifejez, leír.
szállítás lényegében megfelel a podgyászként való Ex professo (lat.) a. m. hivatásszerüleg,
szállításnak, vagyis az E. díjszabás által lehetvé szántszándékosan.
van téve, hogy az olyan tárgyak, melyek pod- Expromissio (lat.) a. m. adósságátvállalás.
gyászként azért nem szállíthatók, mert a feladó Az újításnak (novatio) az a neme, melynél új adós
nem utazik, tehát a feladást menetjegy felmuta- lép be a kötelmi jogviszonyba és a régi adós köte-
tásával nem végezheti, mégis a podgyászszállí- lezettsége megsznik.
tásnak megfelel módon és gyorsasággal szállít- Expropriatío v. expropriáUs (lat.) a. m. ki-
tassanak. B.-ként csak 50 kg.-nál kisebb súlyú sajátítás (1. 0.). Ex propriis v. ex proprio a. m.
tárgyak vétetnek fel és szállításukért a podgyász- sajátjából ex proprio Marté, saját erejébl.
;

viteldíjak kétszeresét kell fizetni. Expulsio (lat.) a. m. kizés ; expulsiva, hajtó-

Expressz-f egyver, olyan ácélcsöv golyós fegy- szerek.
ver, melynek csavarszerüleg fúrt csövébl a kiltt Expunctio (lat.) a. m. kitörlés, megsemmi-
golyó 100—400 m.-ig egyenes irányban repül. sítés.
Expresszhajó v. expressliner (ang., ^tsd: eksz- Expnrgatio (lat.) a. m. kitisztulás, megtisz-
presziainör) a. m. gyorsjáratú gzhajó. L. még Gz- tulás, önigazolás hasmenés. Expurgál a. m. ki-
;

hajó. tisztít, megtisztít.

Expressz-kártoló, fonodái hulladékok szétté- Exqnisitio kiválasztás, kikutatás, vizs-
(lat.)
pésére szolgál. Gyakran a csomók bontására is gálat, nyomozás exquirál,
; kikutat, kikeres ; ex-
használják. L. Pamutfonás. quizit, kiválasztott, kiszemelt.
Expressz-kézbesítés (posta). Egyes esetekben Exrotulatio (lat.) a. m. kicsomózás (1. o.).
érdekében áll a feladónak v. a címzettnek, hogy Ex sckedula (lat.) a.m. jegyzetrl (olvu-
a posta a küldeményt azomial a megérkezéskor, sás).
akár éjjel is, külön kézbesíttosse. A posta azért Exscriptio (lat.) a. m. kiírás, leírás, lemá-
külön díjat szed a feladótól, mely levelek-, pénzes solás.
levelekre és utalványokra nézve 30 filL, csomagokra Exsecratio ecclesiae (lat.) a. m. a temp-
nézve 50 fiU. darabonkint. Hn a címzett nem lakik lom megszentségtelenítése.
a postahivatal székhelyén, hanem annak külterü- Exsectio (lat.) a. m. kivágás, kimetszés.
letén, avagy küls kézbesít kerületében, a feladó- Exseqniae (lat), 1. Exequiae.

tól járó expresszdíj egységes 1 K-ban van meg- Exsíccantia (lat.), 1. Száritószerek.
állapítva minden küldeményfajra egyaránt. Az Exsiccatio (lat.) a. m. kiszárítás. Mcsicca-
E.-t a magyar posta mindennem postai külde- m. szárító. A kémikus használta E. legegy-
tor a.
ményre nézve elvállalja, a külföldi posták közül szerbb alakjában felül leköszörült vastagfalú
azonban egyesek csak a küldemények bizonyos üvegpohár, amelyre tükörüveglap iUik. Az E. al-
nemeit kézbesítik expressz. 1910. a magyar posta jára ersen vízszívó anyagot (leggyakrabban lika-
körülbelül 1,434.000 drb küldeményt kézbesítettcsos V. megolvasztott klórkalciumot) teszünk és
ezen módon, ezek közül 280,000 drbot a külföldrl.
kis állványkát, amelyre a kiszárítandó anyagot
Expressztipia. így nevezi a pasingi Croiien-helyezzük. A kémikus o készüléket igen gj'akran
használja; ebben szárltja meg ugyanis a bomlé-
berg 1896. föltalált s azóta tökéletesített szemcsés
kony anyagot, amelyet melegíteni nem lehet.
autotipiai eljárását, amelyet a hálózatos autoti-
piánál jóval egyszerbbnek, olcsóbbnak és gyor- Igen gyakran használja a súlyszerinti analízisek
sabbnak tartanak, amellett pedig a képet nem végzésekor. Ilyenkor tudvalevleg a kémikus kü-
teszi egyhangúvá az alapját tev pontúk egy- lönféle, gyakran igen finoman eloszlott csapadé-
formasága. kokat mér meg, az ilyen testek pedig a levegbl
Expresszvonat. Az expresszvonat rangban köz- nedvességet szíva, súlyukat megváltoztatják ezt ;

vetlenül az udvari vonatok után következik. elkerülend, a felhevített anyagot edónyestl az

Exsilium — 81 — Exsudatlv diathesis

B.-ba teszi s itt hagyja lehlni. Használatosak V. ö. Mommsen, Handbuch

der röm. Altei*t., 3.
olyan E.-ok is, amelyeket levogöüressó lehet tenni 1. 3. jegyz. (1888);
köt., 48. 8 köv., 140., 636. l.,698.
oly anyag megszárítására, amely már a levegn Hartmann, De exúio apud Romanos ad Severi
is bomlik. —
Exsiccatornak neveznek még egy Aloxandri principatum (1887). L. még Szám-
dohányszárításra szolgáló gerebent, amelynél 3 m. üzetéa.
hosszú, rendes vastagságú lécekrl— 2 cm. tá- Exsolutio (lat.) a. m. fimentés, föloldás.
volságra meggörbült és lapos éllel ellátott szögek l£,x speciali gratia (lat.) a. m. különös ke-

vannak beverve, melyekre a dohányleveleket gj'elemböl.

aggatják, színükkel befelé vagy oldalt, minek el- Exspectans (lat.) a. m. várományos exspec- ;

nye, hogy 1. az aggatás gyorsabban megy végbe tans módszer, Elváró módszer.
1.

s könnyebben eszközölhet, mint a fzés ; 2. a Exspcctativae gratiae (lat.) a. m. várako-

levél föbordáját a leveg minden oldalról érvén, zási kegyelmek; az egyházjogban a még meg
a levél gyorsan szárad, meg nem fülled, s nem nem üresedett hivatalra való igénynek adomá-
kap zsinórégést 3 a lopás könnyebben ellenriz-
; nyozása, amit azonban az azzal járt visszaélések
hetó 4. a villaalakú ágasokra helyezett gerebe-
; miatt a tridenti zsinat eltörölt. Az evangélikus
nek a szárító helyiség méreteihez képest könny egyházban B. alatt értik egyrészt a lelkészi vizs-
szerrel alkalmazhatók. Utánzása azon hollandus gát sikerrel letett lel készjelöl töknek várakozását
felfúzési módnak, melynél a dohányleveleket ket- alkalmazásra, másrészt a lelkészhelyetteseknek
tesével elbb 8—10 cm. hosszú meghegyesített kilátásba helyezett utódlási reményt (spes succe-
vesszre tzik, azután szárítóbotokra aggatják. dondi) ; a magyar jogban litterae E. a. m. kegyo-
Az B.-on való aggatás a legtökéletesebb szárítást lemváró levél (1609. LXXill. t.-c. 13. §.), amely
teszi lehetvé, ezért igen ajánlatos a dohányter- oly Ígéretet tartalmaz, hogy a király valamely
melésnél. birtokot a jövben esetleg bekövetkez hárulás-
Exsiliam (lat.), tág értelemben véve : a hazán kor a megnevezettnek fog adni. Ilyen Ígéretbl
kívül való tartózkodás. A görögöknél részint tör- jog az adomány követelésére nem származott.
vényes büntetés, részint politikai rendszabály volt, E.xspiraitio (lat.), kUélegzés, 1. Lélegzés.
nevezetesen politikai zavarok esetében. Az elbbi Exíipoliatio (lat.) a. m. kirablás, kifosztás.
esetben mindig atimiával és vagyonelkobzással E.xstusis, 1. Eksztázis-
volt összekötve, utóbbi esetben csak eshetöleg; Exstinctio (lat.) a. m. kioltás, megsemmisítés.
az osztrakizinosz esetében azonban, mely senmii- Az ásvány-optikának egyik mkifejezése.
kép sem volt büntetésnek tekinthet, soha ezzel ; Exstirpatio (lat.) a. m. kiirtás. Sebészeti m-
ugyanis oly férfiakat távolítottak el, kiknek jelen- tét, mellyel kóros kinövéseket, daganatokat vagy
léte az államra veszélyesnek látszott. Törvényes egyes szerveket a testbl vagy testrl eltávolíta-
visszatérés a számkivetésbl csak néphatározat- nak. Ez végezhet véres úton metsz eszközök- :

tal volt lehetséges, amennyiben vagy megsznt a kel, vagy vértelen úton izzó platinadróttal (gal-
:

számkivetés oka, vagy az illet jóvá tette vét- vanokausztikus mód), zúzás által (écraseur-rel.
két 8 ekkor visszanyerte korábbi jogait és va- 1. 0.) vagy lekötéssel. A kóros kinövések (szemöl-

gyonát. A rómaiaknál szintén megkülönböztetünk csök, polipusok, aranyeres csomók) és a daganatok

önkéntes és kénytelen számkivetést. Eredetileg kiirtása gyakran szükséges. Egész szervek kiir-
nem volt valóságos kiutasítás ; a köztársaság vége tása csak akkor válik szükségessé, ha a betegség
felé (63) a lex Tullia lii évi B.-ot szabott bünte- olyan kiterjedést vett, hogy a kóros rész kiirtá-
tésül az ambitusra. Volt azonban egy faja a ki- sával colt nem érhetüok. így rák vagy más rossz-
átkozásnak, az ú. n. aqua et igni interdictio, vagyis tci-mészetü daganat miatt kiirtják az egész eml-
a tztl és víztl, az állami közösségnek e szim- mirigyet, a szemgolyót, st a méhet, herét, végbél
bólumától való eltiltás. Ez átok lehetetlenné tette egy részét stb. Ujabban az epehólyagoi, vesét is
a bnösnek a Rómában való megélhetést s kiván- sikeresen kiirtják, ha a betegség azt szükségessé
dorlásra kényszeríté, mert római területen meg- teszi.
sznt reá nézve a törvény oltalma, senki be nem Exstirpátor, 1. Ekeszer gépek.
fogadhatta, senki sem védelmezhette s bárki sza- Exsuctio (lat.) a. m. kiszívás, nedveitl való
badon megölhette. Ez átkot elbb a comitiu- megfosztás.
mok, késbb pedig a questiones perpefuae nev Exsudatio (lat.) a. m. kiizzadás. Eocsudativ,
esküdtszékek mondották ki súlyosabb vétségekre, izzasztó. L. Exsudatum.
mint pl. felségsértés (crimen maiestatis), gyúj- Exsudativ diatliesis (lat.),konstituciós ano-
togatás (incendium), mérgezés (veneflcium), er- mália, amelyre jellemz, hogy a br és a nyálka-
szak (vis publica) s az illet elvesztette polgári hártyák gyuladásos folyamatokra hajlamosak. A
jogait. Az E.-ba men
római bármely szomszé- csecsem- és a fiatal gyermekkorban okozza a
dos városban tartózkodhatott, mint pl. Tibm-ban, legtöbb kóros tünetet. Az B. es csecsemk rende-
Praenestében, egész a szövetséges háborúig ez ; sen kis testsúllyal születnek és dacárji a leggon-
id óta azonban el kellett hagj^niok Itáliát s ké- dosabb ápolásnak, a legmegfelelbb ni tejjel való
nyelmes volta miatt leginkább Vlassiliában és táplálásnak, eleinte nem gyarapodnak. Végre az
Athénben tartózkodtak. A számkivetésben élk 5— 7-ik hétben megindul a súlygyarapodás és
egyébként teljesen szabadok voltak, akár más ál- ezzel kapcsolatban gyuladásos tünetek lépnek fel
lam kötelékébe is beléphettek, csakis a római te- a brön és a nyálkahártyákon. Ilyen tünetek a
rület volt tlük megtagadva. A császárság há- csalánkiütéshez hasonló piros foltok a brön, v.
rom els századában az B. a (ieportáció ós rele- koszmó a hajas fejbrön, az ótvar az arcon, a
gáció formájában valóságos számkivetéssé ln. nyálkahártyákon fellép gyuladások, a gyakori
Hévai Nagy LexOcona. VII. köt
 ; ;

Exsudatum 82 — Externátusi rendszer

nátha, a garathurut, a mandulák megnagyobbo- nia. Ez azután az állandó nyújtás (distractio), a

dása. B csecsemk egy része sovány marad. A mint pl. csípizületi gyuladásnál használnak gyó-
másik része ellenben abnormisan elhízik. Mentl gyítás céljából. Ehhez külön e célra szerkesztett
több tejet kap a csecsem, annál kifejlettebbek a készülékek vannak (Volkmann-féle nyújtás, Tay-
tünetek és a táplálék csökkentésére javulnak. A lor-féle gép stb.). Végre nyújtással állítják ren-
fiatal gyermekkorban is ers túltáplálásra, kü- des helyzetbe vissza a zsugorodott izületeket; ez
lönösen tej, vaj és tojástáplálásra rosszabbodnak lassan történhetik (különös gépekkel és készülé-
a tünetek. B korban, a br részérl, csalánkiütés, kekkel) vagy narkózisban egyszerre (brisement
prurigo, ótvar alakjában nyilvánul az E., a nyál- forcé), mikor erszakos nyújtásnak mondjuk. L.
kahártya részérl pedig a nagy mandulák és a FÍAMmodás.
garatmandula (adonoid vegetatio) túltengésében Extensitas (lat.) a. m. kiterjedés, kerület.
ezen B. tünete a hólyagos szemkötöhárty agyula- Extensores, l. Feszít-izmok.
dás is. Az B.-ben szenved gyermekek hajlamo- Extensum (lat.) a. m. kimerít eladás, ma-
sak tuberkulózisra is, még pedig fleg a mirigy- gyarázat ; in extenso, körülményesen (elbeszél).
tuberkulózisra, amelyet skrofulózisnak hívunk. Extenuatio (lat.) a. m. megszükítése, meg-
Az E. megelzése ós kezelése a helyes diéta el- vagy meggyöngítése valaminek.
kisebbítése
rendelésében áll. Vajat, tojást ne adjunk ily gyer- Extenzív (lat.) a. m. térbeli kiterjedésre vonat-
meknek, és tejet is csak keveset, ellenben sok f- kozó, kifelé ható, külterjes. —
E. fejldés váro-
zeléket, gyümölcsöt és elegend húst is. Gondos- soknál a küls részeken való építkezés, terjesz-
kodjunk jó levegrl, sok mozgásról. kedés.
Exsudatnm (lat.), izzadmány, a gyuladás Extenzív gazdálkodás a. m. külterjes gazdál-
terméke, mely a vérerekbl kiszivárgott vérsa^ó- kodás, azon gazdálkodási mód, amelynél a ter-
ból és kivándorolt sejtekbl áll. Aszerint, hogy mészettl várnak legtöbbet, a költséget és a
mennyi a savó és mennyi a sejt az B.-ban, meg- munkaert pedig kímélik. Az extenzív gazdasá-
különböztetünk 1. savós, 2. rostonyás (flbrinosus), gokban a terület nagyobb része a kevés munkát
3. genyes, 4. eves, 5 véres E.-ot. Bár az E. a vér- és befektetést kívánó raívelési ágakból ú. m. ré-
nedvbl származik, vegyi összetétele mégis külön- tekbl, legelkbl, erdkbl áll. A szántóföldön
bözik tle, mertfehérjedúsabb mint a savó, ebben is a kevés munkát kivánó növényeket, így a ga-
különbözik a transsudatumtól is. Az E. felhalmo- bonaféléket s a hüvelyeseket termesztik, más
zódhatik a szövethózagokban, mint pl. az orbánc- növényeket, pl. a kapásokat részért míveltetik
nál, összegylhet a nagy savós üregben, a mell- sok ugart tartanak, keveset trágyáznak az állat- ;

rben, a szívburokban, a hasüregben, itt esetleg tartást csak a csekélyebb érték állatokkal s ezt
eltokolódik, mint pl. a féregnyujtvány gyuladásá- is ameddig az idjárás engedi, a legelön zik, télen
nál, a bels ni nemi szervek betegségeinél vé-
; pedig szkösen tartják. Az ilyen gazdaságok föl-
gül a nyálkahártyákról lefolyik az E. Az B. nyom szerelése kevés, az üzemköltség is kevés, de kevés
nélkül felszívódhatik, vagy kötszövet hatja át, és ingadozó a jövedelme is. Az ilyen gazdálkodás-
szervül s megvastagodások, összenövések hátra- nak okai: a birtok távolfekvése a piacoktól,
hagyásával gyógyul. L. Gyuladás. utaktól, gyér népesség, kevés és drága munkaer,
Exsultatio (exultatio, lat.) a. m. ugrándozás, a birtok szétdaraboltsága, magában véve is gyenge
átvitt értelemben örömujjongás. talaja, a tulajdonosnak tkehiánya, v. más függ
Exsaltet (exultet, lat.) a. m. ujjongjon örö- viszonyok pl. osztozkodás, birtokrendezés vagy
mében. B szóval kezddik a húsvéti dicsít ének, eladás eltt való állapot. Egyes termelési és te-
melyet a kat. egyházban nagyszombaton énekel nyésztési ágakban is lehel B.-ról szó, így pl. a
& diakónus a húsvéti gyertya megszentelésénél. gabonatermesztést is lehet kül- és belterjesenzni,
Szerzje állítólag Szt. Ágoston. Az E. tartalma és kevés talaj munka, kézi vetés semmi, késbbi míve-
dallama gyönyör. lós külterjes,— gondos talajmunka, mtrágyázás,
:

Exsuscitatio (lat.) a. m. felköltés, felbátorítás. jó vetmag, gépvetés, sormívelés belterjes míve-

:

Extasis, 1. Eksztázis. lós. Az egyszer gulyatartás külterjes, istállózás,

Extempore (lat.) a. m. rögtön, abban a pil- tejgazdaság belterjes állattartás. L. Belterjes.
lanatban, rögtönözve extemporizál, rögtönöz,
; Extéríeur (franc, ejtsd: exterir) a. m. küls,
minden elleges készület nélkül beszól extempo- küls része valaminek.
;
—
E. a párisi tzsdén a
rale, rögtönzött fogalmazvány. í^Iq-os spanyol külföldi kölcsön neve.
Extensibilitas (lat.) a. m. nyujthatóság. JBxterminatio (lat.) a. m. elzés, kiirtás,
Extensio (lat.) a. m. nyújtás. Olyan sebészeti szétrorabolás.
müvelet, mellyel vmely kóros helyzetbe jutott Externátus, 1. Eocternus.
végtagrészt v. csontot rendes helyére v. rendes Externátusi rendszer, az internátusnak (1. o.)
helyzetébe visszailleszthetünk. A nyújtás ilyenkor ellentéte, amikor az intézetek növendékeiket
mindig ellennyujtással (contraextonsio) van össze- családoknál helyezik el. Az E. elnyei, hogy a
kötve, azaz a nyújtás mellett a helyreigazítandó gyermek megmarad a család körében, nevelése
végtagrószleten felül es testrész rögzítend a természetesebb s inkább felel meg a gyermek
nyújtás ellen. Alkalmazzák ficamodott végtagrész- egj'éniségének, családias érzései jobban kifejld-
letek beigazításánál, törött csontok összeilleszté- nek, benne él a mindennapi élet forgatagában,
sénél ellennyujtással. Ezenkívül a nyújtás arra mely rá képzleg hat, nevelése gyakorlatibb s
is szolgál, hogy bizonyos izületek esontvégeinek késbbi életpályaválasztása és megélhetése szem-
egymásra nyomódását pl. gyuladásnál, megakadá- pontjából megfelelbb. Hátrányai, hogy a nevel-
lyozzuk, s ilyenkor hosszabb ideig keli annak hat- szülk legtöbbször anyagi haszonért vállalják a
Extern-kövek 83 Extraordlnarla coarnttio

gyermeket ellátásra, a nevelés nem mindig cél- Extractio (lat.), 1. Extrakció.

tudatos ós a beteg gyermekek nem részesíthetk Extractum (lat.), 1. Extrakt ós Kivonat.
oly jó gyógykezelésbea ós ápolásban, mint pl. Extra culpaiu (lat.) a. m. ártatlanul.
intern átusokban. Hazánkban a gyermekvédelmi Extradatio (lat.) a. m. kiszolgáltatás, ki-
intézmények, fleg a gyermekmenhelyek s rész- adatás.
ben a gyógypedagógiai intézetek is, az B. alap- Extra domínium (lat.), 1. Dominium.
jára helyezkedtek, araennyiben a gyermekmen- Extrados, egy ívnek v. bolthajtásnak háta,
helyek a hozzájuk beutalt összes egészséges gyer- vagyis domború fels felülete. L. Boltozat.
mekeket, a gyógypedagógiai intézetek közül pedig Extra eccleslam nulla salus (lat.) a. m.
a siketnémák intézeteinek mintegy fele, a vakok az egyházon kívül nincs üdv alapelve a róm. kat.
;

ós szellemi fogyatékosok intézetei közül is 3 a egyháznak.

növendékeit családoknál helyezi el. Extraessentialis (lat.) a. m. lényegtelen.
Extern-kövek, azok a homokk-sziklák, ame- Extrahál (lat.) a. m. kivon, fölold, pl. vmely
lyek Horn mellett, a Teutoburgi erdben emel- fölbontható testet.
kednek Németországban. Öt nagyobb és 8 kisebb Extra Hungáriám non est Tita, si est
—
van. A nagyobbak 36 40 m. magasak és szabá- vita, non e.«»t ita (lat.) a. m. Magyarországon
lyosan sorakoznak egymás mellé. Kettre lépcs kívül nincs élet, ha van is élet, az nem olyan.
visz fel s tetejükrl gyönyör kilátás nyílik; a Keletkezésének ideje ismeretlen. Legrégibb iro-
legnyugatibb köbe barlang van vájva, amelyet dalmi nyomát a Váczon 1781-ben megjelent Hár-
1115. kápolnának szenteltek fel. Bejárója mellett mas Kis Tükörben találjuk.
hatalmas és nagy mvészi becs relief van a Extrajudicialls (lat.) a. m. bíróságon kí-
sziklába vésve, 1115-bl, amely Krisztus kereszt- vüli, peren kívüli.
rl való levételét ábrázolja. Jelenleg a benedek- Extrakció (extractio, lat.) a. m. kihúzás orvo-
;

rendiek tulajdona s búcsújáró hely. V. ö. Deivitz, sok a foghúzást, idegen testek, a szemlencse, v.
Die Extemsteine im Teutoburger Walde (15 táb- szülésnél magzat kihúzását értik alatta.
lával, Breslau 1886). Extrakt v. extractum. Kereskedk üzletében
Externus (lat.) a. m. küls, idegen. Exter- használatos segédkönyv, mely ideiglenesen helyet-
nátus olyan intézet, melynek kívül lakó, bejáró tesíti a folyószámlakönyvet és fleg azért készül,
növendékei vannak ezek az E.-ok. Externista hogy az adósok számláinak állása mindenkor
;

olyan beteg, aki nincs benn a kórházban, de a könnyen megállapítható legyen. Különösen ott
kórház gondoskodik orvosi kezelésérl. alkalmazzák, ahol valamely akadálya van annak,
Exterritoriális (lat.) a. m. valamely területen hogy a folyószámlakönyv napról-napra vezettes-
kívül lév valamely területre érvényes törvé- sék.
;
— E.a. kémiában, gyógyszerészetben a. m.
nyeknek alá nem vetett. kivonat (1. o.).
Ext3rritorialitás a. m. területenkívüliség (l.o.). Extraktiv anyagok, oldható szerves anyagok,
Extincteur (franc, ejtsd: eksztenktör, a. m. ki- melyek közelebbi tulajdonságait nem igen ismer-
oltó), oly tzoltókészülék, melyben a vegyi úton jük és melyeket növényi vagy állati anyagokból
elállított gázok a vízre nyomást gyakorolnak és vízzel ki tud ink oldani.
azt sugáralakban az edénybl kinyomják. L. Tüz- Extraktor (lat.), a fémes hüvellyel biró tölté-
ottószerek. nyeket kilöv puskáknak az a szerkezete, amely
ExtincUo (lat.) a, m. megsemmisítés, elnyo- a kiltt töltény fómhüvelyét a tölt rbl kilöki.
más, elfojtás. Fizikai értelemben: fényelnyel Extra lineas (lat.) a. m. határon túl, mér-
testen áthaladó fény viszonya a ráes fényhez. Az téken túl.
E. a lemez vastag-ágával együtt fogy. Extramundanus (lat.) a. m. a világon kí-
Extispex (lat.), aki az áldozó állatnak belei- vül es.
bl jósolt. A jóslásnak ez a neme extispicivm. Extra muros (lat.) a. m. a város falain kívül.
E.xtoríiio (lat.) a. m. kizsarolás, kierszakolás. Extraneus (lat.) a. m. idegen. A római jog-
Extra (lat.) a. m. kívül, a rendes dolgon kí- ban: 1. a. ni. külföldi; 2. vm. családi köteléken
vül, rendkívülileg, pl. E.-kiadás; rendkívüli kia- kívül álló 3. vm. jogviszonyon kívül álló.
: ;

dás ; E. lap, rendkívüli lap, melléklet ; E. posta, Extranuptialis nectaríum (növ.), I. Nec-
oly posta, melyet valaki csak a maga számára tariuin.
használ fel.— E. a, lósportban használt kifejezés Extraordlnarla cognltlo (lat.) a. m. rend-
annak megjelölésére, hogy valamely ló az illet kívüli bíráskodás. A római jogban a formuláris
versenyben a normális terhén kívül még bizonyos eljáiáson (1. o.) kívül alkalmazást nyert néha az
külön súlytöbbletet is kénytelen vinni pl. vala- E. is, melynélfogva a praetor a törvénykezési
mely elz nyeréseért. rendtl eltéren döntött el egyes ügyeket, köz-
Extrabukkális táplálkozás, a táplálkozásnak vetlen intézkedéssel. Ezt olyankor tette, midn a
az a formája, mely nem a szájon keresztül tör- fennálló joghoz való szigorú ragaszkodás méltány-
ténik. L. Mesterséges táplálkozás. talan vagy korszertlen lett volna így az E. a
;

Extracorps (franc.) a. m. külön csapat ; az- római köztársaság korában a praetori jogfejlesz-
eltt az utász-, hidász-, aknász- stb. csapatokat tés egyik jótékony eszköze volt. A császárság kor-
nevezték így. E.-puska a közönséges katonai pus- szakában azonban az E. kizárólag a hatalmi ön-
kánál rövidebb s következleg könnyebb puska, kény eszközéül jelentkezik mint ilyen, a polgári
:

amellyel oly csapatokat fegyvereznek fel, melyek- szabadságnak fokonkinti visszaszorításával, csak-
nek ffeladata a csatatéren nem a harc, hanem hamar «rendes» eljárássá válik, a régi formuláris
mszaki munkák elvégzése. pert végleg kiszorítván.

6*
 ; :

Extraordinarium 84 Eybe
Extraordinarium (lat.) a. m. rendkívüli, Extrémák a. m. szélsségek (1. o.).
1. még Költségvetés. Extremitás (lat.), végpont, valaminek a leg-
£xtraordinarius(lat.) a. m. rend kívüli tanár. vége, nemkülönben nagy zavarban létei. Az ana-
Extra ordineiu (lat.) a. m. renden túl, ren- tómiában a végtagokat, továbbá egyes szervek
den kívül, a szabályokat áthágva. végeit jelölik e névvel.
Extraparocliialis (új-lat.) a. m. a parochiá- Extremoz, 1. Estremoz.
hoz nem tartozó. Extrémtermométer a. m. maximum-mini-
Extraruha m. külön ruha, vagyis olyan
a. mum termométer, 1. Hmér.
ruhadarabok, melyeket a katoaa nem a kincstár- Extremus (lat.) a. m. széls, túlzott (pl. E.
tól kapott, hanem saját pénzén, rendszerint fino- irány, a mely bizonyos elveket a túlságba visz).
mabb kelmébl és gondosabbaa elkészítve, szerez Extubáció, 1. Intnbádó.
be. Az E.-t a katonák csak szolgálaton kívül hord- Exiumescens(lat.) a. m.felfúvódó, feldagadó.
hatják, mely szabály alól csak az egyévi önkén- Exuberans (lat.) a. m. túlb, buja exube-;

tesek vétetnek ki. Az E.-val ellentétben a kincs- rantia, bségessóg.

tártól kapott holmikat «komisz» holmiknak szok- Exudenizmus (gör.) a. m. kicsinylés, semmibe
ták nevezni. vevés a retorikában az ellenfél érveinek kicsinyl
;

Extra seriem (lat.) a. m. soron kívül. megemlítése.

Extra tempóra, Breve E. (lat.). Az egyházi Exukontiánusok, 1. Aé'tius és Arius.
jog a felszentelés idejére nézve több szigorúan kö- Exulceratio v. ulceratio (lat.) a. m. kifeké-
vetend szabályt állít fel. így az egyes egyházi lyesedés.
:

rendek (ordók) csak bizonyos idközök megtartá- Exnltatio (lat.), 1. Exsultatio.

sával (observatis interstitiis) vehetk fel a kisebb Exultet (lat.), 1. Exsultet.
;

rendek s az aldiakonság közt, valamint az egyes Exuma- szigetek, a Bahama-szigetekhoz tar-

felsbb rendek felvétele közt egy-egy egyházi év- tozó szigetsor Nyugat- Ind iában (é. sz. 23V2— 25°.
nek kell eltelnie s az egyes rendek felvételének ny. h. lb—11^). Fbb szigetek Great E. (250 :

ideje úgy van szabályozva, hogy a felsbb egy- km«) Georgetown kikötvel ésLittle B. (13 km*).
házi rendek az évnegyedi kántorbjti napok- A sziklazátonyok 200 km. hossszúságban nyúl-
ban, fekete vasárnap eltti szombaton és nagy- nak el. Területe körülbelül 380 km^, 2300 lak.
szombaton (mindig nyilv. isteni szolgálat alatt, s Gyümölcstermelés, állattenyészt és.
elleges bjtölós mellett, jejunis a jejunantibus), Exundatio (lat.) a. m. kiömlés, áradás.
a hajkorona bármely napon s a kisebb rendek Ex ungue leonem (lat.) a. m. körmérl az
vasár- s ünnepnapokon (misén kívül is) feladha- oroszlánt megfelel a magyar közmondásnak ;

tók. A püspökké szentelés vasárnap v. apostoli madarat a tolláról ismerjük meg.

napon teljesítend. Breve E. alatt értik azt a pápai Ex usu (lat.) a. m. szokásszerüleg.
engedélyt, amely a püspököket a rendes id s a Exutorium (lat.) a. m. izgató szer, melynek
megszabott idközök megtartása alól felmenti. célja felszínes genyedést fentartani azért, hogy
Extraterritoriális a. m. exterrüoriális (l.o.). bizonyos nedvek a bels részektl elvonattassa-
Extratropikus flóraöv, 1. NÖV' nyföldrajz. nak. Mióta a nedvek változásaira alapított humo-
Extrauterinns (lat.), 1. Méhen kívüli terhes- raipatológia teljesen alaptalan föltevésnek bizo-
ség. nyult, ezen szerek ideje is lejárt.
Extravagáns (lat.) a. m. hóbortos, kicsapongó. Exuvíae (lat.) a. m. levetett ruha, az állatról
Extravagantes (lat.), minden oly pápai ügy- lehúzott br, az ellenségtl diadalmi -zsákmányul
levél, amely nem foglaltatik valamely elfogadott elvett fegyverzet és ruha.
ügylevél-gyjteményben. Régebben Gratianus De- Ex voto (lat.) a. m. fogadalomból. L. Foga-
croturaa, IX. Gergely gyjteménye stb. is e néven dalmi ajándékok.
szerepelt. Ma azonban csak azt a két gyjteményt Eyb, Lvdwig von, frank lovag, szül. 1417.,
nevezik e néven, amelyek a Corpus juris canoni- meghalt 1502., tanácsadója és barátja volt h
eiban E. Joanis XXII. és E. comraunes név alatt Albrecht Achilles rgrófnak (l. Albrecht 10.) és
vannak fólvéve. fiának. Denkwürdigkeiten brandenburg-hohenzol-
Extravaganza (az olasz esíraw^ají^aután), lerischer Fürsten c. alatt fontos munkát írt, me-
Angliában újabban divatba jött elnevezés a lát- lyet Röfler adott ki 1849., a Quellensammlung
ványos tréfák, tündérjátékok stb. számára. fr frank. Gesch. gyjteményben; továbbá egy
Extravasatum (lat.), a vérerekbl kiömlött fontos oklevéltárt szerkesztett: Das kaiserliche
s a természetes szövethézagokban, vagy a szövet- Buch des Markgrafen Albrecht c. alatt, mely
roncsolásból, szövetszótesésbl ered rökben fel- Hunyadi Mátyás történetére is fontos (1440-86).
halmozódott vér. A vérzés (extravasatio, haemor- Az els részt Höfler adta ki, a másikat Minutoh
rhagia) oka az érfal sérülése, v. megbetegedése. (1850). V ö. Hohenzolleriáche Forschungen (7 köt.,
Az E. neve alakjától, színétl függ kicsiny, kerek, Berlin 1900—2).
:

éles szél foltok vetecchiák, petéc^ék v. patécsok Eybar, város, 1. Eíbar.

nagyobb, szabálytalan alakú foltok ecchymosisok; Eybe, Albrecht von, német író, szül. 1420 aug.
:

vérzéses csíkok vihices ; terjedelmesebb vérzéses 24. Öommersdorf várában Ansbach mellett, megh.
:

foltok vagy vérbeszürdések suffusio, sugilkitio

: Eichstádtben 1475 jul. 24. Olaszországban tanult;
a körülírt helyen felhalmozódó nagyobb vérömlé- élete végén bambergi és eichstádti kanonok és II.
sek liae^natomák. Pius pápa kamarása volt. Korának egyik legjobb
Extraversio (lat.) a. m. kifelé való fordulás. prózaírója, kinek nyelvén és stílusán (fordításai-
Extremadura, 1. Estremadura. ban is) idegen (latin) befolyás alig észlelhet. F-
 ;

Eybler — 85 Eyd. et Sou.

müvei : Ehobüchloin (14;72) ; kori törekvéseknek ós egyúttal alapja a német-

Spiegel der Sitten
(1511), Margorita poetica (1472).Föórdeme, hogy alföldi festészet egész késbbi fejldésének. Fö
E'lautus-átdolgozásaival jótókonyan hatott a nó- mvészi tartalma a látható világ minden jelen-
raot dráma fejldésére. Példáját számosan követ- ségére kiterjed valószerség, mely az embert ós
ték. Német müveit újra kiadta Horrmann M. (1890, környezetét a legapróbb részletekig híven a maga
2 köt.). V. ö. Herrmann M., Albrecht v. Eybo u. színes mivoltában igyekszik ábrázolni. Fö esz-
die Prühzeit des deutschen Humanismus (1893). köze az olajfestés eljárása, melyet ugyan nem a
Eybler, Joseph, német zeneszerz, szül. Bécs van E. testvérek talállak föl, de amelynek cél-
mellttt Schwechatban 1765 febr. 8., megh. Schön- tudatos mvészi alkalmazásával itt találkozunk
brunnban 1846 júl. 14. Albrechtsbergernél tanult, elször. A természet legbehatóbb tanulmányozása
Haydn és Mozart barátja volt. Templomi, s 1824 nyilvánul mindenütt, ha a középkori megkötött-
els udvari karnagy lett (Salieri utóda). Nagy- ség, merevség még érezhet is.
szabású egyházi mveit még ma is eladják. A két testvér szerepét a nagy elkészítésé-
Eyck, Hubert (Hmjbrecht) és Jan van, testvé- ben annál kevésbbó lehet biztonsággal megállapí-
m
rek, németalföldi festk, Maaseeyckbl (Limburg tani, mert E. Huberttl egyéb hiteles mveket
tartomány) származtak. Hubertnek, az idsebb- nem ismerünk, míg E. Jantól, kinek a genti ol-
nek életérl vajmi keveset tudunk. 1365—70 tárban is túlnyomó része volt, egyéb festmények
körül született ós a genti S. Bavo templomban egész sora maradt reánk. Hiteles mvei Mádon oa :

lev sírjának tolirata szerint 1426. halt meg. Jan a szobában (1432, Ince-Hali, Liverpool m.) Tudós ;

jóval —
a hagyomány szerint mintegy 20 évvel arcképe (1432, London, National Gallery) Turbá- ;

— üatalabb volt bátyjánál és 1441 júl. 9. halt nos férfi arcképe (1433, u. o.) Giovanai Ámolflni-
;

meg. 1422 körül Bajor János lüttichi hercegérsek nak és feleségének híres képmása, mely a párt
udvari festje és komornyikja (valet de charabre) oly megkapóan valószer megjelenésben mutatja
lett, majd 1425. ugyanilyen minségben (111.) Jó be szobájában (1434, u. o.) Van der Paele kano-
:

Fülöp burgundi h<^rceg szolgálatába lépett, a her- nok Madonnája, a donátor nagyszer képmásával
cegi udvarral többnyire Lilieben tartózkodott, (1436, Brügge, városi múzeum) Jan de Leeuw ;

1428—29. Portugáliában járt, 1431. Brüggében arcképe (1436, Bécsi udv. múzeum) Madonna a ;

házat szerzett magának és ott halt meg. szökkút mellett (antwerpeni múzeum) és a m-
A testvérek közös müve, a németalföldi festé- vész feleségének arcképe ^1439, Brügge, városi
szet legkiválóbb és legnagyszerbb emléke a híres múzeum). Ezekhez csatlakoznak egyéb mvek,
genti oltár, melyet Vydt Jodocus genti polgár amelyek neki tulajdonítandók, így Kolin kancel- :

készíttetett a gonti Szt. János templom (ma S. lár Madonnája, a térdel donátor képmásával ós
Bavo székesegyház) számára. Az oltáron lev föl- fölülmúlhatatlan részletesség, de mégis egysé-
irat szerint Hubert kezdte meg a nagy müvet és ges hatá^ú háttérrel (Paris, Louvre) Gyermekét ;

annak halála után jan fejezte be 1432. A hatal- szoptató, ú. n luccai Madonna (Frankfurt, Stádel-
mas szárnyas oltár 12 fára festett táblából áll, sches Kunstinstitut) kis szárnyas oltár a drezdai
;

20 festménnyel. A 4 középs kép még eredeti he- képtárban, amelyet Hubertnek is tulajdonítottak
lyén van, ahol Coxcie Michiel által 1557— 59-ig az ú. n. Szegfs ember (Berlin, Frigyes császár
készített másolatok pótolják a hiányzó részeket, képtár) kék süveges férfi képmása a nagyszebeni
;

6 nagy oldalszárny a berlini Frigyes császár- Bruckenthal-muzeuraban, stb. Mindenütt a genti

múzeumban, a 2 kis fels oldalszárny a brüsszeli oltárhoz hasonló vonásokkal találkozunk. Az egy-
múzeumban. A szárnyak küls felületén, amelyek házi tartalom, a vallásos hangulat kifejezése nem
az oltár csukott állapotában láthatók, alul közé megy a valóság h
ábrázolásának rovására és a
pen Ker. és Bv. Szt. János alakjai láthatók, szob- képmások részletes kidolgozása nem rontja le
rok gyanánt festve, tlük jobbról-balról az aján- azok egységes, pszichológiai szempontból megkapó
dékozónak ós feleségének, Burlul Lisbetnek tér- hatását Nagyszer mvészet ez, mely az egész
del alakjai, fölötte, négy szakaszban az angyali látható világot a maga körébe vonja és biztos kéz-
üdvözlet képe. legfölül, köríves mezkben 2—2 zel, tudatos, bár még fejletletlen eszközökkel,
próféta és Szibilla képe. Ha nyitva van az oltár, csodálatos változatossággal tükrözteti vissza. Az
alul középen a f kép tnik el, mely
az Apoka- egész XV. sz.-i németalföldi festészet a van E.
lipszis nyomán az bárány lábainál fakadó
isteni testvérek nyomdokában halad, eszközeiket fej-
élet forrása képében szimbolikusan a megváltás leszteni, tárgykörüket bvíteni igyekszik, de erre
müvét és a szenteknek azt imádó közösségét ábrá- nézve egyik követjük sem vetekedhetik velk.
zolja (1. a képmellékletef). A 2—2 oldalszárnyon V. ö. Kaemmerer, Hubert u. Jan van E. (Bielefeld—
jobbról vezéklk, remeték, zarándokok, balról Leipzig 1898) Seeck, Die charakteristischen Un-
;

fegyveres lovagok és fejedelmek vonulnak a szent terschiede der Brüder van E. (Berlin 1899) VoU, ;

hely felé. A fels sorban középen az Atyaisten, Die Werke des Jan van E. (Strassburg 1900)
tle jobbra Ker. Szt. János, balra Mária ül alakja Dvorak, Das Rátsel der Kunst der Brüder van B.
jelenik meg, a széls 2 szárnyon zenél és énekl (Wien 1904) Weale, Hubert and John van B.
;

ang\alok, legszélrl 2 keskeny szárnyon Ádám (London 1908); Durand Grévüle, Hubertet Joan
ós Eva meztelen alakja, a bnbeesés pillanatá- van E. (Brüsszel 1910).
ban, íolöttük a 2 köríves mezben 1—1 jelenet Eyder, folyó, 1. Eider.
Kain és Ábel történetébl. Eyd. et Sou., állatok latin neve után Eydoux
Látszólag elzmények nélkül állott el a van E. Fortune és Souleyet francia természettudósok ne-
testvérek e nagy alkotása, mely betetzje a XIV. veinek a rövidítése; az elbbi a La Favorité
^z.-ban fleg Franciaországból kiindult közép- francia sorhajón tett földkörüli hajózásban vett
 ; :

Eydtkuhnen 86 — Eyre & Spottiswoode

részt s az utóbbival együtt több állattani mun- mveltségnek, teljesen magáévá tette a felkel
kát adott ki. görögök ügyét, kiknek érdekében 1825 óta Paris-
Eydtkuhnen, község Gumbinnen porosz kerü- ban mint a fllhellén egyesület tagja oly serény
letben, a Lepone partján, az orosz határon, Vir- tevékenységet fejtett ki, hogy a görög nemzet-
ballen orosz várossal szemben, vasúti határállo- gylés hálából honflusította. 1829-ben a sajátjá-
más, (1910) 5540 lak., jelentékeny bizományi keres- ból küldött 700,000 frankot a görög szabadsághar-
kedéssel Oroszország felé, azonkívül gabona-, fa- cosok támogatására és 1841 óta mindent elköve-
és vadhúskereskedéssel. 1860-ban a vasút megnyi- tett, hogy Kréta Görögországgal egyesíttessék.
tása eltt még csak 150 lakosa volt. Mintegy 60 millió franknyi vagyonát közcélok
Eye, August von, német mvészettörténész, elmozdítására hagyományozta. Iratai: Lettres
szül. Pürstenau hannoveri faluban 1825 máj. 24., et documents offleiels relatifs aux divers événe-
megh. 1896 jan. 13. Nordhausenben. 1853— 75-ig ments de Gréce (Paris 1831) Vie de la baronne^
;

a nürnbergi germán múzeumban a régészeti osz- Krudener (Paris 1849). V. ö. Bothpletz, Der Gen-
tály igazgató-re, 1875— 79-ig a drezdai müipar- fer I. G. B. (Zürich 1900).
iskola tanára volt; 1879 után Braziliában élt. Eynatten, August Friedrich, báró, szül. raj-
Fmvei Kunst und Lében der Vorzeit (1854, 3
: nai porosz családból, 1798., megh. 1860 márc.
kötet); Galerié der Meisterwerke altdeutscherHolz- 7. Osztrák szolgálatba lépve altábornagy és Ve-
schneidekunst (1857—61) ; Doutschland vor droi- rona kormányzója lett. De miután az 1859. olasz
hundert Jahren in Lében und Kunst aus seinen hadjárat alkalmával az élelmiszerek és takarmány
eigenen Bildem dargestellt (1857) Albrecht Dürer körül csaló szállítókkal egyetértve sikkasztásokat
;

(1860) Eine Monsehenseele (1863, Günther Ke- követett el, pörbe fogták. Még mieltt az ezzel
;

resztély XVIIL sz.-i német költrl) ; Wesen und kapcsolatban álló Richter Ferenc bankigazgató
Wert des Daseins (1870); Atlas der Culturge- ellen indított pörben ítéletet mondott volna a tör-
sehichte (1875) Das Reich des Schönen (1878)
; vényszék, E. sajátkezüleg véget vetett életének.
Die neue Weltanschauung (1891). Kivándorlási s V. ö. Neuer Pitaval 35. köt. (Leipzig 1872.)
gyarmatosítási terveirl Die Deutschen in Bra-
: Eynern, Ernst von, porosz politikus, szül. 1838
silien (1885) Der Auswanderer (1885).
; ápr. 2. Barmenben, megh. 1906 nov. 2. u. o. 1879
Eyjaíjalla v. Öster-Jöküll, 1705 m. magas vul- óta Liberális tagja volt a porosz képviselháznak
kán Izland szigetének D.;i partján, a Vestman- és elnöke a csatorna-bizottságnak. Munkát is írt
naeyjar nev szigetektl ÉK.-re. 20 Jahre Kanalkámpfe (Berhn 1901).
Eyja-fjord, Izland É.-i partjaiba benyúló, mint- Eyra (Felis eyra Fisch, áiiat), 1. Ny estmacska.
egy 60 km. hosszú fjord, amelynél Akrejri fekszik. Eyre, lefolyástalan sóstó Ausztrália D.-i részé-
Eyke von Repgow, 1. Eike. ben, a kontinens legmélyebb helyén. Vízgyjt
Eyiau (Eihu, Porosz-E.), járási székhely Kö- területe a lefolyástalan creekek, kihalófélben lev
nigsberg porosz kerületben, vasút mellett, (i9io) folyók vidékének, amelyek közül legnagyobbak
3274 lak., vasolvasztással és gépgyártással. A vá- a Cooper, Warburton a Macumbával, a Neales,
ros mellett egy magaslaton 1856 nov. 20. leleple- Douglas, Margaret és Stuart creek. 12 m. mélyen
zett emlék jelöli meg azon helyet, a hol 1807 febr. van a tenger szine alatt, mélysége 1 —
1-2 m., ha
7. és 8. Napóleon, a franciák császárja, az egyesült azonban b
eszés öntözi nagy ritkán a területet,
porosz-orosz hadseregen gyzelmet vívott ki. felduzzad és lefolyása van a még mélyebb, telje-
Eymericus, ^icoteMS, kanonok, szül. Katalonia sen lefolyástalan Torrens-tóba. Területét folyton
Gerona nev városkájában 1320 táján, megh. u. o. változtatja, legtöbbször sós mocsár. A tó É.-i és
1399. 1 334-ben dominikánus, 1356 óta finkvizitor D.-i darabját keskeny csatorna köti össze. Vize
volt. Directorium inquisitorum címen írt egy mindig sós, ihatatlan. Környékén juhtenyésztés
inkvizíciós útmutatást, mely Barcelonában 1503., folyik, mivel a sós bozót, legtöbbször triodia irri-
utóbb Prancesco Penna magyarázataival Rómá- tans erre alkalmas. D.-rl a kontinenst átszel
ban (1578 és 1591) és Velencében (1607) jelent vasút érinti.
meg. Kivonatosan A. Morrelet adta ki (Lissabon Eyre (ejtsd ér), Edward John, ausztráliai utazó,
:

1762). szül. Yorkshireben 18 5 aug. 5., megh. 1901 nov.

Eymoutiers (ejtsd: ejmutyié), város Haute-Vienne 29. Tavistockban (Devonshire). 1833-ban Sydneybe
francia départementban, a Vienne mély és festi ment, aután Dél-Ausztráliába. 1839-ben bejárta
völgyében vasút mellett, (i9oi) 4213 lak., kalap-, a Flinders-láncolatot, látta aTorrens-tavat, azután
brgyártással, prémkészítéssel, pamutfonással és délkeletre a Murrayhez ment és azt torkolatáig
festéssel. Nevét a X. sz. végén Szt. Pralmody sírja követte. fedezte föl az Eyre-tavat s körüljárta
fölött alapított antimonasteriumnak nevezett apát- Spencergolfot. Legnevezetesebb utazását 1841.
ságtól kapta, amelybl a XV. sz.-ban épült szép tette a dólausztráliai part hosszában a King
templom máig is fenmaradt. George Soundig. 1862— 6(i-ig mint Jamaika kor-
Eynard, Jean Gábriel, fllhellén, genfi bankár, mányzója az ottani néger lázadás kegyetlen el-
szül. Lyonban 1775., megh. 1863 febr. 5. 1793-ban nyomásával nevét gylöletessé tette. Ausztráliai
Lyont a konvent csapatai ellen védelmezte, de az- utazásainak leírása Journal of expeditions of dis-
után kénytelen volt Svájcba, majd Genovába eovery int Central Australia (London 18 i5, 2
menekülni, ahol nagy kereskedelmi házat nyi- köt.).
tott. 1814-ben Genfbe költözött, mely mint köve- Eyre & Spottiswoode (ejtsd ér end szpotszvudd),
:

tet a bécsi kongresszusra küldte, 1818. mint a angol udvari nyomda Londonban; 1750 táján
toszkánai herceg küldöttje az aacheni kongresz- Eyre Károly (szül. Lanfordban) alapította, ki
szusra ment. Nagy tisztelje lévén a klasszikus 1773. StrahanYümost vette magához társul. Ké-
É
 ;;;

Eyria 87 Ezékiel könyve

söbben utóbbi helyét unokaöccse: Spottiswoode ban. A

karlsruhei és stuttgarti politechnikumon
András foglalta el. 1893-ban Eyre egyik déduno- tanult, 1861. munkásnak állt be Fowler leedsi és
kája és Spottisiüoode két unokája voltak a nyomda londoni gyárába, hol fokról-fokra fmérnökségig
tulajdonosai. E nyomdának már a XVIII, sz.-ban emelkedett. Gyára megbízásából beutazta Európát,
volt joga abiblia nyomtatására. 1872 ben az üzle- 1863. Egyiptomot, 1866-ig az akkor egyiptomi
tet nagyon bvítették, úgy hogy most valameny- trónörökösnek, Halim pasának fmérnöke volt
nyi, a nyomdászattal összefüggésben álló ipar- Kairóban, és beutazta Afrikát, Amerikát, majd
ágat magában foglalja. ismét Európát, míg végre 1882. megvált az an-
Eyria, Dél-Ausztrália gyarmat széles félszigete gol gyár kötelékébl s Bonnban, k^bb
Berlin-
a d. sz. 33 és 35°, a Nagy- Ausztrál és a Spencer- ben telepedett le és a német gazdasági egyesület
öböl közt. Az Olinthus és Hill nev hegyek ta- egyik alapítója volt. Mvei Volkmar, tört. regé-
:

karják, a Wille- és Catastrophe fokokban vég- nyes költem. (3. kiad. 1876) Wanderbuch eines
;

zdik. Rajta csak kevés marhatenyészt lakik, Ingeníeurs. In Briefen (2. kiad., 1876- 84, 6 kö-
igon jó kikötje Port Licoln. tet) ; Das Agríkulturmaschinenwosen in Aegypten
'&YS,\Qv,Edmund, osztrák zeneszerzö,szül. Bécs- (1867) ; Die kgl. landwírtschaftliche Gesellschaft
ben 1877. Els operettje: Brúder Straubinger in England (1883); vannak elbeszélései és víg-
1902. Bécsben nagy sikert aratott a kritika Joh. ; játékai is.
Strauss legtehetségesebb utódának mondotta B.-t. Eyzies, Les (#t8d: lézezí), falu a franciaországi
A Vándorlegény magyar átdolgozását 1903 okt. Dordogne dópartement Sarlet kerületében, a Ve-
Budapesten a Népszinházban kedvezen fogadták. zére folyó és az Orléans- vasút mellett, barlan-
A darab szövegét Schnitzler írta, a Cigánybáró gokkal, melyekben 1862—68. jelentékeny prehisz-
librettistája. Újabb müvei Kün8tlertráume(1904);
: torikus leletekre bukkantak.
Die Schützenliesl (1905); Phryne; Künsilerblut Ezán (arab), imára hícás, melyet az e célra
(Színészvér, 190B) Vera Violetta (magyarul is,
; alkalmazott muezzin a mecsetek minaretjeirl az
1907) Das GrlUcksschweinchen(A szerencsemalac,
; öt törvényes ima idejét közvetlenül megelzleg
1909); Der unsterblicheLump(A halhatatlan lump, hangoztat. Az B.-t, mint minden kánoni szöveget,
1910) Das Zirkuskínd Der Frauenfresser (Asz-
; ; az izlám egész területén arab nyelven ejtik fordí- ;

szonyfaló, 1912). tásban körülbelül ekkép hangzik: Allah nagy!

Eysoldt, Gedrud, német színészn, szül. Pir- (négyszer) Tanúskodom, hogy nincsen istenség,
;

nában 1870 nov. 30. Különböz német színpado- csak Allah (kétszer) Tanúskodom, hogy Moham- ;

kon szerepelt, míg végre Berlinben szerzdött med Allah követe (kétszer) Fel az imára (két- ; !

Reinhardt társulatához, melynek egyik legjele- szer) Fel az üdvözülésre (kétszer) Az imádság
; ;

sebb tagja úgy a modem, mint a klasszikus dara- jobb az alvásnál (csakis a hajnali ima B.-ja alkal-
bokban. mával) Allah nagy (kétszer) Nincs istenség, csak ;

Ey88enhardt,l^ra?í2', német filológus, szül. Ber- Allah.

linben 1838 márc. 6., megh. Hamburgban 1901 Ezékiás, Juda királya, l. Hiszkiasz.
nov. 30. Elbb gímn. tanár Berlinben, Hamburg- Ezekiel (ejtsd: izikjei), Moses Jakoh, északameri-
ban, majd 1882-töl a hamburgi városi könyvtár kai szobrász, szül. Richmondban (Virginia) 1844
igazgatója. Jelesebb szövegkiadásai Martianus okt. 28., a déli államok seregében részt vett a há-
:

Capella (1866); Phaedrus (1867); Macrobius borúban, azután szobrász lett. Berlinben az akadé-
(1868) História MisceUa (1869) Apuleius (1869)
; ; mián és Wolfif Albert mtermében, majd Olasz-
Ammianus Marcellinus (1871); Scriptores hi- országban képezte ki magát, ahol fképen Michel-
stóriáé Augustae (2 köt., 1864, Jordán Henrik- angelo mveit tanulmányozta. Müvei, így a Val-
kel). Ezeken kívül Die Homerische Díchtung lásszabadság-csoportozat(Philade]phia),Izráel,Éva,
:

(1875); Bpistola urbica (1879); Römisch und Pán és Ámor,A vértanú. Kain, Lee tábornok lovas-
Romanisch (1882) Hadrianus undPlorus (1886)
; szobra, Washington, Liszt stb. mellszobrai, Goethe
Niebuhr életrajza (Gotha 1886) Italíen (1890) ; és Schiller dombormv
képmásai mély érzésre
stb. Végül: Mittheílungen aus der Hamburger és egészséges naturalizmusra vallanak. Rómá-
Stadtbíbliothek (1884—94). V. ö. Fritsch, Franz ban él.
E. (^^eipzig 1903). Ezékiel (héb. Jechezkél), 1. zsidó próféta, Buzi-
Eytelwein, Jolmnn Albert, német mérnök, szül. nak fla. Papi nemzetségbl származott. Midn II.
Majna-Frankfurtban 1764 dec. 31., megh. Ber- Nebukadnezár (1. o.) babiloni király Jójáchint (l.o.),
linben 1848 aug. 18. Tizenöt éves korában a Juda királyát a nép elkelivel együtt 597. Kr. e.
porosz tüzérségbe lépett s 1794-ben fóplttaná- fogságba vitte, ezek között volt E. is, akit Tél
csossá nevezték ki. Az igazgatása mellett nyi- Abib nev helységben, Mezopotámiában telepítet-
tották meg 1799 ápr. 13. a berlini építészeti aka- tek le. 592. és 570. között tartotta beszédeit, ame-
démiát. 1816-ban országos építészeti figazgatóvá lyek a róla E.-nek nevezett szentírási könyvben
tették meg. 1830-ban a magánéletbe vonult vissza. foglaltatnak. Az tevékenysége eredményezte,
Nevezetesebb müvei Praktische Anwoisung zur hogy a babiloni fogságban
: lev zsidóság vallásilag
Wasserbaukunst (Berlin 1802—08 1809-1821) szervezkedhetett. V. ö. Smend, Der Prophet E.
;

Handbuch der Mechanik fester Körper und der (1880) Cornill, Das Buch d. Proph. E. (1886).
;
—
Hydraulik (u. o. 1801; 3. kiad. Leipzig 1842) 2. E., zsidó költ a Kr. e. II. sz.-ból. Több zsidó
Handbuch d. Statik fester Körper (Berlin 1808, 3 történeti tragédiát írt görög nyelven. Egyik mü-
köt., 2. kiad. 1832). vének: Az egyiptomi kivonulás (Exagogé) na-
• Eyth, MttX, német gépészmérnök és író, szül. gyobb töredéke fenmai'adt.
Kirchhoimban 1836 máj. 6., ijih.1906 aug. 25. Ulm- Ezékiel könyve, 1. Ezékiel, 1.
 Ezelekh — I o — Ezoterikus

Ezelekh, bíborban született Konstantin csá- 2 köt. (Pest 1863) Ezeregy éj. Az ifjúság számára
;

szár szerint Árpád egyik unokája, második fiától átdolgozva (Buda 1872) Ezeregy éjszaka. Arab
•

Jelekhtöl. Hagyományainkban nem maradt em regék. Galland, Habicht. Vörösmarty és többek ki-
léke. adásai után. 4 kötet (Bpest 1884—85). Az E.-hez
Ezelin, 1. Ezzelino da Bomano. hasonlóan van egy arab Százegyéj gyjtemény is,
Ezer, tiznek a harmadik hatványa, vagyis = francia fordítása Gattdefroy-Demombynes-töl
10X10X10-— B., kuruc harcászati egység, a. m. (Les Cent et Une Nuits, Paris 1911).
ezred. Ezeres, kisk. Krassó- Szörény vm. resiczai j.-ban,
Ezeregy éjszaka, híres arab mesegyjtemény. (1910) 1561 oláh lak. u. p. és u. t. Németbogsán,
;

Legrégibb alkotórészei az ind elbeszélésekre visz- Ezer esztends birodalom,

1. Ghüiasmiis.

szavezethetö Hezár efszáne (ezer elbeszélések) Ezerforintos fü (növ.), 1. Erythraea.

cím perzsa mesék, melyek már a X. sz.-ban arab Ezerin, eserin, a Phyrosügma venenosum
fordításban el voltak terjedve és fokozatosan egyéb magja, az ú. n. kalahar-hab egyik heves hatású
perzsa elbeszélésekkel bvültek. Arab feldolgo- alkaloidájának a physostigmin-nek szinonimája. :

zásban a perzsa mesék mohammedán színezetet Ezerjófü (Didamnus L., növ.), a Rutaceae csa-
<)ltöttek, és különösen a khalifa székvárosának, lád génusza egyetlen faja, a Didamnus albus L.
;

Bagdadnak, viszonyaihoz alkalmazkodtak. A mese- Közép- és Dél-Európában, a Kaukázusig és innen

mondók mindinkább újabb elbeszéléseket illesz- Észak-Kinán át az Amurig elterjedt, egyéves,
tettek a IX. sz, óta megalkotott keretbe, míg bódító szagú fti, erdk és cserjések növénye. 50—
végre elállt az B. teljes anyaga, mely azon- 100 cm. magas. Szára a tövén egyszeren, felfelé
ban mind tartalomra, mind elrendezésre nézve pedig egyre srbben, mirigyesen szrös; levele
különféleképen jutott reánk. Az E. azon helyei, szárnyas, a krisfáéhoz hasonló. Virága szártetöz
melyek félreismerhetetlen históriai viszonyokra fürtben áll, szirma pirosas, sötétebb erekkel por- ;

vonatkoznak, azt mutatják, hogy a gyjtemény zói 3 cm. hosszúak és ívalakban legörbülök, majd
legkorábban a XV. sz. második felében, még pedig felemelkedk. A kocsán és a csésze meg srn
Egyiptomban nyert befejezett szerkezetet. De még van rakva bibor mirigyszrökkel, melyekbl me-
ezután is fejldött az E. anyaga újabb recen- leg idben tetemes éterikus olaj párolog ki. Ha
;

ziókban oly epizódokkal találkozunk, melyek a ez meggyulad, sebes láng fut végig a virágzaton,
XV. sz.-ban lezárt gyjteménybl hiányoznak; amint állítólag Linné tapasztalta. Virágját a méh
st még ez utóbbiak különféle kiadásai is sokban kedveli. Gyökerének kérge fehéres, citromillatú ;

eltérnek egymástól. V. ö. Zotenherg, Histoire d'Alá régen offlcinális volt, de magvát és a virágából
al-din ou la lampe merveilleuse (Paris 1888). Leg- desztillált olajat is használták orvosi célokra.
inkább el vannak terjedve az els kalkuttai (2 Hatása általában a keser anyagok (amara) ha-
köt., 1814 —
18, nem teljes) ; egy tuniszi kéziraton tásával egyezik. A keser anyagon kívül még egy
alapuló Habicht-Fleischer-féle (12 köt., Boroszló eryfhrocentaurin nev vegyület is van benne,
1825—43) a Macnaghten-féle kalkuttai (4 köt., mely színtelen, szagtalan és íznélküli kristályok-
;

1839-42) a búláki kiadások (2 köt., 1251 hidzsra, ban (CajHg^Og) nyerhet. Fiatal leveleit Szibériá-
;

4 köt., 1279 hidzsra) a beiruti jezsuiták kiadása ban tea gyanánt használják (10 g. D. 150—200 g.
;

(5 köt. 1888-91). forró vízre).

Nyugaton csak a XVIII. sz. óta ismerik az E.-t, Ezerlábúak (Myriopoda, áiiat), 1. Százlábúak.
midn Galland Ant. a gyjtemény egy arab pél- Ezermester, sok mindenféléhez ért ember;
dányát hozta Eiu-ópába és francia nyelvre letor- bvész, szemfényveszt, ügyesen fúró, faragó.
dította (Les mille et une nuits, 12 köt., Paris Ezernyolcszáznegyvennyolc ('iSííS^. 1. Politi-
1704). Német fordítások aHabicht-Hagen-SchoU-
: kai napilap, szerkesztette Frankenburg Adolf
féle (15 köt., Boroszló 1824 és kk., azóta újabb 1867 márc. 3-tól 1868 márc. 30 ig, mikor a lap
kiadások) és a Weil-féle (4 kötet, legújabban megsznt. Kiadta Emich Gusztáv. 2. E. Politikai
Stuttgart 1866), legutóbb Henning M. fordítása (a szemle az állam és egyház körébl, szerk. és ki-
Reclam Universalbibl.-ben, 3692 és kk.). Szá- adta Toldy István 1868 jau. 15-töl június 10-ig,
mos tárgyi felvilágosító jegyzeteiért nagyon be- mikor a 8. fzettel megsznt.
cses Edw. Lane legelször 1839. megjelent an- Ezer tó országa, 1. Finnország.
gol fordítása (3 köt., legújabb kiadása London Ezion-Geber (héber), kikötváros Edom földjén,
1883) a jegyzetek külön kiadásban is megjelen-
; az Arab-tenger aelanai öblének É.-i partján, Elat
tek (Arabian Soeiety in the Middle Ages, London közelében. Innét indultak ki Salamon király hajói
1883). Az E. keretében a különféle recenziókban Oflrba.
található összes elbeszéléseket újabb idben John Ezópus, 1. Aisopos.
Payne (9 köt., London 1882—84) és legteljeseb- Ezoterikus (gör.) bels, ami csak a beavatot-
ben Burton Richárd (16 köt., Benares 1885—88) tak száraára való ellentéte az exoterikus, ami ;

angol fordításai egyesítették. Ujabb francia fordí- a kívül állók, a be nem avatottak számára való.
tást adott Mardruff (Paris, 16 köt., 1899—1904). Állítólag a régi görög vallási szektákban hasz-
Az E.-ról hasonlító irodalomtörténeti szempontból nálták elször: a beavatottak titkokat tudtak meg,
V. ö. Chauvin, Bibliogr. des ouvrages arabes (IV. melyeket a többiek eltt elrejtettek. Aristoteles
köt., Liége 1900). —
Irodalmunkba az B.-t legel- többször használja e kifejezéseket, nála exoteri-
ször Vörösmarty ültette át Ezeregj' éjszaka (18 kus népszert jelent neki is voltak ily népsze-
: ;

fUzet Pest, 1829—34); ü. a., Arab regék. 2 köt. rbb mvei, de azok mind elvesztek. Fönmaradt
(Pest 1866) Hoffmann Ferenc, A napkeleti regék tudományos mveit újplatonikus magyarázói
;

legszebb gyöngyei. Fordította Holienauer Ignác, B.-oknak nevezték, amibl némely római író azt
 Ezoterikus társulat — 89 — EzsaJ&8

következtotto, hogy azokat, mint titkosakat, csak Ezredjel, minden ezred számára megállapított
kiválasztott tanulókkal közölte. külön küitjel az illet ezred felhívására.
Ezoterikus társulat, buddhista társulatokból Ezrednevek, az ezredeknek tulajdonosuk után
alakult titkos szövetség, mely különösen az em- való Inovezése. Némely ezrednév örök idkre
(

beri ú. n. asztráltest, tehát a szellemvilág ki- szól, pl. Mária Terézia-ezred, mások ellenben az
kutatását tílzte céljául. illet tulajdonos elhalálozásával változnak. L. Ez-
E-zö nyelvjárások, azok a magyar nyelvjárá- redtulajdonos.
sok, melyek a köznyelvi zárt é helyett mindig Ezredorvos, századosi ranggal biró katona-
nyilt e-t ejtenek pl, emberhelyettemher, vétettem orvos.
;

és vetettem helyett vetettem (az írásban egyáltalán Ezredparancsnok, a hadseregbon a legfonto-

nem különböztetjük meg e két hangot). E. dív- sabb személyek egyike, aki ezredének kifogásta-
nak az északkeleti és királyhágóntúli nyelvjárás- lan felszerelésérl, kiképzésérl és vezetésérl
területeken s ott az e-zós alkalmasint idegen ha- gondoskodik rendesen ezredes v. alezredes.
;

tás eredménye. A többi nyelvjárás részint é-zö, Ezredtulajdonos. I. Miksa német császártól
részint ö-zö. L. Nyelvjárások. kezdve kiváló harcosokat ezredessé neveztek ki
Ezra (a magyar bibliában Ezsdráíi), Szerájá ós oklevélben engedélyt adtak nekik új ezred fel-
:

fla, zsidó írástudó és pap (kóhén), aki a második álUtására. Ily kiváltsággal gyakran uralkodó-
templom -korabeli zsidóságot újjáteremtotte. Tevé- házak tagjait is felruháztak ezek azonban ud-
;

kenységét a zsidó hagyományok a Mózesével vari hivatalaik vagy egyéb elfoglaltságuk miatt
egyenértéknek mondják. Kr. e. 458. számos az új ezredeket személyesen nem vezérelhetvén,
babilóniai zsidó élén visszatért Palesztinába s ott e célra helyettest (alezredest) neveztek ki, aki
a zsidókat eleinte csak különválasztani igyekezett tényleg az ezredet vezette, míg k maguk az ez-
a pogányoktól, de késbb a pentateuchus összes red tulajdonosává váltak.
törvényeinek megtanulására és mogtartására kö- Ily viszonyok uralkodtak azeltt az osztrák
telezte ket. 44í;-ben Nehemiás (l.o.) támogatása hadseregben is, mig 1867. az E.-i állás puszta mól-
mellett a nép véneivel megfogadtatta.hogy a penta- tósággá vált, melynek címével most a közös had-
teuchus törvényeihez soha hütelenek nem lesznek. sereg gyalogsági, lovassági és tüzérségi ezredei-
ó reá vezetik vissza a tóra hetenkénti felolvasá- nek tulajdonosai vannak kitüntetve a nélkül, hogy
sának intézményét, amely által a zsinagóga intéz- ebbeli állásukkal tényleges szolgálati mködés is
ményének alapja vettetek meg, valamint a héber összekötve volna. Jogában áll azonban a tulajdo-
írás is (ketáb assm'i), amelyet a zsidók a szent- nosnak, hogy ezredének egyenruháját felölthesse
írás példányaiban mai napig használnak. A szent- ós díszkivonulásoknál annak élére állhasson. Az
írásnak az a könyve, amely Ezráról neveztetik, ezredet —
az illet számnak hozzáf üggesztósóvel
eredetileg a Krónikák könyveivel egy egészet ké- — most is a tulajdonos nevén nevezik meg. L. Ez-
pezett. A zsidók E. és Nehemiás könyveit együtt rednevek.
E. könyvének nevezik, az alexandriai bibliafordí- Ezrelék, jele "/„„^pro mille, vagyi« ezren-
tásban e két könyv E. els és második könyve ként egy egység. Mindenben azonos a ^l^-d^, csak-
címet visel. Az apokrifákban foglalt E. III. könyve hogy 1000 egységre vonatkozik,
az elsnek toldalékkal ellátott szabad fordítása. Ezsajás (héb. Je3ája\ Amóc fla, a zsidó nép
B. IV. könyve alatt egy apokaliptikus munkát kell egyik legnagyobb prófétája, akinek a róla neve-
érteni, amelyet egy zsidó a Kr. u. els sz. vége zett szentírási könyvben foglalt beszédek tulaj-
felé írt. V. ö. Rawlinson G., E. and Nehemiah. doníttatnak. Kr. e. a VIII. sz.-ban Izrael ós Juda-
(Lond. 1891). ország legválságosabb korában mködött. Az ö
Ezra könyve, 1. Ezra. idejében mind a két izraelita országot nagy ve-
Ezred, fegyelmileg és gazdászat-kezelésileg szedelem fenyegette az asszírok részérl, akik
egy testületet képez csapat, amely a gyalog- III. Tiglat-Pileszer, Szargón, IV, Salmaneszer és
csapatoknál 3 — ! záizlóaljból, a lovasságnál 2—3 Szanhérib hódító kimlyok vezetése alatt El- Ázsia
lovasosztályból, ilh tve 4—6 lovasszázadból s a összes apró nemzeteit leigázták, vagy éppen meg-
tüzérségnél 2—4 ütngosztályból stb.-böl áll. Min- semmisítették. Izraelországot II. Salmaneszer el
den E.-nek kijelölnek egy bizonyos vidéket (kiegé- is pusztította Kr, e. 722-ben. Hogy Judaország
szít kerület), melynek lakossága adja az E.-nek megmenekült, É. mködésének tulajdonítható.
a katonákat. Az E.-ek fegyvernemenként folyó Beszédei között vannak a leghatalmasabb és leg-
számokat kapnak s ezenkívül némely seregeknél fenségesebb vallás-erkölcsi beszédek, amelyeket
elkel fejedelmi vagy katonai egyéneknek, más valaha e földön tartottak. Éppen úgy kiválnak
seregekben a kiegészítési kerületüknek neveit is formájuk tökéletessége, mint eszméik nagysága
viselik. által, (V. ö. B. könyvének 1., 5. s 11. fej.) A róla
Ezreddobos, a katonai zenekarnak rangban nevezett könyvnek II. része (40—66) nem tle,
legidsebb altisztje, aki menetek alkalmával a hanem egy Bábelben, az exiliumban él prófétá-
zenekart vezeti és hotjával dirigálja. tól való, kit a keresztény teológusok a prófétai
Ezredes, a legmagasabb törzstiszti rang. Az evangélista névvel illetnek, mert fenséges világ-
E. rendszerint ezredet vagy dandárt vezényel. A szenilélete, az Isten szolgájáról megrajzolt képe
XVII. sz.-ig bezárólag az E. rendszerint saját és az emberiség megjavulását hirdetó tanításai
költségén szervezte ezredét, amiért az uralkodó- szolgáltak alapul a Jézusról szóló történetekbe ve-
tól,államtól megfelel javadalmazásban és kitün- tett hitnek és a kereszténység elterjedésének. De
tetésbon részesült. vannak az els részben is jóslatok, melyeket
Ezredéves emlékünnep, 1. Millennium. a keresztény teológia Jézusra vonatkoztat és itt
 ; ;

Ézsau 90 Ezüst

is találhatók beszédek, amelyek nem tle származ- Az E. tulajdonságai.

nak. A legenda szerint Menasse (1. o.) Juda királya A tiszta B. fehér fém, vékony lemeze kékes szín-
megölette. ben áttetszik. Jól fényezhet, fénye nagyon élénk.
Ézsau (héb. Észav), Izsák satyának fla, id- Törése kissé horgas. Keményebb és szilárdabb az
sebb ikertestvére Jákobnak. Más néven Bdomnak aranynál, de lágyabb és kisebb szilárdságú a vörös-
hittak. Az edomita néptörzset, valamint más, a réznél. A húzott kemény drót szilárdsága 32-41
héberrel rokon törzseket tle származtatja a szent- kg., a kilágyítotté 18— 19-5 kg. mm«-kint. Nagyon
írás. A róla szóló bibliai elbeszéléseket a késbbi nyújtható fém, csak az arany nyújtható jobban a ;

zsidó legenda kibvítette s benne Ézsau, mint a finoman eloszlott E. szürke fénytelen por. Az öntött
pogány edomiták típusa indulatos, erszakos és
: B. fs.-a 10"5 körül van. A legjobb meleg- és elek-
erkölcstelen élet embernek van feltüntetve. A tromosságvezet. A hevítéskor keveset terjed ki; 1
mohamedán legendában Isz nevet visel. méteres B.-rúdO«-100o-ra felhevítve 1-94 mm.-
Ézsau (v. Izsó), két magyar fúr neve a XII. rel hosszabbodik. Pajmelege 0'057. Olvadáspontja
sz. második 1197—98.
felében, kik közül az egyik lOOO" körül van, még magasabb hmérséken (dur-
nádor és bácsi fispán, a másik 1194—98. ország- ranó gázláng, elektromos ív) forr és desztillálható.
bíró és Csanádi fispán volt. A megolvadt B. a levegbl oxigént nyel el, de
Ezsderha v. ezsder, perzsa eredet török szó, je- nem egyesül vele kémiailag a megmeredés pilla-
;

lent sárkányt, mesebeli szörnyeteget. A

török nép- natában ugyanis az oxigén ismét eltávozik és sa-
mesékbe valószínleg perzsa réven került, és van játszer fröccsenés (Spratzen) észlelhet. Csupán
bennük három- és hétfej sárkány. Rendesen kin- a tiszta B. bir e sajátsággal. Más fémekkel köny-
cset V. szultánkisasszonyokat riznek és a mese- nyen összeolvasztható e fém ötvényei közül a
;

beli királyfi ép úgy gyzi le ket, mint a magyar rózötvények a legfontosabbak. Sem közönséges,
mesebeli hs. sem magasabb hmérséken nem egyesül a leveg
Ezsdrás, 1. Ezra. oxigénjével, azonban vékony B.-dróton igen ers
Ezten nap, 1. Észten nap. elektromos áramot átvezetve, B.-oxiddá ég el. A
Ezüst, latin neve argentum, vegyjele Ag az ; finoman eloszlott B.-öt az ózon szuperoxiddá ala-
alchémikusok Innának nevezték és félholddal je- kítja. A halogén elemekkel (klór,bróm,j ód) könnyen
lezték. Atomsúlya 108, fajsúlya lO'ö, értéksége 1. egyesül.Különösen akénnel képez könnyen vegyü-
letet, ezért az B.-tárgyak kénhidrogén tartalmú
A termés-E. és az E. -ércek. levegbon, st kéntartalmú ételekben ezüstszulfld
Az B. azok közé a fémek közé tarozik, melyek képzdése folytán megbarnulnak. A legtöbb híg
sziaállapotban is elfordulnak. A termés-B. má- savban úgyszólván oldhatatlan a híg salétrom-
;

sodlagos fekvhelyen nem található, hanem csu- sav azonban könnyen oldja. Jódhidrogénsavval
pán erekben, fészkekben és üregekben. Brsen már közönséges hmérséken hidrogén fejldése
torzult kristályainak egymáshoz illesztett hal- közben B.-jodiddá alakul. A tömény kénsavval
mazai drót, agyar, moha, ágas-bogas dendriti- való hevítéskor kéndioxid fejldése közben E.-
kus alakok, páfrány vagy lemezlevélformák, stb. szulfát képzdik. Krómsav vörös B.-kromáttá ala-
Jól kifejldött szabályos rendszerbeli kristályok- kítja. Lúgok nem hatnak reá az alkáli hidroxido-
;

ban is terem, nevezetesen hexaéderekben, okta- kat B.-edónyekben szokás olvasztani. Oldható ve-
éderekben, e kett kombinációiban, továbbá rom- gyületeiben az B.-öt következképen mutathatjuk
bodekaéderben, tetrakiszhexaéderben, st az okta- ki az oldat sósavtól fehér túrós csapadékot (Ag
:

éderlapok szerint összentt ikrekben is. Nálunk Cl) ad, mely salétromsavban nem, de ammóniában
Selmeczbányáról ismeretesek igen szép ezüst- könnyen feloldódik. B sók oldatába fényes rézcsi-
kristályok.A termésarany mindig tartalmaz kot állítva, azon az B. szürke por alakjában levá-
ezüstöt. lik. Az B. mennyiségi meghatározása céljából az
Az E.-ércek v. kénfémek társaságában van- oldatból az E.-öt klorid alakjában választjuk le, s
nak quarc kíséretében, v. karbonátokban ólomér- a kimosott és megszárított, majd óvatosan meg-
cekkel társulva, vagy barit és fluoríthoz kötve az olvasztott B. -klorid súlyát megállapítjuk; 1431sr.
ólom érceivel együtt találhatók. Kohászatilag hasz- AgCl megfelel 1077 sr. Ag-nek. Térfogatos ana-
nosan feldolgozható B.-ércek a következk: Ter- litikai utón Gay-Lussac, Mohr v. Volhardt módsze-
més-B. 97— 99«/oB.-tel; antimón-B. 77-847oE.-tel; rével határozzuk meg. Az B. legszebb fehér fém
tellur-E. 61«/o B.-tel; fényl B.-érc 87»/o E.-tel fényét a levegn nem változtatja. A tiszta B. azon-
rideg üvegére
70«/o B.-tel, antimon, vas, réz és ban meglehetsen lágy ós hajlékony, úgy hogy a
arzén mellett világos vörös B.-érc különféle ékszerek és dísztárgyak, továbbá pénzek,
;
65"/o B.-tol
antimon vagy arzén mellett sötét vörös ezüstérc
; érmek nem tiszta B.-bl, hanem E. és réz ötvónyé-
59"/n B.-tel antimon v. arzén mellett sötétfehér
;
bl valók, mert ez ötvény a tiszta B.-nél keményebb
B.-érc 18-32Vo E.-tel és
26-15»/o réztartalom- és így ellenállóbb (1. bvebben E.-ötvények).
mal; vUágosfehér B.-érc 67o E. és 380/0 ólomtar-
talommal; fényes, B.-ös rézszulfur Az E. gyártása.
537o B. és
(Képmelléklettel.)
317o réztartalommal; polibasit 64:—72% B. és
10— 3»/o réztartalommal galenitO-01— 0-03<»/o, de
; A szin-E.-öt klór-E. -bi állíthatjuk el, melyet
néha 70/0 ezüsttartalommal. A rézércek között szénsavas alkáliákkal összeolvasztunk v. sósav-
leggazdagabbak B -ben a fakóércek, néha 317^ val leöntve cinkkel v. vassal redukálunk. Az E.
tartalommal. Ezeken kívül vannak még E.-tar- termelésére efféle kémiai eljárások
nem valók, a
talraú cinkércek, vaskovacsok, arzén- és antimón- szóban forgó fémet érceibl kohászati eljárással
ércek.
el.
állítjuk
 EZUSTT

9. A cinkpáritta'-ó iceraence 10. A cinkpároltató kemence kereaatmetszete.

hosszanti metszete.

14. Kunyhasó-lugzó készülék. 1. Ólomolvaszt<

<iSUüst» cikkhez.
RÉVAI NAQY LEXIKONA.
 —

EzUst — 91 — EzUst

Az ércek minsóge szerint általánosan három- V. pillogásnak. Mihelyt az B. fényes felszíne elö-
féle eljárást alkalmazunk az E. elállítására: 1. csillant, a fúvatást megszntetik, mert tovább már
az E.-tartalmú ércek és termények ólomltását; 2. az E. párologna el. Az így elállított E.-ben min-
a foncsorítást 3. az E.-lugzást.
; dig marad kevés ólom és más fémek, ezért azt
Az B.-tartalmú ércek és termények ólomítása finomítják. Az E.-finomítás folytatása a leüzés-
végett összeolvasztják az B.-tartalmú anyago- nek. A finomítást hazánkban a leüz tzhelyen
kat, ha ólmot nem tartalmaznak, fémólommal, végzik másutt külön tzhelyekben finomítanak,
;

ólomoxiddal, vagy ólomércf kkel. Az E.-nek nagy melyek rendesen csak annyiban különböznek a
rokonsága lévén az ólomhoz, összeolvasztás után lez tzhelyektl, hogy kisebbek. A bimbózást az
legnagyobb része a nyert fémólomban gyl egybe, E. lehlésekor a teljes finomítás jeléül tekintik (I.
és ha ez az ólom eléggé dús B.-ben, az ólom le- Ezüstbimbók).
üzésével a szin-E. tisztán megnyerhet; hogy- A mellékelt tábla 5—7. ábrájában a közönsé-
ha pedig a nyert ólom E -tartalma nagyon cse- gesen használt E.-finomító tzhelyt és csészét
kély, más módon kell az E.-öt kisebb meny- (test) tntetjük fol. A 20—22 kg. E.-öt befogad
nyiségü ólomba koncentrálni, és azután a dús ól- E.-finomító csésze (5. ábra) a b márga- vagy
mot leüzni. Az E.-tartalmu ólomérceket lángal- hamuréteggel bélelt a öntött vas csészébl áll. Az
ióban vagy aknás kemencében olvasztják meg. ebbe tett finomítandó E.-öt széntznél megolvaszt-
Ujabban leginkább az utóbbiakat használják. ják, és az ömledék felszínére fúvott levegvel az
Ilyen a mellékelt táblán látható 1. ábrabeli aknéís idegen anyagokat oxidálják ezeket a csésze bé-
;

kemence is, melyet a felsharzi kohók használ- lel anyaga íölissza. Ekként a kemencében vissza-
nak. A kemencét b vasköpenynyel burkolt és a d marad a finom-E. v. égetés-E. Mivel így sok E.
öntött vasoszlopokon álló a akna alkotja. Az akna vész kárba, használják a boltás alatti E.-égetóst
alját a tzálló anyagból készített e olvasztó tér is. Ilyent tntet el a 6'. ái>ra. Az a csészét agyag-
zárja el, a d oszlopok pedig az i fenékkövön álla- ból készített és k szelel lyukakkal ellátott b bol-
nak. Az ezüstolvasztó teret tartja a tzálló téglá- tással fedik be, azután a ?. ábrabeli h finomító
ból épített /fal, mely a közönséges téglából épített tzhelybe teszik ós a tzhely e munkaterét a bol-
g falon nyugszik. Az f és g falak rét felül a tás nyílásáig terjed f fallal, a nyilast magát pe-
kagylószerüen alakított és szénporhóból vert k fe- dig darabszénnel zárják el. Az l csészébe tett
nék, / homok-, w
tégla-, n agyag- és o salakréteg E.-öt a kemencébe rakott szén tüzénél ömlesztik
tölti ki. Az /"és g falakat he köpenyeg védi és meg. Az égéstermékek az e, d, i csatornán szálla-
tartja össze. A fuvólevegt t csgyürübl s kö- nak el. Az /'fal alján lev nyílást tüzelés közben
nyökcsövokbe s ezekbl r fúvókán és a vízzel többször kinyitják, hogy az B.-höz leveg jusson,
htött i fuvókason át a kemencébe vezetik. A ke- mely az idegen fémeket oxidálja nyitáskor az
;

letkez gázokat u kürt vezeti el, v az etet E.-öt mindig felkavarják és kavarás után az /
nyílás és w az ólomlecsapoló medence. A salak ez- fal nyílását újból elzárják. Ezt a mveletet az
zel szemben lev nyilason folyik ki. Az ezüsttar- E. teljes kitisztításáig folytatják. Midn már tiszta
talraú ólomból az ezüstöt leüzéssel nyerik ki, ennek az E., vízzel leöntik.
veleje az, hogy a szóban forgó ötvónyt lángállón Az B. akkor finom, ha tisztán csillog, felszínén
beolvasztják és az öraledék felszínére a lánggal nincsenek gelét-foltok, színe tiszta fehér, jól fócs-
együtt levegt fujtatnak. A leveg az ólmot oxi- csen és töreté atlaszfényü.
dálja ; a domború fémfrd felszínérl a szélek A leüzés csak addig gazdaságos, ha az ólomban
felé csúszó ólomoxidot folytonosan leeresztik, ez 0*lo/o E- van. Ennél kevesebb E. kiválasztása cél-
az ú. n. mázanyag v. gdét. Az ólommal együtt a jából többféle módszert használnak. Ezek között
többi idegen anyagok is (antimon, arzén, réz) ki- legfontosabb a Fattinson és a Par/ces-féle módszer.
válnak s végül az ezüst a kemencében marad. Patíínson a csekély E.-tartalmu ólmot (2500
Az ólomüz tzhely használatos alakját a mol- 12,520 kg,-nyi mennyiségben) öblös vasüstben a
lékelt tábla 3., 3. és 4. áln-ája tnteti el. A tekn- (8. ábra) olvasztja meg. Az égéstermékek f ros-
szerüen mélyített A tzhely alját mm márgaróteg télyról a d választó fallal képezett e, c fst- csator-
borítja. Felette látjuk a C vasfedvel letakart nákon át a ^ küribe áradnak; g a hamuláda. A
csonka B boltozatot. A C fed belsejét tzálló megolvadt E.-öt lassan kihtik. A hl tömegben
—
agyagréteg védi, külsején merevít bordák és a legelsbben — igen csekély E.-öt magába zárva
G emelgém 6r karjára akasztott láncok látha- a tiszta ólom szilárdul meg, a megszilárdult ré-
tók. A tzfészket i^ és a fuvókasokat axi jelzi. szeket nagy átlyukasztott vaskanalakkal a még
P az adalékadó és o a gelét-lecsapoló nyílás. A olvadt állapotban maradt tömegbl kiemelik és
munka azzal kezddik, hogy a tzhely fészkébe azt addig folytatják, míg végre az olvadt állapot-
rakott E-.ös ólmot megolvasztják. Az ömledék ban visszamaradó, dúsított ólom alkalmassá válik
felszínén nehezen olvadó kéreg marad, mely leg- arra, hogy abból az E.-öt az ólomüzó módszer
inkább kénólomból, továbbá antimon és arzénsavas szerint megnyerjük. Parkes módszerének veleje
ólomoxídból áll ezt eltávolítják. A további tü2elés- az, hogy az E.-ben szegény ólmot kevés cinkkel
;

kor réz- ós egyéb oxidokból feketés szín ólomoxíd olvasztják össze. Az olvadt tömeg kihlésekor
keletkezik; ez alkotja a második lecsapolást; ek- legelsbben a cink dermed meg ós az E.-öt az
kor megindítják a fúvókat és a keletkez ólom- ólomból magába veszi. A megdermedt részeket
oxidot (gélét) nyíláson át kieresztik. Végül az a még olvadt tömegbl éppen úgy, mint a Pat-
B.-ön csak vékony ólomoxid-hártya marad, mely íín.s'0«-eljárásnál, átlyuggatott vaskanállal merítik
8zivárvány.<zínben játszik s midn az is eltávolo- ki. Mivel az így kiemelt cinkdarabokban mindig
dik, kicsillan a szin-E. Ezt nevezik csülanásnak van kevés ólom is, azokat újra megolvasztják,.
 ;

EzUst — 92 — EzUst

ezután kihtik, szóval úgy járnak el, mint elbb. rologtatják. Mivel a harangnak alja víz alatt áll,
Ily módon végre ólomtól mentes B.-tartal mucin- csak a fels szabad végét hevíthetik. A hevítés
két nyernek. Parkes a cinket a benne oldott E.- következtében a kénes elillan, de a víz ezeket a
töl a cink ledesztillálásával választja ki. gzöket csakhamar cseppfolyóvá sríti. Arany-
A mellékelt tábla 9. és 10. ábrájában a cink idán a foncsort vas retortában izzítják, mely-
átpároltatására való Balbach-féle buktató kemen- nek nyaka ht
edényen megy át ós vége víz-
cét mutatjuk be. Az e-vel jelelt retorta a c csapo- zel teltedénybe merül. Az érceket a foncsoro-
kon függ a kemence / padjára támaszkodik. A zás eltt konyhasóval pörkölik, hogy a bennük
kemencét b végtelen sróf segítségével a d fogas- lev ezüstbl klórezüst alakuljon. A pörkölést
kerék forgatja. A kemencét a g nyilason át meg- igen gondosan kell végezni eleinte csak gyenge
;

töltik koksszal, h vezeti el az égés-termékeket, tzzel hevítik a konyhasóval kevert pörkölé-

í a rostély és A; a retorta nyakának tartására való ket folytonos gereblyézés mellett, míg mintegy
nyilas. A faszénnel összekevert cink a h követ- 2 óra múlva a kénes ércek fölbomlása nem kez-
keztében elillan. Ezeket a cinkgözöket elötékben ddik, ekkor azután magától ég a pörkölök, te-
felfogják, a retortában visszamaradó E.-ben b- hát nem kell tüzelni, de a kavarást nem szabad
velked ólmot pedig a buktatott kemencébl kiön- abbanhagyni ez a szak is mintegy 2 óráig tart ez
; ;

tik. Azokat a szegény érceket, melyek csak kevés alatt a kénnek l'-gnagyobb része oxidálódik, és
ólmot és B.-öt tartalmaznak, legelbb úgy ol- részint elpárolog, részint sókat alkot a fémekkel.
vasztják össze kéntartalmú anyagokkal, hogy ké- Miután a pörkölók égése megsznt, kezddik a
neskövet nyerjenek, a földes anyagokat pedig elsa- pörkölés végs szaka a tüzet ismét fölszítják, ez
:

lakítsák ez a nyersolvasztás ; az így nyert kénes-

; alatt földuzzad a pörkölék, és klórgáz szaga érez-
követ, melyben már benne van az B., ólom. réz het V4 ói"^' alatt be van végezve a pörkölés. Ez
;

stb. fémek legnagyobb része, pörkölik, kéntar- alatt az utolsó idszak alatt hatnak a kénsavas
talmát elpárologtatják, vastartalmát oxidálják, és sók a konyhasóra, mely felbomlik, és részint klór-
úgy olvasztják azután össze, ez a dúsító olvasztás gáz, részint kloridok képzdnek ;a pörköléket
hogyha akkor még ólmot vagy dús ólomórceket azután átszitálják és a szitán maradt göbeeseket
adnak hozzá, s ekkor már E.-ben dús ólmot nyer- megrlik. A foncsorítás vasabroncsokkal körül-
nek, melyet le lehet zni, ez a dús lomitás ; az egy- foglalthordókbantörténik,melyekbe egyenlsúlyú
szersmind nyert kénesk pedig a dús kéneskö. Sok- vizet és szitált pörköléklisztet adnak. Az egész
kal nehezebb és bonyolultabb kezelést kíván az súly mintegy 20 mázsa, ehhez jön még 1 mázsa vas
B. eláUítása E.-tartalmú rézércekbl, vagy pedig apró darabokban, azután elzárják a hordó lyukát
E.-öt és rezet tartalmazó kohóterményekböl. Ez az és 2 óráig forgatják a hordót szintes tengelye
eljárás a nagy fémveszteségek miatt mindig igen —
körül 14 16-szor percenként. Ez id alatt feloldja
költséges, ezért csak ritkán használják. a víz az oldható sókat, a vas pedig a vas- és réz-
Az B. -ki választás legrégibb módjainak egyike a kloridokat klorrökké változtatja, és egyszer-
foncsorítás, melynek veleje az, hogy az B.-öt kén- smind a konyhasólúgban feloldva lev E. és
esvel különítik el vegyületeitl és a nyert B.- rézkloridokból fémalakban ejti ki az B.-öt ós re-
foncsorból a kénest hevítéssel zik ki, ekkor zet. Ezután a kezelés második szakában öt mázsa
visszamarad a szin-E. A bányában fejtett éic- kénest aduak a hordóba, melyet ismét elzárva
böl a foncsorításra valókat (l"/o-nál kevesebb 20 óráig forgatnak percenként 20—22 fordulattal.
E.-öt tartalmazókat) kiválogatják, zúzó mvek- Ezalatt fölbomlik az B.-kiorid, a vas és kén-
ben összetörik és malmokban (arrastras) kevés víz- es érintkezésének villamos hatása következté-
zel elegyítve megrlik, A nyert iszapot a napon ben, melyet a sós víz ós a kifejld melegség el-
kissé megszárogatják és a kikövezett tóncsorító segít. A negatív klór egyesül a vassal, a pozitív
téren (patió) 3—5 r. konyhasóval keverve, öszvé- ezüst pedig a kénesvel. Ez id után megtöltik
rekkel megnyomtatják. Néhány nap muiva hozzá- a hordót vízzel annyira, hogy csak 1/3 -a marad-
kevernek pörkölt rézkovát vagy rézszulfátot (ma- jon üresen. Ezután ismét elzárva 2 óráig for-
gistral) és a keveréket kénesvel több Ízben leper- gatják lassan, percenként 8—9 fordulással, hogy
metezik. Minden permetezést az öszvérekkel való az egész zagyban szétszórt foncsorgolyócskák
újbóli nyomtatás követ. Egy rész E.-re mint- egyesülhessenek. Ezután lecsapolják a foncsort
egy 6—8 r. kénest adnak. B mvelet közben a külön edénybe, a többi zagyot pedig másik edénybe
következ kémiai bomlások keletkeznek. A réz- úgy, hogy csak a vasdarabkák maradjanak a
szulfát és a klórnátriam elegy ülésekor keletke- hordóban. A zagyot kúpalakú kádba vezetik,
zik rézklorid, mely az E.-érceket klór-E. fejlesz- és folytonos kavarás között vizet hagynak reá
tése mellett megbontja. A klór-E. a kénesvel folyni; így lassankint leülepedik a kádban a
-B.-foncsort és kénesklorür-t alkot. Ez az utóbbi foncsornak utolsó része is. Az átfolyó zagyot
(Irósz E.-re 1-3 rész kénes) elvész. Ez a müve- egy nagyobb szekrénybe vezetik, le hagyják üle-
let télen 20—25 napig, nyáron 10— 15 napig tart. pedni, megpróbálják, és ha már nem tartalmaz
Midn befejezték, a keveréket vízzel tele kádakba ezüstöt, a hány óra vetik. Az E.-tartalmú kén-
öntik és folytonosan vizet eresztve hozzá, haránt est átszrik vászonzacskókon és a visszamaradt
karos göröndökkel jól összekavarják. Az idegen foncsort, mely 84-85" kénest, 10—12"/, ezüs-
alkotó részeket a víz tova iszapolja, a nehéz fon- töt és 4— e^/o
rezet tartalmaz, kiégetik. Végre az
•csor pedig az edény aljára száll. Ezt a foncsort égetett nyers E.-öt tégelyben megömlesztik és
kiveszik, brzsákokban sajtolják, hogy fölös kén- mint réztartalmú E.-öt átadják a pénzvernek.
esöjétöl megszabaduljon, végül pedig a zsákban Észak-Amerika egyes B.-kohóiban az E.-ér-
maradt merevebb foncsort vasharang alatt elpá- ceket vas üstökbe teszik ós kénest, vizet meg
 ; ;

EzUst - 93 — EzUst

reagenciákat (konyhasó, rózvitriol stb.) adván folyik a rézforgáccsal vagy cementrézporral meg-
hozzá, jól ösázekavarják. A mellékelt tábla 11. töltött c cejtedényekbe. Ezekben a réz feloldó-
ábrája tünteti eló az a üstöt, melyben a b ten- dik és kiejti az E.-öt úgy, hogy az ejtedónyek
gelyre ersített c kever lapátok forognak. A b második sorából kifolyó lúg már csak rezet tar-
tengelyt /' szíjdob révén a g kúpkerékpár forgatja. talmaz. Ezt a lúgot azee ejtedényekbe vezetik,
A keletkez pép d nyilasokon át folyik ki. A la- melyekben vas ejti ki a rezet. A réz kiejtése után
pátok alatt e dörzsöl lapok vannak (13. ábra) és a lúg tágas edényekbe folyik, melyekben vastar-
a tengely beállítására a h kézi kerekek valók. talma a levegbl oxigént vesz lel és oldhatatlan
A nedves úton való E.-választó eljáráshoz tar- vasoxiddá változván, leülepedik, a lúg pedig ismét
tozik az EAúqzás. E célra többféle eljárást ta- használható kilúgzásra, ha a benne felszaporodott
lálti,k fel, melyek közül leginkább az Augustin- kénsavas nátront ki hagyják kristályosodni. A
félét és a Ziervogel-fé\ét alkalmazzák. Augustin kiejtett E.-öt a d edényben tisztítják meg. A ki-
szerint az ércekét v. kohótermónyekot konyha- lúgzott pörköléket megpróbálják, s ha elegenden
sóval pörkölik, hogy az B. -tartalom E.-kloriddá ezüsttelenltve van, feldolgozzák fekete rézre; ha
változzék. A pörkölést igen gyakran a Brück- pedig még több E.-öt tartalmaz mint kellene,
ner-íéle forgó kemencében (képmelléklet 13. áb ismét pörkölik konyhasóval és újra lúgozzák. A
rája) végzik. Ez áll a vaslemezbl készített tajói állami kohóban az E.-lúgzó-készülékek a
és tzálló béléssel ellátott A hengerbl és a £ következképen szerkesztvék. A klóros pörkölés-
tüzel térbl. lapok között vannak a b ht-
A bl kikerült keveréket összezúzzák, ezután több
csövek, c-nél adják be a pörkölend keveréket és mint egy méter átmérj sr zsákszövettel bé-
a hengert d fogaskerék segítségével forgatják. lelt8 nagy fatölcsérre rakják, melyek az épület
Forgás közben az henger e gyrkön gördül, az
A emeletén a tet alatti állványokon állanak. A töl-
égéstermékek pedig / nyilason át szállnak a ké- csérek fölött facsövekbl készített vezeték van.
ménybe. Legjobb eredménnyel alkalmazták ezt Ez a vezeték nagyobb gyjtedénnyel kapcsola-
az eljárást a rézkénesk ezüsttelenítésére, ha tos, melyet a földszinten készített meglehets tö-
réztartalma 60— 700;o-ra rúg, és ólom, cink, anti- mény konyhasó-oldattal szivornyás kútra emlé-
mon és arzén nincsen benne. A rézkéneskövet keztet szerkezet segítségével töltenek meg. A
mindjárt a lecsapolásnál gyorsan lehtik vízzel, vezetékekbl a közönséges hmérséklet, tömény
azután pedig összezúzzák és porráörlik és a pör konyhasó-oldat hordócsapokon át folyik a tölcsé-
kölöbe adják eleinte konyhasó nélkül pörkölik,
; ren felhalmozott kloridokra és azokból az E.-
így legelébb a vasból, azután pedig a rézbl ala- kloridot teljesen kilúgozza, de részben a többi
kulnak kénsavas sók, de a hség emelkedésével férakloridot is feloldja. A lúg minden tölcsérbl
ezek felbomlanak és végre vas- és rézoxidok mel- lépcsszerüen elhelyezett három hordóba folyik
lett kevés kénsavas réz, fképen pedig kénsavas minden tölcsérnek egy-egy ilyen hordórendszere
E. van a pörkölékben. Ettl kezdve folytono- van. A hordókba rézforgácsot tesznek, mely a vele
san emelked hség mellett végképen elzik a érintkez lúgból az E.-kloridot fémmé redukálja,
kéntartalmat és konyhasót adván a pörkölékhez, úgy, hogy a harmadik hordóból lefolyó lúgban
E.-kloridot alkotnak a kénsavas E.-bl. A pör- már semmi E. sincs, de van annál több réz az
kölés után szitálással választják ki a pörkölékbl eredetileg benne volt kevés ólom mellett. Az E.-
a göbecseket, melyeket megrölnek és újra pör- tartalmától megfosztott lúgot a legalsó hordókból
kölnek a pörkölt lisztet pedig lúgzókádakba rak-
; lefolyva ólomforgáccsal megrakott közös facsa-
ják 4—6 mázsa jön egy lúgzókádba, melynek
; tornába vezetik. E csatornának igen kis lejtése
fenekére fakeresztet tesznek, erre jön az átlyuk- van, hogy a lassan átfolyó lúgból az ólom a réz
gatott deszkafenók, erre szalma v. galyak, s leg- összes mennyiségót kiejthesse, az oldatban pedig
felül abroncsra feszített vászon erre adják a pör-
; vasklorid maradjon.
költ lisztet, melyet átlyuggatott deszkával födiiek Végre, hogy ez a szintén értéket képvisel ólom
be, hogy a reá bocsátandó lúg szétteióiljön. se vesszen el, a lúgot vasforgáccsal megtöltött
A sr konyhasóiúgot megmelegítik s azután kádon vezetik át és a vas az elbbiekhez hasonló
bocsátják a lúgzókádakba, melyekbl a fenékhez módon az oldatból az ólmot választja ki. Ziervogcl
közel álló csapon kifolyik, miután az E.-klori- eljárása abban különbözik az Augustin-félótl,
dot feloldotta. A lúgzás 3 szakaszban történik, hogy a pörkölés konyhasó nélkül történik oly mó-
elször sr konyhasólúgot adnak fel 10 órán át, don, hogy a kénsavas vas- és réz-sók felbomoljanak
a második szakaszban folytatják a sr konyhasó- és a pörkölékben fképen kénsavas E. maradjon.
lúggal való lúgzást 10—12 óráig, s általában ad- A konyhasó helyett Percy és Hauch ajánlatára
dig, amíg végre a kifolyó lúg már nem tartalmaz az alkénessavas nátront is használják lúgzó folya-
E.-öt ; végre tiszta vízzel mossák ki a pörkölé déknak, mert jobban oldja a klór E.-öt az oldatból
;

ket, hogy a benne lev konyhasótól megtisztítsák az E.-öt kénnátriummal ejtik ki, keletkezik kén-E.,
ezt a tisztító vizet annyiszor használják, mlg ele- melybl az E.-öt pörköléssel nyerik ki (Patora mód-
gend konyhasót nem tartalmaz, hogy a lúgzás szere). Claudet a konyhasó- oldat helyett jódká-
els szakaszában lúgzásra alkalmazni lehessen. liuin-oldatot használ és a keletkezett jód-B.-bl az
Augustin lúgzókószülékét a mellékelt kép 14. áb- E.-öt cinkkel csapatja ki. Az E.- és aranytartalmú,
rája tünteti el a a lúgzóedény, melynek lyukas
; do vastól teljesen mentes rézkövet lángállókban
alját szauna és vászon takarja, a b csapon beeresz- teljesen oxiddá égetik el és ezután forró kénsavba
tett folyadék (hideg vagy meleg konyhasóoldat) teszik. A rézoxid feloldódik, az B. és arany
az a edénybe tett pörkölék klórezüstjével klór- pedig visszamarad. Az edényben leüleped iszap
E. és klómátrium ketts sóját alkotja, ez át- 1-8— 2Vo E.-öt tartahnaz, ezt újra hígított kén-
 :

EzUst — 94 — EzUst

savba teszik ós fzik, azután kilúgozzák, meg-

szárítják ós ólomtartalmú termónyekkel meg-
olvasztják, a nyert B.-ös ólmot pedig a már
ismert módon leüzik.
A fekete rózbl villamossággal is kiválasztható
az B. olykópen, hogy a feketerézbl lapokat ön-
tenek s ezeket rézvitriol fürdbe függesztik. Ha a
villam-áram pozitiv sarkát e lappal kötik össze,
a negativ elektródának pedig a fürdbe réz-
lapot függesztenek, a fekete réz réztartalma e
lapra rakódik, az idegen anyagok pedig s ezek
között az arany és ezüst, iszap alakjában leválnak
ós az edény fenekére rakódnak,
A világ B. -termelésének mennyisége kg.-okban:
1801—1810 8.882,100
1811-1820 5.348,000
1821—1830 4.547,400
1831-1840 5.885,500
1841—1850 ... _ 7.716,250
1851 — 1860 8.798,022
1861-1870 ... 12.038,365
1871—1880 ... ... — 22.865,829
1881—1890 _. 32.749.155
1891— löOO - ._ ... _ 52.473,614

Az 1901. évben a világ E.-termelése 5"43 mill.

kg.-ra rúgott. Ebbl elállított Észak-Amerika
kereken 3.740.000, Európa 505,000, Dél-Amerika
370,000 és Ausztrália 337,000 kg.-ot.
Az B.-termelés 1900—1909. a Majna melletti
Frankfurti Metallurgische Gesellschaft adatai
szerint a következképen alakult
 ;

Ezüst — 95 — EzUstbimbók

22,781 kilogrammra, azonban ez a javulás nem pában régóta mvelték ugyan, de Araerikában
tartott soká, mert 1882-ben csak 16,568 kilo- csak nem rég honosították meg (Leadvilleben
grammot termeltek. Ez idö óta B.-termelésünk Colorado). Ennek tudható be részben az amerikai
régi magaslatára nem is emelkedett. Értékbon Egyesült-Államok B.-termelésének óriási növe-
kifejezve Magyarország B.-termelése a múlt szá-
:
kedése.
zad utolsó évtizedeiben 3 millió K érték körül Azúj B.-bányák nagy gazdagságának és az
ingadozott; 1907. 1-26—, 1908. 113 és 1909-ben új koholó módnak tudható be részben az, hogy
0-94 millió Ztké .viselt. iiz E. értéke az aranyéval szemben az utolsó
A spanyolországi B.-bányák 1571. a Fugge- évtizedben oly nagyot hanyatlott. Az Arany
rek kezében újra felvirágoztak ugyan (a gaadal- cikkben (l. o.) a két fém értékarányát már kö-
canali bánya egyes években 7 millió tallért jöve- zöltük.
Irod/úom. Karsten C, System der Metallurgie 1832 ; Brnno
delmezett), azonban szintén elvesztették jelent-
Kari, Handbuch der Metallurgie, 1865 Percy J., Die Metall-
;

ségüket. 1839 óta a Sierra Almagrerai (Almeria urgie des Goldes und Silbers, 1863; Winkler K., Die earo-
tartomány) és 1843 óta a hiendelencinai (Guadala- pHische Amalgaraation der Silbererze, 1848; Ballinfj C, Die
MetallliUttenlíunde, 1885; Muraküzy Károly di-., Adalélcok
járában) bányák lendültek fel. Norvégiában 1623
bányatermékeink feldolgrozásához, 1893; CoUins, Metallnr^
óta a kongsbergi bányákat mívelik. Kiemel- of lead and silver, 2 köt., London 1900; Kröhnke, Methode
hetjük még a salai bányákat Svédországban, zur Entsilberung von Erzen, Stuttgart 1900 ; Musípratt's
azonban a mai B. -termelés terén ezek a bányák Chemie 7. k. 1900; 0. Hoffmann, Hydrometallurgy of
silver, New York
és London 1907 Waldeck, Streifzüge
;

se jelentsek. Angolország és Franciaország E.- durch die und Silberhütten des Oberharzes, Halle 1907;
Blei-
ércekben szegény. Ázsiai Oroszországban a Koly- Zippe, Geschichte der Metalie, 1857 Haupt Ottomar, Silber
;

und die Valuta- Herstellung, 1892 Soetbeer, Edelmetall-

wam-Woskressenski-bányák (a Kis- Áltálban) jelen- ;

Production, 1879 Suess E. Die Zukunft des Sil'iers, 1892

; ;

tsek. Az összes európai és ázsiai B. -bányákat fe- IJamberger Pál, A valuta-kérdés az é.szakamerikai EgyesUlt-
lülmúlják az amerikai bányák. Ezek közül els Allamokban (1889); Alrendt, Die Silber-Enquete, Eine Aus-
einandersetzung mit L. Bamberger (3- ik kiadás .1894) ; Frecs-
helyen említhetjük a mexikói bányákat. 1545. fe
kay. Találmányok könyve, 1878, 2 k.; Bora, Über das An-
dezték fel a zacatecasi, néhány évvel késbb a du- quicken, 1786; Karsten, System der Metallurgie, 1832 ; Kautz
rangói és 1558. a guanaxuato-i bányákat. Legújab- liyuia, A nemes ércek az emberiség történetében, 1877
Pech, Alsó-Magyarország bányamvelésének története I— 11.
ban ezek a régi bányák megcsappantak ugyan,
1884—1887 Wenzel G., Magyarország bányászatának tör-
;

de fontosságukban mások emelkedtek. Ezek közé ténete, 1880; Hecht K., Anti-Bamberger. Kritik der Stich-
tartozik Sonora, Sinaloa, Jalisco, Cohahuila és worte der Silberleute, Berlin 1894; Neumann B., Die Me-
talle, 1904.
különösen Pachuca.
A mexikói bányákkal jelentség dolgában ve- Ezüstacél, 0*l"/o ezüstöt tartalmazó acél.
tekednek Bolivia, Peru és Chile B. -banyái. A Ezüstacetát, l. Ecetsavas ezüst.
hires potosi bányákat Bolíviában 1545. fedezték Ezüstamalgám v. foncsor, 1. Ezüstötvények.
fel. Bzek még ma is bvelkednek B.-ben. Ujabban Ezüstamalgám (ásv.), ezüstfehér, férafényü sza-
Chile B.-termelése is jelents szerepre vergdik. bályos, gyakran igen szép kristályokban, fkép
Itt az B. bányászata 1721 körül kezddött. Chile rombdodekaéderekben, de néha vaskosan is ösz-
legfontosabb B.-bányája Huascoban van. Peru szetótele Ag^Hgg— AgHg között ingadozik. Ritka
E.-termelése igen fontos s a XIX. század elején ásvány hazánkban Alsósajóról (Göraör vra.) isme-
;

érte el virágzása tetpontját. Itt kiválók a pascoi, retes Németországban Mörsfeld és Moschellands-
;

hualgayoci, guamachucoi és conchucosi bányák. berg Almádén (Spanyolország), Allemont (Fran-

;

A múlt században az amerikai Bgyesült- Államok ciaország).

is az E.-termel országok sorába léptek. Az E.-ter- Ezüstarzenát, arzénsavas ezüst, AggAsÜ^, vö-
melés 1851. indult meg. Fontosak Nevada, Utah, rösbarna szín csapadék alakjában keletkezik, ha
Colorado, Califomia, Arizona, Montana, Idaho és lúgtémarzenát oldatához ezüstnitrát-oldatot ele-
Uj-Mexikó ezüstbányái. Különösen gazdagok a gyítünk. Hevítéskor barna folyadékká olvad,
nevadai B.-bánvák. Nevada leghíresebb bányáját, utóbb elbomlik. Savak, pl. salétromsav, ecetsav
a «Comstock Lode»-t 1858. fedezték föl ós 1859. is, valamint ammónia- és ammoniumkarbonát-
kezdték mvelni. oldat is bségesen oldja. Az ezüsihidroarzenát
Ma a leggazdagabb B.-bányák Ausztráliában, AgHjAsO^ színtelen, a diezüsthidroarzenát
Broken- Hiben és Barrier-Ranges-han (Uj Dél- Ag,HPO,
Wales) vannak. narancsvörös szín kristályos só.
Az B.-gyártás történetében két jelents moz- Ezüstarzenit, arzénessaras ezüst, AgjAsOg,
zanat különböztethet meg. Az egyik az B.- sárga csapadék alakjában keletkezik, ha lúgfém-
ércek foncsorítása, melyet Fernandez de Velasco arzenit oldatához ezüstnitrát-oldatot elegyítünk.
1566. a mexikói és 1571. a perui B.-kohóknál Vízben oldhatatlan, híg salétromsav és ammónia-
honosított meg. (Mások szerint ennek az eljárás- oldat bségesen oldja.
nak feltalálója 1557. Medina Bertalan volt.) Ezt Ezüstbánya, 1. Ezüst.
az eljárást 1588. Gordotia János a bécsi udvar- Ezüstbélyeg. 1. Fenijelzés.
nak is bemutatta. Nálunk a foncsorítást 1784-ben Ezüstbikromát, l. Ézüstkromát.
Born Ignác honosította meg. Ez az eljárás az Ezüst-bili, 1. Bland-bill.
B. gyártását tetemesen olcsóbbá tette s ezzel az Ezüstbimbók (koh.), a megolvadt ezüst kih-
B. értékét némileg megcsappantotta. Legújab- lése alkalmával keletkeznek. Régebben ezt a je-
ban ezen a módszeren diadalmaskodni kezd a lenséget annak tulajdonították, hogy az ezüst is,
lángállókban való olvasztás, mely abban áll, hogy úgy mint a réz, midn kihl, küls felületétl
a sovány érceket (Dürre Brze) ólomban bvelked befelé szilárdul meg, és a bels megömlött részt
B.-ércekkel olvasztják össze. Bzt a módot Euró- összeszorítja, míg az a burkolatot szét nem re-
EzUstboJt - 96 EzUstglét

peszti ésbimbóalakú dudorodásokat nem okoz. Ezüstérték, 1. Valuta.

Lucas azonban fölfedezte, hogy az ezüst, ha leve- Ezüstfa (növ.), 1. Elaeagnus.
gvel érintkezve olvasztják meg, a levegbl oxi- Ezüstfácán, 1. Fácánfélék.
gént vesz föl (a fém köbtartalinának 20-szorosát), Ezüstfafélék (növ.), 1. Elaeagnaceae.
kihlésekor pedig ezt az oxigént ismét elbocsátja, Ezüst-fakóérc (ásv.) a. m. Freibergit, egy olyan
mialatt a gáz az ezüstnek egy kis részét is ma- antimon fakóérc, amely sok ezüstöt tartalmaz
gával ragadja, melybl a bimbók származnak, 1. (320/o-ig).
Binihózás. Ezüstfehérítés azért szokás, hogy az ezüst-
Ezstbojt (növ.), 1. Imperata. pénz fehérebb és tetszetsebb legyen e végre nyi- ;

Ezsthiorríéit, brómsavas ezüst, AgBrOg, fehér tott edényekben hevítik a pénzlapoeskákat, hogy
kristályos csapadék alakjában leválik, ha bróm- a felületükön lev réz oxidálódjék azután pedig ;

savas kálium és ezüstnitrát oldatát elegyítjük. Víz- konyhasó és bork oldatába, vagy gyenge kén-
ben úgyszólván oldhatatlan; ammónia-oldatban savba teszik ezek az oxidált rezet feloldják, mi-
;

ezüstaminbromáttá AgíHgNjjBrOg oldódik. Heví- nek következtében a pénzlapoeskák egészen fehé-

téskor megolvad, majd elbomlik. rekké válnak.
Ezüstbromid, hrómezmt, AgBr. A természet- Ezüstfekete, az argentit finom, szétmorzsol-
ben igen ritkán fordul el kristályokban, amelyek ható, taplószer változata az ezüst és ezüstércek
;

a szabályos rendszerbe tartoznak (Mexikó, Chili). bevonatát alkotja.

Ugy állithatjuk el, hogy ezüstnitrát-oldathoz ká- Ezüstfény (ásv.) a. m. argentit (1. o.).
liumbromidoldatot elegyítünk és a sárgásfehér csa- Ezüstfénymáz, az ónoldatból cinkkel kiejtett
padék alakjában leváló B.-ot kimosván, sötétben finom ónpor, melyet ragasztó szerekkel elkeverve
megszálltjuk. B vegyület sajátságai nagyon ha- papiros, ía ós fémek ezüstszerü bevonására hasz-
sonlóak az ezüstkloridóihez; ammóniában azon- nálunk.
ban jóval nehezebben oldódik. Az E. fs.-a 6-39— Ezüstfeny (növ.) a. m. féss feny, 1. Feny.
6"52. Klórgázban való hevítéskor ezüstkloriddá Ezüstfestés, Fémek szinezé.se.
1.

alakul. A fény iránt a klórezüstnól érz«>kenyebb. A EzDBtfinomitás, 1. Ezmt.

fotografáláshoz használt száraz lemezeken (Brom- Ezüstflotta. E. nak nevezték azokat a spanyol
gelatin Emulsion-Trockenplatten)az igen finoman hadihajókat, melyeket a spanyol kormány éven-
eloszlott E. a fényérz. ként .Amerikába küldött a bányakincsek haza-
Ezüstbronz v. kagylóezüst alatt azt a festéket szállítására. B zsarolt kincseket hordozó flottát
értjük, melyet finoman megrlött ezüst, v. pedig több ízben elfogták Anglia és Hollandia tongor-
ezüátfüsthulladék és gummi keverékébl készí- nagyjai.
tenek. L. Bronzfestékek és Bronzolás. Ezüstfluorid, fluorezüst, AgFl, képzdik akkor,
Ezüstcédrus (növ.), 1. Cédrus. ha ezüstoxidot fluorhidrogénsavban oldunk. Az
Ezüstcianát, izodáiisavas ezüst, AgCNO, fe- oldatból, azt leveg-üres térben elpárologtatva.
hér csapadék alakjában leválik, ha káliumcianát az E. színtelen kristályokban kiválik. Nagyon bom-
oldatát ezüstnitrát oldatával elegyítjük. Vízben lékony vegyület.
majdnem oldhatatlan, híg salétromsavban, to- Ezüstfonal, egészen flnom ezüstsodronynyal
vábbá ammóniában könnyen oldódik. Hevítéskor körülfoglalt selyemfonal, hlmzési célokra. ]j. még
meggyullad és fémezüstté ég el. Ezüstszáíak.
Ezüstcianid, dmezüst, Ag(CN). Ezüstnitrát ol- Ezüstfoncsor, 1. Ezüstötvények.
datát equi valens mennyiség káliumcianid-oldattal Ezüstforint, 1. Forint.
elegyítve, az E. fehér, túrós csapadék alakjában le- Ezüstforrasz, 1. Fm-rasz, Forrasztás és Ezdst-
válik. Sajátságai a klórezüstéihez hasonlóak, de a ötvények.
világosságon nem változik. A hevítéskor ciángáz Ezüstfoszfátok. Az ortofoszforsav szabályos
fejldése közben elbomlik. Más cianidok kai ketts ezüstsója az ezmtortofo.fzfát Ag8P04, sárga csa-
sókat alkot közöttük legfontosabb az E. kálium-
; padék alakjában leválik, ha ezüstnitrát-oldatot
cianid, kálium-E. (ezü.'itkaliumcianid, káJium- nátriurafoszfát- oldattal elegyítüuk, A pirofoszfor-
cianoargentit), AgK(CN)2. A frissen lecsapott E. savas ezüst vagy ezüstpirofo.fzfát Ag^PgO^, úgy-
ugyanis káliumcianid-oldatban könnyen oldódik, szintén a metafoszforsavas ezüst v. ezüstmetafosz-
amidn az említett ketts só képzdik, mely kris- fát AgPOg fehérszüi. E vegyületek cserebomlás
tályokban is elállítható. E só oldatát a galvános útján keletkeznek és csapadék alakjában levál-
ezüstözéshez használják. AzE. nátriumtioszulfat- nak, ha nátriumpiio-, illetleg metafoszfát-olda-
és káliumferrocianid-oldatban is bségesen ol- tot ezüstnitrát-oldattal elegyítünk.
dódik. Eztistfulminát, durranóezüst, AgONC, elállí-
Ezüstciánkálium, Ezüstcianid.
1. tására fémes ezüstöt tömény salétromsavban ol-
Ezüstcitrát, 1. Oiíromsav. dunk és az oldatot lassacskán 90o/o-os szeszbe cse-
Ezüstcsillanás (koh.), 1. Csillanás. pegtetjük. Ilyenkor az B. fehér, apró kristálytíik
Ezüstcsörü pinty, 1. Díszpintyek. alakjában kiválik. Hideg vízben kevéssé oldódik.
Ezüst deres, így nevezik az olyan lovat, mely- Nevét onnan kapta, hogy ütésre, dörzsöléskor v.
nek feketeszüi-ke-fehér a szre, de melyben a hevítéskor rendkívül hevesen robban.
fehér túlnyomó. Ezüstfüst, így nevezik az igen flnom hártyává
Ezüstdrót, 1. Drót. vert ezüstöt. L. Fémfüstverés.
Ezüstejtés, 1. EziLst. Ezüstgaras, 1873 eltti porosz ezüst váltó-
Ezüstércek, 1. Ezüst. pénz = go tallér.
1,

Ezüsterdö (növ.), 1. Leucadendron. Ezüstglét, 1. Ólom^ oxidjai'.

 ;

EzUstgryökér — 97 BzUstklorid

Ezüstgyökér (koh.). A leiizós alkalmával a tz- etiléndiamin (argentamin), az ichtargan (arg.

helyen hasadékok támadnak, melyekbe az ezüst thiohydrocarburo-sulfonicum), az albargin (ozüst
beszivárog, ós úgy elágazik, mint a fa gyökere a gelatose) és a colloidezüst. Valamennyien í^/^^ —
földben. IVo oldatban mint ers antiszeptikumok és össze-
Ezüsthal (Argentína sphyraena L.), a lazac- húzó szerek alkalmaztatnak, különösen a szemé-
mely a Földközi-
félék családjába tartozó kis hal, szetben és a húgycs blenorrhoeája, hólyagbán-
tengerbon él; pikkelyeibl mesterséges keleti talmak kezelésében. A pokolkövet edzésre is hasz-
gyöngyök készítésére alkalmas gyöngy-esszen- nálják; ritkán belsleg is 0"01 g.-os pilulákban. A
ciát készítenek. E.-nak nevezik az aranyhalnak colloidezüst (collargol) barna, átlátszatlan, nem
(1, ezüstösen fényl változatait is.
0.) igazi oldatot adó fémezüst, mit vivérbe fecsken-
Ezüsthidroarzenát, 1. Ezüstarzenát. dezve, vagy kencsben (Gredé-íéle l5°/o-os) brbe
Ezüsthidroszulfát, 1. Ezüstszulfát. dörzsölve szoktak alkalmazni általános szepszis-
Ezüsthiperoxid, ezüstszuperoxid, A gO. Kelet- nél, izületi gyuladásoknál, agyhárty agyul adásnál
kezik, ha ózon fémes ezüsttel vagy ezüstoxiddal kétes eredménnyel. A szerves ezüstvegyületekböl
érintkezik, tov. ezüstnitrát és káliumhiperszulfát az ezüstöt a konyhasó és fehérjék nem csapják
oldatainak elegyítésekor, úgyszintén az ezüst- ki, mint az ezüstnitrátból, s ezért ezek enyhébben
nitrát oldatának elektrolízisekor a platina-anódon is hatnak és mélyebb, tartósabb antiszeptikus ha-
szürkésfekete, fényl, kis oktaéderek alakjában tásnak.
válik ki. Hevítve már llO'-on oxigéngázra és Ezüstkézirat, 1. Argenteus codex.
fémezüstre bomlik. Erélyes oxidáló anyag így ; Ezstklorát, klórsavas ezüst, AgClOg. Elál-
pl. savanyú oldatban ammóniát salétromsavvá, lítására vízbenlebeg ozüstoxidhoz sok klórgázt
oxalsavat szénsavvá oxidál stb.; kénnel, foszforral áramoltatunk, majd a mellékesen keletkezett old-
stb. való keveréke ütéskor hevesen eldm-ran. hatatlan ezüstkloridról az E. oldatát leöntjük és
EzBt^oáéit,jódsams ezüst, AgJOg Ezüstnitrát vízfürdn óvatosan lopárologtatjuk. Fehér, nem át-
oldatához káliumjodát-oldatot elegyítve, az E. fe- látszó, négyzetes oszlopok fs.-a 4'-i3, op.-ja 230",
;

hér kristályos csapadók alakjában leválik. E ve- de már 270"-onoxigéngázi'a és ezüst-kloridra bom-
gyület vízben úgyszólván oldhatatlan. Hevítéskor lik. 10 sr. víz oldja. Éghet anyagokkal keverve
ezüstjodidra és oxigénre bomlik. ütésre vagy dörzsöléskor hevesen eldurran.
Ezüstjodid, jódezüst, AgJ. A természetben Ezüstklorid, klórezüst, AgCl A lecsapás útján
nagy ritkán fordul el (Chile). Rendszerint úgy készült E. fehér por a természetben elforduló
;

készítik, hogy ezüstnitrát-oldathoz káliumjodid- E. szabályos rendszer, apró, áttetsz kristályok,

oldatot elegyítenek, midn az E. sárgás csapadék vagy szürkés szaruszer tömeg (ezüstszaruérc)
alakjában leválik. Kristályokban is elállítható, nyomokban a tengervízben is elfordul. Keletke-
ügy a mesterséges, mint a természetes B.-kris- zik, ha fémes ezüstöt klórgázban hevítünk, vagy
tályok a hatszög rendszerbe tartoznak megol- ; sósavgázban izzítunk. Elállítják ezüstsóból, rend-
vasztott E. 540''-on szabályos rendszer kristá- szerint ezüstnitrátból, úgy, hogy annak forró ol-
lyokká merevedik, majd 146 ''-ra hlve, hatsezög datához csekély fölöslegben sósavat vagy más
módosulattá alakul. A hatszögünek a szabályos klorid oldatát elegyítik, amikor is az E. fehér
módosulattá való átalakulása térfogatcsökkenés- túrószer csapadék alakjában kiválik, amelyet
sel jár, miért is az E. a melegítéskor összehúzó- sötét helyen vízzel kimosnak és megszárítanak.
dik. A megolvasztott E. fs.-a 5*69, a ki'istályosé A világosságon a nagyobb törékenység kék és
5"67. Kémiai sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz ibolyaszín fény hatására az E. ibolyaszí nüvó vá-
hasonló, ammóniában azonban úgyszólván oldha- lik, huzamosabb id multán megfeketedik, miköz-
tatlan. A
fény iránt szintén igen érzékeny, úgy, ben klórt veszít és valószínleg ezüstsziibklorid,
hogy fotográfiai célokra felhasználható. Dagmrre, pl. AgjCl keletkezik. E sajátságánál, fényérzékeny
a fotográfia felfedezje olyan rézlapokat használt, voltánál fogva az E.-ot a fotografálásnál és a fény
amelyek ezüsttel voltak bevonva e lapokon jód-
; intenzitásának mérésére használják. Ez utóbbi cél-
gz hatására igen vékony E.-réteg képzdött. ból az ú. n. E.-aktinométer használatos, amelynek
Ezstjuhar (növ.), 1. Juharfa. alkalmazása azon alapszik, hogy az E.-dal bevont
Ezüstkadmium, Ezüstötvények.
1. papiros a fénytl megsötétedik. Az id tartamá-
Ezüstkáliumcianid, 1. Ezüstcianid. ból, amely alatt a papiros bizonyos normális fes-
Ezüstkarbonát, szénsavas ezüst, AgjCOg. E tékkel megegyez színvé válik, a fény fotoké-
vegyület sárgásfehér csapadék alakjában levá- miai ersségére következtethetünk. Használatos
lik, ha ezüstnitrát-oldatot alkalikarbonát v. bikar- az E. még az ú. n. hideg ezstözósnél, ammóniás
bonát-oldattal elegyítünk. \'ízben oldhatatlan a oldatban gyöngyházfestósre, tiszta ezüst elállí-
;

szóndioxiddal telített vízben kissé oldható. Savak tására, a vas elemzésénél, forrasztócsöves vizsgá-
igen könnyen elbontják. Hevítéskor széndioxidot latoknál stb. A szemecskés-kristályossá tömöi'ült
fejlesztve könnyen elbomlik, végül fémes ezüstöt B. vízben és hígított savakban úgyszólván oldha-
hagy hátra. tatlan. E sajátságán alapszik a klórnak, ili. az
Ezüstkéneg, 1. Ezüstszulfi/L ezüstnek minségi és mennyiségi meghatározása.
EzÜRtkészitmények, a gj'ógyításban használt Töménysósav ós az alkálifémek kloridjainak tö-
ezüsttartalmú vegyületek, melyek legismorete- mény íorró oldata az E.ot meglehetsen oldják.
sebbjo a salétromsavas ezüst (argentiim nitricum, Legjobb oldószerei az animonia-oldat, amely szín-
:

pokolkö, lapis) használatosak újabban a tojsavas telen ezüstamminkloriddn, Ag(H3N),Cl, komplex

;

ezüst (actol), a citromsavas ezüst (itrol), a pro- sóvá, a káliumcianid-oldat, amely színtelen kom-
toinsavas ezüst (protargol), az ezüstfoszfát +
plex sóvá, káliumezüstciamddá (ezüstkáliumcia-
Révai Nagy LexOmia. VIl. köt.
 :

EzUstkócsag: 98 Ezüstmérgezés

niddá) KAgíCN). oldja, továbbá a nátriumtio- mint 70 drb használati tárgyat tartalmaz, melyek
szulfát oldat,amelyben ketts sóvá, AgaNa^íSaOs)^ között díszedények, ivóedények, asztali edénykék,
összetétel ezüstnátriumtioszulfáttá oldódik. Szá- konyhaeszközök, továbbá háromlábak, kandelábe-
raz B. kb. igo/o amraóiila-gázt nyel el és 2AgCl, rek stb. vannak. A díszedények, paterák, urnák,
SHgN összetétel, kristályosítható jEJ.-ammonmz^á medencék, melyek e leletben elfordulnak, úgy
alakul. Hevítéskor az B. megsárgul, majd 450''-on formaszépség, mmt díszítés tekintetében fölötte
narancsszín folyadékká olvad, amely a kihlés- jelentékeny mvészet termékei. A másik igen
kor, jelentékenyen kiterjedve, szaruszerü tömeggé nevezetes E. szintén a római idkbl a párisi Ca-
mered meg. Bzért nevezték régente az E.-ot szaru- binet des antiques tulajdonában van s ez a híres
ezüstnek (luna cornea). Az ezüstnél pozitivabb Berniiy-i E., melyet a Département l'Eureben
fémek, pl. cink, ólom, vagy réz, söt az arzén, an- fekv Bernay helység mellett találtak. A lelet több
timon vagy ón is könnyen redukálják az B.-ot mint hatvan darabból áll s mintegy huszonöt-
fémes ezüstté, ha velük összeolvasztjuk vagy ned- huszonhat kilogrammot nyom. A paterák és dísz-
ves állapotban velük érintkezésbe hozzuk hígí-
; edények különböz sorozatai rendesen dombor-
tott savak jelenlétében, fejld hidrogén hatására, mves elállításokkal vannak díszítve. Legrégibb
a redukció még gyorsabb. Tömény káliumbromid darabjai a római császárság els éveibl, a leg-
vagy káliumjodid- oldattal enyhén melegítve, az újabbak pedig a Kr. u. HL sz.-ból erednek. Neve-
E. ezüstbromiddá, ül. ezüstjodiddá alakul. zetes az a gyönyör ezüstkorong, melyet mintegy
Ezüstkócsag, 1. Kócsag. kétszáz évvel ezeltt a Rhöneban leltek és sokáig
Ezüstkohó az ezüstércek feldolgozásá-
(koh.), tévesen Scipio pajzsa néven ismertek. B disz-
val és az ezüstfém elállításával foglalkozó inté- koszt, mely az eddig ismertek közt a legnagyobb
zet, mely el van látva a kell számú pörkölkkel, (átmérje 70 cm.), jelenleg Parisban a Cabinet
olvasztókkal és leüzö tzhelyekkel. des antiques-ben rzik. Ugyancsak Parisba került
Ezüstkor, a római irodalomnak Augastus ha- a Boscorealéban (1. o.) talált B. A Kr. u. els sz.-
lálától Hadrianus trónraléptéig terjed s már ból származik a bécsi cs. és kir. gyjtemény egyik
hanyatlást mutató idszaka (Kr. u. 14— 117-ig), legszebb ezüstlelete, azAyrippa-féle pajzs.A hazai
melyet az ú. n. aranykor elz meg s a vaskor B.-et három osztályba sorozhatjuk. Az egyikbe
követ. tartoznak az ú. n. keltakori E., melyek részben a
Ezüstkovand-f éiék (ásv.), ezüstöt, vasat és ként római foglalást megelzött, részben a római ura-
tartalmazó ércek; argentopirit, argiropirit és lom alatt él keltáktól származnak. Eendesen
frieseit. ílbulák, torquesek, karspirálisok és karperecek.
Ezüstkörte, 1. Aranyalmafa. Tjegnevezetesebbek e nemben a pátkai és vepro-
Ezüstkromát, /írómsavas e^?feí, Ag2Cr04. Bar- vai leletek. A második csoportba a római császár-
násvörös kristályos csapadék alakjában kiválik, korból származó leleteket soroljuk. Ezek között
ha töményebb ezüstnitrát-oldatba káliumkromát legnevezetesebb a polgárai ezüst-triposz (a Nem-
híg oldatát öntjük. Vízben alig oldható salétrom- zeti Múzeumban). E nevezetes lelet 1878. került
;

sav, ammonia-oldat és a lúgfémek kromátjainak napfényre s akkor hét darabból állott, melyeket
oldatai oldják. Ezüstpirkromát, ezüstbikromát, késbb összeillesztettek és restauráltak. B hét
AgjCrgO,. Élénk vörös csapadék v. vörös kris- darabból azonban a háromlábnak csak két lába
tálykák. Víz alig oldja, ammónia-oldatban és sa- s hozzátartozó pántok kerültek ki a harmadik ;

létromsavban könnyen oldódik. Csapadék alakjá- lábat s a hozzátartozó lapot v. csészét a restaurá-
ban keletkezik, ha káliumpirokromát-oldatot tö- lás alkalmával galvánmásolattal helyettesítették.
mény ezüstnitrát-oldatba csepegtetünk. Stílusa szerint a Kr. u. Hl. századba tehet. A har-
Ezüstlakk, tulaj donképen finom ónpor, melyet madik csoportba végül a népvándorlási, smagj'^ar
ragasztószerrel kevernek össze és papirosnak, és Árpádkori B.-et sorozzuk.
fának és nem nemes fémeknek ezüsthöz hasonló Ezüstlevelü fa (növ.) a. ra. ezüstfa (1. Elaeag-
bevonására használják. nus).
Ezüstleletek. Egyiptomból már a legrégibb id Ezüstlúgzás, Ezüst.
1.

óta ismerünk B.-et. A

kairói múzeumban van öt Ezstmedve, a fleg Szibériában elforduló
darab igen szép ezüstedény, melyeket Tell-el- medve, amelynek gereznája fekete, fehcrvégü
Tmai-ban találtak ; ezek a nemzeti dinasztiákat szrökkel van fedve. Az B. prémjét nagyra be-
jóval megelz korszakból erednek. Palesztina kü- csülik bundákra, dísznek v. sznyegekre hasz-
;

lönösen Dávid és Salamon korában bvelkedett nálják.

arany- és ezüsttárgyakban. A görögök már igen Ezüstmenyegz, valamely házaspár egybe-
korán, de különösen a perzsa háborúk után készí- kelésének 25-ik évfordulója.
tettek remek edényeket s más használati tárgya- Ezüstmérgezés. Leggyakrabban orvosi hasz-
kat ezüstbl. Az athéni gyárak ilynem export- nálat közbon, különösen gyermekeknél, történnek
jából származó szép termékek nagy számban ilyen akut mérgezések azáltal, hogy utóbbiak a
kerültek napfényre Dél-Oroszországban. Késbb a szájukbeli fekélyek stb. égetésekor a pokolkövot
görög mvészet Rómába tette át székhelyét, hol elharapják s lenyelik. A mérgezés szimptomái
a fényz társadalom elég munkát adott neki. Eb- heves hányás és hasmenés, a kihányt gyomortar-
bl a korszakból már, nevezetesen a római csá- talom fehér, de állás közben megfeketedik olykor ;

szárok korszakából, tekintélyesebb leletek marad- önkívületet, görcsöket, majd bénulásokat is ész-
tak reánk. Legnevezetesebb ezek között úgy leltek. Ellenszerei: tojásfehére, tej és konyhasó
száma, mint tárgyainak szépsége tekintetében a (híg oldatban). Gyakoriabbak a krónikus E.-ek,
Hüdesheimben (Hannover) talált B. E lelet több melyek rendesen olyanoknál fordulnak el, kik
 — ; :
;

EzUstmüvességr - 99 — EzUst-Otvények

huzamos idn keresztül szednek ezüst-tartalmú ezüstbl úgy készülhet, hogy az ezüstöt híg sa-
orvosságokat Ilyenkor az ujjak els (körmös) per- létromsavban oldják és az olajsrségüre bepá-
cén, a foghéjon, a szájpadláson, a szem kötóhár- rologtatott oldathoz 2— 3-annyi 1-25 fajsúlyú sa-
tyáján ós annakfehórén, a brnek legkülönbözbb létromsavat elegyítenek. Ilyenkor a salétromsav-
helyén is szürkés foltok jelennek meg, melyek ké- ban nehezen oldható E. kiválik, míg a réznitrát
sbb összefolynak, s azon kórnak képét adják, oldatban marad. A kiválott E.-ot salétromsavval
melyet argirkínak v. argirosis-nak neveznek. Eb- mosva megszárítják és átkristályosltással tisztít-
ben szenvedk bels szervei, a belek nyálkahár- ják. A pokolkö elállítására az E.-ot óvatosan
tyája, az agynak burkai, a májnak tokja és a ve- megolvasztják és megmelegített vasmintába 3—4
sék levezet csatornácskái és edényei is mutatják mm. vastagságú rudacskákká öntik. Az E.-ot jól
e szürke szín ezüstlerakódást, melyek eltünteté- zárt üvegben portól ós fénytl védve kell eltar-
sére és a betegség gyógyítására semmiféle szerrel tani. A kristályos E.-ot már Geher ismerte. An-
nem rendelkezünk. A mindig csak a kötszövetbe gelus Sala a XVII. sz. végén crystalli Dianae v,
és sohasem a sejtekbe lerakódott Unom fekete magisterium argenti néven említi és belle meg-
szemcsék nem állanak sziuezüstböl, sem ezüst- olvasztás útján a lapis infernalist állította el.
oxidból, hanem valami ismeretlen szerves ezüst- Ezüstnitrid, Berthollet durranóezüstje, AggN,
vegyületbl. fekete por v. fekete fémfényü kristálykák. Ütésre,
Ezüstmüvesség, 1. Ezüstözés és Ötvösség. dörzsöléskor v. érintésre iszonyú hevesen robban.
Ezüstnitrát, salétromsavas ezüst, AgNO,. Szín- Víz alatt eltartva, az összerázáskor szintén rob-
telen, átlátszó, rombos kristálylemezkók. Fs.-a banhat. Az E.-et 1788. Berthollet úgy állította el,
4*34 op.-ja 212". Levegn nem változik de ha hogy ezüstcitrátból szeszes vízzel lecsapott ezüst-
; ;

organikus anyagot tartalmazó por hull reá, v. oxidra tömény ammónia-oldatot öntött-Blöállítható
szénvegyületek gzével érintkezik, a világossá- ezüstoxid ammoniás oldatából kálilúg hatására.
gon megszürkülve, belle fémes ezüst válik ki. Kristályos alakban keletkezik, ha ezüstoxid tö-
(Jvatos hevítéskor megolvad és kihléskor suga- mény ammónia- oldattal késziílt tömény oldatát
ras-kristályos törés tömeggé mered meg, ame- huzamosabb ideig a levegn magára hagyjuk v.
lyet rúdulakban pokolkö v, lapis infernalis néven az oldatból az E.-et szesszel lecsapjuk. Csak na-
árusítanak. Ersebb hevítéskor elbomlik, oxigén, gyon csekély menny iségekkel,óvatosan dolgozunk.
nitrogén és nitrogéndioxid fejldik ós fémes ezüst Ezüstnitrit, salétromossavas ezüst, AgNO^.
marad hátra. Vízben igen bségesen, szeszben is Hideg vízben igen nehezen oldható só, ezért kris-
oldódik kómlhatása semleges. Maró fémes íz. tályos csapadék alakjában leválik, ha töményebb
;

Maró méreg a szerves szöveteket elroncsolja, ezüstnitrát és káliumnitrit oldatait elegyítjük. A

;

majd azokat, fképen a fény hatására, ezüst kivá- kimosott csapadékot forró vízben oldva, az oldat-
lása folytán megfeketiti. Az E. oxidáló hatású ból kihlésekor az E. színtelenül kikristályosodik.
így E. és kén keveréke ütésre gyengén, foszfor- Tudományos vizsgálatoknál gyakran alkalmaz-
ral való keveréke azonban hevesen explodál. Ol- zák a salétromossav-sók elállítására elnyösen
;

datából lúgok, úgyszintén kevés ammonia-oldat használják.

barnásszürke csapadékot, ezüstoxidot választanak Ezüst oxidjai. Az ezüst ismeretes 3 oxidja
Id, mely az ammonia-oldat fölöslegében könnyen az ezöstsziíboxid v. ezüstoxidul, Ag^O, fekete csa-
oldódik. Ez ú. n. ammoniás E.-oldd, is oxidáló ha- padék, savaktól ezüstsóvá és fémezüsttó alakul
tású, így pl. aldehideket könnyen karbonsavakká az e^itótoícúZ.AgjO, szabályos oxid; savaktól ezüst-
oxidál, miközben a folyadékból fekete csapadék, sókká alakul és az ezüsthiperoxid (1. o.) v. ezüst
V. fényes ezüsttükör alakjában fémes ezüst válik szuperoxid, AgO, savak oxigénfejldéssel ezüst-
ki. Az ammoniás E.-oldatból kálilúg fekete csa- sókká alakítják. Az ezüstoxid keletkezik, ha 15
padék alakjában a BertJiollet-féle durranóczüstöt atm. nyomás alatt és HOO»-on oxigén-gáz fémes
választja le. Az E. más nitrátokkal ketts sókat ezüstre hat, úgyszintén forró kálilúgnak ezüst-
alkot. Fehérje oldatban fehér, oldhatatlan csapa- kloridra való hatásakor. Elállítására ezüstnitrát-
dékot okoz, amely a világosságon, fémezüst és oldatot forró káli- vagy nátronlúgba öntenek és
ezüstszulfid keletkezése közben, lassacskán meg- a barnásfekete csapadók alakjában kivált E.-ot
feketedik. A szerves szöveteket, oxidáló hatása vízzel kimosván, 60— SO^-on megszárítják. Az E.
foljrtán, ersen roncsolja 2
; S°lo-os oldata a leg- barnás fekete por fs.-a 7'52. Vízben alig oldható.
;

hatásosabb ferttlenítszerek egyik<í. Nagyon híg Világosságon lassacskán, melegítéskor gyor-

vizes oldata is antiszepszises hatású. Tömény, ol- sabban, 300°-on teljesen elbomlik alkatré-
dat, v. pokolkö alakjában is, mint gyógyszert maró- szeire. Hidrogéngázban l(X)"-ra hevítve, gyorsan
szerül gyakran alkalmazzák. A magyar gj'ógy- fémezüstté alakul. Erélyesen oxidál így kénnel, ;

szerkönyvben úgy a kristályos (Aryentum nüH- foszforral v. könnyen oxidálható szénvegyülettel,

cum crystallisat'um néven), valamint a megol- pl. csersavval összedörzsölve, azokat meggyújtja.
vasztott rúdalakú B. (Arg. nitr. fusurn néven) hi- Savak hatására az B. ezüstsókká alakul. Ammó-
vatalos. Az E.-ot a fotogrufozá.shüz, ruhajelzötinta nia-oldatban könnyen oldódik (1. Ezüstnitrid).
készítésére, bajfestószoiül, továbbá a kémiai ana- Ezüstnitrát és káliumhidroxid — 40''-ra lehütött
lízisben kómlszei-ül használják. E. képzdik, ha szeszes oldatainak elegyítésekor fehér csapadék,
fémes ezüstöt, ezüstoxidot v. ezüstszuütdot me- ezüsthidroxid, AgOH, válik ki, amely azonban kö-
leghíg salétromsavban oldanak. Rendszerint tiszta zönséges hómérséken megfeketedve E.-dá alakul.
fémes ezüstöt oldanak meleg hígított salétrom- Ezüst-ötvények. Az ezüst legfontosabb ötvónye
savban és az oldatot srre bepárologtatják, ami- az ezüst-réz ötvény, mert a réz az ezüstöt kemé-
kor az E. kikristályosodik. Az árúbeli, réztartalmú nyebbé, fónyezhetöbbé, csengbbé, olvadékonyabbá

7*
 :

EzListözés 100 — EzUstözés

és önthetöbbé teszi. A legtöbb ezüsttárgy rezet való E. Ehhez használják az ezüst-anialgámot

tartalmaz. Az érmek kivétel nélkül ezüst-réz öt- (1. Ezüst ötvények), melyet hígított kénes-ezüst-
vények. A különféle államokban az ezüsttárgyak oxidulnitrát oldatába mártott sárgarézdrót-kefével
szinezüst- tartalma a jelölés szerint más és más kennek az ezüstözend fémtárgy felszinére,ezután
mennyiségben szerepel (1. Fémjelzés). Az 50<*/o a tárgyat vörös melegig izzítják. Az izzítás kö-
rezet tartalmazó ötvényt nevezik &í7ow-nak. vetkeztében a kénes elszáll és az ezüst finom
A rézben gazdagabb B. vöröses szinüek, ezért rétegben a tárgyon marad. E mveletet többször
azokat ers kénsavcsávában lemaratják, ekkor ismételve, tetszés szerinti vastag bevonatot ka-
a tárgy felületérl a réz feloldódik és vissza- punk. A hidegezüstözéshezazQzvistözöT^asztát hasz-
marad a fehér szín ezüst, azonban haszná- nálják. Ez áll 10 gramm frissen készített klór-
lat közben az ezüst lekopik és újból a vörös szín ezüstbl, 10 gramm konyhasóból, 20 gramm ha-
lép eltérbe, amint ezt ezüst 10 és 20 krajcárosain- muzsírból és 15 gramm iszapolt krétából, melyet
kon tapasztaltuk. Az ezüstnek bimbózását a réz né- kevés vízzel keverve, tésztává gyúrnak. Ha ezzel
mileg csökkenti e tekintetben még jobb hatása a tárgyat dörzsöljük, szintén bevonódik ezüsttel.
;

van a cinknek {^U—1 századrész). Ezért a kereske- Használható salétromsavas ezüstoxid és ciánká-
désben oly használati tárgyak is kerülnek forga- lium, vagy klórozüst, ciánkálium, alkohol és isza-
lomba, melyek ezüst, réz és cink összetételébl polt kréta keverékébl készített híg pép is, me-
állanak. Legmegszokottabbak 83'5 rész ezüst, 9"3 lyet a tárgyra gyapottal vagy brrel dörzsölünk.
rész réz, 7"2 rész cink vagy 80 rész ezüst, 10 rész Az ezüsttárgyak tisztítására 10 gramm klór-
réz és 10 rész cink. Ezek az ötvények jól önthetk, ezüst, 20 gramm borkpor, 20 gramm konyhasó
jól munlíálhatók meg és fehérek. és kevés víz keverékébl álló paszta használható.
Az ezüstkadmium-ötvénYek fehér színük, nagy A száraz úton való E.-hez tartozik az ezüst-
nyujthatóságuk és könny olvadékonyságuk miatt lemezeles is. (L. Leinezelés.) A követ, brt, fát,
szintén ajánlhatók az ezüst ékszerekhez. Ösz papirost ezüstfüsttel vonják be. Mivel ennek tech-
szetótelük 500-980 rész ezüst, 30—15 rész réz nikája egyezik az aranyozás megfelel techniká-
és 470 —5 rész kadmium. A nikkelezüst-ötvénj jával, az Aranyozás címszóra utalunk. Ma az E.
különösen az olcsóbb használati tárgyak (asztal- loghasználtabb módja a nedves úton való E., az
készletek) gyártására alkalmas. Az ú. n. harmad- ú. n. galván-E. B célra igen sokféle fürdt használ-
ezüst 30— ^O^/o ezüstöt, 6O-4O0/0 rezet, 5—
30o/o nak. Leggyakoribb a klórezüst-fürd. Ezt készítik
nikkelt és O—lö" Iq cinket tartalmaz. Az alumimum 10 1. víz, 250 gr. klórezüst ós 500 gr. lOO^/o-os
ezüst-ötYénj, az ú. n. tiers argent ^/g-rész ezüst- ciánkálium oldatából. Klórezüst helyett salétrom-
bl és 2/3-rész alumíniumból áll. 109 rész alumí- savas ezüstöt is használhatunk. Roseleur 10 1.
niumból és 5 r. ezüstbl álló ötvény rugalmas és víz, 250 gr. ciánezüst és 500 gr. ciánkálium
kemény, alkalmas kések és rugók készítésére. Igen oldatát ajánlja. Ma már a Liebig-fóle folya-
szilárdak és szívósak b. platin-ezüst ötvények. 3 r. dékot nem használják. Az ezüstfürdök 1—2 volt
ezüstbl, é r. platinából és 1 r. rézbl írótoUakat feszültsógíi áramot kívánnak. Anódának (bontó) 1
készítenek. A iap&ni sibuisi 30— öOVo ezüstbl és mm.-nél vastagabb ezüstlemezt vesznek, melyet
70— öOVo rézbl áll. Az ötvényt rézvitriolból, réz- 15 2 mm. vastag platinadrótra függesztenek. —
rozsdából ós timsóból álló csávában (sakudoh) f- A telep negatív sarkával összekötött tárgy jól
zik, ekkor szürkészöld futtatásszínt kapnak. megtisztítandó. B célra a tárgy és a rondító anya-
Az ezüstamalgám v. foncsor ezüst és kénes gok minsége szerint más és más csávát haszná-
ötvénye. Minél több az amalgámban az ezüst, lunk (1. Gsávázás). A súlyba ezüstözend réz,
annál srbb az. A friss ezüstfonesor lágy, késbb sárgaréz, bronz, alpakka s ezekhez hasonló
azonban megkeményedik. Az ezüstfoncsort a tz- ötvényekböl készített tárgyat 10 1. víz és 1 kg.
zel való ezüstözéshez használják. Ezüstnitrát- marónátrium oldatában fzve zsíi-talanítjuk,
oldatba kénescseppettóve,az lassacskán igen szép azután forró, majd langymeleg vízben lemossuk
kristályokból álló ezüstf onesorrá alakul. és mosás után 10 liter víz és 1 kg. 660-08
Az ezüstforrasz is ötvény. Ezt ezüst-, acél-, kénsavcsávában lecsávázzuk. A csávából kivett
öntött vas-, sárgaréz- és bronz-tárgyak forrasz- tárgyat leöblítvén, az elfényesítö csávába márt-
tására használják. juk. Ez áll 10 kg. 36*'-os salétromsav, 200 gr.
Eziist Réz Sárgaréz Cink konyhasó és 200 gr. korom keverékébl, innen
: : :

Pogány V. keraóny forrasz 4 rósz 1 rész — —

kivéve újból leöblítjük és a fényesít csávába
. « t 20 . 1 . 9 rész —
mártjuk. Ezt 6 kg. 36o-os salétromsav, 8 kg. 66''-os
. . c . • 28 2 10 <r —
íiágy forrasz 2 « — » 1 » — kénsav és 400 gr. konyhasó alkotja. A
már
« 3 • 2 . - . 1 rész teljesen tiszta tárgyat vízzel jól leöblítjük és 10
« 10 . — . — . 1 .
Isjen könnyen olvad 7« — t — . i» 1. vízben feloldott 50—100 gr. salétromsavas
« « . 5 _-. —. . 6 « 2 . kénesben megfoncsorozzuk ós vízzel leöblítjük.
Acélra, vasra, sárgarézre... 3 t 1 t — - « — «
Az így elkészített tárgyat réz- v. sárgarózdrótra
• —11 . 39 t — . — .
kötve, az mintegy 10 cm.-nyire az
anódától
Az ezüstforraszt dróttá húzzák és hengerek ezüst-vagy argentinfürdbe akasztjuk, amelyen
között lapítják ki (paille) vagy pedig rúddá öntik átmen elektromos áram csakhamar beezüstözi a
és esztergába fogva reszelvel tlreszelik. Az tárgyat. Ekkor kivesszük azt és megnézzük, váj-
így készített vékony lemezeket, illetve port hasz- jon nincsenek-e rajta hibák, melyeket borkvel
nálják a forrasztáshoz. L. Forrasz és Forrasztás. és finom drótkefével való dörzsöléssel távolítunk
Ezüstözés. Ezüstözhetünk száraz és nedves úton el, ezután megmossuk a tárgyat tiszta vízben és
(argentinálás). Az elbbinek egyik neme a ÍMá^öew forró ciánkáliumoldatba való mártás és ezt kö-
EzUstözés 101 EzUst sói

vet vízzol loöblítés után újra befoncsorozzuk, Ezüstpapír OS, ezüst füsttel (vékony lemezkék-
foncsorozás után leöblítjük s végül újra befüg- kel) borított papiros. E célból a papiros albumin-
gesztjük a füi-döbe. Ekkor következik a tulajdon- nal bevonandó s reá helyezend az ezüstfüst. Ki-
képen E. nem éppen rös kezd- és lassanként
i száradás után achátkövel fényesíthet.
gyengül áranunal, míg a tárgyra a kívánt Ezüstpénz, 1. Pénz.
ezüstmonnyiség rái-akódott. Ezt úgy tudjuk Ezüstpézsma v. orosz pézsma, fölül vörös-
meg, hogy a tárgyat ezüstözetlen állapotában barna, alul fehéreshamuszürke goreznáju, téli-
vízbe függesztve a mérleg egyik karjára akaszt- ruhák szegélyezésére, prémül, muffokra stb. hasz-
juk és súlyát a mérleg másik karján lógó serpe- nálják.
nybe rakott ólomsöréttel kiegyenlítjük. Ennek Ezüstpillogás (koh.), 1. Csillanás.
megtörténte után a tárgyat a mérlegrl leakaszt- Ezüstpirofoszfát, 1. Ezüstfoszfátok.
juk és a fürdbe függesztjük, a serpenybe pedig Ezüstpirokromát, 1. Ezastkromát.
annyi súlyt rakunk, amennyi a tárgyra ejtend Ezüstpisztráng, 1. Pisztráng.
ezüstnek megfelel. Bizonyos id múlva a tárgyat Ezüstpléh, ezüstrudakból hevítés és kalapácso-
kivesszük és jól megmosván, a mérlegre akaszt- lás által készített pléh ; ezüstmunkák készítésére
juk ha súlya a serpenyre rakott súlyt kiegyen-
; használják.
líti, a mveletet befejezzük, ellenkez esetben a Ezüstpróba (koh.). Az ércek, kohótermények
tárgyat újra a fürdbe akasztjuk. Vannak auto- és az ötvény ezüsttartalmát száraz v. nedves úton
matikus mérlegek is. Az öntöttvas-oszlop tartotta lehet meghatározni. A száraz út abban áll, hogy
fémbl készített mérlegkar egyik végén a ser- a próbában lev ezüstöt ólomba visszük át, és az
peny, másik végén a tárgyat tartó rúd van. Az ólmot azután lezzük. Ez az eljárás különösen
áramforrás negatív sarkát összekötjük a mérleg nem túlságosan nagy ezüsttartalom mellett igen
serpenys karja alatt eboníti-údra ersített, tehát pontos eredményt ad, magas tartalom mellett azon-
elszigetelt kénestartóval. A kénes és a kar ban kevésbbé pontos, és ezért az ércek és kohó-
közti érintkezést a karra ersített és a kénesbe termények próbálásánál rendesen a száraz eljá-
merül pecek közvetíti. A fürdbe függesztett rást, a pénzverben pedig az ötvény próbálásá-
tárgy súlyát a serpenyre tett ólomsöréttel egyen- nál a nedves eljárást alkalmazzák, mely a nagy
lítjük ki. Midn a mérleget ily módon jól beállí- tartalmakat pontosan mutatja ki, de kis tartalmak
tottuk, a kénesötartó alsó részén lev sróf kell meghatározására nem alkalmatos.
beállításával a kénes felszínét addig emeljük, Ezüstragasz, szurok és agyagpor keveréke, a
míg csak a pecket érinti. Ekkor a serpenyre any- vékonyfalu ezüstárúk üregeinek kitöltésére hasz-
nyi súlyt rakunk, amennyi a kiejtend ezüstnek nálják.
megfelel. Most a mérleg serpenys része lebillen, Ezüstróka, a közönséges róka egyik változata,
ós a pecek a kénesbe merülvén, az áramkört melynek feje, háta és oldala fekete alapon ezüstö-
záija. Erre a bontás kezdetét veszi és az ezüst sen csillogó füle, arcorra, hasa, végtagjai és
;

a tárgy felszínére rakódik. Mihelyt a kiejtett ezüst farka is (fehér hegye kivételével) szénfekete. Ha-
a mérleg serpenyjére tett súlyt kiegyenlítette, zánkban több ízben ejtettek el ilyen rókát. Leg-
a mérleg régi állásába visszabillen és az áram- szebb az a Nemzeti Múzeumban rzött példány, me-
kör megszakad, vagyis több ezüst a tárgyra nem lyet báró Fiáth Pál ltt a veszprémvmegyei Akán.
rakódhatik. A beezüstözött tárgyakat kivesszük, E.-nak nevezik a Fennecus chama A. Smith né-
vízben lemossuk, forró vízben leöblítjük és meg- ven leírt délafrikaí kis rókafajt is. Hossza 90 cm.,
száradása után zaponnal (brillantfénymáz) be- mibl 31 cm. esik a farkára. L. még lörpe róka.
kenjük, hogy szép színét el ne veszítse. Ha fényt EzüstrudacB. A kell finomsággal bíró ötvö-
akarunk a tárgynak adni, fényez acéllal vagy zetet megömlesztve E.-okká öntik, melyeket az-
kvel mogfényezzük erre a céba finom fényez-
; után kinyújtanak, a lemezekbl a lapocskákat ki-
vörössel bekent posztókorongokat is használnak. metszik és pénzzé verik.
B. eltt a vas-, acél-, cink- és óntárgyakat s Ezüstsalétrom a. m. ezüstnitrát.
ezek ötvényeit (pl. a britanniai árúkat) elbb vö- Ezüstsirály Sirályfélék.
(állat), 1.

rös- v. sárgarézzel vonják be. Ezüst sói, az egy végy érték ezüst- gyök (Ag)
A közönséges (nem súly szerinti) E.-hez 15 gr. savmaradékokkal alkotott vegyületei. Vízben b-
salétromsavas vagy 10 gr. klórezüstöt veszünk, ségesen oldódik az ezüstnitrát, klorát és fluorid,
melyet 1 liter vízbe oldunk fel és hozzá 25 gr. kevéssé oldható az ezüstacetát, a nitrát és a szul-
100»/o-o8 ciánkáliumot adunk. Ha mvelet közben fát, míg az ezüstklorid, bromid, jodid és cianid,
az ezüst-anóda megfeketedik, ekkor a fürdben továbbá az ezüstbromát, jodát, foszfát, arzenát,
kevés, ha pedig fehér marad, túlságosan sok a borát, karbonát ós kromát alig oldhatók v. úgy-
ciánkálium. Az els esetben ciánkáliumot, a má- szólván oldhatatlanok. Ez utóbbiak közül híg salét-
sodikban ciánezüstöt adunk a fürdhöz. Legjobb romsavban nem oldódik az ezüstklorid, bromid,
a fürd akkor, ha az ezüst- anódák szürkék. Lehet jodid, cianid, bromát és jodát, a többiek oldód-
küls áramforrás nélkül is ezüstözni. A tárgyat nak. Ammónia- oldatban, az ezüstjodid kivételével,
cinkdróthoz vagy lemezhez kötjük és a meleg v. könnyen oldódnak színtelen ezüstamminsókká.
hideg fürdbe mártjuk. Azonban még ez se szük- Az ezüst haloidsói az alkálifémek cianidjaíval és
séges, mert ha a tárgyat 2 liter víz, 15 gr. salét- tioszul tatjaival oldható komplex, illetleg ketts
romsavas ezüst és 35 gr. lOO^/o-os ciánkálium sókat alkotnak. Bomlékonyak, ersebb hevítéskor
meleg oldatába (ú. n. Sílbersud) mártjuk, rögtön javarészt teljesen elbomlanak és fémes ezüst ma-
ezüst burkot kap, azonban ezek a meritfúrdk rad vissza. Már a vUágosságon is, fképen oxi-
csak a lehelletvókonyságú E.-hez valók. dálható anyagok, pl. szénvegyületek jelenlétében.
 ;;

EzUstsúly — 102 Ezüsttövis

könnyen redukálódnak. Ezért a fotografáláshoz szürke, fémfényi'í tömeg, elég lágy és nyújtható
használatosak az iparban és gyógyszerül legin-
; fs. 6'8o. Vízben nem oldódik, forró, híg salétrom-

kább csak az ezüstnitrát használatos. Az B. szín- sav kén kiválásával ezüstnitráttá oldja. Ezüsttel
telenek, illetleg fehérek, hacsak a savmaradék minden arányban összeolvasztható. Levegn iz-
nem színes, így pl. sárga a jodid, foszfát és arzenit, zítva, kéndioxid keletkezésével fémezüstté alakul.
vörösbarna az arzenát, barnásvörös a kromát. Ke- Az ezüstsók oldataiból kénhidrogén v. oldható
letkeznek ezüst V. ezüstoxid savban való oldása, fómszulfldok barnásfekete csapadék alakjában E,-ot
az oldhatatlanok pedig cserebomlás útján. Rész- választanak le.Ezüsttárgyak kénhidrogén, kén-
ben kristályosíthatok, fanyar fémes izüek, a ammonium és más kéntartalmú vegyületek hatá-
mikroorganizmusok fejldését gátolják, tehát anti -
sára E. keletkezése folytán megfeketednek. A sö-
szepszises hatásúak és mérgezk. Oldatuk sem- tétszín niello (tulaezüst) szintén E.-ot tartalmaz.
leges kémlöhatású. Oldatukból sósav v. oldható Ezüstszulfit, kénessavas ezüst, Ag^SOg. Az
klorid fehér túrószer csapadékot ozüstkloridot,
: ezüstnitrát oldatát aequivalens mennyiség ná-
kénhidrogén v. oldható szulfidok pedig fekete csa- triumszulíít-oldattal elegyítve, az B. fehér, túrós
padókot ozüstszulüdot választanak ki. Az E.-ból
: csapadék alakjában leválik. Vízben alig oldható.
az ezüstnél pozitivabb fémek, pl. magnézium, Nagyon bomlékony világosságon is bomlik. Víz-
;

cink, vas, kadmium, higany és réz, úgyszintén zel felforralva megszürkül, ezüstszulfát és szín-
könnyen oxidálható anyagok, mint a foszfor, szén- ezüst keletkezik. Ammóniában könnyen oldódik. A
vegyületek stb., fémes ezüstöt választanak ki. vízbon oldható szulfitokkal ketts sókat alkot;
Ezstsály. Az ezüst és általában a nemesfémek ilyen pl. a nátriumszulflt és E. vegyülete, mely
mérésére nem mindenütt használták és használ- szép gyöngyházfény kristálykákból áll.
ják ugyanazt a súlyegységet, mint más tárgyak Ezüstszulfocianát, 1. Ezüsttiocianát.
mérésére. Nálunk és a legtöbb európai államban Ezüstszuperoxid, 1. Ezüsthiperoxid.
az ezüst mérésére is a kg. szolgál már, de régeb- Ezüstszürke, az ólomfehérnek és a koromnak
ben ezt a szerepet a kölni márka töltötte be. Ang- a keveréke.
liában az ezüstöt és aranyat ma is külön súlyegy- Ezüsttiocianát, ezüstszulfocianát, rodanezüst,
séggel, a troy librával mérik. AgSCN. Fehér, turószer csapadék alakjában ke-
Ezüstszálak és ezüstfonalak gyártása rudak- letkezik ezüstnitrát és kálium tiocianát híg olda-
ból indul ki. A rudakat ezüstbl, alpakkából vagy tainak elegyítésekor. Ammónia-oldatban oldható
sárgarézbl öntik, néha oly rudat is használnak, ez oldatából fényes pikkelyekben kikristályosít-
amelynek magja réz, hurokja ezüst, A rudakat ható. Víz, salétromsav, ezílstnitrát-, vagy ammo-
dróttá nyújtják, e célból elször üreges hengerek niumtiocianát-oldat nem oldja, miért is Volhard
közt hengerlik, azután acélüregen s végre gyé- az ammoniumtiocianát O'l normáloldatát az ezüst
mántba fúrt üregen át húzzák. A vékony drótot, térfogatos analitikai meghatározására ajánlotta,
amennyiben anyaga réz volna, galván úton nik- jelzül ferrisót használva, amely a kémlszer cse-
kelezik, ezután ezt, valamint az alpakkából készül- kély fölöslegétl, E. keletkezése folytán, megvö-
tet ezüstözik. Az ezüst s ezüstözött drótokat most rösödik.
már fényesre csiszolt sima acélhengerekkel lapít- Ezüsttioszulfát, tiokénsavas ezüst, alkénessa-
ják s ez az ezüstszál. Az ezüstfonal pedig eláll, vas ezüst, AggS^Og. Hófehér por, vízben alig, am-
ha az B.-at selyemfonallal cérn ázzak, avagy ha moniaoldatban bségesen oldódik. Nedvesen, f-
a selyemfonalat ezüstszál'.al befonják. A cémázott képpen melegítéskor, hamarosan fekete ezüstszul-
ezüstszál erösebb, a befont pedig fényesebb. fldra és kénsavra bomlik. Elállítására nátriuni-
Ezüst színezése, 1. Fémek színezése- tömény oldatát az egyenértéknél vala-
tioszulfát
Ezstszövet a. m. brokát (1. o.). mivel kevesebb, mérsékelten híg ezüstnitrátoldat-
Ezüstszuboxid, 1. Etüst oxidjai. tal elegyítjük, majd az B. bomlása folytán kelet-
Ezüstszulfát, kémavas ezüst, Ag2S04. Tö- kezett szürke csapadékot vízzel mossuk, ammo-
mény kénsavval való forraláskor a fémezüst kén- niaoldattal kivonjuk és a leszrt oldatot salétrom-
dioxid fejldése közben E.-tá alakul. Ezen alapszik savval gondosan semlegesítjük, végül akiváltott
az ezüst és arany elkülönítésének egyik módja fehér E.-ot gyorsan megszárítjuk. Az alkálifémek
(afflnage). Az B. vízben alig oldható lévén, kris- és alkálifóldfémek tioszulfátjaival oldható kristá-
tályos csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrát lyos ketts s<;)kat alkot.
oldatához kénsavat elegyítünk. Forró vízbl 69 Ezüsttövis, füztövis, homoktövis, lóbenge (növ.,
sr. kell oldására, miért is a forró vizes oldatból Hippophae L.), az ezüstfafélék (Elaeagnaceae)
lehlésekor színtelen rombos kristálykákban kivá- tövises cserjéje vagy kis fája 2 fajjal. Az egyik
lik, melyeknek fs.-a. 5"-40. Három sr.-nél keve- (H. rhamnoides L.) Európa, Amerika és Ázsia
—
sebb tömény kénsavban oldva az E.-ot, az oldat- mérsékelt vidékein n. 1 3 m. magas, berzed-
ból sárgás prizmákban ezüsthidroszulját v. sa- ten ágas; levela váltakozó, szálaslándzsás, szürke-
vanyú kénsavas ezüst, AgHS04, kristályosodik ki. ezüstszín. Virága kétlakú apró, narancsszín vagy
Ezüstszulfid, ezüstkéneg, kénezüst, AggS. A bronzszínsárga, a levelek fakadása eltt jele-
természetben is elfordul a szabályos rendszer, nik meg; áltermése bogyónem, borsónagyságú,
ólomszüi'ke, férafény argentit v. ezüstfényle (Sel- sárga, de barnával pettyegetett, egész télen a fán
meczen, Körmöczön és Rézbányán is található), marad. Elterjedt Észak- és Közép-Európában, a
a rombos akantit, daleminzit alakjában, úgyszin- Keleti tengertl egész a Földközi-tengerig, leg-
tén arzén, antimon és más fémek szulfidjaival al- inkább a folyók (Rajna, Rheindorn) és tengerpar-
kotott ezüstércei is ismeretesek. Elállítható fé- tok mentén terem, de steppéken és hegyeken is
mes ezüst és kén összeolvasztása útján. Ólom- elterjedt Elö-Ázsiában. Hazánkban inkább ültetik.
 ; ; ; ; :

Ezüsttükör 103 —
A homok megkötésére (pl. tengerparton), a töltés a guelfeket és az egész északkeleti Olaszországot
megersítésére kiválóan alkalmatos és ajánlatos. zsarnok hatalma alá hajtotta. Kegyetlensége miatt
Mint kerti v. parkdíszt is kedvelik. Fáját szépen a pápák átokkal sújtották, az olasz nemzeti párt
lehet csávázni az esztergályos dolgozza fel. Le-
; pedig keresztes háborút indított ellene, melynek
velét meg a hajtásait sárga v. barna festéknek vezére Fontana, Ravenna érseke, 1256. Padovát
lehet használni. Savanyú gyümölcsét az északi bevette, Torricella mellett azonban 1258 szept. 1.
lakosok halászlével eszik, a finnek pépes étket is vereséget szenvedett. Ez id óta E. úgyszólván
fznek belle. A másik faj himalájai. Konrád császártól függetlenül bírta a vaskézzel
Ezüsttükör, üvegtükör, amely nem ónfoncsor- féken tartott Fols-Itáliát. Azonban ellenfelei (köz-
ral, hanom fémes ezüsttol van bevonva tisztáb- : tük Velence) sereget toborzottak, E. pedig, midn
bak s elállításuk a munkás egészségére nem egy gázlón átnyomult az Adda folyón, súlyosan
jár oly veszéllyel, mint a higany tükröké 1. Tükör.
; megsebesült és az olaszok fogságába esett. Orvos-
Ezüstválatás. A réz és ezüst ötvözetét régeb- ságot, ételt visszautasított, sebeit fölszaggatta
ben tömény kénsavban oldották fel és az oldatból s 14 nappal késbb meghalt. Még emléke is gy-
kiejtették az ezüstöt rézzel, de e mellett nagy a lölet tárgya maradt az olaszok között. Testvére,
kénsavfogyasztás. Célszerbb a szemcsézett ötvö- Alberich, San Zeno várában 1260 aug, 25. adta
zetet elbb lángkemencében pörkölni, azután fel meg magát a szövetséges guelfeknek, kik elbb
lehet oldani az oxidált rezet hígított kénsavban,és szeme láttára E.-nok ílait és lányait kínozták ha-
ezt addig kell ismételni, míg a réztartalom 5—6 lálra, azután pedig öt magát megvadult ló által
o'o-ra lo nem apad. Ekkor az egészet fel lehet ol- agyonvonszoltatták. Vele kihalt a Romano nem-
dani vas- v. platin-üstben lev tömény kénsavban, zetség. Cantü TQgényt,Eichendoy-ffdrcimát,Pfizer
és az ezüstöt ki lehet belle ejteni rézzel. G. pedig románcciklust írt róla. V. ö. Verd, Storia
Ezüstvaluta, 1. Valuta. degli Ezzeliui (Bassano 1779; Venezia 1844., 3
Ezüstvillanás v. ezüstcsillanás, 1. Gsillanás. köt.). Jobb munka Gittermann, B. von R. (1. rész,
:

Ezzelino da Romano (Ezelin), a ghibellinek Stuttgart 1890) Schürmann, Die Politik E.-s (Dü-
;

feje Olaszországban II. Frigyes császár idejében, ren 1886) Brentari, E. da R. (1889) Stieve ¥., B.
; ;

szül. Onarában 1194 ápr. 25., megh. 1259 szept. R. (Leipzig 1909).
27. Egy II. Konrád idejében Felsö-Itál iába beván- Ezzilo, l. Etzel.
dorolt és hatalomra jutott német család sarja. tudományú bambergi sko-
Ezzo, XI. sz.-i nagy
1223ban atyja halála után Treviso vidékén birto- lasztikus,akia Günther bambergi püspöktl 1065.
kokat örökölt. 1226-ban csel útján Verona podes- a Szentföldre vezetett zarándoklás alkalmával
tája, 1227. pedig kényura lett. Elzték, 1230. Krisztus csodáiról jeles német dalt (cantilena de
visszatért, 8 1232. eddigi ellenfeléhez, II. Frigyes miraculis Christi) írt, mely a hívkre és a késbbi
császárhoz közeledett, kinek márc. 29. Cividalo- költkre nagy hatással volt. E dalt kiadták Mül-
ban hséget esküdött és kit ezóta vad szenvedély- lenhofif és Scherer, Denkmaler (3. kiad. Berlin
lyel meg boszuvággyal a lombard liga tagjai ellen 1892, 31. sz.), Barach K. A., fakszimilében (Strass-
támogatott. A császár viszont az elfoglalt lombard bui'g 1879) és Piper, Die geistliche Dichtung des
városok fölötti hatalommal ruházta föl. B. nül 1. 41. L). Róla írt Wilmanns
Mittelalters (1889,
vette a császár természetes leányát, Selvaggiát W., 887. és H. Giske, Zur Textkritik des E.-
(1238 máj.23.), s azóta még rettenetesebben irtotta liedes (Germania, 28. köt. 89. 1.).

F.
F, f, a latin ábécének hatodik, a magyarnak «lágy» v-t, mellyel e «kemény» /"szabályszeren
kilencedik betje. A rómaiak F
betje a v-féle váltakozik, pl.az évfolyamot így ejtjük éffolyam,
:

hangot jelöl görög ií' betbl (az ú. n. digammá- vívtak h. víftak (nyugati nyelvjárásokban hat-
ból) lett. A rómaiaknál az F mint számjel 40-et van, hetven, kötve helyett hatfan, hetfen, kötfe).
jelentett (XL), F pedig 40,000-et. Rövidítések V. ö. Mássaüiangzók, Hangok. Eredeti szavaink-
F vagy / római feliratokban, kéziratokban, pénzeken a. m. ban a szókezd / az si ugor ^bl lett, pl. fej:
niius, feeil stb. továbbá a. m. folio, lap, v. ivrét
ílnn pad, fan : puu, fél : piioli Vj). De latin, olasz
;

/. a növénytanban latin nevek eltt a. m. forma ;

(

/. an^ol órákon a. m. faster, gyorsabban és nemet eredet szavaink közt is sok van /'kez-
y hmérre vonatkozva: Fahrerúieil det, pl. forma, fáklya, fánk.
f. a kereskedésben a. m. finom ff. a. m. nagyon finom,
le^nomabb
;
F a zenében a törzs-skála negyedik hangja.
f. a recipéken a. m. /Ini vagyis történjók, készUljÖn
V. a versenyprogrammokon szok.4so8 rövidítés a ló színé-
Olasz s francia neve fa ; ang.
;
F
fiat. Hangjegyek
mellett f. a. m. forte, ff. a. m. fortissimo.
nek jelzésére, a. m. fekete;

F. Angliában általán használt rövidítése a FeUow: tag, tag- F., növénynevek mellett Fries E. M. (l. o.)
társ szónak. nevének rövidítése.
F (hang), az ajakhangok közé tartozó réshang, F vagy FI, a fluoi' kémiai jele.
melyet az alsó ajakkal s a fels fogsorral képe- F, a vegyes ügyek lajstroma a törvényszéknél,
zünk. Ugyanúgy képezzük, csakhogy zöngével, a mint felebbezési bíróságnál.
Fa — 104 — Fa
Fa (háromképmelléklettel); 1. mint növény lombkoronás fák egy része idöközönkint lombját
(élfa, arbor, ném. Baum), földben gyökerez
lat. teljesen elveszti (torriblnMatók), mint a vörös
jiiagastörzs fás növény (1. F^ás növények). feny és hazai lombosfáink, más részének lomb-
váltása lassan, észrevétlenül történik, az új lomb

3.ábra. Udvaros gödörkés tracheidák (fenyfából), a sugárirá-

nyú, h érintöirányu, c keresztmetszetben. (Dr. Moeller után.)

fejldésével együttesen, fokozatosan (örökzöld

fák, 1. 0.). Ilyenek a mi fenyink (Picea, Pínus,
Abies) és a melegebb tájak örökzöld fái. A lomb-

1. ábra. Egyszik növény (pálma) szárának keresztmetszete.

Edénynyalábok (b, b), alapszövet (p). Szétszórt zárt edény-
nyalábok. (Dr. Moeller után.)

Kiüsö alakja szerint a fa lehet lombkoronás,

amidn gazdagon ágazik el és dús levélzetet visel,
vagy levélkoronás, amidn a ftengelyen v. igen

2. ábra. Kétszik növény (fa) szárának keresztmetszete,

körben álló nyalábokkal. M bél, m bélsugár,H az edény-
A
nyaláb fa-, B háncs-része. H és B
között a kambium. (Dr.
4. ábra. tiszafa sugárirányú metszete, csavarosán vasta-
godott tracheidákkal. (Dr. Moeller után.)
Moeller után.)

kevés ágon lév egy-egy csúcsrügyböl néhány nagy koronások alakja a lombozat, az ágak srségé-
levél fejldik. Lombkoronás a lombos és tlevel tl, akülönböz rangú ágak és a ftengely növe-
fa, levélkoronások a pálmák, Pandanusok, f anemü kedésének gyorsaságától és ii'ányától függ. A kúp-
Lilioinfélék, faharasztok (I. Cyathea), a Cycasok vagy torunyalakúak árbocos sudárral bimak, az
(1. 0.) és a kétszikek közül a Clavija (1. c). A alsó ágak hosszúak és felfelé kisebbednek (éger,
 FA,

3. udvaros gOdOrkés tracheida darabja, m-nél a bélsn^árral érintkezik.

1. A bálványfa (Aílanthus) fájának hosszmetszete, ee edények, t tracheida, l libriformsejtek, p faparen-

cbima, bs bélsugár keresztmetszete. — 2. A közönséges sasbaraszt (Pteridium aquil>num) egyik edényének
a vége. —
4. Az erdei feny {Pinus silveslrís) fájának hosszmetszete, t advaros gödörkés tracheidák, bs a
bélsugár nagy félndvaros gödörkéi, melyeken a bélsugár a tracheidákkal közlekedik. — 5 A Rhododendron
fájának izolált elemei, t tracheida, l libriformsejt, fp faparenchima, bs bélsngársejt.

6. A benge (Rhamnus) Tájának keresi tmetszete, h az évgyürühatár, « edény. —

7. A tölgy (Quereus)
fájának keresztmetszete. —
8. Az erdei feny fájának keresztmetszete, h éTgyürflhatár, ( a tavasszal,
ny a nyár végéig képzdött fa^ a bélsugarak mentén látható kerek Üregek gyantavezetékek.

'Fa' eikkliez. XiVM NAOV LEXIKONA.

Fa — 105 — Fa
nyár, jegenyefeny). Sudárnélküliek a gömbkoro- a kéreg alatti kemény része. Valódi fája csak a
nájú fák (pl. tölgy). A lombozat alakja a szabadon t- és lomblevel fáknak van és ettl megkülön-
álló ós védett helyen lóvö fákon fejldik ki töké- böztetend némely egyszik növénynek pál- —
letes alakban, erdben csak magasan, a világos-
sághoz közel fejldik
ki a deformált korona.
A szomorú alakú fák
hosszú, lecsüng ágak-
kal bírnak. A fa tes-
tének részei : o, fagyó-
kérzet, mely rendesen
a fatörzs, a
földalatti,
a kett
földfeletti rész,
határa a fa töve, ame-
lyen gyakran, különö-
sen az idsebb fákon,
hosszanti kiemelke-
dések, pillérszerú tá-
masztékok láthatók.
A fatörzs korona
alatti része a faderék,
5. ábra. a, b, bélsagár feny- « koronában lév ré-
c
fÁbói ; d egymásfölötti faparen- sze a fa svoara, en-
chima-sejtek. (Dr. Moeller után.) nek vége a vezérhaj-

tás (csúp, nyílvessz). 7. ábra. Edóuy alakok lombos fákból, a lépcszetes,h, e, d

Az ágak alkotta lorabhordó ágrendszer a fako- csaviiros, e udvaros gödörkés, lépcszetesen áttört kereszt-
fallal. (Dr. Moeller után.)
rona. A fa termete különböz. 1. Nagy v. els-
rend fa (arbores exeelsae) 20—30 vagy több mák, bambusz — mert ha külsleg hasonlít
fája,
m. magas. II. Másodrend, közepes fa (arbores is a valódi fához, eredete azonban más. A szét-
mediocres) 10—20 m. magas. III. Kis v. har-
madrend fa (arbores parvae, arbusculae) 5—10

6. ábra. Ijibriform-sejtalakok (farostok). (Dr. Moeller után.)

m. magas. Legmagasabbak az amerikai Seguoiák

(mammutfeny) és az ausztráliai Eucalyptiisok, 8. ábra. Hároméves hársfagaly keresatmetszete. M bél,
c kambium, /., II., III. évgyörök a bélsugarakkal, h háncs,
melyek 140—150 m. magasak (faóriások).
p elsdleges kéreg, parafaréteg, o felbör. (Dr. Moeller után.)
fe

Bels alaki szerkezete. Fa, fatest, faszövet,

farétz (lat. liffnum), tágabb értelemben a cserjék szórtan álló egyes zárt edénynyalábok (1. szöveg-
és fák (arhor) törzsének, ágainak és gyökereinek ábra) ugyanis a törzs kerülete felé folyton srüb-
 ;

Fa 106 Fa

ben állnak, végül oly közel jutnak egymáshoz, vev él rész a szijács (faféhére, lat. alburnum,
hogy a közöttük lév alapszövet majdnem telje- Splint). Általában a geszt sötétebb szín, mint a
sen eltnik és az egész valódi fához lesz hasonló. szijács, de lehetnek egyszín ek is, ilyenkor a
A t- és lomblevelOek fája ezzel szemben az ere- korhadást gátló anyagok sem szoktak benne le-
deti körben álló (2. fízövegábra) edénynyalábok rakódd, úgy, hogy a fa belseje már elkorhadt
farészéböl és a kambiumgyrtöl befelé —
a bél (odvas fz), de a fa azért még él, mert az él rész,
felé — létrehozott másodlagos fából áll, benne a szijács ép. A szijács mennyisége a fafajok sze-
részint mechanikai, részint a táplálék vezetésére rint változik ós feladata a gyökerektl fölvett
és raktározására való elemek vannak, de a sejt- víznek és a benne oldott anyagoknak a levelek
fal elfásodása miatt ez utóbbiak is végeznek me- felé való vezetése. A geszt néha igen feltn
chanikai munkát. A másodlagos fa ugyanazon ele szín, így a tölgyben barna, az ébenfában fekete.
meket foglalja magában, mint az elsdleges fa Egyes fák gesztje festéket szolgáltat, így a
(1. Edénynyaláh), így a tlevelek fája (1. tábla 8.) Haematoxylon campechianum a haematoxylin-t,
csak sima vagy csavarosán vastagodott, udvaros a Fterocarpus santalinus a santalw-i, a Maciura
gödörkés tracheidákból (3. és 4. szövegábra) és aurantiaca a morin-i. A lombos fák faját össze-
hélswgarakhöl (5. szövegábra és tábla 3, 4.) és igen foglaló néven még (.(kemény fáíuik» is, a tleve-
kevés faparenchymából (5. szövegábra d) áll. A leket (.(puha fánaky> is nevezik, noha a lombos
faelemek ezen egyformasága miatt rögtön meg- fák között is vannak egészen puhák (füz, nyár)-
Különféle fák képei a Szerfák I. és II. sz.
táblán láthatók.
Élettana. A fa fejldése a magból indul meg,
amelybl a csemete fejldve, lassú növekedéssel
kis fácskává, majd fává alakul, a faji sajátságok-
nak megfelelen. A teljesen kialakult fa ágazatá-
nak, levélzetének sajátossága adja meg a fa
íiziognomiáját, amely legtöbbször faji jellegzetes-
séget mutat, de néha egyéni hatású is lehet (pl.
tölgy, feny). Amíg a fa ezt a jellemz korát eléri,
fajoiikint, stegyénenkint is különböz id telik el,
különben a fa nagysága és kora különböz és fa-
jonkint határozott, amelyet egyesek tetemesebben
csak ritkán haladhatnak túl. A fa mesés életko-
ráról szóló hagyományok kevéssé megbízhatók
az amerikai Sequioiák, a tiszafa 3000, a jóféle
gesztenye, a libanoni cédrus 2000 éves kort is
elérhet. Általában pedig a fa kora kisebb de a
;

tölgy, a jegenye, a feny 500, a bükk, a nyárfa

300 évet is elér. Egyesek kedvez körülmények
közt még nagyobb kort érnek el, mint pl. a po-
zsonyi hárs, a bajmóczi tölgy.
A fa életfolyamatai megegyezk a többi növé-
9. ábra. A fatörzs 3 firányban metszve (schematikusan)) nyekével a nagyobb életkor és a^i ezzel járó sajá-
a bél, b nagy, c kis bélsugár (sugárirányú metszetben), d és
e a bélsugarak; érintöirányu metszetben, g az évgyrk
tosságok szülte eltérésekkel. Ezek közül különö-
határa. (Dr. Moeller után.) sen jellemz a gyökérzetet, törzset és ágakat al-
kotó sejtek falainak megfásodása, aminek folj^tán
különböztethet a lombos fától (tábla 6, ?.), mely- a fa szilárdabb lesz és különösen a törzsben a na-
ben a fennemlítetteken kívül még nagy mennyi- gyobb súlyú korona viselésére lesz képes (oszlop-
ségben vannak a tisztán mechanikai munkát szüárdság). A nagy tömeg fásodott falu sej-
végz farostok vagy libriform sejtek (6. szöveg- tek közül csak a küls évgyrk vannak még
ábra és tábla 1. és 5.) és a tágürog, egyes ese- mködésben (szijácsfa), a belsk egyideig még a
tekben (szöUö-tölgy, táhki 7.) a keresztmetszeten tartaléktáplálékok raktározására szolgálnak, csak-
szabad szemmel kisebb-nagyobb lyukaknak lát- hamar azonban ez a szerepük is megsznik, a
szó faedények (7. szövegábra és tahla 2, 6, 7.)- sejtfalak sajátságos szin (csersavas) anyagokkal
A kambiumgyr periodikus mködése folytán telnek meg (fa festék, xylochrom), st a sejtek, ille-
létre az évgyrk
jönnek o. 8. és
(1. : szöveg-
,9. tleg edények és edényalakú fasejtek mézganemü
ábra). Némely fában többé-kevésbbé végig, egé- anyagoktól vagy a beléjük növeked szomszédos
szen a bélig megtartják a faelemek a mködésü- sejtektl elzáratnak (thylis), minek folytán a fa-
ket, ezek a szijácsos fák, ilyen pl. a bükkfa, má- testnek ez a része mködésen kívül lesz helyezve
sokban bizonyos id múlva a fa közepében el- (geszt).
halnak, ezek a gesztes fák. Az elhalás eltt ezek- A fa magassági és vastagsági irányban növeke-
ben organikus anyagok, legnagyobb mennyiség- dik. A vastagsági növekedés a fatest és a kéreg
ben csersav, gummi rakódik le és a caersavtól, (tulajdonképen másodlagos kéreg) közti kambium
különösen, ha az úgynevezett xylochrom-méí ala- által l^épezett új rétegek által történik, amelyek
kul át, az elhalt rész a fára sokszor igen jellemz az elbb keletkezett fatestet palástszerüen borít-
színt kap. Ez az elhalt rész a geszt (színfa, fa- ják be, és amelyek a fatest keresztmetszetén
keménye, lat. duramen, Kemholz) és az ezt körül- gyralakban jelentkeznek (évgyr). Az évgy-
 SZERFAK I.

Pontosabb szerfák keresztmetszete, 12-8zere8 nagyitással.

1. Erdei feoyö fája 2. Diófa 3. Tölgyfa 4. Bükkfa

(Pinus silvestris). (Jaglans regia). (Quercus pendunculata). (Fagus silvatíca).

14vv.

5. Égerfa 6. Nyírfa 7. Síiilfa 8. Körtefa.

(Alnas glutinosa). (Betula pnbesceDs). (Ulmus campestris).

9. Mezei juharfa 10. Hársfa 11. Körisfa 12. Mah.Tfroiiifa

(Acer campestre). (Tilia nlmifolia). (Praxiaus excelsior). (Swietenia Mabaguui).

tFat eikkhea. néVM NAOY LEXIKONA.

 .

SZÉF
KÜLFÖLDI (DÉLVIDÉKI

1. Amarantfa Copaífera 2. Puszpángfa Buxus 3. Cédrusfa Jwniperus

bracieata-tól. se mpervirens- ti. virginia7M-t6\.

7. Madárszemii juliarfa {Acw). 8. Amboinagyökér fája 9. Csomoros Thujafa TJtuja

Pterocarpus indieus-t6l. occidentalis-tól.

K
.\l\
ÉÉH
13. Padukfa Pterocarpus 14. Olivafa Olea europaea-t6\ 15. Rózsafa Physocalymna
indicus-tl. scaberrimum-\ó[.

(íFa» cikkhez.
 .

AK
ERFÁK színes KÉPE

16. Ibolyafa Acacia 17. Palisander v. Jacarandafa 18. Szantálfa Pleroearptis

homalopl, i/Wo-tól Jacaranda iraailiana-iöX. snnlaKnus-tól.

RÉVAI NAOV LEXIKONA.

Fa - 107 Pa

rk a merleges testeken centrikusak. A magas- árszabály szerint, vagy az erdei rakodókon nyil-
sági, helyesebben hosszanti növekedés a csúcs- vános szóbeli árverés útján adja el. Nagyobb fa-
rügyek által történik, amely csúcshajtássá fejl- mennyiségeknek, esetleg több évi fatermésnek
dik. A csúcshajtás, az ágak, illetleg a gallyak eladásánál legcélszerbb írásbeli zárt ajánlatok-
télen csúcsrüggyel záródnak, ebbl tavasszal új kal egybekötött nyilvános árverést tartani, amely-
hajtás keletkezik, amely vagy nyár derekán, vagy nél a piaci árakból körültekinten levezetett fa-
a nyár végén télire csúcsrüggyel záródik, de né- értók veend kikiáltási árnak. A fatermést egyéb-
mely fafajon a nyár elején záródó csúcsriigy még iránt a tövön, az erdben v. kitermelve és a rako-
ugyanazon évben (Szent János nap táján) ismét dókra szállítva lehet eladni.
kihajt. A hajtások oldalrügyeiböl is hajtások, ágak Régebben a tövön való eladás volt általános,
keletkeznek, amelyeknek egy része megmarad, 10—20 évre terjed szerzdések alapján. Ez a
más része, különösen a korona belsejében vagy az kezdetleges, a fának általában emelked árait
alsó részén, növekedésében elmarad, majd elpusz- figyelembe nem vev eladási mód ma már nem
tul. Az ilyeneket a fa leveti és helyüket szépen jogosult s csak ott alkalmazzák, ahol a fa szállí-
behegeszti, héjjal befedi. tására szolgáló berendezések létesítését a birtokos
A fa növekedésére a fény, nedvesség van nagy a vevre hárítja, ami nem elnyös. Ma már a tö-
hatással, némely fa csak a teljes fény élvezetében vön való eladás is csak 3—5 évre terjed szerz-
növekszik, pl. erdei feny, veresfeny, akác, má- dések alapján, vagy évrl-évre történik, st az
sok az árnyékban is jól növekednek pl. lúc és Alföldön az évi vágásterületet is ú. n. nyilakra
jegenyefeny, bükk, gyertyán. Nedves talajt ked- osztják a faértékesítés céljából. Sokkal célszerbb
vel az éger, nyár, kocsányos tölgy, kris. Jó, er- a fatermést kikészített állapotban eladni, ami
teljes talajon a fák az árnyékot is jobban trik. ismét nagyban és több évre, vagy kis részletek-
Földrajzi elterjedése a klímával, fképen a ben és évrl-évre történhetik. Nag^^obb helyi fo-
fatenyészethoz szükséges vízmennyiséggel áll gyasztás esetén az utóbbi eljárás ajánlatos.
kapcsolatban, miért is a sarki vidékek, havasi Fakereskedelem. A fa a fejlett közlekedési vi-
övek és sivatagok felé a fatenyészet alábbhagy, szonyok mellett mai nap nemcsak helyi és orszá-
ennek határvonalán (a fahatár, fatenyészet határa gos, hanem világforgalmi cikk is, noha csekély
1. 0.) a fák többé-kevésbbó eleserjésednek. Bizo- fajsúlyából származó nagy térfogata miatt és
nyos fafajok valamely bizonyos klímához alkal- alacsony egységi árral biró árúcikk létére ma-
mazkodva, bizonyos flóraterületre jellemzek. Az gas szállítási díjtételeket nem bír meg. Valamely
egyenlít övén a pálmák, pizangok, a tropikus ország közgazdasági állapotáról nem annyira bel-,
serdket alkotó Melastomaceák, Sapindaciák, mint inkább külforgalmának nagysága nyújt
Leguminosák, Sapotaceák stb. uralkodnak (1. Tro- tiszta fogalmat, és így a fa közgazdasági jelent-
pikus növényzet), a szubtropikus övön a mirtuszok, ségének kimutatására annak külforgalmát mutat-
babérfák, a melegebb mérsékelt övön az örökzöld juk be. Magyarország erdkben tudvalevleg igen
lombosfák (gránát, narancs, citrom, olaj, füge, gazdag. Ezeknek az erdknek többé-kevésbbé ok-
mirtusz, babér), a hidegebb mérsékelt övön a lomb- szer kihasználása az ország közlekedési viszo-
huUatók (tölgy-, bükkerdk, hárs, szil, kris, nyár, nyainak rohamos fejldésével most már szintén
füz) és tlevelek uralkodiiak, mely utóbbiak a erteljes továbbfejldésnek indult. Amíg, még a
szubarktikus övön veszik át a fszerepet, közben közel múltban is, az államkincstár iniciativájára
nyir-, éger-, fzfával. Havasokon hasonló fokozat- volt szükség a faanyag jobb értékesítése kedvéért
ban sorakoznak a fák az egyes régiókban. (L. frésztelepek fölállítására, addig ma már a magán-
Hemségi fióra.) vállalkozás is nagj'ban érdekldik az erdinkben
Betegségei: a csúcsaszály, a héjhasadás, gyö- lev fatömegek kihasználása iránt, s egyszers-
kérfulladás, héjaszás, talajmérgezés, héjfeslés, mind az erdei útépítés, valamint a régi utak fej-
lombvesztés, a íaüszök, farák, fakosz, fahiml, lesztése terén folytonos elrehaladás észlelhet,
farahe, a rozsda, mézharmat, a rothadás, redve- nemkülönben a mechanikai szállítási eszközök is
sedés, sárgaság, mézga- és gyantafolyás, aszály, több tért foglalnak, minek folyománya a fa t-
elvizesedés, a kéregnek felhasadozása, a csomor árának folytonos növekedése. Hazánk fakereske-
(göcsör), a bábaseprö meg a gubacsok. A fák te- dehne fként kiviteli. Az 1910. évi nyers és fél-
nyésztése: fa, ág, kéreg, lomb, virág, gyümölcs kész faáru kivitelének értéke 71*253 millió, a be-
és mag érdekébl, valamint kémiai alkotórészek hozatal pedig 32'579 millió korona volt. Magyar-
(terpentin, cukor, kaucsuk, balzsam, alkaloid) ország fájának legnagyobb vevi Ausztria, Fran-
miatt az erdei és kerti gazdálkodás feladata. cia-, Német- ós Olaszország. Tetemes mennyiség-
A fák ismeretét a dmdrolofjia adja el, élet- ben viszünk még ki Nyugat-Európa egyéb orszá-
jelenségeinek megfigyelésére és kísérleti kutatá- gaiba, a Balkán-félszigetre és Kelet felé. Behoza-
sára pedig a fáskert vagyis arborétum szolgál. talimkat többnyü*e Ausztria fódözi a kitn min-
2. Fa, mint anyag (lat. lignum, ném. Holz), a ség galiciai lucfenyvel és a stájer és karinthiai
fák és cserjék törzsének, ágainak és gyökereinek erdei és vörösfenyvel.
a kéreg alatti kemény része, amelyet az ember Fakereskedehnnk — amennyiben ennek tárgya
szükségleteinek kielégítésére számtalan módon a félkészárú — leginkább vasúti szállításokra
felhasznál. szorul. Egy része azonban a szállított fának újabb
A fa értékesítése. Az erdgazdaság jövedehne- idben mindinkább fokozottabb mórtékben Fiú-
zösége leginkább a faértékesítés helyes módjától mén, majd pedig Erdély keleti vármegyéibl Pre-
függ. A fát az erdbirtokos kicsinyben, közvetle- deal— Qalacon át hajóval megy a különböz or-
nül a fogyasztónak rendszerint a faraktárakból szágokba. Fakereskedelmünkról fogalmat ad a
 :

Fa 108 Fa
következ táblázat, hol a fbb árúcikkek forgalma A fa szaga. Minden fafajta anyagának, ha az
kivan tüntetve egészséges, jellemz szaga szokott lenni, amely
bizonyos kémiai tartalmától függ.
Behozatal Kivitel Jellemz pl. a tölgy-, a feny-, a
Megnevezés Menriyi- Érték ezer Mennyi- Érték ezer pallisszander-, az ibolya-, a szantal-
ség q-ban K-ban ség q-ban K-ban stb. fának a szaga. A szag nem any-

Tzifa 356,930 1.246,917 1,748

nyira a fa fajtájának, mint inkább
Pzvesszö ._ 2,898 41 48,162 112 egészséges állapotának megállapí-
Európai épület- és szerfa.-. 2,210 5,100 1,607.635 7,621 tására való.
Bányafa 151,509 376 361,202 973
Dongafa, kemény 93,578 1,416 301,378 4,406
Afa fénye. A fa finomságától,
« puha 7,608 46 8,186 49 kivált a bélsugarak és egyéb paren-
Vasúti talpfa 57,008 15 322,455 1,271 chim számától és flnomságától, va-
Szöllökaró — _ 80,402 322 16,979 75
lamint ezek csoportosításától függ.
Zsindely — 71,318 670 3,389 32
Épületl'a faragott tölgy és egyéb Emeli a fa szépségét mvészi tár-
kemény fából 21,252 134 134,957 1,126 gyaknál, de fképen a fa egészsé-
Epületfa faragott fenyfából... 717,956 3,302 190,723 1,136
Európai épület- és szerfa, gének megítélésére alkalmas, mert
, frészelve - 2.763,765 17,601 5.097,581 47,447 mikrogombáktól megtámadt (kor-
Épület- és szerfa, amerikai, nem hadt) fa rendesen fénytelen.
európai fából 31,638 721 756 22
Parafa 18,896 4 220 A
fa kémiai alkotórészei. Minden
fa szerves ós szervetlen alkotóré-
Az európai fakereskedelem fontosabb országai szeket tartalmaz. Az él fa 40— eo^/o, átlagosan
Svédország ós Norvógia, azután Oroszország és 50" 'o vizet (szervetlen anyag) tartalmaz, amely
Ausztria-Magyarország. Fbb fafogyasztó orszá- késbben nagyrészt a fából elszáll. Teljesen csak
gok Anglia, Német-, Francia- és Olaszország, va- mesterséges szárítás útján távolíthatni el a vizet.
lamint Belgium és Hollandia. A tengerentúü or- Mintegy 110" C. mellett kell ideig szárított fában
szágok közül Észak-Amerika ós Kanada, Mexikó legalább Bö^/o szerves ós legfeljebb 4%
szervetlen,
és Brazília, továbbá Kelet-India, Japán és szenet (C) nem tartalmazó anyag van.
Ausztrália hoznak fát Európába. —
A szerves anyagok zömét (95 96''/o) a sejtfal-
A kereskedelemben elforduló félkész faáru- anyag, cellulóz alkotja, míg a fenmaradó 4— 5«/o
kat minségülv szerint osztályozzák. Az osztá- szerves anyag a fa összetételére befolyással nin-
lyozás változik az árú neme szerint. így pl. feny- csen, A sejtfal lényeges alkotórésze a sejtfal-
fánál van A. és B. osztályzatú fa és selejt. Má- anyag (cellulóz). Ezenkívül találunk a fában nö-
sutt pedig van I-s, Il-od és Ill-ad osztályú. Bizo- vényi fehérjeféléket, cserz- és festanyagokat
nyos visszaélések elhárítására mintegy két év- (piros fa, kék és sárga fa), illó olajokat, gyanta-
tizeddel ezeltt az osztályozatlan árú eladását is féléket, ragasztó gummiféléket, keményítket,
szokásba hozták. A francia dongáknál van válo- : cukrot, növényi savakat stb. Szervetlen anyag gyár
gatott árú (prime choix), jó selejt (bon écart) és nánt szerepelnek a kálium, nátrium, vas, mész,
rossz selejt (mauvais écart) stb. A faértékesítést foszfor, magnézium stb. sófélék. A szerves alkotó-
pontosan meghatározzák az ú. n. fakereskedelmi részek közül némelyek nagyiparok alapját képe-
szokások,amelyeket a tzsde szaktestületek elter- zik, pl. a papírgyártásnál használt fapóp és ké-
jesztései alapján szokott megállapítani.Néhány év miai úton nyert cellulóz sejtanyagból (faselyem
óta hazánk önálló fakeresk. szokásaival (szokvá- is) készül. Ilyen iparok még a cserzöanyag kivo-
nyok) e téren is függetlenítette magát Ausztriától. natolása, a gyanta és illó olajok gyártása, kau-
Afa színét két nézpontból tekintjük. Általá- csuk, ragasztógummi stb. gyártása.
ban véve minden fának sajátlagos jellemz színe Finomság a fa mvészi földolgozásánál szere-
van, de valamennyi faszin a sárga-barna szín- pel.Különben viszonylagos fogalom. Rendesen
nek egy árnyéklata, amely a fehérsárgától a sötét akkor mondjuk a fát finomnak, ha fölülete me-
feketés barnáig, a pirosig és a zöldes barnáig chanikai megmunkálás mellett egyenletesen tö-
változhat. Csak kékes szín fa nincsen a termé- mött, azaz finom fölületet mutat. Pl. körte-, ju-
szetben. Fekete fát sem találunk. Az ennek mon- har-, puszpángfa finom, tölgy-, kris-, akácfa stb.
dott ébenfa sötét színe mindig a barnás, pirosas durva fák. A durva fáknál a sejtalakok méretei
V. zöldes feketébe játszik. Más tekintetben egy- nagyon változó méretek és egyenltlenül csopor-
ugyanazon fafajtán is rendesen több színárnya- tositvák.
latú réteget észlelhetünk a farészek kora szerint, Kemény valamely ha nagyobb mérték el-
fa,
így a bél körül csoportosuló legöregebb farész lenállással van merlegesen beható szer-
rostjaira
— a gesztfa —
némely fánál kisebb-nagyobb tö- számmal szemben. A keménység a fánál nem min-
megben sötét (néha szinte fekete) szín. A háncs- dig kívánatos tulajdonság, mert együtt jár vele
tól befelé terjedleg a legtöbb fánál szélesebb v. rendesen a nagy fajsúly az ilyen fából való tár-
;

keskenyebb, szinte fehér szín gyrt (v. csíkot) gyak tehát nem csak nehezen munkáihatók, ha-
látunk. Ez a legfiatalabb, a szijácsfa vagy a fa nem még súlyosak is.
fehérje. A geszt és szijács közé es farész zöme Szilárdság a fánál is többféle van. A fából való
a kettnek színe között szokott helyet foglalni. tárgyakat azonban többnyire csak a szálakkal
Ez az illet fának fajlagos, jellemz színe, anya- párhuzamosan irányuló nyomásra és haj Utasra
gát tehát színfának, érettfának mondjuk. Van veszik igénybe, itt pedig a fa tetemes ellenállást
azonban számos fa, ahol csak színfa és szijácsfa, fejt ki. Más szóval a fa elég szilárd szerkezeti
V. gesztfa és szijács, v. csak szijácsfa mutatkozik. anyag. A fa hajlékony és rugalmas anyag is, st
Fa 109 — Pa

hajlékonysága bizonyos körülmények között még fából készült szerkezeteket sem a levegtl, sem
képlékenységgel is párosul. Ezen alapszik a hajlí- pedig a víztl el nem zárhatni teljesen. Rom-
tott fából való bútorgyártás, amely Thonet V. lásának elhárítására ezt a két eszközt tehát
találmánya. Rugalmassága alapján némely fa csak korlátoltan alkalmazhatjuk de magas vagy
;

hangszernek meg rugónak is szolgálhat. fagypont körüli hmérsékleten sem tarthatjuk. A

A fa, mint egyenltlen, de mégis törvénynek gombának táplálékul szolgáló szerves anyagokat
hódoló szövet anyag, a sojtalakok hosszanti irá- is a fából csak nehezen és korlátoltan távolíthatni
nyában hasadékony. Legkönnyebben hasad a fa el, pl. kilúgozás vagy gzölés által. A gyakorlati

a bélsugarak mentén, mert ezek szélességi lap- életben ennek folytán a tápláléknak csak lehet-
jukkal mint választófalak szerepelnek az edény- séges részét vesszük ki a fából, a maradékot pedig
nyalábok között és gyönge parenchim-sejtjeik a gombákra vonatkoztatva megmérgezzük (im-
a hasítást megindító ernek alig állnak ellen. A pregnálás, telítés).
hasítást nagy fokban elmozdítja a rugalmasság. A fában lev víz eltávolítását annak természe-
Száraz fa tehát könnyebben hasad, mint a nyirkos tes v. mesterséges úton való szárítása révén érjük
v. nedves, mely ennek folytán voszít rugalmas- el.A szárítás azonban kevésbbé a fa tartósságának
ságából. A fának hasadékonysága az ú. n. hasított növelésére, hanem inkább arra szolgál, hogy a
árúk gyártásánál (donga, hordó, zsindely stb.) nedves fából való szerkezeteknél utólagos, kész
szerepel. állapotukban beálló bajokat (repedések, vetemedé-
A
hvezetés a fánál csekély. Innen van, hogy sek) elhárítsuk. Természetes szárításnál a fát ren-
hideg és meleg ellen szigetel, (Faház télen me- desen félkész állapotban, hézagosan rakásoljukés
leg, nyáron hvös tzi szerszámok fanyelei.) A
; a közte átfúvó száraz levegre bízzuk a benne
fa tzhatása (fútöképessége) elég tetemes. Jól ki- lev víznek elvitelét. Fenyöfélóknél ez az eljárás
szárított állapotban átlagosan félakkora, mint —
2 3 évig, kemény lombos fáknál pedig változó
a középminöség kszéné (280Ü caloria). Legjobb körülmények szerint 4—10 évig is eltart. Ámde
tüzhatásuak a sok keményítt tartalmazó fák, pl. a fa rakáson évi 50/0-nyi veszteséget szenved, ami-
bükk-, gyertyán-, juhar- és tölgyfa. hez még a belefektetett tke kamatja is járul. Ez
A fa aszása és dagadása. Káros tulajdonságok együttesen megdrágítja a természetes úton való
a fánál az aszása és dagadása. Tudjuk, hogy a szárítást. Mesterséges szárításnál a kereskedelmi
fa friss döntéskor mintegy 50 százalék vizet frészárukat, amelyek már 1—2 évig levegn
tartalmaz, amely a sejtürbon és sejtfalban van száradtak, folytonos üzem mellett 120 —400 órá-
elraktározva. Száraz levegn ennek a víznek ban oly mértékben száríthatj uk ki, aminben az
nagy része elszáll és így a fa ennek mértékében anyagból helyt- és alakot álló szerkezeteket ké-
veszít súlyából. De veszít keveset térfogatából is szíthetünk.
(max. lOO/o-ot). Ennek folytán zsugorodik, aszik mesterséges szárításnál 10— 12<»/o víz marad-
A
a fa. Ez a zsugorodás a három ismeretes fmet- jon meg
a fában, különben a belle közvetetienül
szési irányban változik. Legnagyobb az érints szárítás után készíilt árúk dagadás folytán vete-
—
metszet irányban (5 180/0), körülbelül félennyi a mednek. Nagy vastagságú fákat (gerendákat stb.),
sugaras metszet mentén, míg szálmentén (hosszu- valamint a hasított árút nem szoktuk mestersé-
ságban) alig valami. Aszás folytán a fánál több- gesen szárítani. A mesterséges szárításnál a
féle baj fordul el, pl. repedések és vetemedések. lényeg mindig az, bármely rendszert is alkal-
Az aszásnak ellentéte a dagadás. Amint a fa a mazunk, hogy a fát lassanként, fokozatosan és
vizet elbocsátja, úgy nedves levegben v. vízben mérsékelten fölmelegítjük és mindig új meg új
ezt megint föl is veszi. Ennek folytán nagyobbo- száraz levegvel hozzuk érintkezésbe. A száraz
dik nemcsak a súlya, hanem térfogata, tehát a leveg víznyel és víztovábbító gyanánt szere-
belle készült tárgy méretei is, visszás értelem- pel. Gazdasági szempontból a levegt azonban
ben az aszásból fólemlítettekhez képest. A fából addig tartjuk a fa kön'l, ameddig az még vizet
való tárgyak ilyenkor gyakran vetemednek (pl. fölvehet. Ezekbl belátni, hogy hatásos és okszer
száraz parkétapadló nedves és friss épületben szárítás csak akkor áll el, ha a nedves és némi-
fektetve rövid id alatt hullámosra alakul stb.). A leg lehütött levegt a szárító kamarából eltávo-
fa dagadásánál akkora mérték lassan ható erk lítjuk, ha azt szellöztetövel kapcsoljuk össze.
lépnek föl, hogy szikla- és ktömbök lerepesz- Legcélszerbb szárítók szabály ozhatóság és tz-
tésére is használják (ksóbányában stb.). biztosság okából a gzftéssel berendezettek.Vál-
Afa tartóssága. Az az idtartam értend ez tozás lehetséges itt aztán olyképen, hogy a ft-
alatt, melyen át a fa bizonyos körülmények között testeket vagy a kamara aljában, vagy ettl füg-
romlatlan állapotban megmarad. A fa általában getlenül más térségben helyezzük el. Az els
véve mint szerves anyag nem tartós. Legtartó- esetben szívókürtös természetes szellzéssel ér-
sabbak a mérsékelt égövbeli fák közül a tölgy- hetjük be, utóbbi esetben pedig mesterséges, gép-
félék egy kivételével, a vörös- és az erdei fenyfa üzemi szellzést kell alkalmazni. Fa szárításánál
(gyantatartalom). Legkevésbbó tartós a bükk, fz, a hmérsékletet lassan emeljük, legfólebb70<»C-i-a,
nyár, nyír, csertölgy. A fa romlását mindig gomba- a szárítás folyamának befejezése után pedig las-
tenyészetek (mikro- és makroszkopikusok) idézik san htsük le a fát. 1 10« C. hmérsékletnél a fánál
el. száraz desztilláció áll már be, ami szilái-dságát
Afa tartósságának növelésére szolgáló eljárá- csökkenti.
sok. A gombák szerves lény létükre tenyészhetség A
fa kilúgozása, kigzölése. Láttuk, hogy ez
céljából szerves táplálékra, vízre (szervetlen), bi- eljárások céíja elssorban a fában lev szerves
zonyos hmérsékletre ós levegre szorulnak. A táplálékok eltávolítása volna, hogy a gombák eze-
Fa — 110 Fa
ken ne táplálkozhassanak. Ezt a colt azonban ez fektetett rönkfákat alsó végükön elhelyezett kü-
az eljárás nem szolgálja teljes mértékben. Tulaj- lönféle szerkezet borítóval, szivárgásmentes ka-
donképeni célja a lúgozásnak a fa dagadásának marával látják el és ezt csövek útján összekap-
és általában méretváltozásának csökkentése, mit csolják a telítkáddal. A csöközlekedés helyre-
azzal érünk el, hogy a fában lev vizszivó anya- állítása után a folyadék a fa bütüjén lev kama-
gokat részben eltávolítjuk. Ha a lúgozás a folya- rába hatol és a folyadékoszlop nyomása alatt be-
dék magasabb hmérséklete mellett történik, pl. hatol a fába. Teljes áthatolásának idtartama vál-
fzés vagy gzölés révén, a fában lev összes old- tozik a körülmények szerint. Nálunk ezt az eljá-
ható és kimosható részek bizonyos hányada eltá- rást táviróoszlopok telítésénél még a közelmúlt-
vozik a vízzel, illetleg a lecsapódott gzvízzel ban is használták. Az eljárás olcsó, de eredménye
(oldható sók, növényi fehérje, keményít, fest nem kielégít. Ma az elavult eljárások közé tar-
és cserzanyagok, cukor stb.). Ez alkalommal a tozik. — A Bvrnett-féle fatelítési módnak lényege,
fában már letelepedett mikrogombák is jórészt hogy pneumatikus (szívó-nyomószivattyukkal) ké-
elpusztulnak. A jól fzött vagy gzölt fa rendesen szülékkel dolgozik. Részletesen az eljárás a kö-
tartósabb, mint a nem gzölt, vízfölvétele cseké- vetkez. Nagy telítkazáuba rendesen csilléken
lyebb, tehát méretváltozása is tetemesen kisebb berakják a telítend fát és a kazán elzárása után
a nem gzölt fáéhoz képest. Szilárdsága, nyulé- gzölik. A lecsapódott gzviz színtelensége a g-
konysága ós így munkabírása is tetemes mérték- zölés befejezését jelenti. Ráei'esztenek ezután 3'^ B
ben megnövekedik. Nagy szerepe van ez eljárás- srség ZnClg-oldalot, majd a kazán megtelte
nak a különben igen romlékony, tehát csekély ér- után rányomják ezt 6— 8 atm. nyomással. Ren-
ték bükkfánál. Ennek húzási szilárdsága öO^/o- desen egy óra múlva leeresztik a telítfolyadékot
kal, nyúlása munkabírása pedig Gaul
400''/o-kal, és a fát szárítás céljából kiveszik.Burnett készüléke
K. kísérletei szerint 438o/o-kal is n. Innen az a volt az els hasznavehet telítberendezés és még
tünemény, hogy a hajlított (gzölés mellett) mai nap is lényegileg változatlanul alkalmazzák,
bükkfa- székek szinte elpusztíthatatlanok, vagyis bármilyen folyadékkal is telítenek. — A Bethel-
anyagtörés ezeknél alig fordul el. Igennagy elny Darcet-féle eljárás abban áll, hogy a Burnett-
származik a fa gzölésénél még az anyag színé- féle mechanikai eljárást kátrányolajjal való telí-
nek megnemesítése folytán, ami annak értékét tésre alkalmazták. Itt a fát v. általában nem g-
növeli. Dönt gazdasági kihatása van ennek ha- zölik, V. ha gzölik is, utólagosan magában a
zánk különben szerfának gyarló és csúnya rt telítkazánban szárítják. Rábocsátanak aztán kar-
bükkfájánál, amely megengedi, hogy ezt eléggé és bolsavat és kreozotot tartalmazó kátrányolajat.
tömegesen tudjuk értékesíteni. — Németországban újabban az ú. n. cruscophenol-
A fa telítése (impregnálása). Kétféle célja van lal telítik a fát. Ez olyan antracénolaj, amely
ennek. Vagy a tartósság növelésére, vagy a fa 10—15%, vízben és olajban oldható alakban ké-
anyagának teljes átfestésére szolgál. szült krezolt és fenolt tartalmaz és csak magas
A tartósság növelésére az eljárások a követ- hfokon gyúl meg. A telítést külön szerkezet
kezk A fában lev gombatáplálékokat tudva-
: géppel végzik.
levleg teljesen el nem távolíthatjuk. Az ilyen A fa tartóssága telítés révén kisebb v. nagyobb
faanyag kedveztlen körülmények között köny- mértékben megnövekedik. Vasúti bükkfatalpak
nyen romlásnak indul, pl. vasúti talpfák félig a pl. telítetlen állapotban esetleg már egy év folya-
földbe temetve. Ennek elhárítására tehát a még mán teljesen kicserélendk, míg a kreozottartalmu
meglev táplálékokat megmérgezzük, a fát telít- kátrányolajjal telítve, tapasztalat szerint 28 évig
jük. Alkalmasak erre maró fémsók (higanyklorid, is eltartanak. A vasúti talpfák különben, ha még
rézvitriol, cinkklorid stb.), továbbá kreozot, ille- annyira tartós fából valók is, ersen igénybe vett
tleg kreozottartalmu kátrányolaj, gyanta, olaj pályán a síntalp bevágása és az ennek folytán
stb. Miután a fa impregnálása többnyire csak szükségessé váló utánadolgozás folytán rendesen
változó nedvességi viszonyok között válik szük- 12 évnél tovább nem tartanak. Hogy mikor gaz-
ségessé, arra is ügyelünk, hogy a telít anyag daságos a fa telítése, ez számítás dolga. A telítés-
vízben ne oldódjék könnyen (pl. a higany klorid), nek nagy jelentsége van a vasúti talpfáknál,
a levegn és napon pedig könnyen ne párologjon ahol a fa a fóldszinében van betemetve, tehát ál-
el (Ivreozotos kátrányolaj). A telítés eljárása is landóan nedvességnek, illetleg a folyvást vál-
többféle. Áztathatjuk a száraz fát az illet anyag tozó égalj i viszonyoknak vannak kitéve.
oldatában, belesajtolhatjuk az oldatot a fa bütüjé- A
fa hibái kétfélék, vagy olyanok, hogy a fa
rl a fába (Boucherie eljárása) vagy pedig gzöl- egészséges volta mellett szabálytalanságok mu-
jük, szárítjuk, majd pedig telítjük pneumatikus tatkoznak annak anyagában, vagy pedig a fa
(szívó- és nyomószivattyukkal) eljárás mellett gombatenyészetek révén beteggé vált. Az els
zárt kazánban (Burnett eljárása). Valamennyi csoportba tartozó hibák csavaros növés a törzs-
:

újabban alkalmazott eljárás lényegileg az utóbbi ben, amely tünemény némely fafajtánál szinte
alapján áll és csak csekélységekben tér el ettl. törvényszer (pl. a vadgesztenyefánál). Az ebbl
A Boucherie-féle eljárásnak jellemzje, hogy készült szerkezeti fa szilárdság híján van. tehát
folyadékoszlopnyomás révén a lehetleg frissen értéktelen is. Elliptikus, általában szabálytalan
döntött héjában lev fatörzseket rendesen l'o/o-os törzskeresztmetszet is hiba, amely rossz szerfát
CuSO^-oldattal itatják. Elnye, hogy a döntés he- ad. Hiba, ha az évgyrk és így az edénynyalá-
lyéhez közel telíthetni a fát. Berendezése egy bok hullámos növésüek (pl. a magyar vírágköris).
:

mintegy 8—-10 m. magas faállványon elhelyezett Az ilyen fa rossz szerkezeti anyag, de annál be-
kádba felszivattyuzzák a telít-oidatot, a sorba csesebb anyag a mvészi iparban. Különféle repe-
 :
;

Fa — 111 - Paalakszám

dések (sugaras és gyrs), valamint a törzsfába kes bútoranyaggá avatják. Az Észak-Amerikából

ntt ágaktól származó ággö(!sök ugyancsak nagy jöv, apró ággöcsökkol ellátott madárszom-juhar
hibaszámba inennok, mert csökkentik a fa ki- (birds-eye)kiválóan becsült anyag a mvészi
használását, az ily hibákat mutató félkész árú pe- iparban. A krisfa a kocsigyártásnak, néha a
dig kisebb szilárdságánál és egyéb okoknál fogva bútoriparnak is kiváló anyaga. Gzölés ennek is
csekély érték. nagy szilárdságot és munkabírást ad. Az akácfa
A fa gombatonyészés okozta betegségei régi, anyaga kerékküUökre és nagy nyomásnak aláve-
de ma már helytelen elnevezések szerint a kor- tett kisebb hordókra szolgáltat kiváló anyagot.
hadt és a rothadt fa, a vörös és a fehér kóros Különben elsrend tüzelanyag. Erdgazdasági
(redves) fa. Ezek kizárólag mikroszkopikus gom- szempontból gyors növésével és jelzett tulajdon-
báktól elpusztított fákon a gomba fajtája szerint ságaival, továbbá mert futóhomokban és egyéb
változó tünemények. Ma már az e tüneménye- kevésbbé jó talajban is jól megterem, nagyjelent-
ket elidéz gombáknak legnagyobb részét ismer- ség anyag. Az égerfa kivált az esztergályosok-
jük és tudurí is nagyrészt ellenük védekezni. nak elterjedten használt anyaga. Szivardoboz-
Vájjon ezt a védelmet érvényesítjük-e v. nem, és olcsó farag ványoknak is sokat használják.
nak
ez számítás dolga. A gombáktói tönkretett fának A
hársfa a bútoriparban és öntmintáknál sze-
sem szilárdsága, sem rugahnassága, sem munka- repel. Nyírfából cipöszegeket, a rezg nyárból
bírása, de ha a pusztítás nagymérték, még tüzel svéd gyújtók szálait, a szilfából mbútort (divat
hatása sincs. Hibás az a fa is, mely szúrágástól szerint) készítenek. A rezg nyárfát, Oroszlengyel-
van áthatva, esetleg ha a fát egyéb rovarok át- országot kivéve, a gyujtóipar már szinte kipusz-
és átrágták. Szúrágásnak els sorban a szijács- tította. A gyümölcsfák közül nagy szerepe van a
rószek vannak alávetve. mvészi iparban a dió-, a körte, berkenye- és a
A hasznos fák fontosabb fajtái. Fenyöfélék: cseresznyefának. Ezek elssorban szép színükkel,
a vörös feny, kemény és igen tartós fa. Az összes rajzukkal és ílnomra való megmunkálhatóságuk
asztalosiparosok ós a kádár fontos anyaga. Víz- révén örvendenek elterjedt alkalmazásnak. A m-
és hajóépítési anyagnak kiváló. Az erdei feny szaki és mvészi ipar a mai világközlekedés mel-
anyagát nagy gyantatartalma teszi tartóssá ós így lett az egész világból hordja össze a drága, ki-
épületasztalos-munkára és hajófának kiválóan jó. váló fizikai és egyéb tulajdonságokkal bíró fákat
A lucfeny anyaga könny megmunkálhatósága, Európába és Észak-Amerikába. A mszaki élet
csekély súlya és nagy elterjedése miatt olcsóbb nagy mennyiségben dolgozza föl pl. a Kelet-
épületfának nagy alkalmazásnak örvend. A papír- Indiában ós a Maláji szigeteken term értékes
gyártásnak is egyik fontos anyaga. Az amerikai Teak-fát. A Guaják (Lignum sanctum)-fa 537o-nyi
Pitch pine nev feny szép színe, szabályos nö- különleges keser gyantájával vízben elhelyezett
vése, nagy méretei és tartóssága miatt ott, ahol (turbina hajócsavartengelye) csapágyakra, hajó-
ezek kívánatos kellékek, nálunk is tetemes fo- kiköt cölöpökre és tekékre nagyrabecsült anyag.
gyasztási árút képez. A puszpáugfa a fametszés mvészetében nélkü-
A lombos fák A tölgy szép színe és rajza,
: lözhetetlen. A mahagóni és vele színben rokon
rendesen jó megmunkálhatósága, szilárdsága és fák, épúgy a Közép- és Dél-Amerikában növ
nagy tartóssága miatt a mérsékelt öv legértéke- Jakaranda- (Pallisander)-fa, az afrikai és ázsiai
sebb fája. Alig van ipar, ahol nem alkotna fontos ébenfa, az Amarant, az Atlasz (citrom-), a 16-féle
szükségletet. A csertölgy (Qu. cerris austr.) cse- fából és cserjébl származó rózsafa mind els-
kély, tartóssága miatt csak tzifának jó. A bükkfa rend és drága, a mvészi iparban használatos
Közép-Európa egyik legelterjedtebb, de egyúttal anyagok szép színüknél, rajzuknál és remek ki-
nem szép színe és gyors romlandósága miatt készíthetségüknél fogva.
aránylag logkevésbbó értékesíthet fája. Pedig Irodalom. A magyar állam erdségeinek gazdasági és keres-
kell lelkiismeretes kezelés mellett kiváló m- kedelmi leírása, Bedö Albert orsz. föerdömester stb., Budapest
1885 Szécsi Zsigmond, Erdöhasználattan, 11. kiad. Bpest 1894
szaki tulajdonságai vannak, amelyek olcsóságá- ;

Engel Sándor, Magyarország faipara és fakeresk., Budapest

nál fogva nagyarányú fölhasználását biztosíthat- Marchet és Exner, Holzhandel u. Holzindustrie der Ostsee-
ják, így pl. a hajlított bútorgyártásnál szinte ki- láuder, Weimar 1875 ;Dupont et Bouquet de la Qrye, Les
bois indig. et étrang., Paris 1876.
zárólagosan használják (1. fönnebb: Fa lúgozása
és gzölése). Bármikor dönthetni, de lehetleg egy Faaborg, kikötóváros Fyen (Fünen)dán sziget
héten belül már föl kell hasítani vagy vágni meg- D.-i partján, egy kis öböl mellett, amelyet Aver-
felel méret árúra, ezt pedig óvatosan szárítani. nakö és Lyö szigetek választanak el a Kis-Belt-
Gzölés mellett (döntés után nemsokára) igen szép töl, (1911) 4318 lak., gabonakereskedéssel, hajó-
pirosas színt nyer, mely azonban a napfényben építéssel, vas- és ércöntéssel, dohánygyárral a ;

róti'e fakul; szilárdsága ésmunkabirása páratlanul XV. sz.-ból való szép templommal.
megnövekedik. Ujabban nagy mennyiségben par- Faalak, 1. Fa.
kettára használják. A bükkfa olcsóságánál fogva Faalakszám alatt a fatörzs és a vele egyenl
száraz deiztillációval faecet, aceton és metilalko- alapsíkkal és magassággal biró ú. n. eszményi
hol gyártására is szolgál és erre Európában nagy- henger köbtartalmaiból alkotott viszonyszámot
arányú telepek vannak. A gyei-tyánfát szép fehé- értjük.A fatörzsek alapja rendszerint szabálj^a-
res színe, egyenletes szerkezetébl származó jó lan fejlödés, miért is az eszményi henger alap-
faraghatósága és keménysége elsrend szerszám- jának átmérjeként vagy a fa magasságának
fává teszi. Egyik válfaja (déleurópai) fogaskere- Vjo-ad részében, vagy a mellmagasságban (1-3
keknek való fát ad. A juharféléket szép fehér m.) mért átmért veszik. Elbbi esetben ú. n.
színük, ílnom szerkezetük és keménységük érté- vaiódi, második esetbon pedig méllmagassági
Paalkohol — 112 Faanyag

alakszámról beszélünk. F.-ról tulajdonképen akkor savas káli és salétromsav [keveréke), nátronlúg-
van szó, ha valamely fatörzs összes tuskófeletti gal, vagy kalciumszulflttareltávolíthatjuk és ek-
fatömegét (törzset és ágakat egyaránt) osztjuk az kor a sejtfal alapanyaga, a cellulóz marad vissza.
eszményi henger köbtartalmánál. Ezzel szemben Másodszor F. a papírgyártásra mechanikai úton
törzsalakszámról szólunk, ha csak a törzs, tömör- elkészített fa s ez lehet foszlatott fa v. faköszö-
F.-ról, ha csupán a törzs és az ágak 7 cm.-nél rülel (ném. HolzstoíT, Holzschliff), koptatással
vastagabb részelnek köbtartalmát viszonyltjuk elemi sejtjeire bontott fa, amelybl kéregpapirost,
az eszményi henger köbtartalmához. Az alak- st író- s nyomdapapirt és papirmachét is készíte-
számok egyes fák v. faállományok fatömegének nek. Faanyagot tartalmazó papiros a leveg s vilá-
becslésére szolgálnak. Táblázatokba foglaltatnak. gosság behatása következtében törékennyé válik,
Faalkohol a. m. metilalkohol (1. o.). mert sejtfala cellulózon kívül lignint is tartalmaz,
Faállomány (állah, erdöállah) alatt oly erd- sejtüregei pedig nitrogén- vegyületeket. A faanyag
részlet él fatömegét értjük, amely környezetétl jelenléte a papirosban kémlöszerekkel s mikrosz-
termhelyi minség, fafaj, kor, elogyarány vagy kóppal mutatható ki. Kémlszoro a kénsavas ani-
srség tekintetében eltér. lin (5 gr. anilinszulfát, 50 gr. víz) és a floroglucin
(2 gr. floroglucin, 25 cms al-
kohol és 5 cm» töméuysósav).
A megvizsgálandó papirosra
a kémlszerekbl egy csep-
pet ejtünk, amely ha F.-ot
tartalmaz, a kénsavas anilin-
tólmegsárgul, a íloroglucin-
tólpedig pirosra festdik. F.-
gyártásra minden lágyfa al-
kalmas, tehát a lombos fák
épúgy, mint a tlevelek;
legelterjedtebb a lucfeny
(Picea excelsa) alkalmazása,
amely e célra HO—4;i éves ko- )

rában legalkalmasabb. Gyár-

tási módja következ: A
szálfákat 300—400 mm.
hosszú hasábokra vágják,
ezekrl a kérget lehántják s
az ágcsomókat eltávolítják.
Az ilykóp elkészített hasá-
bokat lapjukkal egy gyorsan
forgó köszörköhöz (homok-
k tárcsa palástjára) nyom-
ják, amikor is az itt elálló
súrlódás az érintkez felüle-
tekrl a sejteket és sojtnyalá-
bokat leválasztja. Minthogy
a súrlódás meleget fejt, a
köszörülésnek alávetett fa,
ha száraz vofna, kigyuladna,
ez okból folyton vizet fo-
lyasztanak a kre, s ezzel a
1. ábra. Fa-foszlató (défibreur). levált sejteket a köszörkö-
rl le is öblítik, A munka
Faállománygazdaság (pénzügyi gazdaság) gyors kivitele céljából a köszörkövet oly burko-
alatt azt a kiUönösen Szászországban alkalma- lattal látják el, amely a fahasábok felvételére
zott erdészeti üzemrendezési módot értjük, amely- ílókokkai van ellátva, minden íiók pedig dugaty-
nek egyik fcélja, hogy minden egyes faállomány tyúval, amellyel a fa a khöz nyomatik minden ;

pénzügyi érettségének korában líerüljön kihasz- Ilók ezenkívül vízöblít szerkezettel is fel van
nálásra, vagyis akkor, amikor tömeg- és érték- szerelve. Ily elrendezés köször neve fafoszlató,
növekvése azon százalék alá kezd szállani, ame- défibreur. Szerkezetót az 1. ábra mutatja. A fosz-
lyet az erdgazdaságban rejl tkélctl elvárha- latóról lekerült anyag különböz nagyságú sejt-
tunk. L. Vágásforduló. csoportokból áll, de mert a papírgyártáshoz csak
Faam-levelek (növ.), 1. Angrecum. az elemi sejtek használhatók, ezért ezt most szi-
Faanyag (böv.), elször a. m. lignin, azaz gyjt- tákkal nagyság szerint osztályozzák. A durvább
neve azon anyagoknak, melyek a sejtfal megfár csoportok, további felbontás céljából, malomk-
sodását okozzák és az eredeti, cellulózból álló és járatra kerülnek, amelyet raffineur-nek nevez-
ruganyos sejtfalat oly módon változtatják, hogy nek. Terményét szitákon osztályozzák. A szitákon
kemény és merev, de vízre nézve könnyen átjár- átfolyó legflnomabb anyagból lapokat készítenek.
ható lesz. A F.-ot a Schulze-féle folyadékkal (klór- E célra a hengeres meritögépet használják (1. a
 ;

Fa-anyó — 113 Fába

Ü. ábrát). B gép teknk, kannák, dézsák, bödönök, nyelek,
oly finom szitaszövettel borítóit tálak,
hengerbl áll (c), amelyen át csak a víz folyha- fogantyúk és számos más gazdasági eszköz. Épp
tik, a sejtek pedig a szitán rekednek. Minthogy eúgy a különböz hangszerek, mint hegodüfélék,
szita forog, a szitára tapadt sejtek mintegy ki- fúvóhangszerek fából, forgácsok ciptalpbélletek-
meríttetnek ezekre azután egy nemez (f) szorul,
; nek, képhátfahiak és könyvkötknek tokok, csé- ;

amelyre a sejtek reátapadnak, a nemezre pedig vék, orsók, deszkák, rámák a szövipar számára
egy fahenger (w), amelyen, minthogy erre a sej- a legkülönbözbb gyermekjátékok fából, szita-
tek jobban tapadnak, kivánt vastagságig rétegez- rámák, faszögek stb. Ez árúcikkekot többnyíre
házi iparosok készítik. Nálunk a
faipar e különlegességei még tá-
voh'ól sem állanak azon a fokon,
amelyen az ország természetes vi-
szonyai és szükségletei mellett áll-
hatnának. Faárútelepeink vannak
a Bakonyban és Fels-Magyaror-
szágon, itt-ottan elszórva, de kisebb
jelentséggel. Hajlított bútorokat
gyártó telepeink szép számmal van-
nak már, bár nem tagadhatni, hogy
bükkfaerdeink nagy száma mellett
8. ábra. Papirosgép hengeres szitával, Icerosztmetszetbea még ez is nagyobb lendületnek in-
dulhatua. Itt is épp úgy, mint a
hetök. Ezt a réteget idközönként szétvágják s bútoripar terén, Auszti'ia m'alja nálunk a hely-
vastag lap alakjában leszedik. Ezek a lapok képe- zetet. Gyermek-játékszerekben hosszabb kísérle-
xik a íaköszörületgyár terményét, amelyet még tezés után még csak most kezd némi egészséges
szárítani is szokás, hogy a szállítást olcsóbbá fejldés lábrakapni Erdélyben és Nyitra vmegyé-
togyék. E félgyártmányt a papírgyárak dolgoz- ben. Parkettaipaiomkat a Németországgal való
zák fi'l, avagy kéregpapirost, tálcákat s egyéb magas vámtételek nyomták le virágzó állapotáról
használati cikkeket készítenek belle. úgyszólván tengd helyzetbe.
Minthogy pedig az ebbl az anyagból készített Faassen, Jacobus Pieter, holland drámaíró és
papir törékeny és a világosságon megbarnul, így színész, szül. Hágában 1833 szept. 9., megh. u. o.
újabban a fát kémiai úton bontják fel és ez a 1903. Amsterdamban, Hágában, majd Rotterdam-
facellulóz, amelyet azonban néha szintén F.-nák ban mködött s utóbbi helyen fbb drámái is
neveznek. A facellulóz készítési módja szerint v. színre kerültek. Kisebb drámai költeményei De :

nátron-cellulóz y sziilfit-cellulóz, aszerint, amint werkstaking (A sztrájk, 1872) Manus de snor-

. ;

a fa felbontása nátronlúggal v. káliumszulfittal der (Manus a kocsis, 1878); De ledige wieg

töi'ténik. A facellulózt jobb és jó papir elállítá- (Üres bölcs, 1878) nagyobb színmvei Anne-
; :

sára alkalmazzák, aszerint, amint belle a lignin- mie (1878), mely egy nemzetközi versenyen a
anyagok csak részben vagy teljesen ki vannak jutalmat nyerte Zonder naam (Név nélkül, 1882);
;

vonva, ami anilinszulfáttal kimutatható, mely lig- Zwarte Gríet (A fekete Margit, 1882) Hannes ;

ninnel sárga reakciót ad. (1883) és Platijn eu Co (1885). Mvei két kötet-
Fa-anyó, fanéne (ném. Holzweibchcn, Moos- ben összegyjtve 1884. jelentek meg. F. épúgy.
fratdein), a középeurópai néphitben az erdei szel- mint van Maurik Justus, a népéletet mutatja
lemek egy neme s mint ilyen, az általánosan el- be a maga közvetlenségében és darabjai a hol-
terjedt fatiszteletuek, fakultusznak (1. o.) egyik land népélet megismerése szempontjából birnak
kiá^zása. Alapjában u fák titokzatos életerejének kiváló érdekkel.
megszemélyesítésébl keletkezett. A lakóhelyül Faaszalás v. faszárítás, 1. Fa, 2.
választott növénnyel együtt él és hal el, akár ma- Faátlaló (csötörtmérö), a falc vastagságának
gától pusztul el a fa, akár ha kivágják utóbbi közvetetlenül való megmérésére szolgáló eszköz,
;

esetben meg szokták a szellemet engesztelni (áldo- melynek egymással párhuzamos s egymáshoz
zatokat mutatnak be neki). Ellentétes néphit sze- közelíthet karjai Icözé fogván a fatörzset, a két
rint mint elvarázsolt tündér ilyenkor szabadul fel kart összeköt s azokra merleges száron a törzs
börtönébl. vastagságát cm.-okben leolvashatjuk. A fák köb-
Faapritó alatt a tzifa feldarabolására szol- tartalmának kiszámítására, vagy azoknak vas-
gáló berendezést értünk, amely rendszerint kör- tagság szerinti osztályozására szolgál. A faátlaló-
fürészbl és kétoldalosan fejszeszerüen mköd
nak számos alakja közül ma leginkább ajánlható
liasltó ékekbl áfl. Kocsikra szerolt ily P.-k is az Aldenbruck-Friedrich-fó\o ferdejáratu átlaló.
vaimak. Fab. V. Fabr., természettudomáíiyi neveknél
Faáxúk, tágabb értelemben valamennyi fából Fabricius Otho nevének rövidítése, szül. Rud-
készült árucikk, szkebb értelemben azonban csak kjöbingben 1744., megh. mint püspök Koponhá-
azok, melyeket az ácson, asztaloson, kocsigyártón gában 1822. Sokáig volt pap Grönlandban s mint
és kádáron kívül a többi faiparos készít. Ide tar- zoológus Fauna Groenlandica (Kopenh. 1780) c.
toznak tehát az esztergályosárúk, a fafaragók mimkájával lett nevezetessé.
:

gyártmányai és számos speciális más iparág ké- Fába Hin., Tourn. (latin, uöv-.), a régi lati-
szítményei, ú. m. dobozok, skatulyák, ládikák, rá- nok babjának a neve (1. Bükköny), de az újvilági
mák, kanalak, villák, lapátok, gereblyék, tányérok, eredet jobbfajta paszuly (Phaseoliis vidgaris) a
liévai yhgy Lexikona. VII. köt.
 .:
:

Fabaero — 114 — Faber

P.-val való táplálkozást szkebb tén'e szorította. megh. mint hadbíró Horsensbon (Jütland) 1828-
A F., a Phaseolustél vagyis babtól való meg-j ban. 1819— 21-ig beutazta Izlandot. Nevezetesebb
különböztetésül, tótbab, lóbab v. disznóbab nevet mvei: Prodromusderisland. OraithologieíKopen-
kapott. F. calábarica, 1. Physostigma ; F. picim- hágal822); Ornithologiske Notisser som Bidi'ag
rim, 1. Neetandra ; F. st. Ignatii vagy febrifuga, Danmarts Fauna (Aarhus 1824) Über das Lé-
til ;

1. Strychnos Fabae de tonea, 1. Dipteryx.

;
ben der hochnord. Vögel Islands (Leipzig 1825 —
Fabago Tourn. (növ.), most a Zygophylluni L. 26) ; Naturgeschichte der Pische Islands (Frank-
(1. 0.) algónusza. furt 1829).
Fabalzsam (növ.), 1. Commiphora. Faber, 1 Eg'idius, magyar születés reformátor,
.

Fabatka. Az értéktelenség kifejezésére hasz- Budán és Heidelbergben végezte a teológiát s az-

nált szólásmód (batka a. m. üllér) : egy F.-t sem után (1527 körül) Mecklenburg-Schwerinben tele-
admk ért ; F.-t sem ér. pedett le, ahová t V^. Henrik herceg Luther

Fabchich (Fábchich, Fabsich) József, mfor- ajánlatára lelkésznek nevezte ki. Halála éve
Kszegen (Vas vra.) 1753 márc, megh.
dító, szül. 1536. Két munkája ismeretes Der Fsaim Mi se-
:

Gyrött 1809 dec. 23. Kszegen és (iyörött ta- rere LI. (Wittenberg 1531) és Von dem falscheni
nult, majd pappá szentelve ugyanott tanított, Blutund Abgottetc. (u. o. 1533, mindkett Luther
elbb a gimnáziumban, 1798-tól a papnevelben. elszavával).
Rendkívül ers magyarérzelmü ember volt, ami- 2. F. Mihály, nyomdász, 1676-ban állította fel
nek még külsleg is kifejezést adott (magyaros Pozsonyban mhelyét, mely azonban az ugyan-
szabású papi ruhában járt) s pap-barátaival, Raj- ott már évtizedeken át ismexi és jó hímévnek ör-
nissal és Révaival együtt az ifjúságot is magyar vend Zerweg János Gergely-féle nyomdával nem
nyelven s hazafias szellemben tanította. Az ide- versenyezhetvén, még ugyanazon évben meg-
gen szókat üldözte, annál nagyobb kedvvel gyj- szüntette mködését. E nyomdának csak egyet-
tötte a tájszókat s népies kifejezéseket. Maga is len termékét ismerjük, Balassa Bálint és Rünai
verselt s tanítványait is buzdította magyar ver- János ((Istenes énekeinek» 5. kiadását, melynek
sek írására. Eredeti versei mind alkalmi költemé- egyetlen megmaradt példányát a Magyar Nem-
nyek, jelentségük nincs. Pontosabbak fordításai. zeti Múzeum könyvtárában rzik.
Jól tudott görögül s kedvelt klasszikusaiból so- Faber, 1. Ernst, német hittérít, szül. Koburg-
kat le is fordított, nagy igyekezettel, de minden ban 1839 ápr. 25., megh. Cintauban (Kina) 1899
báj és fönség nélkül, s még különben magyaros szept. 26. 1864 óta élete végéig Kínában mkö-
nyelvet is megrontva szertelen újításaival. E dött, mint misszionárius. Nevezetesebb mvei
fordításokkal indult meg a görög remekírók átül- Lehrbegriff des Konfucius (Hongkong 1872) Der ;

tetése. A lírikusok (pl. Sappho, Anakreon Bacchy- , Tauismus (1884), továbbá kínai nyelven Márk :

lides, Archilochos) fordításai megjelentek nyom- evangéliumának magyarázata (5 k.) stb. 1888-ban
tatásban is (Gyr 1804?.) a tragikusok (Aischylos,
; a jenai egyetem teol. doktori rangra emelte,
Sophokles, Euripides) müveinek átültetése s egyéb 2. F., Jacques, tkp. Jaeqiies le Févre d'Estaples
latin meg magyar nyelv kéziratai a Nemzeti (Stapulensis), francia teológus, szül. Bstaplesben
Múzeumba kerültek. Picardiában 1445 körül, megh. Navarrában 1536.
Fabecslés, a fa köbtartalmának meghatáro- Parisban a ülozófla tanára volt. Egy ideig Luther
zása, 1. FrdSbecslés. felé hajlott. Munkái sok viszályba keverték, 15215.
Fabél (növ., medula arboris), 1. Bél. lefordította franciára a szentírást, azonkívül írt
Fabélyegzö. Kis balta fokán lev bélyeg, melyet többrend kommentárt és parafrázist Aristoteles-
a kijelölt fákra ütnek. A bélyeg rendesen az erd- hez. Több munkája heves elleniratokat keltett, f-
birtokos V. erdgondnokság stb. nevének kezd- kép Brasmus és Pisher rochesteri püspök részé-
betit tartalmazza. rl s gyakran üldözéseket is vont személyére.
Faber (lat.) a. m. kézmves, munkás, ko- Exegetikus mvei az indexre tétettek, «don6<'
vács fit fabricando /., kovácsolás által leszünk corrigantur». V. ö. Gh'af, Essai sur la vie et
;

kováccsá, más szavakkal gyakorlat szüli a les écrits de J. Lefévre d'Estaples (Strassburg
:

mestert. Faber est suae quisque fortunae, kiki 1852).

saját szerencséjének kovácsa. F., fabri (lat.),— 3. F., Jóhann, bécsi püspök, szül. 1478. Leut-
a római hadseregben fképen a mai mszaki csa- kirchenben, megh. 1541. Badenben. Tübingenbon
patot pótolták. Így az dolguk volt a várostrom- és Freiburgban végezte teológiai és humanistii
nál a falbontó gépeket kezelni, védötetöket tanulmányait. A hitújításnak, különösen Zwlngli-
összeállítani, ostromtornyokat tolni az ostrom- nek ers ellenfele volt és a Confessio Augus-
landó falak alá és azokat felszerelni a szükséges tana ellen szerkesztett Confutatio megírásában is
hadi eszközökkel, a hadsereg menetelése közben segédkezett. V. Károly politikai missziókkal bízta
az utakat és hidakat rendbehoziii. Legfbb teen- meg, melyek érdekében Angliában, Spanyol- é$
dik közé a tábor készítése tartozott, melyet a Magyarországban is megfordult. I. Ferdinánd ne-
seregnek éjjeli pihenül készítettek (1. Castra). vében ö sürgette VIII. Henrik angol királyt a
Egy egy légióhoz 100—150 P. tartozott. Vezet- török ellen való segély nyújtására. Ura megtette
jük a praefedus fabrmn, ki rangban a fvezér bécsi püspöknek, mint ilyen a törökök els bécsi
ntán következett. Caesar a F.okat feloszlatta s ostroma idején 1529. kitüntette magát és haláláig
helyettk valamennyi katonáját ellátta kell m-
sokat tett Bécs város katolikus jellegének meg-
szaki ismeretekkel. rzésére.
Faber, természettudományi neveknél Faber 4.i^., Johann Lothar w«,német nagy iparo8,8zöl
Friedrich nevének jelzése szül. Odenseben 1795., a Nürnberg mell. Steinben 1817 jún. 12., megh
;
 ; ;

Faber du Faúr - 116 Fábián

u. o. 1896 júl. 26-án. 1839. átvette a dédapja, F. 10. Pozsonyban és Pápán tanult, az utóbbi helyen
W. A. által Steinben 1760. alapított iróngyárat. teológiát is, Pesten jogot végzett, 1821. ügyvédi
V. jelentékeny javításokat léptetett életbe az irón- oklevelet nyert. 1824-ben a világosi Bohus-ura-
gyártásban ós gyárát mintavállalattá tette. 1865. dalom ügyésze lett s e tisztét rövid megszakítás-
szerzds útján kizárólagos jogot szerzett a kelet- sal,amikor 1825. megnsült s egy évig Budán
szibériai szajáni hegységben felfedezett kitn ügyvédkedett, 1839-ig folytatta. Többnyire Ara-
graüt kiaknázására. 1881-ben a bajor király F.-t don élt 8 a vmegye és város közéletében kiváló
bárói rangra emelte. szerepet vitt, egyúttal a reformkor irodalmi moz-
5. F., Pierre, jezsuita, 1. Favre. galmaiban mint író és fordító elkel részt vett.
6. F., TanamUs, humanista, 1. Lefébre. Müveit atyjától örökölte a költészet ós filológia
7. F, Wilndm, ovang. teológus, szül. 1845 szeretetét, anyjáról unokaöccse volt Somogyi Ge-
düc. 3. Gehrenrodeban (öandersheim mellett). deonnak, a Mondolat szerzjének és fordítónak.
1871-ben lelkész Munsfolden, 1880— 84-ig els Maga is mint író és fordító lépett fel eleinte
;

lelkész és szuperintendens Bitterfelden, majd Mag- perzsa ós arab költkbl, majd svédbl fordí-
deburgban, 1891. udvari lelkész Berlinben s utóbb tott, fordította le elször teljesen és eredeti mér-
fszuporintendens, föogyháztanácsos a 1904. az tékben Ossiant, azután a klasszikusokra tért át,
urakháza tagja. Fbb munkái Das Geheimnis : kik közül fleg Cicerót, Lucretiust és Valerius
des Gliicke.s (9. kiad., 1907 Berlin); Jerusaiem Placcust fordította. Mint költ is fellépett. Burla
und Vineti\ (Prodigton. 2. kiad., 1897 Magdeburg); haragja címmel hskölteményt is kezdett 1823.,
Wartburg und Kylíháuser (Pestreden, u. o. 1891) de azt fólbeliagyta. P. fordításaival igen hasznos
llarto Redon (Pj-edigten, Berlin 1905-7, 2 köt.). szolgálatot tett az irodalomnak és az ízlésnek.
Faber du FsxiTjHto von, német fest, szül. Lud- Az Akadémia 1832. levelez, 1835. rendes, 1839.
wigsburgbau 1828 jún. 3., megh. 1901 aug. 10. fizetéses vidéki rendes tagjává, a Kisfaludy-tár-
F. Chrisiian Wilhelm tábornok és csataképfest saságis 1862. tagjává választotta. Az 1848-49-iki
íla, szintén katonai pályára lépett, majd kivált — eseményekben munkás része volt ; tagja a vmegyei
az 1866-iki hadjárat hatása alatt —
csataképeket teljhatalmú bizottságnak, az aradi sajtóbizottság-
kezdett festeni és Stuttgartban, utóbb Münchenben nak ós a kormánytól Aradon szervezett vésztör-
Piloty vezetése alatt tanult. Képei közül kivál- vényszéknek, egyúttal az országgylésen mint
nak: Lützow vadászai; Napóleon visszatérése Arad képviselje mködött, végül 1849 máj.-ban
Oroszországból; A francia lovasság megadása a kormány a hétszemélyes tábla birájává nevezte
Sedannál A nehéz lovasság rohama a rézonvillei
; ki. A szabadságharc után bujdosott, majd jelent-
csatában A württembergi gránátosezred a coeu-
; kezvén, egy ideig fogságot szenvedett, utóbb szar
illy ütközetben (stuttgarti muzoum); Pantasia; badon bocsátották és Aradra internálták. 1854-beu
Beduinok táraadása egy város ellen, stb. felszabadult a szorosabb rendri felügyelet alól és
Fabetegség, 1. Fa. kurti(«i birtokán élt. Az alkotmányosság helyre-
Fabetk, a plakátok szedéséhez való nagyobb álltával Arad városa ismét képviseljévé vá-
betket könnyebb kezelhetség okáért fából ké- lasztotta 8 1869-ig Pesten lakott. Ekkor vissza-
szítik, még pedig a fametszéshez hasonlatos el- vonult és haláláig fordítgatott. A Kisfaludy-tár-
járással. saság 1876. ünnepet rendezett írói munkáságá-
Fábián, szent, pápa (236-250). Rendezte Róma nak 60-ik évfordulójára, Arad városa pedig or-
szegényügyót, a várost 7 diakoniára osztva ós a szágos emlékünnepet tartatott tiszteletére 1885.
katakombákban többféle átalakítást végzett. De- : D
Pbb munkái Hafiz persa költ ivarijából gha-
eius császár alatt mint vértanú iialtmeg 250 jan. zelák s töredékek (Pest 1824) ; Ositián énekei. Az
20. ós a Kalixtus-katakombában temették el, ahol eredeti gael mértékben fordította (Buda 1833, 3
Rossi megtalálta sírkövét Ünnepe jan. 20. köt.); A demokratia Amerikában. Tocqueville
Fábián, bácsi püspök volt már 1085. Némelyek Elek után (Pest 1841—43, 4 köt.) ; Arad. vmegye
szerint Szent László nemsokára érsekséggé emelte leírása (I. köt., a többi kéziratban maradt, u. o.
a bácsi püspökséget, hogy megjutalmazza F.-nak 1845) ; M. T. Cicero összes levelei (idrendes soro-
Horvátország elfoglalásakor (1091) tett jó szolgá- zatban, bevezetésekkel és jegyzetekkel, u. o.
latait. De ezt a címet P. nemcsak utoljára való 1861—64, 7 köt) ; M. T. Cicero vegyes munkái,
említésóig (1103) viselte, hanem átszármaztatta I. Rhetoricumok ésphilosophicumok (Arad 1865)
az utódaira is. Tittís Lucretius darus tankölteménye a termé-
Fábián, 1. Danid, rof. lelkész, szül. Gyulafehér- szetrl (bevezetéssel és jegyzetekkel, Pest 1870)
várott 1810 júl. 8., megh. 1894 máj. 7. 1835 jan. Argonauticon (C. Valerius Flaccus hskölteményé-
nagyenyedi második pap, 1842. székelyudvarhelyi nek fordítása, Arad 1873); Rutilins Clandiiis
teol. tanár, 1844 nov. kézdivásárhelyi lelkész lett. Numetiamis vÜeirása (u. o. 1874) ; Quintus Ho-
1848-ban országgylési képviselvé választották. ratius FlacAMS a Pisákhoz írt levele a költészet-
A szabadsághai'c után menekült, de nemsokára rl (ford., u, o. 1876). Somogyi Antal Antíiologiát
visszatért s 1852-tl 1856 tavaszáig várfogságot adott ki mfordításaiból (u. o. 1874). A folyóira-
tokban jelentek meg másféle fordításai is, arab
szenvedett 1857-bün Szilágycsohon kapott lelkészi
és perzsa költktl, Frithjof svéd költtl, tov.
állomást. Irt szépirodalmi, politikai, de kivált egy-
házi irányú cikkeket. Több ízben (1840, 1869, számos éitekezése s a lapokban vezércikkei.
1871.) adott kipródikáció^üjteményeket s 1877— 3. F. István, nyelvész, szül. Tamásiban, Sopron
1878. két kötetnyi halotti beszédet. vmogyében, 1809 szept. 2., megh. Gyrött 1871
2. F. Gábor, író és mfordító, szül. Vörös- júl. 19. Iskoláit Sopronban és Gyrött végezte s
berényben 1795 dec. 28., megh. Aradon 1877 dec. pappá szentelték 1833-ban. Mint káplán mködött
8*
Fábián llÖ Fabln\

elbb Bogyoszlón, majd Széplakon, hol megismer- Verses levelezés cím alatt 1798. Pozsonyban ki is
kedett Esterházy Miklós herceg családjával, s nyomatta. Ebben olvasható az 1763-iki komáromi
elbb a hercegnét magyar nyelvre tanította, majd földindulás leírása. Nevét az irodalomtörténetben
a gyermekek mellett nevel lett. 1848-ban a ne- nem a versei, hanem az örökíti meg, hogy az ö
velségtl visszavonult széplaki hívei közé 1869. ; házánál ismerkedett meg Csokonai Lillájával.
a gyri káptalanban kanonok, majd címz. nyir- Fabian, Max, német fest és grafikus, szül.
páli prépost és fesperes lett. A Magy. Tud. Aka- Berlinben 1873 márc. 3. Tanulmányait Arthur
démiának s a finn irodalmi társaságnak levelez Kampf mellett végezte a berlini mvészeti aka-
tagja volt. A Kalevala nagyrészét lefordította. démián. Arcképeket és genrejelenetekot fest, to-
Nyelvészeti cikkei korának nevezetesebb folyó- vábbá foglalkozik könyvdíszítéssel és illusztrá-
irataiban (a Magyar Nyelvészetben, Új M. Mú- lással is.

zeumban, Bpesti Szemlében, Nytud. Közlemé- Fabiaua Buiz et Fav. növ.), a Solanaceao
nyekben, M. Akadémiai Értesitben)jelentek meg. (Ebszlfélék) család génusza 14 faja Dél-Ame-
•

Önállóan is megjelent : A
magyar szókötés sza- rikában (10 Chilében) honos Kis cserje, melyek
bályai (Pest 1846) ; A
szóelemzés és szóértelmezés termetükben az Frica-hoz hasonlítanak. Termé-
alapelvei (Sopron 1853) Mnn
nyelvtan (a M. Tud.
; sük tok. A F. imbricata Ruiz et Pav. (pichij
Akadémia kiadása, Pest 1859). nedve Chilében orvosságnak hasznáIatos,a marhát
4. F. János, kat. egyházi író, szül. Sirákon gyógyítják vele. Európai üvegházakban gyakran
1832 jan. 20. 1855 márc. 14. szentelték pappá, látható.
1858. az esztergomi papnevel tanára s lelM igaz- Fábiánháza, kisk. Szatmár vármegye máté-
gatója, 1862-ben alsószemeróui, 1874. esztergom- (1910) 1957 magyar lakossal, posta-
szalkai j.-ban,
vizivárosi, 1880. érsekújvári plébános s 1882. esz- hivatallal, u. t. Nagyecsed.
tergomi tiszt, kanonok, késbb címz. apát, 1907. Fábiánsebestyén, kisk, Csongrád vm. tiszán-
pozsonyi kanonok. Folyóiratokban s hírlapokban túli j.-ban, (1910) 1210 magyar lak.; vasúti állo-
megjelent cikkein és tanulmányain kívül néhány más, táviróhivatal, postaügynökség.
miíve önállón is megjelent Gróf Nádasdy Fé-
: Fabian Society (ang., ejtsd fébjeu szoszájUi),
: &/.

rem kalocsai érsek élete (Pest 1854) Els vagyis

; angol középosztály szocialista színezettí társulata,
Nagy Szent Gergely pápa lelkipásztorkodásának melynek legkiválóbb tagiaiSJuiiv Bernát és Sidney
könyve (u. o. 1858) A
vatikáni szent zsinat (pré-
; Webb, míg Wells, a regényíró 1909. kilépett a
dikációk, Pest 1871—72) Constitutiones dogma-
; társulatból megváltozott meggyzdése miatt. Az
ticae§§. oonciliiVaticani (Esztergom 1877); Érsek- egyesület 1883. alakult Londonban és a szocializ-
újvár hafdan és most (1888). mus eszméjének az angol középosztály körében
5. F. József, ref. lelkész s gazdasági író, szül. ezrekre men
hívokot szerzett agitációjával ós
Alsó-Örsön, Veszprém vmegyében, 1762 febr. 19., rendkívül értékes és magas színvonalú kiadvá-
megh. Tót-Vázsonyban 1825 jan. 29. 1793-ban nyaival, az ú. n, Fabian Tracts-szel, melyek a kü-
nagyszokoli, csakhamar ezután vörösberényi, ké- lönböz társadalmi kérdéseknek 1—2 íves füzetek-
sbb tótvázsonyi (Veszprém vmegye) lelkész lett, ben a legelsrangú íróktól való elemzései. A Fabian
1805-ben esperes. A természettudományoknak ko- Essays in Socialism cím nagyobb kiadványuk,
rában kiváló ismerje s müvelje s több e szakba melyet a társulat több tagja írt, a szocializmust
vágó külföldi jelesebb munkának nyelvünkre át- ismerteti meg a középosztálybeli közönséggel;
dolgozója vagy fordítója. Nevezetesebb mvei: több százezer példányban forog közkézen. A tár-
lermészeti história a gyermekeknek (Veszprém sulatnak ma 75 fiókja is van Angliában, a gyar-
1799) Természeti tudomány a köznépnek (u. o.
; matokon és az Egyesült-Államokban. Hivatalos
1803) ; A
boroknak termesztésekrl, készítésekrl hireik a Fabian News cím havi értesít<iben jelen-
és eltartásokról. Chaptal Lajos után franciából ma- nek meg. A társulat nevét í'abius Cunctatortól
gyan*a fordított (u. o. 1805) Vizsgálódó és oktató
; vette. A P. mködésének a törvényhozásiba is
értekezés a szlmvelésrl. (Chaptal, Eozier, igen jelentékeny hatása volt és általában fontos
Pannentier és Dussieux után franciából (u. o. tényezje Anglia szellemi életének. Nagy súlyt
1813, 2 köt.) Golumella Lucins Június Mode-
; helyezett a P. a várospolitikai kérdésekre is és
ratus XII könyve a mezei gazdaságrój, és egy kü- megalakította Londonban a városi ú.n.progressziv
lönös az élfákról (Pest 1819, 2 köt); Étekeltartás pártot, mely 1892-tl 1906-ig többségben volt és
mestersége (Appert után" ford., Pest 1823). Szer- London modem városi intézményeit megterem-
kesztette és kiadta a Prédikátori Tárházat (Vesz- tette. V. ö. Édouard Pfeiffer, La sociétó Fabienne
prém 1805) és a Lelkipásztori Tárházat (Pest (Paris 1911); Sidó Zoltán, A londoni P. (Huszadik
1818). Század, 1912 oki).
6. F. Juliánná, költn, szül. 1765., megh. 1810 Fábián-szllö, 1. Gyöngyszöllö.
márc. 7. Komáromban, elbb Bédi János csizma- Fabini Lajos, táborszernagy, szül. Valdhidou
diaraester, majd Balog István neje. Hogy szkös (Nagy-KüküU) 1830 aug. 26., megh. Iglszben
helyzetükön javítson, idegeneknek varrogatott Innsbruck mellett 1906 szept. 9. A 23-ik osztrák
és fkötket készített, közben Molnár Borbálának vadász-zászlóaljban végig küzdötte az 1849-iki
1793. megjelent verses könyvén fellelkesedve erdélyi hadjáratét. A trautenaui, neurognitzi és
maga is verselt. Mvészietlen és naiv költi leve- königgrátzi csatákban is kitnt vitézségével.
leket irogatott Molnár Borbálához, Gvadányi 1872 ben a kolozsvári 35-ik gyalog hadosztály
József grófhoz, Csizi István fstrázsamesterhez, vezérkari fnökévé nevezték ki. 1878-ban mint
akik leveleit verses feleletekre is méltatták. A alezredes a boszniai okkupációs hadjárat öt csa-
peleskeinótárius szerzjével váltott leveleit a gróf tájában vett részt. 1879-ben Prágában a had-
 :

Fablny 117 - Fablus

test vezérkari fnöke, s a kü vetkez évben ezredes, pesten végezte. 1875-ben középisk. tanári oklev*'-
majd vezérniagy ós 1893. már altábornagy lett. let és bölcsészetdoktori fokot nyert. Ezután 2 évig
Mint ilyen a 6-ik hadtest parancsnoka és parancs- külföldön bvítette ismereteit. Wislícenus tanárn
nokló tál)ornok Kassiln, majd titkos tanácsos. Würzburgban és Bayer tanárnál Münchenben or-
1898-ban a 102-ik számú fiyalogozrod tulajdouo- ganikus kémiai búvárkodásokat végzett, Jolly ta-
.sává s még u. a. évben táborszemaggyá nevezték nárnál pedig (szintén Münchenben) ílzikai tanul-
ki. 190é-ben mint prágai hadtestparancsnok vo- mányokkal foglalkozott. Bimsen tanárnál is dol-
nult nyugalomba. gozott Heidelbergben, ahol a platina-csoport fé-
Fabiny, 1. Ferenc, a szegedi kir. ítéltábla volt méinek elválasztására való módszereket tanul-
tilnöke, szül. Pesten 1854 júl. 22. Tanulmányai mányozta. Hazaérkezése után a József-megye-
végeztével 1877. a kincstári jogügyek igazgató- temre a kémia segédtanárává nevezték ki, a buda-
ságánál fogalmazó-gyakornok, 1878. pedig tisz- pesti egyetemen pedig a kémia magántanárává
teletbeli fogalmazó lett. Majd bírói szolgálatba képesítették. 1878-ban a kolozsvári egyetemre az
lépett és 1879. a kúrián tiszteletbeli, 1881. pedig elméleti s gyakorlati kémia nyilvános és rendes
valóságos sogédtanácsjegyz, 1883. marosvásár- tanárává nevezték ki. A kolozsvári igen célszer
helyi kir. ítéltáblai pótbíró, 1886. rendes bíró s modem berendezés kémiai intézet létesülését
lett, 1891. a budapesti kir. ítéltáblához helyezték, F. tanulmányainak és fáradozásának köszönjük.
honnan i894. kúriai bíróvá, 1901. pedig a szegedi Számos bel- és külföldi tudományos társulat tagja,
kir. ítéltábla elnökévé nevezték ki. 1906-ban nyu- a Magy. Tud. Akadémia levelez tagja, a magyar
galomba lépett és a Pesti Hazai Els Takarékpénz- kémikusok egyesületének elnöke, a kolozsvári áll.
tár Egyesületnél lett ügyviv igazgató. Fmve A : vegykisérleti állomás igazgatója. Elbb 1879.,majd
magyar kir. Curia feliilvizsgálati tamcsa által a ismét 1904. a kolozsvári egyetem mennyiség- és
sommás eljárásról szóló törvény (1898. XVIII. teiinészettudományl karának dékánjává válasz-
t.-c.) alapján Iwzott határozatoknak gyjteménye tották. A tudományos kémia sokat köszön F. mun-
(Budapest 1897—1901, 5 köt., az í— IV. kötet- kásságának. Ö szerkesztette 7 éven át a Vegytani
hez tárgymutató, a gyjteményt GotÜ Ágost foly- Lapok c. folyóiratot (1882—89) önálló tudomá-;

tatta). nyos dolgozatai nagyszámnak, melyek közül a

2. F. János Teofíl, orvos ós író ; szül. Hassá- legfontosabbak a következk A különböz fémek
:

gon (Kis-Kükülló) 1791 júl. 5., megh. 1847 nov. 30. befolyása indukált áramokra (Erdélyi múzeum-
Orvosi kiképzését Bécsben nyoi*to, hol már korán egylet kiadv. 1880) ; A vízrl, levegrl és talaj-
különös buzgalommal tanulta Beér oldalán a sze- ról, különös tekintettel Kolozsvár egészségügyi
mészetet. 1816-ban doktorrá avatták s már a kö- viszonyaira (u. o. 1882) Az ecetsavas aetherek
;

vetkez évben a budapesti egyetemen a szemészet felbomlása magasabb hömérséken (2 éi"tek. Vegyt.
uy. r. tanárává nevezték ki. 1838-ban orvoskari Lapok 1883., 1884) az azaront ós származékainak
;

dékán s az 1845—46. tíinévben rector magniflcus sajátságait behatóan vizsgálta, o nagyfontosságú

volt. A szemorvoslás tudományát olyan idben értekezései a Vegyt. Lapok 1886., 1887. és 1888.
ápolta, amikor még külföldön alárendelt szerepe évfolyamaiban jelentek meg Állandó elektromos
;

volt. Érdemei eUsmeróséül 1840. magyar nemes- áram a szén oxydálása által (Farkas Gyula, ko-
séget, 1846. pedig királyi tanácsosi címet kapott. lozsvári egyetemi tanárral közösen, Vegyt. Lapok
BQs müve: Dissert. inaug. med. de Amam-osi 1887.) c. dolgozata francia nyelven is megjelent.
(1816) tankönyve, Doctrina de morbis Oculorum, Epoly fontosak továbbá ama tanulmányai is, ame-
;

két latm kiadást (1823, 1831) ért; lefordították lyeket a molekulasúly újabb meghatározási mód-
olasz (1831), holland magyar (1837) nyelvre. Leg- szereivel végzett (V. L. 1888., Zeitschr. für physik.
.s

becsesebb azonban a tudományos egyetem ötven Chemie 1889) Uj eljárás bizonyos szerves vegyü-
;

éves évfordulója alkahnából írt dolgozata: De letek nitrogéntartalmának quantitativ meghatá-

praecipuis Corneao morbis (1830). Számos becses rozására (Erd. muzeum-egyl. értesítje Hl. füz..
kiadatlan kéziratot hagyott hátra. 1893) Stereoehemiai tanulmányok (akadémiai
;

3. F. Teofü, volt igazságügyminiszter, szül. székfoglaló 1893) A pei-turbatio hypothesise (Erd.

;

Pesten 1822 okt. 11., megh. Budapesten 1908 muz.-egyl. értesítje II. füz. 1893) Über eigentüm-
;

márc. 4. Iskoláit Pesten ós Eperjesen az evangé- liche Isomerle-Erschemungen (Zeitschr. f. physik.

likus kollégiumokban végezte, azután ügyvédi Chemie 1893). F. ezeken kívül számos igen tanul-
vizsgát tett s Pest vármegyénél vállalt szolgá- ságos, népszer eladást is tartott.
latot. 1850-ben átlépett a bírói pályára, hol las- Fabius, srégi római patrícius család, mely
sankint a legmagasabb polcra emelkedett, a leg- egyrészt sok kiváló tagja, másrészt klienseinek
több Ítélszék tagja, 1861. a visszaállított hétsze- nagy száma következtében a köztársasági Rómá-
mélyes tábla bírája, majd a budapesti kir. tábla ban a legkiválóbb szerepet töltötte be. A család
alelnöke, 1880. a kir. Kúria legfbb Itélöszékónek egyes ágainak neve Vibulanus, Ambustus, Maxi-
:

bírája lett. A parlamentben csaknem állandóan mus, Pictor stb. V. ö. Du Rieíi, de gente Pabia
Sopron városát képviselte. 1886— 1889-íg Tisza (Leiden 1856). A legkiválóbb F.-ok a következk
Kálmán kabinetjében volt igazságügyminiszter. 1. Quintus F. Vibulanus, két Ízben (Kr. e. 485
Elete ntolsó éveit szinte magánosan töltötte s ós 482) konzul, az etraszkokkal szövetkezett veji-
mint az ág. ev. egyház bányakerületének felügye- beliek ellen 480. elesett.
lje csak egyháza ügyeiben szerepelt. 2. Eaeso F. Vibulanus, három ízben (484, 481,
Fabinyi Mudolf, kémikus, a kolozsvári egye- 479) konzul.
temen a kémia tanára, szül. Jolsván (Qömör vm.) 3. Marcus F. Vibulanus, két izhen (483 és 480)
J 849 máj. 30. Egyetemi tanulmányait 1868. Buda- konzul. E három testvér hét éven át egymásután
Fabius 118 Fabó

volt konzul 481-ig leghevesebb ellenzi a plebe-

; Tarentum elfoglalásával növelte érdemeit, Scipio
jusok ama törekvésének,hogy állami földbirtok ha- torvét azonban, hogy a háború szinterét Afrikába
szonélvezetében részesedjenek. Quintus és Kaeso helyezzék át, már nem tudta helyeselni, de hasz-
vérbirák (quaestores parrieidii) is voltak, midn talanul küzdött ellene. Még a háború vége eltt
488. Spurius Cassius földosztó törvényt (lex ag- 203, halt meg.
raria) hozott, ós halálra ítélték. A P.-család 479. 7. Quintus F. PicUyr, a legrégibb római króni-
magára vállalta Veii ellen a háborút 306 tagja kás, kit a caimaei csata után (216) Delphibe
;

klienseivel együtt az ellenség ellen vonult és két küldtek a jóshely megkérdezésére. Késbb meg-
évig állta a küzdelmet. De 477. trbe csalta ket írta görög nyelven hazája történetét, melyet u
a tólnyomó ellenség és mindnyájan elestek. A legkitnbb forrásm gyanánt sokáig használtak.
családnak csak egy tagja maradt életben, ki kis- Kevés töredéke megtalálható H. Potor «Histori-
korúsága miatt még Rómában maradt. eorum Roraanorum frag-mentaö (Leipzig 1883)
4. Quintus F. Vibulavus, Marcus fla, két izben cím gyjteményében.
(467 és á65) konzul. Decemvir volt 450., ki Appiust Fableau (franc), 1. Fabliau.
követve, jogtalanul a következ évre is kitolta Fable coisvenue (franc, ejted: tóbi kónviaü
hatalmát és a decemviratus bukása után önkén- a. m. általánosan hitt mese.
tes számkivetésbe vonult. Fabliau (franc ejtsd: íabiió), vagy fableau
5. Quintus F. Maxhmis JRulliamis, korának (helyesen fablel), a középkori francia költészet
egyik legkiválóbb hse, különösen az etruszkok egyik kedvelt mfaja. A P.-k rendesen rövidebb
és szamnitok ellen tnt ki. A második szamnit vidám, st egész a trágái-ságig pajzivn tárgyú
háborúban magister equitum volt Lucius Papirius elbeszélések párosrim nyoleszótagú versekben.
Cnrsor diktátor mellett, ki t325. gyzelme elle- Pleg az alsó papságot és a parasztot gúnyolják,
nére is halálra ítélte, mivel az ö távollétében pa- míg a fpapság, nemesség és a polgárság, amely-
rancsa ellen ütközött meg. Csak P. sz atyjának, nek számára íi*attak, jobb elbánásban része.sül. Bor
a szenátusnak és a népnek egyesült kérésére bo- mellett, amikor az asszonyok már visszavonultak,
csátott meg neki. 322-ben konzultársával, Lucius hozakodtak el velük, innen a legtöbbnek cini-
Pulvius Cm'vusszal diadalt aratott a szamnitok kusan durva hangja. A legrégibb P., Richeut 1159
fölött második konzulátusa évében (310) sikere- táján íratott s egy keritönörl szól. A P. virág-
;

sen hatolt be fels Btruriába, átvágva a rémesnek kora a XIII. sz. A legutolsó F,-kat a XIV. sz. kö
hirdetett Ciminius erdn (ma Montagna diViterbo); zepén írták, összesen mintegy 150 maradt ránk,
308. harmadik konzuli évében leverte az umbriaia legjobb kiadásuk Montüiglon és Benovard, Re-
:

kat negyedik és ötödik konzulátusa alatt (297 ós cueil général des fabliaux (Paris 1872-90, 6. köt.).
;

295) legyzte a számúitokat és Sentinumnál a A P. eredetét illetleg megoszlanak a vélemények.

velílk egyesült gallusokat. 292-ben fla, Quintus A tudósok egy része (Benfey, Köhler, Paris) ke-
P., vereséget szenvedett a szamnitok ellen, al- leten : Indiában, Perzsiában, Arábiában keresik
vezéri rangban sietett tehát segítségére és a szam- bölcsjót 8 elméletüket több történet rokon mo-
nitok híres vezére, Gaius Pontius ellen fényes tívumaira alapítják. Velük szemben Bédier, Les
gyzelemhez juttatta. c(Maximus» jelzjét azon- Fabliaux (2. kiad 1895) c, munkájában az azonos
ban censori mködésével érdemelte ki S04., midn motívumok túlnyomó részét véletlen találkozás-
megsemmisítette Appius Claudius Caecusnak azt nak minsíti s a mfajt spontán alakulásnak veszi.
az intézkedését, mely a fölszabadult rabszolgákat A P. a modem irodalomra nagy hatással volt.
az összes tribusokba bebocsátolta, miáltal a nép- Boccaccio, Bandello, Chaucer, Rabelais, Lafon-
gylések a plebs hatabnába kerültek. Evvel szem- taine,Moliére többször P.-kból merítik az anyagot.
bon és tiszttársa, Publius Decius, csak a négy Fabó.l. J.wíírá5,egyházi és szépirodahni tró, szül.
városi tribust nyitotta meg nekik és így befolyá- Losonczon 1810 márc. 10., megh. Agárdon 1874
sukat nagyon leszállította. márc. 18. Tanult Pozsonyban az evang. teológián.
6. Qmntus F. Maximus Verrucos^is Gunctaior, 1833-ben losonczi tanár, két év múlva agárdi lel-
nagyatyjával(í'.5.)együttcsaládjánaklegkiválóbb kész, egj'^házker. fjegyz s bíró. Az Akadémia
alalga. Öt izben volt konzul, kétszer diktátor, 1864 jan. 20. levelez tagjának választotta. Ne-
sokáig princeps senatus Hannibál ellen küzdve vezetesebb munkái: Vallásos dtnéUcedések pro-
;

a haza pajzsa nevét kapta, épúgy, mint Marcellus testánsok számára (1861) Manumenta Evange- ;

volt a haza kardja. A második pún háborúban a licorum Aug. conf. in Hungária historica (186Í—
trebiai és trasimenusi csata után 217. diktátor lett 1873, a magyarországi ev. egyház emlékeinek
és a gyztes pún vezér ellen gueriUa harcot foly- gazdag forrásgyjteménye); Rajzok a magyar
tatott, csatát óvatosan került, s ezért kapta a protestantizmus történetébl (1868) A magy. és
;

Cunctator {=^ késedelmezö) jelzt. A nép nem is- erdélyorsz, mindkét vallású EvangeUkusok ok-
merte fel eljárásának helyes voltát, s midn egy mánytárai. (1869) Vitnyédy István levelei (1652-
;

izben a magister equitum, Marcus Minucius —64. két köt. 1871) Az 1662-iki országgylés
;

Rufus, P. távollétében sikeres ütközetet vívott (Budapest 1873) Beythe István életrajza (aka-
;

Hannibál ellen, ezt hasonló jogkörrel ruházta fel. démiai székfoglaló értekezés, u. o. 1864) Cigány ;

Persze csakhamar Hannibál trébe került ós ha adomák, közU Vigh Dezs (Pest 1858); ^iz 1662-iki
P. nem siet segítségére, bizonyára elpusztul. Mi- országgylés (1873) Adalékok Gzvittingerhez
;

után P. a diktatiiráról lemondott, megváltozott a Abaíi Figyeljében. Egyik álneve Garády ana-
rómaiak hadi taktikája ós ennek a cannaei ve- gramma Agárdiból.
reség volt a következménye. A háború folyamán 2. F. (családi nevén Frenkel) Bertalan, zenei
még háromszor (215., 214. és 209.) lett konzul, és író. szül. 1868 máj. 25. Taktakenézen (Szabolcs
 5
;

Faboteryakorlatok 119 — Fabrettl

vm.). Budaposteu jogot végzett és ügyvéd lett. tott s nem mindig logikus, akár csak maga a való
Zenetörtt^nettel 1900 óta foglalkozik, s száznál élet, de azért sok költészet nyilatkozik meg ben-
több értekezést írt kölönbözó folyóiratokba és nük. Pályáját egy kötet verssel Feuilles de lierre
:

iiirlapokba. Önálló mvei magyar népdal ze-

: A (1853) kezdte. Legjobb regényei Les Courbezon :

nei fejldése (1908) Erkel-Emlékkönyv (1910).

; (1862) Le chevrier (1867) L'abbé Tigrane (1873)
; ;

Német füzetei Rhythmus und Melodie der türki-

: Bamabé (1875) Mon Oncle Célestin (1881) Luci-
; ;

schen Volkslieder (ktilön lenyomat a Keleti Szem- fer (1884) 8 az önéletrajz jelleg Ma vocation
lébl); Haydn in üngarn (1909). Munkatársa e (1889). Parisban 1903., szülhelyén 1906. állítot-
Lexikonnak is. tak szobrot emlékének. V. ö. Jules Lemattre, Les
Fabotgyakorlatok, 1. Botgyakorlatok. contemporains (Paris 1887) ; F. Brun, Un flls de
Fabova hegység, az Oszti'oszki-Vepor hegység Lauguedoc, P. P. (u. o. 1904).
BK.-i tagja, moly Zólyom ós Gömör vármegyék 3. F., Frangois Xavier, francia fest, szül.
határán emelkedik. É.-on a Garam völgye, K.-en a Montpellierben 1766 ápr. 1., megh 1837 márc. 16.
Sumjácz-Mm-ány-Tiszolczi völgyelés, Ny.-on a Ro- Coustou és Dávid tanítványa volt. 1787-ben elnyer-
kozna patak völgye határolja s az utóbbi és a Ti- vén a Prix de Rome-ot, Olaszországba ment és év-
szolcz felöl nyíló Furmaniecz völgy közti nyereg tizedeket töltött ott. Klasszicista irányú történeti
(865 m.) választja el a Vepor hegységtl. A hegy- festményeinek és arcképeinek nagy része az ál-
séget a hlronovecz és Srebemi völgyei közti 1007 tala szülvárosában alapított F.-muzeumban van
m. magas nyereg két részre osztja, a Ny.-iban a egyesítve.
legmagasabb csúcsok a Fabova hola (1441 m.), ii'ó, szül. Rodezban 1842
4. F., Joseph, francia
Lesnik (1398 m.) és Szkalka (1379 m.), a K-inek Tanári pályára lépett és a filozófia tanára
dec. 10.
legjellemzbb része a Mvrányi fensik, mely- volt. 1881. rodezi képvisel lett, 1894-1903-íg pe-
nek legmagasabb pontja (Kljalc) 1391 m. magas. dig a szenátus tagja volt.L'École de Thomme et du
Tömeges, de mély völgyektl szeldelt hegység, citoyen címmel több ifjúsági iratot adott ki, me-
melynek belsejében csak kevés emberi lakás van. lyek közül Washington, libórateur de l'Amérique
A hegységet nagyobbára erdségek borítják, de ós Jeanne d'Arc, libóratrice de la Francé (új kiad.
a magasabb tetkön és gerinceken havasi lege- 1894) a legnépszerbbek. 1890. a Chatelet-sziu-
lk is találkoznak. A P.-ot leginkább a mész tö- házban eladatta Jeanne d'Arc c. 5 felvonásos
meges fellépése jellemzi. drámáját, összegyjtötte a hsnre vonatkozó hi-
Fabr., természettudományi nevek mellett vatalos okiratokat, melyeket Procös et condam-
Fabricius Johann Christian (1. o.) és Fabridus nation de Jeanne d'Are(új kiad. 1894) és Procéa
Otho (1. Fah.) nevének rövidítése. de réhabilitation de Jeanne d'Arc (1888, 2 köt.)
Fabre (ejtsd fábr), 1. Émile, francia drámaíró, címmel tett közzé.
:

szül. 1870 (mások szerint 1874.) Marseillebon egy Fabre d'Églantine (ejtsd fábr dégiantin), Phj-
; :

ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott szülvárosá- lippe Frangois Nazaire, francia vigjátékíró és
ban, majd összeköttetésbe lépett Antoine-nal, a forradalmár, szül. Carcassonne-ban 1755 dec. 28.,
párisi szabad színpad megteremtjével, akinek lefejezték 1794 ápr. 5. Diderot meg Beaumarchais
színpadán L'argent c. modern erkölcsrajzával szellemében számos vígjátékot írt (Le Phílinte de
(1895) nagy sikerrel lépett föl. Nagy tetszést ara- Moliere, L'íntrígue épistolaire, Les précepteurs
tott finom politikai szatírája: La víe publique stb.). A konventben a király halálára szavazott
<1901); Balzac Ménage d'un garzon c. regényét és a jólétbizottságnak is tagja volt. Ö indítvá-
viszi színpadra La rabouilleuse (1903) c. darabjá- nyozta a maximumot és készítette az új köz-
ban a modern pénzvilágot festi a Les ventres do- társasági naptárt. Barátjával, Dantonnal egjnitt
;

rés (1905) és La maison d'argile (1907). Ugyan került a vérpadra. Hátrahagyott munkái, Ouevres
e körben mozog Les vainqueurs (1908) c. szín- posthumes et mélées, 1803. jelentek meg. Életraj-
mve, melyet a Nemzeti Színház is eladott A zát megírta újabban Poumel a Revue des ques-
gyztesek címen (1909), Gábor Andor fordításá- tions historiquesben (54. köt.).
ban. Legújabb darabja César Birotteau (1910), Fabretti, 1. Ariodanteo\&?,A történetíró és régi-
Balzac hasoneímú regényébl van átdolgozva. V. ségbúvár, szül. Perugiában 1816 okt. 1., megh.
ö. Lemattre J., Impressions de théatre IX. (Paris 1894 szept. 15. Turinban. Perugiában a régiség-
1896). tan egyetemi tanára, utóbb Turinban a régiségi
2. F., Ferdinánd, firancia regényíró, szül. Béda- múzeumnak igazgatója lett, 1889 óta pedig
riouxben (Hérault) 1830. megh. Parisban 1898 szenátor volt. Fbb mvei Biografio dei capitani :

febr. 11. Papnak készült, majd Parisba kerülve, venturieri deli ümbria (Montepulciano 1842-46,
orvosi tanulmányokkal foglalkozott s végül telje- köt.) Corpus inscriptionum italicarum antiquioris
;

sen az irodalomnak szentelte idejét. 1883 óta a aevi (Torino 1867 és 3 pótkötet) Analógia delle ;

Bibliothéque Mazarine re volt. P. a naturalista antiche lingue italiche con la greca, la latina e
regényírás egyik legkiválóbb képviselje, aki col dialetti viveuti (Firenze 1866) 11 mnseo ;

porapás megfigyelnek s mély eraborismornek d'antichitá di Torino (Torino 1872); Cronache

bizonyult. Fleg egyházi körökbon játszódó tör- della cittá di Perugia (2 köt. 1888).
téneteibon a papság különféle típusait, sajátos 2. F., Rafaello, olasz régiségbuvár, szül. Ur-
szenvedélyeit ö rajzolja a legtöbb élethséggel s binóban 1619., mh. 1700 jan. 7. Jogot tanult, majd
liens igazsággal valamennyi modem francia re- a klasszikusokkal foglalkozott. Késbb a szent-
gényíró között. Kitnen festi a Cévennesek vad szék kincstárosa, majd pápai követ lett a madridi
szépségeit s népének egyszer életét is. Regé- udvarnál. Rómába visszatérve, Judox Appellatio-
nyei szerkezetileg gyöngék, cselekvésük vonta- num in Capitolio lett, VIH. Sándor pápa alatt
 ; ;-

FábrI — 120 Pabricius

Secretario de memoriali, XII. Ince alatt pedig az társainak kiváltásáról. Pyrrhos veszteget aján-
angyalvári levéltár igazgatója. Munkái De aquis
: latát, hogy Rómával elfogadható békét eszközöl-
et aquaeductibus veteris Eomae dissertationes jön ki, visszautasította és még az elefánttól sem
trés (Paris 1680) De columna Trajani syntagma
; ijedtmeg, mikor ezt Pyrrhos egy függöny melll
(Róma 1683, 2. kiadás 1790) Inscriptionum an-
; elléptette. 279-ben Asculum mellett harcolt. 278-
tiquarum, quae in aedibus patemis asservantur ban másodízben lett konzul, s ekkor ajánlkozott
explicatio et additamentum (u. o. 1690). Életét neki Pyrrhos orvosa, hogy urát megmérgezi. De
Rivieri bíbomok Irta meg a Crescimbeni Vite degli F. az árulót kiszolgáltatta, mire Pyrrhos hálából
Arcadi iUustri-jában és Marotto a Fabroni Vitae az összes római foglyokat elbocsátotta. Mig Pyi-
Italorum-jában. rhos SziciUában harcolt, addig F. folytatta a hábo-
Fábri Gergely, ág. ev. szuperintendens, szül. rút a samnitok, lucanusok, bruttiumiak és tarén
Hrnssón (Gömörm.) 1718 márc. 6., megh. Eper- tumiak ellen. A római hagyományban úgy élt.
jesen 1779 ápr. 4.Késmárkon 1742 márc. a gim- mint a becsület és igénytelenség mintaképe, ki
názium aligazgatója, majd Eperjesen 1749. a kol- nagy állása mellett szegényen halt meg.
légium rectora, 1767. tót lelkész lett. 1774 aug. Fabricius, 1. János, nyomdász, 1597. vette át
3. a tiszai egyházkerület szuperintendenssé vá- elde és mestere Orato János nagyszebeni mhe-
lasztotta. Számos alkalmi verset s egy pár egy- lyének vezetését. Mindjárt a következ évben
házi irányú munkát irt, részint latin, részint tót közre is bocsátott néhány nevezetesebb munkát
nyelven. és újabb betkkel szerelte föl mhelyét. Mindezek
Fabriano, város és püspöki székhely Ancona dacára a már hanyatlásnak indult nyomdát nem
olasz tartományban, a Giano mellett az Apenninek volt többé képes új életre ébreszteni s az hamaro-
egyik kedves völgyében, vasút mellett, (i9oi) 8900, san véget ért.
mint pol. község 21,096 lak., papir-, pergament-, 2. F. János, ev. tanár, szül. Dobrán (Árva vm.
br- és puskaporgyártással ; érdekes templomok- 1635., |megh. Nagyszebenben 1675 szept. 22.
kal Gentile da F. festnek szülvárosa. A XVI.
; Hazatérve a külföldi egyetemekrl, Breznóbányán,
8z, els felében itt szép fayenceokat készítettek. majd Kassán kapott tanári állást. Itt nemsokára
Jegyük H bet. A F.-i faycnce-festk híres mes- viszályba keveredett a jezsuitákkal és saját elöl-
terek után, nevezetesen Marc Antonio Raimondi járóival is. 1672-ben elhagyta Kassát s Erdélybe
után dolgoztak. vándorolt,hol a nagyszebeni gimnáziumban kapott
Fabriano, Gentile da, olasz fest, 1. Gentüe da tanári állást majd az intézetnek igazgatója lett.
;

Fabriano. Munkái: De Ubiquitate Universalium (Magdo-

Fabrica (lat.) a. m. mhely, eredetileg kovács- burg 1665); De unitato sensus literalis cujusquo
mhely. F. ecclesiae az egyházi vagyon az a része, dicti Scripturae Sacrae (Lcse 1667); Bxamen dis-
mely a templomok fenntartására és az istentisz- cursus P. Helovitii (u. o. 1667). Dissertatio apo-
telethez sziUíséges szentelt tárgyak beszerzésére logetica .... in qua Theses Matthiae Sám- . . .

és fenntartására van rendelve. bár examinantur

. . . (u. o. 1669); De distinc-
. . .

Fabrice, Georg Friedrich Alfréd, gróf, szász tionibus voluntatis Divinae (u. o. 1669); SoUdis-
táboi nok és hadügyminiszter, szül. Quesnoy sur simus coelestis Veritatis Malleus (Kassa 1670,
Deule-ben (Lille-nél) 1818 máj. 23., megh. Drezdá- 2. kiad. Brassó 1674) Adamas coelestis Veritatis
;

ban 1891 márc.25.Részt vett a schleswig-holsteini (Brassó 1674).

háborúban, 1853. rnagy lett a törzskarban és 3. F. (Tolnai) lamás, prot.lelkész,születési évét
1863—64. Holsteinban a német szövetség részérl nem tudjuk, megh. Sárospatakon 1599. Eperjesi
mozgósított csapatokat vezényelte. Az 1866-iki tanár, a Thökölyek késmárki udvari papja, majd
háborút mint a trónörökös törzskari fnöke küz- sárospataki református lelkész lett. Munkái Dis- :

dötte végig. A békekötés után hadügyminiszter ceptatio de quaestiono an imagines in templis vei
lett. Ez állásban rendkívül sok nehézséggel kellett etiam privátim ad usum sacrum sljit tolorandae?
megküzdenie és egyik f érdeme, hogy a gyakran (Debreczen 1594) Bxarmatio Scuti Laniani (u. o.
;

ellentétes porosz és szász érdekeket tapintatosan 1597).

ki tudta egyenlíteni. Az 1870-iki francia háborúban Fabricius, 1. Dávid, teológus és asztronó-
a XJI. hadtest hadjutaléki kerületének fökormány- mus, szül. Esensben (Ostfriesland) 1564., megh.
zója volt. A frankfurti béke után is Franciaor- Ostelbcn 1617 máj. 7. F. a cethal csillagképében
szágban maradt, mint az okkupáló-hadak fvezére egy változó és az Ophiuchus csillagzatában egj'
ós a németbirodalmi kancellár helyettese. Ez új csillagot fedezett fel.
állásban a kommün leveretésében is közremlíö- 2. F., Ernst, filológus és archeológus, szül.
dött. 1876-ban az államtanács elnöke, lovassági tá- 1857 szept. 8. Darmstadtban. 1882—85. és 1888.
bornok és báró lett. 1884-ben megülte katonai szol- Kieperttel tanulmányutakat tett Olaszországban,
gálatának 50. évfordulóját, mely alkalommal örö- Görögországban,Kis-Ázsiában,részt vett a perga-
kös grófi rangot nyert. moni ásatásokban s Kréta szigetén Halbherrel
Fabricins, Gaius F. Luscinm, bátorságáról, fölfedezte a híres gortyni feliratot és az idahegyi
hazaszeretetérl és becsületességérl híres római Zeüsz-barlangot. 1894-ben tanár lett a freiburgi
hadvezér. Mint a Kr. e. 282. év konzula sikerrel egyetemen. 1897 óta, mint a birodalmi limes-bi-
harcolt a samnitok, lucanusok és bruttiumiak zottság tagja, ennek közleményeit szerkeszti ön- ;

ellen s az utóbbiak ostroma alól Thuriit fölszaba- álló mvei Theben (1890)
: Die Entstehung der;

dította. 280-ban részt vett a Heraklea mellett römischen Limesanlagen üi Deutschland (1902)
vívott szerencsétlen csatában és Tarentumban Besitznahme Badens durch die Römer (Heidel-
I

mint követ alkudozott Pyrrhosszal elfogott honfi- berg 1905).

!
 ;

Fabriclus - 121 — Fabriczy

S.F., Georg {voltakép Goldschmied), német tu- márc. 3. Kopenhágában, Leidenben, Edinburgh-
dós, újlatin költ, szül. Chemnitzben 1516 ápr. ban, a szászországi Freibergben és Upsalában ta-
23., megh. 1571 július 17. Melssenben, hol 1546 nult, utóbbi helyen Linné tanítványa volt. Elbb
óta a fejedelmi Iskola rektora volt. II. Miksa csá- Kopenhágában a gazdaságtan, majd 1775. Kiéi-
szái' a speierl országgylésen 1570. poéta laurea- ben a természetrajz tanárává nevezték ki. Nev.
tusszá koszorúzta s nemesi rangra emelte. Latin mvel Systema entomologlao (Kopenhúga 1775,
:

költeményei Itinerum liber unus (1550. olaszor- újabb kiad. 1792—94, 3 köt. pótléka 1798 jelent
;

szági útjának leírása), Roma (1551), Poematum meg); Philosophia entomologica (u. 0. 1778); Spe-
sacronim librl XXV (1567). Kiadta Horatiust cies insectorum (Hamburg és Kiél 1781, 2 köt.)
(1555) ós Verglllust (1561), s mint udvari történész Genera insectorum (KioI 1777); Sy.stoma Eleu-
megírta a szász hercegségek történetét (Res Mis- theratorum (u. o. 1801, 2 köt.).
nicae 1569, Res Germaniae et Saxonlae momora- 9. F., Otfw, 1. Fab.
|. blles, 1609; Saxonia Ulustrata, 1607). Levelezését Fabricius-féle mirigy, fiatal madarak kloaká-
*
kiadta Baumgarten-Crusius (1845), aki életét is jának függeléke. Hámjából tszk keletkeznek,
megírta De ü. F. vita et scrlptls (1839).
: amelyekben a hámsejtek átalakulnak nyiroksoj-
4t. F., Hieronymus de Aquapedente, olasz ana- tekké. Mködése a fiatal madárban és az embrió-
tómus és sebész, szül. Aquapedenteben 1537., ban fontos, valószínleg a nyiroksejtek képzésé-
megh.1619 máj.23. Pádovában tanult ós 1562. u.o. vel áll kapcsolatban. Kifejldött madárban ol-
az anatómia és sebészet tanára lett. Számos bonc- csenevészedlk.
tani fölfedezése és sebészi munkái nevét halhatat- Fabriczy (Fahricius), 1. András, ev. lelkész és
lanná tettók. Legnagyobb érdeme azonban, hogy író; szül. Pazdlcson (Zemplén vm.) 1751 aug. 20..
olsó volt, aki összehasonlító boncolástani, illetve megh. Poprádon 1830 jún. 23. 1784. N.-Lomnlczra
összehasonlító fejldéstani tanulmányokat vég- (Szepes vm.), 1789. Poprádra hívták meg lelkészül.
zett. Idevágó munkája De formato foetu (Vene-
: Berzevlczy Gergely vU. felügyelvel a tiszai
zia 1620) állandó érték marad. evang. kerület egyházrendezését, az ú. n. Fdb-
5.F. llildanm, tulajdonképen Wilhelm Fabry, riiry-Berzevidana coordinatiót készítette. 1810-
német sebész, szül. Hildenben 1560 jún. 25., megh, a XIII szepességi város alesperesévé, 1813. fes-
Bemben 1634 febr. 14. Mint berni városi orvos peressé választatott meg. Munkál Das Verlan-
:

nagy szolgálatot tett a sebészetnek azzal, hogy gen der Frommen nach d. Hause des Herm (1785,
az anatómia tanulását hangoztatta. A sebészetet Lcse); Gradus consangvlnitatis et afllnitatls
olyan magas fokra emelte, hogy sokan mentek Aug. et. Helv. confessloni addictls In Hungária
hozzá tanulni. Munkál Nutz und Nothwendigkeit
: prohibiti (Kassa 1814) Coordinatlo rel rellglo-
;

dor Anatomoy (Bem 1624); Observationum et nalis ecclesiasticae aug. conf. (Lcse 1815) stb.
curationum chlrurglcai*um centuriae (Lyon 1641, 2. F. Kornél, mvészettörténész, szül. Lcsén
Genf 1669, Strassb. 1713); De conbustionibus etc. 1840., megh. 1910 okt. 5. A bécsi, karlsruhei és
(Basel 1607) Llthotomia veslcae (u. o. 1626), stb.
; zürichi poUtochnikumokon végzett tanulmányok
6. F., Johann, asztronómus, P. Dávid fla, szül. után a württembergl, majd a magyar államvas-
Resterhaavoban 1587 jan. 8., megh. valószínleg utak szolgálatába lépett, 1876. azonban lemondott
1615. Híressé vált a napfoltok és a Nap tengely kö- állásáról és teljesen mvészettörténeti tanulmá-
rüli forgásának felfedezése által (1610 dec.). B nyoknak szentelte magát. Állandóan Stuttgartban
felfedezését leli'ta a Narratio de maculls in sole majd Tübingenben telepedett le,de igen sokat uta-
observatis et apparente earum cum sole conver- zott, kivált Olaszországban, melynek müvészoto
siono (Wittenberg 1611) cím
munkájában. tanulmányainak legfbb tárgya volt. Exakt ku-
7. F, Johann Albert, német irodalomtörténész, tatáson alapuló dolgozatainak igen nagyszáma
teológus és polihisztor, szül. Lipcsében 1668 nov. jelent meg német és olasz folyóiratokban. Ön-
11., megh. 1736 ápr. 30. Hamburgban. Lipcsé- állóan megjelent mvei: Filippo Brunelleschi
ben tanult, 1693. Hamburgba költözött, hol 1699- (Stuttgart 1892) II codlce dell'auonlmo Gaddi-
;

tl glnmázlumi tanár, 1708— 11 -lg a Johanneum ano (Firenze 1893) Die Handzelchnungen Giulia-
;

rektora volt. Sokoldalú tudós, a görög-latin iroda- nos da Sangallo (Stuttgart 1902) Medalllen der
;

lomtörténet megalapítója. Idevágó légion tosabb Itallenlschon Renaissance (Leipzig é. n.). A M.

mvei Bibliothmi graeca (1705—28, 4 köt, foly- Tud. Akadémia, melynek 250,(XX) koronát meg-
:

tatta Harless 1790—1809, 12 köt. s indexet adott haladó alapítványt tett, 1903. tiszteleti tagjává
hozzá 1838), Bibliotlieca latina (1697, átdolgozta választotta.
Emesti, 1773, 3 köt.), BMiotheca latina mediae 3. F. /SámMeZjogtudós,szül.Poprádon 1791 márc.
et infimae aetatis (1734—86, 5 köt. a befejez 6. 18., megh. Lcsén 1858 márc. 18. Az ügyvédi ké-
kötetet Schöttgen adta hozzá 1754 s újra kiadta pesítésmegszerzése után(1810)Toma vmegj'e szol-
Mansl, Padova 1754 újabb kiadás Firenze 1858, gálatába lépett, majd 1818. Szepes vánnegye
;

6 köt.). Továbbá: Bibi ecdmastica (17 18); Bibi táblabírája és 1828-lg jegyzje volt. Az 1848-a.s
antiquaria (1713, 3. kiad. 1760) Codex pseudo- minisztériumban közoktatásügyi miniszteri taná-
;

epigraphicus Veteris Testamenti (1713, 2 köt., 2. csos volt, a szabadságharc után pedig Lcsén ügy-
kiad. 1722-41). Kiadta Sextus Empirlcust, Cas- védeskedett. 1832-ben a M. Tud. Akadémia tagja
slus Diót és több egyházatyát. Életét és mkö- lett, az ág. ov. egyházban Is magasabb tisztséget
dését megírta veje, Reimarus De vita et scrlptls viselt. Jogi mvel: Blementa juris criminalis
:

J. A. Fabrlcli (Hamburg 1737). hungarici (1819); Manuale procuratorum (1828).

8. F., Johann Christian, dán entomológus, szül. moly utóbbi több kiadást ért. Egyéb mvel közül
Tondemben 1743 január 7., megh. Kiéiben 1808 említést érdemel Berzoviczy-nemzotség elidojo
:
Fabrikál 122 Fabvior

(1819) ; Berzeviczy Gergely életírása (1822); Sze- Fabula (lat.) a. m. mese, monda, kivált a szín-
pes megyérl nemzetgazdasági tekintetben (1823) darab meséje, színdarab. —F. paüiata, a ró-
stb. maiaknál görögbl fordított v. átdolgozott vígjá-
Fabrikál (lat.), vmit elkészít, különösen fu- ték, melyben a történet és jelmez is görög (t. i.
rással-faragással, ügyeskedve gyárt valamit. paUium). Ellentéte a római tárgj'ú s római öltö-
Fabritius, 1. Gyz, m. kir. honvédezredes, zetben (tóga) eladott F. togata. Ez aztán lehe-
3ZÜ1.1855.,megh. 1909 szept. 22. Budapesten. Régi tett F. praetexta v. praetéxtaia, ha praetextába
magyar nemes családból származott. 1872-ben azaz bíborszegély tógába öltözött királyok és f-
lépett be a honvédségbe 1895. rnaggyá, 1900.
; emberek szerepeltok benne F. trabeata, ha lovagi
;

alezredessé nevezték ki, 1903. pedig ezredessé s köpenyegbe, trabeába öltözött lovagok, F. taber-
az 1. budapesti honvédgyalogezred parancsno- naria (a m. bolti), ha alsóbb néposztálybeliek vol-
kává. Neki kellett teljesítenie 190ö febr. 19. azt tak a személyei. —
F. docet ez a mese azt ta-
:

a feladatot, hogy miután az országgylést fel- nítja, az a tanulsága. — Fabidüta, mesekölt. —

oszlató királyi leirat felolvastatását Rakovszky Fabulaiorium, társalgószoba a középkori kolosto-
István képviselházi alelnök megtagadta, Nyiry rokban. -— Fabulosus, mesés, mesében gazdag.
Sándor altábornagy kir. biztos parancsából bevo- Fabula János, Kreutzer Lipót (1. o.) írói ál-
nult egy honvédcsapat kíséretében a képviselház neve.
üléstermébe, ahonnan akkorra a képviselk már Faburkolat, utcák burkolására szolgáló fa-
eltávoztak, s ott felolvasta a feloszlató királyi kocka, melyeket bütüjökkel az út fólületére mer-
rendeletet. Ezután nemsokára a pozsonyi 73. hon- legesen egymás meUé állítanak. Leginkább vala-
vód-gyalogdandár parancsnokává nevezték ki, de mely olcsóbb fából, luc- v. erdei fenybl, pitch-
idegbaja miatt kénytelen volt szanatóriumba vo- pine (amerikai szurok F.), esetleg bükkfából ké-
nulni, ahol hosszú szenvedés után meghalt. szülnek. Legjobb volna erre a tölgyfa, de mert
2. F.Károly, erdélyi származású szász történet- ez drága, nem szerepel. Az elbbi fákat csekély
író, szül.Szászvároson 1826., megh. Budapesten tartósságuk miatt és arra való tolóntettel, hogy
1881 a Siebenbürger Bote-t,
febr. 2. Szerkesztette a fa tartóssága ott, hol örökösen nedvességnek
majd tanár lett szülvárosában, 1865. pedig pap van kitéve, kevés, korhadást gátló anyagokkal
Szász-Apoldon, de 1870 óta többnyire Budapesten telíteni kell. Legjobb telítszer a kreozottartalmú
tartózkodott egész haláláig. Volt képvisel is a ; kátrányolaj v. a fenygyanta volna. Ezek azon-
M. Tud.Akad.levelezö tagjává választotta. Munkái ban a F.-ot annyira megdrágítanák, hogy más bur-
közt feiomlítendök Segesvár történetérl szóló koló anyagokkal nem volna képes versenyezni.
közleményei (Archív f. siebenbg. Landeskunde, A P. azonban, midn az 15 cm. magas kockákból
1853— 79.\ a Krausz-krónika kiadása és Pem- áll, a forgalom nagysága szerint 6—18 év alatt
pflinger szász gróf óletrííjza. (V. ö. Kozma
Márk mechanikailag annyira elkopik, hogy ki kell cse-
Ferenc, Emlékbeszéd F. felett. Akad. Emlékbe- rélni és így telítése fölösleges. Nálunk is alkalmaz-
szédek.) ták az Andráásy-úton, a Fürd-utcában és a hi-
Fabró írewnA;,gyorstró,szül.l866.Borbátvízen. dakon. A legszilárdabb alapozás szilárd betonréteg
1886-ban belépett mint gyakornok az országgyíi- vízlefolyásokkal. A kockákat egymástól 10 mm.-
lésí gyorsirodába, hol fokozatos haladással 1911. nyii-e el kell állítani, hogy azok a víz behatása
gyorsírófelül vizsgáló lett. 1905-ben megalapította folytán elálló fadagadás allíalmával a fólületböl
a Gyakorló Gyorsírók Társaságát, melynek jelen- ki ne emelkedjenek. Franciaországban svéd feny-
leg is elnöke. Szerkesztette a Gyorsírászati La- féléket telítve, Londonban hasonlót, de gyakran a
pokat, késbb az írás cím gyorsírási lapot. Kez- rendkívüli tartós Yarah-fát (Kelet-India) használ-
deményezésére létesült a Nemzetközi Gabelsber- ják, A komprimált aszfalt ers versenye aP.-nak.
ger Gyorsíró Szövetség, mely Budapesten 1896. L. még Burkolat.
mondotta ki megalakulását a millennium alkalmá- Fabvier (ejtsd íhyié),Charles Nicolas, báró, fran-
:

val tartott els kongresszusán. Erdeme, hogy a cia tábornok és flihellén, szül. Lotharingiában
felsöbbfokú gyorsírás továbbfejlesztésébe a mo- 1783 dec. 15., megh. Parisban 1855 szept. 15. Mint
dern lélektani búvárlatok eredményeit vitte bele. tzértisztet 1807. Napóleon több tiszttársával
Fabronz, bronzozott, aranyozott, képkeretekés együtt Törökországba küldte az angol hadihajóraj
.szobadíszek készítésére használt fa. Ugy állítják által fenyegetett Konstantinápoly megvédésére.
el, hogy a kellképen simított, aranyalappal el- Késbb Gardanne tábornokot Perzsiába Idsérto.
látott fatárgyat sellak-oldattal kevert bronzpor- Hazájába visszatérvén, részt vett a spanyol, majd
ral vonják be s aztán fényezik. az 1812. évi orosz hadjáratban s itt Moszkva mel-
Fabry, Willielm, 1. Fabricitis. lett súlyosan megsebesült. 1823-ban Spanyolorszá-
Fábry Ignác, kassai püspök, szül. Sátoralja- gon át Görögországba ment, hogy a szabadság-
újhelyen 1792; júl. 28., megh. 1867 jan. 25. Teo- harcban részt vegyen. Visszatérte után a francia
lógiai tanulmányait Pesten végezte. 183^-ben Lo- expedíciót kisérte Moreába, hol minden tevékeny-
novics püspök mellé a csanádi aulába került, ségét a görög nemzetrségnek rendes hadse-
majd püspöki helynök lett s mint ilyen a szabad- reggé való átalakítására fordította. 1829-ben
ságharc idején hazaílas magatartásiéval tnt ki, megint visszatért Parisba, résztvett a júliusi for-
melyért utóbb Nagy-Váradon törvény elé állították. radalomban, azután a párisi nemzetrség törzs-
1852 óta kassai püspök volt, egyházi és hazafias karának fnöke lett. Az 1848-iki forradalom után
célokra sokat áldozott és megkezdte a székes- az ideiglenes kormány konstantinápolyi követté
egyház restaurálását. nevezte ki; késbb pedig a képviselház tagja
Fabsich József, 1. FabcMch. lett, melyben a konzervatívokhoz csatlakozott.
Fao. 123 Fácánkakuk
Müve Journal
: dos opérations du VI. corps pen- alatt költ ki. Húsa szintén igen ízletes. - Egyike
dant campagno de 18H en Francé (Paris a legszebb fácánoknak a gyémánt- v.Amhersifácán
la
1819). V. ö. Debidour, Le géiióral F. (Annales de (Fhiisiamis Amherstide Leadb.). A hímnek 90
l'Est, 1887 8 köv.). cm. hosszú szürkésíehér, feketén haránt rovátkolt
Fac. (lat.), Faciehat.
1. farktollai vannak, fejbóbitája fekete, ezüstszín,
Fav>ade (franc, ejtsd fáaz&d),
: a. ni. homlokzat. sötéten csíkolt tollgallérral, nyaka, háta és a
Fácán, 1. Fácánfélék. fels szárnytollak világos aranyoszöldek, farktöve
Fácánía, a Brosimuoi Aubletli fája, 1. Bro- aranysárga, evez tollai bamásszürkék, hasa fe-
.titnum. hér, szeme aranysárga, csre és lába sái^a. Kina
Fácánfélék (Phasianiaae ; 1. a szines Icépmel- ós Tibet magasabban fekv hegyes vidékein él.
lékletet), a Tyúkalakú niiuiarak (Gcdiiformes) Állatkertekben tartják. Ezeken kívül Európában
londjébü tartozó madárcsahíd. Arcuk többnyire állat- és vadaskertekben tartják még az örvösfá- :

csupasz, fejük börtarajjal, börlebenyekkel vagy cánt (Fh. torquatus Gm.), a tarkafácánt (Fh. ver-
toUbokrétával diszítt^tt. Csrük, lekerekített szár- sicolor Vieiir), a hosszufarkú királyfácánt (Fh.
nj'uk és csupasz csüdjUk küzéphosszuságú, farkuk reevesi Gray.), melynek 4 középs farkkormány-
ékalakú, t{»stük különben karcsú. Hímek és ns- tolla 2 m. hosszú, a rézfácánt (Fh. Soemmerringii).
tények nagyon különbözk. Egyesek tollpompá- a nionánl v. ékesfácánt (Jjophophorus impeyanus
jukkal tnnek ki. Körülbelül 72 faja ismeretes. Lath.), mely pompás fény tollazatával tnik ki
Nevezetesebb fajai a közönséges fácán (Fhasia- és a Himalája hegységben él a szarvasfácánt
: ;

nus cokhvMS L.). Házi kakas nagyságú. Feje és (üe}-iomü satyra L.), melynek fején szarvnemü
tarkója zöldes-kék, melle és hasa vöröses gesz- kinövés, farkán pedig húscafatok vannak, farka
tenyebarna, aranyosan csillámló ós fekete haránt tollai különben rövidek és lekerekítettek. Indiából
sávokkal. Farka olivinszürke, fekete haránt sá- származik. Hmérsékleti ingadozások iránt na-
vokkal. Szeme körül toll nélküli vörös börgyürje gyon érzékeny és bizonyos tekintetben átmenet
van. Csre bamássárga, lábai kékek v. vöröses- a fácánoktól a házi tyúkoklioz. Végül említendk
.szürkék. A hím farktollai 50 cm. hosszúak és le- a fiüesfácánok (Grossoptilon auritus, Gr. coeru-
felé hajlottak; kormánytollainak száma 18. A lescens), melyeknek hazája Tibet és Kina. A küls
jéi*ce egyszínübb, sötétbarna, szürke. A hím 80 hallójáratuk mögött jól kifejldött tollcsomóval
(in. nagy, szárnyhossza 25 cm. farkhossza 40 (tül) bírnak, rövid farkulc van és külsejük általá-
;

cm. A legostobább madarak egyike. Kaukáziából ban a fajdokra emlékeztet,

származik és a mitológia szerint állítólag az A fácánokat mesterségesen is lehet tenyésztem.
argonauták a Phasis folyó mellékérl hozták Gö- azaz elkeiltett helyeken ú. n. fácánosokban. E cél-
rögországba. Cseh- és Magyarországban nemcsak ból 3—6 ha.-nyi területet választanak ki, különö-
tácánosokban, hanem még egészen elvadulva is sen lombei-dkben, úgy hogy el ne repülhessenek
található. A fácán leginkább csalitos erdkben, és hogy a ragadozó madarak támadásai ellenében
rétek és szántóföldek közelében szeret tartózkodni, védelmezve legyenek. Legalkalmasabb olyan erd-
nappal a földön ide-oda mozog ós kapargálva rész, melyben nagyobb fák, cserjék, fvel bentt
keresi különböz növényi részekbl, férgekbl és helyek váltakoznak és víz is van, nincs kitéve az
rovarokból álló táplálékát, éjjel pedig bokron árvízveszélynek. Az ilyen fácánosba több családot
vagy fán nyugszik. Kitnen szalad, de annál tesznek, egy kakasra 5— 6 jércét számítva és hogy
rosszabbul röpül. Költése márciusban kezddik és el ne röpülhessenek, számytollaikat rendesen le-
tart egészen májusig. Ilyenkor a kakas reggelen- vágják. Van vad és mesterséges fácános. Míg az
ként «kokk-kokk»-szerü hangon hívogatja a jér- elbbiben az állatok egészen magukra vannak
céket Soknejüségben él. A szabadban egy ka- hagyatva, azaz a jérce ott üti fel fészkét, ahol
kasra 5— 6 jérce, a fácánosokban pedig 10—12 is akarja, a fiatalokat pedig csak az anyjuk gon-
esik. A jérce azután a földre fü. ós más növény dozza és legfeljebb csak télen gondoskodnak ele-
közé egyszer, mesterkéletlen fészket készít s delükrl, addig az utóbbiban, melynek fenntartása
8—15 világos zöld szín tojást rak, melyeket 24 azonban sokkal költségesebb, a fiatalokat tenyész-
nap alatt költ ki. tik és etetik. E célból bizonyos mennyiség fácán-
Aranyfácán (Ghrysolophus pictus L.), Kínában tojást szednek össze, és külön e célra való helyen
honos, Európában csak állatkertekben tartják. házi tyúkkal, pulykával, vagy költögéppel ki-
Színpompájával felülmúl minden hazai madarat, költik ket, azután mesterségesen etetik, még
az idjárás változása iránt nagyon érzékeny, pedig — ha kifejldtek —
bizonyos helyen és bizo-
nyos határozott idben. Az egyes családokat drót-
azért tenyésztése sok bajjal jár. Tollai alul tüzvörö-
sek, fölül aranysárgák. A hínmek azonkívül arany- kerítéssel szokták egymástól elválasztani. A fia-
szín tollbóbitöja és zöldaranyfény nyakravalója talok els tápláléka kenyérbélbl, hangyatojásból
van. Szeme aranysárga, csre sárgafehér, lábai és apróra vágott kemény tojásból álló pépnem
vörösek. A hím 85 cm. (a nstény csak 63) nagy, anyag késbb árpát, gyöngykását, tatárkát stb.
;

szárnyhossza 21 cm., farkhossza 60 cm. Ezüst-— adnak nekik enni. A fácánkakas a házi tyúkot Is
fácán (Euplocomus nycthemerus L.). A kakas megtermékenyítheti és a szánnazott korcs er-
felül ezüstfehér, finom fekete haránt sávokkal, sebb ugyan az apjánál, de szaporodásra nem al-
alul bíborfekete tollbóbitával, a nstény felül kalmas. Az ilyeneket a többi csibékkel nevelik
rozsdabarna, alul szürkésfehér, csre kékesfehér, fel, mert húsuk finom, ízletes. A jércefácán fog-
lábai vörösek. A hím 110 cm. nagy, farkhossza ságban tai'tható, tojásokat is rak, de azokat nem
67 cm., szárny hossza 36 cm. Hazája Kína. A jérce költi ki.
10—18 vörös-sárga tojást rak. melyeket 25 nap Fácánkaknk, 1. Centroptts.
 ; :

Pácánsneff — 124 — Pa-cementfedét

Fácánsnef í, a veszeked sárfutó v. paj zsos cankó sal vonjuk be oly módon, hogy a papiros szélei
(PavonceUa pugnax L.) népies neve. L. Sárfut. egymást 8—10 cm.-nyire átfedjék s az egészet
Fácánsziget, 1. Bidassoa. fa-cementtel mázoljuk be. Erre következik ke-
Facchino (ol., eated: fakkíno), málhahordó, resztirányba fektetve a második, harmadik stb.
hordár. papirosréteg, ismét fa-cementtel mázolva és az-
Faccio (eijtsd: fáttso), Franco, olasz zeneszerz, zal leragasztva. Végül megterítjük homokkal és
szül, Veronában 1840 márc. 8., megh. a monzai 8—10 cm. durva kaviccsal. Hogy a véd homok-
elmekórházban 1891 júl. 21. Milanóban tanult, os kavics-burok a széleken le ne szóródjék, az
Garibaldi alatt 1867. katonáskodott, azután uta- eszterhójakat és az orom-széleket cinkbadoggal
zott Skandináviában 1868. a milanói konzerva- kell beszegni. A cinkbádogszegély^ körülbelül
;

tórium tanára, majd a Scala színházban hazájá-

nak els karnagya lett. Eredeti tehetség operái ;

' (I profughi Fiaumiinghi, Amleto, 1865, Boito szö-

vegére) szimfónia, kántáte, dalai ismeretesek.

;

Facciolati (ejted faccso— ), Jacopo, olasz szótár-

:

író és latin stiliszta, szül. Torregliában (Padova

mellett) 1682 jan. 4„ megh. 1769 aug. 27. Padová-
ban, hol egyetemi táíiár volt. Tanítványával, For-
cellini-vel újra kiadta Calepino Dietionarium un-
decim linguarum-át (Padova 1718, 2 köt.) Mario ;

Nizzoli Thesaurus Ciceronianus-át{1734'); Schre-

velgörög szótárát. Ékes latin beszódeibl 3 gyj-
temény jelent meg (1723—67). Levelei: Clarorum
Germanorum, Hungarorum etc ad F. epistolao 2. ábra. Fa-cementfedél szegélyzö karimájának elölnézete.
(Venezia 1843). Híres Totius Icdinitatis leocicon-át
Forcellini fejezte be. Életét megírta Gennari, Vita 30—34 cm. széles és mindjárt az els papirosi'é-
tegre lesz szegezve, úgy hogy a deszkaboritástóT
még mintegy 7 cm.-nyire kiugorjék. Erre a szeg
bádogra a deszkaborítás élétl 10—16 cm.-nyi
távolban egy, fölül besodrott szél, 10 cm. magas
álló cinkbádogkarima lesz forrasztva, mely a ka-
vicsréteg széleit megtámasztja. A kavicsréteg
nyomása miatt a bádogkarimát 25—32 cm.-nyi
közökben kis támasztékokkal ersítjük meg, me-
lyek kívülrl hozzá lesznek fon-asztva az es- ;

víz és hólé leszivárgását a támasztékok közeiben

1. ábra. Fa-cementfedél szélének metszete. az álló bádogkarima alján fúrt 3—3 lyukkal biz-
tosítjuk. A mellékelt 1-sö ábra egy P. metsze-
di J. F. (Padova 1818) Naiusch, Narratio de J.
; F. tét, a 2-ik ábra a szegélyez karima elöhiézetét
(Drosden 1836) lerrari (Padova 1799).
;

Face (franc, ejtsd: fasz), arc; en F., midn az

arcnak az elrésze egészen látszik. F., bástyaha-
lánttók, a bástyának az a két oldala, amelyek a
bástyaszögot képezik, 1. Bástya.
Facellit (ásv.), kálium-aluminium-szilikát :
(KAlSiOJ
igen vékony, talakú hatszöges
rendszerbeli víz-
tiszta, kristálycsoportokban, amelyek
átlátszó
nyalábokat alkotnak (phakelos nyaláb) a Monté
:

Sommá (Vezúv) kivetett bombáiban. Vele azonos

a amelyet külön ásványnak tartottak.
kaliofllit,
Fa-cellulóz (növ.), 1. Faanyag.
v^r:
Fa-cement. Feltalálója a sziléziai Haussler
Sámuel, ki 1840. hozta elször forgalomba. Készí-
tési módja különböz. Többnyire köszénkátrány-
ból áll, melybe kénport és annyi friss cementet 3. ábra. Kerítéssel ellátott fa-cementfedél metsaete.
keverünk, míg kenésre, mázolásra alkalmas
péppé nem lesz. Forró állapotban használják, f- mutatja. Az 1-s ábrá-han b a számvég, a a
képen tetfedésre, 1. Fa-cementfedél. szádalt deszkaborltás, fed a szegélyez bádog, ek
Fa-cementfedél, a lapos fedelek közé tarto- az álló cinkbádogkarima, i a támaszték, g a cink-
zik. Lényeges alkotórésze a fa-cement. A jól szegély fölötti 3 papirosréteg, m
a kavics. A 2-ik
elkészített F. igen tartós, teljesen víz- és tzmen- ábra elölnézetben /' a szegélyez bádog, k az álló
tes. Készítése következképen történik A tet-: cinkbádogkarima, alján a vizet átereszt lyukak-
sík hajlása 6"/o, a szarufák a rendesnél erösebbek, kal, i a támasztékok. Búvónyílásokat, kéménye-
cca 070 m.-nyire fektetendk s felül deszkaborí- ket, szomszédfalakat cinkbádoggal szegélyezünk.
tással látandók el. A deszkázást szívós papiros- Sokszor a kész F.-re termföldet hintenek és azt
Facér - 125 Facio ut des

begyöpösltik, ekkor, hogy a totón biztonságban Facied (lat.), arc, az orvostanban arckifeje-
tartózkodni lehessen, a széleken kerítést helyez- zés,mely különböz betegségekre jellemz. Né-
nek el, melynek alkalmazását a 3. ábra mutatja, hány fontosabb alak F. hipjx)kratica, a. m. Hip-
:

így készülnek a függkertek is (1. o ). Célszer pokratesi ábrázat. A haldoKló ember elváltozott
az így készült fedelekben kell helyeken szel- arca, melyet Hippokrates «Progno8ticon» cím
lz lyukakat hagyni, hogy a szaruzathoz ós a könyvében oly klasszikusan írt le, hogy innen
doszkaborításhoz leveg jusson és az a korha- kapta nevét. Kifejezetten hosszabb haláltusa után
Klástól megóvassók. L. még Fedél. Jellemz tünetei halálsápadtság, hegyes,
látni. :

Facér, a latin-német vcunrend-hl lett szolgá- : áttetsz orr és fülek, tátott száj, félig nyilt, beesett,
lat, állás nélkül lev. üvegesed szemek, hideg veríték, a száj és a sze-
mek körül szürkéskék gyönge árnyék, stb.
Facetiae (lat.), élces, szellemes ötletek és tré- —
fák, adomák, vidám csevegések. A modem népek- F. abdominalis, a hasüreg szerveinek súlyos be-
nél mint irodalmi fajt a híres humanista, Pog- tegségeiben szenvedk «hegyessé» vált, sápadt,
gio alapította meg, aki Facetiarum libri IV. vékony, kékesen halványajkú arca. F. leontina —
^errara 1471) címmel egy flnom latinsággal írt v. leprosa. Leprában szenvedknek vastag cso-
trétagyüjteményt adott ki. Ennek sok követje móktól megnagyobbodott, s különösen a szemek
akadt. Kiválók a német Bebel F.-i (Strassb. 1506). körül eltorzult arca. —
F. senilis, aMine de Vol-
i)e vannak más modern nyelveken is ilyen gyj- taire)). Gyermekek sorvasztó betegségeiben mu-
temények (Voltaire Faceties parisiennes), melyek
: tatkozó mumiaszer száraz, ráncos, mozdulatlan
nemcsak mulattató tartalmúak, hanem sokszor arc. Hegyes orr, beesett, fénytelen szem. Ezeken
szatirikus élüek is. A XIX. sz.-ban e mfajt fel- kívül még vagy 30 jellegzetes arckifejezést kü-
szívták a tárcák és az anekdoták, újabban a ca- lönböztetünk meg.
baret-jellegü iratok. F. igeoi.) Tudvalev, hogy a geológiai képzd-
mények, st az ket összetev emeletek sztrati-
F»cette(fr., ejtsd :fiszett), ama kis lapok, melye-
ket a drágakövek fölületére köszörülnek.L.ÍVí^a- graflai meghatározása a rétegeikben elforduló
kövek. — F. a nyomdászatban. 1. Csukló. kövületek szerint történik. Az egyforma vezér-
Fáelieax (franc, ^tsd: íásö), boszantó, kelle- kövületeket tartó rétegek egykorúak. Belemélyed-
metlen, bántó. vén azonban a sztrati gráfiai viszonyok tanulmá-
Fachingen, falu Wiesbaden porosz ker.-ben, a nyozásába, csakhamar észrevesszük, hogy egy ós
iiahn ós vasút mellett, kb. 200 lak. Az 1745. föl- ugyanazon kor üledékei, kzetei merben külön-
fedezett alkalikus sós ásványvize világhír. bözk is lehetnek. Ugyanabban az idben egy
Fachr al-din al-R&zl, Mohammed ibn Omar, nagy folyó delta-területén homokrétegek fejld-
más néven Ibn al-CIiatib, mohammedán fllozófas nek ki tele édesvízi állatok (halak, rákok, édesvízi
ós t«ologus, szül. Rajjban 1149., megh. Herátban kagylók) maradványaival, egyidejleg azonban a
1210. Atyja is tekintélyes tudós volt. Számos nyilt tengerben, távolabb a partoktól, agyag rakó-
dogmatikai, fllozótiai, fllolúgiai és orvosi mvet s dik le, amiközben sósvízi állatok maradványai
kommentárt írt. Legnevezetesebb munkája nagy kerülnek beléje eruptív kzeteknél szólhatunk ;

Korán-kommentárja Mafátlh al-ghaib, «a titkok gránitos, porflr, dácit P.-rl, másutt pedig vulkáni
:

kulcsai" (legjobb kiadása Bulakban a hedzsra 1278. hamu halmozódik fel rétegekké stb. Magas hegy-
övében, 6 vaskos kötetben jelent meg 1289. u. o. ségben glaciális erodés lerakódások keletkeznek,
;

újból lenyomtatták Stambulban is jelentek meg stb. Léteznek meleg égövi, mérsékelt és boreális
;

kiadások). lerakódások más és más fauna és flóramaradvá-

Facialis (lat.), minden, ami az archoz tarto- nyokkal.- (Korallos, kefalopodás, foraminiferás
zik vagy arra vonatkozik, pl. izom, artéria, véna, F.-ek.) Ezeknek kibetzése és köztük az azonos
vagy ideg. Az orvosok röviden F.-nak nevezik az kor megállapítása a geológia egyik legnehezebb,
arc izomzatát ellátó 7. agyideget. de egyszersmind egy érdekesebb feladata. Ezen
Facialis bénulás, 1. Arcidegbénulás. sokszor igen szövevényes viszonyok ismerete nem-
Facialis nervus (arcideg),íí 7. agyideg, mely csak tudományos, hanem gyakorlati szempontból
a nyúltvelö, a híd és a kisagyvel közötti szög- is fontos, mivel pl. a kutatás különböz hasznosít-
letben ered az agyvel alapján s a halántékcson- ható anyagok után esetrl-eseti'e más és más
ton kere8ztülhalad,a fül alatt kilép a koponyából s irányt ölthet. —
F. (növ.), 1. Formáció.
a fültövi nyálmirigyen áthaladva számos ágra Faoilis (lat.) a. m. könny könnyen szolgá- ;

oszlik el, amelyek az arc egész mimikai izomza- latkész, nyájas. —

F. descensus Avemo, Vergilius
tét ellátják. L. még Arcideg. Aeneiséböl vett idézet: könny leszállani az
Faciéis tünet, ha az arcidegtörzs ütögetésére alvilágba folytatása így van sed revocare gra-
; :

az arcizmokban rángások jelentkeznek, idegbajok- dum, superasque evadere ad auras, hoc opus, hic
nál fordul el. labor est íhanem visszajönni és a felvilágra jutni,
Faciam llnngaríaiu captivam, postea ez a munka, ez a fáradság). Facilitas, könnyü- —
inendicam, deinde catliolieam (l^t), Ma- ség, hozzáférhetöség.
gj-arországot elbb fogollyá, aztán koldussá, vé- Facio ut des (lat.) a. m. teszek azért, hogy
gül katolikussá fogom tenni e mondást KoUonits
; adj. A római jog
azokat a szerzdéseket, amelyek
esztergomi érseknek tulajdonítják, de történeti- a fennálló szerzdési rendszer típusainak egyikébe
leg nincs bizonyítva. sem tartozván, különösen meghatározott jelleggel
Faciebat (lat.), készíté, képeken vagy így, v. s névvel nem bírtak (contractus innomlnati), négy
n>vidítve Fcu: elforduló aláírás a mvész neve schémára vezette vissza, ú. m. 1. do utdes, adok. :

vagy nevét jelöl monogramm eltt vagy után. hogy adj 2. do ut facias, adok, hogy tégy 3. facio
; ;
Faclpö — 126 Facsúsztatók

(d de^, teszek, hogy adj és 4. facio ut facias, te- Facsavar, 1. éles és nagy emelkedés menettel,
szek, hogy tégy. lapos V. félgömbalakú és bevágott rés fejjel ellá-
Facip, fkép Franciaországban, Belgiumban tott sróf vasból v. sárgarézbl, faalkotórészek kö-
és Németország egyes vidékein a falusi nép és a téseihez ; 2. faszerszámoknál és egyebütt hasz-
gyári munkások viselik nyár-, fz-, nyir-, éger-, nált fából (gyertyán, juhar) esztergált és csavarvá-
;

hárs- és bükkfából készülnek. Van olyan F., mely góval kivágott trapezalakú srofmenetü srófok. —
egészen fából való és van olyan, melynek csak alsó A vasúti felépítményben újabban a síneknek a
i-óisze.a talpa és sarka készül fából,felsö része pedig
talpfákra való ersítéséhez «talpfa<;savarok))-at,
br V. csak brszíj. Utóbbit télvíz idején, ess, sá- tyrefondokat használnak, amelyek tartóereje na-
ros idben szigetel sárcipönek használják a ren- gyobb a sínszegeknél. Mig ugyanis egy sínszeg
des cip fölött, fképen városi emberek. Némely kihúzására keményfából 2500— H500kg. er kell,
államban a hadsereg lábbelijének sarkait, de ü- addig egy síncsavar kiszakítására 4000 6000 —
nom magas ni cipnek sarkát is fából készítik. kg.-nyi er kell. A tyrefondok csavarmenete eltér
Kézzel és gépi berendezéssel is készítik. Francia- a vasanyagban alkalmazott csavarok menetétl,
országban és Belgiumban virágzó ipart képez. Ké- magasabb és élesebb annál. Puhafatalpfákban ak-
szítik és hordják még Hollandiában is, ahol klomp- kéntigyekezneka síncsavarok tartóorejót fokozni,
jes a neve továbbá északnyugati Németország- hogy a puhafába, arra a helyre, ahol a síncsavart
;

ban is. Hazánkban készítik ós hordják Tolna vár- alkalmazni kell, mintegy 4 centiméter átmérj
megyében is a sváb lakosok. Bács-Bodrog vm. csavaros keményfaköldököt csavarnak be és ide
Apatin vidékén több száz család íóglallíozik ezzel. lesz a tyrefond becsavarva. (Collet-iélo eljárás.)
Innen viszik ki Horvátországba, Szerbiába, Bul- Facsemete, 1. Csemete és Erdei facsemeték.
gáriába. A kivitel évenként 60-80,000 K-ra rug. Facsimile (lat. fac simile a. m. csináld ha-
Facipsök, 1. Zk)ccolanti. sonlóvá), oly másolat, mely az eredetihez minden-
Facit (lat.) a. m. teszi, jelent továbbá ered- ben teljesen hasonló. így adnak ki képeket, alá-
ményt, sikert valamely dolog facitja a. m. annak írásokat, kéziratokat s utóbbiakat különösen újab-
;

sikere. — JB. indignatio verseim a. m. a fólháboro- ban, midn mindinkább tartanak az eredetiek el-
dás szüli a verset (azaz a szatírát, ha a költnek pusztulásától. Régen réz-, k-, fametszet, ma a
természetes tehetsége nem is volna rá) Juvená- fényképezés alapján szokásos sokszorosító módo-
;

iis szatíráiból vett idézet. kon állítják el (fénynyomat, einkográíla). Az

Fa^on (franc, eútsd: faszon) a. m. alak, kidolgo- els nagyobb P. -könyvkiadás volt az I. Vilmos
zás sans F. a. m. nehézség nélkül. Legújabb P. Domnsday book-ja (1862), melyet az angol fels-
;

a. m. legutolsó divat. — F.-acél v. idomacél, így ház adott ki. Nálunk ilyen pl. a Névtelen jegyz
nevezzük azokat az acélrudakat v. szerszámokat, krónikájának kiadása (1892). Újabban híi-es a
melyek keresztmetszete eltér a körtl és négy- «C!odices Graeci et Latini photographice depicti»
szögtl, illetleg metsz éle nem egyenes. — F.- duce De Vries c. P.-sorozat. L. Anasztatikai ái-
físövek, csatornázási és vízvezetési csöveknek úgy- nyomás, Autográfia.
nevezett ívcsövei ós ág-csövei (elágazási csövei, Fa-csipa (növ.), 1. Mézga.
hol a vezetékbl egy másik csvezeték ágazik ki). Facskó, kisk. Trencsén vm. zsolnai j.-ábau,
— F.-drót, I. Drót. — F.-vasak, üvegezett ajtók- (1910) 1351 tót lak., postahivatallal, u. t. Rajecz.
nak és ablakoknak rendesen vmely egyszerbb pro- A Facskói hegy oldalában ered a Nyitra folyó.
íiUal ellátott vasbordái, melyekben az üvegtáblák Facsomor (növ.) v. fabodra, 1. Csomoros fa.
feküsznek. Ott alkalmazzák, hol v. nagy világos- Facsövek, kezdetleges vízvezetékeknél szere-
ságnak kell az üvegezett fölületen át beözönlenie, pelnek. Legtártósabbak erre a célra a gyantás fe-
v. az üvegfelületet betörés ellen kell biztosítani. nyfélék, mint a vörös, erdei, fekete feny. Tölgyfa
Facsád (azeltt Facset), kisk. Krassó-Szörény drága erre a célra, bár különben igen jó volna.
vm. facsádi j.-ban, (loio) B323 oláh, magyar és né- Olcsóság kedvéért luc- és jegenyefenyöt szoktak
met lak. a járási szolgabírói hivatal, járásbíró- leginkább használni. L. Cs.
;

ság, telekkönyv, adóhivatal és pénzügyrbiztosi Facsúsztatás, 1. Facssztatók.

állomás székhelye. Van takarékpénztára, nép- Facsúsztatók, szálfákból v. deszkákból, vagy
bankja, hitelszövetkezete és Fagetana c. takarék- mind a két anyagból vegyesen szerkesztett vályu-
os hitelintézet részvénytársasága, vasúti állomás, szer csatomálc, melyekbe a fa bedobva, magá-
posta- és táviróhivatala, Délmagy. fakivíteli rész- tól lefelé csúszik. A csatorna legtöbb esetben 15—
vénytársaság marhavásárai élénkek. Facset haj- 25 cm. vastag, 6—8 m.-re rövidített egyenl hosszú
;

dani P. nevét csak legújabban nyerte vissza régi szálfákból készül, melyek száma aszerint, amint
;

vára romokban hever. hasábfát v. tönköket, v. pedig szálfákat akarnak

Fa-csán (Fu-san),vkvos Kínában, 20 km.-nyire csúsztatni, 3—12 darabot tesz. Ezek azután részint
DNy. felé Kantontól,az egyesült Pei-Kíang ós Szi- egymás között, részint pedig a közös ászkokhoz e
Kiang P. nev ágánál, közel 4fOO,OuO lak., élénk (1. az ábrát) akként ersíttetnek meg faszogekkel,
kereskedéssel, iparának fága a vasipar. fapeckekkel, st külön támasztékkal, hogy kör-
Facsarógép, a fehémemüek mosásánál a víz íves V. félkör, V. pedig fólelliptikus csatornát al-
kisajtolására használt hengerpár, moly rendsze- kotnak, melynek fels szélessége a hasábcsúszta-
rint kaucsukból készül és rugókkal nyomatik ösz- tóknál 0-30— 0-40 méter, mélysége 0-15— 0-30 mé-
sze, hogy a fehérnem vastagabb részei szét ne ter ; a szálfacsúsztatóknál pedig fels szélessége
zúzassanak. A P.-ek használata ajánlatos, mert 0-80— 1-60 méter és mélysége 0-30—0-60 méter. Az
a fehérnem kevesebbet szenved, mint a kézzel Uyen 6—8 méter hosszú csatomarészt csüsztató-
való kifacsarás folytán. szakasznak nevezik. Sok ilyen szakasz egyesíté-
Pacsutora 127 — Fadarazsak

séböl származik azután maga a

csúsztató, mely nek azonos érdekeik vannak fada condudentia,
;

több km. hosszú és a körülmények sze-

is lehet, olyan tények v. cselekmények, amelyekbl biztos
rint V. a földön fekszik, v. a földbe van beeresztve, következtetések vonhatók; facta infecta reddi
vagy pedig a föld fölött többó-kevósbbé magasan non possunt, a megtörténtet nem lehet raog nem
halad. Bz esetben vastag rudakból és t<)nkökböl történtté tenni ; fouiitiv, mveltet.
Facukor, 1. Xilóz.
Facultas (lat.) a. m. képesség, tehetség, va-
lamit megtenni (F. solvendi, dandi s b.) továbbá;

jogosultság valamire (P. docendi). Kánonjogi ér-

telomben pedig F. alatt értjük a felhatalmazást,
amellyel magasabb egyházi hatóság az hiva- t
talánál fogva (juro ordinario) megillet rendi v.
kormányzati hatalomból bizonyos jogosítványo-
kat az alárendelt alsóbb egyházi hivatalnokokra
átruház. Ilyent adnak a pápa az érsekeknek s
:

püspököknek, a püspök megyéje papjainak, külö-

nösen a föesperesekuek s a rendfnök a rend tag-
jainak. Különösen fontosak az ú. n. ötévenkinti
Sa&lfákból késaait facsúsztató. felhatalmazások (facuHates qidnqtiennales), me-
lyekkei a pápa az érsekeknek és püspököknek öt
összeülüsztett állványokon (jármokon, bakokon, év tartamára szóló feljogosítást ad bizonyos,
kalodákon) nyugszik. A P.-ban a fa, a csúsztató egyébként csakis a pápai jurisdictio körébe tar-
állapota (száraz, locsolt, havas v. jeges) és a fa tozó j ogosítvány oknak gyakorlására. Ezeken kív ül
nagysága szerint 12— 28 m. másodpercenkinti se- a pápa még hót évi (facultates septennales), to-
bességgel halad. vábbá három és tíz évre szóló meghatalmazásokat
Facsutora (kulacs), különleges magyar gyárt- (facultates triennales,decennales) is szokott oszto-
mány, mely italok szállítására szolgál. Az eszter- gatni. — F. az egyetemet alkotó tudománykarok
gályosipar terméke. Néha csikóbörrel átvonják és neve, pl. jog- és államtudományi P. L. Egyetem-
szinos brökkel cifrázzák. Kiegészítje a rásrófol- FacuUativ (lat.), 1. Fakultatív.
ható dugó ós a vállszíj. Régente Brassó, Szeben ós Fadaise (franc, ejtsd: fadéz), együgység, ízlés-
Veszprém vármegyében elterjedt ipar volt, ma telenség. L. még Fade.
azonban már csak kivételesen készíti néhány kis- Fadarazsak (Xylophaga, üroceridaeLeach.), a
iparos, kivált különlegesség gyanánt és kisebb hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) egyik
alakban magyarországi emléknek. Eltnésének ket hosszú, sok ízes, fonalalakú
családja. Jellemzi
oka a közlekedés fejldése. Különös jelentsége csápjiüi, szorosan a mellkason (toron) ül potro-
volt a kocsin való utazás idejében. húk, melynek végén a nstényeknek ers tojó-
Faota (lat.), a fadum (tény) többese. csövük van. Ennek fürészes bels pengéivel meg-
Facta, LuigU olasz államférfiú, szül. 1861 szept. fúrják a fát, hogy tojásukat oda beletojhassák.
16. Pinorolóbán 1886-ban ügyvéd lett 1892. meg- ; A hengeres lárvák hatlábuak, színtelenek. Kevés-
választották képviselnek, amikor is Giolitti párt- számú európai és amerikai fajai közül nálunk
jához csatlakozott. 1910-ben pénzügyminiszter gyakoriak: a kis /ení/óáaró^í (SirexjuvencusL.)
lett a Luzzatti-kabinotben és tárcáját az 1911 mintegy 2Ví nun. hosszú, acélkék testtel. Lábai
márciusban kormányra került Giolitti-kabinetben pirosak. A hímet potrohán lev barnássárga öv
is megtartotta. különbözteti meg a nsténytl. A nagy fadaráz^-
Facta moderatione (lat.) a. m. a költségek (Sirex gigás L.) 3—4 cm. hosszú. Potroha sárga,
mérséklése után. a nsténynél fekete övvel, a hímnél fekete far-
Faetitiya (lat., kiegészítend BzzQlverha), szó- véggel. Feje, mellkasa fekete, lábai sái'gák, A
szerint a. m. eszközl ige, vagy helyesebben mi- lucfenyveseknek nagy kedvelje s június-július-
veltetö ige. —
Factitivus, az ú. n. változtató eset, ban ezeknek a fájába tojja legszívesebben a to-
pl.a magyarban Skvávé ragos fnévi alak kvé : jását. A lárvák kanyargó, V', cm. vastagságot is el-
változni stb., 1. Határozók. ér meneteket rágnak a fában, melynek sovány
Facto (lat.), 1. Fadum. kosztján évekig eltart a fejldésük. Ezért gyakran
Factor, 1. Faktor. már hosszabb ideje megmunkált, földolgozott fá-
Factorage (franc, ^tsd: (aktorázs) a. m. bizo- ból is bujkálnak ki. Ilyenkor mindent keresztül-
mányi díj. L. Faktor. rágnak, ami csak útjukba kerül és foguknak ellent
Factorey, 1. Faktoriák. nem áll (szobaparkett, kénsavgjárak ólombori-
Factorlelle, 1. Faktoriális. tásai) s bizony néha nagy kárt okozhatnak ilyen-
Factory-Maund (ang.), keletíndiai súlymér- formán, ami csak úgy kerülhet el, ha csak több
ték = | hundredweight (1. o.) = 33-868 kg. L. éve pihent fából dolgoztatunk. A szalmadarázs
Maund. (Cephus pygmaeus L.) 6V: mm. hosszú, sárgán
Faetam (lat., többesszám fada) a. m. a meg- tarkázott fekete szín, bunkós csápu i-ovar. A ta-
megtörtént, a tény fado, tettleg tényleg, 1. De
lett, ;
vasszal május közepéig rajzó darázs a gabonano-
facto ; facta naturae, természetes esemény, vélet- müek (búza, rozs) szárába tojja tojását. A kikel
lenség fada loquuntur, a tények beszélnek ; fada
; lárva ezután mindig lejebb rágódik a szárban s
communia,oly cselekmények,amolyeket kölcsönös annak alsó részében készít magának bábbölcsöt
beleegyezéssel olyan személyek végeznek, akik- Kártétele abban áll, hogy az így megtámadott
 ;

Fadd — 128 Fadrusz

növény nem köt magot vagy ha köt is, az nem nyésztés terén, különösen az arab lovat illet-
bir kifejldni s a kalász üres marad. A védekezés leg. Ezért gyorsan emelkedett pályáján s a me-
csak a tarlóban maradó bábik ellen irányulhat, a zhegyesi ménest, az ozorai ós debreczeni mén
tarló leégetése és lehetleg még sszel megejtett telepeket végigszolgálva, végre a bábolnai híres
alászántása és lehengerelóse által. Az elsvel a és Európában jóformán páratlan arab telivérmé-
bábokat pusztítjuk, a másodikkal pedig a dara- nes parancsnoka lett. 1912-ben vezérrnaggyá
zsak kibújását akadályozzuk meg. léptették el. Pályafutása alatt többször járt hiva-
Fadd, nagyk. Tolna vm. dunafóldvári j.-ban, talos küldetésben a keleten lóany ágért s impor-
{1910) 6015 magyarlak. posta- ós táviró hivatallal,
;
tálta többek közt a híres O'Baján arab törzsmént
csend örrssel. Határában római út nyomai. is. Általában jelentus érdemeket szerzett lótenyész-
Fadda, Egyiptomban a. m. pára. tésünk reorganizálá.?a és fellendítése körül. Iro-
Fade (franc, ejtsd fád) a. m. nedv- és ornél-
: dahni müve Utazásom Mezopotámiában és Irak-
:

küli, Ízetlen, izét vesztett, éretlen (az emberre

; Arábiában 1901—1902 (Budapest 1904).
vonatkozólag) bárgyú, unalmas. Fadoboz, 1. Dohozgyártás.
Fadejev, Rosztiszlav Andrejevics, orosz tábor- Fadongók (Xylocopa Latr.), a hártyásszái-nyuak
nok és katonai fró, szül. 1826., megh. 1884. Odosz- rendjébe tartozó méhnom. Nagyjában a dongókhoz
szában. Késztvett az 1850— 60-íki kaukázusi had- hasonlítanak. Rendszerint odvas fatörzsökben és
járatban, késbb 1887. pedig Antivari védelmezé- vasta ;abb ágakban élnek, a fában sejtszer csö-
sében. Nevezetes munkái Az orosz hader (oro-
: vecskéket rágván, melyekbe virágport és mézet
szul, Moszkva 1868; németül Leipzig 1870); gyjtenek s ahová aflasítás iskerüL Csak hímek
Vosztocsnij vaprosz (A keleti kérdés, Szt.-Péter- és nstények vannak. Hazánkban is ól néhány faj
vár 1870), melyben azt igyekszik kimutatni, hogy a legismertebb a Xylocopa violacea Poda Gerst.
a keleti kérdést csak Ausztria megsemmisítésé- Teste fényes fekete, fekete a szrözet is, szárnyai
vel lehet megoldani továbbá 60 Ijet kavkazszkih
; : violaszínbe játszó füstösbamák. Hossza 2*5 cm.
poíiodov (60 év a kaukázusi hadjáratokból, Tiflisz Fadöntés, 1. Favágás.
1860) Piszjma iz Kavkáza (Levelek a Kaukázus-
; Fadrót, 1. Gyújtószál és Gyujtógyártás.
ból, Szt. -Pétervár 1865) stb. összegyjtött munkái Fadrusz János, szobrász, szül. Pozsonyban 1858
1890. jelentek meg 4 köt.-ben (Szt.-Pótervár), szept. 2., megh. Budapesten 1903 okt. 26. Az
ezekben életrajza is bent foglaltatik. elemi iskolák bevégzése után lakatos mesterségre
Fadejev-sziget, az Ujszibériai szigetek egyike. került és mesterinas korában minden szabad ide-
Fad-el-Allah, szudáni törzsfnök, szül. 1875., jét rajzolgatásra és faragásra fordította s három
elesett a Gudzsba melletti csatában, 1901 aug. 23. évi tanulás után csekély ösztöndíjjal a zayugróczi
Atyja, Rabeh halála után, ki a franciák ellen esett müfaragó-intózetbe ment, hol négy évig dolgo-
ol, tovább folytatta a küzdelmet a Csád-tó vidékén zott, majd három évi katonáskodás után a po-
néhány sznusszi törzsfnök segítségével. Bornuból zsonyi els takarékpénztártól és a kormánytól
elzte a franciáktól odahelyezett Dzserbai szultánt, kapott ösztöndíjjal Bécsbe utazott, hol 1884. Tilg-
del901tavaszán angol területre kellett menekülnie. ner Viktor mtermében, majd késbb az akadé-
Mikor újból a Sári-folyó deltájába akart hatolni, mián HeUmer tanár oldala mellett dolgozott. Két
a Dangeville kapitánnyal vívott ütközetben ele- és fél évet töltött a bécsi akadémián s az utolsó
sett, testvére, Niebe pedig fogságba került. A pályázaton tehetségét és szorgalmát arany érem-
franciák e fontos gyzelmükkel elérték, ho?y mel tüntették ki. Neve Budapesten a Krisztus a
nyugatafrikai birtokaik összefüggését biztosí- keresztfán cím munkája által vált ismeretessé,
tották. mellyel 1892. a képzmvészeti társulat ezer forin-
Fademine, az egyiptomi Fajúm tartomány tos nagy díját is elnyerte. B diadalával csaknem
Sanure területének székhelye, (1907) 10,250 lak. egyidejleg bízta meg t
Pozsony városa Mária
Fadinger, Stefan, parasztvezér, elbb kalapos- Terézia lovasszobrának elkészítésével, melyet
mester, aki 1626. Fels-Ausztriában a Herberstorf karrarai márványból készítve, életnagyságban,
gróf által végrehajtott visszakatolizálással szem- 1896. a mülennium ünnepélyére, a régi koronázási
ben a parasztháborút szervezte. 1626 jún. 28. Linz domb helyén állítottak fel. Ez a szobor nagy hírt
eltt súlyosan megsebesült és rövid id múlva szerzettneki s P. csakhamar a monumentáUs szob-
Ebelsbergben meghalt. Erre az egész mozgalom rok egész sorára kapott megrendelést. Budapesten
véget ért. telepedett le, hol naphegyi mterme hamar neveze
,FadÍ8zítés, l. Fafaragás, Fafestés, Famozaik, tes központja lett a mvészi életnek, ott mintázta a
Égetés ós Intarzia. kisbéri Wenckhoim Béla-szobrot (1901), a zilahi
Fadlallah el Hedad Mihály, arab származású Wesselényi -szobrot (1 902) és fmvét, a kolozsvári
cs. és kir. vezérrnagy, a bábolnai m. kir. ménes Mátyás-király-szobrot (lelépi. 1902 okt 12. 1. a
;

katonai osztályánakparancsnoka, 8zül,1843.Sziria képmelíékletet)- E nagy mvéért akolozsvári egye-

Betsabáb községében. 1857-ben Bnidermanu ezre- tem díszdoktorává választotta, a párisi világkiál-
desnek, aki egy bizottság élén az osztrák-magyar lításon pedig ugyanezért grand prix-t kapott. Ha-
hadsereg ménesei számára arab törzsméneket lála után leplezték le egyik jelentékeny mvét, a
vásárolt odakinn, megtetszett az értelmesnek szegedi Tisza-szobrot 1904. V. ö. Mvészet 1902.
látszó íiú s magával hozta Bábolnára. Ott rövi- és 190.3. évf — Neje: F.-né, szül. Deréky Anna,
desen megtanult magyarul, a király pártfogásá- szobrász, fest és ipannvész, szül. 1872. Buda-
val elvégezte a szükséges iskolákat, magyar ál- pesten. A budapesti mcsarnok kiállításain gyak-
lampolgár lett s 1865. tisztirangot nyert hadsere- ran szerepelt képmásokkal, újabban inkább a
günkben. Kiváló szakembernek bizonyult a lóte- textilmvészet terén érvényesíti tehetségét.
 ;

Faecalia - 129 - Faégetés

Faeealia (lat.) a. m. ürülék a szervezet által közül az egyik a terpentinolajat, a másik a P.-et
;

kiválasztott, kiürített anyagok, fleg tehát a bél- és a könny kátrányt sríti meg. A tcrpentinolaj
sár (faeces). elállítása céljából a retortát mérsékelten melegí-
Faecet (fasav), a fa szái-az desztiUációjánál tik és vízgzt, esetleg túlhevített vízgzt vezet-
olyan barna színá savanyú kémhatású desztillá- nek be, mely a terpentinolaj-gözöket magával
tumot kapunk, amely idvel két részre oszlik és viszi, ezután mésztejjel mossák és htkben meg-
melj-nek legnagyobb része P. A nyers P. barna, srítik. Ha már terpentinolaj nem mutatkozik,
átliató, füstszagú, savanyú folyadék. A fát a fa- akkor a gözbevezetést beszüntetik és most annyira
szén, kátrány és világítógáz elállítása végett hevítik a retortát, hogy a szenesítés tökéletesen
vetik száraz desztilláció alá. amely esetben a P.-et végbemenjen. A terpentinolajat rendes vagy túl-
melléktermék gyanánt kapják. A fa szenesítésére h'^vített vízgzzel ftött desztillálókban elválaszt-
a régi eljárást, a bogsában való szencsítést, mely- ják a kreozottól és végül kolonnel készülékben
nél csak faszenet kaptak, ma már csak kevés or- rektiílkálják.
szágban használják és fleg csak olyan helyeken, Hulladékfát, mely frészekbl, cserzgyárakból
ahol a fa értéke nagyon alacsony. Rendesen egy stb. kerül ki, csak kis mértékben használják fel
racionális desztillációt végeznek, mely gyárilag tüzelésre, ftésre, ferttlenít porok elállítására,
hajtható csak végre és ekkor ecetsavat, acetont oxálsavgyártásra, babák megtöltésére. A lehet-
és metilalkoholt kapnak, csupa olyan anyagot, leg száraz, kb. 15»/o H„0-t tartalmazó frészport
melyeket az iparban nagyban hasznáhiak. A fa- 1000—1500 atmoszféra nyomással lemezekké
szénnek az alkalmazása a lpor készítésénél, azt sajtolják, melyek egy erre a célra szerkesztett
lehet mondani, elvesztette a jelentségét, de a késziUékkel sok helyen át lesznek lyukasztva.
cseppfolyós desztillátumból elállítható aceton a Ezeket a darabokat álló retortákban szenesítik és
hadászatban elsrangú helyet vívott ki magának. ekkor meglehetsen kemény szenet kapnak, mely
A fának retortákban való szenesítésénél a ke a szállítást egészen jól kibírja.
letkez P. mennyisége függ a fa minségétl és A retorta nyakába elmelegített levegt vezet-
víztartalmától, az adagolás nagyságától, a tüze- nek, mely a retortában fejld gázokra és gzökre
léstl, a szcnesítés hfokától és tartamától, a re- szívólag hat és a keletkezett aldehidet, mely nem
torta belsejében uralkodó nyomástól és a retorta sríthet, ecetsavvá oxidálja.
szerkezetétl. Száraz talajon ntt és télen döntött A nyers P. (Acetum pyrolignosum crudum),
lombos fák a legnagyobb P.-mennyiséget adják melynek fajsúlya l'Olö— 1"03, tartalmaz 5— 9»/c
és azért lehetleg száraz és egészséges tölgyfát ecetsavat, 6 —
10% metilalkoholt, azonkívül vaj-
dolgoznak fel, továbbá nyírfát, melynek a héját savat, acetont, ecetsavas metilétert, fenolt (kar-
elzleg lefejtették és különösen bükkfát kedvelik bolsavat), ammonsót stb. Meggátolja a rothadást,
többé-kevésbbé felaprítva. Tlevel fák nem al- hús és kolbász konzerválására használják (gyors-
kalmasak P. eláUitására, azonban sok tei-pen- füstölés), továbbá fa- és kötélárúk konzerválására,
tint szolgáltatnak és annyi gyantát és kátrányt, bebalzsamozásra (már az egyiptomiaknál) és ré-
hogy a retortákból való eltávolításukra különle- gebben használták a sebészetben is, ólomcukor,
ges berendezések szükségesek. Ha a szenesítés ecetsavas timföld, ecetsavas mész és ecetsavas
megtörtént, akkor a faszenet egy légmentesen el- nátron készítésére. Legnagyobb mennyiségét ecet-
zárható gyjtbe teszik és a retortákat újból sav és aceton készítésére használják. A nyers P.-et
megtöltik. A szenesítésnél keletkez gázokat pe- mésszel kezelve, ecetsavas meszet készítenek,
dig egy folyóvízben elhelyezett kígyócsövön ve- melyet kénsavval megbontanak és az ecetsavat
zetik keresztül, amidn is a kátrány és a nyers frakcionált desztillációnakés rektifikálásnak vetik
P. lecsapódik, a le nem csapódott gázokat pedig a alá. Az ily módon kapott rektiflkált ecetsav (Ace-
kemencék alá, a bepárologtatók alá és szárítóké- tum pyrolignosum rectiflcatum) mint tömény ecet-
szülékekhez vezetik elégetés végett. A nyers P.-et sav kerül a forgalomba.
sokáig hagyják állani, hogy a kátránytól lehet- Faeculometer, 1. Fekulométer.

leg tökéletesen elváljon és onnan a desztillálókba Faed (ejtsd : féd), 1. John, angol fest, szül. Bur-
kerül. ley-Míllben (Skótország) 1820., megh. 1902 okt.
A tlevel fák szenesítésénél a terpentin olajat 22. Londonban. Az edinburgi akadémián tanult,
és gyantát úgy kell elvezetni, hogy a tulaj don- 1864. Londonban telepedett le. Annak idején igen
képeni fadesztillálási folyamat ne léphessen föl, népszer genreképei közül említendk Shakes- :

azért erre a célra a Hessel-féle tennokazánt peare és kortársai (1850): A fóldmíves vasárnapja
használják. Ezek ersen befalazott álló retorták, A katona hazatérése ; Goldsmith dolgozószobájá-
melyeket oldalról ftenek, fenekén azonban nem. ban stb.
A szabadon lev fenékrész közepén egy ve- F., Thomas, angol fest, F. 1. öccse és ta-
2.
zeték megy a kátránygyüjtöbe. Azonkívül min- nítványa, szül. Burley-Millben 1826., megh. 1900
den retorta el van látva egy közvetlen vezeték- aug. 22. Genreképeivel, fleg a skót nép életébl
kel, melyen gzt, esetleg túlhevített gzt bevezet- merített érzékeny jelenetekkel nagy sikereket
hetnek, a fenék fölött pedig egy készülék van el- aratott. Említendk: Scott Walter és baráljai
helyezve, melynek segélyével a szenet kivehetik. (1849); Az árva; Miért hagytam el hazámat?
A könnyebben illó desztillációtermékek egy v. Lucy hibája stb.
több kátrányelválasztón mennek keresztül, me- Faedények (növ.), a lombos fák fájában lév
lyekbl az itt cseppfolyósított kátrány szintén a tág üreg, néha szabad szemmel is látható fa-
kátránygyüjtöbe megy. A kátrányolválasztókból elemek, l. Edények és Fa.
kilcerülö gázok két htrendszerbe jutnak, melyek Faégetés, 1. Égetés.
RéMi Kam LMrikona. Vtl. köt.
 ;

Paeladás 130 Fafaragás

Faeladás, 1. Fa, 2. nak. Céljuk szakképzett iparos segédek nevelé-

:

Faelemek (növ.), a fás növények fáját alkotó sével a hazai fa- és fémipar fejlesztése, különösen
sejtek, 1. Fa. pedig a lakatos- ós asztalosipar korszervé téte-
Faenns (lat.), a töke hozadéka^ a kamat a léhez szükséges szakképzettség terjesztése. Két
hitelez szempontjából. F. miciarium, a töke különálló szakosztályban felkarolják a fémipar
tizenketted részét tev, a XII. táblás törvényben körébl a gép-, épület- és mülakatos, továbbá a
:

meghatározott kamata. F. semiunciarium, a töke kovácsipart a faipar körébl az asztalos-, esz-

; :

huszonkettd részét tev kamat. F. nauticum, a tergályos- és fafaragó ipart. Úgy a fa-, mint a
hajóra és a hajórakományra adott kölcsön ka- fémipar körébl nyújtják azon elméleti ós gyakor-
mata, ahol a kockázatot a hitelez viseli és el- lati ismereteket, melyekre az ezen iparágak terén
veszti a kölcsöntkét, ha a hajó elsülyed. Késbb dolgozó mvelt iparosoknak szükségük van.
szokásban volt egyéb kölcsönt is adni, ahol a A kiképezés tartama féléves beosztással négy,
:

kockázatot a hitelez viselte. A F. nauticum Jus- egyenként tizenegy hónapra (szeptember elejétl
tinianusnál 12o/o. július végóig) terjed tanév. A heti szorgalmi
Faenza, az ugyanily nev járás székhelye Ra- id átlag 52 óra ennek egyharmada fordíttatik
;

venna olasz tartományban, a Lamone partján elméleti és rajztanltásra, kétharmada esik a m-

vasút mellett, püspöki székhely, (1901) 15,700, mint helyi gyakorlatokra, melyeket a tanulók feltétle-
pol. község 40,370 lak. Majolikagyártás, selyem- nül az intézet mhelyeiben tartoznak végezni. A
fonás- és szövés. F.-ról származik a/a^/ence agyag- felvétel feltételei a tizenkét éves életkor betöl-
:

áruk neve. A falakkal körülvett városnak ár- tése, ennek megfelel kifejlett, egészséges te.st-
kádokkal környékezett és 1621-bl való szök- alkat elképzettség tekintetében az elemi népis-
;

kúttal ékesített fpiacán van a San Costanzoról kola hatodik, vagy valamely középiskola második
elnevezett székesegyház, a városháza, a Manfredik osztályának sikeres elvégzése. A tanítás ingye-
egykori palotája, a szép San Michele-templom nes; érdemes szegénysorsú tanulók évi 120—
és a ToriceUi-szobor A nyilvános könyvtárt (26,000 300 K ösztöndíjban is részesühiek. A faipari szak-
.

kötet) Keresztel sz. Jánosnak Donatellotól szár- osztály tanterve azonos a faipari szakiskolák taa-
mazó szobra ékesíti. P. (Faventia) mellett 82. Kr. tervóvel (1. Faipari szakiskolák), a fémipari szak-
e. Sulla legyzte Garbót, 542. pedig Totilas a ke- osztályé a fémipari szakiskolákéval. (L. Fémipari
letrómaiakat. A város urai a középkorban sokáig szakiskolák.)
a Manfredik, azután a pápa, késbb a velenceiek Ez intézeteken a rendes szakosztályokon kívül
és 1509 után ismét a pápák voltak. F. a legels tanfolyamok állanak fenn a gyakorlatban dolgozó
helyek közé tartozik Olaszországban, hol majoli- iparos segédek és mesterek továbbképzésére.
kát állítottak el már a XV. sz. második felé-
; Az 1910— 11-iki tanévben Arad, Gyr, Kolozs-
bl vannak itt készült, ránk maradt példányok. vár, Maros- Vásárhely, Szeged és Temesvár váro-
A korai készítményeken ers a spanyol-mór ha- sokban összesen hat fa- és fémipari szakiskola
tás. Rendszerint nagyon tarkák, sokkal nagyobb állott fenn. Az aradi és marosvásárhelyi szakis-
tökélyre vitték a groteszket, mint az ábrázolá- kola 1892., a gyri 1901. létesült. A kolozsvári
sok festését, Casa Pirotta kivételével, mely- szakiskola államilag segélyezett tanfolyami jel-
nek készítményein mitológiai jelenetek igen gya- leggel már 1889. létesült, mint állami ipari szak-
koriak. P. majolikái jellegzetes szép sárga szí- iskola 1898 óta mködilí. A temesvári szakiskola
nük és ragyogó fehér mázuk által tnnek ki. az 1879. létesült ú. n. városi ipariskolából fejl-
Jegyük igen sokféle. dött ki, mint állami intézet az ipari szakiskolák
ITaépítészet. Ide soroljuk mindazon építkezé- normál szervezetével 1900 év szén kezdte meg
seket, melyeknek fanyaga a fa. A F. a borona- mködésót. A szegedi szakiskola 1894. létesült
f álból fejldött s ide tartozik a favázas tégla-épít- az 19Ü8— 9-iki tanévvel az intézetnek fels ipar-
mény is. Magyarországon híresek a régi fatemp- iskolává való átszervezése kezdetett meg (1. Fels
lomok (kézsmárki stb.), melyek mvészies kivitel- ipariskolák).
ben, egészen fából készültek. Nem tartoznak ide A hat intézet népessége az utolsó tíz évben
a közönséges ácsszerkezetek és tetöszékek, viszont 1158 tanulóról 2520-ra emelkedett (117-6o/o);
ide tartoznak még a famennyezetek s a szobák ugyanezen idben a fenntartási költségek 349,879
egyszer v. díszes bels kiképzései fából (bútorok K-ról 487,886 K-ra növekedtek (39-4''/o).
nélkül), valamint a fából készült zárt v. nyitott Faesulae, így nevezték régen Fiosole-t.
erkélyek, terraszok stb. is. Norvégiában, Svéd-, Faész, 1. Ágész.
Oroszországban a P. ma is virágkorát éli s a Faéter, 1. Metiléter.
modern építészet, fleg nálunk a legújabb magya- Facx (lat.) a. m. üledék, alja,, szemét külö-
;

ros irányú stíl, elszeretettel alkalmazza. Ideig- nösen többesszámban faeces, 1. ürülék.
:

lenes épületek, pl. kiállítási pavillonok, ünnepi Fafáklya, 1. Fáklya.

csarnokok, kapuzatok, kilátótornyok stb. szintén Fafaragás. A képzmvészetek egyik ága,
igen gyakran fából készülnek. L. Favázas épí- mely a fa mszaki tulajdonságainak megfelelen,
tészet . forgácsoló szerszámokkal a fán vagy fából plasz-
Faértékesítés, 1. Fa, 2. tikus formákat készít. A fafaragó mvész szer-
Faes (^t8d: íáz), Pieter van der, hollandi fest, számai a fát megmunkáló rendes szerszámokon
J. Lely. kívül még számos kisebb-nagyobb és különbözen
Fa- és fémipari szakiskolák. A magyar ipar- alakított vésk. Régi idben minden szobrász
oktatás újabbkori szervezetében az ipari szakis- egyúttal fafaragó is volt. Az ókor népeinél, még
kolák (1. Ipari szakiskolák) csoportjába tartoz- a görögöknél is, az isteneket ábrázoló képeket fá-
 :

Fafaragró iskolák 131 - FAtnlr

ból faragták. A görögök a fafaragást is, úgy mint iparoktatás újabbkori szervezetének megalkotá-
—
általában minden müvószetot, Daidalossal talál- sával (1892 96) a homonnai mmetszószeti tan-
talják fül. A múvószoti fejlettség magasabb fokát mhely faipari szakiskolává szervoztotett át, a
érte el a középkorban, midn a keresztény vallás hosszufalusi fafaragó tanmhely pedig a brassói
megersödésével és fölvirágzásának totöpontján faipari szakiskolába olvadt be (1. Faipari szoJe-
az építmvészettel együtt ez is a vallás szol- iskolák). A régebben fennállott gyermekjátókkó-
gálatába szegdött és nagy mértékben hozzájá- szít tanmhelyeket a kézmvesiskola jelleg
rult a templomok bels díszítéséhez. Használták (1. Kézmves-iskolák) hegybánya-szélaknai ál-
azonban kastélyok, palotiUí díszítésére is. Virág- lami gyermekjátékszerkészít iskola váltotta fel
zásának legmagasabb fokát a középkori F.-nak (1. Gyermekjátékszerkészitö iskola). Az iparm-

kórusi székeknél, a stallmnoknál találjuk, melyek- vészeti irányú faszobrászatot a budapesti Orsz. M.
bl az olasz, német, francia stb. templomokban Kir. Iparmvészeti Iskola mveli (1. Iparmvé-
különböz irányú remek példányok mai napig szeti iskola).
fönnmaradtak. A staUumok remek alaki és or- Fafedélszerkezetek, 1. Fedélszerkezet.
namentális fafaragásához olasz és német tem- Fafehérje (növ.), 1. Szijácsfa.
plomokban még faintarso (I. Intarzia) és famo- FaJene, rákfene (növ.i, általában a fák törzsé-
zaik is járult díszítési elemek gyanánt. A kórusi nek meg az ágnak az a betegsége, midn a fatest
székekon kívül a P. tárgyai még szent szobrok,
: egyik helyén az évgyrk tovább nem képzd-
gazdag oltárok, keresztel medencék, szentség- nek, gyakran a hely pusztára feltáródík és szélein
tartók stb. templomi berendezések is voltak. Az tovább pusztul. Az ilyen sebhelyek szélei rendesen
utóbbi tárgyakat gyakran színesre festették v. sáncszorüen fel vannak dagadva. A F.-t okozhatja
bearanyozták. Nevezetes fafaragó-mvészek vol- fagyon kívül élsköd gomba is. L. Rákbetegség.
tak Olaszországban a XV. és XVI. században Faiérgek, népies gyjt neve mindama részint
Giulianoés Benedetto daMajano, Baccio d'Agnolo, fejld, tehát lárva alak-
teljesen kifejlett, részint
Stefano da Bergamo és a de Marchis család; ban lév rovaroknak (nem férgeknek), melyek él,
Németországban a két Syrlin, Veit Stosz, Hans levágott, avagy már fel is dolgozott fában, annak
Brüggemann stb. A világi bútorzatnál is mindin- szijács, geszt, vagy kéreg részében élnek, ebben
kább szerepelt a F., amirl a Nyugat-Európa nagy meneteket fúrnak, ezáltal kárt okozván.
múzeumaiban lev szebbnél-szebb és nagyszámú Fafestékek, a festékfákból elállított festékek.
gazdagon díszített bútorok, egyes fönnmaradt fal- Faiestés. Kétfélét értünk ez alatt: 1. Azt, midn
burkolatok és famennyezetek tanúskodnak. A valamely fából készült tárgyra vízi- vagy guache-
bárok izlés korában is még nagyban virágzott, (fed-) festékkel bizonyos díszítményeket ráfes-
végre azonban a rokokó korában az olcsóbb stukkó tünk. 2. Midn a fának természetes színét vagy
szorította ki. Legújabb idben, az iparmvészetek csak a fölüloten vagy teljes anyagában más szí-
fellendülésével a P. is megint virágzásnak indult, nre alakítjuk utóbbit még pácolásnak, avatás-
;

de fként csak a müasztalosság szolgálatában, nak vagy csávázásnak is nevezzük. A P.-nek (az
melynek kiegészítjét képezi, önálló müvészipar els értelemben véve) tárgya rendesen valamely
gyanánt csak elvétve találjuk egyes nevesebb mes- kisebb bútor vagy diszmtárgy, úgymint asztalla-
tereknél, mint pl. Frullininál Olaszországban, pok, könyv-, kép- v. rajztartó födelek, szekrény-
Schönthallemél Bécsben és néhány müncheni kék, ládikák, dobozok, kefehátak, kézitükrök stb.,
mesternél. V. ö. Lessing L. P., Holzschnitzereien melyek lapjait, frízeit és egyéb nagyobb fölülete-
des XV. und XVI. Jahrhunderts (Berlin 1892). ket nyújtó részleteit alaki vagy ornamentális di-
Fafaragó iskoláJ:. Olyan országban mint ha- szítmény ékkel látjuk el és azokat aztán vizi- vagy
zánk, ahol mintegy 15 millió hold erdség van, fedfestékkel színezve kitöltjük.Tekintve azt, hogy
nagy jelentség, hogy a fa nocsak ftésre és a festék eredeti színét —
hacsak az nem fed —
építkezésekre, hanem házi és gazdasági faszer- csak fehér alapon tartja meg, legcélszerbb fes-
számokra stb., a nemesebb fanemek pedig masz- tésre oly fát választani, amely fehér szín és amel-
talos, esztergályos és fafaragó munkákra hasz- lett még finom és kemény is, mert puha fán a fes-
náltassanak fel. A múlt század hetvenes- és nyolc- ték szétfolyik. Legjobb erre a szép fehér juharfa v.
vanas éveiben az állam és társadalom állandóan a nyár- és hársfa. Ha a fa nem elég fehér, tanácsos
buzgólkodtak olyan intézmények létesítésén, me- azt kéndioxiddal, esetleg hidrogénszuperoxiddal
lyek a hazai nyers termények feldolgozását és a fehéríteni és csak aztán befesteni. A szétfolyás
szegényebb néposztály ipari hajlamainak müve- ellen hasznos, ha a fát festés eltt híg fehér sel-
lését mozdíthatják el. Az ország különböz vidé- lakoldattal avagy kollodiummal beeresztjük és en-
kein ú. n. háziipari egyesületek alakultak, me- nek megszáradása után a legfinomabb csiszoló-
lyek az állam támogatásával vagy valamely inté- paph'ossal lecsiszoljuk, utólagosan megmt finom
zettel kapcsolatosan, vagy önállóan a fafaragás politurlakkal óvatosan be kell vonni vagy pedig
meghonosítására tanmhelyeket létesítettek. Ilye- az asztalossal poliroztatni. L. Festett fabútor.
nek voltak a zayugróczi, znióváraljai, rimaszom-
: Fáinir, a skandináv mitológia alakja, »Hreid-
bati, homonnai, kézdivásárhelyi, somorjai kM- mar üa, Otr és Régin testvére. Egy eddai dal, a
metszészoti tanmhelyek)), továbbá a körmöcz- ReginsmM, szermt Löki isten agyonütötte Otrt,
bányai. zágonyi és bánffyhunyadi «Gyermekjá- mikor ez vidra alakjában egy vízesésben tartóz-
tékkószítö tanmhelyek)) a hosszufalusi « Fafaragó kodott, s ezért annyi aranyat volt kénytelen Hreid-
,

tanmhely)) stb. Mindezek az intézmények azon- mamak váltságdíjul adni, amennyi a vidra b-
ban csak kísérletek voltak, amelyek alig néhány rébe belefért s azt kívül is befödte. Minthogy az-
évi fennállás után nagyrészt megszntek. Az után Hreidmar nem akarta ez aranyból másik két

»•
 .;.

Fafog — 132 — Pagei

fiának a Mvánt részt kiadni, P. kardjával átdöfte szárnyasán karélyos, pálhájuk szabad, lehulló. Vi-
alvó atyját s magához ragadta az egész kin- rágzatuk legtöbbnyire barka az ezidei levelek
csot, amelyet azontiil sárkány alakjában, fején az hónaljában és 1 (ritkán 2) ivarú virágokból áll
Aegishálrar nev borzasztó sisakkal, rzött. Mint- egylakuak. Viráguknak 4—7 levélbi összentt
hogy most ö tagadta meg testvérétl Eegintöl a murvaszer leple van; porzó 4— 7 v. 8— 14, a
neki járó örökséget, ez kardot kovácsolt az ifjú terms virágban a magház alsó állású, 3 üreg.
Sigurdnak(Siegfried) s P. megölésére unszolta. B 2—2 csüng magkezdeménnyel, az utóbbiakon 2
tettet egy másik dal, a Fáfnismól, beszéli el Si-
: integumentum van. A magkezdemények közül
gurd megöli P.-t, megsüti szívét s mikor vérét rendesen csak egy termókenyülvén meg, a termés
megizloli, megérti a madarak nyelvét majd meg-
; csak együreg és 1 magvú. A termés makk (nux.
öli Regint is és birtokába ejti az átkos kincset. bükk-, tölgymakk, szolid gesztenye), melyet rész-
Fafog. A fogas kerekek mködése közben fel- ben V. egészben, számos ellevélböl összentt kép-
lép apró lökések felvételére F.-at használnak. Leg- let, a cupula (kupacs) vesz körül. Az idetartozó
inkább olyan esetben alkalmazzák, midn a két növények hasznát lásd az egyes fent említett
egymásba kapaszkodó kerék között az áttétel irá- génuszoknál. Fosszilis leletek e családra vonat-
nya igen nagy. Ilyenkor a nagyobb kerék kerüle- kozólag, mint termések, kupacsok, virágok a har-
tére vasfog helyett F.-at készítenek. Legalkalma- madkorból és azóta ismeretesek, de egyes leve-
sabb hozzá a gyertyánfa. lek, melyek a tölgyéihez hasonlítanak, már a
Fafonatok. Pából való forgácsokból készített krétakörbl is elkerültek,
fonatok, pl. falboritásra, kavics- és háztartási kosa- Fagales (növ.). A természetes növényrendszer-
rakra, szakajtóra, faliszönyegekre, mindenféle dí- ben a kétszikek egy sorozata, amelybe a régi
szít alátétlapokra, n
és férll kalapokra stb. A dur- Amentaceae (1. Barkósak) családból a nyír és
vább F.-at rendesen mogyoró, ritkán füzvesszö for- bükkfafélék tartoznak (Betulaceae és Fagaceae).
gácsból, finomabb F.-at pedig a rezg nyárfájából Fagara L. (növ.), a Rutaceae család gónusza
gyalult és rendesen legkülönbözbb szinekre fes- 130 faja a föld minden tropikus vidékén elterjedt
tett finom és 2 —
5 mm. széles forgácsból készí- cserje v. fa. Kitnnek azzal, hogy izzadásindító
tik. Durvább (hasított) fonatos árúkat — ha azok kérgük van. A nyugatindiai F. flava Krug et ürb.
lapok is — kézzel fonják finom forgácsból a la- nehéz, simán hasadó fája (szatinfa, selyemfa) finom
;

pokat kezdetleges szövszéken szövik, bármely burkolatnak, berakó munkákra ós bútornak igen
fonalkötés minta szerint, (fasparterie-árú). r- alkalmas. A F. pterota L. fája a jamaikai vasfa.
tartalmú fonatos árúkat (pl. bonbonniére, táskák mely törés elleni szilárdságával tnik ki. Anglia
stb.) mintára kézzel fonják. Kalapokat «lapokból» ban kiköti építéseknél használják. Hazája Közép-
meleg sajtolás útján formálják. Durva F. házi- Amerika és Nyugat-India.
iparilag készülnek széles e világon a míveldés Fagát (báoy.), 1. jílkrekesz.
alacsony fokán álló népeknél is. Finom F. (Spar- Fagáz, a fa száraz desztillációjánál keletkezik
terie) szinte kizárólag Csehországban készülnek és szénsav, szénmonoxid, metán, etilén, nitrogén
az egész világ számára (Alt-Ehrenberg stb.). és hidrogénbl áll. A gyárak eleinte ezeket a gá-
Fafoszlatás, 1. Faanyag. zakat egyszeren kibocsátották a szabadba, míg
Fafödéna, 1. Födém. most kellképen megtisztítva, visszavezetik ket
Faf öld, 1. Földek. a retorták alá és elégetik, miáltal jelentókeay
Faiordancsok (áJiat), a magyar iskolai tankönyv- szénmegtakarítást érnek el.
irodalomban néha a fúrókagylók, máskor a fa- Fagedénikus fekély, különösen a nemi része-
rontbogarak és a farontólepkék megjelölésére ken lép fel és szétes, tovaharapózó, a br alatt
hasznait kifejezés. L. Fúrókagylók. tovakuszó és nagy elhalásokat elidéz természete
FaJúró, 1. Fúró. miatt igen veszélyes. B rosszindulatnak oka, hogy
FaJúró bogarak, 1. Xylophaga- a fekélyt elidéz folyamatot, pl. a szifllist más
Fa-fúvók, Fúvóhangszerek.
1. fertzések (pl. az oedema malignum, streptococ-
Fafürész, Erdei fürész.
1. cusok, fusiform bacillusok stb.) komplikálják.
Fag (ang. a. m. igavonó állat), angol iskolák- Energikus, sokszor operatív kezelés szükséges.
ban olyan kisebb tanulók neve, kik nagyobb ta- Fagel, németalföldi család, melynek tagjai po-
nulóknak szolgálatokat tettek s ezért azoktól (fag- litikai és katonai téren tntek ki.
master) védelemben részesültek (fagging-rend- 1, F, Kaspar,
államférfi, szül. Hágában 1629
szer). Hasonló szokás volt s helyenkint ma is van júl. megh. 1688 dec. 15. Politikai pályáját
21.,
a bennlakásos intézetekben hazánkban is (dárdás, mint Haarlem tanácsosa kezdte meg. 1670-ben az
szolgatanuló). Egyesit- Rendek titkára lett, a De Witt testvérek
Fagaceae (növ., Cupuliferae, Kupacsosak), meggyilkolása után pedig Hollandia els móltó-
Bükkfélék, a kétszikek családja a Pagales soro- ságát, a kancellárságot (Raatpensionar) érte eL Híi
zatban fajai (mintegy 346) legnagyobb részt az
;
tanácsosa volt Orániai Vilmos helytartónak s
É.-i félgömbön és pedig a trópusokon kívüli ré- készítette el az expedíciót 1688., mely Vilmos-
szén vannak elterjedve, itt jellemz fái (bükk, nak az angol trónt szerezte meg.
tölgy, gesztenye) a lombos erdknek; számos faj 2. F, Frans, báró, tábornagy, az elbbinek
(Pasania, egyes Chstanea-íSi}o]í) tropikus Ázsia unokaöccse, szül. Nünwegenben 1645., megh.
és az indiai szigetek lakója. Afrikának, mediter- Sluysban 1718 febr. 23. Részt vett 1690-tl kezdve
rán vidéki részén kívül és Elö-Indiának nincs P.- a XIV. Lajos elleni harcokban, A spanyol örökö-
faja. Antartikus tájakra a Notliofagus génusz szo- södési háborúban egy ideig Portugáliában har-
ndt. Legtöbbször fák. Levelük osztatlan vagy colt, késbb több várat foglalt el a francia határon
 ;

Fagelyva — 188 - Fasooitosis

3. F., Hendrik, diplomata, szül. 1765., megh. (mitesszerek) nem egyebek, mint piszok által el-
Hágában 18.-Í8 márc. 22. Mint államtitkár 1794. dugaszolódott P.-ek. Az elválasztott faggyú fel-
szövetséget kötött Poroszországgal ós Angliával, adata a br és haj zsirozása.
de a lYanciák oll V. Vilmos helytartóval együtt FaggyuolaJ, 1. Faggjfu.
Angliába menekült. 1809-ben mint önkéntes az Faggyusav a. m. stearinsav.
osztrák seregben harcolt Napóleon ellen. 1813-ban Faggyusórv (lipokéle), a valódi sérveket alak-
visszatért VI. Vilmossal Hollandiába, ki aztán a jukban utánzó, zsírszövetbl álló képlet, mely a
bécsi kongresszus határozatából a Belgiummal hashártya alatti zsírból fejldik. Rendesen elhája-
egyesitett Németalföld els királya lett. 182á-ben sodott betegeken észlelhet. A hasháilya alatti
londoni követ, 1829. tárcanélküli miniszter volt. zsírtömeg a sérvkapuk, ill. a sérvcsatornák men-
Fagelyva, fagolyva v. fagörvélyX Csomoros fa. tén lép ki a br alá. A valódi sérvtl az különböz-
Fagerlin, Ferdinánd Jvlius, svéd fest, szül. teti meg, hogy a hashártya nem vesz részt alko-
Stockholmban 1825 febr. 5. Elször Stockholmban, tásában és hogy ennek folytán hasszervek sem
atóbb Sohn vezetése alatt Düsseldorfban, majd juthatnak belé. Néha azonban a F. maga után
Parisban Couturenél tanult. Késbb Düsseldorfban vongálja a hashártya nyúlványát és ezáltal va-
telepedett le ós genreképeinek tárgyait nagyrészt lódi sérv keletkezését okozhatja.
a hollandi tengerészélotbl merítette, Nyilvános Faggyuterntiék (aöv.), 1. Faggyúfa.
gyüjteményokbon vannak A pipázó flúk (1862)
: Fagibine, szilietekben gazdag tó Afrikában
Féltékenység (1865, stockholmi nemzeti múzeum) Timbuktutól 70 km.-nyire Ny. felé, 100 km. hosz-
Hálót köt halászleányok (1885, lipcsei múzeum) szú, 25 km. széles és helyenként 30 m. mély. A
Kedélyes otthon Hazatérés a tengerpartról (1886, Niger folyóval csatornák kötik össze s áradás ide-
;

Berlin, Nationalgalerie). jén a Nigerbl a víz átfolyik a F.-be és azt ersen

Faggin g-rendszer, 1. Fag. megnöveszti. Ilyenkor a tó vize egyesül a közeli
Fasgot (Fagotj, Angolországban 120 angol Bonkor-tó vizeivel ós elér a Tahakim-hegység lá-
tont acél = 54-431 kg. báig. Lefontosabb csatorna a Dumba, mely de-
Faggyú (lat. sebum, sevum), a szarvasmarha, cembei-tl májusig hajózható és több más csator-
juh, kecske és más emlsállatok zsírszöveteibl nával Dumba helységnél egyesül, hol ágyúnaszá-
kiolvasztott zsiradék, mely rendes szobahmér- dok állomásoznak. Számos szigete közül a legje-
sékleten szilárd halmazállapotú. Olvadási pontja lentékenyebbek a Tagilam, Karakaime, Autel-
:

az állatfajához és a takarmány minségéhez ké- gungu és Divagongo. A legjobb kiköt Tagilam

pest 35—475''C közt változik. Minél magasabb szigetén van Port Aubénak hívják. A tavakban
;

hmérsékleten olvad meg, piaci értéke annál na- és mocsarakban mindenütt nagy számban, élnek
gyobb. Az olvadási pont meghatározása helyett kaimánok és körülöttük vizi madarak. É.-i és
ma gyakran a F.-ból elállított zsírsavak olvadás- Ny.-i partjain az Igellad nev tuareg törzs, D.-i
pontját határozzák meg (Titerpróba). Minél több partjain pedig földmlvel négerek élnek.
szilárd zsírsav-g]iceridet(stearinéspalmitin) tar- Fagi-kadzsora-akebi (aöv.), 1. Akebia.
talmaz a F., olvadási pontja annál magasabb. A Fagioli (ejtsd: fadzsóii), Giambotlista, olasz költ,
P. stearin- és pahnitintartalma rendesen 75o/o, a szül. Firenzében 1660 június 24-én, megh. u. o.
többi 2b°lo ölein, mely olajszer folyadék és az 1742 júl. 12. Nagyobbrészt burleszk lírikus köl-
olajsav trigliceridje. A zsírszövetekbl a F.-t vagy teményei Ríme piacevoli címmel jelentek meg
akként olvasztjuk ki, hogy az apróra vágott zsír- (6 köt., Firenze 1729—34, a 7. kötetet Brocchi
szöveteket rézkatlanban kevés vízzel keverve adta ki, Lucca 1743). Azonkívül írt 19 vígjáté-
állandó kavarás közben melegítjük, a víz felüle- kot (Commedie 7 köt., Firenze 1734—36, Velence
tén összegylt zsírréteget kimerítjük és a zsír- 1753), melyeket, az utolsó Mediciek udvarának
szövetet kipréseljük, vagy ólommal bélelt faládák- mulattatására készülvén, egyszer, természetes és
ban gzzel olvasztjuk ki a zsírt. Az elsrend kedves nyelvük jellemez. Prózai munkái Firenzé-
P.-t sok helyen étkezési F.-nak használják. Ha a ben 1737. jelentek meg. Költeményeibl 1823.
megolvasztott P.-t 35" C.-ra lehtjük, a nyers (Bologna, 2 köt.) válogatott kiadást bocsátottak
stearin kikristályosodik és az ölein megrzi folyé- ki. V. ö. Bacdini, G. B. P. (Firenze 1886).
kony halmazállapotát. Szrsajtókon kipréselve Fagne, La (eiítsd: fany, másik neve Venn, Veen),
az elsrend ölein a margarin készítésnek fal- Belgium egy része, mely Namur tartomány DNy.-i
kotórésze. A kipréselt stearint pedig vagy szin- részét és a Hennegaunak a Maas és a Sambre
tén étkezési célokra, vagy stearingyártásra hasz- közt lev DK.-i részét foglalja magában. Terüle-
nálják. A gyengébb minség F.-íésoleint szap- tén vannak Chimay, Marienburg, Philippevüle
pangyártásra, gyapjúszövetek és brök kikészíté- városok.
sére, kenanyagok, szappanok stb. készítésére Fagociták, fehéivérsejtek, amelyek az amoe-
használják. bához hasonlóan képesek idegen testeket (bakté-
Faggynia (növ.) Jcomény nö vényzsiradókot (fagy- rium, porszemecskék stb.) saját magukba beke-
gyutennék) termel több fa, nevezetesen a Síipium belezni, 1. Vér.
aebiferum, Vaieria indka és Myríca cerifera. Fagoeitosis, így nevezik a fehérvérsejtek-
Faggyumirigy (glandidae sebaceae). A brnek nek a fagociták címszónál említett tulajdonságát
faggjTit elválasztó mhigyei. A brnek hajjal, E jelenséget Metschnikoff fedezte föl. Ó rendkívül
szrrel fedett részeibon vannak, a szrtüszöbe nagy jelentséget tulajdonított a F.-nak a patogén
nyílnak. Ezekhez a mirigyekhez sorozhatok még baktériumok elpusztításában. Ez egyik módja a
a szemhéj Meibom P.-i, a fltyma és a flilzsírmi- sok között a szervezet védekezésének a káros bak-
rigy. Az orron, állon elforduló feketete pontok tériumok ellen.
 : ;

Fagolyva — 1 B4 Faguet

Fagolyva, Csomo-ros fa.

1. Fagörvély, 1. Gsomoros fa.
Fagomba olyan gomba, mely az élö v.
(aSv.), Fagözölés, újabb idben szokásba jött eljárá.s,
elhalt fán él. Számuk igen nagy. Egyesek árta- mellyel különféle célokat akarnak elérni. Gzö-
nak a gyümölcsfának (pl. a Hydnum Schieder- lés vagy folyó vízben áztatás által a fának táp-
mayri Heufl. az almafán), mások az erd fáit láló nedvei és anyagai részben kioldódnak, rész-
pusztítják (pl. a taplógombák, 1. o.), ismét mások ben átalakulnak, minek következménye az, hogy
a már megmunkált iát teszik tönkre (pl. a házi a fa méretváltozásai csökkennek, a fa helytállóbb
gomba, 1. o.). A F. teste a fa belsejében ól, vékony lesz, nem aszik és nem dagad oly nagy mértékben
mieeliumfonalaival behálózza az egész törzset, mint gzölés vagy lúgozás nélkül. Szembetn
szétroncsolja a fa sejtjeit, átliggatja a sejtek fa- az, hogy a fa természetes színét sötétebbre vál-
lát. A F. romboló hatása a fa fülledését, végül toztatja, ami némely fa alkalmazásánál, pl. bükk-
korhadását idézi el. A korhadt fa könnyen szét- fánál és a diófa fehérjénél (szijács) nagy elny. A
esik, széjjelmállik jóval könnyebb az egész-
;
gzölésnek v. vízben való fzésnek azonban a fá-
séges fánál és színében is eltér attól. Van feJiér nál még más nagy fontosságú következményei is
korhadás vagy revesedés, amikor a korhadó fa vannak. A fa hajlékonysága ugyanis víztartalmá-
anyaga fehér színt vesz fel vörös korliadás és
; val és hmérsékletével növekszik ós így a P. a
zöld korliadás, amikor a fa vörös, illetve zöld Thonet-bútorok készítésénél és a kerékgyártásban
színt nyer. Fehér korhadást okoz többek közt a nélkülözhetetlen mveletté vált.
bükkfánál a Stereum purpureum Pers., a Schizo- Fagraea Thunb. (növ.), a Loganiaceae család
phyllum alneum{h.) Schröter a tölgynél a Fonies
; génusza 30 faja Kelet-Indiában, az indiai szige-
;

igniarius (L.) Fr. tapló a fenynél a Tmmetes

; teken, Ausztráliában ós a Csendes-óceán szigetein
pini (Brot.) Fr. Vörös korhadást okoz a bükk- honos fás növény, számosan közülük epiflták.
fánál ós a fenynél a Poria vaporaria Pers., a Levelük épszél, húsos, brnem, kevés eríí, vi-
tölgynél a Stereum hirsutum (Willd.) Pers. A zöld ráguk rendesen tölcséres, virágzatuk bogas. Ter-
korhadás okozója a Ghlorosplenium gomba, mely mésk sokmagvú bogyó. A F. fraqnans Roxb. az
fképen a bükkfán él, A gombától megtámadott indiai szigetek szép fája. Jázmin illatú, egész éven
faállományban gyakran térképszer fekete rajzok át nyíló virágaiért hazájában gyakran ültetik.
láthatók. A F. termöteste a fa felületén fejldik Fája tartós, kemény, nehéz, barna szinti és szép
M, amint azt pl. a taplógombáknál oly feltnen rajzolatú; királyfa néven ismerik, használják
látjuk. Az él fa a behatoló gombák ellen a geszt ház- és hídépítésben, készítenek belle kiköti
képzdésével védekezik. A megmunkált fát, ú. m. cölöpöket és csónaldioz való horgonyokat.
vasúti talpfát, távirópózDát, cölöpöket stb. kon- Faguet (ejtsd: tagé), JÉ^w^7e, francia irodalomtör-
zerváló folyadékkal, többnyire kátrány olajjal te- ténész, szül. La Roche-sur-Yonban 1847 dec. 17.
lítik, hogy megvédjék a F. pusztításától. Eleinte gimnáziumi tanár volt, 1890 óta pedig a
Fagopyrisums, 1. Tatárka-kiütés. Sorbonne-on tanít. Több elkel napilap (Soleil,
Fagopyrum Gartn. (növ), 1. Tatárka. Journal des Débats, Gaulois) és folyóirat (Revue
' Fagot (ang.), 1. Faggot. des deux mondes, Revue bleue stb.) kritikai mun-
Fagót (ol. fagottá a. m. fanyaláb, franc. Bas- katársa s e minségében nagy munkásságot fejt
son). A ketts nyelvsípok rendszerébe tartozó ki. 1901 óta tagja a francia akadémiának. Értékre
hangszer, az ajaksípok és nyelvsípok rendes igen különböz tanulmányaiban igen ügyesen
basszusa. Régi alakja a «Basspommer» és a ki egy-egy író gondolatvilágát, szellemének
fejti
«Bombard» nev
hangszer volt. Mai alakját, bil- jellemz vonásait. Szoros kapcsolatot lát az író
lentyinek és hangnyílásainak mai elrendezését jelleme és irodalmi mködése között s teljes mór-
a XVIII. sz.-ban nyerte, midn legalsó hangjául tékben megvan benne a képesség, hogy e kap-
a kontra JB-ben állapodtak meg. Napjainkban a csolatot fölfedje és éles világításba helyezze. Az
írókat els sorban gondolataik eredetisége és gaz-
dagsága szerint értékeli; innen van, hogy oly
P. hangterjedelme hangok közé írókat, mint Voltaire vagy Diderot, nem méltá-
nyol teljes értékük szerint. Fbb munkái La tra- :

gédie fran^aise au XVI. siécle (1883, új lenyomat

es kromatikus hangsor. Zenekarokban rendsze- 1895) Notes sur le théatre contemporain (1880—
;

rint két F.-ra írnak, de a nagy zenekarokban 1891, 3 köt., tárcagyjtemény) Le XVI. siécle :

négy F. is szerepelhet egyszerre. A P. családjához (1893); Le XVII. siécle (1885) ; Le XVIII. siécle
a kvinf-F. és a kontra-F. sorolandó. Elbbi a P. (1890) Le XIX. siécle (1887, legjelesebb négj-
;

fent jelzett hangterjedelmét egy ötöddel maga- kötete, mely sok kiadást ért); Drame ancien,
sabban szólaltatja meg, utóbbi egy nyolcaddal drame moderné (1898. megjelent ifjúkori munka)
mélyebben. Flaubert (1899); Histoire de la littératiire fran^aise
Fagót-hegedü, elavult hangszer, melyet Mo- (1900, 2 köt., szellemes, de felületes ós megbízha-
zart Lipót említ «hoged-iskolájá))-ban; menzu- tatlan munka); Politiques et moralistes du XIX.
ráját a gordonka és a Viola dabraccio menzurája siécle (1891— 99, 3 köt.); Problémes politiques du
közé helyezi. temps présent (1901) Propos littórah'es (1902
;

Fagott, 1. Fagót. óta) Propos de theátre (1903 óta) stb. Magyarul

;

Fagöcs, fagöcsör, 1. Gsomoros fa. megjelent A XVIII. sz., ford. Haraszti Gyula
:

Fagörcs, szabályellenes sr
elágazás, rügye- (Budapest 1898), V. ö. L. Sécké, B. Faguet (Paris
zés v. más ok következtében a faréteg elemeinek 1904) Giraud V., Les maitres de l'heure (Paris
;

összekúszálódása. L. Gsomoros fa. 1911).

Fagummi 185 Fagryapot

Fagummi ('xí/Za»^,CeH,oOj, lombosfák,fökópon mm. Mells szárnyak sötétbarnák, néhány fekete

a nyírfa alkotórésze. Elállítására ammónia-oldat- vonallal és sávval tarkázottak; a hátsók szép
ban áztatott fíirészporból híg nátronlú^gal kiold- rózsaszínek, két fekete haránt- s egy gyöktóri
ják és oz oldatból alkohollal lecsapják. Qummi- sávval a potrohgyílrk fekete és rózsaszín ha-
;

szorü tömeg forró víz oldja. Hígított kénsavval

; rántsávokkal díszítvék, a potroh közepén egy
forralva, hidrolízis folytán xylozzá alakul. barnás sáv fut végig. Két nemzedékben ápr.— :

Fagnnyhók, 1. Tábor. máj. és jún.— szept.-ben repül. Zöldszín, oldalt

Fagrus L. (növ,), 1. Bükk. fehórlila ferde sávokkal s feketesárga farszarvval
Fagy, a hmérsékletnek a víz fagypontja alá tarkázott hernyója máj.—jún.-ban és júL— okt.-
való leszállása, továbbá az ily alacsony hmér- ben az orgonafán (Syringa vulgáris L,), fagyaion
séklet hatásai, mint jég, dér stb, Fagijás a csepp- (Ligustrum vulgare L.) stb. él. Bábja barna, jól
folyós halmazállapotból a szilárdba Való átválto- látható pödörnyelvburokkal.
zás. — F. (geoi.). Minthogy a jégnek kb, Vii-szer Fagyalos, kisk. Bereg vm, latorczai j.-ban, (t9io)
nagyobb a térfogata, mint ugyanazon mennyiség ifi? ruthén lak. ; u. p. Beregsárrét, u. t. Sze-
4" C. víznek, az utóbbi megfagyás közben számot- rednye.
tev munkát képes kifejteni a földkéreg szilárd Fagyapot, az a faforgács, melyet különleges
részeit támadó erodálási folyamatok során. Nin- gépekkel fként fiatal fából csínálnak s törékeny
csen az a kzet, mely a repedéseiben megfagyó árúk csomagolására, biítorok és derékaljak pár-
víz szétnyomó, tehát repeszt hatásának ellen názására. a gépészetben olaj törlnek vagy tartó-
tudna állani. A mérsékelt égövben sszel és ta- nak, a sebészetben tépésszemek (charpie) és más
vasszal változik a F.-os id az olvadással és célokra is használnak. Ez az árúcikk újabb ke-
ekkor legintenzívebb különösen magasabb hegy- let és tulajdonkép Észak-Amerikának köszön-
ségekben a P. okozta pusztítás. L. még Fagyos, hetjük, honnan az els gj'ártásra való gépek a
Fagyasztás és Jég. 70-es évek végén kerültek Európába. A gépek.

Váltakozó mozgása fagy:

Fagyalfa, fagy-állója (Ligustrum L., növ.), az melyek készítik, váltakozó mozgású gyalugépek
Oleaceae (Olajfafélék) család génusza 25 faja
; az ábrát), melyek v. egyszer v. többszörösen
(1.

közül a Ligustrum vulgare L. európai, a többi mködök, avagy lehetnek körforgásnak is. A vál-
kevés kivétellel (indiai 'szigetek, Ausztrália) kü- takozó mozgású gépeknél van egy, a forgács szé-
lönösen Kis-Ázsiában és Kelet-Indiában honos. lessége szerint egymástól tetszlegesen elállít-
Cserjék v. fák, levelk épszél, örökzöld v. késn ható számos merleges pengébl álló elöljáró v.
hulló, virágzatuk összetett fürt, termésk bogyó. karcoló szerszám, mely a síkra gyalult fán végig
A Ligustrum vulgare (közönséges vagy vesszs a forgács leend vastagságának megfelel mély
P., madárhúr) 1—3 m. magas cserje Nyugat-Kö- bevágásokat készít. E mögött van aztán egy a
zép- és Dél-Európában. Levelei átellenesek vagy kézi gyalu késéhez hasonlító hasítókés (m, m, a
hármas örvökben állanak, 5 cm. hosszúak, kissé kétféle kés egymásmögötti elhelyezéssel), mely a
bmemek, kerülékesek, csak tavasszal hullanak forgácsokat a fától elválasztja. Ketts mködés
le. Virágzata hosszas, piramisalakú, virága fehér, gépeknél csak egy elljáró és vagy egymásután,
jó illatú, a méhek kedvelik. Japán fajokkal együtt V. egymással szemben két különböz mértékben
kertbe ültetik, sr és gyorsan növ, sövénynek kifelé állított hasítókés van a forgács lehasltására.
is célszer. Fája sima, kemény és szívós, az esz- Finom forgácsok csakis ilyen gépekkel készülnek.
tergályos és asztalos dolgozza fel. Faragványos A fa (D, D) elretolása a forgács vastagságá-
munkát és cipöszeget is készítenek belle. Fiatal hoz képest az úgynevezett táplálószerkezettel
hajlékony ágaiból kosarat fonnak. Köményes, történik önmködlég (a, a és i, i). A forgó gé-
rendesen fekete, borsónagyságii bogyójából (tinta- peknél több kés, rendesen 4 pár, váltakozva az
bogyó) tinta is készül, de kevéssé tartós, inkább elöljáró és hasítókés vízszintes tengely körtár-
a bort festik vele. A madarak eszik. Gyakran él csán vannak felersítve. A fát itt is önmködlég
rajta a krisbogár és a fagyallepke hernyója. tolja a gép a kés elé. Ezek a gépek igen sokat
Fagyallepke ('(S/j/iíwa: ligustrih.), fagyalszen- produkálnak, de mivel késük körforgása folytán
der, a zúgópillék családjába tartozó, Eur'ópaszerte a fa szálait harántosan átmetszi, gyártmányuk
található lepkefaj. Szárnyterjedelem: 80—120 rövid, darabos és durva, tehát nem is oly jó ós
Fagryártás 186 Fagy&s

flnom, mint a váltakozó mo jégen; a paraszt-gyermekek a jégen mezítláb

következleg kevésbbé értékes is. Nálunk is már csuszkáhiak és sokan a legkeményebb télen is
nagyban zött iparág. szabadban fürdenek.
Fagyártás. Az a mívelet, mellyel az erdbl A növénytanban F. alatt értjük az alacsonyabb
kikerült szál-, illetve rönkfából különböz, a ke- hmérsék hatását a növényekre. A növények élet-
reskedelem tárgyát képez félkész árút, épület- folyamatára, ill. a növényi test alakulására ható
fát, pallót, deszkát, lécet, hasítványt, dongát stb. ingerek közt szerepel a hmérsék és pedig a ma-
készítenek. gasabb hmérsék mindkettre gyorsítólag hat
Fagyás. Az emberi br igen nagy hideget baj addig, amíg az egyes növények szerint váltakozó
nélkül kiáll, ha az rövid ideig és csak kis helyen magasságot el nem éri, azontúl es magasabb h-
éri. így gyógyeélokból sokszor alkalmazzák a szón- mérsék (supramaximalis) korlátozza a növekedést
sav-havat, st a folyékony levegt és GO^-os st és az életfolyamatokat, a növény a meleg el-
hidegebb tárgyakat helyezve a brre, azt csont- idézte omerevségi)) állapotba jut, de a tartós maxi-
keményre fagyasztják anélkül, hogy ezzel a br- mális hmérséken túl már a növény elhalása kö-
nek lényegesebben ártanának, mert az újra fel- vetkezik be. A supramaximalis hmérsék mód-
melegedett br ers vérbségbe jut és ezzel pa- jára hat az inframinimálís hmérsék is, és pedig
ralizálja az ártalmakat, viszont hosszantartó, ki- els sorban korlátozza a növekedést és a hideg-
terjedt, ismétld behatásokra már gyenge hideg, okozta merevséget idézi el, amelyet ha tartós,
rossz beidegzés embereknél már -j- 5—6° C-ig némely növénynél a meg-F. következtében beálló
terjed lehlés elfajulásokat okozhat a br erei- halál követ, más növény a hidogokozta merevsé-
ben, st elhalásokat a br szövetében, esetleg a get hónapokig elbírja. A hidegokozta halál sok
szomszédos szervekben (esonthái*tya, in stb.) is. A tropikus növényen 0" felett, más növényeken jó-
viszonyok szerint tehát a F. nagyon különböz le- val 0° alatt köszönt be. A dúsnedvü növényekben
folyású lehet néha csak pirosság, máskor hólya- az alacsony hmérsék jégképzdéssel jár és sok
:

gos gyuladás, máskor elhalás, üszkösödés kelet- növény a jégképzdés pillanatában hal el, pl. a
kezhetik. Néha a lefolyás után végleg begyógyul a burgonyagumó ha a jégképzdést megakadályoz-
;

br, máskor az érelfajulások daganatokra, ellá- zuk, —2" hmérsékleten még életben marad, hol-
gyulásokra vezetnek, amelyek meleg idben eny- ott jégképzdésnél — l«-on elhal. Más növények,
hülnek, hidegre pedig kinos recidivákra vezetnek. mint a fák és némely áttelel lágy szárú növé-
A lefolyást elre megítélni alig lehet ; sokat tehet nyek (közönséges aggóf, gyönge csillaghúr) telje-
a gondos orvosi kezelés, melynek lényege meg- sen átfagyhatnak és a hmérsék emelkedésével
válogatott brizgatással túltáplálást, felszívódást, ismét folytatják életfolyamataikat, felengednek.
regenerációt létrehozni. Lényegesen különbözik Végre is azonban a hmérsék nagy mérték alább-
ettl a meg-í.,&z egész szervezetet ér hideg beha- szállásával a megfagyott növények is elhalnak.
tására. Ennek els tünetei az idegrendszerre szo- A halál oka mindenesetre a sejtek nagy mérték
rítkoznak. Elször izgatottság, azután érzéstelen- vízvesztesége, amely fagyáskor a sejtközti jára-
ség, levertség, nehézkesség, álmosság következik, tokba jut. A kevésviz, vagy jóformán víztelen
melynek heves mozgással való elzésére az em- növényi részek nem pusztulnak el a nagy hideg-
ber ritkán képes, s még teljes tudatában is a ve- tl, pl. magvak öt napon át tartó —200" vagy rö-
szélynek, mely elalváskor reá vár, elfásultan dl videbb ideig tartó — 250" hidegben nem pusztul-
le. Ilyenkor már csak igen gyors és csak szak- tak el. A sejtközti járatokban meggyúlt víz jéggé
avatott segítség képes az életet megtartani. Hó- fagyva a hmérsék emelkedésével ismét vízzé
val, hideg vízzel való óvatos dörzsölés, lassan lesz és lassanként visszavándorol a sejtekbe, ha
meleged fürd, izgató szerek, mint éter, am- azonban ez a visszavándorlás, pl. a párolgás foly-
móniák, késbb bor, kávé stb. képesek néha se- tán lehetetlenné válik, a vizüket vesztett sejtek
gíteni. A halál oka a körzeti véredények ers elvesztik életképességüket, a növény elfagy. így
összehúzódása következtében keletkez nagy vér- van ez a tavaszi korai fagyok alkalmával, amely
bség az agyban és tüdkben, mely ott a nyomás kár nélküli, ha a lehlt növények párolgását meg-
túlságos fokozását okozza. Különböz emberek akadályozzuk. A talaj P.-a következtében be-
érzékenysége a hideggel szemben rendkívül vál- álló térfogatváltozás is károsan hat, különösen a
tozó. Minél egészségesebb, ersebb valaki, annál fiatal növényekre, a csemetékre, mert a talaj P.-a
nagyobb hideghez képes magát hozzászoktatni. sokszor anövéuYekfel-F.-ával jár, ugyanis a ta-
Ers táplálkozás, zsíros ételek, szeszes italok, laj fels rétegének kihlése, illetleg vízének
meleg ruhák természetesen els sorban jönnek meg-F.-a folytán a fels réteg térfogata gyarapo-
számba. Fontos a kedély állapot is; 1812-ben a dik és a talaj fels rétege felemelkedik, magával
francia-orosz-hadjárat alatt —12" C.-nál már ez- emelve a körülfogott növénykét is, mi által az a
renkint fagytak meg a franciák sarki expedíciók- talajból egészen kihúzódik vagy a gyökerérl le-
;

nál ellenben —40—50" C-t is jól eltrtek már, szakad. A talaj olvadó vizének helyenként való
pedig ilyenkor a húst, kenyeret baltával kellett nagyobb mérték lehlése, F.-a folytán a szárak
vágni, a vaj hasadt a fejszecsapások alntt s min- tövei elhalhatnak, a növény kifagy. Tartós nagy
den ember állandó gzkörrel volt körülvéve. Ki- hidegben a fatörzsek összehúzódása következik
sérletképen Pictet —1250 c. hmérsékben is órá- be, minek folytán kisebb-nagyobb repedések ke-
kig baj nélkül megvolt. A szeles, valamint a hir- letkeznek (1. Fagyrepedés). Más esetekben, külö-
telen támadó hideg jobban fáj. A megszokás ha- nösen amidn a fatörzsnek napos oldalán a kam-
tahnát mutatja, hogy a lappok képesek —40° C bium mködése korán veszi kezdetét, a bekövet-
hidegnél egyszer rénszarvas-bekecsben aludni a kez kési fagyok folytán az ilyen helyen a kara-
 :

Pasrytel daganat - 137 Faifiryasztö-szerek

binm elpasztul, minek következtében itt a kéreg A mechanikai P.-nak jó tulajdonságai hogy :

i3 elhal és késbb lehull (1- Kéregrák). nagyobb hideg érhet el vele, mint a természetes
Fagyási daganat, 1. Fagydaganat. jéggel, hogy az elért hideg állandóan megtart-
Fagyasztás, folyékony testnek helvonás ixi- ható a fagyasztó helyiségben szárazabb a leveg,
;

ján való átvitele a szilárd állapotba. A helvonás a tisztaság megóvható teljesen tiszta jég nyer-
;

elször leszállítja a folyadék hmérsékletét s mi- het, nem kell félni a jógkészlet elfogyásától,
dn ez az ú. n. fagypontra szállt le, vagyis azon ha a jégfogyasztás 10 t.-nál többre megy, a mes-
hfokra, amelyen a test folyékony és szilárd ál- terségesen készített jég olcsóbb, mint a természe-
lapotú lehet, a további helvonás a folyadék meg- tes. Araerikában minden gyárnak, minden tár-
dermedését, megfagyását idézi el. A helvo- háznak, mely sok hidegei kíván, megvan a cél-
nást többféleképen lehet eszközölni. A legegysze- jaira készült htgépe. Ugyancsak Amerikában
i-übb eljárás az, hogy a folyadékot tartalmazó (Denver és St. Louis városokban) valósították
edényt fagyasztószeibe, ú. n. hútkeverékbe (pl. meg a központi teleprl való F.-t. A központi te-
jég és só) helyezzük, melynek hmérséklete ala- lepbl az utcák burkolata alatt elágazó vezetékek
csonyabb, mint az edénybeli folyadék fagyás- hármas tartókkal vannak összeköttetésben, me-
pontja. Ezt az eljárást most is alkalmazzák, ha lyek közül egyik gyenge ammoniás vizet tartal-
kisebb mennyiségíl folyadékot kell fagyasztani, maz selnyeli a fogyasztó közönségtl visszakapott
pl. a fagylalt készítésénél, vagy midn teljesen gázt. Ha a folyadék elég erssé válik, áteresztik
tiszta vízbl kell jeget készíteni s a költség kér- a tömény ammoniás vízzel telt tartóba. Itt Icpá-
dése nem irányadó. Folyadék P.-ára alkalmas rolják, hogy víztl mentes ammóniát kapjanak.
eljárás a párolgás gyorsítása is. Ha pl. légszi- A harmadik tartó ezt az ammóniát fogadja be a
vattyú burája alá kis csészébe vizet teszünk s az utcai vezetékeken át, nagy nyomással a fo-
orré megfelel alakú és nagyságú vékony ezüst gyasztó közönség helyiségeiben lev készülé-
vagy vörösrézcsészét helyezünk s ebbe kenetért kekbe jut. A P. alkalmával a folyékony víztelen
öntünk, a leveg ritkítása rendkívül sietteti az ammónia kis csapon át nagy csbe jut, ahol a
éter párolgását s mivel ehhez h kell, ezt a csésze nyomás alól felszabadulván, elpárolog s ezzel el-
alatti víz szolgáltatja s ezzel annyira lehl, hogy vonja a környezet melegét. A gázt aztán újra fel-
a fémcsésze aljára jégréteg rakódik le. Még a víz fogják és srítik. Az eljárás teljesen bevált. L.
saját párolgását is fel lehet használni annak le- még Htgépek.
htésére, ha a vizet tartalmazó, ers falú palack- Fagyasztógépek, 1. Fagyasztás és Htgépek.
ból szívják ki a levegt s az eltávozó vízgzöket Fagyasztó só, 1. Fagyasztó-szerek.
tömény kénsavon át vezetik, mely a vízgzt el- Fagyasztó-szerek, a hmérséklet csökkenté-
nyeli. A víz a palackban rohamosan lehl s ha a sére szolgáló anyagok vagy anyagkeverékek. A
légszivattyú kell hatásfokú, csakhamar meg is P. hatása abban áll, hogy cseppfolyós állapotból
fagy. Az ilyen mködés gépet vákuumgépnek légnem, vagy szilárd állapotból cseppfolyós v.
nevezik. Az elst Carré készítette 1867. Az ilyen légnem alakba átmenve nagy mennyiség me-
gépnek hátránya, hogy a kénsav a vizgz elnye- leget kötnek meg. Az alábbi táblázatban a leg-
lése következtében hígul s ezzel nagyon csökken használatosabb F.-et állítottuk össze
vizet megköt képessége azért a kénsavat idn-
;

Uömársékleti
ként töményíteni kell, ami eleinte gzftéssel tör- különbség
tént, mlg újabban úgy végzik, hogy koksztüzelés Aa alkotó résaek súlyegységekben j

C«-tól Co-ig
forró füstgázait közvetlenül érintkezésbe hozzák
a hígított kénsavval. Baj az is, hogy a kénsav — 16
1 salétromsavas ammóniák, 1 via -J-IO
rövid id alatt megtámadja a gépalkatrészeket s 5 szalmi/ík, 5 sítlétrom, 16 víz ._ -j-10 —12
bogy ers ritkítású térrel összekötött csvezeté- 5 szalmiák, .5 salétrom, 8 glaabersó, 16 víaj -j-lO —15
kek és készülékek nehezen tömíthetek. Késbb *3 salétromsavas nátron, 2 hig. salétromsav -j-10 — 80
salétroms. ammon., 1 széna, nátron, 1 víz -í-10 — 28
Windhattsen és mások készítettek folytonos m- •9
1
foszforsavas nátron, é higított salétroms. -j-10 — 26
ködés és nagyobb méret vákuumgépeket, de az •8 glanbersó, 9 sósav _._ -j-10 —18
újabb htgépekkel ezek nem versenyezhetnek.
•5 kénsavas nátron, 4 higított kénsav — ]
-j-lO —20
*6 kénsavas nátron, 4 szalmiák, 2 salétrom,!
A F.-t jelenleg nagy berendezésekkel eszközlik, 4 hígított salétromsav -! -1-10 —23
és pedig vagy egy-egy épület (gyár, kórház, rak- *6 kénsavas nátron, 5 salétromsavas am-:
tár) számára, vagy központi telepen egész váro- moniák, 4 hígított salétromsav _ +10 —40
2 hó vagy tört jég, 1 konyhasó —80
sok lakosságának használatára. 5 hó V. tört jég, 2 konyhasó, 1 szalmiák'
j

—26
A jelenleg alkalmazott htgépek mködése 24 hó V. tört jég, 10 konyhasó, 5 szalmiák i

azon alapszik, hogy mikor valamely test a szi- 5 salétrom 1

—88
12 hó V. tört jég, 5 konyhasó, 5 salétrom-i
lárd állapotból a cseppfolyósba, vagy ebbl a gáz- savas ammóniák —38
állapotba megy át, akkor a halmazállapotvál- •3 hó, hígított kénsav _ —
._ _ _. —50
tozásra szükséges ht, az ú, n. rejtett ht, a kör •8 hó, 5 hígított sósav ._ _ — — _| —88
•7 hó, 4 hiffitott salétromsav ._ _ —86
nyezetbl vonja el, vagyis azon testekbl, melye- 4 hó, 5 klórkalcium _ — — —40
ket le akarunk hteni. Most leginkább az utóbbi 2 hó, 3 kristályos klórkalolom ... ._ _l —46
változást, az elpárologtatást használják fel az 3 hó, 4 hamuasír ._ _ — — |
—46
A * jelzettek a fémedényeket megmaiják.
abszorpciós és kompressziós rendszer gépekben.
A folyadék, melyet elpárologtatnak, rendesen A
folyadékok közül ktllönösen a kénessavan-
ammóniák, de használják a kéndioxidot és széndi- ammóniákét és a szénsa-
hidridet, a metilétert, az
oxidot Is. A htgépeket vagy közvetlenül P.-ra, vat használják. Az elsnek —10 C", a második-
vagy csak ers lehtésre alkalmazzák. nak —21 C«, a harmadiknak —38-5 C* és a ne-
 ;:;

Fagyasztott hús 138 Fagyöngy

gyediknek —78 C° a forráspontja. Különösen Fagykár, a fagy által növényeken okozott kár.
kedvelik az ammoniákot, mert a vizet mohón ször- Van tavaszi, szi és téli fagy. Legveszedelme-
pöli föl (a víz SOVo ammoniákgözt abszorbeál- sebb a tavaszi, mely rendesen május havában a
hat). Újabb idben fagyasztásra használják a srí- vegetáció kezdetén fagyasztja el a fakadó virág-
tett levegt is, mely torjengése közben sok me- rügyeket, a nedvdús fiatal levélkéket és friss haj-
leget köt meg. A P.-et gépi berendezéssel kom- tásokat. Néha az új, fiatal nyálkás faréteg is el-
binálva különösen folyadékok és a leveg hté- fagy. Az szi fagyok akkor okoznak kárt, ha
sére és jóggyártásra, valamint vízdús rétegekben lombfáinkat még lombozatukban érik s így még
történ aknamólyítésnól is használják. L. Jég és a nedvdús hajtásokat fagyasztják el. A téli fa-
Gázak folyósítása. gyok fkép a másodlagos hajtásokat, a behege-
Fagyasztott hús, 1. Hús. dósi sojtszöveteket s a parenehimás szövetrésze-
Fagyasztott metszet, az emberi vagy állati ket, st olykor a héj, háncs- és kambium-részeket
testbl vagy egyes részeibl fürésszel vagy kés- is elfagyasztják a korán beálló téli fagy pedig a
;

sel készített átmetszet, amelyen az illet testrész még teljesen meg nem fásodott idei hajtásokat
egyes alkotó elemeinek egymáshoz való viszonya teszi tönkre. Lombfáink közül legérzékenyebbek
és elrendezdése jól tanulmányozható. A vizsgá- dió, kris, bükk, gesztenye, tölgyek és juharok
latra szánt anyagot ers téli hidegben kiat a sza- a fenyk közül legtöbbet szenved a jegenyefeny,
badban, vagy megfelel hütkeverékkel kke- kevesebbet az erdei fekete és vörös feny.
ményre fagyasztják s azután feldarabolják. Az Fagylalt, gyümölcsíznek, vanília-, kávé- vagy
így feldarabolt készítményeket ers alkoholban csokoládénak cukorral és tejföllel való keveréke,
teszik el. A régebbi anatómusoknak igen kedvelt melyet sózott jégbe állított és jól elzárt pléhedény-
és használt vizsgálati eljárása volt. Mikroszkó- ben addig keverünk, míg sr anyaggá tömörül,
piai vizsgálatra is készítenek P.-eket, különösen megfagy. P.-gép van többféle, de mindegyiknél a
ha gyors eljárásra van szükség. Ezen készítmé- P.-ot tartalmazó szelence jól elzárható fedéllel bir,
nyeknél a fagyasztás régebben étergzökkel tör- mely meggátolja a sós jég behatolását. Üdít
tént, ma folyékony szénsavat használnak e célra. csemegéül használjuk, néha orvosszerül alkalmaz-
Fagyasztott tej. Újabb idben a tejet fagyasz- zák. A félsürü tejfölös-P.-ot krémnek nevezik.
tás által is konzerválják, hogy ilyen módon az Fagymag (azeltt: Fadimák), kisk. Krassó-
hosszabb ideig, három vagy hat hétig is elálljon. Szörény vm. bégai j.-ban, (igio) 938 oláh lak.
Ezt az eljárást Casse dán mérnök kezdette. El- u. p. és u. t. Bálincz.
járása szerint a tejet kisebb részletekben meg- Fagyos v. hideg (észt.) a költi vagy szónoki
fagyasztják s ammoniák-jé<rgépekkel 2—3 fok eladás, ha érzelmeinkre nem hat, képzeletünket
Celsiusra lehtött tejhez keverik, miáltal az egész- nem izgatja, hanem tisztán értelmünket foglal-
nek hfoka hosszabb idn keresztül fok körül koztatja.
marad. A tejbe tett P. mennyisége az idjárási Fagyos es, 1. Ónos es.
viszonyok szerint változó, de öO^/o-nál soha Fagyos id, mikor a hmérséklet többnyire 0"
sem több. A rendeltetési helyére érkez F.-et ki- alatt van.
mérés V. feldolgozás eltt felmelegítik, ami ren- Fagyos nap az olyan, melynek hmérséklete
desen gzzel fthet lapos cinezett rézüstökben részben 0" alá száll.
történik. Miután ez az eljárás körülményes és Fagyos szentek. Ezzel a névvel illeti a régi
költséges, a gyakorlatban nem igen nyer alkal- hagyományos hit Pongrác, Szervác és Bonifác
mazást. napját (május 12., 13., 14.), melyeken a gazda-
Fagydaganat (pernio). Fájdalmas, néha len- ember vetéseit a fagyveszólytöl félti. Ezenkívül
csényi ; máskor sokkal nagyobb, sokszor tömegek- leghirhedtebb Orbán (máj. 25.). Való-e a P. híre
ben fellép daganat, különösen a végtagokon és V. pedig komoly alap nélkül reánk maradt babo-
az arcon, mely fagy ások után néha évekig is fel- nás hit, ez nagyon sokat vitatott kérdés. Jelenleg
lép a szövetnek és vérereknek degenerációja kö- úgy áll a dolog, hogy a hosszú évi megfigyelések
vetkeztében. L. Fagyos. nem igaüiolják, mintba a fagyveszély a P. nap-
F. a fáknál, a gyümölcsfák még sima ágataak jain nagyobb volna, mint más napokon. Egyes
vagy törzsének kérgén kis, legfeljebb 1 cm. ma- években tényleg jelentkezik hidegülós a jelzett
gas daganatok. Ezek a tavas/i fagyok hatásakép napokon, de az esetek túlnyomó száma ellene
jelentkeznek, s képzdésük eddig tökéletesen meg- mond a P. hírének. Májusban voltak ós lesznek
fejtve nincs. A P.-okat jellemzi, hogy képzdésük fagyok úgy nálunk, mint Közép-Európában, de
évében puhák, a körömmel könnyen szétmorzsol- fölötte valószíntlennek látszik, hogy a fagyokozó
hatok 8 ezáltal különböznek a nyalábpújmak ne- képesség egyes határozott napokhoz ragaszkod-
vezett daganatoktól, melyeknél a hasonló daga- jék. Ilyen pontosan visszatér idjárási jelensé-
natokkemények, s mindjárt a felszín alatt fásak. A gek éghajlatunk alatt ismeretlenek. V. ö. Bána,
P.-ok a gyümölcsfákra veszélyesek, mert helyükön Magyarország éghajlata.
a fa könnyen elszárad. Legjobb az Uyen dagana- Fagyöngy, lép (Viscum L.), a Loranthaceae
tokat éles késsel a fa hosszának irányában több (Pakín-félék) család génusza; mintegy 30 faja
vágással végighasítani, ügy hogy a vágások még van, hazájuk Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrá-
egészséges részeket is (a daganat felett és alatt) lia. Fákon élsköd cserjék,ismételten ketté ágazó
éljenek; ez eljárás mellett a daganat helyén a gallyakkal, osztatlan, többször csak pikkelyszer
fa szépen befoiTad. levelekkel és 1 ivarú virágokkal, amelyek a haj-
Fagy elleni biztosítás, l. Biztosítás. tások végén vagy tövén csoportban állanak és
Fagyilok (növ.), 1. Celastrus. ogy hárommagvú bogyóvá fejldnek ki. Nálunk
Fagryöngyfélék - 139 - Paaryürüzs

a fehér F. (V. album L., enyvbogyó, gyöngyös a fiatalabb ágak tövén lev parenchimában gaz-
madárlép) 30, söt 90 cm. magasságú bokra br- dag rétegek megfagyása folytán keletkezik. Ez a
nem, hosszúkás, örökzöld, tompavégü levelek- betegség csak bizonyos idközökben terjed s a fa-
kel, 3— zöldos-sárga kétlakú virágával a villa- rész nemcsak mögötte, hanem sokszor a bélig
szer, zöldossárga ágak között ós fehér bogj^ójával megbarnul, st a fa természetes színének meg-
ismeretes. Körülbelül 30-fólo fán tenyészik, de változását a bomlás anyagai felszívódása kövot-
a tölgyön nagy ritkaság, ezen a Loranthus pó- keztóbon fölötte és alatta is észre lehet venni.
tolja. Fögyökore a kéreg bels szövetében terül Fagyrepedés (uöv.), a fatörzseken a nagy hide-
el s ebbl a fába ereszti szivógyökereit (1. Éls- gekben keletkez repedések. Az alacsony hmér-
köd növények). Leggyakrabban alma-, körtefán séken a vastagabb fatörzsek fateste kisebb tér
és jegenyefenyn vagy hársfán találni. Bogyó- fogatra húzódik össze, különösen összehúzód-
jából meg a szárából madárlépet fznek. A lép- nak a vizet nagyobb mennyiségbon tartalmazó
rigó és más madár ganéjával szórja el a F. küls rétegek, a szíj ácsfa. Az összehúzódás ezért
magvait. Lombját a szarvasmarha, kecske, juh a felülettel párhuzamosan harántirányban a leg
nagyon kedveli. A F. árt a fának, ha sok van rajta, nagyobb, minek folytán hosszanti repedések ke
mert a táplálékát elszívja. A meglepett ágat tehát letkeznek, amelyek sokszor a farostok eltér k--
le kell metszeni, de nem közel a F. tövéhez, mert futása miatt gyakran nem párhuzamosak a fa-
a szivógyökerei a fa kérgében szétterjednek s új törzs tengelyével és gyakran egészen a fatest be-
növény is lehet bolölök. A görög ós a német mi- léig hatolnak.A F. többnyire kalluszképzdé.ssel
tológiában a F. villás ága mint varázsvessz kapcsolatban behegednek, arait a kéreggel fedett
szerepel. A tölgyön él ritka F.-öt a régi orvosok sebfa ormós kiemelkedése késbb is elárul. Sok-
Viscum quercium-nak v. druida-ffyöngynek ne- szor különösen a sekélyebb F.-ek nem hegednek
vezték és mint specifikumot epilepszia ellen hasz- be, de gombák megtelepedése folytán nyitott seb-
nálták. Nyugaton karácsonyi dísz. ként maradnak a törzsön (fagyrák, l. o.). A gyü-
Fagyöngyiélék (növ.), 1. Lorardhaceae. mölcsfák F.-eit a kertészek akként gyógyítják,
Fagypont (v. olvadáspont), az a hmérséklet, hogy elbb a sebhelyet simára lefaragják, azután
melyen valamely anyag szilárd és folyékony is le- faviasszal bekenik. A cserfának külsleg beforrt
het. A F.-ig lehtött folyadék szilárddá lesz, ha F.-eiben tavasszal tannintartalmú, kissé fanyar s
tle meleget vonunk el a F. hmérsékletén lev
; emellett édeskés, émelygs folyadék gyüleralik
szilárd test folyékonnyá lesz, megolvad, ha vele össze, amit némely vidé-
meleget közlünk. Eközben hmérsékletváltozás ken az erdben legeltet
nem észlelhet. Folyékony test alkalmas körül- pásztorok, a fát fúrással
mények között (pl. hajosövekben) jóval a F. alá megcsapolva, kedvvel fo-
hthet, anélkül, hogy megdermedne ez az ú. n.
; gyasztanak el.
túlhtés. Rendes körülmények között az olvadás Fagysáv. A gyümölcs-
ós fagyás hfoka azonos. Nagy nyomás leszállítja fák törzsének fiatal sima
a P.-ot, ha az anyag szilárd állapotban nagyobb kórgén, vagy a fiatalabb
tért foglal el, mint folyékony állapotban. Ilyen ágakon mutatkozó hossz-
anyag csak kevés van, pl. a vas, bizmut, víz. A repedés, melynél a kéreg
legtöbb test szilárd állapotban kisebb térfogatú, rongyos sávok-
hosszú
mint folyékony állapotban s ezek F.-ja emelkedik, ban leválik (1. az ábrát).
ha nagy nyomásnak vetik alá. A víz F.-ja Celsius- A F. a fagy behatása
és Réiumur-féle hmérkön O^sal, a Fahrenheit- alatt keletkezik, amitl a
féléken 82"-kal van megjelölve. Különböz anya- kéreg küls része mindig
gok F-ja nagyon különböz. így a higanyé: elbb felhólyagosodik s
-39" C. folyékony széndioxidé -65" C. 95»/o-03 csak késbb reped meg s
; : ;

borszeszó: — 130» C. etiléteré

; :
—
117« C. szón- válik el, kifelé göngyö-
;

kénegó —110" C. folyékony nitrogéné —214"

: ; : ld
sávok alakjában a ;

C. ; folyékony hidrogéné: -260" C. felrepedós után a bels

Fagypontcsökkenés. Az oldatok fagypontja kéreg megbarnul és igen
mindig alacsonyabb hmérsékleten van, mint az gyakran az így megtá-
oldószeréé, ezt nevezik F.-nek A-val jelölik. Ez madott ág vagy a fiatal
;

a csökkenése a fagyáspontnak arányos az oldatban fácska elhal.

lev molekulák számával. A test nedvei is külön- Fagyürü (aöv.) a. m.
böz anyagok oldatai s így ezeknek is van fagyás- évgyr (1. o.).
pontcsökkenésük. A vér fagyáspontcsökkenése Fagyrzés (növ.), a fa-
—0.56 C", azaz a desztillált vízhez képest 56 szá- törzs küls részének, a
zadfokkal alacsonyabb hmérsékleten fagj'. A vér- kéregnek keskenyebb v.
nek ez a fagyáspontcsökkenése állandó, ezt az ál- szélesebb gyr
alakjá-
landóságot a vese biztosítja, ha valami betegség kö- ban való eltávolítása. A
vetkeztében a vesék mködése elégtelen lesz, ez a fa, általában a növé- Pagyaáv.
fagyáspontcsökkenés nagyobb lesz. A fagyáspont- nyek a gyökerektl fel-
csökkenésnek ez a megnagyobbodása fontos kór- vett nyers táplálékot és a vizet a fatestben szál-
jelz a vesemegbetegedósek diagnózisában. lítják a levelekhez, ahol megfelel folyamatok
Fagyrák, a fáknak az a betegsége, mely a útján a gáznem táplálék asszimilálásával kap-
héj sebein származó, ú. n. behegedési szövetek s csolatban az asszimált anyagok alakulnak, amo-
 : :

Fagyzug 140 Fahöjsav

lyek a növények, illetleg a fa testének külön- továbbá a Nílusban honos. Húsát a Nilus melléki
böz részeiben a háncs által szállíttatnak. En- lakosság eszi ; ikrája állítólag mérges.
nek bizonyságára szoktuk a fákat meggyrzni, Faham-levelek v. faam-levelek, 1. Angrecum.
eltávolítva egy dara- Fahamu, 1. Hamuzdr.
bon róla a kéreggel Fahangya (Lasius fuUginosus Latr.), a Miri-
együtt a háncsot is (má- gyes hangyák (Formicidáe) csoportjába tartozó
sodlagos kéreg), miál- hangyafaj. A Pyreneusi félszigetet és Balkánt ki-
tal az asszimiláták le- véve egész Európában közönséges. Vén tölgy-,
felé való szállítása meg fz-, hárs- és nyárfákban lakik s ezeknek elkor-
lesz akadályozva, amit hadt anyagából építi fészkét.
a fának a gyrzés fe- Faharaszt (növ.). A harasztok fatermetü alak-
letti megdagadása bi- jait nevezik így. A trópusokon fordulnak el, ma-
zonyít (1. az ábrát). A gas, de el nem ágazó törzsük van, tetején levél-
gyakorlatban a P.-t a koronával [Alsophüa (1. 0.), Cyathea (1. o.)]. Mor
fának úgymondott lá- rasztfáknak is nevezhetk.
bon való elpusztítására Fa hársa (növ.), eredetileg a fa háncsrétege (liber)
használják fel, amen- és némelyek a háncs helyett egyenesen a hársai
nyiben a gyrzés V. hársszövetet használják. A fák közül különösen
alatti rész nem kapván a hársfa háncsát használják, amelyet Szt. István-
asszimilátákat, lassan- nap táján 6—9 cm. széles szalagok alakjában le-
kint elpusztul, maga hámozva, állóvízben októberig áztatják, azután
után vonva az egész megmossák, megszárítják, megtisztítják és kötöz-
növény elhalását. Ez nek, súrlónak, kosárnak stb. használják, v, zsá-
gyorsabban következik kot, takarót és pakoló ponyvafélét sznek belle.
be, ha a gyrzés által A kertész meg a szöúösgazda jól fizeti, de ná-
a fatest küls rétegeit lunk ezekre a célokra már kevésbbé használa-
Amlrigyesbálványfa(Ailanthus(^fJ^«^í^)/«,f"^^Olít- tos,
mert kiszorította a raffia. A P. a fa 20 30 —
glandalosa Desf meggyrüzött J^K, megakadályozva a esztends koráig szokott a legjobb lenni. Hazánk-
.)

%darabja; a gyrzés feletti VÍZ felfelé valÓ szállí- ban a fehér vagy ezüstös hársfa hársa a legjobb.

S f
f^iy'tlfeSLty'íítXt: fát
(Pucskó Mihály rajza.)
és így a gyrzés Legtöbb F.-t és hárstakarót (14 millió darabot) az
feletti részek kiszára- oroszok bocsátanak forgalomba. Egyesek a P.
dását idézzük el. alatt a gesztet értik.
Fagyzng név alatt ismeretesek a mély, nedves, Fahatár, 1. Fatenyészét határa.
légjárástól elzárt völgyek, hegykatlanok v. az ily Fahegykeszeg v. dévérkeszeg, 1. Keszeg.
természet, köröskörül sr magas erdvel elzárt Fahéj (növ.), 1. Cinnamomum.
erdei tisztások és vágásterületek ezekben a növé-
; Fahéj aldehid, ^-fenilakrolein
nyek, fiatal csemeték könnyen el- v. kifagynak.
Fahad (áiiat), 1. Gepárd. CgHj.CH:CH.C3g
Fahágó-félék (A7iabatidae, é.n&t), a Verébalakú Kellemes szagú olajszer folyadék. Vízgzzel el-
madarak (Passeriformes) rendjébe, a Rikácsolok illan. 20 milliméter nyomásnál 128— 130"-on forr.
(Glamatores) alrendjébe tartozó madárcsalád, djo := 1-050. A fahéjból desztilláció útján nyert
melynek mintegy 300 faja él Dél- és Közép-Ame- fahéjolaj f alkotó része és ez olajból nátriumbi-
rikában. Fajait két alcsaládra, jelesen a Fazekas- szulftt vegyülete segítségével tisztán elállítható.
madarak (Furnariinae) és a Mászkálok (Anábati- Mesterségesen a benzaldehid és aeetaldeliid kon-
nae) alcsaládjára osztják. Legismertebbek a fa- denzációja útján készülhet.
:

zekasmadár (1. 0.) és a siirke (1. o.). Fahéjalkohol, cinnamilalkohol. ^-fenil-allü-

Fahajlitógépek. Fából való pálcák és lécek alkohol: CeHg.CHrCH.CH^.OH 33»-on olvadó,
állandó jelleg hajlítására szolgálnak. Szerepük hosszú talakú kristályok. Fp. =254—255®.
van a hajlított fából való bútor, a hintó, kocsi és d^o = 1*044. Szaga a jácintra emlékeztet. Vízben
vasúti kocsi-iparban, valammt a hajóépítésben. eléggé oldódik.Pahéj savesztere alakjában a stora x-
Sportcikkek gyártásánál is (hajtókarika, raket, ban és perubalzsamban fordul el.
bobsleigh stb.) használják. Fát csak úgy hajlít- Fahéj olaj (növ.), a különböz fahéjak (1. Cinna-
hatni, ha sikerül a keresztmetszetének ú. n. kö- momum) vízzel való lepárlása útján nyert éteri-
zömbös rétegét közel a küls (domború) fölülethez kus olaj, melyet különféle orvosságokhoz használ-
átvinni. Ennek folytán minden fahajlítógép oly nak. Az étvágyat és gyomormeleget gerjesztik s
szerkezet, hogy a fapálca meghosszabbodását azért kitn digesztiv szerek. A fahéjfa leveleibl
megakadályozza. és gyökereibl is készítenek olajat, de összetéte-
Fahak (Tetrodon fahaka Hasselqu., áiiat), a lükbon e három fajta olaj egészen eltér.
Csontos halak (leleostei) rendjébe, a Forrt-áll- Fahéj sav, dnnamilsav, ^-fenilakrüsav.
csontuak (Plectognathi) alrendjébe, a Csupasz- C.HjCH CH.COOH.
:

fognak (Gymnomntes) családjába tartozó halfaj. Telítetlen, egybázisú sav. Részben szabad álla-
Hátát, oldalait és hasát finom, éles tüskék borít- potban, részben összetett éterek alakjában kü-
ják, testének többi része csupasz. Mellétl farka- lönféle balzsamokban és gyantákban fordul el
tövéig és konnányúszójáig 7 fekete sáv fut végig; így a perui és tolui balzsamban, a storaxban, a
háta feketéskék, hasa fehér, kormányúszója sárga benzoe-gyanta némely féleségében. A storaxból
szín. Hossza 30—45 cm. A Földközi-tengerben, úgy készülhet, hogy azt nátronlúggal fzzük.
FahéJvIrAR 141 Fahíd

amidn vízben könnyen oldható fahéj savas nát- 2. Összetett gerendatartós F., amelynél a tar-
rium képzdik. A ieszürt oldatot sósavval túlte- tók több egymásra fektetett és egymással össze-
lítve, tisztátalan F. válik le. Ezt ammonium- kötött gerendából állanak. A tartót képez 2 v. 3
karbonátoldatban föloldjuk és sósavval újból le- gerenda összeköttetését v. fogazással eszközük,
választjuk. A megszárítás után a P.-at ligroinból vagy pedig ékeLe'ssel (1. átn-a). Az els módnál a
kxistályosítva egészen megtisztíthat-
juk. Gyárilag többnyire szintézis út-
ján készül olyformán, hogy acetilklo-
ridot benzaldehiddel 120-i;30"-ra fel-
hevítenek. A F. forró vízbl kristályo-
sítva színtelen talakú kristályokból
áll, borszoszböl rombos prizmákban
kristályosodik. 0. p. 133«, f. p. 300«.
Hideg vízben kevéssé (3500 sr.-ben),
forróban meglehetsen oldódik, bor-
szesz, kloroform és széndiszultid köny-
uyen oldja.Oxidáló anyagok elbb benz-
aldehiddé, azután benzoesavvá oxidál-
ják. A fejld hidrogén hidrofahéj savvá
alakítja. Vízzel melegítve stirol és szón-
dioxidra bomlik. Nagy számú szánna- 1. iíath. Ékelt gerendatartós fabid
zékait ismerjük. A F. 1 bázisú sav, a
karboxil csoport hidrogénjét fémmel helyettesítvegerendák érintkez lapjain fogas kimetszóseket
a P.-sók V. cinnamilátok keletkeznek. Az alkáli- vágnak, olyformán, hogy az egyik gerenda fogai
fémek F.-sói vízben könnyen oldhatók, az alkáli- a másiknak megfelel kimetszéseibe beilleszked-
földfémeké nehezen. A nehéz fémek F.-sói oldha- jenek, míg az ékelt tartónál a gerendák közé he-
tatlanok. Összetett éterei közül a F.-as benzil- lyenkint ékeket tesznek, amelyek a gerendákból
éter (cinnamein) és a F.-as stiriléter (stira-
cin) a peinii s tolubalzsamban, továbbá a
storaxban fordulnak el, mely vegyületektl
ered e balzsamok kellemes szaga. A P.-val
az atropasav és Lzoatropasav izomer vegyü-
letek.
Fahéj virág (növ.), Így nevezik a Ginnamo-
mum aromaticum és Ginnamomum TamcUa ábra. Faggömaves fahíd.

éretlen terméseit, melyek borsszem nagy-

ságú, gömbölyded ékalakú vagy apró szöghöz kivágott megfelel kimetszéseket kitöltik. Ezen
hasonló, sötétbarna testecskék (Plores cassiae). összeköttetések (a tartóknak bséges összecsava-
Fahéjhoz hasonló ízük van s fszerül, de kivált rolásával együtt) azt célozzák, hogy a gerendá-
a gyógyszertárak számára fahéjolaj és fahéjvíz kat szoros összefüggésbe hozzák egymással, hogj'
készítésére szolgálnak.
Fahíd az a híd, amelynek
tartó-szorkezete (fölszorke-
zete) fából való; míg az al-
építmény, vagyis a hídlábak
és a hídfk lehetnek falazot-
tak is. A F.-ak jelentsége ma-
napság a k-, vas- és vasbeton-
bjdakkal szemben alárendel-
tebb. F.-ak ma már csak félre-
es, fában bvelked vidéken
épülnek, vagy oly esetekben,
mikor vagy ideiglenes termé-
szet szerkezet is megfelel (pl.
iparvasutakon), v. pedig gyor-
san elkészíthet híd szükségew
(árvíz elsodorta utak helyre-
állításakor). Ugyanis a fa nem 3. ábra. Fesaitömfives fiüifd.

eléggé tartós, mert korhad,

aminek folyta a F. jó karban tartása igen költ- a tartó lehetleg úgy viselkedjék a terhelés alatt,
mintha egyetlenegy nagyméret gerendából volna
A P.-akat a nyílást áthidaló tartók különböz Nálunk inkább az ékelt tartókat alkalmazzák,
szerkezete szerint osztályozziik, és pedig a kö- amelyeknek elkészítése könnyebb, mint a fogazot-
vetkezképen 1. Egyszer gerendatartós F., také.
:

ameljmól (rendesen négyélüre kiácsolt) egyes 3. Függtnüven F., melynek fötai"tóit függ-
gerendákból állanak a tai-tók. müvek képezik. Bendszerint ketts függömúvet
 ;

Fa-Hien 142 Fahrbach

alkalmaznak (2. áhra), amelynél tehát a hidaló ge- 16. Nassau fürdben. Tanulmányait Lipcsében vé-
renda két közbens ponton (c) van felfüggesztve. gezte. 1878-ban a baltimorei John Hopkins egye-
4'. Feszítöviüves F. (3. ábra), amelynél a hi- temen magántanár. Itt fedezte fel Ira Kemson
daló gerendákat egy-egy feszítöniü (1. o.) támasztja tanár laboratóriumában a saccharint, mely test a
alá ez utóbbi a két ferde dúcgorendából és az
; nádcukornál körülbelül 500-szor édesebb. 1881.
ezek által közrefogott feszítögerendából áll, me- a flladelüai Grays FeiTy Chem. Works igaz-
lyet a hidaló gerendával rendesen ékek és csava- gatója. 1886-tól saját saccharingyárát vezette
rok kötnek össze. Salbkeban, Westerhausen a. d. Bibe, Magdeburg
5. Rácsos F., amelynek ftartói rácsos tartók mellett. Értekezései amerikai és német tudomá-
módjára (1. Híd) vannak szerkesztve. Manapság nyos folyóiratokban jelentek meg.
már alig építenek másfajta rácsos fahidat, mint Fahicrantz, 1. Kari Johan, svéd fest, szül.
Stora-Tunában 1774 nov. 29., megh. 1861 jan. 1.
A régi mesterek hatása alatt fleg ideális, roman-
tikus tájképeket festett. A Frithjof-sagához ké-
szített képei reprodukciókban nagyon elterjedtek.
Öccse, F. AxelMagnus(l'780-lSö4i)3Zohvás,z\olt.
2. F, Kristian Érik, svéd író, szül. 1790 aug.
4. ábra. Howe- rendszer rác.°os fahíd. 30., megh. 1866 aug. 5. Híres szatirikus múvo :

Noks Ark (Noé bárkája). Ebben vízözönkora-

az Amerikából hozzánk származott úgynevezett beli emberek csúfolják ki F. korának szelletni
Ifot^e- rendszert (4. ábra). irányait.
A kídpáiya szerkezete a kisebb nyilású vagyis Fáhlmann, Friedrich Róbert, észt nyelvtudós,
az 1. és 2. alatt tárgyalt gerendatartós P.-akon születettHagewiedban, Esztóniában 1798., meg-
és pedig vasúti hídnál a közvetetlonül a tartókra halt Dorpatban 1850. Eleinte orvostant tanult
fektetett talpfákból, közúti hídnál pedig a tar- Dorpatban; késbb nyelvészettel s azonkívül
tókra keresztben fektetett 8—10 cm. vastag össze- hazája mondáinak buzgó tanulmányozásával kez-
függ pallózatból, a hídlásból áll. Ami a fából dett foglalkozni; 184-2 óta az észt nyelvet ta-
való hidfelszerkezetek alátámasztásait (a hídlába- nította Dorpatban. Különös érdemeket szerzett
kat és a hídfket) illeti, amelyek vagy szintén fá- magának P. az észt nemzeti eposz, a Kalewi
ból, vagy pedig falazatból készidnek, 1. Járom, Poeg (a. m. Kalev fia; bevégezte Kreutzwald,
HídpiUér, Hídf alatt. A pilléreken, illetleg híd- 1857—61) verseinek összegyjtésével. Fbb mü-
fkön, a tartók végeit nem fektetik közvetet- vei Versuch, die esthnischen Verba-Konjugatio-
:

lonül a falazatra, hanem egy (vagy két) kereszt- nen zu ordnen (Dorpat 1843) Ueber ; die Deklina-
ben futó, s egész hosszában a falon fekv geren- tionen der esthnischen Nomina (u. o. 1844). V. ö.
dára, az ú. n. falgerendára. Kreutzwald, Róbert F. (Dorpat 1852) és Egyete-
Fa-Hien. Egy buddhista szerzetes neve, ki Kr.u. mes Irodalomt. IV. kötet 113. 1.

—
399 •ilö-ig mint zarándok Közép-Ázsia és India Fahlun, 1. Falun.
nagy részét bejárta és onnan gazdag irodalmi Fahlunit (ásv.), a Cordierit-ásványnak egyik
kincsekkel tért vissza. Tudósítását, Fukuo-ki (a átalakulási terméke. Nevét Fahlun (Svédország)
buddha-országokról szóló jelentés), 1836. lefordí- bányahely után nyerte, ahol a kemény, barna
totta elször Bemusat, majd 1886. Legge (A re- cordieritkristályoknak szürkés-zöld átmeneti kér-
cord of buddhist kingdom), Oxford Clarendon gét alkotja.
Presse, 1886. Fahm-levelek (növ.), 1. Angrecum.
Fahil, romváros Palesztinában, 1. Pella. Fahne, Antan, német jogtaidós és történetíró,
Fahiml v. fa rühe (növ., akariasis), a körtefa szül. Münsterben 1805 febr. 28., megh. Düssel-
betegsége. A Phytoptus piri Pag. nev atka dorfban 1883 jan. 12. Orvosi, teológiai és jogi ta-
okozza, t. i. a szúrásából a levélen számtalan pi- nulmányokat végzett. 1842 óta visszavonultan
ros, késbb fekete apró gubacs keletkezik, a levél élt elbb Roland, majd Fahnenburgkastélyban,
Mmlszerü lesz. A F. 1870 óta nagy mértékben hol gazdag gyjteményt szerzett kéziratokból és
terjed, a termést nagyon veszélyezteti v. meg- mkincsekbl. Megírta a Bocholtz grófok, a Hoevel
rontja s csak úgy lehet ellene védekezni, ha a bárók és a Salm hercegek történetét terjedelmes
tavaszi ágak kifejldése után, meg a nyári haj- müvekben, de genealógiai adatai nem megbízha-
tások megindulta eltt, a himls leveleket eltaka- tók. Franciaországi útjának emlékei Bilder aus :

rítjuk V. ritkítjuk. Elfordul egyéb fákon is. Frankreich vom Jahre 1831 (Berlin 1835).
Fahlbeck, Pontus, svéd történetíró és nemzet- Fahaenjunker (ném.), 1. Zászlótartó.
gazda, szül. Ölmeben (Verinland) 1850 okt. 15. FábuficliL (ném.), 1. Zászlós.
1880-ban a lundi egyetemen a történet magán- Fahrbach, bécsi zenész-család. F. Joseph
tanára, 1889. az államtudományok rendes tanára (1804—1883) fuvolavirtuóz, hangszerére számos
lett. 1902 óta az els kamara tagja s a véd vámos verseny mvet szerzett; F. Philipp (1815 okt.
konzervatív párt híve. Fbb müvei Kritiska 25.
: —
1885 márc. 31.), Lanner tanítványa, számos
studier öfver det frankiska rikets áldsta sam- táncdarabot és pár dahnúvet írt fia, Philipp jxm., ;

fundsskick (Lund 1880, franciául is megjelent) szül. Bécsben 1840., megh. 1894 febr. 15., katona-
Sveriges nationalfórmögenhet etc.(1890); Sveriges karnagy volt és számos évig Budapesten mkö-
Adél (1898—1902, 2 köt., németül is). dött, 1885. átvette atyjának zenekarát és azóta
Fahlberg, Konstantin, kémikus, szül. 1850 dec. Bécsben és Parisban élt mintegy 200 táncdara-
;

22. Tambovban, Oroszországban, megh. 1910 aug. bot írt.

 :
;

Fahrenheit 143 FaiUy

Fahrenheit, Gábriel Dániel, német fizikus, expedícióban vett részt a benszülöttek ellen, 1852
szül.Danzigban 1686 május 14., megh. Hollan- —65-ig pedig rövid megszakítással Szenegálban
diában 1736 szeptember 16. Atyja keresked kormányzó volt. 1865-ben saját kérelmére vissza-
volt és ílát is erre a pályára szánta. Ez azonban hívták és a Bonéban (Algéria) állomásozó hadosz-
inkább a természettudományok iránt érdekldött, tály parancsnokává nevezték ki. A köztársaság ki-
s ilynem kutatásokkal, fleg hmérk kószitésé- kiáltása után (1870) Gambetta Franciaországba
vol foglalkozott. A
F.-ról elnevezett a hmérn hívta F.-t, hol a francia északi hadsereg fvezér-
fagypont 32-vel van megjelölve ; a nullapont az letét vette át. Itt eleinte szerencsével harcolt, de
1709-ki leghidegebb hmérsékletnek felel meg ; a utóbb nagy veszteségek érték és végi*e St. Quen-
vérmérséklet 96 fok. A mostani F.-féle beosztás tinnél Goebon által teljesen leveretett. A fegyver-
csak késbbi kelet. Eszerint a fagypont szintén szünet után a nemzo^ylésbe választották, ahol
32-vel van jelölve, a forrpont pedig a 2 2. fok. 1 Gambetta pártjához csatlakozott. A köztársasági
A F.-féle hmórbeosztást még ma is használják, párt végleges gyzedelme után a hadügyminisz-
fleg az angolok és amerikaiak. P. volt az els, térium vezetésével kínálták meg, mely állást
aki a vizet a fagypont alá htötte, anélkül, hogy azonban rongált egészsége miatt el nem vállal-
az megfagyott volna. Neki köszönhetjük az els hatta. 1879-ben szenátorrá választották s 1880. a
használható súly areométert és termo- barométert. becsületrend kancellárjává nevezték ki. Mint tudós
Fái, l.J.Béla,mfoTáító és hírlapíró, szül. Nagy- különösen észak-nyugati Afrikának földrajza és
váradon 1853., megh. 1904 dec. 21. A középisko- néprajza körül szerzett érdemeket. Nagyobb
lát szülvárosában bevégezvén, a budapesti m- mvei közül megemlítendk: Chapitre de géo-
egyetem s késbb a tud. egyetem jogi karának graphie sur le Nord-Ouest de l'Afrique (St.
hallgatója volt. Behatóan foglalkozott a modem Louis 1864) ; Collectíon compléto dos tnscriptions
nyelvekkel, különösen az angol és francia nyelv- numidiques avec des apergus ethnographiques sur
vel, melyek irodalmából sok regényt, elbeszé- les Numidos (Lille 1870) Sur les tombeaux mégali-
;

lést és színmvet (körülbelül 200 kötetre való) thiques et sur les blonds de la Libye (Paris 1874)
fordított. A Nemzeti Színházban az fordítása Les doLmens d'Afrique (1873) Epigraphíe phéni- ;

szerint adják Augier, Sardou, Feuillet, Dumas, cíenne (1873) ; Essai sur la langue Poul (1874) ; Le
Ohnet, Daudet s néhány modem német és angol Soudan fran^ais (1884) Le Sénégal. La Francé;

drámaíró több munkáját. Mint hírlapíró 1873 óta dans l'Afrique occidentalo (Paris 1889) stb. Hadvi-
mködött elbb az Egyetértés, késbb a Hazánk
; selését Campagne de l'armée du Nord (Paris 1871)
szerkesztségének volt tagja részt vett a Buda-; c. müvében igazolta. V. ö. Brunel J. M., Le ge-

pesti Napló megalapításában. A mellett a Magyar nerál F. (Paris 1890).

Szmház, 1899-töl a Népszínház titkára volt, 1901. Faid'herbe (ejtsd: féderb), Lucas, flamand építész
pedig az Operához ment át. és szobrász, szül. Mechehiben 1617., megh. 1697.
2. F. Szeréna, a Nemzeti Színház tagja, szül. 1636-ban Antwerpenben Rubens tanítványa lett és
Erdhegyen, Arad vm.-ben, 1865 dec. 24. A színi- csakhamar megnyerte a mester barátságát. Mind
iskola elvégzése után rögtön szerzdtették a Nem- építészeti, mind szobrászati mveiben Rubens
zeti Színházhoz. Tragikai és drámai szerepköre stílusának legtehetségesebb terjesztje és a fla-
van, újabban komikus szerepeket is játszik. Fbb mand bárok mvészet legkiválóbb mestereinek
szerepei Éva, Goneril, Adél (Báró és bankár),
: egyike. Építészeti mvei közül a legfontosabbak
Wolöhé (A bunda) stb. a jezsuiták temploma Löwenben (1650—1666), a
Faible (franc, ejtsd: fébi), gyönge mint alany: ; beguinák temploma Brüsszelben (1657—76), a
gyöngeség, aprólékos szenvedély valami iránt; mechelni Notre Dame d'Hanswyk templom (1663
faihlesse, gyöngeség, ájulás. —78), a mechelni jezsuita-templom (1669—76)
Faida (középkori latinsággal a német Fehde), stb., elrendezésükben érdekes, tömegükben meg-
a középkori jogéletben elismert harc, amelyet a kapó, gazdag dlsz müvek. Szobrászati mvei
megsértett fél az ö rokonságával, nemzetségével közül nevezetesek apostolok szobrai a brüsszeli
:

a sértés megtorlása végett viselni jogosítva volt székesegyházban; a mechehii szt. Romualdus
a sért nemzetsége ellen. Az si germán felfogás- templomban a foltár, Cruesen érsek síremléke,
nak felelt meg, amely szerint az egyesen elköve- Borromei szt. Károly ésapestisos beteg csoportja;
tett sértést, mint a népen belül uralkodó békének szobrok a mechelni Notre Dame d'Hanswyck
a megszegését, az egyes az nemzetségével templomban stb. Elefántcsontfaragványai aXVIL
együtt van hivatva megtorolni. A P. lényegében sz.-ban oly divatos mfaj legjelesebb termékei
nem más, mint a jogos önsegély gyakorlása, az közé tartoznak.
ösí korban uralkodó magánbosszú érvényesíté- Faidit, trubadúr, 1. Gaucelm Faidit.
sének az eszköze amint a magánbosszú helyébe
; Falence, 1. Fayence.
annak pénzen megváltása (composítio) lép, ekkor Faille (franc, ejtsd : fáiy), a flamand nk fej-
már a F. inkább a megváltás elérésére szolgál. kendje, mely a vállat is befedi
soeur de la F., ;

Az egész középkoron át tart a F. kiküszöbölésére apácák, kik ilyen kendt visehiek. A ni ruhakel-
irányuló küzdelem, végre I. Miksa császár 1495. mék egyik selyembl készült fajtája is e név alatt
a wormsi birodalmi gylésen örökre megszün- ismeretes. Kötése bordás (1. Alapkötés).
tette. Falllir (franc, ejtsd feiiyír, ol. fallire), meg- :

Faidherbe (ejtsd Louis Léon César, fran- bukni, csdöt mondani faülite, csd, bukás.
: féderb),
;

cia tábornok, szül. Lilieben 1818 jún. 3., megh. Failly (ejtsd: faiiyi), FierreLouis Charles Achiüe
Parisban 1889 szept. 28. Katonai tanulmányai be- de, francia tábornok, szül. Rozoy sur Serreben
fejeztével Algériában és Guadeloupe szigetén több (Aisne) 1810 jan. 21., megh. Compiégneben 1892
Failsworth ÍU Fairfax

nov. 14. Korán lépett a hadseregbe s 1851-ig majd- tanulók. A P.-on a rendes szakosztályon kívül
nem kizárólag Afrikában szolgált, mely id alatt külön tanfolyamok állanak fenn a gyakorlatban
ezredessé emelkedett. A krimi hadjáratban mint dolgozó iparossegédek és mesterek továbbképzé-
dandárparancsnok vett részt s kitnt az Alma mel- sére. Az 1910— 1911. tanévben Brassó, Homonna,
lett vívott nagy ütközetben, továbbá Szebasztopol Igló,Szatmár-Németi és Újpest városokban össze-
s a Redan-bástya ostrománál, szintúgy a Csernaja sen öt faipari szakiskola állott fenn. A brassói
mellett vívott csatában.Azl859-iki olasz hadjárat- szakiskola alapját az 1885. létesült ú. n. közép-
ban mint hadosztályparancsnok, a nagy német- faipariskola képezte, mely utóbbi 1896. szervez-
francia hadjáratban pedig mint az 5. hadtest tetett át szakiskolává. A homonnai szakiskola az
parancsnoka vett részt, de kevés sikerrel. Sedan 1877. alakult háziipari jelleg tanmhelybl fej-
felé vett útjában a németek Beaumontnál utóiér- ldött ki és 1896. öltött szakiskolai szervezetet.
ték és megverték. Erre megfosztották rangjától. Az újpesti szakiskola J895., az iglói 1898, a szat-
A sedani ütközet után pedig hadi fogságba került. márnémetii 1907. nyílt meg. Legnagyobb méret
A békekötés után kiszabadult, de parancsnokságot a brassói szakiskola, mely Székely tanoneotthon-
többé nem nyert. A maga igazolására megírta nal és Közmhellyel van kapcsolatban. A mintegy
a Campagne de 1870. Opération et marches du 800,000 K
költséggel emelt épület, melyet Kom-
5. corps jusqu'au 31. aoút (Bruxelles 1871) cím mer József mépítész tervezett, három pavillon-
mvét. ban az iskola és internátus, a mhely és igazga-
Failsworth (ejtsd: feiszworth), város Lancaster tói lakás helyiségeit foglalja magában. Az 1910
angol countyban, a manchestor-leedsi csatorna —1911. tanévben az öt intézetet 1040 tanuló lá-
mellett, (1911) 16,000 lakossal. Jelents ipari és ke- togatta, 1911. évi fenntartási költségeiknek ösz-
resked város. szege 253,423 K. Az utolsó tíz évben a tanulók
Faimádás, 1. Erdötisztelet és Fákidtusz. száma 207-rl 1040-re (402ö/o), a fenntartási költ-
Fa-impregnálás, L Fa, 2. ségek összege 136,006 K-ról 253,423 K-ra emel-
Fáin (ejtsd Agotlion Jean Frangois, báró,
: fen), kedett (860/0).
I. Napóleon magántitkára, szül. Parisban 1778 Fair (ang., eátsd: fór), 1. vásár, sokadalom, kü-
jan. 11., megh. 1837 szept. 14. 179t')-ban a nem- lönösen pedig búcsúval összekötött vásár ; azon-
zeti levéltár osztályfnöke lett 1806. a császár; kívül maga a búcsú napja (F.-day), a vele kapcso-
kabinetirodájába került. Hasznos szolgálataiért latban lev ünnepekkel. —
2. F. a. m. szép. A turf-
1809. bárói címet kapott, 1813. a császár magán- nyelvben a. m. ill, megfelel, pl. vadászterület
titkára lett s szerkesztette fontainebleaui le- Annyit is jelent, hogy gentlemanlike, azaz becsü-
mondó iratát is. A restauráció alatt elvesztette letes, tisztességes, úri. — F. play tisztességes já-
állását, de 1830. Lajos Fülöp kabinetirodájának ték, eljárás.
fnökévé nevezte ki. Pontos diplomáciai feljegyzé- Fairbairn William, angol mecha-
(ejtsd: férbörn),

sei az 1812., 1813. és 1814. évekrl (Manuscrits) nikus és mérnök,Kelsoban (Skócia) 1789
szül.
németül is megjelentek. febr. 19., megh. Moor Parkban, Fomham mellett
Fainéant (franc, ejtsd fenéan) a. m. semmi- (Surreyben), 1874 aug. 18. Egyszer napszámos-
:

tev, lustálkodó, tunya, rest. —

Les rois fainéanis, ból lett kora leghíresebb mechanikusává és báróvá
az ámyékkirályok, különösen így nevezték a ka- (1869). Számos javítást tett a fonógépeken s e ja-
rolingi házból eredt utolsó királyt, V. Lajost. vítások értékesítésébl ^árat álUtott fel 1831.,
Fa-intarzia, I. Intarzia. egy vashajót építtetett ós Millwallban, London
Faipar, a fa feldolgozásával foglalkozó minden mellett (1835) nagy hajógyárat alapított, melyben
iparág. L. a megfelel címszók alatt. számos nagyszabású vasm készült. Másféle gé-
Faipari szakiskolák. A magyar iparoktatás peken is tett hasznos javításokat. Munkái: Appli-
újabbkori szervezetében az ipariskolák (1. Ipari cation of irón to building purposes (1854) és ké-
szakiskolák) csoportjába tartoznak. Céljuk szak- sbb On cast and wrought irón for building
:

képzett iparossegédek nevelésével a hazai faipar purposes (1864, 4. kiad. 1870) Construction of ;

fejlesztése, különösen az asztalos-, esztergályos boilers and boiler explosions (1851). Stephenson-
és fafaragó-iparkorszervé tételéhez szükséges nal együtt részt vett a Britannia híd építésében
szakképzettség terjesztése. Ezen iparágak köré- is, erre vonatkozó mve: Constioiction of the
bl nyújtják mindazon elméleti és gyakorlati is- Conway and Britannia Bridges (1849) Treatise ;

mereteket, melyekre ezen iparokban dolgozó m- on mill and miU-work (1861—63, 2 köt., 4. kiad.
velt iparosoknak szükségük van. A kiképzés tar- 1878) Irón, its history, properties and manufao-
;

tama négy év. A a tizenkét ture (1865, 2. kiad. 1869) Useful Information for
felvétel feltételei : ;

éves életkor betöltése, egészséges testalkat és az engmeers. F. önéletrajzát Pole W. (London 1877)
elemi népiskola hatodik v. valamely középiskola 2. adta ki.
osztályának sikeres elvégzése. A tanítás ingyenes. Fairfax (ejtsd: ferfex), 1. Edward, angol író és
Tantárgyak: általánosak: magyarnyelv, számtan, mfordító, szül. Leedsben, megh. 1635 körül Fuis-
mértani és ábrázoló-mértani rajz, szabadkézi rajz, tonban (Yorkshire). Legismertebb munkája Tasso
mintázás, természettan- vegytan, szépírás, egész- Megszabadított Jeruzsálemének mesteri fordítása
ségtan. Szaktantárgyak könyvviteltan és költ- (1600), amely a mai napig egyike a legjobb angol
:

ségvetéstan, faipari technológia és gépismeretek, Tasso-fordításoknak. (Újra kiadta S. W. Singer.

szakrajz és szerkezettan, mühelyi gyakorlatok. 1817, 2 kötetben.)
A heti 52 órai szorgalmi idnek egy harmada el- 2. F., TJiomas, lord, angol hadvezér, szül. 1612
méleti és rajz, két harmada mhelyi gyakorlat, jan. 17., megh. 1671 nov. 12. Az angol polgárhá-
mely utóbbit is az intézeten tartoznak végezni a borúban a parlamenti seregben harcolt, melynek
 ;;

Patrfleldit 145 — Fal

1645. fvezére lett. Fényes gyzelmével Naseby Faital (növ.), 1. Bojtorján.

mellett (1645 jún. 14.) és Oxford elfoglalásával Faizabad (ang. Fyzabád),
1. toríomány (divizió)

(1646 jún. 20.) befejezte a polgárháborút. Aztán a brit-indiai BNy.-i kormányzóságban 31,639
a hadsereggel együtt is a parlament ellen for- km», 6.794.274 lak. 6 kerületre oszlik F., Gondar,
:

dult, de nem vett részt a király elítélésében. Báhrecs, Szultanpur, Partabgarh és Raia-Banki.
1650-ben visszalépett a fövezórségtl Cromwell ; A rónavidéket a Gogra mellékvizei öntözik. —
halála után Monk tábornokkal együtt nagy része 2.F., az ugyanily nev tartománynak és kerület-
volt II. Károly visszahívásában. Azután vissza- nek székhelye a Gogra jobbpartján, 142 km.-nyire
vonult és megírta emlékiratait (Memorials). Laknótól, vasút mellett, (1901) 74,076 lak., akik-
V. ö. Markham, Life of the great Lord P. (Lon- nek mintegy fele hindu ós akik virágzó gabona-
don 1870). és rizskereskedést znek. Néhány km.-nyire K.
Fairfieldit (ásv.), víztartalmú kalciummangán- felé láthatók az antik Ajodhia városnak terjedel-
foszfát Ca3Mn(P04),4-21LO.Siigaras-rostos, fehér- mes romjai.
gzalmasárga halmazok. A háromhajlású kristá- Faizás, az a haszonvétel, amely az úrbéreseket
lyok gyémántos gyöngyházfényüek és hasadásuk a földesúr erdejében illette. Az úrbóriség meg-
a gipszre emlékeztet. Termhelye Branchevillo szüntetése ezt a haszonvételt nem érintette (1848.
(Connecticut) és Rabenstein (Bajorerdö) a triflin ; IX. t.-c), de már az 1848. X. t.-c. megengedte,
mállása révén keletkezik. hogy a P.-nak elkülönözve gyakorlása iránt akár
Fair Head (egtsd: ferhedd) V. Benmore Head, Ír- a földesúr, akár a volt úrbéresek pert indíthassa-
ország legószakkeletibb foka Antrim county terü- nak. Az 1853 márc. 3-án kelt úrbéri nyiltparancs
letén a hegyfok 120 m. magas bazalttömeg, 69
; pedig elrendelte, hogy a F. törvényes élvezetében
m.-nél hosszabb oszlopokkal. lev volt úrbéresek számára a földesúrnak erde-
Fair Island Ikp. Furö, 215 m. ma^as, egyedül jébl a haszonvételnek megfelel rész elkülönít-
álló sziget, az Orkadok és Shetland között egyenl tessék s az mint községi erd kezeltessék. Az
távolságban. A Dunrossness községhez tartozó 1871. LIII. t.-c. szerint ha egy év alatt a volt
sziget lakóinak száma 240. földesúr, vagy a volt úrbéresek az elkülönítési
Fairm., latin rovarnevek mellett Fcdrmaire pert meg nem indították, erre a törvényszéknek
Léon francia entomológus (szül. Parisban 1820 ügygondnokot kellett kirendelni. B rendelkezés
jún. 29.) nevénpk a rövidítése. ellenére még most is mintegy 150 ilyen erdkülö-
Fairtás, 1. Favágás. nitési per van az ország területén folyamatban.
Fais (Feis, Tromelin), a spanyol Nyugat-Ka- A F. tzi V. épület-F. volt, aszerint, amint a
rolinák egyike 3*ö km*, 200 lak., emelt, termé- haszonvétel kiterjedt az épületek emeléséhez szük-
;

keny korallsziget. séges fa igénybevételére v. nem. Sokhelyütt az

Faiseur (franc, ejt«d: fezör) a. m. mköd, ki úrbéresek a tzi v. épület-F. mellett a földesúr
valamit mozgásba hoz, vagy hozni szándékozik erdejében még fakereskedést, szénégetést s más
izgató, lázító, múmester, a tervezett dolog kivi- kivételes haszonvételeket is ztek. Azonfelül
vje, ügynök. —
F. d'affaires, alkalmat szerz, megillette ket a makkoltatási haszonvétel is.
szélhámos. —
F. d'espnt, élcel. Mindezeknek a haszonvételeknek a számbavéte-
Faiskola. így nevezik azt a kisebb-nagyobb, lével kellett meghatározni azt az erdterületet,
bekerített területet, melyben különböz fanemek amely a volt úrbéresek közös erdejeként a földesúr
csemetéit átültetés és más kerti idomítás céljá- erdejétl elkülönítend volt. De számításba kellett
ból neveljük, iskolázzuk (1. Csemetekert). Az isko- venni azokat a viszontszolgáltatásokat is, ame-
lázás célja az, hogy abeerdsítés vagy a hézagos lyekkel a F.-i haszonvételek fejében az úrbéresek
fiatalosok kipótlása avagy másféle érdekbl való a földesúrnak tartoztak (favágás, ölfahordás).
ki ültetés céljára erteljesebb s életrevaló csemeté- A haszonvételek nagyságához s az erd min-
ket neveljünk. ségéhez képestúrbéri telkenkint 2— 12 magyar
Faisserie (franc, edtsd: fesszrí), áttört kosár- (1200 D-öles) erd volt kihasítandó. A kihasított
fonó munka. erdt mint a volt úrbéresek közös erdejét kell
Faisz, kisk. Veszprém vm. veszprémi j-ban, kezelni ós pedig az 1898. XIX. t.-c. szerint állami
(1900)265 német lak., u. p. Vámos, u. t. Veszprém. közegekkel.
Faiszt, Immánuel, német zenész, szül. a würt- Az 1908. VII. és XXXIX. t.-c értehnében senki
tembergi Esslingenben 1823 okt. 13., megh. Stutt- sem igényelheti azt, hogy az úrbéresek közös le-
gartban 1894 jún. 5. Teológus korában Mendels- geljébl járó illetségét a közösbl kiadják. A
sohn tanácsára maga képezte ki magát zenésszé. volt temesi bá;;ság területén a község lakosai
Többfelé játszott orgonahangversenyen Stutt- ; hulladókfaszedési jogot gyakoroltak. A kir. Kúria
gartban 1847. a klasszikus egyházi zene egye- azonban 83. számú döntvényében kimondotta,
sületét, 1849. a sváb dalosszövetséget s 1857. hogy ennek alapján a volt úrbéresek a földesúri
Leberttd a híressé vált konzervatóriumot alapí- erdbl semmit sem igényelhetnek.
totta, amellett templomi orgonás, a Cotta-fóle Faj (species),!, logikai értelemben oly fogalom,
klasszikus kiadás egyik szerkesztje, a zongora- melynek köre más fogalom körében foglaltatik.
szonáta történetírója s a tübingeni egyetem tiszte- A nagyobb kör fogalom nem (genus), a kisebb
:

letbeli doktora lett. Sok régi stílusú zenemüvet irt kör faj (species) amaz fölé-, emez alárendelt
: ;

két karéneke pályadijat nyert. fogalom. A katona fogalmában foglaltatik lovas,

Fait (franc, ejtsd: fé) a. m. tett, tény. —
F. ac- gyalog stb. katonák, a katona nemi fogalom, a :

compii, bevégzett tény, amin már nem lehet vál- gyalog katona faji. A természetrajzban a szónak
toztatni. határozottabb jelent^ése van. meghatározott alá-
JMm< Nagt LewOctma. VZL feK to
Fáj U6 — Fájdalom

rendelési viszonyt értenek alatta (ország, család, belül megkülönböztetik még a fajváltozatot (varie-
nem, faj, alfaj stb.). tas). Az alfajok és faj változatok körülhatárolásában

2. Faj, az állat- és növényrendszertanban természetesen éppen olyan nagy az ingadozás,

rendszertani kategória. B néven azokat az állat- mint a fajok körülhatárolásában sok példa van
;

os növényegyedeket foglalják össze, melyek bizo- arra, hogy amit az egyik tudós alfajnak tart, azt
nyos, viszonylag állandó jellegekben egymással a másik fajváltozatnak, st egy harmadik éppen-
megegyeznek fejlödéstörténetileg egymással
és séggel fajnak tartja. L. még Rendszertan.
szorosan összefüggnek. A
faj alapját tev jellem- 3. Faj, az ásványtanban egy faj alá foglaljuk
vonások meghatározása és kiválogatása lényegé- azokat az ásványokat (szilárd és csepfolyós tes-
ben csak historiailag megalapozott konvención teket), amelyek lényeges tulajdonságaikban
és egyéni megítélésén alapszik. Darwin tanainak (kristályalak, molekulaszerkezet, keménység, faj-
térfoglalása alapján a faj nem tekinthet változ- súly és kémiai összetétel) egymással megegyez-
hatatlan, állandó egységnek, miként azt régebben nek. Mivel azonban a fizikai (kristálytani tulaj-
lÁnné és követi gondolták, hanem olyan plasz- donságok és a kémiai összetétel egymástól nem
tikus éllény-csoportnak, mely idk folyamán kü- elválaszthatatlanok, ezért a faj megállapításánál
lönböz, részben bels, részben küls, ma még mindkettnek külön dönt szerepe van. Kristály-
részleteiben ki nem derített okokból megváltozik alak tekintetében megegyeznek egymással azok
és új fajnak alapja. De éppen azért, mert a ter- az ásványok, amelyek azonos geometriai és fizi-
mészetben igazában nincsenek mereven és élesen kai szimmetriát tüntetnek fel az ilyen ásványok
;

körülhatárolható fajok, hanem csak többé-kevésbbé izomorf sort alkotnak. A polimorf testek, pl.
változó, egymással fejlödéstörténetileg összefügg mészpát-aragonit, rutil-anatas-brookeit, mind kü-
egyedcsoportok, a faj körét ós terjedelmét a kü- lön ásványfajok. Az amorf testeket szintén kü-
lönböz rendszerezök nagyon eltéren szabják lön faj gyanánt szokás a kristályosoktól különvá-
meg. Akár alaktani, akár fejldéstörténeti vagy lasztani.
élettani alapon akarjuk a faj fogalmát meghatá- 4. Faj a jogban oly dolog, mely nem egye-
rozni, kielégít és minden körülmények között dileg, hanem csak fajlag van meghatározva,
elfogadható eredményre nem juthatunk. A leg- azaz oly ismérvek által, melyek minden hasonfaju
részletesebb kutatások alapján sem bukkanha- dolognál megvannak. A fajszerü dolgoknak ki-
tunk olyan sajátságra, melynek alapján az egész váló részét teszik azok, amelyeket csak szám,
növény- és állatországon belül egyönteten elha- mérték v.súly szerint szokás meghatározni —
(res
tárolhatnék a fajokat. Minden növény- vagy állat- quae pondere, numero vei mensura constant) pl.
csoportot más és más jellegek alapján kell fajokra 100 hl. bánsági búza. A fajnak ellentéte az egyed.
tagolni. A meghatározását fképen az nehe-
faj A faj és egyed közötti ellentéten alapszik a helyet-
zíti meg, hogy egyetlenegy növény vagy állat tesíthet ós a nem helyettesíthet dolgok közötti
sem hasonlít teljesen egy másikhoz, az összes különbség. Ha a szerzdés az árú faja iránt köze-
növény- és állategyedok variálnak, még pedig lebbi meghatározást nem tartalmaz, a szerzdés
sokszor oly mértékben, hogy a variáló-sorozat érvényes, s az adós középfajú árút tartozik szol-
kezd- és végs tagjai csak az összeköt tagok gáltatni. —Fajlagos kötelem 1. Kötelem.
ismerete alapján tarthatók ugyanazon faj tagjai- Fáj, kisk. Abauj-Torna vm., csereháti j.-ban,
nak. Ha azonban ezek az összeköt tagok isme- (1910) 413 magyar lak., u. p. Szemere, u. t. Forró-
retlenek, vagy már kihaltak, az elszigetelten álló Bncs. Van barokk-kastélya és róm kath. temploma
széls alakokat a különbözség foka szerint kü- freskókkal.
lönböz varietásoknak, különböz fajoknak vagy Faja, a spanyol nemzeti öltözetnél ama pamutöv,
éppenséggel más nemek képviselinek kell tekin- mely a derekat kétszeresen körülövezi polgárok ;

tenünk. Ebbl világosan látható,hogy a faj fogalom és katonák viselik az utóbbiak öve veres.
;

az összes többi rendszertani kategóriákhoz (varie- Faja-szakadt (növ., monotypicus), olyan növény-
tas; nem, család, rend, osztály stb.) hasonlóan génusz, melynek ma csak egy él faja van, pl. a
csak az általánosító absztrakció eredrnénye. Kitaibelia mtifolia Willd. hazánkban.
A leíró állat- és növénytanban Linné óta min- Fajd, 1. Fajdfélék.
den fajt két névvel szokás jelölni, pl. a házi kutya Fájdalmas anya, 1. Mater dolorosa.
tudományos neve Canis familmris ; e név els Fájdalom (lat. dolor, gör. al^ia), rendszerint
tagja (Canis) a nemnek (genus, 1. o.) a neve, Tágabb értelemben
kétfélét szokás alatta érteni.
amelybe egy vagy több faj tartozik (pl. a Canis azt a kellemetlen érzelmet értjük alatta, me-
nembe tartozik a C. familiáris, C. lupus, C. vul- lyet lelki P.-nak nevezünk. Szorosabb értelem-
pes stb.), a másik pedig (familiáris) a faj (species) ben a br által közvetített sajátságos érzést ért-
neve. Ez utóbbi név után többnyire rövidítve jük alatta, melyet szúrás, metszés v. égetés okoz.
annak a tudósnak nevét függesztik, aki az illet Ezért helyesebb P. -érzésrl (algesia) beszélni. A
fajt elször nevezte meg; pl. Canis familiáris h. F.-érzés élettana méghomályos, mindenesetr©
azt jelenti, hogy a házi kutyát Canis familiáris azonban az érzidegek közvetítik azt. Vájjon kü-
névvel Linné (L.) jelölte meg. lön végkészülékek, v. a csupasz idegvégek fog-
A fajon belül kifejld állandó különbségek alap- ják-e fel a beható ingert, ez még eldöntetlen. Né-
ján megkülönböztetik az alfajt v. fajtát (subspecies); melyek külön fájdalmat érz pontokat vesznek
ezt a rendszertani kategóriát az állattenyésztk fel, melyek srnborítják a test felületét, de né-
gyakran rassz (1. o.) névvel jelölik. Az ember hol teljesen hiányzanak. A fájdalmat azonban
(Homo) fajon belül is az alfajokat rassz névvel szo- nemcsak a br közvetíti, hanem a bels szervek-
kás jelezni. Az alfajon (subspecies) kívül a fajon bl is érezhetünk fájdalmat, így az izmok reumás
 : :

FAJdalomcslIlapítö szerek — 147 Fajdfélék

fájdalma, a belek, a gyomor fájdalma stb. P.-érzóst Fájdalomérzés, 1.Fájdalom.

kelthet ers nyomás, igen magas v. igen alacsony Fájdalomf (növ.),a Tanacetum vulgare (1.
h, villamos és vegyi inger. A P.-érzós ersségé- Chrysanthemum) népies neve Vasmegyében.
nek mérésére szolgálnak a különböz algeziméte- Fajdfélék (Tetraonidae), a tyúkalakú madarak
rek. Ilyen mérésekbl kitnt, hogy igen érzé- (GaUiformes) rendjébe tartozó madárcsalád. Fe-
kenyek F. iránt a közvetlen csont fölött fekv jük kicsi, csrük rövid, tövén vastag és többnyire
teriUetek, a fejbr, az ajak széle, a nyelv hegye, szélesebb, mint magas. Szárnyaik aránylag rövi-
az ujjak hegye, kevésbbó érzékenyek a hát bre, dek és lekerekítettek, farkuk középhosszuságú ós
a kar és a lábszár bre, a megvastagodott br. A egyenes, lábaik rövidek. Körülbelül 2ü nembl
P. igen fontos tünete némely betegségnek. Meg 170 faj ismeretes, melyek az egész világon el
szokás különböztetni tartós, fólbenhagyó, lüktet, vannak terjedve, de mégis leginkább az otiópiai-
szúró, hasogató, éget, csikaró, sajgó fájdalmat. ós keleti-, legszegényebben pedig az ausztráliai
A F. többnyire a keletkezése helyén érezhet, régióban vannak képviselve. Hazánkban 4 faj él.
a fájdalmas hely nyomására a P. fokozódik. Nevezetesebbek
Lehetséges azonban, hogy valamely ideg lefutása 1. Süketfajd (Tetrao urogallus L., siketfajd),
mentén v. a középponti idegrendszerben keletke- szép, ers, pulykanagyságú madár, mely kifej-
zik a P., de kihelyezzük a test felszínére, ilyen- ldve gyakran 6—7 kgr.-ot is nyom. A hím
kor a fájdalmas hely nyomására a P. nem foko- fölül feketezöld, mellén acélzöld, hasán fehér-
zódik. Máskor a F. kisugárzik (irradiatio doloris), fekete foltokkal, torkán fekete tollszakállt visel,
midn pl. csípizületi gyulladásban a térd, vagy szemei körül vörös bibircsekkel farktollai pe-
;

májtályog esetén a váll fáj. A P.-érzós kóros vi- dig, mint a kakas-pulykáé, legyezszerüen szét-
szonyok között fokozódhatik (hyperalgesia) vagy teríthetk. A nstény rozsdabarna, fehér, fe-
csökkenhet (hypalgesia), st teljesen megsznhet kete pettyekkel tarkázva. Csre különben rö-
(analgesia). A sebészi beavatkozás idejére gyak- vid, mint a ragadozó madárnál, orrnyílása
ran szükséges a fájdalmat mesterségesen meg- ersen boltozott, csüdje tollas, a lábon a hátsó
szüntetni (1. Érzéstelenítés, Narkózis). A F. or- ujj a földet alig éri, szárnyai pedig rövidek.
voslása els sorban az ok eltávolításával történ- A hdm hossza 100—110 cm., a szárny hossza
jók, csak végs esetben ú. n. P.-csillapitó szerek- 40—45 cm., a fark hossza 34—36 cm. a ns- ;

kel. Néha sebészi úton szüntethet meg csak tény valamivel kisebb. Félénk, vad és igen óva-
(alkoholbefecskendezés, idegátmetszés). tosmadár. Középeurópa magasabb hegyeinek er-
F. (észt.), a mvészi ábrázolás legmegraga- deiben mint állandómadár él. Svéd- és Orosz-
dóbb ós leggyakoribb tárgyainak egyike. P.-ór- országban egészen a 69. szélességi fokig talál-
zés számtalan finom változatban közvetlenül ható, míg elterjedésének déli határát Spanyol-
szólal meg a Urában valamint az ének- ország, Anatolia határolja. Hazánkban Gömör-,
(elégia),
ben 8 zeneköltészetben. A tragédia is nagy szen- Zólyom-, Liptó vmegyékben, az északkeleti ós er-
vedéseket állít szemeink elé, melyek fájó vissz- délyi Kárpátokban és a Karszt-hegységben leg-
hangot s részvétet ébresztenek a nézkben. A kö- több található. Többnej üségben él és leginkább
zönség ilyen meghatását célozta az ú. n. érzelmes lombos erdkben, a patakok ós források közelé-
vagy megríkató vígjáték (comédie larmoyante) is. ben szeret tartózkodni. Röp ülése nehézkes és
A borongó P. árnyat vet az arcra, bágyadttá teszi számycsattogásai hallhatók. Nappal leginkább a
a tekintetet, az éles P. torzít és ers nyomot földön tai-tózkodik és csak éjjel keresi fel a ma-
hagy rajta s a test egész külsején tükrözdik. Itt gasabb fákat. Tél idején 2—1 -5 méter hosszú
ügyeli meg a szobrász és fest, hogy változatait barlangot váj ki magának a hóban. Tápláléka
a bánatos hangulattól a kótségbeesé? viharos ki- fenymagvak, különböz erdei bogyók, rovarok,
törésóig (Niobe- és Laokoon-csoportozat ; Guido férgek, csigák, st szükség idejében — és kü-
Reni: Töviskoszorús Krisztus-feje, Raffael: A lönösen tavasszal — a leveleket és rügyeket
bethlehemi gyermek gyilkolás) visszaadhassa. sem veti meg, ezért károsnak is mondható. Élet-
Egyes korszakok különös fogékonyságot mutat- nyilvánulásatnak egyik legérdekesebbje a szere- :

tak a P.-érzések iránt, 1. SzentimentaUzmus és lem korszaka, midn kora tavasszal, mikor még
Világfájdaloni. a hó el sem olvadt, a kakas egy kiválasztott fán
Fájdalomcsillapító szerek, 1. Analgetica. ülve, bohókás mozdulatok ós roppant lárma közt
Fájdalomdíj. Némely törvény szerint testi 6—7 jércét is hív maga köré. Ez a «düi^és»,
sértés esetében a sértett a sérttl a gyógyítási midn a hím annyira megfeledkezik magáról,
költségen, munkamulasztáson s egyéb vagyoni hogy se nem lát, se nem hall (iimét neve is) és
kár megtérítésén felül F.-at követelhet, a mely- ilyenkor a vadász közeledtét sem veszi ószre.
nek összegét a körülmények szerint a bíróság Egyébként vadászása nagy figyelmet, sok fá-
állapltja meg. Az osztrák btk. hatása alatt ná- radságot és türelmet kíván. Rendesen a dürgés
lunk is ez volt a gyakorlat a btkvek életbeléptéig. ideje alatt szokták lni. Az öreg kakas húsa
A btk. 311. §-a szerint fájdalomdíj nem, hanem kemény és szívós, a fiatalé és a jórcéké igen íz-
kártérítés Ítélend meg, amely vagy egyszer s letes. Fogságban nagyon rosszul tenyészthetk,
mindenkorra megállapítandó tke v. évi járadék tojásait pl. nstény pulykával kiköltethetjük, a
lehet. A német btk. F.-at hasonlag nem ismer, fiatalok azonban nagyon nehezen nevelhetk fól
hanem bündljat(B üsse), amely a sértettnek kí- és rendesen már a második vedlésnél tönkremen-
vánságára megítélhet. Legmagasabb összege nek.
6000 márka. A bndíj megítélése további kártérí- 2. A
közép- vagy fattyufajd (T, medius Mey., T.
tési igény (irvényesítósót kizárja. hybridus Sparm.), nyír- ós süketfajd bastardja.
!••
 ;

Fajdfélék — 148 — Faji Jellegek

Nagyobb a nyirfajdnál, de a süketfajdhoz hasonló 6. A Mfajd (Lagopus lagopus L.). Nyáron

színezet. Feje, nyaka s melle elrésze bíborfónyü, színes, télen a hóhoz alkalmazkodva csaknem
a nstény szárnyain két fehér szalag van. Hazája hófehér, kivévén a fekete küls farktoUakat,
Skandinávia, Kurland. Németországban és Ma- melyek azonban szintén fehéren vannak szegve
gyarországban ritkán, elvétve található. így ha- és a tövük is fehér. Csüdjét egészen ujjai vé-
zánkból csak Új-Lesznáról, Tátrafiiredrl, Zá- géig tollak fedik, az ujjakon a körmök nagyon
kóczról és Livazényból ismeretes. hossznak és ersek. Á hím nagyobb, nyáron
3.A nyirfajd (Lyrurus tetrix L.). Csre fekete, gesztenyebarna, kevés fekete, rozsdavörös folt-
farkavége ki van csípve, a hímnél a széls kor- tal és harántcsikokkal tarkázva. Feje, nyaka,
mán ytollak megnyúltak és kifelé görbültek, amiért begye rozsdavörös, számytoUai, hasa és lábai
is lantalakú. Száján fehér szalaggal. A hím fekete, fehérek. A fark kormánytollai — kivévén a két
nyakán és hátán kékes fémfónnyel, szakáltolla középs fekete harántsávos rozsdavöröset fe- —
nincs a nstény rozsdabarna, számos fekete folt-
; kete fehér véggel. A jérce nyáron általában rozs-
tal, farka kevésbbé van kimetszve. Különben dasárga, fekete foltokkal. A csirke pelyhos korá-
alakra, színre és életmódra nézve a siketfajdhoz ban rozsdasárga. A kakas nagysága 40 cm.,
hasonlít, csakhogy kisebb, teste karcsúbb, szár- szárnyhossza 19 cm., farkhossza 11 cm. Földünk
nyai hosszabbak, és így nálánál jobb röpül. A legészakibb részét lakja, a sarkkör jellemz ma-
him nagyobb, 60— 65 cm. (a nstény 40, cm.) dara, mely ott az é. sz. 70 fokáig terjedve, legin-
szárnyhoss '.a. 30 cm. ; farkhossza 20 cm. Északi kább a havasalji hegységeken, még pedig a nyi-
Európa és Ázsia nyíres erdeiben lakik és legin- resekben tartózkodik. Télen a völgyekbe is levo-
kább nyírfalombokkal, bogyókkal, farügyekkel, nul, a hóba be is ássa magát, hogy megvédhesse
fiatal növényi részekkel táplálkozik, de a rovaro- magát és táplálókhoz juthasson. Eledele minden-
kat és a férgeket sem veti meg. Hazánkban ál- féle növényi rész (levél, rügy, bogyó, mag stb.),
landó madár és leggyakoribb az északkeleti Kár- továbbá bogár, féreg, melyet — mint a tyúk —
pátokban, ritka az erdélyi Kárpátokban, a Karszt- kaparva keres meg magának. A kakas dürgése
hegységben hiányzik. A kakas a siketfajd után szinte a vakságig szenvedélyes. ízletes húsáért
dürög, soknej üsigben él. ízletes húsa miatt nagy- nagyban vadásszák. A lappok tízezrenként szál-
ban vadásszák. Farktollát kalapok díszítésére lítják télen e madarat a hozzájuk közel es
használják. kereskedelmi városokba. Norvégia úri vadászai
4.A prairie-fajd (Tympanuchus americanus sszel nagy szálkásszrü vizslákkal vadásszák,
Reichb.). Nyaka két oldalán egy-egy nagy fél- míg a többiek a lappok módjára hurkokkal fogják
gömbalakú brkinövéssel, amely hosszú toUpa- ket. B célból nyiifarzsét dugdosnak sövónysze-
mattal eltakarható. Háta fekete, vöröses, fehér rüen a hóba s minden 2—3 lépésnyire egy-egy
foltokkal, hasa fehéres, kormány- és evezötollai hurokkal fölszerelt villaágat a két végével lefelé,
szürkésbarnák, csre barna, lábai narancssárgák. kapuszerüen a földbe. Az ilyen sövények azután
45 cm. hosszú. Számyhossza 20 cm. ; farkhossza mérföldnyire is elterjednek. A madarak keresik
12 cm. Északamerika fák nélküli síkságain ól. alattuk az átjárót s hurokra kerülnek. A hófajd
Húsáért nagyban vadásszák. elterjedését, biológiai stb. viszonyait újabb id-
5.A császárfajd v. császármadár (Bonasa bo- ben Hermán Ottó tanulmányozta és írta le (1893)
nasiah.). Háta rozsdaszürke, fehéren foltos, a szár- saját vizsgálatai alapján igen vonzóan a k. m.
nyakon harántul haladó széles fehér sávval. A hím természettudományi társulat által kiadott Az
farka fekete, az eveztollak szürkésbarnák, vörös- északi madárhegyek tájáról cím nagy munká-
fehéren pettyezvo, a kormánytollak feketések, a jában.
középsk rozsdabarnán rajzoltak. Szeme dióbarna, Fajh V. hfoghatóság, az a melegmennyiség,
csre fekete, lábai barnák. A nstény kisebb,torka mely vm. anyag tömegegységének egy Celsius-
rozsdasárga, különben hasonlít a hímhez. Nagy- fokkal való felmelegítésére szükséges, 1. Hfog-
sága 45 cm. (a nstény 36 cm.), számyhossza 19 hatóság.
cm., farkhossza 13 cm. Közép- és Észak-Burópá- Faji jellegek átörökld tulajdonságok. Állan-
ban,va!amint Észak-Azsia erds, hegyes vidékein dók ós változatlanok és új alkalmazkodásokban
mint állandó madár él. Hazánkban különösen Árva, szerzettek és változékonyak. Az elsk Topinard
Liptó, Gömör, Szepes és Zólyom vmegyék nagy értelemben állati jellegek volnának, pl. a csont-
erdeiben található. Az erdkbl gyakran kiröpül váz bélyegei, az utóbbiak Stratz felfogása sze-
a földekre, mezökre és alhavasi legelkre, de csak- rint a tisztán emberiek. A faj jellegein be-
hamar ismét s'isszatér. Nagyon gyorsan szalad lül két alfajtára való különülés látszik a pri- :

és fordul a földön, elég jól és kitartóan röpül. mitívebb, természetes és a finomultabb kulturális
Magvakkal, rügyekkel, fiatal hajtásokkal, rova- alak, mint alfajta. Ez a ké.féle alak az alsóbb-
rokkal, férgekkel táplálkozik. Elrejtve, társasán rend emberfajtáknál pl. a pápuáknál is megvan
él. Egynejü. A jérce jól eldugott fóldmélyedósbe és más bélyegek mellett feltn, hogy ugyanazon
8—16 kicsi, vöröses bamasárga, barnavörösen jellemz sasorrot mutatja. Magának a fajnak
pettyezett tojást rak, melyeket egyedül a jérce jellegei annyira egységesek és si primitív for-
nagy gonddal három hét alatt költ ki. A költés májukban állandók, e mellett a törzsfejldésre
ideje alatt a kakas ide-oda kóborol, de késbb ki- való visszautalásaikban sokfélék, az új alkalmaz-
csinyeihez visszatér és h kísérjük marad. Fog- kodásban egyoldalúak (pl. az agy), hogy az em-
ságban eleinte szomorú, levert, késbb azon- bert « kollektív tipusnak» mondhatjuk. A születés
ban hozzászokik. ízletes húsáért nagyban va- után feltn faji fejldési jellegek az ataviszti-
:

dásszák. kus tulajdonságok, a brnek a színe, pl. az euró-

PaJInsrer - 149 - Fajsúly

pal caecseraö sötét rózsaszíne, a japán gyennek srség (tömöttség) az illet anyag bármekkora
mongol foltja (Baelz-fólo folt), a néger gyermek tömegének az ugyanoly térfogatú 4° C. mérsékletü
egyenes hajszála, a szem ós a hajszínének össze- víz tömegéhez való viszonya. Ha a súly v. tömeg
alkalmazkodása, a mongol szem, a prognatizmus, egységéül a térfogategységnyi 4° C. mérsékletü
a termet típusos arányai, a test fejldésének id- víz súlyát, ill, tömegét használjuk, akkor a szóban
tartama, az életkor és a termékenységnek a forgó három mennyiség mérszáma ugyanaz,
foka. csakhogy az egyik súly, a másik tömeg, az utolsó
Fajin Ter, 1. Inger. pedig nevezetlen szám. Pl.az arany fajsúlya 19*3
Fajkeletkezés, 1. Fajok keletkezése. Darwiniz- gramm súly köbcentiméterenként, abszolút sr-
mus és Származástan. sége 193 gramm tömeg, ugyancsak köbcentimé-
Faj ke ver ék (növ ), 1. Keresztezdés. terenként, relatív srsége pedig 19-3. A felvett
Faj kürt (azeltt Nagyfajkürt), kísk., Bars vm. egységek rendszerint maguktól értetödnek, azért
verebéiyi j.-ban, (i9io) 740 magyar és tót lak., kevésbbé szabatos kifejezésmóddal mind a három
postahivatíl, u. t. Nagysalió. mennyiségrl, pl. az aranynál röviden azt mond-
Fajlagos, a fizikában vm. anyagi'ól-anyagra juk, hogy 19-3. Egyébiránt gázoknál és gzöknél
változó mennyiségnek egy bizonyos anyagra vo- a relatív srség meghatározásánál a tömeget
natkozó s arra nézve jellemz értéke, mint p. a nem a víz tömegéhez, hanem a 0°-u és 760 mm.
fíylagos súly v. fajsúly (1. o.), a fajmeleg v. M- barométerállásnak megfelel nyomású leveg-
foghatóság (1. o.) s a fajlagos térfogat, mely alatt nek, ill. a gzzel egyenl mérsékletü és nyomóin
a tömegegység térfogata értend. levegnek tömegéhez szoktuk viszonyítani.
Fajlagos kötelein, 1. Kötelem. A fa egynemütlen test lévén, amelyben igen sok
Fajlandis v. fajlendis, fajhngis, XVII. sz.-beli a hézag, igen nehéz bizonyos fafajnak F.-át pon-
iratainkban elkerül posztónév. Nyilván német tosan megállapítani, amely különben még ugyan-
eredet, fein Londisch vagyis finom londoni szö- azon fánál és ennek különböz részeiben is vál-
vet, mert elfordul mellette közUmdis és egysze- tozik. Friss állapotban függ a F. még a víztarta-
ren lundis és londis. L. Landis. lom mennyiségétl is. A faanyag fajsúlya, midn
Fajnemesítés, 1. Félvér. aztösszetömörítjük, 1*45, mások szerint 1-13— 1-29
Fajnév, 1. Köznév. között változik. A száraz fa P.-a természetesen
Fajok eredete, 1. Darwinizmvs és Származás- kisebb ezen értékeknél és így ezekkel összehason-
tan. lítva, egyúttal a fa likacsosságára is következtet-
Fajok keletkezése (növ.) alatt az éllényeknek hetünk. A fajsúly meghatározásának módjait 1.
azt a változásátértjük, hogy íi;, éspedig örökld Srség.
sajátságokat vesznek fel. Hogy ez a változás Az ásványok meghatározására, egymástól való
megvolt a múltban és megvan a jelenben, a mai megkülönböztetésére nézve a F. igen fontos adat,
biológiai tudomány egyik alaptétele. Hogy az új mert egyazon ásványfajnak F.-a (feltéve, hogy
sajátság alapján «faj»-ról v. a faj keretébe tartozó ugyanazon hfok mellett történt a mérés) állandó,
kisebb egységrl (1. Faj) van-e szó, a K.-re nézve függ a kémiai szerkezettl és krístályosodástóL
nem lényeges. Az új sajátság felvétele lehet fo- Mivel azonban az illet ásványfaj ritkán tökéle-
kozatos vagyis valamely sajátság utódról utódra tesen tiszta és gyakran többféle változatban is
lassankint erteljesebben jut kifejldésre (1. Dar- terem, — egyazon ásványfaj P.-mérési eredmé-
uÁnizmus és Lamarckizmus) vagy lehet hirtelen, nyeiben mindig vannak csekélyke eltérések. Ezért
ugrásszer s ekkor az utód fokozatos átmenet az ásvány F.-át nem annyira egy állandó szám-
nélkül lesz új fajjá, ez utóbbi mód a mutáció (1. mal, mint inkább egymáshoz nagyon közel álló
o.). A fajok keletkezését visszavezetik: küls határ-értékekkel szoktuk kifejezni. így pl. a sok-
okokra, ez a fajok passzív keletkezése, v. bels féle változatban term kvarc F.-át 2-5— 2*8 vesz-
okokra, ez a fajok spontán keletkezése. L. még szük, noha a legtisztább kvarc P.-értékét 2-65 ta-
Származástan. lálták. Az igazi érték tehát a határ-értékeknek
Fajpatológia.Akórtan tudományának egy ága, a középértéke volna. Régebben nem nagy súlyt
mely tanulmányozza, hogy különböz emberfajo- fektettek pontos P.-meghatározásokra, mert ke-
kon micsoda kórtan i különbségek észlelhetk, véssé, vagy egyáltalán nem ismerték a F. szoros
hogy milyen befolyással van a faj a hajlamos- viszonyát az ásvány kémiai alkatához és egyéb
ságra, a betegségek lefolyására. Pl. megíllapít- tulajdonságaihoz. Ma a lehet legpontosabb meg-
hat<\ hogy zsidók között gyakoribb a cukorbeteg- határozásra törekszenek. De nemcsak tudomá-
ség, néhány örökld idegbaj, stb. Az európai haj- nyos, hanem gyakorlati tekintetben is fontos az
lamosabb a maiáriára, mint a néger; a színes fa- ásványok F.-ának meghatározása így pl. fé-
;

jok hajlamosabbak az álomkórra, mint az európai meknél és drágaköveknél. Ezt jól tudták már
stb. Ujabban F. alatt azon betegségek speciális a középkori tudósok is, és köztük az arab Abul-Ri-
tudományát is értik, melyek az örökldés, vagy han az akkori eszközök tökéletlensége mellett is
más hatások (pl. terméketlenség) útján az ember- bámulatos pontossággal határozta meg különféle
fajnak magának tökéletességét rontják, fejldését drágakövek és fémek F.-át.
gátolják. így a P. a faj-egészségtannak és az eu- Az ásványok F.-ának meghatározásában az ál-
genetikának alapvet tudománya. L. Eugenezis. talános módokon a hidrosztatikus mérleggel, a
:

Fajsúly, vm. anyag térfogategységének súlya. piknométerrel és az areométerrel való meghatá-

Rokon fogalmak vele az abszolút és a relatív s- rozásokon kívül két mód használatos, megjegyez-
rség. Abszolút srség alatt az illet anyag tér- vén, hogy ezek közül fkép az els nem oly pon-
ogategységének tömege értend, míg a relatív tos, mint pl. a piknométerrel való meghatáro
 ;

Fajsz 150 — Fajüm

zás, mely a legtökéletesebb módszer. Az egyik a ben hivatalvesztés is alkalmazandó. 4. A P.-i cél-
JoUy-féle rugalmas mérleg, amellyel való mérés zat, jelesül a személyes szabadság eUeni bncse-
különösen alkalmas akkor, ha a mérend ásvány lekményeknél mint minsít körülmény szerepel.
nem igen apró. Leírását 1. Jolly-féle mérleg. A F. fogalmát a törvény nem határozta meg.
A másik súlyos folyadékok használatában áll, Az uralkodó nézet szerint a F.-nak tárgyi és ala-
ha ezek jól elkészítve rendelkezésünkre vannak, nyi mozzanata van. Tárgyilag a P. a szemér-
a P.-meghatározás segítségükkel gyors, ós eléggé met s az erkölcsiséget nemi vonatkozásban sért
pontos. A víznél jóval súlyosabb, pontosan meg- cselekményben áll. De ez nem elég. Alanyi moz-
határozott F.-u folyadékból bizonyos mennyi- zanatkép a bujaság, a kéj vágy mint célzat, a
séget pohárba öntünk és belé tesszük a mérend cselekménynek a nemi ösztön felizgatására vagy
ásvány egy kis darabkáját v. pedig porát. Az kielégítésére irányulása szükséges. Ez a foga-
ásvány v. a fenékre sülyed, v. a folyadékban le- lommeghatározás a P.-ot tartalmazó irat, nyom-
begve marad, v. pedig a folyadék felszínén úszni tatvány vagy képes ábrázolat fogalommeghatá-
fog, aszerint, amint F.-a az alkalmazott folyadé- rozásánál is irányadó. Az irat stb. mint gondolat-
kónál nagyobb, vele megegyez, avagy kisebb. nyilvánítás akkor fajtalan, ha lényegileg F.-ok
Súlyos folyadékok gyanánt leginkább a követ- ábrázolását, F.-okra való csábítást célozza. Az
kezket használják: Thoulet-Goldschmidt-féle iratnak stb. fajtalan minsége éppen az alanyi
oldat: higanyjodid oldata jódkáliumban, F. 3* 19; mozzanat jelentségénél fogva csakis az összerü
ÉohrbacJi-féle oldat : higany-jodid oldata bárium- körülményeknek tekintetbe vétele alapján álla-
jódidban, P.-a 3-58 Klein-féle oldat : boro wol-
; pítható meg. Lehetséges pl., hogy az irat, amely
framsavas kadmium, F.-a 3-ö— 3'6 Brauiis-fele
; az eredeti kiadás szerint nem fajtalan, a kiállítás-
oldat: jódmetilén, F.-a 3-55. Ezek közül az els sal fajtalanná lesz. L. még Pornográfia, Szodómia,
és az utolsó a legalkalmasabb. V. ö. Schmidt Sán- Szemérem elleni büntettek.
dor, Drágakövek (2. köt.); Rosenbusch, Mikr. F. (észt.), a mvészetekben a durva érzékiség
Phys. d. Miner. (1904, 1. 1. rész 38. old.). felébresztését célzó ábrázolás, a nemi szervek
Fajsz, 1. nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. részletes vagy sematikus feltüntetése, fleg ipar-
kalocsai j.-ban, (1910) 3476 magyar lak., posta- mvészeti tárgyakon (pl. a priapus-kultusz ter-
hivatallal, u. t. Kalocsa, hitelszövetkezet. Igen mékei Pompejiben), továbbá szemóremsértö cse-
régi hely, mely már 1212. említtetik mint község. lekvés, vagy helyzet rajza, A meztelenség is
Lakói sok káposztát, burgonyát, paprikát, kendert mindannyiszor ide tartozik, valahányszor nem
és lent termesztenek. —
2. í. (most Küküllö- tiszta mvészihatás keltésére irányul, hanem
fajsz), Msk. Kis-Küküllö vm. hosszúaszói j.-ban, nyíltan, vagy leplezetten érzéki (sexualis) ingere-
(1900) 794 oláh lak. u. p. és u. t. Zsidve. L. még
; ket és vágyakat táplál. A költészet is koronként,
Somogyfajsz. így legújabban is, igen gazdag a P. ábrázolásai-
Fajta (suhspecies), a faj (1. 0.) fogalomhatárán ban s a pikáns, az érzékcsiklandoztató sokszor a
belül alkotott rendszertani fokozat. F. elnevezé- sivár pornográfiáig sülyed. Ezektl finomabb íz-
sen egyfajú állatoknak azon csoportját értjük, lés ember undorral fordul el. Az elméletírók
melyek a faj keretén belül egyenl testalkattal és közül a P, ellen harcolnak mindazok, kik az esz-
talajdonságokkal bírnak s ezeket utódaikra is át- tétikai gyönyört a nyers érzékiség körén fólül-
öröldtik. Pl. a szarvasmarha faj s ennek több állónak hirdetik, valamint azok, kik az erkölcsi
fajtái vannak, mint a magyar-erdélyi, szimmen- szempontot a mvészetekben is teljes ervel kí-
tháli, berni, allgaui stb. Vagy a lófaj-nak fajtái vánják hangsúlyozni.
az angol telivér, arab telivér, ardoni stb. A P.-nak Fajtátlan, helyesebben jellegtelen az az állat,
:

ismét lehetnek alfajtái, melyek ismét törzsekre mely nem tartozik valamely határozottabb fajtá-
oszlanak, pl. ürményi törzs, mezhegyesi törzs. hoz. P. állatok a rendszertelen keresztezésnél (1-
A P., al-P. vagy törzs keretében külön családokat 0.) keletkeznek és leggyakrabban a lónál és ku-
különböztetünk meg, pl. a 10-es számú család, tj'ánál fordulnak el.
amely ismét egyedekbl áll. A P. megjelölésére Fájtlinka (nsv.), 1. Impatiens.
választott név közvetetlenül a faj (species) neve Faj tok (Acipenser schypa Güldenst.), 1. Tok.
után jön. L. még Rendszertan. Fajúm V. Fayum, Fejm, felsegyiptomi ke-
F. alatt a növénytanban a kultivált növény- rület (mudirija) a Nílustól Ny.-ra, Baharieh és
fajok különböz alakját értjük, pl. a búza, rozs, Parahfrah oázisokat is beleszámítva 1277 km^
káposzta stb. fajtái. mvelés alatt álló területtel, (1907) 441,583 lak. P.
Fajtalanság. A magyar Btk.-ben a következ összenyomott köralakú mélyedés, melyet minden
irányban szerepel 1, F.-nak oly köriümények kö- oldalról magaslatok fognak körül s amelyet csak
:

zött elkövetése, melyeknél fogva nemi közösülés a Libiai-hegyláncot áttör El-Lahun hegy szoros,
esetében erszakos nemi közösülés (1. 0.) bntettét ahol a Bahr Juszef foly keresztül, köt össze a Ní-
állapítja meg. 2. Mint természet elleni F. (1. 0.). 3. lussal. Földjének É.-i és Ny.-i része a legtermé-
P.-ot tartalmazó irat, nyomtatvány v. képes ábrá- kenyebb; rizs, búza, rozs, len, durra, továbbá
zolat nyilvánoshelyen kiállítása, ánilása v. terjesz- indigó, rózsa, datolyapálma, olajfa a ftermékek
tése mint szemérem elleni vétség, 3 hónapig terjed- a pamut és cukornád még nem adnak b
termést.
het fogházzal és 200 K-ig terjedhet pénzbünte- A háziállatok közül a legtöbb a juh, kevesebb a
téssel büntetend. A szerz, készít, nyomtató, ha ló és a teve. Az ipar elég virágzó különösen sálo- ;

a többszörözés, terjesztés, kiálUtás az 6 tudtával kat, közönséges posztót, pamutkehnéket és kore-

történik, 6 hónapig terjedhet fogház és 1000 K-ig sett rózsaolajat készítenek. Fvárosát, Medinet-
terjedhet pénzbüntetés alá esik. Bntett eseté- el-Pajumot vasút köti összö a Nílus völgyével
 FsUvAltozat — 151 — Fáklya

és Kairóval. P. archeológiai szempontból is igen Fakdó (lat.) a. m. párt, különösen szenvedélyes

érdekes. Itt kerültek ugyanis napfényre az ú. n. politikai pártfakciózus, pártoskodó, aki minde-
;

mumia-képraások, hárs v. szikomorfára festett nekeltt a saját pártjának, vagy magának az ér-
arcképek, melyeket a múmiák fejéhez illesztettek. dekéttartja szemeltt.
Másik nevezetessége a XII. dinasztia idejébl Fakelméje (növ.) a. m. geszt (1. o.).
származó hatalmas víztartó (Mvoret.Moeris), mely- Fakoménye (növ.) a. m. geszt (1. o.).
lyel a Nilus kiáradt vizét felfogták s a mélyeb- Fakéreg (növ.) a. m. kéreg (1. c).
ben fekv részeket öntözték. A Moeris-tó K.-i szé- Fakereskedelem, 1. Fa, 2.
lénél valamivel alantabb épült a híres labirint és Fakert, kisk. Arad vm. aradi j.-ban, (i9io) 2191
ettl csak csekély távolság választotta el Kroko- magyar, német és oláh lak. ; u. p. és u. t. Zimánd-
dilopoliszt, amelyeknek romjai máig is megma- újfalu.
radtak. Fajúmban találták 1877—78. azt a híres Fakin (növ.) a. m. Fagyöngy (1. o.).
papirusz-oklevél-gyüjtemónyt, mely Rainer fher- Fakinfélék (növ.), 1. Loranthaceae.
ceg birtokába jutott, aki a bécsi cs. kir. udv. Fakir (arab), a. m. szkölköd, szegény, a
könyvtárnak ajándékozta. V. ö. Goldziher cikkét mohamedán dervisek jelölése. A F. elnevezés-
a Budap. Szemlében, 1894 ápr. Broivn, The Fa- sel jelölik az ind önsanyargató vezeklöket is. L.
;

júm and Laké Moeris (1892) Grenfell-Hunt, F. Dzsogi.

;

Towns and their papiri (London 1900). Fáklya, szabadban használt, mesterséges úton
Fajváltozat (varietas), a faj (1. o.) fogalomha- elállított világító eszköz. Fa-F.-nak nevezik,
tárán belül alkotott rendszertani fokozat. F. né- ha szurkos fenyügallyakból, nyírfából készült. A
ven egyesítik a fajon (species) belül azokat a nö- viasz-F. 4 hosszú és foiTasztóval összeforrasztott
vény- és állategyéneket, melyek a faj többi tag- viasz-gyertyából áll, melyekbe kevés kolofóniu-
jaitól jelentéktelenebb jellemvonásokban külön- mot és terpentint kevertek. A sznrok-F. lehet ka-
böznek. L. még Rendszertan és Bassz. nócos avagy fabél, a szerint, amint bels bélét
Fajvegyülék (növ.), I- Hyhrid. font kanóc avagy kanóccal körülfont fenyübot
Fájvirág (növ.), 1. Impatiens. képezi. Ezen belet addig mártogatják szurokba,
Fajzat (állat), általában véve az állatok fiatal míg a kell vastagságot el nem érte, azután vas-
nemzedéke. karikák segélyével kerekded alakba nyomják
Fakadás (növ.), I. Rügyfakadás. és enyves vízben oldott krétával, kevés viaszk-
Fakadék, 1. Pustula. kal bevonják. Ujabb idben vegyészeti F.-kat is
Fakadó víz, 1. Belvíz. alkalmaznak, melyek egy fém- vagy papirtok-
Fakaró, a kiültetett fiatal fák mellé alkalma- ban ég anyagkeveréket tartalmaznak, ú. i.
zott fa-rúd vagy gyám, hogy az ültetvényt a szél stronciumot, báriumot, mint amely anyagok a
ki ne döntse, félre ne nyomja. A F.-nak kemény, fénynek különböz színt kölcsönöznek. Az ú. n.
tartós fafélék valók, ezeket is a kitzés eltt kü- horgany-F. hasonló anyaggal telt horganycsbl
lönbözg módon elkészítik, hogy különösen a fóld- áU, inely az égés folyamán elolvadván, a fényt ers
•
ben lév részeik hamar el ne korhadjanak. Erre fehérré teszi, a lecsepeg horgany miatt azonban
szolgál a karók végeinek a megszenesítése vagy veszélyesnek mondható. Moser rnagy .és Horváth
kátránnyal, karbolineummal stb.-vel való beita- András kispesti lakosok és pirotechnikusok 1883.
tása. Néhol az egész karót néhány napig rézgálic- bemutattak oly vegyészeti F.-t, mely a víz alatt
oldatba áztatják s kiszáradás után még bemesze- és esben is égett és egyszer ütdés folytán meg-
lik a tartósság végett. A karónak 50—80 cm. gyulladt. Az ily F.-ákat alsó végükön többnyire fa-
mélyen kell a földben állani és olyan hosszúnak fogantyúval látják el. A petroleum-F. egy farúdon
lennie, hogy a fa koronájának alsó ágai közé ér- elhelyezett petroleumtartóból áll, melyben egy
jen. A karót elbb kell a kimért helyre a gödörbe köralakú kanócot helyeznek el. Legjobb alakjuk
letüzni s a fát úgy kell melléje ültetni, hogy a az, melynél a kerekded bél egy, a petroleumtar-
karó a fa törzsét a fagy és szél ellen védje. Az tót áthatoló légcsatornára van fzve és fölébe
ültetés bevégzése után a fácskát a karóhoz kötik egy lángoszlató fémtárcsa van illesztve. A vörös-
kötövesszvel, jobban kötszalaggal, ami a fácska réz- vagy vaspléhbl készült petroleumtartó nye-
és a karó között oo fordulatot képez s ennek vé- léhez akkép van megersítve, hogy bármily állás-
gét a karóhoz szegezik. ban függélyes helyzetet vesz fel. Ujabban a tz-
Fakárpit, falra. Szebb és nemes f afélékbl (dió, oltók F.-ja üreges sárgaréz rúd, melyben a pet-
—
mahagóni stb.) 0*8 1*50 m. hosszú egészséges róleum van, a F. égje zárt kosár, mely felül
tönköt készítünk, ezt átmérjének nagyságához aszbeszt-lemezzel van zárva, belül pedig kanócda-
képest rövidebb-hosszabb ideig gzöljük és aztán rabokkal kitöltve, a kanóc az olajat az aszbeszt-
jó szerkezet fahántó (esztergaszer) gépen vé- lemezig vezeti, ahol elég a nélkül, hogy az is ég
kony, néha csak 0"1 mm. vastag furnirrá fölha- elégne, miért is füstképzdés alig mutatkozik és
sítjuk. Az így keletkez végtelen szalagot azon- a fáklya fénye tiszta fehér. A fáklyát már az
nal különleges ragasztó és vasalógépbe (kalander) ókorban használták hajókon, csatákban és ünne-
vezetjük, amely a vékony f urnirt szívós papirosra pélyeken. Építkezéseknél, ipari mimkálatoknál a
V. olcsó pamutvászonra fölragasztja, a ragasztó- munkatér éjjeli megvilágításához újabban oly
anyagot megszárítja és a fát egyúttal fényesre staJnl F.-kat hasznáhiak, melyek petróleum (ben-
vasalja. Angliában, ahol a F.-nak a szobafal bur- zin) tartánya egyrészt egy légszivattyúval, más-
kolatánál nagyobb szerepe van, nagyobb mennyi- részt egy kiemeied csövön lev különös égövei
ségben gyártják. van ellátva. A szivattyúval a tartányba nyomott
Fakátrány, 1. Kátrány. leveg felnyomja a petróleumot az éghöz, ahol
 : ;

FAklyafenyö - 152 - Fakova

kell elíhevítés mellett gázzá változik és hosszú- de az elvadult lónál gyakori s a ló s

színének
kás, 10—14.000 gyertyafényü lángot is ad, ezer mondják. Számos változatai 3 csoportra osztatnak,
gyertyánként mintegy 1 1. petróleumot fogyaszt- ú. m. szürke P., sárga F. s Izabella P.-ra. A szürke,
ván. (Diirr-fény, Fhönix-fény stb. néven forga- hamvas vagy egórszínú, a sárga, sárgás v. hal-
lomban.) ványpirosas szín, az Izabella «zsufa» pedig sár-
F. (teng., ném. Blickfeuer, Fackelfeuer,Fíacker- gás, de az elbbitl abban különbözik, hogy a ló
feuer v. BlaulichU ol. fuocodi Bengala,fra.nc. feu bre nem tartahnaz festanyagot; sörénye és
de Bengale, ang. hlue-light). A tengeri hajókon farka világos szín.
használatos F.-k többnyire terpentinnel áztatott, Fakóérc (tetraedrit, ásv.), tkp. egy ásványcsa-
gyúlékony anyagokkal (kén, kénantimon,salótrom ládnak a neve. Az ide tartozó ásványfajoknak kö-
lpor stb.) vegyített elegye nappal ersen füstöl, zös tulajdonsága a hasonló kémiai összetétel, ami
éjjel pedig vakító fehér v. kékes világot ad. Több az izomorflában jut kifejezésre. A jellemz kris-
percig ég és sem szél, sem es nem oltja el. Külö- tályforma a tetraéder gyakoriak az ikerkristá-
;

nösen éjjel használatosak hajókalauz-járómüvek, lyok színük fekete-acélszürke, a fánkben gazdag

;

veszélyben lev hajók helyzetének ismertetésére, fajoknál sötét cseresznyepiros. A kémiai összeté-
valamint egyéb jelzkészülékek híján fontos és tétel ingadozó és még mindig nincsen pontosan
sürgs jelzésekre általában. megállapítva. Rose szerint a P.-ek RgQgS^ és
Fáklyafeny (növ.), 1. Feny. RJ'QjjS, izomorf keverékei, ahol R'=rAg és Cu v.
Fáklyásmenet, bizonyos ünnepélyes alkalmak- Hg, R" == Pe és Zn Q =; As v. Sb. Csakhogy nem
;

kor már az ókorban is divatozott (1. Fáklyatánc), minden F.-elemzés tesz eleget e képleteknek.
az ó-keresztény egyház idejében húsvét vasár- Megkülönböztetjük a következ fcsoportokat
napjaestéjén volt szokásos, annak a jelképezésére, 1. antimon-F., ahol Q=Sb, ezek Zn és Cu-tar-
hogy Krisztusnak szenvedés- és halál-éje a remény talmuak, tetemesebb Ag-vel mint sötét színek.
;

fényétl van megvilágítva. Mostanság valamely Sok Hg-t tartalmaznak a spaniolit- és schwatzit-
ünnepelt egyéniség számára megtiszteltetésül v. nak elnevezett válfajok ezek elfordulnak nálunk
;

korszakos esemény ünneplésére szoktak F.-eket ötösbányán, Igló mellett és Tirolban Sehwatz
rendezni. Ok az esti gyülekezésekre bizonyára bányahelyen.
az volt, hogy nagy tömegek csak napi munka 2. antimm-arzén-F.,amélyekhen Q := Sb és As
ntán érnek rá ilyen tüntetésekben résztvenni. ez a csoport ezüstmentes. Ide tartozik a Sandber-
Fáklyászene, a fáklyásmenet zenekisérettel. gerit (Morocoeha Peruban).
Fáklyatánc, a tz isteni tiszteletén alapszik. 3. arzén-F., ahol Q = As, ezekben nincs Zn, vi-
A tztisztelet a pogány vallásokban nagyobb- lágosabb színek. Ide tartozik a tennantit és a
részt a nap tiszteletével függ össze, melyet több- binnit (Binnenthalban Svájcban); az utóbbi so-
nyire téli és nyári napfordulókor hegyeken meg- káig külön ásványfaj gyanánt szerepelt. A réz
gyújtott tüzekkel üimepeltek. Utolsóraaradványai minden F.-ben elfordul, ezért igen fontos réz-
e pogány kultusznak azon tüzek, melyeket ha- ércek a P.-ek egyúttal ezüstérenek is szolgálnak.
;

zánkban is karácsony v. újév éjjelén, sok helyt A P.-ek fkép a kristályos palák és paleozoos*
pedig Szt. János-nap estéjén szokás hegyeken hegységek ércteléreiben otthonosak.
meggyújtani és körültáncolni. Máshol nem gyúj- Hazánkban számos bányahelyen fordulnak el.
tanak tüzet, hanem a fiatalság fáklyaforma ég Nevezetesebbek: Selraeczbánya, Recsk, Alsósajó,
szalma- és gally tekercscsel járja be a határt. Har- Dobsina, Porács és Ötösbánya, különösen híresek
cias népek, v. szokásból fegyvert viselk (délszlá- és szépek a Kapnikbányáról valók Szászkabánya,
;

vok, ázsiai turkok) tztáncaikat úgy járják el, Aranyosbánya,Botesbánya,Nagyág, Kajánéi. Kül-
hogy formális csatajeleneteket mutatnak be dra- földön is igen gyakori. Az annivit (Val d'Annivers,
matikus utánzásban (l. Fegyvertánc). E régi po- Svájc) ós studerit (Ausserberg, Wallis) vaskos
gány tüztiszteleten alapuló szertartások utolsó P.-ek. A rionit (Cremenz, Svájc) valószínleg bis-
maradványai közé tartozik az a F., melyet a po- mut-tartalraú P. A julianif (Rudelstadt, - zilézia)
rosz uralkodóház tagjainak házassága kötésekor nagyrészt rózarzén-P. A Frodricit (Pahlun) ólom-
a miniszterek járnak, kik az esketési nap estéjén és óntartalmú P.
gyertj'át tartva kezükben menüett-lépésben a Fakó kesely (Gyps, áiiat), 1. Kesely.
menyasszony körül táncolnak (l. Gyertyatánc)., Fakolit (ásv.), gömbölyded, némiképen a lencse
mire aztán a page-oknak átadva a gyertyákat, alakjához hasonló világos szín chabazit, mely
azok a fiatal párt hálószobája ajtajáig elkisórik és számos bazaltban (Röhmisch-Leipa és SalesI Cseh-
ott a fudvarmestemtl átveszik a miniszterek országban) és andezitben (Csódi-hegy Dunabog-
számára a menyasszony egy-egy harisnyakötjét, dánynál) található.
azaz néhány rfnyi selyemszalagot, melyre a fia- Fakonzerválás, az az eljárás, mellyel a fának
tal pár címere és monogrammja van hímezve. tartósságát növeljük. L. Fa (telítése).
Fáklyatartó alatt merev, mozdíthatatlan ka- Fakopáncs, 1. Harkály.
rókra ersített két vagy több vas- vagy bronz- Fakoptató (défibreur), 1. Faanyag.
gyrt értünk. A középkorban a paloták és házak Fakorhadás, l. Fagomha és Farevesedés.
kapuzatára ersítették és beléjük világítás céljá- Fakorona, 1. Fa.
ból ég fáklyát dugtak. Az épület belsejében a Fakórothadás (növ.), 1. Coniothyrium.
kandelábereket is felszerelték ily fáklyatartókkal, Fakosz (növ.), az erdei meg a gyümölcsfák tör-
melynek gyribe az érkez fáklyáját bedughatta. zsein és ágain megtelepül zuzmók (l. o.).
Fakó, szín, a szürke és barna keveréke, szá- Fakova, szaruk, mely ta és általában növények
raz földhöz hasonló. A F.-szín a házi lónál ritka, megkövesítö anyagaként szerepel; a megkövese-
 :

Pakövezekény - 153 — Fakultatív élskOdk

dett anyag szerkezete a fáéhoz, illetleg a növé- Faktorázs fadorage) a. ra. bizományi
(franc,
nyekéhez hasonló. A faopál hasonlít hozzá, de díj, Faktor.
jutalék. L.
anyaga más. Faktoriák (ném. Faktoreien, franc, fadories,
Fakóvezckény, kisk. Bars vm. verebólyl j.-ban, ang. fadorey), idegen, különösen alacsonyabb
(1910) 932 tót ós magyar lak., u. p. ós u. t. Nagy- kultúrájú országokban alapított kereskedelmi te-
salló. lepek, melyek rendszerint egy telj hatalmú meg-
Fakönnyezés (növ.), 1. Könnyezés. bízott (faktor) vezetése alatt állanak. Különösen
Faköpenyeg v. örbódé, rossz idjárás esetére a középkorban emelkedtek nagy fontosságra Ve-
katonai rök védelmére készült faházikó. lence, Génua ós a hanza-városok alapításai. A fe-
Fakörz, a faátlalónak (1. o.) egyik ma már jedelmek a kereskedelem biztonsága érdekében
nem használatos alakja. különös jogokkal látták el ket exterritorialítást
:

Faköszörülés, faköszörület, 1. Faanyag. élveztek, külön erödítmén.\ eik voltak stb. Igen
Fakötések (asztalos, e>ztergályos ós ács- jelents F. voltak Velencében a Fondaco dei Te-
munka), fából való szerkezeteknél az egyes fa- deschi, Londonban a steelyqrd. Ma már csak Af-
alkatrészeknek a találkozási pontokon vagy rikában, Dél-Ázsiában és Észak-Amerikában ta-
érintkezési lapokon egymással való összekö- lálhatók P.
tése, hogy azok lehetleg egy szilárd és elmoz- Faktoriális (fadorieUe, szorzahs). Az els n
díthatlau szerves egészet képezzenek. Az össze- egész szám szorzatát n P.-ának nevezzük és rö-
kötend fák gerendák, padlók vagy deszkák fe- viden így jelöljük n (olv. n F.-a, vagy n föl-
: : !

küdhetnek egymás fölött, vagy egymás mellett, kiáltó jellel). É szám megadja, hogy n elemnek
kei-esztezhetik egymást merlegesen vagy ferdén, hány permutációja van, vagyis, hogy n elem hány
lehetnek egy síkban vagy különböz síkokban, sorrendben írható fel. Pl. 31 1. 2. 3. 6, s = =
és így helyzetük szerint, melyben egymáshoz ál- csakugyan három elem között a következ 6
lanak, megkülönböztetünk 1. toldásokat, 2. ke- helycsere lehetséges
:

resztezéseket, 3. széle^lntéseket és 4. vastagítá- 123 213 312

sokat. A toldások vagy összeillesztések a ge- 132 231 321
rendák meghosszabbításánál fordulnak el és Faktotam (lat.), oly egyén, aki valakinek egy
a következk az egyszer, a kapcsos és a vas- személyben mindenese s minden ügyeiben teljes
:

pántos illesztés, a rálapoíásoknak különböz bizalmát birja.

nemei, mint pl. a teljes, a ferde, a fogas stb. Faktum, 1. Fadum.
rálapolás és az iszkábás kötés. A keresztezé- Faktúra. Az árúkat eladó keresked az árúk
sek szintén többnyire gerendáknál fordulnak átadása v. elküldése alkalmával bélyeges jegy-
el és kötéseik egy síkban fekv gerendáknál a zéket ad vevjének. Ennek a jegj'zéknek neve
csapos kötések és a rálapolások különböz síkok- számla (Rechnung, facture, iavoice), A francia el-
;

ban fekv gerendáknál a rovások vagy rárová- nevezés után, moly tulajdonképen a factor (1. Fak-
8ok és a homyolások vagy ráhomyolások. A szé- tor) szóból származik, a magyarban is használják
lesbítések inkább deszkáknál és padlóknál for- a számla elnevezés helyett a P. szót. Szorosan vett
duhiak el és kötéseik az úgynevezett szádalások. értelemben azonban csak a bizományi számlákat
k vastagításokat vagy ersbítéseket legtöbbször volna szabad P.-nak nevezni.
gerendétoiál használják, ha azokat teherbírób- Fakultás, 1. Facultas.
bakká akarják tenni. Fakultatív (lat.) a. m. lehet, saját tetszése,
Fakszimile, 1. Facsimile. belátása szerint a jogban ellentéte a kötelez-
;

Faktis, az a kaucsuk-szurrogátum, mely száradó nek (obligatorius) így megkülönböztetik pl. a kö- ;

olajoknak klórkénnel való kezelésekor keletke- telez és a F. jwlgári házasságot aszerint, amint a
zik. A reakció csökkentése céljából az említett házasságot feltétlenül a polgári hatóság eltt kell
anyjigokhoz még paraffint, vazelint és más efl'éle megkötni, v. pedig a felek a polgári s egyházi há-
anyagot adnak és a fejld sósavat szénsavas zassági kötés között szabadon választhatnak.
mésszel kötik meg. A P. igen rugalmas anyag, Fakultatív anaerob v. temporer anatroh szer-
mely a közönséges oldószerekben nem oldódik, vezetek csak egy bizonyos idtartamon át képe-
azonban az alkoholos kálilúg, klór eliminációja sek oxigén nélkül növekedni és szaporodni (pl.
mellett kéntartalmú zsírsavvá oldatja át. Bacillus typhi abdominalis, Spirillum cholerae
Faktor (franc, fadeur, ang. fador, ol.fattore), asiaticae, Granulobaeter lacto-butyricum), ellen-
a latin f'ador-hól a. m. tényez cselekv egyén. tétben az obligatorius (obligát, permanens) an-
;

A kereskedelemben általában a munka szervezé- aerobbal, amelyek az oxigént tartósan képesek nél-
sével megbízott személy; így gyárakban a külözni (pl. Granulobaeter butyricura, Spüillum
munkavezet; a nagyban zött háziiparban az a desulfurians, Bacillus tf'tani).
közvetít, aki a nyers anyagot a munkások kö- Fakultatív biztosítás, 1. Biztosítás.
zött kiosztja és tlük az elkészített munkát át- Fakultativ élsködk v. fakultatív parazi-
veszi a faktoriák (1. o.) és általában bizományi ták, azok az élsködk, melyek csak bizonyos
;

raktárak vezeti (innen /'aArto^róa'.s =

bizományi körülmények között élsködnek, melyek tehát
díj). A leggyakoribb használata nyomdákban van, élsködés nélkül is meg tudnak élni.
ahol a mvezett nevezik P.-nak, aki a munka- Fakultativ élsköd vagy parazita növények
adó és a munkások között áll, aki technikailag csak alkalom adtán élsködnek, növekednek, sza-
vezeti az üzemet és rendezi a munkabéreket. A porodnak élsködés nélkül is, pl. a fejes penész
P. rendezi sajtó alá a nyomdai munkákat és fel- (Msor), az ecsetpenész (Penicillum) fajai elhalt
figyel azok pontos és szabatos kivitelére. szerves anyagokon tenyésznek, de a vékonyhéjá
 ; ;

Fakultusz — 154 Fakúszók

gyümölcsökbe is behatolnak, hasonlók a Botrytis- Fakúszó békák (Dendrobcdidae, áiiat), a Szi-
fajok, amelyek cukortartalmú v. más szerves lárd mellkasú békák (Firmisternia) egyik csa-
anyagokon táplálkoznak, de képesek különösen ládja. Az ide tartozó kis termet békák fómfény,
fiatal él növényi részekbe is behatolni, pl. a Botry- ragyogó színükkel és pompás mustrázatukkal
tis cinerea az érett és felrepedt szllöbogyón tnnek ki. Elüls és hátulsó végtagjaik ujjai ta-
élsködik. padó korongokkal vannak ellátva, tírmirigyeik
Fakiütusz, a természet megszemélyesítésén váladéka mérges. Fben, bokrokon és fákon él-
alapszik. A primitív ember képzelete az egész nek. Madagaszkár szigetén és Amerika trópusi
természetet szellemekkel népesíti be, mely a fák- részeiben honosak. 10 fajuk ismeretes. Leggyar
nak is nemcsak emberi érzést, hangot tulajdonít, koribb a Dendrobates tinctorius Schn., melynek
de alakjukban is olykor természetfeletti ert vél mérgét Dél-Amerika benszülöttei nyilméregnek
észrevenni. Midn késbbi idkben a primitív kép- használják; hossza 3—3-5 cm. Guyanában, Peru-
zelethez némi botanikai fogalom is járult, e hit ban és Braziliában honos a háromcsíkú fakúszó-
is megváltoztatta alakját: a fa magában véve béka (D. trivittatus Spix.).
nem volt többé emberi érzéssel bíró lény, hanem Fakúszó borz (Dendrohyrax, áiiat), a Fatások
valamelyik emberi léleknek tartózkodási helye, v. ( Ungulata) rendj ébe, a Szirti borzok (Procaviidae)
pedig valamelyik elkárhozott emberi vagy isteni családjába tartozó állatnem. Az idetartozó 7 él
lény székhelye. Végül egy harmadik képzetcso- afrikai faj abban különbözik a szirti borzoktól
port a fát démonnak tartja, mely a fával együtt (Procavia), hogy szrözetk hosszú és hogy em-
születik s azzal együtt meghal, rendesen a fában lik csak a lágyékon vannak. Legközönségesebb
lakik, mely neki úgyszólván testét képezi, de faj a Nyugat-Afrikában honos erdei F. (D. dor-
gyakran a fán kívül is emberi vagy állati alak- salis Fraser).
ban megjelenik a németek Moosfraulein-nak, a
; Fakúszók (Certhiidae, famászók, fatetü ma-
franciák dames hlanches-nak vagy dames vertes- darak), a verébalakú madarak (Passeriformes).
nek nevezik (1. Fa-anyó). A görögök és rómaiak rendjébe és az Éneklk (Oscines) alrendjébe tartozó
mitológiája nemcsak az erdket és berkeket, ha- madárcsalád. Hosszú, kissé hajlott, igen vékony
nem egyes fákat is természetfölötti, csodás lé- és hegyes csrrel s hegyes, rövid nyelvvel. Fark-
nyekkel népesített be. A driadok, nimfák, a ha- tollaik rövidek,merevek,melyek segítségével ügye-
matriadák, Zeus leányai, a fákkal éltek, a fákkal sen tolják magukat a fatörzsön felfelé. Csüdjk rö-
haltak meg. Rómában tilos volt él fát kivágni, vid, a küls ujjak hosszabbak, mint a belsk,
nehogy ezáltal a fában él isteni lény életét és ers, hajlott karmokkal ellátottak. Egyenként,
veszítse. A Tonga-sziget benszülöttei a fák lel- vagy párosával élnek az erdkben és kertekben,
keit imádják. A szenegambiai négerek a fákhosz- harkályok módjára kúsznak, kopácsolnak a fákon
szúhajú szellemeihez fohászkodnak; Bulgária, és keresik a kérgen meg a kéreg alatt tartózkodó
Macedónia szlávjai még manapság is egyházi rovarokból, rovartojásokból álló eledelüket. Igen
szertartások kíséretében engesztelik meg a fák hasznos madarak. 12 nembe sorolt 50 fajuk isme-
lelkeit. A szerb, mieltt levágná a tölgyfát, me- retes, kivévén az etiópiai- és neotropiai állatró-
lyet számos nép szentnek tart, leölt állat vérével giókat, mindenütt találhatók. Hazánkban 3 faj él:
áldozik, hogy megengesztelje vakmerségeért a a közönséges F. (Certhia familiáris L.), háta sötét-
fa szellemét. Számos nép, így a velünk rokon szürke, sárga és fehér gyöngyfoltokkal, szeme
mordvaiak is, az istenségnek hozott áldozataik alatt fehér sáv található, hasa fehér, farka világos-
e^es részeit fákra aggatják, vallásos szertartá- barna, a szárnytollak közepén átvonuló fehér sza-
saikat szent fák alatt hajtják végre. Manapság pl. laggal. Fels kávája fekete, az alsó vörösesbarna
a torjai Büdös-höz zarándokoló beteg székely ön- lába vöröses-szürke.Nagysága 13 cm.; számyhosz-
tudatlanul is még mindig áldoz, midn a közeUev sza 6 cm. farkhossza 5*5 cm. Egész^ Európában,
;

fák valamelyikére ruhadarabot akaszt azon hit- El- és É.-Ázsiában, É.-Amerikában, É.-Afrikában
ben, hogy ezzel megmenekszik betegségétl. Szá- található fenyvesekben és kertekben egyenként
;

mos betegségnél a nép a beteg használta gyógy- ól. Nem költözik, hanem cinegékkel, harkályok-
szereket élfára akasztja. Hideglels magyar pa- kal és más madarakkal kóborol, gyakran az egyik
raszt napfelkelte eltt megráz egy élfát «Ven- helyrl a másikra. Üres fákban fészkel, márc. és
:

déget hoztam neked, a hideglelést; te rád ha- jún.-ban 8—9 barnán pettyezett fehér tojást tojik,
gyom». B néphiedelmek a pogánykor F.-ának melyeket a hím és nstény közösen költenek ki.
utolsó maradványai, melyeket az óvüágot átala- Fogságban elpusztul. Az alpesi F. (Tichodroma
kító kereszténység nem bírt még egészen elfeled- muraria L.) felül hamuszürke, begye nyáron pala-
tetni. Ezzel függ össze az si hit az életfájáról, fekete, télen fehéres, szárnyai és farktoUai pala-
t. i. mesék tanúsága szerint az emberi sors gya- szürkék, a számytakaró tollak kiUs vitorlája kár-
korta kapcsolatban van valami növénynek, fá- minpiros. 16 cm. nagy számyhossza 9 cm. fark-
; ;

nak életével, ilyen a «születésfa», melyet a gyer- hossza 6 cm. Dél-Európa hegyes vidékein él. Ha-
mek születésekor ültetnek, a «sorsfa» stb. Mint zánkból több helyrl (Budapest, Árva, Toroczkó,
állandó, gyökeres szokást megtaláljuk a májusfa Szepes stb.) ismeretes. A kék F. (Sitta europaea L.)
(1. 0.) állításában. háta szürkéskék, szeme alatt fekete sávval,hasa a
Irodalom. Dugovicli Imre,A fák kultusza, a « Hazánk" 1894. déleurópai példányoknál rozsdasárga, északi euró-
évf. 45. sz. ; A hegyek kultusza Erdély népeinél, pai példányoknál pedig fehér; torka fehér, 16
Hemnana A.,
kUlönleny. az Erdély 1893. évf. Ipolyi, Magyar mythologia, cm. nagy, számyhossza 8 cm. farkhossza 4 cm.
;
;
Pest 1854 Andree R., Ethnograph. Parallelen und Vergleiche,
;

Stuttg. 1878 Mannhardt, Wald- u. Peldkulte, Berl. 1877, II. k.

;
Egész Európában honos, olyan tölgyfa-erdkben
Pergusson, Tree aud serpent worship in India, London 1873. szeret legiakább tartózkodni, melyben fenyk te
i
Fakúszó kenguru — 155 — FalAb

vannak. Vándor madár. Rovarokból, famagvak- Szabadon álló téglafalak vastagsága a fal ma-
ból él. Fészkének bejáratát sárszerü anyaggal ta- gasságának Vi2 — Vio-öd része.Lakóházak falainak
pasztja be. minimális vastagságát nagyobb városokban kü-
Fakúszó kengura (Dendrolagus, áiiat), az Er- lön építésügyi szabályzatok határozzák meg. Igj*
szényesek (Marsvpialia) rendjébe, a Kevésfogú Budapest székesfváros régebbi (1893) építés-
erszónyesok (Diprotodontia) alrendjébe, az Ugró- ügyi szabályzata a közönséges méret lakóházak
erszényesek (Macropodidae) családjába tartozó téglából készült falainak vastagságát a követke-
állatnem. Az idetartozó öt él fajra jellemz, hogy zleg írja el Több emeletes épületnél a legfels
:

elüls lábaik nagyok ós izmosak s csak kevéssel emelet homlokfalának vastagsága legalábbis l'/j
kisebbek a hátulsóknál. Új-Guineában és Észak- téglahossz, vagyis vakolattal együtt 0.48 m. vas- ;

í^ueenslandban honosak. Legismertebb faj a kon- gerendás födémeknél minden alsóbb emeletsor
gurumedve (D. ítrsintis Schleg. et MüU.), melyet homlokfala 8 cm.-rel, a pincesor homlokfala 16
a legjobban kúszó emlsállatnak tartanak test- cm.-rel vastagabb. Az anyafalak vastagsága
;
—
hossza 1-20— 1'30 m., melynek valamivel több ha benne kémények vannak —
a legfels emele-
mint a fele a farkára esik levelekkel, rügyekkel ten legalább is 2 téglahossz (0.64 m.), alul eme-
;

és gyümölcsökkel él. letenként, vagy legalább is kétemeletenkónt 16

Fakutya, a Balaton vidékén használt jég- cm.-rel vastagabb. Ha vasgerendás boltozott fö-
szánkó egy szántalpra ersített székforma szer- démek helyett csapos gerenda födémeket alkalma-
;

kezet, a benne ül egy v. két szeges bottal hajtja zunk, a falak lefelé emeletenként 16 cm.-rel vas-
a jégen. Újabban sportcélokra használják. Gyor- tagodnak. Választófalak 0.16 -0.32 m. vastagok,
san siklik a jégen, miközben súrlása élesen nyi- tzfalak és székfalak, ha mögöttük faváz van, 0.16
korgó hangot ád. Innen ered a közmondás vigyo- m., különben pedig 0.32—0.48 m. vastagok. A
:

roí? mint a fakutya. vegyes falak a tisztán téglából épült falaknál leg-
FakHorgalom, 1. Fa, 2. alább is fél téglányival vastagabbak. A falazat
Fal, természetes vagy mesterséges kövekbl szerkezetérl és annak történelmi fejldésérl 1.
kötanyaggal vagy anélkül bizonyos vastagság- Kökötések és Téglakötések.
ban és magasságban megépített szerkezet, mely Az új építésügyi szabályzat szerint (1912-ben
terhet hord vagy valamit körülzár. Vannak 1. még nincsen végleg jóváhagyva) a falak véko-
rendeltetésük és helyzetük szerint a) körít fa- nyabbra és 8 emeleten át egyforma vastagra ké-
lak, melyek egy födött avagy födetlen tért zárnak szíthetk, az igénybevétel azonban szilárdságtani
körül az els esetben Jianáokfalak v. ffalak, ha számításokkal igazolandó. Vasbeton falaknál, a
;

az épiiletet az utca vagy udvar felöl határolják, fent írt kikötés mellett, a méret egyáltalán nincsen
(utcai és udvari homlokfalak), határ vagy szom- elírva.
szédos falak, ha az épületet a szomszéd fell zár- Fái (arab, lat. augurium, ómen) a. m. a jövnek
ják el, végre oromfalak (1. Tzfalak). A
2. esetben, mindenféle véletlen jelekbl történ elrelátása, ós
ha t. i. födetlen tért zárnak körül, kerítésfalak ; h) az ember elhatározásának ily eljeleken induló
középfalak, melyek két épülettraktus között van- irányítása. A
fáinak egy kedvelt neme abból áll,
nak ; nálunk ezekben húzzák a kéményeket és hogy valamely tekintélyes v. szent könyv egy
szellz csöveket; c) választó- vagy közfalak, kibökött V. egyéb véletlen által elkerül helyé-
melyek terhet nem hordanak, hanem csak az nek tartalmából merít az ember elhatározásaira
egyes szobákat választják el egymástól; d) kö- útmutatást ezt isztikhárá-nak is nevezik. A fáh-a
;

zösfalak, ha két szomszédháznak egy közös oldal- sok vidéken vesszket, kavicsokat stb. használ-
fala van, mely egyenl birtoka mindkét tulajdo- nak. A pogány arabok nyilvetést használtak a sors
nosnak ; e) alapfalakil. o.) f) szék- vagy padlás-
;
kitudására. V. ö. WeWumsen, Resté arabisehec
fal, a homlokfalak magasítása a padlás ge- Heidenthums láad. Berlin 1897).
(2.
rendasorán fölül g) tz- vagy oromfal, az épület
;
Fa-la, így hívnak táncdalokat, amelyekhez
szomszédos fala a padlás magasságában (a nye- V. szövegnélküli v. ilyen szótagokból: fa-la-la
regtet oromfala), vagy hosszabb padlásokban bi- stb. képzett reframt dúdolnak. Olasz útszéli dalo-
zonyos távolságokban emelt választófal, hogy a kat, amelyeknek refrainje falali, falalá, falalella,
tüz elharapódzásának könnyebben gátat lehessen így neveznek falalella. :

vetni. 2. Szerkezeti raódjiüí: szerint a) tdi fal,

: Faláb, 1. az alsó végtag csonkított darabját pótló
melyben semmi nyílás sincs; h) áttört fal, ajtó-, egyszer eszköz. Két részbl áll a végtag csonk- :

ablaknyilásokkal c) üreges fed, ha a fal tes- ját befogadó, rendesen brbl készült tölcsérbl
;

tében üres szigetel közöket hagyunk v. a falat és a hiányzó végtagrész hosszának megfelel fa-
IjTikasztott téglákból szerkesztjük d) hurkoló fal, rúdból. A rendes csonkítás után a csonk végének
;

kevésbbé jó minség anyagból készült falnak szabadon kell belógnia a brtölcsérbe. Újab-
jobb minségvel (rendesen kvel) való burkolása. ban, közvetlen megtámasztásra alkalmassá tett
3. Anyaguk szermt a) terméskfed, h) faragott csonkok vége a F. tölcsérének aljába támaszko-
:

kfal, c) téglafal, d) vegyes fal rétegenként termés- dik. A F.-at a túlsó vállra akasztott szíjjal szokás
kbl ós téglából készítve, e) vályogfal, f) favázas- a testhez rögzíteni. A F. a végtag alakját utánzó
fal, (j) vertfal. mlábnál vagy vendéglábnál jóval könnyebb és
A falak vastagságát az épít anyag minségei olcsóbb, egyszer szerkezeténél fogva alig rom-
a rajta nyugvó teher, a traktus mélysége és az lik. Ezért nehéz munka végzéséhez ajánlatosabb
emeletmagasság határozzák meg. Hosszú és ma- amannál.
gában álló falakat helylyel-közzel pillérekkel er- 2. F. vagy gólyaláb, magas rúdpár, amikre
sítünk meg. bizonyos magasságban lábpolcokat szegeznek;
 ;

Falafse 156 — FaH>

erre állva s a rudakat a test két oldalán fogva, korban használt P.-rendszer, melynél a katonák
nagyokat lehet vele lépni. Európában és Kelet- (a macedón pezetaü'oszok) 16 sor mélységben vol-
Ázsiában gyermekjáték v. artista-szerszám. Ere- tak szorosan egymás mögött fölállítva az els :

deti hivatása a testet magasítani s az afrikai né- sor emberei elre tartották 4—5 méteres lándzsái-
gerek vallásos felvonulásaiban, táncaiban ilykép kat (szarissza), míg a mögötte lev sorok emberei
is szerepel. Gyakorlati alkalmazást találnak a P. azokat fölfelé irányították szemközti támadásnál
;

mocsaras vidékeken kelotázsiai posványok pász- ez a lándzsaerdö félelmetes harci alakzat volt
;

torai használják, Európában a francia Landes tar- hátránya, hogy nem volt eléggé mozgékony, nem
tomány árterületein járnak így a juhászok, kik változtathatta meg gyorsan irányát oldalsó vagy
farsangkor táncos ünnepélyeket tartanak P.-on. hátsó támadás esetén.
Falaise (ejtsd faiéz), járási székhely Calvados
: Falarika v. pJialarika (lat.), a régiek gyújtó-
francia départementban, az Ante partján vasút lövedéke, a könny fából készített nyél és a körül-
mellett, (1910) 7014 lak., számos szövszékkel, fe- belül 1 méter hosszú négyszögletes vascsúcs közt
hérítkkel, pamutfonókkal, posztógyártással és csipkézet volt, melyre kénnel ós szurokkal itatott
mechanikai mhellyel. A lassankint elnéptelened kócot csavartak. A P.-át tábori hajítógéppei — ka-
város régi híres lóvásárait, továbbá lóversenyeit tapultával — hajították az ostromlott városba.
alig látogatják. A város nevezetességei : néhány Falasa, az agau nyelvcsaládhoz tartozó, az
vár- 03 erdítraényrom s 3 középkori templom. egész Abessziniában elterjedt törzs, Nyelvök, az
A középkor elején alapított várost a XI. sz.-ban ú, n, Huaraza illetleg dembea, kiveszfélben van;
tetemesen megnagyobbította I. Eiehárd. 1027. maguk közt is fleg amhari nyelven beszélnek.
benne született Hódító Vilmos, ki szülvárosát Tömegesen laknak Vogera, Begemeder, Lasta
tetemesen szépítette és megnagyobbította. 1419- vidékén. Testalkatukra nézve az abessziniaktól
ben az angolok elfoglalták, de 1450. ismét elvesz- nem különböznek. Vallásuk ó-keresztény és zsidó
tették. szertartások keveréke, A P,-k is, mint a mohame-
Falak, arabból átvett perzsa szó, eredeti jelen- dánok, a városok és faluk elkülönített részében
tése égboltozat, menny. Perzsiában igy hívják azt laknak, Pöldmívelés mellett kovács- és fazekas-
a karót vagy rudat, melyhez talpraveréskor a ipart znek. Számuk mintegy 200,000, ók magu-
bnös lábait kötilc. Ez egy 7—8 láb hosszú rúd, kat Jeruzsálembl származottaknak mondják,
mely két végén vagy csak a közepén a kötél be- miért is P.-nak (számüzötteknek) hívják; mások
fogadására át van fúrva. A büntetés alkalmával abesszíniai zsidólmak tartják, kiket asszír vagy
a földre hanyatt fektetett bnös lábait a rúdhoz római hódítók ztek ki Palesztinából. De héberiU
ersítve a magasba emelik és hosszú hajlékony nem tudnak és csak vallásos szertartásaikban
vesszkkel jól kifeszített talpaira vernek. Ez a különböznek a benszlöttektl. Hihetbb, hogy a
legelterjedettebb fenyíték Iránban. zsidó vallásra áttért belföldi törzs maradékai. Faj-
Falakrózis (gör.), elavult neve a kopaszság ama rokonaik a Gondar és Soa vidékein lakó kaman-
típusának, amelynél fleg ell hullott ki a haj. tok (1. 0,), V. ö, Stern, Wanderings among the
Falánkság (pnlyphagia), ha valaki kelleténél Palashas (London 1862) Halévy, Le dialecte de»
;

többet eszik, de éhségérzete azért nem fokozott. Falaehas (Paris 1873) FlarJ, Kurze Schilderung
;

Ez lehet rossz szokás, de elbutult elmebajosoknál der Abessin, Juden (Basel 1869),
is látjuk. L. Farkas éhség. Falat, Juljan, lengyel fest, szül, Tuliglovyban
Falánk sügér (Labrax), a Sügér-félék (1. 0.) (Galícia) 1853 júl. 30, Münchenben, Rómában ta-
egyik neme. nult s 1889, Berlinben telepedett le. Nevezetesebb
Falanszter (Phalamtére). Ez a neve annak a festményei: Hamvazó szerda, II, Vilmos császár
közös épületnek, mely Pourier (1. 0.) rendszere sze- megjön a Radziwill hercegnél lefolyt 1888. nies-
rint a PJuüangey. Phalanx tagjait összefoglalja. wiezi vadászatról (a német császár birtokában), Jé^
Hosszúkás, háromemeletes épület, nagy udvarok- vorszarvas-vadászat, Lándzsás vadászok medve-
kal, melynek közepén vannak elhelyezve a közös vadászaton. Vásár Galíciában, A franciák vissza-
gyíílés-, étkeztermek, tantermek, könyvtár, szín- vonulása Berezinánál (Kossakkal együtt festett
ház és a zajtalan mhelyek az egyik szárnyon körkép), stb, 1892, a berlini mkiállításon a nagy
;

vannak a zajos foglalkozások mhelyei, másikon aranyérmet nyerte el, 1900-ban a krakkói m-
a gyermekszobák és idegen látogatók szobái, az vészakadémia igazgatójává nevezték ki.
egész házban pedig elszórva a magánlakások Falazás, a fal építésének munkája, a tégláknak,
különböz nagyságban, jobb és kevésbbé jó be- köveknek kötésbe rakása.
rendezéssel, közelben vannak istállók, magtárak, Falazat a, m, már elkészült fal.
raktárak, kertek, kocsik, mezk; konyha, pince, Falb, Rudolf, német természettudós, szül. Ob-
vízvezeték, ftés, világítás közös, úgy hogy a kü- dachban (Stiria) 1838 ápr, 13., megh. 1903 szept.
lönböz munkák elvégzése épp úgy, mint a szük- 29. Schönebergben (Berlin mellett). Eleinte pap-
ségletek kielégítése a lehet legolcsóbban ós leg- nak készült, de késbb a természettudományok
jobban történhessék. müvelésére tért át. 1868-ban a oSirius» c. nép-
Falanx (phalanx, gör.) eredetileg a görögök- szer csillagászati folyóiratot alapította, mely
nél a nehéz gyalogság zárt csatarendjének neve, 1882 után H. J. Klein szerkesztésébe ment át.
melynél a katonák több sorban a homlokzati sor 1877— 18H0-ig Amerikában járt, ahol a Kordil-
embereire fedezve állottak föl az egymás mögött lerák vulkánjait tanulmányozta. Elméletét, mely
;

sorakozó sorok száma adta a P. mélységét. Na- szerint bizonyos napokon a Nap ós a Hold hatása
gyon híres és ismert macedóniai Pülöp királytól a föld belsejében lev folyékony izzó magra fo-
ós Nagy Sándortól, majd utánok a hellenisztikus kozódik, ami vulkáni kitörésekben, rengésekben
Falbalre - 157 - Palo&o

nyilvánul, kósöbb kitorjosztotto a légkörre és Falboritás v. falvért (lambéria), a lakóhelyisé-

minden esztendre elre mepállapitotta a kritikus gek belsejében a falnak faburkolata. Célja a la-
napokat (Kalonder der kritischon Tagé), melyekre kásnak melegebbé és szebbé tétele. Néha csak kor-
rendkívüli idjárási jelenségeket jósolt. A hírla- látmagasságig, néha a fal középmagasságáig, rit-
pok F. nevét nagyon felkapták, ami által F. mint kán a mennyezetig terjed. Alakítása rendesen
idjós nagyon ismert és nópszeríi lett, a szakkö- építészetileg történik és néha nagy dísznek kifej-
rök azonban nem helyeselték tanait. Irt számos tésére szolgáltat alkalmat. Faragványok, intajr-
népszer munkát, jobbára a vulkánosságról ós a ziák, bronzékítmények, selyemszövet-, bór- v.
gobelinkárpitok és olajfestmények képezik gyak-
ran díszítésük segédeszközeit. A középkorban ós
a renaissance korában igen gyakran alkalmazták
ezeket és az abból az idbl fönnmaradt P.-ok
méltó tanulmánytárgyai a miparosoknak. Újab-
ban a F.-t gyakrabban alkalmazzák.

1. ábra. FaltSrö kos Tédótetövel.

földrengésekrl; a nevezetesebbek: Von den

ümwálzungen ím Weltall, Steme und Mensehen,
Das Wetter und der Mond.
Falbaire (ejtsd: faiber), Ckarlfs George Fenauü-
lot de, francia drámaíró, szül. Salinsban 1727 júl.
l(í., megh. Ste-Mcnhouldban 1800 okt. 28. Igen

termékeny író volt, aki legnagyobb sikereit

L'honnéte crimínel (1767) c. dai abjának köszön-
heti, melyben való eseményeket vitt a színpadra
8 amellyel egy ártatlanul elítéltet szabadított ki
a gályából. E darabja egész Európát bejárta s ná-
lunk két fordításban is megjelent Gallya Rabb,:

ford. (németbl) Wesselényi Zsuzsanna (Kolozsvár

1785) és Ujj módi gonosztév, ford. Aranka
György (Bécs 1791).
Faíbontó gépek (l. az ábrákat), a régi rómaiak-
nál várostromlásra használt hadi gépek. Leglsme-

3. ábra. BallisU.

Falbygden, 1. Falköping.
Falc a. m. horony (1. o.).
Falc, természetrajzi nevek után Falconer
Hugh (1. o.) nevének rövidítése.
Falcadiua, ma már nem használt kifejezés
brbetegségek összefoglalására, melyek az Adriai-
tenger partján mutatkoztak és mint u. o. a Szkir-
Ijevo, Norvégiában a Radesyge és Spedalskhed,
Skóciában a Sibbens, Németországban a Dithmars
kór, a Krimi-félszigeten a krineskoja rosszul ész-
lelt és kellen meg nem határozott folyamatok
8. ábra. Katapulta.
elnevezése volt. Pontosabb vizsgálatnál kitnt,
retesebbok a) a faltör kos (aries), kis gurítható hogy a betegek sziflllsben, leprában, tuberkulózis-
:

alkotmány volt, melyben csigákon egy vas kos- ban vagy sok egyéb beteg.-égben szenvedtek.
fejben végzd dorong volt. Kezeléséhez 3, 4 fa- Falcao (^tad: faikaan), Ghristovam, a XVI. sz.
ber (1. 0.) volt szükséges. A súlyos dorongot a fal- elején élt portugál költ; fmve Crisfal cím
hoz lódították, miáltal a fal megingott, st néha le eklogája, mellyel az új ízlés irányának egyik
is dlt. h) A katapulta (catapulta) és a ballista már megalapítója ós ezáltal a XV. sz.-beli régies spa-
kisebb F.-ek voltak. Rendszerint ostromtomyokba nyolosító iskola ós az új, olaszosltó: a renais-
helyezték el ket, hogy a falakat megfossza a vé- sance költi iskolájának közvetítjévé lett. A
delemtl. A katapultéból kis szög alatt nyilakat, portugál nemzeti jellem lágysága és az epedóen
a ballistából éb^-os szög alatt gerendákat és kö- sóvárgó szerelem sehol sem jut oly közvetetien
vekot löktek ki. L. Ostromtorony. módon és meghatóan kifejezésre, mint e költe-
 :

Falcata — 158 Falconer

menyben. Nem csoda, ha széltében el volt terjedve Falckenberg, Richárd, német fllozófla-törté-
és mindenütt szeretettel fogadták. A Trovas de netíró, szül. Magdeburgban 1851 dee, 23. Elbb a
Crisfalt késbb Eibeiro Bernát Menina e mora- jenai egyetemen volt magántanár, utóbb rendes
jához (Köln 1559) csatolták hozzá s 1619., 1639. és tanár Brlangenben. Fortlage, Eucken és kivált
1721. külön kiadások jelentek meg belle. P. né- Lotze hatása érzik rajta. Munkái Über den in- :

hány ifjúkori költeménye Garcia de Resende dal- telligiblen Charakter (1879) Grundzge der Phi- ;

könyvében van meg. Mveinek újabb kiadása losophie des Nicolaus Cusanus (1880) Geschichte- ;

(életrajzával) Braga Teoflltól való (Portó 1871). der neueren Philosophie im Grundriss (1886,
A legújabb kritikai és jegyzetes kiadást A. Epi- egyike a legjobb történeti kézikönyveknek);
phanio da Silva Dias adta ki (Portó 1892). Hilfsbuch zur Geschichte der Philosophie seit
Falcata (lat.), régi spanyol kard, melynek Kant (1889) Hermann Lotze (I. rész, 1901). 1887
;

sarló alakú pengéje a hegye felé szélesedik ós óta kiadója a Zeitschrift für Philosophie u. phi-
bels széle van élesre köszörülve. A régi rómaiak- losophische Kritik cím folyóiratnak.
nál egy hadihajónak neve, mely hajó sarlóalakú Falckenstein, 1. Vogel von Falckensteín.
eszközökkel volt ellátva, hogy ezekkel az ellensé- Falco (állat), 1. Sólyomfélék.
ges hajónak kötélzetót elvághassák a sarlókat ; Falcon., természettudományi nevek után l^o/-
fakes tmvales vagy fahc navalis-nok nevezték, 1. coner Hugh (1. 0.) nevének rövidítése.
Falces. Falcon, Venezuela délamerikai köztársaság ten-
Falcea (faltas v. falts), román földmérték, gerparti állama a Maracaibo-öböltöl K.-re, 29,14ít
legtöbbnyire 142 ár, néhol csak 113 ár. km=, 141,689 lak. É.-on a Paraguaná-fólsziget
Falccs (lat.) a. m. sarlók, minden sarlóalakú messze benyúlik a tengerbe. P. államot DNy.—
mimkaeszköz F. murales, ers sarlóalakú, vas-
; ÉK.-i irányban hegylánc szeli át (1253 m.). Pöfo-
véggel ellátott rudak, melyeket különösen ostrom lyója a Toef«vo. Terményei kávó, kakaó, gyapot^
:

alkalmával falak, töltések stb. lerontására hasz- cnkornád, kókuszdió, gabona, dohány, gyümölcs.
náltak F. navcdes, éles, sarlóalakú kések, me-
; Állattenyésztése említésre méltó. Fvárosa Gapa-
lyek hosszú póznákra voltak ersítve és tengeri tárida (1. 0.), de nagyobb ennél Coro (1. 0.).
ütközet alkalmával az ellenséges hajók kötélze- Falconarius (lat.), a királyi udvamokoknak
tének elvágására használtattak. Árpádkori okleveleinkben gyakran említett cso-
Falcídia lex (lat,), római törvény, az ismert portja, a. m. solymár, némelyek szerint arató,
plebiíCitumok közül az utolsók egyike. C. Palci- kaszáló (falco a. m. sólyom, faLx a. m. sarló, kasza).
dius nóptribun indítványára hozták Kr. e. 40-ben. Falconbridge (ejtsd: fák'nbridzs), Tlimnas, War-
Elrendelte, hogy az örökhagyó vagyonának leg- wicknak, a kingmakernek rokona, ki az angol
feljebb 3/4 részét fordíthatja hagyományokra, i/^ polgárháborúban VI. Henrik király híve volt.
részének az örökös számára tisztán kell marad uia. London ostrománál 1471. Yorki Eduárd, Henrik
Ha többet hagyományozott, a többletbl arány- ellenfele, elfogta és lefejeztette. Shakspeare János
lagos levonásnak van helye, hogy az örököst meg- király c. tragédiájában egy P. Fülöp mint Orosz-
illet
Y^
rész kikerüljön. Ez a '/^ rész quarta = lánszív Richárd törvénytelen fia szerepel.
Fáldma, melyet tehát az örökös a hagyományok- Falcone (olasz), a XVI. sz.-ban Olaszország-
ból levonhat. A mai jogra nézve, mely a F.-et nem ban és késbb Franciaországban is Faucon elne-
ismeri, 1. Hagyomány, Köteles rész. vezés alatt használt hosszú (kígyó-) várágyú,
Falcifer (lat.) a, m. sarlós ;/afcí!/'on»w, sarló- amely 2 m.-nél hosszabb volt, 4 métermázsát nyo-
alakú. mott és amelybl mintegy 2 klg.-ot nyomó vas-
Falcinellas (áuat), 1. íbiszfélék. golyót 1800 lépésre lttek.
Falciu (Faksi), város a hasonlónevü oláh ke- Falcone, Aniello (Angelo), olasz fest, szül.
rületben kb. 3000 lak. 1711-ben a török had itt Nápolyban 1600., megh. Í665. Riberának volt ta-
zárta köinil Nagy Péter orosz cár hadseregét és nítványa. Résztvett Masaniello fölkelésében, majd
kónyszerítette a Husii (1. 0.) szerzdés megköté- Ifraneiaországba menekült, utóbb visszatért Ná-
sére. polyba. Cerquozzi után P. a csatakópf estés új m-
Falck, 1.Anton Beinhard, németalföldi állam- fajának egyik legkiválóbb képviselje, miért is
féríi, szül. ütrechtben 1777 márc. 19., megh. Am- Oracolo delle battagUe-nak nevezték el. Müvei-
sterdamban 1843 márc. 16. Diplomáciai szolgá- nek egy sorozata a nápolyi múzeumban látható.
latba lépett és az amsterdami fölkelés elkészíté- Rézkarcokat is készített.
sével nagy része volt Hollandia felszabadításában Falconer, budai müvészcsalád, 1. Falkoner.
(1813).I. Vilmos alatt közoktatásügyi miniszter Falconer (ejtsd: fákner), 1. Hugh, angol botanikus
lett. A
belga felkelés alkalmával a két ország el- és paleontológus, szül. Forresban (Skócia) 1809
választása mellett foglalt állást és 1839— 43-ig febr. 20., megh. Londonban 1865 jan. 31. A kelet-
Németalföld els követe lett Belgiumban. indiai társaság szolgálatában 1832— 35-ig a saha-
2. F., Níels Nikolaus, német jogtudós, szül. runpuri botanikus kert igazgatója volt. Mint pa-
Emmerevben (Tondem mellett) 1784 nov. 25., leontológus átkutatta a Himalája alsó hegysorait
megh. 1850 máj. 11. 1814-ben Kiéiben egyetemi és nagy gyjteményt állított össze a köviilt ma-
tanár lett. 1835-ben a schleswigi rendek gylésé- radványokból, ó honosította meg a tea-ültetvé-
nek tagja, 1838. elnöke. 1848-ban az alkotmányozó nyeket Asszamban és a perui kinafát a hima-
gylés tagja volt. Mvei közül nevezetesebbek lájai vidékeken. Európába való visszatértekor
JuristischeEncyklopadie (Kiél 1821-1839) Hand- ; (1855) megvizsgálta Dél-Franciaország és Szi-
buch des schleswig-holsteinischen Privatrechts ciüa barlangjait és a gibraltári csontbarlango-
(Aitona 1825—48). kat, fedezte föl és tenyósztette az Asa foeüda
 : ;

Paloonet — 169 Palernusl bor

növényét (1. Fertda). Fbb müvei : Fauna antiqua a magyar közigazgatási jogból magántanári ha-
Sivalensis (London 1848—49, 9 rész) Descriptive ; bilitációt szerzett. Fbb mvei A
közigazgatási
:

catalogue of the fossil Romains of the Vertebrata jog alapkérdései (Eger 1895) ; Közigazgatási bí-
In the museum of Bengal (Kalkutta 1859). F. ha- ráskodás (u. o. 1897); Magyar közigazgatási jog
;

gyatékából Murchinson Palaeontological memoirs (2. kiad. Budapest 1907) A

polgári perjog tan-
'

and notes c. müvet adott ki (London 1868, 2 köt.). könyve (3. kiad. u. 0. 1910). 1891— 92-ig a Váczi
2. F., William, angol költ, szül. Edinburghban Hiriapot is szerkesztette.
1732 megh. 1769. Szegény borbély fla
fobr. 11., Falcsipkézet, 1. Pártakoronázás.
volt. Már kora ifjúságában tengerész lett és még Falcsont, 1. Koponyacsontok.
alig volt 18 éves, amidn a görögországi Colonna Falcunculus (állat), búbos gébics, a gébicsek
hegyfoknál történt hajótörés alkalmával csak ö családjába tartozó ausztráliai madárnem. F. fron-
és két társa menekült meg. E hajótörést dolgozta tatíis Lath., színre és nagyságra nézve a mi szén-
fel The Shipwreck (1762) c. költeményében, amely cinkénkhez hasonlít.
nagy tetszést aratott és mint a tenger szépségeinek Faldistorium v. faMistolinm (középk. lat.),
és a tengerészeiét borzalmainak nagyszer rajza, olyan szék, melynek lábai keresztben vannak és
még ma is figyelmet érdemel. Utóbb a Royal Navy egy tengely körül forognak, úgy, hogy a szék
tisztje lett és az Aurora nev fregatton Indiába összetehet. Ebbl származott a franeia/aMtet«7. —
készült. Az Aurora 1769 decemberében a Jóre- F. továbbá az a hordozható szók, melyen a püs-
ménység fokáig ért és azontúl a hajónak is és pök egyházi ünnepek alkalmával akkor ül, ha a
P.-nek is nyoma veszett. P. politikai szatírát is nem mozdítható püspöki trónust igénybe nem ve-
írt The Demagogue eimen (1764) és kiadott egy heti. Különben néha, bár helytelenül, a trónt is
kitn tengerészeti szótárt (Universal Dictionary P.-nak mondják a pontos liturgikus nyelv a ket-
;

of the Marine, 1769). Összegyjtött mveit élet- tt mindig megkülönbözteti. (Caerem. Ep. I. c. 7.
rajzával Gilflllan adta ki (Poeticái Works, London sz. 4.)
1854). Falékoszi vers (lat. versus Phalaecius), a görög
Falconet Étienne Maurice, fran-
(ejtsd: fáikonó), verselés egy formája, a logaédi soralakok egyike
cia szobrász, szül. Parisban 1716 dee. 1., megh. öt trochaeusi láb, melyek közül a második mindig
1791 jan. 24. Lemoyne szobrásznak volt tanít- aprózott (azaz kyklikus daktilus), az els bázisul
ványa, 1745-ben lépett föl Krótoni Milo halálát szolgálváji, többféle mértéke lehetett, a római
ábrázoló csoportjával, amelyet a Fenyeget Ámor költök óta leginkább spondeus. összesen 1 1 szótag
és a Fürd n
(1757) rendkívül népszervé vált lévén benne, görögösen hendekasyllabusnak is ne-
alakjai, majd 1763 a Pygmalion követtek (vala- vezték. Képe egészben
mennyi a párisi Louvreban). F. már régebben a
sévresi porccllángyárban mködött, hol 1757. a
óh véd-jé-tek az ál-do-zót sze-lí-dek. — Kazinczy.
mintázó osztály vezetje lett. Az iparmvészet
körébe vág a 3 grácia alakjával ékített híres Sapphó volt. Phalaecus alexandriai
Feltalálója
órája (Paris, Camondo-gyüjtemény). 1766-ban költ gyakran használta önállóan, szakozatlan
Szent- Pétervárra költözött és ott II. Katalin meg- soros költeményekben. Szerette Catullus is. A
bízásából elkészítette Nagy Péter cár óriási grá- magyar költészetbe is átjött a klasszikái iskola
nittömbön ágasko.ió lovasszobrát, mely e nemben korában (Kazinczy, Virág enyelg költemények-
a XVIU. sz. leghatalmasabb alkotása (lelépi. 1782). ben használják Berzsenyinél nincs).
;

P. már 1780. újra Parisban van, hol 1785. az Faleme, a Szenegálnak mintegy 500 km. hosszú
akadémia aligazgatója lett. Utolsó éveiben nagy mellékfolyója; a Fáuta-DzsallonD.-i részében ered,
irodalmi tevékenységet fejtett ki. Mvei, melyek- ÉNy.-nak folyik és Bakel közelében torkollik. Két
ben fleg az akkor uralomra jutott klasszicista fel- hónapon át mintegy 200 km.-nyi távolságra kis
fogás szélsségei ellen küzdött, Oeuvresd'Étienne hajók fólevezhetnek rajta. Bambuk aranytermö
F. c. 6 kötetbon jelentek meg Lausanneban 1781. vidékén átfolyik, alsó folyása mellett van a Sze-
V. ö. Hildebrandt, Lében, Werke und Schriften nedubu ersség.
des Bildhauers E. M. F. (Strassburg 1908). Falerii, ókori város Etruria D.-i részén, a mai
Falconetto, Giovanni Maria, olasz fest és Civita Castellana mellett. Felirati maradványok
építész, szül. 1458. Veronában, megh. 1534. Mint tanúsága szerint lakosai (Falisci) a latinokkal ro-
fest atyjának, Jacoponakés Melozzo daForlinak konok valának. Kr. e. 894. meghódolt Rómának,
tanítványa volt, mint építész fként Rómában ké- még pedig a hagyomány szerint önként, mert
pezte magát. Festményein sem tagadta meg épí- Camillus, a várost ostromló hadvezér, visszauta-
tész voltát, azokat teleszórta építészeti részletek- sította egy tanító árulását, ki elkel származású
kel. Müvei közül kiemelendk a veronai San Na- tanítványait a római táborba csalta és Camillus
zaróban (1498) és székesegyházban (1503) festett kezébe akarta juttatni. Midn F. 293. és 241. fel-
falképei, az ottani Museo Civicoban függ Sybilla- lázadt, a rómaiak elpusztították, lakosait pedig
képe és a padovai Palazzo Qiustiniani (1524). ÉNy.-ra sík területre telepítették s a városnak
Falconidae (állat), 1. Sólyomfélék. F. növi volt a neve. Késbb kolónia lett, mely-
Falcsik Dezs, jogtudós, szül. Törökszentmik- nek neve Jimo tisztelete miatt Junonia Falisca
lóson 1862 febr. 14. Elbb a közigazgatásban volt. V. ö. Deecke, Die Falisker, eine geschicht-
szolgált, majd 1893. az egri érseki jogliceum ta- lich-sprachliche üntersuchung (Strassburg 1888).
nára lett, ahonnan 1900. a pozsonyi kir. akadé- Falemusi bor (lat vinum Falermtm, v. egy-
miára nevezték ki a közigazgatási ós a pénzügyi szeren Falemum), a caecubusi után a rómaiak
jog tanárává. A budapesti tudományegyetemen legnemesebb bora, melyet Horatius is megénekelt,
 :

Palesus 160 — Palgrufére

8 mely Campania ÉNy.-i részén, a Massicus hegy leteken javítani, korrigálni többé nem lehet. Na-
alján elterül «Falemus ager»-en termett. Leg- gyobb hibák javítása csak úgy történhetik, ha a
jobbnak tartották, ha már 15 éves volt. Ritkán fest a vakolatnak azt a részét levereti a falról s
itták tisztán, hanem rendesen kiosi borral vagy újra festi. Sokkal egyszerbb a falfestésnek cd
mézzel keverték. Legkitnbb fajtája volt éppen secco technikája. A fest száraz vakolatra festi
a massicusi (ma Palerno imperialo vagy Massico), képét, többnyire enyves festékekkel, amelyek
másik magasztalt fajtája a vinum Paustianum, megengedik az átfestést, a javítást is. Hátránya
fehér bor, mely Cicero Paustus-féle villája hal- az al secco-nak, hogy a festék nem hatja át a
main termett (most Falemo Faustiano); végre vakolatréteget, hanem csupán vékony hártya for-
vörös falernusi, a régi Capua közelében termett, májában födi. Mind a két technika srégi. Al secco-
ma Palerno dl Calenónak nevezett fajta. P.-ekkel már az egyiptomiak díszítették emlék-
Falesus, 1. Halaisos. mveiket. A görög mvészetben nagy szerepet
Falfestés, 1. Falfestmény. játszottak a falképek, melyek a mítoszból és
Falfestmény, falkép, minden olyan színes áb- hsök történetébl vett jeleneteket ábrázoltak és
rázolás, amelynek alapja az épületek fala s ren- nyilvános épületek helyiségeit díszítették. Külö-
deltetése ezt a falsíkot mvészi módon díszíteni. nösen nevezetesek voltak Polygnotos falképel
Anyaga lehet vízzel vagy enyvvel kevert festék, Athénben és Delphiben. A klasszikus mvészet-
színes mozaik, vagy mázas cseréplap. Alapja ren- nek e nembeli emlékei Olaszországban az etruszk
desen a falat borító vakolat. Kivételesen vászonra sírokban, a Rómában és környékén, továbbá a
is festenek P.-t s azt aztán szilárdan a falhoz er- Vezúv által eltemetett campániai városokban,
sítik, ez azonban már inkább csak pótlása az igazi jelesül Pompejiben fólásott épületek falain fón-
F.-nek s nem mutatja ennek stílus-sajátságait. A maradt falképek. A keresztények már a legels
F. leggyakrabban szerepl fajai az al fresco és századokban gyakorolták a falfestést, egyszer
az al secco kép. Technikája. Az al fresco készül elállítású falképek a hit igazságainak jelképeit
F.-nek alapja a falnak vakolata, amelyet mészbl ábrázolták a katakombákban. Ugyanitt találko-
és finomra szitált homokból készítenek s jól le- zik néhány mozaik arckép is. A mozaik falképek
simítanak. A még nyirkos vakolatra fóldfesték- Bizáncban a tökéletesség magas fokát érték el. A
bl és vízbl elegyített festékkel fest a mvész román mvészet korában általánosan el voltak ter-
a vakolat ezt a festékréteget felszívja, vegyileg jedve, amennyiben a templomot csak akkor tekin-
egyesül vele s az többé róla el nem távolítható tették befejezettnek, ha belsejének falait képek
még vakarással sem. Ez biztosítja a freskónak borították. Ilyen emlékek hazánkban is szép
tartósságát. Nagyobb P.-nél a fest nem képes az számmal maradtak fenn, pl. Zala vármegyében a
egész képet friss vakolatra festeni, mert az gyor- bántornyai, Vas vármegyében a veleméri, a már-
san szárad. Azért naponta csak oly darab falat tonhelyi, a tótlaki, Szepes vármegyében a zsegrai
vakoltat frissen, amennyit aznap festésre felhasz- és podolini, Máramaros vármegyében a márma-
nálhat. A freskókóp tehát darab ról-darabra készül. rosszigeti, Erdélyben a székelyföldön a derzsi, a
Hogy ennek ellenére is egységes és egyöntet sepsibessenyi, a sepsikilényi stb. XIU., XIV. és
legyen a kép, a fest még fali munkája megkez- XV. sz.-beli falképek. Az olasz festészet XV.,
dése eltt a végleges kép eredeti nagyságában XVI. sz.-beli legkiválóbb alkotásai freskó-képek.
rajzot készít papiroson (karton), amely a kompo- Kivétel Velence, ahol a tenger párolgása meg-
zieió minden lényeges körvonalát pontosan fel- rongálta a freskó-képeket, azért ezeket vászonra
tünteti. B kartont akkora darabokra szabdalja, olaj festékkel festett képekkel váltották fel. A
amekkorát belle egy-egy napon megfesthet. B freskó-képek divatja ma is általános. Nálunk
részletrajzot átpauzálja a nyirkos falrótegre s az Székely Bertalan, Lotz Károly, Krösfi Aladár
igy kapott vonalhatárok közt folytatja a festést. festettek nagyobbszabású freskó-képeket. V. ö.
Egy elre készített kisebb méret színvázlat szol- Cennino Gennini, Trattato deli a pittura (megj.
gál neki útmutatásul a színek megválasztásánál. angol és német fordításban is) Taylor, A manuál
;

A freskó-technika ezenkívül még néhány fontos of fresco and encaustie painting (1843) Seidlitz, ;

technikai nehézség legyzését kívánja. Így pl. a Über Prescoteehnik (Kunst f. Allé, XV. k.).
frissen falra festett kép száradás után többé- Falfúró (lat. terebra, franc, tarant), az ó- és
kevésbbé megváltoztatja színét : a festnek eleve középkorban használt várvívó eszköz, mely egy
számolnia kell tehát a késbb bekövetkezend körülbelül 15 cm. vastag fából állott, melynek
színváltozással. Továbbá a freskófestéshez hasz- végén hegyes fúró volt megersítve. Ez utóbbit
nált festékek nem lehetnek szerves eredetek, a a fa köré font kötéllel forgatták és egyidejleg a
legtöbb vegyileg elállított fémfesték sem hasz- fal felé is elretolták, úgy hogy az a hézagokba
nálható, mert ezek elpusztulnak a mésszel való behatolván, a köveket meglazította. L. Hadi-
egyesülésnél Ennélfogva a freskófestnek kevés gépek.
színváltozattal kell beérnie, képét tehát eleve úgy Falfü (növ.), 1. Parietaria.
kell megszerkesztenie, hogy a különféle színek Falguiére (ejtsd taXsieT),Alexaiulre, francia szob-
:

hiánya feltnvé ne legyen. Mindezek a körülmé- rász és fest, szül. Toulouseban 1831 szept. 7.,
nyek az összes festtechnikák legbonyolultabbjává megh. Parisban 1900 ápr. 19. Jouffroy tanítványa,
teszik a freskót s nem kedveznek pl. a természet de nem követte mestere klasszikus irányát, ha-
hü utánzásának, a naturalizmusnak, hanem in- nem kezdettl fogva a mvészi valószerség
kább a stilizálást kívánják meg. Végül hosszas híve volt. 1859-ben elnyervén az akadémia nagy
gyakorlat és rendkívül biztos kéz kell ehhez a diját, Rómába ment, 1864. nagy sikert aratott
technikához, mert a már egyszer megfestett rész- bronzalakjával, mely egy kakasviadalban gyztes
 Fali Aszka 161 — Palk

flut ábrázol (Luxemburg-múzeum Parisban), és okozó sókat ers égetéssel ártalmatlanokká lehet
1869 Tarcisius vórtanuságát ábrázoló gyönyör tenni, amidn is ezek szilikátokat képeznek. A
szobormüvóvel (Luxemburg-muzeiun). Azután el- leggyakrabban fellép szulfátokat ártalmatlanná
készítette a Dráma alakját a párisi új opera szá- lehet tenni szénsavas báriummal, amidn is a
mára (1869), Cornoille Péter ülö-szobrát a Comé- szulfátokból oldhatatlan kénsavas bárium kelet-
die franyaise számára, az Egyiptomi táncosnt kezik. Az égetett mészbe a szulfátok a kszénben
(1873), Toulouse város mogbizásából Svájc alle- foglalt kénbl, az égésnél keletkez kénsav révén
góriái alakját, mely egy francia katonát támogat jutnak be. A F. az épületeket elcsufltja és a kris-
(1875), a Zenét, az Asszonyt pávával, Lamartine tályosodásnál fellép feszít er révén káros is
szobrát MáQonban (1878). Tle való Ázsia alakja lehet. A jelentkez F. többszöri letisztítással ós
a párisi Trocadéro szökkút medencéjében (1878). tiszta vízzel való mosással v. ha szénsavas sók
1882-ben föltnést keltett Diana istenn szobrá- okozzák, akkor sósavas vízzel való mosás által
val, 1883. elkészítette Gambetta szobrát Cahors- eltávolítható. Legcélszerbb a talajnedvességtl
ban,1893. Grévyét Dijonban. A párisi Pantheon- védeni a falat és ha lehetséges, akkor az estl
bun látható a forradalmat ábrázoló szoborcso- és hótól is.

portja és Paulai Szt. Vince képmása. 1873 óta Fali quadrans, 1. Asztronómiai mszerek.
a festészettol intenziven foglalkozott és Hennert Falis (Falés, Falitzis), Árpád unokája harma-
véve mintaképül, leginkább félhomályba állított dik fiától, Jutástól. A magyar hagyomány semmit
mezítelen emberi alakokat festett: Birkózók, sem tud róla, az egykorú Konstantinus Porphyro-
Kain ós Ábel, Zsuzsanna, Hylas, Áldozat Dianá- genitus görög császár azonban úgy említi, mint
nak, Akis és Galatea stb. Számos portrait-t is az idejebeli (947—950. körüli) magyar fejedel-
készített. 1878-ban a becsületi'end tisztje, 1882. a met A görögösen kétféle válto-
(tóv vuv? ap/^ov-ra).
mvészeti akadémia tagja lett. V. ö. Több szerz- zatban nevet Szabó K. a fehérvmegyei Vál
írt
tl: AlexandreF., seulpteuretpeintre (Paris 1898). község nevével vette egynek, mlg Pauler Gy.
Fali ászka, 1. Pinceászka. sz. a Pest és Veszprém vm. Faisz helységnév-
Falieri, Marino, velencei dogé, szül. 1280 kö- nek felel meg s ez valószínbb is.
rül, megh. 1855. Zára ostrománál 1346. volt a Faliszkok, Falerii ó-itáliai város lakói. L. Fa-
velenceiek vezére, 1854. dogének választották. lerii.
1355-ben összeesküvést sztt a nobilik uralmának Faliszt, lisztté rlött faanyag, amelyet a pa-
megbuktatására, de a terv kitudódott s P.-t 1355 pírgyártáshoz használnak fel. A papíroknak nagy
ápr. 17. a dogepalota flépcsje eltt lefejezték. része ma már faanyagból áll a kender- és len-
Ezért a dogék arcképsorozatában a nagy tanács anyag mellett. A faliszthez a lágy fafélék alkal-
termében az képe helyén üres tábla áll. Tragikus masak, így leginkább a fenyfélék, de felhasznál-
sorsát regényesen kiszínezve többen feldolgozták ják még a hársfát s a fzfát is. Ezeknek tiszta
drámában (Byron), st operában (Donizetti) is. törzsrészébl a csomókat eltávolítják s elaprózás
V. ö. Lazzarmi, Marino P. (Nuovo Archivio Ve- utáa lisztté rlik, a gyantás anyagtól vegyi úton
noto, 1897). megszabadítják, péppé fzik s így juttatják a pa-
Fan fecske ('^pztó' apus L., áiiat), 1. Sarlósfecske. pír többi anyagához. Az a papir, amelyben sok fa
Fali kör, az els szilárd felállítású, teljesen van, könnyebb, olcsóbb, de nem tartós. L. Papír-
beosztott körrel és távcsvel ellátott asztronómiai gyártás.
mííszer. A kör pontosan a meridián síkjába es Falk, 1. Miksa, író, politikus és publicista,
falhoz volt ersítve. Az els enem mszert szül. Pesten 1828 okt. 7., megh. u. o. 1908 szept.
Troughton állította fel Greenwichben. Ma a F.-t 10. Atyja jómódú keresked volt, de minthogy
a meridiánkör helyettesíti. L. Asztronómiai m- vagyoni ügyei rosszra fordultak, F. már 14 éves
szerek. korában arra volt utalva, hogy önmaga gondos-
Fali penész, fali salétrom, fali szivacs, salét- kodjék megélhetésérl. Korán kezdett irogatni az
rmnpemsz, többnyire fehér, penészhez hasonló Ungar és a Spiegel c. német szépirodalmi lapokba;
kiistályos kivirágzás a falfelületeken, téglákon, de ugyanakkor magyar nyelven is tett kísérletet.
homok- és mészköveken és néhány keményebb 1847-ben letette a bölcsészetdoktori szigorlatot,
kfajtákon pl. gránit, a vakolatfugákon és díszí- 1848. elején megyetemi tanulmányainak befeje-
téseken. Pöcegödrök közelében lev falakon a F. zésére Bécsbe ment, hol maga is cselekvleg
salétromsavas sókból, fleg salétromsavas mész- élte át a márciusi napokat. Ezek az idk sodoriák
bl áll, mely a vizeletbl és ürülékbl keletkezik az újságírói pályára. Bécsben tlbb az Oester-
és a falakban felszívódik. A kivirágzások ren- reichische Zeitung, majd ennek betiltása után a
desen szulfátokból (kénsavas nátrium, kénsavas Wanderer munkatársa lett, a hova vezércikkeket,
magnézium, kénsavas kalcium) és karbonátokból politikai tudósításokat és fleg magyar vonatko-
állanak és ritkán a sárgás v. zöldes vanadium- zású cikkeket írt. Ugyancsak egyidejleg levele-
sókból. A F.-t okozó sók v. már eredetileg benne zje és bécsi cikkírója lett a Pesti Naplónak, ahol
vannak a nyersanyagban kölcsönhatások kö-
v. cikkei és tudósításai oly feltnést keltettek, hogy
vetkeztében keletkeznek. Teljesen száraz falakon felébresztették írójuk iránt Deák és Kemény Zsig-
kivirágzás sohasem mutatkozik. Ha azonban a mond érdekldését. Az Fk. jegy cikkek csak-
fal átnedvesedik, akkor a F.-okozó sók feloldód- hamar igen népszerekké lettek s a közönség
nak, a folyadék a felszínre jut, a víz elpárolog és gyönyörködött azok szikrázó elmésségében és
a sók kikristályosodnak. A F.-okozó sók a téglá- ers politikai logikájában. Cikkei révén ismerke-
ból, habarcsból v. a környez földbl erednek. A dett meg a Döblingben tartózkodó Széchenyi Ist-
tégla nyers anyagában az agyagban foglalt F.- vánnal, akinek csakhamar bizalmas embere lett.
Révai Nagy Lextíiona, VII. leüt.
 ;

Falk 162 — Falka

1863-ban az akadémia Deák Ferenc ajánlatára 3. JF. Zsigmond lovag, F. Miksa öccse, szül.
tagjai sorába iktatta, személyében nemcsak a hir- Pesten 1831 ápr. 27. Nyomdászinas volt, azután
lapírót és publicistát tisztelve meg, hanem meg- mint segéd és tördel dolgozott. 1848-ban nem-
koszorúzva az író érdemeit is. A Schmerling-éra zetr lett, a szabadságharc lezajlása után pedig
idejében F. Bécsben politikai üldözést is szenve- Bécsben kapott alkalmazást, ahol csakhamar
dett, söt a Wanderer egy cikkéért fogházbünte- nyomdaigazgató lett. 1868-ban tért vissza Pestre,
téssel is sújtották, de annál elszántabban folytatta hogy a Pesti könyvnyomda részv.-társ. igazgatósá-
írói agitálását a kiegyezési politika érdekében gát átvegye. E minségében rendkívüli munkássá-
Lajtán innen és túl egyaránt. 1866-ban abban a got fejtett ki s a hazai nyomdászati ipar színvona-
kitüntetésben részestilt, hogy a magyar nyelvre ö lának magas fejlesztése körül nagy sikerrel m-
oktatta Erzsébet királynét. A kiegyezés új kor- ködött közre. Számos emberbaráti s közintézet-
szakot jelent F. életpályájában is. Hazakerülve nek oszlopos támogatója s az orsz. iparegyesül öt-
Bécsbl, Andrássy és a dualisztikus politika ve- nek évek óta alelnöke. A köztéren való munlíás-
zérei öt óhajtották látni az akkor alapított Pester ságáért nyerte a lovagi rangot. 1893-ban ünnepelte
Lloyd szerkesztsége élén s azt a szerepet szánták félszázados nyomdászati jubileumát s a vezetése
neki, hogy az osztrák és német közönséget híven alatt álló intézet 25 éves fennállását. 1903-ban
informálja a magyar viszonyok fell. Bizalmi ügy udvari tanácsos lett. 1911-ben 80-ik életéve betöl-
volt F. szerkeszti állása s ez adta meg állásának tésekor igen meleg ünneplésben volt része a köz-
súlyát és tekintélyét. Midn 1892. megünnepelte hasznú ós jótékony egyesületek részérl.
szerkesztségének huszonötéves jubileumát, azok 4. F. Zsigmond, ifj., az elbbinek fla, író, szül.
a kitüntetések, amelyekkel elhalmozták, fényes Budapesten 1870 márc. 30. A gimnáziumot óa
megvilágításba helyezték politikai egyéniségének jogot u. 0. végezte s jogi doktorátust szerzett.
jelentségét. 1869-ben képviselnek is megválasz- Közben megtanulta a betszedést, azután mint
tották Deák-párti programmal, utóbb ugyané pro- felszabadult szed hosszabb tanulmányútra indult
gramm alapján csatlakozott Tisza Kálmán szabad- 8 beutazta csaknem egész Európát és Amerikát is.
elv pártjához, amelynek a legutolsó idkig egyik Útjából visszatérve, a Pesti könyvnyomda rész-
oszlopa volt. Ö fogalmazta a képviselház válasz- vénytársaságnak igazgató-helyettese, majd ve-
feliratait, a magyar-horvát regnikoláris bizottság zérigazgatója lett. 1894 óta szerkesztje az Or-
jelentéseit s a külügyi albizottság elterjesztéseit szág-Világnak és az Ország- Világ Almacachjá-
a delegációkban. Születésének 70-ik évfordulóján nak. Megalapítója volt a Magyar Dal- ós Zene-
nemzet és király elhalmozták kitüntetéssel és ün- közlöny c. lapnak, mely utóbbit, mint az Országos
nepelték azt az éles tollú publicistát, aki egyszerre Magyar Daláregyesület titkára, tíz éven át szer-
két nyelven szolgálta hazája ügyeit a politikai kesztette. A lapokban, folyóiratokban elszórt
irodalomban. A szabadelv párt 1905-iki bukása számos ipari és kereskedelmi, szépirodalmi óa
után a közszerepléstl visszavonult. F. a múlt szá- zenemvészeti dolgozatán kívül önálló kötetek-
zad nagy nemzedékének ama kiválóságai közé ben megjelent mvei: Budapesttl San-Fran-
tartozott, akik tisztán a tehetségük erejével a te- ciskig (1895) ; A
sokszorosító ipar Maqyaror-
kintélyek sorába küzdöttek fel magukat. Elnöke szagon (1896); Oroszország {\^29); Budcmesttöl
volt a Hírlapírók Nyugdíjintézetének, tiszteletbeli Lisszabonig (1899); Bayreuth és a Wagner-
elnöke az 6>íí/?onnak,lev. tagja az Akadémiának, szinház (mvészeti tanulmány, 1900); Lourdes
tiszteletbeli doktora a budapesti és kolozsvári (útleírás, 1901); Sok mindenrl (eíbeszólések,
egyetemeknek. Nevezetesebb müvei: Erzsébet 1902) Mindennapi történetek (novellák, 1903)
;

királynéról (M. K., Budapest 1898) Kor- és jellem- Mozgó fényképek (novellák, 1904) Az énekesn
; ;

rajzok (u. 0. 1902) Széchenyi István gróf és kora (eibeBzóiós, 1905) Eepvlünk (novellák, 1910);
; ; A
(íord. Áldor Imre) s egy sorozat visszaemlékezés söntéstöl a rivaldáig (regény, 1912). Mveinek
a Pesti Naplóban, Pesti Hírlapban, Hölgj^futárban, egy része németül és franciául is megjelent.
Magyar Szalonban stb.V. ö. Szinnyei, Magyar írók Falk, Adalbert, porosz államférfi, szül. a szi-
m. 94—101. 1. léziai Metschkauban 1827 aug. 10.,megh. Hamm-
2. F. Richárd, író, szül. Debreczenben 1878. ban 1900 júl. 7. Elbb ügyész volt, majd a porosz
Tanulmányait u. o., továbbá Budapesten és Ko- igazságügyrainisztérinmba lépett. 1872-ben pedig
lozsvárott végezte. Hírlapírói mködését a Deb- közoktatásügyi miniszter lett s reá hárult a fel-
reczeni Ellenrnél kezdte, majd Budapesten több adat, hogy a katolikus egyházzal szemben az
napilap bels dolgozótársa lett. Ezután Kolozs- állam jogait érvényesítse Az ú. n. májusi törvé-
várott az TJjság c. napilapot s A Színház c. szín- nyekkel felkeltette a centrum-párt ellenkezését 8
mvészeti hetilapot alapította. Jelenleg Buda- a kat. papság ellenállását még sem tudta meg-
pesten az Egyetértés bels dolgozótársa. Szép- törni. Nagy gondja volt a népiskolákra, az egye-
irodalmi munkái különböz szépirodalmi és napi- temeket pedig gazdagon jutalmazta. 1875-ben a
lapokban jelentek meg írt számos dalszöveget, porosz evangélikus egyházat is újjá szerveztotte,
;

apróbb önálló színmveket, amelyeket a színkö- de ezzel magára vonta az ortodox udvari papi
rökben és vidéken sikerrel adtak, emellett több párt haragját. Állása megrendült s minthogy Bis-
operettszövegot és színmüvet fordított, önállóan marck is közeledett a centrumhoz, F. 1879 júl.
megjelent mvei Öreg nász és egj^éb elbeszélé- visszalépett a miniszterségtl. 1882-ben a hamrai
:

sek (1901); Özvegy kisasszony, regény (1911): ftörs'ényszék elnöke lett.

Figurák, elbeszélések (1912). 'Heidelberg Albert Falka, 1. együvégyíüekezett s együtt él állatok
zeneszerzvel az elemi és polgári iskolák számára csapata. A vadászatban egy csomó összegyjtött
5 kötetes Énekes tankönyvet írt. 8 a falkavadászatra (I. o.) betanított kutya összeg-
 ; :;

Falka — 163 — Falke

ségo. Rendesen 40—50 kutya, többnyire kitünö amelynek tagjai piros frakkot és cilindert visel-
szimattal rendelkez kopó alkot egy F.-t. A vadat nek, a vadászatot vozetó masterrel élükön a vad,
felver kiválóbb kutyák az ú. n. imlítóebek, a P.-t illetve a falka után száguldanak, ert, bátorságot
vezet kutya a vezéreb. és lovasügya-íséget kívánó tempóban árkon bok-
2. F., a növénytanban a virág 2 v. több porzó ron, vízen keresztül. Ha az üldözött vad nem tud
szála összonövésóböl, illetve összeforrt voltából valahol búvóhelyet találni, úgy a kutyák egy id
keletkezett porzócsoport. L. Falkússág. múlva teljesen kifárasztják s megállásra kény-
Falka Sámuel (bikfalvi), rézmetsz, szül. 1766 szerítik. Ekkor a vadászlegények megfújják a
máj. 4. Fogarason, megh, 1826 jan. 20. Budán. kürtöket — hallali —
hogy az egész vadásztár-
Rajzolni Nagyszebenben kezdett Neuhausernél saság gyülekezzék egybe. Az elsnek odaérkez
1791. Teleki Sámuel gróf pártfogásával Bécsbe vadászúr késével megadja a vadnak a kegyelem-
került, ahol fkép betmetszéssel foglalkozott s döfést, kill. Az elejtett vadnak értékesebb test-
ily munkáiért akad. els jutalmat kapott. 1798-ban részeit — rókának a farkát — levágják s diadal-
Budára keiiilt az egyetemi nyomdába, ahol hosz- jelvényül elviszik, a többit pedig zsálcmányul
8zas kísérletek után sikerült a stereotip-nyomást dobják a kutyáknak. Ez az ú. n. kapzsira eresztés.
tökéletesítenie. Rézmetszetei sorából való Teleki Magyarországon a XIX. sz. 30-as éveiben kezd-
László gróf, Suvarov tábornagy, Coniides Dániel ték erösebben kultiválni aF.-ot. Széchenyi István
arcképe. V. ö. Századok (1874) Siúanis, Bes(?hr.
; gróf és Orczy báró állottak az ólén az els ma-
von Ofen. gyar falkavadásztársulatnak, amelynek kopói a
Falkanagy, master of the hounds v. röviden szentlrinczi pusztán voltak elhelyezve Nevesebb
master (ang., ejtsd: mászte, v. meszte), a falkavadá- falkák voltak gr. Batthyány Kázmér A;w6én fal-
szatnál a vadászat rendezje, aki a falkát s az kája 1840., az 1854. alapított csákói falka, melynek
egész vadásztársaságot, melynek rendesen egyik vezeti gr. Batthyány László és báró Wonckheim
legtekintélyesebb tagja, dirigálja. Vadászverse- Béla voltak s melynek összejövetelein fontos po-
nyeken a F. adja meg a jelt a tulajdonképeni litikai megbeszéléseket tartottak hazafias mág-
versenyfuttatás megkezdésére. násaink 8 amely 1867. beleolvadt a Pesti kopó-
Falkapocs, falkötvas, 1. Kötövas. vadásztársvlatíM. Nevezetes volt az 1868. alapí-
Falkás (növ.), I. Falkásság. tott Nádasdy-f éle lepsényi falka is. Budapest kör-
FaJkásság, adelphia (növ.), több porzószál egye- nyékén most a Budapesti Fcdkavadász Társaság
sülése, összeforrt volta. Aszerint, hogy 1, 2 vagy (székhely Szentlörincz), amelynek tagjai között
több falka keletkezik, nevezik a növény porzóit mágnásvilágunk színe-java ott van, rendezi sz-
egyfalkásnak ímonadelpha), kétfalkásnak (dia- szel a F.-okat. Gyönyör F -ok voltak a 70-68
(lelpha), sokfalkásnak (polyadelpha). Linné e je- években a Rákoson, fleg Káposztásmegyer kör-
lenség alapján állította fel a következ osztá- nyékén, amelyeken a király és néhai Erzsébet
lyokat: XVI. Maiinddphia, XVII. Diadelphia, királyné is többször résztvett.
XVIII. Polyadelphia ós a XXJ. Mo7ioecia 9. Falke János (lilierisfeini) báró, külügyminisz-
MonadelpJi,ia;aXXIL Dioeda 11 Monadelphia teri tanácsos, szül. Budán 18 Í5., megh. Bécsben
alosztályát. 1895 máj. 28. A kiegyezés után sajtófnök volt a
Falkavadászat, a vadászatnak lóháton gya- közös külügyminisztériumban. Ó készítette as
korolt mó<lja, amelynél a lovonülö vadászok az októberi diploma szövegét, amelyen Sennyey ké-
ebfalka által zött rókát, szarvast, vaddisznót v. sbb változtatott.
nyulat nyomon követik mindaddig, amíg az vagy Falke, 1. Gustav, német költ, szül. 1858 jan.
elnem tud tíinni, vagy teljesen kifáradva meg 11. Lübeckben, elbb zenész volt, késbb csak a
nem áll, vagy a kutyák le nem fogják. A
vadá- költészetnek szentelte tehetségét. Regényei Aus :

szatnak ez a módja a Keletrl származik s Nagy dem Durschnitt (1892); Landen und strandén
Károly idejében jutott Francia- és Németor- (1895); Der Mann ím Nebel (1899) nem tettek
szágba. Eleinte leginkább Franciaországban hono- nagy hatást annál kedveltebb lett lírája Myn-
; :

sodott meg s onnan terjedt el mindenfelé. Ezért heer der Tod und andere Gedichte (1892) Tana ;

francia vadászatnak is nevezik, vagy másképen u. Andaclit ( 893) Z wiechen zwci Nánhten (1894)
! ;

parforce-vadászatnak, mert a vadat teljes ervel, Neue Fahrt (1897): Mit dem Lében (1899); Hohó
végkimerülésig zik. Legnagyobb elterjedésre a Sonunertage (1902); Frohc Fracht (1907^ stb.
XVIIL sz.-ban tett szert, mikor jóformán vala- 2. F., Jakab, német mveldés- és mvé-
mennyi európai fejedelemi udvarnál zték. Mint szettörténész, szül. Ratzeburgban 1825 jún. 21.,
minden sportot, úgy ezt is, hamarosan legjobban megh. 1897 jún. 9. Lovranában. 1855-ben kon-
az angolok karolták fel s náluk talált igazi ott- zervátor lett a nürnbergi germán múzeumnál,
honára. A hozzá tartozó szakkifejezések is több- 1858. Liechtenstein herceg képtárának igazga-
nyire angolok. Angliában ós nálunk rókára, a tója Bécsben, 1864. a bécsi cs. kir. iparmvészeti
porosz udvarnál fleg vadkanra vadásznak így, múzeum igazgatója, 1871. kormánytanácsos és
A F. menete ez 40—50, vagy több tagú ebfalka
: 1885. a múzeum igazgatója. Pontosabb mvei
ú. n. indltóebei szabadon eresztve scent-et (a vad Die deutsche Trachten- und Modenwelt (1858) Die ;

szaga) szimatolnak, mire a zöld v. piros egyen- ritterliche GeseUsch. ím Zeitalter des Frauenkul-
ruhás, lóháton ül huntsinan-ck (a falkát dresszi- tus (1863); Gesch.des modemen Geschmacks(1866);
rozó vadászlegények) és a whipek (whiper, whi- Die Kunstindustrie der Gegenwart (1868 a párisi
;

perin a. m. ostoros szolga) az egész falkát ráte- kiállítás alkalmából); Gesch. desFürstlichen Hau-
relik a scent segítségével felvert vad nyomára, ses Liechtenstein (1868—83, 3 köt.) Die Kunst im
;

mire megkezddik a hajsza. A vadásztársaság, Hause (5. kiad. 1883) Die Kunstindustrie auf der
;

it*
 ;

Falkenau — 164 Falkland-szigretek

Wiener WeltaussteUung (1873, 2 köt.) Zur Kultur Összetétele megközelítleg CUgSbSg. A Fiedler-
;

und Kunst (tanulmányok, 1878); Hellas und Rom telórben Joachimsthal bányatelepen (Csehország).
fényes díszmunka, 1879) Ásthetik des Kunstge-
; Falkenstein, 1. F. in Sachsen, város Zwickau
werbes (1883) Die k. k. Wiener Porzellanfabrik szászországi kerületi kapitányságban a Göltzsch
;

(1887) Das Kunstgewerbe (1889) Geschichte des és vasút mellett, (1905) 12,724 lak., jelentékeny pa-
; ;

Geschmacks im Mittelalter (1893); Mittelalterliches mutszövéssel, fehérítkkel és csipkekészítéssel;

Holzmobiliar (I. Wien 1893). Várady Antal F. után közelében egy régi kastéllyal. — 2. F. am Taunus,
írta Mvészet a házban cím müvét (Budapest falu Wiesbaden porosz kerületben, 1 km.-nyire
:

1882). Königsteintl, kb. 1000 lak. A görbersdorfl gyógy-

3. F., Johanms, német történetíró, szül. Ratze- intézet mintájára berendezett tüdbeteg-szanató-
burgban 1823 ápr. 20., megh. Drezdában 1876 riumát külföldiek is igen sokan látogatják.
márc. 2. Teológiai és mveldéstörténeti tanul- Falkenstein gróf, II. József király és német
mányokat végzett s 1856. a Germanisches Mu- császár álneve, inidn 1777. Parisba utazott.
seum els titkára lett. 1862-ben a drezdai állami Falkenstein, Július, Afrika-utazó, szül. Berliu-
f levóltárhoz került. Számos mveldéstörténeti ben 1842. 1873— 76-ig rósztvett a német Loango-
munkája közül nevezetesebbek Die Hansa als
: expedicióban, ahonnan az els eleven gorillát hozta
doutsche See- und Handelsmacht (Berlin 1862) Európába, ó egyik alapítója a hírhedt német
Geschichte des deutschen Zollwesens (Leipzig Schulverein-nek. Megjelentek tle Afrikanisches
:

1869). Album (72 fénykép a Loango-partról, szöveggel,

Falkenau, 1. kerületi kapitányság Csehország- Berlin 1876) ;Über das Verhalten der Haut in
ban 506 km2 területtel, (i9io) 95,870 lak. - 2. F., den Tropen (Virchow Archivjában 1877) ;__ Die
város, a hasonló nev ker. kapitányság székhelye, Loango Bxpedition (2. rész Leipzig 1879) Árzt- ;

az Eger és Zwodan összefolyásánál, vast mel- licher Ratgeber für Seeleute, Kolonisten und Rei-
lett, (1910) 8867 lak., szép kastéllyal, környékén sende (Berlin 1882, 10. kiadása A rztlicher Reise-
jelentékeny szénbányákkal, számos szövszókkel begleiter und Hausfreund címen, 1893) Afrikas;

és üveghutákkal. Westküste vom Ogowe bis zum Damaraland

Falkenberg, kikötváros HaUand svéd tarto- (Leipzig 1884) és Die Zukunft der Kongó- und
mányban, a Kattegat és vasút mellett, (i9io) 4452 Guineagebiete (Woimar 1884).
lak., jelentékeny lazaehalászattal és kereskedés- —
Falkensteini barlang, 1 12 m. magas mész-
sel. 1565-ben P. közelében gyzték le a dánok a kbarlang a württembergi Schwarzwald kerület-
szövetséges svéd és norvég hadsereget. ben, Grabenstetten falu mellett, Urach ós Nür-
Falkenburg, város Köslin porosz kerületben, a tingen közt. Közelében van a forrása az Blsach
Drage és vasút mellett, (1910) 4770 lak., posztó- folyónak, mely a barlangban nagy vízesést alkot.
gyártással és gzfürészmahnokkal. Falkép, 1. Falfestmény.
Falkenhausen, Ludwig, báró, porosz tábor- Falkirk, város Stirling skót countyban, a forth-
nok és katonai író, szül. Gubenben 1844 szept. 13. clydei csatorna közelében, vasút meUett, (1911)
—
Részt vett az 1866. ós 1870 71. évi hadjáratok- 33,569 lak., jelentékeny vasmvekkel, sör- és
ban segédtiszti minségben. 1887 ben a gárda- szeszgyártással, brcserzéssel és kémiai iparral.
hadtest vezérkari fnöke, 1892. tábornok, 1896. Közelében terül el Skócia legnagyobb kiterjedés
altábornagy s mint ilyen 1899-tl 1902-ig a 13. széntelepe. 1298 júl. 22. I. Eduárd itt legyzte
württembergi hadtest parancsnoka volt. Mun- WiUiam Wallace skót seregét 1746 jan. 17. pedig;

kája Ausbildung für den Krieg. Brster Teil Die Károly Eduárd trónkövetel a Hawley vezérlete
; :

Grundlage für die höheren Führer (Berlin 1902). alatt álló angol hadsereget verte meg.
Falkenhayn, Július, gróf, osztrák államférílú, Falkland-szigetek (ejtsd: fakiend), szigetcsoport
szül. 1829 febr. 20., megh. 1899 jan. 12. Bécsben. az Atlanti-óceán D.-i részében, a Magalhaes-szoros-
1849-ben mint lovastiszt hazánk ellen is harcolt, tól K.-re, kb. 500 km.-nyire. Két föszigetét, a
azután nyugalomba vonult, több ízben beválasz- West- ós az East Falkland-ot a Falkland-szoros
tották a felsausztriai tartománygyülésbe, s tar- választja el. A többi (kb. 200) apró sziget nagyobb-
tományi fnök Fels-Ausztriában. Mindig híve
lett részt lakatlan. lerülete kb. 17,(;00 km^. Partjai
volt a fóderalisztikus, ultramontán pártnak, s mi- tagozottak, jó kikötkkel (Port Stanley, Port Eg-
dn Taaflfe gróf 1879. kabinetjét föderalisztikus mont). Felszíne részben sík, részben halmos. Leg-
alapon rekonstruálta, F. a földmívelósügyi tár- magasabb pontja a Mount Adam, 708 m. Geolo-
cát vette át. Magyarország iránt meglehetsen giailag nem a szárazföld tartozéka gyrt agyag- ;

barátságtalanul viselkedett így pl. mikor a ma- pala, kavics- és homokkbl való, paleozoikus kö-
;

gyar kormány támogatása mellett a bécsi marha- vületekkel. Jellemzk az ú. n. köfoiyók (Stone
vásár ellensúlyozására Pozsonyban marhavásár Rivers), amelyek a mállás és a talajmozgásoknak
létesült, F. sok nehézséget gördített e vállalat út- tulajdonítandók. Számos apró folyó és tó van a
jába. A Taaffe-minisztérimn visszalépésével F. is szigeteken. Éghajlata óceáni hvös, ess, de
;

beadta lemondását (1893 nov. 11), de ugyanazon egészséges. Közóphmérséklet él**; júL 2-5, jan.
a napon újra földmívelési miniszter lett a Win- 9-8'' minimum; —
Pl, maximum 18'3<'. Évi csa-
dischgrátz-kabinetben. 1897-ben a képviselház- padék 500 mm. A szelek (kivált a Ny.-iak) rend-
ban indítványozta a nevét visel (Lex F.) ház- kívül hevesek. Növényzete közel áll a Tzföldé-
szabályt, melynek az volt a célja, hogy a kép- hez: magasra növ füvek ós kevés örökzöld
viselház munkaképességét biztosítsa. cserje fái, a folytonos szélviharok következté-
;

Falkenhaynit (ásv.), szürkés-fekete érc, amely ben, hiányzanak. Állatvilága rokon Patagonia
csak vaskosan tisztátalan állapotban ismeretes. faunájával, de jóval szegényebb. Jellemz a pa-
 ; ;

Falkoner 165 — Pallér

tagoniai róka (Pseudalopex antarctieus), a fóka, falcone (fr. faucon, ném. Falkaune v. Falke, tehát
vízimadarak. tkp. sólyom).
Uikossáqa (i9ii) 2272 (!37l fórfl, 901 nö). F- FalkoB, 1. Folkus.
helye Port Stanley, a K.-i sziget BK.-i partján, 800 Falkosány (azeltt Falkusa), kisk. Szolnok-
lak.F foglalkozás a juhtenyésztés, cet- és fóka- Doboka vm. nagyilondai j.-ban, (loio) 319 oláh
vadászat (1910. volt 724,736 juh, 3314 ló, 5382 lak. ; u. p. és u. t. öalgó.
szarvasmarha) a halászat, földmívelós, kertgaz-
; Falköping (ejtsd: faicsöpping), város Skaraborg
daság nem jelentékeny. Vas, ólom és szén van a szi- svéd tartományban (Ián), a Wener-tó egyik mel-
geteken, de nem bányásszák. Bevétel (i9io) 63t ,920, lékvizénél a Mösoberg (255 m.) lábánál, vasút
kiadás 436,800 K. Behozatal 2.263,000, kivitel 4800 lak. Környéke termékeny sík-
mellett, (i9io)
7.414,000: K (gyapjú, cetolaj, faggyú, brök). A ság (Fattyygden) és számos archeológiai leletrl
külkereskedelmi forgalom 78% -a Nagy-Britannia- híres. 1389 febr. 24. itt gyzte le Margit dán ki-
és Írországra esik (2 hetenkénti hajójárat). A szi- rályn Albert svéd királyt.
getek közt 1 gzhajó tartja fenn az összekötte- Falkötés. A falakat hosszirányban falköt vas-
tést. Port Stanleybl Darwin-ba telefon vezet. A sal (1.kötjük össze.
0.)
közoktatás (részben vándoriskolák) kötelez. A Falköt vas. Hengerelt (régebben kovácsolt)
tanulók száma (iqio) 405. A F. brit koronagyarmat lapos vas, melynek két vége hurokszerüen van
kormányzója mellett (jelenleg W. L. Allardyce) kiképezve. E fülekbe helyezzük az áttolókat. A
törvényhozó- és végrehajtó tanács. A F.-et igen — F.-ak (egy vagy több darabból összekapcsolva)
nagy számban keresik fel a Tzföld körülhajózá- a fal hosszának megfelelen vannak megszabva,
sánál megsérült vitorláshajók, melyek a szigetek s emeletenként, az ablak szemöldöke fölött fekte-
viharmentes öbleiben biztos menedéket találnak. tendk vízszintes irányban a falra. Az áttolók a
A legtöbb ily hajó Port Stanley-t keresi fel, hol a falak végein, függlegesen helyezendk el. Végül
megsérült hajókon nagj^obb javításokat is lehet ékekkel megfeszítjük (összehúzzuk) a F.-at. A
eszközölni. A sziget férfllakosai majdnem mind F.-at a ffalakban helyezzük el. A ffalakat ke-
értenek valamely mesterséghez, nagy részük ács-, resztirányban, kidülés ellen is merevítenünk kell
dugarozó-, kovács-, lakatos-muiikákhoz is ért. akként, hogy minden pillért (2—2 ablak közt lév
Története. A F.-et az angol Davis John (1. o.) falat) a mennyezet fa vagy vas gerendázatához
fedezte föl 1592. Mai neve a XVII. sz. végérl ersítjük. E célból a mennyezet-gerenda két vé-
való. A franciák, akik 1763. a K.-i szigeten Port gére egy-egy 1—1-5 ra. hosszú F.-at ersítünk
Louist alapították, Iles Malouines-nek nevezték csavarokkal, s ennek szabad végeire áttolókat
el. Az els angol telep —
Port Egmont, a Ny.-i alkalmazunk.
szigeten -— 1766. alapíttatott. 1767 70-ig spa- — Falköz, két falnak egymástól vett távolsága,
nyol birtok Las Malvinas néven 1771— 1820-ig ; falszintl falszinig.
a briteké 1820— 33-ig Argentína fenhatósága
; Falkus, kisk. Zemplén vm. nagymihályi j.-ban,
alatt áll ; azóta ismét brit birtok. V. ö. Annual 673 tót és magyar lak. u. p. és u. t. Bánócz.
(1910) ;

Report on the Colony Dartvin, Journal of Re-

; Fali, Leo, osztrák zeneszerz, szül. Olmützben
searehes, etc., during a Voyage Round the World 1873 febr. 2. Operettsikerei Der íldele Bauer, :

(London 1845); Snow, A Two Years Cruise off 1907 (magyarul A kedélyes paraszt, 1909) Die
: ;

Tierra del Fuego, the Falkland Islands, etc. (u. o. DoUarprinzessin, 1907 (A dollárkirálynö, 1908);
1857) Murdoch, From Edinburgh to the Antarc-
; Die gcschiedene Prau (Az elvált asszony, 1909)
tic (u. 0. 1894) Stechele, Die Steinströme der
; Brderlein fein (Édes öregem, 1910) Das Pup- ;

Falklandinseln (München 1906). penmádel, 1910 (A babuska), többnyire Bécsbl

Falkoner (Falc&ner), régi budai müvészcsalád indultak ki.
neve. Els ismert mvésztagja F. György, szül. Fali., állattani neveknél Faüén Kari entomo-
1646., Budán elször 1703. említik, u. o. halt meg logus, a lundi egyetemen az ásványtan tanára
1741. Képei közül egy a Zichyek építette temp- (szül. 1764, megh. 1830) nevének a rövidítése.
lomba került Budakeszire többnyire oltárképe- ; Fallacia (lat.), formai tekintetben helytelen
ket festett. Egyik fia, Henrik József (szül. 1708), következtetés,amely, ha a hiba tévedésen alapszik,
karmelitává lett fráter Julianus néven s a budai paralogizmusnak, ha pedig szándékos megtévesz-
karmelita-templomban a F.-család néhány tagjá- tés forog fenn, szofizmának neveztetik. A helyte-
val festette a boltozat freskóját. F. Szófia (megh. len következtetés okait l. Következtetés.
1790) közremködött a klarisszák 1743. épült Fallén, Kari, entomológus, 1. Fali.
budai temploma freskóinak s olaj képeinek készí- Faller Gusztáv, kir. bányatanácsos, szül. Göl-
tésében. F. Xav. Ferenc, György unokája, szül. niczbányán Szepos vm.-bon 1816 márc. 2., megh.
1736., megh. Budán 1792., a hagyomány neki Jászon 1881 jan. 20. Sehneczen és Bécsben tanult
tulajdonítja a budai helyrségi templom nagy s miután gyakorlatilag is kiképezte magát, Sel-
freskóját «A kereszténység diadala a pogányság
: meczen a bányamívelés tanára lett; 1871. nyuga-
felett)), tle való a budakeszi templom szentély- lomba vonult. Szerkesztje volt a Jahrbuch der
freskóinak négy alakja festett szentképeket, arc- Schemnitzer Bergakademie cím évkönyvnek.
;

képeket is. Ennek fia József Ferenc, szül. 1765., Számos önálló jelent meg németül mve
ma- ;

megh. 1808., festette a buda-krisztinavárosi pléb.- gyar munkái közül megemlítendk Közlemények :

templom szentélyének freskóit. V. ö. Arch. Érte- a hazai bányászat körébl (1861) régi vésett ; A
sít, új foly. I. köt. bányaváiatok maradványairól (1868) A sdmecz- ;

Falkony, XII. sz.-beli iratainkban néha elfor- bányai fémbányászat legérdekesebb és megtekin-
duló neve az ágyúnak nem egyéb, mint az olasz tésre legméltóbb tárgyainak összefoglaló áinézete
;
 ; ;

Pallér 166 Fali Rí ver

(1871) ; A körmöczi telérek és rések hálózatáról Abhandlung übor die Entsíehimg der Neugriechen
(1872). V. ö.Lüsdiauer haios, Bányamívelésfcan. (1835); Fragmente aus dem Orient (1845. 2 köt.,
Faller, Louis Glément, elszászi fest, szül. új kiad. Thomastól 1877) Geschichte des Kaiser-
;

Habsheimban 1819., megh. Parisban 1901. Elször tums Trapezunt (1827) Originalfragmente, Chro-
;

Delaroche, majd Delacroix mellett tanult, 1851 niken etc. zur Geschichte des Kaisertams Trape-
és 1858 között pedig Észak-Amerikában tartóz- zunt (1843—44, 2 rész); Das albanesische Ele-
kodott, ahol képmásokat és tájképeket festett a ment in Griechenland (1857—60, 3 rósz). Több
barbizoni mesterek modorában, ó is, mint az im- müvében azt igyekezett bebizonyítani, hogy a
presszionista és neoimpresszionista festk, az ú. n. mai új-görögök nem egyebek elgörögösödött, el-
színbontó eljárással törekedett a fény és a szinek fajult szlávoknál, akik nem érdemesek arra, hogy
minél nagyobb erejét elérni. Képei közül meg- a müveit világ bennük a klasszikus ókor unokáit
említendk Domb a chevreuse-i völgyben Rész-
: ; tisztelje. Kisebb munkái Golgotha, Das Heilige
:

let a régi oi'sayi parkból; Juhnyáj (a kolmari Grab, Das Todte Meer. Irodalmi hagyatékát Tho-
múzeumban) Szalmakunyhók; (sorozat) stb. V. ö. mas rendezte sajtó alá, mely az írónak életraj-
Girodie, Clóment Faller (Strassburg 1907). zával ellátva, Gesammelte Werke cím alatt jelent
Fallibilitas (lat.) a. m. tévodhetöség. meg (Leipzig 1861, 3 köt). F. a Magyar Tud.
Falliéres (ejtad: faiiiór), Glément Armand, francia Akadémiának is kültagja volt. V. ö. Trefort Ágost,
államférfiú, szül. Mézinben (Lot-et-öaronne) 1841 Emlékbeszéd F. felett. (Akadém. Értés. X. 12).
nov. 6. Néracban ügyvédkedett s a város polgár- Fallopia, Gábrielé, olasz anatómus, szül. Mode-
mestere volt 1873-ig. 1876-ban képviselnek vá- nában 1523., megh. 1562. Tanulmányait Ferra-
lasztották 8 a republikánus baloldalhoz csatlako- rában és Padovában Vesalíus alatt végezte 1548. ;

zott. Mint jó szónok tnt ki és öambetta buzgó a bonctani tanszéket nyerte el Perrarában, majd
hívei közé tartozott. 1882— 92-ig többször volt Pizában, késbb Padovában tanította a boncolás-
belügj4, közoktatásügyi és igazságügyi minisz- tant és sebészetet. Számos fölfedezést tett a bon-
ter. 1899-ben a szenátus elnökének választották colástan terén, az emberi testnek több része tle
meg. Mint ilyen hívta egybe Versaillosba 1906. viseli nevét legnevezetesebb a Fallop-féle csa-
;

az elnökválasztó kongresszust, mely öt jan. 17. torna a halántékcsontban. Egyedüli mve, mit
449 szóval Douraer Paul képviselházi ehiök 371 életében írt Obsorvationes anatomiose (Venezia
:

szavazatával szemben a francia köztársaság elnö- 1561), halála után jelent meg: Opera genuina
kévé választotta. 1908-ban az angol, dán és svéd omnia, tam practica quara therapeutica etc. címö
udvaroknál tett látogatást s ezután Révaiban ta- munkája 1584. Velencében, majd Frankfurtban
lálkozott a cárral, hol újból a kót állam szövetsé- több kiadásban.
gét megersít nyilatkozatok történtek. 1909 Fallop-kürt, méhkürt, petevezeték (tuba ute-
tavaszán részt vett a francia, olasz és spanyol rine Fallopii). Izmos falu csatorna, amely a méh
hajók együttes hadiszemléjén Nizza mellett (Ville- és a petefészek között tartja fenn az összekötte-
franche). A Bosznia annexióját követ európai tést. A pete megtermékenyítésének leggyakoribb
bonyodalomban tanúsított békeszeret magatar- helye. L. Nemi szervek.
tásáért I. Ferenc József császár és király a Szt. Fallosz, 1. Phatlos.
István rend nagykeresztjével tüntette ki (1909 Falioiix (ejtsd: faiiú), Alfréd Frédéric Pierre,
júl.).Nemsokára az orosz cár látogatását fogadta gr., írancia államférfiú és történetíró, szül. An-
Cherbourg kikötjében (1909 aug.). gersben 1811 máj. 7., megh. u. o. 1886 jan. 6. A
FalliéreB-f öld, a DéU sark szárazulatán a Lou- klerikális-legitimista iránynak volt a híve 1848. ;

bet-föld és az I. Sándor-föld között fekv száraz- tagja lett az alkotmányozó gylésnek. 1848 dec—
föld, amelyet Charcot J. 1910-iki délsarki útján 1849 okt. közoktatásügyi miniszter volt s ö is
fedezett fel. buzgón elmozdította a római expedíciót. 1856-ban
Fallimento (oL, franc, faillite) a. m. fizetés- beválasztották az akadémiába. 1871-ben újból
képtelenség, bukás, 1. Csd. tagja lett a nemzetgylésnek, de meghasonlott a
Fallissement (ejtsd faiiiszmaS, helytelen fran-
: legitimistákkal, mert a trikolor mellett foglalt
ciasággal e helyett faillite), fizetésképtelenség,
: állást. Történeti müvei közül említendk: His-
vagyoni bukás, csd. toire de Louis XVI. (1840., 6. kiad. 1881) His- ;

Fallmerayer, Jákob Philipp, német történet- toire de Saint Pie V (1846, 4. kiad. 1869) Madame
;

iró és utazó, szül. a Pamgarten majorban (Brixen Swetchine, sa vie et ses oeuvres (1859, 2 köt., 17.
közelében) 1790 dec. 10., megh. 1861 ápr. 26. kiad. 1900); Augustin Cochin (1874) Discourset
;

Münchenben. Részt vett mint önkéntes, majd mint mélanges politiques (1882, 2 köt.). Emlékiratai
bajor hadnagy az 1813. hadjáratban a franciák halála után jelentek meg Mémoires d'un roya-
:

ellen.1818-ban kilépett a hadseregbl s mint tanár liste (1888, 2 köt.) c. alatt. V. ö. E. Veuillot, La
mködött. Háromszor indult keleti tanulmányútra, comte de F. et ses momoires (Paris 1888).
s utóbb meghívták Münchenbe a történelem ta- Fali River (ejtsd: fói— ), kikötváros Massachu-
nárának majd ellenzéki programmal a frankfurti
; setts északamerikai államban, a Taunton torko-
parlamentbe választották. 184;9-ben a reakció tan- latánál, vasúti csomópont, (1910) 119,295 lak.
székétl megfosztotta és erre mint politikai szöke- Szövöfonóipara, vas- és gépgyártása, parti hajó-
vény St. Gallonban élt, ahonnan 1850 ápr. havá- forgalma jelentékeny. Fiskoláján kívül sok má«
ban visszatérhetett Münchenbe, de politikai szere- tanintézet, könyvtár, kórház, stb. Vízvezeték a
nem játszott. Számos úttör mvei kö-
pet többé Watuppa-tóból. Közelében gránitbányászat. 180:-í
zül megemlítendk Geschichte der Halbinsel
: óta önálló város (neve 1804— 34-ig Troy volt)
Morea im Mittelalter (Stuttg. 1830—36, 2 rész) 1843. tzvész pusztította.
 Pal-lugrsó 167 Falsus procurator

Fal-lngsó, régi minoralógiákbau a. m. salétrom. lógus azonban nem tudja pontosan, hogy a hang-
Falmouth (tytad: feimöth), kikötömros Com- szálakban ezalatt milyen folyamat megy végbe,
waliis augül coimtyban, (laii) 13.136 lak., teu- Pölteszik, hogy a hangszálaknak teljes egészük-
geri fürdvel. A 8 km. hosszú és »/, km. széles ben való rezgése ac(ja a «mell-hang»-ot, részle-
P.-i kiköt hadihajó-állomás. Kereskodolmi kikö- ges rezgésük pedig a P.-t. Míg a mell-hanggal
tjének forgalma elég élénk s réz, cin, gyapjú- együtt jár a mell rezonanciája, a F.-nál túlnyomó
árúk ós halak a f kiviteli cikkei. a száj- ós toroküreg rezonanciája. Ezért mondjuk
Falopás, 1. Erdei kihágások. fojhangnak is. A hang elállításához azonban a
Falponk, egy épület falának emeletenkénti vé- fejnek ép oly kevés köze van, mint a mell-hang
konyodásáuál a visszaugrásnál képzd fok; 1. képzéséhez a meUnek. A XV— XVI. században, a-
Fankolás. mikor nk nem énekeltok a templomban, a szop-
Falragasz, Plakát.
1. rán és alt-szólamok számára ersen kiaknázták a
Fairét, Jean Pierre, franc, orvos, szül. Marsil- F.-t.A XVlI-XVni.sz.-bana falsettisták (altina-
lacban 1794 ápr. 26.,megh. u. o. 1870 okt. 28. 17 turali) helyébe a castrcUo-k léptek.
óvos korában lépett az orvosi pályára és különös Falsiflcatuui (lat.) a. m. hamisított ; falsi-
elszeretettl foglalkozott az elmekórtannal. Van- fkutor, hamisító.
ves-ban (Paris mellett) nyitott intézetét minta- Falsík, a falazatnak küls vagy bels fólülete.
szeren berendezte és vezette. MémoLre pi-ésenté Falsiloquium (lat.), hazugság.
á racadémie des sciences 1828 et 1829 cím mve Falsiuiouia (lat.) a. m. csalás, hamisság.
jutalomdíjat nyert az akadémiától, ugyanekkor Falso bordone (ol., franc, faux hourdon
az Académie de médecine tagjává is megválasz- a. m, hamis basszus. A rögtön-
ang. fa-hurden)
Fmunkája De l'aliénation^mentale (1838).
tották. : többszólamú énekek egy neme, amely Angol-
zött
Falsa causa (lat.) a. m. téves indítóok,!. országban legalább 1200 óta dívott. Késbb át-
Tévedés. ment Franciaországba, Németalföldre, Olaszor-
Falsa demonstratio non nocet (lat.) a. szágba stb. A «hami3» basszus elnevezés nem cé-
m. a hamis megjelölés nem árt, pl. nem érinti a loz rossz hangzásra. Inkább a. m. szokatlan
jogügylet érvényét a személy, a házszám hamis basszus, mert azeltt a legfels és legalsó szólam
megjelölése akkor, ha a jogügyletet köt fél igazi közt kvart- vagy kvint-viszony volt, a F.-nál pe-
akarata mégis felismerhet, 1. Tévedés. dig szext-viszony van.
Falsalétrom, 1. Fedi penész. Falstaff, Sir John, Shakespeare egyik leg-
Falsarius (lat.) a. m. okmánymeghamisító. zseniálisabb alakja, a nagyev és iszákos, szájhs,
Fdlsatio, hamisítás. kicsapongó, gyáva, hazug és arcátlan vén lovag,
Falsarok, derékszögben vagy ferdeszögben ta- aki mind e csúnya tulajdonságait felséges humorá-
láUíozó falvógek. L. Téglakötések. val és jókedvével enyhíti (a IV. Henrikben s A
False-Bay, hosszú öböl Afrika D.-i csúcsán windsori víg nkben). A színészek eltt igen ked-
a Jó-Reménység foka és a Hangklip között. Bel- velt, mint pompás szorep. A magyar F.-ok között
sejében, a Ny.-i oldalon van Simon' s Bay és Kaik Idtuk voltak Szentpétery Zsigmond, Szigeti Jó-
Bay. Amannál hadihajó-állomás, emebben pedig zsef, Szathmáry Árpád. Nieolai ós Verdi operát
tengeri fürdk. A P.-ben virágzó a halászat, néha írtak F. ról. F. úgy látszik — nem történelmi —
bálnákat is fognak benne. Az ÉK.-i partján 'van személy. Eredetijét Sir John Oldcastleben és Sir
a csinos Somerset-West nevú város. John Fastolfoban keresik, de tévesen. Az els
Falsén, 1. JEnvold de, norvég költ, szül. Kopen- ellen maga Shakespeare tiltakozik (IV. Henrik
hágában 1755., megh. Krisztiániában 1808. Sok II. epilógus), a másikat pedig szintén szerepelteti
színdarabot írt ós fordított. Hazafias költeményeit, a VI. Henrik I. i'ószében, de gyávaságán kívül
tzzel telt harci dalait minden norvég ismeri. semmi közös vonása sincs F.-fal. V. ö. Morgan,
2. F., Kristian Magnus, norvég államférfiú, Essay on the charaeter of Síi- J. F. (1777.), Haüi-
szül. Oslóban 1782 szept. 14., megh. 1830 jan. 13. well, On the charaeter of Sir J. F. (1841), Haird-
1807-ben Kopenhágában volt ügyvéd, 1808 óta ner értekezése a Fortnightly Reviewben.
Norvégiában hivataloskodott. 1814., mikor a kiéli Falster, a dán szigetek egyike, amelyet Möen-
bókében Norvégia Svédországgal egyesíttetett, tl a Gröusund, LoUandtól pedig a keskeny, Guld-
az önállóságot követel párt élére állott s alkot- borgnak nevezett tengerszoros választ el. K-en
mánytervezetet dolgozott ki, moly némi módosí- a Balti-tenger mossa. A hosszúkás háromszög-
sításokkal életbe is lépett. Késbb megbarátko- alakú szigetnek területe 474 km*, (i9ii) 39.376 :

zott a svéd imióval és hivatalt is vállalt. 1827-ben lak. Partjai É-on alacsonyak, D-en ós DK-en me-
a krisztiániai ftörvényszék elnöke lett. Megírta redekek itt van a legnagyobb magaslata, a Bav-
;

Norvégia történetét 1319-ig Norges historie nehöj (44 m.). Földje igen termékeny az állat-
: ;

(Christiania 1823-24, 4 köt.). tenyésztés is virágzó. Fvárosának, Nykjöbing-

Falsét, város és járási székhely Tarragona nek (l. 0.) a Guldborg mellett igen szép fekvése
spanyol tartományban, a Monsant (1071 m.) hegy- van.
tl D-re, (1900) 3573 lak., híres szölltermeléssel; Falster, Kristian, dán költ és filozófus, szül.
környékén állami ólombányák vannak. Brandorslevben 1690 jan. 1., megh. 1752 okt. 24.
FaltietfrO (Fistd, fisiula), a. m. fejhang, az Holberg eltt a legkiválóbb dán szatirikus. Mü-
emberi hangnak különös módon való elállítása, vei a korabeü félszegségekot ostorozzák össze- ;

fkép magas hangok intonálására. A F. színben gyjtve Satirer c. Thaarup adtakiketl8í0-ben.

különbözik a «raell-hang»-tól. Az énekes hamar Falsum (lat.) a. m. hamisítvány, csalás.
megtanuya azt, mikép kell F.-t képeznie, a flzio- FalsuB procurator a. m. álképvisel (1. o.).
Palszín - 168 Faludi

Falszin, a falnak küls vagy bels síkja, mely 1745-ig magyar gyóntató a római Szt. Péter
teherhordás szempontjából tekintetbe vehet. A templomban, 1746-tól fölváltva volt egyetemi
P.-bl ugrik ki (vagy belemélyed) minden dí- tanár és nyomdaigazgató Nagyszombatban, a
szítés, oszlop, pillér, párkány, quaderozás stb. bécsi Teréziánum aligazgatója, Kszegen rektor,
Faltáblázat, falvért, 1. Falborítás. Pozsonyban könyvtáros, iskolaigazgató és könyv-
Faltas V. faíts, román földmértek, 1. Falcea. vizsgáló, közben Pécsett aligazgató. A rend el-
Falterona (Monté F.), 1649 m, magas hegy az törlése 1773. Pozsonyban érte, ekkor Rohonczra
etruszk Apennlneken Arezzo olasz tartományban vonult és ott élt haláláig csöndes visszavonult-
az Arno és Roneo forrásaival. ságban, de szorgalmasan írogatva. 1895-ben em-
Falticeni v. Folticeni, Szucsava járás szék- léktáblával jelölték meg rohonczi lakóházát,
helye Moldvában, 9643 lak., kiknek felerésze zsidó. 1906. omlókének ápolására megalakult Szombat-
Híres állatvásárait sokan felkeresik. helyen aKFaludi-Társaság«.
Faltin, Bichard Friedrich, németbl finné vált P. az elmélked- és széppróza, valamint a köl-
zenész, szül. Danzigban 1835 jan. 5. Tanult Mar- tészet terén egyaránt kitnt. Még itthon kezdett
kulinál és a lipcsei konzervatóriumon 1856. Wi-
; irogatni, de öntudatos stilisztává Rómában lett.
borgban lett zenetanító, 1869. pedig Helsingfors- Sok modern nyelvet tudott (német, olasz, fraiicía),
ban zeneigazgató, majd orgonás és 1873— 83-ig s megkísérelte olvasmányait, melyek többnyira
a finn opera karnagya. Kiadott finn énekgyüjte- rendtársainak mveibl állottak, átteni anyanyel-
mónyeket, írt orgona- és énekdarabokat. vére. Gracianus Boldizsár El oraculo manuál c.
Faltö, egy horalokzatfal alja, 1. Jcdapzat. munkájával kezdte, melyet üdvari ember cím
Faltör kos, 1. Aries és Fölbontó gépek. alatt a spanyol eredetijének francia fordításából
Falu, si társadalmi alakulat, amellyel a le- dolgozott át magyarra. Egyelre csak száz rövid
telepedés korszakában a világ minden népé- gyakorlati életbölcseséget tanító tételt adott ki
nél találkozunk, s értjük alatta a helyi szomszéd- (1750), a többit késbb (1770. és 1771.). Majd egy
ság által egymásra utalt emberek közösségót. angol jezsuitának, Darrel Vilmosnak olaszra for-
F.-nak nevezzük ma a kis- és nagyközségeket, dított erkölcstani dialógusaihoz fordult s a Nemes
mint a legalsóbb politikai közületeket, amelyek- embert, Nemes asszonyt 1748., a Nemes úrfit
nek különálló közjogi egyéniségük s magánjogi 1771. magyarul közrebocsátotta. A dialógusok f-
személyiségük is van. Az úrbériség megszünte- hse egy agg, bölcs nemes ember, Eusebius, aki
tése eltt a F. azonos volt a jobbágy községgel s a léhaságot ostorozva, a nemes igyekezetet di-
még ma is a F. bírája szokta képviselni törvé- csérve vitatkozik és tanít, s a keresztény hit esz-
nyes gyakorlatnál fogva a volt jobbágyok összes- méivel küzd a mindjobban elharapódzó erkölcsi
ségét. Szemben a városokkal, mint az iparral és lazultság ós hitetlenség ellen. Élete végén P. újra
kereskedelemmel foglalkozók lakóhelyével, F. visszatért a régibb, maxiraaszer mfajhoz, le-
alatt a túlnyomóan mezgazdálkodással foglalko- fordította németbl a Bölcs embert (1778) és írt
zók lakóhelyét értjük. A falusi lakosságnak a vá- eredeti maximákat is (Szent ember, 1773). Érté-
rosba tódulását, mint a F. és város problémáját, kesebb ezeknél a Te2i éjtszakák c. keretes elbe-
1. Falurendszer. V. ö. Lánczy Gy., A faluközösség szélés-gyjteménye, három rövid lovag-novella
eredete (Budapest 1881). laza kötés párbeszédes keretbe foglalva, melyet
Falubattyán, nagyk. Fejér vm. székesfehér- Antnio da Bsclave spanyol írónak német fordí-
vári j.-ban, (loio) 1144 magyar lak., vasúti állo- tásából (Winternachte) dolgozott át, magyar vi-
más, u. p. és u. t. Szabadbattyán. szonyok közé helyezve. P. mint prózaíró ali»
Falubustyaháza, község, 1. Bustyaháza. több puszta fordítónál, nem is ebben van jelent-
Falucska, kisk. Bereg vm. felvidéki j.-ban, sége, hanem nyelvében, stílusában. Választéko-
(1910) 573 rutén lak., u. p. Beregkövesd, u. t. Be- san, fordulatosán, könnyen akar írni, s nem ér-
regszász. — L. még Ájfalucska. vén be a korabeli lapos, nehézkes, áradozó nyelv-
Falud, kisk. Vas vm. muraszombati j. ban, vel, a régi nagy írók (Pázmány) mveit s a nép
(1910)254 vend lak., u. p. ós u. t. Muraszombat. beszédmódját gondosan tanulmányozva, értékes
Faludi, 1. Antal-, a Nemzeti Színház tagja, szül. elemeiket fölhasználva, mvészi stílusra törek-
Nagy-Váradon 1851. 1873 óta állandóan a Nem- szik, újít, hajlékonyabbá, kifejezbbé, színesebbé
zeti Színháznál mködik mint komikus és segéd- teszi nyelvünket.
színész. Irogatott elbeszéléseket is a szinészvi- P. költeményeket aránylag késn, a század
lágból. második felében kezdett írni s innen kezdve ál-
2. F. Ferenc, költ és mfordító, szül. Né- landóan, de keveset írt. Tárgyköre változatos.
metújvárt (Vas vm.) 1704 márc. 25., megh. Ro- Alkalmi költeményekkel kezdte ós végezte. Köz-
honczon 1779 dec. 18. Tanulmányait Kszegen és ben adott hazafias és vallásos verseket, kisebb
Sopronban kezdte, majd 1720. belépvén a jezsuita költi elbeszéléseket, genreképeket, helyzetdalo-
rendbe, Bécsben és Grácban folytatta. Pozsony- kat, s mint legértékesebbet, elmélked és leíró
ban és Pécsett tanított, Bécsben elvégezte a teo- költeményeket. Elbbiekben józan életböleseség*
lógiát s 1734. áldozó pappá szentelték. Innen (Forgandó szerencse), utóbbiakban éles szemlé-
kezdve a rend hagyományainak megfelelen szá- lete éselképzeltet tehetsége nyilatkozik. Külö-
mos jezsuita társházban megfordult, 1735. Budán, nös kedvvel festi a hajnal ébredését az erdben.
a Vízivárosban magyar és német hitszónok volt, Költeményeinek bels értéke nem nagy, szép
1736. a harmadik próbaévét töltötte Besztercze- vallásos versei fordítások is latinból, de mint a
bányán, majd tanárkodott a bécsi Pázmáneum- tormának nagy mvésze mesteri technikával ég
ban és az egyetemen, Grácban és Linzben, 1741— zengzetes nyelven tolmácsolja lelke tartalmát.
Paluhtdvéfir 169 Falussy

Kedvesek pajkos, kötödö dalai. (Késztö és Felel dináv királyok nem egyszer rendeztek fényes
ének.) ünnepekot.
Drámái (Caesar és Constantimis Fórphyroge- Falnni brillant, ónból készült és Falun véh
nitus, az elbbi kéziratban a N. Múzeumban) váló- rostól így nevezett sajátos ékszer. 29 rész ónból
szinleg fordítások latinból vagy olaszból, Iskolai és 19 rész ólomból álló ötvénybe, mieltt az egé-
eladásra készültek, de az emberi szenvedélye- szen kihlt volna, köszörült üveget nyomnak be
ket szerepeltetvén a cselekvény förúgóiul, köze- és azonnal eltávolítják, úgy, hogy az üvegre igen
lebb állanak a mvészi drámákhoz, mint a többi vékony réteg tapad az ötvónybl. Ha ez meghl,
iskolai dráma. Gonsiantinust 1750. és 1754. el rajta marad a köszörit üveg formáinak lenyo-
is adták. mata. Ellenben, ha az ötvénybe homoruan köszö-
Irodalom. P. müveinek egy részét a 70-e8 években ki- rült üveget nyomnak, akkor
annak formái dom-
adta újra, tisztelje peálg, Révai, 1786. és 1787. rendezett
belölUk ÚJ kiadást, usszes müveit, a Caesaron kívtll, Toldy borúan nyomódnak le. E lenyomat mindkét eseV
Ferenc adta ki a Nemzeti könyvtárban 1853. Verseit kQlön ben fényl, a fény sugarait úgy veti vissza, mmtha
kritikai kiadásban Négyesy László adta ki az Olcsó Könyv-
tárban 1900. ós Ferenczi Zoltán a Magyar Könyvtárban
köszörült k volna. Színpadi ékszereknek és kará-
l'JOl. Az utóbbi vállalatban jelentek meg a Téli ^tszakák
csonyfadísznek használják.
novellái is, míg a teljes Téli Éjtszakákat a Régi Magyar Falurendszer, a gazdálkodásnak az az alakja,
Könyvtárban bocsátotta közre Rupp Kornél 1900. A Nemes amely szerint a földmívesek nem a mívelés alá
úrQt Bellaagh Aladár adta ki újra a Jeles írók Tárában
(1892). Életrajzai köztll legbvebb és legalaposabb Gyárfás
es földjeiken (1. Tanyarendszer), hanem bent a
Tihamérnak szakszerQ, de formátlan dolgozata, Irodalomtör- községben laknak. A községek lakott területét a
téneti közlemények 1910, rövidebb, de tájékoztatóbb Né- hozzátartozó szérskertekkel, rakodókkal együtt
gyesyé, kiadása bevezetésében. Prózaírói munkásságát be-
hatóan és szépen méltatta Beöthy Zsolt A magyar szépprózai belsségnek, a határ egyéb részét pedig külsség-
elbeszélés I. kötetében, költészetérl Császár lílemér írt az nek vagy tagnak nevezzük. A P. elnye a tanya-
8gy. Philologiai Közlöny 1903. kötetében. rendszer felett, hogy a társas együttélést s a köz-
3. F. Gábor, a budapesti Vígszínház igazgatója, mveldést elmozdítja, hátránya a földek míve-
szül. Téten 1846 máj. 1. Gr. Keglevich István és lésével járó idveszteség s fleg az, hogy a gazda
Szécsi Ferenc társaságában megalapította a Víg- állatait is a községben tartván, távolabb fekv
szinhiizat, mely 1896 máj. 1. nyitotta meg kapu- földjeinek trágyázását elhanyagolja.
ját. Két társa kiválása óta ö a színház egyedüli A földhiány, az állandó mezgazdasági munka
bórlje. hiánya a faluk lakosságának egy részét a városba
i.F.Géza, gyermekorvos,szül.Budapesten 1840. tereli, hol abból napszámos v. ipari munkás lesa
megh. u. 0. 1885 jún. 17. Orvosi tanulmányait a s növeli a proletariátust. így a falu munkáskéz
budapesti egyetemen végezte, ahol 1864. orvos- nélkül marad, ami a termények elállítását drá-
doktorrá avatták. 1867-ben nyilvános gyermek- gítja s olyan tüneteket okoz, amelyekkel a nemzet-
gyógyítóintézetet nyitott, melyet haláláig kitartó gazdák is kénytelenek foglalkozni (falu és város
buzgalommal vezetett. 1883-ban a gyermekgyó- problémája) s itt-ott már a törvényhozás is módot
gyászat magántanárává képesítették. Nagyszámú keres arra, hogy a falu népének a városba özön-
irodalmi dolgozatai a gyermekgyógyászat körébl lését megállítsa. (Angliában az 1907. évben hozott
valók és leginkább magyar szaklapokban jelentek Small Holdings and Alloments Act. Nálunk a
meg. P. mint gyorsíró is kitnt, e téren való mun- Darányi-féle telepítési és parcellázási törvény-
kája: Siolze-Fenyvesy-féle egyszersített gyors- javaslat.)
írás tankönyve (1878.) Falusi Jawos,Döwöíö»" János (1. o.) írói álneve.
5. F.Mikls, P. Gábor színigazgató fia, a Víg- Falusi biró, 1. Közs^.
színház dramaturg igazgatója, szül. Devecserben Falusi biróság, 1. Községi bíráskodás.
1870 febr. 3. Több évet töltött külföldön, 1896. Falusi Gazda. 1. Vezérlapok a kisebb birtoko-
a budapesti Népszínház fpénztámoka volt, 1901 sok számára szerkesztette Fényes Elek kiadta
; ;

óta a Vígszínháznál mködik. Heckenast Gusztáv Pesten. 1856-ban 8 fzet és

Faluhidvég, kisk. Somogy vm. tabi j.-ban, (1910) 1857 els felében szintén 8 fzet jelent meg belle,
799 magyar lak. u. p. és u. t. Városhidvég.
; azután hetilappá változott. —2. F., gazdasági heti-
Faluközösség, 1. Földbirtok. lap, fkép a kisebb földbirtokosok, gazdák, gazda-
Falun (franc, ejtsd faiöH), Franciaországban, tisztek és jószágbérlök számára; szerkosztette
:

különösen Bordeaux környékén és a Touraine- 1857 júl. 7-tl Érkövy Adolf, 1859 máj. 1-tl Gal-
ben az alsó miocén-rétegben nem igen kiterjedt, góczy Károly, 1861 jan. 1. Girókúty Ferenc, 1865
kövületekben gazdag homoklerakódás. Meszes ápr. 5. dr. i^arA:a5 Mihály megsznt 1868 dec. 28.
;

kagylóhéjtartalmuk gyakran oly bséges, hogy Kiadta Heckenast Gusztáv Pesten. — 3. F., gaz-
a homokot trágyázásra is föl lehet hasznáhii. dasági képes néplap, a Pöldmlvelési Érdekeink
Falun (Fahlun), Kopparberg svéd tartomány- társlapja 1873 nov. 3-tól szerkesztette Máday
;

nak (lan) székhelye, a Warpan és Runn tavak közt, Izidor, 1878-tól Wagner László, 1884 óta Bosa-
vasút mellett, (1910) 11,582 lak., pamutfonással, nyi Endre. Kéthetenkint jelent meg Budapesten
sznyegkészltéssol és kelmefestéssel. A szabályo- 1894-ig, ekkor a két lapot Gotluxrd Sándor vette
san épült, de komor külsej városnak hírét réz- át és bellük a Magyar Gazdák Lapját alakította.
bányái szerezték meg, amelyek 600 éveseknél ré- YaXwsaj (Virágh) Mihály, író, szül. Abaújszán-
gebbek és amelyek földünkön a legterjedelmeseb- tón 1773., mogh.'Érendréden 1844. Mint pesti ki-
bek közé tartoznak. Régebben termésük nagyobb rályi táblai jegyz, részese lett Martinovics társa-
volt, mint jelenleg; 1650. még 3000, jelenleg alig ságának, de az elfogatás ell sikerit Oláhországba
400 t. rézércet szolgáltatnak. A földalatti üregek menekülnie, hol mint nyelvmester tartotta fön»
nagy termekhez hasonlítanak, amelyekben a skan- magát. Hat év múlva visszatért s a Napóleon el-
 ;

Falususrataer 170 Fametszés

len szervezett nemesi fölkelésben mint kapitány mas del Bspiuo, a legnagyobb bányája van egyéb ;

vett részt. Egyetlen nagyobb munkája Az okos : bányák a Mexicana, los BaUos, Campania stb.
gyermeknevelés példája a köznép hasznára (Po- Famatinit (ásv.), rézszulfoantimonát, rombos, az
zsony 1805). enargithoz hasonló, de nem hasad. Az enargittal
Falusugatag, kisk. Máramaros vm. sugatagi együtt terem Argentínában la Riója tartomány-
j.-ban, (1910) 1156 oláh lak. u. p. Desze, u. t. ban (Sierra de Pamatina). Rézvörös, gyakran acél-
;

Aknasugatag. Gör. kat. fatemplom 1642-böl. szürkére futtatva. Tulajdonképen nem egyéb mint
Faluszemes, kisk. Somogy vm. lengyeltóti antimón-enargit.
j.-ban, a Balaton partján, (i9io) 841 magyar lak. Famegmunkálás. A nyers fát erdmíveléssel
vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. Ujabb id- ós e nélkül is a természet adja. Hogy ebbl ipar-
ben kedvelt balatoni fürdhely és nyaralóhely, cikket készíthessünk, azt meg kell munkálni. E
mely szép fejldésnek indult. célból a fát döntjük, készítünk belle szálfát, rönkö-
Faluszlatína, kisk. Máramaros vm. szigeti fáí, oszlopfát, rudakat és mestergerendákat oly-
3860 német, oláh és magyar lak.,
j.-ban, (1910) képen. hogy harántosan kell hosszúságra felM-
postaügynöksóg u. t. Aknaszlatina. Hozzá tarto-
; részeljük, esetleg bárddal szegélyezzük. Nagy
zik Pávelsósfürd, Pável püspöktl alapított kis frészekkel fürészgépekkel készítünk a szál-
v.
fürd, mely erds hegyek közt 250 m. magasság- fákból gerendákat, rönkökbl deszkákat, pallókat,
ban fekszik, több villából s fürdházból áll sós ; léceket, frízeket stb. minden egyes iparág külön-
vizét különösen csúzos, görvólyes ós idegbajok leges igényeinek megfelel méretekben ós alak-
ellen használják. ban. Az így nyert gyártmány félkészárú. A fino-
Falvastagság, egy falnak küls és bels szine mabb faiparok ezeket a félkészárukat különböz
között mórt merleges távolság (bvebben 1. Fal). szerszámokkal és szerszámgépekkel való meg-
Falvég. Egy szabadon álló falnak függleges munkálásokkal és a fölületek finomításával kosa
síkban végzd része, mely lehet sík, v. csorbá- iparcikké alakítják át. Ezen átalakító munkák
zattal ellátott felület. közé tartozik a frészelés, gyalulás, vésés, fara-
Falvért, Falborítás.
1. gás, esztergályozás, ráspolyozás, köszörülés és
Falx többese falces) a. m. sarló, 1. Falces.
(lat., csiszolás. Végül idesoroljuk még a f akikészít és
Fáma (lat.) a. m. hír, hírnév, a hír személye- csinozó míveleteket, mázolást, festést, pácolást,
sítve, a görögöknél Ossa (1. o.) F. ereseit eundo, lakkozást és poUturozást. L. Fanmnkáló gépek.
lat. közmondás, a. m. a hír terjedve növekszik, Famenne, Belgium egyik vidéke Luxemboui'g
vagyis mentl messzebb viszik a hírt, annál in- ós Namur tartományokban, Condroz ós Ardenne
kább nagyítják. közt, Marche fhellyel.
Famagasságmérö, FamérésésDendrométer.
1. A Famérés. fa magasságának megállapítására
Famagusta (törökül Mankusza v. Mankoszta, számos mszer szolgál, amelyek többnyire a ha-
Ptolemeusnál Ammochosios), az ugyanily nev sonló háromszögek elvén alapulnak. Vannak oly
járás székhelye Ciprus sziget K.-i partján, 37 km.- famérk (dendrométerek) is, amelyek a törzs kü-
nyire Nikoziától, 3367 lak. P. sziklán épült, lönböz magasságában bírt átmérit is megmé-
3 km.-nyi kerület. Egykori kitn erdítményei- rik, de gyakorlati jelentséggel e mszerek nem
nek romjai részben máig is fennállanak belseje ; bírnak. A fák köbtartalmának megállapítása cél-
a pusztulás képét mutatja. Az antik Arsinoe he- jából a P. rendszerint a ledöntött törzsön eszközöl-
lyén a VII. sz. vége felé épült. Guy de Lusignan tetik és ekkor az egész törzs v. egyes szakaszainak
1191. itt koronáztatta meg magát jeruzsálemi ki- hosszára és közópátmérjére terjed ki.
rállyá. 1373-bau a genovaiak, 1489. pedig a velen- Famérö, 1. Famérés
és Dendrométer.
ceiek birtokába került. 1571-bon vették be a törö- Wamea m. éhség), a római költknél az
(lat. a.
kök, majd 1878. az angolok kezébe került. Ki- éhség megszemélyesítje, szánalmas nalak, ki
kötje elhomokosodott, egykori palotái romokban Vergilius szerint az Alvilág küszöbén, Ovidius
hevernek. Mióta az angolok Ciprust birtokukba szerint a fagyos Scjiihia legszélén lakik.
vették, P. kikötjét igyekeznek kotrások által is- Famester. Az erdei építkezéseknél, különösen
mét használhatóvá és a város fölvirágzását lehe- a fa szállítására szolgáló vizi építkezéseknél, ú.
tvé tenni. m. vizfogók, gátak, gerebek, parterösítések, hidak,
Famars, falu Nord francia départemeutban, 5 úsztató csatornák és facsúsztatók építésénél alkal-
km.-nyire Valencienuostl, az Escaut és Rhónelle mazott munkavezet altiszt.
közt, kb. 900 lak., számos római régiséggel és a Famész (faecetsavas mész), a fa száraz desztil-
híres Fanum Mártis nev ersség maradványai- láeiójánál képzd nyers ecetsavat mészvízzel
val. 1793-ban a franciák e helyen erdített tábort kötik meg és az ebbl lepárologtatás által nyert
készítettek,amelyet ma is Les Redoutesnak hívnak. faecetsavas meszet azután felhasználják az ecet-
Famászó-félék (CertJiiidae, áiiat), 1. Fakúszók. sav V. aceton elállítására.
Famatina (Sierra F.), É.-ról D.-nek húzódó Fametszés 1. Kertészeti értelemben P. alatt
hegylánc ArgentinaRioja tartományának Ny.-i és fképen a koronarészekuek rövidebbre való nye-
San Jüannak K.-i részében. A 29° alatt a Nevado sését értjük. Van alakító, termre való, ifjttó,
de F.-ban 6020 m. magasságot ér el innen D. ; ritkító metszés. Az alakító 'tnetszés a faiskolában
felé azonban hirtelen alacsonyodik. A frészében kezddik célja a törzsnevelés és a koronakópzés.
;

gránitból, szilur palákból, réti homokkbl, poi-flr- A természetes koronájú fáknál igyekezünk a fa
ból éstrachitbóláUó hegyláncK.-i lejtjét sokpatak neméhez alkalmazkodva gúla-, gömb- v. kehely-
öntözi. AP. arany-, ezüst- és rézércekben elég alakú koronát nevelni, amely munka a fának ter-
gazdag, különösen középs rószében, ahol a San To- mre fordulásáig tart. Alakított vagyis mester-
Fametszet 171 Fametszet

séges koronaalaká fák metszését a fa ogósz éle- kézi jegye, monogrammja fába metszett bélyeg-
tén át a kívánt alakhoz kell alkalmazni. A ter- gel van lenyomva. Utóbb így nyomták a mustrá-
mre való metszés célja a fa termörészeinek ki- kat a kelmékre, st a kezdbetket is a kézira-
nevelése, amivel a növekedés és a terméshozam tokra. Bizonytalan ideje, hogy a kínaiak metszett
közt egyensúlyt igyekezünk fontartani. A termre fadúcokkal könyvet nyomtatnak. A XUI. sz.-tól
való rendszeres metszést a törpe alanyú alma- és kezdve általánosan elterjedtek a metszett fadú-
körtefákon, valamint az szibarackfákon végez- cokkal nyomtatott szent képek, játszókártyák,
zük az alma- és körtefáknak vázágain fejld
; gyónócédulák stb. Az évszámmal megjelölt legré-
hajtásokat átlag 15 cm. hosszúságra bekurtitjuk, gibb F. a brüsszeli múzeumban van, 1418-ból való
magukat a vezórágakat pedig a fa alakjához és és Máriát ábrázolja négy szent között. 1423-ból
a növekedés ersségéhez mérten metszük vissza, való egy P. szt. Kristófot ábrázolja. Ez Spen-
oly célból, hogy a meghagyott oldalrügyek mind cer lord könyvtárában van. A legrégibb F.-ek
kiliajtsanak és így a vázágak felkapaszkodásá- leginkább szentképek voltak, melyeket a tem-
nak elejét vegyük. Magát a metszést legalább 2 plomok eltt és a vásárokon árultak. Ezeket
ízben végezzük a fák nyugalmi idejében és nyá-
: nemsokára a bibliából és legendákból vett jelene-
ron át a második nedvforgás megindultakor a ; tek sorozata követte, majd különféle világi tár-
mesterséges alakuaknál azonban a második id- gyú, sokszor tréfás ábrázolások, újévi üdvözle-
szaki (nyári) metszést 2 — 3-szor is megismételjük, tek stb. A XV. sz. közepe táján a fadúcba a ké-
hogy a fa alakja megtartassék, ezt csipkedésnek, peket magyarázó mondásokat is metszettek (dúc-
pincirozásnak nevezzük. Igen ersen fejld ol- könyA'ek). ilyen dúcokkal nyomták a lelki szegé-
dalhajtásokat és vesszket a bekurtítás után be- nyek, vagyis az olvasni nem tudók bibliáját (Bib-
töMeljük, v. bekurtítás nélkül gúzsba csavarjuk, lia pauperum). A dúcokba metszett, tehát nem
V. igen erseket —
víz- v. fattyúhajtásokat — mozgatható betkkel való e nyomtatás megelzte
alapjuki'a metszük. Az szibaracknál a metszés a mozgatható betkkel való, tehát a tulajdonké-
alapja az a tulajdonság, hogy a fejld rügyek peni könyvnyomtatást (1454), azonban ez utóbbi-
csak egy évig hajtásképesek, ezért a felkopaszo- nak föltalálása után is még sokáig dívott. A XV.
dás elkerüléso végett a termóshozó vessz he- században a fadúcok mellett használatosak vol-
lyére annak közelében új hajtást kell nevelnünk; tak a sörétesen metszett fémdúcok is. Az utób-
a Mtermett vesszt tehát eltávolítjuk és helyét az biak a fadúcoktól abban különböztek, hogy ár-
új hajtás veszi át, amiért is ezt a metszést váltó- ny ókvonalaik srn át voltak metszve, s a lenyo-
metszésnek nevezzük. Ifjító metszésre elvénülö, matnak fekete alapján fehér pontokat, söréteket
kopaszodó, tovább nem növ koronájú fáknál van képeznek. A sörétes metszettel lenyomott legré-
szükség ilyenek már maguktól is ers vízhajtá-
; gibb kép 1454-bl való és szt. Bernátot ábrá-
sokat szoktak fejleszteni. Erseob ifjításkor a zolja. A sörétes metszetek fölötte ritkák és a XV.
Viízágakat ágalapokra, gyengébb ifjításkor a gá- sz. utáni idben már nem fordulnak el. A P. a
lyákat galyalapra vágjuk vissza, a szükséghez XV. sz. végén és a XVI. sz.-ban érte el a mvé-
képest akár fürésszel is ez alkalommal a koro-
; szeti fejlettség legmagasabb fokát. Németország-
nát megfelelen ki is ritkítjuk, hogy a túlságos ban Wolgemut, Dürer, Burgkmair és Holbein m-
elsürüsödésnek útját álljuk. Az iíjítás ideje csont- velték a sokszorosítás e népszer ágát, F.-eik a
héjas gyümölcsöknél a kora-szi idszak (szept. rajzoló mvészet kiváló alkotásai közé tartoznak.
közepe táján) a többieknél szept. közepétl rügy-
; Majd Olaszországban, a Németalföldön és Fran-
fakadásig, de lehetén minél elbb. Az alapra ciaországban is jelentékeny mesterek támadtak.
visszavágott csonkokból eltör számos hajtásból A XVI. sz. elején találták föl a színes v. helye-
kiválogatva a megfelel irányban fejldket, a sebben az árnyékos (camaien, chiaroscuro) F.-et.
többit tben eltávolítjuk v. rövidre (termre) be- Németországban már Kranach Lukács, Baldung
kurtítjuk. Ritkító metszési a rendszeies metszés Haus és Dürer is készítettek ilyen P.-ecet. Az
alatt nem tartott koronájú, ú. n. gazdasági fák árnyékos P.-hez több, rendesen legalább három
elsrsödött koronáinak ritkábbá tételére hasz- dúc használtatik. Elször egy külön dúccal nyom-
nálunk, oly célból, hogy azt a napfény, leveg job- ják le az ábrázolás rajzolatát. A második dúc-
ban járja és a betegségek ellen a fát jobban ellen- cal barnás színben nyomják a f színt. E dú-
állóvá tegyük és ilyenek ellenében sikeresebben con az ábrázolás fényes helyei be vannak mé-
védhessük. A kiritkítj'is csonthéjasoknál a gyü- lyítve, úgy hogy a lenyomaton fehér folt marad.
mölcs leszedése után azoimal, almás tormésüek- Végül a harmadik dúccal nyomják az árnyéko-
nél a nyugalmi idszakban végzend. Kiritkítás kat. Minél több dúc használtatik, annál több és
végett 3—4 évenként ajánlatos a fákat átvizs- llnomabb a lenyomaton a fény és az árnyék közti
gálni és a ritkítást a szükséghez mérten végezni. fokozat, önként értetik, hogy a dúcokat különféle
— 2. F. mvészeti értelemben, 1. Fametszet. szín festékkel is lehet lenyonmi, vagyis, hog>'
Fametszet (xilográfia), falemez sima fóLszi- ekként lehet színes F.-et elállítani. Angol-
nén akként kimetszett rajz vagy mustra, hogy a ország a P. terén való elmaradását a XVIII. sz.-
vonalak kiemelked éleket képeznek, amelyek ban pótolta, tehát akkor, midn az a többi népek-
festékkel bekenve és papírra vagy kehnére le- nél hanyatlásnak indult. Bewick Tamás (1753—
nyomva, a rajz vagy mustra mását híven visz- 1828) adott új lendületet a fametszésnek. Egyik
szaadják. Az így metszett lemezt dúcnak (didié) újítása volt, hogy a fát nem a törzs tengelye men-
nevezzük. Vele számos lenyomatot állíthatunk tén, hanem keresztbe vágta, azután kés helyett
•l. Eredetére nézve a vélemények eltérk. Van- vésvel állította el a metszetet. Ugyan mvelte
nak XI. sz.-beli okiratok, amolyekro a fejedelem ki az árnyékos metszt egy új faját. A dúc fölszinét
Fámlja 172 Famozaik

sr, finom vonalakkal borította be és azután eb- munkáiból nevezetesebbek Über die Entwicke- :

bl metszette ki a fényt és az árnyékokat. Ámbár lung der Gonidien und Zoosporen der Plechten
ez az eljárás a XVI. sz.-belihez mérten nem jelent (Szt.-Pétervár 1867); Die anorganischen Salze als
haladást, st annak alatta áll, mégis általános ausgezeichnetes Hiífsmittel zum Stúdium der Bnt-
elterjedést nyert. A XIX. sz. közepén ismét visz- wickelung niederer chlorophyllhaltiger Organis-
szatértek a régi eljáráshoz, s azt a XVI. sz.-i men (u. o. 1871) Beitrag zur Keimblattlehre im ;

mesterek szemmeltartásával nagy tökélyre fej- Pflanzenreich (1876) Bmbryologische Studien (u. ;

lesztették. Ujabb idben Magyarország is kiváló 0. 1879) Studien über Kristalle und Kristallito
;

fametszkkel (pl. Moreili Gusztáv) dicsekedhetik. (1884) Beitrag zur Symbiose von Algen und Thie-
;

Mostanság kizárólag keresztbe vágott puszpáng ren (1889) Übersicht über die Leistungen auf ;

(buxus-) lemezeket használnak dúcul. Annak fól- dem Gebiet der Botanik in Russland (1892—94;).
szinót finom krétaréteggel borítják és arra raj- 2. jP., Alexander Szergéjevics, orosz zenész,
zolják, vagy gyakran fényképezik az ábrázolást. szül. Kalugában 1841 nov. 5. (óhit naptár szériái
A kimunkáláshoz többféle formájú és nagyságú okt. 23.), megh. Pétervár mellett Ligovoban 1896
vést használnak. A dúc minél finomabb kimun- júl. 6. Pétervárott tanult, majd Lipcsében, végre
káltságú, annál könnyebben romlik meg. Azért Seifriztl; 1865—72. a pétervári konzervatóriu-
az eredeti dúcot nem használják nyomásra, hanem mon zenetörténetet tanított, szerzett dalmveket
azt galvanoplasztikái úton leformálják és ez után- (Sardanapal 1875, Uriel Acosta 1883), Richter
zat szolgál lenyomatok készítésére. Ujabb idben L. P., Marx stb. könyveit oroszra fordította, dal-
a fotocinkográfla veszélyes versenytársává lett a gyjteményeket szerkesztett. Értekezései Aa :

P.-nek. orosz népdal szerkezete (1881) Ó-szláv istenek ;

Irodalom. Dutnit Bugéne, Mannel de l'amateur d'Estampes, (1884); Népbohócok (1889); Az ó-ind és kinal
Paris 1881—85; Liltzow C, öesehichie der vervielfaitigen-
den Kilnste, Wien 1888—90 Delaborde H., La Gravure Los-
;
hangrend (1889) A guszla (1890).
;
;

talot A.,Les procédés de la Gravure Lippmann P., Über ; Famine,Port-Famine.

1.

die AnfSnge der Formsclineidekunst und des Bilddruclíes, Fa minre, 1. F-moll-

Repertórium fUr Kunstwissenschaft L Bartsch A., Peintre-
;
Famosus (lat.) a. m. híres, hírhedt. — Fa-
Graveur, VI. és X. kötet Passavant J. D., Peintre-Graveur,
I. és II. kötet
;

Finnin-Didot, Essai typographique et biblio-

: mositas, híresség, hírhedtség. —Famosvm car-
graphique sur I'histoire de la gravure sur bois, Paris 1863. men, gúnydal. —
F. libeUus, gúnyirat.
Fámjja, Apameia. 1. Famozaik (rakott munka), az a díszítési célokra
Família (lat.) a. m. család (1. o.) ; állattani és szolgáló famunka, mellyel egyes mértani eleme-
növénytani értelomben 1. Rendszertan. ket bizonyos szabály szerint síkfelületté avagy
Familiáris (lat.), családias, bizalmas, házi- ékítménynyé raknak össze. Készítése szerint két-
barát familiaritás, családias, bizalmas magatar-
;
féle P.-t különböztetünk meg. Van olyan, ahol csak
tás, viselet, családiasság. egy- vagy többféle mértani alakot vágnak ki fu-
Familiérement (franc, ejtsd: famiiiénnaS), bi- nérból és ezeket szálirányukkal bizonyos szabály
zalmasan, fesztelenül. szerint egymás mellé rakják. Ez a P. a változó
Familisták, neve egy panteisztikus színezet, szálirányból ered különböz fénytöréssel és a fa
de gyakorlatilag az antinomizmusnak hódoló ál- rajzával hat. Készülhet ugyanabból a fából, pl.
misztikus felekezetnek a XVI. sz.-ban. Alapítója tölgy-, dió-, ében-,jakaranda- stb. fából vagy kü-
Niklaes Henrik. Németalföldön és Angliában vol- lönböz fákból is. Legszebben hatnak azok, me-
tak hívei, de már a XVIII. sz.elején elenyésztek. lyek csak egyféle és sötét fából, pl. ében-, jaka-
V. ö. Zeitsehrift der hist, Theologie 1862. randa-, dió- stb. fából valók. Készítéskre vezeté-
Familistére (ejtsd : famiiisztér). 1880. alapította kes, finom fogazású kézi fürészt v. pedig finom
Godin Guiseben a nagy hírre jutott terme-
(1. 0.) körfürészt használnak. Van még olyan P. is, mely-
lési szövetkezetet,melynek teljes neve SociétédíiF. ben különböz szalagdíszítményeket számos, vál-
de Guise, association coopérative du capital et du tozó szín fafajtákból állítnak össze, st olyan P.
travaU, mely egyik legsikerültebb példája a gyá- is van, melynél a természetbl vett ékítményele-
ros és a munkás együttmködésének. A társulat meket, pl.emberi és állati alakokat, virágokat, nö-
célja a tagok egyetemlegességét biztosítani a nye- vényindákat stb. egyenl nagyságú, azaz számta-
reségben való részvét által. A munkabér a munká- lan apró négyzet alakú elemekbl állítjuk össze. A
sokkal ogyetértöleg állapíttatik meg. A szövetke- két utóbbit tömbmozaiknak nevezik. Legnehezeb-
zet sokféle irányban gondoskodik tagjairól igen ; ben készíthetni azt a tömbmozatkot, melynél az ele-
nagy gondozásban részesülnek a gyermekek, van mek 0'5— 1 "0 millim. nagyságú négyzetek, melyek-
könyvtár, színház, vannak hangverseny- és gyü- nél azonban a faszálak szintén a felület síkjában
léstermek, fürdk van nyugdíj és a legels élet-
; feküsznek. Ezek készítésénél az elem oldalméreté-
szükségletek biztosítása stb. Az eredmények igen nek megfelel vastag (0"5— 1*0 millim.) funérok-
kedvezk. V. ö. Bernardot, Le familistére de ból a tömb leend vastagságával azonos széles-
Guise et son fondateur (Paris 1889) Baptiste, ; ség szalagokat vágnak és ezeket jól összefog-
André Godin (Berlin 1893) ; Somogyi, A munkás- lalva, pl.fa közé enyvezve, hasító gépen az elemek
osztalék (Budapest 1893). keresztmetszeti méreteinek megfelel vastag le-
Famincin, 1. Andrej Szergéjevics, orosz nö- mezeket vágnak a funércsomag bütüjébl. Vágás
vényfiziológus, szül. Szokolnikiben, Moszkva mel- után a nyert lemezek egyes hosszabb pálcákra
lett, 1835 jún. 17. Szt.-Pétervárott a botanika ma- széjj elhullanak. Ezek a pálcikák bütüfából (1. Bütü)
gisztere, magántanára lett s 1872 óta rendes ta- lévén, igen törékenyek, amiért már a funért ösz-
nára. 1865— 80-ig több mvében a fénynek a szeállitás eltt jól meg kell nedvesíteni. Á kü
növényzetre való hatását behatóan kutatta. Más lönbözö szín pálcaelemeket aztán színük tzerin
 :

P&MÖ — 173 - Pamunk&ló gépek

külön-külön IMikákban kell tartani, mint ezt zatát kapjuk. Az igy gyártott deszkákat érint-
nyomtatókban a betüknól látni. A F. összoállitásá- sen vágott árúnak nevezzük (ScharfHochschnitt).
nál aztán a rajz szerint szükséges elemeket, pálci- A teljes koretfürészgép lehet közönséges (100—
kákat elö kell szedni ós unom orosz ony vvel v. hal- 180 fordulat) ós gyorsjáratú (200—310 fordulat).
euyyvel egymáshoz rakni. Összerakásnál rende- A gyorsjáratú keretfürósz váltakozó mozgása mel-
sen egy, a leend mozaikókítmény nagyságának lett a holtpontoknál a nagytömeg mozgó gépré-
megfelel nyár- vagy fonyfából készült szögletet szeket (500—600 kg.) csak úgy tudja a gép káro-
(félrámát) használnak. Müértóke csak az els és sodása nélkül átvinni, ha rugalmas levegopámá-
második mód szerint készült F.-nak van. Utóbbi kat alkalmazunk, amelyek egyrészt az ütések el-
tömbmozaiknál rendesen festett fákat használ- hárítására, másrészt eleven er fölhalraozasára
nak, mi már magában véve csökkenti a mübe- szolgálnak. Mig a legrégibb lassú járatú körfré-
cset. Ehhez járul még az ékítmény rendesen túl- szek 24 órás üzemben legfbb 30 m» rönkfát tud-
ságos naturalisztikus alakja, ami szintén csök- tak fölfrészelni,a modern gyorsjáratnak 100—120
kenti mbecsét. A nemes F. kitn díszít eszköz ms-t is frészelnek ugyanezen idtartam alatt.
mübutoroknál. A F. eredete a fának egy kedvezt- Ha a teljes keretfürósz gerendaszerú faanyag-
len mszaki tulajdonságából származik. A leg- nak vékonyabb deszkára való fürészelésére szolgál,
szebb F.-ot Parisban készítik. Tömbmozaikot ké- akkor azt osztó- v. bontókeretnek mondjuk. Fino-
szítenek Bécsben és Berlinben is olcsó áron. Szép mabb faáruk pontos vágására, továbbá lemezek
P. készül még Olaszországban is, ahol azonban és furnirok fürészelésére a vízszintes mozgású
a fanyag elefántcsontból való. egypengéj félkeretes frészgépeket használjuk.
Fámö, dán sziget Seeland és LoUand között. —
Ezek fordulatszáma 200 320 között váltakozik.
Területe 11 km^, (1911) 660 lak. Fogazásuk olyan, hogy két irányban vágjon (I.
Famulus (lat.) a. m. szolga, a középkorban tábla, 2. ábra).
apród most a német egyetemeken oly hallgató-
; A szalagfürészgépek jQWemzöje, hogy csak egy
kat értenek P. alatt, kik a tanáraiknak tett iskolai szerszáma, egy végnélküli, ogyirányban folyto-
szolgálatokért látogathatják azoknak eladásait. nosan dolgozó fürészszalagja van. Ez két rugal-
Fámand, a Mjösen után a legnagyobb tó Nor- masan egymástól távoltartott forgókorongon fek-
végiában, nagy része Hedemarken járásban fek- szik. Ezek metszési sebessége igen nagy (20—28
szik, nem messze a svéd határtól, 670 m. magas- mpercenként). Elsbbségük, hogy pengéjk vé-
ban a tenger szine fölött, É,-tól D.-re 55 km. konysága folytán kevés hulladékot okoznak. Ko-
hosszú, de nagyon keskeny, tertüete 203 km*. Be- rongátmérjük D =: 700—1200 mm.-ig terjed. Az
lle ered a Klar-Elv folyó. 1000 mm. átmérnél nagyobb korongú szalag-
Famunkáló gépek (1. a két képmellékletet) A frészgépeknél a faanyagot szánkán, kocsiszer-
.

fa megmunkálása forgácsolás révén történik, kezeteu tolják a fa elé. Alig van faipari ág, amely-
mely mlveletet a fölösleges, tehát a fának ipar- nél ennek a gépnek dönt szerepe nem volna Q..
cikké való földolgozásánál eltávolítandó anyagra II. tábla, 8. óira).
alkalmazzuk, A forgácsolás mimkáját kézi szer- A körfürészgép jellemzje a köralakú vékony
számokkal is végezhetjük. A fa anyagának munka- acéltárcsa, amelynek széle fogazott. A tárcsa át-
bii-ása azonban jeles mszaki tulajdonsága foly- mérje D:r=80 mm.-töl 1400 mm.-ig terjedhet.
tán meglehets nagy lévén, a kézi szerszám és az Elsbbsége szerkezetének egyszersége mellett
ember izomereje csak nehezen és lassan képes a nagy munkabírása, hátránya, hogy sok faanyag-
forgácsolást elvégezni. Ennél gyorsabban érünk hulladékot okoz. Ez is szinte nélkülözhetetlen gép
célt, hogyha a XVIII-ik sz. vége táján és a XIX. az összes faiparokban. Bizonyos kombinációkban
8z.-ban aztán már gyorsabb ütemben egymás- az anyagfolosztáson kívül sok másféle munkára
után föltalált P.-et alkalmazzuk. A faanyagnak is alkalmas, pl. esapvágásra, róselésre, ládaké-
azon megmunkálására, amely a nyers fából az szítósre stb. (1. /. tábla, 4. ábra).
iparcikk alakjának megközelítésére szolgál, a kü- A kanyarító keskeny pengéj váltakozó moz-
lönféle fürészgépeket használjuk, nevezetesen a gású fürészgép, mellyel a munkadarab szélein,
keret-, a szalag-, a kör- és a kanyarítófürészgé- bels területén görbe vonalú vágásokat
esetleg
peket, kivételesen a hengeres- vagy korona- és a végezünk. Asztalos- ós ácsmunkák diszítmónyei-
gömbfürészgépeket is. nél szerepel (1. II. táUa, 5 ábra).
A faanyag fölületének simítására a gyalugépek A hengeres ós a gömbfürészeket a kádáripai*-
szolgálnak, az iparcikké való kialakításoknál a ban használják dongák és a fenék kikészítésé-
különféle marógépeket, csapolásoknál pedig a nél.
csapoló- és a fúró- vésgépeket alkalmazzuk. Ezen- A síklapú faáru simítására szolgálnak & gyalu-
kívül a különböz faiparoknál különleges P. sze- gépek. Ezek lehetnek olyanok, hogy a megmun-
repelnek, amelyek azonban többé-kevésbbó mind a kálandó föliUetet csak az alsó íollethez képest
marógépek típusát követik. Különleges P. még a többé-ke vósbbé párhuzamosan gyalulják meg, ós
köszörülgépek, amelyeket a kikészítésnél hasz- olyanok is, melyek az anyagot abszolút síkia
náljuk. gyalulják. Az els csoportba valók a hosszanti (v.
A keretfürészgépek lehetnek egyszerek, ame- párhuzamos), a másodikba a harántos gyalugépek.
lyek 1—2 pengével dolgoznak. A több (3— 24) pen- A hosszanti gyalugépek jellemzje egy a tengelye
gével dolgozó keretfürészekot teljeseknek mond- körül forgó marókésfej, melynél a kés hengert tr
juk (1. 1. úbla, Lábra). Amidn egy ilyen teljes ke- le, ha pedig a kés éle nem egyenes, akkor az él
retfürészgóppel egy farönköt egyszerre átfúrésze- profiljának megfelel forgási testet ír lo forgás-
lünk, a deszkának stb. fürészárúnak egész soro- közben. Ezek a hosszanti gyalugépek lehetnek
 ;

FamunkAló grépek 174 — Famunkáló gr^pek

a) er/yengetö gyalugépok (1. II. tábla 6. ábra). mótorhajtású vés-fúrógépet alkalmazzák (1. II.
Ezeknél az egyetlen késfej az asztal alatt fekszik, tábla 13. ábra). Bz lehet függélyes ós lehet víz-
az asztal maga pedig két egymástól független fél- szintes síkban mköd. Utóbbit csak nagy és sú-
asztalrészbl áll, melyek viszonylagos függleges lyos gerendáknál (vasúti kocsik, hajók, ács) hasz-
elállításával a forgácsvastagságot megállapíthat- nálják.
juk. A nyers deszka fölületónek egyengetésére Mintegy két évtized óta a fafölületek csiszolá-
való, különben a legelterjedtebb gj'alugép. sára is gépeket alkalmaznak, az ú. n. iivegpapiros-
b) A vastagsági gyalugép is csaJí egy késfejjol csiszoló gépeket. Kisebb tárgyak csiszolására fiig-
rendelkezik, amely azonban a fel-lefelé eltolható gleges tengely fels végére megersített üveg-
egy darab vízszintes asztallap fölött helyezkedik papirossal bevont forgó korongot használnak,
el. Az asztallapra fektetett deszkát ell-hátul elhe- amelyen a tárgyat kis nyomással végigvezetik.
lyezett ós fogaskerekekkel forgatott 1—1 henger- Nagyobb síklapok csiszolására avastagsági gyalu-
pár húzza be a gyalukésíej alá (1. 11. tábla 7. gép alakjára szerkesztett gépeket használnak, ahol
ábra). a késtengelyt egy üvegpapirossal bevont forgó
c) Több késfej hosszanti gyalugép, amely a henger helyettesíti. Fumirozott lapok csiszolá-
deszkát a késfejek száma szerint egy átmenetnél sára gyöngéden mköd több (4—6) hengerrel
több oldalon egyszerre megmunkálja, st annak ellátott gépeket használnak. Végül rámamvek
keskeny lapjain esetleg szádat, illetleg száda- sík fóüileteinek csiszolására 2— 'A könyökszerüen
csapot, st párkányt is alakít. Van 2, 3, 4, 5. st kapcsolt karon megersített és géppel forgatott
6 késfejú gyalugép is, st olyant is készítenek, üvegpapirossal bevont tárcsák szolgálnak.
amelynél az alsó késfej után 1-2, több egyenes A fa megmunkálására szolgáló aktív (mköd)
álló késbl álló simító késtartót iktatnak be, ame- szerszámok, ú. m. frészek, gyaluk, vésk, fúrók,
lyek az egész deszkát alul síkra lesimítják (1. II. ráspolyok és reszelk ismeretesek. Épúgy ismor-
tábla 8. ábra).
d) Amennyiben az asztal a gópállvány egyik
oldalán —a gép párkányán —
helyezkedik el, azt
a gépet párkány-gycdugépnek mondjuk. Ez is
egy vagy több késfej lehet. Jellemz korlátolt
szélessége. Leginkább párkányolásra szolgál.
e) Nagy szélesség és kiválóan vastag faáru
meggyalulására (vasúti kocsik, ács- és hajófa)
vízszintesen mozgó asztalon rögzítjük a fát, a
késtengelyt pedig külön szánon helyezzük el, ame-
lyen az a fa vastagsága szerint feljebb v. lejebb
tolható (1. II. tábla 9. ábra).
A harántos gyalugép jellemzje egyrészt a víz-
szintes ós mozgó tárgytartó asztal és aze fölött kö-
zelfüggleges tengelyre alul fölersített késtartó
tárcsa,melynek vésszer vagy hosszú él kései
forgás közben az alatta elmen fa fels szinét 1. ábra. Véd- vagy hasíió-ékkel és porelsíívÓTSl
abszolút síkra gyalulják (1. 1. tábla 10. ábra). felszerelt körfrész.
A fa szélein, illetleg keskenyebb léceknek fe-
lületein gyakran párkányelemeket kell készíteni jtik a tartó és rajzoló (passió) szerszámokat (gya-
(párkány és rámalécek). Erre kiválóan alkalmasok lupad, kerékszék, faragópad, enyvesztök v. szá-
a tulaj donképeni marógépek. Lehetnek függleges rítók, szögmér, sarkaló, sáskaláb, mérpálca, ir-
tengelyüek, ahol a tengely feljebb-lejebb állítható, daló stb.).
a késfejet pedig v. a tengely fels végén ersít- Biztossági szabályok és oédkészülékek a F.-
jük meg (1. 1 tábla 11. ábra) és lehetnek vízszin- nél. A P. gyorsan forgó szerszámai igen sok bal-
tes tengelyüek (bakmaró), amidn a késfej a ten- esetet okoznak. Baleset keletkezhetik: 1. ha a
gely elüls végére kerül. A függleges tengelyt! munkás keze valamikópen a szerszám alá kerül;
marógépnél a fát az asztalon egy elállítós vonalzó 2. ha a szerszám akár munkadarabot v. a P.-en
(szöglotvas) mentén, a bakmarónál pedig egy, a hever faszilánkot felkap és a munkás íelé dob.
késfej alatt állítósan készült hengeres támasztóra A baleset elhárítására szolgáló védökészülékek
fektetjük. Az els marógépet fképen egyenes és tehát lehetnek a) burkolók v. fedk, amelyek a
:

íves síktárgyaknál, a bakmarót térbeli görbét al- munkás kezét ós az esetleg a F. asztalán hever
kotó fatárgyak párkányolására használjuk. Az itt faszilánkokat nem engedik a szerszám közelébe
használt kések lehetnek egyszer profil síkkések b) szorítók, amelyek a munkadarabot a F. aszta-
V. koronamarók is. lához szorítják és a munkás felé hajítását meg-
A faszerkezeteknél elforduló vésésre és fúrásra akadályozzák c) a szerszám alakítása olyan, hogy
;

vés és fúrógépeket használunk. Ezeket rendesen használata a súlyos balesetet kiküszöböli d) a ;

kombinálják úgy, hogy ugyanazon gépen mind- munkadarabot a gép önmköden viszi a szer-
kétféle munkát végezhetni. Ilyen van kézi és számhoz e) a munkadarab biztosan való vezeté-
;

mótorhajtotta. Az épülotasztalosságban a kézi sérl gondoskodnak.

vés-fúrógép is nagyon használatos (1. II. tábla Az egyenget gyalugépen a munkás keze köny-
12. ábra), amennyiben ott fképen a puhább fe- nyen a forgácsrésbe kerül. Ennek elhárítására a
nyfát kell csak vésni. Kemény lombos fákra a késtengoly nem mköd
részét TÓd fedvel bur-
 FAMUNKÁ

4. ábra. Körfüréí

1. ábra. Teljes keretfiirészgép.

10. ábra. Harántos gyalugép.

tWamunkáló gépek' cikklmz.

 ^ ^

D GÉPEK I.

p (u. n. asztalos-kOrfúrészgép). 11. ábra. j Függleges tengely marógép.

3. ábra. Félkeretes frészgép

néVM NAOY LEXIKONA.

 FAMUNKAl

13. ábra. Motorhajtotta vés-fúrógép. 8. ábra. Több késfejU gyalugép.

' Fa munkáló' gépek' cikkhez.

) GÉPEK II.

7. ábra. Vastags&^i gyalugép. 5. ábra. Kanyarító fürészgép.

12. ábra. Kézi vésó- és fúrógép. 3. ibn: SzalagfOrésigép.

ntiM Juav-LExmoHA.
Famunkáló gépek 175 - Fanatizmus

kolják. A munkadarabot nem közvetlenül kéz- Fan, így nevezik a szeméremdombot (mon«
zel, hanem külön erre a célra készült tolódesz- Veneris), a hasnak a szeméremszrökkel bentt
kával tolják a szerszámhoz, végül pedig a for- tájékát.
gácsi-ést a kóstongejy kerekre alakításával kitöl- Fan, hegyszoros, 1. Fandarja.
tik úgy, hogy a munkás keze nem csi'iszhatik a Fán, Fangve, Oseba, Pahuin, Ostieba stb.
forgácsrésbe. nevek alatt ismert, nyelvileg a bantu nyelvcsa-
A vastagsági gyalugépen a késtongely burkolt, ládhoz tartozó törzs a Francé équatorialoban
a táplálás pedig etet hengerekkel történik, a (Alsó-Guinea, Ny .-Afrika). Ofuö folyó mentén az
munkás keze nem kerül a kés közelébe (1. J7. tábla, Ogove balpartjáji és a Gabun, Rerabo partvidé-
8. ábra). kein. A fanok nagy termetek, ersek, ersen
Körfrészen: a védöpengén v. védöéken for- gömbölyöd koponyával, miáltal a bantu négerek-
gathatóan felfüggesztett védsisak burkolja a tl különböznek, brük színe baraa hajukat var-
;

munkás felöl a körfrész fogait (1- 1- szövegábra). kocsba fonják, fogukat hegyezik és íéketítik, ar-
A védöpenge (v. cukat tetoválják. Értelmes, tanulékony nép, ügyes,
hasítóék) nem korong nélkül dolgozó fazekas és kovács. V. ö.
en-
gedi, hogy akár a Gompiég7ie,h'AMq\\e équatoriale (Paris 1875);
körfrészen he- Lenz, Skizzen ans W. Afrika (Berlin 1878);
ver faszilánko- Largeau, Encyclopédie pahouino (Paris 1901).
kat,akár a munka- Fánaita a. m. metilalkohol.
darabot az asztal Fanagoria, helység Kubán orosz tartomány-
alól feljöv fogak ban, erddel, Taman-félszigeten, kikötvel, kb.
megkapják és a 4000 lak. Állítólag a régi Phanagoria romjain
munkás felé ha- épült helység, a XI. sz.-ban orosz fejedelmek szék-
jítsák. helye volt, 134'9 óta egy kat. érsek székhelye.
2. ábra. Védöharang marógépre. Szalagfrészen Fanale (ol., a görög phanos-ból) a. m. vilá-
*°'*''
" ""^^a szalagalakú pen- gítótorony, világító hajó, hajólámpa továbbá hí- ;

gét beburkolják, hogy elszakadása esetén a mun- rek és parancsok közvetítésére, gyors terjeszté-
kást meg ne sérthesse. A korongokba nyúlást szin- sére, fleg riasztásra szolgáló készülék, mely v.
tén burkolatokkal akadályozzák meg. A fürész kátrány és sznrokba mártott szalmával v. rzsével
szakadását vezetöpofák alkalmazásával igyekez- bevont magas i-údból, v. pedig hasonló gyúlékony
nek elkerülni (1. II, tábla, 3. ábra). és ég anyaggal telt hordóból áll, melyek éjjel vi-
A marógépen (1. 7. tábla 11. ábra '^s 2— 3. szöveg- lágítanak, nappal pedig íüstöt fejlesztenek.
ábra) különböz, harangalakú, kosáralakú állít- Fanam (fanon, fanun, fanmn), régebbi indiai
ható fódökkol és burkolatokkal védik a munkás pénzegység, mely különböz formákban szerepel.
kezét a késtl, a munkadarab biztos vezetésére Mint aranyérem =
Vs mohur =5 i-upla 11'67K. =
pedig vezotöléceket és rugós nyomókészülékeket Váltópénzül szolgáló ezüstérmek is forgalomban
alkalmaznak. vannak P. név alatt. A francia Kokinkinában
Forgácsszívó berendezés. Famegmimkáló gép- arany és ezüst súly =
0'3756 g mint pénzegység
;

múhelyek egészségügyi berendezése, amelynek =

30 ccntimes =- 28-5 fillér.
segítségével a ke- Fanar, Konstantinápoly egyik része, amelyben
letkez fürészport nagyobbára snemes görögök (fanarióták) laknak,
'

és gyaluforgácsot görög patriarchátussal és a görögök nemzeti isko-

a keletkezése he- lájával.
lyérl leveg- Fanarióták, eredetileg Konstantinápoly Panar
áramlattal elszív- városrészének elkelbb és gazdagabb görög la-
ják. A forgács a kói, kik ide húzódtak a török uralom idején (1453).
P. szerszáma kö- Nevüket az Aranyszarv mellett lév világító-
zelében elhelye- toronytól kapták. Köziilök kerültek ki a Porta
zett szájzón és a tolmácsai, st a XVIII. sz. folyamán Oláhország
szájzóval összekö- és Moldva hoszpodárjai is. Rendesen pénzen vá-
3. ábra. Véddkosár marógrépre. tött csvezetéken sárolták meg ezt a méltóságot s alattvalóik zsa-
át a szivó-nyomó rolásával igyekeztek még nagyobb vagyonhoa
ventillátorba kerül, amely a frészporos szívó le- jutni. Ezért igen népszertlenek voltak s a szul-
vegt a forgács- és porelválasztóba nyomja. A tán is kénye-kedve szerint bánt velük. P.-nak ne-
forgácselválasztó (cyklone, szeparátor) hengeres vezték késbb az egész görög arisztokráciát, mely
oldalú, alul tölcséralakú lemezbl készült tágas a Törökbirodalomban élt, V. ö. ZaUony, Essal
edény, amelyben az érintleges irányban befúvott sur les Fanariotes (Marseille 1830).
poros forgácsos leveg kitágul és sebességét elve- Fanariotikosz, folyó, 1. Acheron.
szíti. A sebességveszteségtl, valamint a forgács- Fanatizmus, ers,minden egyebet kizáró meg-
elszívó falához való súrlódástól a por és forgács gyzdés, mely az elméleti meggyzdéstl abban
a forgácselszívó alsó részével összekötött f oi^ács- különbözik, hogy rendkívül ers, a szenvedélyig
kamrába esik, a megtisztított leveg pedig a for- men
izgalmak kísérik, melyek az ember cselek-
gácselválasztó tetején lev nyíláson át a szabadba ményét is ellenállhatatlanul vezérlik. A fanatikus
tolul. V. ö. Az iparfelüeyelk évi jelentései A ember nem hallgat okokra, nem képes más meg-
;

Társ. Múzeum Értesítje II. óvf. 1910 ; A német gyzdést megérteni, nem tudja a viszonyokat mér-
ipari szövetkezetek elírásai Sooialtochnik.
; legelni, nem bír meggyzdéÍM gyakorlati impul-
 ;

FAnc 176 — Fanegrada

ausainak ellentállani. Ép azért nagy hatása vaii a egyetemen bölcsészetet hallgatott, de a színpad
tömegekre, melyeket «fanatizálni» tud, mert csak ellenállhatatlanul vonzotta, úgy hogy 1829. szí-
a nagy, ers meggyzdések szülhetnek mások- nésszé lett. Sok vidéki helyen megfordult s 1837.
ban hasonlókat. Legtermékenyebb talaja a F.- már mint elismert nev színész lett az állandó
nak a vallási és politikai élet, mert ezeken a te- Nemzeti Színház tagja.Ittegyúttal rendez és m-
reken meggyzdéseink nem a nyugalmas kuta- vezet volt s ilyen minségében is derekasan
tás termékei, hanem lelkünk legmélyébl szár- megállta helyét. A Bach-korszakban, mint igaz-
maznak. gatósági felügyel, tulajdonképen vezette a szín-
Fánc (a német Falz) a. m. horony vagy korc. házat. Fkép jellem- és íntríkus szerepekben volt
Fanchon (franc, ejtsd : fansón), ni név, meg- kiváló, amelyekre kissé hideg temperamentuma,
rövidítése a «Frangoiseo-nak; ezenkívül egyköny- világos és éles beszéde egyenesen ráutalta. Fbb
nyü ni fejkend neve. szerepei Shylock, Jago, Muley Hasszán, Horno-
:

Fanciska vagy Fantiska volt a neve annak az déi, Zaránd stb. Tömérdek darabot fordított a szín-
abaujvári embernek, kit a nagybátyjaival (Géza, ház számára Lope de Vega Sevilla csillagát,
:

László és Lambert hercegekkel) 1070. a Doboka Dumas Keanjét, Raupach Enzióját, Hahn Grisel-
területére érkezett Salamon király a kunok had- disét, Bayard Agg színészét stb. azonkívül pole-
állásának megtudására küldött ki; jelentette mikus cikkeket írt az egykorú lapokba. Igen érté-
azután a kunok közeledtét, mire a magyar sereg kes szinlapgyjtemónye (1829—1844), mely a M.
ismegkezdte elnyomulását és Cserhalomnál fé- Nemzeti Múzeum könyvtárában van.
nyes diadalt aratott. A Képes Krónika Fantická- 3. F. Mihály. Nyugtalan természet, elkel
nak nevezi tekintve azonban, hogy a név az olasz székely ember, ki Mátyás király korában sok zene-
;

Francisco magyarosítása, az utóbbit íráshibának bonát csinált a székelyek közt. 1475-ben ötezer
kell tekinteni, annál is inkább, mert a középkori székellyel csatlakozott Magyar Balázs erdélyi
írásban a t' és í bett nehezen lehet megkülön- vajda seregéhez, mely a moldvai vajda hadával
böztetni. L. Fancsika. egyesülve, fényes diadalt aratott a törökökön,
Fancsal (Fancel, Fonsol). Az Árpádok korá- Fancy (ang., ejtsd: fennszi) a. m. fantázia, sze-
ban használatos személynév. Furaink közül töb- szély, ízlés vagy divat dolga fancies, divatáruk ;

ben viselték, így pl. az 1137— 38-iki nádor. F. fair, divatárúpiac, különösen jótékony célból
Fancsal, kisk. Abauj-Torna vm. szikszói j.- rendezett vásár, melynek eladásra szánt tárgyait
ban, (1910) 495 magyarlak., u. p. Forró. u. t. Forró- önként adják össze.
Bncs. L. még Székelyfancsal. Fandango, spanyol nemzeti tánc Vs ütemben,
Fancsika (Fancica), Szent László király udvari mérsékelt tempóban (másként rondena vagy ma-
káplánja volt. ö iktatta hivatalába Duht, Zágráb laguena). Gitár és castagnette-ek szólnak hozzá.
els püspökét. Mint udv. káplán, kétségkívül a A táncot couplet-ek szakítják meg, ének közben
kancellár teendit is végezte. F. különben (az a tánc szünetel.
olasz Francisco magyarosítása) az Árpádok Fandarja, a Szerafsan baloldali mellékfolyója
idejében nagyon elterjedt személynév változatai az orosz-turkesztáni kormányzóságban. A Tiensán
;

Fanciska, Fantiska ós Francsik. egy ágát a 25 km. hosszú és 1920 m. magas Fan-
Fancsika, kisk. Ugocsavm.tiszáninnenij.-ban, szorosban szeli át, melyen az oroszok 1870. ke-
(1910) 924 magyar és rúté ti lak., vasúti megálló, resztülhatoltak,
postahivatal u. t, NagyszUös.
; Fándly (eredetileg Fandl) György, tót író, szül.
Fáncsy (dennai és gordovai), régi magyar csa- Ompitálon (Pozsony vm.) 1754. márc. 22., megh.
lád, mely a XVIII. század elején halt ki. Eredetét u. 0. 1810 márc. A budapesti szemináriumban vé-
valószínleg azon bessenyktöl vette, akik az Ár- gezte a teológiát. 1780— 1807-íg lelkész Nahácson.
pádok korában Fejér vmegye déli részét szállták Bemoláknak legbuzgóbb tanítványa és követje
meg itt van a vmegye szélén Fáncs puszta, hon- volt. Müvei Dúverná zmluva medzí mnichom a
; :

nan a család neve származik s ahonnan, mint a djablom o prvnich pocátkáh,o starodávních a vcu-
zedregi (alsó-szentiványi) bessenyök s aztán az lejsíeh premenach reholníckyeh (Bizalmas be-
Alapyak Somogyba (Denna) és a Dráván túlra szélgetés az ördög és a barát között a szerzetesség
(Gordova, Verce m.) is elágaztak, A fejérmegyei els kezdeteirl, régebbi és újabbkori változa-
ágból F. NothyrMáté 1326.czeczei birtokos volt, tairól, Pozsony 1789) Piln;^ domajsí a polní hos- ;

úgyszintén fla Miklós (1369) is. Sokkal maga- podár (A szorgalmas házi és mezei gazda, 5 rész,
sabbra emelkedett a somogyi ág, melybl a XIV. Nagyszombat 1792—1800); Compendiata História
század derekán János, László és Pál említtetik. Gentis Slavae (u, o, 1793) Prihodné a svátecné ;

László ílyennev fia horvát bán volt négy fla kázne (Köz- és ünnepnapi prédíkációk,u, o. 1795—
;

közül Bertalantól és Imrétl származnak a késbbi 1796).

F.-ak. A török uralom alatt a család a fels- Fanega (hanga), régebbi spanyol rmérték
magyarországi vmegyékbe szorult s flegHontme- gabonára és sóra, mely a spanyol gyarmatokon
gyében volt birtokos. Közülök György 1562. bo- és Portugáliában is használatban volt. A spanyol
zóki, s egy másik György, 1635. szintén bozóki és F. törvényesen 55'5 1. volt, de értéke nagyon kü-
korponai várkapitány volt. F. Pál az 1655-iki or- lönbözött, fleg a gyarmatokon.
szággylésen véi-fertzésben elmarasztaltatván, Fanegada (fanega de tierra), régebbi spa-
minden jószágától megfosztatott. nyol területmérték különböz értékben. A hiva-
Fáncsy, 1. Ilka, színészn, 1. Lendvayné. talos P. 64-396 ár volt. Dél-Amerikában 66-054
2. F. Lajos, sziamvész, szül. Pécsett 1809 ár, Közép-Amerikában 64-557 ár, a Kanári szi-
aug. 25., megh. Pesten 1854 dec. 22. A pesti getekon 52-483 ár.
Fanemü 177 Fannlus

Fanemü v. fás (arbareus), az olyan külön- hangulat, elbeszélések (u. o. 1892) ; Emlékeim a
ben fünomü családbeli növény, amely faalakra szabadságharc idejébl (u. o. 1910).
raegnö pl. a páfrányfák (fUices arboreae) ; jelent-
;
Fang^o (ol., a. m. Vulkanikus eredésú,
iszap).
heti a fatörzset, pl. truncus arborous, a rendesen vízzel egynem tömeggé gyúrható iszapszer
fúnem növények fás szerkezet fajait, pl. Dian- anyag, melyet leginkább borogatások formájában
thus arboreus L. (fás szegf),vógro fán-lakótls je- csúzos, köszvényes bántalmak, idogzsábák, idült
lenthet, pl. lichenes arborci a. m. fán lakó zuzmó. izzadmányok stb. orvosi kezelésére használnak.
Fanéne, 1. Fa-anyó. A F.-gyógyítás hatásos elemei a meleg, mely:

Fanerogámok (aöv.) a. m. virágos növények, 1. ebben a formában elviselhetbb (45—50*' C.), mint
Phaneroganiae. pl. vízben alkalmazva, a brizgató hatás és állí-
Faneromer, kzettani fogalom az oly kzet tólag a radioaktivitás. A forgalomban lév P.-t
szövetének megjelölésére, melynek elegyrészei Battaglia ós Eiffel környékérl hozzák piacra. Ná-
szíibad szemmel észrevehetk. A nagyszem, kö- lunk a TiszastÜyhöz tartozó Pusztakolopon (Jász-
zépszom, aprószemú kzet mind F., szembon a Nagykun-Szolnok vm.) fordul el pleisztocénkorú,
tömöttel, melynek elegyrészei szabad szemmel kékesszín, radioaktív hatágú iszap, amelyet né-
nem észlelhetk; ez utóbbi kzetet kriptomer- hány év óta fangoborogatásra hasznainak.
nek is szokták mondani. Az oly kriptomer kzetet, Fánk, b zsírban sült tészták. Y&n farsangiF .,
melynek elegyrészei a mikroszkóp alatt határozott F.-szúróval kiszaggatott, kelt tészta, melyet meg
köiTonaluak, vagyis a kzet szövete kristályos, szoktak tölteni és forró zsírban kisütni faMjajs ;

mikromer-nok is mondják. A makromer kifejezés P., vaj, tojás és lisztbl gyúrt tészta, melyet P.-
szinonim a F.-rel. E kifejezések különben a petro- formán csalakúra sütnek és fahéjas cukorral
gi"aflában ma már kevésbbé használatosak. L. meghintenek csröge F., bor, tojás, liszt és cukor
;

KíJzetek. keverékébl gyúrt tészta, melyet cifravágóval el-

Ftmíani, Pietro, olasz szótáríró, szül. Pistoiá- metélve és összebogozva zsírban kisütnek kitoló ;

ban (Toscana) 1815 ápr. 24, megh. Firenzében F., tejbe habart lisztbl, vajból és cukorból ké-
1879 máre. 4. Ifjúkorától kezdve a régi irodal- szült tészta, melyet formán keresztül forró zsírba
mat kutatta; harcolt az osztrákok ellen 1848. nyomnak.
és néhány hónapig börtönbon is ült Csehország- Fanná, sziget, 1. Sonsol.
bii:i.Innen kiszabadulva, Firenzében telepedett Fanni, a német szentimentális költemények-
meg, hol a közoktatásügyi minisztériumban, 1859 ben s Klopstocknál divatos ni név, Kármán
után pedig a MaracoUiana könyvtárban kapott József ismert novellájának, a F. hagyományai-
állást. Hírét-nevét különösen szótárainak köszön- nak (1794) falakja. A novella bevezetésére tá-
heti; a P. szótára, Vocabolario della lingua italiana, maszkodva, melyben a névtelen közl mint kiadó
minden mvelt olasz család íróasztalán megtalál- szerepel, Toldy azt tanította, hogy F. valóban élt,
ható; legjelesebb mve
a Rigutini-val együtt Kármán kedvese volt, s a novella nem egyéb,
szerkesztett Vocabolario della lingua párlata mint az naplóinak és leveleinek rendbeszodése.
(Firenze, Barbera 1875 és újabban 1893) c. szó- A novella önéletrajz voltát az irodalomtörténet
tára, mely az ólö müveit nyelv kódexének tekint- soha sem tanította, de hogy hse él alak volt,
het. Ezt megelzleg a toscanai nyelvhaszná- ahhoz a hithez jó ideig ragaszkodott. Mikor ki-
lat és kiejtés szótárait is megírta, ezenkívül több derült, hogy Kármánnak volt valóban viszonya
nyelvészeti tanulmányt és néhány regényt is írt, egy Markovics grófnéval, többen benne keresték
melyek azonban inkább stílusuknál és szabatos a F. mintáját. Ujabban, midn Abafl közölte Kár-
nyolvüknél, semmint tartalmi értéküknél fogva mán és Markovicsné levelezését, mely egy rövid,
érdemelnek említést. de szenvedélyes érzéki viszonyra vetett világot,
Fanfaré (franc, eijtad: fanfar), hosszabb-rövi- ez a feltevés is megdlt, s minél jobban meg-
debb, ünnepélyes trombitafrázis, amely csak a hár- gyzdik az irodalomtörténet arról, hogy Kármfci
mas hangzat hangjaival él és rendszerint a kvin- novellája Goethe Werther-ének hatása alatt ke-
tenvégzdik.Nevezetes példa Beethoven«Fidelio»- letkezett, annál kétségtelenebb lesz, hogy F. köl-
jának második felvonásában a kormányzó érkezé- tött alak, a novellának élményi alapja nincs s
sét jelz F. A franciák F.-nak mondják a rézfúvó- Kármán szerelmeinek, els sorban a grófnénak,
(kürt-)2enót. csak annyi köze lehet a mhöz, hogy Kármán
Fanfaron (franc, ejtsd: fanfaron) a. m. kór- bizonyosan a saját élményeivel is kiegészítette a
ke.l, nagyító, túlzó fanfaronnade, hencegés.
; Wertlier-böl merített vonásokat, adatokat és ér-
Fanfreluche (franc, ejtsd: fanfrius), csecse- zelemfestést.
becse, csiga-biga egy gonosz tündérnekis a neve.
; Fanning-szigetek (Amerika-szigetek), 5 korall-
Fanghné Gyújtó Izabella, írón, szül. 1840. sziget a Csendes-óceánban, Hawaiitól D.-re.
Parajdon, Udvarhely vm. Irodalmi mködését Christmas (607 km«, 100 lak. 1. Karácsony-szi- ;

1874. kezdte meg elbb a kolozsvári, késbb buda- get), Fanning (39 km», 150 lak.), Washington (v.
pesti lapokban résztvett a Divat-Salon szerkesz- New York, 16 km*), Jan'is (4 km*, 30 lak.), Pal-
;

tésében és a Fvárosi Lapoknak megszntéig myra (4 km-). Legtermékenyebb Fannmg, az

állandó munkatársa volt. A Pesti Naplóban 1884. 1902. lefektetett Vancouver— ausztráliai (ill. new-
Korina c. regénye jelent meg. 1887-ben az Erdélyi zealandí) kábel állomása. A F. kókusz-olajat és
irodalmi társulat tagjául választotta. Önálló m-
guanót szolgáltatnak. 1888 óta brit birtok.
vei A multaJc árnifai, regény (Budapest 1882,
: Fannins, római plebejus család. Nevezetesebb
2. köt.) Az életbl, elbeszélések (u. o. 1884, 2. tagjai: 1. Gaiiis F. Strabo, Laelius sógora, Kar-
;

küt.) Legjobb otthon, regény (u. o. 1887) szi thágó falainak megmászásában és lerombolásában
; ;

Bévai Nuffy Lcj;S{otuu VII. löl. 18

Fanny — 178 — Fanti

(Kr. e. 146.) egyiko volt a legelsknek 1 42. néptri- ; nem látható nyitott mélyedésbe helyezik és ersen
bunus,122.Gaius Gracchus támogatásával konzul, megvilágítják. A tlük kiinduló fénysugarak aa
de azért mégis Gracchus ellen fordult. Foglalko- üveglapra esnek, mely azokat nagyrészt a néz-
zott filozófiával és évkönyveket is írt, melyeket tér felé veri vissza és a nézk szemében szubjek-
Sallustius dicsért és Marcus Brutus kivonatolt. — tív tükörképeket idéz el. Az üveglapot még a
2. Gaiiis F. Caepio, részt vett egy Augustus ellen beavatottak sem igen látják. A színpadon lév
sztt összeesküvésben Kr. e. 22. —
3. F. Quadra- színész semmit sem lát a kísértetekbl, melyek
tus, versfaragó, ki úgy akart hírhez jutni, hogy neki a nézk optikai csalódása szerint megjelenni
a nagy költket gúnyolta (Hor. Sat. 1. 4). 4. — látszanak.
Gaius F., ifj. Plinius kortársa, egy Nero koráról Fantaszmoszkóp (gör.) a. m. varázstükör.
szóló történeti müvet írt Bxitus occisorum aut
: Fantaszta, az ábrándozó, a légvárakat épít,
relegatorum. aki képzeletének játékát a valóságba beleviszi g
Fanny, a Franciska név rövidítése. ezzel a világ képét meghamisítja. Az ilyen a fan-
Fano (az ókorban Fanum Fortunáé, Augustus tázia világában él s amit képzel, kell tárgyilagos
alatt Golonia Júlia Fanestris), kikötváros Pesaro és elfogulatlan bírálat híján megvalósíthatónak
e ürbino olasz tartományban, az Adriai-tenger hiszi.
partján, vasút mellett, (i9oi) 11,000, mint pol. Fantasztikus az, ami a valóságtól feltn mó-
község 24,848 lak., pompás festményekkel díszí- don eltér, amin a képzelet szabad, alakító mim-
tett templomokkal. Fterén a szerencse szobrá- kája korlátlanul érvényesül torz- és szörny-
:

val ékesített kút áll. Kikötje kevésbbé látogatott. alakok, csodás, mesés, kalandos történetek stb.
Fanon (franc, ejtsd fanóS), a katonaságnál a
: Fantázia, l. Képzelet. —
F.a zenében 1. Ábránd.
,

puskacsbe dugható, rövid vessz végén lev szí- Fantázia-árúk, divatcikkek, fleg a divatárus-
nes zászlócska, mellyel némely hadseregben a csa- nök által készített cikkek, továbbá a ni toilette
patok szárnyon lév altisztjei fejldéseknél, gyü- kötött s horgolt tárgyai, dísztoUak stb.
lekezéseknél stb. a csapat arcvonalának végpont- Fantázia-darabok (Phantasiestücke). Schu-
jait jelezték. Jalonvak is nevezték és az azokat mannál és más romantikusoknál különböz hang-
viv altiszteket jaloneursnek. szerekre (v. csak zongorára, v. zongorára, hege-
Fanon, indiai pénz, 1. Faimm. dre és gordonkára, v. klarinétre és zongorára) irt
Fanosodás (pubertás), a nemi érettség kora, darabok, melyeket nem köt bizonyos forma. Semmi
mikor a leány «nvé», a fiú «férflvá» serdül. Ez a közük azokhoz a XVI. sz.-beli fantáziákhoz, ame-
kor fajok és nem szerint, továbbá egyénileg is lyek egy gondolatot v. szabad imitációkban v.
igen változó. Nálunk a nknél a kb. 14 —
16, fér- fugaszerén dolgoztak fel. Ez utóbbiak azonosak
fiaknál a 16—18 életévek közé esik. A F. jelei a praeambulummal, ricercareval stb. Ugyancsak
a nknél a havi-vérzés beállta, férfiaknál az ondó- ne tévesszük össze a Schumann-fóle F.-at a nép-
elválasztás, mindkét nemnél a szemérem, hónalj- dal- és operaária-parafrázisokkal.
szrök, férfiaknál bajusz, szakáll megjelenése,
i^, Fantetü (áiiat), 1. Lapostetü.
a hang «megférfia80dik», ez a hangmutáció (1. Fanti, néger nép az Aranypartokon Guineá-
Oége), a pszichében történ változások, amelyek ban, nyelvileg az odzsi, törzsileg az asanti ágból.
még szembeszökbbé teszik a nemi különbséget. Még a múlt század els tizedeiben nagy hatalom-
Fanö, a Fríz-szigetekhez és Ribe kerülethez mal bírták az egész afrikai Aranypart vidékét,
tartozó dán sziget az Északi-tengerben, Jylland de az asantikkal viselt hosszadalmas háborúk foly-
Ny.-i oldalán, 57 km^ területtel, (i9ii) 2890 lak. tán nemcsak hatalmukat vesztették el, de szám-
Földje nagyobbára homok a legelk száma is
; ban is tetemesen csökkentek. Ma angol alattva-
csekély. A lakosok halászattal és árúszállítással lók. V. ö. Brackenbury, Fanti and Ashantl (Lon-
foglalkoznak. A szigeten két község van Norby : don 1873).
és Sönderho az elbbi tengeri fürdvel.
; Fanti, Manfredo, olasz tábornok, szül. Carpi-
Fanövekedés, 1. Fa, 1. ban 1806 febr. 24., megh. Firenzében 1865 ápr. 5.
Fansaga, Cosimo, olasz építész és szobrász, Mint mszaki tiszt részt vett azon mozgalmak-
szül. 1591. Bergamóban, megh. 1678. Nápolyban. ban, melyek Olaszország felszabadítását célozták.
Számos templomot, palotát és lakóházat épített s A riminii szerencsétlen csata után azonban osz-
kutat, oltárt látott el szobrászati dísszel. Ó ve- trák fogságba került, melybl a franciák közben-
zette be a bárok építészeti stílust Nápolyba, ahol járása folytán kiszabadulva, elbb francia, majd
hosszabb római tartózkodás után 162f>-tól mkö- spanyol szolgálatba lépett s a karlisták eUeni
dött s ahol fmvea S. Martino ós a Sapienza. harcokban kitnt. Az olasz forradalom kitörésé-
Fantaisic (franc, ejtsd: fantezí), fantázia, 1. nek hírére 1848. visszatért hazájába, hol mint
Képzelet és Ábránd. Cavour törekvéseinek buzgó támogatója részt
Fantange, 1. Fmitange. vett az olasz egység megteremtésében. A novarai
Fantasia (ol.), fantázia,!. Képzelet és Ábránd. csata után rendelkezési állapotba helyezték, d«
Fantaszma v. fantom (gör.) a. m. ábránd, rém. már 1855. dandárparancsnoki minségben a
Fantaszmagória (gör.), kísérteties alakoknak, Krímbe küldött hadtest egyik vezére volt s a
szellemeknek stb., optikai készülékekkel való el- Cseraajamelletti ütközetben kitnt. 1859-ben mint
idézése. Az els ilyféle mutatványok Robertson- tábornok kitn szolgálatokat tett és csakhamar
tólvalók (Paris 1798), ki laterna magicát hasz- az összes hader fparancsnokságával kínálták
nált. Jelenleg igen nagy csiszolt üveglapot hasz- meg, melyet elfogadván, minden erejét a védoré
nálnak, mely a színpad egy részét a nézktl el- szervezésére és fegyelmezésére fordítá. 1860-ban
választja. A tárgyakat és személyeket a néztérrl Cavour hadügyi és tengerészeti miniszternek
Fantln-Latour 179 Faparenchima

liívta meg, de ennek halála után miniszteri állá- Ó3 az amerikai A. canadensis Torr. et Gray. E ket-
sáról lemondott és a ürenzoi katonai kerület pa- tn kívül még sok kei-tészeti jelentség fajta van.
rancsnokságát vette át. V. ö. CararUini, Vita di Fanyirás. Nagyobb és kisebb díszkertekben
Manfredo F. (Verona 1884); Carpi, II risorgi- fasorok, sövények és alacsonyabb szegélynövé-
mento italiano, 4. köt. nyok kerítésszor alakítására alkalmazott
fal- v.
Fantln-Latour (ejtsd: Ignace Henri
fanteS latúr), eljárás. Egyes régibb stíl,ú. m. a hollandi ós
Jean, francia fostö és körnjzoló, sziil. Grenoblo- francia stíl kertekben, újabban pedig az archi-
ban 1836 jan. 14., mogh. Buré-ban (Orne dépar- tektonikus (geometrikus) stílben készített kertek-
temont) 1904 aug. 25. Tanulmányait atyja, Théo- ben szívesen és gyakran jut kifejezésre, mint a
dore F. festöraíitormében kezdte meg és Courbet- stílt jellemz vonás. A hollandi stílben készült
nél végezte, de közben szorgalmasan tanulmá- kertekben fképen Taxusokból ós Ligustrumokból
nyozta a régi mestereket is,különösenGiorgionét és és egyéb gyengenövés, de elsriisöd növények-
Correggiót. Az ú. n. impresszionista csoporttal tar- bl emberi, állati és mértani alakokat, st egyéb
tott barátságot és ennek külön kiállításain mutatta közismert tárgyakat utánozó formákat is szoktak
be mveit, de teljesen megóvta mvészeti függet- nyírással készíteni. E végbl a növényt éven kint
lenségét és aprólékos gonddal, lágy színekben fes- ismételten, 3—4 ízben, mindig a növekedés id-
tett, eszményi megvilágítású képei alig árúinak el szakában e célra szolgáló nagyobb sövénynyíró
rokonságot az impresszionisták széles természet- ollókkal és éles sarlókkal a kell formára körül-
szemléletével. Nagyszámú illusztratív jelleg nyírják és késbben ebben a formában tartják,
kompozíciót (olaj képeket és litográfiákat) készí- Élsövényeket nyírás útján leginkább thuja,
tett Schumann, Berlioz, Wagner zenei alkotásai- taxus, tamarix, machura, lucfeny, juniperus,
hoz és egyebekhez, de legjelesebb volt az arckép- bükkfa, gyertyánfa, mezei juhar, csipkerózsa,
es különösen a virágfestés terén. képei Enem gleditschia, ligustrum, szeder, orgona, Prunüs
a multszázadi festmvészet remekei közé tar- Pissardii,mahonia, somfa stb. növényekbl szo-
toznak. Legismertebb két mve
a Batignolles-i kás alakítani. Pázsitterületeken és virágágyak
mterem (Manet és barátai) ós a Delacroíx tisz- szegélyeként fként alacsonynövés buxusokat
teli cím csoportképek, az els a párisi Luxem- szoktak ily célból nevelni, melyekbl gyakran
burgban, a második a grenoblei múzeumban. V. ö. csinos és változatos rajzokat készítenek; ugyan-
L' oeuvre lithographique de F. (Paris 1907) Jul- ; ilyen célra borostyán, vadszl és a tarkalevel
iién, P. (u. 0. 1909) MmeF., Catalogue de 1' oeuvre
; evonymus és egyebek is használatosak. Az ilyen
complet de F. (u. o. 1911). nyírott növények azonban csak alakjukkal és
Fantiska, 1. Faruiska. zöld V. egyéb lombszinükkel hatnak, virágokat
Fantoccíono (ol.), 1. Bábszínház. csak elvétve fejlesztenek.
Fantom (gör.) a. m. ábránd, rém. — F. orvosi Fanyöv, népmeséinkben szerepl óriás, ki fá-
értelemben: olyan készülékek, amelyek egyes kat tép ki a földbl, 1. Erdei szellemek.
szerveket utánozva, alkalmasak arra, hogy m- Fanyüg a. m. Fagyöngy (1. o.).

téteket rajta betanulhassanak. Pl. a gégetanban, Fanzár Lyciuiii.

(növ.), 1.

a gégetükrözós betanulására szülészeti P. a szü-

; Fao, város Basszora kisázsiai török szandzsák-
lészeti mtéttan begyakorlására stb. ságban, 75 km.-nyire Basszorától, a Satt-el- Arab-
Fántoniánt, régi íróinknál, pl. Pázmánynál is, nak a Perzsa-öbölbe való torkolatánál. Katonai
a. m. szeget-szeggel, bosszúállás stb. «Mindaddig állomás. A török internacionális telegráf-vonal
se hadd, míglen bosszút állasz fantom fánt». «Az itt végzdik, és innen vezet azután az angol vo-
;

kálvinisták fantom fánttal fizetnek a saxóniai nal Karacsiba.

prédikátoroknak)). «Fánton fant beszédek». Faolaj, 1. az olajfa (Olea europaea) bogyóiból
Fantoszkóp a. m. bvös korong (1. o.). (olíva) készített rosszabb minségíi olaj 1. Olajok ;

Fanam (lat), ünnepélyesen felszentelt hely, és Olea 2. a. m. Gurjun-halzsam (1. o.)

; 3. az ;

szentély, templom. Mint városnév F. v. teljeseb- Aleurites cordata magvaiból nyert olaj (kínai fa-
:

ben F. Fortunáé, umbriai város az Adriai tenger olaj), 1. Aleurites.

partján (ma Fano), s azon tomplom mellett kelet- Faopál, 1. Opál.
kezett, melyet a rómaiak itt a Metaurus folyónál FaoBztályozás, 1. Erdei faválasztékok.
207. Kr. e. a Hasdrubalon nyert gyzelem emlé- Fapác és fapácolás. A mai ízlés a renaissanoe
kére a szerencse istenasszonyának, Fortimának, korából származó bútorokat még abban is utá-
emeltek. Augustus idejében a város coloniává lett nozza, hogy színét is megközelíteni törekszik.
C'olonia Júlia Fanestris néven. Ezt a fa természetes, világosabb színének öreg-
Fannin, indiai pénz, 1. Fanam. bítésével, sötétítésével, vagyis festésével, pácolá-
Fanum Fortunáé, város, 1. Fano és Fanum. sával érjük el. A fa páoolásának más célja néha
Fanun, indiai pénz, 1. Fatiam. az is, hogy drágább délvidéki fák színeit utánoz-
Fanyar, savanyú s egyszersmind összehúzó íz. zuk, pl. az ébenfáét, a paliszander, a mahagoni-
Fanyarka (növ., Amelanchier Medic., Aronia fáét stb. Leghelyesebb még a fának barnára
Pers.), a Rosaceae-család gónusza mintegy 4— 12 való pácolása. A barna ugyanis meleg szín ós
;

közelrokon faja az É.-i mérsékelt öv hidegebb tá- így a vele kezelt fatárgyat is kellemesebbé, mele-
jain él. Lombhullató cserjék v, kis fák osztatlan, gebbé teszi.
élesen fúrészes levelekkel, fehér virágokkal, me- Fapapir, faköszörületból készült papiros, 1.
lyek bókoló fürtvirágzatban állanak. Legismer- Faanyag.
tebb az A. vidffarisyiönch. (A. ovális Med., szirti Faparenchima (növ). A F.-sejtek a fatestnek
F.), mely Közép- és Dél-Európa hegységeiben n
azok az alkotó elemei, amelyek az eredetileg meg-
Fapárolás 180 Faraday

nyúlt kambiumsejteknek harántfallal való osztó- szor gyorstüzel ágyúkkal fölszerelt erkéllyel is
dásából jönnek létre. Oszlopalakuak, faluk elfáso- bir, van a lakása a parancsnoknak vagy a ve-
dott, egyszeren gödörkés, fleg a tápláló anya- zényl tengernagynak.
gok leraktározására szolgálnak és bennük télen Far (lat.) a. m. alakor, tönköly, liszt.
keményítt, zsíros olajokat találunk, melyek ta- Fara,a maláji vadkutya (Gmnjavanicus Desm.)
vasszal a fatest további fölépítésére használtatnak tibeti neve.
föl (1. Fa). Ha a kambiumsejtek nem osztódnak Fára (ném. Pfarre, tót. fára), melyet a latin
ós tartalmukat, továbbá mködésüket illetleg parochia-ból magyaráznak. — Farai iskoláknak
a F.-sejtekkel megegyeznek, úgy hogy ezektl nevezték Magyarországon a középkorban a falusi
csak orsóhoz hasonló alakjuknál fogva térnek el, iskolákat, amelyek Szent István királyunk alatt
akkor az ilyen faelemek apótlrostok vagy F.- a külföldi parochiális iskolák mintájára keletkez-
rostok. tek. A király rendelete szerint minden tíz falunak
Fapárolás, a fának száraz desztillációja, ami- egy templomot kellett építeni és fenntartani és a
dn is ecetsavat, ebbl acetont, metilalkoholt, templom mtUett egy iskolát is, amelybe nemcsak
fakátrányt, világító gázt, valamint faszenet a jobbmóduak, hanem a parasztosztály gyermekei
kapunk. is jártak s amelyben a hit elemeit, könyörgést,
Fa presto, olasz fest, 1. Giordano. éneket és késbb az olvasást is tanították. A ta-
Faprosenchima (növ.), a fatest rostalakú ele- nítók maguk a paroehiára vagy farába helyezett
meinek összefoglaló neve tehát magában foglalja papok voltak.
;

a libriformsej tekét, rostalakú tracheidákat és a Farabi, 1. Alfarabi.

pótlórostokat. L. Fa és Faparenchima. Farad (Faraday után elnevezve), elektromos
Faq, a tzsdei táviróforgalomban szokásos rö- vezetk kapacitásának egysége. Valamely vezet
vidítés, a következ angol tzsdekifejezések kez- akkor birja az elektromos kapacitásnak ezen egy-
dbetinek összevonása: fair average quality ségét, ha az egy coulomb nagyságú elektromos
(finom középfajta). mennyiséggel töltend, hogy abban egy voltnyi
Faqnin (franc, ejtsd: fakeü), faember, melybe feszültség létrejöjjön, föltéve, hogy minden köze-
lovardákban lovaglási gyakorlatok alkalmával lében lév vezet a földdel össze van kapcsolva.
lándzsával beledöfiiek, továbbá hitvány, gazem- Farad, nagyk. Sopron vm. csornai j.-ban, (i9io)
ber faquinerie, valamely F.-nak üzelmei, csíny, 1918 magyar lak., vasúti állomás, postahivatal;
;

u. t. Csorna.
Far (lat. clunes), a medence hátulsó felszíné- Faraday, Michael, angol fizikus, szül. Newing-
nek jobb- és baloldalt lev kidomborodása, melyet ton Buttsban, London mellett, 1791 szopt. 22.,
a középen mély bevágás (crena ani) választ el. megh. Hampton Courtban 1867 aug. 25-én. 22
A bevágásban van a végbólnyílás (anus). A far éves koráig könyvköt volt, miközben fizikai és
domborúságát, ami BuíTon szerint az ember spe- kémiai munkákat tanulmányozott késbb Davy ;

ciális tulajdonsága, az ers izomzaton kívül a eladásait hallgatta, kinek 1813. segédje, majd
zsírréteg okozza. Ezen zsírréteg abnormis vas- titkára ltt. 1827-bon a londoni Royal Institution-
tagsága az ú. n. steatopigia, ami pl. a hotten- ban a kémia tanára lett. 1824-bon a Royal So-
totta nkön faji jelleg. ciety, 1844. pedig a párisi akadémia tagjává vá-
Far (áiiatteay.). A fartól függ az állat hátsó vég- lasztották. Késbb srn érték a kitüntetések. F.
tagjainak ereje, tov. nnem állatoknál az elles minden idk egyik legnagyobb természetvizsgá-
könnysége, s a vágó-állatoknál — legalább rész- lója alig volt ember, aki egymagában annyi és
;

bon —
a nyerhet húsmonnyiség. A jó far nagy oly fontos természettudományi fölfedezést tett
méretekkel bir, vagyis a csíptl a fardudorig volna, mint F. Fölfedezései az erk lényegére vo-
mérve hosszú, s a két koncizület között széles, natkozó nézetek kialakulására mélyreható befo-
továbbá az izmok tömegesek rajta, iránya pedig lyással voltak. 820— 30-ig a vas ötvözeteivel,
!

a hústermelésre szolgáló állatnál vízszintes és széndioxid és klór folyósításával, izomer szén-

lapos, az erötermelésre szolgálónál ellenben két- hidrogének elállításával, optikai célokra való
oldalt és hátrafelé kissé lejts, de nem csapott, üveg készítésével, lemezek rezgéseivel stb. fog-
azaz szk és kevésbbó izmos. Egyéb alakjai, mink lalkozott. 1830 ban kezdte elektromos vizsgála-
a tojásdad-, dinnye-, ormós- ós almafar csak má- tait, melyek az elektromosságról való ismerete-
sodsorban érdemelnek figyelmet a csapott-, a hir- ket váratlan módon gazdagították. Már elbb föl-
;

telen lejtés disznó-, az összekeskenyedö kocske- fedezte volt az elekti'omágnoses forgást, majd az
és a farbubnál kimagasló tomyosfar hibás ala- elektromos és mágneses indukciót, az extraára-
kulatok. mot kimutatta, hogy az elektromosság sajátsá-
;

Far, hajófar v. hajótat (ném. Heck, ol. poppá, gai mindig ugyanazok, bármely módon keletkez-
franc, arriére, ang. stern), a hajó hátuljának a zék is. 1833-tól kezdve vizsgálta az elektromos
víz felszíne felett fekv része, mely v. gömböly- áram vegyboutó hatásait és megállapította az
ded alakú, V. lapos, v. pedig modem hadihajókon oloktrolizisnek róla elnevezett törvényeit. A sta-
csúcsban végzdik, mint a hajóorr. Személyszál- tikai elektromosságra vonatkozó vizsgálatai az
lító hajókon a far-részen többnyire az I-s osz- elektromosság hatásának terjedésére nézve egé-
tályú utasok tenne és kamarái vannak. Ugy a szen új felfogáshoz vezették. Elejtette az elbbi
hadi, mÍQt a kereskedelmi hajókon a faron oly- nézetet, hogy az elektromosság vonzása és taszí-
kor díszfaragványok közepette a hajó neve, keres- tása közvetlen távolbahatás és a vezetket körül-
kedelmi hajókon még a honi kikötnek neve is vev szigetelk (dielektrikumok) polarizációjával
olvasható. Hadihajókon a farrészen, mely sok- magyarázta a látszólagos távolhatásokat. F.-tól
 ;

Faraday-domb 181 — Paraffó

ored az a nézet, hogy az elektromos és mágneses 2. F. Jen, hírlapíró, szül. 1872. Budapes-
testbl ervonalak indulnak ki, melyek kifeszí- ten. 1894-ben kezdte hírlapírói pályáját a Pesti
tett rugalmas szálai; gyanánt megrövidülni tö- Naplónál, azután a Magyar Hírlaphoz ment
rekszenek s egymásra nyomást gyakorolnak. P. át, amelynek ma is bels munkatársa. Számos
fedezte föl, hogy a mágnesség a fényre hat és hogy karcolatot írt; ezek közt általánosan ismert a
nemcsak vasnak, kobaltnak, nikkelnek, hanem Séta a színházak körül c. rovata. Eredeti mü-
minden testnek vannak mágneses tulajdonságai. vein kívül számos vígjátékot és operettet fordí-
Ezeken kívül F. még igen sok egyes megfigyelést tott különböz színházak számára, önálló szín-
eszközölt, melyeket itt felsorolni nem lehet. Mun- padi mvei Vasúti haleset, vígjáték (a .Magyar
:

kái: Experimentál researchosinelectricity(1832— Színházban) ; A

lcsei fehér asszony, népszínm
1855, új kiadása 1884, 3 köt. Németül Kalischer- (a Népszínházban) ; A
szerelem óvodája (a Magyar
tl, Berlin 1889—91, 3 köt.) Lectures on light
; Színházban) ezenkívül több bohózatát adták a
;

and ventilation (1843) Experimentál researches

; színkörökben s a Népszínházban színre került
in chemistry (1859 és 1882, 2 köt.) ;Lectures on Casanova és Katinka grófné operettek szövegét
the Chemical histoiy of a candle (1862 és 1874) is ö írta.
Lectures on non-metallic elments (1853); Six 3. F. József, szobrász, születése helye és éve is-
loctures on various forces of matter (1874). meretlen, megh. az 1890-es években. Autodidakta
Faraday-domb, 1. Atianti-oceán. volt s 1840. állította ki els szobrát, az Armeniát,
Faraday-féle áramok v. faradikus áramok. Pesten, ahol aztán a Nemzeti Kaszinóban gyjtést
E névvel is szokták jelölni az indukált áramokat, is rendeztek érdekében. 1847-ben Újbányán fel-
melyeket Faraday fedezett fel, megállapítván tör- szentelték Szentháromság-szobrát, az 50-es és
vényeiket is. Az elnevezést most már alig hasz- 60-as években Dobsinán és Lcsén dolgozott, 1866.
nálják. L. Elektromos indukció. pályázott a Széchenyi-szoborra is, de sikertelenül,
Faraday-féle jelenség (v. effektus), Faraday három évvel utóbb megbízták egy branyiszkói
azt tapasztalta, hogy mágneses térbe helyezett honvédemlók készítésével, ezt a szepesvmegyei
egyes anyagok (pl. az általa használt nehéz üveg) prakfaM vasgyárban öntötték, a középkor óta az
az oly fénysugárban, mely rajtuk a mágneses erk els Magyarországon öntött monumentális szo-
irányában halad keresztül, elforgatják a fényrez- bor (ma Ijcsén, a sétatéren). A nyolcvanas évek-
gésok síkját. E jelenséget, vagyis a polározás sík- ben még kiállította néhány történelmi nagysá-
jának mágneses elforgatását nevezik F.-nak. gunk kisebbméretü gipsz-szobrát. V. ö. Mvészet,
Ezen felfedezés nyitotta meg a magneto-optikus 1907. évf.
jelenségek sorát (1. o.). 4. F. József, fest és grafikus, szül. 1866. Esz-
Faraday törvénye, 1. Elektrolízis. tergomban, megh. 1906 szept. 2. Berlinben. Ke-
Faradikus áramok, 1. Faraday-féle áramok. reskednek készült s Budapesten egy nagy cég-
Faradisatio v. faradoterápia, a Faraday nél volt alkalmazásban, hol rajzai feltntek a f-
feltalálta (1831) indukciós (faradikus) áram or- nöknek, aki 1886. Münchenbe küldte mvészi ta-
vosi alkalmazása. Általános F. : az egész test nulmányokra. F. mestere itt HoUósy volt. 1889.
végigvillamozása faradikus árammal. F.-s hen- Parisba ment s onnan küldte Budapestre els
gerelés: hengeralakú elektróddal alkalmazott F. festményét, a Nehéz lecké-t. Közben srnrajzolt
L. Elektroterápia. karrikaturákat hazai és külföldi ellapokba. Ezek
Farafrah (Farafreh), oázis-csoport a Líbiai- alapján hívta meg a newyorki Puck munkatár-
sivatagban, mintegy 3300 km* területtel. Környé- sul. F. 1892— 94-ig volt Amerikában, de haza vá-
kén görög-római, valamint ó-egyiptomi építmé- gyott s Budapesten csakhamar b
mködési teret
nyek, katakombák találhatók. Ivóvizét artézi ku- talált. Eleinte a Borsszem Jankó, késbb a Kakas
tak szolgáltatják. Márton törzsökös rajzolója lett. Ekkor kezdett a
Faragó, kisk. Kolozs vm. tekéi j.-ban, (i9io) rézkarc-technikával is foglalkozni. Hogy magát
Ü69 oláh lak. u. p. és u. t. Tanes.
; mvészetében még szabadabban képezhesse, Ber-
Faragó, 1. Gé^a, fest ésiparmíivész, szül. 1877. linbe költözött. Különösen politikai íz karrika-
Budapesten. Els rajzoktatását TJjházy Ferenctl turái voltak rendkívül népszerek, bellük több-
kapta, de hamar abba kellett hagynia a tanulmá- ször kiállítást is rendezett Budapesten. V. ö. M-
nyokat, beállt egy idre rajzolónak budapesti üz- vészet, 1907.
letekbe és egy kékfestögyárba, míg nagynehezen 5. F. Lipót, mérnök, szül. Pesten 1855 jan. 3.,
kijutott Parisba, ahol nappal plisségyárban dol- megh. Budapesten 1908 aug. 7. A József-megye-
gozott, esténkint eljárt a Colarossi-rajziskolába. temen 1878. mérnöki oklevelet nyert. Állami szol-
A dekoratív rajzra való termettségét ott hamar gálatba lépett 1878. 1879-ben tanársegéd volt a
;

észrevették, Muclia magához vette, ahol tanul- József-megyetemen. Majd a kultúrmérnöki in-
mányai mellett plakátokat is rajzolt. Ily irányú tézmény keretében érvényesítette tehetségét és
mnnkálkodása Budapesten is pái-tolásra talált s számos talajjavító munkálatban vett részt. 1890-
miután F. 1905. elnyerte a Míicsamokban a Har- ben mszaki tanácsos lett. 1897-ben az orsz. vlz-
kányi-díjat, dekoratív munkái számára hamar ópítési igazgatóság kultúrmérnöki osztályának
megnyílt a tér. Számos plakátot tervezett itt is, vezetjévé, majd 1898. miniszteri osztálytaná-
azután díszletekot és kosztümöket színházak és csossá nevezték ki. 1901 óta a vízépítési igaz-
ruhakereskedk számára. Legújabban Kecske- gatóság dunai osztályát vezette. Fbb munkái : A
métre költözött s az odavaló mvésztelep tagja, belvíz levezetése, különös tekintettel hazai viszo-
vjsszegyüjtött mveit 1900 óta többször mutatta nyainkra (1889); Az ártérfejlesztés és osztályo-
be a Nemzeti Szalonban. zás legcélszaiibb módozatának megfejtése (1898).
Faragó bogarak — 182 — Farakod
F. tevékeny részt vett az öntöz törvény, tov. a szívókéssel megdolgozza. Csakis hasított fából
Boga-csatorna rendezésérl és a rábaszabályozási való tárgyak megmunkálásánál használható. Al-
munkálatokról szóló törvények elkészítésében. kotó részei a pad, alul a nyereggel, ebbe föl-, le-
f%6. F. Ödön, volt vámigazgató Kínában, szül. állíthatóan meg van ersítve a Icolonc a fej fával.
Szentbenedoken (Pest vm.) 1853. 1873-han vám- alul lábítóval. Befogásnál a fát ráfektetik a nyo-
tiszti állást vállalt Kínában. 1881-ben tengerészeti rcgnyulványra és a fejfával befogják.
vámigazgatóvá nevezték ki Tiencinbe. 1882-ben Faragószerszám, szkebb értelemben mind
eladást tartott Kínáról a Magyar Földrajzi Tár- az a szerszám, melyekkel fát v. követ megfara-
saságban, amely levelez tagjává választotta. gunk, tehát a félszántu balták és bárdok, szekerce
Cikkei a Honban, Vasárnapi Újságban és a Föld- kések és a különböz vésk. Tágabb értelemben
rajzi Közleményekben jelentek meg. a faragótól használt összes szerszám, tehát f-
7.F. Ödön, áll. fels ipariskolai tanár, szül. rész, fúró, gyalu is.
1869 júl. 31. Zalaegerszegen. Iskoláit szülváro- Faragott k, 1. Quader.
sában, Bécsben ós Budapesten végezte. Kezdet- Farai iskolák, 1. Fára.
ben mint asztalos dolgozott, késbb mint tervez Fa-rák. A fák héján élsköd különféle gom-
Budapesten, Bécsben, Parisban és Németország- bák által elidézett betegsége a fáknak, mely
ban. 1895 óta itthon mködik. Mint tervez és eleinte a megtámadott rész duzzadásában, késbb
rendez részt vett az 1896. évi millenniumi, to- rothadásszerft felbomlásában s a héjból kifolyó
vábbá a párisi, liégei, milanói és londoni kiállí- piszkos lé kifolyásában nyilvánul. Megkülönböz-
tásokon. 1899 óta tanár a budapesti állami fels tetjük a lombfarákot s a különféle fenyk rákbe-
ipariskolán. Szervezte és vezette a mármarosi tegségét, melyeket a f ágyáson kívül különböz
hímz- és szövipari tanfolyamot. Itt készí- gombák idéznek el. L. Rákbetegség.
tett terveit külön munkában adja ki. Lakásmvé- Farakás. A fürésztönkök és szálfák ászokfákra
szet cím mvében tervezi munkásságának ja- felhengeríttotnek v. feünáglyáztatnak. Ha tzifá-
vát tette közzé. Mvészi törekvéseiben a magyar nál a felrakásolás célját a famennyiség megállapí-
népies formákat kívánja fejleszteni s finomítva tása képezi, ez esetben szabályos F.-ba helyezend,
a magyar iparmvészet szolgálatában (mint m- mert a választék mértékegységéül s egyszersmind
bútor-, fém-, agyag-, himz- és szöviparban) eladási mértékül is az ürköbmétort v. röv. ürmé-
anyagszeren feldolgozni. Mvészi munkássá- tert használjuk. A P. úgy készül, hogy tetszés
gáért több kitüntetésben részesült.
Faragó bogarak (Xylophaga). A fedelesszár-
nyuak rendjébe tartozó rovarcsalád. Apró jelen-
téktelenebb bogarak, többnyire hengeres, nyúlánk
testtol. Csápjaik fonalidomuak s fejüket kemény
nyakpajzsuk alá húzhatják. Mind teljesen kifej-
lett, mind pedig lárva korukban mindenféle fa-
nem tárgyat, st élfákat és állati anyagokat is
megtámadnak ós tetemes károkat okozhatnak.
Lárváik meneteket rágnak és a rágásból szár-
mazó hulladékból maguk körül gubót készítenek,
^^m^^^^^ Kereszt \ kalodaiaká^
ebben bábozódnak be s ebbl kelnek ki mint fejlett,
ivarórett bogarak. azonban mindig egész méterekben kife-
szerinti,
Faragó lepkék CCoss/ííae), a pikkelyesszárnyú mindig vízszintesen kimért hosszúságá-
jezett s
rovarok egyik családja. Az idetartozó lepkék her- nak két végén két-két karót vernek a földbe s
nyói ers rágó szerkezettel bírnak és különféle ezek közé lehetleg tömötten helyezik a fát, ós
növények, fleg fák belsejében élnek, tehát kár- pedig rendesen csak 1 m. magasságig. így járnak
tékonyak, fleg azok, melyek a gyümölcsfák fá- el az erdn, a vágásokban. ÁUandó farakodókon.
jában élnek, meneteket fúrva. Említend a fzfa- far aktárakban, fáskertekbeu, melyek fekvése min-
rontó V. nagy faragó pille (Cossus cossus L. == dig sík s ahol a területtel takarékoskodni kell,
C. ligniperdá F.), meíynek húsvörösszín hernyója ott u. n. kereszt- v. kalodarakásokat hasznáhiak
fleg a fz- és nyárfafélékben él, de közönséges (1. az ábrát). Itt u. i. a P.-ok mindkét végét rudak
gyümölcsfákban is (1. Gossidae) továbbá a gesz- helyett kalodával v. koresztrakással látják el,
;

tenyerontó V. kis faragó pille (Zeuzera pyrina L. melyek az ezek közé közönséges mód szerint (sí-
V. Z. aesGulí L.), melynek sárgaszín s fekete sze- mán) berakott fát összetartják. A F.-ok magas-
mölcsökkel borított hernyója az alma-, körte-, sága 2—5 m. közt változik. A keresztrakások ka-
dió-, továbbá jávor-, hárs-, vadgesztenye-, fz- és lodáíba azonban nem lehet a lát oly tömören be-
nyárfa, valamint orgonabokor fiatalabb hajtásai- rakni, mint a rakás középs, közönséges módra
ban él, azok belsejét sípszerüleg kifúrja. A hernyó berakott részébe; ennek folytán amazok tömör
két évig él a fában. A pille fehér szárnyú, szám- fatartalma 187o-kal kisebb.
talan gömbölyded, acélkék pettyekkel ;szárny- Farakod, erdei. Termeléskor a különféle vá-
terjedelme 40—65 mm. rajzása jún.-júl, hóna- lasztékok a vágásban szerteszét hevernek eze-
; ;

pokban. A nagy és kis faragó pillék hernyóiból ket tehát idnkint össze kell gyjteni s a válasz-
egy-egy fában néha több száz is él. tékok neme és osztálya szerint egymástól eUái-
Faragószék, a kádár- és részben a kerékgyártó- lönítve, kisebb-nagyobb rakásokba kell összeállí-
nak is legfontosabb tartószerszáma, melybe a tani. Azon helyek, melyeken a fa az összegyjtés
megmunkálandó fadarabot befogja és vonó- vagy után rövidebb vagy hosszabb ideig hever, az u. n.
 ;

Faraktár — 183 Farbör

Kordoi rakodók)), mindenekeltt szellösök, vagy Fáraófge (növ.), 1. Ficus.

legalább szárazak s elég téresek legyenek. Ra- Fáraó-kígyója a. m. merkurithiocianát (1. o.).
kodó helyokül a terepviszonyok és a késbb al- Fáraók patkánya, a közönséges ihneumon
kalmazandó szállítási mód szerint az erdei utak (Herpestes ichneumon L.) egyiptomi neve. L.
mellókét és nyiladékok széleit, a csúsztatok köz- Ihmunion.
vetlen közelében lev területeket, a vizi utak part- Farasina (csatorna), 1. Quarnero.
jait, de sokszor magának a vágásnak is alkalmas Farbaky látván György Imre, miniszteri ta-
helyeit választjuk, ha t. i. a vágás leend beer- nácsos, ny. fiskolai tanár és volt orsz. képvisel,
dsítése késbbre elhalasztható. szül. Nyíregyházán 1837 aug. 15. Tanulmányait a
Faraktár v. fáskert alatt a fogyasztó hely kö- selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémián
zelében fekv valamely teret értünk, mely az oda- végezte. Ezután mint bányagyakomokot Csehor-
szállított tzifa készletben tartására állandóan szágba küldték, ahonnét 1859. a selmeczbányai
használtatik. Ilyen rakodónak minden száraz fek- akadémián fennállott matematikai és mechanikai
vés, elegend téres, a lopás ellen biztosított és a tanszék tanársegédévé, 1866. docenssé, 1867. pe-
járómvok által megközelíthet hely alkalmas. dig rendes tanárrá nevezték ki. 1872. bánya-
Ilyen rakodókat, ha a gerebek közelében fektisz- tanácsos lett, és elbbi tanszékét az újonnan
nok, gerebrakodóknak nevezik. szervezett gépészeti tanszékkel cserélte fel;
Farallones Ntsd: faraiiyonesz sp. a. m. pillér- 1876— 1892-ig a m. k. bányászati és erdészeti aka-
;

szirtek), 6 kis sziklasziget a San Franciscoi-öböl démia igazgatója volt ekkor a selmeczbányai vá-
;

bejáratától Ny.-ra (-48 km.). Területük 81 ha. Ren- lasztókerülettl egyhangúlag országos képvise-
geteg sok madár fészkel rajtuk. A legdélibb szi- lvé választatván, hivatalos állásától 33 és félévi
geten világítótorony. szolgálat után megvált és nyugalomba vonult.
Farandole (farandola), a Provenceban ho- 1889-ben a f bányatanácsosi címmel, 1904. ne-
nos gyors, '/g ütemes páros tánc. mességgel, 1909. miniszteri tanácsosi címmel tün-
FarHnsa, az 5 frankos ezüstérom neve Ma- tették ki. F.-nak nagy érdemei vannak a bányá-
dagaszkárban, mely a pénzrendszer egysége és szat és a vele rokon ágak fejlesztése köinil. Töb-
amelynek részeit mérlegeléssel használják. Mér- bekkel együtt tevékeny részt vett abban az 1861.
legeik oly pontosak, hogy a P.-nak Vtoo"^*! részeit kezdeményezett mozgalomban, mely az erdészet
is egész pontosan állapítják meg. megmagyarosítását tzte ki célul. Járt külföldön
Fáraó, az ókori Egyiptom uralkodóinak a címe. is, meglátogatta Európa nevezetesebb ipartelepeit.
Egyiptomi elnevezése Per-aó, a. m. «nagy ház» Nagy tevékenységet fejtett ki a szakirodalom te-
vagyis «magas porta». Az egyiptomiak szemében rén számos értekezése jelent meg az Erdészeti
;

a F. bizonyos tekintetben isten volt és mint ilyent Lapokban és a Bányászati és Kohászati Lapokban,
Ra egyenes leszánnazottjának tekintették. Ha- mely utóbbinak 1881— 92-ig szerkesztje is volt.
talmának jelvényei a korona, az uraeusklgyó, a Sokat dolgozott együtt tanártársával, Schenek
:

kampósbot, az ostor, a kard és a trón. Az ország- Istvánnal. Már a hetvenes években együtt szer-
ban misem történhetett a F. beleegyezése nélkül; kesztettek egy világítógázt fejleszt készüléket.
ö volt a törvények fentartója és mint ilyen, Thoth Midn 1883. az akadémiai helyiségek kibvíté-
istenhez hasonlatos. Az ö akarata törvény volt sének kérdése a megoldás stádiumába lépett, is-
korlátlanul rendelkezett alattvalóinak élete és mét együtt foglalkoztak a nyerend új helyisé-
javai fölött. A ki hozzá közeledett, annak a földre gek célszer megvilágításának kérdésével, s a
kellett boruhiia eltte kiváló kegy jele volt már francia Gaston Planté-féle eszmébl kiindulva,
;

az, ha megengedte, hogy lábát csókolják meg és egészen önállóan jutottak az alckumulátorok azon
ne a földet. Trónralépése nagy pompával járt; a szerkezetéhez, mely Európa összes államaiban,
koronázási ünnepélyeknek fontos mozzanata volt valamint az észak-amerikai Egyesült-Államokban
a nagy felvonulás Min földmíves isten tiszteletére. is szabadalmat nyert s a Parbaky-Schenek-féle
V. ö. Mahler, Ókori Egyiptom (Bpest 1909). akkumulátor elnevezés alatt ismeretes. Az Elek-
Fáraó (fáró), a nasi -vasihoz hasonló tiltott ha- tromos akkumulátorokról írt (1885) közös mun-
zárdjáték, 52 lapos francia kártyával játsszák. Já- kájukat a Magyar 'l\id. Akadémia a Marczibányi-
ték kezdete eltt az asztalra kiraknak lappal felfelé féle kisebb díjjal jutalmazta.
fordítva tizenhárom kártyát 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8,
: Farbástya v. hátsó bástya (ném. Schanze v.
9, 10, pub, dáma és király. Ezekre rakják a játé- Achtei-kastell), régi hadihajókon és némely re^
kosok tétjeiket. Egy másik teljes játszma kártyá- kereskedelmi hajón a hajónak hátsó, bástya-
ból pedig a bankár a lapokat maga elé rakja fel- szerüleg kiemelked és egészen a középárbocig
váltva jobbra, balra. A jobb oldalra cs kártyá- terjed része, hol a kapitány v. tengernagy laká-
val megegyez lapok tétjeit a bankár behúzza, sán kívül ágyúk s még régibb korban vetgépek
míg a baloldaliakkal egyez lapok tétjeit kétsze- voltak elhelyezve. Harcban a hajószemélyzetnek
resen fizeti a játékosoknak. Az utolsó felütött fegyverrel ellátott része innét és az orrbástyáról
kártya nem játszik, ezt (a legels a csomagban) küzdött. A tengernagyi lámpás szintén itt volt ki-
a bankár elre meg is mutatja. A játékosok a tzve.
csomag lejátszása eltt nem vehetik vissza tét- Farbázni a. m. ferblizni.
jeiket, de a bankár beleegyezésével más lapra te- Farbr. Némely bányavidéken most is hasz-
hetik. A bankár kettzött bankkal visszavonul- nálatos legömbölyített brkötény, amelyet a bá-
hat, de egyszer legalább teljesen ki kell osztania nyászok hátul viselnek, hogy nedves helyeken
a kártyákat ha bankja elfogyott, nem köteles
; egészségük veszélyeztetése nélkül ülhessenek,
t^'at adni, de megteheti. esetleg ülhelyzetben mélyebb munkahelyekre
 :

Farbúb — 184 — Fargus

kzeten, vagy csúsztatókon, esetleg lejtsen a fordult Baselben, Strassburgban, Zürichben, Bem-
közettalpra lefektetett gerendákon lecsúszhas- ben és újra Baselben, hol egy nyilvános hitvitá-
sanak. ban (1524) fényes gyzelmet aratott kat. ellenfelei
Farbúb. Ahol az ágyék végzdik s a far kez- fölött. 1535 körül bilincselte Kálvint Genfhez,
ddik, utóbbinak középvonalában a két csip kö- átengedvén neki a reformáció munkájának veze-
zepén van a P. Ha a F. nagyon kiáll, ormosnak tését. Az egyházi fegyelem szigorú fentartása
nevezik a fart, s ezt nem szeretik. Ilyen fara miatt 1538. Kálvinnal együtt kizetvén Genfbl,
van többnyire a magyar marhának. A gyorsan Neuchatelbe ment. Innen többször felkereste
fejld fajtáknak nem igen van F.-juk, mert egész Genfet, hogy részt vegyen a református egyház
faruk lapos. Ha a F. magasabb a mar legmaga- megalapításában s mint a reformációnak egyik
sabb pontjánál, akkor az állat túlntt. vezéralakja, erteljes munkát vitt véghez az ifjú
Farce (franc., ejtsd: farsz), ]. Bohózat. egyház megalapításában és vezetésében. Mint író,
Farcerie (franc, ejtsd: farszrí), bohóckodás; bár sokat írt, nem hagyott maga után nagy nevet,
farceur (ejtsd: farször), bohóc. s tevékenységének jelentsége mindenekeltt az
Farcsavar, a gyalupadokon a hátsó csavaros lánghevében s azon rettenthetetlen bátorságá-
satu, megkiüönböztetésül az elülstl, melyet ban áUott, mellyel minden támadásnak szemébe
mells csavarnak mondunk. nézett. Dogmatikai kérdésekben szelíd és egysé-
Farcsík (áiiat), l. a madártest törzsének hátsó gesít irányú volt, de a gyülekezet beléletében a
vége, mely a 4—6. csigolya összeforradásából legszigorúbb erkölcsi fegyehnet követelte. V. ö.
alakult F.-csontot s a farktömirigyet (1. o.) tar- Kirchíiofer, Lében W. Parel's 3. 1831 Schmidt, ;

talmazza, s amely a farktoUakat viseli a madár- Études sur Farel 1834 Chenevm'e, Farel, Froment,
; ;

pecsenyén a F.-ot püspökfalat népies elnevezéssel Viret, 1835 Schmidt, Farel und Viret 1860 Be-
; ;

jelölik 2. a rövid farkú emlsöknek pl. a borznak van, William F. (4. kiad. London 1893).
;

farka. Az embernél 1. Farkcsont. Farepedés (növ.), 1. Fagyrepedés.

Farcsikcsont, 1. Farkcsont. Fareskor, Dakalieh egyiptomi tartomány egyik
Farcsikmirigy, 1. Farktömirigy. kerületének székhelye, (i907) 8500 lak. 1250 ápr.
Farczád, kisk. Udvarhely vm. udvarhelyi 5. a Szentföldre vonuló IX. Lajos francia király
j.-ban, (1910) 521 magyar lak,, u. p. és u. t. Szé- egész hadseregével együtt e helyen a szaracénok
kelyudvarhely. Kés gótkori ref. templom kocka- fogságába került.
gerendázattal (1670), Jánosi János kastélyának Faréteg (növ.), 1. Évgyr és Fa.
romjaival. Faretra (lat.), tegez, 1. Pharetra.
Fardagály, a tumümek
régibb neve, pl. Páz- Farevesedés. A farostok összefüggésének meg-
mánynál is : «Az papi öltözetekbl szoknyákat lazulása a közéjük települ gombafonalak követ-
és F.-okat csinálnak ». Magyar összetételnek lát- keztében. A sárgás, barna, fekete és több más
szik far-dagály, de ez csak utólag keletkezett
: szín gombafonalak végre teljesen átjárják a fa
népetimológia, mert eredetileg verdigály volt pl. ;
testét úgy, hogy az széthull. A F.-t igen külön-
még Orczynál «Lais verdigálya, Phryne ken-
: féle gombafajok okozhatják, amelyek csirái küls
csei)) és Mikesnél «Volnának csak itt valamely
: sérüléseken hatolnak a fatestbe, pl. erdei legelte-
bóbitás foglyok v. verdigályos nyulak, úgy derék tés által okozott gyökérsérüléseken, ágcsonkokon
vadászok volnánk itt tilalmas dolog az asszo-
; stb. A F. kezdállapotát, amidn a gombainfekciót
nyokra nézni)). Ez a verdigály pedig francia ere- szabad szemmel nézve csupán a fa színének cse-
det divatszó, mert a francia szótárak szerint a kély elváltozása, pl. a bükkfának lila színárnya-
tumürnek azeltt vertugadin és vertugade volt a lata jelzi, füUedésnek nevezUí. A revesod fa m-
neve (ez pedig spanyol eredet vertugado, ver-
: szaki célokra alkalmatlan és tzerejébl is sokat
dugado, mely a verdugo szóból szármázik, s tkp. veszít.
zsenge hajtást, zöld vesszt jelent). Farewell (ang., ejtsd fér-uei), a. m. Isten veled.
:

Fardaruk (ném. Heckdavits, oh grue di poppá, Farewell-fok (ejtsd: fér-uei), New Zealand D.-i
franc, portemanteaux, ang. stern-davits). Azon szigetének legészakibb foka.
daruk, melyek a hajónak farához ersítve, rézsut Fargagom, a magot (Macactis innuush.) egyik
a víz felett kinyúlnak és a csónakoknak felhúzá- neve. L. Magot.
sára, illetve azoknak a vízbl való kiemelésére Fargo, county-székhely North Dakota észak-
használtatnak. L. Darti. amerikai államban, a hajózható Red River pali-
Fardello (ol.) a. m. podgyász, teher, bál. Cey- ján, (1906) 13.097 lak. Vasúti csomópont a Nor-
lonban 100 angol fontot jelent. Délnémetország- thern Pacific vonalán. Gabonakereskedés.
ban régebben posztó-mérték volt és 45 darabot Fargot (f rangot, ejtsd: — go), Belgiumban és
jelentett, á 24 rf. Angolországban a. m. far- Franciaország északi vidékein 65—75 kg. súlyú
tliingdeal (1. o.). szállítási csomagok.
Fareham (ejtsd: feremm), kikötváros Hánts an- Fargus, Frederick John, írói nevén Hugh
gol countyban, a Portsmouth-öböl ÉNy.-i szög- Gonway, angol regényíró, szül. Bristolban 1847.,
letében, (1911) 9674 lak., kötél- és zsákgyártással, megh. 1885. Keresked volt sok elbeszélést és
;

agyagiparral, gabona- és szénkereskedéssel ten- regényt írt, de irodalmi hírre csak a halála eltti
;

geri fürdkkel. évben jutott, amikor Called Back c. regénye Ang-

Farel, GuiUaume, svájci reformátor, szül. a liában és Amerikában is nagy népszerségre tett
francia Dauphinében, Gapban 1489., megh. Neu- szert, úgy hogy rövid id múlva hat nyelvre
chatelben 1565 szept. 13. Az új tanok mellé sze- fordították le müveit, amelyek közül több nálunk
gdve, sok üldöztetést kellett elszenvednie s meg- is népszer volt. Magyar nyelven megjelentek
 ;

Farhaj lat 185 — Farínéin

Sötét napok (1885, Pesti Hirlap) ; Viola (1886) Élö ; szág), megh. 1766. Köhiben, hol 1709. telepedett le.
halott (1886); Az álomlátó, Új élet. Elbeszélések, Az üzlet még mai napig is egyenes leszármazottal
ford. Fái
J. Béla (1888) Kényelmetlen örökös ; birtokában van. 48 ilynem gyár van Kölnben,
1888) Paulina, ford. Fái J. Béla (1889); Az
(2 köt., ; melyek közül 36 a F. nevet viseli. A különböz
elrejtzött asszony (1889, Pesti Hirlap) Furcsa cégek gyakran perlekedtek egymással ama kérdés
;

adományok (1890 u. o.) A tenger szülöttje (1892).

; eldöntése érdekében, melyiknek gyártmányát illeti
Farhaj lat, 1. Hajlat. meg a avalódin jelz. St azt is megpróbálták,
Farhám, oly heveder, amelynél fogva a par- hogy valami de Feminis Pált szerepeltettek fel-
ton haladó laptáros a bejáró kötelet húzza. találó gyanánt, ki a készítés titkát 1690. Milánó-
Faria, Manoel Sevenm de, portugál tudós és ból Kölnbe hozta és itt a vizet Eau admirable
író, szül. Lissabonban 1583., megh. 1655 szept. név alatt árusította volna F. Johann Anton (zur ;

25. Evorában jogot és fllozóflát tanult s 1609. az Stadt Mailand) lenne a titok örököse. Be van bizo-
ottani székesegyház kanonoka lett. Buzgó gyj- nyítva azonban, hogy a de Feminis név 1709 eltt
tje volt a drága kéziratoknak, pénzeknek ós ré- egyáltalában nem fordult el Kölnben.
giségeknek és sokat búvárkodott a Portugália 2. F., Salvatore, olasz novella- és regényíró,
történetére, irodalmára adatokat tartalmazó levél- szül. Sorsóban, Szárdiniában 1846 jan. 10. Jogi
tárakban. Fontos Discursos varios publicos pályára készült s 1868. az ügyvédi szigorlatot is
:

(Bvora 1624, Lissabon 1797) c. müve, mely Joao letette, do azután egészen az irodalomnak szen-
de Barros, Diego do Couto és Camoes (arcképpel telte magát. Els regénye Due amori (1869). Na- :

ellátott) életrajzait foglalja magában. Egyéb mun- gyobb feltnést azonban csak az 1873. megjelent
kája Noticias de Portugál (u. o. 1655, 1740 és Tesoro di Donnina-jával keltett, melyben elször
:

1791). jut érvényre költi egyéniségének egyik legjelen-

Faria y Sousa, Manóéi de, portugál történetíró tsebb vonása sajátságos humora, mely a Dicken-
:

és lirikus költ, szül. Pombeiroban 1590 márc. 18., sére emlékeztet. Ettl fogva sikert sikerre ért el,
megh. Madridban 1649 jún. 3. Már korán foglal- s rövid id múlva nemcsak az olasz közönség
kozott nyelvtudománnyal és bölcsészettol s 1604. egyik legkedveltebb írója lett, hanem számos mél-
az oporííii püspök titkára lett. 1631— 34-ig Rómá- tatóra talált a külföldön is, ahol majdnem vala-
ban, azontúl pedig Madridban élt. Mveit nagyobb- mennyi munkáját lefordították. Legértékesebb al-
részt spanyol nyelven írta, érdemeit azonban csak kotása Signorlo-ja (Én úr, 1882), mely az emberi
halála után méltatták. Nyomtatásban megjelent önzésnek valóságos kis epopeája. Nevezetesebb
müvei a következk Discui'sos morales y poU- míivei még Mio flglio (1879—81) Amore ha cent'
: : ;

ticos (Madrid 1623—26 és Lissabon 1674) Epi- occhi (1882) Pe' begli occhi deUa glória (1887)
; ;

tome de las históriás portuguezas (u. o. 1628, 2 Piü forte deUa Morte (1890) Che dirá il mondó ? ;

köt., legjobb kiad. Brüsszel 1730) Lusiadas de (1894) II numero 13 (1896) Madonnina bianca
; ; ;

Luizde Camoens commentadas todas (Madrid 1639, (1897) Finoalla morte (1902) stb. F. a millennáris
;

4 köt.) Asia portugueza (Lissabon 1666—75, 3 ünnep alkalmával Budapesten járt sakkor az írói
;

köt. u. 0. 1705) Európa portugueza (u. o. 1667— körben felolvasta Mio flglio-jának egy-két részét.
; ;

1680, 3 köt.); Africa portugueza (u. o. 1681); Ri- Magyarul megjelent Az én diák fiam (Radó An- :

mas varias de L. de Camoens commentadas (u. taltól a Fv. Lap.-ban) Két szerelem (ford. Nyürai ;

0. 1685, 5 köt.) Puente de Aganipe, rimas varias az Olcsó Könyvtárban) ; az Amore bendato (Vak
;

(Madrid 1644-46,4 köt.). szerelem címmel a Fv. L.-ban) Ersebb a halál- ;

Faribaalt (ejtsd: fenbó), county-székhely Minne- nál (Tóth Bélától a Budapesti Hírlapban) Vénusz, ;

sotában (Északamerikai Egyesül-Államok), Saint (Pesti Napló, 1893. évf.).

Paultól D.-re (86 km.), (1900) 7868 lak. Püspöki Farina íossilis, hegi/i liszt v. kliszt, fehér,
székhely. könny gyapotszer tömeg, amely a legkisebb
Faridpur (Furreedpore), 1. kerület Bengália nyomásra porrá omlik szét. Mint kivirágzás a
brit-indiai kormányzóság Daka nev tartomá- Paris környéki kbányákban gyakori. Kémiai
nyában, a Gangeszdeltában, 5871 km* területtel, összetételére nézve szénsavas mész.
1.797,320, nagyobbára mohamedánus, É.-on pe- Farinati, Paolo, 1. Farinato.
dig hindu lakossal. Sík, mocsaras és számos ter- Farinato (Farinati) degli überli, Paolo, olasz
mészetes csatorna szeli át; sok rizst, jutát, pamu- fest, szül. 1524. Veronában, megh. 1606. u. 0.
tot, cukornádat, indigót és olajos növényeket te- Niccolö Qiolflno tanítványa volt, de mvészetére
rem. —
2. F., az ugyanily nev kerület fvárosa, a velenceiek, s fként Paolo Veronese és Tiziano
61 km.-nyire Dakától, a Mara Padma partján, hatottak döntleg, aminek következésekép pom-
10,774, felében hindu, felében mohamedánus la- pás elrendezés és festi színezés tüntetik ki m-
kossal. veit. F
mvei a veronai S. Nazaróban lév fal-
Farilhoés, sziget, 1. Berlengas. festményei és az ottani Museo Civicióban fiiggö
Faxin, farinaikor, a kevésbbé tiszta melásszból Ecce Homója.
készült cukor, mely porrá rölve jut a kereske- Farina tritici (döv.), 1. Búza.
désbe, 1. Oukor. Farinelli, több olasz zenész neve. 1. Még kereszt-
Farina, a gyószerészetben lisztet, megrölt, nevét sem tudjuk annak a hegedmvésznek,
összetört magvakat értenek alatta pl. farina se- akinek La fólia c. dalára Corelli és Vivaldi íiiak
;

minum lini a. m. lenmagliszt. változatokat; csak azt tudhatni, hogy a maga

Farina, tuniszi város, 1. Porta-Farina. korában nagy volt a híre beutazta Európát, dán ;

Farina, 1 Johann Maria, a köhii víz feltalálója, nemes lett, L György angol király kitüntette,
.

szül. 1685. Santa Maria Maggioreban (Olaszor- 1685. Hannoverben volt hangversenymester.
Farlngdon — 186 — Farizeusok

— 2. Unokaöccse, akinek eredeti neve Carh Romano dal anno 1814 al 1850 (Firenze 1850, 4
Broschi, nagynev énekes, a legünnepeltebbek köt.) ; Storia d' Itália dal anno 1814 al 1850 (Mi-
egyike. Szül. Nápolyban 1705 jan. 24., meghalt lano, 2 köt).
Bolognában 1782 júl. 15. Régi nemes család sarja, Farinosae (lat. a. m. lisztesek, növ.). Lisztes
szép iiangjáért zsenge korában megcsonkították. magvuak. Az egyszikek sorozata. Az idetartozók
Virtuóz énekével mesterének, Porporának, Eu- virága sugaras 2—3 tagú porzó rendesen 3—3 két
;

mene cím operájában már 1722. bámulatos si- körben, magkezdeményük egyenes, de visszafor-
kert aratott, de még 1727. is tanult versenytár- dult is lehet. Magvukban lisztes tápláló szövet van.
sától Bernacchitól, söt VI. Károly császár taná- Többnyire füvek. 13 családja közül nevezetesebb
csára a bensséges, drámai éneket is tökéletesen a Restionaceae, Centrolepidaceae, Eriocaulaceae,
elsajátította. Többször énekelt Bécsbon Porpora
; Bromeliacoae, Commelinaceae, Pontederiaceae.
biztatására Londonba ment 1734., ahol az rend- Az MiantioUastae (l. 0.) családjai a P. sorozatba
kívüli diadalai fölöslegessé tették a másik opera- tartoznak.
vállalatot, melyet akkor Hándel vezetett, ki e Farinotom a. m. lisztességvizsgáló. A gabona-
miatt tért át egészen az oratóriumszerzésro. A szemek átvágására szolgáló készülék, hogy azok-
dúsgazdaggá lett F. 1736. Spanyolországba ment nak átmetszési lapjából a szemek üvegességét v.
s miután V. Fülöp királyt énekével kigyógyította, lisztességét meg lehesen ítélni. A lisztesség külö-
kegyelt, befolyásos emberévé lett, st VI. Ferdi- nösen a sörárpánál jön tekintetbe, A Pohl-fóle
nánd politikájában is része volt; csak III. Károly készüléken (1. az ábrát) egyszerre 50 szemet lehet
trónraléptévol, 1759. tért hazájába. —
3. F., Giu- átmetszeni s ezeknek átmetszési síkja az alattuk
seppe, dalmüszerz, szül. Estében 1769 máj. 7., lev fekete alapból jól eltnik. A készülék áll egy
megh. Triesztben 1836 dec. 12. A nápolyi kon- lapátforma tartályból, amelyen 50 lyuk van, alatta
zervatóriumon tanult 7 évig Torinóban, 1819 óta
; van egy kiváltható fekete lap ugyanennyi lyukkal.
Triesztben volt színházi és templomi karnagy. Az alsó lap és a tartály között jár a metszökés c.
M dalmvet írt Cimarosa könnyen folyó modo-
rában.
Faringdon (ejtsd: femugdn), GreatF; város Berks
angol countyban, (1911) 11,075 lak., komlóterme-
léssel, sertés- és sonka-kereskedéssel.
Faringitisz (gör.), a garat nyálkahártyájának
gyuUadása, mely lehet heveny vagy idült jelleg
(pharyngitis catarrhalis acuta v. chronica).
Faringologia (gör.), a garatüreg betegségei-
nek tana.
Faringoszkópia (gör.), a garatüregnek tükör
segítségével való vizsgálása. Vizsgálatra a gége-
tükröt használják.
Fari.igotomia (gör.), a torok- (garat-) üregnek
kívülrl való megnyitása sebészi úton. A mtétet Pohl-féle farinotom.
a szájüregen át hozzá nem férhet idegen testek
és daganatok eltávoUtása céljából végezik. Használatkor a gabonaszemeket a tartályba öntik
Farini, Luigi Carh, olasz államférüú, szül. a és lassan rázogatják, hogy a szemek a tartály
Russiban (Romagna) 1812 okt. 22., megh. 1866 lyukaiba s az alattuk lev fekete lap megfelel
aug. 1. Az orvosi pályán mködött, de a politikai lyukaiba elhelyezkedjenek a felesleges szemeket
;

mozgalmakban való részvétele miatt 1841. el kel- ezután lesöprik. Ekkor az e fedéllel a szemeket
lett hagynia az Egyházi-Államot s csak 1846. tér- leszorítják s a már elbb kinyitott kés C nyelének
hetett vissza. Mikor IX. Pius alkotmányt adott átfordításával a kés pengéjével a szemeket átmet-
országának, 1847. alállamtitlíár lett a belügymi- szik. Az átmetszett szemek fele az alsólap üregei-
nisztériumban. Rossi miniszterelaök meggyilkol- ben marad ezt a lapot a készülékbl óvatosan ki-
;

tatása után Toscanába ment. Az 1849-iki forra- húzzák s a szemek átmetszett síkján azok lisztes-
dalom leverése után visszatért Rómába, de a ségét (nagyítóüveggel) megtekintik.
reakciós kormány üldözése miatt azt újból el kel- Farío lemanas C. F., atavipisztráng(^írMÍ<a
lett hagynia. Torinóba költözött, hol mint képvi- lacustris L.) szinonim neve. L. Tavi pisztráng.
sel és lapszerkeszt Cavour hívei közé tartozott. Farizeusok (héberül ^erímm a. m. elkülöndk,
1850-ben kilenc hónapig szard közoktatásügyi tartózkodók). így nevezték a Kr. e. II. sz. óta azokat
miniszter volt. Az 1859-iki háború kitörésekor a a zsidókat, akik különös buzgósággal tartották meg
szard kormány megbízásából mint diktátor ke- a zsidó vallás törvényeit. Ezt a nevet nem vet- k
resztülvitte Modena, Panna ós Romagna csatla- ték fel, hanem úgy hittak ket, mivel szigorú val-
kozását a szardíniái királysághoz. Ezután (1860 lásosságukban étol, ital és testi érintkezés dolgá-
júl.) belügyminiszter lett, majd 1860— 61-ig Ná- ban távol tartották magukat miadenkitl, akirl
poly helytartója. Ratazzi visszalépése után ala- feltették, hogy a papi tisztaság törvényeit elha-
kított új kormányt 1862 dec, de már 1863 márc. nyagolja. A P. név megtiszteltetés volt. Pál apostol
vissza kellett vonulnia idegbaja miatt, mely gyó- eldicsekszik vele, hogy úgy ö, mint az atyja P. (Ap.
gyíthatatlan elmebajjá fejldött. Érdemeit a par- csel. 236 és Phi. 3^). Át voltak hatva attól a gon-
lament nemzeti jutalommal hálálta meg. Törté- dolattól, hogy a zsidó vallás törvényeinek megtar-
neti mvei közül említendk Storia dello Stato
: tásával a nép közösségi élete olyan alapra helyez-
 ;

Farlzom 187 — Farkas

hotö, amelyen örök idkig boldogan fennmaradhat Farkaró, rövid, hegyes, karvastagságú cölöp,
és amelyrl a prófétai jóslatoknak raogfelelöon az mely a csónaknak a parthoz való kikötésére
egész emberiséggel az igazságos élet szükséges- szolgál.
ségét megérteti. Az állami és társadalmi vonat- Farkas (Canis), a kuí afélék családjának egyik
kozásokban isa szontiiás törvényeinek szellemét neme.Az ál!r.trondszerezökebbeanembe sorolják a
ismerték el irányadónak ós tiltakoztak az ellen, szorosabb értelemben vett P.-okon kívül a sakálo-
hogy a papoknak joguk volna szertírdsi törvény kat és kutyákat is. Pej ük közepes nagyságú, arcuk
hiányában saját bclálúsuk szerint ítélni. Tanítá- meglehetsen hosszú és hegyes, fülük elre fek-
criikban olyan intézmények létesítésére töreked- tetve mintegy a szemig ér, szembogaruk kerek
tek, amelyeket alkalmasaknak tartottak arra elüls lábaikon öt, a hátulsókon négy, karmokkal
nézve, hogy a nép minden fla a szentírás törvényét ellátott ujjuk van; bozontos farkuk a test fele-
megtarthassa. Ez a felfogásuk ellentétbe hozta hosszánál rövidebb hatalmas fogazatukat 42 fog
;

6kot a Czádok-házból származó fpapokkal ós az alkotja, az alsó és fels állkapcsukban van 6 met-
arisztokráciával, akiknek pártja, a szaddicceusok szfog, 1—1 szemfog és 4—4 kis zápfog, továbbá
(1. 0.) tagadták, hogy az iskoláknak joguk volna, új felül 2—2, alul 3— 3 nagy zápfog. A szorosabb ér-
vallási törvényeket hozni, mert csak az kötelez, telemben vett P.-okra jellemz, hogy a kutyafélék
ami a szenti rátóban világosan meg van írva. A F. között ezeknek van a legnagyobb fejük és terme-
tanításában az is volt, hogy tudatos vallásosság tük, arcorruk is a legvaskosabb és a legtompább,
csak a tanulás által érhet el és követelték, hogy azonkívül kis zápfogaikat kisebb-nagyobb hézagok
minden zsidó tanuljon. Iskoláik fleg a szent- választják el egymástól. Legismertebb faj a kö-
ü'ás magyarázatával foglalkoztak. Ezért hijják zönséges P. (Canis lupus L.). Nagy, csontos, kissé
ket írástudóknak. A tudatlan emberekrl meg- elsoványodott, hosszúlábú, hegyes fül kuvaszhoz
veten nyilatkoztak. Innen származott ggössé- hasonlít. 115 m. st 1-6 m. hosszúra is megnhet,
gtik hire. Transzcendentális eszmékben hirdették farkhossza 35—45 cm., vállmagassága 85 cm.
az akarat szabadságát ós a túlvilági életet s hit- Bundája ordasszürke, vagyis feketével vegyes
tok a jó és rossz szellemekben, valamint a lélek fakó szürkéssárga, néha világosabb, néha söté-
hrilhatatlanságában. Intézményeik és törvényeik tebb, az évszakok és hona szerint változik. Ig^
a zsidó vallási élet késbbi fejldésére nagy be- északon és télen fehérebb, nyáron és délen inkább
folyással voltak. V. ö. Schürer, Dasjüd. Volkzur sötétebb színíl. Helyenként a P.-nak fekete szín-
Zeit Jesu Christi. változata is elfordul (var. lycaon Erxleb.), melyet
Farizom (tmiscuUis glutaeus), a fart alkotó régebben külön fajnak tartottak. Arcorra hegyes,
három izom; megkülönböztetünk egy nagy far- ferdén álló szemei ravaszságot árulnak el, szem-
izmot (m. gl. magnus), középst (m. gl. medius) és bogara kerek, hegyes fülei felállók, hosszú szrrel
kicsit (m. gl. minimus). A három izom egymást fedett farka lelógó, lompos lábai vékonyak, a
takarva — legmélyebben van a kis, legfolülete- mells végtagon 5, a hátsón 4 ujjal, karmai vissza
sebben a nagy P. —
a medencecsonton, a kereszt- nem húzhatók. Pogazata, melyet fegyverül és a
csonton s az ezeket összeköt szalagokon ered s zsákmány megragadására használ, hasonló a ku-
a combcsonton tapad. Mködésük a comb emelése tyáéhoz, csakhogy sokkal ersebb és hatalmasabb.
s részben kifelé forgatása. A hím sokkal ersebb, izmosabb, mint a nstény,
Fark (canda, áiiat), a gerinces állatok törzsének melynek 10 emlje van, azonkívül szélesebb arc-
az alfelnyíláson túl es része, melybe a gerinc- orra és szélesebb farka is van.
oszlop folytatódik s amelyet izmok mozgatnak. Hazája az ó-világ mérsékelt égalju részei. Az-
A P. majd élesen különbözik a törzstl s annak eltt egész Európában el volt terjedve. Angolor-
csak mintegy függeléke (pl. a legtöbb emls), majd szágban, Észak- és Közép-Németországban, Dániá-
ismét elmosódva, éles határ nélkül megy át a ban és Hollandiában kiirtották, ellenben Magyar-
törzs a P.-ba (pl. halak). Hosszúsága a tengelyé- országon, Galíciában, Boszniában, Szerbiában.
bon végigfutó csigolyák számától függ, az pedig Oroszországban és Skandináviában még elég gya-
a legközelebb rokonságban lev állatok nemei és kori. Elfordul továbbá még Svájc-, Francia-,
fajai szerint tág korlátok között változhatik a Olasz-, Spanyolországban, Szibériában egészen
:

majmok farkcsigolyáiiiak száma pl. 30 és 3 között Közép-Ázsiáig és Észak-Amerikában Mexikóig, to-

változik az ember elsatnyult P.-a csak 4—2 csi- vábbá az Atlashegység környékén lév tartomá-
;

golyából áll. A jelenleg él madarak F.-a taraj- nyokban. Különösen sr

erdkben, bozótokbaji
aliikú F.-csikcsonttá forradt 4—6 csigolyából áll, és nádasokban szeret tartózkodni. A párzás ideje
ellenben a kihalt Archaoopteryx lythographicá- dec.-tl febr.-ig tart, a nstény P. azonban csak
nak hosszú P.-a mintegy 20 csigolyából állott. A mintegy 12 napig koslat. Ilyenkor a hímek vere-
madarak F.-ának rövidségét ellensúlyozzák a kü- kosznek egymással és a nstény a gyztessel a
lönböz hosszaságú P. -tollak, amelyeket együt- srbe vonul. A nstény 63—64 napig vemhes, és
tesen szintén F.-nak nevezünk. Valamint a P. jól elrejtett helyen a bozótban vagy nádasokban
hosszasága, úgy vastagsága, szrözet, tollazata vackot készít magának, ahol rendesen 4—
8 köly-
s általában egész alkata szintén nagyon válto- köt vet. Azokat gondosan ápolja, a veszélyben
zatos. Némely gerinces állatnak, pl. a békáknak védi,különösen az apjuk ellen kell megoltalmaznia.
csak lárvaállapoton van K.-a, mely a fej lódés me- A fiatalok 21 napig vakok, 5— 6 hétig szopnak és
netében lassanként elenyészik. A gerinctelen ál- három év alatt lesznek ivar-éretté. A F. 10—15
latok testének olkeskenyedö hátulsó részét szin- évig is elél. A P. a kutyával is képes kereszte-
tén P.-nak szokás nevezni (pl. rák, skorpió stb. zdni és az ilyen fattyuk részint a kutyához, részint
farka). a P.-hoz hasonlítanak, nem ritkák, st szapora-
 ;;

Farkas — 188 Farkas

képesok is. A F. házi állataink egyik legnagyobb Farkas (Forcos, Forcasius, Farcasius). A leg-
ollenségo. A nappalt a srbe meghúzódva tölti, elterjedtebb s legkedveltebb árpádkori személy-
éjjel jár zsákmánya után. Egymagában gyáva, nevek közé tartozik, melyet a társadalom mmdon
azért nyáron, midn egyenként kalandoz, nem osztályában feltalálunk. P.-nak hívták az 1170 —
oly veszedelmes, mint télen, mikor az éhségtl 1183 közti nádort is.
kényszerítve csoportokba, falkákba áll össze. Farkas, 1. Adolf, másként Oszmán pasa, Bem
Ilyenkor bámulatos vakmerséggel és kitartás- hadsegéde, utóbb török pasa, sztll. Morvaország-
sal támadják meg az erdei vadakat, a juhak- ban 1823., megh. Konstantinápoly közelében (ön-
lot, st még igen gyakran az embert is. Kiváló keze által) 1898 máj. 29. Szüleivel ifjú korában
szaglásával már messzirl észreveszi zsákmá- Magyarországba költözött s az elsk között volt,
nyát az apróbb állatokra egyszeren ráront, a
; aki 1848. beállott honvédnek. Hadsegéde lett Bem
nagyobbakat ellenben folytonos üldözéssel Idfá- tábornoknak. Eészt vett 1849 márc. 27. a vörös-
rasztva keríti hatalmába. Különösen télen va- toronyi szorosban kivívott diadalban. Azután Sza-
dászgat ily módon, amidn elfogja a nyulat, bor- mosújvár parancsnoka lett és százados. A Me-
jut, lovat, st még a szarvast is. Ha él zsák- hádia melletti ütközetben Mertens csapatait 2000
mányra nem talál, döggel is beéri. magyar és lengyel honvéddel egy teljes napig fel-
Húsát csupán csak a kalmükök stunguzok eszik. tartóztatta, födözvén a menekülknek a Dunán
Téli bundája nagyon becses, mert meleg prémjét való átkelését. Másnap azután neki is sikerült tö-
sokfélekép használják, különösen az utazóbundák rök földre menekülni, hol mint százados a török
bélésére. A legszebb bundákat Svéd-, Lengyel- és hadseregbe lépett, s a mohamedán hitre térvén,
Oroszország szolgáltatja. Brét kicserezve kez- felvette az Oszmán nevet. 1853-ban mint rnagy
tykre és más tárgyakra dolgozzák fel. Szemfogait ós Omer pasa szárnysegéde harcolta végig az
pedig az esztergályozok és az aranyozok simí- orosz elleni háborút. Késbb a krimi félszigeti'e
tásra használják. A F.-t az ember minden kép- küldték, hol Raglan lord angol fparancsnok ve-
zelhet módon pusztíthatja. Oroszország belsejé- zérkarában mködött. 1870-ben a konstantiná-
ben tz élesztése, zene vagy lárma által iparkod- polyi katonai akadémia tanárává nevezték ki,
nak távol tartani. Hazánkban leginkább hajtóva- mely intézetnél, utoljára tábornoki ranggal, halá^
dászatokon szokták lni. Az alföldön a nádi P.-t Iáig mködött. Leánya a török világban ünnepelt
néhol agarakkal is hajhásszák. Ezenkívül les- Nigjar (1. o.) török költn.
kunyhókat is állítanak fel, v. az ú. n. farkas-ker- 2.F. András (Andreas Lupus), XVI. sz.-boli
tekbe, sövényeklíel körülvett helyiségbe csalják, prot. papkölt. Esztergomból származott, de éle-
nemkülönben malacok visításával is lötávolba csal- térl s nevelkedésérl semmit sem tudunk 1531-3 g,
ható. Vastrbe ritkán megy az óvatos állat. F.- amikor a wittenbergi egyetemre iratkozott be s
verembe azonban gyakran beleesik. Strichninnel ott barátságot kötött Gálszécsi Istvánnal. Egyetlen
kevert maszlaggal v. megmérgezett döggel, hús- ránk maradt munkája a Cronica de introductione
sal is irtják. scyttarum in Vngariam et Judeorum de Aegypto
Hazánk alföldi vidékein és a Szerémségben a c. versezet. Krakóban, 1588. jelent meg elször
vadászok kétféle P.-t különböztetnek meg, jelesen nyomtatásban s a zsidó és magyar nép történetét
a nádi és az erdei F.-t. Az elbbi (Canis lupus állítja párhuzamba. Utóbb megjelent Bornemissza
minor) vörhenyes szüi'ke, akkora, mint egy közép- Péter énekesköny vében s legutóbb a Régi M. Köl-
nagyságú vizsla, jobbára nagy csapatokban él és tk Tára II. köt. Szilády jegyzeteivel. Dallama a
a sík, mocsaras, nem nagyon erds vidékeken tar- nyomtatásban fenraaradt magyar hangjegyek közt
tózkodik az utóbbi (Canis lupus typictis) inkább
; a legrégibb megfejtve közrebocsátotta Mátray
;

hamvasszürke szín, jóval nagyobb a nádi F.-nál, Gábor (Történeti stb. énekek a XVL századból
2—5 fnyi társaságokban kóborol és a nagyobb 1859).
erdségeket szereti. 3. F. Antal, hírlapíró, szül. 1875 szept. 13.
A közönséges F.-on kívül még ismertebbek a Szentesen. Ny "le esztendeig tanyai tanító volt
következ F.-faiok: 1. Indiai F. (Canis pallipes Meztúr határában. 1902-ben a Makó és Vidéke
Sykes), Közép-Ázsia D.-i vidékein él, a mi P.-unk- c. lapot szerkesztette, 1905. a Népszava napilap
nál kisebb. 2. Vörös F. (Canis símensis Rüpp.), ós a Borsszem Jankó élclap bels dolgozótársa lett.
Abessziniában és Szimen hegyvidékén található ;
Önállóan megjelent mvei: Költemények (189-i)
nagysága a mi juhászkutyáénkkal vetekedik. 3. Viharzúgás és pacsirtadal (1900) Március (1902)
;

Deres F. (Canis occidenlalis Eichards), Észak- Almok (190 i); A csanádi parasztbáró (1907).
Amerikában és Mexikóban tartózkodik, a mi 4. F. Ernd, hírlapíró, szül. 1867 aug. 10. Ál-
l^'.-unknál nagyobb és izmosabb, bundája nagyon mosdon, Bihar vm. Tanulmányait Debreczenben,
értékes, ezért nagyon vadásszák. 4. Sörényes P. Ungvárott és Budapesten végezte. Számos törté-
(Canis jiibatus Desm.), Dél-Amerikában él, a kö- neti cikket és szépirodalmi tárcát íi't különböz
zönséges F.-nál gyengébb termet, lábai hosszab- lapokba. Fképen a Rákóczi-szabadságharc s az
bak, farka i'övidebb. 1848—49-iki korszak alakjaival és eseményeivel
Farkas (lat. Lupus), csillagkép az ég déli felén, foglalkozik. Önállóan megjelent fbb mvei Re- :

75 szabad szemmel látható csillaggal. ményeim (költemények) Margitszigeti vadrózsák

;

Farkas (orv.), 1. Lupus. (költemények); Bakavilág ; Éakaélet ; Bosznia-

Farkas (Wolf), a gyapjú- és pamutiparban han ; Azok a tisztek ; Tisztek és asszonyok ; Meg-
csomók széttépósére használt gép, amely lénye- ölt szivek (tört. regény) Ajosefstadti kkoporsó
;

gében farkasfog alakú szegekkel burkolt dobból (tört. korrajz) Magyar nöjc a szabadságJuircban
;

és etet készülékbl áll. A

szabadság vértanúi az Újépületben; Damjanich
Farkas - 189 — Farkas

fiai;Ocskay László élete, árulása és luxlála; 9. F. Imre, jó hírnev magyar nyomdász, 1610.
DózsaGyörgy; Diákhösök 1848—49-ben; Rákóczi Kereszturott nyitotta meg mhelyét, mely 1620-ig
lohoaója alatt ; Magyarwszág nagyasszonyai (3 virágzott. Vezetése alatt jelent meg egy évtizeden
köt.) Petfi regényes életrajza (Petöíi-könyvtár
; át a megyeszerte elterjedt Keresztúri Kalendá-
XI. k.) Babok lettünk, neuti szabadok (tört. kor-
: rium, Zwonarics István Az SzentírásbeU Hitünk :

rajz 1849-böl); A szabadságharc anekdota-kincse; ágazatai ós Pázmán Péter pironsági cím mun-
II. Rákóczi Ferenc szahadságliarca. kái, az Agenda 1612., majd Gönczi Miklósnak
5. F. Fábián (farkasföldij 1655. putnoki vár-
, Az Vr vachoraiarul és az Romai Babylonnak
kapitány. Késbb Thököly pártjához csatlakoz- kfalai cím vallási iratai. Ezen utolsó nyom-
ván, farkasfalvi jószágát hütleusóg címén elve- tatványának közrebocsátása után annyi üldözés-
szítette; a németek « ördögz Fábiánnak» ue- nek volt kitéve, hogy nyomdáját megszüntette ós
vozték. Csopregre költözvén, újabbi mködésót ott csak
6. F. Ferenc (farkasfalvi), író és felfedez, szül. 1627. kezdette meg s folytatta haláláig, 1641-ig.
a XVIII. sz. végén, megh. 1830 után. Jogot F. Imre(nagybégányi), író, szül. 1879 máj.
10.
végzett és fllozóüai mimkákat írt. Pontosabb, 1. Debreczenbon. Jogi tanulmányait Debreczen-
hogy a buvárharangot tetemesen megjavította. ben és Budapesten végezte. Jogi doktori okleve-
1833. Bécsben mutatta be Delphin nev buvár- lének elnyerése után állami szolgálatba lépett,
kúszülékét, mellyel nagy feltnést keltett, de mely- jelenleg a honvédelmi minisztóriumban fogalmazó.
nek hasznát nem látta. 1830— 31-ben Németor- Els költeménykötetével, mely Költemények cí-
szágban járt s ekkor a Glocke lapban Magyaror- men jelent meg, alapította meg írói nevét. Ezt
szágot ismertette, késbb az országgylés alatt több költeménykötete követte: Csipkefátyol: Tünö
osztrákellenos röpiratot írt, amelyet magyar ós évek; Lys; Nótáskönyv, melyek színekben egyre
német nyelven terjesztettek Sediniczky rendr-
; gazdagodó lírai tehetségének termékei. Szín-
miniszter hajszát intézett a szerz ellen, de nom padi mvei többnyire operettszövegek; Jön az
bírták kinyomozni, hogy az F. Ferenc. idvezítö cím dramolettjét a kolozsvári Nemzeti
7. F. Géza, állatorvosi fiskolai tanár, szül. Színházban mutatták be dalmszövegei Jeanette ; :

Budapesten 1872 jún. 9. Orvosi tanulmányait a (a Népszínházban) Lavotta szerebne (Bérezik Ár-
;

budapesti és bécsi egyetemeken végezte, 1897. páddal együtt, Hubay Jen operája az Operaház-
Budapesten orvosdoktorráavatták.l901-bonTangl ban) Iglói diákok, diáktörténet dalokkal
; ; Na-
Ferenc tanár asszistense az állatorvosi fiskola rancsvirág, operett.
élettani intézetében; 1903. Tangl tanárnak az 11. F. Jakab (alistáli), ref. lelkész, szül. 1630
egyetemre történt távozása után ugyanott az élet- körül Alistálon, Pozsony vármegyében halála ;

és szövettan eladója és az intézet vezetje, éve ismeretlen 1656. gönczi tanár, késbb sznyi
;

1904. nyilvános rendes tanár lett. 1905-ben hosz- lelkész és a komáromi egyházmegye alespereso
szabb idt töltött Berlinben Zuntz tanár intézeté- volt. Munkái Problemata aliquot ad politiam
:

bon a gazdasági fiskolán. F.-nak számos irodalmi ecclesiasticam de scholis quae sub praesidio
dolgozata van,melyek nagyobb részben a fiziológia Gisberti Voetii ventilandum proponit (üt- . . .

körébe vágnak. Nagyobb dolgozatai Élettani be- : recht 1652). Ebben a munkájában azt vitatja,
vezetés, a Kétly— Nókám-félo magyar orvosi vade- hogy prot. államban az iskolát egyház és állam
mecumban(1900); A
talentum és lángész élettana közösen igazgassák, kat. államban pedig a pro-
(1901) A
vérsavóhydroocylion tartalmáról{l902);
; testáns egyház intézze a maga iskolái dolgát.
A szines fotografozásról (1908) Az állati lélek
; Disputationes politicae de nobilitate pars prior
kérdése (1909) a
festi színhatások fiziológiájá-
; (Utrecht 1654. Pars post., u. o. 1654).
ról (1912). F. igen népszer eladója a Természet- 12. F. József (farkasfalvi), rézmetsz, 1. Far-
tudományi Társulatnak és más népszer és tudo- ass
mányos társaságoknak, mint üniversity Exten- 13. F. József, ref. teol. tanár, szül. Gárdonyban
S'ion, stb. Munkatársa e Lexikonnak is. (Fehér vm.) 1833 márc. 23., megh. 1908 nov. 26.
8. F. Gyula, egyet, tanár, szül. Fusztasáros- Budapesten. Bölcsészeti és teológiai tanulmá-
don (Fehér vm.) 1847 márc. 28. Középiskoláit nyait a kecskeméti ref. kollégiumban végezte;
Gyrött, egyetemi tanulmányait mint jogász és ugyanitt helyettes tanár volt, majd a bécsi, hallei s
bölcselethallgató Budapesten végezte. 1870— 74-ig zürichi egyetemeken tanult. 1857— 59-ig a kecs-
Székesfehérvárott a freáliskolában s a tanító- keméti teológiai intézet rendes tanára volt, a pa-
kópzöpóttanfolyamban tanított, továbbá a pápai tentális küzdelmek alatt a dunamelléki keriüet
tanítóképz-póttanfolyam igazgatója volt. 1874— agg helyettes szuperintendense mellé Csákvárra
1880-ig Batthyány Géza gróf gyermekeinek ki- titkárul helyeztetett át; a küzdelem multával
képzését vezette. 1881— 87-ig a budapesti tud. (1860 júl.) a budapesti protestáns teológiai inté-
egyetemen a matematika magántanára volt, 1887. zetben az egyháztörténet helyettes, 1862 óta ren-
a kolozsvári egyetemen az elméleti fizika rend- des tanára lett. Munkái Egyháztörténelem (Hasé
:

kívüli s egy év múlva annak rendes tanára lett. K. nyomán 2 köt. Pest 1865—66) A magyaror- ;

Irt számos becses matematikai és fizikai érteke- szági protestám egyliáz történelme (1881) Kálvin ;

zést, melyek egy része a párisi akadémia Comptes élete. Magyar protestáns hitvallók ós vértanuk
roudus-iben jelent meg a többi részint folyóira- (ford. 1861); Bibliai földrajz {Vest 1870) Bibliai
; ;

tukban, részint önállóan. Lefordította Baltzer m-

régiségtan (ford. 1872) AJz ür Siom vagy a ke- ;

vét: A determinánsok elméletérl (Genf 1877). resztyén egyház 19 száz éves történelme (Buda-
1898 óta a Magyar Tudományos Akadémia leve- pest 1897); A
pesti ref. egyház lül éves története
lez tagja. u. 0. 1898). Szerkesztette a Keresztyén Család
 ;

Farkas 190 Farkas

c. hoti lapot, a Protestáns árvaházi képes nap- 11. Megyetemet végzett, majd 1 875.az éppen meg-
tárt (1874-90). nyílt orsz. m. kir. zeneakadémiába beiratkozott a
14. F. Lajos, szül. Hajdudorogon 1821. felsbb zeneszerzési osztályba, melynek négy éves
író,
régi hajducsaládból, megh. 1894 dec. 3. Debre- kurzusát sikeresen bevégezvén, az akadémia igaz-
czenben, Kassán, Eperjesen és Pozsonyban tanult. gatósága s tanárai ajánlatára az 1879. újból szer-
1848-ban a volt Hajdú-kerület által kiállított hon- vezett kolozsvári zenede igazgatói állását nyerte
védzászlóalj századosparancsnoka lett ós ebben el. Már mint akadémikus feltnt több nagyobb-

a rangban végig harcolta a szabadságharcot. szabású szerzeményével Radó és Ilonka magyar-

:

1849-ben több hétig az aradi vár foglya volt. A zenéjü operett (1872) Bajadér c. opera (elada-
;

forradalom után Dorog város fjegyzje, késbb tott a budai színkörben 1876 aug. 23.) Fonó- ;

polgármestere volt. Majd Hajdú vármegye f- háziképek (1876, vonósnégyes); Hallgató ma-
ügyésze, utóbb árvaszéki elnöke lett s mint ilyen gyar (pályanyertes a zeneakadémián, 1877) ; A
1881. visszavonult a magánéletbe. Halála után viiiar (1877, szimfóniái költemény). Kolozsvárt
megjelent nagy müve: Egy nemzeti küzdelem a zene viszonyokat egészen átalakította, a zenede
története (sajtó alá rendezte és tájékoztatóval el- körében rendes filharmóniai társulatot is szer-
látta György Endre, Budapest 1896). vezett, mellyel s az intézet énekkarával évonkint
15. F. Lajos, romanista, szül. Bonczhidán 1841 nagyszabású klasszilius zeneoladásokat tartott,
nov. Korán árvaságra jutott, mert atyját 1849. az melyeket maga vezényelt s így, de a színházban is,
oláhok kirabolták és megölték. 1869-ben a nagy- mint dirigens sikerrel értékesítette képességét.
szebeni jogakadémia tanára, 1872. pedig a kolozs- Több zenekari müvet, dalokat zongorakísérettel,
vári egyetemen a római jog tanára lett. 1893-ban férfi- és vegyes karokat írt. Egy operája, a Tün-
a M. Tud. Akadémia levelez tagjává választotta. dérforrás, 1893. került eladásra a kolozsvári
1897-ben miniszteri tanácsosi címet kapott. F
Nemzeti Színházban, a többi pedig a budapesti
müvei: A római jog történelme (3. kiad. Kolozs- M. Kir. Operában A
vezeklök (nagy opera, 1894
:

vár 1903); Római öröklési jog (külön kiadás az ápr. 24.) Balassa Bálint (Tóth Kálmán Dobó Ka-
;

elbbibl, u. o. 1895) ; A
becsület általános jelen- ticá-jából, 1896 jan. 16.) Teímre Aíms- (1900 okt.
;

tsége a mai római jogrendben (u. o. 1896). 5.). A budapesti Filharmóniai Társulat eladta
16. JE. (Vukotvwvics) Lajos, 1. Vukotinovics. Szondi két apródja c. énekballadáját zenekariul
17. F. László, sebész forvos a budapesti Szt. számos dala jelent meg. Az énekhang (1908) c.
Rókus kórházban, szül. Jankovácon, Bács vár- könyve és olyan tanítványai, mint Bosnyálíné
megyében 1846., orvosi tanulmányait a budapesti Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc, nagy tekin-
egyetemen végezte. 1870. orvosdoktorrá avatták. télyre emelték. A nemzeti zenede 50 éves jubileu-
Különösen a sebészettel foglalkozott, orvosi irányú mán az pályamve nyert legtöbb dicsér szava-
cikkei az Orvosi Hetilap-ban (1884) jelentek meg, zatot s az ünnepen el is adták.
nagyobb munkája: A
hadegészségügy reformja 23. F. Pál, író és politikus, szül. 1878. Buda-
(1887). pesten. Az egyetemet is itt végezte s az Egyetemi
18. F. Lujza, 1. Szatmári-Latkóczy Lujza. Kör elnöke s az Egyetemi Lapok szerkesztje
19. F. Miliály, kertészeti és gazdasági író, volt. Els elnöke volt az Ügyvédjelöltek oi^z.
megh. Budapesten 1880 máj. 3., 81-ik évében. egyesületének. Egyik alapítója a Magyar társa-
Nagyon termékeny író a mezgazdaság csaknem dalomtudományi egyesületnek, amelynek ftit-
minden ágában a Falusi Gazda cím szaklap és kára. Szépirodalmi munkássága mellett szocioló-
;

ugyanily nev naptár, továbbá a Kertész-gazda giai és történelmi tanulmányokkal foglalkozik.

naptárának szerkesztje. A szaklapokban meg- 1910-ben a Petfi-társaság tagjául választották.
jelent nagyszámú dolgozatain kívül munkái: Az 1910-iki ált. választásokon a szászvárosi ke-
Magyar méhészkönyv (1870); Takarmánymvé- rület orsz. képviselje lett Vlád Auréllal szem-
nyek ismertetése és tenyésztése, rétmíuelési és ta- ben. Önállóan megjelent mvei Az imrefalvi :

karmányozási naptárral (1873) Kertészeti kézi- leány {1904) Medd küzdelem (1905)
; ; renegát ; A
könyv (1874) Apró majorság, vagyis a baromfi- (190- ); Doktor Hartmann (191!) regények; Az
;

tenyésztés foglalatja (1882); A

bogyósgyümölcs utolsó menüett, Az önkéntes naplója (1912) elbe-
tenyésztése (1872) ; A
dinnyetenyésztés foglalatja szélések; O^a (1903); Bálványok {Íd07) A var- ;

(Bpest 1883) Magyar kertészkönyv (u. d. 1876). sányi csata (1912) színmvek. Tanulmányai
; : A
20. F. Miklós', szobrász, szül. 1875 júl. 25. szocializmus története és tanításai (1901) Osz- ;

Gáván. Tanulmányait a budapesti iparmvészeti tályharcok a tizenkilencedik században (190<í);

iskolában és Stróbl Alajosnál végezte s ezeknek Vázlatok a szabadelvüség történetébl (1905) ; Az
egyik legszebb gyümölcse a Zsolnay-szobor min- amerikai kivándorlás (Í908) A
francia forra-
;

tája, amelyet 1901. készített az erre kiírt pályá- dalom története (1912); tov. német nyelven:
zatra. Staatsstreich und Gegenrevolution in der Türkéi
21. F. Miska, cigányprímás, szül. Gyrben (1909).
1829., megh. u. o. 1890 febr. 2i. Egyik els volt, 24. F. Sándor (bölöni), szül. Bölönben 1795 dec
ki jól szervezett cigányzenekar élén Európa majd 14., megh. Kolozsvárt 1842 febr. 3. Tanuhnányait
minden országát beutazta s a magyar zenét meg- az unitáriusok kolozsvári fiskolájában, majd a
ismertette a külfölddel. Mintegy 50 magyar zene- kolozsvári líceumban végezte. 1816-ban ifjabb báró
darabot indulót, csárdást szerzett Ida-csárdása Wesselényi Miidóssal, kivel baráti viszonyba lé-
: ;

a leghíresebb. pett, a marosvásárhelyi kir. táblához ment jogi

22. F. Ödön (felsögellérti), zeneszerz, szül. Jász- gyakorlati'a. AWesselényi-házhoz Kazinczy aján-
monostoron 1851., megh. Kolozsvárott 1912 szept. lotta. Aa erdélyi kir. kormányszéknél nem boldo-
Parkasalakú kutyák 191 — Farkas emberek

gulván, Bócsbo ment, majd az erdólyi kancellártán Aristolochiamaxima L.-é Dél-Amerikában, guaco
viselt kisebb hivatalt 1830-ig, midn gróf Bóldy v. contra capitano név alatt. Ezen kívül még több
Ferenccel nagy külföldi útra indult s beutazva faj ilyen használatú. Aristolochiaceae, 1. Farkas-
Németországot, Hollandiát, Brüsszelt, Parist, Lon- itIma-félék.
dont, Edinburghot, Dublint, 1831 júliusában Ame- Farkasalma-félék (növ., Aristolochiaceae), két-
rikába is átment, honnét 1832. év elején érkezett szik, mintegy 203 fajt számláló növónycsalád.
vissza Bécsbe. Utazásáról igen érdekes és tanul- Füvek, kórok v. felfutó cser- a
ságos naplót irt, amiért az Akadémia tagjai sorába jék,színes, hárraastagú, forrt
emelte. Egyéb müvei Emlékiratai, melyeket K.
: lepellel, 6—36, olykor a bibe-
Pap}} Miklós adott ki 1870. Naplója, melyet u. a.
; oszlopra ntt porzóval, alsó
tett közzé a kolozsvári naptárakban levelei Ka-; állású, 4-6 levélbl alakuló
zinczy Ferenchez, Döbrenteyhez, gróf Gyulay La- termvel és számos maggal.
joshoz stb. s kéziratban maradt s a kolozsvári Viráguk kétivarú, s majd
unitárius fiskola könyvtárában rzött fordításai. ferde, kétoldalas (pl. Farkas-
Élete utóbbi éveinek munkásságát Erdély történe- alma, 1. az áln~át), majd csil-
tének kutatására áldozta. V. ö. Toldy összegyj- lagszer (Asarum). Szép vi-
tött munkái, V. köt. i'ágjukról V. gyógyító hatá-
25. F. Sándor, tanár, Író, szül. 1869 márc. 12. sukról ismeretesek.
Técsön, Máramaros vm. Elbb Znióváralján, 1895. Farkasángolna/jDí/co^,
Budapesten tanítók épzintózeti tanár 1908. a ;
állat),a Lágyszámyú halak
budapesti VI. ker. tanítónképzintézet igazgató- (Anacanthini) alrendjébe, a
jává nevezték ki, 1911 óta szakfelügyelje az F.-félék (Lycodidae) család-
állami tanító- ós tanítónképzintézetnek s eladó jába tartozó Csontoshal-nem.
tanácsosa az Orsz. közoktatásügyi tanácsnak. Legismertebb a Helgoland,
a Medve-sziget és Spitzber- I'arkasalma.
Számos földrajzi ós történelmi tankönyvet írt, a virág: hosszmetszetben
ezeken kívül fbb müvei : A
renaissame és az új- gák közelében, 350-660 fo- b term és porzóic.
kor eszméi (1908): Az írástnüvek pszichológiai nalnyi mélységben él F.-
alapon vett kategóriái (190'-'). (Lycodes muraena Flsm.), melyre éppen úgy,
Farkasalakú kutyák ,a kutyafajták egyik fcso- mint az e családba tartozó mintegy 18 fajra jel-
portja, ahová Felzeln Délkelet-Európa, a Balkán- lemz, hogy hátúszója és alsó úszója megszakí-
félsziget és hazánk farkaskutyáit sorozza, melyek tás nélkül egybeolvad.
az ókorban híres albániai kutyának (Canis mo- Farkasaszó, kisk. Szatmár vm. nagybányai
lossus) leszármazottjai. Az idesorolt kutyák ha- j.-ban, (1910) 1056 oláh lak., postahivatal, u. t.

talmas termetek, arconiik közepesen hegyes, Erdszáda.

fülük felálló, lábaik meglehetsen magasak, far- Farkasbab, ktilönösen a következ növények
kuk bozontos és lecsüng, bundájuk hosszú, arc- neve Lupinus luteus, Aconitumnapellus, Actaea
:

kifejezésük a farkaséhoz hasonló. Pelzeln vala- niyra.

mennyi idesorolt fajt a farkastól származtatja. Farkasbogyó (növ.) a. m. Atropa (1. o.).
V. ö. Pelzeln, Eine Studie ü. d. Abstammung d. Farkasboroszlán (növ.), 1. Daphne.
Hunderassen (Zool. Jahrbücher, I. köt., 1886). Farkas csengöfü (növ.;, 1. Polygonatum.
Farkasalma (növ., Arütolochiah.,gégevirág), az Farkascseresznye, az Atropa oelladonna (l.o.).
Aristoioehiaceae (F.-f élek) család génusza.melynek Farkasd (Karkasdin), nagyk. Torontál vmogye
180 faja a forró ós mérsékelt övben az egész föl- antalfalvai járásában, (igio) 1952 szerb lakossal,
dön el van terjedve. A viráglepol csöalakú, tövén gazdasági hitelszövetkezet, postaügynökség, u. t.
hólyagszerüen kidagadó. A 6 porzó a bibeoszlop- Idvor.
pal összentt. Ével rhizomájú növények, felfutók Farkasdifalva (Neumarkt), kisk. Vas vm. szent-
V. faalakuak és fásak, váltakozó, szívalakú leve- gotthárdi j.-ban, (1910) 1101 német és magyarlak.,
lekkel. Az Aristolochia clematifis L. sárga virá- u. p. és u. t. Gyanafalva.
gai csomósán állanak a levél hónaljában. Müveit Farkaseb, 1. ír farkaseb.
talajon parlagokon, szöllkb n mindenütt terem Farkas-éhség (hulimia), kinzó éhségérzet,
hazánkban, a legészakibb vármegyéket kivéve. mely hisztéria, neuraszténia, cukorbaj, galund-
Rhizomája (radix aristolochiae vulgáris) régen férgek tünete lehet. Jellemz, hogy néha egy-két
orvosság volt, csíps mérget tartahnaz, ma csak falat csillapítja az éhséget. L. Falánkság.
az állatot orvosolják vele. Az Aristolochia sipJio Farkasember (likantrópia), 1. Farkaskoldus.
L'Hér. Észak-Amerikából, nagylevelü, felfutó Farkas emberek (néni. Schivanzmeyischen) lé-
kerti növény. Üvegházi fajok Aristolochia cordi-
: tezésének a hite a legrégibb idk óta kisért Az
flora Mutis. Aristolochia grandiflora 26 cm. át-
; ókorban általában el volt terjedve a vélemény,
mérj virággal Aristolochia Goldieana Hook.
; hogy nemcsak elvétett egyes P., hanem egész
még nagyobb virággal. Aristolochia serpentaria népek élnek a földön. Ilyen farkas népek lettek
Ij. Észak-Amerika nedves hegyi erdeiben. Rhizo- volna a kalisztriabeliek, bels Afrika néhány nép-
mája (rhizoma Serpentariae) régen láz elleni szer törzse, három hátsóindiai és egy Szicíliától Ny.-ra
volt. Az Aristolochia rotunda L és az Aristolochia fekv sziget lakossága. A hitet táplálta a felüle-
langa L gumója (tubora Aristolochiae rotundae tes megfigyelés akkor, ha az állatbörrel ruház-
et longao) régen mint vérhajtószer szerepelt. kodó emberen nem vették észre, hogy a fark az
Kígyóméreg ellen használatos az Aristolochia állatbr jániléka, amelyet, hogj' a járásban ne
serpentariah. rliizomája Észak-Amerikában és az akadályozzon, hátul hordtak. Érthet a tévedés,
 ;

Farkas és bárány 192 FarkaSió

mert elvétve akadnak emberek, többen Jáván, Farkasgyepü, kisk. Veszprém vm. pápai j.-
Borneón, akik a fark helyén lev mélyedésbon a német és magyar lak. u. p. és u. t.
ban, (1910) 374 ;

keroszttájon (a fovea coccygeán) hosszú szrrel Városlöd.

vannak beborítva. Ez tulajdonképen a farknak a Far kashal (Anarrhichas, áuat), a Nyálkáshal-
liolye. Kivételes esetben a fark is megmarad, félék (Blenüdae) családjába tartozó Csontoshal-
mint csökevényes szorv.különböz kisebb-aagyobb nem. Teste hosszú, kétoldalt összenyomott foga- ;

nyúlvány alakjában, akkor, ha az embrionális zataersen fejlett,pikkelyei csenevészek,hátúszója

fejldésnek 2. hónapjában a testüregbe vissza nem a hát egész hosszában végig húzódik, de a kor-
húzódott. Ebben az esetben a farkesigolyák száma mányúszóval nem olvad egybe hasúszója nincsen.;

eggyel, kettvel több lehet, ötig nem terjed és Három faja ismeretes az É.-i földgömb mérsé-
nyoma látszik a farkizmok csökovényeinek is. keltebb tengereibl. Legközönségesebb a pásztás
Az emberszabású majmok között az orangután F. (Anarrhichas lupus L.), 2 méter hosszúra is
és a gorilla farka a visszafejldésben messzebb megn fejének fels része, háta és oldalai, to-
;

jutott, mint az emberé és mint kivételes képlet is vábbá úszószárnyai bamássárgák, hasa fehéres-
ritkább. Bartels 5-féle farkalakot talált az em- szürke az Atlanti-óceán É.-i részeiben, az Északi-
;

beren, belül csonttal vagy anélkül. (M. Bartelos, tengerben és a Keleti-tenger Ny.-i részeiben ho-
Die geschwanzten Menschen. Arch. f. Anthr. XV. nos, ahol leginkább a sziklás fenéken húzza meg
p. 46. f.) A
szörbojtnak a fark és a keresztcsont magát rákokkal, kagylókkal és különböz halak-
;

táján való kifejldése (szrfark) nem ritka s való- kal táplálkozik; május—júniusban a sekélyebb
szín, hogy a görögöknél gyakori szépséghiba viz partokon ívik húsát eszik, brébl cipt,
;

volt költi forrása a régiek szatír- és faunalak- zacskókat stb. készítenek és halenyvet fznek.
jainak. Farkasháló, farkháló, farszák v. bokorMló-
Farkas és bárány. Kedvelt s elterjedt játék Félköralakban hajlított, abroncsra kötött zsák-
kisebb fiuk s leányok számára. A játékosok, kett háló, amelyet rúdra alkalmazva sülyesztenek a
kivételével, kézfogással kört alakítanak. A körbe vízbe s aztán zurbolófákkal kergetik bele a ha-
áll egy játszó, a bárány, míg a körön kívül lev a lakat.
farkas. A farkas feladata, hogy a bárányt el- Farkashárs (növ.) a. m. Daphne (1. o.).
fogja, s e célból üldözi. A kört képez játékosok Farkashársfélék (aöv.), 1. Ihymelaeaceae.
a bárány eltt felemelve karjaikat, utat nyitnak, Farkasháza, kisk. Arad vmegye máriaradnai
míg a farkas eltt mély tartásban tartják karjai- j.-ban, (19J0) 884 oláh lak.
kat, hogy a farkas átbúj ásat nehezebbé tegyék. Farkasházy Zsigmond (farkasJiázi), ügyvéd
Ha a farkas elfogta a bárányt, mindketten beál- és hírlapíró, szül. Marosújváron (Alsó-Fehér vm.)
lanak a körbe, honnan másik kett veszi át a 1874. Jogi tanulmányait Budapesten és Kolozs-
szerepüket. várott végezte, ahol jogi és államtudományi dok-
FarkaSevac, adók. Belovár-Körös vm. belovári tori, majd ügyvédi oklevelet nyert. Kolozsvárott
j.-ban, (1900), 662 horvát-szerb lak.; u. p. ós u. t. az Erdélyi Híradót, a nemzeti párt lapját szer-
Sveti-Ivau-Zabno. kesztette, majd 1896. Budapestre jött s a Magyar
Farkasfa, kisk. Vasvm. szentgotthárdi j.-ban, Hírlap bels dolgozótársa lett. 1905. ós 1906. az
(1910) 597 magyar lak. u. p. és u. t. Szentgott- élesdi kerületben függetlenségi és 48-as program-
;

hárd. mal képviselnek választották. Mint a zárszáma-

Farkasíalva, kisk. Szepes vm. lcsei j.-ban, dási bizottság eladója, részletes munkaprogram-
(1910) 336 tót és német lak. ; u. p. Ménhárd, u. t. mot dolgozott ki a bizottság számára. 1907-ben a
Loibicz. kvótaemelés miatt kilépett a függetlenségi párt-
Farkasfalvi Imre, 1. Fíndura. ból s utóbb több társával együtt megalakította a
Farkasíog v. ebfog. A lónál, sertésnél, kutyá- függetlenségi ós 48 as balpártot, mely 1910. a
nál stb. fordul el, s az alsó fogsorban az agyar- Justh-pártba olvadt. Ó indítványozta a fejadó el-
fog s az els zápfog között van. Tehát két ilyen törlését is, ami a II. osztályú kereseti adó módo-
F.-a van az állatnak, amely csak egyszer jelenik sításáról szóló törvény által meg is valósult. Az
meg s nem váltatik ki. Lónál a kocsisok rendesen 1910-ikí választáson kisebbségben maradt s az-
kihúzzák, mert balhiedelemböl ártalmasnak tart- óta ügyvédi gyakorlatot folytat s a Pesti Napló
ják s amennyiben a F. ferdén áll és a szomszé- fmunkatársa. Önállóan megjelent közgazdasági
dos lágy részeket felsúrolja vagy felsérti, ártal- munkája Egyszer igazságok a Magyar Nem-
:

mas is. zeti Bank dolgában (1909).

Far kasfog (növ.), 1. Bidens. Far kashegy (azeltt Hegykerület IX.), : kisk.
Farkasfóka, a déli elefántfóka (Macrorhinus Zala vm. csáktornyai j.-ban, (1910) 886 horvát lak.
leoninus L.) neve. L. Fókafélék. u. p. és u. Csáktornya.
t.

FarkasftL (növ.), farkasölfü, farkasbab, ebron- Farkashely (azeltt Vlcskován), kisk. Nyitra
:

tóf, erdei vad uborka, méregfü, tetürontófii, vm. szakolczai j.-ban, (1910) 502 tót lak. ; u. p. Ra-
tetvesfü. Melius Juhász Péter szerint a. m. sisak- dosócz, u. t. Holics.
virág (1. Aconitum) F. túl a Dunán az Euplior-
; Farkashida, kisk. Pozsony vm. nag^'^szombati
bia cyparissias L. neve 1. Euphorhia.
; 942 tót lak.; u. p. Keresztúr, u. t. Ke-
j.-ban, (1910)
Farkasgúzs, oly testi büntetés, melynél a ke- resztúrapaj. P.-ben köttetett az ú. n. Farkashidi
zeket a csuklónál összekötik, a térdeket pedig az konvenció.
összekötött karok közé felhúzzák, alájuk és a ka- Farkasic, adók. Zágráb vm. sziszeki j.-ban,
rok fölé egy botot oly formán helyeznek el, hogy (1900) 573 horvát-szerb lak.; u. p. Sela, u. t.
a kezeket lehetetlen a térdek fölé emehii. Lekenik.
 ;

Parkaska — 193 FarkassOtótséflr

Farkaska, kist. Trencsón vm. báni j.-ban, Farkasméregf (növ.), az Aconitum napelltis,
90 tót lak. u. p. Dezsér, u. t. Alsóozor.
(1910) ; 1. Sisakvirág.
Farkaskarom v. fattyúköröm, némely kutya Farkasmez, kisk. Szilágy vármegye zsibói
hátsó lábán az ujjak fölött fityeg elsatnyult ujj, járásában, (1910) 382 oláh lak. u. p. Karika, u. t
;

moly jól kifejldött karmot visel. Zsibó.

Farkas-kiáltás, vészkiáltás, melyrl az 1439. Farkasnevet f
(növ.), 1. Ranunadus.

török hadjárat töi'ténetírói szólnak. Midn ugyanis Farkasnyálk (ásv.), 1. Scheelit

Albert király seregével a mondott évben a török Farkasnyilfü (növ.) a. m. farkasfog, 1. Bidens.
ellen vonult, a pestis által megtizedelt ós külön- Farkasölöftl, 1. Farkasfü.
ben is fegyelmezetlen had egy része, Murád szul- Farkaspatak, 1. kisk. Bihar vm. magyaroso-
tán közeledésének hírére, rémülettl megszállva s kéi j.-ban, (1910) 566 oláh lak. ; u. p. Venter, u. t.
farkast kiáltva, gyáván szétfutott. V. ö. Teleki, Hollód. —
2. F., kisk. Hunyad vm. puji j.-ban,
A Hunyadiak kora I. 143. (1910) 402 oláh lak. ; u. p. Puj, u. t. Livádia.
Farkaskoldas, magyar néphiedelem szerint Farkaspetf alva, kisk. Zólyom vm. besztercze-
olyan ember, ki holta után farkassá változik s mint bányai j.-ban, (1910) 380 tót lak., vasúti állomás;
ilyen sok embert és állatot pusztít el. Különösen u. p. Erdbánya, u. t. Radvány.
a gazdáik által életükben megsértett, elnyomott Farkaspille, a halálfej lepke (Acherontia
juhászok szokták magukat holtuk után mint dü- Atropos L.) népies neve. L. Halálfejü lepke.
höng farkasok gazdáik nyájain megbosszulni; Farkaspókok (Lycosidae), a Kéttüds-pókok
ennek kitöltése után nyugtot találnak a sírban. (Dipneumones) egyik családja, 3 sorba rendez-
E hiedelmet más népeknél is megtaláljuk ilye- dött, igen különböz nagyságú 8 szemmel, me-
;

nek a szláv zvokolak, a német Werwolf, az oláh lyek közül a 4 els egy vonalban fekszik, míg a
:

prikdits. Csakhogy ezek él emberek, kik tet- 4 hátulsó egy ti'apezben rendezdött magas fej- ;

szésük szerint farkassá s aztán ismét emberré torral három hátulsó pár lábán 3 3 karommal,
; —
változhatnak át. E hiedelem régi pogány kultusz- fels fonó szemölcsei feltnen hosszabbak az al-
ból eredt. Aki valami bnt követett el, azt a po- sóknál, csak csúcsukon vannak íbnócsövek, cri-
gány népek rendesen számzték körükbl s bárki brellum és calamistrum nincs. Fajai nagy ter-
büntetlenül meg is ölhette ilyen embert a germá- metek, rendesen jobbára egyszinek, hálót nem
;

nok w;rtrc7i-nak (farkas) neveztek, azaz olyannak, sznek s a földön gyorsan futnak. A nstények
kinek foljrtonos veszély között farkas módjára petéikot magukkal cepelik, vagy pedig azon ülnek.
kóborognia kellett. St akadtak olyanok is, kik Hazánkban mintegy 70 faja él. Közönségesebb
valami bnmiatt v. fogadalomból az istenségek hazai nemek: a kospók (Aulonia), farkaspók
kiengesztelése végett farkasbrt öltöttek magukra (Lycosa), tarantula (Tarantula), cselpók (Iro-
és erdkben, havasokon élve, magukat tényleg chosa) és a kalózpók (Pirata). Ide tartozik a mi
farkassá vagy kutyává változtatott lényelmek legnagyobb pókunk, a szongáriai cselpók (1. 0.).
tartották és embereket s állatokat megtámadtak. A külföldi fajok közül legnagyobb hírre az apuliai
Hyen eseteket már Herodotos említ (4, 105) a tarantula (1. Tarantula) tett szert.
neurok szkitha népségérl. Ez a likantrópia (a. Farkasprém, az európai, szibériai, valamint
m. farkasember), illetve kinantrópia (a. m. kutya- az amerikai prairie-farkas (canis latrans) prémes
ember), mint betegség a kés középkorig tartott bre, nagyobb mennyiségben Oroszországból, Lab-
s a középkorban érte el legmagasabb fokát, míg- radorból, a Hudson-öböl környékérl kerül keres-
nem a boszorkányperek más irányba terelték a kedelembe. Többnyire szürkésbarna, de van fe-
babonás nép figyelmét. hér, fekete és kékesszürke is. A legszebbek Labra-
Irodolom. Katona L., Szivmátra, Nyelvr 1892; Wlislockl, dorból valók. Használják
ágy elé sznyeg gyanánt,
Volksglaube u. relig. Brauch der Magyarén, MUnster 1893, 161
8 köv. 1. U. a., Quálgeister der Magyarén, Áusland 1893. évf
;
kocsira vagy szánra takaróul, leginkább azonban
.

Martin, Zar Gesch. der Tiersage im Mittelalter, Prag 1908, téli kabát és bunda bélésére.
Farkaskuvasz (Canis familiáris domesticus Farkas-Raskó-alapitvány. Farkas István pé-
luparius ven(s), Magyarország DK.-i részén, Ro- csi lakos F. címen, végrendeletüeg 2000 frtot
mániában, Moldovában, Törökország É.-i részén hagyományozott az Akadémiának oly célból, hogy
8 Dél-Oroszországban elforduló kutyafaj, melyre hirdettessék évenként pályázat egy hazafias költe-
Fitzinger szerint a következk jellemzk Ter- ményre. A díjat (100 forint) minden óv ápr. 6-án
:

metre és nagysági'a a farkashoz hasonlít, de vala- adják ki.

mivel Jkarcsúbb, feje hátulja keskenyebb s füle Farkasrépa (növ.), 1. Sisakvirág.
valamivel hosszabb és szélesebb, de szintén oly Farkasrév, kisk. Máramaros várm. sugatagi
merev és felálló. Lábai aránylag magasabbak és j.-ban, (1910) 1999 oláh lak., vasúti állomás u. p. ;

karcsúbbak. Farka bozontosabb a farkasénál s Bárdfalva, u. t. Máramarossziget.

fölfelé kunkorított. Bundája csaknem éppen oly Farkass József (farkasfalvi), réz- és acél-
rövid szr és lesimuló, mint a farkasé a test fels metsz, eleinte Pesten, utóbb Pozsonyban. 1824-
;

oldalán ordassztirke, alul a lábak bels oldalán és ben metszette Nagyvátby János arcképét, 1835.
az arcorr körül inkább fehéres. A P. harapós, nem Nyitra két látképét s más ilyféle munkát, kivált
hú, az emberhez nem ragaszkodó, a farkassal a Tud. Gyjt, számára. V. ö. Századok, 1874.
gyakran párosodik. Farkasseb (orv.), 1. Lupus.
Farkaslábf (növ.), 1. Lycoptis. Farkassötétség (hemeralopia), szembánta-
Farkaslaka, kisk. Udvarhely vm. udvarhelyi lom, lényege, hogy alkonyatkor felette meggyen-
j.-ban, (1910) 1327 magyar lak. ; postaügynökség, gül a látás, habár az ilyen szem a napvilágon
u. t. Székelyudvarhely. egészen jól lát. Úgy látszik, hogy az ilyen szem
Révai Nagy Lewikona. VII. ML 18
Farkasszem — 194 — Farkkurtltás

látóhártyája fény iránt kevésbbé érzékeny, mint állat által ingerelve,a gyengén feltámasztott aj-
a rendes retina. L. Hemeralopia. tók egyikére ugrik, s ezek lecsapódásakor a mély
Farkasszem (növ.), 1. Lycopsis. verembe esik. Az ajtók helyett a verem betakar-
Farkasszemk, gömbölyre megcsiszolt adu- ható vékony fadarabokkal is, melyekre ugyan-
lár, mely gyengén csillogó fénysávot mutat. L. csak szalmát hintenek. (L. még Farkas.) — F.,
Holdkö. erdítések eltt alkalmazott közlekedési akadály.
Farkasszöllö (növ.), 1. Paris. 0'6— 1-6 m. mély, kúpalakú verem, melynek fene-
Farkasször, a többsorú pillák népies neve, kére karót ásnak bejúgy, hogy jól kihegyezett csú-
1. Distichiasis. csa felfelé a földbl kiálljon; sakktáblaszeren
Farkastajtékkö, 1. ScJieelit ássák úgy, hogy a kihányt föld a közökön bog-
Farkastalpfü (növ.), 1. Lycopus. lyákat képezzen.
Farkastánc, 1. Magyar táncok. Farkatlanok, 1. Anura.
Farkastej (növ.), 1. Éuphorhia. Farkcsigolyák (vertebra coccygea), a gerinc-
Farkastelke, kisk. Alsó-Fehér vm. balázsfalvi oszlop végs részét alkotó csontocskák, amelyeken
j,-ban,(i9io) 893 oláh lak. u.p. és u. t. Balázsfalva. a csigolyák általános bélyegei már nehezen is-
;

Farkastorok. A kemény szájpadlás azon fejl- merhetk fel. Bvebben 1. Farkcsont.

dési rendellenessége, midn az kétoldalról nem Farkcsonkítás, 1. Farkkurtítás.
záródik teljesen és egy rövidebb-hosszabb hasadék Farkcsont fos coccygis), a gerincoszlop végs
marad meg, mely a fels fogsortól a lágy száj- része, mely az emberen 4—5 egészen sorvadt
padlás végéig terjedhet és a szájüreg ezen hasa- csontdarabkából van összetev. Az egyes farkcsi-
dékon át rendellenesen közlekedik az orrüreggel. golyák közül csak az elsn találhatók még némi
Az ébrényi élet egy bizonyos szakában ugyanis nyomai a csigolyák alkotó részeinek és pedig egy
az orrüreg nincsen elkülönítve a száj üregtl és csa k középs test (corpus), a fels izületi nyujtványo-
késbb képzdik a közös orr-száj üregben oldalról kat képvisel szarvak (coruna coccygea) s két
jöv nyúlványok által egy vízszmtesen álló válasz- oldalnyujtvány. A többi, lefelé fokozatosan kiseb-
tófal a kemény szájpadlás. A kemény szájpadlás bed borsónagyságú, vagy ennél is kisebb cson-
;

fejldését gátló zavarok képezik a F. alapokát. tocska. Az embernél embrionális korban nagyobb a
Nagyon sokszor a F.-kal együtt a fels ajak is farkcsigolyák száma s ennek megfelelen az em-
hasadt marad, ú. n. nyvlajk alakjában. F.-ban beri embriónak eleinte farka van (cauda aperta),
szenved gyermekek csak nehezen vagy egyálta- amely azonban hamarosan visszafej ldiks eltnik,
lában nem tudnak szopni, ezért rosszul táplál- betemetdik a testbe (cauda occulta). Ritka abnor-
tak, a halálozási arány ilyen gyermekek közt sok- mitás, hogy az újszülöttnek farka legyen, ha van
kal nagyobb. Sokszor szenvednek garat-gégehu- is, rendesen csak brbl és zsírból áll. A szabad
rutban, félrenyelés folytán gyakran kapnak tüd- farokkal ellátott állatoknak természetesen több
gyuladást és így id eltt pusztulnak el. Késbb farkcsigolyájuk van, de van az embernél kevesebb
— miután az orrüreg rendellenesen közlekedik a farkcsigolyájú állat is (anthropoid majmok) 3—4
szájüreggel —dünnyög orrhangon beszéhiek. farkcsigolyával.
Mindezen okoknál fogva a P.-ot sebészi úton Farkdörzsölés. Lovaknál fordul el, midn
lehetleg korán kell gyógyítani. Kisebb fokú azok farkukat kemény tárgyhoz dörzsölik, ami
F.-nál —
ha a hasadék csak a lágy szájpadlásra miatt a szrzet letöredezik, végre a farok rész-
szorítkozik —
a hasadék szóleinek felsebzése és ben, st egészben is csupasszá lesz, s a ló ú. n.
összevarrása (staphylorrhaphia) által gyógyít- patkányfarkuvá válik, ami nemcsak elcsúnyítja
hatjuk a bajt teljes F.-nál a hasadék széleiaek a lovat, hanem még annak értékébl is sokat le-
;

felsebzésén kívül a fels fogsorral párhuzamosan von. A folytonos dörgöldzés következtében a br

a csontig ejtett oldalsó metszések segélyével lebe- is meglobosodhatik. Oka e körülménynek a tisz-
nyeket képezünk, melyeket a csontos alapról tátalanság, vagy valamely brbaj. Tisztántartás-
leemelve, a középvonalban közelítünk egymáshoz sal, s esetleg egy brtasaknak a farokra való rá-
és azután összevarrjuk ket (JJranoplastica). húzása által lehet ellene védekezni.
Nagyobb hasadékok a fels fogsorra alkalmazott Farkf ü v. lófarkfü (aöv.), az Equisetum neve, 1.
obturatorokkal is zárhatók. Zsurló.
Farkasudvar (azeltt Fdkasdovorán), kisk.
: Farkháló, 1.Farkasháló.
Nyitra vm. nagytapolcsányi j.-ban, (1910) 390 tót Farkkóró Verbascum.
(növ.), 1.
és magyar lak. u. p. Feleludány, u. t. Nyitra-
; Farkkurtítás, lovakon és kutyákon szokásos
ludány. operáció a fark megrövidítése céljából. Többnyire
Farkasugrás, a tornaszereken, pl. lovon való egészséges állatokon végzik a divat kényszere
átugrások azon neme, midn a repülés pillanatá- alatt, mely a csonka farkat hátas és kocsüovakon,
ban egyik lábát oldalt nyújtja a tornász, míg a valamint bizonyos ebfajtákon szebbnek tartja,
másikat mellhez hajlítva, guggoló helyzetben mint a tennészet adta hosszú farkat. Ritkán válik
tartja. szükségessé az operáció betegségek (csontszú,
Farkasverem, 5—6 m. mély, 4 D-m. széles daganatok, fekélyesedés), a fark végének elgör-
gödör,mely a farkas fogására akkép van beren- bülése miatt vagy rossz szokások megszüntetése
dezve, hogy a közepébe egy gerendát vernek, végett. Az operáció a farknak bizonyos ponton
melyre csalogatóul egy él juhot, libát, kacsát he- való keresztülmetszésében áll, ami ers késsel v.
lyeznek el. A gödör szája felett két lefelé nyiló sokkal helyesebben külön e célra szerkesztett ers
ajtó van érzékenyen beállítva. Az ajtóra gyengén ollóval történhetik. Szabály, hogy az átvágás két
száraz szalmát hintenek. A farkas a csalogató csigolya közé essék, mert egyes csigolyák roncso-
 ;
;

Farkmlrlgry 195 Farm

lása a csonk begyógyulását késlelteti. Az átmet- hosszú, kapaszkodó, innen nevük; nyelvük hosszú
szés után célszeríi a seb felületét tüzes vassal és messzire kiölthetö. Egyetlen faj az amerikai
:

megégetni, egyrészt a vérzés csillapítása, más- F. (C. caudivolvulus Pali.) ismeretes. Törzse 43,
részt a sebnek véd pörkkel való befedése végett. farka 47, vállmagassága 17 cm. elterjedési köre
;

A kell tisztaság elhanyagolása esetén a sebnek Mexikó középs részétl Közép-Amerikán át Gu-
befertözése hosszadalmas genyedést, esetleg halá- yanába, Észak-Peruba és Braziliába nyúlik le
los vég dermedést (1. Tetanus) vonhat maga éjjeli állat az serd fáin él s hátulsó lábaival
;

után. vagy a farkával oly ügyesen kapaszkodik meg az

Farkmirigy (glandula coccygea v. helyesen ágakba, hogy fejjel lefelé is tud kúszni ; kizáró-
gl&mus coccygeum), a farkcsont végénél fekv lag gyümölccsel él ; könnyen megszelídül.
néhány mm. átmérj vörösesbarna szemecske. Farkszij, 1. Farmatring.
Felfedezje Luschka (1859) mirigynek tartotta, Farkt, a madái-test hátsó részének az a része,
késbb kimondották, hogy nem az, hanem fképen amely az emlsök farkával egyértékü csigolyák- ;

gombolyagba csavarodott erekbl áll, melyeket ból, izmokból, mirigyekbl és zsírszövetbl áll és
Krause V. a sorvadt farkesontl erek összegömbö- a kormánytollakat támasztja.
lyödött ágainak tartott. Az ú. n. chromafíin szer- Farktmirigy v. farcsikmirigy, nagy mirigy
rek felfedezése óta némely vizsgáló ezek közé a madarak farktövében, amely olajszer (a búbos
próbálta sorolni ket, de a közfelfogás ma is érgo- bankánál igen kellemetlen szagú) váladékot szol-
molyagnak tekinti, amelyben chromafíin jelleget gáltat, amely a tollazat beolajozására való. A P.
mutató sejtek csak elvétve fordulnak el. különösen a vizimadarakban igen jelentékeny.
Far kos kétéltek (ürodela, Caudata, *iiat), Farlábuak (Pygopodes, ürinatores). Régeb-
a Kétéltek (Ampkibia) osztályának egyik rendje. ben e néven egyesítették a búvár- és pingvin-
Az idetartozó kétéltüokre jellemz hosszúra nyúlt alakú madarakat (Colymbiformes, Spheniscifor-
testük, rövid lábaik és hosszú, egész életen át meg- mes), st még az alkaféléket (Alcidae) is ide so-
maradó farkuk. Bordáik vannak, ezek azonban rozták, melyek megegyeznek abban, hogy szár-
oly kicsmyek, hogy a szegycsontot nem érik el. nyuk igen rövid, vagy durványos, amiért is re-
A szegycsont különben maga is kicsi, sokszor meg pül tehetségük korlátolt vagy teljesen hiány-
éppenséggel hiányzik. Dobhártyájuk, dobüregük zik. Lábaik rendesen a test hátulsó részén van-
és Eustach-féle járatuk nincsen hangszalagjaik nak, azért állásuk a szárazon függélyes. L. Fin-
;

sincsenek. Az ismert fajok száma 130. melyeknek gvinfélék és Vöcsökfélék.

majdnem valamennyije az óvilág és Észak-Ame- Farleigh Castle (ejtsd: farii keszti), várrom So-
rika É.-i részében él, csak kivételesen és elszige- merset angol countyban, Bath közelében.
telten találimk néhány fajt a D.-en fekv trópusi Farley (ejtsd: fárii), James Leivis, angol író,
vidékeken. Afrikában és Ausztráliában egyáltalán szül. Dublinban 1823 szept. 9., megh. Londonban
nem élnek F. A legtöbb faj egész életén át víz- 1885 nov. 12. 1856 ban az Ottomán Bankbeiruti
ben él. A szárazföldön élk a sötét, nedves helye- fiókjának els számvevje, 1860. a konstanti-
ket szeretik. Férgekkel, rovarokkal, lágytestüek- nápolyi török állambank fszámvevje lett. 1870-
kel táplálkoznak, olykor megtámadják gyengébb ben a szultán bristoli konzulnak nevezte ki, de az
fajtársaikat is a nagyobb fajok pedig az apróbb 1875-iki boszniai felkelés után Törökország ellen
;

halakat is pusztítják. Legismertebb képviselik a fordult.Mvei közül említhet: Two years in Syria
Szalamandra-félék (1. o.), a Gték (1. o.), az axolotl (1858) The resources of Turkey (1862) Tm-key,
; ;

(1. 0.), a Halszalamandra-félék (1. o.), a hová az its rise,progress and present condition (1866); Mo-
otromba test, 87—120 cm. hosszú óriás szala- dem Turkey (1872) Turks and christians, a solu-
;

mandra (Megcdobatrachus maximus Schleg.), a tion of the eastem question (2. kiad. 1876) ; Dec-
76—90 cm. hosázú ángolnaszalamandra (Am- line of Turkey (2. kiad. 1875, ném. Berlin 1875).
pkiwna means Garden) ós a 48—55 cm. hosszú Farlow, William Gilson, botanikus, szül.
amerikai szalamandra (Oryptobranchus allegha- 1844 dec. 17. Bostonban, De Bary tanítványa,
niensis Daud.) tartozik, továbbá a P. közé sorol- a kriptogámok egyik elsrangú kutatója, amely
ják a proteuszt (1. o.) és a sziréngtét (1. o.). tanszaknak 1874, rendkívüli, 1879. rendes ta-
Farkos repülkatyák (Xantharpyia, áiiat), a nára lett a Harvard-egyetemen. Munkái Index :

nagy denevérek (Megachiroptera) alrendjébe tar- fungi (1875); The black knot(1876) The gymno- ;

tozó Eepülkutyák (Pteropodidae) egyik neme. sporangia or cedar apples of the U. S. (1880); Ma-
Afrika BK.-i és a Szaharától D.-re es vidékein, ríné algae of New England (1881) Bibliographi-
;

Madagaszkár szigeten. El- és Dói-Ázsiában, a cal index of North American fungi (I. Washing-
maláji szigetvilágon, Új-Guineában s a Bismarck- ton 1905).
és Salamon-szigeteken élnek. Eddig 10 fajuk isme- Farm (angolszász feorm, franc, fenne, közép-
retes. Legközönségesebbek a szalmasárga repül- kori latin firma), eredetileg a. m. lakoma, azt^
kutya (Xantharpyia straminea E. Qeoffr.), a ní- élelmiszer, innen az élelmiszer helyett fizetett bér-
lusi repülkutya (Xantharpyia aegyptiaca B. let, majd haszonbérbirtok, továbbá általában gaz-
Qeoffr.) és az örvös repülkutya (Xantharpyia daság. F.-rendszer különös birtokkezelési mód
coliaris niig.). ellentéte a falurendszemek s egyértehnü a tanyor
Farkpöröly, 1. Kalapács. rendszerrel. Azonkívül a birtokbérletnek azon
Farksodró (Cercoleptes, állat), a Mosómedve- neme, melynél nagyobb birtokok nem egész-
félék (Procyonidae) egyik neme. Macskanagy- ben, hanem majoronként adatnak ki bérbe s egy-
ságú, széles és gömbölyded fej állatok; fülük rö- egy bérl csak egy majort bérelhet s bérle-
vid, törzsük karcsú, végtagjaik rövidek, farkuk tét személyesen kezelni tartozik. V. ö. Magyar

ir
 :

Farmakodinamika — 196 Farnese

farmrendszer (Budapest 1893, a fóldmivelésügyi vasúti megálló, postaügynökség, u. t. Tápiószele.

m. k. minisztérium kiadványa). Farmer a. m. L. még Egerfarmos.
gazdálkodó. J^armw^ a. m. gazdasági üzem. Eigh Farm-rendszer. 1. Farm.
farming a. m. belterjes gazd. üzem. Home F. a. m. Famad, nagyközség Esztergom vmegye párká-
saját kezelésben való gazdálkodás. Dry F. a. m. nyi j.-ban, (1910) 2082 magyar lak., postahivatal,
száraz éghajlat alatt való gazdálkodás, tulajdon- u. t. Nagysalló.
képen az itt folytatott talajmlvelés. L. Campbell- Famas, kisk. Kolozs vm. bánfíyhunyadi j.-ban,
féle talajmívelés. (1910) 452 oláh és magyar lak., u.p. Bánffyhunyad,
Farmakodinamika, 1. Gyógyszerhatástan. u. t. Sztána.
Farmakognózia, 1. Gyógyszerisme. Famborough (ejtsd: —boro), város Southampton

Farmakokatagrafologia, 1. Ars formulánál. angol countyban, (1911) 14,202 lak., nagy eperül-
Farmakolit (ásv.), egyhajlásu rendszerben, ren- tetvényekkel, Eugéniának, a franciák egykori csá-
desen finom rostok-, haj- v. talakú kristályok- szárnéjának lakóhelye. Az itt épített mauzóleum-
ban terem néha vaskos vagy cseppk alakban.
; ban nyugosznak III. Napóleonnak és fiának ham-
Kémiai összetételére nézve víztartalmú hidroar- vai. Közelében van Sandhurst katonai akadémia.
zenát HCaAsO^ -f- 2ELjO. Jól hasad, vékony le-
: Farnbühl, fürd és klimatikus gyógyhely Lu-
mezekben hajlékony. Fehér, néha vöröses (Co v. zern svájci kantonban, 704 m. magasban 300 ;

Ni által festve). Arzénérceken mint kivirágzás év óta ismeretes nátrium- és vastartalmú vizét
ismeretes. Nálunk Dobsinán található. fképen vérszegénység ellen használják.
Farmakológia, 1. Gyógyszertan. Farne Isles, vagy Fem Isles, Farne-szigetek,
Farmakon (gör., pharmakon, «pap[jiaxov), gyógy- 17 kisebb-nagyobb szigetbl álló csoport Nagy-
szert, mérget is jelent. A ^apjxaxov =
fú szóból Britannia K.-i partján Durham countyval szem-
ered. ben. A szigetcsoporton hadi kiköt s közelében 2
Farmakosziderit (kockaérc), ásvány, szabá- világító torony van.
lyos rendszerben, rendesen kocka v. romb-tizen- Farnese, olasz fejedelmi család, mely uovét az
kettös alakban kristályosodik; rendesen apró kris- Orvieto mellett fekv F. község és várkastélytól
tálycsoportokban, néha vaskosan. Kémiai össze- kapta. A család hatalmát Alessandro F., mint
tételére nézve víztartalmú vashidroarzenát pápa iJ/. Pál (1534-49) alapította meg, ki 1545.
2PeA80^. Fe(0H)3 -j- öH^O természetes fiát, Pietro Luigit Panna és Piacenza
Gyémánt- és zsirfényü. Olajzöld, sárgásbarna. Át- hercegének nevezte ki. Pietro ugyan 1547. össze-
tetsz. Réztelérekben vagy vaspát-telepekben más esküvésnek esett áldozatul és Piacenzát Ferrante
ásványok társaságában fordul el. Nálunk Újbá- Gonzaga foglalta el, de fia Ottavio (szül. 1520.,
nyán, andezit konglomerátban és Homokhegyen megh. 1586.) újból visszaszerezte a két hercegsé-
Beszterczebánya mellett. get s nül vévén Margitot, V. Károly császár ter-
Farmakoterápia, a gyógyszerekkel való gyó- mészetes leányát, uralmát megszilárdította. Fia
gyítást, illetve a betegségeknek gyógyszerekkel Alessandro (szül. 1545., megh. 1592.) jeles had-
való kezelését jelenti. Egyszersmind az ezt rend- vezér és diplomata volt. ö lett Don Jüan halála
szerbe foglaló tudomány neve. után, 1678. Németalföld helytartója s fényes gy-
Farmann, Henri, szül. 1873., Parisban letele- zelmeivel és ügyes alkudozásaival a D.-i tarto-
pedett angol szülktl. Elször Maurice testvéré- mányokat megtartotta a spanyol uralom alatt.
vel egjóitt kerékpár-versenyeken tnt fel, késbb 1588-ban volt kiszemelve az Angliába tör spa-
automobil-versenyeken nyert több díjat, majd az nyol had vezérének, de az Armada pusztulása
aviatika legels úttöri közé küzdötte fel magát. után ez a terv meghiúsult. Utoljára Franciaor-
1908 jan. 13. a Voisin testvérek gyárában, utasí- szágban harcolt IV. Henrik ellen, mint a kat.
tásai szerint készült és nevérl elnevezett két fe- liga szövetségese. Pia, Manitccio (szül. 1569.,
del gépével megnyerte a Deutsch de la Meurth megh. 1622.) kegyetlen zsarnok volt. Utódai je-
és Archdeakon által 1 kilométer körrepülésre kit- lentéktelen fejedelmek voltak. A család utolsó
zött 50,000 frank díjat. Ugyanazon óv július 6-án férfi sarja Antonio volt, kinek 1731. bekövetke-
nyerte el az Armengatid-íéle, francia lakosok szá- zett halála után Parma ni ágon a spanyol Bour-
mára 15 percnyi repülésre kitzött 10,000 frank bon házra szállott. V. ö. Terrier-Santans, Cam-
versenydíjat 20 perces repüléssel. Október 30-án pagnes d'Alexandre P. (Paris 1888). — A F.-
Boiu^-höl Reims-bQ (27 kilóm.) repült és a követ- palotát, Róma legszebb palotáinak egyikét, III. Pál
kez (1909) évben (4 óra 17' 35" alatt megtett kezdte építtetni még pápasága eltt (1. alább Ffir-
234,214 méter úttal) a Michelin-díjat nyerte el. nese, Palazzo). A F.-kerteket is a Palatínus E.-i
Farmaszon, így nevezik a törökök az isten- oldalán III. Pál alapította. III. Napóleon, késbb
tagadót, hitetlent, tov. a szabadkmvest. Maga az olasz kormány itt ásatásokat rendezett, me-
a szó a francia franc-magon-nak az elferdítése. lyek az els császárok (Tiberius, Caligula) palo-
Farmatring (farkszíj), a lószerszámnak a fark táinak romjait tárták fel.
alá helyezett része, mely a szerszám hátrószét Farnese, Palazzo, Róma leghíresebb palotái-
helyzetében megtar^a. nak egyike. F. Alessandro bíboros (utóbb ül. Pál
Farmer (ang.) a. m. gazda, bérl. pápa) megbízásából Antonio da Sangallo kezdte
Farmirigy (áUat), kicsiny, páratlan mirigy az meg építését (1530), melyet utóbb Michelangelo
emlsök farcsontja táján, jelentsége homályos. folytatott és építette az udvart övez oszlopos
Az emberben kb. 2—5-5 mm. nagyságú. folyosót, valamint a palota híres, hatahnas fpár-
Farmos, nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun kányát. Michelangelo halála után Giacomo deUa
vmegye nagykátai j.-ban, (1910) 2369 magyar lak., Porta építette ki a Tiberis felé néz homlokzatot.
 ;
:

Parnesei bika 197 — Pftr-öer

Blsö emeleti nagy termét (Galleria F.) Caracci Farontó pille, 1. Faragó lepkék.
Amiibale festette ki segédeivel. Ma a francia nagy- Faros, a ladik farán álló kormányos. F.-bárka
követség palotája. V. ö. Meüer, A római Palazzo a kecés halász ladikja után kötött s a halaknak
P. párkányának történetéhez (Mvészet, 1908, élve való eltartására szolgáló kis bárka. F.-legény
194. 1.). annak a dereglyének a kormányosa, amelyen a
Famesei bika, 1. ApoUonios, Dirke és Görög gyalom van.
szobrászat. Farost (növ.), libriform v. háncsalakú fasejtek,
Farnesei Herakles, 1. Görög szobrászat. megnyúlt prosenchimás, vastagfalú faelemek,
Farnesina, Villa, úrilak Rómában a Traste- amelyeknek a falában ferdén álló hasltékszerü
verében. Chigi Agostino gazdag keresked szá- gödörkék vannak, tartalmuk leveg, esetleg össze-
mára Peruzzi Baldassare v. Rafael építette a ne- zsugorodott plazma. Ezek képezik a fatestnek
mes egyszerség épületet (1509). Nevét Farnese tisztán a mechanikai elemeit, 1. még Fa.
Alessandro bíborostól nyerte, ki 1680. a villa bir- Fárosz (gör. Pharos), az ó-korban sziget Ale-
tokosa lett. Hímevét a belsejét díszít festmé- xandria mellett Egyiptomban a várossal mgát
;

nyeknek köszönheti. A földszinti nagy termet kötötte össze Ptolemaios Philadelphos uralkodása
;

Ámor és Psyche történetét ábrázoló freskósorozat óta benne állott az a híres világító torony, mely
díszíti, melyet Rafael festett segédei közremkö- az ó- világ hét csodájához tartozott. Innen ment
désével. A mellékteremben van Galatea diadalá- át aztán a P. elnevezés a világító torony általá-
nak falképe, ugyancsak Rafaeltl, az emeleten nos megjelölésére. V. ö. H. Thiersch, Pharos, An-
Sodoma híres freskója Nagy Sándor és Roxane tiké, Islam, Occident (Leipzig 1909).
:

menyegzje. Farózsa (növ.), a trópusi Amerikában honos

Famham (ejtsd farnemm), város Sui-rey angol Psidium Guajava nev fának az ágain képzd
:

countyban, (i9ii) 7365 lak., híres komlótermelés- sajátságos, többé-kevésbé tölcséres alakú, levél-
sel. Közelében van a régi Waverley apátság. szerüen saUangos, 10—15 cm. átmérj szövot-
Far niente (ol.) a. m. semmittevés. Dolcefar
niente (ol., ejtsd.- doicse— ), édes semmittevés.
Famworth(€ütsd: famvorth), város Lancaster an-
gol countyban, (i9ii) 28,142 lak., jelentékeny
pamutiparral, vasmüvekkel és papírgyártással.
Faro (ol.), eredetileg a. m. vüágító torony.
Faro, 1. kis hegylánc Lugo, Pontevedra és
Orense spanyol tartományok határán, a Min ós
ülla völgye közt legmagasabb csúcsa 1156 m.
;
—
2. A Binue baloldali nieUékfolyója Adamauában
Ngaunderétl É-ra a Labul-hegyen ered, É-nak
folyik, Ny. felöl fölveszi a Majobelit és lola váro-
sától K.-re sebes árral 250 m. szélességgel tor-
kollik.— 3. F. (a régiek Ffomontorium Pelo-
ruma) hegyfok Szicília ÉK.-i végében, a Messinai-
szoros bejáratánál, most Capo Peloro. Ettl vet-
ték a sziget ÉK.-i részén lev hegyek nevüket
Monti Peloritani. Tetején világítótorony, antik
templom és kis helység áll. Farzsa.
4. F., város, Algarve tartomány és kat. püspök
székhelye Portugáliában, az Atlanti-óceán part- sarjadékok, melyek az ágakon élsköd Loranthus-
ján a Caldelrao-hegyek lábánál, (i9oo) 11,835 lak., féle növények nyomában keletkeznek (1. az ábrát).
kötélgyártással, tengeri sófözéssel. A tenger felöl Mint érdekes alakú kuriózumok, Mexikóból és
citadella védi. A szelek ellen jól védett kikötje Közép-Amerikából (Rose de Palo, Rose de Madera
sekély és a tenger áradásakor is csak legfölebb neveken) gyakran kerülnek Európába.
5 m. A parti hajózás mindamellett igen élénk f-
; Farö, sziget, 1. Fair Island.
képen déligyümölcsöket, olaj at és halakat exportál. Faröelit (fcv.), sugaras-rostos gömbök, amelyek
A város barátságos külsej legszebb tere a Pra^a teljesen azonosak a thomsonittal. Lelhelyei a
;

da Rainha, legszebb épiüeto a székesegyháza. Faröer-szigetek és Antrim.

Fáió, kártyajáték, 1. Fáraó. Fár-öer (juh-szigetek), háromszögalaku, a dá-
Farolás (ném. deinsen, ol. rinculare, franc. nok birtokaihoz tartozó szigetcsoport az Atlanti-
dUer, ang. togo astern), a hajónak azon mozgása, óceán É.-i részében,335 km.-nyire Skócia É.-i végé-
midn az a gépnek megfelel forgása v. a szembe- tl. A szigetek száma 22, amelyek közül 5 lakaté
:

hordó (hátrafelé duzzasztott) vitorlák következté- lan a legnagyobb a Strömö (50 km. hosszú), 650
;

ben nem elre — homlokélónek irányában, hanem m. magas Skölinsfleld nev hegycsúccsal. A P.-t
hátrafelé megyén, vagyis farol. A hajónak farol- minden oldalon több mint 100 m. mély tenger kör-
tatása sok esetben szükséges valamely manver- nyékezi. A F. szigetek földje mindenütt hegyes és
nek keresztülvitelére, azonban többé-kevésbbé a dombos. A vulkáni eredet, többnyire bazalt szik-
hajónak kormánykészülékeire kártékony is. P. a lák, amelyeket csak vékony humuszréteg takar,
neve a kocsi s a szán oldalcsnszamlásának is a gyeppel és bozóttal vannak födve. Mivel a F.-t a
fagyos, havas úton. Mexikói-öböl áramlata egészen körülfolyja, éghaj-
Farongálás, 1. Erdei kihágások. latuk rendkívül egyenletes és a mérsékelt égöv
 ;

Farquhar — 198 — Farrukhabad

alatt alig találni helyet, amelyen a téli hideg és (1861) a szecesszionisták (foderalisták) miadent
a nyári meleg közt olyan csekély (alig 7") volna elkövettek, hogy a maguk részére megnyerjék.
a különbség, mint itt. Az éghajlat általában mér- F. azonban h
maradt Lincoln zászlajához, kinek
sékelt, A viharok, különösen a Ny.-i ers szelek megbízásából 1862. az Unió hajóhadával a déli
gyakoriak. Fa a szigeteken sehol sincs a búza
; államok partvidékeit ostromzár alá fogta, majd
ritkán érik meg, de a rozs, árpa és a hüvelyesek pedig a Mississippi torkolatánál emelt erdök
igen jól megteremnek. dacára e folyóba hatolt. Miután a foderalisták
A lakosok ffoglalkozása az állattenyésztés, ha- hajóhadát 1862 ápr. 24. tönkre tette, a New
lászat és vadászat. A sziklás partokon ezerszámra Orleanst védelmez ágyukat elhallgattatta és ez-
tanyázó vadludak tolla a P. lakosaágnak legjöve- által lehetségessé tette, hogy szárazföldön is os-
delmezbb kereskedelmi cikke. A lakosok, akiknek trom alá foghassák a várost, mely nemsokára
száma(i9ii) 18,000, majdnem kizárólag norvég ere- megadta magát. Aztán Vicksburg ellen intézett
detek, ers, izmos, komoly és szigorú külsejek támadást. 1862-ben eUentengemaggyá nevezték
és nagyon vendégszeretk; nyelvjárásuk a fá- ki. 1864 aug. 5. vakmeren 9 facsavargzössel,
riska, de a hivatalos nyelv a dán. Az egyedüli 10 ágyunaszáddal s 8 páncélos hajóval össze- —
jelentékenyebb ipar a durva posztó szövése. A sen 231 ágyúval és 4000 emberrel —
az erdök
suderöi gazdag széntelepeket 1777 óta ismerik, és torpedók heves tüze dacára a mobile-i kikötbe
de csak újabban mvelik. A F. hat járásra van- hatolt, mely hstettéért 1864. altengernaggyá,
nak felosztva ezek Strömö, Norderö, Osterö,
; : 1866., pedig tengernaggyá nevezték ki s az Egye-
Waagö, Sandö és Suderö. 1854 óta a szigetek- sült-Államok tengeri haderejének élére állították.
nek megvan a saját törvényhozásuk és közigaz- 1867-ben tekintélyes hajóraj élén Európa legjelen-
gatásuk. A törvényhozó testület 18 választott tékenyebb kikötit látogatta meg és mindenütt
tagból áll ezenkívül egy követet is küldenek Ko-
; lelkesedéssel fogadták. A kongresszus Washing-
penhágába. Az egyedüli, egyszersmind fváros tonban szobrot áUított emlékének. V. ö. Loyal
Thorshavn, Strömö DK.-i partján néhány száz F., Life and letters of D. G. P. (New York 1880)
faházzal, (i9ii) 2097 lak., csinos templommal, Mahan A. P., Admiral F. (London 1893) Reményi ;

nyilvános könyvtárral, kórházzal, középiskolával. Antal, New Orleans bevétele (Budapesti Szemle
A F.-t a norvégek a IX. sz.-ban fedezték föl. 1893).
Farquhar (ejtsd: fárkör vagy fárkvör), George, an- Farrar, 1. Frederick William, angol teológus,
gol vígjátékíró, szül. Londonderryben, Mandban, szül. 1831 aug. 5. Bombayban; Londonban és
1678., megh. 1707. Tanulmányait a dublini Tri- Cambridgeben elvégezvén tanulmányait, 1857.
nity Collegeben végezte, azután színész, majd anglikán pap, majd a harrowi Marlborough-koUé-
színmíró lett és végre mint hadnagy a had- giumban tanító, igazgató, 1878. udvari káplán,
seregbe lépett, de anyagi gondjai miatt rangját 1876. a Szent Margit templom fpapja, 1883. west-
akkori szokás szerint eladta. 1699-ben adta ki minsteri fdékán, 1895. canterburyi esperes lett.
els vígjátékát Lve and a Bottle címen, amely- Számos iratai közül nevezetesebbek: Life of
nek nagy sikere volt. 1700-ban jelent meg a Con- Christ (1874, több kiadásban) Life and work of
;

stant Couple, ezt is oly kedvezen fogadták, hogy St. Paul (1879, két köt., utoljára 1898) The early
;

megírta folytatását Sir Harry Wildair címen. days of Christiannity (1882, két köt.) History of
;

Egyéb mvei: The Inconstant (1702) The Twin

; interpretation (1886); Lives of the Pathers(1888,
Rivals (1702); The Stage Coach (1704); The két köt.); The life of Christ as represetend in
Recruiting Ofílcer (1706) The Beaux' Stratagem
; art (1894) The book of Dániel (1895) The Bible,
; ;

(1707). Mveiben elég színpadi hatás érvényesül, its meaning and supremacy (1897, második kiad.
de a jellemzésben nem elég következetes és si- 1901); True religion (1899); Life of lives, further
kamlósságával gyakran vét a jó izlés ellen. Víg- studles in the life of Christ (1900). P. Angolország-
játékain kívül verseket, essayket is írt s mvei ban a mértékletességi mozgalom egyik elharcosa.
«Works» címen összegyjtve 10 kiadást értek. 2. F., Geraldine, énekesn, szül. az észak-
Legújabban A. C. Ewald adta ki 1892. amerikai Melroseban (Massachusetts államban).
Farquharson, Joseph, angol tájfest, szül. Tanult Bostonban, Parisban, Berlinbon (Lehmann
Skóciában 1847. Az edinburghi akadémián, majd Lillitl), itt 1901. a kir. opera tagja lett, s csak-
Parisban Carolus Duran mtermében tanult. Si- hamar Amerika és Európa els dalszínházaiban
kerültebb képei közé tartoznak A csodaország,
: énekelte a magas- és mezzoszoprán cifju drámai
Gyermekek az erdben, Szomorú téli nap, Ván- hsnket)).
dorló szegény család, Szüret Kentben, Egyiptomi Farrére, Glaude, francia író, 1. Bargone.
juhnyáj, Egyiptomi vásár stb. Farre- Waldeyer-íéle vonal, a ni medencében
Farquhar-szigetek, az angolok birtokában a széles méhszalagon látható fehéres vonal azon
lev kis szigetcsoport az Indiai-óceánban, a d. sz. a helyen, ahol a hashártya egyréteg lapos hámja
10° és 11° közt. A legnagyobb Joao de Nova, (endothel) a széles méhszalagon felfüggesztett
néhány száz lak. petefészekegyréteg közhámjával (epithelium
Farragut (ejtsd: {enegöt), Dávid Glasgow, észak- germinativum) találkozik.
amerikai tengernagy, szül. CampbeÚ's Station- Farrukhabad (Farukhahad) 1. disztriktus a
,

ban (Tennesseeben) 1801 júl. 5., megh. Forts- brit BNy.-i tartományok Ágra divíziójában, 4452
mouthban (New Harapshire) 1870 aug. 14. Már km 2 858,687 lak. Indigó, cukornád és
területtel,
mint 9 éves gyermek lépett tengerészeti szolgá- burgonya a ftermékek. — 2. F., az ugyanily nev
latba 1814. pedig részt vett az angolok eUen vi-
; disztriktus fvárosa a Gangesz és Ramganga
selt haí^áratban. A polgárháború kitörésekor összefolyásánál, (1901) 62,878 lak., gabona- és
Farrukhl — 199 — Parzangr

gyapotkereskedés. Vasút. Vele összeköttetésben Farsz, perzsa tartomány, 1. Farzisztán.

áll Fatlgarh (1. c). Farszák, 1. Farkasháló.
Farrukhi, Abul haszan Ali, Mahmud szultán Farszalosz v. Fersala (törökül korábban Gsa-
egyik nevesebb udvari költje. Unszurinak, a köl- daldzsa), Larissza görög nomosz egyik eparchiá-
tök akkori királyának tanítványa az 6 közben-
; jának fhelye, Larisszától D.-re. Görög érsekség
járása folytán jutott be az udvarhoz Pirduszi. székhelye, kb. 1500 lak. Vasúti állomás. Mellette
Szeisztánból származott és 1037. halt meg. Ver- 117 m. magaslaton a régi P. akropoliszának rom-
seit a nagy arab költ Mutanabbihoz szeretik ha- jai. A várostól ÉNy.-ra van az a hímeves mez,
sonlítani tiszteli. Divánjának kézirata az Bast hol Caesar és Pompejus Kr. e. 48 aug. 9. meg-
India House könyvtárában található Londonban. mérkztek.
Egyes versei a perzsa költi szemelvények (tez- Fajrszan-szigetek, kis szigetcsoport a Vörös-
kereh) mutatványai közt gyakran elfordulnak. tengerben, 49 km.-nyire Arábia partjától, Dzsizán-
F. írta az els perzsa munkát a versírásról. nal szemben. Két nagyobb (Farszan-Kebír és Par-
Farrüh, szarvasmarhák rühösségének egyik szan-Szogir), mintegy 12 kisebb szigetbl és va-
alakja, melynél a betegség székhelye a farok lami száz sziklazátonyból áll, amelynek lakói
töve és ennek közvetetlen környezete, honnan gyöngy- és korallhalászattal foglalkoznak.
azonban a bántalom a hátra, st a törzs egyéb ré- Farszi v. fáriszi a. m. perzsa, perzsiai. így
szeire, a nyakra és a combok bels felületére is nevezik a törökök a perzsákat, az ádzsem szón
átterjedhet. Okozója a Dermatopkagus hovis, kívül, mely szintén használatos, pl, Adzsemisztán
ritkábban a Dermatocoptes communis. Kezelését a. m. Perzsia.
illetleg 1. Rühösség. FartUng (ejtsd: fardzing), angol váltópénz \ =
Farsang (neve a német /a*ew, fasdn a. m. me- penny, 1860-ig rézbl készült, azóta bronzból ve-
sélni, pajkosságot zni, szóból ered), a vígság azon rik. Értéke 2-5 flUér.
idszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt meg- Farthingdeal (ejtsd: fardzingdíi, máskép /ar<2e2
elzi. A F.-ot rendesen az ú. n. epifania-ünneptl, vagy farundel), angol földmérték \ acre = =
azaz jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják; 101 169 ár.
Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyol- Fart, a csíptl vízszintesen hátrafelé ter-
országban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kez- jed izomtömeg. Leveshúsnak kitn, mert nem
ddik a F. Rómában csakis a hamvazó szerdát
; száraz.
megelz 11 napot mondják F.-nak illetve kar- Fartke (ném. Achtersteven, ol. drittodi poppá,
neval-nak (az olasz carne-vale a. m. hús, isten
: franc, étambot, ang, stern-post), az a fahajókon
veled I szólamból származottnak tartották, de fából, vashajókon többnyire öntött acélból készült
valószínbb, hogy az ez ünnepeken felvonuló dísz- függélyes, gerendaszer alkatrész, mely mint a
kocsik után, melyek legtöbbször tengeri hajót áb- hajótestnek leghátulsó lényeges része, a hajó
rázoltak = carrus navalis, keletkezett az elneve- gerincétképez tvel és az orrtkével együtt
zés). Sok helyen a hamvazó szerdát megelz azon ers keretet alkotja, melybe a hajóhüvely
héten tartják a voltakópeni F.-ot, mely minálunk palánkjai, illetve lemezei beleillesztetnek. Vitor-
húshagyó kedden éri el befejez tetpontját. lás hajókon és kétcsavaros gzösökön a P. tartja
A F. hazája Olaszország, ahol ez a régi római a kormányrúd at. Egy csavaros csavargözösökön
Satumalia- ünnepekbl származott, melyeket a a P. után még a kormánytöke jön és a két tke
keresztény egyház nem bírt a nép tudatából el- között forog a csavar. —
F., a. halászladik hátul-
enyésztetni s ennélfogva kényszerítve volt ezen ját alkotó az az ers fa, amelyikhez az oldalakat
régi pogánykorbeli ünnepekre keresztény színe- és a fenekot ersítik.
zetet ruházni. Még nemrég az olasz, különösen a Farukhabad, 1. Farrrukíiabad.
velencei F. vagy karnevál utolsó hete volt a leg- Farundel, földmértek, l. Farthingdeal.
híresebb ilyen népünnepek egyike; a római F. Fa rühe (növ.), Fahimlö.
l.

pedig lóversenyeirl (Corso) volt híres. Parisban Farvel-fok, Grönland legdélibb foka az Egger-
a hoeufgras-i (kövér ökör) álarcosok vezetik kö- szigeten ; É. sz. 590 49' Ny. h. 43o 53'.
;

rül a városban s ezzel fejezik be a P. ünnepét. Farvitorla (ném. Besahn, ol. randa, franc, bri-
Spanyolországban, különösen Madridban, Sevillá- gantine, ang. spanker, driver), a hajó- vagy
ban és Cadizban rendkívüli fényes álarcos fel- csónaknak leghátul lev vitorlája, mely a kereszt-
vonulások divatoznak. A Németországban is vagy tat-ágra öltve, a farfa segélyével feszítte-
divatozó álarcos felvonulásokról és az ezekkel tik ki, és legkivált arra szolgál, hogy az élben
összekötött pajkosságokról elnevezték a húshagyó vitorlázó hajót a szélhez hajtsa vagy a szól mel-
keddet bolondok keddjének (Narrenfest). A német lett tartsa.
reformátorok majdnem végkép elnyomták e nép- Far- West (ang., ejtsd : fár-uesit) a. m. messze
ünnepeket s csak a múlt század elején kezdték nyugat; az északaraerikai Egyesült-Államok nyu-
egyes német városok újra feléleszteni, pl. Mün- gati tartományait hívják így.
chen, Aachen s fkép Düsseldorf. V. ö. Reinsberg- Farzak, keleti útmértók, l. Farzang.
Düringsfeld, Das festliche Jahr (Ijeipzig 1863). Farzalosz, 1. Farszalosz.
Farsangi fánk, 1. Fánk. Farzang (farzak), régi útmérték. 1874-ig Tö-
Farsley (íjtsd: farszii), város Jorkshire angol rökországban 5 km., Perzsiában pedig 6*72 km.
•ountyban, (i9ii) 5996 lak. Kereskedelme élénk. volt hivatalos értéke, de a valóságban igen kü-
Farsut, város Kenneh felsegyiptomi tarto- lönböz hosszúságot jelentett. A perzsák, föní-
mányban, a Nílus balpartján, (i907) 10,250 lak., ciaiak si P.-ja az ókorban 10,000 egyiptomi ki-
élénk kereskedéssel és egy cukorgyárral. rályi rföt =
525 km.-t jelentett.
 ;

Farzlsztán 200 — Fascia

Farzisztán ^iTatr^^r), tartomány Perzsia DNy.-i Fasajtolás, 1. Sajtolás.

részében a Perzsa-öböl partján, ÉNy.-on Khuzisz- Fás alma (növ.), a vadalma apró, fanyar, ke-
tán, B.-on Irak-Adzsmi, K.-en és DK.-en Kirman ménycsutkáju gyümölcse.
határolják. Felülete. A tenger mellett alacsony és Fasana, falu Pola istriai kerületi kapitányság-
homokos a vidék, ez Germszir v. Dezsisztán (Des- ban, az Adriai-tenger partján, a róla elnevezett
tisztán). Itt a termés az eszésektl függ, melyek F.-i csatorna mellett, 4 km.-nyire Dignanótól,
gyakran kimaradnak. E mögött következik a «szo- (1910) kb. 1206 lak. Biztos kikötjét a Brioni-szi-
rosok országa» Tengzir v. Tengisztán hosszú mész- getek védik, amelyek a velencei paloták építésé-
vonulatokkal, majd ezután a perzsa felföld Szer-
: hez egykor a legtöbb márványt szolgáltatták.
had V. Szerdzir. A Busirtól Yezdig vont vonalon a Fasano, város Bari olasz tartományban, az
következ magasságokat találni Siraz 1300, Ke-
: Adriai-tenger közelében, vasút mellett, (i9oi)
nare (PersepoUs) 1500, Mesedi-Murgab 2000, Deb- 16,848 lak., szöll- és olajfatermesztéssel. Mellette
bid 2500 és Yezd 1200 m., amibl látszik, hogy vannak Egiiaiia romjai, amelyek közt számos ré-
P. a Perzsa-öblöt s az Iráni fensíkot elválasztó giséget találnak.
hegyes vidéket foglalja magában. A jól öntözött Fasav, 1. Faecet.
tartományban két nagyobb tó is van, a Deriah- Fasces (lat.), a régi rómaiaknál a hivatalos
i-Niriz vagy Bakhtegan, amelybe a Bende- hatalomnak jelvénye, veres szijjak által össze-
mir folyó szakad és a Mahluiah. A parti folyók tartott szil- vagy nyir-vesszköteg, közepébl ki-
közt a legnagyobb a Presztaf és a Szefld-rud. Az nyúló bárddal. A F.-t vivket liktoroknak nevez-
alacsony részeken a meleg igen nagy és az ég- ték. A király eltt 12 liktor ment F.-ekkel, s ezt a
hajlat egészségtelen, a magasabb részeken a nyár számot a konzulok is megtartották. A köztársa-
aránylag nem meleg, a tél igen hideg, a tavasz és ság a bárdot eltávolította, melyet azontúl csak a
sz nagyon kellemes. A föld termékeny, a perzsa diktátornak volt szabad használnia. A diktátort
és arab költk a Sabbevan völgy ét földi paradicsom- 24, a prokonzulokat a tartományokban 12, a pré-
nak írják le. A íötermékek a rizs, déligyümölcsök, tort 6 F. illette. Gyztes hadvezérek s a császá-
datolya, szöUö, olajfa, pamut és a jóságáról híres rok eltt borostyánnal koszorúzott P.-t vittek. A
dohány, azonkívül a kosenUl és a rózsa. A lakos- császárok idejében a F.-eket megaranyozták.
ság, amelynek számát megközelítleg is alig is- Fasch, több német zeneszerz neve. í. Jo-
merik, városi és hegyi-pásztori osztályra oszlik, hann FViedrich, szül. Weünar mellett Buttel-
mindkett a kurd luri törzshöz tartozik és két stadtben 1688 ápr. 15.,megh. Zerbstben 1758 dec.
nagy ágra oszlik a mamazoni és kugelu ágra
: 5. mint udv. karnagy a szenvedélyesen fuvolázó
;

amaz 3—4000 családból áU és Siraz meg az öböl Nagy Frigyest kísérgette, számos misét, motettet
közt lakik ; emez állítólag mintegy 14,000 család, stb. Irt. — Fia F. Kari Friedrich Christian,
:

Khuzisztán és Lurisztán határainál. A fváros szül. Zerbstben 1736 nov. 18., megh. Berlinben
Siraz, fökereskedelmi hely Busir. F. történelmi 1800 aug. 3. Bach Phil. Em. mellett Nagy Fri-
szempontból Perzsia legérdekesebb tartománya. Itt gyes másod-zongorázójává (cembaüsta-jává) lett,
uralkodott Cyrus, a perzsa királyság alapítója. Az majd udv. operai karnaggyá, de 1776 óta magán-
achemenidák és szasszanidák itt hagytak hátra tanitásból tengdött. Lassankint zöld ágra jutott
legtöbb emléket és romot, névszerint Persepolis- s 1792. megalapíthatta ahamar híressé vált berlini
ban, Isztahakarban, Nakh-i-Eusztanban, Darab- énekakadémiát, mely egy 25-szólamú kánonját is
ghirben, Salipurban stb. eladta. Kevés szerzeménye maradt fenu, köztük
Farzsebek (ném. Hecktaschen, ol. giardinetti, egy 16-szólamú mise a többit elégette. Életrajzát
;

franc, bouteilles de l'arriére, ang. quarter-badges) volt tanítványa, énekakadémiai karnagy-utóda,

voltak régi vitorláshajókon a hajó tatfelén, a far- Zelter Kari Friedr. írta meg 1801.
nak oldalaiból kiáUó kis építmények, melyek rend- Fasching Antal, mérnök, megyetemi magán-
szerint fürdhelyiségnek és ámyékszéknek voltak tanár, szül. Temesvárott 1879. 1902-ben a buda-
berendezve. pesti megyetemen mérnöki oklevelet, 1906. pe-
F. A. S. (így is F. S. A.), Angolországban en-
: dig mszaki doktori fokozatot nyert, ugyanebben
nek rövidítése Pellow of the Art Society (Society
: az évben mint háromszögel mérnököt az orszá-
of Árts), azaz a mvészetek társaságának tagja.
: gos felméréshez a pénzügyminisztériumba nevez-
Fas (lat., fari a. m. mondani), a rj.-ban az, ték ki, ahol ezid szerint az országos felmérés
amit az istenek kinyilatkoztattak, azaz a. m. vezetésében ós szervezésében kiváló munkakört
isteni jog, szemben az emberi joggal, a ius-szal. tölt be. 1912-ben megyetemi magántanári képe-
A fas ellentéte a nefas, amit az isteni jog tilt. sítést nyert.
Per fas et nefas a. m. minden megengedett és Fascia (lat.), a. m. keskeny, szalagszer köte-
meg nem engedett módon (keresztülvinni valamit). lék, keskeny kend, amelyet az öltözék kiegészít
Fas, Poti orosz város török neve. részeképen használtak, mint mellszalagot (F. pec-
Fás, 1. Fanem. toralis), lábszárvédt (F. cruralis, F. íemoralis)
Fás, Körösladányhoz tartozó puszta Békés vm. stb latin neve a sebek bekötésére használt kö-
;

szeghalmi j.-ban, (iqoo) 255 lak., báró Wenckheim tözökendnek. Az anatómiában így nevezik azon
gyönyör vadászlakával. Neve 1221. szerepel ersebb v. gyengébb kötszöveti rostokból álló
mint a Solt nemzetség birtoka 1323. már falu
; lemezeket, melyek az izmokat beborítják (P,
volt, utóbb a gerlai Ábrahámfíy-család kezébe colli, F. pectoraUs, F. sm-ae, F. cruralis, stb.) Az
ment át. A török hadjárat alatt elpusztult, de ismét ersebb F.-kat aponeurozisoknak (bnye) nevez-
felépült, az 1740—50 közti árvizektl sokat szen- zük (a hasizmoknál, a tenyéren, a talpon) he- ;

vedvén, lakói onnan elköltöztek s a falu elpusztult. lyenkint, fóleg a kézcsukló fölött s a boka tájé-
 —

Fasciatio 201 — Paselyem

kon a F. ers szalagokat alkot az inak leszorítá- ben a helyi hatóságok visszaélésének leküzdése
sára (ligamentum earpi transversum volare és és a bányamunkások sorsának javítása volt a
dorsale, lig. cruciatum pedis stb.). céljuk, de csakhamar anarchista mozgalmakat
Fasciatio (lat.) a. m. elszalagosodás, a lágy- támasztottak, amelyek 1893. és 1894. véres for-
szárú vagy fás növények összes vagy csak egyes radalommá fajultak. Crispi 1894. Mórra tábor-
eddig hengeresen alakult tengely képleteinek sa- nokot küldte kormánybiztosként Szicíliába, aki
játságos széles, lapos, szalagszerü kialakulása. A a pártvezéreket elfogatta, hosszú szabadság-
valódi F.-nál a két, keskeny és szóles oldal egyen- vesztésre ítéltette, a F. társulatokat feloszlatta s
ltlen növekedése van meg, amely a tenyészkúp ezzel a mozgalomnak véget vetett.
merisztematikus sejtjeinek állítólag egy irányban Fascinatio (lat.) a. m. megigézés fajdnál,
;

való osztódása által jön létre. Az ál-F. a helyze- megigéz, kápráztat. L. még Fascinum.
Fascinam (lat.) a. m. megigézés, elbüvölés,
megbabonázás és az ellene használt óvószer, u. m.
amulett, a deus Fascinus vagy a férflszemérem
nyakba akasztott képe, melynek tojásdad tokja a
bulla; használtak egyes babonás szólásformá-
kat és cselekvényeket is, hogy az irigyked szel-
lemeket lefegyverezzék.
Fasciola (lat.), a fascia kicsinyítése az ana-
;

tómiában egyes, egészen kicsiny szalagszer kép-

zdmény jelölésére ; pl. P. cinerea (az agyvel-
ben).
Fasciola bepatica (állat), 1. Májmétely.
Fascis (lat.) a. m. nyaláb, köteg, csomó töb- ;

bese fasces (1. 0.).

Fasci sicnli, 1. CJironicon PascJiale.
Fasebek. A fák kérgének és fatestének küls
erömüvi behatások, fagy, napheve, korhadás út-
ján keletkez sérülései, amelyeket a kertész az
egészséges fáig kivág és oltóviasszal beken, hogy
a befoiTadás útján történ gyógyulást elsegítse.
Fasejt (növ.). F,-ek általában a fatest alkotó
elemei, de szkebb értelemben csak a fatest tö-
megét kitev libriformsejteket és rostalakú tra-
cheidákat értik alatta.
FaaelYem. (kollódiumselyem), Chardonnet grói
francia mérnök találmánya (1882),melynek leírása
a következ Oldunk 3 gr. (pamutból való) nitro-
:

cellulózt 100—150 cm8 éteralkoholban és hozzá-

A mézgás éger (Alnns glntinosa [L.] Qártn.) el-

adunk 2-5 cm8 10"/o-os szrt vasklorür- v. cink-
szalagosodott ága. Vr™ kisebbítve. klorür-oldatot, majd pedig 1-5 cm^ alkoholos tan-
ninoldatot. Ezt a keveréket zárt, az éter elpáro-
tknél fogva szorosan egymás mellé került ten- lását gátló készülékben leszrjük és oly tartóba
gelyek (ágak) összenövésébl keletkezik, amelyek adjuk, melynek alsó részében kúpos, alul O'l— 0*2
egjrüttesen növekednek és nem ritkán késbb mm. átmérs csnyílás van. A cs alsó falvas-
egymástól elválnak. Ez utóbbira szép példa a tagsága 0.1 mm. A csnyílás 0-5o/o-os salétrom-
pongyola pitypang, az elbbi gyakori a krisen, savval megsavanyított vízzel töltött edénybe tor-
akácon, kakastaréjon, fenyn. A F.-os hajtásokon kol. A magasabban fekv kollódiumoldat (nitro-
a levelek állása a rendestl eltér és feltn. V. ö. cellulóz) az említett csövön át a vízbe folyik, hol
Mágocsy-Dietz S., Az elszalagosodás (Növényt. rögtön bizonyos mértékben megkeményedik és
Közi. 1. k. 68. lap). oly szilárd lesz, hogy egyenletes húzás mellett
Fasciculit (ásv.), Faszcikulit.
1. még finomabbra kinyújtható. Ezt a fonalat szá-
Fasciculas m. köteg, füzet v. vastag
(lat.) a. raz, rendes hmérséklet levegvel töltött tér-
boríték, melyben e^rüvó tartozó iratokat, ügy- ben gyorsan —átmenet közben — megszárítjuk
iratokat V. lapokat tartanak. Az anatómiában és felmotolázzuk. Az így nyert fonal áttetsz,
egy csoportban haladó hosszú, rostos képzd- puha, hengeres és selyemszer. Vastagsága 12
mények (izom, idegnyalábok) jelölésére hasz- 20 IX (mikro = t^Vt? D!™-). szilárdsága 1
mm^-re
nának; pl. fasciculus cerebrospinalis egy = 20—25, st 30 kg. is. Meggyújtva lánggal elég,
idegrostköteg a gerincvelben, F. thalamomamil- anélkül, hogy a szomszédos fonalak is tüzet fog-
laris= idegköteg az agyvelben a látótelep s az nának. Szövetek mosására használt szerek nem
emltest között. Egyébként bármiféle köteg, pl. támadják meg. Az egyes fonalakat összefonhatni
Iratcsomó jelölésére használják (ü-attárakban). A és így trama és organzin fonalat ad, mint a ter-
botanikában 1. Virágzás és Edénynyalab. mészetes selyem. Chardonnet a koUódiumselymet
Fasci dei lavoratori (ol., ejtsd fassi), Szi-
: facellulózból is gyártotta. Rendkívül fényes ós
cíliában alakiílt munkásszövetkezetek, eunelyek szebb, mint a valódi selyem. Hasonló gyártmá-
1892 óta az egész szigeten elterjedtek kezdet- ; nya vanVivier-nek, amelyet ez Soie ft:an9aisc-nek
Faser 202 — Fastenrath

nevez. Hazánkban Sárvárott gyártják. A P. már aránylag csekély mennyiségben azok a vegyüle-
kereskedés tárgya és fképen oly selyemszöve- tek, amelyeknek a fásodott sejtfalak színes reak-
tekre igen alkalmas, melyektl nagyobb szilárd- ciói köszönhetk. Ilyenek a kénsavas anilin sárga,
ságot nem követelnek. a floroglucin és sósav pirosszínü reakciója. Sin-
Faser (El-F.), 1. Darfur. ger és mások szerint ezek a színes reakciók a
Fas est et ab boste doceri (lat.), az ellen- lignint alkotó vanilin reakciói, míg ellenben Cza-
ségtl is szabad (érdemes) tanulni ; elfordul Ovi- pek szerint egy tle felfedezett aldehid, a hadro-
diusban (Metam. 4, 428). mai reakciói.
Fasbion (ang., ejtsd: fósn) a. m. divat, finom Fasol Károly, nyomdász, szül. Nagylóson
Ízlés, a fbb rangúak sajátságos életmódja ; fa- (Sopron vm.) 1815 febr. 16., megh. Bécsben 1892
shwnable, divatos, flnom, ill, álláshoz mért. jan. 23. A betszedést 1830— 35-ig részben Po-
Fáskert (arborétum), élfáknak kertje, ahol a zsonyban, részben Pesten tanulta. Mvészi kivi-
különböz fanemek és fajok tudományos célú tel szedéseivel, amelyeket stigmatipiának (1. o.)
csoportosítást nyernek. A csoportosítás lehet neveztek el, európai nevet vívott ki. F mun-
rendszertani, amikor a fák a természetes rend- kája : Album der BucMruckerkunst címen öt
szer szerint (osztály, rend, család, gémisz),phyisio- füzetben fólió alakban 1868—1881. években je-
gnomiai, amikor a küls alak szerint (1. Fás nö- lentek meg.
vények) csoportosít vák. A növénykertekben a nö- Fás ónérc, 1. Onk.
vényföldrajzi csoportosítás is szokásos, amikor Fasor (franc, a/^ée^.egymástól többnyire egyenl
az egyes flóraterületek jellemz fás növényei távolságban álló s egyközüen futó sorokban ülte-
kerülnek együvé. Célszerségi szempontból élet- tett fák, melyek városokban, villahelyeken, fürd-
tani csoportosítás alkalmas, amikor is az egy- helyeken stb. az országutak mentén az úttest
forma körülmények között él, tehát egyforma két oldalán, vagy gazdasági udvarok, földek stb.
kertészeti kezelést igényl fák kerülnek együvé. szegélyezésénél láthatók.
Faskomilia tea, 1. Zsálya. Fassait (ásv.), hagymazöld, pisztáciazöld vagy
Fásli, 1. Pólya. feketészöld augit-féleség, melyben sok a timföld
FasnetRock, Clear irlandi sziget mellett lev és nagyon kevés, st teljesen hiányzik a vasoxid.
kis sziklasziget, amelyen világító torony van. A Passa-völgy (Tirol) kontakt képzdményeiben
Fás növények általában mindazok a növé- találni igen szép tömött kristályokban. A Vezúv
nyek, amelyek fóldfölötti szára ers, fásodott, és Traversella is nevezetes termhelye. Vele azo-
évenkint vastagodik, a klimatikus hatásoknak nos a pirgom. L. Atigit.
egészében vagy részeiben ellenáll, hosszabb élet. Fassa-völgy, 1200—1500 m. magas völgy Ti-
Szára egyszer vagy elágazó, levelei brsze- rolban, Cavalese kerületi kapitányságban, 25 km.
rüek vagy lágyak, kicsinyek vagy nagyok, az hosszú, 1—2 km. széles. A Vedretta Marmolada
egész éven át vagy a vegetáció periódus alatt glecserbl ered Avisio öntözi a Marmolada
F
;

lombos. típusai a Fa (1. o.), Cserje (1. o.), Pozs- (3494 m.), Langkofl (3179 m.) és Rosengarten
gástörzsü fa (1. o.), Levélrózsás fa (1. o.). Fél- (2986 m.) nev dolomitok környékezik. Fhelye
cserje (1. 0.). Vigo di P., 738 lak. A mineralogusokra és geoló-
Fasoda, az egyiptomi Bahr-el-Abiad egyik szi- gusokra nézve különösen érdekes. A P. Moenáig
getén fekv telepes község és erdítmény. 1904 tart, innen tul Val di Piemme és még lejebb Val
óta hivatalos neve Kódok. 1867-ben alapították di Cambra a neve.
8 az egyiptomi Szudán egy új kerületének (Bahr- Fassel Hirsch B., zsidó teológus, szül. Bosko-
el-Abiad) székhelyévé tették. A mahdista fölkelés vv^itzban (Morvaországban) 1802 aug. 19., megh.
idején 1884. majdnem valamennyi lakosa oda- 1883 dec. 26. Nagykanizsán, hol 1851 óta élte
hagyta. 1898 júl. 10. Marchand P. vezetése alatt fogytáig mint rabbi mködött. Határozottan állást
egy francia expedíció vette birtokába, de Kitche- foglalt a zsidó hitujltási törekvések mellett és
ner lord, mikor a mahdistákat Omdurmannál le- csatlakozott az augsburgi rabbigyülekezetnek e
gyzte, 1898 szeptemberben szintén P. alá vonult szellemben hozott legtöbb határozatához. Nagy
és mint Egyiptomhoz tartozót visszakövetelte. munkásságot fejtett ki a zsidó teológia, zsidó
Izgalmas tárgyalás után, midn már-már háború egyházjog és zsidó etika terén.
tört ki Anglia és Franciaország közt, Francia- „Fassio (lat.) a. m. bevallás, F. perennalis, l.
ország kivonta onnan csapatjait. Orökvallás.
Fásodás (növ.), lignifkatio, a növények bizonyos Fastenrath, Johannes, német-spanyol író, szül.
sejtjei falának sajátságos módon való elváltozása. Remscheid rajna vidéki porosz helységben 1839
A növény testét alkotó sejtek közül azoknak a máj. 3., megh. Kölnben 1908 márc. 16. Parisban és
falán, amelyek a növények edónynyalábjában a fa- Berlinben tanult jogot és román nyelvészetet, az-
részt (fatest), illetleg a vasalis v. hadrom részt al- után bejárta Olasz- és Spanyolországot. Ez utazás
kotják, a P. szokott bekövetkezni. A növény nem gyümölcsei Don Manuel Jüan Diana egy vígjáté-
:

fásodott fiatal sejtfala szénhidrát, a cellulóz, amely- kának (Rezept gegen Schwiegermütter) átdolgo-
hez még más vegyületek is járulnak, pl. a pektin- zása s önálló költeményei Ein spanischer Roman-
:

anyagok. A farész sejtjeinek fásodott falában már zenstrauss (1866), Klange aus Andalusien (1866),
több eltér vegyület van, amelyeket lignin-anya- Die Wunder Sevilla's (1867) és Immortellen aus
goknak neveztek. Késbbi vizsgálatok szerint a Toledo (1869). Másodízben 1869-ben utazta be Spa-
P. anyagai a xylem v. fagumi, továbbá a lignin- nyolországot s írta önálló és fordított költemé-
savak, amelyek a fásodott sejtfalak még ismeret- nyekbl álló mvét Das Buch meiner spanischen
:

len fanyagával vonatkozásban állanak ós végül Freunde (1870, 2 köt.). Spanyol nyelven is adott
 ; ;

Fasti — 203 — Faszén

ki két munkát Pasionarias de un Aleman-Espa-

: gös viselkedésével lázadásra ingerelte 792., amiért
Sol (1872, az oberammergaui eladásokról) és La atyja öt a prümi kolostorba zárta. Theodora és
Walhallaylas glóriás de Alemanla (1872—87, 6 Hildruda leányai voltak. Megh. 794 aug. 10.
köt, jeles németek élet- és jellemrajzai). Harmad- Fastuosus (lat.) a. m. pompás, pompázó.
ízben 1879. járt Spanyolországban és képviselte Fasu, Minieh felsöegyiptomi tartomány egyik
1881. Németországot a Calderon-ünnepélyen (ezt kerületének székhelye, (i907) 14,235 lak. Fontos
megíi'ta Caldoron in Spanien, 1881). A spanyol
: vasúti állomás és kereskedelmi központ.
költészet számos ujabbkori termékét fordította né- Fasngár (höt.), a bélsugaraknak a fatestben
metre. Általában az újabb spanyol irodalmat for- lev része, amely elfásodott parenchima sej-
dításokban és tanulmányokban ismertette Német- tekbl áll. Ha a lombos fák bélsugarában a pa-
országban és egyúttal a spanyolokkal közvetítette renchima sejtek a sugárirányában nyúlnak meg,
a német irodalom ismeretét. Ez érdemeiért a spa- akkor ezek a fekv bélsugársejtek, szemben az
nyol tudós társaságok megválasztották tagjukká. állókkal, amelyek a bélsugarak szélén foglalnak
Fasti (lat.), 1. a törvénynapok (dies P.), vagyis helyet és a törzs hossztengelye irányában nyúl-
a törvénykezésre és egyéb fórumi ténykedésekre nak meg, vagyis magasabbak, mint szólesek.
kitzött napok a régi Rómában velk ellentétben
; Fasza (Fesza), város Farzisztán perzsa tarto-
dies nefasti voltak azon napok, amelyeken min- mányban, a Presztaf egy mellékvizénél, mintegy
den pereskedés és nyilvános tárgyalás tilos volt. 15,000 lak. A XIII. sz.-ban virágzó város még
— 2. Átvitt értelemben a naptár (kalendárium), most is készít híres arannyal beszegett és selyem-
mint a törvénynapok jegyzéke, melyben a tör- kelméket.
vénykezés napjait az F, a tiltott napokat az N Faszakáll (növ.), 1. Usnea harbata.

kezdbet jelezte s amelyet a pontifexek szer- Fa-szállítás. A fának kiszállítása az erdbl a

kesztettek s irattárukban riztek (a Regia nev rakodókra, fogyasztó helyekre vagy a közforga-
fórumi épületben). Benne az ünnepek, vásárok, lom eszközeihez (vasút, hajó) szárazon és vízen
játékok és égi jelenségek is rendesen jelezve történhetik. A szárazföldi száUító eszközök közé
voltak. 3. A naptár függelékei az évi ftiszt-
: tartozik a csúsztató (1. Facsúsztatók) , a csúsztató
viselk (dictator, censorok, consulok és equitum és vontató utak, melyek azonban csak arra szol-
magisterek), papi testletek és a diadalmenettel gálnak, hogy a fát a hegyoldalakról a völgyekbe
ünnepelt hsök jegyzékei (P. magistratuum, con- gyjtsék, ahonnan az erdei utakon vagy erdei
sulares, sacerdotales, triumphales), az év neveze- vasutakon jut rendeltetési helyére. Az erdei vas-
tesebb eseményei (annales) stb. valamennyi
; utak lehetnek lóvontatásra, gz- vagy villa-
igen becses történelmi forrás, melyeknek kbe mos üzemre berendezve és 60—76 cm. nyomtáv-
vésett töredékeit a római Kapitóliumon rzik val készülnek. Hosszú, gyéren lakott, a szükséges
(azért F. Capitolini a nevk), s Mommsen ki- fuvarervel nem rendelkez völgyekben bírnak
adásában, a Corpus Inscriptionum Latinarum I. jogosultsággal, vagy akkor, ha nagy fatömegek
kötetében jelentek meg (Berlin 1863). Majdnem rövid id alatt szállitandók ki, pl. nagy széldön-
teljesen ép a P. Maffeiani (így nevezték els bir- tések után.
tokosáról), öt hónapot ölel fel a P. Praenestiani Amidn nagy szintkülönbségeket igen rövid
vonalon kell legyzni, siklót épít az erdmérnök
(jan.— ápr. dec. ; Praenesteben, a mai Palestrinában
találták 1770-ben), hármat a P. Vaticani (márc. ha pedig nehezen megközelíthet f ensíkokon álló
erdk fatömegét kell kiszállítani, vagy nem a
ápr. aug.) stb. Két teljes naptár : Philocalus Ka-
völgyek irányában, hanem egy vagy több vízvá-
lendáriuma a Kr. u. IV. sz.-ból, és a Sylvius-féle
keresztény átdolgozás. 4. Ovidius elbeszél tan- lasztón keresztül akarjuk a fát kihozni, a sod-
költeménye a naptár ünnepeirl, ez ünnepek mi- ronykötélpályához fordulunk. A szárazföldi F.
tológiai eredetérl, az égi tüneményekrl, stb. elnye, hogy független az idjárástól és a fa mi-
Csak az els hat hónap (jan.—jún.) készült el nsége szállítás közben nem romlik. Ma általában
ugyanannyi könyvben. V. ö. Kaufmann, Die már csak szárazföldi szállító eszközökkel tárjuk
Fasten der spatem Kaiserzeit (ööttingen 1874) fel az erdket, míg a régente nagyon kifejlesz-
TFe/trwaww,DieP.praetorii (Berlin 1875) Paulij- tett vízi szállítás mindinkább csak a nagyobb
;

Wissowa, Realencyclopaedie VI. 2015 s k. 1. folyókon gyakorolt tutajozásra szorul vissza;

Liebenam, F. consulares imperii Romani (Bonn az úsztatás (1. o.) jelentségébl mindinkább ve-
1910). szít. A
vízen szállított fa minségileg veszít, s
Fastidiam (latin) a. m. undor, csömör, utá- az üzem függ az idjárás szeszélyeitl, tehát bi-
lat, megvetés fastidiosus, utálatos.
;
zonytalan.
Fastiginm (lat.) a. m. csúcs, kiemelked vég- Faszárítás, 1. Fa, 2.
pont az anatómiában a IV. agykamra legmaga-
; Faszciktilit (ásv.), pamacsokat alkotó amflbol-
sabb pontját nevezzük így, ahol az elüls vel- szálak.
lemez(velum medullare anterius)s a IV. agy kamra Faszén, a fának a leveg hiányos hozzájutá-
érlemeze (tela chorioidea ventricuU IV.) összeta- sával történ szenesítésével, száraz lepárlásával
lálkozik. nyerhet. A szenítés az erdben és a rakodóhe-
Fasti Iiíniburgenses (lat.), l.Limburgi kró- lyeken szenít rakásokban, a vegyi gyárakban,
nika. lepárolótelepeken (Perecsóny, QyertyánUget, Re-
Fastoso, olasz zenei eladási szó, a. m. dísze- sicza, Anina) ellenben vasretortákban v. kemen-
sen, ünnepélyesen. cékben történik. Elbbi esetben a szenités mel-
Fastrada, Radolf frank gróf leánya, Nagy Ká- léktermékei veszendbe mennek, míg a retorta
roly harmadik felesége. Mostoha flát, Pippint g- v. kemence-szenítésnél ezek az értékes mellék-
Faszerkezet — 204 Fa-tea

termékek (faecet, aceton, metilalkohol, világító- Fatalizmus, az a nézet, hogy ami a világon
gáz) is értékesíthetk. A P. fként mint tüzel- történik, szükségkép történik, tehát elre meg
szer szolgál, különösen az ércek olvasztásánál, a van határozva, el van rendelve. A görögök fá-
fémek finomításánál, tisztításánál s feldolgozásá- tuma (ami ki van mondva) oly hatalmas, hogy
nál. A gyors és nagy h mellett elállított, á. n. túl- még az istenek sem tehetnek ellene semmit. A
égett szenet, mely könny éslikacsos,a tisztátalan, fátum ellen hiába küzdünk ami ki van mondva
;

rossz ízíl és szagú folyadékok átszürésére használ- ránk, az bekövetkezik, akármit csinálunk. A mo-
ják ; a vörös szenet pedig lpor gyártására stb. hamedán világban a F. nemcsak elméleti gondolat,
A jó szén friss törési lapja acélkékbe játszó fekete hanem nagy élethatalom, mely a hívket oly el-
szüi és ersen fényl törése kagylós és az ujjat
; szántakká és nyugodtakká teszi a veszedelemben,
megtapintáskor nem festi meg. Szilárdsága nagy, néha oly közömbösökké és tétlenekké is. A fátum
mert nehezen törhet szét; kemény tárggyal rendszerint vak, esztelen és kegyetlen (ilyen a
megütve cseng. A friss szén faj súlyának határait «sorstragédiákban» is), mert tulaj donkép a dolgok
O'l* és 0*22 közt fekvknek vehetjük. Ha ellen- mechanikus kapcsolatának kifejezése, melybl az
ben a szén hosszabb idn át a levegn hever, emberi gondolkodás mint ható, közremköd ok
nagy nedvszívó tulajdonságánál fogva 8—12% ki van zárva. Ellentéte a gondviselésben és az
vízpárát bir a levegbl felvenni. Ilyen szén faj- emberi szabadságban való hit.
súlyát azután, ha kemény fából való, átlagosan Fata morgana, 1. Délibáb.
0"24-el, ha pedig lágy fából származott, 016-el Fatányéros, egy neme a rostélyon, iU. faszén-
veheljük. Még nagyobb a szén súlynövekvése, ha parázson sült pecsenyének, amelyet fatányéron
vízzel érintkezik. Ebbl már pár perc múlva szoktak felszolgálni. Az erdélyi magyar konyha
25— 30<*/o-ot képes felvenni. Mind a két körülmény különlegessége. Lucskos káposztával szokták fel-
fontos a gyakorlatra nézve, pl. ha a favarbér v. adni. A lucskos káposzta besavanyított káposzta-
pedig a szén vételára a súly után fizettetik. A jó fej, melyet megfzve tortaszeren felszeletelnek
szénnek láng és füst nélkiil kell égni s egyszer- híg rántással készítenek el.
s
smind nagy ós tartós meleget kell adni. Egy kg. Fatapasz, 1. a fák nagyobb nyílásainak, se-
F.-nek átlagosan 7500 hegység (kalória) felel beinek és levágott V. lefrészelt felületeinek be-
meg. Egy ürmóter lombfából 4*5—5"0 hl., feny- kenésére szolgáló anyag, hogy a küls nedvesség
fából 5-5— 6-0 hl. F. nyerhet. Súlyra nézve 1 q behatolását, avagy a fanedv kifolyását megaka-
lombfa 20—22, fenyfa 23—26 kg. P.-t ad. dályozza. Nagyobb fasebek bekenésére használ-
Faszerkezet, egészen, vagy legnagyobbrészt ják a kátrányból és hamuból készített keveréket,
fa-alkatrészekbl áUó szerkezet, pl. fedélszékek (1. amelyet ecsettel kennek több ízben a sebes helyre.
Fedélszerkezet), stb. Mély fasebek kitöltésére és átoltott öregebb fák
Faszerü, 1. Fanem. levágott felületeinek bekenésére használják az
Faszesz, 1. Metilalkohol. agyagból, marhaganajból, fahamuból és oltott
Faszobrászat, 1. Fafaragás. mészbl készített keveréket. Eitka szép si vagy
Faszokványok. Azoknak a fakereskedelem- történeti emlékfák nagy sebeit és repedéseit ce-
ben érvényesült szokásoknak és szabályoknak menttel öntilv ki 8 a szétnyílás ellen vasabroncs-
összege, melyeket az érdekelt keresked-testüle- csal veszik körül. A gyümölcs- és más fák oltá-
tek és hatóságok megállapítottak, összefoglaltak sánál az oltóviaszt használják.
és mértékadóknak elfogadtak. Ezek olyanok, hogy 2. F. Asztalosmunkák vakfáinak föltiletén
minden a kereskedelemben elforduló nyers- és gyaluval való megmunkálásánál v. ággöcsöknél
félkészárú alakj áról, méreteirl, kereskedelmi egy- mutatkozó mélyedések kitöltésére használják.
ségérl, osztályozásáról, minségérl és még más Rendesen híg enyvbe kevert gipsszel, finomabb
körülményekrl részletesen intézkednek. Minden munkáknál enyvbe kevert legfinomabb faporral,
országnak megvannak a maga fakereskedelmi régi eljárás szerint néha sellakból készül. Lénye-
szokványai. V. ö. Laris, Die Handelsusancen im ges, hogy a fa íölületével színbe lehessen csiszolni
Welt-Holzhandel-Verkehr (Berlin-Giessen 1907) és hogy furnirozásnál az enyvet jól fölvegye.
és Fakereskedelmi szokások (Budapest). Fatapló (növ.), 1. Tapló.
Faszövet, 1. Fa. Fatartalék. Régebben szokás volt az erdgaz-
Faszövétnek. Jól lángoló száraz fából haso- dasági üzemtervben (1. Erdörendezés) kisebb v.
gatott szilánkok, melyeket szövétnekké kötnek nagyobb, a rendes évi vágásoktól megkímélend
össze s világításra használnak. erdterületet jelölni ki, melynek fatömege, a P.,
Fasztov, falu Kijev orosz kormányzóság Va- avval a rendeltetéssel bírt, hogy akkor, ha az évi
szilkov j.-ban, 7537 lak. Vasúti csomópont. vágásokra osztott, illetve a rendes évi fatermés
Fata (lat., a fátum többese), 1. Fátum. szolgáltatására szánt területek egyikén vagy
Fáta, oláh lány. A magyarban elször Orczy- másikán elemi csapás következtében a fa-
nál fordul el A ficsúr fátáját vezeti kezénél. (Az tömeg egy része megsemmisíttetnék, helyette a
:

oláh fáta a latin fettis, foetus nnem alakja). P. vétessék a szükséges mértókig igénybe. Epúgy
Fataka, 1. Tukopia-szigeték. ennek kellett voMa kisegítül szolgáhií akkor is,
Fatalia apellationam (lat.) a. m. felleb- ha néhány évig esetleg nagyobb fatömegre volna
bezési záros határidk, azért végzetesek (fatáli- szükség, mint amennyi az üzemtervben kijelölt
sak), mert a határid elmulasztása a fellebbezés területrl kikerülhet. Ma a P. eszméje már túlha-
visszautasítását vonja maga után. ladott álláspont.
Fatális (lat.), végzetes, balvégzet, kedvezt- Fa-tea (species lignorum), vórbajoknál, ma-
len, kellemetlen. kacs brbetegségeknél, skrofulánál régente hasz-
 Fatehpore 205 — Fátlmidák

nált háziszer volt,ami tetszés szerint rendelt v. Fatetü, 1. Fatetvek.

kiválogatott aromás és keser faforgácsokból ál- Fatetü madár (Certhia familiáris L.), 1. Fa-
lott (lignum guajaci, sassafras, quassiae, juniperi, kúszók.
édes gyökér, stb.). Otthon fzték belle a teát. Fatetvek (Psocidae), az egyenesszárnyúak
Fatehpore, 1. Fatipur. rendjébe, az álrecésszámjTiak közé tartozó rovar-
Fatelités, 1. Fa (telítése). család. Hólyagszerüen fólfuvódott homlokú nagy
Fatenyészet határa, a magashegységekbon és fej és testüknél hosszabb, sertealakú csápok jel-
a sarkvidékeken az a határ, ameddig fák még lemzik ket. Szárnyaik tetszerüen takarják tes-
tenyésznek. A F.-n a fák eltörpülve a fek- tüket. Többnyire száraz növényrészek, moha,
vés és talaj szerint keskenyebb v. szélesebb övet zuzmó az eledelük s így nevük életmódjukkal
alkotnak. Az ilyen eltörpült fenyk, bükk, stb. nincs jellemz összefüggésben. Fajai közül az
alig érnek el 1—2 m. magasságot. A F. a sark- 1 mm. portetü (Proctes divinatorius Mull.) és a
vidéken változó és különösen a tengeráramoktól 2 mm., csak szárny csonkokkal biró könyvtetü
lehet befolyásolva. A Skandináviai félszigeten (Psocus pulsatorius L.) régi papírok és könyvek
Nord-Cap, vagyis 71° é. sz., az európai Szamojéd- között, de különösen rovar- és növénygyjtemé-
földön 66" é. sz., a Jenisszei mellett 69*5" é. sz., nyekben gyakori, ahol a puhább részeknek, vala-
a Taimyr-földön 71*5», a Behrmg-szorosnál, Szi- mint a ragasztóanyagok (enyv, csiriz) kirágásá-
biiiában 64" é. sz., az Alaska félszigeten 66" é. val okoz kárt. A világosságot és a levegt (szel-
sz., a Hudson-öbölnél 60" é. sz. a F. A nagyobb lztetést) nem szeretik.
hegységek közül pedig az Északi Kárpátokban Fatezs, járási székhely Kurszk orosz kormány-
1520 m., a Délkeleti Kárpátokban 1880 m., az zóságban, Kurszktól 40 km.-nyire, 4959 lak., ga-
Északi Alpokban 1740 m., a Déli Alpokban 2430 bona-, kender-, zöldség- és mézkereskedéssel.
m., a Pyreneusokban 2300 m., az Altai hegység- Fathom (ejtsd: fadzöm), a tenger mélységeire al-
ben 1890 m., indiai Himaláján 3580 m., a Sziklás kalmazott angol hosszmórték =
2 yard=l-829 m.
hegységben (Rocky mts) 1900 m., a Cascad-hegy- Fatigarh, angol katonai telep és ersség Par-
ségben 1770 m., az egyenlíti Andokban (Csim- rukhabad mellett, a Gangesz balpartján, sátor és
borasszó) 4140 m. az erdk fels határa. A F. kü- tüzérfelszerelósek készítésével.
lönben nemcsak a íöldrajzi fekvéssel kapcsolatos, Fátih, a törökben használatos arab kifejezés,
hanem ugyanazon a helyen is változik, különösen a. m. hódító, gyz, els sorban pedig II. Moha-
az északi és déli fekvés szerint és változó asze- med szultánnak, Konstantinápoly meghódítójának
rint is, hogy az eltörpült fák övét is egészen bele- a neve F. szultán, a hódító szultán.
:

számltjuk-e V. sem. L. még Fenyööv. Fátiha (araoj a. m. a megnyitó, kezd (t. i. feje-
Fatenyésztés, 1. Erdmívelés. zet) a Korán els szurájának elnevezése, a mo-
;

Fatermelés. Azon mveletek összegét, me- hamedánoknál a keresztény Miatyánk helyét

lyek segélyével valamely erdnek kihasználásra foglalja el. Rajta kezddik minden imádság, ezt
szánt fáját oly állapotba hozzuk, milyenben az a rebegi a mohamedán ember, ha kegyes emberek,
fogyasztóknak át szokott adatni, F.-nek nevezzük. jó barátok vagy rokonok sírja eltt megy el ün- ;

A jelzett mveletek pedig a következk: a fa nepélyes cselekedeteket és fontos ügyeket is a P.

döntése, az erdei választékokra való feldolgozása, elmondásával vezet be.
az erdei rakodókra való közelítése, osztályozása Fatiko, az egykori egyiptomi, egyenlltalji tar-
s az eladási mértékekbe való elhelyezése, vala- tomány egyik áUomása az Albert Nyanza É.-i
mint mennyisége s minsége szerinti felvétele. vége felé, szép és termékeny vidéken.
Fatermés alatt egyfell a területegységen (hek- Fatima, Mohamed próféta leányának neve, ki
tár, kat. hold) bizonyos id alatt (vágásforduló, 15 éves korában (623.) Alihoz, a majdani ka-
1. o.) term
famennyiséget értjük (1. Fat^rmési lifához ment nül. E házasságból származtak
táblák),másfell azt a fatömeget, amely valamely Haszan és Húszéin, kiktl a próféta szent család-
erdterületrl évenkint v. idszakonkint kihasz- jának ivadékai (az ü. n. szejjidek és serifek) ágaz-
nálható, anélkül, hogy az erd álladéka csorbát tak el. P. Medinában halt meg 632. Nevérl van
szenved-e. Szabályos állapotban lév erdben a elnevezve a fátimidák (1. o.) dinasztiája.
F. egyenl az évi növedókkel. A F. megállapítása Fátimidák, egy mohamedán dinasztia neve,
az erdrendezés feladata. mely származását Pátimára, Mohamed próféta
Fatermési táblák. Szabályos fejldésü, ele- leányára vezette vissza és a prófétától való egye-
gy étlen, egyenl korú, teljes srség
faállomá- nes leszármazása címén igényelte a kalifasá-
nyok fatömeget és növedéket mutatják ki 5— 5 v. got. A síita felekezetnek Iszmá'ilijja (1. Síiták)
10—10 évi korkülönbségekben, fafajonkint és nev ágában gyökereznek. A IX. sz. vége felé e
termhelyi minségek szerint külön-külön. Az felekezet egy titkos misszionáriusának, Abö Ab-
erdrendezésnél, erdk becslésénél és jövedelem- dalláh Haszannak sikerült a felekezet tanait az
számításoknál arra szolgálnak, hogy a fakészlet, északafrikai berberek közt terjeszteni és valami
a növedék és a várható fat{»rmés megállapíttassék. Obeidalláhnak, kit Iszmáil ivadékának állított,
V. ö. Erdészeti segédtáblák, kiadta a fóldm. mi- számos híveket toborozni, kiknek segítségével a
nisztérium (Budapest 1882); F., kiadta Coburg Kairuvánban székel Aghlabidák uralmát 909.
hg. erdrendezsége (Lcse 1886); Akác-term. megdöntötte és helyükbe Obeidalláht helyezte a
táblák, u. a. (u. o 1887) Erd. zsebnaptár, szerk. trónra. Ez csakhamar Észak-Afrika tágasabb teiii-
;

Horváth S., kiad. az Orsz. erd. egyes. leteire (Tripolisz, Fez) terjeszti ki uralmát és Szicí-
Faterpentin, 1. Terpentinolaj. liát is az általa alapított új hatalomnak alávetette.
Fatest, 1. Fa. Dédunokája Al-Mu'izz (969 975j Egyiptomot is —
 ;

Fatipur — 206 Fátra

hatalmába ejté az akkor alapított Kairó ezentúl szélessége 10 és 40 km. közt változik. A hegy-
;

a P. székvárosa. Innen Palesztina és Szíria meg- ség földrajzi tagozódásánál fogva több szakaszra
hódítását tzik ki célul. Al-Mu'izz fiának, Aziznak oszlik, melyek geológiailag is különvákiak. Leg-
(975—996) sikerült Szíria nagy részét hatalmába északibb tagja a Pehér és egyesült Árva kanyar-
ejtenie, halála után 11 éves fla, Al-Hákim követ- gásától befogott s Ny. felé a zazrivai mély völ-
kezik a P. trónján, ki miután a gyámság alól fel- gyig terjed, többnyire lapos hegyhátakból álló s
szabadult, önállóságát mindenféle esztelen rende- 1345 m.-ig emelked Árvái Magura (1. o.). A zaz-
let kibocsátására használta fel. 1017-ben az is- rivai völgyön túl a hegység hirtelen magasabbra
tenség inkarnációjának hirdette magát (1. lyrú- emelkedik s az eddigiuél zordabb s szaggatottabb
zok) 1021. (valószínleg gyilkosság által) rejtélyes jelleget vesz fel
;
; ez a szakasza, mely a zazrivai
módon eltnt. Utódai alatt a P. hatalma mindin- völgy, a Varinka és a Vág völgyei közt terül
kább elgyengül. Szíriában, Palesztinában és Afri- szót, a tulaj donképeni Kis-F. v. Kriván-F. cso-
kában csakhamar már csak névleg uralkodnak, portja. Pgeriuce a Vág folyóval párhuzamosan,
1099. a keresztesek hódítják el a birodalom nagy ÉK.-rl DNy.-ra csap s közvetetlenül a zazrivai
részét Egyiptomban is mindinkább elhatalma- völgy felett a vadregényes és szaggatott Roszu-
;

sodó hadvezérek ragadják magukhoz az uralmat. deczben 1606 m.-ig emelkedik. Innen a gyalog-
Al-Ádhid-dal (1160—1171) a P. dinasztiája meg- fenyvel s havasi legelvel borított alpi jelleg
sznik alatta a kurd származású Szaláh-ad-din széles gerinc nagyobb kanyargásokkal DNy. felé
;

(Szaladin) gyakorolta a tényleges hatalmat, ala- csap s egymást követik jelentékeny csúcsai, mi-
pítja meg az Ejjubidák (1. o.) uralkodó családját, nk a Stoh (1608 m.), a Kleb (1644 m.), a Kis-
kik a P. siita tanait megtagadva, névleg az or- Kriván (1711 m.) mint az egész Kis-P. legmaga-
todox iszlámtól egyedül jogosokul elismert bag- sabb csúcsa, a P.-Kriván (1669 m.) és a Szuchy
dadi kalifák fenhatósága alá helyezik magukat, (1468 m.), melyen túl a magasság gyorsan csök-
forma szerint ezek nevében uralkodnak. V. ö. ken s a hegység a Vág sztrecsnói szorosánál hirte-
Wüdenfeld, Geschichto der Patimiden-Chalifen len véget ér. A meglehets széles gerinc B. és D.
(Göttingen 1881). felé rövid s meredek erds ágakkal ereszkedik,
Fatipur (ang. Fatehpore), 1. disztriMvs a brit- melyek közé keskeny s mély völgyek vágódnak
indiai ENy.-i tartományok Allahabad divíziójá- be. Helyenként óriási sziklacsoportok fordulnak
ban, 4244 km» területtel, 699,157 lak. A Dzsumna el, ezek közül legnevezetesebb a Vrátna (1. o.)
és Gangesz közt fekv, bven öntözött vidéken nagyszer sziklaszorosa Torhelytl D.-re, a Ro-
dúsan terem cukornád, indigó, indiai mák, búza szudecz és Szuchy sziklaképzdraényei stb. Neve-
stb. ~2.F., az ugyanilynevüdisztriktus/wárom zetes a D.-i oldalon a Vágra nyiló suttói völgy 40
115 km.-nyire Allahabadtól, vasút mellett, 20,179 m. magas vízesése s a felette lev Mózes-forrás.
hindu és mohamedánus lak. Természeti szépségekben e hegység igen gazdag
Fatipur-Szikri, város a brit-indiai ÉNy.-i tarto- s a Kis-Krivánról nyiló kilátás a legszebbek közé
mányok Ágra divíziójában, a Banganga balpart- tartozik az országban. A hegységen keresztül
ján emelked magaslatokon, 6880 lak. E várost csak nehezen járható turista-utak vezetnek, s
egykoron (1560—84) Akbar, Szelim Siszti mu- csak a Magyar Turista-Egyesület fennállása óta,
zulmán szentnek kedvéért a mongol birodalom f- mely a P.-Krivánon menedékházat épített, ke-
városává tette és gyönyör épületekkel ékesítette. resiJk fel e vidéket süríibben a turisták. Geoló-
Szelim halála után azonban székhelyévé Agrát giai alkata igen bonyolult ftömege gránit, de
;

választotta. P.-ben a város rövid dicsségérl még B.-on nagyobb kiterjedésben lép fel a dolomit (Ro-
tanúságot tesznek a császári palota, Szelim mau- szudecz), mészk (Vrátna völgye), eocén márga és
zóleuma és a Pandzs mahal, 5 egymás fölött álló homokk. A regényes sztrecsnói szoroson túl,
kolonnádból alakított piramis. mely a Kis-P.-t ketté hasítja, a hegységnek több,
Fatojás V. gömbhajtás (növ.), az alvó rügyek egymástól jól elkülönített tagja következik els ;

sajátságos fejldésébl keletkezik. Az alvó rügy sorban a Rajcsanka és Turócz völgyei közt a Ve-
tengelye a visel tengelytl különválik, a kéreg- terna-Jiola vagy Majeczi havasok (1. o.) egységes
tl eltakarva és körülzárva vastagodik anélkiü, jellem, hosszura nyúló, rövid ágú csoportja a
hogy fakadna, minek folytán gömb, vagy tojás- Mincsol (1364 m.) és Klak heggyel (1353 m.).
szer képletté alakul, a P.-sá, amely egész tojás E csoport gránitalapra támaszkodó kristályos
nagyságot is elérhet és a kéregbl könnyen ki- palákból áU s így geológiai szerkezetét illetleg
választható. a Vág-jobbparti Kis-P. -val egy. A facskói hágón
Fatörzs, a fa dereka és annak folytatása a túl Ny. felé a Strazsó (1. o.) csoportja (1214 m.)
csúcsig. A gyakorlatban néha csak a vastagabb következik, mely leginkább juraképletekbl áll
részt értik alatta a f ágakig. L. Fa és Famérés. ettl É.-ra a Manin és Szulyói (1. o.) hegycso-
Fat pork (növ.), 1. Clusia. port (891 m.), a páratlan szépség Maninhasadék-
Fátra, a Kárpátoknak két jelentékeny hegylán- kal és a Szidyói völggyel a Kis-Magura (1162
;

eolata Magyarország ÉNy.-i részében. 1. Kis-F., m.) a Nyitra és Bellanka völgyei közt a gránit,
;

az a hegyláncolat, mely a Fehér és Fekete Árva gneisz és kristályos palákból felépült Eókosz (1010
összefolyásától kezdve elször az Árva és Varinka, m.) az utóbbitól Ny. felé (leginkább kréta és eocén
azután egyfell a Vág, másfell a Turócz és Nyitra képletekbl), végül az Inovecz (1. o.) csoportja (1042
völgyei közt ÉK.-rl DNy.-ra húzódik s a galgóczi m.) Trencséntl D.-re, melynek utolsó ágai Gal-
hegyekkel végzdik. Ez a hegység, mely a Kár- gócznál vesznek a lapályba.
pátok leghosszabb láncolatai közé tartozik, ÉK.— 2. Nagy-F, a Vág völgyétl kezdve egyfell
DNy.-i irányban mintegy 160 km.-nyire nyúlik. Turócz és Nyitra, másfell a Revucza és Garam
 ;

Fátra-K ríván — 207 Patum

völgye közt mintegy 130 km. hosszúságban és Fattyuhajtás (növ. , vízhajtás, fattyuág, pro-
30—40 km. szélességben terül el s D. felé a nyitrai ventiv hajtás), rendszerint igen ers, merlege-
Zobor heggyel ér véget. É.-i részei gránitból sen felfelé növeked, csak lombleveleket fejleszt
állanak, D.-i részei hatahnas mészköhegysógot hosszú szártagú hajtás, amely a fák idsebb
alkotnak. Legészakibb a Vág, Revucza és Turócz ágain, vagy a törzsén alvó rügyekbl fejldik. A
völgyeitl határolt része, a tiilajdonképeni Nagy- F.-ok meddk, de buján növekedve a fának sok
F., mely a lubochnai völgy által egymástól él- táplálókát fogyasztják, a korona belsejébe növe-
választott két párhuzamos hegyláncból áll ; a kednek és annak átszellözését és megvilágítását
Ny.-iban a Vág kralováni szorosa mellett emel- megakadályozzák, miért is a gyümölcsfák termé-
ked Kopa (1181 m.), továbbá a Klak (1395 m.), kenységének ártalmára vannak. A F.-ok fejldése
Jarabina (1314 m.), Stefanova (1295 m.) és Ja- bizonyos hajtásoknak a mások rovására való táp-
vorina (1330 m.), a K.-iben a Tlusztahora (1211 lálkozás-egyenltlenségnek a jele, amelyekben
m.), Siprun (1463 m.), Smrkovicza (1488 m.) és hiányos a táplálkozás, vagy egyáltalán elmarad.
Rakitor (1568 m.) ormaival. A két hegylánc az Ez különböz körülmények folytán jön létre, pl.
1533 m. magas Ploskában egyesül s innen a f- ha a fákat ersen megnyesték, amidn a meg-
gerinc 1400—1500 m. magasságban D. felé csap, levkhöz több vagy a talajban be-
víz szállítódik,
a legnagyobb magasságát a Pusztalöja (1586 m.), állott zavarok folytán. A
fák oltás vagy szemzés
Osztredok és Krizsna (1575 m.) csúcsaiban érve útján való szaporítására (nemesítésére) a P.-at
el. Ettl D.-re hirtelen hanyatlik a stubnya-her- nem szabad használni. Sokan F.-nak azokat a
mándi hágó (891 m.) felé, mely a Körmöczbányai hajtásokat híják, melyek az oltáson alul a fának
hegycsoporttól (1. o.) választja el, míg K. felé a tövébl nnek (Lippai, Pozsonyi kert III.).
Krizsuához csatlakozó Sturecz hágó (1010 m.)vá- Fattyuhering, a vándor alóza (Alosa vulgá-
lasztja az Alacsony-Tátra hegységtl. A Nagy-F. ris Troschel) másik neve. L. Alosa.
ágait leginkább erdk borítják, de a legmagasabb Fattyukáxász (Carassius moles Agass.), a szé-
gerincek kiterjedt havasi legelk. Oldalágai kes- les kárász (Carassius vulgáris Nilss.) egyik vál-
kenyek és meredekek, völgyei jobban vannak né- faja, melyre Hermán 0. szerint jellemz, hogy
pesítve, mint a Krlván-F. hegységei. A Nagy-P. foj hossza egyenl a testmagasság felével, hom-
többi tagjai a Handlovai völgyön túl emelked loka domború, hátvonala a nyakszirttl a hát-
Ptácsnik (1346 m.) csoportja (1. o.), a Tribecs hegy- úszóig lapos ívben emelkedik.
csoport (1. 0.), a Zobor hegység (587 m.) és a Kör- Fattyuköröm (álköröm), egyes patás állatok,
möczbányai hegycsoport (1. o.). fleg párosujjúak csökevényesen fejldött ú. n.
Fátra-Kriván, hegy, 1. iáira, 1. fattyúujjain található hengeres v. háromszöglet
Fatsia Dcne et Plancli. (növ.), az Araliaceae szaruképlet, mely egyébként a körmökre jellemz
(Borostyánfélék) család génusza egyetlen faja, a
; szerkezettel bir. A fattyukörmök, illetve fattyu-
F. japonica Dcne et Pl. (Aralia Sieboldii hort.) ujjak nem érnek le a talajig, a marhában egy in,
Japánban honos. Törzse faalakú, nagy levele a sertésben pedig szalagkészlék fzi a láb vé-
hosszú nyel, tenyeresen szabdalt, kopasz, fényl, géhez ebben a két állatfajban a fattyukörmök a
;

alján szíves virágzata végálló. Gyakori szobai

; 2. körmeinek felelnek meg. Ezen állatok
és 5. ujj
növény. seiben ezek az ujjak is teljesen ki voltak fej-
Fattori, Giovanni, olasz fest, szül. Livomóban ldve, amire az a körülmény is utal, hogy a ser-
1828 szeptember 28., megh. 1908 augusztus 31. tés ezen fattyuujjaiban három ujjpercnek megfe-
A firenzei akadémián tanult. Az 1859.és 1866. évi lel csontocskát lehet találni.
olasz hadjáratok epizódjait ábrázoló csataképek- Fattyuólom, olyan ólomdarab, mellyel az öreg-
kel (Róma, Galleria Nazionale, Milano, Brera), háló inát a rendesnél nagyobb mértékben akkor
utóbb népies genreképekkel aratott sikereket. A terhelik, ha a vízfolyás túlsebes.
akadémia tanára volt.
firenzei Fattyusor (árva sor), mszaki kifejezése a
Fattura (ol.) a. m. faktúra, 1. Számla. nyomdászatban olyan kimenetsomak (végsor),
Fattyaspara, az öregháló egy-egy kitört párá- mely valamely oldalnak els sora lenne, aminek
jának pótlására szolgáló, az ínra tehát nem fel- a nyomdászati szabályok szerint nem szabad meg-
fzött pára. történnie. Az elz oldalak valamely kimeneté-
Fattyú, a nem törvényes házasságból született nek összevonásával szokták elkerülni.
gyermek, tágabb értelemben korcs, embertani és Fattyú Szent György gomba (növ. ), a Verpa
állattani értelemben 1. Bastard; F.-csecs, 1. bohemica népies neve. L. Kucsmagomba.
Csecs ; F.-csülök, 1. Mancs ; F.-fajd, 1. Fajdfélék ; Fatua, máskép Fauna, 1. Faunus.
P.-gallóna, 1. Szfcderit ; F.-gránát, 1. Turmaiin Fatu-Hiva, a Marquesas-szigetek (1. o.) közt a
P.-növények, 1. JSybrid ; F.-réz a. m. nikkel (1. o.), legdélibb, 85 km.-nyire Hivaoától, mintegy 1200
P. arany- és ezüstfüst, 1. Fémfüstverés. lak.
Fattyuág Fattyuhajtás.
(növ.), 1. — F. folyó- Fataitas (lat.) a. m. balgaság, dreség, L
vizeknél, tulajdonképen a. m. rendezetlen meÚéJcag. Bolondság.
Ott, hol a folyó sok apró ágra van szakadozva, hol Fátum (lat.), a rómaiaknál az istenek által,
köimyen keletkeznek úi ágak is, egymás rovására különösen Juppiter által kifejezett isteni akarat,
gyorsan meg is növekszenek, de viszont éppen oly a megmásíthatatlan végzet, a sors, a jó vagy
hamar el is iszapolódnak v. álló vízzé válnak: balszerencse. A F. sötét pogány ellentéte a keresz-
hívják ezeket a mindig változó ágakat F.-nak. tény isteni gondviselésnek. —
Fata (többesszám),
Ezek a fágban lev vízmélység csökkentése által a sors istenni, a párkák, akik az ember sorsát
a hajózásra gyakran igen ártahnasak. születésekor megírják. L. Fatalizmus.
Fatuskó — 208 — Fátyoltalan medúzák
Fatuskó, a fáknak közvetetlenül a föld fölött szél, lapos lebenyt visel, a vitorlát, melynek
lév s azok levágásából visszamaradó része. csapkodásával úszik. Alakja hasonlít egy kala-
Fatuus, máskép Faunus (1. o.). pácshoz, a vitorla a kalapács feje, a nyél pedig
Fa tükre (növ.) a. m. fák bélsugarai, melyek a az áUat teste. A test hátoldalán két sorban élénk-
sugárirányban haladó hosszmetszeten fényes sza- szín, szabadon álló, cafatos kopoltyuk vonulnak
lagoknak látszanak. végig. Az állat tejfehér, kékes vagy vöröses ár-
Fátyol, ritka pamut- avagy selyemszövet, nyalattal. Sötétben élénken foszforeszkál. A nyüt
amely egyszer vászonkötésben (1. Alapkötés), tengeren él és kisebb rákokra vadászik.
gazé (1. 0.), avagy bobbinet (1. o.) kötésben ké- Fátyolos medúzák (Hidromediisa, áiiat), 1.
szül. Sima alapját sokszor kisebb méret hím- Hidrozoák.
zett mintákkal látják el. E szövetet, mert át- Fátyolos tinorú v. vargánya (Boletopsis rufus
látszó s mert sejtszer alakjánál fogva a lég- [Schaefif.] P. Henn., növ.), gomba, 6—20 cm. magas
újulást és légmozgást némileg gátolja, arc-védö- és 3 cm. vastag tönkje fehér, feketés ráncokkal
nek használják, fleg azonban ni divat- s pipere- V. pikkelyekkel. Kalapja eleinte gömböly és br-
cikkül. — A P.-t az apácák hátravetve, a fejükön nem fátyol fzi a tönkhöz, 5—20 cm. széles,
viselik. F.-t használ a kat. egyház az oltáriszent- narancsszín v. vörösesbarna. Húsa fehér, meg-
ség elfödésére azür koporsójánál nagypénteken és tört felületén kékes v. vöröses lesz. A kalap alsó
nagyszombaton. — F. (coriina, velum, partiale), részén vannak a fehér, késbb barnaszínü apró
a botanikában a kalapos gombákat bevonó hártya, kerekded nyilasok. Legelkön, bokrokban, vUá-
melynek alsó része folrepedés után a gomba gy- gosabb erdkben seregesen terem. Ize és illata
rjét V. perecét alkotja. keUemes. Kedvelt gomba, különösen levesnek és
Fátyol Károly, cigány-zenész, ki a múlt század fzeléknek kitn. Aszalásra nem alkalmas, mert
60— 70-es éveiben élte dicsségének fénykorát, megfeketedik. A németek Eotkuppe és Bothaub-
szül. Nagykárolyban 1830., megh. u. o. 1888. Kez- chen néven ismerik.
detben Bunkó Antal zenekarának volt kisbögöse, Fátyolozott (észt.), olyan eladásmód, mely
késbb mint magán-gordonkás járta az országot inkább sejtet, mint kimond s kíméletesen siklik
Simonffy Kálmánnal és Pecsenyánszky (Palotási) el olyan dolgokon, melyek teljes világosságukban
Jánossal, kiknek dalait gordonkára átírta a 60-as
; bántók lehetnének.
években Mosonyi Mihályt, a nagy magyar zene- Fátyoltalan medúzák (Acalephae, Scypho-
költöt annyira elragadta játékával, hogy Mosonyi medusae, Acraspedota, áiiat), a Tömlsök (Goelen-
a Magyar Tanulmányok c. nagybecs müvének terata) törzsébe, a Csalánzók (Gnidaria) altör-
egyik mintadarabját F. modorában elnevezéssel zsébe, a /Sa'/b^^oáA; osztályába tartozó alosztály. A F.
jelölte meg. teste rendesen harang- v. ernyöalakú, nincsen az
Fátyolka (áuat), 1. Fátyolkafélék. ernyjük peremén lelógó fátyolszer úszószervük,
Fátyolkafélék (áUat, Hemerohiina), a recés- amiért is F.-nak (Acraspedota) nevezzük ket,szem-
számyuak rendjébe, a nagyszámyuak családjába ben a fátyolos medúzákkal (1. Hidrozoák). A fátyol
tartozórovamem. Részben a szitakötkhöz, rész- szerepét, az állat mozgatását egy az erny peremé-
ben a lepkékhez hasonlítanak. Hazánkban is él ben végigfutó körkörös izomgyr veszi át. Erny-
több fajuk. Lárváik kivétel nélkül ragadozók, jük többnyire lapos v. gyengén domború. A nagy-
elssorban levéltetvekkel (Aphida) táplálkoznak. ságuk 0"1— 2 m. között váltakozik. Egyes fajok er-
Állkapcsaik összenttek s hosszantfutó csatorná- nyjének a széle karéjozott, a karéjok közepén
val ellátott, szívásra alkalmas két fogót képeznek, egy-egy érzékszerv (párkányszerv) ül. Ezek az ér-
melyek közvetetlenül a bárzsingba nyílnak s így zékszervek V. tapogatók, v. egyszer szerkezet
száj üregük tulaj donképen nincs is. Ismertebbek szemek, v. pedig szaglási gödröcskék lehetnek. A
a Chrysopa perla L. és a Hemerobius elegáns karéjok száma tipikusan nyolc, esetleg nyolcnak
Steph. A Chrysopa kékeszöld, feje sárgás, szemei a sokszorosa. Az ernyalakú korong közepébl lóg
aranyosak, ragyogók lábai barnák; szárnyai át-
; le a négyszögletes szájcs, mely azonban nem
látszóak, szivárványszínbe játszók igen gyöngéd
; oly hosszú, mint a fátyolos medúzáké. A szájcsö
zöld szín erezettel. Megérintve kellemetlen sza- a korong belsejében ú. n. gyomorrá szélesül,
got terjeszt. Igen hasznos. A fejlett Chrysopa amelyen 4 zsebszer kitüremlés van. Ezekben a
11 mm. hosszú. A Heníierobius feketésbarna, gyomorzsebekben vannak az ivarszervek is. A F.
tora felül sárgás mells szárnyai barnásak sok
; többnyire nemzedékváltozáson (1. o.) mennek át,
kerekded fehér folttal és feketésbama erezettel, de a polipocska alak, az ú. n. scyphostoma, csak
a hátsók szürkések, barna erezettel. Közön- átmeneti alak, a faíakjuk pedig a medúza. A F.
séges. Gubója laza, rendesen tojásdad, fehéres váltivarúak. Petéikbl a polipocska fejldik ki.
szín. Lárvái szintén lovéltetvekkel élnek, hasz- A polipocska harántirányban sokszorosan befz-
nosak. dik (strobila) és sok apró részre, kis medúzákra
Fátyolos bagoly, a láng- vagy gyöngybagoly (ephyra) esik szét. A maradékból kis id múlva
(Strix flammea L.) népies neve. L. Baglyok. új polipocska n, mely megint medúzákra dara-
Fátyolos csiga (Tethys fimbriata L., áiiat), a bolódik.
lágytestüek (MoUusca) törzsébe, a haslábúak v. A F. alosztályát négy rendbe osztják. I. Ko-
csigák (Gastropoda) osztályába, a hátulkopoltyú- rongos medúzák (Discomedusae) három alrend-
sok (Opistobranchiata) rendjébe, a csupaszkopol- del, amelyek szájuk alkotása szerint különböznek
tyúsok (Nudibranchiaia) ahenáiéhetartozó csiga- egymástól, ú. m. a) Csöszájuak (Camostoma) b) ;

faj. A Földközi-tengerben él és gyakran 30 cm. Zászlósszáj uak (Semaeostoma) c) Gyökérszá-

;

hosszúra is megn. Testének elején lekerekített juak (Ehizostoma).

 ;

Fátyolvirágr — 209 — Fauna

n. Zacskós medúzák (Peiomedusae) ;

ián a Saöne és ennek mellékvizei erednek. Leg-
III. Kockamedúzák (Gnbomedusae) ;
magasabb csúcsa 613 m. magas.
IV. Kehelymedázák (Stanromedusae). Kivétel Faucon, 1. Falcone.
nélkül mind' tengerbon élnek. Faugére fozsér), Prosper, francia iroda-
(ejtsd :

Fátyolvirág (növ.), 1. Gypsophila. lomtörténetíró, szül. Bergeracban(Dordogne)1810

Faubourgr (franc, ejtsd: fobúr) a. m. küls febr. 10.,megh. Parisban 1887 márc. 17. Hírnevét
város. Pascalra vonatkozó kutatásaival alapította meg
Fauces, 1. Füssen. tle való a Pensées de Blaiso Pascal (1844, 2 köt)
Faucher fosé), 1. Július, német nemzet-
(ejtsd : egyik legjobb kiadása. Egyéb e körbe vágó dol-
gazda, szül. Berlinben 1820 jún. 13.,megh. Rómá- gozatai Éloge de Pascal (1842) Lettres, opuscu-
: ;

ban 1878 jún. 12. Individualista és tántoríthatat- les et mémoires de Mme Périer et de Jacqueline,
lan híve volt a szabadkereskedelmi rendszernek, soeurs de Pascal et de Marg. Périer, sa niéce
1846. többekkel együtt alapította az els szabad- (1845); Lettres de la mére Arnauld (1858) és
kereskedelmi egyletet Berlinben. Több ily ii'ányú Oeuvres de Pascal (1. és 2. köt., Les provinciales,
lapot szerkesztett. 1847 —
56-ig a stettini Ost- 1886—95).
seezeitungot, 1850-töl a berlinlAbendpostot, 1856. Faigas de Saiut Fond (ejtsd fozsá d'szeS-fol), :

pedig a londoni Momlng Star szerkesztségébe Barthélemy, szül. Montélimartban 1741 máj. 5.,
lépett és Cobden (1. o.) titkára lett. 1861-beii vissza- megh. Seriéiben, Valence mellett 1819 júl. 19.
tért hazájába, porosz képvisel is volt. Michae- Geológiai kutatások céljából egész Európát be-
lisszel együtt 1863. megalapította a Vierteljahrs- utazta és a forradalom óta a Musée d'histoire
schrift für Volkswirtschaft und Kulturgoscbichte naturelle-en a geológia tanára volt. Mvei Re- :

0. folyóiratot, majd a folyam- és csatornahajózási cherches sur les volcans éteints de Vivarais et
egyesületet. Miután 1870. a londoni Daily News Velay (Paris 1778) Histoire naturelle de la Dau- ;

harctéri tudósítója volt, 1872. ismét Londonba phinée (u. o., 1781—82, 4 kötet); Voyage en An-
költözött. A folyóiratokban megjelent számos gleterre, en Écosse et auxlles Hébrides (u. o. 1797,
értekezésén, valamint útleírásain kívül említést 2 köt.) Essai de géologie (Paris 1808—9, 3 köt.).
;

érdemel Vergleichende Kulturbilder aus den vier Faujasit (ásv.), zeolit-ásvány, kémiai összetétele
europáischen Millionenstadten (Hannover 1877) Hs,(Na„Ca)AL,[Si03]5+9H,0. Apró oktaéderekben
c. nemzetgazdasági müve. kristályosodik és hasad; fehér vagy barna, üveg-
2. F., Léon, francia pubUcista és államférfi, gyémántfény, átlátszó-áttetsz. Bazaltos kze-
szül. Llmogesban 1803 szept. 8., megh. MarseUle- tekben fordul el Sasbach a Kaiserstuhlban (Ba- :

bon 1854 dec. 15. A júliusi forradalom után újság- den), Annerod Giessou közelében, Stempel Mar-
író lett és a Temps-t, Courrier fran^ais-t, Constitu- burg mellett.
tionnel-t szerkesztette. 1846-ban képviselvé vá- Faulensee, Spiez községhez tartozó falu és
lasztották és mint ilyen a dinasztikus ellenzékhez leginkább tüdbetegek által látogatott klimati-
csatlakozott. Ersen kardoskodott a szabad keres- kus fürd Bem svájci kantonban, a Thuni-tó mel-
kedelmi rendszer és a választójog reformja mel- lett, 580 m. magasban.
lett. A februári forradalom után tagja lett az al- Faulenzer (ném.) a. m. lustálkodó ; sorvezet
kotmányozó és a törvényhozó gylésnek, majd papír.
Napóleon elnökké választása után közmunka- és Faulhom, 2683 magas és könnyen málló j ura- m
belügyminiszter lett. Az 1851 dec. 2-iki államcsíny kori palából álló hegycsúcs a Berni Alpokban, a
után a poUtikától visszalépett. Államtudományi Brienzi-tótól D.-re.A F.-ról, amelyre nagyobbára
mvei összegyjtve megjelentek Mélanges d'éco- : Grindelwald fell szoktak fólmászni,gyönyörü kilá-
nomie politique et de fináncé (1,856, 2 köt.) e. alatt. tás esik a Berni Alpok hegyóriásaira, gleccsereire,
Említést érdemel különösen Btudes sur l'Angle- a lábánál elterül tóra és a svájci középhegységre
terre (1845, 2 köt.) c. tanuhnánya. a Juráig.
Fancigny (ejtsd: foszinyi), Szavója vidéke a Fauhnann, Kari, német író, szül. Halléban
fels Arve mellett, a mai Haute-Savoie Bonne- 1835 jún. 24., megh. Bécsben 1894 jún. 28. Elbb
ville arrondissementja Európának legmagasab-
; szed volt, de serény buzgalommal fáradozott ön-
ban fekv vidéke, amennyiben itt emelkedik a mvelésén, míg 1854. a bécsi államnyomdába
Mont Blanc. A lakosság ffoglalkozása az állat- került, hol fleg gyorsírással (s megfelel szedés-
tenyésztés. Az 1815-ki bécsi kongresszus F.-t, sel) foglalkozott. Van saját gyorsírászati rendszere,
valamint Chablaist Svájchoz csatolta, de késbben melyet fonográfiának nevezett, mert a fonetikán
Szavójához került, amely 1859. átengedte Francia- alapszik System d. deutschen Steuogi'aphie auf
:

országnak. phonetischer Grundlage in acht Lektionen (1878),

Faucille, Col de la F. (ejtsd: foszuiy), 1323 méter melynek kiegészítése Die Phonographie in ihrem
:

magas hágó a francia Jurában a Dóle és Mont- ; Verháltnis zur Kurrentschrift und Stenographie
Colomby közt rajta vezet Genfbl és a Pays de
; (1879). Nagyjelentség és úttör gyoi-sírói mkö-
Gexbl a legrövidebb út Les Rousses francia ha- dése mellett több munkát írt fleg az írás és
tárvároshoz. könyvnyomtatás körébl. Rendszerét a bécsi egye-
Faacilles, Mont- (ejtsd foszUiy), hegyek, illetleg
: temen tanította.
alacsony fensíkok és dombok láncolata Haute- Faun, 1. Faunus.
Mame és Vosges franc, départementokban, a Lan- Fauna, ókori istenség, 1. Faunus.
gres-fensík és Vosges-hegység közt. Vízválasztóul Fauna (Faunus, az erdk és istenemezk
szolgál az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közt, után) valamely terület állatfajainak összesége,
mivel egyik oldalán a Mosel és Maas, másik olda- A földrajzi fekvés szerint megkülönböztetünk

Eévai Nagy LexUcma. VU. leüt. u

Fauné populalre — 210 — Faurlel

sarki-, mérsékeltövi- és forróövi P.-t a földrészek

; 0.)hasonlóan különösen az asszonyokra támad-
szerint európai-, ázsiai- stb., kontinentális- és szi- nak. A pásztor- és földmível nép a maga képzet-
geti F.-t, továbbá egyes országok P.-ját ; az állatok körében juttatott P.-nak szerepet a föld és a : k
tartózkodó helye szerint vizi- (édesvízi-, folyami-, nyáj termképességét megakadályozó rossz szelt
tavi-, sósvizi-, tengeri-, parti-, fenéki- s víztükri- v. lemek távoltartását, a maguk tulajdonának ezek-
pelagikus-) és szárazföldi (síksági-, hegyi-, havasi-, tl való megtisztítását várták tle. P. ni párja
sivatagi-, pusztai-, erdei-, stb.) P.-t, az egyes állat- Fauna, kit hol nvérének, hol leányának, hoj
csoportok szerint pedig pl. emls állat-, madár-, feleségének tekintettek. Ettl a P. istentl függet-
rovar-P.-t stb. A F.-ra nemcsak az éghajlati és lenül a latin nép mondavilága P.-ról mint a lati-
helyrajzi viszonyok és a növényzet, melyen az ál- nok si királyáról is beszólt, mint Picus (1. o.) utó-
latélet alapszik, hanem és fképen az ületö hely dáról, ki alattvalóit a földmívelésre és baromte-
geológiai múltja is hatással van Ausztráliának
; nyésztésre oktatta s jutalmul az istenek közé
pl. éppen emiatt egészen más a P.-ja, mint Afrika emeltetett.
vagy Amerika ugyanazon földrajzi szélesség alatt Faunusok, 1. Faunus.
fekv helyeinek. A földet a teriiletem él állatok Faure (ejtsd : fór), 1. Frnngois Félix, francia ál-
P.-ja szerint több P.-területre osztjuk (1. Állator- lamférfiú, szül. Parisban 1841 jan. 30., megh. u.
szág és Állatfóldrajz). A jelenleg él állatok P.- 0. 1899 febr. 16. agyszélhüdés következtében.
ján kívül még megkülönböztetjük a kihalt álla- Atyja kárpitos volt, ö meg a tímármesterséget
tok P.-ját, melyet a kihalt állatokkal foglalkozó tanulta s Havreban virágzó brkereskedése volt.
paleontológia a geológiai korszakok és a földké- 1870-ben Gambetta megbízásából Angliában járt
reg rétegei szerint osztályoz. A magyar biroda- fegyverekért. 1881-ben került a képviselházba a
lom P.-jának rendszeres lajstromát hazánk ezer- mint kiváló szakért, a kereskedelmi miniszté-
éves fennállásának emlékére a K. M. Természet- rium helyettes államtitkára lett. 1894-ben Dupuy
tudományi Társulat állíttatta össze, ebbl azon- kabinetjében a tengerészeti tárcát vette át. Casi-
ban 1912-ig A Magyar Birodalom állatvilága (P. mir Férier lemondása után, a radikális Brisson
Regni Hungáriáé) címen csupán az ízeltlábúakról és a mérsékelt Waldeck-Rousseauval szemben a
(Arthropoda) szóló kötet jelent meg (Bpest 1900), francia köztársaság elnökének választották 1895
a többi sajtó alatt van. jan. 17. Mint elnök a klerikális-nacionalista irány-
Fanne popalaire, 1. Beastlore. hoz szított s a külföldi hatalmak és uralkodók
Faunista, oly állatbuvár (zoológus), aki a fauna eltt nagy fénnyel reprezentálta méltóságát. A
(1. 0.) tanulmányozásával foglalkozUí. szakirodalomban is mííködött egyik közgazda- ;

Fannística (áuat.), az a tudomány, mely a sági munkájával Les budgets contemporains etc.
:

faunával foglalkozik. L. Fauna. (Paris 1887) akadémiaíjutalmat nyert. V.ö.JírtiZ-

Faunus üat., a. m. kegyes, a faveo a. m. ke- lard. Le président P. etc. (Paris 1897) Bluysen, ;

gyelni ige tövébl), si latin nemzeti istenség, a PéUx P. intimé (u. o. 1898).
latinok fistenének, a farkas alakjában elképzelt 2. F., Jean Baptiste, francia énekmvész, szül.
Marsnak mellékalakja, azaz ogylk jelentkezési Moulinsban 1830 jan. 15. Parisban a conservatoire-
formája, ép úgy mint a kultuszban mellette el- ban Ponchard és Moreau-Sainti tanították s els
homályosult PicMS (1.0.). Legfbb hivatása az, hogy díjat nyert; 1852 óta a Víg-, 1861—76. a Nagy-
a rossz szellemeket távoltartja, ill. kizi az em- opera ünnepelt bariton-énekese volt a játékban ;

berekbl, szóval a vallási tisztítás. Ezért ünnepén, is kitnt, London, Brüsszel, Bécs is látták fbb
a febr. 15-én megült I/upercalián P. papjai, a szerepeiben (Mefisztó, Don Jüan, Hamlet, Teli).
Lupercus-ok (a. m. farkasok; akik tehát a far- Dalokat is szerzett könyve La voix et le chant ; :

kas-isten képviseliként szerepelnek) a Palatínus (1886). Neje, az 1828 dec. 21. szül. Constance
hegy körül, vagyis a legrégibb település helye kö- Caroline Lefébvre, szintén énekesn volt 1864-ig.
rül futottak, meztelenül (csak brköténnyel el- Faúré (ejtad: fóré), (rttörieZ, f raucia zenész, szül.
látva) s egy engesztel s tisztító áldozatként le- Pamiersben (Arióge départ.) 1845 máj. 13. Paris-
vágott bakkecske brébl hasított szíjakkal min- ban a conservatoire-on tanult orgonás lett 1866. ;

denkire, kivel találkoztak, rávagdostak, hogy be- Rennesbon, 1870. Parisban, utóbb templomi kar-
llük a bajt kihajtsák a véres áldozókést pedig nagy 1896. a conservatoire zeneszerzéstanára,
; ;

két ifjúnak homlokára törülték a vér tisztító ere- 1905. pedig igazgatója. Szimfóniát, zenekari
jébe vetett hit alapján. Az a szabály, hogy az suiteet, nagy karénekmveket, requiemet, szín-
ifjaknak eközben nevetniök kellett, szintén a rossz házi és kamarazenét s dalokat szerzett (Shake-
szellemek távoltartásának általánosan elterjedt speare: Velencei kalmár; Maeterlínek: Pelléas
módja. A tisztulást asszonyokra vonatkozólag és Mélisande Aischilos Prometheus stb. dara-
; :

úgy értelmezték, hogy a szüléseket megakadá- bokhoz).

lyozó vagy megnehezít rossz szellemeket zik Fauriel (ejtsd foriei), Claude, francia irodalom-
:

Id bellük, de nem tisztán ez volt a szertartás ér- történetíró, szül. St. Btienneben 1772 okt. 21.,
tehne, mert férfiakra is rávágtak a Lupercusok, megh. Parisban 1844 júl. 15. A forradalom idejé-
Mint farkas P. többnyire erdben tartózkodik s ben katonáskodott, majd visszavonult a magán-
zért az erd mélyébl hallható titokzatos hangok életbe s irodalommal kezdett foglalkozni. E téren
tle erednek. Ebben a minségében, mint erdei elért sikerei 1830. az idegen irodalmak tanszéké-
démont a népképzelet többesszámban is elképzelte hez juttatták a párisi irodalmi fakultáson.
(ép úgy mint a görög népképzelet Pan-t) s a latin míive a Histoire de la Gaule méridionale sous la
P
nép még a kereszténység korában is rettegett az domination des conquérants germains (1836, 4
erdben ijeszt P.-októl, kik az Incubus-okhoz ^. köt.). Eladásai nyomán készültek Histoire de la :
 ;

Pauserlt — 211 — Faust

poésie proven^ale (1846, 3 köt.) és Dante et les köt az ördöggel, hogy az minden kívánságát tel-
origines de la languo et de la littóratui'e italienne jesítse itt a földön s ezért odaígéri neki a lelkét.

(1854, 2 köt.) c. poszthumusz munkái. Az ördög csakugyan megismertet vele minden

Fauserit (ásv.), víztartalmú mangán-magné- élvezetet, megmutatja neki a poklot és a paradi-
ziumszulfát (Mn,Mg)S04-(-7H,0. Rombos rend- csomot, végigvezeti az egész világon (Budára is
szerbeli lialaványpiros vagy sárgásfehér csepp- elhozza), mindenféle komoly és tréfás csodát visz
köves halmazokban ismeretes Úrvölgyrl. Breit- véghez, míg végre letelik a kikötött határid ; P.
haupt nevezte el Fauser budapesti gyógyszerész borzadással tekint vissza istentelen életére, el-
ós neves ásványgyüjt tiszteletére. búcsúzik barátaitól s egy éjjel Rimlich faluban,
Fausse (franc, fossz, a faux
ejtad: nnem Wittenberg mellett az ördög a falhoz csapkodja
alakja) a. m. hamis F. alarmé, vaklárma, té-
ál, ; és reggel összetört tagokkal megtalálják a sze-
ves hiradás F. attaque, áltámadás F. fenéire, métdombon. Ez a P.-könyv számos kiadásban je-
; ;

vakablak; í. gorge, álkebol; F, couche, kora- lent meg, többnyire új fejezetekkel s kalandokkal
szülés, elvetélés. kibvítve, st versbe is foglalva. Két magyar át-
Fausse-braie (franc, ejtsd: fosszbré), erdítés- dolgozás is jelent meg 1. Dr. Fauszt, a bvész,
:

ben annak az alacsony védgátnak a neve, ame- vagy az ördöggel kötött vérszerzdés. Régi ha-
lyet néha a fogát elé építettek, hogy arról az árok- gyomány után elbeszéli Tamás Péter (Budapest)
aljra jutott ellenségre lhessenek. 2. A híres Hatvani István tanár élete, viszontag-
Fausse-route franc, ejtsd: íosszrút, a. m. álút), ságai, csudálatos tettei, rettenetes vége és pokolba
a sebészetben csöves szervek (húgycs, nyelcs, menetele. Borzasztó történet az ösKorból, nyolc
stb.) szilkületeinek tágításakor v. vizsgálásakor szép képpel. Budapest 1894. (V. ö. Imre Lajos
keletkez mellóksértések, melyeket a vizsgáló cikkét az Erdélyi Múzeum X. 1893. és Heinrich
eszköz (húgycsap. szonda stb.) az ép szövetekben Gusztáv bírálata Philol. Közlöny 1894. évf.). Azon-
ejt. Veszélyes a sérüléshez^ társuló fertzés kö- kívül számos átdolgozás látott napvilágot. Az el-
vetkeztében.
°
-^í - '^if^í; st G. Rud. Widmann adta ki (Hamburg 1599.,
Faust, Johann, doktor, hírneves német bvész, 3 részben) ; ezt késbb némi változtatásokkal újra
kinek mesés élettörténete egész mondaszer ala- kiadta Nikol. Pfitzer nürnbergi orvos (Nürnberg
kot öltött s jelentékeny helyet foglal el az iroda- 1674., új lenyomatban A. von Kellertöl Stuttgart
lomban.Maga a történeti személy (P. Georg vagy 1880). Ebbl a mbl, a tudományos részeknek
Johann) körülbelül 1480—1539 körül élt s Me- elhagyásával és egyéb rövidítésekkel azután egy
lanchton szerint mint szegény fóldmíves fia, a ismeretlen szerz, «der Christlich Meinende» ál-
sváb Knittlingenbl származott. Tudományos ki- néven kivonatot közölt (Leipzig 1725., új kiadás
képzésben részesült és Pranz von Sickingen pár- Szamatolskitól Stuttg. 1891), mely azután sok
tolásával Kreuznachban iskolamester lett. Ez ál- kiadásban, vásári könyvekben s a ponyvairoda-
lásra azonban méltatlannak mutatkozott, úgy, lomban igen elterjedt. Az újabb irodalomban fleg
hogy elmozdították s ettl fogva mint mágus, or- Auerbacher, Geschichte des Doktor Paustus cím
vos, csillagjós, varázsló és alehimista bejárta elbeszélése (a«Volksbüchlein»-ben,München 1839)
egész Németországot, mindenütt csodát keltve bír jelentséggel. A P.-monda a szinpadotis hamar
bvészetével. Kalandos életet élt, ügyesen ki- meghódította legels drámai földolgozása az an-
;

használta az emberek babonás hiszékenységét, gol Marlowe mve

The tragical history of the
:

sok botrányt okozott s a legtöbb helyen kiutasí- life and death of Doctor Paustus. Ennek alapján
tották. Állítólag Staufenben (Breisgau) halt meg keletkezett a híres német népdráma, melyet a
hirtelen, talán erszakos halállal. Ez a históriai vándorszínészek egészen a XVIII. sz. közepéig
F. azután lassan mondai alakká vált, a régebbi igen sokszor eladtak, míg végre a színpadról le-
bvészek kalandjait s fleg Simon mágus, Cypria- szorult, mitl fogva azután mint bábjáték élt to-
nus, Paracelsus, Theophilos és mások csodatetteit vább. (V. ö. Creizewac/i, Versuch einer Geschichte
is reáruházták, az ördöggel hozták összekötte- des Volksschauspieles vom Dr. F., Halle 1878.) Az
tésbe s így a régebbi és újabb történeti és mondai újabb irodalomban azután Lessing a mondát új
anyag alapján keletkezett a XVI. sz.-ban a F.- és magasabb szempontokból világította meg,
monda. Ennek legels irodalmi feldolgozása a amennyiben a hst nem engedte át a pokolnak s
népies P.-könyv, História von Dr. Johann F.-on, ebben a Sturm és Drangperiode iflu óriásai is
dem weitbeschreiten Zauberer u. Schwartzkünst- követték t, kik majdnem valamennyien meg-
ler stb. címen 1587. jelent meg Frankfurt a/M.-ban próbálkoztak e tárggyal, míg aztán a nemzedék
Spies János kiadásában (újabban kiadták W. legzseniálisabb tagja, Goethe, miután majdnem
Brauné Halléban 1878. és W. Scherer fotolitográ- egész életén át küzdött e problémával, végre
flai másolatban Berlinbon 1884., ennek egy pél- szerencsésen megoldotta s nagy mvét közvetle-
dánya megvan az akadémiai könyvtárban). A nül halála eltt befejezte. Lessing darabja el-
könyv szerzje ismeretlen a kiadó az Elszóban veszett, Goethe tragédiájának els része 1808, a
;

azt állítja, hogy a kéziratot egy barátja küldte be IL rész 1832. jelent meg. Egyéb említésre méltó
neki Speyerböl. Valószínleg evangélikus lelkész feldolgozások Németországban: Weidmann, Jo-
mve, mivel P. benne végig mint Luther ellen- hann P. Ein allegorisches Dráma (München 1775).
téte szerepel. E szerint P. egy parasztnak fla Rod Ezt a gyarló színmvet Engel tévesen Lessing el-
faluból, Weimar mellett, ki Wittenbergben ta- veszett darabjának vélte és 1877. újra kiadta
nult és teológiai doktor lett. A tudomány azonban Müller, Situation aus Fausts Lében (Mannheim
nem elégíti ki, mindent akar tudni, azért a b- 1776) Klinger nem drámában, hanem regényben
;

vészeire adja magát és végül 24 évre szerzdést írta meg Fausts Lében, Tatén u. Höllenfart (Pé-
:

14»
 ; ;

Fausta 212 — PaUltetés

térvár 1791) ezen regény alapján írta

;
meg Schöim kényszerítette tele van érthetetlen, nagyhangú
;

romantikus tragédiáját F.-ról (Berlin 1808) s fenyegetésekkel, jövendölésekkel, groteszk raj-

ugyan megkísérelte Goethe darabjának a folyta- zokkal és idézetekkel német s chaldei nyelven. A
tását. Említésre méltó még Klingemann Faustja címlap szerint Faust hátrahagyott irataiból famu-
(Leipzig 1815); továbbá Braun v. BrauntMl, lusa, Wagner adta ki. Különböz kiadásairól és
Marlow, Grabbe, Heine és Lemu mvei, akik feldolgozásairól v. ö. Engel, ZusammensteUung
a mondát sajátosfllozóflai felfogásuk szerint töre- der Faust-Schriften (Oldenburg 1885).
kedtek költi formában feldolgozni. A tárgy azon- Faustulus, a római monda szerint az a pász-
kívül a zenészeket (Spohr, Gounod, Boito, Zöll- tor, ki a Tiberis áradatába kitett Romulust ós
ner, Wagner, Liszt, Berlioz) és festket (Come- Remust a Palatínus aljában megtalálta és fele-
lius, Retzsch, Kaulbach, Liezen-Mayer) is foglal- ségével, Acca Larentiával együtt fölnevelte.
koztatta. V. ö Düntzer, Die Sage von Doktor P. Faúsztatás, 1. Úsztatás.
(Stuttg. 1846); Kuno Fischer, Goethes Faust; Fante (franc, ejtsd: fót), hiba, tévedés, hiány.
Die Faustdichtong vor Goethe (4. kiad., u. o. 1902); F. de mieux a. m. jobbnak hiányában.
Erich Schmidt cikkei a Goethe -Jahrbuch II— IV. Fauteoil (franc, ejtsd fotöj), 1. Faldistorium
.-

köt.-ben(1881— 83); Boyesen-HeinrichG., Goethe és Zsöllyeszék.

Faustja (Budapest 1888, az Akadémia könyv- Fautor (lat.) a. m. jóakaró, jótev.
kiadó vállalatában). —A magyar F.-ról 1. Hat- Faux (lat.) a. m. garat, torok, a szájüreg (ca-
vani István. vum a garat (pharynx) egymásba való át-
oris) s
Fausta, Flavia Maxima, Maximianus római menetele. Az átmeneti nyílásnál a lágy szájpad
császár leánya, Nagy Constantinus neje ós fiai- redi szkítik a nyílást (isthmus faucium). Nö- —
nak, Constansnak, Constantiusnak és Constanti- vénytani értelemben a párta v. csésze csövének
nusnak anyja. Hagyomány szerint birta rá fér- fels része, torka.
jét rágalmával, mintha mostoha fia, Crispus (1. o.) Faux-bourdon, 1. Falso bordone.
szerelmével üldözné, hogy ezt megölesse 326. Fanx-fret (franc, ang. dead-freight) a. m.
Anyósa, Heléna, felfedte a császár eltt nejének rakomány hiányában, a tengeri fuvarozásban a
bnösségét, mire forró fürdben megfojtották. rakománynak az a (rendszerint -/g) része, amelyet
Fanstiaaam vinnm, 1. Falernusi bor. a fuvarozó a fuvaroztatótól követelhet azért,
Faustin I. családi nevén íSowtoMg'Me (ej tsd szulak),
,
: mert a szerzdéstl a rakomány szállításának
Haiti császárja, szül. 1782., megh. 1867 aug. 4r. elmulasztásával visszalépett. (Német keresk. trv.
Rabszolgasorban született, néger szülktl, de 581—590. §-ok.)
1793. az összes négerekkel együtt is felszaba- Fanx pas (fr., ejtsd: topa), hibás lépés, baklövés.
dult. A katonai pályára lépett s 1848. az ezredes- Faültetés. A fákat áUandó helyükre rendsze-
ségig emelkedett. 1847-ben a szenátus Haiti el- rint azok nyugalmi idszakában és pedig több-
nökének választotta. A vagyonos mulatt polgár- nyire sszel V. tavasszal ültetjük. A talajt jóval
ság közt az iránta való gylöletében 1848 ápr. elbb (szi ültetéshez még nyáron, tavaszi ülte-
16—19. Port-au-Princeben nagy vérfüi'dt ren- téshez sszel V. télen át) ajánlatos elkészíteni.
dezett a felbujtott cscselék által. A képvisel- Sr ültetésnél a talajt egész területén 80—120
ház 1848 dec. diktátornak, majd 1850. császárnak cm. mélyre meg kell forgatni és ugyanekkor
kiáltotta ki. üdvarát egészen Napóleon mintájára trágyával és a talajhoz jól megválasztott talaj-
rendezte be. Kegyetlensége és pazarlása miatt javító anyagokkal (homok, tzeg, komposztföld,
1858. felkelés tört ki uralma ellen, s 1859. jan. iszap, mész stb.) megjavítani. Távolabb álló fák-
Port-au-Princeben elfogták. Életének megkegyel- nak kell átmérj és mélység (átlagosan 1 m. át-
meztek, de Jamaikába kellett költöznie; csak mérj és 80—100 cm. mély) gödröket készítünk,
1867. térhetett vissza hazájába. V. ö. Bouzou, melyeket a tavaszi ültetéshez télen át nyitva ha-
Études historiques sur la prósidenoe de F. Sou- gyunk. A gödörásásnál a f elszinföldet külön rak-
louque (Paris 1894). juk. Az ültetésre kerül lomblevel fáknak gyö-
Faustina, 1. Annia Galéria F., Antoninus kereit éles késsel rövidebbre metszük, ügyelve,
Pius római császár neje, Marcus Aurelius nvére hogy a sérült részek eltávolíttassanak. Fontos
férjének trónralópte után csakhamar (141.) meg- dolog, hogy a kiásott fa minél elbb ültetés alá
halt. — 2. Annia F, Antoninus Piusnak és az kerüljön és addig is gyökere a napfénytl, széltl
elbbi F.-nak leáoya, s mint a trón örököse, Mar- és kiszáradástól védelmezve legyen. Ültetéskor a
cus Aureliusnak, a késbbi császárnak neje, kit karózást igényl fáknak támasztó karóit a gödör
férje feslettsége ellenére irataiban nagyon ma- közepére beverjük és a gödör aljára a külön ra-
gasztalt. Meghalt Ázsiában 174. Apoteózisát áb- kott félsz inföldet behúzva, arra a fát ügy állít-
rázolja a római capitoliumi múzeumban egy szép juk reá, hogy gyökerei kell elrendezésben fe-
domború m. küdjenek a földön ós a gyökérzet a kell mély-
Faustinopolis (eredetileg Colonia Fausti- ségnél mélyebbre ne kerüljön gyökérnyakba ol-
;

niana), a kolóniává emelt Halála falimak (Cap- tott fát az oltási helyig, egyebeket pedig a gyö-
padociában) római neve, ahol Marcus Aurelius kérnyakig helyezünk a földbe. A gyökerek közé
császárnak neje, Annia Faustina, 175. meghalt. porhanyó, érett, jó földet szórunk, vigyázva,
Az antik város helyét Breglitl 42 km. keletre hogy éretlen trágya ne kerüljön a gyökérzetre
állapították meg Bajai és Forszuk falvak mellett. azután a földet részletekben behúzzuk, a gödör
Faustitas, máskép Felicitas (1. o.). szélén azt körültapossuk, hogy üregek ne marad-
Faust'sH»lleuzwang(ném.),bvészkönyv, janak a gyökerek közt ós azok körül. Vízzel le-
mellyel állítólag Faust a pokol rémeit hatalmába hetleg be is iszapoljuk ós végül a gödröt telje-
 ;

PaUszök 213 — Favart

sen behúzzuk. Különösen víz hiányában, tehát sabban fürésszel metszi a fát addig, amíg az a
ott, ahol az iszapolás nem lehetséges, ajánlatos hajk irányában ledl. Álló fák irtása olyképen
a fa gyökérzetét a megmetszés után földbl és történik, hogy az ersebb gyökerek a t
közelé-
vízbl készített híg habarcsba bemártani, hogy ben átmetszetnek s a körülásott fa azután egy-
ekképen a gyökerek a földdel bens érintkezésbe szer húzóhoroggal v. valamely irtógéppel (1. o.)
jöjjenek és így a megeredés biztosi ttassék. A be- kifordíttatik. Ritkán alkalmazzák igen értékes
tlltetett fát a karóhoz csak lazán kötjük, hogy az törzsek döntésénél. A F. ideje a magashegységi
egyenletes süppedésnek akadálya ne legyen és csak fenyvesekben többnyire a nyár (május, június),
késbb kötözzük azt meg szilárdan. Célszer a cserhántó erdkben a tavasz, máskülönben az
beültetett fa körül vízfogó tányért készíteni a sz és tél. A fadöntés idejének régebben nagy
földbe és korhadó trágyával, lombbal v. effélével befolyást tulajdonítottak a fa minségére, abban
betakarni, árnyékolás és nyirkosán tartás végett. az értelemben, hogy a tóU döntés fa jobb a
szi ültetéskor azonban a tányér közepén a föl- nyári döntésnél. Ez a nézet annyiban jogosult-
det a fagy elleni védelem végett a fa törzse kö- sággal bír, hogy a télen döntött fa lassan szárad,
rül felhalmozzuk. A fenyk a gyökérmetszést nem repedezik meg oly hamar és a tél folyamán
nem trik, úgyszintén a gyökerek háborgatását nincs kitéve a korhadást okozó gombák spórái
sem; ezért azokat mindig igyekezzünk jókora által való infekciónak. Ha azonban a nyári dön-
földlabdával kiemelni és átültetni; ezek ülteté- tés fa a vágásból gyorsan kiszállíttatik jól meg-
sére legjobb id a korasz v. még inkább a ta- választott rakodókra, s általában helyesen kezel-
vasznak az a része, mikor a feny éppen haj- tetik, akkor tartósság tekintetében nem áll a téli
tani készül. Ids, nagy fák áthelyezése sok mun- döntés mögött.
kával jár fontos itt a gyökereknek lehet kí-
; Favágók, a Rikácsolok (Coraciiformes) rend-
mélése és gondos kiszabadítása és a rögtönös át- jébe tartozó harkályfélék (Picidae) népies neve.
ültetés, amihez különleges emel és áthelyez L. Harkályfélék.
készülékek szükségesek. Ilyen fáknak rögzítése Faválaszték, l. Erdei faválasztekok.
mellzhetetlen, amit több irányban kifeszített, a Favámok a belföldi erdgazdaság védelmére
törzsre kíméletesen kötözött és a földbe ásott cö- szolgálnak és a külföldrl behozott nyers, vala-
löpökhöz ersített huzalokkal ajánlatos végezni. mint faragott fát és közönséges faárukat terhelik.
A lomblevel fáknak (a dió ós más vastagbelüek Régen abból indulva ki, hogy a fa úgy házi hasz-
kivételével) koronáját az ültetést követ legels nálatra, mint technikai célokra a belföldön nél-
tavaszon, tehát tavaszi ültetéskor azonnal meg külözhetetlen és ezenkívül nehezen is szállítható,
kell metszeni. L. Fametszés. a kivitel mesterséges korlátozása céljából kiviteli
Faüszök (növ.), a fa kérgének elhalása, mi köz- vámokat alkalmaztak. A XIX. sz.-ban azonban
ben a színe megsötétedik és besüpped és gyakran már a beviteli vámokra tértek át. A vámtételek
a küls faköpeny romlását vonja maga után. a fa minsége szerint különbözk és a kemény,
Ilyen esetekben az elhalt kéreg szélei nem szok- továbbá a faragott fát és fárukat ersebben ter-
tak felpuffadni. A F. keletkezését rendszerint helik, mint a puha és feldolgozatlan fát. A vám
fagy okozza és pedig akkor, mikor a kéregben a nagyságáról az autonóm vámtarifa nyújt felvilá-
nedváramlás már megindult. Az üszkösödött he- gosítást.Ausztria-Magyarországon kívül a Német-
lyek gondos kivágásával és kifzött kátránnyal v. birodalom, Oroszország, továbbá Franciaország,
faviasszal való bekenésévol szokás ezt a bajt or- Belgium, Dánia, Svájc és Észak-Amerika alkal-
vosolni. maz F.-at, utóbbi öt államban a F. mint pénzügyi
Fava, Onorato, olasz író, szül. Collobianóban vámok els sorban az állami bevételek fokozását
(Piemont) 1859 júl. 7. Nápolyban az irodalom ta- célozzák.
nára. Részben az ifjúság számára írott müvei a Favara, város Szicília szigetén, Girgenti olasz
következk Prime follie (1881) Vita nostra(1885) tartományban, (1901) 20,398 lak., a XIII. sz.-ból
: ;

Tesoruccio (1885) GraneUini di pépe (1886) Vita való ersséggel, kén- és márványbányákkal.
; ;

napoletana (1887) Storielle di Francine (1887)

; Favaro, Antonio, olasz matematikus, szül. 1847
Morti, Capo d'anno, versi; Ometti e donnine máj. 21. Tanulmányait a padovai egyetemen, a
(1888) Al paese delle stelle (1889) La discesa di torinói és zürichi megyetemen végezte. 1872 óta
; ;

Annibale (1891) Aquarelli (1893) Serate inver- a padovai egyetemen a grafosztatika tanára. Els
; ;

nali Trezzadoro (1893) Francoíino II toatrino dolgozata e tárgyban 184r7-ben jelent meg olasz,
; ; ;

dei puppi (1895) Storie d'ogni giomo (1896) Blie 1879— 1885-ig francia nyelven. 1878 óta különö-
; ;

e Friz (1897) I racconti del l'anno (1900) regé- sen a matematika történetével foglalkozik, a Bol-
; ;

nyei: Rinascimonto (1888); Contro i pini (1888) letino Boncompagni tevékeny munkatársa. 1879
stb. Egy ideig a Lo Studente c. ifjúsági folyóiratot óta tevékenységének legnagyobb részét a Galilei-
szerkesztette és Di Giaeomóval együtt kiadója kutatásnak szenteli. 1887-ben megbízták a jelenleg
volt a Fantasio-nak. megjelen nemzeti Galilei-kiadás szerkesztésével.
Favágás v. fadöntés, fejszével v. fürésszel tör- Több mint 200 értekezést írt, müvei között em-
ténik, különösen vékonyabb törzseknél, míg vas- lítjük Galileo Galilei e lo stadio di Padova (Fi-
:

tagabb törzsek döntésénél a favágó a fejszét és a renze 1883., 2 köt.) címt.

fürészt együttesen alkalmazza oly képen, hogy a Favart, Charles Simon, francia színmíró, szül.
törzs alján, lehetleg közel a földhöz fejszével Parisban 1710 nov. 13., mogh. u. 0. 1792 márc. 12.
ékalakú hajkot vág, még pedig abban az irány- Részben felesége közremködésével mintegy más-
ban, amerre a törzset dönteni kívánja, s azután félszáz vígjátékot és operettet írt, melyeket túl-
az ellenkez oldalon, a hajknál valamivel maga- nyomó részt az Opera Comique-ban adtak el.
 ; ;

Favas — 214 Favázas fai

Jobbára sikamlós tárgyú színdarabjai közül em- Favázas fal, olyan fal, melynek szerkezeti, ter-
líthetk Anetté et Lubin Bastienne et Bastien
: ; het hordó alkotórésze a fából készült váz (faváz)
(Rousseau Le devin du village c. operájának paró- és melynek közei aztán másnem anyaggal, tég-
diája) Ninette á la cour stb. Kiadások Thóátre
; : lával, vályoggal, deszkával stb. vannak kitöltve.
(Paris 1763—1772, 10 kötet) Oeuvres choisies
; A falat alkotó faváz többnyire puhafából össze-
(u. 0. 1813, 3 köt); Correspondance littéraire ácsolt vízszintes, függleges és ferde gerendákból
(u. 0. 1809, 3 kötet). V. ö. Fort, P. et l'opéra- áU és egyes szerkezeti alkotórészei a következk
comique aux XVH. et XVIII. siécles (u. o. 1894). (1. az 1. ábrát) A küszöbgerenda (a), mely a falak
:

— Neje, leánynevón Justine Duronceray, szül. nyomását egyenletesen viszi át az alapzatra. Hogy
Avignonban 1727 jún. 15., megh. Parisban 1772 a rothadástól minél inkább megóvhassuk, jó, ha a
áprU 20. Jeles színészn és táncosn volt, akit föld színétl 50—60 cméter magasságban helyez-
németalföldi vendégszereplése alkalmával (1745) zük az alapfalra és a közvetetlenül alatta fekv
téglasort még egy, aszfaltból vagy
kátránylemezekbl készült «elszi-
getelö réteg»-gel választjuk el a
többi falazattól. A szárfák, sasfák,
bálványok v. oszlopok (z, e ós/) azok
a függlegesen álló gerendák, me-
lyek az épület sarkait, ajtók és ab-
lakok széleit alkotják. A közbens
szárfák (z), azok, melyek nem fal-
keresztezésekben vannak, hanem
csak a teherbíróság emelésére vagy
szépségi okokból osztatnak be az
ajtó- és ablakszárfák közé. A szár-
fák a küszöb- és koszorufához csa-
pokkal vannak ersítve. A hevede-
rek vízszintes gerendák, melyek a
falat kisebb táblákra osztják (r) v.
pedig mint az ajtók ós ablakok^^rem-
-~ öldökfái (c) és könyökfái (b) sze-
^11"---' ropelíiek. A dúcgerendák a P.-nak
eltolódását vannak hivatva meg-
1. ábra. Favázas fal. akadályozni és azért els sorban a
F. széls sarkainak tábláiban al-
Móric szász marsall kolostorba záratott, mivel kalmaztatnak, legtöbbnyire mint ketts dúcgeren-
nem viszonozta szerelmét. —
Fiuk, F. Charles dák vagy Andráskeresztek (k), a közbens táb-
Nicolas (1749—1806), jeles operaénekes volt, aki lákban pedig egyszeren (s). A
a színmírás terén is megpróbálkozott. szárfákat, dúcokat és hevedere-
Favas (ásv.), a Rio Verdínho (Minas Geraes, ket egymás között csapokkal v.
Brazília) homokjában ökölnyi szürke v. barna beeresztéssel kötik össze. Eme-
görgetegek. Összetételére nézve csaknem tiszta letes P.-aknál a koszorufára ró-
zirkonsav Hussak szerint nagy zirkonoknak át-
; ják rá a födém tartó gerendákat
alakulási terméke. L. Baddeleyü. (o), ezekre a fels küszöbfát (a^),
Faváz, favázas falakban a teherhordó fa-szer- mely ismét az emelt favázát
kezet, Favázas fal.
1. hordja. Nálunk a P.-akat leg-
Favázas építészet, az építömvószetnek az a többnyire téglával falazzák ki
neme, mely egyes épületeknél a szerkezeti alkotó- kívül a faszerkezet és a nyers
részeket fából készíti. A XIII. sz. és még inkább a téglafal látható, belül azonbau
renaissance északi Francia- és Németországban, mindkett be lesz vakolva, mi-
Angolországban, a Németalföldön magas fokra után a fa-alkotórészeket be-
emelte a P.-et különösen a profán építkezésekben nádazták. Hogy a falazat a
a normandiai, a svájci és tiroli favázas lakóházak szárfákba jobban befogód zhas-
helyes szerkezeti alapból kiinduló szerves kikép- sék, a szárfákat a fallal érint-
zésük, a fa tulajdonságaihoz simuló ornamenti- kez oldalakon vagy ékalakuan
kájuk és az alkotó részek festi csoportosítása vésik be, amikor a megfaragott
miatt máig is mintaképül szolgálhatnak. A F. téglák kiálló részei a mélyedésbe
Magyarországon is igen kiváló és eredeti alkotá- benyúlnak, v. pedig reájuk egy
sokat hozott létre, melyeknek érdekes emlékei a háromszöglet lécet szögeznek,
máramarosi, beregi, erdélyi stb. fatemplomok (1. mely a faragott téglák mélye-
lemplom) és a székely meg a felsmagyarországi désébe illik. Vannak tzeggel v. '13 a'J3 {PctmJ>
lakóházak (1. Ház). A P. jelenleg is virágzik úgy agyaggal kitöltött P.-ak is, me- 2. ábra. Kitöltött fa-
Magyarországnak nevezett részeiben, mint Skan- lyeknek szerkezete egyszer, v. vázas fal.
dináviában, Olaszországban, Svájcban, Tirolban, rövid hevederekkel összekötött
mindenütt külön-külön tipikus nemzeti jelleggel. ketts favázból áll a favázat kívül és belül be-
;

L. Favázas fal, Fépítészet. deszkázzák (1. a 2. ábrát) és a bels közt tzeggel,

 a ;

Pavé — 216 — Pavras

agyaggal, mohával, fürészporral stb. töltik ki. csontokat és kkorszakbeli tárgyakat találtak. A
Ketts faváz esetén a falvastagság 30—50 cm. sziget alacsony és termékeny. Fhelye San Gia-*
:

között váltakozik. Emeletes P.-aknál a fels eme- como, 5000 lak. P. ókori neve Aegusa, melyet a
letsorok kiszökellhetnek, mely körülményt a nor- görög mondák szerint Odysseus is többször felke-
ínann és észak-német építészet szép árnyékhatá- resett. Közelében gyzték le Kr. e. 241. a rómaiak
sok elérésére ügyesen kihasználta. L. Favázas a karthágóiakat. :

építészet, Fépítészet. Favn (dán a. m. fonal), hosszuságmérték Dá-

Favé, Ildephonse, francia tábornok és katonai niában = 6 fod= 188312 cm., Norvégiában =
Író szül. Drenx-ben 1812., megh. Parisban 1894
; 188-258 cm., Izland szigetén =
171193 cm.
inárc. 15. Az École polytechniqueben képezték ki. Favonins (lat.), a régi rómaiaknál a tavasz
1850-ben III. Napóleon segédtisztje lett és 1859-ig elején fújdogáló nyugati szél neve, a görög Ze-
az École polytechnique tanára volt. 1860-ban dan- phyrosnak mása.
dártábornok lett és 1870. Sedannál hadifogságba Favonius, Marcus, római szenátor s buzgó köz-
került. 1874-ben nyugalomba vonult. F. igen sokat társasági érzelm az uticai Catónak életében
; h
Irt és a negyvenes évek óta segédkezett III. Napó- «ámyéka», halála után wtorzképea. Heves ellen-
leonnak katonai irodalmi munkásságában, kiilö- sége volt az els triimivirátusnak a Pompejus és
;

nösen az Études sur le passé et l'avenir de í'artil- Caesar közt kitört polgárháborúban az elbbinek
lerie (Paris 1846—1872.) c. terjedelmes munkának pártjára állott, s csak Pompejusnak halála után
3— 6-ik köteteit F. írta. P. számos munkái közül tért vissza Itáliába, hol Caesartól kegyelmet ka-
nevezetesebbek Histoire et tactique des trois ar-
: pott. A diktátor megöletése után Brutushoz és
mes (1845); Histoire de l'artillerie (1845) és az 1871 Cassiushoz pártolt Philippinél fogságba került,
;

után az école polytechniqueontartottelöadásainak hol Octavianus parancsára kivégezték.

szövege: Cours d'art militaire (1877). 1876-ban Favor (lat.) a. m. kegy, pártfogás, kedvezés.
francia akadémia tagjává választotta. F. defenskmis a bnvádi perrendtartás részérl a
Faventia, antik város Pelsö-Itáliában a Via válottnak nyújtott elny (pl. a ftárgyaláson az
Aemilia mentén, ma Faenza. övé az utolsó szó). F. libertatis a kés császárság-
Faventinus Didymus, Melanchton áhíeve. korabeli római jognak (fként a kereszténység
Faverolle, a Houdan-fajtából alakított szür- eszméinek behatása alatt érvényesül) az az in-
késbarna tollazatú, koránfejlödö, jól tojó és húsos tenciója, hogy az egyén állapotát (status liberta-
tyúkféleség. tis) inkább a szabadság, semmint a rabszolgaság
Faversham (eátsd: fevrsemm), kikötváros Kent szellemében igyekezett megállapítani, ehhez ké-
angol coxmtyban, (1911) 10,619 lak., hajógyártás- pest a rabszolga-felszabadítást megkönnyítette,
sal és osztrigahalászattal. P. Canterbury county- st bizonyos esetekben kötelezvé telte, az urak
nak és a Stour völgyének kikötje. A beviteli önkényét általában korlátozta, az embert kétség
cikkek épületi a és szén, a kivitelé komló és egyéb
: esetén szabadnak minsítette, stb.
mezgazdasági cikkek. FaTorabiles causae (lat.) a. m. kedvezés-
Favérzés, fakönnyezés, Könnyezés.
1. ben részesül jogesetek, azaz oly jogügyletek,
Favete linguis (lat.) m. Vigyázzatok a
a. melyek kétség esetében úgy értelmezendk, hogy
nyelvetekre, hogy t. i valami illetlent ne mond- érvényben maradjanak ilyen a mai jog szerint
;

jatok. Az áldozás kezdetén a római pap szokta a pl. a végrendelet, mely a végintézkedés fentai'-
jelenlevkhöz e fölszólítást intézni annyit is je- ; tása érdekében magyarázandó.
lent hallgassatok asönd legyen
: ! 1 FaYorable (franc), kedvez, hajlandó.
Faveur (franc, ejtsd: favör), kegy, kedvezmény. Favori (franc.) a. m. kedvelt, kegyelt. Fa- —
Faviasz, a fák héján esett sérülések, metsz- vorité, valamely fejedelem nyilvánosan elismert
lapok és oltási helyek bekenésére szolgáló ke- szeretje. —
lavorit szultánná, a török szultán
ncs. Van hid^en és melegen folyékony F. A els háremhölgye törökül bás-kádin. ; Favorit, —
melegen folyékony kencs hamarább megke- a versenyben az a ló, amelynek az általános véle-
ményszik és a sebet jól elzáró réteggel vonja be, mény szerint a legtöbb kilátása van a gyzelemre
de használata nehézkes, mert állandóan fel kell s amelyre ennélfogva a legtöbb fogadást kötik.
melegíteni. A hidegen folyékony kencs lassab- —
Favorit továbbá a. m. barkó, pofaszakáll.
ban szilárdul ugyan meg, de kezelése könny, Favorinus, Arelateból (Arles) való rétor. Dión
ezért leginkább ezt használják. Úgy készítik, Chrysostomos tanítványa, Plutarchos barátja, a
hogy vesznek 500 gr. fenygyantát, 60 gr. cera- Kr. u. 11. sz.-ban Rómában élt és görög nyelven
zint, 40 gr. faggyút, 15 gr. lépesviaszt és 15 gr. irt enciklopédikus mveivel, melyekbl gyér töre-
terpentinolajat s ezt borszeszég fölött vízfürd- dékeink vannak (Pragmenta histor. graec, Paris
ben folytonos kavarás mellett forralják. Ezután 1849, 8. köt.), nagy tekintélyre tett szert. V. ö.
lehlni hagyják s mikor már srsödni kezd, Learé, Un philosophe provenpal (Mai'seille 1900)
1 dl. borszeszt öntenek hozzá s ezzel ismét jól Colardeau, De J. Arelatensis studiis et scriptis
összekeverik. Az így készült kencsöt zárt edény- (Grenoble 1903).
ben kell tartani. A magkereskedknél ilyen ke- Favorit, favorité, 1- Favori.
ncsöt készen is lehet kapni. A P.-t közönségesen Favras (ejtsd: favra), Ihonios de Mahy, marquis
oltóviasznak nevezik. de í"., szül. Bloisban 1744 márc 26., megh. Parisban
Favier-féle por, 1. Robbanó szerek. 1790 febr. 19. A provencei gróf (a késbbi XVIII.
Favignana, az Egadi-szigetek egyike, Szicília Lajos) gárdájában volt hadnagy. Azt a vakmer
Ny.-i partján. Területe mintegy 20 km^. Meredek tervet eszelte ki, hogy egy bérelt csapattal a
partjaiban néhány barlang van ezekben állati nemzetgylést szétkergeti s a királyi családot
;
 : :

Favre — 216 - Fawcett

Peronneba De a terve kitudódott P.-t el- ben tanult, Molmentinek és Blaas Karinak volt
viszi. ;

fogták s 1790. mint felségsértt felakasztották. tanítványa. A rokokó és modern kor velencei
Levelezései és végrendelete (Testament de mórt) életét ábrázoló, ragyogó színezet, szellemes ké-
halála után jelentek meg. V. ö. Stülfried-RaUnk, peinek hosszú sorával igen nagy sikereket ara-
Thomas de Mahy, marquis de F. und seine Ge- tott 1878 óta, midn Az egér c, képét kiállította,
mahlin (Wien 1881). (Milano, Brera képtár). Ezt követték Vásár a
:

Favre (ejtsd.- fávr), 1. Jules, francia államférfiú, Campo S, Pólón; A séta (Róma, Galleria mo-
szül, Lyonban 1809 márc. 21., megh. Versaillesban derna) ; Mostani velencei séta Traghetto Lis-
; ;

1880 jan. 20. Ügyvéd volt Lyonban és Parisban, ton Goldoni a Szt. Márk-téren stb. A budapesti
;

lelkes részt vett az 1848-iki februári forradalom- Szépmvészeti Múzeumban is van két szép mve
ban, mely után elbb belügyi, majd külügyi he- a finom humorú Zsuzsanna és a rendkívül festi
lyettes államtitkár lett. Napóleon Lajosnak ellen- Kis halott. V, ö. Szám, P., Mvészet (1903,81. 1.).
fele volt s az 1851 dec, 2-iki államcsiny egyelre Favus (lat, lépes méz), kosz. Az Achorion fona-
véget vetett politikai pályájának. 1858-ban Orsini las gombacsalád által elidézett brbetegség en- ;

védelmével vonta magára a közfigyelmet, ugyan- nek gombája volt a legels, melyet emberen felfe-
ekkor tagja lett a törvényhozó testületnek, hol deztek (Sehönlein 1838, Gruby 1839); ma már szá-
az «engesztelhetetlen» ellenzékhez tartozott. 1870- mos faja ismeretes mesterségesen lehet tenyész-
;

ben ellene volt a háborúnak s ajúl. 15-iki ülésen teni gyümölcse (fruktiflkációs orgánuma) azonban
;

nem szavazta meg a kormánynak a kért hitelt. még ismeretlen és így a fajnak botanikai osztá-
A sedani katasztrófa után ö indítványozta szept. lyozása még hiányos, A F. a hajas brt szokta
4r. rn. Napóleon letételét s a köztársaság kikiál- leginkább ellepni, különösen galíciai zsidóknál,
tása után mint külügyminiszter tagja lett a nem- itt-ott magyar és auvergnei parasztoknál másutt ;

zeti védelem kormányának. Bismarckkal szept. ritkább, Angliában jóformán ismeretlen. Megtá-
19—20. Ferriéresben eredménytelenül tárgyalt a madhatja a meztelen brt, a körmöket is, st igen
fegyverszünet megkötése végett. Gambetta távo- ritkán a nyákhártyákra, bélre is átmehet, Egerek-
zása után átvette a belügyi kormányt is s reá nél is közönséges és igen súlyos. A hajas fejbrön
hárult 1871 jan. végén Paris kapitulációjának (fejkosz) évtizedekig rágódó folyamatokat indít-
megkötése. A végleges fegyverszünet alatt a hat a hajszálak, tüszk, hám és irha megtámadá-
nemzetgylésbe beválasztották s Thiers ismét sával. A haj lassan elsorvad, apró, kerek, sárgás,
külügyminiszternek nevezte ki. Mint ilyen kötötte tányéralakú, száraz csomók keletkezhetnek körü-
meg Bismarckkal a frankfurti békét, melynek lötte (scutulum), amelyek összefolyva vastag,
súlyos feltételei úgy megtörték, hogy nemsokára egérszagú tömegekké válhatnak. Alattuk genyes
lemondott. Azután már ritkán szerepelt 1876. az folyamatok indulnak meg, ezek a legyengült brt
;

újonnan felállított szenátus tagja lett. Legneveze- még inkább izgathatják, úgy hogy az lassanként
tesebb történeti müve Le Gouvemement de la feszes, kopasz, vörös heggé alakulhat át. Kezelése
:

défense nationale (1872—75, 3 köt.). Parlamenti régebben nehéz volt, szurokkal kirántották a hajat
és törvényszéki beszédei halála után jelentek (1. Dropacismus) és az így lekopaszított brt jó-
meg: Discours parlamentaires (1881, 4 köt.); dos, szalicilos stb. kencsökkel kezelték. Ma a ke-
Plaidoyers politiques et judiciaires (1882, 2 köt.). zelés gyorsan elvégezhet a Röntgen-sugarak
V. ö. Maurice Reclus, Jules F. (Paris 1912). segítségével. — F. állatorvosi értelemben, 1,
2. F., Louis, svájci mérnök és építésvállalkozó, Koszosság.
szül. Chéne-Bourgban 1826 jan. 29., megh. 1879 FavTis, elbb pécsváradi, utóbb (1252—1264)
júl. 19. Vasúti mérnöknek képezte ki magát s pannonhalmi apát, részt vett 1256, a nemzeti s
Franciaországban és Svájcban számos vasút-, 1263. a budai zsinaton. Szigligeten várat építte-
alagút- stb. építésben (így pl. a mont-eenisi alag- tett, melyet IV. Béla Bok zalavmegyei falu átadása
útéban) volt része. 1872-ben kapta meg az enge- fejében magához váltott. 1260-ban kieszközölte
délyt a St. Gotthard alagút építésére. Nagy mun- IV. Bélától a monostor összes megrongált okleve-
kájának már majdnem végére jutott, midn meg- leinek megújítását. V. ö. Balics, II. 2.
erltetés következtében szélhdés érte, mely ma- Fawcett (ejtsd: fászett), 1. Edgár, amerikai költ
gában az alagútban létekor halálát okozta. és novellaíró, szül. 1847 máj. 26. New Yorkban.
3. F., Pierre (tulaj donképen Le Févre, lat. Igen korán kezdett újságírással foglalkozni ós
Fa&er), a Jézus-társaságnak egyik alapítója, szül. nagyszámú novellát, drámát, verset tett közzé.
a savoyai Vülardot községben 1506., megh. Rómá- Igen termékeny író. Mvei közül kiemelendk
ban 1546. Parisban, ahol bölcsészeti tanulmá- Short Poems for Short People (1871) Poems of ;

nyait végezte, 1527. csatlakozott Loyola Ignác Phantasy and Passión (1878) The Falsé Friend
;

társaihoz, akik 1534 aug. 15, a Montmartre alsó (1880) dráma; Románcé and Reverie (1886) Fair ;

kápolnájában fogadalmakat tettek és megvetették Fame (1894) The Ghost of Guy Thyrle (1897).
;

alapját a Jézus társaságának, melynek F. volt 2. F., Henry, angol nemzetgazdász, szül. Salis-
els áldozópap tagja. Mint jezsuita, F. részt vett buryben 1833 aug. 26., megh. Cambridgeben 1884;
az 1541 ím regensburgi birodalmi gylésen. Élet- nov. 6. 1858ban szeme világát egy vadászat alkal-
rajzát Orlandini, Hist, soc, Jesu (Roma 1615) írta mával elvesztette. 1863-ban a cambridgei egye-
meg. V. ö. CorneUy, Lében des sel. P. Faber (Frei- temen a nemzetgazdaságtan tanára lett, majd
burg 1873) E. Gothein, Ignattus v. Loyola u, d. 1865 óta többször volt képvisel és a parlament-
;

Gegenreformation (Halle 1895). ben hevesen támadta a konzervatív minisztériu-

Favretto, Giacomo, olasz fest, szül, Velencé- mot. 1879-ben Gladstone minisztériumában f-
ben 1849 aug. 11., megh. 1887 jún. 12, Velencé- postamester lett és az angol postánál számos üd-
 :; ;
: :

Fawkes — 217 — Fáy

vös újítást honosított meg. Müvei közül említjük testek közé lapulva várták be a mongol hadak
Manuál of political economy (1863, 6. kiad. 1883) elvonulását. A király 1243. Abauj vmegye Fáj
Pauperism, its causes and remedies (1871); nev földének odaajándékozásával jutalmazta
Protection and reciprocity (6. kiad. 1885); Indián meg hségüket s ebben V. István is megersítette
fináncé (1880) State socialism and the nationa-
; ket. Don a, Orbán, 1292. már Fáynak nevezte
lisation of the land (1883). — Felesége, Mülicent A család nevezetesebb tagjai: I. Ulászló
magát.
Oarrett a nökérdést tárgyaló müveivel tnt ki. idejében Ferenc, kassai kapitány, 1584. István
Political economy for beginners (6. kiad. 1887) c. abauji követ, ki a portánál is járt küldetésben s
mve németül is megjelent. öccsét, Pétert ott is fejezték le István fiai : An-
;

Fawkes (ejtsd: fáksz), Guy, angol nemes, az ú. n. drás kapitány és István abauji alispán és csapat-
lporösszeesküvés feje, szül. 1570., kivégezték vezér. Az egyik ágnak Fáy Ágosüm ugocsai f-
1606 jan. 31. Protestáns szülktl származott, ké- ispán 1809. grófi rangot szerzett; ennek unokája
sbb katolikussá lett s 1598 óta a spanyol sereg- István (1. alább) a zeneszerz. A család grófi ága ki-
ben harcolt Németalföldön. 1604-ben Angliába jött halt. A család másik ága még a XVI. sz.-ban
s összeesküvést szervezett, melynek az volt a Pest vmegyébe költözött s ebbl az ágból szárma-
célja, hogy a parlament épületét a pincében el- zott F. András (1. alább), a hímeves író. V. ö. Fáy
helyezett lporos hordók segítségével 1605 nov. Ignác, A faji Fáy-család származási táblája (1860,
5. a királlyal együtt levegbe röpítse. A terv egy nagy íven) Nagy Iván, Magyarország Csa-
;

azonban árulás folytán kitudódott s P. vérpadon ládjai, IV., 125—134. —

Nevezetesebb tagjai a
bnhdött merényletéért. Ennek emlékére a leg- családnak
újabb idkig nov. 5. több angol városban «No 1. F. András, író és nemzetgazda, a magyar
poperyn kiáltással egy szalmabábot égettek el, reformkorszak irodalmi és társadalmi mozgalmai-
mint valamely népszertlen politikai egyéniség nak egyik legmunkásabb tagja, szül. Kohányon
jelképét. (Zemplén vm.) 1786 máj. 30., megh. Pesten 1864
Fax (ném.), dre tréfa, bolondság, egyszersmind júl. 26. Elkel református nemes családból szár-
bolondos arcflntorgatás. mazott s gyermekéveit nagyszülei birtokán, Gál-
Fax et tuba (lat.), szószerint fáklya és trom- szécsen és Gombán töltötte. Tanulmányait föl-
bita, átv. ért. a fszemély, kolompos. váltva Sárospatakon és Pozsonyban végezte
Fay, 1. Charles Alexandre, francia tábornok (1793—1804), majd Pesten ügyvédi oklevelet
és katonai író, szül. 1827 szept. 23. Pains-Jean- Ügyvédkedés helyett a vmegyénél vállalt
szerzett.
Pied-de-Port-ban (Alsó-Pirénées). 1847-ben a állást, de 1818. visszavonult birtokára, Gombára,
vezérkarhoz hadnaggyá nevezték ki. Azután Afri- gazdálkodni, majd hogy egészen az irodalomnak
kában szolgált s 1854. mint Bosquet tábornok és társadalmi tevékenységnek élhessen, 1823-ban
hadsegéde részt vett a krimi hadjáratban. Miután Pesti-e költözött. Szerette az irodalmat és az író-
1868—69. különböz küldetésekben Németország- kat, sokat olvasott, anyanyelvén s a római klasz-
ban járt, hol a porosz katonai viszonyokat tanul- szikusokon kívül a modem német, francia, angol
mányozta, a hadügyminisztériumban a vezérkari irodalmat, s maga is már 1807 óta irogatott háza ;

iroda szervezésével bízták meg. 1885-ben had- így csakhamar a fiatal írók gyülhelye lett. Ren-
osztályparancsnok Grenobleban, 1890. nantosi des látogatói voltak többek közt unokabátyja.
hadtestparancsnok, 1892. pedig nyugalomba vo- Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Vörösmarty s az
nult. Müvei : Souvenirs de la guerre de Crimée utóbbi a híres Fóti^ dalát éppen Fáy szöllejében,
(1867) ; Etude sur la guerre en Allemagne en 1866 egy szüreti mulatság alkalmával szavalta el.
(1867) ; Etude sur les opérations militaires en Eszmék értek tervvé a kis írói körben, melynek
Boheme en 1866 (1867) De la loi militaire (1870) középpontja a mindenkit szívesen látó, jókedv
;

Journal d'un ofílcier de l'armée du Rhin (Bruxelles házigazda volt. Fáy a nyilvánosság elé mint író
1871) Projet d'organisation et de mobilisation de lépett ugyan elször, de amióta Pestre költözött,
;

l'armée fran^aise á propos d'un ordre inédít de mint az ország els vármegyéjének tekintélyes
mobilisation de l'armée prussienne (1873) Mar- vezérfórfia, mindinkább a politikai és társadalmi
;

ches des armées allemandes du 81 iuillet au 1 téren fejtett ki tevékenységet. Ers gyakorlati
septembre 1870 (1889) ; Etude de marches. Jéna, érzékével, széleskör ismereteivel és nagy fogé-
Sedan (1899). konyságával igen korán, még Széchenyi eltt, föl-
2. F., Theodore Sedgiüick,amevJka.i költ,essay- ismerte gazdasági és kulturális elmaradottságunk-
író és novellaíró, szi. 1807 febr. 10. New York- nak okait, 8 már 1825. egy javaslatot terjesztett
ban, megh. Berlinben 1898. Ismételten beutazta be, megjelölve az orvoslás eszközeit (színház,
Európát. 1837— 53-ig a berlini amerikai követ- szabad ipar és kereskedelem, jobb büntet-kódex,
ség titkára, 1853— 61-ig Bernben amerikai meg- törvénykezés és közigazgatás javítása, takarék-
bízott miniszter volt. Müvei közül kiemelendk pénztár stb.). Majd Széchenyi föllépte után egész
Dreams and Reveries of a Quiet Man (1832); lelkesedéssel csatlakozott hozzá s a nagy reformer
Norman Leslie (1835); Countess Ida (1840); Ró- fölismerve benne a rokongondolkodású nemzet-
bert Rulful (1844). gazdát, szövetségesének fogadta. Elbb a vmegye
Fáy (faji), abauj vármegyei család, se Bugacs, gylésein, majd 1835. követté választva, mint az
állítólag székely származású vitéz, ki II. András ellenzék egyik tekintélyes tagja, az országgylés-
oldalán a Szentföldön (1217) esett el. Fiai, D<m ben mesterkéletlen, magyarosan józan beszédeivel
és Barnabás, 1241. a muhi csatában úgy mentet- szolgálta a gazdasági és társadalmi reformok
ték meg a futó IV. Bélát, hogy kidlt lova helyett ügyét s nem sznt meg a társadalom körében is
egyikük saját lovát adta alája, míg maguk a holt- buzdítással és példával híveket toborozni eszméi-
 :

Fáy — 218 — Fáy

nek. Részt vett cselekvleg a kor minden kulturális hézkes, de h
képét adja a 20-as évek társa-
és gazdasági mozgalmában. Az akadémia már dalmi viszonyainak és embereinek és Széchenyi
1831. tiszteleti tagjává választotta, a Kisfaludy- Hiteléhez kapcsolódva mintegy programmot ad a
társaság, szintén már megalakulásakor, 1837. jöv Magyarországának kiépítésére ós ezáltal
igazgatójának. 1834— 35-ben a budai színtársulat irányregénnyé válik.Anemzet jövjébe vetett biza-
igazgatója, majd az akadémia játékszini bizott- lom,könnyed,termószetes nyelve,magyar szelleme
ságának tagja volt, a Nemzeti Kaszinónak pedig regényirodalmunk értékesebb termékei közé eme-
két Ízben igazgatója. Részt vett a védegylet ala- lik. Idközben megpróbálkozott Fáy a drámával
pításában, sürgette a nevelnképz intézet fel- is, noha kisebb sikerrel, s fölváltva írt regénye-
állítását s izgatott a két protestáns felekezet ket, elbeszéléseket és drámákat. Nevezetesebbek
egyesítése érdekében. Legnevezetesebb alkotása közülük : A
régi pénzek (1824), ügyetlenül szer-
azonban a Pesti Els Hazai Takarékpénztár, mely- kesztett, de eleven komikai er vígjáték, mátrai A
nek eszméjét még Széchenyi is kétkedéssel fo- vadászat (1861, újra 1886) és A
külföldiek {1881,
gadta, de Fáy, miután Pest vmegye gylésen másodszor 1884) társadalmi vígjátékok, két A
1839 márc. 19. megtette fölállítására az indít- Báthory, történelmi dráma (1827), melyek színre
ványt, hozzálátott minden energiájával és rábe- is kerültek Jávor orvos és szolgája (1855),
; szu- A
szél képességével terve megvalósításához. Sike- tyogfalviak (1856), A Halmay-család (1858) re-
rült is összeteremteni az alaptökét s az intézet gények; újabb elbeszélései közül legismertebb a
1840 jan. 11. megkezdte mködését. Pár óv múlva levélalakba foglalt Érzelgésés világ folyása (1844,
nem remélt módon fölvirágzott, kiállotta a sza- újra 1882). 1844-ig írt összes szépirodalmi mun-
badságharc viharait, s ma is egyike legna- káit 1843—44. nyolc kötetben közrebocsátotta,
gyobb, legszilárdabb pénzintézeteinknek. Az erede- beszélyei összegyjtve 1883. jelentek meg. Nagy
tileg 60 peng érték részvények árfolyamértéke számmal írt röpiratokat, javaslatokat és terve-
17,000 K (1912 okt. 5.) s évi osztaléka 800 K. A ket eszméi megvalósítására a nevezetesebbek ;

szabadságharc idejét P. gombai birtokán töltötte, Nnevelés (1841), Kelet népe nyugaton (1841, má-
késbb visszatért Pestre, hoi 50 éves írói jubileu- sodik, jav. kiadás 1842), Felelet {az állandó szín-
mát nagy szeretettel ünnepelte meg az íróvilág. pad ügyében, 1843), Terve a takarékpénztár-
. . .

Szemere Pál a haza mindenének nevezte való- nak (1839), Az életbiztosító intézet (1848). Élet-
;

ban egyike volt nemzetünk legmunkásabb és leg- rajzát megírták Badics Ferenc: F-áy életrajza
hasznosabb fiainak, aki egész életét a haza javá- és Erdélyi Pál Fáy élete és müvei, mindkett
:

nak önzetlenül, jutalmat nem várva, 1890.

szentelte,
st inkább a magáéból áldozva. Higgadt, józan 2. Fáy Antal, zenész, szül. Emdön, Borsod vár-
f volt, aki ezerfelé osztva eszét és munkáját, megyében, 1805 okt. 17., megh. Budapesten 1872
sem el nem fáradt, sem meg nem zavarodott, ha- júl. 30. A
48 eltti idben közhivatalokat viselt,
nem jókedven ós okosan igazította el minden tevékeny részt vett a vmegye politikai életében.
dolgát, s méltán szolgált rá a vidám hölcs elne- Emellett rajongásig szeretvén a zenét, minden
vezésre. szabad idejét zongorajátékra és zeneszerzésre
\ íFáy versekkel és kisebb elbeszélésekkel lépett fordította ; a 40-es években hangversenyeken is
föl az irodalomban (Bokréta, 1807, Friss bok- játszott. Sok dalt, négyest, zongoradarabot adott ki,
réta, 1818), népszerségét és hírét azonban me- melyek azonban rendkívül nehéz, komplikált szer-
séinek köszönhette (Mesék és aphorismák, 1820), kezetüknél fogva nem igen váltak népszerekké.
öt év alatt három kiadást ért meg, Ujabb eredeti Több népdala, magyar nótája átment a nép ajkára.
mssék és aphorismák {1828), melyeket csakhamar Leánya Gizella, Reményi Edének (1. o.) neje.
:

németre és angolra is lefordítottak. Majd nyolc- 3. Fáy Gusztáv, író és zeneszerz, Fáy András
száz prózai állatmesét, parabolát írt, s ezekben a fia, szül. Gombán, Pest vmegyében, 1822., megh.
rövid, egyszer, jól elgondolt és ügyesen elbeszélt Pesten 1866 máj. 19. Els dalmve, Fiesco, nem
történetekben az erkölcsi igazságoknak, józan kerülhetett színre a Nemzeti Színházban, ami
életbölcseségnek egész tömegét fejezte ki érzéki több évre elkedvetlenítette. Második dalmve,
képekben. Éles szemével meglátta korának és Camilla 1865 ápr. 4. került színre, de csak rövid
az embereknek gyarlóságait, félszegségeit, bal- ideig tartotta magát. A Fiescót B'áy halála után,
ítéleteit s kigúnyolta gyöngeségüket. Nem
szív- 1868. eladták. A magyar zenéhez F. nem érzett
telen ül, rideg moralista módjára, hanem a derült ersebb vonzalmat.
kedélyíí, emberszeret bölcs szelíd maliciájával. 4. Fáy István (hernath-kértsi és faji) gróf, a
Megnevettet bennünket, hogy Meséi máltai rend lovagja, szül. Péczelen 1812., megh.
tanítson.
nem is tévesztették hatásukat, aminek bizonyí- 1862 márc. 17. Szenvedélyesen szerette a zenét
téka, hogy példányai gyorsan elkeltek, s nem és vagyonának nagy részét e szenvedélye kieló:
vesztették el értéküket ma sem. Szintén nép- gítésére fordította. Nagy propagandát csinált a
szerek voltak víg elbeszélései, melyekkel meg- mágnási körökben a hazai mvészetnek. Sokat
elzte Kisfaludy Károlyt legsikerültebb közöt- utazott külföldön. Szoros barátságban állt Liszt,
;

tük Akülönös végrendelet. Sokat olvasott könyv Thalberg, Dreyschock s más virtuózokkal. Itthon
volt a maga idejében A Bélteky ház is (1832); az pedig Erkel Ferenc, Doppler, Császár, Thern,
els magyar társadahni regény. Két család törté- Szénfy s más magyar zeneköltkkel folytonos
netében két külön világot fest, a régi és az új érintkezésben állott. Az 50-es években mint író
Magyarországot, s az utóbbi diadalát az elbbin. is sokat szerepelt, érdekes és tanulságos hírlapi
A regény szerkezete mvészietlen, cselekménye cikkeket közölvén a magyar zene múltjából s a
kuszált, a sok elmélkedéstl és tanítástól ne- magyar zenét érdekl aktuális kérdéseket is meg-
 :

Payai 219 Payenoe

világítva. Alapos képzettséggel bírt a zenében és A durva F.-t kétféleképen festik, ú. m. a por-
zeneszerzéssel is sokat foglalkozott, ó volt az hanyós mázon (Rohmalerei) ós máz felett. Az els
els, ki Rég^i magyar zene gyöngyei címen több esetben az edényt megfestik, miután a máz-
(5) füzetet adott ki zongorára négy kézre átírva, pépbe mártották égetéskor aztán a festék be-
;

Lavotta, Csermák, Bihari, Ruzicska s mások

hátrahagyott müveibl. Nagy improvizátor híré-
ben is állott.
Fayal, az Azórok (1. o.) egyike.
Fayalit (ásv.), az olivin-családnak egyik tagja,
.-?"
mely összetételére nézve ferroortosziUkát
Fe,SiOj,
kevés Mn és Mg helyettesíti a Fe-t. Rombos,
izomorf a forsterit- és olivinnel. Friss állapotban *—
világos sárgán átlátszó, oxidáció révén barnás-
fekete és fémesfényü lesz. A vassalakban is gyak-
ran keletkezik. Termhelye Izlandon gránitban.
:

Szardínia szigetén pegmatitban, az Obsidian Clifl

riolitjában (Yellowstone Park), Lipari obszidián-
jában és Santorin andezitjében. A Fayal-szigeti
(Azórok) elfordulás valószínleg idegen szárma-
zású salakban van. 1. ábra. Fayenceégetö-kemence alaprajza.
Faye (ejtsd fó), Hervé Auguste, csillagász, sztü.
:

Saint-Benoit-du-Saultban 1814 okt.l.,megh.Páris- olvad a mázba. Sárga^festék gyanánt használnak

ban 1902 júl. 4. 1873 óta az Bcole polytechnique-on nápolyisárgát, kéknek' smaltet, zöldnek rézoxidot
a csillagászat tanára s 1876 óta a Bureau des lon- stb. A nyers mázon való festést használták az
gitudes elnöke. 1843 nov. 22. felfedezte a róla ne- olaszok a majolika díszítésére.
vezett üstököst. Fbb mvei Legons de cosmo- :

graphie (2. kiad. 1854) ; Cours d'astronomie nau-

tique (1880) Cours d'astronomie de l'École nor-
;

málé (1881—83); Sur l'origine du monde (1884,

3. kiadás 1895).
Fayence (ejtsd: fajansz), város Var francia dó-
partementban, a Biangon mellett, (1901) 1421 lak.
Francia földön alkalmasint ezen városban vert
gyökeret a fayenco-készítós. Selyemhernyóte-
nyésztés és olajütés.
Fayence v. fa'ience (ejtsd: fajansz), Faenza olasz
várostól származó francia neve a finomabb, fe-
hér, vagy sárga szín agyagárúnak, melynek
cserepe likacsos, érdes törés és át nem tetsz.
Megkülönböztetjük: 1. a vörösessárga szín, me-
szes agyagból készített durva F.-ot (fehér edény,
ónmázas edény, P. stannifére), melyet fehér, át-
látszatlan ónos mázzal vonnak be (ide tartozik az
olasz majolika is, mely anyagra nézve sem egyéb,
mint durva F.) és 2. a fehér szín vagy sárgás-
fehér agyagkeverékböl készített finom F. (k-
edény, modern majolika), melyet átlátszó, ólom-
boraxos mázzal vonnak be.
1. A durva F. gyártására oly agyagkeveréket
használnak, melyben 15—25% kalciumkarbonát
van, mert az ónos máz ezen legjobban tart. Al-
kaknas agyagkeveréket leginkább akkép nyer-
nek, hogy agyagos márgát kövérebb agyaggal
kevernek össze és a keveréket megiszapolják. A
tárgyakat a korongon (1. Fazekaskorong) for-
málják és biscuitté égetik. Az egyszer égetett
tárgyakat aztán ónos mázzal vonják be és má-
sodszor égetik. Ez a máz ón-, ólomhamuból (ón-
és óloraoxid keveréke) homokból és konyhasó- 2. ábra. Payeaceé^tfi-kemence.
ból készül, esetleg szódát és boraxot is tesznek
hozzá. Ezeket az anyagokat elzetesen égetik A második módja az, hogy az égetett
festés
(frittirozzák) és azután vízzel finom péppé rlik, mázra mázfeletti festékekkel (színes, könnyen
melybe a likacsos edényeket bemártják, mikor a olvadó üveg) a porcellánfestés modorában feste-
máz egyforma vékony rétegben rakódik le a má- nek és a festett tárgyakat ezután ú. n. tokos ke-
zolandó tárgy felületén. mencékben (Muffel) újból égetik.
 :

Fayence — 220 — Fayer

A durva F.-t a spanyol-mórok Majorka-szigeten boltozat alatt visszafordul a tzhelyek között el-
gyártották ; Olaszországban Lucca della Eobbia helyezett füstcsatornákhoz h, i, melyek a kemence
honosította meg technikáját, mely onnan Fran- falában k, a kürt felé vezetnek. Ezekben a ke-
cia- ós Németországba terjedt át. Hazánkban a mencékben egyformább a hmérséklet, mint a
holicsl, tatai és néhány kisebb gyár készített ón- régiekben, hol az alsó részben magasabb a hfok,
mázas P.-t, de kisiparosok is gyártották, fképen mint a boltozat alatt.
a nyitravármegyei habánok, a stomfai és modori A íinom F. színes díszítése történhetik máz
fehéredényesek stb. A XVIII. sz.-ban hazánkban alatti festéssel, vagy színes mázakkal és végre
virágzó durva F.-ipar a múlt században úgyszól- máz feletti festékkel. A finom F.-ipar a XVIII.
ván megsznt, mivel ez a törékeny árú már nem sz.végén fképen Angolországban fejldött és
versenyezhet a technikailag tökéletesebb köedóny- onnan terjedt át a kontinensre. Hazánkban a
nyel és porcellámial. XVIII. sz. utolsó éveiben és a múlt század elején
2. A finom F, anyagra nézve is kétféle, ú. m. keletkeztek az els kedénygyárak (Holics, Kassa,
puha v. meszes F. v. kedény, melyet fehér, tz- Körmöczbánya, Pápa.Városld, Telkibánya, Hol ló-
álló agyagból, mészköböl v. dolomitból ós kvarc- háza stb.). Ujabb F.-gyárak a Zsolnay-féle gyár
ból készítenek és kemény F. (angol kedény), Pécsen, a Fischer-féle Budapesten, a Zsolnay-íele
melyet fehér agyagból, kaolinból, kvarcból és r.-t. gyára Budapesten és a M. kszén és tégla-

fóldpátból állítanak elö. A meszes árú alacsonyabb gyár r.-t. rákosi gyára. A két utóbbi falburkoló-
hfoknál készül és máza puhább, ennélfogva nem lemezeket és higiéniai cikkeket gyárt.
olyan tartós, mint a földpátos F., melyet eröseb- Fayence á la corne(fr.), így nevezikaXVIII.
ben égetnek és melynek máza keményebb is. sz.-ban készült francia fayenceokat, melyekre vi-
Rendszerint a finom F.-ból készített, használatnak rágot szóró bségszaru van festve. Ez a bség-
szaru a század második felében igen divatos volt
s az összes fayence-gyárakban alkalmazták.
Fayence-kályha, 1. Kályha.
Fayence-kék.AP.-etpamutszövetekenkövetke-
zleg nyomtatják Készítenek igen finomra ör-
:

lött indigóból, valamely redukáló anyagból (pl.

vasgálicból vagy realgarból) és valamely ragasztó
anyagból oly keveréket, melyet a pamutszövetre
nyomtatnak. Ezt a szövetet már most valamely
lúgos anyag oldatába mártják, majd pedig a le-
vegre kiakasztják. A lúg arra való, hogy a redu-
káló anyag hatását az indigókékre érvényesítse,
ezt lúgos oldatban oldható indigófehérré átala-
kítsa, mely azután a pamutrostba szivárog s a
levegn oxidálódván, a rost belsejében oldhatatlan
állapotban visszamarad. Ily módon eljárva, fehér
alapon kék szín mintákat nyernek. Ezt a cikket
már a múlt század elején ismerték és hajdanában
nagyon kedvelték.
8. átora. Payenceégetö-kemence. Fayence-nyomás, 1. Szinnyomás.
Fayence patriotíque (franc, ejtsd : fajaSsz
szánt árut kedénynek mondják, a színes dísz- patriotik) a.m. hazafias edény, így nevezik azokat
tárgyakat pedig F.-nak v. modem majolikának. a közönséges evedényeket, kivált tányérokat,
A flnom í'. gyártására a kvarcot, földpátot és melyek Franciaországban az alkotmányos mozgal-
meszet finomra rölik és kell arányban össze- mak kezdetétl a rémuralom bukásáig divatoztak,
keverik az iszapolt agyaggal és kaolinnal. A híg s melyeken a politikai eseményeket ábrázoló ké-
pépet ezután besrítik, míg az agyagkeverék pek vagy azokra vonatkozó mondások voltak.
gyúrhatóvá nem lesz. Az agyagkeverékbl gipsz- Fayer László, büntetjogász, szül. Kecskemé-
mintákban formálják a tárgyakat (1. Fazekasko- ten 1842., megh. Budapesten 1906 nov. 9. Egyike
rong), melyeket szárítás után tzálló agyagból volt az els országgylési gyorsíróknak, majd
készített edényekbe (ú. n. tokok) rakva biscuitté 187;-?. a budapesti egyetemen magántanári képe-
égetnek. A keményre égetett tárgyakat a kvarc-, sítést nyervén el, egész életét a büntetjog tudo-
borax-, földpát- és ólomoxidból készített máz- mányának szentelte. 1895-ben a büntetjog és
iszapba mártják és másodszor égetik, míg a máz bnvádi eljárás rendkívüli, 1901. rendes tanára
fényesen meg nem olvadt. A finom F. égetésére lett. 1894-ben a tudományos akadémia levelez
szolgáló kemence rendszerint köralakú, boltoza- tagjául választotta. F. egyike volt a Magyar Jo-
tos kamrából áll (1. 1. és 2. ábra), melynek fene- gászegyosület megalapítóinak és az egyesületnek
kén a kemence nagysága szerint 3—5— 7 tzhely elbb titkára, majd 1903-tól alelnöke volt. 1870-
van a. A láng a kemence oldalán h, vagy a fene- 80-ig a Magyar Themis c. jogi szaklapot, majd
kén lev csatornákból c, d lép a kamrába és a ennek a Jogtudományi Közlönybe való olvadása
boltozatban lev nyílásokon e keresztül húzódik után ezt szerkesztette. Lapjában élénk és sokszor
a felette lev kürtbe, ujabban alkalmaznak oly eredményes agitációt fejtett ki a Btk. hibái és a
kemencéket is, melyekbe a láng a fenekén jár be bírósági tévedések ellen. Nevezetesebb mvei
(3. ábra) és F
agyagcsben felfelé húzódva, a A magyar bnvádi eljárás mai érvényében (2.
 ; ;;

Faysrei 221 — Fazekas

kiad. Budapest 1887) ; Tanulmányok a büntet- ban. Fia : F. Frigyes, szül. Budapesten 1837.,
jog ésbnvádi eljárás körébl (u. o. 1894) A ma- megh. u.
; 0. Az els
zenei oktatást atyjától
1879.
gyar büntetjog kézikönyve (3. kiad. u. o. 1905) nyerte, aztán Bécsben, Czemy Károlynál tanult
A magyar bnvádi perrendtartás vezérfonala visszatérve Pestre, számos hangversenyben m-
(4. kiad. u. 0. 1905) ; Az
1843-iki büntetjogi ja- ködött közre s Volkmann Róbert és Mosonyi Mi-
vaslatok anyaggyüjteménye (a Magy. Tud. Aka- hály alatt az összhangzattant és zeneszerzést ta-
démia mogbízasából, u. o. 1896 és 1898, 2 köt.). nulmányozta. 1876. a Nemzeti Zeneiskola tanára
Faygel-«,'aííy (bethlenfalvi), ósei a XII. sz.- lett, és itt mködött haláláig. Lelkes pártolója,
ban Alsó-Ausztriából vándoroltak be hazánkba mvelje volt a magyar zenének, a daloskör-
és az ú. n. Tizlándzsások Bethlenfalva (Szepes ügynek s több zenemvet, fleg sikerült magyar
vm.) községében telepedtek meg, hol különösen ábrándokat írt. Neje HeniaUer Mária írón (1.
:

bányászattal foglalkoztak. A XVI. sz. közepén Faylné-HentaUer). Fia F. Frigyes (ifjabb), szül.
:

Thurzó Elek kir. helytartóval együtt 2^. Péter oly Nagycsalomián (Hont vm.) 1862., megh. Bpesten
ügyesen intézte a bányák mívelését, hogy a réz 1906 ápr. 12. Kezdetben nagy atyja és atyja ok-
címen titkon külföldre szállított nyers arany után tatták a zenében aztán az orsz. zeneakadémián
;

Thurzó B. roppantul meggazdagodott s hálából tanult, 1884. u. o. a zongora-osztály segédtanára,

unokáját, Ilonát F. Péterhez adta nül. I. Fer- késbb pedig rendes tanára lett. Vidéken hangver-
dinánd Murány várának és uradalmának felügye- senyezett. Dalai (Csalogánydalok), zongora-
ljévé nevezte ki s 1564. Bethlenfalva községet darabjai csekély számúak vonóskarra Elégiát íi't. ;

kapta királyi adományban. Faylné-HentaUer Mária, írón, szül. 1856

F. Péter, az említett Péter dédunokája azon- júl. 7. Jászberényben. Fayl Frigyes zenetanár
felül a pallosjogot is megkapta, és 1657. Augs- neje volt, aki 1879. meghalt (1. Fayl). Fképen
burgi János nev szolgáját, kitl Krisztina leá- az ifjúsági irodalmat mveli. Önállóan megjelent
nyának gyermeke született, lefejeztette. 1669-ben munkái Mesék és regék (Budapest 1883) Kis
: ;

F. Péter részt vett aWesselényi-féle összeesküvés- mesék, regék és elbeszélések (1884); Kedvenc
ben és I. Rákóczi Ferenc felhívására fegyvert is könyvem (1884) Hetedhét országon túl (1886)
;

fogott, e felkelés leveretése után azonban a fiatal Mesék a fonóból (1886) Hol volt, hol nem volt, ;

Thököly Imrével Erdélybe bujdosott. 1676-ban gyermekmesék (1886) A mugyar írónkrl,, arc-;

megvédelmezte Hadad várát, a Wesselényiek si képekkel (1889) Leányévek, elbeszélések (1894)

;

fészkét a császáriak ellen, 1677. Absolon Dániel- Fekete Katóéi egyéb elbeszélések (1899 és 1911)
lel Lengyelországban járt a francia követnél, Mesekincstár (1905); A Szdy-leányok, regény
segélyt eszközlend. 1678 óta Thökölyt, mint (1904) Bóza történele (1904).
;

a bujdosók vezérét, hol az erdélyi udvarnál, Fayum, 1. Fajúm.

hol Varsóban szolgálta diplomáciai ügyekben. Fazacsel, kisk. Himyad vm. marosillyei j.-ban,
1682-ben részt vett Kassa ostromában s annak (1910) 162 oláh lak. ; u. p. ós u. t. Hunyaddobra.
bevétele után ö lett a vár kapitánya és parancs- Fazakas Miklós (bogáthi), 1. Fazekas, 3.
noka. Nemsokára kitnt, hogy Thököly jobb ke- Fazék, 1. Fazekasárú.
zekre nem bízhatta a Felvidék kulcsát. P, tánto- Fazekas, 1. Fazekasság.
ríthatatlanul hü maradt urához. Hsiesen védel- Fazekas, 1. Ágoston, Pest vármegye alispánja,
mezte Kassa várát Caprara császári tábornokkal szül. Kiskunfélegyházán 1858. Iskoláit Félegy-
szemben mindaddig, míg Caprara csellel élve, házán ós Budapesten végezte s ez utóbbi helyen
Ottlyk György, a labanccá lett kuruc által az r- hallgatta a jogot is. 1881-ben mint vármegyei al-
séget fel nem bujtatta. A kitör zendülésnek en- jegyz lépett Pest vármegye szolgálatába s 1892.
gedve, 1685 okt. 25. szabad elvonulás feltótelével fjegyzvé választották. Mint alispánhelyettes
átadta a várat, maga pedig sárosvármegyei birto- vett részt 1904—5. a nemzeti küzdelemben Pest
kára vonult vissza. 1687 ápr. CaraíTa F.-t is elfo- vármegye ellenállásában. 1905-ben Beniczky La-
gatta ós Eperjesen megkínoztatta, st ki is végez- jos lemondása után alispánná választották.
teti, ha a nádor és fnemesség küldöttsége Lipót ki- 2. F. Mihály, költ és botanikus, szül. Debre-
rálytól a vértörvényszék megszüntetését ki nem czenben 1766 jan. 6., megh. u. o. 1828 febr. 23.
eszközli. F. tehát életét megmentette, de azért Jómódú atyja a debreczeni kollégiumban nevel-
mégis öt évet kellett sínyldnie a kassai bör- tette fiát, de az mint fiskolai tanuló összezör-
tönben. Utoljára találkozunk az agg F.-lel, midn d ülvén tanáraival, katonának állt. Harcolt Mold-
II. Rákóczi Ferenc ifjú nejével sárosvármegyei vában és Franciaországban, ott egy oláh, itt egy
biiiokára jött; akkor tagja volt annak a kül- francia leány gyullasztotta szívét lángra, s vitéz-
döttségnek, mely Rákóczit üdvözölte, ki öt még ségével a közlegénységbl a fhadnagyságig
gj^ermekkorából, Thököly táborából ismei-te. Ezen- emelkedett. 1796-ban megvált a katonaságtól,
túl megtörten csak övéinek élt s 1710. hunyt el. visszament Debreczenbe gazdálkodni s mint a
Fáy-jutaJom, 1. Akadémia. kollégium pénztárosa szerzett érdemeket Nül
Fayl, zenész-család, melynek tagjai a követ- vette Weszprémi István debreczeni író és orvos
kezk F. György, szül. Bonyhádon (Tohia vm.) leányát, s Földitl kedvet kapván a tudományos
:

1801., megh. Budapesten 1875 szept. 15. A po- és költi foglalkozásra, nagy szerepet játszott
zsonyi zeneiskolában tanult, 1822. a pesti ág. szülvárosa tudományos életében. Csokonainak
«gyház orgonázójává és énektanárává válasz- és Kazinczynak barátja volt, az utóbbi azonban
tották s ez állásában 50 évig mködött, refor- az Árkádiái pör miíitt elidegenedett tle. 1819-ben
málva az egyházi éneklést és énektanítást. Ó megindította s haláláig szerkesztette a Debre-
honosította meg a karéneklést a zsinagógák- czeni kalendáriumot. A debreczeni háza helyén
Fazekas — 222 Pazekas&r
álló épületen 1898. emléktáblát, sírján 1904. em- ban», nem sokkal utóbb pedig Szentdemeteren,
léket helyeztek el. P„ mint mestere Földi, költ Balassa Ferenc birtokán, majd Gerenden prédi-
és tudós volt egy személyben. Versei egy na- kátorkodott. Azonban itt sem volt tartós mara-
gyobb epikus müvén kívül mind lirikumok. Után- dása Dávid Ferenccel is ellene mondott Jézus
;

zatokkal kezdte, majd szerelmi élményeit dolgozta Krisztus imádásának és ezért menekülnie kellett.
föl (Bttszánda, Véghúcsü Ámélüöl), de az élmé- Hitelveinek osztályosaihoz, a baranyai unitáriu-
nyl elemet nem tudta elég mvészivé emelni, sokhoz «szalada» ;de 1582. kénytelen-kelletlen
végül érettebb korában s tisztultabb érzéssel em- aláírta a Jézus istenségérl és segélyül hívásáról
berszeretetót, hazaíias érzelmeit s természetszere- szóló új hitvallást és 1584. már ismét Tordán ta-
tetét szólaltatta. Nyári esti dala s Hortobágyi nítóskodott. 1589-ben kolozsvári második pappá
dala sokáig kedveltek voltak. Mvelte az egy- választották ós üzoni Fosztó szerint 1592. halt
házi lírát is és írt prózai elbeszéléseket. Legna- meg. Verses munkái közül nyomtatásban megje-
gyobb sikert az 1804. írt Jjudas Matyijávái ért el lentek Szép história. Az tökéletes asszonyi álla-
:

(1815., majd átdolgozva 1817.). Négy «levonás»-ra tokról, Plutarchos után (Kolozsvár 1577); Az
osztott, hexameterekbe foglalt komikus eposz, ötödic része Mattyas király dolgainac (u. o. 1577
hse egy paraszt siheder, aki a földesurának ke- és 1580, Görcsöni Ambrus krónikájának folyta-
gyetlenségét háromszor torolja vissza. A történet tása) Ez világi nagy soc zür zavarról való Ének
;

népmesei eredet s P.-hoz valószínleg francia (u. 0. 1591) Aspasia asszony dolga és az jó er-
;

közvetítéssel került. A szerkezetben, indítékok- kölcs aszszonyoknac tüköré (u. o. Í591) Az nagy ;

ban, hangban népmeséinkre emlékeztet költe- Castriot Györgynec históriája (u. o. 1592,
. . .

mény, idegen versmértéke ellenére, meghódította Debreczen 1597).Pontosak kéziratban maradt m-

népünket, amiben persze volt része demofll cél- vei az Énekek Énekének fordítása Jób könyvé-
: ;

zatának, csakhamar ponyvára került s ma is nek vegyes magyarázata (1586) a Mennyei jele- ;

egyik legszívesebben olvasott könyve népünknek. nések könyvének fordítása és magyarázata(1589);

Balogh István színész 1838. tündéri bohózatot de fkép Psalterium-fordltása, mely els teljes és
készített belle, mely 1871-ig színen maradt, ezen Szenczi Molnár Albertig legszebb zsoltárátdolgo-
alapul a ponyvagyártó Tatár Péter feldolgozása. zásunk. (Megrizve a kolozsvári unit. fiskola 57.
F. szenvedélyesen szerette a virágokat s ennek, II. 16. sz. kódexében, az Erdélyi Nemz. Múzeum
valamint állandó tudományos foglalkozásának kézirattárának Bogáthi-kódexében, a M. Tud.
köszönhet, hogy sógorával. Diószegi Sámuellel, Akadémia Jancsó-kódexében és az Apocalypsis-
folytatta Földi János tervét s megírták ketten a fordítás a kolozsvári unitárius fiskola kézirat-
Magyar Füvészkönyvef Linné alkotmánya sze- tárának másolatai között.) Toldy Ferenc F. epikus
rint. Az 1807. megjelent alapvet munka rendet verseinek íróját és a zsoltárfordítót két külön
teremtett a magyar növénynevek között s a nép- személynek tartotta és az utóbbit az elbbi ((szom-
nyelvi anyag dús fölhasználásával meg mester- batos felekezethez állott flá»-nak hitte. Viszont
séges szóalkotással megállapította az egyes fajok legutóbb Kohn Sámuel azt vitatta, hogy P. egy-
elnevezéseit. Versei elször 1836., majd újabban idben csakugyan a szombatosok közé tartozott.
teljesebben 1900. jelentek meg. Az utóbbi kiadója, V. ö. Toldy, Költ. tört. 2. kiad. 186. 1. Jakab ;

Tóth Rezs, terjedelmes életrajzát is megírta u. o. Elek, Ker. Magvet, XV. évf.; Lngossy József,
Verseinek utolsó kiadása, valamint életrajza Né- Új M. Múzeum (1850 - 51, 2. köt.) Kohn Sámuel, ;

gyesy Lászlótól (Magyar Remekírók 6. k.). V. ö. A szombatosok (Budapest 1890, 141—152. 1.);
Egyetemes Phüologiai Közlöny 1908 (P. ismeret- Dézsi Lajos, B. F. Miklós élete és mködése (u. o.
len versei) és Csrös Ferenc, A debreczeni F- 1895).
vészkönyv (1907). Fazekasagyag, 1.Agyag és Fazekasárú.
Fazekasárú, durva, vasoxi-
dos agyagból készített, likacsos
agyagárú, melyet könnyen ol-
vadó, átlátszó ólommázzal von-
nak be (fzedények, tálak, kor-
sók), de mázatlanul is használ-
ják, pl. a virágcserepet, kantát
stb. A fazekasagyag lehet kö-
zönséges, meszes agyag, mely
rendszerint jól formálható és
amelyen a máz igen jól tart, de
ez az agyag nem tzálló és a
belle készített edények fzésre
nem alkalmasak, miért belle
csak korsókat, tálakat stb. ké-
szítenek, ezért a magyar faze-
Fazekaskemence. kas tálföldnek is mondja. A fz-
edényeket pedig mészmentes,
3. F. Miklós (bogáthi), unitárius pap és egy- vasoxidos, de még jobban tzálló agyagból készí-
házi író volt a XVi. sz.-ban. Életérl keveset tu- tik, mely finom homokot is tartalmaz. A kövér
dunk 1575. Désen verselgetett, 1576. már mint agyaghoz szükség szerint még homokot is kever-
:

tordai iskolamester «koplala, vala nagy harag- nek. A fazekas az agyagot beáztatja ós tiporja,
 -

Fazekasárú — 223 — Fazekaskorong

és fúrható agyagkeverókböl szabad kézzel a fa- kás kamrából áll A, melybe az árút elhelyezik, J5
zekas-korongon készíti az edényeket. (L. Fazekas- a tzhely, a hézagos fal, mely szétválasztja a lán-
korong). Mivel a F. rendszerint durva és sái^a got. A kémény alatti ajtónál berakják az árát. A
vörösszin, a jobb minség edényeket engobok- magyar fazekasok az ú.n. katlant használják; ez
kal vonják be (L. Engobe), az az a megszikkadt köralakú fal, melybe az edényeket kúposán rak-
edényeket finomabb, fehér v. színes agyagiszap- ják be és cseréppel befödik.
pal leöntik, mely megszárítva mint vékony réteg Fazekasboda, kisk. Baranya vm. pécaváradi
j.-ban, (1910) 509 német lak., u. p. Püspöklak, u. t.
Pécs várad.
Fazekasdarázs (Trypoxilon, 4nat), a Kaparó-
darazsak (Sphegida) családjába tartozó Hártyás-
szárnyú rovarnem. Hazánkban 3 faja él. Leg-
közönségesebb a feketeszínü, 4—11 mm. hosszú
közönséges P. (1. figulus L.). Nevét onan kapta,
hogy a iákban lev aknákat agyaggal gondosan
kitapasztja és rekeszekre osztja.
Fazekaskorong (1. az 1. ábrát), egy álló tengely
a, melynek fels végére a korongfej b, alul pedig
a nagy lendít korong c van ráersítve, melyet a
munkás lábával taszít. A munkás a gyorsan forgó
korongra a készítend tárgyhoz szükséges agyag-
1 ábra. Fazekaskoroug.

reátapad a felületre. Az engobot a fazekas festé-

kül is használja az árú színes díszítésére. A
száraz tárgyakat kiégetik és aztán bemázolják.
A közönséges fazekas máz 1 sr. kvarc és 2—3
sr. ólomglétböl készül, mely anyagokat vízzel a
mázörlön finomra rlik. Az ólmos fazekasmáz
nem áll ellent az ersebb savaknak s mivel el-
fordulhat, hogy az ecetes eledelek ólmot oldanak
a mázból, ólommentes mázakat is készítettek, de
6. ábra. Sablontartó (bak).

mennyiséget teszi és mindkét kézzel a korong

közepére szorítja. Ezután két hüvelykujját az
agyagkúp közepébe nyomja, miáltal ür keletkezik
és elkészül a tárgy feneke. A vastag agyagfalat
belül balkezéveljkívülröl j obb kezével nyomogatva,
felhúzza az edény falát (2— 5. ábra), mialatt a
korong mindig forog. Munkaközben, hogy az
agyag a kézhez ne ragadjon, híg iszappal meg-
nedvesíti a tárgy felü- ^
8. ábra.
letét és végre simítja l—^aPiPmWTSr
a fakéssel (három-
szöggel). Mivel az
agyag minden nyo-
másnak enged, a mun-
kás bármi alakot ad-
hat az edénynek. A
korongozott tárgyat
végre dróttal levágja
akorongfejrLA meg-
szikkadtedényre csak
utólag ragasztják híg
4. &bra. 6. ábra. agyagiszappal a kü-
2—5. ábra. Agyagedény túakítása a fazekaskorongon.
lön készített füleket.
A finomabb agyag
eddig még nem sikerült olyan ólommentes faze- árukat, hogy egyfor-
kasmázt elállítani, amely az ólmos mázt pótol- mák is legyenek,
hatná. Oly F.-t, melyol 47o-os ecetsav fzéskor gipszmintákban for- os 8. ábra. Agyagedéay for-

ólmot old ki, a forgalomba hozni tilos. Színes má- málják. A likacsos málása a gipszmintában.

zakat nyernek, ha a fehér mázhoz smaltet (kék), gipszmintában, mely

rézoxidot antimonoxidot (sárga), vasoxidot magába szívja a vizet, gyorsan megkeményedik
(zöld),
(sárgás-barna), barnakövet (barna) stb. kevernek. az agyag, összehúzódik, és az edény leválik a min-
A fazekaskemence (1. &z ábrát) rendszerint hosszú- táról. Lapos, egyszer tárgyak mintája egy darab-
 Fazekaskorong 224 — Fazekastarnó

ból áll, rog a munkakorong. Igen mély edényeket és öblös

öblös tárgyak mintája pedig két v. több
darabból is, köpönyeg tart össze. edényeket a közönséges bakkal felszerelt me-
melyeket az ú. n.
Egyszer tárgyakat, pl. tányért akként készíte- chanikai korongon nem készíthetnek. E célra szol-
nek, hogy agyaglepényeket vágnak, a tányér- gál a 10. ábra alatti korong. a korongfej, K
melyre a gipszmintát
helyezik.Felette a sab-
lontartó G, R
rúdhoz
ersítve, melyet S el-
Mély edé-
lensúly tart.
nyeket akképen for-
mál amunkás,hogyJB
rúddal a sablont füg-
glegesen lenyomja.
Ha ugyanazzal a ké-
szülékkel öblös edé-
nyeket készítenek, a
sablontartót elzete-
sen M
körül forgat-
ván, a munkakorong
tengelyéhez excentri-
9. ábra. Mechanikai Icorong. kusan állítják be (11.
ábra), x állásában a
mintát a korongra teszik és a lepényt szivaccsal sablon betolható a minta belsejébe, mely azután ki-
rányomják. A tányér küls, azaz alsó felületét felé fordítva y állásban formálja az edényt, és
fából vagy sárgarézbl készített sablonnal ala- visszafelé fordítva, megint kihúzható, A fogó F
kítják. Hogy a tányér mind egyforma vastag le- csavarral a sablontartó rúdjához a készítend
gyen, a^jSablont az ú, n. bakra ersitik (6. ábra) edény mélységének megfelelen úgy állítható be,
és elzetesen úgy hogy a sablont csak a
állítják be, hogy kell mélységig lehet le-
a sablontartó le- húzni Ovális edények for-
szorítván, a kell málására szerkesztették
falvastagság meg- a 12. ábra alatti korongot.
legyen. Mélyebb A korongfej d g szánká-
edényeket és öblös hoz van ersítve, mely b
tárgyakat akké- korongon ide-oda csúsz-
pen készítenek, hat. A szánkához két fém-
hogy vastagfalu rúd a a van ersítve, mely
edényt szabadkéz- a munkaasztalhoz csa-
zel korongoznak, varható Cgyürv el érint-
a gipszmintába te- kezik. Ha a gyr
a ko-
szik ós szivaccsal rong tengelyéhez centri-
annak falához kusán van beállítva, a
nyomják,a megfe- szánka nem mozoghat és
lel sablonnal pe- a korongfej körben j ár, de
dig formálják az ha a gyrt, mely ií rés- ,. ,. -a,.,' ^, ^
X. ií 11- ! í 11- ahra. Oblös edény forma-
1
edény bels felüle- ben eltolható, a tengely- Usa a mechanikai korongon.
tét (7—8. ábra). hez excentrikusan állít-
Jobban berende- ják be, akkora korongfoj forgatás közben ide-oda
zett gyárakban a menvén, ovális mozgást végez.
korongot mecha- Fazekasmadár (Furnarius rufus Gm.), a Ve-
nikai ervel hajt- rébalakú madarak (Passeriformes) rendjének a
ják. A í/. á6rcí me- Kiabálók (Cíamatores) alrendjébe tartozó madár-
chanikai korong, faj mintegy 10 más fajjal kizárólag Amerikában
;

melynek forgatá- honos sárból dinnyealakú fészket rak fákra.

;

sát a munkás tet- Fazekasrét (azeltt Harcsár- Lucska), kisk.

:

szlegesen szabá- Sáros vm. héthársi j.-ban, (i9io) 211 tót lak, u, p. ;

lyozhatja. B ten- és u. t. Héthárs.

gelyen fel- ós letol- Fazekasság, a közönséges fazekasedények és
10."ábra. öblös edények formálására ^^**^ ^ -HTkorong, esetleg kályhakészítéssel foglalkozó mesterség,
, való mechanikai korong. melyet a AOmel- moly régebben a céhrendszer szerint szervezve
rúdra ersített el- A volt. F, jelenleg képesítéshez nem kötött ipar,
lensúly S,SiG
szíjkorong által hajlott dörzs-
korong közepére emel. Ebben az állásban a munka-
D mellyel hazánkban egyes községek lakossága nép-
iparszerüen foglalkozik.
korong nem forog. A munkás megindítja a munka- Fazekastarnó (azeltt: Tirnovicza), kisk. Arad
korongot azáltal, hogy lábával Jí-re lép, és minél vm. nagyhalmágyi j.-ban, (1910) 292 oláh lak. ; u, p.
lojebb húzza a ií korongot, annál gyorsabban fo- és u. t. NagyhaLmágy.
FazekasvarsAnd — 225 — PázisfeszUItséar

Fazekasvarsánd, község, 1. 0- és Jjjfazekas-

varsánd.
Fazekaszsaluzsány, kisk. Gömör és Kis-Hont
vm. rimaszombati j.-ban, (isio) 864 tót és magyar
lak, kik agyagipart znek ; u. p. Osgyán, u. t.

Rimaszombat.
Fazékia (növ.),1. Lecythis.

Fazékk (lavezkj, fohéresszürke vagy zöldes,

tömött, pikkelyes, rostos szövet kzet, amely
magnézium-szilikátok és karbonátok keverékébl
áll. Az uralkodó szilikát klorit vagy talk; néha
szerpentin is van benne. A karbonátok esetleg
egészen hiányozhatnak. A kzet oly lágy, hogy
késsel faragható és esztergályozható. Szerpentin-
nel és kloritos kzetekkel együtt fordul el az Al-
pokban, a Szudetákban, Svédország- és Norvégia-
Fázisindikátor 226 Fázlstan

Fázisindikátor, fázisjelzö, fázismutató.Yálta,- F. A Dolivo-Dobrowolski-féle F., mint az 1. ábra

kozó áramú gép áramának ereje folytonosan, mutatja, csúcsok között forgathatólag fölállított
gyors egymásutánban változik. Legnagyobb pozi- köralakú vaslemezbl áU, mely körül a két gép-
tív értékébl nullán át legnagyobb negativ érté- bl érkez drótok többszörös menetben úgy van-
kébe megy át. Két váltakozó áramú gép tehát nak körülfektetve, hogy egymással derékszöget
csak akkor mködhetik együtt, egymás hatását alkotnak. Az így keletkez tekercsek mindegyike
ersítve, ha fázisaikban mindig megegyeznek, te- mágnesezi a korongot, mindkett mágneses forgó
hát ha egyszerre szolgáltatják a legnagyobb pozi- teret létesít és forgásba hozza a korongot. Ennek
tív és negativ áramersséget s ez egyszerre megy forgási sebessége annál na-
a nullán keresztül. Szükséges az is, hogy a fázis- gyobb, mennél inkább köze-
egyenlséget mszerrel fel lehessen ismerni. Az ledik a fáziskülönbség a 90"-
els követehnénynek eleget lehet tenni a hajtó- hoz. A tengelyre egy mutató
gép forgássebességének szabályozásával a má- ; van ersítve, mely osztály-
sodik követelménynek felelnek meg a F.-ok. Ilye- zat eltt lenghet. A korongot
nekül feszültségmérk alkalmazhatók, melyek a tengelyre ersített spirális
mutatói gyorsan és könnyen mozognak. Ha L
rúgó fékezi. Moler és BedeU
és
Li (1. az ábrát) a, hálózat vezet drótjai, melyek a
a stroboszkópikus korongot
váltakozó áramú M gépet A használj ák fel mint F.-t. Mint
és A^ kapcsoló szorí-
tókon át árammal látják el és ha ezzel egy másik a 2. ábrából látható, a gene- 1. ábra. Dolivo-Dobro-
Ml váltakozó áramú gép kapcsolandó össze, mely- rátor és motor tengelye (az wolski fázisméröje.
nek B és Bi kapcsoló szorítói még nyitva vannak, ábrán átmetszetben) szem-
a CC és DD mellékvezetékbe az S és Si feszült-ben áll egymással mindegyiknek végén egy-egy
;

köralakú korong van elhelyezve, félannyi görbe

réssel, mint a hány sarkú a gép. Az ábra két
nyolcsarkú gépnek felel meg. Ha a két tengelyt
ugyanazon irányú forgásba hozzák s a világított
hátter korongokat nézik, a rések keresztezés!
pontjai fénypontoknak látszatnak, melyek belül-
rl kifelé, vagy fordított irányban futnak, ha a
gépek forgássebessége különböz. Ha a két gép
egyforma sebességgel forog, a fénypontok körö-
ket írnak le, melyek sugara már nem változik.
Ha a fénypontok a korongok küls v. bels szélén
ségmérket kapcsolják be és az M^ gépet megindít- mutatkoznak, akkor a fázis is megegyez, mert
ják. Ha a két gép fázisa nem egyenl, az M^ gép
és a hálózat között feszültségkülönbség áll el,
mely akkor éri el legnagyobb értékét, ha a fázi-
sok éppen ellenkezk. A feszültségmórk tehát
erteljes kiütést mutatnak; ez annál kisebb, men-
nél közelebb áll a két gép fázisa egymáshoz. E
végbl a kapcsolandó gép forgássebességét kell
megfelelen változtatni. A feszültségmérk he-
lyett egy-egy v. több egymásután kapcsolt izzó-
lámpát is lehet a mellékvezetékbe iktatni (fázis-
lámpák), melyek nagy fáziskülönbség esetében
élénken világítanak, míg elsötétülnek, ha a két 2. ábra. Moler és Bedell fázisméröje.
gép fázisa megegyez. Ekkor az Jkf, gép a háló-
zatba kapcsolható. akkor a gépek sarkai egyforma helyzetek olyan
Fáziskülönbség, azon periódus egy része, mely síkhoz képest, melyet a két tengely középvonalán
két rezgési állapotot egymástól elválaszt. így pl. át lehet fektetni. Más esetben a fénypont más
a hullámmozgás egy rezgés ideje alatt a hullám- sugarú kört ír le az elüls korongon koncentri-
;

hosszal halad tova. Ha tehát két egynem hul- kus körök jelzik a megfelel fáziskülönbséget. Az
lámmozgás úgy találkozik, hogy hullámhegy hul- ábrán látható pontozott kör ISö^-nyi fázist jelez.
lámvölgyre esik, akkor P.-ük v. útkülönbségük A DoUvo-Dobrowolski-féle F. elvét újabban
fél hullámhossz v. ennek páratlan számú többszö- Hartmann olyan mérmszerek készítésére hasz-
röse. Különös jelentség a F. a hang- és fény- nálja, melyek nagy gépek összekapcsolásakor
hullámok találkozásánál, valamint váltakozó is elég pontos eredményt adnak. V. ö. Grawin-
áramok összetételénél s az ilyen áram energiájá- kel-Strecker, Hilfsbuch der Blektrotechnik (6. ki-
nak kiszámításánál. ad. Berlin 1900) ; Niethammer, Wechselstrom-
Fázislámpa, 1. Fázisindikátor. erzeuger (Leipzig 1900) Gerland, Lehrbuch der
;

Fázismér, elektrotechnikaimszer, mely két Blektrotechnik (Stuttgart 1903) ; Heinke, Hand-

összekapcsolt váltakozó áramú gépnek nemcsak buch der Blektrotechnik (Leipzig 1902).
fázisegyenlöségét jelzi, mint a fázisindikátor, ha- Fázismutató, 1. Fázisindikátor.

nem minden pillanatban szögmértékben adja a Fázis-szabály, 1. Fázis, 5.

fáziskülönbséget. A F. tehát használható mint Fázistan, a termodinamikának és fizikai ké-
fázisindikátor is, de ez nem alkalmazható mint miának most már terjedelmes és nagy fontosságú
Fázistan 227 — F. é.

fejezete, melyet az amerikai Gíftftáf alapvet mun- über theoretische u. physikalische Chemie (Braun-
kálatai után van't Hoff.Roozeboom, Hanck, Ost- schweig 1902).
wald, Biecke, Nemst, Le Chatelier, Duliem fej- Fazokl, K.-i Szudán néger tartománya Szen-
lesztettek leginkább. nártói D.-re, Abesszíniától Ny.-ra, a 10. és 11. sz.
A fázisnak, mint fizikailag ós kémiailag telje- fok között, a Kék Nílus mellett. Hegyek és erdk
sen egynem (homogén), egy vagy több anyagból takarják. Termékei gummi, kitn méz, tamarisz-
álló halmazatnak fogalma sokkal általánosabb, kus, arany. Lakói a fundzsok, akiknek egykor f-
mint valamely kémiai vegyületé, vagy fizikai ke- városa volt F., most pedig Famaka.
veréké, mert mind a kettt magában foglalja. Kü- Fázolás, 1. Leélezés.
lönböz fázisok érintkezéskor vagy egy fázissá Fazométer m. fázismér (1. o.).
a.
egyesülhetnek, vagy válaszfalakkal elkülönítve Fazuzmók erdei és gyümölcsfák törzsein
(növ.),

egymás mellett fönnállhatnak, miközben nem ho- ós ágain gyakrabban elforduló telepes növényi
mogén rendszert alkotnak vagy pedig egyes fá- szervezetek (Physcia parietina, Parmelia physo-
zisok el is tnhetnek és újak keletkezhetnek. Gá- des, Parmelia caperata, Usnea barbata, szilvafá-
zok határtalanul keveredhetnek és csak egy fá- kon pedig az Evemia prunastri stb.), melyek az
zist alkotnak. Folyadékok vagy keveredhetnek, által alkalmatlanok, hogy szálas, bodros, gyepes
mint pl. vizes oldatok s akkor szintén egységes bevonatokat képezvén, közötttlk sok élsköd ro-
fázist alkothatnak, vagy nem keverednek, mint var és gombaszervezet gyülemlik meg. Másfell
pl. olaj és víz s akkor mint különböz fázisok a zuzmók papirosszerü bevonó telepükkel a para-
maradnak egymás mellett. Szilárd testek egymás- szemölcsöket, mint lélegzhelyeket beborítván,
sal szemben határoltak s így tetszleges számú gallyaknak és ágaknak az elszáradását is okoz-
fázist alkothatnak. Az ugyanazon anyagból való hatják. Eltávolításukra használják a kertészek a
részeket azonban, pl. valamely csapadók alkatré- favakarókat és drótkeféket.
szeit együttvéve egy fázisnak tekintik. Fazy, James, svájci államférfiú, szül. Genfben
A küls körülmények megváltozásakor a szilárd 1794 máj. 12., megh. u. o. 1878 nov. 5. Parisban
testek megtartják állandó összetételüket, de folya- tanult jogot és nemzetgazdaságot s ugyanott tele-
dékok (oldatok) és gázok megváltoztathatj ák össze- pedett le mint újságíró. A francia ellenzéki poli-
tételüket. Ha nem homogén rendszerben a küls tikusokkal baráti viszonyban volt s is aláírta a
körülmények (nyomás, hmérséklet) változásakor francia újságírók tiltakozását az 1830 júliusi
megmarad az egyes fázisok összetétele és csak tö- ordonnance-ok ellen. Mivel a júliusi forradalom
megük változik (pl. jég és víz), akkor « teljes hete- eredményével nem volt megelégedve s üldözés-
rogén egyensúly)) -r ól beszélnek. A fázisok akkor nek volt kitéve, 1833. visszatért szülvárosába,
csak bizonyos nyomás- és hmérsékleti feltételek Genfbe. Itt mint radikális agitátor tnt ki s meg-
mellett maradhatnak meg egymás mellett. alapította a Revue de Genéve hírlapot. Izgatásai
Ha a fázisok változó összetételüek (pl. sóoldat miatt a genfi kormány el akarta fogatni, de erre
és vízgz), akkor a küls körüknények (nyomás, kitört a felkelés 1846 okt. 6—8. s F. az ideigle-
hmérséklet) egyik tényezjének megváltozása nes, majd végleges kormány feje lett Genfben.
már új egyensúlyi állapotot hoz létre, amennyi- Mint Genf követje keresztül vitte az 1847—48-iki
ben a fázis összetétele éppen a körülményeknek nemzetgylésen, hogy Svájc amerikai mintára
megfelelen változik. Az yen esetben «nem tel- elfogadta a két kamarás rendszert. 1861-ig állott
jes heterogén egyensúly))-ról beszélnek. a genfi kormány élén s ez alatt Genfet modem
A Gibbs-féle fázisszabály (1. Fázis) általános v^ossá tette régi falainak lerombolásával és fé-
képet nyújt a nem homogén rendszerben elfor- nyes középületek emelésével. De erszakos visel-
duló állapotokra nézve, illetve a heterogén egyen- kedése és nem kifogástalan jelleme miatt nép-
súlyi állapotok föltételeire vonatkozólag, anélkül, szerségét elvesztette s az 1864-iki véres zavar-
hogy az egyes tényezk nagyságáról valamit ki- gások után végleg letnt a politikai szintérrl.
fejezne. Megírta Genf történetét (Précis de l'histoire de
A F. már most azon viszonyokat tárgyalja, Genóve (1838—40, 2 köt.). V. ö. Henri Fazy,
amelyek az elbbiekben röviden jellemzett rend- James F., sa vie et son oeuvre (Genéve 1887).
szerekben, fázisokban, egyensúlyi állapotokban Fazzoletto (oL), a XVI. sz.-ban Olasz- és
elfordulhatnak, ha a rendszer állapotát megha- Franciaországban használatos zsebkend, melyet
tározó küls körülményeket a nyomást, térfoga-
: késbb dísz gyanánt használtak. Különösen mmt
tot, hmérsékletet egyenként, vagy kombinálva menyasszonyi ajándékot olyan fényzéssel készí-
változtatják. A viszonyokat rendesen koordináta- tették, hogy a XVI. sz. vége felé törvény paran-
rendszerek segélyével tüntetik fel, amelyekben csolta meg egyszersítését, st 1595. Drezdában
pl. a nyomás és hmérséklet, vagy nyomás és tér- teljesen eltiltották.
fogat stb. képezik a tengelyeket. A tér egyes Fb. V. Mrr., az állatok nevei után Fahridus
pontjai bizonyos állapotnak felelnek meg s ezek Christian Johann nevének rövidítése. L. Fab-
változtatásával az állapot feltüntetésére görbe ricius.
vonalak keletkeznek, melyek a tért több részre F. CuT., természetrajzi nevek mellett Ouvier
osztják s ezek más-más állapotnak felelnek meg. Fréd. (1. 0.) nevének rövidítése.

A rendkívül sokféle és néha nagyon bonyolult vi- F-dnr (ol. fa maggiore, franc, fa majeur;
szonyokat röviden és általánosságban nem lehet ang. f major). Mint skála f, g, a, b, c, d, e. El-
:

tárgyalni. V. ö. Chwolson, Lehrbuch der Fhysik jegyzése egy b. Mint akkord f a, c. : ,

(3. köt.) Ostwald, Lehrbuch der allgemeinen

; Fe, a ferrum kémiai jele, 1. Vas.
Chemie (2. kiad. 2. köt.) Van't Hoff, Vorlesungen
; F. é., megrövidítése a folyó év kifejezésnek.

16*
 ; :

Pea 228 — Fécamp

Fea, Garlo, olasz archeológus, szül. Pignában, heim.Y. ö. Kuntzinger, Pebronius etle P. (Bruxel-
Nizza mellett 1753 jún. 4., megh. Rómában 1836 les 1891).
márc. 17. Rómában Chigi herceg könyvtárának Febronius, álnév, 1. Hontheim.
öre és commissario delle antichitá. Mint ilyen az Február (bö^tel-hava), a Julius-féle és Ger-
archeológiai ásatásokat vezette, melyeknek ered- gely-féle naptár második hónapja,; 28 napja van,
ményét számos, kiváló mértésröl tanúskodó irat- csak szökévekben 29-napos. (L. ÉvésRómai nap-
ban tette közzé. Jogi és politikai mvein kívül tár.) A hmérséklet havi középértéke Budapesten
megemlítendök Miscellanea íllologica eritica e
: —
0*2" C. P.-ban a Nap a halak jegyébe lép.
antiquaria (Roma 1790, 1836); L'integritá del Februári forradalom, így nevezi a történelem
Panteoné di Marco Agrippa (1801) Conclusioni azt a forradalmat, mely Parisban 1848 febr. 24.
;

per l'integritá del Panteoné (1807) Prammenti di tört ki. Lajos Fülöp király trónját megdöntötte és
;

fasti consolari (1820) Doscrizione di Roma e dei helyébe megalapította a második köztársaságot.
;

contorni con vedute (1822) stb. L. Franciaország.

Fead-szigetek, két alacsony atoll a Hibemiai Februári pátens, az 1860 okt. 20-án kiadott
szigetekben. diplomának részben megváltoztatott, másrészt
Fear, 1. Cape Fear. részletesebben kifejtett formája császári nyílt pa-
Feaxnley (ejtsd: femii), 1. Kari Friedrich, nor- rancs alakjában, amelynek az volt a feladata,
vég csillagász, szül. Frederikshaldban 1818 dec. hogy chartája legyen az alkotmányos összb iroda-
19., megh. Kristianiában 1890 aug. 22. 1857-ben lomnak. A P. megalkotásában Rainer fherceg,
a kristianiai egyetemen a csillagászat tanára, az államminisztórium feje és Schmerling osztoz-
1861. a csillagvizsgáló igazgatója. 1860-ban kodtak. Célul tzték a monarchiában a német
Észak-Spanyolországban megfigyelte a júl. 18-iki elém ós a konzervatív tényezk túlsúlyának al-
teljes napfogyatkozást. Az európai fokmérés szá- kotmányos biztosítását. A P. szerint a közös
mára hét alapvonalat mórt meg. Szerkesztett egy és osztatlan birodalmi tanács két kamarás rend-
nagyobb csillagkatalógust és írt az északi fény- szer; a képviselk kamarája 343 tagból áll,
rl és a földi refrakcióról. amely számhoz Magyarország 85-öt, Horvát-
2. F., Thomas, norvég fest, í. 1. bátyja, szül. ország 9-et, Erdély pedig 26-ot választ. B köz-
Frederikshaldban 1802 dec. 27., megh. 1842 jan. ponti birodalmi parlament egyúttal egységes
16. Kristianiában, Kopenhágában és Stockholm- szerve az egyes tartományoknak is, amelyeknek
ban, utóbb Dahl vezetése alatt Drezdában tanult, országgylései, Landtagjai csak bizonyos bels
sokat utazott Svájcban és Olaszországban is. P. autonóm ügyekrl tanácskozhatnak és delegátu-
a XIX. sz. kiváló, realisztikus irányú tájképfesti- sokat jelölnek a birodalmi tanácsba. A P. alkot-
nek egyike. Müvei közül említendk Marumolf a mánya annyiban nem parlamentáris, amennyi-
: ;

Justedals-gleccser a Romdalshorn a Babro-víz- ben nem ismerte el a miniszteri felelsség elvét.

; ;

esés Kongsberg mellett a Qrindelwald-gleccser

; De egyébként sem elégítette ki a közvéleményt
Gudvangen Sorrento stb.
; a liberálisokat azért nem, mert törvénybe ik-
Feather River (ejtsd: fez—), a Sacramento bal- tatta az érdekképviselet elvét és kedvezett a nagy-
parti mellékfolyója Kaliforniában. 3 ágban (North, birtokos osztálynak, a cseheket pedig azért nem,
Middle és South Pork) ered a Sierra Nevadában. mert konstituálta a német elem politikai túl-
Marysvilletöl, ahol a Yuba ömlik bele, hajózható. súlyát. Legélesebben szembehelyezkedtek azon-
Hossza 320 km. Homokjából aranyat mosnak. ban a P.-sel a magyarok, akiknek függv^tlensógét
Featherstone (ejtsd: féthersztön), keresked város époly kevéssé ismerte el, mint az 1849 márc. 4.
Jorkshire angol countyban, (1911) 14,377 lak. alkotmány. A P. teljes végrehajtása a magyarok
Febrifaga (antipyretica), 1. Lázcsökkerdo ellenállásán hiúsult meg, akiknek követei soha-
szerek. sem jelentek meg a birodalmi tanácsban. V. ö.
Febrilis (lat.) a. m. lázas, 1. Láz. Szilágyi, Magyar nemzet tört. X. k. VI. r.
Febris, si itáliai istenség, a malária-láznak Fec, fecit (1. 0.) rövidítése.
megszemélyesítése, melytl ItáUa lakói kezdettl Fécamp (ejtsd: fekaS), város Seine Inférieure
fogva sokat szenvedtek. Magában Rómában 3 francia départomentban, a La Manche partján, a
temploma volt. P. folyó torkolatánál, vasút mellett, (1906) 16,737
Febris (orv.) a. m. láz (1. 0.). lak., halkereskedéssel, olaj- és szeszflnomítással
Febronianismus (lat), az állam és az egy- (P.-i benediktinus), hajó- és hajókötél- és brgyár-
ház közötti viszonynak az az elmélete, amely a tással, pamutfonókkal, malmokkal, hidrográfiai
pápa hatósági fnökségét tagadja s egyedül tisz- iskolával, nyilvános könyvtárral (14,000 kötet),
teleti fnökségét ismeri el s az államhatóság ha- látogatott tengeri fürdvel. Hering- és tkehalá-
talmát a pápai hatalommal szemben érvényre szata Franciaországban az els helyet foglalja el.
emeli. A P. egyik változata az ú. n. episcopalis A régies külsej város legjelentékenyebb épüle-
irányzatnak, mely szerint a legfbb kormányzati tei a XII. sz.-ban alapított apátsági Notre-Dame
:

hatalom a püspöki kar egyetemét, azaz a közzsi- templom, a Szt. István templom a renaissance
natot illeti meg ezzel szemben a papalis rend-
; idejébl és a La Canadának nevezett gallus v.
szer áll, amely a pápának a közzsinat feletti su- római tábor romjai. Az élénk forgalomnak f
tár-
perioritását hirdeti. A P. alapítója a tanait késb- gyai a bevitelben szén és fa, a kivitelben borok
: :

ben visszavont Hontheim Miklós trieri felszentelt és likörök. P. v. Fiscamnum a középkor végéig
püspök a pápa fnökségérl Jusiinus Fehronius ál- javadalmas apátság és híres búcsújáró hely volt
név alatt 1763. írt munkájával De statu eccl. : s fejldését, jelentségét fleg a birtokos norman-
et legitima potestate rom. Pont. L. még Ront- diai hercegek áldozatkészségének köszönhette.
 ;

Fechenhelm — 229 — Fecskefarkú hal

Fechenheim, porosz város a Quakertownban (Philadelphia) 1879 aug. 5. Mint

kasseli közigaz-
gatási kerületben, Gyors fej lödé- szobrásznövendék lépett a színészi pályára, ahol
(1910) 8524 lak.
sót fleg óriási üzem vegyészeti gyárainak kö- már 20 éves korában figyelemreméltó sikereket
szönheti. Jelents még a háziipar is. ért el. Parisban több elsrangú színház tagja
Fechner, l. Gustav Theodor, német fizikus és volt, 1857-ben az Odéon Igazgatója. Állhatatlan
filozófus, szül. Gross-Sáhrchenben (Niederlausitz) természete Londonba vitte, hol mint angol színész
1801 ápr. 19., megh. Lipcsében 1887 nov. 18. is nagy sikereket ért el, kivált Shakespeare-sze-
Evangélikus lelkész fia volt. Tanulmányait a drez- repekben. 1870-ben Londonnak is búcsút mondott
dai orvos-kirurgiai akadémián és a lipcsei egye- s Amerikában folytatta pályáját.
temen végezte. Orvosi tanulmányok mellett még Fecit (lat.) röv. fec. a. m. csinálta, rajzolta
filozófiával, természettudományokkal és matema- festk és metszk szokták e szót müveikre, nevük
tikával is foglalkozott. A fizikának rendkívüli és elé jegyezni.
Brandes halála után rendes tanára volt a lipcsei Fecske, 1. Fecskefélék.
egyetemen. 1839-ben súlyos szembetegségbe esett, Fecskedenevér (Pterygistes, áiiat), a Simaorrú
melybl csak 1843. gyógyult ki. Ezután a ter- denevérek (Vespertilioniaae) családjába tartozó
mészetfilozófia és antropológia tanára volt ugyan- denevérnem. Nagy, zömök termet, nagyon rö-
ott. Ohm elméletének kiegészltésévol foglalko- vid és széles fül denevérek tartoznak ide. Szár-
zott. Brre vonatkozó vizsgálatai Massbestim- nyuk nagyon hosszú és keskeny, farkuk a törzs-
mungen über die galvanische Ketté cím alatt nél rövidebb, bundájuk fahéjbarna szín, 34 fogiik
jelentek meg. P. a kontakt-teória szigorú hive van. Az összes denevérek között a legjobban és
volt. Sok kísérletet tett az áramló elektromos- legkitartóbban repülnek s esténkint az összes de-
ságra nézve. Javította a Bohnenberger-féle elek- nevérek közül a legkorábban jelennek meg. öt
troszkópot és megvizsgálta az elektromágnes te- faj ismeretes, melyek közül kett hazánkban él,
herbíró képességének föltóteleit. Számos fizikai jelesen a korai denevér (P. noctula Schreb. a. m.
értekezést írt, melyek a Schweiger-féle és a Pog- Vesjpertigo noctvla) és a szröshasú denevér P.
gendorff-féle évkönyvekben jelentek meg. Azon- Leisleri Kühl).
kívül fordította Biot fizikai és Thénard kémiai Fecskefal. Nedves agyag és polyva összegyú-
tankönyvét. Kiadta a Repertórium der neuen rásából kézzel készítik a fecske fészkének mintá-
Entdeckungen in der Chemie (1830—33) Reper- jára, minden állvány nélkül. Ebben különbözik a
;

tórium der Experimentalphysik (1832); Haus- vert faltól. Alsóbb rend, alacsony mezei lakok,
lexikon (1837—38) c. gyjteményes müveket. gazdasági épületek készühiek belle az ország
Dr. Mises álnév alatt számos humorisztikus cik- némely vidékén. Nem higiénikus építési mód s a
ket adott ki Stapelia mixta c. alatt. Természet- tüdvész terjedését a veit és vályogfalú építkezé-
filozófiaimüvei a következk Über das höchste : sekkel együtt hathatósan elmozdítja.
Gut, Nanna, oder über das Seelenleben der Pflan- Fecskefark, díszitmény, melyet a román stílus
zen, Zendavesta, oder über die Dinge des Himmels alkalmaz párkányokban és párkányok alatt (1. az 1.
und des Jenseits Über die Seelenfrage. Különös
;

fontossággal bimak a psziehofizikára vonatkozó

müvei: E lemente der Psychophysik, melyben a
pszichikai és íizikai jelenségek viszonyait mate-
matikailag meghatározni iparkodik. Ide tartozik
továbbá In Sachen der Psychophysik Revision d. ;

Hauptpunkte der Psychophysik. Azonkívül még

kiadta PhysikaUsche u. philosophische Atomen-
: 1. ábra. Pecskefark-díszít- 3. ábra. Fecskefarkalakú
lehre.Terjedelmes életrajzát Kuntze Gustav: móny. kötés.

Theodor Fechner (Mises), Ein deutsches Gelehrten-

leben (Leipzig 1892) c. alatt írta meg. ábrát). F.-kötés, fák, vasak és kövek összekötésénél
2. F., Hanns, német fest, szül. Berlinben 1860
fordul el ; általában véve hornyos és eresztékes
jún. 7-ón. 1877— 83-ig a berlini mvészeti akad. kötés, csakhogy a horonynak feneke szélesebb,
tanítványa volt, majd Münchenben Defreggernól
tanult. Eleinte genreképeket festett, de késbb ki-
zárólag és nagy sikerrel az arcképfestést mvelte.
Sikerültebb mvei Wilhelm Raabe, Gróf Kirch-
:

bach tábornok, Th. Fontane, Július Wolff, R. Vir-

chow, II. Vilmos császár. Nagy Frigyes, Károly
Sándor szász-weimari nagyherceg, L. Passini, B.
Curtius és II. György szász-meiningeni herceg
képmása. Litográfiáinak gyjteményei a berlini
kir. rézmetszetgyüjtemónyben, a weimari mú-
zeumban és a bécsi Albertinában vannak. 3. ábra. Fecskefarkalakú kOtés.
Fecht, a felselszászi 111 folyó baloldali mellék-
folyója, a Vogezekben a Honek-hegyen ered, ke- mint a szája és így a két összekötend darabot
resztül folyik a Münster-völgyön. Torkolata Ge- csak oldalvást lehet egymásba tolni (1. a J2. és 5.
martól K.-re Illháusem mellett van. áhrát).
Fechter, Albert Charles, angol-francia színész, Fecskefarkú hal, a sujtásos keceg (Spirilimis
született Bellevilleben 1824 okt. 23-án, meghalt hipunctatus Bloch) népies neve. L. Keceg.
 : ;

Fecskefarkú lepke — 230 — Fecskehal

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon L.), a kisebb-nagyobb csapatokban elhagynak bennünket,

nappali lepkék Papilionidae családjába tartozó, hogy —
Déleurópán át —melegebb vidékekre, Afri-
Európa szerte található lepkefaj, mely nevét hátsó kába költözködjenek. Nevezetes, hogy tavasszal
szárnyainak farkszer nyúlványától kapta. Szár- mindegyik pár ugyanazon helyre tér vissza, ahol
nyainak alapszíne sárga, fekete rajzokkal hátsó az elbbi évben fészkelt.
; — A parti fecske (Gli-
szárnyain széles kék sávval s a hátulsó zugban vicola riparia L.). Háta szürkésbarna, hasa fe-
egy N^eresbarna szemfolttal. Számyterjedelem hér, mellén világosszürke szalaggal, csre lapos,
65—75 mm. Két nemzedékben repül áprilistól finom heggyel. Szárnyainak hegye a farkon túl
júliusig. Zöld, pirosan pontozott fekete haránt- esik. Farka egyszín, nem foltos. Nagysága
sávokkal díszített hernyója máj.— aug.-ban um- 13 cm. szárnyhossza 10 cm., farkhossza 5 cm.
;

belliferákon (kapor, vad murok stb.) él. A nyári Európában, Szibériában, Észak-Afrikában a ma-
nemzedék bábja zöld, az áttelel báb barna. Nem gas partu vizek mellett társasán él és vagy itt
tévesztend össze a kardos piUével (P. podalirius készíti sorjában kis, igen csinos fészkét, vagy
L.), melynek farknyulványa jóval hosszabb szár- pedig a vizek közelében található kis homok-
;

nyaihalványsárgák fekete harántsávokkal, hátsó gödrökben is fészkel. Évenként többnyire csak

szárnyain kék holdfoltokkal s egy-egy veresen egyszer költ. A nstény egyszerre 5—6 hófe-
szegélyezett szemfolttal. Sárgán vonalozott, zöld hér tojást rak. A vizek felett igen alacsonyan
hernyója a mandolán s kökényen (Prunus spinosa röpül. Hazánkban ritkább, mint az elbbi faj. —
L.) él. Füsti fecske (Hir. rustica L.).Háta acélkék, hom-
Fecskefélék (Hirundinidae, 1. a mellékelt ké- loka, torka vörösbarna, hasa vörösesfehör. Orr-
pet), aVerébalakú madarak (Passeriformes) rend- lyukai kicsinyek és részben hártyával fedettek.
jébe, az Éneklk (Oscines) alrendjébe tartozó ma- Hosszúujjú lábai csupaszok. ViUás farkában a kor-
dárcsalád. Többnyü"e kis, szélesmell, rövidnyakú mánytollak szuronyalakuak, a két középsn kí-
és laposfej madarak, melyeknek csre lapított, vül a többi rendesen fehéren foltos. Nagysága 18
háromszöglet, egészen a szem aljáig hasadt, igen cm., szárnyhossza 12 cm., farkhossza 9 cm. Leg-
kitágítható és így különösen alkaímas a levegben gyorsabbanrepül fecskefaj az óvilágot lakja. Áp-
;

repül rovarok megfogására. A csr tövén oldalt rilistól októberig hazánkban is található, télre Dél-
találhatók a kerek orrlyukak. Szárnyaiban az Afrikába és a Szundaszigetekre vonul. Fészkét 8
eveztollak igen hosszúak, ami világosan elárulja, nap alatt készíti és leginkább csrökre, istállók
hogy kitünö röpülök. Egy házi fecske óránként 75 gerendáira rakja. Bemenete fölül van. Az ilyen
km.-nyi utat is tud megtenni. Csak 9 elsrend fészket azután több éven át használja, amennyiben
evezötolla van,melyek közül az els a leghosszabb. tavasszal kijavítja. A nstény májusban A:—^ fehér
Farka közepe mintegy ki van csípve, azaz villás. szürke-barnán pettyezett tojást rak, melyeket 12,
Tollas lábai gyengék, 4 ujjuak, hosszú karmos uj- illetleg kedveztlen viszonyok közt 17 nap alatt
jaival ügyetlenül jár, ellenben jól tud kapaszkodni. költ ki. Másodszor augusztusban költ. — A szikla-
9 nembl mintegy 90 faj ismeretes, melyek az egész fecske (Clivicola rupestris Scop.) háta barna-
földön, kivévén Ausztráliát, el vannak terjedve. szürke, hasa piszkosfehér, középs kormánytoUait
Hazánkból 3 faj ismeretes. Igen hasznos madarak, kivévén, farka fehéren pettyes. Dél-Európa, Ázsia
az embernek a kártékony rovarok pusztításával és Afrika sziklás hegyei közt él. Fészkét a sziklák
nagy hasznot hajtanak. Vándormadarak. A mér- közé tetirány OS repedésekbe, mélyedésekbe rakja.
sékelt égövi fecskék Afrikában vedlenek. Föld- 15 cm. nagy. A fecskéknek az ókorban körülbelül
bl, sárból, melyet nyálukkal tapasztanak össze, ugyanoly mitológiai jelentésük volt, mint a kakuk-
építenek mesteri fészket, v. pedig a földbe lyukat nak, amennyiben tavasszal áldást, télen nagy sze-
ásnak. Tojásuk fehér vagy vörösen pontozott. rencsétlenséget hoztak.
Fészeklakók. Fecskefészek (ehet), a Eikácsolók (Coracii-
Ide tartoznak a házi fecske (Chelidon urbica formes) rendjének a Sarlós fecskefélék (Cypseli-
:

L.). Karcsú testét sírna, fényes toll fedi. Háta dae) családjába tartozó, Kelet-Ázsiában ós Poly-
acélkék, hasa, begye és farktöve fehér vagy néziában honos szalangána (Collocalia framHca
kissé vörhenyes, farka egyszín, fekete. 14 cm. Gm.) nyálából és a levegn megszüárduló nyállal
nagy, farkhossza 7 cm., számyhossza 10 cm. bevont növényanyagokból épített fészke. Levest
Európában, Szibériában és Észak-Afrikában él. fznek belle és csemege gyanánt fogyasztják,
A házi fecske nálunk a tavasznak egyik legbiz- amiért keresett árúcikk. A legjobb minség F.
tosabb hírnöke. Amint tavasszal melegebb vidé- angol fontjáért Hongkongban 240 koronát fizet-
kekrl megérkezik, azonnal nagy gonddal és m- nek. A szalangána nagy társaságokban fészkel a
érzékkel a házakban jól védett helyeken, többnyire tenger meredek, sziklás partján, évenkint 3—4-
az ereszek alatt, gömbalaku fészket készít, mely- szer gyjtik a fészkeit.
nek anyagát agyagból vagy sárból mindkét szül Fecskefészek (ném. Schivalhennest), félkör-
apránként hordja és a szájából vett nyállal ra- alakú balkonszer építmény modem hadihajókon
gasztja össze. A fészekbe oldalt kis kerek nyílás gyorstüzel ágyuk számára.
vezet és belseje tollal és pehellyel van puhára ki- Fecskefonal, 1. Aranka.
rakva. 5—6 hófehér tojást rak, melyeket 13 nap Fecskefti (növ.), a Chelidonium-ot «azért hiják
alatt csak a nstény költ ki. A gyámolatlan, csu- fecskefünek, hogy a fecskék a fiók szemét ezzel
pasz kicsinyeket a szülk a legnagyobb gonddal gyógyítják)) (Melius Juhász Herbáriuma, 178 1.)
és szeretettel ápolják és táplálják. Evenként két- 1. Chelidonium.
szer is költ. sszel, szeptember hóban, rendesen Fecskehal (Exocoetus volitans L., áuat), az Ál-
szept. S.körül, a fecskék csoportosulni kezdenek és csukafélék (Scombresocidae) családjába tartozó
 FECSKEFELEK.

&: 1

S5

• Fecskét cikkhez. RéVM NAGY LEXIKONA.

 2:

Fecskekánya - 281 Pecskesir&ly

csontoshalfaj. Alsó állkapcsa kissé elöreálló, mell- alkalmaztatnak, még pedig: 1. 1—4 lépcss centri-
úszói rendkívül hosszúak s hatalmasan fejlett fugál, körforgószivattyuk, amelyek áttét nélkül
izmokkal vannak ellátva, segítségükkel Vb— a villamos motor mellett felehiek meg jobban, de
m. -nyíre tud a víz fölé emelkedni. Színe felül szívóképességgel nem bírnak s így mködésbe-
azúrkék, alul ezüstös; mellúszója, hártyája át- hozatalkor vízzel más úton-módon (külön szivaty-
tetsz kékes szín, fehér szegéllyel. Hossza 30— tyuval v. tartányból) elbb megtöltendk 2. Pítt-
;

50 cm. A Földközi-tengerben honos. L. még Be- kr-féle körforgószivattyuk, melyek viszont in-
pül halak. kább a benzinmotor mozgásának felelnek meg
Fecskekánya (Nauclerm, iHat), 1. Nauclerus. és szárazon is felszívják a vizet 8—9 m. mély-
Fecskek, skori hal-fog, melyet ékességnek rl. Míg azonban a Pittler-féle szivattyúk nyo-
munkálnak meg. mása a nyomónyilások elzárása esetén fokozódó
Fecskend, tüzfecskend, olyan nyomó szi- s így légüstöt valamint redukciós szelepet kíván
vattyú, melynél a kiöml (nyomó) cs vége azon meg, addig a centrifugálszivattyuk elnye az,
célból szükíttetik, hogy a víz hosszú sugárban hogy a sugarak elzárásakor a víztömeg önmagá-
löveltessék ki, vagyis az idegységben szállított ban szabályozódik és a nyomás nem nagyobbodik.
nagyobb keresztmetszet, de rövid vízoszlop, cse- A két rendszer, t. i. villamos- avagy benzin-mótor
kély keresztmetszet, de hosszú vízoszloppá (su- és centrifugál avagy Fittler- szivattyú közötti harc
gárrá) alakuljon át. A nyomó F.-nél a víz a szi- még eldöntetlen annyi azonban máris tény, hogy
;

vattyút körülvev medencébl ömlik a nyomó- e szivattyúk beállítása folytán a gzfecskendk

térbe, a szívó-nyomó F. pedig a vizet elbb fel- tartalékba fognak kerülni, mert 1000—1500 1.
szívja bizonyos mélységbl s azután nyomja; percenkénti vízszállítás mellett elbbiek azonnal
van ffz-F., áUati er által hajtott F., viUamos, üzemképesek. L. Szivattyú.
benzin- és petroleummótoros F. és fleg kézi Fecskendnyilás (fecskendrés, áiiat), 1. a ce-
F A szerint, amint a fecskendt kézben hord- tek fején lev nyüás, mely a két egybeolvadt orr-
ják, v. targoncán, kocsin, hajón, bakon stb. helye- nyílásnak felel meg, melyen azonban nem vizet
zik el, nevezik tulaj donképeni kézi-F.-nék (fajai fecskendeznek, mint sokan állítják, hanem kilé-
kézi-, mankó-, puttony- J^.), targonca- F.-nek, kocsi- legzéskor a levegt fújják ki, amelynek párái a
i^'.-nek, bak-F-nék, hajó-F.-n6k,automobilF. -nek, sarki öv hideg levegjén magas ködoszloppá s-
míg a kocsi-jP.-k lehetnek 2 és 4 kereküek s illetve rsödnek. — 2. Az Oshalak (Selachii, pl. cápa) és
tulaj donképeni kocsi-F.-k és mozdony-F.-k (1. a a vértes halak (Ganoidei, pl. tok, kecsege) sze-
képmellékletet) elbbieknél a gépezet a kocsin mei mögött a garatba nyíló rés, melyben az ú. n.
;

szilárdan van megersítve, míg utóbbiaknál a kü- mellékkopoltyúk vannak. A magasabbrend ge-
lön deszkaalapra helyezett gép a kocsiról lecsúsz- rinceseknél, a Kétéltektl kezdve, a F. a közép-
tatható vagy lebillenthet és kocsi nélkül vehet fül üregévé (dobüreg és Eustach-féle járat) alakul.
alkalmazásba, amikor is kisebb helyen fér el, gyer- Fecskend-palack, analitikai, kémiai mvele-
mekek által is mozgatható, az eröMfejtésre hozzá- teknél, pl. csapadékok mosásánál használatos ké-
férhetbb és alacsony fekvésénél fogva mélyebben szülék. Vékonyfalú és laposfenekü, vízzel kb. félig
fekv vizet szívhat fel; azonban a kocsiról leeme- töltött lombik nyakába kétszer átfúrt dugót szo-
lése gyakorlottabb kezel legénységet igényel. A rítunk, melynek egyik fúrásán át egy hegyes szög-
F. mködése azonos a szívónyomó szivattyúkkal, ben hajlított üvegcs csaknem a lombik aljáig ér,
t. i. a dugattyú felmenetelekor nyílik a szívó szel- a másik fúrásba pedig tompa szögben hajlított
lentyü és csukódik a nyomó szellentyü, lemenetele- üvegcs van levegmentesen beillesztve és ennek
kor pedig megfordítva. A dugattyú ezen mozgása bels vége közvetlenül a dugó alatt végzdik. Ha
folytán a szívó csben lev leveg megritkul, mire ez utóbbi Csövön át a lombikba levegt fuvunk, a
vízbe ér alsó végén a küls leveg nyomásának víz a másik csövön át sugárban kifolyik.
behatása alatt a víz behatol és a lógüresség mér- Fecskendpróba, az az eljárás, mellyel meg
véhez képest felhatolván, a hengerbe a dugattyú akarjuk tudni, hogy egy fecskend megfelel-e a
alá jut. A dugattyú következ lemenetelekor a hozzá kötött igényeknek úgy kiállítás, mint m-
víz a szívó csbe vissza nem mehetvén, a légüstbe ködképesség tekintetében. A fecskendk kipró-
tolul, ott a levegt összenyomja, majd a nyomó bálására a tzoltók országos szövetségei speciális
csbe szorul, amelynek végén kiömlik. Ezen m- szabályokat állítottak fel, melyek a fecskend ki-
velet a két henger által felváltva végeztetvén, a próbálását és minségét elírják. így pl. a ma-
közbül álló munkaszünetkor a légüstben kompri- gyar országos tzoltószövetség szabályzata meg-
mált leveg nyomása teszi a víz kiömlésót, suga- kívánja egy 100 mm. hengerbség, 190 mm. lö-
rát egyenletessé. Az oly szivattyú, melynek du- kethosszal biró fecskendtl, hogy ha a dugóse-
gattyúja felváltva szív és nyom, egyszeren m- besség másodpercenként 3*5 dm., vagyis percen-
ködnek neveztetik ketts mködésünéi ellenben ként 21 m., és ez alatt 110 egyszer löket vógezr
;

a dugattyú úgy fel-, mint lemenetelekor is szív és tetett, hogy a gép 160 liter vizet szállítson és 8
nyom is egyúttal váltakozó irányban az ily gép fnyi nyomóer, 12 mm. bség lövké mellett
;

hengere tehát mindkét végén zárt és a dugattyu- legalább 26 m. sugártávot érjen el.
rúd tömít szelencén van átvezetve. Fecskerakás, 1. Fecskefal.
Legújabban a F.-k is automobilra alkalmaz- Fecskés, Mezhegyeshez tartozó puszta Csa-
tatnak, amelynek benzin- v. villamos motorja nád vm. battonyai j.-ban, (loio) 1073 lak.
egyszer átkapcsolás útján a szivattyú, F. m- Fecskesárfü (aöv.), 1. Erysimum.
ködtetésére is használtatik. A forgó mozgás köny- Fecskesirály (Chema, áiiat), a Sirály-félék
nyebb átvitele végett itt azután forgó szivattyúk (Laridae) családjába tartozó madámem, melyre
FecsteJ — 232 — Fedél

jellemz a Mssé kivágott fark és a nagyon hosz- szkölköd vidéken. A szárazabb és melegebb
szú szárny. Ide tartozik az ószaksarki tájakon K.-i és D.-i vidékek ház-P.-ei egészen laposak
honos Ch. sabinei Sab., melynek fiataljai gyak- voltak és maradtak napjainkig is ; fölül téglával
ran AngUa partjaira és szigeteire, továbbá Fran- vagy klemezekkel vannak burkolva, sokszor
ciaország, Hollandia, Belgium, Németország és még egy földréteggel is befödve. A római lakó-
Dánia tengermellékére is ellátogatnak. Hossza házak lapos P.-üek voltak, éppen csak annyi esés-
35, szárnya 28, farka 12 cm. _ .

Fecstej (föcstej), az emlben a szülés után az

els napokban képzd tej, 1. Colostrum.
Fecundatio (lat.) a. m. termékenyítés (1. o.).
Fecunditas (lat, a. m. termékenység), a római
császárnék termékenységének védelmére a római
bii'odalom utolsó századaiban (Kr. u. 63 óta) meg-
honosított istenn, kinek templomot emeltek s
kinek képét érmekre vésték. Méltóságos nalak-
nak ábrázolták, karján gyermekkel, néha — a
föld termékenységét is véd — fekv helyzetben.
Fedaja-szoros, 2046 m. magas szoros a dólti-
rolidolomithegységbea, az osztrák-olasz hatá-
ron,a Marmolata-hegy mellett, ösvénnyel, mely
a fels Passa-völgybl a Cordevole-völgybe ve-
zet át.
Fedák Sári, színészn, szül. 1880. Beregszá-
szon. Rákosi Szidi vezetése mellett készült a szini
pályára s 1898. lépett föl elször a Magyar Szín-
házban. Rövid ideig játszott Pozsonyban is, de
újra a fvárosba jött s hol mint szerzdött tag,
hol mint vendég sorban szerepelt a Magyar, Víg-
és Népszínházban, majd 1903 óta az újonnan
megnyílt Király-Szinházban. Külföldön is vendég-
szerepelt. Fbb szerepei Bob herceg, Molly (Gé-
:

sák), János vitéz, Szultán, stb.

Fédák Mihály, ezredes, szül. Jászon 1749.,
megh. Gyulafehérvárott 1804 jún. 7. Több izben
kitüntette magát elször 1789. Belgrád ostromá-
;

nál, azután Tarvisnál, hol a franciákat megsza-

lasztotta és Károly fherceget saját élete kockáz
tatásával kimentette az ellenség kezei közül, ó
maga hadi fogságba esett, melybl kicserélés út-
ján szabadult ki. Visszatérésekor Károly fherceg
sajátkez oklevélben mondott neki köszönetet
vitézségeért. Egyúttal a Mária Terézia-rendet
kapta. Késbb Gyulafehérvár parancsnoka lett
(Hadtörtén. Közlem., II. 1889. 694.).
Fedesenko, Alexei Pavlovics, orosz természet-
búvár és utazó, szül. Irkuckban 1844., megh. a
Montblanc megmászásakor 1873 szept. 15. 1868—
1871-ig Orosz-Turkesztánban utazott. Kikutatta
a Szerafsan forrásvidékét, az Altai láncait és a
Kizilkum sivatagot. Gyjteményeit az orosz kor-
mány dolgoztatta föl (P. utazásai Turkesztánban;
oroszul, Szt.-Pétervár 1873—82).
Feddán, arab földmértek Egyiptomban, Nubiá-
ban stb. A közönséges P. = 59'29 ár, az adó-P.
= 44-59 ár.
Feddés, 1. Fegyelmi büntetések.

Feddözés vize, máskép civódás vize (1. o.).

Fedeh, 1. Gazella-folyó.
Fedél, 1. egy épület betetzése, mely azt fölül-
rl es, hó, nap stb. ellen védi, s így szükséges,
hogy annak alakja els sorban a klimatikus vi-
szonyoknak megfelel, másodsorban az épület
stílusával összhangzó legyen és azonkívül még a
fedanyag minémüségéhez alkalmazkodjék.
is
Ess éghajlat alatt a víz levezetése miatt a F.-
nek meredekebbnek kell lenni, mint csapadékban
 .

FECSKENDK.

vészvonat, forgatható és lebillenthet vízszállítóval (hydrophor).

Budapesti mozdony-fecskend elökocsival.

Göafecskendö.

RÉVAI NAOV .cXIKOMA

< Fecskendi) cVM ez
 : ;

Pédel — 233 — Fedikertek

Minden P. lényegileg 2 részbláll a F.-héjból csapó-ajtók fel vannak támasztva; mikor már
:

(1. és az azt alátámasztó í.-székböl (1. Fedél-

0.) csapatostul járnak be, az ajtókat fogóra állítjuk,
szerkezet). A F. a sikok elrendezése szerint lehet hogy ki ne, csak be tudjanak jönni. Ezt a hálót
a) nyereg-F. (1. 1. ábra), b) félnyereg-F. (1. 2. csak télen használják.
ábra), c) sáU/r-F. (1- 3. ábra), á) konty-F. (1- 4. Fedelesazámytiak (Coleoptera), az ízeltlábúak
ábra), e) csonka nyereg-F. (l. 5. ábra), f) Man- állatkörébe tartozó rovarok osztályának egyik
sard-F., az ilyen nev francia építész után el- rendje. L. Bogarak.
nevezve (1. 6. ábra), g) kúp-F. (1. 7. óiraA mely Fedelez, az a mesterember, ki a fedeleket va-
nem egyéb, mint egy sátor-P. kerek alapidomon. lamely fedöanyaggal befedi. Cseréppel a cserepes
Mindezen P.-nemek íves P.-ekböl összeállítottak fed, palával a palafed, de néha a cserepes is
is lehetnek ha íves sátor-P.-et szerkesztünk ke- fémfedeleket a bádogos készít, zsindely- és desz-
;

rek V. szabályos sokszög alapidomon, akkor az kás fedeleket az ács. A kátránylemez- és face-
kupola-F. lesz (1. 8. ábra). L. még Facementfedél, mentfedelek gondos munkát igényl különböz
femfedél, Ghed-tetö vagy Fürészfedél és Fedél- nemeit e célra begyakorolt mesteremberek ké-
hajlás. szítik.
2. F., ásványtélepeknél a feküt (Liegendes), Fedélhajlás v. fedéllejt, a fedélsikoknak esése,
vagyis azt a közetet, amelyen a telep rajta fek- vagyis az a szög, melyet a fedélsík az ereszvo-
nalon át fektetett vízszintes síkkal képez. A P.-t
szik, talapnak (Sohle), a fedt pedig, vagyis azt a
kzetet, amely az ásványtelepen fekszik, P.-nek els sorban a klimatikus viszonyok határozzák
(Hángendes) nevezik. meg (1. Fedél), de különösen magától a fedanyag-
Fédel V. fidel, féfódel,ffedél,nye\yewlékeÍDk- tól függ, mellyel a tet borítva van. Ez utóbbit
ben a fejre való kend neve. Komárom vmegye véve alapul, a F. minimumát következleg álla-
pítjuk meg szalma- és nádfedésnél 50°— 45° szög,
:

egyszer cserépfedésnél 22°— 45°, ketts cserép-

fedésnél 37-33° (cserépfedésnél leginkább ^ tet-
magasságot használunk) palafedésnél 26°— 45°,
;

kátránylemez-fedésnél 14°— IP, bádogfedésnél

9° 50', facement-fedésnél 7° 50', aszfaltfedésnél
4° 50'. A F. választásánál figyelembe vesszük
azt is, hogy könnyen gjoiladó fedélhéjnak ersebb
lejtést adjunk, mint az úgynevezett tzállónak.
Fedélhéj, a tetzet azon része, mely az épületet
az idjárás befolyásai ellen védi. A P. anyaga ha-
tározza meg egyéb tekintetek mellett (1. Fedél, Fe-
délhajlás) a fedólsíkok lej tjét. Kétrészbl áll atu-
:

laj donképeni fedanyagból (cserép, pala, bádog stb.)

BlSlnéset ét al«p»ja ElSInézet és al&praja ElSUiéset és alaprajs és abból, amihez a fedanyag közvetlenül ersítve
6. ábra. 7. ábra. Kúp- 8. ábra.
van (deszkázás, lécezés). A jó F.-at átalában az
Mansárd-fedél. fedél. Kupolafedél. jellemzi, hogy lehetleg csekély a súlya, viharnak
jól ellenáll, a vizet át nem bocsátja, tzálló, tar-
ndvardi j árasában még most is fidelnek hívj ák a fe- A
tós, lehetleg kevés javítást igényel. F.-ak a)
hér kendt, mellyel az asszonyok bekötik fejüket. tzállók, melyek a tüzet (a kívüh-öl csapkodó lán-
Fedélcserép. Jobb minség, mészmentes tégla- gokat vagy hulló szikrákat) huzamosabb ideig
agyagból készített agyaglemezek, melyek a há- kibírják anélkül, hogy elégnének vagy lepattog-
zak fedésére szolgálnak. A leginkább alkalmazott nának b) gyúlékonyak, melyek a tz közvetlen
;

P. az ú. n. hódfarkú a hullámos P. és a hornyolt hatása alatt gyorsan meggyuladnak és elégnek.

;

F. kevésbbé, nálunk ritkábban van használatban. Az elbbiekhez tartozik a palafedél, a cserépfedél,

A F. gyártása a téglák módjára kézimunkával a kátránylemez-fedél, a fémfedél, afacement-fedél,
vagy gépekkel történik, 1. Cserépfedél és légla- a cementlemezfedél, a gyepfedél és az aszfaltfedél,
gyártás. az utóbbiakhoz a szabna- és nádfedél, a zsindely-
Fedelesfalva, kisk. Beregvm. latorczaij.-ában, es deszkás fedelek.
(1910) 217 rutén lak. Gör. katolikus íatemploma Fedélkárbiztosítás, háztetbiztositás, 1. Biz-
van. 1581-ben Mágócsi Gáspár, Munkács birtokosa tosítás.
a Fedeles nev családnak kenézi kiváltságot adott Fedélkertek. Tetkerteknek is mondhatjuk,
arra nézve, hogy Olenyova falut benépesítse; mert épületek ós építmények fedelén vagy tete-
ehelyett azonban a családbeliek itt telepedtek le és jén szokás készíteni. B végbl a lapos épülettetö-
az irtott erdterületen idegen jobbágyokat meg- ket vízátnemeresztvó és kell szilárdságúvá
szállítván, a falut a kenéz család nevérl P.-nak téve, elég vastag földréteget kell rájuk hordatni
nevezték el. 1711. a svédek itt nagy pusztítást és ezekbe ültetni az alkalmasnak látszó növénye-
vittek végbe. ket, valamint elkészíteni az utakat, gyepterületet
Fedeles háló, 4 m. hosszú, Vi ni- széles apró- stb. Át nem telel, vagyis téli védelmet igényl
szem háló, melyet négyszögben áUítnak fel s növényeket babér, pálma, Oleander, narancsfa, —
egy D-ni- nagyságú hálóval fednek be. Az olda- citromfa stb. —
edényekben tenyésztve helyezünk
lakon apró befelé nyíló csapó-ajtók vannak, me- ki ugyancsak így a fenyket és egyéb mélyeb-
;

lyeken át a háló alá hintett szemekre a foglyok ben gyökerez fanemü növényeket is akkor, ha
bejárnak. Míg a foglyok a hálót megszokják, a elég vastag földréteget nem alkahnazhatunk.
Fedélköz — 234 Fedélszerkezet

Dyen F.-et leginkább olyan nagyvárosok belsejé- Fedélsík, a háztet küls, héjj ázott felülete.
ben lev magas épületek tetején létesítenek, ahol Fedélszék, 1. Fedélszerkezet.
sok ember megfordulhat ós ahonnan szép kilátás Fedélszerkezet v. fedélszék, a fedélhéjat (1. o.)
nyílik a környezetre így pl. nagy árúházak tete-
; alátámasztó szerkezet. Valamennyi F.-et általá-
jén, ahol azok vendégli kertektü is szolgálnak. ban beoszthatjuk 1. gerendasoron vl JP'.-ekre,
:

Legalkalmasabbak ily helyekre a fent már emlí- amelyeknek szaruzatk a padlás-gerenda sorára
tett növényeken kívül a szönyegnövények, az támaszkodik {1. ábra); 2. sülyesztett gerenda-
1— 2-nyári dudvaszárú és ével virágzó növé-

1. ábra. Gerenda- 2. ábra. Slyesz- 3. ábra. Gerenda-

soron ülö fedél- tett gerendasoros sor nélkttl készUlt
szerkezet. fedélszerkezet. fedélszerkezet.

nyék, kúszónövények, gyengébb növés cserjék

7. ábra. Kettsen álló torokgerendás fedélszék.
és örökzöld növények (Taxus, Buxus, Aucuba,
A-a&l a ckakasttlö>.
Bvonimus, Thuja stb.). Ilyen kerteket természe-
tesen rendszeresen öntözni is kell, amiért víz- soros í'.-ekre {2. ábra) és 3. gerendasor nélkül
vezetékkel keU ellátni ugyanerre a szökkutak készült jP.-ekre (5. áh^a). A F.-ek készülhet-
; '

készítése végett is szükség van. A régi idkben nek fából, vasból v. e kett kombinációjából.
létezett P. közé sorolhatni az ókor hét csodái
közt emlegetett Szemirámisz függ-kertjét is, Fa-fedélszerkezetek.
melyet eredetileg Bábel városában, a királyi pa- A) Gerendasoron ülöfa-F., két nagy csoportra
osztatnak A torokgerendás P.-re és a szeleme-
:

nes P.-re. A torokgerendás szerkezetek azok, me-

lyekben minden szarufapár a szaruk síkjában
fekv vízszintes gerendával a torokgerendá- —
val —
lesz kimerevítve (4. ábra), míg a szele-

i. ábra. Torok- 5. ábra. A és B-nél a váltó-

gerendás fedélszék. gerenda látszik (metszetben).

lota]|fölött, Nabukadnezár király létesített volt,

oszlopcsarnok fölött készített hatalmas terrasszon.
Fedélköz v. fedélzetköz, helyesebben közbens
fedélzet, 1. Fedélzetek.
Fedéllemez, 1. Fedélcserép.
8. ábra. Dttlt fedélszók.
Fedélnemez. Nyúlszrrel kevert papimemü
anyag, mely a kereskedésben tekercsekben kap- menés szerkezetekben a szarukat azoknak síkjára
ható s kátránynem anyaggal itatva igen lapos merlegesen fektetett vízszintes mestergerenda
tetk fedésére használható. A nemez széleit az a szelemen —
támasztja közvetlenül alá. A —
gerendasoron ül F. frészét képezi a gerenda-
sor, mely a ffalakon, az alája tett sárgerendán,
egymással párhuzamosan s egymástól egy-egy
m.-nyire fekszik (kötgerendák). Ezek végeibe
van beeresztve (csapokkal) a felül ollós csappal
egymásnak támaszkodó szarupár. Takarékosság-

6. ábra. Egyszeren álló torok-

gerendás fedélszék.

alatta lév deszkahéj j ázáshoz szögelni kell. A

kész tet meszelhet v. kátrányozható.
Fedélsejt v. fedsejt (nsv.). A zsúrlófélék anthe- 9. ábra. Egyszertlen álló ábra. Kettsen álló
ridiuma (1. o.) a hímprothalliumon (1. Protlmllium) szelemenszék. szelemenszék.
fejldik olyképen, hogy egy felületi sejt egy küls
P.-re és egy bels sejtre osztódik, amely utóbbi- ból többnyire csak 4 5 m.-nyi távolsághan he- —
nak többszöri osztódásából a spermatozoida anya- lyezzük el a kötgerendákat s a többit kiváltjuk
sejtek, ezekbl a spermatozoidák (1. o.) fejldnek. váltókkal és avató gerendákkal (5. ábra). Ez utób-
A P. négy v. több sejtre osztódva szétnyílik és biakon ülnek a mellékszaruk, a kötögerendán
utat nyit a spermatozoidáknak. Hasonló F.-je van ülk pedig a föszarazatot képezik. Ha a torok-
a többi harasztfélének is. gerenda 3—4 m.-nél hosszabb, azt mestergeren-
 ;

Fedélszerkezet 285 Fedélszerkezet

dával és oszlopokkal aládúcoljuk. Ezt nevezzük naljfák biztosítják 3. a dlt székü szelemenes I.-
;

egyszeren álló torokgerendás F.-nek (6. ábra). ben (11. ábra) a gerincszelement dlt székosz-
Nagyobb tötöknél a törokgerenda fölött még egy lopok fogják közbe, melyek szükség esetén köz-
kisebb torokgerendát is alkalmazunk, ez a kakas- bens szelemont is hordhatnak; 4. a feszitge-
rendás dlt szelemenszék (12. ábra) a feszít
szerkezet elvei szerint készül. A szelemenes fedél-

11. ábra. Dlt széktt szelemenes fedélszék.

ábra. Térdfalas fedélszerkezet.

iíl(7.ábra). Ha a padlásteret ki akarjuk liasználni,
a torokgerendát függleges oszlopok helyett két székeket igen könnyen lehet függeszt szerkeze-
oldalról állított ferde dúccal s két mestergerendá- tekkel kapcsolatba hozni példa reá az egyszer ;

val támasztjuk alá. Ez a dlt fedélszék (8. ábra). (13. ábra) és a ketts függeszt szerkezettel
(14. óéra) kapcsolatos szelemenes P.
B) Sülyesztett gerendasoros fedélszerkezetek. Na-
gyobb méret fpárkányok kiképezhetése végett,
vagy a célból, hogy öblösebb padlásteret nyerjünk,

12. ábra. Feszítögerandás dlt szelemenszék.

A szelemenes szerkezetek álló- és dlt széküek

lehetnek és általában célszerbbek a torokgeren-
dás szerkezeteknél. Rendesen öblösebb padlás- 16. ábra. Kettsen álló slyesztett gerenda-
soros szelemenszék.
teret adnak és kevesebb fa-anyagot igényehiek
sokszor az épület homlokfalát az utolsó emoletsor
födéménél jóval magasabbra emeljük. így támad a
födém fölött a homlokfal megnyújtásában a szék-
fal és a padlás gerendasora, mely a szarusorral
semíniképen sem függ össze, úgy tnik föl, mintha
le volna sülyesztve. Minthogy a székfalon fekv
szarusor vízszintes és ferde irányban ersen nyom,

13. ábra. Szelemenszék egyszer fUggesztö szerkezettel.

ereszes fedeleknél pedig majdnem nélkülözhet-

lenek. Legegyszerbb az egyszeren álló sze-
1.
lemenszék (9. ábra) egy gerincszelemennel és
az azt 4—
4*50 m.-nyi közökben alátámasztó

14. ábra. Szelemenszék ketts függeszt szerkezettel.

Bgy csOr fedélszerkezete.
oszloppal. Célszerbb 2. a kettsen álló szelemen-
szék (10. ábra) ; ebben a szarukat a közbens szerkezetéhez logtöbbnyire szelemenes fedélszé-
szelemenek és ezeket a székoszlopok támasztják keket alkalmazunk, melyeknek fogója igen alkal-
alá. Közvetlenül a szelemenek alatt a székoszlo- mas arra, hogy ezen nyomásnak egy részét ellen-
pokat és szarufákat egyszer, vagy ketts fogó súlyozza. A tet síkjának aljában fenmaradó nyo-
köti össze, mely nem mint a torokgerenda össze- mást egy dúccal és egy rövidebb ketts fogóval
nyomásra, hanem húzásra van igénybe véve. (15. ábra) paralizáljuk, a ketts fogó a dúcot
Alul talpszelemenek vannak s a hosszkötést hó- a homlokfalnak támasztott függleges székfal-
 ;

Fedélszerkezet — 236 Fedélszerkezet

hoz kötvén. Egy kettsen álló sülyesztett gerenda- Polonceau-fé\e (1. a 34. ábrát), amelyben az ábrán
soros szelemenszéket a 16. ábrában matatunk be. két vonással jelölt alkatrészek fából valók, míg
A Mansard-, az íves-, a fürészfedelek stb. szerke- az a jel rövid rudak öntöttvasból, a b jel hú-
zetét 1. az illet szavak alatt. zott alkatrészek pedig kovácsolt vasból vannak.
C) Gerendasor iiélkül készült fedélszerkezetek Ezen vegyesanyagú fedélszerkezetek jelentsége
V. azú. n. csarnoktetk. Nagyobb szélesség belyi- napjainkban mindinkább csökken; nem állják a
'
' mhelyek, színek, árú- és kiállítási csar- versenyt az egészen vasból való fedélszékekkel.
Vas-fedélszerkezetek.
Nemcsak a tzbiztonság és az egyszerbb fen-
tartás, hanem pusztán a költségek szempontjából

ábra. Angol fedélssék.

is a nagyobb vasúti ós kiállítási épületek, szín-
házak, csarnokok, gyári és raktári épületek stb.
nokok, torna- és dalcsamokok, pályaház-helyi- P.-éhez manapság rendszerint már legelnyösebb
ségek stb. fölé alkalmaztatnak (1. 3. ábra). kizárólagosan (hengerelt) vasnak alkalmazása. A
Függeszt és feszít szerkezetek kombinációi-
ból vannak megszerkesztve (1. Függeszt szerke-
zet). Gazdasági épületeknek fedélszerkezeti mód-
ját (mint üresaljú fedélszéket) 1. a 17. ábrában,
mely egy csr keresztmetszetét mutatja. Miután
a csarnoktetknél igen gyakran a bels csínra,

21. á,bra.

vas-F.-ek általános berendezése egyébként ha-

sonló a fafedelekéhez, amennyiben itt is a szaru-
zatok és az ezeket hosszirányban összeköt sze-
lemenek képezik azt a vázt, amely a héjalást
kellemes, könny hatás elérésére kell töreked- hordja. Rendszerint két-két szanizatot egymással
nünk, mely pedig a tisztán fából álló szerkezetek- szilárdan összekötnek (a szelemenekkel és azon-
nél a nehéz gerendák, dúcok stb. miatt sokszor kívül átlós szélrácsozattal), miáltal a fedélszék
igen meg van nehezítve, bizonyos faalkatrésze- stabilis merev darabokra (szarupárokra) osztódik
ket vassal cserélünk ki. az ezen szarupárokat elválasztó közökben az ösz-
szekötö szelemenek az egyik végükön mozog-
Fa-vas fedélszerkezetek. hatóan vannak megersítve, hogy a höváltozások
Nagyobb (15—20 m.) szélesség térnek faszer- okozta hosszváltozásuk lehetséges legyen.
kezettel való átfedése már igen nehéz és költsé- Legrégibb formái a kovácsoltvas-szaruzatoknak,
amelyeket hosszú ideig Francia- és Angolország-

22. ábra. Ivbordás fedélszék.

ban csaknem kizárólag alkalmaztak: 1. az ú. n.

angol szaruzat (18. ábra) és a francia Polon-

ceaM-szaruzat (19. ábra), amelyeknek közös jel-
lege, hogy mindkettnél az övek vonalai az alá-
támasztásokon csúcsban összefutó egyenesek s
20. ábra. Sarlóalakú fedélszék. a tartóknak háromszöghöz hasonló alakjuk van.
A m. kir. államvasutak budapesti nyugati pálya-
ges fafedélszéket tenne szükségessé, miért is a udvarának csamoktetje ezen rendszerhez tarto-
vas technikájának kifejldésével arra törekedtek, zik s egyike a legnagyobb létez Polonceau-fede-
hogy a nagyobb F. -ékben is vasat alkalmaz- leknek.
zanak. Egyelre megtartották a nyomásra igény- 2. Újabban gyakran alkalmazzák a 30. ábra
bevett hosszabb fedélalkatrészek anyagául a fát szerinti sarlóalakú szaruzatokat, amelyeknek for-
s csupán a húzott alkatrészeket és a rövidebb mája szépészeti tekintetben elbbre való a fón-
nyomottakat készítették vasból. így keletkeztek tebbieknól. Rendszerint úgy a fels, mint az alsó
a fából és vasból kombinált F.-ek; ezeknek öv poligon parabolavonal szerint van alakítva.
legcélszerbb és legjobban elterjedt típusa a Ezen 1. és 2. alatti típusok szabályszer két-
Fedélszerkezet — 237 — Fedélzetek

támaszú rácsos tartók, amelyeknek rúdjai a s amelyek hasonló módon hordják a tet- és ol-
csomópontokon v. közvetlenül egymáshoz v. kö- dalhéj alást, mint a föntebb tárgyalt -— magas alá-
zös csomólomezekhez vannak szügecselve (21. támasztÓJiokon nyugvó —
tulajdonkópeni P.-ek.
cSyra), v. pedig csuklós kötésben vannak olyan- A 23. ábra a berlini városi vasút egyik csarno-
formán, hogy a csomóponton találkozó rudak vé- kának keresztmetszetét ábrázolja.
geit közös csapszeg fzi össze. Ezen típusokban Fedéltógla, 1. Cserépfedél.
a fedélnek (hótól, széltl ered) egyoldalú meg- Fedólaetek (néra. Deck, ol. ponté v. coperta,
terhelésekor is az egyes rácsrudak vagy csupán franc, pont, ang. deck) a hajó üregét úgyszólván
hüzásra, vagy pedig csupán nyomásra vétetnek több egymás felett lev emeletre osztják fel. A
igénybe. Míg ellenben: P. célja a hajó 2 oldalfalát szilárdan összekötni
3. az whordákhól álló szaruzatoknál (22. ábra) ós helyet csinálni a személyzet, árúk, felszerelési
az említett egyoldalú megterhelések magát az ív- tárgyak, gépek, ágyúk stb. számára. A P. több-
bordát hajlításra is igénybe veszik. Az ívbordák nyire nem képeznek tökéletes vízszintes síko-
kat, hanem rendeltetésüknek megfelelleg a hajó
hossz- ós harántirányában kissé hajlítva vannak,
mi ket nagy terhek elviselésére képesíti, a fels
P.-en pedig a víz lefolyását is lehetvé teszi. A
P. vázát a fedélzetgerendák (ném. Deckbalken, ol.
baglio dl ponté, franc, bau de pont, ang. beam)
alkotják, melyek a szemköztfekv bókonyokat
összekötik. E gerendák régi fahajókon fából
voltak, újabb fa- és minden vashajón vas- vagy
acélból vannak, még pedig szögletvasak, ha kevés
súly hordozására hivatvák, ers vázrudak, st
szekrényszer gyámvasak, hol igen nagy terhe-
ket, pl. ágyúkat kell hordozniok. A fedélzetgeren-
23. ábra.
dák a támasz vasakkal (ném. Deckstützen, ol.
végeit egymással az (a) vonórudakkal kötik össze, stante, franc, épontille, ang. deck-stanchion) van-
hogy az ívtartónak vízszintes feszítését ez vegye nak alátámasztva függélyes vasrudak ezek, me-
;

fel 8 ne a falakra adassék át. A vonórudat rend- lyek fedélzettl fedélzetig érnek. A fedélzetge-
szerint (b) függövasakkal az ívhez kötik, s leg- rendák fels síkjára szegeztetnek a hajó hossz-
gyakrabban nem egyenes szerint, hanem poligo- irányában futó burkony deszkák (ném. Deckplan-
nállsan tört vonal szerint alakítják, miként az ken) V. a vas- és acélból készített burkonylemezek
a ra. kir. államvasutak budapesti keleti pálya- (ném. Deckplatten), melyeket újabban ott, ahol sze-
udvarának ezen típushoz tartozó csarnokfedelé- mélyforgalom van, fadeszkák helyett a ht rosz-
nél is történt. Mind a három felsorolt típusnál szul vezet mesterséges anyagokkal födik be,
az egyes szaruzatok rendszerint az egyik végü- ilyenek az aszbesztcement, a legnolith, a xylolith
kön helytálló sarura, a másikon pedig (henge- stb. A P. száma, elnevezése függ a hajó korától,

reken gördül) mozgó sarura támaszkodjak, hogy melyben építtetett, típusától, nagyságától, rendel-
tetésétl, minélfogva olyannyira sokféle és válto-
zatos, hogy minden esetre érvényes elnevezése-
ket nem is lehet adni. Egész kis hajók, bárkák,
kutterek, jattok, csak egy fedélzetei bírnak, míg
a legújabb 40,0(X) tonnás s még nagyobb óceán-
járó személyszállító gzösök 8, st még több egy-
másfeletti fedélzetet hordoznak. A régi vitorlások
korszaka sematikusabb volt, pl. a hadihajói kö-
zül a korvetta 1 v. 2 teljes, átfutó v. sima fedél-
zettel (ném. durchgehendes v. Glattdeck) bírt. A
f regattán már 3 fedélzet : a f- v. fels, az üteg-
24. ábra. Fa-vas Poloncean-fedélszék. es az alsó fedélzet (ném. Verdeck v. Oberdeck-'
Batterie- és Banjerdeck) volt a sorhajók 4 st
;

a tartónak a h
okozta hosszváltozásai akadály 5 teljes fedélzetet hordoztak, minthogy a fels
nélkül végbemehessenek. (Kisebb támaszközök- és az alsó fedélzet között 2 vagy 3 ütegfedélzet
nél azonban mind a két saru egyformán helytálló- csakis az ágyúk felállítására volt szánva. Pel-
nak is szerkeszthet.) A fedélszék alátámasztá- említjük, hogy jelenleg (1911) legmodernebb hadi-
sául a kell magas oldalfalak, pillérek vagy v s- hajóinkon, a 14,500 tonnás Radetzky-tipuson,
oszlopok szolgálnak. A legutóbb épült nagy kiál- alulról felfelé a következ P.-eket lehet megkü-
lítási és vasúti csarnokoknál azonban e berende- lönböztetni plattform-, közbens-, középs, üteg-,
:

zést, t. i. a P.-nek és alátámasztásainak kü- fels és manver-fedélzet (ném. Plattform-, Zwi-

lön-külön szerkezeti kiképzését elhagyták, s a 23. schen-, Mittel-, Batterie-, Ober- és Manöver-Deck);
ábra szerint az átfedésnek nemcsak tulajdonké- ezek közül többé-kevésbbé mindegyik át van törve,
peni fedelét, hanem oldalhatárolását is egyetlen- megszakítva a gépek, kazánok, ágyútornyok stb.
egy összefügg vasszerkezetbl képezték, amely által a középs fedélzet egyszersmind a vértes-
;

lényegében nagy magasságú ívbordákból áll, ame- fedélzet (ném. Panzerdeck) is, mely ezen típuson
lyek a föld színéhez közel vannak megtámasztva, 48 mm.-es, más vértes hajókon még vastagabb
 ;

Fedélzetfiferendák 238 — Fedett nyolcadok

(maximum 126 mm.) vértlemezekkel van födve a kezelése, a csónakok ki- és berakása, a csóna-
vlzalatti hajórészek (gépek, kazánok, lszer- kokban való evezés, a hajókikötés mvelete, r-
kamrák) védelmére meredek tüz ellen. É vértes- és figyelszolgálat stb. Minthogy ezen szolgálatok
F. alakja igen különböz, néha egészen síkala- nagyobb része a fedélzeten végzend, ezért neve-
kuak, máskor csak legfelsbb, többnyire víz fe- zik ezeket, valamint a végzésére hivatott legény-
lett fekv részlik sík, míg oldalaik rézsútosan a séget F.-nak, utóbbit fedélzeti legénységnek is
víz alá hajlanak, olykor a bálna hátához hason- (ném. Deckmannschaft). A személyzetnek ezen
lóan vannak görbítve (nóm. Walirückendeck), ága is feloszlik törzs-, magasabbrangú- és alantas
mely különben lehet vért nélküli is. A manver- altisztekre, valamint rendfokozatnélküli matró-
fedélzet fleg az ott elhelyezett csónakokkal való zokra. Kisegítésül beosztatnak F.-beli matrózok
müveletekre szolgál. Az ütegfedélzeten vannak a más ágazatokhoz
is, mint pl. az ágyúk kezel-
középkaliberü ágyúk elhelyezve, míg a nagy- legénységéhez, szénszállítás- és rakodáshoz stb.
kaliberek külön vértes tornyokban vannak. A Fedélzetüteg (ném. Deckbatterie, ol. battéria
legelöl és leghátul lev ágyútorony eltt, illetve di coperla, franc, batterie des gaulards, ang.
mögötte van a szabad fedélzet (ném. Freideck), upper-deck battery), a régibb hadihajókon a fels
melynek oldalfalai nincsenek, csak eltávolítható fedélzeten felállított lövegek. Jelenleg is vannak
korlátai; általában róluk minden eltávolítható, a hajó fels részein, így a fels fedélzeten is löve-
mi a torony ágyutüzének óriási légnyomása kö- gek felállítva, még pedig többnyire a kiskaliber
vetkeztében kárt szenvedne. Egy modern keres- gyorstüzelk, melyek a kaliber és a felállítási hely
kedelmi hajón alulról felfelé a következ F. van- szerint vannak csoportokra és ütegekre felosztva.
nak ür-, orlop-, alsó, közbens, f-, híd-, séta- és
: Fedémes, kisk. Heves vm. pótervásárij.-ban,
csónak, manver- v. viharfedélzet (ném. Raum-, (1910) 377 magyar lak. u. p. Bükkszenterzsébet,
;

Orlop-, Unter-, Zwischen-, Verdeck- v. Haupt- u. t. Pétervására.

deck, Brücken-, Promenaden-, Boots, Manver v. Federáció, 1. Föderáció.
Sturm-Deck), A közbens fedélzeten (ném. Zwi- Federalizmus, 1. Föderalizmus.
sehendeck), melyet sokan rosszul fedélzetközzel Fédération Aéronantiqae Internatio-
fordítanak, vannak kereskedehni hajókon több- nale, 1. Aeroklub.

nyire a III. oszt. utasok elszállásolva; az I. és 11. Federici (egtsd:

—esi), Camillo, családnevén
osztályúak számára a fölöttelev F.-en külön ka- Viassolo Giovanni Battista, olasz vígjátékíró,
binok, kamrák és együttes étkezk, társalgók és Poggiolo di Garessióban 1749 ápr. 9., megh.
szül.
szalonok vannak beépítve. A közlekedés az egyes Torinóban 1802 dec. 23. 1784-ben govoni, majd
F. közt fa- V. vaslépcskön történik. Még a teljes moncalierii bíró lett. Egy szinészn, Camilla Ricci
V. átfutó F. is hellyel-közzel át vannak törve iránti szerelme arra bírta, hogy elhagyja állását
ezek a fedélzetnyílások (ném. Decklucken). Fe- és tkövesse. Szülei ezért kitagadták s ezután
délzetnek neveztetik a 2 fedélzet közötti r is, nevezte magát F.-nek. Színdarabjai köziU leg-
valamint olykor a nóm. «Bord» szót is, mely a híresebbek L'avviso ai mariti, Lo scultore e il
:

hajó párkányzatát, tágabb értelemben az egész cieco és Enrico IV al passo della Mama. össze-
hajót jelenti, «fedélzet»-tel találjuk fordítva; he- gyjtött színmvei (Opera teatrali) megjelentek
lyesebb ily esetekben a «hajó)> szót alkalmazni, Padovában (14 köt, 1802-1816), Firenzében (26
tehát pl. a nóm. «An Bord S. M. SchiffesRadetzky» köt., 1826t, Velencében (23 köt., 1828) stb.
kifejezés « Felsége Radetzky hajóján» szavak- Federighi (ejtsd: federigi), Antonio, olasz szob-
kal fordítandó (s nem fedélzetén). rász, megh. 1490. Sienában élt és mint a korabeli
Fedélzetgerendák, 1. Fedélzetek és Hajóépí- sienai szobrászok általában, F. is Jacopo della
tészet. Quercia hatása alatt állott. Kiváló mvei 3 szo- :

Fedélzeti terhek, 1. Hajórakomány. bor a Loggia dei NobUin, a székesegyház keresz-

Fedélzeti tisztek (ném. Deckoffiziere), a né- tel kútja és Bertoli Carlo püspök síremléke u. o.
met haditengerészetben a magasabbrangú altisz- Sienai paloták számára sok dekoratív mvet ké-
tek. Kardbojtjuk és tiszti oldalfegyverük van. szített.
Nyugdíj és ellátás tekintetében a tisztekre vonat- Federowit (ásv.), a piroxéneknek egyik fajtája.
kozó rendelvények érvényesek. Feloszlanak f- Feder-tó, tó Württemberg dunai kerületében
F.-re, F.-re és al-F.-re (ném. Oberdeckoffiziere, 577 m. magasban, Buchautól É.-ra. A tó vize las-
Deckoffiziere, Vicedeckoffiziere) ; szolgálati alkal- sanként elapad és környéke, a Federseeried már
mazásuk tekintetében az egyes különleges szol- csak óriási mocsaras síkság.
gálati ágak szerint való kiképzésük egy külön is- Federweiss (ném.), finom porrá zúzott steatit
kolában történik. Az osztrák-magyar haditenge- V. talk, melyet új cipkbe meg keztyükbe hinte-
részetben velük egyenrangúak a törzsaltisztek nek, hogy jobban csússzanak. Magyarul síkpor-
(I. 0.) és felsbb rangú altisztek (1. o.). nak is nevezik.
Fedélzetmester (ném. Deckm^ister), az osz- Fedés, 1. Takarás és Csillagfedés.
trák-magyar haditengerészet hajóin a hajómester Fedett hitel, a hitelnek az a neme, melynél a
után rangban legidsb fedélzetszolgálatbeli al- hitelt élvez a hiteleznek valamelyes financiális
tiszt. biztosítékot nyújt, amelybl vagy amely által a
Fedélzetszolgálat (ném. Deckdienst, ol. ser- hitelez magát nemfizetés esetén kielégítheti, 1.
vizio di coperta, franc, service de pont, ang. duty Fedezet és Hitel.
on deck), a haditengerészeti legénységnek az az Fedett korvetta, 1. Korvetta.
ágazata, mely a tulaj donképeni tengerészszolgá- Fedett magvuak (növ.), 1. Angiospermae.
latot végzi. Ide tartozik vitorlásokon a vitorlák Fedett nyolcadok (zene), 1. Tiltott párhuzamok.
 ;;

Fedett ötödök — 239 — Fedezeti elv

Fedett ötödök (zene), 1. Tiltott párhuzamok. lan, melyekre a kölcsön betábláztatott. A bankok-
Fedett sípok, az orgona oly ajakslpjai, melyek nál szokásos hitelágaknak a F.-e folyószámlán
légmentesen záródó födeleikkel visszanyomják vagy értékpapírletét vagy váltó, vagy leszámítolt
a betóduló légoszlopot; a visszatolnló leveg nyílt követelés a csekkszámla P.-e leggyakrab-
;

az ajak résén át távozik. A F. egy nyolcaddal mé- ban a fentieken kívül a fél készpénzbetéte a ;

lyebb hangon szólalnak meg, mint az ugyanolyan közraktári hitel F.-e a raktárban elhelyezett árú.
hosszúságú nyitott ajaksipok. Költségmegtakarí- Ha a folyószámlái hit«l nyílt követelések cedá-
tás céljából gyakran akadunk oly orgonákra, me- lásán alapul, akkor a folyósított összeg ren-
lyeknek mély regisztereit majdnem kivétel nélkül desen az átadott nyílt követelések összegének
P.-ból szerkesztik meg. Hangszine tompa, üresen 70— 800/o-a és így a fenmaradó 20— 30o/o túl-
búgó. F.-ül szolgál arra az esetre, ha a nyílt köve-
Fedett terep, oly terület, melyen erdörészle- telések valamelyike nem folynék be. P.-rl be-
tek, szllök, helységek stb. a szabad kilátást, szélnek a tzsdei ügyleteknél is ha ugyanis a
;

mozgást és a fegyverhatást korlátozzák. Lovasí- tzsdén kívül álló egyén spekulációba bocsátko-
tott csapatok és nagyobb csapattömegek ily te- zik, a megbízott bank vagy ügynök csak oly fel-
repen csak korlátolt mórtékben léphetnek fel és tétellel köti meg számlájára az üzletet, ha leg-
harcolhatnak. alább is oly P.-et nyújt, mely az esetleg néhány
Fedett út (franc, ckemin couveH, ném, ge- nap alatt bekövetkezhet árfolyamveszteséget fe-
deckter Weg), erdítéseken a küls árokszél és a dezi. Ha a kedveztlen árfolyamalakulás bekö-
sikamnak az erdítés felé hajló lejtje között ké- vetkezik és a veszteség eléri a P. nagyságát, ak-
szített út, melyen a csapatok az ellenség által kor a megbízó pót-F.-et tartozik adni, ha pedig
való közvetlen ldöztetés ellen biztosítva vannak. ezt 24 óra alatt nem teszi, a megbízottnak jogá-
Ha csak járó röknek cirkálására szolgál, akkor ban van az üzletet azonnal lebonyolítani. Fon-
keskeny (1-5—2 m.) ha ellenben védvonalnak
; tos szerepe van a P.-nek a jegybankok körében,
van berendezve, akkor 3—6 m. széles. A XVI. sz. ahol a forgalomba hozott bankjegyek érc-P.-éröl
óta a legutóbbi idkig alkalmazásban álló F.-nak van szó. B P. tekintetében 3 felfogás az ural-
ketts rendeltetése volt: elször, hogy arról a kodó 1. a teljes F.-i rendszer, mely szerint a
:

sikamot lövedékekkel lehessen pásztázni és má- banknak ugyanannyi érckészlettel kell bírnia,
sodszor, hogy kirohanásra rendelt csapatok azo- mint amennyi bankjegyet forgalomba hozott 2. ;

kon gyülekezhessenek, harcra rendeztethessenek s rész- F.-i rendszer, vagy hankszerü F.-i rendszer,
a kirohanás után az erdítés bármely pontjának amelynél a forgalomba hozott bankjegyek bizo-
P.-jára visszavonulhassanak. A jelenkori tüzér- nyos része (Vs— "A) fedezend érckészlettel, a
ség nagy hatásképességénól fogva a F.-nak már többi pedig rövid lejáratú bankkövetelésekben
nem igen van jelentsége. 3. teljesen szabad rendszer, melynél azonban a
Fedett tegsánc az, amelynek, a lövegek ell törvény a maximálisan kibocsátható banlgegyek
leend teljesebb biztosítása végett, a mellvédet ké- mennyiségét megállapítja, kontingentálja. A kon-
pez gát eltt még egy fedez gátat is hánynak fel, tingentálásnak ismét 3 faja van 1. a törvény :

melybl a hátul lev gát lréseinek meghosszab- megszabja a bankjegyeknek azt a legnagyobb
bításában szintén lréseket vágnak ki. Csak ki- mennyiségét, mely —
tekintet nélkül az érc-P.-re
vételesen alkalmazzák a várharcban oly esetben, —
egyszerre forgalomba hozható(Pranciaország)
amikor a F.-ba állított lövegeket csakis egy bizo- 2. a törvény csak az érc-P.-en túl kibocsátható
nyos irányban kell mködtetni. jegyek maximumát szabja meg, míg arany-ezüst
Fedezék, a katonaságnál oly tereprész vagy átadása ellen akármennyi jegyet lehet Mbocsá-
tereptárgy, moly a mögötte álló harcost, csapatot tani (Anglia) 3. a törvény ílx határt szab ugyan
;

vagy löveget úgy eltakarja, hogy az ellenség nem az érc-P.-en túl kibocsátható jegyek mennyiségé-
látja s az ellenséges lövedék nem találhatja. Né- nek, de kivételesen, 57o megadóztatás mellett, a
mely F. csak az els feltétehiek felel meg, ameny- kontingensen felül való kibocsátást is megengedi
nyiben azon az ellenséges lövedékek áthatnak (Ausztria-Magyarország). Az els két esetet fix-,
8 az ily F.-ek következleg csakis a célba vevést te- a harmadikat rugalmas kontingentálásnak ne-
szik lehetetlenné. L. Erdítés. vezik. Közgazdasági szempontból ma az az álta-
Fedezés, nagyobb háziállatainknál (ló, tehén) lános felfogás, hogy a leghelyesebb P.-rendszer
a nstényállat megtermékenyítése a hím által. a bankszer F. rendszere, kapcsolatban a ricgal-
Lovaknál ez külön idben a P.-i idszakban szo- mas kontingentálással.
kott történni, mely március és június között van. 2. F.,& katonaságnál személyeknek v. szállít-
Fedezési díj, 1. Fedeztetési díj. mányoknak ellenség általi megtámadtatás elleni
Fedezési vásái'lások, a tzsdén oly vásárlások, biztosítására vezényelt csapat (1. Escorte és üteg-
melyek arra szolgálnak, hogy a contremineban fedezet).
eladott papírok vagy árúk beszereztessenek. A 3. F. alatt a vívásnál azt az állást és kard- v,
contremine-eladások rendesen abban a föltevés- trtartást értik, amelybl a vívó legkönnyebben
ben történnek, hogy a most eladott értékpapírok háríthatja el ellenfele vágásait vagy döféseit.
V. árúk késbb olcsóbban lesznek visszavásárol- 4. F., 1. Hajkiséret, Kiséret, Salvus condudus.

hatok. E
visszavásárlásokat nevezik F.-nak. Fedezeti elv, ingatlanra irányuló végrehaj-
Fedezet, 1. általában az adós részérl a hite- tási eljárásban az az elv, amelynél fogva csak
leznek adott biztosíték. A P. lehet ingatlan, ér- oly árverési ajánlat fogadható el, amely legalább
tékpapír, váltó, nyílt követelések, esetleg áruk az árverés költségét és némely elnyös kielégí-
vagy készpénz. A jelzáloghitelüzlet F.-e az ingat- tésre jogosult terhet fedez. Nálunk (1908. XLI.
 ;;

Fedezeti tke — 240 — Fedöpala

t.-e.26. §) házbéradó alá es ingatlan a kikiáltási ismertebb alkotása, a Polyxena elrablását ábrázoló
ár felénél, más ingatlan ez ár kétharmadánál ala- nagy márványcsoport (1860—65), amely Firenzé-
csonyabb áron nem adható el. Ha ilyen összeg ben a Loggia dei Lanziban van felállítva.
ígéretet nem tesznek, az árverést fel kell füg- Fedkovics, Joseph Horodencuk, kis-orosz költ,
geszteni. L. Árverés és Végrehajtás. szül. Bukovinában tehets paraszt családból 1834.,
Fedezeti töke, 1. Munkásbiztosítás. megh. Czernowitzban 1888 jan. 11. Osztrák ka-
Fedezeti váltó az, amelyet nem fizetésül, ha- tonatiszt volt, majd 1867—72. kerületi tanfel-
nem csupán a váltó alapjául szolgáló követelés ügyel, késbb pedig a Bukovina c. kis-orosz új-
fedezetére (biztosítására) ad az adós a hitelez- ság szerkesztje Czernowitzban. Eleinte németül
nek. A F. pusztán a váltó birtoka alapján van jo- írt, majd anyanyelvén. Munkái Poezii (költemé-
:

gosítva a váltó értéke erejéig követelését érvé- nyek, Lemberg és Kolomea 1862—67, 3 köt.)
nyesíteni és a F. ellenében a váltókötelezetten Povisti (elbeszélések, Kijev 1876).
áll azokat a kifogásokat, amelyek öt a váltó alap- Fedor, 1. Fjodor.
jául szolgált jogiigyletböl netán megilletik, el- Fedotov, Pavel Andrejevics, orosz fest, szül.
adni és bizonyítani. A bizonyítási tehernek ilye- Moszkvában 1815 júl. 22., megh. 1852 nov. 14.
tén alkalmazandó általános szabályával szemben A katonai pályára lépett, de már katonatiszt ko-
azonban a bírói gyakorlat kivételesen a váltó- rában látogatni kezdte a szt.-pétervári mvészeti
hitelezre hárítja a bizonyítási terhet, illetve a akadémiát. Eleinte katonai képeket festett, utóbb
váltóval fedezett követelés szubsztanciáíását (rész- azonban a szatirikus célzatú genrefestést kezdte
letezését), ha pl. kárkövetelést vagy olyan köve- mvelni és szakított a klasszicizmussal. Legis-
telést biztosított az adós F.-val, amelynek ellen- mertebb mvei: Az új lovag (1846, Moszkva,
értéke csak utóbb a váltó kiadása után jutott az Rumjancov-muzeum) A válogatós menyasszony
;

adós birtokába. Az rnagy házassága A kis özvegy, stb. Kortár-

;

Fedezeti vétel, a vételjogban a vevnek a ke- sai az orosz Hogarthot látták benne.
reskedelmi törvény által biztosított az a joga, Fedcsont, 1. Brcsont.
hogy amennyiben az eladó a vétel tárgyát ké- Fedfesték (ol. guazzo, franc, gouache), oly
pez árút a teljesítésre megszabott határidben vízfesték, amely nem áttetsz s az alapot, amelyet
nem szállítja, a kérdéses árút a teljesítés idejé- vele befestünk, egészen elfödi. Vele egymás fölé
ben és a teljesítés helyén máshonnét beszerez- több réteget is festhetünk, anélkül, hogy a fels
heti és az esetleges árkülönbözetet, amellyel drá- réteg az alsóval összekeverednék. A P. enyv vei,
gábban szerezhette be az árút a megállapított vé- tojásfehérjével, mézga val, mézzel stb. van hí-
telárnál, az eladótól mint felmerült kárát köve- gítva, ennélfogva srbb állományú és jobban ta-
telheti. A F.-nél a vevnek a rendes keresked pad, mint a vízfesték. Fogyatkozása, hogy köny-
gondosságával kell eljárnia, kell tehát, hogy az nyen Ichámlík és a levegn megbarnul.
eladó nem szállított árú helyett a máshonnét be- Fedöháló, 2 m^ nagyságú, ers zsinegbl,
szerzend árút oly elnyös árban és foltételek 3—5 cm. szemekben kötött háló, melyet rókák
mellett szerezze meg, amelyekkel az eladónak az és üregi nyulak fogására használnak. A róka-
érdekei is a legjobban meg vannak óva, mert lyukak kij árasát befedj ük egy-egy ily, a négy szög-
csak az a F. tekinthet az eladó veszélyére és letén ólomsúllyal (50—50 gr.) ellátott hálóval s
terhére eszközöltnek, amelyet a vev a köteles vagy tacskóval, vagy füstöléssel úzzült ki a ró-
gondosság szem eltt tartásával eszközölt. kát. A menekül állat a hálóba bonyolódik s el-
Fedezetlen jegyek, azok a bankjegyek, me- fogható. Az üregi nyulat a vadászmenyéttel ker-
lyeknek nincs kell ércfedezetük (1. Jegybankok getik így a fedhálóba.
és Fedezet). Fed keresztezés (bány.), vastag erekben az ér
Fedez árkok, \. lábori erdítés. csapására merlegesen a fed felé hajtott vágat,
Fedez mén. 1. Állami méntelepek. mellyel az ér minségét egész vastagságában meg
Fedeztetési díj, az az összeg, amelyet vala- lehet vizsgálni.
mely kanca tulajdonosának zetnie kell, hogy Fedk, fedlemez, küls falaknak, mint szom-
lovát valamely mén befedezze. E díj a mén min- szédos és kerítés-falaknak, kéményeknek, lépcsö-
sége szerint igen változó, 8— lOüO K-ig s különö- oldal-falaknak, falazott pilléreknek stb. beborítá-
sen Angolországban még ez összegnél is sokkalta sára alkalmazott takaró-lemezek, rendesen ke-
több. Nálunk Magyarországon a köztenyésztésre ményebb fajtájú kbl. Körülbelül 8—16 cm, vas-
használt mének F.-a 2—30 K között változik a tagok, alul egy kis vízvetvel, oldallapjukon pro-
mének szerint. L. még Állami méntelepek. fillal vagy anélkül.
Fedeztet állomás, 1. Állami méntetepek. Fedölék, Zay Mineralógiájában a. m. ásvány-
Fedi, Pio, olasz szobrász, szül. Viterbóban 1815
júl. 25., megh. 1892 jún. 1. Eleinte Firenzében Fedlemez, 1. Fedk.
ötvösséget, Bécsben rézmetszést tanult, késbb Fediével v. murva (növ.), a fellevelek egyik
azonban a szobrászatnak szentelte magát. Jele- alakja (1. Bradea), ha a virágzatot nagyobb
sebb mvei Szvofif orosz tábornok leányának sír- számban veszik körül gallért (involucrum) al-
:

emléke, Torrigiano F. marchese emlékszobra, a kotva, gaUérleveleknek neveztetnek, mint pl. az

Toscanát jelképez óriási ni alak (valamennyi Ernysökön, Euphorbiákon. Ha a virágzat el-
Firenzében) A vallásos költészet (Verona, Museo ágazó, a virágzati tengely oldalágait fed leve-
;

municipale). Mindannyi a klasszicizmusból kive- leket murvácskának (bracteola) is nevezik.

zet önállóbb irány terméke. Legkiválóbb mve Fedöpala, házak fedésére alkalmas agyagpala,
azonban, a XIX. sz. szobrászatának egyik leg- mely szürke, fekete vagy vörös színben található.
 : ; ;:

Fedrtegr — 241 - Fesryelnnezés

Nálunk Pozsony mellett a Máriavölgybon bányász- kisebb mennyiségben található még silvin : KCl
nak igen jó liasz-kori F.-t. A bükkhegységi F. schönit KjSO^.xMgSO^.öHjO kainit:
: ;

karbonkori. Angliából valók a legjobbak, van to- KCl.MgS0,3H,0

vábbá Csehországban, a Rajna völgyébon (St. is. Továbbá található tachidrit
Goar), a Thüringiai erdben (Lechstein), a Harzban CaCl,.2MgCl,.12H,0
(Goslar) stb. boracit és stassfurtit: 2MgjiísOi5.MgCl3 vas-;

Fedréteg két réteg közül az, amelyik a kovand, mágneses kénvas, rubidium, cesium és
(geoi.),

másik fölött van,annak a fed-rétege,mert az alatta bróm. A fed kálisót trágyák nyerését és feldol-
levt fedi. A F. alatt lev réteg annak a fek\) gozását illetleg 1. Mtráayák.
rétege. Korra nézve a F. fiatalabb az alatta lev Fedötégla, 1. Cserépfeael.
fekv rétegnél. A bányászok rossz magyarsággal Fedötollak (tedrices), az igazi vagy kontur-
a F.-t f'edünek is mondják, a fekv réteget pedig tollak (pennae) az a fajtája, mely a madár testét
fekünek. fedi. Jellemz reájuk, hogy száruk merev, zász-
Fedösejtek, a gyomor ú. n. fundus mirigyei- lójuk, minthogy a tollcimpákon elforduló hor-
ben, a tulaj donképeni gyomormirigyekben (glan- gocskák (radioli) az átellenes eimpákba kapasz-
dula gastricae propriae) található sejtféleség. A kodnak, összeálló felületet alkot.
F. nagyok, savanyú anilin festékekkel élénken Fedüveg,mikroszkópi ai preparátumok befedé-
színezdnek, a mirigyeknek fleg a fels részé- sére használt, igen vékony üveglemez, melyet az
ben (nyak) találhatók. Jelenlétüket a sósav -proe- alsó, nagyobb üveglemezre valami átlátszó ra-
mosióvaj hozzák összefüggésbe. —
F. növénytani gasztó szerrel, pl. kanadabalzsammal rögzítenek.
értelemben 1, Fedélsejt. Fedvágat (bány.), az erek általános csapására
. Fedsók (ném. Abraumsalze), a stassfurti só- merlegesen hajtott vágat, mellyel a fedkzetben
telep fölött talált sóréteg, melyben konyhasóval várható ereket elérni és megvizsgálni akarják.
keverten többé-kevésbbé sok káliumsó fordul el. Fedü (geoi.), 1. Fedréteg.
Ma a mezgazdaság nagy hasznára, némely eset- Fee (Feh), a mókus prémje, 1. Szücsárúk.
ben kiváló sikerrel alkalmazzák trágyázásra, Feeder (esítad: fíder), nálunk is használatos an-
1, Káliumtrágyák. gol kifejezés elektromos vasutak tápláló vezetire,
Fedszerek (demulcentia), oly gyógyszerkészít- 1. Elektromos vasút.
mények, melyek a brre vagy a nyákhártyákra Feer-Herzog, Kari, svájci államférfiú, szül.
alkalmazva nagyrészt mechanikus hatásuk foly- Rixheimben (Blszász) 1820 okt. 23., megh. Aarau-
tán a brt, nyálkahártj^ákat fizikai és kémiai ár- ban 1880 jan. 16. Aarauban élt mint keresked,
talmak avagy a tisztátlanság ellen megvédik, s azután a poUtikai pályára lépett, a nagy tanács-
ez által inger-, st fájdalomcsillapítók lehetnek. nak volt tagja és a svájci kiállítás biztosa az
Ilyen fedhatásuak a brön a zsírok, púderek, 1867-iki párisi világkiállításon. Az 1865-iki latin
kencsök, tapaszok sebeken a kötszerek és seb- érem-enqute-on mmt Svájc képviselje az arany-
;

hint porok a gyomor és bél gyulladt nyálka- érték behozatalát sürgette. Nevezetesebb iratai
;

hártyáján a nyákos anyagok, zsírok és különösen L'uniflcation monétaire International (Genéve

az oldhatatlan bismuth-készítmények. L. Lágyító- 1869); La Francé et sos ailiós monétaires etc.
szerek. (Paris 1870).
. Fedszörp (ném. Deckklarsel), telített tiszta Féerie (franc), látványos színdarab, mely tár-
cukoroldat, melyet a cukortinomításban a cukor- gyát a tündérmese világából veszi és káprázatos
kristályok felületének lemosására használnak (1. kiállításával hat.
Cukor). A telített cukoroldat mái- több cukrot fel Fegyelem (disciplina), testiüet, osztály, feleke-
nem oldhat, s így a cukorkristályok felületérl zet tagjait kötelez magatartási szabály. Az ilyen
csak a tisztátlanságokat oldja fel. testületek céljainak vagy feladatainak eléréséhez
Fedtakuró (geoi.), oly kzetréteg, mely vala- szükséges s az együvé tartozó egyének sikeres
mely hasznosítható telep fölött elterül, pl. a k- együttmködését biztosító rendnek, vagyis a
sót V. a szénttílepeket fed ag^i^agtakaró stb. F.-nek megszegése állapítja meg a fegyelmi vét-
. FedötaUjsók, azok a könnyen oldódó sók, f- séget. A büntet hatalom a F. szempontjából meg-
leg kálium- és magnéziumvegyületek, melyek a kívánt magatartás szempontjából nemcsak az ál-
stassfurti és hasonló kösótelepeket borítják, s a lamot, hanem az állam által megvont határok kö-
melyeket, mint legfontosabb kálisókat, ki is hasz- zött egyeseket, csoportokat, társulatokat, testüle-
nálnak. A stassfurti kösótelep mindkét fels sza- teket is megilleti. L. Fegyelmi jog és Fegyelmezés.
kában tartalmazza a P.-at: 1. a 40 m.-es hatal- F., a jó katona tulajdonsága, mely önkéntes ós
mas canmüit-réiegben, mely fleg camallitból gyors szolgálatkészségben nyilvánul. A F. a had-
(KCl.MgCl,.6H,0), továbbá ksóból és kieseritböl sereg alapköve és minden eredmény elfeltétele,
áll és 2. a mélyebb 56 m.-es, Iiatalmas kieserit- mely csak hosszú és helyes nevelés eredménye.
rétegben, amely az uralkodó ksó mellett 17*^/0 A F. fentartása céljából a különböz rangú kato-
hieseritet (MgSO^. H,0) és 13°/o earnallitot tartal-nai elöljárók fegyelmi fenyít hatalommal van-
maz. Az ez alatt következ tulajdonképeni ksó- nak felruházva.
telep feloszlik a 63 m.-es hatalmas poUhalit-ré- Fegyelmezés, a nevelés egyik részlete. Közvet-
tegre, mely SP/o ksót TV. polihalitot: len célja az iskolai munka zavartalanságának
(2CaS0^.MgS0,.K3SO,.H,O) biztosítása, a tanulók magaviseletének irányítása.
és l'öVo klórmagnéziumot tartabnaz és a 215 m. A F. erkölcsi rendeltetés a benne érvényesül
;

vastag auliidritrétegre, amely tiszta anhidrit- szellem alakítja a jellemet. Ezért sikerének küls
orekkel áthatott ksóból áll. A camallit-rétegben jele a rend és engedelmesség csak akkor értékes,
:

JUoai Nagy LeteStona. VU. ÍM. 16

Fegryelmi bíróság 242 — Fegyelmi eljárás

ha megszokáson és belátáson alapuló ön-P.-bl emelkedett ítéletet az elítélt személyi táblázatába

fakad. A P. legfbb tényezje a tanító személyi- fel kell jegyezni.
sége fontos az Iskolai rendtartás következetes-
;
A birák s bírósági hivatalnokok eUen a P.-rl
sége és a tanulással járó ész-P. Ha a P. kényszert az 1871. VIII. t.-c. szól; eszerint fegyehni vétsé-
alkalmaz, a büntetéshez válik hasonlóvá. get követ el a biró v. bírósági hivatalnok a) aki :

Fegyelmi bíróság, a fegyelmi joghatóságot a hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bnös
közszolgálat egyes ágaiban gyakorló szerv (bi- célból szegi meg, hogy ezáltal magának v. más-
zottság, választmány, tanács, hivatali fnök stb.). nak illetéktelenhasznot szerezzen, v. valakinek
L. Fegyelmi eljárás. jogtalan kárt okozzon ; b) aki botrányos maga-
Fegyelmi büntetések. Mindazon szolgálati kö- viselete miatt tiszteletre, bizalomra méltatlanná
telességnek megszegése, amelyet a tisztviselre, válik. A bíráskodást bírói hatóságok, nevezetesen
altisztre v. szolgára hivatala, hivatali esküje, a a vádlott állása (biró v. bírósági hivatalnok) sze-
szolgálati szabályzat hárít, mint szolgálati vétség rint a törvényszék, az ítéltábla, a kúria fegyelmi
szóbeli dorgálással v. fegyelmi büntetéssel fenyít- bírósága gyakorolja; a táblák elnökei, a kúria el-
tetik. P. a) írásbeli megrovás, h) pénzbírság, c) nöke és alelnöke és a korona-ügyész fölött a kir.
:

fokozatos elléptetés megvonása, d) büntetésbl és országos legfbb fegyelmi bíróság gyakorolja

áthelyezés, e) a szolgálatból elbocsátás. Az áUami a fegyelmi hatóságot, amely a frendiház által ön-
tisztviselkre a pénzügyi szolgálati szabályok kebelébl választott tagokból és a m. kir. Kúria
1874;-iki kiadásában meghatározott ezek a P. nem tanácselnökeibl és biráiból alakíttatik. A köz-
vonatkoznak sem a bírákra és bírósági hivatal- vádló teendit az illet bíróság mellett alkalma-
nokokra, sem a törvényhatósági és községi tiszt- zott ügyész (kir. ügyész, kir. fügyész, korona-
viselkre, sem a vasúti alkalmazottakra. A bí- ügyész) teljesíti. Az elítélt vádlott ellen a károsí-
rákra nézve ugyanis az 1871. VIII. t.-c. 22. §-a tott félnek egy év alatt beadandó külön kérelmére
a következ P.-et állapítja meg a) a rosszalást, kártérítési kereshetsége is megállapítandó, de
:

h) a feddést, c) a pénzbüntetést, d) a hivatalvesz- csak annyiban, amennyiben a kár a törvényben

tést. Az áthelyezést az 1912. VII. t.-c. szintén le- meghatározott perorvoslatokkal nem volt elhárít-
—
hetvé teszi a bírákkal szemben, de ennek bár ható. A kereshetség megállapítása esetében a
csak fegyelmi eljárás útján mondható ki — nin- kártérítési kereset a polgári bíróságnál jogvesztés
csen fegyelmi büntetés jellege. A törvényhatósági terhe mellett 30 nap alatt beadandó. Csekélyebb
és a községi tisztviselk ellen P.-ként a) dorgá- rendetlenkedések esetében P. mellzésével elnöki
lásnak V. 100 K-ig terjedhet pénzbirságnak, h) megintésnek van helye. A megintés eltt az illet
1000 K-ig terjedhet pénzbírságnak vagy hivatal- nyilatkozatra felhívandó. A megintés írásban tör-
vesztésnek van helye. A hivatalvesztésre nem ténik a megintett az ellen orvoslásért a fegyelmi
;

szóló P.-nek erkölcsi hatálya meghatározott ideig bírósághoz folyamodhatik. L. Felügyeleti jog.
terjed csupán, amelynek elteltével a személyi táb- F. ügyvédek és közjegyzk ellen. A fegyelmi
lázatban följegyzett fegyelmi büntetés onnét tör- hatóságot ügyvédek íoíött az ügyvédi kamara
lend. Végül ügyvédek elleni P. írásbeli feddés, fegyelmi bírósága, másodfokban a kúria ügyvédi
:

pénzbírság 100—1000 K-ig, egy évre terjedhet tanácsa közjegyzk fölött els fokban a törvény-
;

felfüggesztés és az ügyvédségtl való elmozdítás, széki elnök elnöklete alatt a törvényszék két bírói
klr. közjegyzk ellen pedig írásbeli feddés, pénz- tagjából s a közjegyzi kamara két tagjából ala-
:

bírság 100—2000 K-ig, elmozdítás. A vasúti alkal- kult fegyelmi bíróság másodfokban a kúria fe-
;

mazottakra nézve 1. Vasúti alkalmazottak. gyelmi bírósága gyakorolja.

Fegyelmi eljárás. A szolgálati vétségek fe- F. törvényhatósági és községi tisztviselk ellen.
gyelmi úton megtorlásának szabályai alkotják a Az elst az 1876. VI. és VII., az utóbbit az 1886.
P.-t. A P.-ra az állami tiszviselkkel szemben ál- XXII. t.-c. szabályozza. A törvényhatósági tiszt-
talában a pénzügyi szolgálati szabályoknak 1874;. visel eUen P.-nek van helye a) ha hivatalos kö-
:

évi kiadása és ennek a fegyelmi vizsgálatokat telességeit megsérti, vagy azok teljesítésére kép-
tárgyazó függeléke az irányadó. Eszerint, ha na- telennek bizonyul b) ha botrányt okozó erkölcs-
;

gyobb szolgálati vétség megtorlásáról van szó, telen életet él v. ilynem kihágást eUcövet. Fe-
különösen ha azt a hivatal tekintélye, a szolgálat gyelmi bíróságok azokra a tisztviselkre nézve,
érdeke kívánja, a vétkes v. gyanúsított tisztvise- akik a közigazgatási bizottság tagjai, els fokban
lt hivatalától fel kell függeszteni. (L. Felfüggesz- ennek a bizottságnak fegyehni választmánya, má-
tés.) A P.-t a fegyelmi bizottság teljesíti, mely min- sodfokban a belügyminiszter a többi tisztviselk
;

den kinevezési hatáskörrel felruházott hatóságnál ellen, ha a vétség csak dorgálást v. 100 K-t meg
alakítandó és egy elnökbl és legalább két ülnök- nem haladó pénzbüntetést von maga után, els
bl áll. A fegyelmi bizottság intézkedik elssor- fokban az alispán, másodfokban a közigazgatási
ban a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról, ami rend- bizottság, eltér határozatok esetében harmad-
szerint vizsgálóbiztos kiküldésével történik mó- fokban a belügyminiszter. Súlyosabb vétség eseté-
;

dot ad továbbá arra, hogy a gyanúsított az eUene ben els fokban a közigazgatási bizottság, másod-
emelt vádak ellen szóval v. írásban védekezhes- fokban a belügymtaiszter. Községi tisztviselre
sék és a vizsgálat eredménye, valamint a védelem nézve P.-nak szintén a fennebb említett esetekben,
anyaga alapján meghozza a fegyelmi ítéletet. Az azokon felül pedig a törvény határozott rendelke-
ítélet ellen felfolyamodásnak van helye 15 nap zése szerint akkor van helye, ha helyben nem ha-
alatt a felsbb hatósághoz. A minisztériumok ke- gyottv. megmásított oly határozatot v. szabályren-
belébenfelállított fegyelmi bizottság ítéletét csakis deletet hajt végre, mely felsbb jóváhagyás nélkül
ö felsége enyhítheti kegyelmi úton. A jogerre végre nem hajtható. L. még Vasúti alkalmazottak.
 Fegyelmi hatalom — 243 FegryhAzipar

F. a katonaságnál. A fegyelem fentarthatása vé- P.-a a ház tagjaival szemben, valamint az egyes
gett az elöljárók azon hatalommal vamiak felru- (törvényhatósági, községi, bizottsági) közgylé-
házva, hogy bebizonyított büntetend cselekede- sek és a bírósági tanácsok elnökének az a joga,
tek vagy mulasztások miatt alárendeltjeikre bi- hogy a tárgyalás rendje érdekében úgy a tárgya-
zonyos, a szolgálati szabályzat által megállapított lásban résztvevkkel, mint a hallgatósággal szem-
fenyítéseket rójjanak. Ezen hatalom, mellyel bizo- ben is P.-ot gyakoroljanak.
nyos, a szolgálati szabályzat által megjelölt ese- Fegyelmi vétség, a fegyelemnek oly megsér-
tekben a fenyítések enyhítésének vagy teljes el- tése, melynek megtorlása nem büntet, hanem
engedésének joga is össze van kötve, a büntet fegyelmi útra tartozik, 1. Fegyelmi eljárás.
bírói hataloDunal szemben fegyelmi fenyít hata- Fegyenc,életfogytigv. több-kevesebb ideig tartó
lomnak neveztetik. Hadi erinknél a következ szabadságvesztésre ítélt bntettes helytelenül ké-
fegyelmi fenyítések alkalmazhatók Tisztek irá-
: pezett, de közforgalomban lev neve. (L. Szabad-
nyában egyszer vagy szigom megfeddés, vagy
: ságvesztésbüntetések.) —
F.-csapatok, némely állam
a kihallgatásnál vagy Írásban, és 30 napig kiter- hadseregében az állandóan rossz viselet embere-
jeszthet állomás- és szobafogság. Hadapródok és ket, hogy a jó viseletüekre rossz befolyást ne gya-
rmesterek irányában: megfeddés, egyszer és korolhassanak, e célra fegyenccsapatokba helye-
szigorú, a takaródon túl va'lé kimaradás-kedvez- zik át, amelyeknél a fegyelem sokkal szigorúbb
ménynek 30 napig terjedhet megvmiása és 30 és a fegyelmi fenyítékek sokkal súlyosabbak, mint
napig kiterjeszthet azon kötelezettség, hogy a a többi csapatoknál, és ahol a fegyonckatonákat
takarodó eltt a laktanyába visszatérjen, továbbá folytonosan nehéz munkákkal foglalkoztatják.
30 napig terjedhet szobafogság vagy egyszer Fegyencipar, l. Fegyházipar.
fogság, és végre lefokozás elbb felvett megintési Fégyér, kisk. Hunyad vm. puji j.-ban, (i9io)
jegyzkönyv alapján. Szakaszvezetk és ezeknél 718 oláh lak., u. p. és u. t. Puj. lüs cseppkbar-
alantasabb legénység irányában : megfeddés a ki- langja van.
hallgatásnál, a takarodó eltti liazatérés (30 napig), Fegyház, 1. Szabadságvesztésbüntetések és Le-
a taJcarodón túli kimaradíiatás kedvezményének tartóztatási intézetek.
megvonása (30 napig), az illetékek fölötti szabad Fegyházipar. Az ujabb büntetrendszer alap-
rendelkezésnek korlátozása (30 napig), laktanya- elve,hogy a hosszabb szabadságvesztésre itélt ra-
fogság (30 napig), szigorított fogság (30 napig) s bokat és fegyenceket hasznos munkával kell fog-
magánfogság (21 napig) ezen fenyítéseken kivül
; lalkoztatni és e réven azokat jobb útra terelnL
a rendfokozat nélküli legénység irányában alkal- Ennek következtében legalább egy évi szabadság-
mazható még mtodennapi megjelenés a kihall-
: vesztésre ítéltek rendesen valamely mesterséget
gatásnál (logfölebb 8-szor), nehezebb munkákra tanulnak fogságuk ideje alatt és pedig rendesen
való alkalmazás (legfólebb 30 napon át és istálló- kosárfonást, szabóságot, lábbeli-ipart, könyvköté-
rnek fenyítésül legfólebb 15-ször) és végre szi- szetet, asztalosságot és lakatosságot. Franciaor-
gorú fogság (15 napig). Altisztek és rvezetk szágban fsúlyt a mezgazdasági foglalkoztatásra
megintési jegyzkönyv alapján lefokozhatok. Az fektetnek. Nálunk azonban túlnyomólag az ipari
annak eltte szokásos 6 órai gúzsbakötés és 2 órai foglalkozás van gyakorlatban,mely némely fogház-
megkötözés 190i. eltöröltetett. ban igen nagy mérveket ölt. lllaván a fegyházban
Fegyelmi hatalom, 1. Fegyelem, Fegyelmi jog nagy asztalos-árúgyár, Nagyenyeden lakatos-árú-
és Fegyelmi eljárás. gyár és hajlított-bútorgyár, Lipótvárott szövögy^
Fegyelmi jog, a fegyelmi hatalommal felruhá- kizárólag rabmunkásokkal. Néhány év óta mezei
zottak azon joga, hogy a közcélok vagy erkölcsi munkákkal is tétetnek kísérletek a fegyencek fog-
érdekek elérésére v. elmozdítására kötelez sza- lalkoztatására, így különösen a felvidéken, de ez
bályokat alkothatnak, a szabályoknak alávetett ellenkezvén a szabadságvesztés büntetésének ter-
egyének magatartását ellenrizhetik és a szabá- mészetével, csak kisebb mértékben alkahnaztatik.
lyok ellen vétket megbüntethetik. A F. végs —
A P.-nak minthogy a legtöbb helyen a kisipar
forrása az államhatalom. Az állam a P.-ot kizá- körébe vágó iparágakkal foglalkozik —
részben
rólag saját közegeivei gyakorolja az állami tiszt- káros behatása van a kézmiparra. Innen van,
viselkkel és a hadervel szembon. Más esetben a hogy az iparos-osztály állandóan panaszt emel
P. gyakorlása az illet testület autonómiájára 1883 január 8., 12. és 29. a volt fóldmívelés-,
ellene.
van bízva, az államhatalom pedig csupán a vég- ipar- kereskedelmi-, valamiot igazságügyi
és
határozás vagy a beavatkozás jogát tartja fenn. minisztérium kiküldöttei s néhány küls szak-
így van ez a törvényhatósági és községi tisztvi- ért részvételével az «országos háziipar és ipar-
selk, az ügyvédek és a kir. közjegyzk elleni fe- oktatási bizottsága megállapította a P. alapelveit
gyelmi eljárásban. Harmadik eset az, mikor az s terjedelmét.. Ezen szaktanácskozmány fbb ha-
államhatalom testületeket vagy egyeseket P.-gal tározatai a következk : A fegyházipar különösen
felruház, vagy ebbeli jogukat elismeri, de annak félkészítmények elállítására, esetleg pedig oly
gyakorlatába be nem folyik, csupán korlátait cikkek készítésére szorítkozzék, amelyek hazánk-
szabja meg általános jogszabályokkal. P.-ot gya- ban eddig egyáltalában nem készíttetnek, vagy
korol ily értelemben a családf családja, a gazda a hazai szükségletet ki nem elégítik, vagy a kül-
cselédje, a tanító tanítványa felett, egyes intéze- föld számára termelnek továbbá, hogy az igaz-
;

tek alkalmazottaikkal szemben. A P.(fogalma alá ságügyi kormányzat felszerelési szükségleteinek

esik egyeseknek bizonyos alkahnaki-a biztosított fedezésén kívül a fogházak a mves iparágak
rendfentartási joga is, mint a törvényhozó testü- gyakorlásától zárkózzanak el a háziipar körébl
;

letek elnökeinek a házszabályokban biztosított azon foglalkozási ágak múvelondök, melyek a

16»
 ; :;

Fegryver 2U Fegyverek

lielyi V. legközelebbi vidék hasonló irányú mun- összegében fizetend, ha az illet csak évközben
kásságának versenyt nem okoznak a ; letartóz- jutott is a fegyver birtokába. Az adóév aug. 1-én
tatottak közül azok, kik iparosok voltak, lehet- kezddik és a következ év július 31-én jár le.
leg saját iparágukban foglalkoztatandók minden ; A P. után semmi néven nevezend pótadó ki nem
elitélt lehetleg egy teljes iparágat tanuljon meg, vethet. L. még Adó.
végül kimondta az értekezlet, hogy a fogházak Fegyveradó-igazolvány, a kivetett fegyver-
készítményeinek értékesítésénél a helyi vagy leg- adó befizetését tanúsítja. L Fegyveradó.
közelebbi iparnak verseny ne okoztassók. Ez a Fegyveregyenlség elve alatt a büntetjogban
megállapodás gyakorlatilag betarthatatlan s tény- a váíhiak és védelemnek jogegyenlségét értik.
leg fokozatosan át is tereli az igazságügyi kor- Fegyverek és fegyverzetek (1. a két képmel-
mányzat a P.-t a tömegtermelésre. A fegyencek lékletet), harci eszközök. Vannak támadó- és védö-
készítményei értékének egy része az illetké, kik F. A támadó P.-kel az ellenség harcosait, vagy
azt szabadságra helyezésük alkalmával kikapják, harceszközeit teszik harcra alkalmatlanná, a
nagyobb része az államkincstáré. véd F.-kel pedig az ellenség P.-einek hatása
Fegyver fogalmát a törvény meg nem hatá- eUen óvják a harcosokat. A támadó P. kétfélék
rozza. Az uralkodó nézet szerint P. nemcsak a szál-F, melyekkel csakis közvetlenül elttünk
tulaj donképeni technikai értelemben vett F. vagyis , lev ellenséget sérthetöuk meg, mint amilyen
az az eszköz, melynek egyenes célja a támadás pl. a vágó- vagy szúró-kard, a szurony, a dzsida,
V. védelem s mely erre a célra alkalmas is, hanem a fokos, a buzogány stb. és a távolrahatók, me-
mindaz az üt-, szúró-, vágó-eszköz, amely táma- lyekkel a bizonyos távolságra lev ellenséget,
dásra s testi sértés okozására alkalmas. A F. a btk.- vagy annak harci eszközeit sérthetjük meg ; ilye-
ben több esetben mint a bncselekmény elkövetésé-
nek eszköze szerepel. így pl. ha a hatóság elleni
eröszakot (163. §.) P.-es csoport, v. valaki egye-
dül, de P.-esen követte el ha a hatósági köze-
;

gek elleni erszak (165. §.) elkövetése alkalmával

a tettes fel volt F.-kezve ha a tolvaj a lopás el-
;

követése alkaknával P.-t viselt, habár azt sem

nem használta, sem nem mutatta (337. §.) ha a ;

magánlaksértést F.-esen hajtották végre (331. §.).

F.-t az 1882. éviokt. 24-én kelt nyiltparancs sze-
rint csak arra jogosított egyének és mesterem-
berek készíthetnek és árusíthatnak tartását pe-
;

dig a P.-adó (1. 0.) és ahol a közbiztonság szüksé-

gessé teszi, törvényhatósági szabályrendeletek
korlátozzák. L. még Fegyverek.
Fegyveradó, fényzési adó. Az 1883. XXIII. t.-c. Szittya- vagy Artemis-íj.
értelmében P.-t fizet mindenki a birtokában lev,
vadászatra használható lfegyverek után úgy- ; nek pl. a parittya, a nyilazó íj, a régiek hajító

szintén azon fegyverek után, amelyek család- gépei, a hajított lándzsák (pUum, aszagáj, kele-
tagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és véz stb.) s végre a lfegyverek (puska, karabély,
erdterületek rzésére alkalmazott cselédjei, vala- pisztoly, ágyú, mozsár stb.). A szál-P. vagy üt-,
mint mez-, szU- vagy erdgazdaságban alkal- döf-P. Ütö-F. : a bunkó, a buzogány
V. vágó-, V.
mazott csszök, pásztorok és erdkerülk birtoká- vágó-F. a görbe kardok, a kétél nagy egye-
stb. ;

ban V. használatában vannak. A P. alól ki vannaknes kardok, a csatabárdok stb. döfö-F. az egye- ;

véve a) az uralkodó család birtokában lev fegy-

: nes döfkard, a vítr, a dzsida, a szurony stb.
verek h) közintézotekben, nyilvános gyjtemé-
; ütö-vágó-F. a csákány, a fokos stb. és végre vágó-
nyekben, közhatóságoknál rzött fegyverek; c) döfó-F. az alabárd és több efféle fejszés lándzsa-
emlék- v. családi ereklyeként tartott fegyverek féle P. A véd-P. részint olyanok, amelyeket az
d) magánosok oly fegyvergyjteményei, melyek- egyes harcos használ saját testének fódözésére,
ben már használaton kívül lev régi szerkezet mint pl. a pajzs, a sisak, v. egyéb a fejet kard-
fegyverek vannak; e) a kizárólag céllövészetre csapások ellen megvéd fejrevalók (huszár-csákó,
a keletiek turbánja stb.), a test-vértek stb., vagy
használt fegyverek ;/) a közvagyon és életbizton-
ság felett rköd közegeknek csendr, rendr,
: pedig olyanok, amelyek nem csak egy, hanem
pénzügyr és fogházr, csatorna-, gát- ós vasúti egyidejleg több harcost vagy hadi gépet képe-
r, dohánybeváltó hivatali raktárr, feleske- sek az ellenség fegyverhatásától megóvni.
tett mez- és hegyr szolgálati fegyverei; g) F. az skorban. Az els fegyverek minden
a felesketett erd tiszteknek, erdröknek és a bizonnyal a fabuzogányok és a parittya-kövek
kir. erdöfelügyelségi személyeknek szolgálati voltak. Ezt követték a paleolit-korszak mandola-
használati-a rendelt fegyverei; li) a hadsereg alakú, lándzsapengéhez hasonló pattintgatott k-
és honvédség tisztjeinek és legénységének vadá- eszközei, melyek azonban bármennyire alkal-
szatra nem használt fegyverei ^) puskamvesek- masak is úgy véd mint támadó harcra, még
;

nél és lfegyverárusoknál eladásra szánt fegyve- mindig inkább az ipari és a mindennapi élet szük-
rek. A F. egyévi összege a) minden darab egy- ségleteihez megkívántató szerszámoknak, mint
:

csöv puska után 2 korona, h) két v. ennél több tulaj donképeni fegyvernek tekintendk. Ezekbl
csöv lfegyver után 4 korona. Az adó is teljes lassankint kifejUk a tör, nyílhegy és lándzsavég
 ; ;

Fegyverek - 245 Fesryverek

még a kkorszakban, a b.izogánybólpodiga balta ehhez tartozott a tegez., melyben a nyüakat hord-
és fokos. Ezekhez járul a íémkorszakban a törböl ták (1. az ábrákat). A parittya a helléneknél alá-
fojldött kard. Véd
fegyverekre csak a bronzkor rendeltebb szerepet játszott.
végén s a vaskor elején találunk támpontokat, A rómaiaknál a vódszcrek közül els helyen
bár valószín, hogy eredetük messzebb nyúlik

^
alorica-nak nevezett br-
páncél érdemel említést
ezt késbb érclemezokbl
készítették, amidn lo-
rka segnientata volt a
neve. Még késbb a ki-
^ váltságos csapatok pik-
kely- és drótpáncélt, az
úgynevezett lorica squa-
mata-t viselték. Sisakjuk
kétféle volt, a brbl ké-
szült galea és az ércbl

Íj,
V
tegez és nyílvessz.
? készült cassis. A pajzs
dypeus, áspis, scutum és
parma név alatt ismere-
tes, a legnagyobb becs-
ben álló fegyver a kard
vissza, de elbb, úgy romlandóbb anyagból
látszik, — gladius spatha — volt
készülvén, reánk nem maradtak. Ezek a pajzs és (1. az ábrákat). Emellett
sisak. a hasta vagy quiris, egy
A hellének legrégibb F.-t Homeros eposzaiból kezdetleges szerkezet
ismerjük. Véd fegyverük a brbl, késbb érc- lándzsa volt a legrégibb
bl készült sisak volt, melyet kranos-n&k, de leg- római fegyver. Ezt kö-
Kardtörö penge (Nieuwer-
inkább Vywae-nek neveztek. Külön speciális s leg- vette a dárda, piluni (1. kerke-féle gyjt.).
az ábrát). Elfordult tov.
az íj és nyíl is, arcus, saqitta, tov. a parittya, funda.
A kelták, gallusok használta támadó és véd P,
a rómaiakéhoz hasonlók voltak s különböz ehie-

1. Római vaskard. — 2. Római kard a párisi tüzórmnzeum-

ban. — 3. Tiberins-kard (British musenm). — 4—6. Legio-
uárias kardok.

Kfllönféle keleti kardok.

elször a hellének által használt véd fegyver volt
a mellvért. Azonban legbecsesebb védfegyverük vezések alatt itt is a kard, nyíl, íj, parittya volt
a pajzs volt, mely rendszerint brbl készült s a ffegyver.
eleinte kerek,késbb tojásdad alakú és olyan nagy A bizánciak fegyvere sem sokban különbözött
volt,hogy az embert egészen fedte. Támadó fegy- az utóbb emiitett fegyverektl.
vereik a buzogány, a dárda v. lándzsa és a kard. A középkorbeli lovagkorszaknak fszálfegy-
Legfontosabb messzehordó fegyverük az íj volt vere a kard és lándzsa volt. Elbbi eleinte csak
 ;

Fegryverek 246 — Fegyverek

támadó fegyver lóvén, szerkezete rendkívül egy- országban készítettek remek kivitel vértezete-
szer 8 markolatán kézvéd nem volt, miután ket, melyek immár az egész lovag testét beföd-
arra nem is gondoltak, hogy vele az ellenség vá- ték. A pajzsoknak szintén legkülönfélébb nemeit
gását, szúrását felfogják. A XII. században, használták e korszakban.
különösen Franciaországban kétféle kardot hasz- A XIV. sz. vége felé már a lporral töltött P.
náltak, a vágásra szánt hosszú, rovátkolt és általános elterjedése vette kezdetét s csakhamar

Pilumok.

könny pengéjt és a jóval rövidebb, trapéz- a kózil-P. és az ágyúk legkülönfélébb fajtája ke-
keresztmetszet döfésre valót. Ekkor kezdték leg- letkezett, melyekkel azonban itt bvebben nem
elször a kardhüvelyeket és a kardkötket is al- foglalkozhatunk.
kalmazni. A XIV. sz.-ban már markolattal biró F. a régi magyaroknál. A magyarság legsibb
kardokat is használtak, a svájciak pedig «flam- fegyvere a nyíl volt, melynek kezelésében kiváló
berg»-nek nevezett fürészes szél rövid kardokat jártasságot szerzett, s mint valamennyi közép-

XIV. századbeli lándzsahegy.

alkalmaztak. Ezen kivétel nélkül egyenes kardok ázsiai és keleteurópai túrán, különösen kitnt a ló-
helyett az ázsiai népek — a mongolok, tatárok, hátról való nyüazásban a pogánykori magyar le-
;

törökök — görbe kardokat használtak, melyek letekben elforduló nyílcsúcsok vasból készültek és
minden valószínség szerint a hinduktól származ- szegben végzdnek, melyet a könny fából készült
nak (1. az ábrát). szárba szúrtak s fonállal körültekerve ersítettek
A lándzsa v. dzsida volt a tulajdonképeni döf - meg. Szintén si fegyver a lobogós kopja, mely-
fegyver, melynek a kéz- nek legrégibb emlékeit a Jeniszei-menti szikla-
véd mögött átmarkolha- képeken s ú. n. Attüa-féle nagyszentmiklósi Mncs
tás végett vékonyabbra egyik korsójának szarmata vitézén találjuk. A
faragott nemét a magya- csatában többen ketts fegyverzetet viseltek há- :

rok kopjanak nevezték. A tuk mögött a kopját, kezükben az íjat, s alkalom

gyalogság használta rö- szerint hol az egyiket,
videbb dzsida dárda ne- hol a másikat használ-
vet viselt, míg a hosszabb ták. A kissé görbe, kes-
fajtájú lándzsa, melyet a keny pengéj, rövid,
XIV. sz.-ban különösen a könny kard nem tar-
svájciak kedveltek, pika tozik legsibb fegyve-
(pique) név alatt volt is- reink közé s a honfog-
meretes. Ennek hosszú lalás korában sem volt
sága elinte 4'5, késbb a általánosan elterjedve
landsknechtek idejében 6 leleteink közül csupán
méter volt (1. az ábrát). a szolyvaiban, nemes-
Egyéb fegyvere a kö- ócsaiban és székesfehér-
zépkornak a buzogány és váriban fordul el, ta-
harci csép (1. az ábrát), láltak Bene pusztán is,
tov. a fokosbalta, mely de ez elveszett az el-
;

már átmenetet jelentett nevezés perzsa eredet

a csatabárd-hoz. Az ij a s hozzánk valószín-
Motólás számszeríj. hozzátartozó tegezben le- leg a keleteurópai szkí- Bourlotte. Harci csép.
v nyilakkal szintén fon- ta-szarmata elemtl ke-
tos és kedvelt fegyvere ezen korszaknak. Ennek rült. A keresztény középkorban, midn az egye-
egyik tökéletesített alfaja a számszeríj (Armbrust), nes keresztmarkolatú kard volt a divat, a görbe
mely az íjnak aggyal való összetételébl szárma- kardok megnevezésére a többi európai népekhez
zott (1. az ábrát). hasonlóan, a szablya szót kezdték alkalmazni. A
A véd-P. közül ezen korszakban a sisaknak és csákányt a régi magyar P. közt nem említi Bölcs
páncélnak készítési módja igen nagy tökélyre Leó császár, leleteink közül is csupán egyben, a
emelkedett s kivált Prancia-, Olasz- és Spanyol- székesfehérváriban fordul el. További fegyver a
 FEGYVEREK ÉS FEGYVERZETEK I.

1. XVÍ. száíadbell löberendezéssel ellátott buzogány. — 2. II. Lajos király hadipáncélja. — 3. XIV. siizadbeli fazéksisak.
4. A XVI. század elejérl való számszeríj. — 5. XVII. századbeli kereklakatoa, kovás puska. — 6. XVII. század elejérl
való kereklakatos puska. —
7. XVI. századbeli fokosbalta. — 8. XVII. századbeli, Kéry gróf tulajdonát képez sugárágyú
(falkonet).— a. XVII. századbeli várágyú.
t Fegyverek és fegxfoerzeteUt cikkhez. «evai naov LExmowA.
 FEGYVEREK ÉS

1. Lehöl kürtje, X—
XI, századbeli bizánci munka. — 2. XV. századbeli harci csákány. —3. XVI. század
(XVI. századi. —6. XV. századbeli nyereg. — 7. XVI. századbeli magryar zászló. — 8. XVI. századbeli ma
puzdra. — 12. XIX. század elejérl való pisztoly. — 13 XVII. századbeli fokos. — 14. XVII. százartheli listdi
— 18. XVIII századbeli diszalahárd. —19. III. Károly király testrsége által viselt hajdú bárd. —20. 1848— 49-t

•Fegyveréle és fegyverzeteim cikkhez.

:gyverzetek ii.

Iröl való janicsár sisak. — 4. Zrínyi Milílós(XVI. század).

sisalsja. — 5 a) és b) Bebelí György szablyája
szablya. — 9. Madárcsöralakú csákáoyfokos. —
XVI. századbeli tárcsapaizs.
10. — 11. XVII. századbeli
- 15. Vasmegyei banderiális tar«oly 1791-böl. —
16. Harci kürt 1739. évbl. — 17. XVI. századbeli alabárd.
baszuált népfölkelési kasza. —
21. XVI. száiadbeli szurokvetö dárda. — 82. XVII. századbeli vértezet.

RÉVAI NAOY LEXIKONA.

 ;; ;:

Fearyverek 247 — Fegyverek

balta és a fokos, mely utóbbi a baltánakés a csá- Különös fejldési formákat találunk azután ez
kánynak egyik változata; alfajai a fejsze, a alapon mindenfelé. Melanéziában, Dói-Ameriká-
bárd ós a szekerce. A vódelemre szolgált a vér- ban hosszú nádnyilak használatosak csont- vagy
tezet, mely alatt oly brbl vagy nemezbl ké- bambuszheggyel, az ó-világbeliek inkább kurtább
szült fegyverkabátot kell értenünk, melyre bronz-, fanyilat ismernek kampóhorgú vasvéggol sajá-;

réz- vagy ezüstpitykék ós boglárok srn vol- tosságok a D.-i félgömb lakói kézvédt alkal-
:

tak felvarrva ; a sodronyos ing csak a XII— XIII. maznak az íjra, az eszkimók íjfoszítt. A nyíl-
sz. folyamán vált ismeretessé a magyarságnál tartó puzdra mindenütt ismeretes, csak anyaga
a sisak a csúcsos süveghez volt hasonló, az orr- különböz fa, br, fonott rost stb. Dárdát Közép-
:

véd vas ekkor még hiányzott, valamint a sisak Ázsia népei készítenek legtökéletesebbet horgos
aljáról lelógó sodronytakaró is néha a sisakot
; vasheggyel, az afrikai négereké pallosszer vég-
azeltt ezüst lemezzel bevont süveg helyettesí- zdés. Óceánia változatos dárdaformái felismer-
tette, ilyen sisaklemezt találtakSzoly ván ; a pajzs hetk arról, hogy végükön hosszú sorokban tele-
kicsiny volt s kerek, mint a keleti népeké és tüzködik horogformára halfogakkal, élesre fent
bizánciaké. Szent István alatt a kereszténység csont- V. kdarabokkal. Amerikai indiánusok kö-
behozatalával a bevándorolt német és frank lova- zül csak a Chako és a pampák lakói ismernek
gok, fleg az udvar és a furak körében a nyu- egy hosszufajta fadárdát. A vetögerelyek szintén
gati lovagvilág öltözetét és fegyverzetét hozzák általános elterjedtsógüek, az óvilágiak vas-
magukkal. Ekkor tnt fel hazánkban elször a hegyüek, az újvilágiak mérgezett végek. A vet-
páncél és a vasvéi-tezet, valamint az egyenes nyilat (harpúna) többnyire arktikus népek isme-
kétél pallosforma kard is, amin volt magának rik ; ennek hegye lazán van a bot végére ersítve,
Szent István királynak is. A puskapor lövedé- hogy a sebbe törjön s hosszú zsineg hozzábogozva,
kek hajítására való használhatóságának isme- hogy az áldozat el ne vigye. A malájok ós az
rete több úton jutott Em"ópa Ny.-i részébe, a amazon-melléki indiánok fúvócsövei mérgezett
spanyolországi arabok, az olaszok és a bizánciak hegy kis nyilszögot röpítenek zsákmányuk felé.
útján. Reinaud és Favé azt liiszik, hogy Európá- A pampasz-indiánusok hosszú szíjjpányvájuk: a
ban Magyarország és a Fekete tenger közötti vi- lassz&n kívül a kvel terhelt, de kézbl ki nem
déken használták azt elször e célra; nyilvánvaló engedett parittyaszerszámot a &oZáí használják;
:

tehát, hogy hazánkban is hamar megismerkedtek boxoló vasgyrket Afrika némely szerecsentör-
a tzi löv F.-kel és azok készítési módjával. A zsei alkalmaznak. Dorongok és fütykösök leg-
régi magyar F.-et a tndlékelt táblák mutatják. egyszerbb típusa az ausztráliai, bár gazdag fara-
F. az ösállapotu népeknél. A kezdetleges, ös- gással díszesek fejlettebb formájú az indus-arab
;

állapotu népek hadi szerszámai újabban az euró- buzogány gerezdes v. tüskés fejjel. Széltében is-
pai v. más eredet, de magasabb kultúrájú népek- meretesek a hajító dorongok is, amelyeknek egy
kel való érintkezés folytán tetemesen megváltoz- lapos formája átmeneti alakot mutat az ausz-
tak, úgy hogy eredeti formák, melyek egykor ott tráliai bumerang-\ioz (1. o.).
a környezet és szükséglet feltételeibl önállóan A kések és török rendesen vasból valók, de
sarjadtak ki, manapság már csak a nagyon félre- Észak-Amerikában s a Csendes-óceán vidékén k-
es s szinte hozzáférhetetlen törzseknél találha- bl, csontból, kagylóból készülnek. Sajátosságok
tók. Nevezetes e tekintetben az a körülmény, az a kétél indus-arab tr, a maláji krisz s az egy-
ú. n. óvilág népei évezredek óta ismerik az ily él kafferbicska. A kard ázsiai fegyver, onnan
hadiszerszámokra legalkalmasabb fémet a vasat: terjedt széjjel Szudánig, meg az ainók fa-szab-
míg Amerika, Ausztrália és a szigettenger ben- lyájáig. Hadi szekercék a Csendes-óceán körül k-
szülöttei eredetileg e nélkül készítették fegyverei- bl valók, ilyen az északiindiánusok íomahawkja
ket. Amint a környez természet megszabja a is, máshol vas a fegyver fejsze-része. Kelet-
primitív ember életviszonyait és jellemét, a véd ázsiaiak ismeretes ügyességgel vetik hajító késü-
és támadó eszközök anyaga, alakja is ettl függ ket; ilyen többhegy kést Közép-Afrikában ta-
fképen. A nagy síkok erteljes, jól szervezett lálni, az indus szikeknél pedig éles vetgyrket.
törzsei inkább a dárdát és velögerelyt kedvelik, a Pajzsokban legváltozatosabbat Afrika fejlesz-
gyengébb erdölakók a rejtekbl használható íjat tett ki, többnyire óriási nagyok K.-en kifeszített
;

és nyilat. B két fajta fegyver a legelterjedtebb brbl, középterületeken fa v. fonott rostból állít-
az összes népeknél ha Polinézia és Mikronézia
; ják el. Ugyanilyen található Madagaszkár szige-
szigetein az els felfedezk nem is találtak íjat, tén és a malájoknál (fórv egykori kultúregysé-
ásatások és hagyományok amellett tanúskodnak, gük mellett !). Sok csendestengeri sziget nem is-
hogy egykor itt is megvolt e fegyveniem, csak mer pajzst. Kivéd botok a nilus-menti sillok
mint fölösleges veszett ki a többi alkalmasabb törzsnél és a japánoknál forduhiak el. A páncH
mellett. Ami e F. formáit illeti, azok rendldvül különféle testrészek védelmére szintén indus ere-
változatosak, de alaptípusuk olyan, hogy joggal det vasból és brbl való, a malájoknál vatta-
;

feltételezhetiük kölcsönvett voltukat. E tekintet- vértek és fonott páncéüngek vannak divatban

ben Közép-Ázsia mondható a mai primitív F. vattavérteket viseltek Amerika kihalt kultúr-
bölcsjének. Innen hozták Európa slakói, Afrika népei az aztékok és inkák is. Mind e felsorolt
:

népei is, ameddig náluk az indus-arab (s esetleg hadiszerek díszes, szimbolikus alakban mint f-
maláji) hatás felismerhet ; Óceánia keletázsiai nöki, uralkodói jelvények szerepelnek. V. ö. Eger-
és maláji formákat követ, Amerika eszkimói és ton, Description of Indián and Orientál armour
indiánusai szintén Ázsia ÉK.-érl tanulhatták el (London 1896); ^n/rerwawn, Kultm-kreise u. Kul-
alapfegyvereik formáit turschichten in Afrika (1905).
 ; ;
:;:

Fegyveres bandAk — 248 Fegyvergyártás

Fegyveres bandák, rendszerint a háborút vi- Fegyverfogások. A

fegyverrel végrehajtandó
sel rendes liatonaság hátában dúlás és fosztoga- mködések legegyszerbb és legcélszerbb mód-
tás céljából kisebb-nagyobb csoportokban fellép jai, melyeket a katonákkal annyira begyakoroltat-
s minden kegyetlenkedés elkövetésére képes csö- nak, hogy azokat a legizgatottabb állapotban is,
cselékhad. Civilizált államok ellen viselt hadjára- mintegy gépileg végrehajthassák. A katona ki-
tokban most már kevésbbé gyakori melléktünemé- képzésének ezen ágára már a régi görögök és ró-
nyei a rendes háborúskodásnak, ellenben mve- maiak is nagy súlyt fektettek. A középkorban
letlen néptörzsek még most is elszeretettel dol- külön mesterek foglalkoztak a F. betanításával.
goznak P.-kal. L. Banda, Básihozuk, Csunguzok. A legújabb korban a hátultölt puskák kezelésé-
Fegyveres er alatt közelebbi meghatározás nek egyszersége és a F. számának redukálása
nélkül törvényeinkben (pl.iyil. I. t.-c. 790. § (Pp.) azok végrehajtási módját is nagyon egyszersí-
1896. XXXIU. t.-c. 13. (Bp.) a hadsereget, a hadi- tette.
tengerészetet, a honvédséget és a népfölkelést kell Fegyvergyakorlatok, többnyire tartalékosok
érteni. A F. közhivatalnokok által való alkalmaz- behívása által megközelítleg hadilétszámmal ki-
hatásának eseteit a törvények s törvényerej vonuló csapatoknak és seregrészeknek hadi gya-
rendeletek határozzák meg. A közhivatalnok, aki korlatai.
a F.-t jogos indok nélkül alkalmazza, v. beavatko- Fegyvergyár, oly gyár, melyben fleg katonai
zásra felhívja, hivataU hatalommal való vissza- fegyvereket gyártanak és javítanak. Közönsége-
élés büntette miatt öt évig terjedhet fegyházzal sen minden egyes F. csak bizonyos fegyverek
és hivatalvesztéssel büntetend (Btk. 472. §). gyártására van berendezve. Az oly P.-t, amely va-
F. eUeni hmeselekmények. Ide tartoznak 1. ra- lamennyi fegyvernem számára készít, javít és át-
:

vasz fondorlatok használata a védkötelezettség alakít fegyvereket és hadiszereket, arzenálnak (1.

aluü menekülés v. másnak felmentése céljából. 0.) nevezik. Az egyes államoknak legfontosabb
Büntetése egy évig terjedhet fogház és 2000 F.-ai vannak Ausztria-Magyarországnak Buda-
: :

K-ig terjedhet pénzbüntetés (Btk. 449. §) 2. az pesten és Steyerben; Németországnak: Suhlban

;

Osztrák-magyar monarchia területének elhagyása (ez és a lüttichi a legréf^ibb P. Európában), Ber-

a védkötelezettségnek kikerülése céljából. Bünte- hnben, Spandauban, Erfurtban, Danzigban, Am-
tése ugyanaz (1889. VI. t.-c. 45. §) 3. önmegcson- bergben; Olaszországnak Teriben; Oroszország-
; :

kítás, másnak megcsonkítása, v. szolgálatra kép- nak Tulában, Ishevszkben és Sestrorjezkben

:

telen állapot elidézése hasonló célból. Büntetése Franciaországnak St. Etienneben, Parisban, Vin-
:

3 évig terjedhet fogház és 4000 K-ig terjedhet cennesben. Lilieben ós Maubeugeben Angliának ;

pénzbüntetés. Az önmegcsonkítókra a törvény ál- Birminghamban, Londonban, Enfleldben, Wool-

tal rendelt hivatalból való besorozásnak épségben vichban és Kalkuttában Spanyolországnak: Mad-
;

tartásával (Btk. 451. §); 4. katonai (honvéd) s ridban, Oviedóban, Barcelonában és Córdobában
népfelkelési kötelezettség alatt álló egyénnek, ha- Belgiumnak Lttichben Svájcnak Thunban és
: ; :

bár eredmény nélkül, arra csábítása, hogy a be- Baselban; Törökországnak: Konstantinápolyban;
hivási parancsnak ne engodehneskedjék. Bünte- Észak-Amerikának: Springfleldben Japánnak:;

tése az esetek minségéhez képest 1—3 hónapig Tokióban és Osakában. A legkiválóbb szál-F.-ak:
terjedhet fogház, v. 6 hónaptól 2 évig terjedhet a toledói és san-ildefonsói spanyol és a solingeni
börtön (1890. XXI. t.-c. 6. §) 5. katonai (honvéd) német gyár. Világhírek továbbá a keleti pengék,
;

egyéneknek szökésre csábítása, ily szökevények- így többek között a damaszkusziak, nemkülönben
nek a lappangásra v. menekülésre segélynyújtás. a keletindiai és a japán fegyverkovácsok gyárt-
Büntetése aszerint, amint a cselekmény a had- mányai. A mi hadserejs-nk számára Pottenstein-
üzenet megtörténte eltt v. után követtetett el, ban, St. Ágydbeu, Prágában, Karlsbadban s több
2 évig terjedhet fogház, illetve 5 évig terjedhet más kisebb helyen készülnek a pengék.
börtön és 4000 K-ig terjedhet pénzbüntetés 6. ; Fegyvergyártás (\. a Fegyvergyártási mimka-
az áUam hadi erejére vonatkozó s titokban tar- gépek mellékelt két tábláját), fegyveralkatrészek
tandó intézkedéseknek kikémlése oly célból, hogy és fegyverek munkagépek segélyével való tömeges
azokról más állam értesíttessék. Büntetése 5 évig elállítása. A múlt század közepéig a F. jobbára
terjedhet államfogház és 8000 K-ig terjedhet fegyverkovácsmhelyekben történt. Azon mérv-
pénzbüntetés 7. a hader részére háború idején ben, amint a fegyverszerkezeteket tökéletesítették
;

V. a hadsereg hadi lábra helyeztetése után esz- és alkatrészeik gyártása nagyobb pontosságot igé-
közlend szállítás iránt kötött szerzdés teljesíté- nyelt, a fegyverkovácsok kézi munkáját a gyári
sének elmulasztása, v. nem kell teljesítése. Bün- gépraunka mindinkább kiszorította, úgy, hogy a
tetés 2 évig terjedhet fogház és 4000 K-ig ter- modern P. a kézi munkát csupán a «sorja» eltávo-
jedhet pénzbüntetés. A büntetés az alszáUítókra, lítására és a csínozásra iparkodik redukálni.
a meghatalmazottakra s közbenjárókra, a fuva- A P. munkálatai következkép csoportosulnak
rozókra s a fuvarozási intézeteknél alkalmazot- Nyersanyagvizsgálás, ami a felhasználás alá
takra is szól. kerül rudakon az anyag minemüsége szerint
Fegyveres hatalom, alkotórészei nálunk a cs. kovácsolási, hajlítási, edzési és szakítási pró-
és kir. közös hadsereg (a póttartalékkal együtt), bák segélyével megy végbe. Az acélok közül
a cs. és kir. közös hadtengerészet, a cs. és kir. ktüönösen a rafflnált, folyt- ós tégelyacélakat
bosznia-hercegovinai csapatok, a m. kir. és az újabb idben gyakran wolfram ós nikkel kíséreté-
osztrák cs. kir. honvédségek, valamint a népföl- ben alkalmazzák. Az alkatrészek elzetes formá-
kelés. lását, acélnál ós kovácsolt vasnál, a gyártandó al-
Fegyveres semlegesség, 1. Semlegesség. katrészek szerint kalapácsok, sajtók és henger-
 FEGYVERGYÁRT/

Függélyes másoló-marógép. Agyfatusát másoló marógép.

Agyfaközéprészt másoló marógép.

Oszlopos kézi marógép.

Csöhuzagológép.

« Fejyvergyártási cikkhez.
MUNKAGÉPEK

Függélyes vésgép. Másoló marógép.

Ketts fegyvercs-fíirógép.

Hulló- pöröly.

Szekrényes önmköd marógép.

RÉVAI NAGY LEXIKONA

 f *

FEGYVERGYÁRTÁSI MUNKAGÉPEK

Colt-féle marógép. (himüködü csavarkészítögép.

Revolver-eszterga iiad.

Ílt.V^'3
-4a_

Kényesítögép. Hatorsós fúrógép.

fiFtg\jvtrg^(irtáa^ cikkhez. RÉVAI NAGY 'FyiKONA

FegyvergyArtás — 249 — FearyveraryUJtemények

járatok segélyével eszközlik. Ezen elzetes formá- szöilllés, bamftás, kékltés és homokfúvás. A
lás fánál az illet alkatrészeknek keret- és szalag- szerelés a kész alkatrészeknek fegyverré való
ftirószeken való durva kivágásából áll. A ková- összeállításából és a fegyver helyes mködésé-
csolás gz, lé?, vagy közlmüvei hajtott hulló és nek kézzel való kipróbálásából áll. Mennél tö-
farkalapácsokkal sülyesztett odorok segélyével kéletesebb a P., mennél inkább felcserólhetk
fokozatosan eszközöltetik. Az egyes kovácsolt az egyes azonos alkatrészek, annál gyorsabban
alkatrészeket ezen elmunkálatok után a köny- és könnyebben megy a szerelés. Az erkómlelés
nyebb megnmnkálhatás céljából rendesen lágyí- a kész fegyvernek a különféle szabályok szerint
tási eljárásnak vetik alá. való, a rendes használatnál nagyobb fokú el-
A tulajdonkópeni kimunkálás az elmunkálásból zetes, kell óvatosság mellett történ próbájá-
kikerül, csak megközelít idomú alkotórészeknek ból áll. A jelenlegi katonai lövfegyvereknél ez
gépek segélyével történ méret szerinti helyes ki- a próba egy körülbelül 4000 atmoszféra nyo-
készítésébl áll. Oly mveleteket, melyek végered- mást adó éles töltés lövésbl áll. Magánosok
ményben már a kész alakra vezetnek, rendesen is- kézi lövfegyvereinek próbája rendesen állami
mételtenalkalmaznak(el6nagyolá8,simítá8),amely kezelés lövöfegyvervizsgáló állomásokon tör-
eljárással a simító müveletek szerszámai csak na- ténik.
gyon kis mértékben vétetnek igénybe. Minden fon- A katonai lövfegyverek gyártását a legtöbb
tosabb gépmunka ellenrzése számára külön idom- nagyhatalom állami, katonai felügyelet alatt
szerek, illetleg méreszközök szolgálnak. A ki- álló fegyvergyárakban végezteti. Magyarország-
munkálásnál a tömeggyártásból folyólag leg- ban 1888. épült Budapesten a Soroksári-úton lev,
fbb szerep jut a marógépnek. Tulajdonképen mely 1890. kezdte meg mködését és 1891. ment
csakis a marógépek elterjedése óta fejldött ki át a Fegyver- &3 gépgyár r. t. tulajdonába. 1898-tól
a F.-i gépipar, másrészt a P. nagymértékben kezdve a gyár a 95 mintájú lövöfegy verek gyár-
hozzájárult a marótechnika tökéletesítéséhez. A tására rendezkedett bo és 1911 végéig részben
leghasználtabb gépek a Colt-féle marógép, oszlo- a m. kir. honvédség, részben a közös hadsereg
pos és szekrényes marógépek, másoló marógép, számára körülbelül 600,000 ily puskát, illetleg
az egyetemes marógép, a gyalu, fúró, fürészel karabélyt és kurtályt gyártott. Ugyancsak a bu-
dörzsöl és csavarmenetvágó gépek, egyszer és dapesti fegyvergyár készítette a legújabb ágyuk
revolver-esztergák, vés és vájoló gépek, sajtók, és tarackok závárzatait és rendkívül tökéletes
simító és csiszoló gépek. munkát igényl irányító készülékeit. A gyárban
A fegyvercsövek fúrására és huzagolására, jelenleg mintegy 2500 munkagép van és 10 órai
egyengetésére és esztei^ályozására teljesenkülön- munkaid alatt .SOO drb. fegyvert képes szállí-
leges berendezés gépek szolgálnak. A csfúrást tani. Jelenleg a jyár berendezését olykép bví-
régente egyszerre két oldalról két külön fúróval tette, hogy egyszerre többféle fegyverbl képes
eszközölték, jelenleg a csöveket csak egy oldalról naponként körülbelül 600 drbot elállítani, úgy,
fúrják. A cs végzi a forgó mozgást, mialatt a hogy a belföld és a külföld részére egyszerre szál-
fúró, mely hosszában egy nyitott és egy zárt líthat. Azonkívül üzembe helyezte külön pisztoly-
csatornával van ellátva, a csbe hatol és a for- osztályát is. melyben a Frommor-féle önmköd
gácsok a nyitott csatornán a fúróba ersített pisztolyokat gyártja az egész világ számára. A
csövön keresztül bepréselt nagy nyomású olaj- F.-i osztály munkásainak száma ren'^ös üzemnél
áram segélyével távolittatnak el. Ezt az els fúrást 1200 és 2000 f körül váltakozik. A F.-i hajtóerül
rendesen '/^ mm.-rel kisebb átmérre eszközlik leooióerejü ergépek szolgálnak (Diesel-motorok
a csnek adandó végs furatnál. A szüksétrelt és gzgépek). Ausztriában Steyrben van az osz-
további bvítést fokozatosan dörzsárak segélyé- trák fegyvergyár.
vel külön gépekkel eszközlik, miközben a csöve- Fegyvergyjtemények. A különböz korsza-
ket sajtón többszörösen kiegyenesítik. A huzago- kokban és népeknél használatban volt v. haszná-
lásra külön huzagoló gépek szolgálnak, melyeken latra ajánlott bizonyos irányelvek szerint össze-
önmködlég, fokozatosan mélyebbre beálló kés gyjtött és tanulmányozásra célszeren csoporto-
segélyével a kell spirális vajatokat állítják el. sított P. nemcsak hadtörténelmi, de mveldés-
Bels szabálytalan alakú alkatrészek kimunkálá- történelmi és iparmvészeti tekintetekbl is fe-
sára (mint pl. a fegyverkarika) tüskézö gépek lette tanulságosak. Katonai szempontból legtelje-
szolgálnak, melyeken az illet alkatrészeket fo- sebb a párisi Musée d'ArtUlerie. Mvészeti és
kozatosan nagyobb és nagyobb fogazott tüskék iparmvészeti tanulmányokra legalkalmatosabb
átsajtolásával munkálják ki. Küls szabálytalan az ambrasi gyjtemény, mely csak néhány év-
alakú tárgyak megmunkálására szolgálnak a kü- vel ezeltt szállíttatott át az Innsbruck melletti
lönféle rendszer, részben önmköd másolva Ambras császári várkastélyból a bécsi csá-
maró gépek. A fegyvercsavarok gyártása önm- szári udvari múzeumba s amelyben 500-nál több
köd csavarkészít gépeken történik. teljes lovag-vértezést riznek, melyek közül ne^
A kimunkálás kézi szerszámokkal, agép-munka hányat a XVI. sz. leghíresebb csiszárjai készí-
után még fenmaradó sorja eltávolításából áll. tettek és a legnevesebb mvészek díszítettek.
Ezen mveleteket kell, munkafelosztással, laka- Igen gazdag a bécsi arzenál és a bécsi városi
tosok végzik. Az elkészült alkatrészeket idom- fegyvergyjtemény s történészek eltt a londoni
szerek és méreszközök segélyével újólag pon- Towerben rzött P. is. A Magyar Nemzeti Mú-
tosan átvizsgálják és minemüségük szerint a zeum fegyvergyjteménye a szerényebbek közé
végs kikészít eljárásnak vetik alá. A végs tartozik ugyan, de egyes részei kiállják a ver-
kikészít eljárás edzés, futtatás, csiszolás, kö- senyt a legels P.-kel is, így pl. a kard, bu-
:
 1

Fegry ve r h asználat — 250 — Fegyvernemek

zogány, csákány, kengyel, sarkantyú fejldését ügyi és tengerészeti költségvetés csak 220 millió
szakadatlan sorozatban mutatja be a népvándor- márkát tett ki, míg 1903. 2103 millió márkát.
lás korától kezdve s e tekintetben a szaktudósra Késbb Disraeli, Cobden és J. Bentham vetették
nézve a fényes császári fegyvergyjteménynél is fel eztaz eszmét. 1863-baa Napóleon tett kísérle-
tanulságosabb, melynek gazdagsága csak a renais- tet egy a fegyveres békét megszüntet konferen-
sance-szal kezddik. cia egybehívása érdekében. Majd Hohenlohe her-
Fegyverhasználat alatt értjük azoknak az ceg kancellár, Salisbury lord, 1892. pedig XIII.
eseteknek meghatározását, amelyekben a kato- Leó pápa buzgólkodtak a fegyverkezések korlá-
naság béke idejében, továbbá a közbiztonsági és tozása érdekében. Már az I. hágai konferencia
más közegek jogosítva vannak a velük szemben eltt megjelent 1. cári manifesztum hangsúlyozta,
alkalmazott ellenállás v. támadás esetében fegy- hogy ennek a konferenciának legels célja az
verüket használni. A katonákra nézve a szolgá- lenne, hogy határt szabjon a szárazföldi és ten-
lati szabályzatok, a csendrségre nézve a szolgá- geri fegyverkezéseknek. Ennek felette kívánatos
lati utasítások határozzák meg ezeket az esete- voltát 26 állam képviselje határozatilag ki is
ket. A fvárosi rendrségre nézve a fegyverhasz- mondta.1906 elején az angol kormány kijelentette,
nálat alapját az 1881. XXI. t.-c. 30. §-a veti meg. hogy a P.-t a II. hágai konferencia elé szándékozik
A fegyintézeti rökre a vonatkozó utasítás (1870 terjeszteni. Németországban hevesen ellenezték
jún. 10. kelt I. M. rend.) irányadó. ezt, mert a német hader gyengítésének szándékát
Fegyverjog(}itó armon<m^, jelenti a) hadsereg
: olvasták ki ebbl a tervbl. Bülowhg. kancellár ki
tartásának jogát; h) a hadüzenés s békekötés jo- is jelentette a német birodalmi gylésen (1907),
gát, mindkett az áUamfö felségjogaihoz tarto- hogy ezen pont tárgyalásában nem fognak részt
zik; c) a fegyverviselés s fegyvertartás joga venni. A II. hágai konferencia ugyancsak egy
(port d'armes), mely közbiztonsági tekintetekbl a határozattal odázta el a kérdést, melyben felette
törvény által megszorítható, míg a fegyveradó kívánatosnak mondja, hogy az államok ezen kér-
ily megszorításnak nem tekinthet ; d) az 1848 désnek komoly tanulmányozását újból felvegyék.
eltti magyar jogban a F. mint adományozási A hadügyi kiadások pontos összeállítása alig le-
cím szerepelt (donatio titulo juris armorum), mely- hetséges, mert a nyilvános költségvetések ezeket
nek szokásos formulája ez volt: possessionem csak részben tüntetik fel. Fried kimutatja, hogy
N. jure armorum ad dispositionem coUationemque Németországban annál 30o/o-kal többet adnak ki,
nostram Regiam devolutam ac taliter possessam, Moch pedig Franciaország részére 4:l''^o-nji több-
cum eodem jure armorum damus. Az ily királyi letet állapít meg. A
fegyverkezések költségei
kézbli, vagyis a jószág valóságos átadásával Európában 1869-ben 2975, 1892-ben 5024 mil-
járó adományok a XVIII. sz. kezdete óta az or- lió, 1910. több mint 10 müliárd frankra rúgtak.
szágnak a törököktl visszafoglalt részeiben tör- Ausztria és Magyarország bevallott hadügyi költ-
téntek. A P. a jószág visszafoglalására történt ségvetése 1883-ban 348 miUió, 1908-ban 529 milUó
hadi költségeknek aránylagos részét (quota pro- frank volt az emelkedés tehát öö^/o. Ugyanazon
;

portionalis) jelentette, melyet a jószág becsüje id alatt Németországban az emelkedés 193o/o A I

szerint a kir. kincstárba íizetni tartoztak azok, P.-nak irodalma rendkívül nagy. Kitn összefog-
kik arra régi oklevelekkel gyökeres jogukat ki- lalását adja A. H. Fried, Handbuch der Friedens-
:

mutatták. A quóta rendszerint a jószág becsárá- bewegung (2. kiad. Leipzig 1911) I. köt. 47—74.
nak Vio'öd része volt. lap). A Fried szerkesztésében megjelen Die
Fegyverképesség (ném. Wehrlmftigkeit, Waf- Priedens-Warte c. folyóirat állandóan napirenden
fenfahigkeit), a germán népeknél minden önálló tartja a P.-t. Ezidszerint a nemzetközi statisz-
jogalanyiságnak alapja volt. A P.-et a szabad tikai adatok összegyjtésével foglalkozik a Car-
születés germán ifjú, többnyire 12 éves korban, negie-alapítvány európai hivatala és Christian
úgy nyerte, hogy az, atínek addig hatalma (mun- Lange, az interparlamentáris unió titkára.
diuma) alatt állott, ta népgylésen bemutatta, Fegyverkovács, 1. Vasmüvesség.
ahol a fegyvernek ünnepélyes átadása történt. Fegyverletétel, 1. Kapituláció.
Innen a nagy jogi különbség a férfiak és a nem Fegyvernek, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok
fegyverképes nk között, mely az elnevezésben vm. tiszai közép j.-ban, (i9io) 6438 magyar és né-
is nyilvánult, amennyiben a családnak féríi tag- met lak. van takarékpénztára, vasúti állomása,
;

jait Schwertmagen vagy Speermagen-nak, a n- posta- és távíró-hivatala, telefonállomása, tejszö-

ket pedig Spillmagen-nak nevezték. A nem sza- vetkezete, frészmalma. Népkönyvtár, kaszinó,
badok (servi) a F.-bl s éppen azért minden köz- polg. olvasókör. Vadas pusztán meggyfatelep van
ügybl ki voltak zárva. pipaszár- ós botkészítésre. Csúcsíves templom-
Fegyverkezés problémája (pacifista szem- tornya van. Juh- és sertéstenyésztése jelentékeny.
pontból). A
fegyverkezéseknek állandó gyarapo- Igen régi község, már 1214. említették s a XV.
dása, mely immár elviselhetetlen terheket ró a sz.-ban népes mezváros volt, melyben Külsö-
népekre, a pacifistáknak egyik leghatalmasabb SzolQok vármegye többször tartotta gyléseit.
érve. Mert, úgy mondják, ha örökös veszély fe- Régi Csonkatornya állítólag 1452-bl való. L. még
nyegeti a jólétet, a haladást és a kultúrát s ezt a Almás-, Alsó- és Felsöfegyvernek.
fegyveres békét még drágán meg is kell fizetni, Fegyvernemek (ném. Waffengattungen). A
akkor az ilyen állapot természetellenes és nem csapatok különböz rendeltetésk, fegyverzetük,
lehet tartós. A fegyverkezések korlátozásának felszerelésük és ruházatuk szerint többféle fegy-
szükségét Peel Róbert már 1841. megpendítette ver- ós csapatuemekre oszlanak, így a gyalog- :

az angol alsóházban, pedig akkor az angol had- ság, lovasság, tüzérség és a mszaki csapatok.
Fegryvernyugvás 251 Fehér

A gyalogságot, lovasságot és tüzérséget f-F.-nek jelzett. A régiek F.-ának alapgondolata az volt,

is szokás nevezni, a többiek ellenben a segéd-P. hogy általa a vészthozó démonok elriasztassanak s
Fegyvemyugvás (franc, suspension d'hostili- ezzel a vész elháríttassék, A középkorban sok helyt
tés, néra. Waff'enruhe) a. m. a hadszínhely egyes a fegyver- és késkovácsok lejtettek húshagyó ked-
részén a hadakozó felek kölcsönös beleegyezése den P.-ot (pl. Nünibergben). Még 1700. Brassóban
folytán az ellenségeskedéseknek rövid idre való a szász szcsök húshagyó kedden nyilvánosan
megszüntetése, 1. Fegyverszünet. P.-ot jártak. A régi magyaroknál is szokásos volt
Fegyverraktáraki oly helyiségek, ahol a csa- a P., melynek utolsó maradványa az a lakodalmi
patoknál nem szükséges fogy véreket külön e céh-a tánc, melyet még manapság is néhány magyar
szerkesztett állványokra rakva rzik és gondoz- helyen a násznagyok kardosán, ég
gyei*tyát
zák. A P. fleg szárazak és tzmentesek legye- tartva a menyasszony körül járnak (1. Fáklya-
nek ; kívánatos továbbá, hogy a P.-hoz közel és tánc). A mai vad népek rendesen hadjárat kezde-
azzal lehetleg folyosóval összekötve legyen a tén és befejezése után szoktak P.-ot járni. Az ame-
fegyvermester (a. m. puskamíves) mhelye. rikai indiánusok F.-a mvészi harejáték, melynek
Fegyverszünet (ném. WaffenstíUstand, franc. lejtéséhez rendkívüli ügyesség kell. Ausztrália
armistice) alatt a háborús állapotnak a hadvisel benszülötteinél az asszonyok éjnek idején a sza-
felek megegyezése folytán bekövetkezett szü- badban tüzet gyújtanak és a körül guggolva, éne-
netelését értjük. A P. félbeszakítja, de nem kelnek, mialatt a féi-flak körülöttük álarcosán (1.
szünteti meg a hadi müveleteket. Ha a P.-et Álarc) a P.-ot járják. A velünk rokonnyelvü oszt-
nem meghatározott idre kötötték, a hadvisel jákok is szertartásos F.-cal ünneplik fistenüket.
felek bármikor megkezdhetik az újabb hadi m-L. még I}ramatikus táncok.
veleteket vagy folytathatják a régieket, de csak Fegyvertiszt, a csapatoknál használatban lev
azon feltétel alatt, hogy erról az ellenséget idejé- fegyverek megvizsgálásával és ellenrzésével meg-
ben értesítsék.A P. lehet általános v. helyileg bízott tisztek. Vannak ezred- és zászlóalj-F.-ek.
korlátozott az els általában, a második csak bi-
; Fegyverutasitás, magában foglalja mindazo-
zonyos csapattestekre nézve függeszti fel a hadi kat a rendszabályokat, amelyeket a katonai fegy-
müveletek lehetségét v. bizonyos területen nem verek tisztán s épentartása, raktározása, megvizs-
engedi meg azok folytatását. Az P.-et az illet gálása, javítása és szállítása érdekében szem eltt
hatóságoknak és csapatoknak alakszerüleg és tartani s követni keU.
idejekorán tudomására kell hozni. Az ellenséges- Fegyvervizsgálat. A katonai fegyverek a had-
kedéseket ekkor v. azonnal, v. egy meghatározott sereg által való átvétel alkalmával szakemberek-
idpontban kell megszüntetni. A P.-et köt fele- bl összeállított bizottság által egyenként meg-
ket illeti annak meghatározása, hogy csapataik vizsgáltatnak. A csapatoknál lev fegyverek, akár
mily érintkezést folytathatnak egymással és a legyenek azok a legénységnél, akár pedig a rak-
lakossággal. A P. feltóteleinek az egyik hadvisel tárban, évenkint legalább egyszer, egy eiTe külö-
fél részére történt súlyos megsértése a másik nösen képesített tiszt által szintén egyenként
hadvisel felet feljogosítja arra, hogy a P.-et megvizsgáltatnak s végre a csapat- és az alosz-
felmondja, st, hogy sürgs szükség esetén az tály-parancsnokok a legénységnél lev fegyvere-
ellenségeskedést azonnal megkezdhesse. Ha a ket annyiszor vizsgálják meg, ahányszor azt
P.-et magánszemélyek törik meg s ezek önszán- szükségesnek tartják.
tukból cselekedtek, csak azt lehet követelni, hogy Fegyverzet (armatiira), mindazok a fegyverek,
az az állam, amelyhez ezek az egyének tartoz- amelyeket a harcos magával visz. L. Fegyverek.
nak, ókét megbüntesse v. az okozott kárt meg- — P. a fizikában valamely mágnesrudakból álló
térítse. L.Békekonferenciák. nyalábnak az a két puha vastömege, melyekbe a
Fegyvertámasztó, az rszobák közelében el- nyaláb végeit foglalják. Lejdeni palacknál P. -ék-
helyezett, fából V. vasból készült állványok a nek azokat a vezetket nevezik, melyeket az üveg
fegyvereknek odatámaszthatására. egymástól elválaszt. A küls F. fém, rendesen ón-
Fegyvertan, a hadtudomány azon ága, amely lemez, mely a palack fenekét és oldalát magas-
a katonai fegyverek szerkezetével, gyártásával ságának háromnegyed részéig kívülrl bevonja.
és hatásával foglalkozik. Magyar müveket írtak Bels F.-ül szintén használható ónlemez, de lehet
a P.-ról Bulyovszky K. (3 kötet), Domaniczky
: az ólomserét vagy más fémvagdalék is, mellyel
István Lankmayer N. után (5 füzet), Müller és a palackot megtöltjük. Dinamoelektromos gép
Lóskay (1891). Egyéb müvek Buschek, A lövés-
: F.-e (Anker) az a mágneses mezben forgó, te-
ben való kiképzésrl (Wien 1908), magyarra for- kercseléssel ellátott szerkezet, melynek tekercsei-
dította Kremer ; Dworzsak-Reschofszky, Fejte- ben az áram keletkezik. L. még Artnatura.
getések és példák az új löutasításhoz (Budapest Feb, 1. Szücsárúk.
1906); Lükö, Fegyvertan (u. o. 1896); Marsch- Felide (ném.), 1. Faida.
ner, Fegyvertan (2 köt. u. o. 1898/99) és Fegyver- Fehér fénybenyomást gyakorol minden test,
es lövésügy (u. 0. 1897) Sdmeider Árpád Roland, mely a Nap fényét lehetleg változatlanul veri
;

Önmköd kézi lfegyverek (u. o. 1912). vissza, V. minden szilárd izzótest, melynek hmér-
Fegyvertánc, az ó-korban fleg a görögöknél séklete egy bizonyos határt (kb. 1170" C) elért.
és rómaiaknál kedvelt és nagy ünnepek alkalmá- A F. benyomását kelt fényforrások fényelemzése
val lejtett tánc, melyet rendesen csak felfegyver- azt mutatja, hogy ezek fénye a szivárványszínek
kezett férílak jártak a Mars-, Minerva- és Diana-
; minden képzelhet árnyalatát tartalmazza a F. ;

kultusznál papok és papnk is résztvettek a tánc- fény tehát fizikai értelemben kevert fénynek te-
ban, mely ritmikus mozdulataival harci játékot kintend. A legtisztább F. fényt mutatják azok az
Fehér — 252 — Fehércseléd

állócsillagok, melyek spektnunuk szerint a Vo- pelyhek kis gyermekek szellemei). Ebbl keletke-
gel-féle típushoz tartoznak, mint pl. a Syrius
1. zett a Weisse Frau nev kisértet, v. hazajáró lélek,
(a Canis maioris) vagy Wega (a Lyrae), 1. Állócsil- mely fkép egyes fúri vagy fejedelmi családok
lagok. Ezen csillagokhoz képest a Nap fénye sár- si kastélyaiban jelenik meg a mondák szerint
gásnak tetszik. A P.-nek sokféle árnyalatát szo- idrl idre, rendesen az iUetö nemzetséget fenye-
kás megkülönböztetni ; így van tej-, hó-, ezüst-P. get valamely nagyobb szerencsétlenség eljele,
stb. A P. festékek közül legfontosabbak az ólom-, hírmondója gyanánt (pl. Grillparzer, Die Ahnfrau
gipsz-, barit-, hamburgi-, kremsi-, párisi F. stb. c. drámájában), s mint ílyon inkábba házi szelle-

L. még Fehér és fekete. mek egyik fajtája, amink a római Lares (Lases)
Fehér (Alsó-), vármegye, 1. Alsó-Fehér vár- is lehettek. A P. egyik mondabeli alakja Ágnes
megye és Fejér. meráni hercegn is, aki állítólag Ottó orlamundeí
Fehér. Régi magyar személynév, melyet az gróf neje, ennek halála után (1293) pedig Szép
Árpádok alatt férfiak és nök egyformán viseltek. Albrecht nürnbergi várgróf kedvese volt. De Ottó
Fehér Ipoly Kálmán, a pannonhalmi Szent- neje Beatrix volt s a nürnbergi várgrófiiak Ág-
Benedek-rend fapátja, szül. Visken, Hont vmegyé- nes annál kevésbbé lehetett kedvese, mert nagy-
ben 1842 febr. 10., megh. 1909 okt. 27. Belépvén anyj ának volt a nvére. V. ö. Ethnographia, 1911.
a Szt. Benedek-rendbe, 1865. pappá szentelték s a évf. Solymx)ssy S. értekezését. L. inég Lcsei fe-
következ évben a fizika és számtan tanításával hér asszony.
bízták meg Pannonhalmán, ahol 1874-íg tanított, Fehér atyák (franc. Peres blancs), nevüket
közben középiskolai tanári képesítést nyert. Erre fehér öltönyük után nyerték. Tulaj donképen
az idre esik irodalmi munkásságának java része. afrikai misszionáriusok társasága, melyet Lavi-
1871-ben kiadta knyomatban A felsbb mennyi- gerie bíbornok alapított 1868. Algorban (Société
ségtan cím munkálatát, 1872. pedig Kísérleti ter- des missionaires de N. D. des missions d'Afriqiie
mészettanát (azóta több kiadásban), s ez a könyve d'Alger). Pápai megersítést nyertek 1879. Ki-
egyszerre ismertté tette nevét. Ezenkívül vegy- tntek nemcsak a pogányok megtérítésében és a
tani tankönyveket és számos szakcikket írt tudo- rabszolgaság ellen való küzdelemben, hanem a
mányos folyóiratokba; szerkesztette Gyrvm. mezgazdaságban, földrajzi és nyelvészi munkás-
és város leírását, valamint a magyar orvosok és ságban Jelenleg 416 áldozópap és 64 testvér
is.
természetvizsgálók 187-i-iki gyri nagygylésé- mködik 115 állomáson Afrikában. Támogatá-
nek évkönyveit. 1874-ben az esztergomi fögimn. sukra Lavigeríe a fehér nvéreket alapította
igazgatójává, 1882. pedig szegedi tankerületi f- (1869., megersítésük 1896 óta). Jelenleg mintegy
igazgatóvá nevezték ki. 1885-ben Trefort meg- 300 nvér van, közülök 216 Afrikában. V. ö. Kath.
bízásából nagyobb tanulmányutat tett Bajoror- Miss. (1911—12).
szágban, s ekkor szerzett tapasztalatainak gyü- Fehérbádog, fehérlemez, 1. Bádog és Vaslemez.
mölcse lett A
bajor középiskolák szervezete és el- Fehérbánya, Bélabánya Sebnecz- és Béla-
(1.

járása c. terjedelmes mve. 1889-ben a közokt. bánya) város régi magyar neve.
miniszter megbízásából Szerbia ós Bulgária köz- Fehér barátok, így hívja a nép a dominikánu-
okt. ügyét tanulmányozta, s errl Szerbia közép- sokat és több helyütt a cisztercita vagy zirci szer-
iskolái és Bulgária közoktatásügye c. tanulmá- zeteseket meg premontreieket.
nyaival számolt be (az els szerb fordításban is Fehér bors, 1. Bors.
megjelent). Vaszary Kolosnak hercegprímássá Fehér cár, 1. Fehér és fekete, Cár.
történt kínevezése után 1892. a rend tagjai f- Fehér cédrus (növ.), 1. Chamaecyparis és Chu-
apáttá választották. Mint fapát a rend gazdasági crasia.
ügyeit teljesen jó karba hozta, a komáromi és a Fehér cem«nt, olyan cement, amelyet mész-
kszegi gimnáziumokat fgimnáziummá emelte ;
kbl és kaolinból égetnek kevés f öldpát hozzá-
megíratta és díszes kiállításban kiadta a rend tör- adásával. Ott használják, ahol fontos, hogy a
ténetét, de a 12 kötetes monumentális mxmka be- habarcsnak tiszta fehér színe legyen, pl. hózago-
fejezését már nem élhette meg. 1896-tól az orsz. lásra, ha fehér hézagvonaiakat akarunk.
közokt. tanács másodelnöke volt, 1896. a M. Tud. Fehércink, galvanikus úton beónozott és ez-
Akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1901-ben a buda- után az ón olvadáspontjáig hevített cink.
pesti tud. egyetem tiszt, hittudományi dolítorrá Fehér csekk. Az Osztrák-Magyar Banknál a
avatta, 1904. pedig a v. b. t. tanácsosi címet nyerte. nagy csekkforgalom megkönnyítésére a kize-
Fehér alakor (böv.), 1. Alakor. tésre és átutalásra szóló csekkeket különböz
Fehér-antitnonérc (ásv.), 1. Valentinit. szín papírra nyomtatták, és pedig az elst fehér,
Fehér arany, a. m. platina (1. o.). az utóbbit vörös színre. Ez annyira megszokottá
Fehérárú, a fehérített len s pamutszövetek, vált, hogy a kifizetésre szóló csekkeket egyszeren
valamint az ezekbl készült hímzett s varrott P. -éknek, az átutalásra (átírásra) szólókat vörös
árúk gyjtneve. csekkeknek nevezték. Az 1908. LVIII. t.-c. (csekk-
Fehér-Árva, folyó, 1. Árva. törvény) azonban kimondta, hogy a csekk csak
Fehér arzenikum, 1. Arzén oxidjai. kifizetésre szólhat, tehát az ú. n. átírási (vörös)
Fehér asszony (franc. Dames blanches, ném. csekkek nem esnek a cselíktörvény rendelkezései
Selige Frauen), a szláv vitákkal rokon román és alá, csupán a bélyegilleték kedvezményében ré-
germán mondai alakok, az erdei szellemek (1. o.) szesülnek, így a csekktörvény értelmében ma már
közé tartoznak. P.-nak tartják a germánok si csak a F.-ek tekinthetk csekkeknek. L. még
pogány istennjüket Hollát v. Perchtát, aki téli Csekk.
hófergetegekben száguld kísértetcsapatával (a hó- Fehércseléd, 1. Feliérnép.
Pehárcsúcs — 253 — PehérfoIyAs

Fehércsúcs, a Villagratti hegység legmaga- gár-kuturgur elem, melynek egy része a VII. sz,
sabb csúcsa (a Magas Tauern déli csoportjában), második felében meghódolt a kozároknak, másik
2962 m. magas, mellette van a Vöröscsúcs (2958 része 677—678 körül részint Pannóniába költö-
m.), mindkettt a Defreggen völgyben fekv St, zött az avarok közé, részint meghódítva az al-
Jákob helységbl kiindulva másszák meg. dunai szlovénokat, alapította Bolgárországot (1,
Fehér dinamit, krétával felszívatott nitrogli- Aszparuk).
cerin, nagyon tartós, mórt a ki-éta a savnak a Fehér és piros rózsa-párt, a York és Lancas-
legkisebb nyomát is közömbösíti. ter-házak pártja Angliában, mely 1455— 85-ig
Fehér-Dunajecz, folyó, 1. Dunajecz. véres harcot folytatott a királyi trónért. Nevét a
Fehéregyház (Alha Écclesia v. Álba Maria), két család címerétl kapta ; a fehér rózsa a York-
1. AWa 3mria. párt, a piros rózsa a Lancaster-párt jelvénye volt.
Fehéregyháza (Magyar-F.), nagyk. Nagy- A 30 évig tartó háborúban a két család teljesen
Küküllö vmogye segesvári j.-ban, {i9io) 2049 oláh kipusztult s helyét Tudor Vlí. Henrik foglalta el,
és magyar lak. vasúti megállóval, postaügynök-
; ki ni ágon a Lancaster-házból származott s fele-
séggel, szép Haller-féle várkastéllyal, jó bor-, ségül vette a York ház egyetlen megmaradt tag-
gabona- s kukoricatermeléssel. Az 1849 július ját, Erzsébet hercegnt.
3 1-iki szerencsétlen segesvári csata részben F.alatt Fehér- és tolnavármegyei h. é. vasút. Szé-
folyt, s némelyek a falu végén lev hídon látták kesfehérvártól Paksig terjed, 108 km. hosszú
utoljára Potíl Sándort. Az elesett honvédeknek rendes nyomtávolságú gzüzem h. ó. v. Adony-
1897. emlékoszlopot áUítottak fel. tól Adonyduna- partig egy 4 km, hosszú vontató
Fehér elefántrend, 1. Elefmtrend. vágánya van. Megnyüt Adony-Pusztaszabolcsig
Fehér enyv, 1. Enyv. 1896 okt. 1., Paksig 1896 dec, 23. A Máv, kezeU.
Fehérérc, ezüsttartalmú arzenopirit. Fehérfém, ón, ólom, antimon ötvénye, melyhez
Fehér és fekete. Az uralaltáji népeknél volt keménysége fokozása céljából rezet is adnak.
szokásban, hogy fehérnek nevezték azt, ami ki- Fehéröntvény alatt a fehérfémbl öntött tárgya-
váló, elkel, uralkodó, ellentétben s^ feketével, ami kat nevezzük. A fehérfémet legmkább csapágy-
közönséges, alárendelt, meghódított vagy kevert, fémnek használják. Ide tartozik a britannia-fém
így a kirgizek « fehér csontnak nevezik az el-
>> is. L. ezek összetételét Csapágyfém és Britannia-

kel osztályt, afekete csontnak» a közönséges né- fém.

pet. Gyakori a népnevekben, így fehér hunoknak Fehérfeny (növ.), az Abies pectinata népies
nevezték a középázsiakat, kik nem vegyültek neve, 1. Abies.
szarmatákkal, ugorokkal vagy más idegen ele- Fehér festékek, 1. Ásványfestékek.
mekkel, mint a nyugatiak. Voltak aztán P. kozá- Fehérfok, hegytok Afrika Ny.-i partján, 4—5
rok íiz arab írók szerint, F. magyarok s a ma- km. széles és 40 km. hosszú száraz és homokos
gyar krónikák szerint P. kunok. Városnevekben félsziget végét alkotja K.-en a Lévrier-, az Ar-
;

a «fehér» jelz a fvárost jelenti, ilyen nálunk guin-öböl bels fele mossa. Magassága 25 m., fehér
Székesfehérvár s az erdélyi Gyulák egykori szók- homok födi, innen a neve. A portugálok 1444. ha-
helye, Gyulafehérvár; a körösmelléki kozárok ladtak túl rajta.
fhelye, Bihar, másik neve, a szláv Bellarad Fehér foltok, a körtefa levelének alsó lapján
szintén a. m. fehérvár a régi Singiduuum helyén
; elforduló lisztes bevonat, melyet az Exoascus
a Duna és Száva egybefolyásánál emelked f- bullatus nevií gomba okoz a levél ettl megfod-
;

várost az avarok es bolgárok Lándornak vagy rosodik s elszárad. A megtámadott leveleket le

Nándornak nevezték, mely aztán a magyaroknál kell szedni és elégetni.
Bolgár- v. Nándorfehérvái', a szerbeknél Belgrád Fehérfolyás (fluor albus, leiikorrhoea) neve
lett. Volt aztán Bessonyfehérvár (késbb Neszter- alatt közönségesen a n
nemi szerveinek igen kü-
fehórvár, ma Akkeiman) s a kozároknál Szarkel,: lönböz megbetegedései rejlenek. Az a kifolyás
azaz «fehérhely». Az ural-ajtáji népek befo- a hüvelybl, amely egyszer tényleg fehér, tejfel-
lyásának tulajdonítható az oroszoknál a «fehér szer, máskor zöldes, sárgás vagy piszkos és
cár» cím s a «fehér» és «fekete orosza népnév, véres néha meg olyan mint a tojásfehérje, és
;

továbbá a régi horvát fváros Belgrád (magyaro- majd sílrübb, majd hígabb, majd szagtalan, majd
san Tenger-Fehérvár, a mai Zára Vecchia) neve. pedig bílzös ez a kifolyás különböz megbete-
;

Fehér és fekete magyar»k (ungrok, oroszo- gedéseknek csak a tüneménye, a kísérje, de nem
san ugrok). Nesztor fehér ugróknak a bizánciak maga a baj lényege. A F. alapmegbetegedése ren-
turkjait, vagyis egyrészt Árpád magyarjait, más- desen a méh akut v. idült huinitja, v. a hüvelynek
részt a kozárokat éiti, kik a Chosroa perzsa cár- valamely betegsége (1. Méhbetegségek). A F.-uak a
ral hadakozó Heráklius császár idejében kezdtek nk néha semmi fontosságot sem tulajdonítanak,
ismeretesekké váhii a fekete ugrókat úgy em-
; amikor talán komoly baj lappang mögötte (kankó,
líti, mint akik Oleg uralkodása idejében újra el- rák) néha túlságosan foglalkoznak vele és még
;

vonultak Kiev alatt. Említi a fekete ungrokat az akkor is beteges jelenségnek veszik, ha valóság-
1006 eltt Szt. István udvarában járt Szt. Bruno gal már nem más, mint a méh és hüvely mü'i-
is, akkor még nem voltak keresztények Adhe- gyeiuek természetes váladéka. Ez rendszerint oly
n
;

mar Chabaniensis eladásából kitnik, hogy Fe- kevés, hogy számba sem j
és a észre sem
kete Ungria alatt a Gyulák uraim* alá tartozó veszi. Ha bvebb, de nem genyedéses, nem csípi
keleti (erdélyi) magyarokat értették. Ezek tehát a és marja a kiilsö nemi részeket, akkor talán még
kozároktól elszakadt kabarok, az arab írók «fe- nem komolyabb helyi megbetegedésnek, hanem ál-
kete kozár»-jai voltak, vagyis az az onogur-bol- talános bajnak : kevésvérüségnek, fehérvérüség-
 ;

Fehérforr áfás 254 Fehérít folyadékok

nek, a hasi szervekben jelenlev vérpangásnak, és pozitív, aszerint, hogy a hímzett, vagy a sza-
tuberkulózisnak stb. a jelensége és kifejezje. Hab badon hagyott felületek adják ki a mintát. Az öl-
és sárgás, zöldes foltokat hagy a fehérnemn, ha tések különfélesége a vászon minségétl függ,
vérrel kevert, ha ers szaga van, vagy éppen b- durvább vásznon keresztöltéssel, finomabbon la-
zös, ha a küls részek, a gát, a comb redi fáj- posöltéssel hímeznek.
dalmasakká lettek tle stb., akkor valamely ko- Fehérhomokk, a durvamésznek (1. o.) népies
moly helyi baj van a hüvelyben vagy a méhben. elnevezése.
Ezt fiatal leányoknál, st leánygyermekeknél is Fehér-horvátok, 1. Belo-krohátok.
szem eltt kell tartani, mert ragályozás útján Fehér hunok. A nagy hun nemzet korán el-
(fürd, éjjeli edény, ruhanem stb.) ezek is szen- szakadt ága már körülbelül Kr. e. 50-ben ön-
;

vedhetnek már a hüvely lobos, fertz (kankós) állóan emlegetik a görög írók eutJialita, ephtha-
megbetegedésében. Nem szabad a leányok P.-át Uta, a kínaiak tin-la néven. Magvuk az Aral-tó
mindig csak a sápadtságnak (chlorosis, fehérvé- vidékén lakott, innen terjeszkedve elfoglalták
rüség) betudni, a gyermekek ilyen kifolyását e Balchot, Badaksant, több ízben megrendítették
réven elhanyagolni. Az orvos dolga esetenként Perzsiát, st 501-tl kezdve BNy.-Indiát is ve-
megállapítani a baj lényegét és gondos vizsgálat szélyeztették. 1157-ben elfoglalták Kínát, Per-
után megítélni, hogy mUyen elbánásra szorul a zsiának Herodotos emlegette 16-ík kerületét és
beteg. ott független fejedelemséget alapítottak. A régi
Fehérforralás, 1. Ónozás. húvarazmi-ak területén lakván, reájuk is alkal-
Fehérgálic, a cinkszulfát (1. o.) régibb neve mazták e nevet, így lett chvaresmi (1. o.). A sok
:

ez elnevezést manapság is még gyakran használ- rablókaland azonban felemésztette a nemzet ere-
ják. F. ásványtani szempontból, 1. Goslarit jét, a mongolok támadása megdöntötte a biro-
Fehér gálma, 1. Magyar gálma. dalmat a F. hatalma megsznt. Ma még
(1221),
Fehérgaras, volt cseh pénzszámltási egység = az hogy Khiva mai lakói közül a karakal-
is vitás,
7 fehérflUér. ll^j, F.= 3 forint. pakok, turkmenek, vagy pedig a kirgizek tekín-
Fehérgyarmat, nagyk. Szatmár vm. fehérgyar- tendök-e a F. utódainak. Beolvadtak a szomszéd
mati j.-ban, (1910) 4627 magyar lak. a járási szol- népekbe. A másik ágnak története Attila révén
;

gabírói hivatal, járásbíróság, telekkönyv, csendr- eléggé ismeretes. V. ö. Chiignes, Histoire gene-
örs és adóhivatal székhelye, van takarékpénztára, rálé des Huns etc. (Paris 1756) Howarth, Jour-
;

segélyzszövetkezete, népbankja, keresk. és ipar- nal of Anthropol. Instít. (London 1874) Wislocki
;

bankja, iparegyesíüete, vasúti állomása, posta- és Helmolt, Weltgeschichte (5. köt) Fischer K. A.,
;

táviróhivatala. Ref. temploma eredetileg csúcs- A hunok és magyarok fekete, illetve fehér elne-
íves volt. vezésének megfejtése (Budapest 1888). L. még
Fehérhalom (azeltt : Lissza), kisk. Trencsén Khiva.
vm. puhói j.-ban, (i9io) 2014 tót lak. határrendör-
; Fehér hunyor (növ.), 1. Folygonatum.
ségi rség, postahivatal, u. t. Fuhó. Fehérhús csuka, a fogas süll (Lucioperca
Fehér hangya, 1. Termesz. lucioperca L.) népies neve. L. Süll.
Fehér ház, az északamerikai Egyesült-ÁUa- Fehérítés, azon mveletek összesége, melyek-
mok elnökének lakóháza Washingtonban képle- kel valamely természettl fogva vagy mestersé-
;

tesen az Egyesült-Államok kormányának értel- gesen színezett test tiszta fehér színt nyer. Fehé-
mében is használják. rítünk pamutot, gyapjút, selymet, jutát s egyéb
Fehér-hegy, Prágától ÉNy.-ra emelked 379 m. rostanyagokat, toÚakat, szalmát, virágokat, cson-
magas hegy. Itt folyt folyt le 1620 nov. 8. a dönt tot (elefántcsontot), brt, olajat stb. A F. vagy
ütközet Pfalzi Frigyes cseh király és II. Ferdi- tisztán mosás, v. pedig igazi F., amidn valamely
nánd császár s a vele szövetséges kat. liga hadai színes test bizonyos kémiai hatások alatt elszín-
közt. A csehek fvezére Anhalti Keresztély volt telenedík. Ilyen hatásokat gyakorolnak a leveg
és soraikban 8000 magyar lovas is harcolt. A oxigénje, napon való fehérítés (ózon), a klór, a
császári hadakat Buquoy, a liga seregét Tilly ós kéndioxid, a hidrogénszuperoxid, a fehnangánsa-
Bajor Miksa herceg vezették. A csata egy óráig vas kálium s egyéb anyagok. A fehérít mve-
tai'tott és a csehek megf utamodásával végzdött. leteket 1. Gyapjú, Len, Pamut, Selyem.
Frigyes király földönfutó lett, Csehország elvesz- Fehérít folyadékok azok, melyek fehérít,
tette eddigi alkotmányát s a protestánsoknak ki könnyen felszabadítható klórt tartalmaznak. Az
kellett vándorolniok az országból. els ilyen fehérít folyadékot 1792. Javelle-ben^
Fehérhegység, 1. Kis-Kárpátok. Paris mellett állították el olyképen, hogy hamu-
Fehérhímzós, vászon alapú fehér hímzés, mely- zsír vizes oldatába klórt vezettek (Eau de Javelle).
nél a musti'a nem takarja el teljesen az alapot, s 1820. Labarraque hamuzsír helyett szódát hasz-
így a vászon is érvényesül, ez azért fontos, mert nált erre a célra (Eau de Labarraque), amely sok-
a középkor és renaissance legfinomabb hímzései kal olcsóbb volta miatt az elbbit teljesen kiszo-
is durva vászonra készültek, de azt teljesen elta- rította. Az elállítása úgy történik, hogy 20 rész
karják. A vászonnak hímzéssel való díszítése igen klórmészt 100 rész vízzel jól szétdörzsölünk és
régi szokás és a vallással kapcsolatos, mert a vász- olyan oldatot adunk hozzá, mely 25 rész kristá-
nat már az egyiptomiak, zsidók és késbb a ke- lyos szódát tartalmaz 500 rósz vízben és a kelet-
resztények áldozati asztalok, oltárok takarója- kezett csapadék leülepedése után az oldat tisztája
ként, a papok és halottak ruházatául használták. képezi a fehérít folyadékot, mely alklórsavas nát-
A F. virágzásának a XVI. sz. az ideje ós helye ront és konyhasót tartalmaz. Nagyon olcsón elál-
Olasz- és Németország. A F. kétféle lehet, negatív lítható ezen oldat olyképen, hogy marómész ésnát-
 :;

Fehérít hollandi — 255 — Fehérjék

riumszulfát (glaubersó) keverékébe vezetjük bele a a zsírokban csak szén, oxigén és hidrogén van,
klórt. Ezen oldatokat raa rendesen «Eau de Javelle» addig a P. mindig tartalmaznak nitrogént, st
néven hozzák forgalomba. Az Baii de Javelle több-kevesebb ként is. Bizonyos fejórjefajták-
tiszta, színtelen avagy zöldes-sárga, a klórmószre ban ezenkívül fordulhatnak el más elemek is,
emlékeztet szagú és jól záró edényben sötét he- pl. foszfor, vas stb. Az egyes alkotó elemeknek

lyen tartandó. Fehérítésre, különféle foltok, pl. százalékos aránya a különböz fohérjefélékben
gyümölcs, tintafoltok stb. eltávolítására, továbbá meglehetsen állandó így a széntartalom 50—
:

a kémiai analitikában és a gyógyászatban hasz- 55%, a hidrogén 6-5-7-3»/o, » nitrogén 15-17-6»/o,

nálják. Elektrolitikus úton klórmagnézium, klór- az oxigén 19— 247o. a kénO-3— 2-4«/o. AF. ezen-
kalcium v. klómátrium vizes oldatából állítják el. kívül elégetésükkor mindig hagynak hátra egy
Fehérít hollandi, 1. Papiros. bizonyos mennyiség hamut a hamuban talál-
;

Fehérít mész, 1. Klórmész. ható ásványi sók legnagyobb része azonban a

Fehérít szóda, fehérít anyag, melyet úgy F.-bl dialízis (1. o.) útján eltávolítható, tehát
készítenek, hogy vékony rétegben kiterített szóda csak adszorpció révén van a F.-hoz kötve. Heví-
fölött klórt vezetnek el, a szóda által fel nem vett téskor a P. elégnek s égett szrre emlékeztet
klórt azután tömény marónátronoldatba vezetik, szagot terjesztenek.
végül a lúgot a sóval egyesítik és meghagyják Ha a F.-et ers savval v. lúggal fzzük, akkor
szilárdulni, v. folytonos keverés által szemcsés port azok a víz elemeinek felvételével alkatrészeikre
választanak ki belle. A készítmény klórszagú és bomlanak (hidrolizis) egyéb melléktennék mel-
:

nagyon nedvszívó és az összetétele kb. a követ- lett nagy mennyiség aminosavat adnak ezen- ;

kez tartalmaz 80°/o kristályos szódát 8'5°/o kívül némely F.-böl még szénhidrát-származéko-
:

konyhasót és ll-b% alklórossavas nátriumot. kat V. foszforsavat, purin- v. pyrimidm-bázisokat

Fehérizzás, 1. Izzás. is nyerhetünk. Ugyancsak hasonló eredményre
Fehérje. 1. Fehérjék. vezet a P. emésztése megfelel erjesztk (proteo-
Fehérjeanyagok, 1. Fehérjék. lyticus erjesztk) által, amelyek az állati szer-
Fehérjeemésztés, 1. Emésztés. vezet bélcsatornájában is bvén vannak (sósavas
Fehéijegenye (növ.), az ezüstös nyárfa (Popu- pepszin, tripszin, erepszin). Az erre vonatkozó
lus álba) népies neve 1. Nyárfa.
; vizsgálatok alapján (FischorEmil és tanítványai)
Fehérjék (proteivek), rendkívül komphkált ma általában úgy fogják fel a P.-et,mint a kü-
összetétel szerves tápanyagok, amelyek jól ka- lönböz aminosavaknak kombinációit, amelyek,
rakterizálhatok és tulajdonságaik alapján a többi mint azt az újabb vizsgálatok kiderítették, eszter-
tápanyagtól jól megkülönböztethetk. Biológiai szerü kötésben vannak a P.-ben. Van azonban az
szempontból óriási jelentséggel bírnak a sejtek eddig ismert aminosavakon kívtü valami más is
:

vázát, lényegét alkotják él szervezetet fehérje a P.-ben, amit eddigelé megközelíteni nem lehe-
;

nélkül még nem találtak, jelenléte tehát valami tett, bár valószín, hogy a P. felépítésében ennek
bens összefüggésben van az élettel. Az állati is nagy szerep jut. Az eddig ismert aminosavak-
szervezetekben sokkal nagyobb szerepet visznek, ból megkísérelték a F. szintetikus elállítását is
s nagyobb mennyiségben is fordulnak el, mint s aránylag igen komplikált vegyületekhez jutot-
a növényiekben mindazáltal az állati szervezet tak mindazáltal a F. mesterséges elállításától
; ;

fehérjeszükségletét a növényvilág fehérjéjével fe- távol vagyunk.

dezi, —
a növényevállatok közvetlenül, a hús- Az említett bomlástermékekhez sok tekintetben
evk közvetve —mert az állati szervezet fehér- hasonló anyagok képzdnek a P.-nek baktériumok
jét másból, mint fehérjébl, illetleg a fehérjét (illetleg az általuk termelt erjesztk) hatására
alkotó organikus elemekbl, nem tud felépíteni. történ elhomlásánál. Ilyenkor, ha a baktériumok-
A F. jellemz sajátságait két csoportra oszthatjuk nak nem áll elegend oxigén rendelkezésükre,
fizikaiakra és kémiaiakra. rothadás történik, s a F.-böl többek közt igen mér-
A P. fizikai sajátságai között els sorban jel- gez hatású anyagok is keletkeznek, valamint
lemz, hogy valamennyien az ú. n. kolloid anya- olyanok is, melyek jellemz szaguk (dögszag) ál-
gokhoz (1. 0.) tartoznak, még pedig az ú. n. hid- tal megfertzik a levegt.
rofil vagy emulziós kolloidok egyik legtipikusabb Az oldatban lév P.-nek bizonyos közös, jel-
alakjai. Ennek megfelelen molekulájuk nagy lemz sajátságaik vannak, amelyek a P. felösme-
(molekulasúlyuk kb. 16,000), hártyákon nem dif- résére felhasználhatók (fehéije-reakciók). Ezek v.
fundálnak, oszmózisnyomásuk, fagyáspont-csök- azon alapszanak, hogy a fehérje oldatából kicsa-
kenésük végtelenül csekély, kevés kivétellel (hae- pódik, ami aztán az oldat megzavarosodásán, csa-
moglobin, némely növényi fehérje) nem kristályo- padék képzdésén felösmerhet (kiválasztó reak-
síthatok. Jellemz rajok továbbá az adszorpció ciók) V. azon, hogy a fehérje egyes benne lév
;

jelensége, amin azt értjük, hogy gázokat, oldott atomcsoportok miatt színeket vesz fel (színreak-
anyagokat képesek felületükön megsrsíteni ciók) ez utóbbiak egyszersmind az illet atom-
;

egyébként egymást és más kolloidokat is képesek csoportoknak a fehérjében való jelenlétét is bizo-
adszorpcionálni. Ennek megfelelen a fehérjeolda- nyítják.
tokat roppant nehéz teljesen tisztán elállítani s a A kiválasztó reakcióknál a fehérje kiválása
hozzátapadt sóktól megtisztítani egyes F. (globu- lehet irreversibilis ésreversibüis. Az els esetben
;

linok) só jelenléte nélkül oldatba nem is hozhatók. a kiváló fehérje eredeti sajátságait elvesztette
Kémiai sajátságaik között már elemi összeté- (denaturálódott), többé oldatba nem hozható, v.
a többi tápanyagétól míg a másik legalább is nem úgy, hogy eredeti sajátságait
teltik is elüt :

két szerves tápanyagban, a szénhidrátokban és visszanyelje. Ilyenek a fzés ; ha a fehérjeolda-

:
 :
: :

Fehérjék 256 Fehérjekészítmények

tokát gyengén megsavanyitva melegítjük, a F. A denatm'ált F. már nem mutatják a F. jellemz

egy bizonyos rájuk jellemz hömérséken (koagu- sajátságait, eredeti természetüket elvesztették.
lációs temperatura) megalvadnak (koagulálnak). Ide tartoznak
Nem minden fehérje alvad meg melegítésre, de Ah hatására koagulált F.,
a tipikusak, mint amilyen az albumin és a globu- Az alkáli és acidalbuminátok,
lin, igen. KiváLaak továbbá a F. ers ásványi A F. emésztési termékei: az albumozék, pepto-
sav (kénsav, salétromsav stb.), neMz fémsók (vas, nok, polypeptidek stb.
réz, higanysók) ú. n. alkaloidareagensek (amelyek Mint említettük, a fehérje a legfontosabb táp-
az alkaloidákat is kicsapják pl. szulíoszalicilsav,
;
anyag, mert nélküle az állati szervezet nem élhet
foszforwolframsav stb.), alkohol hatására (az al- meg. Ha a táplálékok nem tartalmaznak elegend
kohol hatására kiváló fehérje kezdetben az alko- mennyiség fehérjét, a szervezet a saját szö-
hol eltávolítása után újból oldható, de az alkohol veteinek fehérjéjébl bont el bizonyos meny-
hosszabb behatása után denaturálódik). Meversibi- uyiséget. Az a minimális mennyiség fehérje,
lis a fehérje kiválása, ha a kiválasztó anyag el- amely a szervezet fehérjeforgalmának egyen-
távolítása után eredeti sajátságának megtartásá- súlyban tartásához elegend, a fehérje-minimum,
val újból oldható. így válik ki a fehérje alkálisók amely az embernél napi kb. 60 gr.-ra tehet'. Mi-
(konyhasó, magnéziumszulfát, ammoniumszulfát vel a fehérje a legdrágább tápanyagunk, nemzet-
stb.) hatására. A színreakciók közül említésre gazdaságilag igen nagy jelentség a fehérje-
méltók: a biuret-reakció, Millon-reakció, Xanfho- minimum ösmerete, s a szegény néposztály szá-
protein-reakci, Adamkiewitz-reakdó, lÁeber- mára hozzáférhetvé tétele. Az állati szervezet
mann-reakció. bélcsatornája a felvett F.-et megemészti (1. Emész-
A természetben elforduló különböz F.-et el- tés) 8 a felszívódott emésztési termékekbl saját,
fordulásuk, valamint fizikai és kémiai sajátságaik egyéni jellemz íehérjójét építi fel. A szervezet-
alapján a következ csoportokba lehet osztani: ben aztán az a fehérje az életfolyamatok kapcsán
elbomlik, oxidálódik s igen sok, komplikált vég-
;

'/. Egyszer F. terméken kívül szénsav, víz és húgyanyag (karb-

k) Valódi F.: amid, ureum) lesz belle a húgyanyagban távo-
;

Albuminok : vízben is oldhatók álta-

desztillált ; zik a fehérje nitrogénje. Madíu-aknál a képzdött
lában sokkal ellenállóbbak, mint a globulinok; húgyanyag még a kiválasztás eltt tejsavval
magasabb hmérsékleten koagulálnak s nehezeb- húgysavvá egyesül emlsöknél a liúgysav for-
;

ben is sózhatok ki. rása egészen más. Az elpusztult szervezetek fe-

Globulinok : csak sóoldatokban oldhatók, a sók hérjéi —
akár állati, akár növényiek is legj'enek
eltávolítása (dialízis) után oldataikból kicsapód- azok —
baktériumok hatására elrothadnak, s vég-
nak, de sók hozzáadására újból változatlanul fel- eredményben egészen egyszer nitrogéntartalmú
oldódnak. Az albuminok és a globulinok a leg- vegyületekké lesznek. Ezeket az egyszer nitro-
közönségesebb s legelterjedtebb fehérjefajták ; k géntartalmú vegyületeket használják föl aztán a
a F. típusai. növények fehérjóik felépítésére a nitrogén meg- ;

Foszforproteinok (nukleoalbumtnok) Foszfor- : kötésénél azonban a talajban, valamint egyes

tartalmú egyszer F., ilyen pl. a tej kazeinje is. növények gyökerein élsköd baktériimiok ját-
Hisztonok és protaminok : nitrogénben dúsabb szanak szerepet. A fehérjéhez szükséges szén,
F. az utóbbiak csaknem kizárólag az ivar vála-
; hidrogén és oxigén forrása minden valószínség
dékokban fordulnak el. szerint ugyanaz a szintézis lesz, amelynek segé-
- B) Albwnoidok v. albuminoidok. Az áUati köt- lyével a zöld növényekben a leveg szénsavából
szövetekben fordulnak el ide tartoznak
; ós a vízbl keményít képzdik.
Keratin v. szariianyag. Fehérj •készítmények, egyrészt gyógytáp-
Elasztin: a rugalmas rostok alapanyaga. szerek, másrészt olyan gyógyszerek, amelyekben
Kollagén vagy enyvadó anyag fzésekor eny- ; a hatékony alkotórész (többnyire a szervetlen
vet ad. testek közül) valamely fehérjéhez szervesen kö-
Fibroinésserizin, a selyemnek alapanyagai stb. tötten foglaltatik; aminek az orvoslás szem-
pontjából több elnye lehet. A fehérjéhez kötött
11. Összetett F. v. proteidek. vas, kénes, jód, bróm nem vesznek részt oly
Ezek a fehérjén kívül még valami más atom- élénken a kémiai reakciókban, s így helybeli iz-
csoportot tartalmaznak. Ide tartoznak
is gató hatásuk alig van, a belek kénhidrogénje
Glykoproteidek : ezek a fehérje mellett valami által meg nem köttetnek, felszívódásuknak mi
,szénhidi-át származékot (aminoszénhidrátot) is sem áll útjában, a szervezetben lassan hasadnak
tartalmaznak. és hatásukat érvényre juttatják a távoli szervek-
Nukleoproteidek v. mag-F., a sejtmagvakban ben. Erélyes beavatkozásra azonban alkalmatla-
fordulnak olö foszfortartalmú nukleinsav hasít- nok, mert nagy tömegüket a fehérje teszi, s a
;

.ható le bellük. ható anyag e mellett néha elenyészen csekély

Chronwproteidek v. festék-F. ezekben a fehérje mennyiség. Adagjukat pedig nem lehet túlsá-
;

valami szerves festékkel van egyesülve; ilyen gosan fokozni, már drágaságuk miatt som. Leg-
pl. a vérfesték, a haemoglobin. nevezetesebbek és leghasználtabbak a ferratin
7«/g, vassomatose 1%, fersan 0'37o/o, a hivatalos
IIL Denaturált F. liquor ferri albuminati és az alboferrin i^/oo, a
Ezek az elz csoportokba foglalt F.-bl kelet- hematogén O'öo/o* vastartalommal; a jod- —
keznek különböz anyagok, eljárások hatására. glydin és jodalbacid (lO^o) ; a bromocoll (20*/o). —
 ;
:;
: ;

Fehórjemérfirezés 257 — Fehér koraitok

Fehórjemérgezés. A direkt mérgez hatású rendesen nem egészen tiszta, hanem kevéssé
fehórjék,a toxoproteidoktöl eltekintve, minden ide- zavaros. Fehérjetartalmuk rendkívül változó, de
gen fehérje difforens, mérgez hatást gyakorol a rendesen alacsony, néhány ezroléknyi. Megha-
szervezetre. Ha idegen fehérjét mesterségesen tározására leginkább használatos az Bsbach-féle
visznek a szervezetbe, úgy az reakciót vált ki albuminiméter. Van F., amelynek alapbetegsó-
láz keletkezik, s a szervezetben specifikus ellen- gét nem ösmerjük ilyen az orthostatlkus albu-
;

anyagok keletkeznek, melyek az idegen fehérje minuria. Rendesen fiatal, fejldésben lév egyé-
mérgez hatását megsemmisíteni törekszenek. neknél lép fel, s abban nyilvánul meg, hogy ha
Hasonló méreghatást fejtenek ki a fehérjék bom- az illet áll, vizelete fehérjét tartalmaz, míg ha
lástermékei, az albumosek és poptonok is. Az ide- fekszik, vizelete fehérjementes. Ennek okát né-
gen fehérje mérgez hatását emésztéskor elveszti melyek az ágyéki gerincoszlop túlságos görbü-
ilyenkor ugyanis oly alacsonyrangú bomláster- letére (lordosis) vezették vissza állásnál az ilyen;

mékeki'e esik szét, amelyek már nem viselik ma- egyén gerincoszlopa összelapítja a vese gyüjt-
gukon a fehérje karakterét. Ma már több beteg- erét, ez pangást idéz el a vesében, ami F.-sel
séget igyekszenek F.-re visszavezetni (pl. az jár. Mások az orthostatlkus albuminuriát a vórel-
eclampsiát stb.). oszlásnakaz egyenes állással kapcsolatos megvál-
Fehérje-pácok, 1. Pácok. tozására vezetik vissza. Valószín azonban, hogy
Fehérje-ragasz, 1. Ragasz. az említett okok mellett a vese mködésében is
Fehérjés elfajulás, 1. Elfajulás. van valami zavar. A F. gyógyítása az alapbe-
Fehérjéamirigyok (Heidenhain) azok, ame- tegség gyógyításával függ össze.
lyelínek váladéka fehérjét (albumiut) tartalmaz, Fehérkapu, hegyszoros, 1. Monté Rosa.
1. Nyálmirigvek. Fehérke, a szélhajtó küsz (Alburnus Imidiis
Fehérjeszervezetek, azok az alsóbbrend nö- Heckel) népies neve. L, Küsz.
vényi szervezetek, különösön baktóriumok, ame- Fehér kender (növ.), 1. Fourcroya.
lyek a táplálkozásukra szükséges nitrogénszük- Fehér kereszt. 1. F. országos lélencMz-
ségletüket csakis a fehérjébl képesek fedezni, egyesülef, Budapesten 1885. alakult Szalárdi Mór
mint pl. a Bacterium diphteiiae Migula, amiért egyet. m. tanár kezdeményezésére. Ez az egye-
is ezek a természetben csak él szervezeteken sület tette a lelenckérdést hazánkban általános
forduhiak el, tehát tulajdonképen élsködk. érdekvé s megoldását ez kezdeményezte. Az
Fehérjetestek, 1. Fehérjék. 1901. vm. és XXI. t.-c. a gyermekvédelemrl,
Feherjevizelés (albuminuHa), nem betegség, melyet Széli Kálmán alkotott, az ö országos agi-
hanem csak tünet, amely a különböz vesebajok- tációjának gyümölcse. Célja az említett törvé-
:

nak egyik legjellemzbb kísérjelensége. Rendes nyek föladatának támogatása. Evégbl elhagya- :

körülmények közt ugyanis a vizelet fehérjét nem tott csecsemket és gyermekeket segélyez és gon-
tartalmaz legalább is nem annyit, hogy az ren-
; doz fenntartja a budapesti IX. keiületi Tüzoltó-
;

des eljárásokkal kimutatható volna. A F. általá- utca 7—9. sz. a. gyermekkórházat; fenntartja
nosságban a vese megbetegedésére mutat a be- ; Tétény községben lev leánynevel intézetét;
teg vese ugyanis, eltéren az egészségestl, a vér szegénysorsú anyákat terhességük utolsó idejé-
alkatrészei közül a fehérjét is átbocsátja, s így ben, szintúgy a szegény gyermekágyasokat,
lényegében a vér fehérjéi jelennének meg a vize- míg munkaképesekké nem válnak, anyagi tá-
letben Ezzel szemben újabban (Martin H. Fischer) mogatásban részesít. Összes tagjainak száma
azt állítják, hogy vesebajokban a vizeletben lév 844. A betegforgalom 1910-ben 55,120 volt. A :

fehérje a vese szövetének feloldódása révén kerül bevétel volt ugyanakkor 180,594 43 fil., ki-
: K
oda. A vese megbetegedésein kívül F.-t találunk adás ugyanennyi. Mérlegszámlája 1.206,778 K :

ha a vese vérkeringése eltér a normálistól, pl. ha 64 fii. Az egyesület védnöknöje Klotild fher-
a vesében vérpangás van, aminek ismét helyi és eegné, elnökei : gróf Almássy Vénesné és Széli
általános okai (szívbaj) lehetnek, valammt érel- Kálmán.
meszesedéskor, lázas betegségekbon továbbá ta-; 2. F., osztrák-magyar egyesület,amelyet'1882.
lálunk a vizeletben fehérjét a húgyutak, tehát alapítottak. Célja az osztrák-magyar közös had-
a vesemedonce, húgyvezet (uréter), húgyhólyag sereg megsebesült vagy beteg tisztjeinek ingye-
és húgycs minden gennyes gyuladásánál, mert nes gyógyítása, fürdhelyeken való elhelyezése
a gyuiadásnál mindig savó is szikkad ki az erek- nemkülönben özvegyüknek, árváiknak segítése,
bl hasonlóképen a vizelet mindig tartalmaz fe-
; esetleg jótékony intézetekben való elhelyezése.
hérjét, ha valami úton-módon vér kerül belé (a 3. F., Angiiában Lightfoot durhami püspök-
vér fehérjéi). A F. kimutatása nagyjelentség az tl 1883. alapított szövetség (White Cross Lea-
orvos szempontjából. A vizeletben lév fehérje ki- gue), melynek célja az erkölcstelenség elleni küz-
mutatására nem minden fehérjekimutató eljárás delem. Egész Angolországban és a gyarmatok-
alkalmas. Leginkább használják a következket ban is elterjedt, 1885. az Egyesült-Államokban,
1 a savanyú v izeletet felfzzük, 2. töménysalétrom-
. Svájcban, 1889. Franciaországban, végre 1890.
savat rétegzünk alá (Heller-féle reakció), 3. sárga- Németországban szerveztek az angol mintára F.-
vérlúgsó oldatot és tömény ecetsavat, 4. szulfosza- egyesületet a németországi szövetség Berlinben
;

licilsavat adunk hozzá. Fehérje jelenléte esetén negyedé venk int megjelen folyóh»tot is ád ki
mind a négy eljárással fehér-pelyhes csapadó- Weisses Kreuz címen.
kot, illetleg kevés fehérje jelenlétében zavaroso- Fehér keszeg, a szélhajtó küsz (Alburntis Iw
dást kapunk. A fehérjés vizeletre egyébként jel- cidiis Heckel) népies neve. L. Küsz.
lemz, hogy ersen habzik, s a habot megtartja Fehér korallok, 1. Korallok.
Révai Nagy Lexikmut. VII. köt.
17
 ; ;
;

Fehérkö 258 — Fehérmáj

Fehérk, 1. GranuUt. kontárgyú ílnn mesékben lapiotar erdei istenn

Fehér könyv. Angol példára szokásossá vált, az anyja. Olyan mesék is akadnak, amelyekben
hogy az egyes államok a fontosabb külügyekre a hs babszembl születik, pl. egy palóc mesénk-
vonatkozó tárgyalásokat,jegyzékvál tásokatközzé- ben (Istvánffy, 2. sz.). V. ö. Ethnographia I. köt.

teszik s ezeket anyomtatványokatmindig bizonyos Katona Lajos értekezésével. Ugyan adja összes
szín borítékba íoglalják. Az angolok kék borí- változatait (Ethnographia 1903).
tókot, a németek világosszürke borítékot hasz- Fehér lóher (trifolium repens). Fehérvirágú,
nálnak, nálunk a piros borítók szokásos s e sze- alacsonynövés hereféle,mely a réteken magá-
rint nevezik az illet könyvet kék könyvnek, ban is elfordul ; különböz talajokon megél, de
szürke (fehér) könyvnek, piros (vörös) könyvnek. legjobban díszlik a nedvességbon nem szkölköd
Ily fehérkönyvben tette közzé X. Pius pápa azo- agyagtalajon. Ersen sarjadzik s ezért a legelte-
kat a tárgyalásokat, iratokat, amelyek a francia tést jól kibírja. Magában is terjed a réteken. Egy-
szeparációs törvény hozatalát megelzték. magát ritkán vetik, mert kisnövés, de annál in-
Fehér-Körös, 1. Körös. kább ajánlatos vetett rétekre v. vetett legelkre
Fehérlak (azeltt: Albest), kisk. Bihar vm. mintegy ö^/o-os magkeverékül. A belle nyert zöld
belényesi j.-ban, (i9io) 498 oláh lak. u. p. Robo-
; és száraz takarmány igen tápláló. Magja igen kis-
gány, u. t. Szombatság. szemü, nehéz hozzájutni, emiatt drága.
Fehérlap v. fehérlevél {carte hlancJie), rlap, Fehérló mondája, 1. Mondák.
mely csak a kiállító aláírásával van ellátva, abból Fehérmagnézia (magnesiat),igyneYez\k a köz-
a célból, hogy a megállapodás szerinti jogügylet életben a magnéziumkarbonátot (l. o.).
késbb reávezettessék. F. kiállítása természete- Fehér magyarok, l. Fehér ésfekete magyarok.
sen nagy bizalmat tételez fel, mert a birtokos ab- Fehér mahagóni, l. Anacardium.
ban a helyzetben van, hogy azt megállapodás el- Fehérmáj (}ias7iyábnirigy, pancreas), a has-
lenére is kitöltheti, s így oly kötelezettség bizo- üregben lév, annak hátulsó falához rögzített,
nyítására használhatja fel, amelyet a kiállító el hasbártyával beborított mirigy. Szélesebb fejbl,
nem vállalt s elvállalni akart. A F. a forga-
nem s keskenyebb, hosszúra njnilt farki részbl áll a ;

lomban gyakran nélkülözhetetlen, s jelesül akkor, fej a gerincoszlop eltt a patkóbél homorulatában
midn kiállításakor az elvállalt kötelezettség mi- fekszik, a farok baloldalra nyúlik egész a vesé-
nsége V. terjedelme még meg nem határozható, hez. Az egész mirigy hossza kb. 12 cm., vastag-
mert valamely jövendbeli eseménytl függ. A bi- sága IV2— 2 cm., súlya kb. 100 gr. Szövettani
zalommal való visszaélés (abus de coníiance) bün- szerkezete hasonló a nyálmirigyekéhez apró, el-
;

tetjogi megtorlás alá esik. A magyar Btk. mint választó sejtekkel bélelt mirigybogyókból áll,
okirathamisítást bünteti annak cselekményét, amelyek keskeny kivezetcsöben folytatódnak. A
aki másnak aláírásával ellátott valamely kitöltet- kivezetcsövek azután egyesülnek, s végül egy
len iratot az aláíró beleegyezése nélkül, v. tudva közös törzset (ductus pancreaticus, Wirsungia-
létrejött megállapodás ellenére tölt ki, ha az ek- nus) képeznek, amely a patkóbólbe nyílik. A ren-
ként kitöltött iratot az aláíró ellen valamely jog des mirigybogyók között sejthahnazokat is ta-
v. kötelezettség létesítésének v. megváltoztatásá- lálunk, ezek a Langerhans-féle szigetek. A F. m-
nak bizonyítására használja. A horvát kiegyezési ködése ketts egyrészt a legfontosabb emészt-
:

(1868. XXX. t.-c.) tárgyalásokra vonatkoztatva nedvet, a hasnyálat termeli, másrészt bels secre-
szokták mondani, hogy Magyarország F.-ot adott tiója révén a többi szervek mködését is be-
a horvátoknak, vagyis rájuk bízta a kiegyezés folyásolja. A hasnyál v. pancreasnedv víztiszta,
feltót(^leinek megállapítását. átlátszó, V. kevéssé sárgás, alkalikus vegyhatású
Fehérlemez, 1. Bádog és Vaslemez. folyadék mennyiségét emberben még nem sike-
;

Fehérlóüa. Magyar meséim, akinek kaland- rit teljes bizonyossággal megállapítani, kb. Va
jai a népmese-kincs egyik legelterjedtebb témája literre becsülhetjük. Kb. 13"/o szilárd anyagot tar-
köréhez tartoznak. E téma alapváza Köhler Rein- talmaz, ennek legnagyobb része fehérje. Legfon-
hold szerint az, hogy «egy (csodálatos erej tosabb alkotórészei azonban az emészt enzimek
és többnyire természetellenes, vagy természet- ezek 1. pancreasdiastase (amylopsin), mely a ke-
:

fölöttiszármazású) ifjú, miutánháromkü'ályleányt ményítt cukfosítja; 2. a steapsin (pancreas

(rendesen földalatti) fogságukból kimentett, ht- Upase) a zsírokat bontja zsírsavra és glicerinre
len testvérei vagy társai árulása következtében 3. a trypsin, mely a fehérjéket emészti 4. oltó;

egy ideig lenn maradt az alvilágban, de onnan (chymosin), mely a tejet megalvasztja. Ezek-
utóbb (csodálatos módon) a föld szinére vissza- nek emészt hatását 1. Emésztés, továbbá a meg-
kerülvén, árulóit leálcázza s a kiszabadított ki- felel címszóknál. A hasnyál elválasztása az ideg-
rálylányok közül a legitjabbat feleségül kapja». rendszer hatása alatt áll, s azonnal megindul,
Az e tárgyat variáló magyar mesékben a hs mihelyt étel jut a gyomorba. A savanyú italok és
anyja majd kanca (Arany L. 14. sz. F. : ételek, illetleg az ételek hatására a gyomorban
Nyelvr II, 70 Lófl Jankó), majd juh (Erdélyi,
: elválasztódó sósav ugyanis ingerlleg hat a gyo-
Nópd. és mond. III, 17. sz. Juhász Palkó Nyelvr
: ; mor nyálkahártyájában lev érz ideg végzdé-
Vll, 37: A vörös juhocska; Pintér 1. sz. Juhaci : sekre, s ez reflectorice izgalomba hozza a F. el-
Péter), majd pedig tehén (Kálmány, Szeged népe II, választó idegeit. Újabban (Bayliss ós Starling) ki-
1. sz. Tehénfiu, szép, vitéz Jankó). Baszk, ro-
: mutatták, hogy a hasnyál elválasztása nem kizá-
mán, germán, szláv, sémi, kaukázusi ós indiai rólag az idegrendszer hatására történik, hanem
mesékben ellenben az apja medve (ezért szláv azáltal is, hogy a savanyú gyomortartalom a
mesékben rendesen Medve Jankó is a neve). Ro- patkóbélbe jutva, annak nyálkahártyája által ter-
 ;

Fehér maréna 259 - Fehérpecsenye

melt «pros9kretiii» nev anyagot hatásossá tesz rinta XV. sz.-ban Iván Vaszilojevics nagyherceg
(acti'.'Al^ azaz «sekretin»-nó alakítja át, ez pedig birtokát nevezték így késbb a plocki, vítebszki,
;

fölszlvódva, s a véráram által a P.-ba jutva, mstiszlavszki, szmolenszki és minszki hercegségek

annak sejtjeit közvetlenül izgatja. A hasnyál el- egész területét, mely Oroszországtól elszakíttat-
választásán kívül a F.-nak, mint említettük, bels ván, Litvániához csatoltatott. Nagy Katalin ezt
secretiója is van, amennyiben egy általa elvá- ismét bekebelezte s azóta csak a mai mohilovi
lasztott, eddig móg ismeretlen anyag által az ós néhány szomszédos kormányzóságot nevezik
egész szervezet szénhidrátforgalmát befolyá- e néven (1. Fehér- Oroszország). Nyelvjárásilag
solja. F. kiirtotta állatok vizeletében óriásimeny- a fehér-orosz terület jóval nagyobb, mert a kis-
áyiség (kb. 10°/o) szöllöcukor jelenik meg, s az orosztól É. ra és ÉK.-re a Volga forrásvidékéig
tllat a cukorbetegség legsúlyosabb tüneteit mu- terjed és a fels Dnyepr vidékét lepi el, kiterjed
tatja.Ha az ilyen állatnak egy darab F.-at ülte- a minszki, grodnói, mohilevi kormányzóságra,
tünk a testébe (pl. bre alá), akkor ezek a súlyos K.-reTverszk, Moszkva vidékére, É.-ra a pszovszki
nünetek enyhülnek, st el is múlhatnak. A kísér- gubemium határáig. A nyelvi különbség különben
letek arra mutatnak, hogy a F. szerepe a cukor- lényegtelen, tájszólási differenciálódás, mely az
forgalomban a mellékvesék mliödésével ftigg irodalomban alig érvényesül s külön litvin nyelv-
össze. rl szólni, ahogy a fehér-orosz dialektust pl. akis-
Fehér maréna (állat), 1. Maréna. oroszok nevezik, alig lehet. Különben a P. nyelve
Fehérmustár (növ.), 1. Efuca és Mustár. mintegy átmenet a ki -orosz és nagy-orosz között,
Fehér néger, 1. Albínó. de a tartós litván, majd 1772-ig terjed lengyel
Fehémemü alatt az inget, az alsó nadrágot, uralom folytán ersen érvényesül nyomokkal.
alsó szoknyát, törülközt, zsebkendt, lepedt, Nevüket állítólag fehér viseletüktl (fehér posztó,
vánkoshuzatot s általában a vászonnemüeket ér- prém mások onnan magyarázzák,
stb.) nyei"ték,
tik. Anyagául régebben kizárólag a lent használ- hogy az albinizmus köztük gyakori. Középtermet,
ták,maazonbannagyrésztpamutbólké8zitik.Férll- szikár, szkmellü emberek. Beesett rövid orr,
ingekre és alsó nadrágokra ez is elég jó, de ni alacsony homlok,sztirke-szke szem, ritkás hosszá
alsóruhára, ágynemre, zsebkendre és törülkö- haj; bajusz-szakállnövés gyenge, azért többnyire
zkre alkalmasabb a lenvászon, amely sokkal tar- beretválkoznak. Jellemük szerint inkább a len-
tósabb is. gyel tipus felé hajlanak. Engedelmes, alázatos,
Fehérnép v. fehérszemély, fehércseléd (tréfásan nagy nyomorban él nép. Pakunyhóin a ké-
vászoncseled) a nket alkalmasint azért hívja így ményt maiglan is alig ismerik. Egy-egy falu
a magyar nép, mert kevesebbet foglalkoznak me- 4—5 ház, 20-nál ritkán több. Házi iparuk min-
zei munkával, tehát a napsütés nem barnítja meg den szükségletüket fedezi. Kereskedelemre alig
annyira ket. mint a férttnépet. szorulnak.
Fehémikkel-kovand a. m. chloanthit (1. o.). Fehér-Oroszország, e néven nevezték a leg-
Fehér-Nílus, 1. Nílus. régibb idkben Nagy-Oroszország egész középs
Fehér nö, 1. Fihér asszony. részét, a fehér-orosz nyelvterületet, ahol az
Fehér nk, 1. Magdolna leányai. egykori Rosztov, Vladimír, Szuszdal és Moszkva
Fehérnye a. m. fehérje. fejedehni székhelyek voltak. Késbb azonban
Fehérólomérc (cervssit, lompát). Összetéte- Oroszország ezen részei litván uralom alatt állot-
lére nézve ólomkarbonát PbCOj. Kristályai rom- tak, nevezetesen Szmolenszk és Flock fejedelem-
:

bos rendszerek, oszlopos, véglapos termettel ségek Mohilevvel és Vitebszkkel együtt. Jelenleg
szemcsés és tömött hahnazokat is alkot, néha föl- ezen nem hivatalos névvel azon területet illetik,
des és cseppköves. Fehér, szürke, fekete, néha a amely Grodno, Kovno, Vitebszk, Vilna, Minszk,
réztl kék vagy zöld gyémánt-, olykor üveg-zsir- Mohilev, Volhmia és Podolia orosz kormányzósá-
;

fóny, átlátszó-áttetsz. Szénen könnyen szín- gokat foglalja magában.

ólommá redukálható, salétromsav és kálilúg fel- Fehér-öböl, Blanchebai, bevágás Ujpommerá-
oldja. A P. igen fontos telér-ásvány, ólomnyerésre nia Gazella félszigetének É.-í partján, a német
használják a galenitnek legközönségesebb mál- Bismarck-szigetcsoportban, meredek parttól sze-
;

lási terméke és így vele együtt szokott elfordulni. gélyezve. É.-í részén három tekintélyes vulkán
Minálunk gyakori ásvány; Radna, Rézbánya, áll. Az öböl közepébl két szikla áll ki, a «méh-
Aranyosbánya, Zalatna, Dognácska. Szászka, Uj- kasok» és ugyanott keletkezett 1878. a kis «Vul-
moldova, Selmecz, Przibram, Bleiberg, Harz kánszigeti) (Ghaie). A Ny.-i és D.-i part termé-
(Clausthal, Andreasberg), Szibéria (Berezov), Gö- keny fensík. Az öböl mellett öt kereskedelmi te-
rögország (Laurium), Colorado, Utah. Megjegy- lep van: Herbertshöhe, Malagunan, Karawara,
zend még az, hogy aP. régi ólomcsöveken is ke- Raulana, Ralum.
letkezik. Fehér öntvény, 1. Fehérfém.
Fehér orbánc, a sertésorbáncnak hevenyó- Fehér papok, a premonti'eiek, máshol a cisz-
sen lefolyó, rosszindulatú alakja, mely olyan gyor- terciek népies neve ruhájuk színe után.
san megöli az állatot, hogy vörös foltok a brön Fehér parafa, 1. Tölgyfa.
nem is keletkezhetnek. Fleg Franciaországban Fehérpatak, 1. kisk. Vas vm. felsri j.-ban,
(Gagny) és Svájcban (Zsrhokke) észlelték. (1910) 209 német lak. u. p. Hamvasd, u. t. Fels-
;

Fehér-orosz nyelvjárás, 1. Orosznyelv és iro- löv. —

2. F., Rózsahegyhez tartozó külntca Liptó
dalom. vm.-ben, (1910) 1086 lak.
Fehér oroszok, az egykori Beloruszija, Fehér- Fehérpecsenye, a marba csípje és combja
Oroszország területén él orosz nép.Karamzin sze- hátsó részén fekv hús, mely a fartnél valamivel

17*
 :

Fehér por 260 Fehértemplom

világosabb szín, azért fehérpecsenye a neve. Ágost szász- weimari nagyherceg a német nemzet
Szalonnával spékelve pároljuk. függetl. kivívásának emlékére felújított. Jelvénye
Fehér por (fehér löpm-) a. m. Augendre, Sehultz nyolcágú zöld csillag, sarkai között vörös csil-
vagy Uchatius lpor. laggal, aranyfegyverzet fehér sólyommal meg-
Fehér rabszolga, 1. Leánykereskedés. rakva. Hátlapján kerek középpajzson «Vigilando
Fehérrépa (növ.), 1. Káposzta. ascendimuS') jelmondat. Három osztálya van; a
Fehér revesedés, 1. Fagomba és Farevesedés. HL osztály 1840 febr. 16. óta két osztályra van
Fehérréz y.pé-tong, állítólag rézbl, cinkbl, osztva. A rend ünnepe okt. 18.
vasból és kevés ezüstbl álló ötvény, melyet Kí- Fehér npódium, nem egyéb mint esonthamu.
nában igen gyakran használnak és közvetetlenül Fehérszék, kisk. Szatmár vm. nagysomkúti
az ércekbl állítanak el. Rideg, kemény ötvény, j.-ban, (1910) 550 oláh lak. vasúti állomás, posta-
;

moly a friss törésen fehér szín. Sokan a fehér és táviróhivatal.

tombakot is pétongnak nevezik, azonban ez réz- Fehérszemély, 1. Fehérnép.
arzén ötvény. Fehér szén, képletes értelemben az ermüvek
Fehér rothadás, 1. Farevesedés. hajtására felhasznált vizet hívják így, a gzgépes
Fehér rozsda (növ.), az Albvgo (1. o.) népies ermveknél szükséges fekete szón fogalmának
neve. ellentétéül.
Fehér-sárgaréz, 1 rész réz, 8 rész cink és 1 rész Fehér szurok, 1. Szurok.
öntött vas ötvénye. Használják bronz helyett a Fehér tégla, 1. lég lágyártás.
szobrok öntésére, majdnem oly kemény, mint a Fehér-tellur v. sargaérc (ásv.), Nagyágon fordul
kovácsvas, jól reszelhet ós gyalulható. el. Küls termetre a Kronnerithez (1. o.) hasonlít.
Fehér sasrend. 1. Orosz érdemreiid, alapította Lényege tellur-arany-ezüstbl áll, de összetétele
1713. II. Ágost lengyel király. Lengyelország fel- ingadozó azonkívül ólmot és antimont is tartal-
;

osztásakor e rendjelt Oroszország vette át, melyet maz. Talán tisztátalan és nem egynem anyag.
az 1831 dec. 25. ukáz cs. orosz rendjelnek nyilvá- Fehértemplom (Ungarisch -Weisskirchen), r.
nított. Csak egy osztálya van. A jelvény alakját az t. város Temes vm.-ben, a Nóra folyó mellett,
1855 jún. 17. és 1856 márc. 25. ukázok állapították (1910) 11,524 lakóval (1869. csak 8284), kik közt
meg, harctéren szerzett érdemek jutalmazására (1900) 7148 r. k., 2514 gör. kel., 515 ág. ev., 359
két, egymást keresztez karddal bvül. Jelvénye ref. és 243 izraelita, anyanyelv szerint 1571
ma a következ a fekete zománcos kétfej orosz
: magyar, 6246 német, 243 tót, 869 oláh és 1620
sas, körmei aranyból, hármas vörössel béllelt kék szerb. A lakóházak száma 1992. F. a F.-i j.-i szol-
stólájú császári koronával koronázva. Rajta arany gabírói hivatal, kir. törvényszék, bányabiróság,
sugaras csUlagon nyolcágú vörös kereszt, sarkain pénzügyi- és sajtóbiróság, közjegyzség, járásbí-
arany golyócskákkal, és aranyperem keskeny róság, adóhivatal, kir. sóhivatal, pénzügyri biz-
fehér széllel. A
kereszten az aranykörm, fején tosság székhelye ; van itt folyammérnöki hivatal,
arany királyi koronát visel fehér lengyel sas. szUszeti-borászati felügyelség, selyemtenyész-
Szalagja sötétkék, melyen a rendet a jobb vállon tósi felügyelség és selyemgubóbeváltó hivatal és
át a baloldalon hordják. Csillagja arany, nyolc- a volt szerb bánsági határezred erdgondnok-
sugaras, rajta aranyszegély kék zománcos gyílrü, sága; továbbá takarékpénztár, népbank, szerb
melyben «Pro Fide, Rege et Lege» arany fölirat. hitelbank ós takarékpénztár, kisiparosok takarók-
A gyru belül fehérzománcú széles vég kereszt, egylete, az osztr.-magy. bank mellékholye, gazda-
sarkaiból eltör lángforma ezüst sugarak. A ke- sági bank, polgári takarékpénztár, 2 részvénytár-
reszt szegélye vörös, arany peremmel, közepén sulat, gzmalom, közvágóhíd, villamostelep, vá-
vörös rózsa, a csillagot a balinellen viselik. rosi közkórház, 3 könyvnyomda, áll. fgimnázium,
. 2. Szerb érdemrend. Alapíttatott 1882 febr. 22., áll. polg. leányiskola, községi iparostauonciskola,

megersíttetett az általános szerb rendjeltörvény egyesületi keresk. tanonciskola, 2 gazd. ismétl-

1883 jan. 23. és az 1883 febr. 16. királyi rendelet iskola, 5 elemi iskola és 2 kisdedóvó szegény-
;

által. A szerb királyság helyreállítása emlékének ház, városi múzeum, munkások olvasóegylete,
van szentelve. Jelvénye kétfej, mindkét fején
: 23 különféle egylet, 5 laktanya (a katonaság lét-
királyi koronát visel fehér sas, lebocsájtott száma 1343), vasúti állomás, posta- és táviró,
szárnyakkal, melyek az V. osztálynál ezüstbl, a telefonállomás. F. lakói jelentékeny szllmve-
többieknél aranyból vannak. Mellén vöröszomán- lóst znek s a íilloxera nagymérv pusztításai
cos tojásdad pajzs, arany gyöngyökbl alkotott után rekonstruálták szlliket s a szomszédos
széllel. Benne aranyszegély fehér kereszt, mely- kincstári homokterületeken kiterjedt homoki szol*
nek ágai a pajzs széleit érintik, a kereszt által löket létesítettek. A város határa 3843 ha. P.—
képezett négy mezben egy-egy arany tíizk. A 1717 körül Németországból származott telepesek
két sasfej között nagy arany korona, melynek kék- által alapíttatott, de lakói 1788. elhagyták s akkor
zománcos szalagja a sas fejeihez van ersítve. A 1750 körül szerb és román bevándorlók szállták
pajzs hátlapján M. I. aranyban, fölötte a királyi meg. 1764. és 1767. létesülvén a bánsági határ-
korona, az említett kék szalagon pedig új cirill rvidék, F. a szerb bánsági ezred székhelye s 1777.
betkkel a22. febr. 1882» aranyban. A rend sza- szabad katonai város lön. F. a bánsági határr-
lagja vöröskék sávozott. vidék feloszlatásáig (1878) annak székhelye ma-
Fehér semmi, L (Jinkoxid. radt ekkor önálló törvényhatósági joggal ruház-
Fehér sólyomrend v. Éberség rendje. Szász- tatott fel, de 1876. r. t. várossá alakult. A szabad-
weimari érdemrend, melyet Érs Ágost her- ságharcban F. sokat sz(ínvedett a rácoktól, kik a
ceg 1732 aug. 2. alapított, s 1845 okt. 18. Károly várost 1848 jún. 20., aug. 2., 18. és 30. megtá-
 , '

Fehér-tengrer 261 — FehérvérUség

madták, de Legay alezredes, Maderspach Lajos 1388 márc. 1. Kázmér lengyel király a terjedel-
és Vitális rnagyok és Villám János honvédszá- mes Inoraclav földjét engedte át neki húbérül.
zados mindannyiszor visszaverték ket. 1848 Makacs természet, engedetlen férfi volt s midn
nov. 30. a magyarok P. közelében Maderspach Kázmér kényszeríteni akarta az engedelmességre:
rnagy vezetése alatt bevették az ördöghidi rác haragjában visszadobta a királyi adomány-leve-
tábort. 1849 máj. 8. a Bem magyar tábornok és let, s lemondott területérl. Késbb ugyan meg-
Károlyi Miksa honvéd alezredes alatti seregek bánta tettét, de Kázmér nem fogadta többé vissza-
visszavervén itt az ellenséget, utóbbi a városba utasított kegyelmébe. Ezen eset és felesége halála
vonult. bírták rá,hogy ezer frtért mindennem jogairól le-
Irodalom. Böhm L., Moaographle der Militár-Communitttt mondott Kázmér javára, snéhány nemessel a szent
Weisskirchen, 1871 n. a.,
; Weisskirchea In seiner Vergangen-
földre zarándokolt. Innen visszakerülvén, a csá-
helt und Oegenwart, 1881 u. a., Geschichte der Stadt Weiss-
;

kirchen, Fehértemplom 1905 Berecz Gyula, F. vAros tanllgy- szár s más fejedelmek udvarában hányódott, végre
;

története, 1882; Halaváts, P. és Kubia vidéke, Magy. Föld- Avignonba jutott. Belépett a cisterciták szerzetébe,
tani társ. 1884.
azonban öt hónap múlva a kevésbbé szigorú Sz.
Fehér-tenger (oroszul Bjeloje More), az Északi- Benedek-rendiek dijoni kolostorába vonult. Itt élt
jeges-tengernek Archangelszk kormányzóságtól Kázmérnak 14 év múlva bekövetkezett haláláig,
körülfogott nagy öble európai Oroszország B.-i mikor a lengyel elégületlenek kívánságára Káz-
partján, 84,000 km' ter. Szemenov szerint ke- mér trónjának elfoglalására indult Lengyelor-
rülete 1770 km. Négy kisebb öböl ágazik ki belle, szágba. 1373-ban Kujaviában pártot is szerzett
ezek a Mezeni, Dvinai, Onegai és Kandalakszkai. magának de dicsségének azonnal vége szakadt,
;

Partjait különbözképen hívják, a Szvjatoj-Nossz- mihelyt a nagy-lengyel fkapitány Lajos királyunk

tól a Varszuka torkolatáig Terszk a neve, innen felszólítására haddal indult ellene. Ekkor elmene-
a Kandehszai-öbölig Kandaleksza, ettl D.-re Ke- kült s egy évet a legnagyobb nyomorban töltött.
rnig Korelszkij az Onega torkolatáig Pomorszkij
, 1375-ben Zlatorya várából zte rablásait, honnan
a DNy.-i Lietnij és az ÉK.-iZimnij, végül a Me- csak kiéheztetés által sikerült t kivonni. Innét
zen torkolatán túl Kanin. A Ny.-i partok maga- megsebesültén hozták hazánkba unokahugához,
sak, Kernen túl alacsonyak és homokosak, csak Lajos királyunk feleségéhez. A reményeiben csa-
a Szemj a torkolatától kezdve magasodnak megint lódott trónkeres lemondott örökösödési jogairól,
egészen a Kanin-fokig. A szigetek számosak, de Nagy Lajos király pedig beültette a gyrszent-
csak a partok közeiébon, a legnagyobb a Szolo- mártoni apátságba 1377-ben. Két év múlva innen
vecki, kisebbek a Marzsovec és a Lumboszkij. A is megszökött, Danzigba, Lübeckbe, majd Dijonba
legnagyobb folyók, amelyek belé torkolnak a menekült. VII. Kelemen ellenpápa. Nagy Lajos ki-
:

Nessz, a Szemja, a Mezen, Dvina, Onega, a Kem, rályunkat bosszantani óhajtván, 1381. fölmenté t
Varszuka és a Ponoi. A csekély sótartalmú víz szerzetesi fogadahna alól és felhatahnazta a len-
mindenütt elég mély (a legmélyebb hely 350 m.), gyel trónhoz való jogainak érvényesítésére. A
úgy hogy a legnagyobb hajók is járhatnak rajta. szegény barátherceg nem tudván párthívekre
A hajók azonban csak május közepétl augusztus szert tenni, visszatért Dijonba. Tetemei a dijoni
végéig juthatnak belé az év többi részében jég templomban nyugosznak.
;

takarja. A halászat jól fizet, heringet, tkehalat, Fehér- Vág, folyó, 1. Vág.
lazacot és fókát fognak legtöbbet. A sziklás, la- Fehérvár, 1. Gyulafehérvár és SzékesfeJiér vár
katlan szigeteken nagy számmal élnek a tengeri alatt.
madarak. Négy jelentékenyebb kikötváros épült Fehérvárcsurgó, nagyk. Fejér vmegye móri
a partjain, ezek: Archangel, a legjelentékenyebb, j.-ban, (1910) 1858 magyar lak.; vasúti megálló,
Onega, Szumszkij és Kem. posta- és táviróhivatal.
Fehér tinktura, 1. Bölcsek köve. Fehérvas, 1. Vas.
Fehér-Tisza, folyó, 1. Tisza. Fehér vasárnap, a húsvét után következ els
Fehértó, 1. kisk. Gyr vm. tószigetcsUizközi vasárnap így nevezik, mert az si egyházban
;

j.-ban, (1910) 777 magyar lak. ; u. p. Bezi, u. t. a húsvét vigiUáján megkereszteltek fehér ruhát
Bnese. — 2. F., Kiskunhalashoz tartozó puszta kaptak s az egész héten át hordva, a nyolcadik
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, (i9oo) 576 magyar napon vetették le. Erre utal ezen a vasár-
lak vasúti állomás.
; — 3. F., Szegedhez tartozó napon a mise bekezdése Quasi modo geniti. Je-
:

puszta Csongrád vm.-ben, (leop) 1698 magyar lak. lenleg e napon járulnak sok helyütt a gyermekek
L. még Alha piscina, ó- és Újfehértó. elször a sz. áldozáshoz. (L. Quasiniodo geniti.)
Fehértombak v. argent hadié, réz-arzén öt- Fehérvérüség (leukaemia),a vérképz szervek
vény, melyet úgy készítenek, hogy póris, mesz- megbetegedése, melynek legjellegzetesebb tünete
es üvegpor fed alatt a rezet arzénessavas mész- a fehérvérsejteknek a vérben való állandó meg-
8zel olvasztják össze. Ez az ötvény jól önthetö szaporodása, valamint kóros fehérvérsejt alakok
és szép fehér szín, azonban kemény, rideg és a fellépése. A szerint, hogy a fehérvérsejteknek
levegn csakhamar megbarnul ezért be szokták melyik fajtája az, amelynek megszaporodása el-
;

ezüstözni. Mivel a F. arzéntartaüna miatt igen térben áll, kétféle P. különböztethet meg: a
veszedelmes ötvény, újabban ehelyett az alpak- myeloid és a lymphatikus. A vörös vérsejtek
kát (1. 0.) használják. gyakran megkevesbednek.A betegség egyéb tüne-
Fehértövis (növ.), I. Mespüus. tei közül a lép és nyirokmirigyek megnagyobbodása
^
Fehér Ulászló, kormányzó, lengyel királyi a legszembetnbb. A betegek nagyon halványak,
8arj, Nagy Lajos királyunk második feleségének, gj'engék. Gyakran csontíájd almák jelentkeznek,
a bosnyák Erzsébetnek anyai nagybátyja, megh. melyek a csontvel megbetegedésétl származnak.
 Fehér vitriol — 262 Fehrbellin

Májban, belekben s más szervekben leukaemiás mos más cukorfóleség, pl. gyümölcs- és tejcukor,
szövetburjánzások lópbetnek fel. Étvágytalanság, úgyszintén más redukáló anyagok, pl. aldehidek,
hasmenések, szívgyöngeség, vérzékenység, víz- hidroxilamin stb. forró oldatában is okoz vörös
kór stb. lelietnek a betegség egyéb tünetei. Néha csapadékot.
a recehártya gyuladása (retinitis leukaemia) lép ¥'elkva.-bíróságok(Fehne,VeJime,Freigerichte),
fel. A betegség több évre terjedhet, prognózisa a középkorban Németországban, különösen Veszt-
rossz. Férfiak közt gyakrabban fordul el, mint fáliában fennállott bíróságok, melyek a császártól
nknél. Oka ismeretlen. Gyógyításában fontos nyert pallosjog (Blutbann) alapján a császár nevé-
szerepet játszik a beteg általános higiénikus viszo- ben fbenjáró, vagyis halálbüntetéssel sújtott bn-
nyainak, táplálkozásának javítása. A gyógyszerek tettekben ítéltek. Szabadbiróságoknak (Preige-
közül az arzén-készítmények használtatnak. Igen richte) azért nevezték, mert tagja minden szabad
jó befolyással van a lép, mirigyek és csontok ember lehetett s mert a F. bizonyos eljogokban
Eöntgen-fénnyel való besugárzása, mely a lép és részesültek. A F. bírált beavatottaknak ( Wissende.
mirigyek megkisebbedését és a fehér vérsejtek Scitus, Vemenotus) nevezték, kik titkos jelszava-
megkevesbedését hozza létre, a beteg általá- kon s jeleken egymást feUsmerték s mindenkor
nos javulásának kíséretében. Rendszerint azon- készek voltak a F. idézéseit eszközölni és az Íté-
ban ez sem hozza meg a végleges gyógyulást. leteket végrehajtani. A szövetségnek tagja lehe-
Ujabban a thoriummal értek el jó hatásokat, tett minden törvényes házasságból származott,
amely hatások azonban egyelre (a kísérleti id feddhetetlen jellem szabad ember. A hely, ahol
rövidsége miatt) még meg nem ítélhetk hasonló- ; a bíróság üléseit tartotta, az ú. n. Freistiihl, ren-
képen igen jó hatást mutat a leukaemiásokra a desen egy halom v. más mindenki eltt ismeretes
benzol, melyet legújabban Korányi Sándor aján- s mindenki által hozzáférhet nyilvános hely. A
lott. Freistuhlnak tulajdonosa s a bíróságnak védura a
Fehér vitriol, 1. Cinkszulfát. Stuhlherr, legtöbbnyire világi v. egyházi feje-
Fehérviz, kisk. Hunyad vm. puji j.-ban, {1910) delem V. egyes város. A székurak alatt állottak
414 oláh lak., postahivatal; u. t. Bajesd. a szabad grófok —
Preigrafen —
akiket az összes
Fehér vonal (linea álba), a has közepén a has- tagok, Preischöffen körébl a székur életfogytig-
falizmok között végig futó fehér inas csík, ame- lanra választott. A bíróság ülései rendszerint
lyet a hasfalizmok hártyái, inai képeznek. Ebben nyilvánosak voltak, st a tagok nagy számát te-
a vonalban szokták a hasat operációkor meg- kintve, a titkos ülések is nyilvánosaknak tekint-
nyitni (laparotomia mediana). hetk. Az eljárás a régi germán vádpemek felelt
Fehér zsálya (növ.), 1. Stachys. meg. Vádlóként csak Freíschöffe léphetett fel.
Fehling, 1. iferwaww, német kémikus, szül. Lü- Ha a vád halállal sújtott bntettre vonatkozott,
beckben 1811 jún. 9., mcgh. Stuttgartban 1885 júl. tehát a F. hatásköréhez tartozott (femorogo volt),
2. Egyetemi tanulmányait Heidelbergben vé- a bíróság a vádlottat egy Preigraf pecsétje alatt
gezte, azután Liebig laboratóriumában mint asz- megidézte. Az idézés rendesen úgy történt, hogy
szisztens mködött, utóbb Parisban Dumasnál az idéz levelet a megidézettnek lakására szegez-
folytatta tanulmányait. 1839-ben a kémia profesz- ték. A megjelent s beismerésben lev vádlottat
szora Stuttgartban a technikán; 1882.nyugalomba halálra Ítélték s az ítéletet tüstént végrehajtották.
vonult, késbb a Deutsche chem. Gesellschaft al- Vádlott tagadása esetében bizonyítási eljárásnak
elnöke. Különösen a technikai kémia sokat köszön volt helye. A meg nemjolent vádlottat, ha a vádló
fáradozásainak; a szénvegyületek kémiáját több vádját az elírt ünnepélyes módon fentartotta,
vegyület felfedezésével gazdagította. A F.-féle halálra ítélték, az ítéletet a vádlónak kiadták.
cukorpróba megalapítója. A Neues Handwörter- A halálbüntetés rendes neme a kötél volt. Akasztó-
buch der Chemie szerkesztje 1867—1885. fául a legközelebbi fa szolgált. A kivégzett mellé
2. F., Herrnann, német nöorvos, szül. Stutt- S. S. G. G. betkkel ellátott tört szúrtak. A
gartban 18é7 júl. 14., tanulmányait Tübingenben, számos visszaélések egyrészt, az igazságügyi
Lipcsében végezte, ahol 1872. Credé ngyógyá- reformok másrészt a F. hanyatlását vonták ma-
szati klinikáján tanársegéd lett. Bécsi, londoni és guk után. Már a XVI. sz.-ban a F. csak Veszt-
edinburgitanulmányútjának befejezése után 1876. fáliára szorítkoztak s itt is csakhamar hatáskö-
magántanárrá habilitálták. 1877-ben a stuttgarti rük tisztán rendri kihágásokra szorítkozott. Ily
bábaiskola igazgatója, 1887. a baseli, 1894. a alakban itt-ott még a múlt század els évtizedei-
hallei, 1901. a strassburgi ngyógyászati klini- ben is fennállottak.
kák igazgatójává és rendes tanárrá nevezték ki. Fehmarn (Femem),
Schlcswig porosz kerület-
Nagyszámú, a ngyógyászat körébe vágó irodalmi hez tartozó sziget a Keleti-tengerben a száraz- ;

dolgozata és önálló tankönyvei jelentek meg. földtl a 320 m. széles F.-sund, Laaland dán
Fehling-féle kémlöszer. Sötétkék szín lúgos- szigettl a F.-Belt választja el. A 185 km^ terü-
tartratos euprisó-oldat. amely fképen szöllcukor let, hvös éghajlatú sziget alacsf»ny, fátlan, de
felismerésére használatos. Készítésére rézszulfát termékeny és jól mvelt; az állattenyésztés is je-
oldatához Seignette-sóoldatot és nátronlúgot ele- lentékeny. Lakói, mintegy 10,000-en, nagyobbára
gyítenek. Cukor mennyiségi meghatározására ditmarsok. Az egyedüli város a D.-i part köze-
pontosan ismeretes réztartalmú P.-t kell alkal- lében Burg, mintegy 2000 lak. A szigeten 4 vilá-
maznunk. A P.-hez szUcukoroldatot csepegtetve, gító torony van.
'
a folyadékból forralásakor vörösszin csapadék Fehrbellin, város Potsdam porosz kerületben,
alakjában víztartalmú cuprooxyd (CUgO) válik ki. 52 km.-nyire Berlintl, a Rhin és vasút mellett,
A F. azonban nemcsak a szöllcukor, hanem szá- (1910) 1409 lak., tzegásással és fapapucs-készítés-
 ;;

Felchtlnger — 263 Folra

sel. F. mellett gyözto le 1675. a porosz választó- Miután Berlinben kiváló sikert aratott képeivel,
fejodelem a Wrangel svéd tábornok vezérlete Budapesten is külön kiállítást rendezett mveibl
alatt álló svéd hadsereget. A gyzelem emlékét 1910. a Könyves Kálmán szalonjában, amikor
P.-ben több emlékoszlop hirdeti. szívesen ismerte el a magyar kritika modern ko-
Feichtinger, 1. Elek (baranya-nádasdi) báró, lorisztikus irányú tehetségét.
szül. 1854 jún. 21. Elvégezvén a jogot, államszol- 2. F. Jen, fest és rajzoló, szül. 1878 máj. 17.
gálatba lépett, 1880. pénzügyi fogalmazó, 1885. Kaposvárott. Parisban és Münchenben végezte
titkár, 1892. pénzügyi tanácsos és Üumei pénz- tanuünányait s elssorban humoros és szatirikus
ügyigazgató lett; egyúttal a pénzügyi jogot és rajzaival tnt föl. Ilynem rajzai a Pliegende
nemzetgazdaságot tanította a fimnei ker. aka- Blátterben és több magyar élclapban jelentek
démián. Behatóan foglalkozott a tengeri joggal meg.
errl szóló munkája magyar, olasz és francia Feilding, angol család, 1. Desmond.
nyelven jelent meg (1888., második kiadása 1893). Feilitzsch, 1. Arthur báró, politikus, szül.
1900-ban a közigazgatási bírósághoz ítélöbirónak Törökkanizsán 1859 febr. 18. német bevándorló
nevezték ki, 1905. pedig a bosznia-hercegovinai családból. Erdészeti tanulmányokat végzett Sel-
tartományi kormány pénzügyi osztályának élére meczbányán, azután Máramarosszigeten, Buda-
állították s e tisztében nagy sikerrel fogott a pénz- pesten és Kolozsvárt szolgált az állami erdigaz-
ügyi reformok megvalósításához. Legkiválóbb gatóságoknál. Selmeczbányán az akadémiai ifjú-
müve a földadó reformálása. Szolgálatait 1912. a ság magyar társaságának volt az elnöke és mint
király magyar bárói ranggal jutalmazta. Bilinski diákvezór megbuktatta a német irányú Burschen-
Leónak közös pénzügyminiszterré történt kineve- schaftot. 189ü-ben Kolozsvárt erdfelügyel,1892.
zése után a bosznia-hercegovinai kormány sze- a kincstári erdk igazgatója lett. Élénk részt vett
mélyzetében törtónt változáskor nyugalomba vo- az erdélyi magyarság társadalmi és politikai
nult. mozgalmaiban s 1899. Kolozsvár második kerüle-
2. F. Sándor (baranya-nádasdi), orvosdoktor, tének képviseljévé választották szabadelv páiü
az elbbinek apja, szül.' 1817 nov. 17. Bsztergom- programmal. Mint politikus a szabadelv tábor-
Szt.-Györgymezön, megh. 1907 jan. 5. Orvosi ta- ban az ú. n, ortodox Tisza-csoporthoz csatlako-
nulmányait a pesti egyetemen végezte. Azután zott s mikor Tisza Istváu gróf elvállalta a kor-
Esztergomban telepedett le, s nemsokára tiszt, mányehiökséget, F.-t a képviselház egyik alel-
vmogyei forvossá lett. Részt vett a szabadság- nökévé választották. Az 1905-iki januári válasz-
harcban, 1861. pedig vmegyei rendes forvossá tások alkalmával régi kerületében kisebbségben
választották a fökáptalan urad. forvosa, városi maradt, de mikor György Endre kivált a Fejér-
;

forvos és közkórházi igazgató lett, majd reál- váry-kabinetbl, a király t

nevezte ki fóldmíve-
iskolai igazgatóvá választották. Mmdezen állásai, lésügyi miniszterré (1905 okt. 18.). Mint ilyen leg-
társadalmi szereplése és kiterjedt orvosi gyakor- inkább a külkereskedelmi szerzdések és állat-
lata mellett az ország egyik legbuzgóbb botanikusa egészségügyi egyezmények megkötésével fejtett
volt. Nagy és becses növénygyjteményét részben ki eredményes mködést. 1906 elején titkos ta-
Szeged városának ajándékozta a felállítandó egye- nácsos lett, utóbb megkapta az I. oszt. vaskorona-
tem részére. 1887-ben magyar nemességet nyert. rendet és a porosz királyi vörös sasrend I. osz-
50 éves doktori jubileuma alkalmával 1890. a tályát. A Fej érváry -kormány bukása után a poli-
budapesti alma mater jubiláris diplomával tüntette tikai élettl visszavonult. P. régebben kiválóan
ki. Fbb müvei Jelentés a csajkáwk kerülete és hasznos munkát végzett az Erdélyi Kárpát-Egye-
:

Toi-ordálmegtje flórájáról (Pest 1871) Kraszna- sületben, amelynek sokáig elnöke is volt.
;

megye és környéke flórája (Budapest 1873) 1872.

; 2. F. Berthold báró, szül. Törökkanizsán (To-
tett, kirándulásomon észlelt fészkesekrl (1875) rontál) 1867 júl. 15. Jogi tanulmányait a pozsonyi
Esztergommegye és környékének flórája (Esz- kir. jogakadémián végezte. 1889-ben lépett To-
tergora 1899). V. ö. Degen Árpád, Baranyanádasdi rontál vmegye szolgálatába, ahol 1892. aljegyz-
F. Sándor (Magyar Botanikai Lapok, VL 1907). nek, 1895. fjegyznek választották. 1897-ben
Feigler Géza Viktor, zeneíró, tanár és karnagy, Szabolcs vármegye fispánjává nevezték ki. Mint
szül. Esztergomban 1842., megh. 1874. Igen ter- kormánybiztost atiszaeszlári kitelepítési ügy vég-
mékeny zeneíró volt s a zene majd mmden ágában legesítésével ós a felsszabolcs-tiszai társulat mi-
számottev mvöt írt miséket, miserészeket, be- niszteri biztosa minségében ezen társulat ügyei-
:

tétekot, számos zongora- s orgonadarabot, kama- nek rendezésével bízták meg. Nyir^yházán a
razenét, férflnégyest, vegyes kart. Egyik magyar Bessenyei szépirodalipi és közmvelöJési egye-
ábrándjával pályadíjat nyert a zenedei pályázat- sületet alapította. 1906-ban kinevezték a m. kir.
nál. Több éven át eredményesen mködött mint közigazgatási bíróság itélö birájává.
karnagy a budapesti Vnío nev német dalegylet Feinhals, Fritz, német énekmvész, szül. Köln-
élén is, melyet jóformán meg is magyarosított. ben 1869 dec. 14. Már a mszaki pályán volt,
Egyik legtei-mékenyebb munkatársa volt az 1872. mikor felfödözte hangját («rös, nnjlékony bariton)
Fellegi Viktor által alapított Apolló zenefolyó- 8 Milanóban kiképeztette. Essen és Mainz után a
iratnak. müncheni opera szerzdtette 1898. Budapesten
Feigum-Fosz { Feige-Fosz), vízesés Norvégiá- 1 906 óta vendégszerepel (az új Népopera német
ban, Szogn kerületben, 200 m. magasságban. Wagner-ciklusában is 19)2 máj.).
Feiks, 1. Alfréd, fest, szül. 1880 okt. 27. Feiote (franc, ^ted: fent), csel kifogás, ürügy.
Bródban (Szlavónia). Tanulmányait Münchenben Feira, járási székhely Aveiro portugál kerület-
Hollósynál, aztán Parisban és Londonban végezte. ben, 3 km.-nyire Aveirótól, (1900) 2670 lak., gyö-
 ;

Pels 264 Fejadó

nyörü kastély romjaival. F. ókori neve : Lanco- nak-fej stb., a kóros mikrokefália, hidrokefália,
briga. plagiokefália, a kretinizmus torzítása és a nép-
Feis, sziget, 1. Fais. szokások által, különböz kötésekkel, vánk'osok-
Feistmantel, iÍMáoZ/'.lovag, osztrák erdész.szül. kal, deszkákkal deformált koponyák. L. Koponya-
a Bécshez tartozó Ottakriagban 1805 júl.22., megh. 2. Az
állatok értékének meghatározásánál a
Bécsben 1871 febr. 7. mint az osztrák pénzügymi- fej is fontos szerepet játszik, mert az állat ér-
nisztérium nyugalmazott osztályfnöke. 1835-ben téke a fejen is visszatükrözdik; más alkattal
neveztetett ki bányatanácsosnak s egyszersmind bír a nivarú, más alkattal a hímivarú állat feje.
erdészeti tanárnak Selmeczbányára,hol Uyen min- Utóbbié szélesebb, rövidebb, durvább körvona-
ségben ISéS-ig mködött. P. állította össze s lakkal és csontélekkel, ellenben a nivarúakó kes-
adta ki azokat a fatermési táblákat, melyek az kenyebb, hosszabb, finomabb körvonalakkal biró.
erdk becslésénél nálunk még mai nap is hasz- Hiba tehát, ha a nivarú állat hímjellegü fejjel bír
nálatban vannak. Munkái Die Porstwissenschaft
: és viszont. Mindkét ivarúnál legyen a fej nagy-
nach ihrem ganzen Umfange und mit besonderer sága arányban a testtel ha a fej aránytalanul
;

Rücksicht auf die österr. Staaten (Wien 1835— nagy, az annak a jele, hogy az állat rosszul táp-
1837) Allgemeine Waldbestandstafeln oder über-
; lálkozott növendék korában s többnyire testileg
sichtUche DarsteUung dor vorzüglichsten Wachs- is elcsenevészedett. A fej alakjára a lónál nagy
tums- und Holzertragsverhaltnisse der Porste (u. súlyt fektetnek s legtöbbre becsülik az egyeyies
0. 1854) Die polit. Okonomie mit Rücksicht auf
; fejet, azután az arab lónál gyakran elforduló
das forstliche Bedürfnis (u. o. 1856). csukafejet,melynek orrvonala kissé hajlott ke-;

Feistritz, 95 km. hosszú folyó Stájerország- vésbbé szép a kosfej, amely orrvonalának közepé-
ban, mely az ország ÉK-i határán ered a Wechsel tl ívelten hajlik lefelé. Csúnya az ékfej, mely
hegynél, DNy., majd DK. felé folyik ésFtirsten- felül széles és lefelé hirtelen elkeskenyedik,
feld alatt torkollik a Magyarország felé határt csúnya a disznófej is stb. Még rosszabb a tidte-
képez Lapincsba (a Rába mellékfolyója). nyésztett, vagyis a nagyon hosszú v. nagyon kes-
Feith, Éhijnvis, holland költ, szül. 1753 febr. keny fej, amelyen a homlok is horpadt, a fülek
7. Zwolleban, megh. u. o. 1824 febr. 8. Szülváro- vékonyak, áttetszek. A lónál a széles homlok,
sában hosszabb idn keresztül polgármesteri hi- finom száj, nagy és élénk szemek, mozgékony fü-
vatalt viselt. Irt regényeket Júlia (1783) és Fer-
: lek, egyáltalán szikárabb fej a tanulékonyság
dinánd en Constantia (1785); tankölteményt: Het jelei. Szarvasmarhánál a fej alakulását a fajták
Gráf (A sir, 1792) drámákat :Thirza (1784) Lady
; ; osztályozására is felhasználják. Sertéseknél nagy
Johanna Gray (1791) Inez de Castro (1793)
; hiba, ha az orrvonal nagyon behorpadt, az ú. n.
Mucius Cordus (1795) és De opwekking van Laza- mopszfej, mert az ilyen sertés nemcsak hogy nem
rus (Lázár feltámasztása, 1881); azonkívül er- tud túrni, de a legtöbb esetben lélegzése is akadá-
kölcstani, bölcsészeti, teológiai és jogtudományi lyoztatik csak az angol sertéseknél, különösen
;

értekezéseket. Munkái 11 kötetben 1824. jelentek a yorkshireinél fordul el.

meg Rotterdamban. Fejadó, az alanyi adók legegyszerbb neme,
Feitsui (ásv.), a kínaiaktól legtöbbre becsült amelynél az adóalany és az adótárgy egy és
jadeit-fajta, amelyet már az sidktl fogva dí- ugyanazon személyben jelentkezik. Lényegileg
szítknek használtak. abban áll, hogy minden adóköteles egyéntl
Feizi, teljes nevén Abúlfeiz Un Mubárek Ná- nemre és korra különbség nélkül, v. csak a férfi-
guri, perzsa költ,szül. Agrában 1547., megh. 1595. nemre és bizonyos életkorra való szorítással
Abúlfazenak, Akbár kitn nagyvezérének volt a egyenl adótételt követelnek. Az adókötelezettség
testvére. Költi tehetsége megszerezte számára olykor csak a családfre terjed, míg a családta-
Akbár udvaránál a "költk királyaw hivatalát. gok figyelmen kívül maradnak. Az egyenesadók-
Több fontosabb diplomáciai megbízásban járt el és nak ez a neme fleg az ókori államokban (Róma,
mint a királyfiak nevelje szerepelt. A dívánjában Perzsia) volt gyakori, azonban szórványosan fen-
összegyjtött négysoros és egyéb versei nemes maradt a legújabb idkig. Durva és igazságtalan
panteizmustól vannak áthatva. Lefordította még adónem, mert nincs serami tekintettel azokra a
perzsára a nagy ind eposz, a Mahá-bhárata egy ré- különbségekre, melyek az adókötelesek jövedelmi
szét és írt egy Korán-kommentárt. V. ö. Miiller, és vagyoni viszonyai között vannak és legfeljebb
Vorlesungen über Religionswissenschaft (Strassb. ott viselhet el, hol a gazdasági viszonyok még
1874), hol P. több költeménye le van fordítva. annyira kezdetlegesek, hogy az egyes adókötele-
Omelep, Biographícal Notices of Persian Poets sek gazdasági ereje között általában alig van kü-
(Lond. 1844) 175. és Nawáz Khan Maásir ul-umara lönbség. Itt P. alkalmazása mindaddig megokolt
(Kalkutta 1890) II. köt. 583 lap. lehet, míg a gazdasági, szociális és adótechnikai
Fej. 1. Az emberi fej. Alkata szerint hosszú v. szempontok annyira elhaladtak, hogy ez az adó
rövid, széles v. keskeny, magas v. alacsony és a másokkal lesz pótolható. Ezzel magyarázhatók az
fméretek szélsségei között a közepén álló. Le- egyes államok gyarmataiban a még ma is létez
írásakor 3 nézetben (keretben) vizsgáljuk felül-
: P.-k. így nevezetesen a német Szamoában a fel-
rl, hátulról és oldalról tekintve. Az 1. Blumen- ntt bennszülött férfiak 4 márka F.-t fizetnek, a
baeh-féle keret v. tetökeret. A 2. sz. Sergi osztá- francia Dahomey. Madagaszkár, Szomáli gyar-
lyozta a fej különböz alakjait, tekintetbe véve a matokban szintén F.-val találkozunk, részint úgy,
3. nézet adta profilokat is. Ily módon feltnnek a hogy azt kunyhók, sátrak szerint vetik ki. Leg-
természetes és mesterséges torzítás okozta ano- igazságtalanabb a F. akkor, ha áUásra, korra óa
máliák is. Pl. kerek, ékalakú, lapos, kockás, csó- nemre különbség nélkül minden él személyre egy-
 ;

Fejállomás — 265 Fejedelmek tUkre

forma összeggel állapítják meg. Kedvezbb meg- Fejdi (Feidi, Feud). Árpádkori magyar sze-
ítélés alá esika P., ha vele más adók mellett többé- mélynév, nyilván a fej szótól hasonló a szintén
;

kevésbbé a jövedelmi és vagyoni viszonyokra Árpádkori török eredet Bas (tör. bas a.m. fej) név.
való figyelemmel, kizárólag a keresetképes sze- Fejdísz, fejék, 1. Diadému.
mélyeket terhelik. Vannak oly közvetett adók is, Fejecske (capüulum, növ.), 1. Fészek.

melyek aP.-khoz hasonló hatással nehezednek az Fejedelem princeps, néra. Fürst, franc.
(lat.
adókötelesekre és csak beszedési módjukban má- prince, ol. principe), a monarchikus állam feje, az
sok ilyenek pl. a nélkülözhetetlen fogyasztási cik-
; uralkodó, aki mint az állam szuverenitásának
kekre (kenyér, só) kivetett adók, melyeket nagy- képviselje, személye szerint szent és sérthetet-
jában egyenl mennyiségben fogyaszt szegény és len. A szónak ily használata a régi római csá-
gazdag. A P.-k közé tartozott a német államokban szárság terminológiájából indult ki. A P.-nek az
a XIX sz. elejéig a zsidók által fizetett adó, melyet egyes államokban más-más a neve a különböz
kezdetben utazásuk közben egyik helyrl a má- történeti fejldéshez s hagyományhoz képest, ne-
sikra való kisérés fejében illeték gyanánt fizettek vezetesencsászár, Icirály, nagyherceg, herceg. .Még
a hatósági közegeknek. A kisérés által nyújtott néhány év eltt a P. elnevezés maga is ily konkrét
védelem késbb megsznt, azonban az adó meg- uralkodói címül szerepelt Bulgáiiában s Monte-
maradt, mint tisztán a többiektl megktUönböz- negróban ma csak a Németbirodalomhoz tartozó
;

tetö és megbélyegz adó. Hasonló volt régebben egynéhány kisebb kiterjedés államban (Fürsten-
Törökországban a nem-mohamedánok által fize- tum, fejedelemség) használatos (pl. Schaumburg-
tett adó (charads). Oroszországban a P. 1885-ig Lippe, Waldeck), ámde e Pürst-öket magyarul
állott fenn, Szibériában azonban továbbra is meg- nem P.-eknek, hanem hercegeknek mondjuk.
maradt. Fennáll még manapság az északameri- B németországi uralkodók címe a P. szónak a
kai államokban, mint a szavazati joggal biró férfi régi német (római szent) birodalomban kifejldött
állampolgárok adója, továbbá a keleti államok- tágabb értelméhez kapcsolódik. Birodalmi feje-
ban. L. még Adó. delmek (principes imperii, Reichsfürsten) gyjt-
Fejállomás, 1. Állomás. név alatt értették ugyanis a birodalom «elkelit»,
Fejbiccentö izom(m. sternocleidomastoideiis), még pedig a XII. sz. utolsó negyede óta az ér-
a nyak legersebb izma a fül mögött kiemelked
; sekeket, püspököket, a közvetlenül a birodalom
csecsnyúlványról lemegy a kulcscsont elüls vé- alá tartozó apátokat, a P.-asszonyokat és azokat
gére s a mellcsontra. Mködése a fej elrehúzása a világi nagyokat (fhivatalnokokat, majd tarto-
(ha mindkett összehúzódik) vagy oldalra forga- mányurakat), akik közvetlenül a birodalomtól bír-
tása (ha csak az egyik húzódik össze). Sovány tak zászlós hbért (a herzogok, markgrafok, pfalz-
egyéneken a nyakon ers redt hoz létre a brön. grafok s landgrafok). E birodalmi P.-ek alkották
L. még Nyakizmok. a birodalmi gyIUés els «padját)) (Fürstenbank)
Fej daganat (caput sucradaneum), az újszülött még a XIII. sz.-ban kiválik közülük egy legel-
fején a fejbr savós-vizes beivódása, mely kö- kelbb csoport: a választófejedelmek (principes
rülírt volta miattdaganathoz hasonlatos. Kelet- eleetores, Kurf rsten) köre (1. o.). A birodalmi P.-ek
kezésének oka az, hogy szülés alatt az ellfekv közé, azokban a principatusra emelt családokban,
fejrész, különösen a burok megrepedése után, ki- amelyek addig az egyszer grófi címnél magasabb
sebb nyomás alatt áll, mint a magzat többi ré- címet nem viseltek, a XV. sz.-on túl közvetlenül a
szei emiatt a hajszálerekbl savó lép ki a br-
; «princeps» Pürst szó, amelyet ebben a jelentésben
alatti kötszövetbe s azt megduzzasztja. A kis a XVIII. sz. óta a herceg szóval fordítunk, fejl-
hajszálerek megrepedése következtében mindig dött ki a névhez kötött, családi jelleg, örökös
több-kevesebb vér is keveredik hozzája. Minél to- címül. (h.Herceg.) A középkori Magyarországon is
vább húzódik a szülés, a P. annál nagyobb, egyes P.-eknek (principes) nevezték az ország nagyjait.
esetekben akár ökölnyi lehet. A szülés után ez a Erre utal, hogy Béla király névtelen jegyzje a
P. 24 órával eltnik, felszívódik. Elfordul az új- vérszerzödést megköt hét törzsft «prmcipales
szülötteknél olyan P. is, amelyet a fejcsontok és personae», P.-i személyek szóval jelöli.
a csonthártya közé kiömlött vér okoz (cephal- Fejedelemasszony, a nszerzetrendek elöljá-
haematoma), akkor keletkezik, ha a szülésnél rója. Elnevezéseik még apátn, perjdnö
: v. fö-
valami ermvi behatás éri a fejet, pl. nagyon wöA:7íó'(abbatissa, superiorissa, priorissa, praefecta).
neki szorul valamely medencecsonthoz. A caput A P. hatalma anyaihoz hasonló, köteles a házi
succadaneumtól többek közt abban is különbözik, fegyelmet fenntartani, a fegyelmetlen tagokat
hogy mindig valamely koponyacsont területét meginteni, st sikertelenség esetén meg is fenyí-
foglalja el; a varratokon át nem terjed. Ezzel az teni. Minden fontosabb ügyben tartoznak a püs-
ú. n. cephalhaematoma extemummal szemben pök tanácsát kikérni. A szerzotrend szabályai
van cephalhaematoma intenium, ennél a vér a szerint a tagok v. életfogytiglan v. bizonyos idre,
csont és a kemény agyburok közé ömlik ritkább
; jelesen 3 vagy 6 évre választják. A trienti
jelenség, jelentsége az, ami a koponyaüregben zsinat szerint a P.-nak legalább 40 évesnek és
történt vérzésnek általában rendesen a csont
; olyannak kell lennie, ki a zárdában a letett fo-
megrepedése vei jár együtt. Igen ritka az olyan gadalom után legalább 8 évig dicséretesen élt.
vérdaganat, mely —szkmedencés szülésnél — Egy apáca két zárdának elöljárónöje nem lehet.
a magzati koponyacsontok széleinek egymásra V.ö. Szeredy, Egyházjog II.
tolódása esetén a varrat mentén futó véröböl Fejedelemség. 1. Fejedelem.
(sinus) sérülése folytán támadó bels vérzésbl Fejedelmek tükre (ném. Fürstenspiegel), oly
származik. Ez feltétlenül halálos. könyv, melyben egy fejedelem mintaképe van rty-
 ;

Fejedelmi föveg — 266 — Fejér

zolva, híres uralkodók gondolkodásmódjait, neve- trhette s egymásután szövetségébe vonta Szász-
zetes tetteit írja le, s azonkívül szabályokat és el- országot, Hannovert, Braunschweigot, Mecklen-
veket foglal össze, melyeket minden fejedelemnek burgot s még néhány kisebb fejedelemséget, mint
követni kellene, ha magasztos hivatását betölteni mondotta «a birodalom régi jogainak ós szabad-
és népét boldogítani akarja. Ilyenfajta mmikák ságának)) védelmére. A P. csakugyan meghiúsí-
majdnem minden irodalomban elfordulnak. Már totta II. József terveit, de 1786. Nagy Frigyes
az ókorban híres volt Xenophon Kyropaediája halála után felbomlott. Károly Ágost weimari
a középkorból Petrarca sokat olvasott mve De : herceg fenn akarta ugyan tartani, de az új porosz
repiiblica optime administranda et de officio et király, II. Frigyes Vilmos nem támogatta, st
virtutibus imperatoris az újkorból MaechiaveUi
; Ausztriával 1791. szorosabb barátságra lépett.
II principe (1532) ;Mariana jezsuitának könjTe : V. ö. Eanke, Die deutsehen Máchte und der Fürs-
De rege et regis institutione (Toledo 1599) Fe-; tenbund (Leipzig 1876, 2 köt. 2. kiad.).
nolon Télémaque-regénye Wielandnak Goldener
; Fejelágya, 1. Csecsem.
Spiegel cím regénye Engel Fürstenspiegel c.
; Fejel tégla, egy közönséges téglának fele,
mve. A német irodalomban fejedelmi tollból hosszúságában elmetszve. A falvégek és falsar-
származó ilyen munka is van: Július braun- kok kötésénél használják. L. Téglaköiés.
schweigi hercegnek (nejével együtt 1579 körül Fejér a. m. fehér.
írt) mve: Deutseher Fürstenspiegel (újra kiadta Fejér, vármegye hazánk dunántúli részében a
Strombeck F. K. (Braunschweig 1862). Duna jobbpartján; határai É.-on Komárom és
Fejedelmi föveg, 1. Föveg. Pest, K.-en Pest, melytl a Duna választja el,
Fejedelmi házak alatt értették a régi német D.-en Tolua, Ny.-on Veszprém vármegyék. Terü-
(római szent) birodalomban az egyes (világi) feje- lete 4008 km*. Felülete északi részében hegyes,
delemségek (1. Fejedelem) örökös birtokában lev D.-i részében dombos és lapályos. É.-i részét a
családokat. Megkülönböztettek régi (altfürstlich) Vértes-hegység borítja, amelynek gerince rész-
s újabb (neufürstlich) P.-at, az utóbbi csoporthoz ben a vármegye határát alkotja; legjelentéke-
tartoztak azok a családok, amelyeknek birtoka nyebb emelkedései a
1582 után emeltetett fejedelemség rangjára. Ez Mór feletti Csóka-hegy
a különbség még ma is gyakorlati fontosságú és a vármegye legésza-
annál fogva, hogy a szigorú egyenjogúsági sza- kibb részében emelked
bályok csak a régi F.-ban maradtak fenn kö- Nagy -Somlyó várhegy
zönséges jog gyanánt. L. Egyenjogúság, Feje- (449 méter), míg egyéb-
delmi jog. ként magassága a 300
Fejedelmi hbér, 1. Hbér, m.-t nem igen haladja
Fejedelmi jog (ném. Fürstenrecht, szabatosab- meg. A hegység kes-
ban Privatfürstenrecht, ius privatum prineipum), keny völgyei D. felé a
a régi német (római szent) birodalomban gyjt- csákvári lapályra nyíl-
neve azoknak a szabályoknak, amelyek a biro- nak, ezen túl a székes-
dalmi fnomességnek a közvetlenül a birodalom fehérvári és velenczei
alá tartozó területeken tartományuraságot gya- dombok teililnek el, Fejér vármegye címere.
korló, a birodalmi gylésen megjelen (reiehsstan- melyek a Velenczei tó
disch) családoknak, tehát elssorban a fejedelmi feletti Meleghegyben 352 m. magasságig emel-
házaknak (1. Fejedelem) jogát, különösen családi kednek. ÉK.-felé a Vali völgyön túl az a kiválóan
s öröklési jogát alkották. A F. állott elsi"tsorban nagy kbányái által (Sóskút) jellemzett domb-
az egyes fnemesi család által autonómiája köré- végs nyúlványait Tor-
vidék ágazik szét, mely
ben létesített házi törvényekbl éá obszervációból,bágyig ós Budafokig bocsátja. A vármegye ÉNy.-i
továbbá a fnemesi családoknak közönséges jo- részében a móri völgy a Vértestl a Bakony
gából (gemeines Privatfürstenrecht). Minthogy a végs keleti nj'úlványait választja el, melyekben
régi birodalmi fnemesi családok, amennyiben a az isztiméri Somhegy (348 m.) és Sárberek (436
régi birodalom utolsó éveiben nem mediatizál- m.), valamint a Baglyas (362 m.) a jelentékenyebb
tattak, a mai Némotbirodalom egyes államai- emelkedések. A Sárréten és a Velenczei tavon túl
nak souverain (uralkodó) családjait alkotják, a elterül hullámos térségen Szabadbattyán, Pol-
régi F.-nak ma is van nevezetes alkotmányjogi gárdi, Füle és Urhida vidékén sközetekbl álló
jelentsége. A Habsburg-Lotharingiai dinasztia halmok tarkítják, melyek leginkább ^Ny.-DK.-i
is egyike lévén a régi német birodalom fejedelmi irányban húzódnak s átlag 140—160 méternél
családjainak, a Privatfürstenrecht a magyar köz- nagyobb magasságot nem érnek el. Tlük Ny.-ra
jog szempontjából sem fontosság nélküli. L. Házi a veszprémvármegyei Mezföld terül el. Csakis a
törvények. Duna legközelebbi melléke s nevezetesen az Ercsi
Fejedelmi köpeny. Bíborszín, hermelinnel bé- és Adony közti öböl ereszkedik száz méteren alul,
lelt köpeny, mely a fejedelmek öltönye volt. Ma- úgysziutén a Sárvíz csatornájának völgye. E lapály
napság a címereken fordul el. L. Díszek. talajában a lsz &z uralkodó, a Duna és a csatorna
Fejedelmi szövetség (ném. iürstenbund), mentén alluvium, tovább D. felé homok lép föl.
Nagy Frigyes porosz király hozta létre 11. József Ffolyóvize a Duna, mely Érdtl Kisapostagig
császár ellen, ki ebben az idben Belgiumért — mintegy 70 km. kiterjedésben —
a vniegye K.-i
Bajorországot akarta megszerezni Károly Tiva- határát alkotja s egész hosszában gzhajók közle-
dar bajor választófejedelemtl. A porosz király kednek rajta. Nagyobb mellékvizei a Vértesben
Ausztria megnagyobbodását német földön nem ered Zámori patak, Szt. László víz és Váll víz
 ;

Fejér 267 Fejér

Ezeknél jelentékenyebb a Sárvíz, mely a Móri juh, 955 kecske és 113,553 sertés. A szarvas-
patak és a Sód vízrendszerét egyesíti magában marhaállomány az utolsó idben emelkedett, ellen-
a csatornával szabályozott Móri patak, mely a ben a juhállomány tetemesen csökkent. Neveze-
Gaja vizével egyesül, a Sárrét terjedelmes ingo- tesebb állattenyésztések vannak Alcsúton, Sáros-
ványában a Sód csatornája köz vetetlen szomszéd- don, Csala pusztán. Elszálláson, Martonvásáron
ságába kerül s innen a két vizet szabályozó Ná- stb. Van F.-ben 22 fedeztetési állomás és Székes-
dor- vagy Sárvíz- és a Malomcsatorna egymással fehérváron méntelep. A méhészetet 101 községben
párhuzamosan halad Czeczéig, ahol a Sárvíz csator- zik, a méhcsaládok száma 8795, a méhészeti
nája a Maloracsatornát magába felveszi. A Sár- termékek értéke 63.960 K. 83 községben és pusz-
réten kívül, melynek lecsapolására a Nagycsa- tán selyemtenyésztéssel foglalkoznak 1025 csa-
;

torna szolgál, még egy nagyobb állóvize van Fe- lád 17,695 kg selyemgubót termelt s azon 37,194
jér vármegyének, a Velenczei tó, mely a hozzá K-t keresett.
csatlakozó Nádas-tóval együtt mintegy 40 km= Az ásvAnyország: kitn építanyagot szol-
területet borít el s szárnyas vadban való bövelke- gáltat a sóskúti, etyeki, lovasberényi és szári k-
dése folytán gyakori vadászatok színhelye. A Ve- bányákból s a Meieghegy gránitjából. Ásványos
lenczei tó a csákvári posványos lapályon ered vizei közül az országoshírü mohai Ágnes-forrás
vizeket veszi magába és lefolyása nincs. Kiseb- mellett az ottani Stefánia- és Reform- források
bek és inkább mocsárjellegüek a székesfejérvári vize, továbbá a fels-alapi keservíz is ügyelmet
Sóstó, a Kajtori tó, a Szentágota és Nagylók körüli érdemel. Az alsó-alapi keservíz s a bodajki mész-
tócsák. tartalmú forrás fürdül is szolgál. A Sárvíz körül
Égrhajlata mérsékelt; déli lapályos részében a lakók sziksót szednek és salétromot is fznek.
melegebb, északi hegyes részében valamivel hvö- Népességre lassan, de következetesen emel-
sebb; Székesfehérvár évi közepes hmérséklete kedik; Székesfehérvár városa nélkül 1869-ben
9-9° C, legnagyobb hfoka 37-5", a legkisebb 173,551, 18'<0-ban 183,828, 1890-ben 195,019,
—14-0", abszolút ingadozása tehát bl-b° C. A csa- 1900-ban 203,935 és 1910-ben 212,045 lakója
padék évi átlagos mennyisége 600 mm., a hegyes volt. Egy kra*-re 53*4 lélek jut, úgy, hogy F,
vidéken jóval több. népessége, kivált földjének termékenységét te-
Földje egészben véve igen termékeny, kivált kintve, elég gyérnek mondható, mely messze alatta
a lapályos részein, melyek a Nagy Magyar Alföld- marad az országos átlagnak. A népsrség külö-
höz tartoznak. Összes termterülete 389,802 ha., nösen a sárbogárdi és székesfehérvári járásban
mibl (1910) 269,080 ha. szántóföld s ebbl 251,375 igen alacsony, míg a váll járás legsrbben van
ha. be van vetve, a többi ugar. A gabonemüek lakva. Anyanyelvre nézve van az össznépesség-
közül a búza (59,743 ha.), szi rozs, tavaszi árpa ben (1900) 172,211 magyar (84-4<'/j), 25,034 német
és zab az uralkodó, de igen sok (39,441 ha.) a sze- (12-3o/o), 4123 tót, 99 oláh, 8 rutén, 49 horvát,
mes tengeri is a termés gazdag, 1910. 818,226 q. 839 szerb és 1572 egyéb a magyarság minden
; ;

búza, 304,196 q. rozs, 243,242 q. árpa, 245,147 q. járásban túlnyomó, a németség a móri és váll
zab ós 713,067 q. tengeri termett, egy ha. terü- járásban él nagyobb tömegekben, központja Mór.
leten tehát 13 q. búza és rozs ós 18 q. tengeri. Az idegenajkú népességbl 16,847 lélek (53Vo)
Jelentékeny továbbá a burgonya (13,315 ha.-on beszéli a magyar nyelvet (1890. csak 44-5°/o).
1.043,758 q.), cukorrépa (1751 ha.), takarmány- Felekezetre nézve van a lakosok között 135,726
répa (6965 ha.) és takarmánytengeri, bükköny, róm. kat. (öe-eo/o), 81 gör. kat. 679 gör. keleti,
lóhere és lucerna termése. líöles kevés terem, 6224 ág. evang. (S'io/o), 55,880 reform (27-47o),
dohányt 534 ha.-on termelnek (8943 q.). A kertek 251 unitárius, 5076 izraelita {2-5°/o) és 19 egyéb
területe 26,409, a szUké 9111 ha., melyeken felekezet. Ezer lakóra esett 1910. 8*6 házasság-
143,249 hl. must, 119,096 hl. fehér bor, 7061 hl. kötés, 37*2 élveszületós és 221 haláleset a ter-
;

sillerbor és 2258 hl. vörös bor, ezenkívül 513 hl. mészetes szaporulat tehát ezer lakóra 15*1. Fog-
pecsenye- és csemegebor termett. Az összes ter- lalkozásra nézve a népességnek több mint */^
melés értéke (880 q. eladottszU árával együtt) része (76'4o/o) stermel iparral 10*8, kereskede-
;

5.540,197 K. A fiiloxera által régebben okozott lemmel 7-0, közlekedéssel 7'8<'/o foglalkozik, a
pusztítások az új ültetések s az ameiikai oltvá- közszolgálathoz és szabad foglalkozásokhoz tar-
nyokkal való védekezés folytán helyrehozattak. tartozók aránya l'9o/o, napszámos 2-3o/o. A tény-
A legjobb bor terem Mór, Csókak, Vál és Rácz- leg keres népesség 82,766, mibl stermelésre
almás környékén a móri kevésbbé savanyú bo- 62,215, iparra 8536, kereskedelemre és hitelre
;

rokat szívesen vásárolják az osztrák savanyúbb 1484, közlekedésre 1050 jut ; az értelmiségi kere-
és gyengébb borok javítására. Jelentékeny F. set 1427 ft foglalkoztat, napszámos (közelebbi
gyümölcstermelése, melynek fpiaca Budapest. A megnevezés nélkül) van 2159, házi cseléd 3791,
rétek és kaszálók kiterjedése 56,721 ha., a legel tkés és nyugdíjas 1345. Az eltartottak összes
1809 ha., nádas 12,149 ha. Az erdk területe száma 121,169. Mindenütt a föld- és szllmve-
34,082 ha., kétharmad részben tölgyes, a többi lés, valamint az állattenyésztés a lakosság ffog-
bükk- és más lomberii , és csak 187 ha. fenyves. lalkozása, a kisiparral kivált a vármegye B.-i
Állattenyésztése jelentékeny és fejlett; az részében foglalkoznak srbben, de az ipar ter-
1908. évi állatösszelrás szerint van F.-ben 93,277 mészetszerleg Székesfehérváron összpontosul,
drb szarvasmarha (túlnyomó részben pirostarka magában F. vármegyében alig van — a nagy k-
és negyedrészben magyar fajta, kevés borzdei-es bányákon kívül — számottev nagyipari vállalat.
és egyéb tarka állat és 867 bivaly), továbbá A kereskedelem fcikkei gabonanemüek, bor,
27,604 drb ló, 712 szamár, 26 öszvér, 194,213 gyümölcs, él állatok, építanyagok és fa ; köz-
 :

Fejér — 268 — Fejér

pontja ugyan Székesfehérvár, de élénk kereske- egyházközsége a dunántúli, a helv, hitközségek

déstz Mór, Bodajk, Martonvásár, Bicske, Adonj közül 30 a dunaráelléki és 23 a dunántúli egyház-
és Sárbogárd. A vármegyében 2 ipartestület van. kerülethoz tartozik; van továbbá 1 unit. flók-
Hitelintézetei : 10 bank és takarékpénztár és M egyház és 11 izr. anyakönyvvezetöség.
szövetkezet, összesen 14!.023,00O K
betéttel az Hadügy! tekintetben az egész vármegye a
1910. év végén. Székesfehérvárt székel 69. sz. hadkiegészítési
Közlekedési hálózata. 196 km. áUami út, parancsnokság s a 17. sz. honvéd gyalogezred te-
509 km. törvényhatósági út (melybl csak 17 km. rületéhez tartozik.
nincs kiépítve) és 690 km. községi közlekedési út Törvénykezési szempontból P. vármegye a
(kiépítve csak 240 km.), végül 1128 km. községi budapesti kir. ítéltábla kerületéhez tartozó szé-
közdülöút és 15 km. vasúti hozzájáróút. A vasúti kesfehérvári kir. törvényszék teiniletét alkotja,
hálózat elég fejlett, a vasúti vonalak összes hossza van 5 járásbírósága (Székesfehérvár, Sárbogárd,
402-3 km., mibl 160-6 km. államvasút és 147-1 Adony, Mór és Vál, az elst kivéve, mind telek-
km. államvasúti kezelés alatt álló, a többi a könyvi bírói hatáskörrel) s három közjegyzsége
Déli vasúté. A déli vasút vonalán kívül, mely (Székesfehérvár, Adony, Mór) Székesfehérváron
;

Budapestrl Székesfehérváron át Polgárdiig ha- ügyvédi kamara van.

sítj a az egészvármegyét s melybölSzékesfehérvár- Pénzügyi tekintetben P. vármegye Székes-
nál a komáromi vonal ágazik ki, a vármegyét a m. fehérvár székhellyel egy pénzügyigazgatósági
kir. államvasutak Budapest— Pécsi, Budapest—T a- terület s négy adóhivatala van (Székesfehérvár,
polczaiés aSzókesfehérvár— Czelldömölki vonalai Sárbogárd, Mór és Vál). Államópítészeti és mér-
szelik, továbbá a Székesfehérvár— Bicskei, Székes- tékhitelesít hivatala Székesfehérváron van, köz-
fehérvár —Paksi és Székesfehérvár Sárbogárdi — úti kerületi felügyelje, valamint posta- és távíró-
vonalak. A hajózása Duna mentén folyik. A vár- igazgatósága Budapesten székel. Ipari és keres-
megyében van 78 posta- és 72 táviróhivatal, a kedelmi ügyekben P. vármegye a budapesti ka-
távbeszél állomások száma 149. mara területéhez van csatolva.
Közmveldés tekintetében P. helyzete ked- Csendrtörzs- és szárnyparancsnoksága Székes-
vez, amennyiben az ínii-olvasni tudók aránya fehérvárt székel. Erdészeti ügyekben a budapesti
jóval kedvezbb az országos átlagnál az össz- ; erdöfeliigyelség és a veszprémi erdöhivatal alá
népességnek ugyanis (1900) 63-8, a 6 évnél id- van beosztva. Székesfehérvárt méntelep és m. kir.
sebb népességnek 76'9<'/o-a (1890-ben 71-3o/o) tud gazdasági felügyelség, valamint m. kir. kultúr-
írni-olvasni (mindössze 130,140 lélek), csak mérnöki hivatal van. A város egyúttal egy borá-
3255 gyermek nem jár iskolába. A vármegyében szati és szllszeti keinilet széke. A vármegye te-
összesen 490 iskola van, ú. m. 28 kisdodóvó 2854 rületén 33 gyógyszertár, 3 kórház (33 ággyal),
növendékkel, 239 mindennapi elemi iskola, 176 42 orvos, 2 sebész és 156 bába van.
általános és 40 gazdasági ismétl iskola, 3 iparos- Története. A vmegye lakosságáról a történe-
inasiskola és 2 polgári iskola (Mór), összesen lemeltti korban a k-, bronz- és vaskor emlékei
35,823 tanulóval (ebbl 27,080 a mindennapi elemi tanúskodnak. A sok keszköz közt igen sok ház-
és 166 a polgári iskolákban), 1 fóldmívosiskola tartási eszköz található. A bronzkor virágzását
(Csákvár) és 1 emberbaráti intézet összesen 490
; leginkább Ercsi, Érd, Veréb, Pöveny. Etyek,
iskola 38,744 tanulóval. Közép- és szakiskolák- Csurgó, Nagyhörcsök, Lók bronzöntvényei, Agárd
ban eszerint P. vármegyében nagy hiány van. és Hatvan arany ékszerei és a különböz pénzek
Közigazgatás. P. vármegye 5 szolgabírói já- bizonyítják. A kelták korából legnevezetesebb a
rásra oszlik, ú. m. nagylóki umatemet és az alsószentiványi bronz-
lap, melyet ülpius Spumar Biasso Bravis-
Népesség Ebbl (1900) Lalíó- cus kapott, midn kilépvén a katonaság-
Járás P. vmegye területén telepedett meg.
liázalc tól,
1910 1900 magy. német | tt száma A
római uralom korában a vármegye elég
Adonyi 37,868 34,774 30,902
fontos szerepet játszott. Minthogy a Duna
.. 1,214 5,031
Móri 31,080 31,253 19,083 12,001 4,817 volt a védelem fvonala, ennek egyik ki-
Sárbogárdi 4i-,706 42,422 39,974 2,36 18 5,942 magasló pontján építették Intercisa katonai
I

Székesfehérvári 54,212 50,728 49,838 764 43 8,591

Váli 46,179 44,758 32,414 8,630 3557 7,493
rhelyet, mely a mai Dunapentele helyén
ÖsszesenB 102 214,045 203,935||172,211| 25,034 41231 31,874
feküdt, ahol nagymennyiség rómaikori
leletre találtak. Ugyancsak a Duna körül
A vármegyében van összesen 75 nagy- és 27 állott Matrica, a mai Batta, Vetus Salina, ma
kisközség, továbbá 647 puszta és telep. A kör- Adony, amelyek az Aquincumból kiinduló útvonal
jegyzségek száma 10. A községek általában véve hosszában épültek, míg a mai Székesfehérvár
népesek, kivált az adonyi és sárbogárdi járások- Curta néven kis falu volt. A római korból igen
ban, 36-nak 2000-nél és 5-nek 5000-nél több la- sok emléke van a vármegyének feliratos kövek, :

kosa van; legnépesebbek Mór 10,654, Herczeg- különböz korok pénzei, kisebb-nagyobb szobor-
falva 8585,, Ercsi 6886, Bicske 6697 és Sárbogárd töredékek, fogadalmi oltárok, hadi és háztartási
5387 lakossal. Székhelye Székesfehérvár. Az or- eszközök. Legbecsesebb a polgárdi ezüst triposz,
szággylésbe P. vármegye 5 képviselt küld. amely a Nemz. Muz. gyjteményében unikum.
Egyházi kormányzat tekintetében a vármegye A római uralom megsznése után a gótok, majd
62 róm. kat. egyháza a székesfehérvári, 1 fiók- a longobárdok szállták meg a vm. terletét. Itt
egyháza a pécsi püspöki, 5 gör. kel. Q^^hkzQ. a vívta a hún sereg azt a véres csatát, amelynek
budai püspöki egyházmegyéhez, 8 ág. evang. emlékét a hún haknok hirdetik Batta mellett.
Fejér — 269 — Fejér

A honfoglalás folyamán Árpád, midn átkelt a már nyugvóhelyét se találjuk többé. Eletébl sok
Dunán, ugyancsak Batta környékén lépett elször P.-vármegyei monda maradt a csóri csukát pél-
:

a vmegye földjére. Innen indult azután Ete és dául mindenki ismeri. Érd mellett van a Kutya-
Vájta a Sárvíz környékének ós Baranyának, Öcsöb vár, ez is Mátyás király emlékével kapcsolatos.
pedig Veszprémnek meghódítására. Majd a Tár- II. Ulászló idejében véres csaták folytak a
nokvölgyön keresztül Noe hegyéhez ért, amely- vármegye földjón, különösen Székesfehérvár kö-
nek tövében a mai Székesfehérvárt szállotta meg. rül, amelyet 1490. vett be Miksa császár.

A már meghódított Dunántúl területébl kapta Á mohácsi vész után végigvonult a török a
azután Eld, Szabolcs atyja, a vmegyón áthúzódó vármegyén és a Dunával határos területen min-
Vértes, akkor még Bókod által bezárt területet, dent elpusztított. Ez a dúlás egyébként csak be-
míg a vmegyének többi része Székesfehérvár vi- vezetje volt a késbbi hóditásnak. 154-3-ban Szé-
dékével együtt Árpádé maradt. kesfehérvár már elesett. A török hódoltság alatt
A fejedelmek korából legbecsesebb emlékünk a a lakosíág nagyon megfogyott. Szentágotai Li-
verebi és a székesfehérvári lelet. Az els sírjában terátus János jelentésébl tudjuk például, hogy
a lovas együtt feküdt lovával, az ott talált pénzek lö43. a vármegye egész alsó részének csak 21
és hadi eszközök mind a népvándorlás korából községe volt 265 portával, 165 szegény jobbágy-
valók. Igen fontos dolog, hogy a harcos koponyája gyal és 31 pusztatelekkel.
lékelve (trepanálva) volt, a nyílást pedig fonállal Midn Székesfehérvár török kézre került, a
oda kötött ezüst lemez zárta el. A székesfehér- vármegyét a budai, székesfehérvári, simontornyai
vári lelet a Demkóhegyen 8—10 sírból került el és szekszárdi szandzsákságba osztották, amely
és egyes részeit a székesfehérvári múzeum rzi. 145 évig sújtotta állandó portyázással, roskadá-
Szent István a várispánságokat megalapítván, sig men adóterhekkel a lakosságot. A hódoltság
F. vm. is e korszaknak köszöni létezését. Kiter- alatt sok csetepaté és ütközet is volt a vmegye
jedésében jóval nagyobb volt, mint ma. Pest vár- földjén és ezeknek mindegyike Székesfehérvár
megyének jó részét is magában foglalta. Péter és felszabadítását célozta. Legfontosabb volt a pá-
III. Henrik német császár háborúja is itt zajlott kozdi és a csókaki. Az elst 1593. vívták, még
le, amelynek emlékét a Vértes hegy rzi legendás pedig a törökök vereségével. A Buda felé vezet
elnevezésével. Ehhez a korhoz fzdik továbbá úton majdnem 10,000 török holtteste feküdt és az
Péter megvakítása, még pedig Zámoly község te- összes hadi zsákmányt Bécsbe küldöttek Ern
rületén. A keiesztes hadak bejárták F. vm. föld- fhei-eegnek. Azonban Hardegg,avezér,nem tudta
jét, midn Kálmán király idejében a Szentföldre kihasználni a gyzelem sikerét.
Indult a Duna mellett a hadsereg. IV. Istvánt Elek 1601-ben Székesfehérvár Mercour és Roszwurm
nev ember Diósdon fogta el, átadván t III. Ist vitézsége által egy évre felszabadult a töi ök iga
vannak. alól és a gyztes sereg Csókaknél Mátyás fher-
A tatárjárás borzalmai végig dúlták az egész ceg, Nádasdy Ferenc, Forgách Zsigmond ós
vmegyét, amelynek ez idbl legérdekesebb em- Thurzó György csapataival ismét megverte a tö-
léke az alsószentiványi földalatti búvólyuk. Egy- rököt. Ebben az ütközetben Brtndisi Lrinc ba-
másba nyíló sok helyiségbl áll egy domb oldalá- rát kereszttel a kezében lelkesítette a katonasá-
ban és a monda szerint ide rejtzött a nép a tatá- got. A csókaki diadalról latin vers is maradt
rok ell. A tatárjárás után építették a híres csóka- fönn Pugna ardua címen Linderberger János tol-
ki várat, mely csak késbb. Károly Róbert idejé- lából. A másfélszázados török idbl azonban a
ben érte el fénykorát és amely romjaiban a vm. vármegyének alig maradt egy-két emléke. Az
legszebb emlékei közé tai-tozik. A IV. László ko- érdi minaret, a szabadbattyáni toiony teljes ép-
rában uralkodó sok pártvillongást F. vmegye is ségben maradtak, míg a váli torony a katolikus
megszenvedte. 1275-ben Föveny és Polgárdi kö- templomhoz van hozzáépítve. Ke^eletes emlé-
zött véres ütközet folyt ; ez idben telepedtek meg kezés rzi azt a helyet is, ahol —Érden, azeltt
a besnyk és a kunok a vmegye területén. Besny- Hamzsabégen — Szapáry Péter szántotta a földet.
pusztája ma is van F. vmegyének, a kunok emlé- A felszabadult vármegye 1691. kapta mt'g I.
két pedig Hantos, Újszállás, Kajtor, Elszállás, Lipóttól a címert és a pecsétet. 1692 szept, 20-án
Jakabszállás, Perkáta hirdeti. volt az els közgylés. Az újonnan megalakult
Az Árpád-ház kihalása után F. vmegye és vele vmegyének els feladata volt a régi terület vissza-
Székesfehérvár lassankint hanyatlásnak indult. szerzése, mert annak egy része a hódoltság alatt
Károly Róbert a csókaki vár birtokát nem egy- Komárom és Veszprém vmegyékhez csatlakozott.
szer gyarapította, pl. Mór és Sóskút hozzácsato- Maguk a nemesek is megszokták a Veszprémhez
lásával. Nagy Lajos igen sokszor tartózkodott a tartozást és csak súlyos pénzbirsággal lehetett
vmegyében, miként ezt az innen kiállított sok ket visszatartani a veszprémi közgylések láto-
oklevél tanúsítja. Zsigmond intézkedései közül gatásától. A nemesség számbelileg általában is
igen érdekes, hogy Gárdonyt, Dinnyést, Vinárt nagyon megfogyott, jórészük ugyanis elköltözött.
Hohenzollem Frigyesnek adományozta. A kipusztult lakosság helyébe telepedtek a rácok,
A Hunyadiak korából azt a fényes menetet kell németek és tótok.
legelször megemlítenünk, amely Mátyás király A kuruc szabadságharcban avármegye Rákóczi
aráját fogadta Csór határán 1476., hogy azután Ferenc híve lett. Szekeres István, Förds Mihály,
a székesfehérvári koronázó templomba kísérje. a vértanúhalált halt Balforth Ádám, Kenessey
Több egykorú leírás van róla. A vármegye föld- István kuruc ezeres kapitányok a vmegyei neme-
jén jött a halotti menet is, mely a székesfehér- sekbl kerültek ki. 1706-ban a móri csatában Vak
vári bazilikába kisérte Mátyás királyt, de ma Bottyán kuruc tábornok gyzött. Mivel azonban
 ; :
;

Fejér 270 Fejér

Székesfehérvár a császári katonaság kezén volt, [

de ezután is Pesten lakott. Egyike volt a legter-
a nemesség hol Gyrött, hol Tabajdon volt kény- mékenyebb magyar íróknak s munkáinak száma
telen a közgyléseket megtartani. A dunántúli 180-nál többre mg. Legnagyobb mve: Codex
hadjárat is a vármegye földjérl indult ki. Rabu- diplomaticus Hungáriáé ecdesiasticiis ac civüis
tin ós Starhemborg 1707 február 8-án Bicskén (Buda 1829—44.) 43 kötetre terjed és anyagának
egyesültek, azonban Bottyán Pákozdnál Szekeres gazdagságánál fogva fogyatkozásai mellett is na-
Istvánt és Fördös Mihályt állította elöcsapat gya- gyon fontos tényezje volt a magyar történetírás
nánt, míg a vmegye alsó részén egész a veszprém- haladásának. E hatalmas gyjteményen kívül,
vármogyei Mezöföldig Béri Balogh Ádám lovas- mely hosszú évek buvárlatainak eredménye, F.-
dandára rködött. Rabutin azután Csákvár, Lovas- nek még több mint 90 latinul íi t munkája van
berény, Ácsa, Vál, Veréb községeken keresztül jórészt teológiai és bölcseleti s részben mezgaz-
jött Székesfehérvár alá, majd Csákvár felé indult, dasággal foglalkozó dolgozatok. A XVIII. sz. vé-
azonban itt a kurucok megverték és csak nagy gén vígjátékokat bocsátott közre : tisztségre A
emberáldozat árán tudott Polgárdi és Tácz irá- vágyóSk, Holberg-Gottsched u., A nevelök, Az
nyában menekülni. A rác katonaság, mint a csá- öreg fösvény ; munkát
a kisded vallásbeli okta-
írt
szári hadak függeléke, sok pusztítást okozott a tásáról (Pozsony 1790) s a dohánytermelésrl és
vmegyében. A Rákóczi-kor végzetes csapása, a elkészítésérl a XIX. sz. els két tizedében pedig
;

pestis, 1709. a megyében is pusztított; ugyancsak különösen a vallásos irodalom ápolásával foglal-
1739. is. Mária Terézia alatt a nemesi fölkelés kozott, imádságoskönyvoket, szent beszédeket
hadba vonult s 1742. Liptay Ferenc alispán Hra- adott ki és a filozófia egyes ágait kezdte mvelni
detz és Ki'emsier ostrománál halálos sebet is ka- Antropológia (Buda 1807) Logika (u. o. 1810). ;

pott. Ebbl az idbl való kétkötetes Encyclopediája

A nemzeti újjászületés korából közmveldési (u. 0. 1818), továbbá a Geográfiai Lexicon (Pest
téren a legnagyobb érdeme F. vármegyének, hogy 1817—18.), mely 5 kötetre terjed, s végre a Szé-
nagy anyagi áldozattal, még nagyobb lelkesedés- kesfehérvár régiségeirl (1818.), a tihanyi apát-
selszervezte 1818. a magyar színészetet, amely ságról és a Balaton-vidékrl szóló ismertetés. A
1825-ig állván vezetése alatt, Kisfaludy Károly 30-as és 40-es években bölcseleti könyveinek ki-
drámairól munkásságának ln irányítója. Ennek adását folytatta A^ ember kiformStatása esmér
:

a színtársulatnak igazi lelke Kolozsváry Pál f- erejére nézve (18?5) Bevezetés a phüosophiába
;

szolgabíró volt, aki korát messze túlhaladó ideá- (1836) ; Embernemesités (1842);
AestJietika (1838) ;

lizmussal fáradott a magyar színészetért. A sza- s történelmi látott, melyeknek fbb

kutatásokhoz
badságharc eseményei közül 184.-8. a gyzelmes eredményei Magyar seink eredetérl s Jwjdani
:

pákozdi csata és a móri vereség, úgyszintén a lakhelyökrl (1825) Kálmán király 1. Geiza
; . . .

bicskei szomorú tárgyalás fzdnek a vármegye fia volt (1826) Béla király névtelen jegyzje 11.
;

történetéhez, amelynek ebben az idben is a ha- Béla király jegyzje volt (1827); Égy okleveles
zafias érzés adja meg jellegét. A pákozdi csata gyjtemény hasznáról (1828) Hmii városaink be- ;

után a horvát tartalékkal visszavonuló Roth és folyása nemzeti kifejldésünkre (1840). A tle szer-
Philippovich bekerítésének müveletét, amely az kesztett Tudományos Gyjtemény tömve van ér-
ozorai fegyverletétellel végzdött, Görgey a vm. tekezéseivel, amelyek közt számos értékes talál-
területén vitte végbe. Az ezredéves ünnep alkal kozik. Az akadémiába azonban fogyatékos ízlése
mából P. vármegye azzal örökítette meg nevét, és hibás nyelve miatt nagy tudománya és bokros
hogy Martonvásáron vmegyei árvaházat alapított. érdemei mellett sem juthatott be. Emlékbeszédet
A vármegye Magyarország alkotmányának vé- is könyvtáros utóda, Toldy Ferenc tartott fölötte
delmében mindig az elsk között volt, hazafias 1865 júl. 3. a pesti egyetem dísztermében.
érzése vezette a nemzeti ellenállás korában is, 2. F. Gyula, szemorvos, szül. Sarkadon, Bihar
amely zajtalanul, de annál nagyobb lelkesedéssel vm.-ben, 1868 jún. 17. Orvosi tanulmányait Bécs-
szolgálta a magyar si alkotmány védelmét. ben végezte, ahol 1891. orvosdoktorrá avatták.
Irodnlom. A P. vármegyei és Székesfehérvár városi tör- 1891—96 év végéig a pesti izr. hitközség kórhá-
ténelmi s régészeti egylet évkönyve az 1885. és 1893. év-
rl ; Rosty Zsigmond, Rajzolatok F. vármegye múltjából zának szemosztályán Szily tanár mellett volt al-
Pauer János, História dioecesis Albaregalensis ; Károly Já- orvos. 1898-ban a Szt. Margit kórház rendel
nos, P. vármegye monográfiája; Boross Mihály, P. vármegye szemorvosává nevezték ki. Nagyszámú irodalmi
1861.; dr. Laoschmann Gyula, Egy zsaroló harmincados;
u. a., F. vármegye tisztikarának megvádolása 1783. ; u. a., Az
dolgozatai a szembetegségek kórtanára, kórszö-
utolsó nemesi fölkelés F. vármegyében. vettanára és diagnosztikájára vonatkoznak és
Fejér, 1. György, hisztorikus, szül. Keszthe- magyar, német, angol nyelven jelentek meg.
lyen 1766 ápr. 23., megh. Pesten 1851 júl. 2. A 3. F. János, színész. Életérl keveset tudunk.
bölcsészeti tanulmányokat a pesti egyetemen hall- Birtokos nemes családból származott. Az els
gatta, hol többek közt Katona és Koppi voltak kolozsvári rendes színtársulatnak volt alapítója
tanárai a hittudományokat a pozsonyi várbeli
; 1792. testvéreivel (István, Sándor és Rozália)
szemináriumban végezte, azután a Pesté tich- és együtt. Jobbára nemes ifjakból álló társulata
Ürményi-családoknál nevelsködött. Utóbb Szé- eredményes mködést fejtett ki, de kebelében vi-
kesfehérváron a püspöki szeminárium dogma- szálykodás támadván, a P, testvérek 1794. kilép-
tika tanára volt, majd kovácsii lelkész s 1808. a tek a társaságból.
pesti egyetem tanára lett. 1818-ban a gyri tanul- 4. F. Lipót, egyetemi tanár, szül. Pécsett 1880
mányi kerület, 1824. pedig az egyetemi könyvtár febr. 9. Fiskolai tanulmányait a budapesti m-
igazgatójává nevezték ki. 1840-ben nagyváradi egyetemen és tud. egyetemen, továbbá a berlini,
kanonokká lépett el és 1843. nyugalomba vonult. göttüigoni és párisi egyetemeken végezte. 1901
Fejér-arany 271 FeJérvárI

—1905-ig repetitor volt a budapesti tud. egyete- adataink. Mieltt a 21 óv óta megüresedett eszter-
men, ugyanott 1902. bölcsészetdoktorrá lett. 1905 gomi érsekséget elfoglalta volna, meghalt.
—11-ig magántanár ós adjunktus volt a kolozs- Fejérmegyei irodalmi és közmveldési
vári tud. egyetemen s 1911. a kolozsvári tudom, egyesület, Bicske székhellyel 1904. al ikult meg
egyetomen nyilvános rendkívüli s ugyanazon év- az Országos Irodalmi és Közmveldési Szöve^
ben a budapesti tud. egyetemen nyilvános rendes sóg kezdeményezésére. Fejér vmegye területén 4
tanári*á neveztetett ki. Azóta tagja az országos fiók-intézménnyel mködik, felolvasásokat tart a
tanárvizsgáló bizottságnak is. A Magy. Tud. Aka- nép és a mveltebb közönség részére, analfabéta
démia 1908. levelez tagjává választotta a 1911. tanfolyamokat tart az írni-olvasni nem tudó fel-
munkásságáért a Marczibányi mellékjutalommal nttek részére, a magyar irodalom iránti érdekl-
tüntette ki. A Circolo Matematico di Palermo- dés fokozása végett pedig havonta megjelen szép-
nak igazgatósági és folyóiratának szerkesztségi irodalmi folyóiratot ad ki.
tagja (1909) és 1912. a Cambridgeben tartott V. Fejérpataky, 1. László, hisztérikus és oklevél-
nemzetközi matematikai kongresszusnak alelnöke tani író, szül. Eperjesen 1857 aug. 17. Kiképezte-
volt. Értekezései elssorban a tiszta matematika tését a budapesti egyetemen és a bécsi es. kir. tör-
körébe tartoznak ugyan, de az elméleti természet- téneti intézetben nyei-te. Jelenleg a M. Nem. Mú-
tudományokat is érintik. Ezek közül a foutosab- zeum könyvtárának osztály-igazgatója s a buda-
bak Uutersuchungen über Pourier'sohe Reihen
: pesti egyetemen az oklevéltan és címertan ny. r.
(Matheniatische Annalen, 58. köt., 1904) Das Ost-
; tanára. A magyar heraldikai és genealógiai társa-
wald'sche Prinzip in der Mechanik (u. o. 61. köt. ság elnöke, a M. Tört. Társulat alelnöke. A M. Tud.
1906) Über Stabilitát und Labilitát eines mate-
; Akadémiának 1884 óta levelez, 1893 óta rendes
riellen Punktes im widerstrebenden Mittel (Crelle tagja, valamint a történelmi bizottság eladója.
Journal, 131. köt. 1906) Über die Fourier'sche
; A Uon. Vaticana 1885. megjelent kötetét, Gentílis
Reihe (Math. Annalen, 64-. köt. 1907) ; Über die bibornok követségi iratait adta ki, a pápai tized-
Wurzel vom kleinsten absoluten Betrage einer szedk számadásait tartalmazó kötetet is szer-
algebraischen Gleichung (u. a. 65. köt. 1908); kesztette 1887-ben. 1905-ben udv. tanácsosi címet
A symptotikus értékek mejhaíározásáról (aka- nyeit A szaklapokban számos értekezést közölt
démiai szákfoglaló értekezés, 1908); Über die az oklevéltan és címertan körébl. Mvei közül
Laplace'sche Reihe (Math. Annalen, 67. köt. 1909); nevezetesebbek A pannonhalmi apátság alapító
:

Sur les stngularités de la série de Pourier des Oifcfeyefe (Budapest 1878); A királyi kancellária az
fonctions continues (Annales de l'École Normálé Árpádok korában (u. o. 1885) Magyarországi tú-
;

Supérieure, 1911). rósok régi számadási könyvei (u. o. 1885) Ma- ;

Fejér-arany, Zay Mineralogiájában a platina gyar Nemzetségi Zsehk'óriyv (u. o. 1888. Szinnyei
neve. Józseffel közösén) Kálmán király oklevelei (u. o.
;

Fejércse, kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, (leio) 1892) Béla király névtelen jegyzjének Jmson-
;

252 magj^ar lak. óskori régiségei tanúskodása más-kiadása (u. o. 1892) Oklecelek II. István
;

szeilnt itt már a történelmi id eltt laktak embe- király korából (1895) Magyar címeres emlékek
;

rek. A XIII. sz.-ban a Gutkeled nemzetségbl eredt (1902). Munkatársa e Lexikonnak is.
Várdai- és Csamavodai -család birtokában volt, 2. F. Kálmán, az elbbinek bátyja, jog- és ál-
utóbb a Surányi-, Szilágyi-, Telegdi- és Lónyai- lamtudományi doktor, kir. tanácsos, ügyvéd, szüL
családok birták. Eperjesen 1852 szept. 11. Kiképeztetését a buda-
Fejérd, nagyk. Kolozs vm, kolozsvári j.-ban, pesti egyetemen nyerte a M. Földhitelintézet jog-
;

(1910) 2462 oláh és magyar lak. ; u. p. és u. t. Ko- tanácsosa, 1888 óta a Magyar Tud. Akadémia
lozsvár. ügyvédje.
Fejérdomb, Belobreska (1. o.) község új neve. Fejér társaság. Fejér vagy angol zsoldos tár-
Fejéregyház, 1. Hdics. saság neve alatt fordul el Nagy Lajos király ide-
Fejérfalva, kisk. Máramaros várm. sugatagi jében egy angolok s magyarokból álló hadcsapat.
j.-ban, (1910) 441 oláh és német lak. vasúti állo-
; Fkapitánya az angol Mortimer Hugó, másodkapi-
más, u. p. Bárdfalva, u. t. Aknasugatag. tánya a meseszei-ü hs, Toldi Miklós volt. Lajos
Fejérkeszeg, a szélhajtó küsz (AUmrnus lud- király oláhországi hadjárata után Brassó vidékén
dus Heckel) és a fejes domolykó (Squaiius cepha- Törcs fellegvárában rizték a határokat. V. ö. Fór,
lus L.) népies neve. Nagy Lajos kir. 405. 1.
Fejérkö, 1. (Vaiszkova) Lopérhoz tartozó m. Fejérvár, 1. Székesfehérvár.
kir. vasgyártdep Zólyom vm. breznóbányai j.-ban, Fejérvári Frigyes, publicista, szül. 1848 jan.
(1900)62 lak. —
2. F., Kászon-Altizhoz tartozó 10., megh. 1910 dec. 11. Jogi tanulmányait rész-
borvlztelep, Csík vm. kászonalcslki j.-ban. ben a budapesti, részben külföldi egyetemeken
Fejérkö vára, ma Bjelasztina, Pozsega vm. végezte. Hirlapirói munkásságát 1868. a Száza-
Hajdan Körös vm.-hez tartozott. Elbb a Tibold- dimk c. hírlapnál kezdte. 187U-ben a Budapesti
nemzetség birta. A XV. sz. végén Vuk rác desz- Közlöny segédszerkesztje lett. Utóbb a hadbírói
potáó volt. A törökök 1543. foglalták el s 1697. pályára lépett. De katonai szolgálata alatt is ál-
szabadult fel. landó munkatársa volt a fvárosi hírlapoknak s
Fejérkövy István, 1588 óta Magyarország hely- mint százados hadbíró visszatért a hirlapírás te-
tartója, 1594. négy hónappal halála eltt kineve- rére. Ekkor az Országgylési Értesít és Unga-
zett esztergomi érsek. Megelzleg 1567 óta pan- rische Post szerkesztje lett. 1891-ben megindí-
nonhalmi fapát, 1571. tinnini, 1573. veszprémi, totta saját lapját, a Magyar Távirati Értesítt, il-
1587. nyitrai püspök volt. Ifjúkoráról nincsenek letleg üngarische Correspondenz-et, mely hosszú
 : ;

Fejérvármegyei MuzeumegyesUlet — 272 Fejérváry

idn át a külföld összes nagy lapjait Magyaror- csatában tanúsított vitézségéért elnyerte a Mária
szág eseményeirl hitelesen tudósította. Terézia-rend lovagkeresztjót, 1860. cs. és kir. ka-
Fejérvármegyei és Székesfehérvári Mu- marás lett, 1862. pedig osztrák bárói rangra emel-
zeumegyesület, a történelmi és régészeti egye- tetett. Mint a Coronini-ezred tisztje részt vett a
sületbl alakult 1910-ben. Célja a Pejórvármegyei schieswig-holsteini háborúban, egy évvel késbb
és Székesfehérvári Múzeum fen tartása ós fejlesz- felsége szárnysegédje s rnagy lett. Az 1866 iki
tése mellett tudományos ós népszer eladások háborúban több ízben fontos és bizalmas küldetése
rendezése, régészeti és történelmi emlékek felku- volt, amelyeknek lelkiismeretes teljesítése az ural-
tatása és megmentése. Elnöke 1912 óta grúí Szé- kodó bizalmát még ersebbé fokozta iránta. 1868-
chenyi Viktor fispán. Tagjainak száma 373. Az ban a 32. gyalogezred alezredese, késbb a 72.
egyesület vagyona 7000 K tökében, a múzeum gyalogezred tartalék-ezredparancsnoka lett, az-
felszerelése és gyjteményei 20,000 Kbecsérték- után pedig mint dandárparancsnok került az
ben évi bevétele 4000 K, ehhez járul a múzeum
; akkor újjászervezésben lev magyar honvédség-
fejlesztésére évenkint megszavazott államsegély, hez, amelynek modern megalkotásában, kiképzésé-
1912. összesen 2600 K. A Fejér vármegyei és ben és adminisztrálásában hervadhatatlan érdeme-
Székesfehérvári Muzevni gyjteményeinek alapja ketszerzett magának, elbb (1872— 1884-ig) állam-
a Pejórvármegyei és Székesfehérvár városi tör- titkári, 1884— 1903-ig honvédelmi minisztori mi-
ténelmi ós régészeti egylet gyjteménye. Törzs- nségben. Hivatalát a különböz kormányokban
állománya 1911 végén könyvtár 1421
: drb, régi- megszakítás nélkül úgyszólván három évtizeden
ségtár 3673 drb, éremtár 2778 drb, néprajzi tárgy át viselte s e hosszú id alatt egyenes, szóki-
235 drb, mvészeti tárgy 134 drb, természet- mondó, katonás természetével szinte az egész par-
rajzi tárgy 167 drb ; összesen 8408 drb. Igaz- lamentet meghódította, az ellenzéket sem véve
gatója Marosi Arnold. ki, amellyel különben, kivált a fegyvergyár ügyé-
Fejérváry-csaZóá (komlós-Jceresztesi). Régi szé- ben és a védertörvény tárgyalásakoríl889),heves
kely eredet család, amely a XVI. sz.-ban Sáros gyakran éles összetíízóse volt. Közben 1875.
ós
vármegyében telepedett meg. Els ismert öse elnyerte a magyar bárói méltóságot, ugyanez évben
Nekes István, aki 1521. Nándoifejórvárnál el- a vezérrnagyi, 1^83. az altábornagyi, 1890. a
esett. A család nemességót megersít levél 1558 táborszernagyi rangot, 1887. pedig tulajdonosa lett
jún. 4. kelt; 1570 máj. 25. pedig királyi adomány- a 46. (szegedi) gyalogezrednek, 1896 óta a katonai
ban kapta Komlós-Keresztest. A XVIII. sz. köze- Mária Terézia-rend kancellárja. P. birtokosa ezen-
pén élt F. László, ki a hétéves háborúban mint kívül a monarchia valamennyi rendjelének és
kapitány szolgált s három üa maradt György, számos klíöldi rendjelnek és kitüntetésnek. 1885-
:

Károly, József. Károly nevezetes családtörténeti ben az újonan szervezett frendiház élethosszig-
író és régiséggyjt volt, kinek genealógiai és lani tagjává választották.
heraldikai gyjteményét a M. N. Múzeum rzi A királyhoz meleg, úgyszólván bizalmas vi-
az üa volt F. Gábor (1. F. 1.). Józsefnek hat szony köteléke csatolta, amely évek során egyre
gyermeke közül egyik, ugyancsak József, cs. kir. mélyebbedett. 1891-ben gróf Bylandt közös had-
altábornagy volt. Az íia P. Géza (1. F. 2.), ügyminiszter halála után szóba került az is, hogy
aki mint a Mária Terézia-rend lovagja 1862 ápr. P. vegye át a monarchia e legfontosabb katonai
25. osztrák, 1875 aug. 17. magyar bárói rangot áUásának vezetését. Az uralkodói kegy verfénye
nyert. Nevezetesebb tagjai a családnak azonban akkor áradt rá a legnyUvánvalóbban,
1. F. Gábor, archeológus, Pulszky Perenc anyai mikor 1901. súlyos vakbélbaját a királyi meg-
nagybátyja, P. Károly régiséggyjt fia, ki Pul- hívásra Berlinbl jött Sonneaburg tanár megope-
szky P.-nek az archeológiában irányt adott, rálta. Midn 1903 tavaszán az újonctöbblet kérése
szül. 1780., megh. Budapesten 1851 nov. 2. Elvé- miatt kitört a nagy obstrukció, Széli Kálmán kor-
gezte a jogot, ügyvéd lett s báró Brudem József- mányának bukásával P. is visszavonult hivatalá-
nek teljhatalmú megbízottja volt. Megválván tól és többé nem vállalta a honvédelmi tárcát.
ettl, utazást tett Német-, Olasz- és Pranciaor- Erre a király újból reaktiválta és az akkor szer-
szágban, 1834. Piilszky Perenccel együtt Ausz- vezés alatt álló magyar darabonttestörség kapi-
triát, Németországot, Belgiumot, Angliát, Hol- tányává tette.
landiát utazta be, a memlékeket tanulmányozva. F. politikai szerepe 1905. vette újból kezdetét.
A kormánytól a vörösvágási opálbányákat birta Az 1905. évi januárban lefolyt általános választá-
bérbe. Markó Károly festt képeztette a külföl- sok során ugyanis a szabadelv párt kisebbségbe
dön. Gazdag régészeti gyjteményét Pulszky Fe- került, de a képviselház többi pártjai egyikének
renc örökölte. sem volt meg az abszolút többsége. A Tisza-kabi-
2. F. Géza báró, államférfiú, gyalogsági tábor- net még az országgylés egybegylése (1905 febr.
nok, a m. kir. darabonttestrség kapitánya, szül. 16.) eltt lemondott és csupán az ügyek ideiglenes
1833 márc. 15. a csehországi Josefstadtban, hol vezetésével volt megbízva.A választások eltt létre-
atyja, P. flózsef, késbbi cs. kir. altábornagy, mint jött ellenzéki szövetség (koalíció) továbbra is fen-
kapitány állomásozott. Tanulmányait Olmützben, maradt s mint ilyen együttvéve az abszolút többsé-
Königgrátzben és Neusandecben végezte, a katonai get alkotta, de aggályok merültek fel legfelsbb he-
akadémiát Wiener -Neustadtban, amelyet 1851. lyen abban az iráQyban,hogy az 1905.óvi május ha-
mint hadnagy hagyott el. 1855— 57-ig elvégezte vában felterjesztett képviselházi felirat tartalma
a hadi iskolát s egy ideig a vezérkari hivatalban konkrét és egységes kormányzati programmnak
szolgált s mint másodosztályú vezérkari kapitány nem tekinthet s hogy a koaliciónak a hadseregre
részt vett az 1859-iki háborúban. A solferinói vonatkozó kívánságai az alkotmányos felségjo-
Fej órváry — 273 - Fejes

gokba ütköznek. P. ily helyzetben elvállalta a köz- megegyezést az ú. n. paktum alakjában tényleg
vetítés nehéz szerepét a képviselházi többség és a létre is hozta, úgy, hogy 1906 ápr. 8. helyét a
felség között és magára vállalta a kabinetalakítást Wekerle-féle koalíciós kabinetnek adhatta át.
és a kibontakozás elkészítését, illetleg azt a P.-tól a legádázaob harcok kereszttüzében sem
feladatot, hogy átmeneti jelleg, pártonkívüli kor- vitatták el ellenfeleisem szándékainak tisztasá-
mány élén egyengesse útját a többségi pártok gát, sem magánbecsületének korrekt voltát. Senki
kormányra jutásának. 1905 jón. 18. neveztetett ki sem tagadja meg tle az elismerést, hogy a di-
miniszterelnökké s egyúttal megbízatott az fel- nasztikus érdekek megóvása mellett az ország-
sége személye körüli, valamint a pénzügyminisz- nak kivánt szolgálni. Aldozatkészégót és hazafias
tériumnak ideiglenes vezetésével. F. és miniszter- intencióit az uralkodó is méltányolta, amikor
társai több alkalommal kifejezték azt a meggy- 1906. évi ápr. 8-iki búcsúkéziratában kijelentette,
zdésüket, hogy nem ellenkezik a magyar alkot- hogy F. «a legnehezebb körülmények közt áldo-
mánnyal, ha a képviselházi többség és a király zatkészséggel viselt állásában a Személyemhez
közt a kormányzati programm tekintetében fel- való leghbb ragaszkodástól, valamint a legtisz-
merül ellentétek kompromisszmnok útján egyen- tább hazafiasságtói vezéreltetve, önfeláldozó buz-
líttetnek ki, fleg akkor, ha az ellentét a közös galommal kitn szolgálatokat teljesített)*,
hadseregre vonatkozó felségjogokat érinti, me- 1906 óta F. politikával nem foglalkozik, átvette
lyeknek mikénti gyakorlása a monarchia másik elbbi magas katonai hivatalát. 1909 jún. 24. fog-
államára is kihat, ós hogy az erre vonatkozó köz- lalkozott személyével újból a nyilvánosság, midn
vetítésre alkalmasabb a törvényes felelsséggel a solferinói csata ötvenéves fordulója alkalmával
tartozó pártonkívüli kormány, mint az ú. n. homo királyunk, a német <*sászár, az udvar, valamint a
regius, különösen akkor, amikor a tái-gyalások véder részérl szokatlan megtiszteltetésben ré-
hosszabb idt igényelnek, amely id alatt a kor- szesült. F.-t a király ez alkalommal a bécsi Burg-
mányzás folyó ügyei ellátás nélkül nem marad- ban vendégül fogadta és tiszteletére nagy dísz-
hatnak. Ámde a képviselház többségévé szövet- ebédet adott. 1911 aug. havában, midn szolgála-
kezett pártok jún. 21 -én, amikor a P.-kormány a tának 60-ik évét bet<)ltötte, Ó Felsége emlékérmet
képviselházban bemutatkozott, határozatilag ki- veretett és ennek egy példányát aranyban P.-nak
mondták, hogy ily koi-mány kinevezése nem fe- személyesen átnyiijtotta. V. ö. Szalag Ö., Báró P.
lel mega parlamentáris kormányforma követel- Géza (Pozsony 1901) Lányi Bertalan, A P.-kor-
;

ményeinek s ezért a F,-kormánynak bizalmatlan- mány (Budapest 1909).

ságot szavaztak, st az országgylés elnapolását 3. F. Imre báró, P. Géza báró fia, szül. 1866
elrendel Idrályi leirat kihirdetése után hozott febr. 20. Bécsben. Középiskolai tanulmányait a
hatilrozattal a F.-kormánj't törvénytelennek és Theresianumban végezte, a jogi tudományokat
alkotmányellenesnek jelentették ki és felhívták Debreczenben és Budapesten. Köztisztviseli szol-
ellene a törvényhatóságok ellenállását. Ezek az gálatát Baranya vm.-ben 1889. kezdte meg, mint
események a F.-kormányt lemondásra késztet- tiszteletbeli aljegyz 1890. fispáni titkárrá ne-
;

ték,de minthogy az el nem fogadtatott, F. minisz- vezték ki, 1891 végén pedig a belügyminiszté-
terelnök 1905 júl. 1. formális békepropozíciót tett riumba hívták be szolgálattételre, hol miniszteri
a koalíció vezérférflainak, ezek azonban nem segédtitkárrá léptették el. 1897-ben kineveztók
akartak annak tárgj-alásába bocsátkozni. Eközben Baranya vm. és Pécs sz. kir. város fispánjává,
megindult a képviselház fenti felhívása nyomán mely tisztétl 1905 dec. 27. vált meg. A politikai
az ú. n. nemzeti küzdelem (1. Magyarország tör- életben csak azután vett ismét részt, amikor 1910
tér.ete). A F.-kormány belátta, hogy eredeti vál- nemzf ti munkapárt végrehajtó bizott-
febr.-ban a
lalkozása keretében misszióját sikerrel be nem ságának eladójául választották meg, amely mi-
töltheti és újból lemondott miután pedig a koalí-
; nségben az 1910-iki képviselválasztások befe-
ció ós a király közti közvetlen békekisérlet sem jeztéig és a mimkapárt végleges megaiakulásáig
vezetett eredményre, F. úgy igyekezett a válsá- mködött.
got megoldani, hogy maga ád a király által hely- Fejes, 1. I&iván, a tiszáninneni ref. egyházke-
benhagyott korraányprogrammot, amelyet a szo- rület püspöke, szül. 1838 jan. 22. Legényén (Zem-
ciális és gazdasági kérdések eb térbe helyezésével plén vm.). Teológiát Sárospatakon és Pei^ten tanult.
alkalmasnak vélt oly képviselházi többség ala- 1857— 59-ig fehérgyarmati tanító, 1860. csurgói,
kulására, mely a viszály okainak kikapcsolása majd hódmezvásárhelyi tanár volt, 1865. válasz-
mellett képes és kész lehet a kormányalakítás tották meg sátoraljaújhelyi lelkésznek. Tagja az
alkotmányos kötelességének teljesítésére. Ennek egyetemes konventnek, a debreczeni s a budapesti
következtében a F.-kabinet újjászervezve és vég- zsinatoknak, melyeken egyik legéberebb vezére
legesítve, 1905 okt. 16. reaktiváltatott, azonban az autonómiához és a presbiteri irányhoz szigo-
ez az újabb vállalkozás még sokkal élesebb táma- rúan ragaszko<ló pártnak. Sokáig elnöke volt a
dással találkozott a koalició részérl az egész vo-református egyház énekügyi bizottságának. 1910
nalon és a törvényhatóságok ellenállását még november havában a tiszáninneni ref. egyház-
hevesebbé tette, ami a koi'mányt szigonibb rend- kerület püspökévé választották. Szépirodalmi té-
szabályokra és az állami ügyek ellátása végett ren is tevékeny munkásságot fejt ki. Kölfemé-
egyes kivételes intézkedésekre (pl. a külkereske- nyei a különféle szépirodalmi lapokban láttak
delmi szerzdések életbeléptetése) késztette. De a napvihigot, majd 1894. összes költeményei külön
legélesebb harcok közepette is F. minden újabb két nagyobb kötetben megjelentek. Legjelentéke-
békekisérletet tlgyelembe vett és készséggel köz- nyebb költi müve az Égy szép asszony cím,
vetített s végre is a király és a koalició közti mely a Kisfaludy-társaság 1876. évi költi beszély
!

Récai Nagy LesoScima. VU. IcöL 18

 :;

Fejés 274 — Fejezet

pályázatán jutalmat nyort. Többet lefordított Fej és irás (pénzeken), az énnek el és hátlap-
Shakespeare drámáiból, melyek közül Troilus és jának népies neve, mely a német Kopf és Münz
Cressida a Kisfaludy-társaság kiadásában meg is elnevezések után készült. Társas-játékok (teke-
jelent Brutus e. színmve az Akadémián dicsé-
;
dobás stb.) alkalmával a versenyz pártok vezeti
retet nyert. Mint szónok egyházi beszédeivel ki- a társak megválasztásának és a játék elkezdésé-
váló helyet foglal el a ref. írók között legjelen-
; nek elsségét egy pénzdarabra bízzák, annak el-
tékenyebbek azonban egyházi munkái. Ilyenek vagy hátlapját választva maguknak. A pénzdara-
Egyházi beszédek (2 köt., Sátoraljaújhely 1874— bot feldobják s amint az el- vagy hátlapjával
1876.); Tetnetésipeszédek (u. o. 1876) ; Asátoralja- felül esik a földre, aszerint alakul a társaság és
újhelyi ev. ref. egyház története (u. o. 1889) ; A
ma- kezddik a játék.
gyarországi református egyházi énekeskönyv meg- Fejes lágytestüek (áuat), 1. Cephalophora.
újításának yrogrammja (Sárospatak 1890) Egy- ; Fejesponty, a fejes áomolykó (Squaliiis cepha-
Házpolitika protestáns szenipontból (u. o. 1892) liLS L.) népies neve.

A protestáns egyház felamta (Budapest 1894) Fejes pöröly, 1. Kalapácsok.

Próba énekeskönyv (u. o. 1903). Ezenkívül szá- Fejes saláta (uöv.), 1. Saláta.
mos cikke jelent meg az egyházi lapokban. Fejes zászpa (növ.) a. m. Golchicum autum-
2. F. János, gömörvmegyei törvényszéki ülnök, nale (1. 0.).
és cseh-tót író, szül. 1764., megh. 1813. Mint kis- Fejet (lat. emidsio). így hívják ama tejhez
honti ág. ev. esperességi felügyel, a papokat és hasonló gyógyszereket, amelyekben zsíros vagy
tanítókat tudományos egyletbe gyjtötte össze, gyantás anyagok igen finoman elosztott állapot-
melyben a tagok évi összejöveteleik alkahnávaí ban vannak, tehát úgy, mint a vaj a tejben. Az
tanulmányaikat olvasták fel (1809— 30-ig áUott Emulsio amygdalarum, mandulatej (mandula-
fenn). Müvei Hlas volající k sedlakum (Hívó szó a fejet) édes mandulából készül. Ezt cukorral és
:

parasztsághoz, Pozsony 1808) Nezemanum, ze- igen kevés vízzel mozsárban megtörik, majd a
;

manstva zadostiv^m (Nemességre vágyódó nem kapott péphez lassacskán vizet elegyítenek, végül
nemeseknek, Vácz 1812); Delingua genere et de a folyadékot vásznon átszrik. A tehéntejhez ha-
hungarica in specie (1807). sonló fehér folyadék ez, amelynek igen kellemes
Fejés, az a müvelet, mellyel a tgyben meg- mandulaize van. Inkább élvezeti szer számba
gyülemlö tejet eltávolítják. Fejni szokták a tehe megy, de a torok hurutos gyulladása esetén kel-
net, bivalyt, juhot, kecskét, söt Oroszországban lemos bevonó hatása is van. Gyakrabban gyógy-
néhol a kancát is. A teheneket naponta rendesen szerek vivanyagául használják. Emulsio oleosa,
kétszer, néhol háromszor fejik. A háromszori mandulaolajból készül. A mandulaolajat felényi
P.-sel 5— 150/0-kal több tejet adnak a tehenek, súlyú gummi arabicum igen flnom porával és kevés
—
amely 10 20 százalékkal zsírdúsabb is, de mivel vízzel porcellán-mozsárban összedörzsölik. Az egé-
a háromszori P. több munkát ád, rendesen meg- szet azután vízzel hígítják és cukoroldatot elegyí-
elégszenek a kétszeri P.-sel. Elhasi üszket le- tenek hozzá, hogy íze édes legyen. Az utóbbi eset-
boi'jazás után mindenesetre célszer naponta ben a gummi arabicum játsza azt a szerepet,
többször is fejni egyideig, mert ezáltal a tej meny- amit a mandula eldörzsölésekor benne lev «emul-
nyisége szaporodik. A P.-nek mindig pontosan, siu)) végzett a mandula olajával szemben, hogy
ugyanazon órában kell történnie kétszeri P.-néí nevezetesen a finomul eloszlott olaj cseppecskéket
;

12 órai idközökben reggel és este, háromszori egy vékony réteggel vonja be s ezáltal megaka-
F.-nél 8 órai idközökben. A juhokat naponta dályozza egyesülésüket. Az ilyen szerepet vívö
csak egyszer fejik, a kecskéket, bivalyokat két- részét a P.-nek «pmulgens»-nek nevezzük, szem-
szer. A P. kézzel v. géppel történik. Elnyösebb ben a vízben oldhatatlan és elosztandó résszel, az
az állatokat kézzel fejni, mert ilyen módon több « emulgendum » -mai.
tejet adnak le s a tgyet jobban is ki lehet fejni, Jó P.-képz anyagok a gummi arabicum, mibl
mint a még tökéletlen szerkezet fejögépekkel. olajra felényit, gyantákra, balzsamokra ugyan-
A P.-nél különösen a következkre kell súlyt fek- annyit kell venni és 8 rész vízzel felhígítani. To-
tetni hogy a tgyben lev tej az utolsó cseppig vábbá a tragacantha, amibl csak tizedrész annyi
:

teljesen kifejessék, amiért magát a tgyet is több- kell, de nem szép fehérek a P.-ek és a tojás sár-
;

ször meg kell markolászni, továbbá, hogy az ál- gája, amibl egy megfelel 10 gr. gummi arabicum-
lattal P. közben jól bánjunk, hogy F. eltt úgy a nak. Az oly P. -eket, melyek emulgens hozzátétele
fej egyénnek a keze, valamint az áUat tgye nélkül készülnek (pl. mandulatej) emulsio Verá-
meg legyen mosva és ruhával szárazra törülve. nak nevezik, az emulgensek segélyével készülte-
Eendszeresen kezelt tehenészetekben próba-P.- ket pedig emulsio spurea-nak. Lényegileg nincs
eket tartanak minden héten egyszer, de söt né- köztk kölönbség. A P.-ek legtöbbször csíps v.
mely tehenészetben mindennap, mikor is minden izgató orvosságok kellemes vivöanyagai, de néha
tehén tejmennyiségét külön lemérik s jegyzékbe ers hatású szereket is rendelnek P.-ben.Pl. a fosz-
foglalják, s ilyen módon állapítják meg minden fort olajban adják és ezt P.-té dörgölik. Rendelé-
egyes tehénnek évi tejhozamát. Ezt azért is teszik, sük alkalmával a savakat, fémsókat, csersavat
hogy így a legjobban tejel tehenek utódait vá- kerülni kell, mert megbontják a P.-et.
laszthassákki továbbtenyésztésre. L. még Fejgép. Fejetlenség, 1. Anarchia.
Fejes domolykó (Squalius cephalus L.),'l.i)o- Fejezet (lat. caput), eredetileg a nagyobb írás-
molykó. mvek könnyebb áttekinthetsége céljából való
Fejeshal, a fejes domolykó (Squalius cepJialus felosztásánál egy-egy rész fejéhez írt és a tartal-
L.) népies neve. L. Domolykó. mat jelöl cím errl azután az ily rész is a P.
;
 :

Pejfa — 275 - PeJIzmok

nevet kapta. A régiek a nagyobb müveket csak ron, míg télen igen ritka. Többnyire csak fiata-
könyvekre osztották fel, a P\-ekre való felosztás labb, deegy évnél mégis idsebb állatok betegsze-
újabb eredet szokás. Elbb a bibliát osztották nek meg, ökrök inkább, mint tehenek. A betegség
F.-elíre a mostani felosztás a XIII. sz.-beli Hugó
; nem ragad át egészségesekre és egyszeri kiállása
a St. Claro bíborostól ered. A klasszikusok mü- nem teszi immúnissá az állatot késbbi fertzés-
veit a XV. sz. óta osztották fel F.-ek szerint. sel szemben. Tünetek Hirtelen támadó és egé-
:

Fejfa, fából faragott oszlop, melyet különösen szen 42°-ig emelked

láz, remegéssel és nagy
a kálvinisták a sírhoz emlékjelül állítanak. F. majd a szemek és az orrnak súlyos
elesettséggel,
továbbá a faragószéknek az a része, mellyel a gyuladása. Némelykor kezdetben feltn izgatott-
megmunkálandó fatárgyat leszorítják. ság V. görcsök is észlelhetk, többnyire azonban a
Fejfájás (keplialalgia), legtöbbször csak tü- betegek tompultak, inogva állnak lábaikon, vagy
nete valamely más betegségnek, igen ritkán ön- fekszenek, nem esznek és nem kérdzenek. A sze-
álló bántalom. Leggyakrabban elforduló alakjai mekbl bven folyik a köny, majd a genyedtség,
1. a szegényvórüek F.-a, melyet a fekvés enyhít, a szemhéjjak pámaszerüen megdagadnak, a köt-
az arc halovány, a beteg szédül 2. a csúzos F.,
; hártyák élénk vörösek, a szaruhártya tejfehér
hülés után támad, a fejbr egyes pontokon érzé- színvé válik, mögötte pedig sokszor sárga izzad-
keny ; 3. az ideges F. neuraszténiásoknál fordul mány rakódik le. Az orr nyálkahártyája kipiroso-
el, mintha fejüket abroncs szorítaná v. súly ne- dik, megduzzad, majd felületén szürke lemezes
hezednék agyvelejükre; 4. a hisztériás F. (clavus), felrakodások keletkeznek, egyidejleg a b
oit-
mintha szöget vertek volna a beteg fejébe, a fej- folyás szennyes színvé és bzössé, a légzés pe-
br túlérzékeny; 5. gyomor ós bólzavarokkal dig szuszogóvá válik. A gyuladásnak a homlok-
összefügg F., melyet rossz szájíz, felböfögés, öblökre való átterjedése következtében a szarvak
szorulás V. hasmenés kisér; G.bujalíóros F., mely sokszor meglazulnak és a szarvcsapokról le is
fkép éjjel igen heves 7. érelmeszesedéshez csat-
; válnak. Ritka esetekben a száj nyálkahártyáján
lakozó F., tartós fájdalom, gyakori és ers szé- is képzdnek lemezes felrakodások, azonkívül pe-
düléssel; 8. féloldali F. (hemikrania, migraüie) dig bélhurut jelei is észlelhetk. A halálozási szá-
gyakori szegény vér nknél, néha a havibaj ide- zalék 50— 6O0/01 st több is lehet. Javulás esetén
jén, gyomor- és bélzavarok, hányás kisérik. Há- is hetekig tart az üdülés és sokszor vakság, orr és
nyás után megkönnyebbülés áll be. Az arc kipi- bélhurut v. egyéb utóbántalmak maradnak vissza.
rult, vagy halvány. Gyakran öröklött. Végül, ha A betegek kezelése a fejre alkalmazott erélyes
mindezen alakokat kizárjuk, 9. a F. mint önálló hideg borogatásokban, a szemek és az orr tisztán-
betegség, ez többnyire egyes családokban örökl- tartásában és ferttlenít szerekkel való mosoga-
dik. A F. gyógyításában a f
az alapbántalom tásában, továbbá az emésztés lehet javításában
(szegényvérüség, csúz, idegesség, hisztéria, gyo- áll esetleg a szarvak lefürészelése és a homlok-
;

morbólzavarok, bujakór stb.) gyógyítása. Csak üregek helyi kezelése is szükségessé válhatik.
idlegesen segítenek az ú. n. F. elleni porok (asz- Fejizmok (musculi capitis) alatt értjük a ko-
pirin, antipirin stb.). A féloldali F.-nál gyakran ponyán ered és ugyanott, esetleg a brben tapadó
hashajtók és diéta használnak. izmokat. Két csoportra oszthatók, ú. m. mimikai
Fejfekvés, 1. Magzatfekvések. és rágó-izmokra. A mimikai izmok általában véve
Fej gyám, 1. Atlas. gyengék, rendesen halványak, a br alatt lev
Fejgyüjterek, a koponya bels és küls al- zsírréteg ersen átszövi ket úgy, hogy nehezen
kotó részeinek vérét vezetik el. Ftörzseik a bels preparálhatok ki. A rágóizmok ezzel szemben ha-
és küls torkolati gyüjtér (véna jugularis in- talmas, sötétvörös szín, inas nyalábokkal ellá-
terna et externa). Á bels a koponya alapján a tott izmok. A mimikai izmokat az arcideg (m. fa-
torkolati nyílásnál kezddik, ahol az agyvel vé- cialis), a rágóizmokat a háromosztatu ideg (m. tri-
rét összeszed kemény agyburki öblöket (sinus geminus) látja el mozgató idegrostokkal.
durae matris) veszi fel. Belejutnak a koponyacson- A mimikai izmok több csoportot alkotnak el-
tok erei (venae diploicae) s a közleked erek rendezdésük szerint 1. csoport a fejtet izma (m.
;

(emissaria santorini) is. A nyakon az elüls és epicranius), mely a homlokizomból (m. frontalis),
hátulsó arcgyüjteret veszi fel (v. facialis ant. és a nyakszirtizomból (m. occitudalis) s az ezeket
post.), amelyek közös törzzsel, a közös arcgyüjtö- egyesít inas fejsisakból (galea aponerodica) áll.
érrel (v. f communis) ömlenek bele, továbbá a
. A két homlokizom közt van az ú. n. musc. proce-
nyelv s a nyak fels felének gyüjtereit. A küls rus, mely az orr tövén apró haránt redket okoz.
a fül mögött a nyakszirti és a hátulsó fülgyüjt- A homlokizom a homlok brét ráncolja, a nyak-
érrel kezddik, a nyakon felületesen végighaladva, szirtizom a ráncokat a br hátrahúzásával kisi-
felveszi a brvénákat s úgy ömlik a kulcscsont- mítja. A fejsisakon tapadnak a 2. csoportot alkotó
alatti gyüjtöérbe. fülizmok is, ahová az elüls, fels ós hátulsó
Fejhang, 1. Falsetto. fülizom (musculus auricularis anterior, superior
Fejhossz. A lóversenyeknél birói ítéletekben ós posterior) tartozik. Csak kevés embernél elég
használatos kifejezés, annak jelzésére, hogy egyik ersek arra, hogy a fülkagylót mozgassák. A többi
ló egy lófej hosszúságával elzte meg a másikat. csoportot az arcizmok alkotják. Ezek közül a 3.
Fejhurut (roncsoló orrhurut, rosszindulatú fej- csoport a szemkörülötti izomzat, melyet a szem
betegség, hurutos láz), a szarvasmarháknak he- körizma (m. articalaris oculi) alkot; ez csukja
veny lázas betegsége, melyet valószínleg fert- össze pislogásnál a szemhéjakat fels része mint
;

zés okoz, de ennek körülményei eddig még isme- szemöldökráncoló izom (m. comigator supercilii)
retlenek. Leggyakoribb tavasszal, kevésbbé nyá- különvált 8 a homlok függélyes redit hozza létre.

18*
FeJIzUIetek 276 — FeJIödésmechanlka

A 4. csoport az orr izomzata, a m. nasalis, mely Fejkötk, az ácsmunkában rövidebb táraaszok,

több kisebb nyalábból áll. Legnagyobb az 5. cso- melyek valaraoly szelemont vagy gerendát az azt
port, a száj izomzata, mely a száj körizmán (m. alátámasztó oszloppal összekötik, 1. Hónnljfák.
ortioularis oris) kívül több, a fels ós alsó ajak- Fejlábuak (áiiat), a Lágytestüek (Mollusca egyik
hoz tartozó izmocskából (ra. quadratus labii sup., osztályára (Cephalopoda) rosszul képzett mester-
m. caninus, m. zygomaticus, m. risorius, m. qua- szó. L. Lábasfejüek.
dratus labii inf., a. m. triangularis labii inf., m. Fejlánc (halászat), az állóbárka macskáját a
mentalis) van összetóve. Legterjedelmesebb e sárkányhoz köt lánc.
csoportban a pofaizom (m. bucinator), mely az Fejléc, 1. változó szélessége léc, mellyel széle-
alsó és fels állcsontból s egy ezeket összeköt sebb fából készült lapokat, pl. rajztáblát, iskolatáb-
inas ívrl ered s megy át a száj körizmába. Fel- lát stb. a bütükön beszegik. A F.-et eresztvény-
adata a szájüreg elzárásán kívül rágáskor a falat nyel és enyvezéssel kötik össze a lappal. Ezt a
forgatása, fúváskor a leveg kiszorítása (fütyü- müveletet az asztalos megfejelésn^k nevezi.
lés). A rágizmok a koponya különböz részein 2. F., a könyvek szövegének v. egyes fejeze-
eredve, mind az állkapocsra tapadnak négy iz-
; teknek, új címeknek kezd oldalait díszít kes-
mot sorolunk ide, ú. m. az ú. n. rágóizmof (m. keny frizszerö ékítmény. Olasz- és Németország-
masseter), mely az arcon a fül eltt domborodik ban a ronaissance-korban jött divatba. A raodeni
ki, a halántékizmot (m. temporalis), a küls és könyvdíszítésben jelenleg is nagy szerepe van.
bels röpizmot (ra. pterygrideus externus ós in- Fejletlen kor, 1. Életkor és Házassági aka-
temus). A masseter és a pter. int. az állkapcsot dályok.
emeli, vagyis a szájat zárja, a temporalis az áll- Fejlödés.l.a biológiában az alakbeli változások-
kapcsot hátrahúzza s emeli, a pter. ext. az rl nak azon majd egyszerbb, majd bonyclódottabb
mozgásoknál (rágás) szerepel. sorozata, melyet az állat keletkezésétl, azaz a
Fejiaületek ós fejszalagok. A fejizület a nyak- csirasejtek fejldésétl, illetve a petesejt megter-
szirtcsont, az els és második nyakcsigolya között méken,>'itésétöl az ivarérettségig, azaz életének a
van. Tulaj donképen két ízületbl áll, a fels a szaporodásra alkalmas szakáig ától.
nyakszirtcsont és az 1. nyakcsigolya bütykeinek 2. F., csapatoknak tömör ós mély alakzatok-
izülete (articulutio atlantovocipitalis), az alsó az ból szélesebb zárt vagy harcalakzatokba való
1. és 2. nyakcsigolya izülete egymással (articu- átmenete. A F.-t veszteségek elkerülóso céljá-
latio atlantoepistropMca). A két ízülethez legjob- ból lehetleg még az ellenséges tílzhatás körle-
ban a gerinccsatorna felnyitása által férhetünk tén kívül kell végrehajtani.
hozzá. Az izületeknek részben felületes szalagap- Fejldéselméletek, 1. Darwinizmus, Szár-
parátusuk van (membrana atlantoocipitalis ant. ')nazá.'ifan és Szártnazástani elméletek.
és post., membrana atlautoepistrophica, membrana Fejlödésfiziológia. A fejldéstannak egy úgy-
tectoría, lig. longitudLnale posterius), részben ki- szólván még csirájában lev ága, mely a fejld
sebb szalagok rögzítik az epistropheus (2. nyak- szervezet (embrió) testében ós szervezetében leját-
csigolya) fognyúlványát az atlashoz s a nyakszirt- szódó folyamatokkal (anyagcsere, táplálkozás, ki-
csonthoz (lig. crueiatum, lig. alare, lig. apicis választás stb.) foglalkozik.
dentis). A két ízületben történnek a fej mozgá- Fejldési szakok v. fokok, idhatárok a fej-
sai, és pedig a felsben a fej elre és hátra billen- ldésnek, illetve az ember fejldésének a meneté-
tése, az alsóban pedig a fejnek hossztengelye kö- ben. Nagyjában: az els a 7-ik életévvel végz-
rül való forgatása. A forgás tengelye az epistro- dik, a maradó fogazat kihasadásáig tart, a máso-
pheus fognyúlványa, a forgás pedig ezenkívül az dik az ivarérósig (fanosodásig) tart, a leánynál
—
epistropheus két oldalsó ízületi lapján is történik, a 14, a flimál a 16 17-ik életévig. Különösen fej-
amelyek ferdék, úgy hogy forgatás alkalmával ldésnek mondjuk a 20, ill. 23-ik évig terjed sza-
a forgatás oldala felé es arcfél emelkedik, a kokat, amelyben a testi és szellemi fejldés befe-
másik sülyed. jezdik. L. Gyermek.
Fejjárom, 1. Járom. Fejlödésmtchanika, a fejldéstani tudomá-
Fejkend, hurkolt kelme, gyapjúból vagy pa- nyok egy újabban felkarolt és kifejlesztett ága,
mutból ;
sima vászonszövésü selyem és színesen amely részben az észlelt jelenségeknek mechani-
nyomtatott pamutszövet. kai magyarázatot iparkodik adni, részben kísér-
Fejkészlet (bány.), az ércek elkészítése végett leti úton a természeti jelenségekhez hasonlókat
porrá tört zúzóóre lisztjét ég iszapját szereken idézve el, vagy a fejld szervezetet szándéko-
dolgozzák fel a szerek fol^ö részén leülepedett
; san a rendestl eltér körül menyek közé juttatva,
és szinércporban legdúsabb készlet a F., moly gaz- így mutatkozó tüneményekbl von le törvény-
dagabb zúzóércek feldolgozásánál azonnal bevált- szer következtetéseket. Helyes neve ezek alap-
ható szegényebb ércek F.-e azonban még több-
; ján kísérleti fejldéstan. Míg az embriológia, mint
ször átbocsátandó a szeren, hogy a beváltásra morfológiai tudomány, csak leírja a fejldés tör-
érdemes legyen. ténetét, a F. az oknyomozó tudomány, mely a le-
Fejkéve, 1. Báb. írt jelenségeket okozó energiát és törvényeket
Fejko»«, 1. Favus. kutatja. Legalaposabb mvelje s úgyszólván
Fejkö (halászat), a fenókhorog elsülyesztésére megalapítója Roux, kihez azóta a vizsgálók egész
szolgáló k. sora csatlakozott (Driesch, Morgan, iSarlürth,Kor-
Fejkör, a fogaskerekek fogai körül húzható schelt, Heider, Loeb, Godlenski stb.). Mint ezen
legnagyobb kör, mely a fogak fején halad keresz- tudományág egyik legnagyobb vívmányát a re-
tül, 1. Fogaskerék. generációk (szerv- és szövetpótlások) tanán kívül
 Fejldéstan — 277 Fejsze

a mesterséges termékenyítést s ezzel kapcsolat- munkásviszonyok mellett a nagy tejgazdaságok-

ban a fejldés els stádiumaira vonatkozó vizs- ban nagyon is figyelemre méltó. Hátránya az,
gálatokat emelhetjük ki, ahol a legnagyobb érde- hogy nem tökéletesen utánozza a borjú szopását,
mei Locbnek s utána Matthewsnek, Wasilioffnek s hogy segélyével a tgyet nem lehet egészen ki-
és J. Dolage-nak vannak. B vizsgálatok eredmé- fejni, s megeshetik, hogy esetleg tovább szivaty-
nyei abban csúcsosodnak ki, hogy ondószál (sper- tyuzzák a tgyet, semmint azt kellene, aminek
mium) hozzájárulása nélkül tisztán kémiai vagy tgybántalraak lehetnek a következményei. Jelen-
fizikai ingerekre is megindul a fejldés s elég leg a Dalen-rendszer Alfa, a Loquist és a Revaló
magas fokig halad elre. gépek vannak leginkább használatban.
Fejldéstan vagy fejldéstörténet (biogenia), Fejgörcs, fej asszonyok foglalkozási neuró-
a biológiának az a része, mely a szervezetek zisa. Fejeskor az ezen mvelethez szükséges al-
egyéni és törzsfejldését kutatja. Két részre tago- kar és kózizmok görcsösen megmerevednek.
lódik 1. az egyéni P. vagy egyedfejlödéstan (mi-
: Fejred. A fejldéstanban több, az embrió feji
togevia) azokat a változásokat kutatja, melyeken végén képzd red jelölésére használt kifejezés,
a szervezet peteállapotától kezdve az ivarérettség így F. az az ektodermából s késbb hozzácsatla-
szakáig keresztül megy 2. a törzs-F. (phylogenia) kozó mesodermából álló lemez, mely a madarak-
;

az állat- és növényfajok és a többi rendszertani nál s több emls állatnál a bels magzati burok,
csoportok, családok, rendek, osztályok, törzsek) az amnion alaknlásánál szerepel.
származását, tehát genealógiai fejldését kutatja. Fejsérülések, olyan sérülések, melyek a fejet
L. Oiitogenia és Phylogenia. érték ütés, ütdés, szúrás, metszés, lövés, szakí-
Fejldéstörténet, 1. Fejldéstan, Ontogenia és tás által. Igen sokszor a fejbrön áthatolnak a
Pkylogenia. koponyacsontokra is és — ami ennél még fonto-
Fejldött vonal, így nevezik a katonaságnál sabb — igen sokszor az agyvel rázódásával v.
a csapatnak akkénti felállítását, melyben a két sérülésével, a koponyaüregben létrejöv vérkiöm-
sorba sorakozott szakaszok egymás mellett és lésekkel járnak. Ezen szövdmények miatt a fej
nem egymás után állanak. sérülései mindig a leggondosabb vizsgálatot kí-
Fejmadzag (halászat), a fenékhorog csiptetöjére vánják s a legszigorúbb velebánásban rószesíten-
kötött s a horog szállítására vagy fólakasztására dk, mert néha csak késbb, néhány óra, néhány
szolgáló köt. nap múlva jelentkeznek az agyvel bántalmaztatá-
Fejnyomógép, kisebb szedések, pl. levólfejek, sának tünetei. A fej sebek különösen szigorú anti-
névjegyek, címkék stb. nyomására használt gép. szepszissel kötendk be, mert a sebek fertzésé-
L. (jhjorssfjtók. bl származó bajok, fleg az orbánc (erysipelas),
Fejorbánc, fiatal sertések betegsége, melynek a fejbrön sokkal veszélyesebbek, miut más se-
folyamán a fej megdagad, bre kipirosodik, majd beknél, mert a fejbr és a koponyacsont alatt
egyes helyeken elhal. Az elhalt részletek késbb fekv kemény agyhártya (dura mater) között
ellöketvén, az üszkösödés tovább nyomul a mé- igen sok vérér közlekedik a koponyacsonton ke-
lyebb rétegekbe és a koponya vagy az arc, f- resztül, s a fertz anyagok ezeken könnyen el-
leg az orr csontjait elérve, ezekbl is kisebb- juthatnak a koponya belsejébe, hol agyhártya-
nagyobb darabok elhahiak, külön válnak és a gyuladást és gyors halált okozhatnak.
sebbl kiesnek. A kóros folyamat némely esetek- FejsisaJt (galea aponeurotica), a m. epicra-
ben megállapodik és a támadt folytonossághiá- nius (1. Fejizmok) középs bnyés része, mely a
nyok hcgesedés útján gyógyulnak, miáltal feltn brrel kötszöveti sövények által van összekötve
eltorzulások jöhetnek létre, máskor az állatok s így a fejbr mozgatásánál szerepel. Az össze-
általános fertzésben elpusztulnak. A betegség köt sövények között egymástól teljesen elzárt
a sertésorbánc (1. o.) egyik alakja. részek vannak s ha pl. ütés folytán vér ömlik egy
Fej, dán sziget Fenío és Loland közt. TortUote rekeszbe, a kiömlött vér a rekeszen túl nem me-
18 km^, (1910) 1264 lak. het s az illet terület hirtelen feldagad.
Fejgép. A tehenek fejesére szolgál. Az els Fej szalagok, 1. Fejizületek.
F.-et az 1860-as években Colwins amerikai far- Fejsze, ékalakú hasító szerszám. Részei az él
mer találta fel, amely azonban hasznavehetetlen- és a fok, mely utóbbiban lev üreg a nyél hüvelye.
nek bizonyult. Azóta többen is szerkesztettek Az ács-F. eleven ervel hat és így többnyire két
F.-et, amelyek közül azonban csak a Thistle-fóle kézre szolgáló hosszabb nyéllel látják el, mely hol
vált be némileg. Ez a gép abból áll, hogy a tehén egyenes, hol az él síkjában lev görbe szerint
négy tögybimbójára egy gummival bélelt eszközt hajlik (angol és amerikai fejsze). A fejsze alakja
ersítenek fel s ez az eszköz gummicsö segélyé- minden országban, st egyes vidékeken is más
vei egy gyjtedénnyel függ össze, amelybl mo- és más.
tor segélyével a levegt kiszivattyúzzák. Miután A
fatermdésnél használt P.-knél a cél szerint
pedig a leveg kiszivattyuzása nem történik három F.-nemot különböztetünk meg, ú. m. a
egyenletesen, a tej kiszívása is megszakításokkal dönt, az ágazó és a lias'itó F.-t. A dönt P.
történik, miáltal némileg a borjú szopása utánoz- rendeltetése az álló fák levágása, az ágazó P.-ó
tatik. A kérdéses F. 4, 6 és 10 tehén fejesére van pedig a ledöntött törzs ágainak eltávolítása. A
szerkesztve, ára pedig nagysága szerint 1400— hasító F., mely a termelt tönkök széthasoga-
2600 K között váltakozik. Ennek a gépnek az az tására szolgál, a dönt-F.-tl nagj'obb súlya, erö-
elnye, hogy a tej az istálló levegjével nem sebb alkotása, nevezetesen pedig lapos, acélozott
érintkezik, tisztább marad, s hogy a fejés kevesebb foka által, valamint abban különbözik, hogy hatá-
munkást vesz igénybe, amely körülmény a drága sosabb éket képez.
Fejszljizom 278 — Fejváltság

Fejszijizom (Musc splenim capitis), a tarkó kenöccsel (5— 10»/o) és perubalzsammal való keze-
izomzatának egy rétege. L. Tarkóizmok. léshez kell folyamodnunk, nagyon elhanyagolt
Fejtámasztó. Régebbi szakirodalmunkban fél- esetekben pedig a haj levágása is ajánlatos.
hold alakú, nagyobb, rendszerint 30—35 cm. Fejtifusz, népies kifejezés, amely mint beteg-
hosszú agyagtárgyakat jelöltek e névvel, azon ség nem létezik. Valószínleg az olyan állapotot
hasonlatosság miatt, amelyet hasonló rendelte- jelezték vele, amidn valamely lázas, öntudatlan
tés egyiptomi tárgyakhoz mutatnak. Rendelte- (tifózus) betegnél az agyvel izgalmi jelenségei
tésük azonban nem tekinthet tisztázottnak s a léptek eltérbe, amit gyakran látunk hastífusz-
tzhelyeken való elfordulásuk inkább amellett nál is, de leginkább agyhártyagyuladásnál.
szól, hogy zsarátnokok megtámasztására szolgáló Fejtor (cephalotkorax, áiiat), a Rákok és Pók-
ú. n. «tzi kutyák)) lehettek, ha ugyan hasonló félék testén a fejnek és néhány torgyrünek ösz--
szeolvadásából keletkezett testrészlet, amelyen az
összeolvadt gyrket rendesen csak a végtagpárok
száma után ismerhetjük fel. L. Rákok és Pók-
félék.
Fejt, festett gyapotfonál neve régi irataink-
ban, s Kalotaszegen és a székely népnél néhol
ma is.

Fejtör, ami fejtörést okoz ; ma leginkább a

népszer folyóiratokban foglalt, többé-kevésbbó
mulatságos fölad vány ok (rejtvények stb.).
Fejtrágyázás m. a trágyá-
v. felüttrágyázás a.
nak a növényzetre való elszórása így a már ki- ;

Pejtámasztó.
kelt vetésekre, állandó lóherésekre s lucernásokra
és a rétekre. F.-hoz a porszer trágyák valók,
kisebb emlékekkel együtt nem tisztán vallásos tehát a mtrágyafélék, az apró keverék (komposzt)
jelentség tárgyak, amelyek valamely srégi trágya, mész, gipsz, hamu s néha porszer, tele-
holdimádó kultuszhoz tartoznak. Ilyen holdalakok vényes fóldfélék is. F.-számba megy a trágyalével
V. P.-k srn fordulnak el Közép-Európában való megöntözése is a vetéseknek, réteknek, va-
kkori és bronzkori telepeken s a vaskor elejérl lamint ezeken a szalmás istállótrágyának sszel
való sírhalmokban. Hazánkban Lengyelen, Tó- történ elterítése is, amit azonban tavasszal a f-
szegen, Szalacskán stb. leltek ilyeneket s néhány növés megindulása eltt ezekrl le kell takarítani.
igen díszes példányt a soproni Purgstall halott- P.-nak az állandó takarmány osokon, réteken van
hamvasztást rejt halmai alatt. helye. A P.-nak akkor lesz jobb hatása, ha a ki-
Fejtegetés a. m. tüzetes, részletes megbeszélés, szórás után a területeket még jól megboronálják,
elemzés. miáltal a portrágya a talajba jut és gyorsabban
Fejtés, 1. Bányamivelés. hat.
Fejteti szem, Parietális szerv.
1. Fejm, egyiptomi tai"tomány, 1. Fajúm.
Fejtetü (PedicMlus capitisl)6g.),a Rovarok osz- Fejütér, 1. Fejveröér.
tályába, a Félfedelesszárnyuak (Hemiptera) rend- Fejvadászat v. koponyavadászat, legtöbb helyt
jébe, az áUati tetvek csoportjába és a Pediculidák vallásos képzeleten alapuló szokás, mely hajdan
családjába tartozó kozmopolita rovarfaj. A hím a világ legnagyobb részében el volt terjedve.
1—1-5 mm., a nstény 1-8—2 mm., teste hosszú- A legtöbb vad népnél a íiataloknak bizonyos
kás, tojásdad alakú. Színe egyes vidékek szerint számú, még pedig ellenséges törzs harcosaitól
változik. így nálunk piszkossárga, a négereknél származó fejeket kell felmutatniok, ha a férfiak
fekete, az indiánusoknál vereses szín. Fej e három- közé akarják magukat felvétetni. B célból tart-
szöglet. Szívócsre tagolatlan, végén visszahaj- ják a F.-okat. Az ilj^en fejket birtokosa kipre-
tott horgocskákból álló ketts horogkoszorú van, parálja, a koponyát megfesti és vagy övdísz,
mellyel magát a szívás alkalmával a brbe ersíti. pajzsékesség gyanánt hordja magával, vagy la-
5 íz csápjai rövidek. A lábt kétíz, a végs íz kását díszíti fel vele. Akinek a legtöbb ilyen feje
karomszerü és behajtható. Potroha 7 gyíirüböl van, annak van a legnagyobb tisztelete társai
áU s a gyrk mindegyikét az oldalán 1—1 söté- között. Néhány négeriörzs szent fájára szokta ag-
tebb folt díszíti. A fejtetü kizárólag az emberi fej gatni az efféle fejeket, hogy szerencsétlenség ne
hajas részének a lakója. Leginkább tisztátalan érje a népet. Sok törzs ivóedényeket készít bellük,
egyéneken található és minthogy nagyon szapora, amely szokás valószínleg a régi Európában is
csakhamar az egész hajzatot ellepheti. A nstény divatozott. F. A számos négertörzsnél, Java és
körülbelül 50 petét rak. A peték oválisak, kúposak Bomeo szigetén, Uj-Guineán és Formosán még
s a haj tövéhez vagy a hajszálra vannak ersítve manapság is általánosan elterjedt, míg az ame-
és a nép serkéknek nevezi. Nem átalakuló. Belle rikaiak jórészt már abbahagyták.
az állat 6—8 nap múlva kel ki és 18 nap múlva Irodalom. Andre R., Ueber Schüdelkultus (Mitteilnngen
des Leipziger Vereins fiir Erdkunde, 1875); Bock, The Head-
már szaporaképes. A fejtetü kellemetlen viszke- Hunters of Borueo, London 1881 Nieuwenhuis, Borneo,
;

tegséget okoz, st ha túlságosan elszaporodik, ek- Leiden 190-i, L k.

zema is származhatik. Orvosságul ellene a fej Fejváltság, hazai jogunkban a holt- v. vérdíj
tisztántartása, gyakori fésülés, szappanos víz- (homagium mortuum), mellyel a fej vesztésre
zel vagy meleg ecettel való mosás ajánlható. ítélt életét (fejét) megválthatta. Különösen a na-
Nagyfokú fertzés esetén petróleummal, naphtol- gyobb hatahnaskodási esetekben fordult el. Ere-
Fejvarratok — 279 Pék
deti\eg a régibb idkben a nyertes fél kényétl lagfék, mellyel a terhek leeresztése egyenletes,
függött, vájjon a föbon járó ítélet (sententia capi- mérsékelt gyorsasággal eszközölhet. E végbl a
talis) alapján az elítéltnek fejét (halálát) válasz- hajtó (felvonó) szerkezet egyik tengelyére kisebb
totta-e, vagy pedig a F.-gal megelégedett. Egy- korongot ersítenek, melyet acélszalag vesz lazán
házi személyeken, vérrokonokon s a nkön fej- körül ennek két vége kézi emeltyvel húzható
;

vesztést soha, csak F.-ot lehetett követelni ; de egymáshoz közelebb, miáltal a korong a szalagban
viszont ezok is az ellenük elkövetett nagyobb ha- megszorul s forgása csökken ily módon a leeresz-
;

talmaskodás esetében nem fejvesztést, hanem tés közben meg is állítható a teher. A szalag pótol-
csak a bnösnek P.-át követelhették. Idvel a fej- ható kötél vagy csuklósan összefzött tuskók ál-
vesztés végkép megsznt, s csak a P. maradt tal is kötél alkalmazásánál a korong kerületén
;

meg. vályút készítenek, hogy a kötél belefekve nagyobb

Fejvarratok, 1. Koponya. súrlódást hozzon léti*e. Fékezhetünk vmely gépet
Fejveröér (carotis), a nyak fels felét s a fe- egymásba ill öntött vaskúpokkal is, ha az eg^,
jét ellátó artéria. A nyak mindkét oldalán egy- pl. a nagyobb üres kúp a gép tengelyével forog
egy ú. n. közös F. halad felfelé (carotis commu- együtt, a beleill másik kúp pedig a forgás ellen
nis), melyek a föverérbl (aorta) érdnek, s a meg- rögzítve van s emelty segélyével az üres kúpba
felel gyüjtér s egy ideg (n. vagus) kíséretében szorítható a két kúpfelület súrlódása lassítja a
;

oszlás nélkül jutnak fel a gégéig. Itt küls és gép forgását. A leírt fékeket kézi ervel, gz- v.
bels F.-re oszlanak (c. extema és intema), ame- egyéb nyomással is mozgathatjuk.
lyek közül a küls a gége és pajzsmirigy egy ré- A centrifugális fék a felvonó gépek mozgási se-
szét, a nyelvet, a nyak fels felét, az arcot, száj- bességének a megengedhet határon alul tartá-
üreget, fogakat, orrüreget, garatot, a tarkót, sára való olyan fék, mely a forgó tömegben fel-
nyakszirtet és fejtett látja el számos ággal, a halmozódó centrifugális ert érvényesíti a mozgó
bels pedig az agyvel nagy részét, a szemgolyót, fóktuskóknak az álló felülethez való hozzászorl-
a szemüreget, s az orrüreg egy kis részét táp- tására. A felvonószekróny oldalára ersítenek
lálja. egy fékgyürút, ennek belsejében úgy ágyaznak
Fejvese (elvese, pronephros), a vesének leg- csuklók körül forgó kereket egy vízszintesen ki-
korábbi fejldési alakja magasabbrendü emlsök-
; nyúló tengellyel, hogy a tengely végén lev fogas-
nél csakhamar az svesének, illetleg a mara- kerék a szekrény vezetésére való tartókra ersí-
dandó vesének ad helyet csak a lándzsahalban
; tett fogazott rúd fogain gördül, a forgó keréken
(amphioxus) s a cyclostomák egyes csoportjaiban súlyok vannak, ós rugó távolítja el ket a fókgyü-
marad meg. Nagyon hasonló berendezés egyes rtl. A szekrény haladása alatt a kerékkel forgó
gerinctelenek,különösen a férgek vizcletkíválasztó súlyok röpít ereje a rugók feszít erejével szem-
szerveivel, a nephridinmokkal. Az emberben a F. ben igyekszik a kereket a fékgyúrhöz szorítani.
már nem is fejldik ki, csak egyes nyomai mutat- Lassú forgásnál ez nem sikerül nekik, egy bizo-
hatók ki (Janosik). Jelentsége abban áll, hogy a nyos határon túl azonban már annyira hozzá szo-
Wolff-féle cs, amely a húgy-nemi szervek kifej- rítják a kerék talpát a fékgyrühöz, hogj^ a köz-
ldésében nagy szerepet visz, vele kapcsolatban tük keletkez súrlódási ellenállás a forgást csök-
fejldik ki. kenti s a szekrény sebességét a megengedhetó
Fejvétel, 1. Halálbüntetés. határon túl nni nem engedi.
Fejvirág (növ.), 1. Cephalaria. Mindezen fékezési módoknál a súrlódás mun-
Fejzi pasa, 1. Kollmann. kája emészti fel a mozgásban lév tömegek ele-
Fék vagy dörzsfék (ném. Bremse, ang. hrake, ven erejét de fékezhetünk úgy is, hogy pl. a
;

franc, frein), általában a mozgás ellenszere tá- ; mozgógéppel levegt vagy gzt nyomunk össze
gabb értelemben tehát minden ellenállás, mely a (l. Ellengöz) a leveg rendszeres összenyomását
;

mozgást (forgást, csúszást, gördülést, esést) többé- találhatjuk a nagyemelkedésü (fogaskerek) he-
kevésbbé akadályozza; azonban gyakorlatilag gyi vasutak lokomotivján, hol a lejövet alatt a le-
csak azon készülékek tartoznak ide, melyeket veg a hengerekben a dugó ide-oda járása köz-
egj'enest azon célból alkalmaznak, hogy velük ben összenyomva, állandó fékezési munkát szol-
szükség esetén ellenállást fejtsenek ki valamely gáltat a gyorsan legördülni törekv vonat eleven
hasznosított mozgással szemben, tehát pl. vala- erejével szemben.
mely gép megállítására, lejts úton haladó kocsi Nagy fontossággal bir a fék az automobilokon.
lassítására, nehéz tárgyaknak a magasból lassan Itt rendesen két megbízható féket alkalmaznak,
leeresztésére. A legegyszerbb fékezést láthatjuk az egyik a hátsó kerekeket fékezi, míg a másik a
a közönséges teherkocsikon, hintókon stb., me- motor tengelyét. Hegyi lej tökrl lefelé jövet a
lyeknél farudat, illetve fa- v. vastalpat (saru) csa- motor üres járata mellett, mely szintén fékez
varorsó v. emelty segélyével szorítanak a kerék- hatással bir, e két féket felváltva kell használni,
hez s így a kerék nem foroghatván, csúszni kényte- hogy a dörzsöléstl fejldött meleg a fékrészeket
len, ami tetemes súrlódással jár s a kocsit fékezi. túlságosan fel ne melegítse s az olajat meg ne
Ugyanezt érik el a kerékvetö saruval, mely ren- gyújtsa. Evégbl hosszabb lejtökön vizhtést is
desen láncon csüng s a kocsi egyik kereke alá használnak a fék htésére.
eresztve, ezt a földön csúszni kényszeríti. Egy-egy Vasúti fék. A vasúti fék mozgásban lév egyes
fatuskónak vmely gép forgásban lév korongjá- V. vonatokká összeállított vasúti járómüvek meg-
hoz, lendít kerekéhez stb. szorítása által szintén állítására, V. menetsebességük szabályozására,
fékezhetjük, illetve megállíthatjuk a gépet.Emelö- végre álló járómüvek rögzítésére szolgál. A vasút
gépeknél, daruknál igen jó szolgálatot tesz a sza- üzemében a féknek igen fontos szerepe van és az
 : :

Pék 280 — Fék

tizem biztosságát annál inkább fokozza, minél féktuskókat v. a kerekekhez szorítja, v. azoktól
hathatósabb és tökéletesebb a szerkezete. A vasúti eltávolítja, szóval fékezést v, fékoldást létesít
járóraveken úgyszólván kizárólag tuskós féket Hátránya e szerkezeteknek, hogy aránylag lassan
alkalmaznak. Ennél a fékez hatás olyképen jön mködnek.
létre, hogy a mköd
er (emberi kéz, gz- vagy Egy másik csoportot képeznek az emberi izom-
légnyomás, villamos erö stb.) megfelel emeltyü- er kiküszöbölését célzó fékszerkezetek ; ide tar-
szerkezot közvetítésével fa- v. vastuskókat szorít toznak elssorban a súly- és a ruqó-fékek. Ily
a kerekek abroncsaihoz a keletkez súrlódás a
; szerkezeteknél a mköd ert nagyobb súly v agy
mozgó j árómvekben felhalmozott energiát (eleven rugók feszültsége képezi alkalmazásuk azonban
;

csak szórványos.
A frikdós- ós az ütköz-fékek a mozgó járómü-
vekben felhalmozott energiát (eleven ert) hasz-
nálják fel a fékezésnélmköd ernek. A /WA;aó5
fékszerkezet Qél a járómvek tengelyeire ékelt tár-
csák kerületéhez egy másik tárcsa szorítható, mely
a keletkez súrlódás folytán forgásba jön s moz-
gását a fékrudazatra viszi át. Az ütköz-fékek
elve pedig abban áll, hogy a járómvek ütközi-
nek a vonatsebesség hirtelen változásából erodÖ

1. ábra. Kiegyenlít fékrudazatok.

ert) v. egészen v. részben megsemmisíti, aszerint,

amint amozgó járómüvet, illetleg vonatot megál-
lítani V. pedig sebességét csakis csökkenteni kell.
A vasúti fékek három fcsoportba foglalhatók
össze ezek a következk
;

1. A kézi fékek, melyeknél minden egyes féket

külön egy-egy ember, a fékez kezel.
2. A csoport-fékek, melyeknél egy fékez egy-
idejleg két V. több féket kezelhet.
3. A folytatólagos fékek. Ezek oly szerkezetek,
melyeknél a vonat valamennyi fékét csak egy
helyrl, rendszerint a moz-
donyról hozzák mködésbe.
Bármely fékrendszernél a
mköd
erö átvitele a fóktus-
kókra emeltys szerkezet, a
fékrudazat által történik, még 3. ábra. Heberlein-fék.

pedig többszörös áttevóssel,

úgy hogy a féktuskóki-a gya- mozgását (összenyomását) használják fel a fékha-
korolt nyomás sokszorosa a tás létesítésére. Gyakorlatilag használható ered-
mköd
ernek. A mköd
erö ményt azonban az utóbbi rendszerrel nem tudtak
és a fóktuskó-nyomás közti elérni ellenben egyes frikciós fékszerkezetek na-
;

arány az ú. n. áttevési viszony. gyobb mérvben nyertek alkalmazást nevezete- ;

Újabban kizárólag ú. n. ki- sen a Becker-, a Schmidt-, de különösen a Heber-

egyenlít fékrudazatot (1. az lein-féle szerkezetnél (1. a 3. ábrát) ; ezek részben
1. ábrát) alkalmaznak, mely- már a csoportfékekhez tartoznak. Az utóbbi cso-
nél valamennyi féktuskóra, ill. portba sorozandó még a Kloze-féle rugós fékszer-
kerékre egyenl nyomás hat, kezet, melynek mködésbe helyezése a mozdony-
egyenletes fékhatás elérése és ról gzzel történik. Ez a szerkezet tehát, úgymint
2. ábra.
Csavarorsós kézi fék.
a kerékabroncsoknak egy- egyes frikciós fékek is, már átmenetet képeznek
forma igénybevétele végett. a folytatólagos fékrendszerekre, mert egy helyrl
A fék lehet egy- v. kétoldalú, aszerint, amint (a mozdonyi'ól, némelyek egyes kocsikból is) hoz-
6gy-6gy kereket csak egy, v. egymással szemben hatók mködésbe. Hosszabb vonatok fékezésére
elhelyezett két féktuskóval fékeznek, azonban az említett szerkezetek nem alkalmasak
A kézi fékek közül leginkább a csavarorsós szer- s azért ma már nem igen használják.
kezetet (1. a 2. ábrát) alkalmazzák, mely egy- A vasúti fékek között a legfontosabbak a foly-
szer, könnyen kezelhet és kevés gondozást igé- tatólagos fékek, melyeknek szerkezete három f-
nyel. Ennél egy kézzel forgatott csavai-orsón fel- részbl áll, ú. m.
alá futó csavaranya a vele összekötött fókrudaza- 1. a mozgató (motorikus) ert létesít berende-
tot mozgatja s azzal, a mozgás iránya szerint, a zésbl,
 : :

Pék 281 Pék

2. a fékberendezés mködését ^közvetító fék- Az egy-kamra rendszer szerkezeteknél csakis
vezetékbl és ^• fékezés közben ömlik srített leveg az ú. n. fék-
3. a szorosabb értelemben vett fékkészülékböl, hengerbe, illetleg keletkezik benne légritkított
mely közvetlenül a fékrudazatot mozgatja, azaz tér (vákuum), még pedig a henger illet, dugattyú-
a fékek meghúzását és oldását idézi elö. jának csak egyik oldalán. A létesített nyomás (v.
Ezek a frészek a különféle fékrendszereknél vákuum) következtében a fékhenger dugattyúja
többé-kevésbbé eltérnek egymástól,míg a fékruda- helyébl elmozdul, a dugattyu-rúd a vele össze-
zat, mely általánosságban független a fékrend- kötött fékrudazatot mozgásba hozza és a féktus-
szertl, különálló szerkezetet képez és elrendezése kókat a kerékabroncsokhoz szorítj m. A fékhatás
nagyjában azonos a kézi fékek rudazatával. Fék mérve függ a fékhengerben keletkez nyomás (v.
nélküli járóravoken, melyek folytatólagos fékkel vákuum) nagyságától.
közleked vonatokban futnak, csakis a fékhatást A két-kamra rendszer fékszerkezeteknél a
közvetít fékvezeték van felszerelve, fékhengoi'ekben állandóan van nyomás (srített
A folytatólagos fókszerkezetek kétfélék lehet- leveg) vagy légritkított tér (vákuum), mégpedig
nek és jied'ig rmmüködök (automatikusak) ésneni- a fékdugattyú mindkét oldalán egyformán. Féke-
önmüködök (nem-automatikusak). zés céljából a dugattyú egyik oldalán nyomásvál-
Önmködnek nevezzük a szerkezetet az eset- tozást kell létesíteni a nyomáskülönbség folytán
;

ben, hogyha minden egyes járómröl mködésbe a dugattyú helyébl elmozdul, mi a fékek meg-
hozható (az ú. n. vészfék berendezéssel) ; továbbá, szorítását ép olyan módon idézi el, mint azt az
hogy ha a fékvezeték kapcsoló tömlinek szétvá- elbbiekben kifejtettük. A létesített nyomáskü-
lása V. sérülése esetén, nemkülönben bármely más lönbség egyúttal a fékezer, illetleg a fékhatás
lényeges fékalkatrész sérülésének beálltával, a nagyságát szabja meg.
vonatot szintén befékezi, azaz megállítja. A két-kamra rendszer fékszerkezeteknek csak
A nem-önmköd fékberendezések mindig csak egy elnye van, mely abban áll, hogy a létesített
egy és ugyanazon helyrl, rendszerint a mozdony- fékhengernyoraás — eltérleg az egy-kamra rend-
ról hozhatók mfiködésbe, szer bei"endezésektl —
szükség szerint tetsz-
c:^T~ B ^s * fékvezeték folyto- leges mérvben csökkenthet is (anélkül, hogy a
\ '

M^ ~ nosságának megszaki- fékeket teljesen oldani kellene).

^
^gjnf-T^

"V^
rr-i .

V—^,..,..^_7
II .
L
i/"
tása Vagy bármely más A leginkább használt folytatólagos és önmköd
hiány vagy sérülés kelet- fékrendszerek közül az egy-kamra rendszerhez
kezese esetén, haszna ve- tartoznak a Westinghouse-, a Knorr-, a Schleifer-
:

hetetlenekké, azaz féke- és a New York-fék a két-kamra rendszerhez pe-

;

zésre alkahnatlanokká dig az önmköd vakuumfók (Auszti'iában hely-

válnak. telenül Hardy-féknek nevezik), a Wenger-, a Car-
A nem önmköd fék- penter- ésa Lipkowski-fék. Az önmköd vakuum-
szerkezeteket nagy vas- fék kivételével, mely légiitkítással mködik, a
ábra. Egyszer (nem ön-
mköd) vakuum-fék. utak üzemében már csak felsorolt többi fékrendszer mozgató (fékez) erö
Pókdob (fékhenger). szórványosan alkalmaz- gyanánt srített levegt használ.
zák, s legfeljebb csak Az egy-kamra rendszer önmköd fókszerke-
csekély forgalmú helyi érdek vagy közúti vas- zetek általános elrendezése és mködésének módja
utakon. a következ
A legelterjedtebb nem önmköd fékszerkezet A mozdonyon lev s gzzel hajtott légszivattyú
a Hardy-féle eqyszer vakuum-fék (1. a 4. ábrát), a szükséges srített levegt állítja el s azt a
melynek berendezése a következ mozdonyra szerelt flégtartányba nyomja; onnan
Minden egyes járómvön csvezeték van alkal- a mozdonyvezet által kezelt fékezszelepen át a
mazva, mely az egyes járómvek közt tömlkkel srített leveg a vonaton végig futó és az utolsó
kapcsolható össze ós minden fékes járómüvön az kocsin elzárt fékvezetékbe s abból a fékes járómü-
ú. n. fékdobbal (fékhengerrel) van összekötve. vek segéd-légtartányaiba jut. Minden fékes járó-
Fékezés esetén a mozdonyra szerelt légszívó-kó- mvön azonkívül egy átkormányzó az ú. n. m-
szülók a fékvezetékbl (mely a vonat végén el- ködési szelep és az ú. n. fékhenger van alkal-
zárandó) s egj'úttal a fékdobokból is a levegt ki- mazva, mely utóbbinak dugattyúja a reá ható
szívja, azaz légritkított tért (vákuumot) létesít. nyomást egy megfelelen szerk obztett féknidazat
A légritkítás következtében a fékdobokbau alkal- közvetítésével a féktuskókra viszi át (1. az 5.
mazott borzsák (membrán), mely a fékdobok fels ábrát).
küls levegtl légmentesen elzárja, a
részét a Afékvezetékben rendesen uralkodó nyomás
küls légnyomás folytán alul a fékdob nyitva mellett—mely legtöbbnyire 5 atm.— a fékek oldva
lóvén, felemeldik és a vele összekötésben álló vaunak. Mihelyt e nyomás, akár a mozdonyon lev
fékemeltyüt mozgásba hozva, a fékek megszorí- fékezöszelep segítségével, akár pedig más okból
tását létesíti. Hogj'ha a fékvezetékbe ismét leve- (sérülés, vészfékezés, stb.) csökken, a segéd-lég-
gt bocsátanak be, a küls légnyomás hatása meg- tartányokban foglalt leveg, az átkormányzó (m-
sznik, a borzsák lesülyed és a fékek oldódnak. ködési) szelepeken át a fékhengerekbe ömlik és
Hasonló elven alapszik a srített levegvel m- fékezést idéz elö. A fékvezeték légnyomásának
köd különféle nem automatikus szerkezet. emelésével, mi a mozdonyon lev fékezöszelep
Az önmköd fókszerkezetek két nagy csopor- megfelel átállításával történik, a fékhengerek-
tot képeznek, ú. m. az egy- és a két-kamra rend- bon lev si'íttítt leveg ugyancstik az átkormányzó
szer fékek csoportját. (mködési) szelepeken át a szabadba ömlik a fék ;
 ; :

Pék — 282 Fék

dugattyúra gyakorolt nyomás ennek következté- alatti) részébe is légköri leveg hatol be, mely a
ben megsznik és a fékek oldódnak. A fékdugaty- dugattyú felett megmaradó vákuummal szemben
tyut a légnyomás megsznésével ers rúgó nyomja bizonyos túlnyomással bir s a fékdugattyut fel-
vissza eredeti állásába, egyidejleg a fékrudaza- felé tolja, azzal a féket is mködésbe hozva azaz ;

tot is visszahúzva, mire a fékek oldódnak. a fékdugattyú rúdja val összekötött fékrudazat a
Minthogy a befékezés a fékvezetékben ural- féktuskókat a kerekekhez szorítja.
kodó légnyomás csökkenésével létesül, ezt a ha- Megsemmisíthet a vákuum bármely járómböl
tást bármely járómben is elö lehet idézni azáltal, is az ú. n. vészfék berendezéssel, hogyha annak
hogy a fékvezetékben foglalt srített levegt ki- fogantyujátmeghúzva, egy csapot nyitunk,melyen
eresztjük és így nyomás-csökkenést létesítünk. át a légköri leveg a fékvezetékbejut. A vákuum-
Azok a berendezések, melyek e célra szolgálnak féknél is közönséges és gyors- vagy vészfékezést
az ú. n. í;e.S2^/(éA;-berendezések. különböztetünk meg, ép úgy mint az egykamra-
A fékek kezelése szempontjából kétféle fékezést rendszerü fékrendszereknél. A gyors fékhatás
kell megkülönböztetni a közönséges ós a gyors
: létesítése és gyors továbbterjedése végett minden
V. vészfékezést. Az elst a vonatok rendes meg- egyes járómü fékvezetékén még egy külön gyor-
állításánál V. menetsebességk szabályozásánál, sító szelep van alkalmazva, mely gyors- v. vész-
a fékek mérsékelt igénybevétele mellett eszköz- fékezés esetén légköri levegt bocsát a fékveze-
lik, az utóbbit veszély esetén ekkor a fékek azon-
; tékbe, miáltal a vákuum gyorsan és teljesen meg-

5. ábra. A Westinghouse- fék és a fékrudazat elrendezése 2 tengely személykocsin. S fékvezeték, E kapcsoló fej,
F átkormányzó (mködési) szelep, Q segédlégtartány, H fékhenger.
nal és az egész vonaton végig úgyszólván egy- semmisül, a fékek pedig teljes ervel mködésbe
szerre teljes ervel mködnek. lépnek.
A két-kamra rendszer fékek közül legtökélete- Vannak srített levegvel mköd két-kamra
sebb az önmköd vakuum-fék (1. a 6. ábrát). A rendszer fékszerkezetek is (1. a 7. ábrát). Ezeknél
vonaton végigfutó és a vonat végén elzárt fék- a fékvezetékben és a fékhengerekben (még pedig
vezeték, mely a járómüvek között kapcsolótöm- a fékdugattyú mindkét oldalán) nyomás uralkodik,
lkkel van összekötve, ell a mozdonyvezet által melyet a mozdonyra szerelt légszivattyúval elál-
kezelt fékez készülékkel áll összekötésben. Nyi- lított s külön tartányban tárolt srített leveg lé-
tott fékek mellett a fékvezeték állandóan légüres tesít. Fékezés céljából a mozdonyon lev fékez
a légürt (vákuumot) a mozdonyra szerelt fékez szelep keU beállításával a fékvezetékben s azzal
készülék megfelel beállításával egy vele össze- a fékhengerdugattyú egyik oldalán is nyomás-
függ légszívó (ejektor) létesíti. A vákuum, a fék- csökkenést kell létesíteni a fékdugattyú helyébl
;

vezeték közvetítésével, a fékes járómvek füg- kimozdul és a két oldala közt keletkez nyomás-
glegesen elhelyezett fékhengereiben is létesül, különbség mérvéhez képest kisebb-nagyobb er-
még pedig úgy a fékhenger dugattyúja felett, vel beáll a fékezés. Hogyha a fékvezetékben a
mint alatta is. légnyomást ismét nagyobbítják, a fékhatás csök-
Afékek meghúzása céljából a fékvezetékben ken (mert a fékdugattyú két oldala közti nyomás-
uralkodó vákuumot részben vagy egészen meg különbség is kisebb lesz) és akkor sznik meg
;

keU szüntetni ami légköri leveg bebocsátásával

; teljesen, azaz a fékek ismét oldódnak, ha a fék-
történik. Ekkor a fékhengerek alsó (a dugattyú vezetékben a nyomás eredeti magasságát elérte.
Fék 288 — Fekbér

Ezidöszerint e szerkezetek még kellképen kiké- irányban forgatják és végre fékezik. Minden vitor-
pezve nincsenek ós hosszabb vonatok akadály- lafának rendszerint két fékje van, azaz mind-
talan fékezésére még nem alkalmasak. egyik végén egy, kivéve a fötörzsvitorlafát, mely
Villamos vasutak járómüveinól alkalmazott niindegyik végén két fékkel van ellátva. (L. az
elektromos-fék elrendezés abban áll, hogy a járó- Arhoc cikknél a Teljes árhocozata hajó képmel-
mvet hajtó villamos motort, mint dinamót (ge- lékleten é?> jelmagyarázatában 80, 81, 82, 88,
nerátort), változtatható ellenállásokra kapcsolják; 109, 110, 111, 112, 142, 143, 144, 145.).
azzal a villamos motorban gerjesztett áram a mó- Fék a mezgazdaságban a nyugtalankodó álla-

6. ábra. Önmköd vakunm-fék elrendezése a járómflveken.

A fékhenger, B golyós szelep, D vákuum -tartany, E gyor-
sító szelep, I átmen fékvezeték.

nyomatékot tok megfékezésére szolgáló készülék. Ez lehet a

tor forgási irányával ellenkez irányú
fejtvén ki, fékez hatást idéz el. lovaknál a felsöajkat összeszorító vékonyabb kö-
Alkalmaznak ú. n. elektromágneses fékeket is, télhurok, melyen egy rövid pálcát húznak keresz-
melyeknél szolenoidokban (drót-tekercsekben) ke- tül (pipa), vagy pl. a mének elvezetésénél az
ring áram mágneses ert létesít s ez hozza m-
orrészletet szorító kantárfék (kapicán). A bikák-
ködésbe a féket. nál vagy az orrcimpát összeszorító orrfogó v.
Egy harmadik, de nem igen használt elrende- az átlyukasztott orrcimpán keresztül húzott s
zés a következ egy a járómü tengelyére szerelt állandólag benhagyott ory/caWAra
: mindezekhez ;

a készülékekhez jön még a hosszabb

,,,,,^^, vezeték kötélbl v. szíjból.
W^^MMM///MMmmm//^^^^^^^^ Fekáliák, fekáltrágya, az emberi
ürülékekbl, árnyékszékek,városi csa-
tornák tartalmából készített trágya.
Hogy ezt alkahnazni lehessen, szá-

razzá s porszerüvé kell elbb változ-

tatni, ezért száraz földdel, agyaggal,
márgával, tzeggel stb. keverik s ez
az ú. n. poudrette. A fekáltrágya tar-
talmánál fogva a növényzetre igen
hatásos, s ezért annak alkalmazása
7. ábra. 8firít«tt levegvel mköd két-kamra rendszer fékszerkezet
ajánlatos, de körültekintést is kíván.
fékhengere.
Fekbér (ném. Lagerzins, franc.
tárcsa mágneses térben forog a mágneses tér magasinage, ang. liousage). A vasúti szállításnál
;

erssége 0-tól bizonyos fokig szabályozható. A használt kifejezés azon illeték megjelölésére, me-
tárcsában keletkez Foucault-íélQ áramok a tárcsa lyet a vasutak a vasúti üzletszabályzatban, illet-
forgásával ellentétes nyomatékot hagyván létre, leg a díjszabásokban meghatározott id alatt fel
azt fékez erként használják fel. nem adott vagy a vasúttól át nem vett és el nem
Fék a tengerészetben (ném. Brossén, 61. bracci, szállított, a vasút raktárába v. rakodóholyére betá-
franc, bras, ang. braces), azok a mozgó kötélzet- rolt küldemények után szednek. A F. szedetik
hez tartozó ers kötelek, melyekkel a vitorlafák- a) a föladásnál, b) a leadásnál, c) a lehet elszál-
nak fekvését a szél irányának megfelolleg igaz- lításig való betárolásnál, d) a szállítási akadályok
gatják, illetve azokat az árboc körül vízszintes következtében szükségessé váló raktározás ese-
 : ;

Fékbódé 284- Fekete

tében, e) a feladási rendelkezésre történt feltar- Fekélyfü (növ.) a. m. Succisa pratensis vagy
tóztatás esetében, f) a lerakott túlsúlyok raktá- Kmmtia arvensis (1. ezeket).
rozása esetében. A F.-illeték a vasutak díjszabá- Fékeml, a gyeplnek elavult magyar neve,
sában van általánosságban megállapítva. Árútor- máskép eml, ereinlö, ere (1. c).
lódás esetén a vasutak az általánosságban meg- Fékesakna, 1. Bányamívelés.
állapított illetéket a felügyeleti hatóság jóváha- Fekésháza, kisk. Ung vm. szobránczi j.-ban,
gyásával felemelhetik. (1910) 415 tót és magyar lak. u. p. übrezs, u. t
;

Fékbódé. A vasúti kocsik egyik végén elhelye- Szobráncz.

zett, a kocsi tetzete fölé emelked bódé, amely- Fekésházy Mihail/, kinek nevét a kultuszmi-
ben a kocsi fékjét kezel fékez (1. o.) helyet fog- nisztérium által kezelt Fekésházy-alapHvány tar-
lalhat. A P. magas elhelyezósénél fogva, az abban totta fönn, Idncstári uradahni ügyvéd volt s 1848
ül fékez a kocsisor felett, valamint a pályán jó máj. 19. halt meg. Végrendeletében akként intéz-
áttekintéssel rendelkezik. kedett, hogy vagj'onának kamatai testvéreinek
Féked, kisk. Baranya vm. pécsváradi j.-ban, elhunyta után a inagyar nyelv terjesztésére fordít-
(1910) 901 német és magyar lak. u. p. Véménd,
; tassanak. F. utolsó testvére 1855. himyt el. Az
u. t. Pécsvárad. alapító oklevél következleg állíttatott ki 1. azon
:

Fekély (ulcus, exukeratio), a szövetek szétesé- nagy- és kisgimnáziumokban, melyekben a ma-

sébl ered folytonossághiány a szervek, neve- gyar nyelv kötelezett tantárgy nem volt, vagy
zetesen a br és a nyálkahártyák felületén. A F. tannyelvül nem használtatott, a magyar nyelv és
anatómiai elnevezés s Így nem egységes kórtani irodalom ismertetésére bármely hazai nyelven, a
fogalom. A P.-lyol foglalkozó ága a sebészetnek a magyaron kívül írott iskolai kézi és olvasókönyv
P.-tan v. helkológia. Keletkezhetik F. 1. ép szövet jutahnazandó elssorban az alapból, hogy ezáltal
elhalása és szétesése miatt, pl. gyomor-F. (1. o.) 2.
; az ily irányú tankönyvek elállítására gyakorol-
kóros szövet szétesésébl ú. m. a) lobos szövet, b) tassék buzdító hatás. 2. Az alap évi jövedelmébl
sarjadzásos szövet (tuberculosisos, lueses F.), c) 2(X) K kamatozásra félre teend ós minden 5-ik
daganatszövet (rák, sarkoma) szétesésébl. Szo- óvben az ekkép összegylt 1000 K jutalom azon
rosabb értelemben a gyuladásos szövet szétesésé- nem magyar munkának fog kiadatni, mely a
bl ered F.-t értjük alatta. Ha a brön v. nyálka- fennérintett és nyomtatásban megjelent tan-, ol-
hártyákon lev tályogok szétesnek s azok genyes, vasó- és kézikönyvek között mind tudományos
v. eves tartalma kiürül, F. keletkezik, melynek alaposságra, mmd gyakorlati alkalmazhatóságra
alapját genyeson bomló szövetek képezik. Ha a legszabatosabb lesz. Az így félretett évi 200 K
genyedés feltisztul s a P. sarjadzásos szövet kép- kamatai az alapítványi tökéhez csatoltatnak. 3.
zdésével begyógyul, jóindulatú F.-rl szólunk. Az alapítvány évi jövedelmének többi részei a
Ha a sarjadzás elmarad s a P. újabb és újabb ge- magyar nyelv és irodalom tanárai és iskola-igaz-
nyedés mellett tovább terjed, rosszindulatú a F. gatók közös ítélete szerint a magyar nyelvet
Néha a sarjadzás túlságos és a P. helyén erekben és irodalmat legjobban tanuló ifjúság jutalom-
dús, könnyen vérz szürkés vörös, puha szövet- köny veiuek vételére fognak fordíttatni. E jutalom-
tömeg, ú. n. vadhús (caro lueurians) képzdik, me- könyvek lajstromát az Akadémia állapítja meg.
lyet az esetben, ha gombaszerü tömött szövet- Jelenleg évi 2000 K.-t fordít a kultuszminisz-
tömeg támad belle, fungusnak is neveznek (fun- térium ily jutaloraköny vek kiosztására.
gózus F.), ha nagyon múlékony a sarjtömog, Fekésházy-alapítvány, 1. Fekésházy.
torpid a F., ha a sarjtömeg vérzékeny, nehezen Fekete, voltaképen nem szín, hanem a test oly
vagy egyáltalán nem gyógyul, erethikus F., ha tulajdonsága, melynélfogva a fényt sem át nem
kérges, szívós, kiemelked merev szélei vannak, bocsátja, sem vissza nem veri, hanem teljesen
kallózus F. Az olyan P.-t, mely rohamosan tova elnyeli.
terjed,mindinkább n6yQk.QA\k,pliagedaenás F.-nek Fekete, Mezömadarashoz tartozó telep Maros-
nevezik, az egjnk oldalon gyógyuló, másik részén Torda vm. marosi alsó j.-ban, (1910) 1485 lakossal
tovaterjed F. a serpiginózus F. A P. oka na-
: u. p. Mezömadaras, u. t. Mezöbánd.
gyon különböz, így a szövetek sértése, elhalása, Fekete, Árpádkori magyar személynév, mely
pl. fagy ás, égés, felfek\'és; a leggyakrabban idült fleg a várjobbágyoknál s alsóbbrend vámépség-
fertz gyuladások okozzák a P.-t pl. tuberkuló-
: nél volt használatban. Feketeydi alakban 1086.,
zis, bujakór, tífusz, skorbut, vérhas stb.; a dagana- Feketén alakban 1211. fordul el a név.
tok szétesése is P. -képzdéssel jár az alszár-F. (1.
; Yek&tQ-család (galanihai báró és nemes), po-
Láhszárfekély) oka gyjteres pangás. A F. alakja, zsony vmegyei régi nemes család. F. Márton a
nagysága kiilönbözö, sokszor egészen felületes XVI. sz. elején házasság útján jutott Galantha
erózió, máskor mélyre terjed, st a hártyás szer- egy részéhez, melyre 1540 nov. 21. a család új
vek átfúródásával jár; néha csontszú által oko- adományt nyert. A család tagjai közül kivált
zott szövetszótesés létesíti a fekélyeket (csont- György, ki 1711. született, közgyvédböl lett
fekély), ez azonban már voltaképen nem felel kir. ügyvéd, 1780. helytartó tanácsos, 1752. Mr.
meg a P. kórbonctani fogalmának. Szélei a P. személynök, 1785. Arad vmegye fispánja volt,
természete szerint élesek, alávájtak, kimaródot- 1759 január 9. pedig grófi rangot nyert 1770. ;

tak, kivágottak, sáneszerüen kiemelkednek, göcsö- alkancellár,1773— 1783-ig országbíró volt. Ó volt
sek stb. ugyanígy különböz a P. alapja is. A
; megbízva az újabb tudományos rendszer életbe-
F.-ek kezelése az okuk szerint különböz. léptetésével s az 1770. megnyitandó nagyszom-
Fekélybolha (Sarcopsylla penetráns L.), 1. bati fiskola igazgatásával. Késbb, 1777. ez isko-
BolMk. lát, F. ellenzése dacára, a királyné meghagyása-
 ;

Fekete 286 — Fekete

ból Budára helyezték Meghalt 1788 október közgazdasági téren mködött. Késbb a Nemzet
át.
18. Ága unokájában, Ferencben halt ki (1814). A közgazdasági rovatát vezette s a lap megszné-
család egy másik ágából való F. Mihály (megh. séig vezércikkírója volt. Most gyakorló ügyvéd s
1866 december) növi vál. püspök és nagyprépost, a Magyar Fvárosi Malomegyesület titkára,a Ma-
ki unokaöccse vei, Jánossal együtt 1859 máj. 21. gyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének, mely-
birodalmi báróságot kapott. nek egy évtizednél tovább titkáia volt, alelnöke.
F. János (galavthai), költ és novellaíró, Számos közgazdasági tanulmányt írt a folyóh'a-
szül. Kápolnásnyóken, Fejér vmegyében, 1817 tokba is. Önállóan több munkája jelent meg Sza- :

dec. 11., megh. Székesfehérvárott 1877 ápr. 1848 badalmi jogunk reformja A szabadkmvesség ;

eltt Székesfehérvárott ügyvédkedett, 1848. me- története; Áz rlési forgalom stb. Munkatársa e
gyei alügyész, 1849. megyei fjegyz lett. A sza- Lexikonnak is.
badságharc után 1852-ig bujdosott, késbb részint 6. F. István (szenczi), ág. ev. szuperintendens,
gazdálkodott, részint ismét mint megyei fjegyz utóbb katolikus konvertita, szül. Szenezen (Po-
mködött. Költeményei és humoros elbeszélései, zsony vm.). 1658 óta Wittenbergben tanult, mint
levelei ós apró közleményei a korabeli szépiro- lelkész ós 1669 óta mint a dunántú.'ov.egj'házke-
dalmi lapokban jelentek meg, többek közt az rület szuperintendense raködött.lt)81-ben katoli-
Athenaeumban (1841), a Pesti Divatlapban, a kus lett. Munkái közül a H. MüUer német eredeti-
Hölgyfutárban. Vasárnapi Újságban is. jébl fordított Lelki nyugasztaJó órák cím ter-
Fekete, 1 Fndre, a kegyesrend kormánysegéde. jedohnes imakönyv nagyon népszeifi lett.
.

Író, szül. 1844 nov. 20. Mint gimn. tanár, pár óv 7. F. József, hírlapíró, szül. Kecskeméten 1854
kivételével, leginkább Budapesten mködött, ahol nov. 19. Jogi ós bölcseleti tanulmányait Berlinbon
jelenleg a rond kormány segédje és a rendi iskola- és Lipcsében végezte. Egyik alapítója volt a lip-
ügyek gondozója. Néhány peílag. és ülozóüai csei magyar egyesületnek s ugj'anc-sak Lipcsében
mimkát és értekezést Irt A költészeti suhjedivis- 1874. a Deutsche Reichslaterne c. politikai folyó-
:

mus; Philosophiai propaedevtica ; Taprtsztalati iratot adta ki. 1878-ban hazatérvén,szülövárosában

lélektan (1872) ; Tifzta gondolkodástan (1873) A a Kecskeméti Lapok szerkesztje lett, irodalmi
;

társadalmi élet befolyása a nevelésügyre és is- és társadalmi téren mködött, 1884. Budapestre
kolára (1872). V. ö. 'ZeUiger Alajos, Esztergom költözvén,megalapította a Magyar Szalont, melyet
vármegyei írók koszorúja. 1893-ig szerkesztett. Egyik alapítója az «Óttbon»
2. F. Gábor, a kolozsvári Mr. Ítéltábla el- írók és hírlapírók körének, a budapesti Vígszín-
nöke, szül. Maros-Vásárhelyt 1845 okt. 2. Az ügy- háznak, a Nemzeti Szalon képzmvészeti tár-
védi oklevél megszerzése után bírósági szolgá- sulatnak. Önállóan megielent mvei Az esküdt- :

latba lépett és 1871. nagyszebeni kir. alügyész, széki intézményrl (1884); A magyar nemzet
1873. mai'osvásárhelyi Ítéltáblai titkár, 1877. gazdasági története (ISSl): Három vígjáték (1889)
ugyanott pótbíró, 1882. rendes bíró, 1890 tanács- A valldstalanságról (Budapest 189Ó); Halandó
elnök lett, 18í)4. pedig az ítéltábla elnökévé ne- Istenek (1890); Magyar festk mtermien (li^^);
vezték ki. 1912. a bels titkos tanácsosi móltósá- A nökénlés {is^d) Az erkölcs élettana (1902);
;

got kapta. Az élet bölcselete (1903) A

világ egységes élettör-
;

3. F. Crí/ör.(7?/ nev házi papját küldte Géza her- vényei (1905).

ceg öccséhez, Lászlóhoz, hogy öt a Tisza mellett 8. F. József, gépészmérnök, szül. 1866. Maros-
1074. szenvedett vereségérl értesítse. Vásárhelyen. Megyetemi tanulmányüit Buda-
4. F. Gyula (nagyimnyi), jogi író, szül.Varju- pesten és Zürichben végezte s 18S8. gépészmér-
falván (Sáros vm.)Í840 júl. 26. Miután tanulmá- nöki oklevelet nyert. Mködését a zürichi megye-
nyait befejezte és Parisban és Londonban a rend- temen mint tanáfsegéd kezdte meg. 1894. a ma-
ri élet titkait tanulmányozta, 1869. az eperjesi rosvásárhelyi állami fa- és fémipari szakiskolá-
kollégiumon jogtanár lett. 1878-ban mint ara- hoz igazgatóvá nevezték ki. Iií08 óta a kereske-
nyosmaróti törvényszéki bíró igazságügyi s.^ol- delmi minisztériumban mint iparoktatási kir. f-
gálatba lépett, 1893. a budapesti büntet törvény- igazgató mködik. Az országos ipari és kereske-
székhez helyezték át 1905. táblai bírói címet és delmi oktatási tanács eladója. Nagy munkássá-
jelleget kapott, 1906. pedig nyugalomba vonult. got fejt ki a hazai iparoktatás szervezése terén.
Számos, a rendri jogba vágó dolgozatán kívül 9. F. Károly, szül. 1822. Váczott, megh. u. o.
nevezetesebb mvei : Az iszákosság és annak 1889. Jogot végzett, hajlandósága azonban a ta-
befolyása a társadalom életrendjére., stb. (a M. nári pályára vonzotta. 1842-ben a siketnémák
Tud. Akadémiától jutalmazott pályam, Budapest váczi intézetének tanára, majd 1873. igazgatója
1891): A d^)logház és lakói (u. o. 1891); Az el- lett. Fként utóbbi állásában a magyar siketnéma-
hagyott gyermekek és a fiuialkf/ri bntettesek gon- oktatás terén új korszakot alkotó mködést fej-
dozása (u. 0. 1893) ; Amunkásság helyzete (u. o. tett ki. Nagy érdeme, hogy az ú. n. vegyes mód-
1908). szer elejtésével kiküszöbölte a jelbeszédet és úttö-
5. if. /^móc, hírlapíró és ügyvéd, szül. Nagj'kál- rje lett a hangos beszéd módszerének (1. Siket-
lóban 1858 okt. 18. Jogidoktori diplomáját a buda- némák oktatása). F. szakított a grammatikai for-
pesti egyetemen kapta s késbb ügy véd lett. 1881. mákhoz kötött nyelvoktatással s egyesítette az
rendes dolgozótársa lett az Ell-enör-nek s mikor alaki és tartalmi nyelvoktatást, miáltal t rmésze-
ez a lap a Hrm-nal egyesülve, beleolvadt a Nem- tesebb alapokra fektette azt és megjelölte a siket-
zet-bQ,\de is átlépett s 1882- 1886-ig segédszer- némák oktatásának helyesebb irányát. E-szmói-
kesirt volt. Már elbb is dolgozott közgazdasági és nek megvalósítása, valamint a siketnémák ok-
technikai lapokba, s 1880-tól fogva kiválóképon tatásának általánosítása érdekében számottev
 ;:

Peketeardó - 286 — Fekete-Dunajecz

irodalmi munkásságot fejtett ki. Önálló mvei nyozta cserébe a visi várért. Nevezetes a régi
Siketnémák oktatása a népiskolában (Vácz 1885); csúcsíves templom apszisa a XIII. sz.-ból, hajója
Vezérköuyv a siketnémák oktatásához (Siket- és tornya a XV. sz.-ból. Vasúti állomás, posta-,
némák váczi intézetének értesítje 1886—8). táviróhivatal.
10. F. Lajos, erdészeti fiskolai tanár és szak- Fekete-Árva, folyó, 1. Árva.
író, szül. 1837 jún. 18. Tordán. Tanulmányait a Feketebalog, kisk. Zólyom vm. breznóbányai
selmeczbányai akadémián végezte. Rövid gyakor- j.-ban, (1910) 4.863 tót lakossal, postahivatal, u. t.
lati szolgálat után már 1867. mint helyettes segéd- Breznóbánya.
tanár az erdészeti akadémiára került, ahol foko- Fekete banda, 1. Bande nire.
zatosan rendes tanárrá lépett el. Ezután erdöta- Feketebátor, kisk. Bihar vm. tenkei j.-ban,
nácsosi, ferdtanácsosi s végre 1906., midn a (1910)1 934 oláh ós magy. lak. Vasúti állomás, posfca-
tanszékétl megvált, miniszteri tanácsosi címet és táviróhivatal. Közvetlenül a Körös partján, a
nyert. Nyugalomba vonulása óta vezeti az erdé- templom mellett állott Toldi Miklós vára, melynek
szeti növényfóldrajzi kutatásokat. 1910-ben a ma már nyoma sincsen. A falu K.-i végén a Ve-
Magy. Tud. Akadémia levelez tagjává válasz- resbará;ok kolostorának romjai látszanak.
totta. Tanári mködésén kívül termékeny iro- Feketebércz (azeltt Csárnagura), kisk. Sze-
:

dalmi tevékenységével a hazai erdgazdaság pes vm. szepesófalui j.-ban, (1910) 695 tót lak., u. p.
újabb fejldésének egyik legkiválóbb munkása. L'jterebes, u. t. Szepesófalu.
Tan- és kézikönyvei A közerdész (1873, Illés
: Feketebor. így nevezik némely vidéken a túl-
Nándorral); Erdértékszámítástan (1873, II. kiad. ságosan sötét szín vörösborokat; ilyenek az
1892) ; A
mezség kopárainak hefásttása (1876) amerikai szöllkbl készült vörösborok, némely
Erdészeti rovartan (1878); Erdészeti talajtan házasításra való olasz és dalmát borok stb. A fehér
(1882, II. kiad. 1891) Az Erdöbecsléstan kézi- bor is gyakran megfeketedik (fekete törés, meg-
;

könyve (Sóltz Gyulával, 1882, II. kiad. 1893); feketülés), minek oka abban keresend, hogy a
Erdvédelemtan (1887); A tölgy és tenyésztése borban lev csersav valami úton vasat, vasoxidot
(1888) Erdészeti növénytan (1891—97, Mágocsy- talált s ezzel vegyülvén, egy nehezen leüleped
;

Dietz Sándorral és Rojtö Adolffal) Erdészeti nye- kékes-fekete szín csapadékot alkotott. A meg-
;

reségszámításán (1900) Erdreiidezéstan (1903). feketedett bor gyakran magától is megtisztul, de

;

Ezenkívül több népszer erdészeti müvet írt és emellett valószín, hogy ha levegvel érintkezik,
számos önálló tanulmánya és monográfiája jelent újra fekete lesz. Legcélszerbb eljárás ennélfogva
meg az Erdészeti Lapokban és az Erdészeti kísér- a bort szellztetni, hogy a benne lev vasoxidul
letek cím folyóiratban. vasoxiddá változzék s teljesen megtörjön, azután
11. jP. Mihály, tanár és író, szül. Bálványos- vizahólyaggal v. gelatinnal deríteni, mely a kép-
váralján 1820., megh. Kolozsváron 1871 júl. 3. zdött csapadékot a fenékre viszi s róla a bort pár
1847-ben a berlini egyetemen járt. 1860-ban a hét múlva tisztán lefejthetjük.
Korunk szerkesztjének, majd a Pestre távozott Feketeborostyánkö, vagy gagát, szép kagylós
Gyulai Pál helyére a kolozsvári ev. ref. fiskola törés barnaszón, amely esztergályozásra (szopó-
tanárává hívták meg. Számos verset írt az Auro- kák, gombok, gyászékszerek) igen alkalmas. Kis-
rába, Athenaeumba, Emlénybe, a kolozsvári Re- Ázsia partvidékeirl szállítják, már az ókorban is
ménybe az ifiusági irodalom mvelésével is ér- kedvelt cikk volt.
;

demeket szerzett. Foglalkozott az erdélyi protes- Fekete bors, 1. Bors.

tantizmus történetével is. Irt egy Szép Ilonka c. Feketebronz, a fekete oxidréteggel bevont réz
regényes operát (Vörösmarty után, zenéje Moso- és sárgaréz. L. Fémek színezése.
nyi Mihálytól, Pest 1862 hatszor el is adták).
; Fekete csalán (növ.), 1. Scrophularia.
12. F. Zsigmond, miniszteri tanácsos és író, szül. Fekete csepp (black drop), 1. Baily-féle csepp.
Alsólugoson (Bihar vm.) 1847 okt. 14. Tanulmá- Fekete cseresznye (növ.), 1. Scrophularia.
nyait a József-megyetemen elvégezvén, 1874. ál- Fekete csilláin (ásv.), 1. Csillám.
lami mérnök lett 1875. a Temes-Bégavölgyi víz-
; Feketecukor v. medvecukor, készül az édesfa
szabályozó társulatnál mködött 1881-ig, mikor gyökerébl (Glycyrrhizza glabra és G. echinata)
országgylési képviselvé választották. 1884-ben akképen, hogy a gyökeret vízzel kifzik, a kivo-
ismét államszolgálatba lépett és aPels-Duna sza- natot bepárolva, különböz alakba, de leginkább
bályozási munkálatait vezette. Azután a földmív. radakba formálják. Ez tehát édesgyökér- kivonat
minisztérium vízrajzi osztályának fnöke lett. (oxtraetum vagy succus liquiritae venaüs), 1. Gly-
Müvei: Okszer vízmüvelettan (I. köt., Budapest cyrrhiza. Színe fekete v. sötétbarna, felülete
1881) A víz mozgása csövekben{n. o. 1882) Ma- ers fény és körülbelül lö"/,, vízben oldható részt
; ;

gyarország vizei stb. (u. 0. 1882) ; A

magyar faj tartalmaz. Hamisítják liszttel, keményítvel, rölt
és mveldés eredete (3 köt., névteleniil, u. o. szentjános-kenyérrel vagy édesgyökérhulladékok-
1888—90). kal. Legjobb fajtái Olaszországból, Szicília ós Ca-
Feketeardó, nagyk. Ugoesa vm. tiszántúli j.- labriából származnak és «Baraec0)) vagy «Mar-
ban, a Tisza balpartján, (1910) 1662 magy. és rutén tucci» jelzéssel hozzák forgalomba. Ebbl készíti
lak., kik nagyon jó búzát és gyümölcsöt termesz- a gyógyszerész a tiszta liquiritia kivonatot (suc-
tenek régi német telepítvény, állítólag már Szt. (ms liquiritiae depuratus). Köhögés és mellbajok
;

István felesége hívta be az országba a német jö- ellen, továbbá sörfestósre és gyógyszertárakban
vevényeket, kik Ugoesa és Szatmár vm. külön- «szalmiák-cukor» készítésére használják.
böz részein telepedtek le, F. királyi birtok volt, Fekete datolya, l. Diospyros.
1300. III. Endre Marchelus ispán fiainak adomá- Fekete-Dunajecz, folyó, 1. Dunajecz.
 ; :

Feketeér — 987 — Feketehalom

Feketeér (azeltt Fikatir), kisk. Temos vm.

: számos fürészmalomban ké-
erdei gazdálkodás ;

szítenek deszkát és lécet. Az É.-i részeken

buziásfiirdi j.-ban, (1910) 951 oláh lak., u. p. és u.
t. Szinérszeg. sajátságos iparág a schwarzwaldi órakészítés,
Feketeérc nóvvel illetnek némely fakóércet és azonkívül a fafaragás is virágzik már régebb
azonkívül némely limonitot is, fkép amelyik vas- id óta különösen Neustadt, Triberg és Horn-
,

pát átalakulása révén keletkezett. berg járásokban számos órásiskolában igyekez- ;

Feketeerd, 1. Középeshez tartozó üveggyár- nek ez iparágat tökéletesíteni. Újabb idkben

telep Bihar vm. margitai j.-ban, (1910) 768 lak., a ehhez jáioil még a szahnafonás. Az idegenfor-
magyarhoni üveggyárak részvénytársaság tulaj- galom az Alpok közel volta miatt nem jelentékeny.
dona, postahivatal Élesddel telefon köti össze. A V. ö. Mayer's Wegweiser durch den Schwarz-
;

gyár közeiébon vasas forrás és ketts vízesés van. wald (191 1) Scobel (Land u. Leute), Der Schwarz-
;

— 2. F., kisk. Mosón vm. magyaróvári j.-ban, wald (Bielefeld 1902).

(1910) 316 magyar lak., postaügynökség, u. t. Ma- Feketefa v. koromfa, 1. Botanyhay-fa.
gyaróvár. Feketefalu, kisk. Szatmár vm. nagybányai
Feketeerd (ném. Schwarzwald), Sackingen- j.-ban, (1910) 586 oláh lak., u. p. és u. t. Nagy-
tl Durlachig 158 km. hosszúságban BEK. felé bánya.
húzódó hegység a Németbirodalom DNy.-i részé- Fekete fény, azon nagy hullámhosszúságú,
ben, amely a Végesekkel csaknem minden ka- sötét hsugarak helytelen elnevezése, melyeket
nyarulatában egyenközüen, a közép-rajnai síkság Le Bon fedezett fel. A F. ehievezés azt a nézetet
mentén húzódik el. Meredekebb lejtje Ny. felé keltheti, hogy az világos teret elhomályosítani
van ellenben K.-en a sváb fensík felé alig észre- képes, de errl szó sincsen. Blondlot eleinte azt
;

veheten ereszkedik le. Orográflai alkata megle- hitte, hogy a Le Bon-féle sugarak azonosak azok-
hetsen egyhangú; nagyobbára kerek kúpokból kal, melyeket a Eöntgen-sugarakkal való kísér-
és fensíkokká kiszélesed hegyhátakból áll, ame- letezés közben fedezett fel és melyeket «N.-suga-
lyeket mély völgyek választanak el egymástól. rak»-nak (1. 0.) nevezett el ezek azonban egé- ;

Porrásokban igen gazdag. Folyói közül legjelen- szen más természetek.

tékenyebb a Kinzig, mely az egész hegylán(;.ot két Fekete festékek. Ilyenek a természetes grafit, :

szakaszra osztja: egy D.-inagyobbra és egy É.-i ki- mely ceruzák készítésére, vaskályhák befeketíté-
sebbre. Amannak középpontja a Feldberg (1493 sére való. Tusok, nyomtatófestékek és eífélék ko-
m.), Freiburgtól K.-re ebbl sugárszerüleg nyúl- romból állanak a korom finoman elosztott szén.
; ;

nak szét csaknem minden irányban a hegyláncok Ide tartoznak még az elefántcsont-fekete, a csont-
a DNy.-iban a Velchen (1414 m.) a legmagasabb, a szén, a frankfurti fekete és mások. A kátrány-
D.-iben Herzogenhorn (1341 m.),aK.-iben aSchau- festékek közül is akad elég jó és használható fe-
insland (1286 m.). A F. É.-i kisebb része jóval ala- kete festék ezeket azonban fleg a textüanyagok
;

csonyabb is közepes magassága 600 m., legna- festésére használják. Ilyenek: az anUrn-fekete, az
;

gyobb csúcsa a Hornisgrinde (1165 m.). Folyó- alizarin-fekete stb. (1. Kátrányfest anyagok). A
vizein líívül számos a kis hegyi tava is ilyenek szöveten fekete színt gyakran a kékfa segítségé-
;

aD.-i részben a Féld (1112 m.), a Titi és a Mum- vel állítanak el.
mel-tó. A hegyeket jórészt mindenütt fenyvesek Fekete foszfor, 1. Foszfor.
takarják. Természeti szépségekben leggazda- Feketegyarmat, nagyk. Arad vm. kisjenöi
gabb részei az É.-i felében a Murg völgye a kö- j.-ban, (1910) 200y magyar lak., u. p. és u. t. Nagy-
;

zéps részben a Gulaeh völgye; a Freiburgi zerind. Román stíl templomában falképek voltak.
völgy fels része, az ú. n. Höllenpass végül a D.-i
; Feketegyémánt, átvitt értelemben a kszenet
felében az Alb völgye. A számos kisebb vízesés értik alatta ásványtani értelomben a karbonádot
;

közül a legszebb Tribergnél a Fallbach. Ásvá- vagyis fekete szín gyémántot, 1. Gyémánt.
nyokban a F. szegény, amiért is a bányászat soha Feketegyrös, kisk. Bihar vm. tenkei j.-ban,
jelents nem volt. Annál több azonban az ásvány- (1910) 1389 oláh és magyar lak., postaügynökség,
vízforrás ezek közt a legismeretesebbek Baden- u. t. Tenke. Templomtornyában régi egyházának
; :

Baden, Huberbad, Badenweiler és Wildbad. A gyszalakú harangja van.

hágók közül a legfontosabbak a Kinzig völgyé- Feketegyürü (növ.), I, Juharfa.
bl Tribergen át a Dunához, Schiltachon és Fekete-Hagymás, község, 1. Hagymás.
Schrambergen át a Neckarhoz vezet hágók. Fekete halál, 1. Pestis.
A F. ezen részén visz át az 1873. befejezett, Feketehalom (Zeiden, Kodlea), nagyk. Brassó
úgynevezett Schwarzwaldbahn is. A magasabb vm. felvidéki j.-ban, a Feketehegy (1294 m.) aljá-
p&zeken az éghajlat zord míg a hegylánc lá- ban, (1910) 2532 német és oláh lak. (közte 110 ka-
;

bánál a szllö és a szelid gesztenye is megérik, tona), postahivatal és telefonállomás. Lakói jelen-
a magasabb helyeken csak a tavaszi vetés, bur- tékeny fakereskedést, azonkívül vászonszövést,
gonya és kender terem meg. A rétek és lege- lentermesztést znek. A jómódú, rendesen épült
lk szintén nagy területeket foglalnak el. A K.-i község közepét a nagy piac foglalja el, mely kö-
részében Württomberghez, egyébként pedig Ba- rül a régi templom és tomplom-kastély, a tanács-
denhez tartozó hegyláncnak lakói az alemann, háza, az iskola, s több más nagyobb épület cso-
sváb ós rajnai frank törzsekhez tartoznak legs- portosul. Van bamaszénbányászata, elektromos
;

rbben a Ny.-i lábánál laknak, míg a magas részek mve, szász mozgazd. kereskedelmi társulata,
egészen lakatlanok (a legmagasabban fekv falu több téglagyára, kaszinója, szépít és tornaegy-
Höhenschwand, 935 m., a legmagasabban fekv lete, ellegez egylete és több más egyesülete.
város : Vöhi-enbach, 799 m.). A ffoglalkozás : az Forgalma élénk. Régi vára, mely a Feketehegy
Fekete hályogr 288 Fekete IvAn

egyik sziklás szlrtormán feküdt, ma romokban let bviz kitn hegyiforrásai hidegvízgyógy-
hever Phillppi szerint (Die deutschen Ritter, 47.
; intézet létesítésére kiválóan alkalmassá tették
lap) magyar nevét azon német lovagok rendi ru- F.-et, mely ma már leglátogatottabb ilynem
hájának fekete keresztjétl kapta, kik magát a fürdmk közé tartozik. Tulajdonosa Lomniczy Vil-
várat is II. Endre korában építették. B várban mosné. Nyáron postahivatala és táviróállomása
ostromoltatott az atyja, IV. Béla király ellen fel- van. —L. még Bács feketehegy-
lázadt István herceg. Az 1848—4;9-iki szabadság- Fekete hegyek országa, néha, fleg lapokban
harc alatt a Brassó ellen nyomuló magyarok itt így is szokták nevezni Montenegrót a Crnagora
visszaszorították az osztrákokat. (feketehegy) után.
Fekete hályog, régi orvosi kifejezés. A meg- Fekete-hegység, a Brassói hegység É.-i nyúl-
vakulásnak három formáját különböztette meg a ványául tekmthetö hegycsoport, mely Brassó és
régi orvos a szürke, zöld és F.-ot. Az egyiknél
: Fogaras vmogyék határán, Pekotehaiomtól Ny.-ra
a pupilla szüi'kévé, a másiknál zölddé vált, a har- terül el. A hegycsoport a Nagy-Fckotehegyben
madiknál fekete maradt, mind a három esetbon (1294 m.) éri el legnagyobb magasságát Ny. felé
;

az illet megvakult. A szürke hályognál a szem- az Oltba öml Sinka völgye, É.-on a persányi
lencse veszti el átlátszóságát, zavaros, szürke- hágó (641 m.), D.-en és K.-en a Bárcza lapálya ha-
fehér lesz, manapság már hályog alatt rendesen tárolja a F.-et, mely szélesre terül s merodéke-
csak ezt értjük (1. Hályog). A zöld hályog tulaj- sen emelked hegyhátaival a Brassói hegység f-
donkép a szemgolyó olyan megbetegedése, ami- tömegétl élesen elüt. D.-i részében VolkáJay mel-
kor a nyomás a szemgolyóban a rendesnek 3 4- — lett kszéntelepeket bányásznak.
szeresére n,a nyomás alatt a látóhártya nem Fekete herceg, 1. Eduárd, 11.
mködik, az illet vak, pupillájának zöldes vissz- Fekete himl, 1. Himl.
fénye van (1. Glankoma). Mmden egyéb megva- Fekete huszárok, a porosz Schill rnagy által
kulást, amely a látóhártya v. látóideg, v. az agy- 1807. önkéntesekbl összegyjtött 4 huszárszá-
vel látórószeinok megbetegedésébl azaz elpusz- zad, melyeket a nép öltözetükrl F.-nak neve-
tulásából származott, valaha közösen F.-nak zett el.
mondottak. Az ilyen vak embernek a szeme egé- Fekete Iván (Cserni v. Gsarni Jován), a mo-
szen tiszta, a pupillája szép fekete, kívüh'l sem- hácsi vész után garázdálkodó szerb felkel és rabló
mit sem különbözik az egészséges szemtl. Ez az paraszthad vezére. Jobb szemére vak volt, szem-
a betegség, amit egy régi orvos tróí'ásan ágy jel- öldökétl lábáig fekete sáv vonult rajta végig,ami-
lemzett «az orvos sem lát semmit, a bett»g sem
: tl a fekete ember melléknevet kapta. A mohácsi
lát semmit)). Helmholtz nagy felfedezése, a szem- vész után Erdély határánál, Lippánál paraszthadat
tükör, amellyel be lehet látni a szemgolyó hát- toborzott a török elöl menekült szerbekbl s a
terébe, fenekébe, vetett világosságot a P. terra tokaji országgylésen (1526) felajánlotta szolgála-
incognitájába s ma már retina- betegségekrl, tát Szapolyai Jánosnak. F. csapata. 10—15,000
látóidegíorvadásról stb. beszélünk P. helyett. emberre verdött össze, amely a Maros vidékén,
Feketeházy János, mérnök, szül. Vágsellyén Temesvár környékén, majd Bács vármegyében
(Nyitra vm.) 1842. Középiskoláit Nagyszombatban rabolt, dúlt s a nemesi udvarházakat foszto-
és Nyitrán, a megyetemi tanulmányokat pedig gatta a mohácsi vészt követ zavaros idk-
Bécsben ós Zürichben végezte. Aztán Bécsben az ben, az ellenkirályok vetélkedése kezdetén. P.-t
osztrák-magyar államvasutak igazgatóságánál «cár»-nak nevezte el népe s ö fhadiszállásául
kapott alkalmazást, s részt vett a Boszporusz-csa- Szabadkát választván, ott a Török Bálinttól el-
torna, a bé<^s-stadiaui Duna-híd stb. tervezetének foglalt várban 1527. telén udvartartást rendezett
kidolgozásában. 1867-ben a budapesti építészeti be magának. Pórhadát csapatokra osztotta, élükre
igazgatóságnál mérnök-gyakornoki állást vállalt. vajdákat állított. Tárok Bálint mérkzött meg
1873-ban a magyar kir. államvasutak igazgató- elször vele, vissza akarván foglalni tle birtokát,
ságához lépett át s onnan 1892. egészségi okok- Szabadkát, de csapata megveretett, s maga is
ból fmérnöki ranggal vált meg. F. fleg vas- alig menekülhetett.Másik mérkzése Csáky László-
szerkezetek tervezése terén nagy munkásságot val volt, akinek falvait, birtokait kifosztotta.
fejtett ki. így tervei szerint készültok a budapesti Csáky 300 lovassal jött ellene. Csanád alatt üt-
keleti pályaudvar és a központi ftház tetszer- között meg a két had, de a lázadók gyztek és
kezete, a szolnoki vasúti Tisza-híd, az els ma- maga Csáky is elesett. Török Bálint azalatt
gyarországi forgó-híd Fiúméban stb. Tervei alap- visszafoglalta Szabndkát, Iván cár pedig Szegeden
ján készült a komáromi közúti Duna-híd a sze- ; rendezett be magának új hadiszállást Ferdinánd
gedi közúti Tisza-híd építésére kitzött nemzet- 1527 elején gazdag ajándékokkal és ígéretekkel
közi pályázat alkalmával a párisi Eiffel-cég a F. eltérítette Szapolyai pártjáról s a maga húííégére
tervezetével nyerte el az els díjat s a híd e ter- eskette. János király az elpártolás hírére Budára
vezet alapján épült. A budapesti közúti Duna- hivatta Iván cárt, de ez gúnyosan utasította vissza
hidaki'a kiírt nemzetközi pályázat alkalmával a követet. János király erre Perényi Pétert, az
F. tei-vezete nyerte el a díjat a Ferenc József-hidra, új erdélyi vajdát küldötte ellene 12,000 lovas
melynek tervei e pályaterv alapján készültek. és gyalog vitézzel, de F. Szlls vára mellett
Feketehegy, Merónyhez tartozó fürd, Sze- (1527 május elején) megverte Perényi seregót.
pes vármegye bányai járásában, pompás feny- Iván cár hadai most már Erdélybe is betörtek
ves erdk közepette 660 m. magasságban, Igló- és Szászvárosig pusztítottak. Szapolyai másodszor
tól 2 és fél órányira fekszik. 8 épületbl áll, me- is Perényi Pétert küldötte ellene a Tiszához, ahol
lyekben 180 vendégszoba van. 8-14 C° hmérsék- júl. elején véres csatát vívtak, melyben Iván
FeketeJegryQ napok 289 — Feketeleves

cárnak sok embere elesett. A csatatór Iván cár lehet. Vagy megromlott kagylók elfogyasztása
ke;ióben maradt ugyan, de mégis ez volt els után jelentkeznek mérgezési tünetek, éppen úgy
érzókeny vesztesége, amely gyzhetetlen hírét mint a romlott hús, vagy kolbászfélék (1. Kolbász-
ezétfoszíatta, és csüggedt st okozott cscselék se- méreg) élvezése után, vagy pedig, amidn telje-
regében. János király most Czibnk Imrét, a nagy- sen friss kagylók elfogyasztása után jelentkez-
váradi püspökség helytartóját bízta meg a paraszt- nek mérgezési tünetek. Az újabb vizsgálatokból
had szétverésével. 1527 július 15-ón a Maros tudjuk, hogy ezekben az esetekben a F. a tenger-
mellett a szögi/falvi mezn volt a véres ütközet, nek olyan helyérl származtak, ahol a víz nem
melybon a magyar hadak teljesen szótverték a mozgott szabadon, hanem stagnált, poshadt. Az
rácokat. Iván cár Szegedre menekült, de a városi ily helyrl fogott F. mája abn(;rmálisan megvál-
polgárság feltámadván a rácok ellen, azokat a tozott, s ebben a beteg kagylómájban halmozódik
városból kiverte. A csetepatéban maga Iván is fel a borzasztó hatású kagylóméreg. L. még
meglövetett. Hívei magukkal vitték a sebesültet Kagylántéreg.
Tornyos faluba. Ott ütött rajok Török Bálint, aki Feketekápolna, kisk. Bihar vm. tenkei j.-ban,
állítólag személyesen vágta le az álpróféta fejét (1910) 864 oláh lak., vasúti megálló u. p. ós u. t.
;

s azt Budára küldötte. János király te-deummal Gyanta.

ünnepelte meg a veszélyes pórlázadás elnyomását Feketekelecsény, kisk, Bars vm. aranyos-
s a öfeketo ember» levágott fejét júl. 25-én nagy maróti j.-ban, (1910) 548 tót lak.; u. p. és u. t
örömmel fogadták Pesten-Budán. A király állító- Aranyosmarót.
lag korbáccsal is végigvágott a htlen szolga Fekete korall, 1. Nemes korall.
feketesávos fején, melyet azután a budavári bás- Fekete koriandrom (uöv.), 1. Nigella.
tyára tüzetett, arccal Bécs felé fordítva s egy hét Fekete kórság, a káposztarepcénél ritkábban
múlva a Dunába vettetett. V. ö. Jászay, A ma- elforduló és kovésbbé pusztító betegség, melyet a
gj'ar nemzet napjai a mohácsi vész után; Hor- Sporidosnium exitiosura nev gomba okoz s abból
váth M., Magyarország története Smolka Sza- áll, hogy a repce becin, szárán s levelein barnás-
;

niszló, Iván Czamy (Fekete Iván). Lengyelbl fekete bolyhos foltok mutatkoznak, ami miatt a
fordítva (Századok 1883. évf.). repce becje s abban a magja nem fejldik ki
Feketejegyü napok, 1. Napvábgalás. tökéletesen.
Fekete Jura, a júraképzdmény alsó része. Fekete kovamangán (ásv.), 1. Klipsteinit.
Fekete kabinet, 1. Cabinet. Fekete kömény (üöv.), 1. NigeUa.
Fekete kagylók (MyUlidae), a Lemezkopol- Fekete könyv, a rendrségnél rovott multu
tyusok LamoUibranchiata) osztályába, az ÁUemez- egyének nyilvántartása céljából vezetett könyv.
kopoltyusok(Pseudolaniellibranchiata)rendjébe,az Fekete-Körös, folyó, 1. Körös.
egy izompárosok (Monomyaria) ali-endjébe tartozó Fekete-körösi ármentesítö társulat, Bihar
kagylócsalád. Közeli rokona a fésíikagylónak (l.o.) vmegyében a Fekete-Körös jobbpartján terül el
és osztrigáncik (1. o.). A F. két ki. gy lója egyenl Tonke és Sarkad között székhelye Nagyszalonta.
;

teknjü, zárja fogatlan. Alakja lekerekített vég Mszakilag fejlesztett ártere 146,737 k. hold, töl-
egyenlószárú háromszöghöz hasonló, színe fekete. téseinek hossza 144 km. összes beruházás
Helyhezkötött életet él, mf^Tt lábán lév szöv- 6.300,925-55 K (ebbl ármontesítésre 2.881,849-98
(byssus-) mirigye ers fonalas szálakat választ ki, K, belvízrendezésre 3.419,075-57 K). Belvízárteie
melyeknek segítségével odaköti magát más szilárd 59,572 k. hold, belvízcsatornáinak hossza 203
tárgyakhoz s egész életén keresztül rendesen úgy km. A belvizeket a hosszufoki csatorna alsó tor-
is marad. Rendesen nagy tömegekben telepszik kolatánál 1900. épített 280 lóerÖ8.6m''/sec. teljesít-
meg olyan helyeken, ahol ers az árapály, vagy képesség szivattyúteleppel emelik át a folyóba.
a part azon részem, melyek idnkint szárazon 1 k. holdra es kivetés évenként 1*87 K.
maradnak. Legjobban tenyészik az Északi tenger- Feketekszén, 1. Kszén.
ben. A norvég partokon sok helyütt láthatunk apály Fekete kréta, 1. Agyagpala.
alkalmával 1—2 láb széles fekete szalagot a víz Feketekút, kisk. Sáros vm. héthárs! j.-ban, (1910)
tükre fölött ez a töménytelen fekete kagyló öve. 846 rutén lak. postaügynökség, u. t. Paloncza.
; ;

Legnevezetesebb faja az ehet fekete kagyló (My- Feketelábuak, indiánus néptörzs, 1. Bla^kf'eet.
tílus edidis L.), melyet sok helyütt nagy mennyi- Feketelak. kisk. Szolnok-Doboka vm. kékesi
ségben ételül hasznáhiak fel. A Balti-tengerben j.-ban, (1910) 820 magyar és oláh lak. u. p, Czege, ;

egész feketokagyló-telepek vannak, ahol rend- u. t. Kékes.

szeresen tenyésztik ket. Srn
cölöpöket vernek Feketelehota, község, 1. Szabados.
a tengerfenékbe, amelyeken megtelepítik a F.-at. Feketeleves, a spártaiak közös étkezésénél a
A Kieli-öbölben évente kb. 100 ilyen kagylócölö- ffogás, mely disznóhusból s vérbl készült sava-
pöt ttültetnek)) és ugyanannyit húznak fel miután nyú levesféle volt, görög neve haimatia v. bafa.
3—5 évig voltak a vízben. Az ottani piacon kb. A nyugati szláv köznép is készít F.-t savanyított
800 tonna F. kerül eladásra. Egy télen tehát kb. céklából ós lisztbl, melyhez az örmény konyhá-
3.860,000 drb-ot caratnaku. A F. azonban még ban még füstölt kecskehús is járul. —
Egy törté-
él a Földközi-tenger partján is és tenyészik ná- neti adománk a török világból származtatja e
lunk az Adriában is. Húsát nyersen egy pár csepp szólást a régebbi hagyomány szerint Török Bá-
;

citromlével eszik, mint az osztrigát. Egyébként lintnak mondta volna Szulojmán; Szirmai András
nem mindenki élvezheti ezt a kagylót, némelye- szerint azonban a nagyváiadi pasa Thökölji, el-
ken éppen úgy, mint a rák, csalánkiütést okoz, st fogatása eltt, ebédre hívta, s mikor már távozni
.mérgez hatású is lehet. A mérgezés oka kétféle akart, azzal tartóztatta, hogy hátra van még á
Réoai Nagy Leaííkmuu VII. köt. 19
 ; ;

Feketelobogrósok — 290 Feketerigró

fekete leves, vagyis a kávé s mikor a kávét meg- Feketepác, köznyelven az a fekete vízfesték,
itták, a pasa vasra verette Thökölyt. mellyel a fát feketére festik, «pácolják)). Sok-
Feketelobogósok, a Kinából kizött Taiping- féleképen készülhet. A legjobb P.-ok közül íme
felkelök maradványai, kik a sárga lobogóju hak- egynehány Készítnek 5 százalékos kékfa-extrak-
:

kikkal és whangMkkal egyesülve, veszedelmes tum oldatot, úgy hogy a kókfa-extraktumot vá-
ellenfelei lettek a franciáknak, midn ezek Tong- szonba bekötve fél órán át vízben kifzik és ezt még
Mng tartomány elfoglalását megkezdették. Csak legalább félnapon át levegn hagyják állani. Ezzel
1886. sikerült ket ártalmatlanná tenni. a sima fafelületet kétszer-háromszor bekenik. Meg-
Fekete lovasok. Már V. Károly császár alatt száradása után pedig bekenik a fát a tulaj donképi
a fekete verteiknél fogva P.-nak elnevezett lova- páccal V. csávával, mely lehet savas faecetsavas
sított lövészekbl századokat képeztek, de azokat vagy salétromsavas vasoxidul. Utóbbiak úgy ké-
késbb feloszlatták.II. Miksa azonban újból el- szühiek, hogy a vasreszeléket vagy vasforgácsot
rendelte, hogy a lándzsás lovascsapatoknál lev faecettel avagy hígabb salétromsavval hidegen
lovas-lövészeket állítsák össze külön 50—60 lo- leöntjük. Ezt a csávát lehetleg mindig frissen
vas-lövészbl álló századokká. B lövészek vértjei kell készíteni és ha egy ideig akarják eltartani,
és sisakjai is feketék voltak s ezért e lovasságot ajánlatos ezt seltersi vízkorsóban jól eldugaszolva
is P.-nak nevezték el; pisztollyal és egyenes híívös és sötét helyen tartani. Ha a fa nagyon
vágó-szúró karddal harcoltak. Támadásra több kemény, a csávát és kékfaoldatot váltakozva
század összeállt és ügetve támadtak, közvetlenül többször is alkalmazni kell, mert a festék csak ily
az összecsapás eltt elsütve pisztolyaikat. Az egy- módon hatol mélyebbre a fába. Kékfaoldat helyett
korú katonai írók fleg a náluk uralkodó rendnek, cserhaj v. gubacskivonatot is lehet használni.
harcban való összetartásnak és a kitn lóápolás- Fekete pápa, köznyelven így hívjálí ruhája
nak tulajdonítják az aklíori idben általánosan után a Jézus társaságának Rómában székel rend-
elismert nagy harcértéküket. fnökét (generális), míg a római pápát fehér pá-
Fekete lumma (üria grylle L.), a Lilealakú pának, a propaganda de flde elnökét pedig, ki ren-
madarak (Charadrvformes) rendjének az Alka- desen bíbornok, vörös pápának mondják.
íélék (Alcidae) családjába tartozó sarkvidéki ma- Fekete parafa, 1. lölgyfa.
dárfaj. Körülbelül galambnagyságú (3é cm.hosszú), Feketepatak, kisk. Ugocsa vm. tiszáninneni
szárnya igen kicsiny, hegyes, lábai egészen a test j.-ban (1910) 506 magyar lak. ; u. p. Egres, u. t.

hátsó részén vannak. Színe bársonyfekete, némi- Tisziújlak.

leg zöldes fény, csak szárnyain van egy-egy nagy .. Fekete pávián (Cynopitheciis niger Desm.), 1.

fehér folt. Csre karmin, lábai pirosak. A tenger- Üstökös pávián.

parton, az északi nagy madárhegyeken seregestül Feketepécsi és egerszegi vízlecsapoló tár-
költenek a puszta szikla repedéseiben, májusban sulat. Alakult 1878. Baranya vmegyo több köz-
tojnak. Az izlandiak és grönlandiak nagyban ül- sége határában elterül 17,102 kat. holdnyi mo-
dözik mindenkor, a norvégek csupán tojásaikat csár lecsapolására. Az összes befektetés 467,127
rabolják. Tollaival vánkost és dunyhát töltenek. K-t tesz ki. A kiásott csatornák hossza mintegy
Fekete mangánérc (ásv.), pszilomelán. 150 km. A munkálatok 1889. kezddtek meg és
Fekete magyarok, 1. Fehéres fekete magyarok. 1895. fejeztettek be.
Feketemátyás (Pyrrhocorax L., áiiat, a ve- Fekete pisztráng, 1. Pisztráng.
rébalakú madarak (Passeriformes) rendjének az Fekete platina, 1. Platina.
Éneklk (Oscinef;) ah-endjébe ós a varjúfélék csa- Fekete pontok (franc, points noirs), a politikai
ládjába tartozó madárfaj. Fekete, csre sárga, lába szemhatáron mutatkozó sötét, aggodalomra okot
vörös fiatal korban barna. Csre fejénél rövidebb
; szolgáltató bonyodalmak jelei. E történelmi ne-
orrnyilasai hosszúkás oválisak, farka lekerekített. vezetességre jutott kifejezést Ill-ik Napóleon csá-
Nagysága 40 cm. számyhossza 27 cm. fark- szár használta elször 1867., Lilieben tartott hí-
; ;

hossza 15 cm. Dél-Európa hegyes vidékein él. ressé vált beszédében.

Nálunk a magyar-horvát tengerpart sziklás hegy- Fekete porfir, a melaflrnak magyar neve,
ségeiben fordul el s innen B.-ra elvétve mutat- amely azonban nem igen használatos.
kozik. Petényi Salamon szerint Zólyomból, Csató Feketeréz, 1. Réz.
szerint Hunyad vmegyébl és Visnyák szerint Fe- Feketerézérc (ásv.) vagy melakonit, pomemü
ketevárosból ismeretes. vagy földes, néha tömött rézoxid, sötét acélszürke
Fekete mellbogyó (növ.), 1. Cordia. vagy fekete szín. A kalkopitit és egyéb rézér-
Feketemezö, kisk. Ung vm. kaposi j.-ban, (1910) cek mállási terméke. Harz-hegység, Ducktown
261 tót lak. u. p. és u. t. Nagykapos.
; (Tennessee).
Fekete nénék (v. nvérek), ruhájuk után kü- Fekete ribizke, 1. Ribizke.
lönféle ni szerzetesrend és kongregáció tagjai- Feketerigó (Tui'dus merula L.), a "Verébalakú
nak neve, kiválóan a CelHtináké (1. 0.). madarak (Passeriforme.<í) rendjének az Éneklk
Feketenyék, kisk. Pozsony vm. ga!ántaij.-ban, ( Oscines) alrendjébe és a Rigófélék (Turdidae) csa-
(1910) 705 magyar lak. u. p. és u. t. Hidaskürt.
; ládjába tartozó madárfaj, melynek hímje, arany-
Feketeólomérc (ásv.) névvel jelölik a fehérólom- sárga csrét és szemgyüi-ííjét kivéve, egész fekete
ércnek (1. 0.) azon változatait, amelyek széntl v. nsténye barna, a fiatalok barnák és hasukon
pedig ólomszulfldtól feketére vannak festve. pettyesek. Csre egyenes, vége kissé hajlott. Szár-
Feketeón, Zay Mineralógiájában így nevezi nyai farka felénél többet fednek be. Nagysága
az óhnot fehér ón nála az ón. Ásványféketeón- 25 cm., szárnyhossza 11 cm., farkhossza 12 cm.
;

nak mondja a galenitot. Egész Európában honos, lomb- és fenyerdk ho-

 ;

Fekete róka — 291 — Feketeszén

mályában a földön vagy az alacsony bokrok sr- telmében a rend tagjai, ha nem volnának neme-
jében szeret tartózkodni, rovarokkal, pondrókkal, sek, nemességet nyernek, azonkívül a vörössas-
íergokkol és bogyókkal táplálkozik. Télen beláto- rond nagykeresztjét nyakban viselik. Jelvénye
gat a falvak közelébe esö kertekbe is. Tanulékony, aranyszegély, sötétkékre zománcozott nyolcágú
éneke ers és kellemes, ezért házaknál szokták kereszt, sarkaiban arannyal fegyverzett koronás
fogságban tartam. Szép kerek fészket épít, mely- fekete sas. Csillagja ezüst, narancssárga kerek
nek belsejét kitapasztja. A nstény 4—5 kékeszöld, medaillonnal, benne a sas, jobb kannában babér-
líissóbarnásán pettyezett tojást rak. Évenkint koszorút, baljában villámnyalábot tartva, kö-
négyszer is költ. Fészeklakó. L. Rigófélék. rülötte fehér karikában Suum cuique arany fölírat
Fekete róka, 1. Róka. és két arannyal átkötött zöld babérág. Szalagja
Fekete rothadás, 1. Szöllbeteaségek. narancssárga, melyen a jelvényt a bal vállon át
Feketeruca, Bársonyruca (üeaemia fusca L.), jobboldalon viselik. A rend lánca, melyet ünne-
a Lúdalakú madarak (Ame)iformesJ rendjébe és pélyes alkalmakkor viselnek, a koronás fekete-
a Récefélék ('^wo/iáfte^ családjába tartozó madár- sasból és a rend jelszavából, az alapító király mo-
faj.Szárny tükre nincs. Csre fekete, ell narancs- nogrammjából és a királyi koronából összetett
sárga lábai vörösek, uszóháiiyái feketék a gá-
; ; jelvénybl áll.
csér fölül és alul bársonyfekete, feje és nyaka Fekete sereg (legio nigra), Mátyás király ál-
violás fénjü. A tojó szürkésbarna. Hossza 48 cm. landó gyalog-katonasága, mely VII, Károly és
szárnya 28—29 cm., farka 9 cm. Hazája Em'ópa XI. Lajos szabad-lövész (franc-archer) gyalogsá-
és Ázsia sarkvidéki része, honnét szi és tavaszi gával együtt, a legels kísérlet volt állandó had-
vonulás alkalmával hazánk nagyobb vizeii'e is sereg szervezésére. Mátyás már 1459. szolgála-
ellátogat, de nem tartozik a közönséges fajok közé. tába fogadta 3 cseh kapitány gyalogcsapatait, év-
Egy másik faj az (Oedemia nigra L.), amelyet negyedenkén ti 4000 aranyforint íizetéssel. Majd
azeltt tévedésbl vettek fel hazánk madarai közé, 1462. a felvidéki csehek fvezérének, Giskra Já-
amennyiben az állítólag itt ltt (Fonyód, Mosony) nosnak hadait vette zsoldjába, abban a remény-
példányokról kiderült, hogy idegenben ltték ket. ben, hogy a húsz esztendei állandó csatározás-
L. Récefélék. ban megedzett csapatokkal sikeresen szállhat
Fekete sajt. Sajthiba, ami abban nyilvánul, szembeatörökök kitn janicsárságával. S 1462.
hogy a sajt belseje elbb foltonként feketedik ugyancsak hasonló szerzdésre lépett Nagysarlón
meg, majd pedig feketévé válik az egész sajt. Komorovszki cseh vezérrel és társaival. Midn
Gyakrabban puha sajtoknál fordul el. Elállhat Mátyás 1465. több mint 20,000 fnyi állandó had-
azáltal is, hogy a tej vasalkatrészekkel érintke- seregét szervezte, annak mintegy centrumává
zett, de fképen a sajtpincében fellép gombák tette a már akkor mintegy 6(XX)cseh és rác
okozzák. Védekezni ellene a sajtpince tisztántar- zsoldosból álló F.-et. Míg Mátyás király élt, a ren-
tásával és kénezésével lehet, valamint azzal is, desen fizetett F. kitn szolgálatokat tett háború-
hogy minden második nap a sajtokat olyan édes ban, béke idején pedig megbecsülte magát. De a
savóval kenjük be, amelybe egynegyed rész sa- nagy király halála után a F. fenntartására szük-
vanyú tejet és néhány drb rozskenyeret téve, az séges évenkénti 400,000 aranyforintot képtelen
egészet 25—30 fok C mellett erjedésbe menni volt elteremteni U. Ulászló kii'ült kincstára.
hagyjuk. Emiatt a fizetetlen zsoldosok 1492. Szegeden és
Fekete-sárga. E szín voltakép a régi középkori vidékén a lakosok vagyona, becsülete és élete ellen
római császárság (vagyis mint a német történet hallatlan kihágásokat követtek el. Az országos
nevezi das heilige römische Reich deutscher Na-
: csapássá vált zsoldos had megfékezése végett Ki-
tion) színe volt. A F. színt mint birodalmi színt nizsi Pál, a F. fparancsnoka, 1492. hirtelen meg-
I. Miksa óta használták, ezt megelzleg a trón lepte a Halas mellett táborozó F.-et, s ádáz küz-
mellett más színek is voltak felváltva haszná- delem után ert vett rajta. A legyzött csehek
latban. Midn Ferenc császár 1806 aug. 14. a közül 4— 500-an estek el, a többiek fogságba ke-
«római szent birodalom császárja» címet letette, rültek. Kinizsi a fkolomposokat felakasztatta v.
8 helyébe az osztrák császári címet vette föl, a F. kerékbe törette. Kevéssel ezután a F.-et egy kü-
szín osztrák császári szlimó lett, ezalatt azt értve, lön királyi rendelettel feloszlatták. Tagjai közül
hogy a F. szín mindig az lu-alkodó színe, de nem a jobb katonákat a király, a nádor, az erdélyi
az uralkodó házé. A míg tehát a császári udvar- vajda vették át seregükbe. Megmaradt része Ausz-
tartás e színt használja, addig a Habsburg-ház triában és Morvaországban kezdett a maga kezére
többi tagjai a tulaj donképeni családi színeket, a vitézkedni, míg végre 1493. ott is szétverettek s P.
vörös-féhért használják. V. ö. Griízner E., Sym- név alatt többé nem verdtek össze. Sokan francia
bole und Wappen des alton Deutschen Reiches zsoldba szegdtek és a «hommes d'armes» és
(Leipzig 1902j. wbandes noires» soraiban nagy számmal küzdöt-
Fekete sas, 1. Sasfélék. tek. Vezéreik egy része is magyar volt. Velük in-
Fekete sasrend. Poroszország legmagasabb dult I. Ferenc Marseille fölmentésére és késbl
rendjele, melyet 1. Frigyes porosz király 1701 Olaszországba, hol azonban a F. 1525 febr. 24. a
jan. 17-én alapított. A rend elnyerése spróbához Pavia melletti csatában az utolsó szálig elhullott.
volt kötve, amely 1848 óta megsznt. A rendet Fekete szalag, 1. Északi csiUagrend.
jelenleg csak fejedelmi és legmagasabb rangú Feketeszél, Szegedhez tartozó telep Csongrád
személyek nyerik, rangjára kb. megfelel az osz- vm.-ben, (1900) 3011 lak. ; u. p. és u. t. Röszke-
trák aranygyapjasrondnek, azzal a különbséggel, szentraihálytolek.
hogy nk
is nyerhetik. Az 1848-iki szabályok ér- Feketeszén, 1. Kszén.
19*
 ; .

Fekete tábla — 292 Feketetó

Fekete tábla, az egyetemi épületekben s egyéb Földközi-tengerbl. Apály és dagály alig észre-
iskolákban kifüggesztett tábla, néha sodronyros- veher. Mélysége az BNy.-i oldalán 70—110 m.,
téllyal bevont szekrényben, melyre a hallgatósá- de K. felé nagyobb lesz úgy, hogy Krim és Kis-
got érdekl értesítéseket szegezik hivatali s bíró-
; Ázsia közt 2244 m.-re növekedik. A tenger közép-
sági épületekben is vannak ilyen F.-k. mélységét 1197 m.-nek számították. Nagy mély-
Fekete-tenger (a régiek Pontus Euxintis-a, ségekben a fenék hmérséke 9", de 50 —60 m.
oroszul Cservoje More. törökül Kara Dengir, az mélységben feltn módon csekélyebb hömérsé-
új görögöknél Maiiri Thaiassza), Európa és Ázsia ket, 6 — 70-ot is találni. 150 m. mélységben már
közt fekv, majdnem teljesen elzárt szárazföldi kénhidrogónszagú, még lejebb, 150 m.-tl kezdve
tenger, függeléke a Földközi-tengernek, amellyel már oly mennyiséggázt tart magában, hogy
ily
a Dardanellák, a Márvány-tenger és a Boszporusz minden szerves élet megáz tinik. A halászat annak
kötik össze. Ny.-on európai Törökország, Bul- dacára jelentékeny. Az orosz parton 9 millió rubel
gária, Románia ós Besszarábia partjait alkotja, értékt fognak évenként. Emellett még a part-
E.-on Kherzon, Tauria és Jekaterinoszjav. a Don menti tavakból igen sok sót is nyernek (1900. 5 mil-
vidék és Kubán orosz kormányzóságok, K.-en a lió q). A már említett krímieken kívül a legfonto-
transzkaukázusi vidékek és D.-en Kis-Ázsia part- sabb kikötk a következk Berujánszk, Taganrog
:

jait alkotja. Területe, beleszámítva az ÉNy.-i se- és Marinpol az Azovi-tengernél, a keleti parton,
kély folytatását, az Azovi-tengert, 453,000 km*. Kaukáziában Anapa, Novorosszijszk, Szucsum-
:

Az Azovi-tenger nélkül 417,000 km^ Legna- kale, Poti és Batum. A legfontosabb kisázsiai török
gyobb hossza 1200 km., legnagyobb szélessége kikötk Trapezunt, Szamszun, Szinope és Szku-
:

600 km. Az Azovi-toagert a Keresi szoros köti a tari és Konstantinápoly az európai Törökország-
F.-rel össze. Rendkívül szigetszegény. A Kubán ban. A Ny.-i parton vannak: Burgasz, Várna
torkolatánál fekv Taman-szigeten kívül még Bulgáriában, Constanza, Galac, Szulina ós Braila
csak egy szigete van a Kígyó-sziget, a Duna tor-
: Romániában. A legfontosabb hajóuton a német
kolatának közelében. Partjai alig tagozottak. földközi-tengeri Levanto- Vonal, az Osztrák Lloyd,
Egyetlen szembetn tagja É.-on a Krim-félszi- a Messageries Marittmes, a Navigazione Generálé
get, melyet a Perekopi földszoros köt össze a szá- Italiana, a Hajózási és Kereskedelmi Társ. vo-
razfölddel. A Krim-félszigeten a jelentékenyebb nala, az Orosz Önkéntes Flotta, a Feketetengeiú
hegyfokok: Takli, Tas Kicsik, Aindag, Kikineisz, Dunagzhajózási Társ., azonkívül görög, román
Sarics, a legdélibb Feoleit, Khorzonezusz, Eupa- és török vonalak. Távírókábelek vannak: egy
toria, Tarkhan-KutésSaribulat. Kikötk: KaíTai, német vonal Constanzától Konstantinápolyig, egy
Balaklavai, ós a nagy Kalamatai-öböl két végé-
, orosz Odesszától Konstantinápolyig és egy a
ben Szebasztopol és Bupiitoria az É.-i végén
; Keresi szoroson át. Az orosz partokon 16 vihar-
van a Karkinit-öböl. A tenger É.-i és Ny.-i partja jelz áll. Törökország a Dardanellákat már régi
mentén sok sekély sós-tó, ú. n. liman terül el. idk óta a hadihajók számára zárva tartja. 1833-
Ny.-on a legnagyobb öböl az Iniadai és a Ba csiki, ban Törökország kötelezte magát Oroszország-
a legjelentékenyebb hegyfok a Kara Burun. Az nak, hogy a hányszor ez akarja, az idegen hatal-
anatóliai partok közepébl az Indese Burun nyú- mak hadihajóinak megtiltja az átkelést a szoro-
lik bo. Az itteni nagyobbára lapos öblök a követ- son. Erre a nagyhatalmak 1841. keresztülvittók,
kezk a Kerpek-fólsziget mellett lev Szingirlui,
: hogy a szoros az oroszok szamára is zárt legyen.
a nagy Inebolii, a Szinopoi, a kis Csobanlari, a Az 1856-iki párisi béke ezt helybenhagyta és
Szamszuni, az Unichi, a Fatinai, az Ordice, és a Orosz- valamint Törökország kötelezték magu-
Trebicondi. A larisetáni part, ahol a Koilar és a kat, hogy mindegyik csak 10 hajót tart a F.-en,
Kolova dag emelkedik, magas és meredek csak köztük 6 gz-hadihajót. 1870-ben ez utóbbi hatá-
;

ott terül el szélesebb lapály, hol a Csoruz torkol- rozattól Oroszország függetlenítette magát és a
lik és Batum város az orosz hadikikötvel fek- Londonban tartott Pontus-konferencián keresztül-
szik. Abkháziában a Kaukázus végs nyúlványai vitte, hogy a nagyhatalmak beleegyeznek abba,
érik el a tengert. Itt Szoesi és Anapa a legna- hogy a F.-en tetszésszerinti számú hadihajót tart-
gyobb kikötk. A P.-be torkolló nagyobb folyók az hasson. De a Dardanellák zárva maradtak.
európai oldalon aDuna, Dnyesztr, BugésDnyepr,
:
Irodalom Sztiempkovszki, Tanulmány a régi görö^ gyar-
az ázsiai oldalon a Kubán. Kizil Jomán és Sza- matok helyeirl a P. partjain, 1826 (oroszul) Prim ludaie,
:
;

Btude sur le commerce au moyen áge de la Mer Nire, 18 18

karia. A F., srö ködiüvol, É.-i viharaival és be- M irigny, Hydr. de la Mer Nire et de la mer d'Azof, 1856
;

fagyott folyótorkolataival élénk ellentétet alko- Pavlovszky, A P.-i kalauz, 1867 (oroszul) Luksch és Wolf,
;

Das Schwarze Meer, Deutsche Ruadschau f. Geogr., 1886

tott a görög szigettenger vil.igával, amiért is
Oeneralkarte d. Schwarzen Meeres, Glogau 1«77 Bruhm, :

Pontus axeinos, barátságtalan tengernek nevez- A K. medeacéje (orosz), Odessza 188); M. Litvinov, V ha- .,

ték, csak késbb, mikor számos görög kolónia ke- dászati áttekintés (oroszul), Sz. Péters'ár 1881; Luksch ét
Wolf, Iias Schwarze Meer, Deutsche Ruadschau fUr Geogra-
letkezett partjüin, kapta az euxeinos, barátságos
phie und Statistik 1886 %* I/a mer Nire et les détroits d«
;
nevet. Mostani nevét nem a víz színéti, hanem Constantiaople, Paris 1900 Segelhandbnch fllr das Sohwarza
;

a sr ködtl és az öt gyakran felkeres viharok- Meer, Berlia 1906.

tól vette. A F. vizének sótartalma kisebb, mint a Fekete-tenger melletti kerület, 1. Cserno-
Földközi-tengeré, t. i. 1'5— l'SVo- Ez onnan van, morszk.
hogy a F. a beléje öml nagy folyóktól igen sok Fekete testvérek, 1. Zsoldos csapatok.
édes vizet nyer és emellett kevéssé párolog. A Fekete-Tisza, folyó. 1. Tisza.
legújabb kutatások szerint a felszínén nincsenek Feketetó, nagyk. Torontál vm. törökkanizsaí
áramlások, hanem igenis a fenekén, ahova a j.-ban, (1910) 1101 szerb, magyar és német lak.,
Boszporuszon keresztül állandóan sós víz folyik a postahivatal u. t. Valkány.;
 ;

Feketetót — 293 Fekvés

Feketetót, kisk. Bihar vm. tonko! j.-ban, (1910) igazítását. A F. többféle. EJbe F. (ném. scharf
1713 oláh és magyar lak., vasúti megálló; u. p. anbrassen) az, midn a vitorlafának egyik vége
Talpas, u. t. Fekotobátor. Mellotto egy dombon annyira elre (a másik hátra) állíttatik, mint
régi vár maradványai láthatók, a hagyomány amennyire csak lehet. Élbe fékezni lehet úgy a
fizerint várolöbástya. A F.-ról Talpasra viv út hajó egyik, mint a másik oldalára, amint azt a
mollott az erdben Dalom elpusztult helység temp- szükség megkívánja és ezen fékezési mód az,
lomának nyomai látszanak. amelynél a vitorlafák és a hajó hossztengelye
Fekete ugar, 1. Ugar. által képzett szög a legkisebb, tehát a hajó a leg-
Feketeügy, az OÍt baloldali mellékvize, ered élesebben, a szélhez legközelebb vitorlázik. Ezen
Háromszók vármegye ÉK.-i részében, a Bereczki szög az egyes hajóknál nagyobb v. kisebb és az
hegység Nagy Sándor csúcsa alatt, Beroczkig árbocozat minségétl és a hajó szélességétl függ.
D.-tolé folyik, itt kilépve a kézdivásárhelyi la- Keresztbe F. (ném. vierkant v. ins Kreuz brassen),
páIyra,DNy.-nak veszi útját, s a Szépmezt szelve, amidn a vitorlák úgy állanak, hogy a vitorlafák
Kökösön alul az Oltba ömlik. Hossza mintegy 80 a hajó hossztengelyével derékszöget képeznek.
km. Vízkömyéko a Bodoki, Bereczki és Bodzái Szegélyre F. (ném. killbrassen), midn a vitorlák
hegycsoportok övezte nagy völgy katlanra teijed úgy állíttatnak, hogy a szél azokat nem duz-
ki mellékvizei É.-felöl a Kászon és Torja, D.-fe-
; zasztja, hanem a szegélyzket (l. 0.) érve, csak
ll a Kovászna és Tatrang. A F. mindkét part- lobogta^'a, csapkodtatja. Hátra F. (ném. back-
ja

án számos község fekszik. brassen) az, midn a vitorlafáknak állása követ-

Fekete vad, vagy sortevad a vadászok nyel- keztében a vitorlák visszájára hordanak. At-F.
vén a vaddisznó. (ném. rund. v. umbrassen), a vitorlafáknak az
Fekete- Vág, 1. folyó, 1. Vág. —
2.F., Vichodná- egyik hajóoldalról a másikra való átforgatása, pl,
hoz tartozó íe/epLiptó vmegye liptóúj vári j.-ban, ha az eddig jobbkéz felöl fújó szél átcsap balkéz
(1910) 40 lak., a Fekete- Vág gyönyör völgyében, felé. L. még Fék.
erdgondnoksággal. A festi telepet 1804 aug. Fékez. Igy nevezik azokat a vonatkísér vas-
29. Józseí nádor látogatta meg, kinek itt idzése úti alkalmazottakat, kiknek hivatásuk a kézi fék-
emlékére emlékoszlop állíttatott fel, melyet 1889. kel közleked vonatoknál a kocsik fékjeinek a
a nádor unokája, Stefánia fhercegn helyreál- kezelése. A vonatok legutolsó kocsiján a féket
líttatott. V. ö. Mihalik József, Vándorlások Liptó kezelt zár-F.-nQ^ szokás nevezni.
vmeg>ében (Turisták Lapja 1890. évf.) Teschler
; Fekhely (geoi). Hasznosítható ásvány- vagy k-
Béla, A F.-i József nádor emlék (Erdészeti Lapok zetanyagok, különösen pedig az ércek elfordu-
1910-685). lási helyeinek megjelölésére használt kifejezés a
Fekete varjú v. vetési varjú (Corvus frugile- geológiában s a bányászatban. A német Lager-
gus L.), 1. Varjúfélék. státte-vel fejezi ki e fogalmat.
Feketeváros (Purbach, Podbuk), nagyk. Sop- Féksaru, l. Dörzssaru és Fék.
ron vm. kismartoni j.-ban, a Fert partján és a Fektetés, l. Kosarazás.
Lajta hegység aljában, (1910) 1923 német lak., Féktuskó, l. Fék.
vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal. F. Fekulométer (faeculometer), keményítmér ö,
régi korítöfalai és hatalmas kapui még állanak, a keményít megvizsgálására szolgáló készülék,
ftere csinos, városias, csupa emeletes házzal fokokra osztott üvegcs, mely megmutatja, hogy
a közeli Burgstall-hegyen sáncokkal övezett s- mily arányban növekszik meg a megnedvesített
régi táborhely látható. F. és Fertszéleskút közt keményít tömege.
feküdt a római Mutenum város, mindenfelé sok Fek, 1. Fed réteq.
római régiség került napfényre. Feküfa, 1. Hidladekfa.
Fekete vasárnap, a húsvét eltt való második Fekvés. l.F. alatt a mezgazdaságbany alamélj
vasárnap, így nevezik, mert e naptól kezdve a telek V. földbirtok elhelyezését értik. A F. a bir-
tomplomokban a feszületeket és az Úr képeit gyász tok használhatóságának, jövedelmének és érté-
(violaszínü) lepellel vonják be, jeléül a szomorú- kének egyik leglényegesebb tényezje megbü-á-;

ságnak az Üdvözít halálnapjának közeledése fö- lásánál tekintetbejön 1. a természetes F, t. i. a

lött, és vonatkozással az e napi evangéliumnak terület földrajzi helyezése, tengerszin feletti ma-
elbeszélésére, hogy az Üdvözít «elrejtzött (abs- gassága, közeli környezete és domborzati viszo-
condit se) az t megkövezni akaró zsidók ell. nyai, azonkívül még az égtájak iránti F. is fontos.
í'ekete vask (ásv.), a limonit bizonyos fajtái- Mindezek a F.-i viszonyok az illet birtok éghajla-
nak megjelölésére használatos név, amelyek a tára kihatván, a termelés irányát határozzák meg,
vaspát átalakulása által jöttök létre. azonkívül befolyásolják a tolkek megmivolhetésót
Feketevéröség, 1. Melanaemia. is 2. a gazdasági F. alatt valamely telek távolsága
;

Feketevölgy, 1. (azeltt: Nyágra), kisk.Torda- a majortól s általában a majorból való hozzáférhe-

Aranyos vm. topán falvai j.-ban, (1910) 2798 oláh tsége értend 3. a közgazdasági F. pedig a leg-
;

lak. u. p. és u. t. Topánfalva.
; —
2. F., Trencsén- közelebbi piactól, vasúttól való távolságban s a köz-
makóhoz tartozó telep Trencsén vm. biccsoi j.-ban, lekedési viszonyokban jut kifejezésre lényegesen ;

Ü910) 610 tót lak. u. p. Troncsénmakó, u. t. Turzó- befolyásolja a termények értékosíthetését, a mun-
;

falva. kaer megszerzését. A

természetes F.-tól függ,
Fékezés (ném. brassói, 61. bracciare, franc. hogj'- valamely birtokon min termelési ágak
brasser, ang. to brace), jelenti a vitorlafáknak és folytathatók általában, a közgazdasági F. hatá-
velük együtt a vitorláknak a fékek segélyével roz az iránt, hogy a legnagyobb jövedelem elér-
az uralliodó szél irányához alkalmazott állítását, hetése szempontjából min termelési ágakra fek-
Fekvet 294; — Fekvkúra
tetendö a fösúly. Bii-tokok berendezésénél tehát lett megnehezítették. A zálogid lejártával az
a birtok P.-éböl kell kiindulni. adós s jogutódai az elzálogosított jószágot vissza-
2. F. a zenéhen különböz értelm 1. a vonós-
: válthatták. A zálogid lojártátajogutódokis köte-
hangszerek ujjrendjére célzó név. Els P.-rl lesek voltak bevárni. Egyedül a flskus adományi
(franc, position-ról) beszélünk, ha az els ujj (mu- javak háramlása esetében nem volt köteles a ki-
tató ujj) az üres húrt követ legközelebbi hangot kötött éveket megtartani, hanem ajószágot azon-
fogja a második és harmadik fekvésben ez az
; nal visszaválthatta. A záloghitelez, aki az egész
ujj följebb kerül egy, illetleg két fokkal. — 2. zálogösszeggel megkináltatván, a jószágot bírói
Egy ésugyanazon akkord hangjairól azt mond- megintés dacára sem adta vissza, s a visszatartást
juk, hogy egyszer szk, máskor tág F.-ben van- jogszeren nem indokolhatta, követelését elvesz-
nak. V\. c e g szk P., mert ez a három hang egy- tette, a jószágot a megintés óta számítandó jö-
máshoz már nem tud jobban közeledni, ellenben vedelmeivel ingyen kiadni, s azonfelül a tulajdo-
a e c tág P., mert ez a három elképzelhet úgy is, nosnak hasonló összeget fizetni tartozott. Az
hogy jobban egymáshoz fordul (mint éppen a szk siségi nyílt parancs(1852 nov. 29. Erdélyben 1853
P.-nél láttuk). —
3. Alap-F.-hm van egy akkord, máj. 29.) a fekv javakra vonatkozólag az osztrák
ha az a hang, amelyben gyökerezik, valóban a polg. tkv. hatályba lépte (1853 máj. 1.) után kötött
legmélyebb szólam. Pl. a C-dur akkord (c e g) alap- zálogszerzdéseket jogérvényteleneknek nyilvá-
P.-ben van, ha legalul van a c, de ha az e vagy a g nította, az elbb elzálogosított javakra vonatko-
van legalul, azt mondjuk, hogy az akkord meg zólag pedig a zálogvisszaváltási jogot megszorí-
van fordítva. totta, különösen annak érvényesítésére határid-
Fekvet (geoi.), kisebb-nagyobb közettömegek ket szabott, amely határidk alatt nem érvénye-
beékelése egy más, rendesen réteges kzetbe, mely sített visszaváltási jog elenyészik. Az orgb. érte-
utóbbi vagy egészen, vagy csak részben fogja kö- kezlet e rendelkezéseket az országgylés intéz-
rül az illet kzettömeget. A P. lehet lencse vagy kedéséig ideiglenesen fenntartotta. Zálogváltó pe-
tömzs alakú. rek ehhez képest 1886 után már nem mdíthatók.
Fekv csapágy, 1. Csapágy. P. a mai jogban, 1. Jelzálog.
Fekv gabona, 1. Gabonák megdlése. Fekvkúra nagy szerepet visz a tuberkulózis
Fekvhézag, a k- és téglakötések vízszintes mai gyógyításában, mert lehetvé teszi, hogy a
hézaga, Boltozat és Hézag.
1. beteg anélkül, hogy magát a járkálással kimerí-
Fekv járgány, 1. Járgány. tené vagy a meghlés veszélyének kitenné, mégis
Fekvöjavak elzálogosítása, régi jogunkban idejének legnagyobb részét a szabad levegn tölt-
kézi zálog (pig-nus) v. jelzálog (hypotheca) alak- heti. P.-ra alkalmas minden nyitott folyosó, lugas,
jában történhetett 1853. év eltt az elzálogosí-
; veranda stb., amely a direkt napfénytl, estl,
tásnak mindkét módja érvényes volt, míg az si- széltl védve van. Szanatóriumokban külön e célra
ségi nyílt parancs a kézizálog alakját a jövre igen kényelmesen berendezett, világítással, eset-
nézve eltörölte s fokvségekre nézve csak jelzá- leg ftéssel is ellátott csarnokok vannak, ame-
lognak adott helyet. Az elzálogosítás régibb idben lyekben a betegek bármely idjárásban is minden
az örökvalláshoz hasonló formákhoz (1. o.) volt veszély nélkül akár az egész napjukat is eltölthe-
kötve, a rokonok és szomszédok megkinálási tik. P.-t mindenütt lehet végezni, de legalkalma-
(praemonitio) iU. megintési (admonitio) joga azon- sabbak erre az éghajlati gyógyhelyek, ahol a P.
ban az elzálogosítás esetéx*e is kiterjedt, amely- elnyeivel egyesül az éghajlat gyógyító hatása.
nek megsértése esetében a jogosultak s örökö- A P.-t nem lehet akármilyen helyzetben végezni,
seik a zálognak átruházását (transvestitio pigno- mert az oldaltfekvés, vagy félig ülés kifárasztja a
ris) követelhették, kivévén, ha a zálogszerzdést beteget, lélegzését megnehezíti a betegeknek tel-
;

mint tanuli elttemezték, ami joglemondásnak jesen vízszintes fels testtel kell feküdniök, hogy a
értelmeztetett. A zálogbirtokos a zálogot elzálo- zsigerek a rekesz felé sülyedve a bordáikkal kény-
gosíthatta, alzálogba adhatta (subpignus), az ezen szerüljenek lélegzeni. Ezáltal a tüd alsó lebenyei
az úton a tulajdonoshoz v. jogutódjához vissza- összenyomatnak, s a vér a tüdcsúcsokba áram-
tért zálog: elözálog (praepignus), mely a távo- lik az egész tüd vérellátása is sokkal kedvezbb
;

labbi alzálogosoknak zálogi jogait megszüntette. lesz, a csúcsokon, valamint a légcsövek nyálka-
A zálogbirtokosnak jogai a) ajószágot a kölcsön-
: hártyájában pedig vérbség jön létre. Ezt a hatást
tke fejében birta, kamatok fejében pedig ellen- még fokozhatjuk, ha a beteget a Jacoby-féle «auto-
kez kikötés hiányában hasznait húzta &^ a jó- ; transfusiósrt helyzetbe hozzuk, aminek a lényege
szágot alzálogba adhatta, de nem az eredetinél az, hogy a mellkas mélyebben feküdjék, mint a
nagyobb teherrel ; c) a szükséges és hasznos be- medence és az alsó végtagok. Ezekbl is látható,
ruházásoknak megtérítését követelhette. Köteles- hogy a P. okszeren nem végezhet el akármilyen
ségei: a) a zálogid lejártával követelésének fekvhelyen különösen nem alkahnasak erre a
;

kielégítése mellett ajószágot visszaadni; b) a hasz- fggöágyak, valamint a vitorlavászon székek,

nálattal járó terheket viselni; c) a jószágon oko- mert ezeken a kényelmes fekvés lehetetlen amel-
;

zott károkat megtéríteni tartozott. A zálogszer- lett a mellkas összenyomódik bennök úgy, hogy
zdés feltételei a felek szabad egyezkedésének épen ellenkez eredményeket érnénk el vele, mint
képezték tárgyát. Voltak azonban bizonyos tör- azt a P.-knál óhajtanánk. A P. ideje változik
vényellenes feltételek (conditionesillegales), ame- a megbetegedés súlyossága szerint: kezdetben
lyeket az érdekelt fél kéi-elmére a bíróság meg- napi 6 óra lehet a betegség gyógyulásával ezt
;

semmisített. Ilyenek voltak jelesül oly feltételek, az idt csökkenthetjülí súlyosabb betegek ezzel
;

melyek a visszaváltást lehetetlenítették v. szerfe- ellentétben lehetleg az egész idejüket P.-val tölt-
Fekvörökséar 295 — Pélárnyék-készUlók

sék. A P.-kat össze lehet kötni végtagok maszá- hajtási határozmány szerint oly küldemények te-
lásával, passzív mozgatásával, nehogy a hosszas kintetnek, melyekórt a díjszámítás a kocsiiako-
fekvésben az amúgy is gyönge izmok teljesen el- mányi díjszabás szerint legalább 10,000 kg.-nyi
veszítsék az erejüket. A P. edz, ersít, s meg- súly iliapui vételével, vagy ha a használt kocsi
nyugtató hatású a tuberkulotikusok fokozott iz-
; raksúlya ennél csekélyebb, ez utóbbi alapján,
zadását megszünteti, a légzést jobbá, a vérkerin- avagy az egész kocsi rakteri étének alapul véte-
gést, szívraíiködóst njTigodtabbá, erteljesebbé lével történik.
teszi ; az étvágy, a testi er emelkedik ; a láz is Feladat, a példa mellett a nevelés legfbb esz-
csakhamar lecsölcken. F.-t alkalmaznak még ál- köze. P.-ok útján történik a növendék erejének
talános gyengeségnél, vérszegénységnél, ideg- fejlesztése, gyakorlása, a megszerzett ismeretek
gyöngeségnél is, a fent említett általános ersít, és készségek alkalmazása s a P. megoldása tanús-
megnyugtató hatásáért. kodik a növendék haladásának mórtékérl. Az
Fekvöörökség (haereditasjacens) alatt — azok- egész nevelés voltakópen a rendkívüli sokféle
ban a magánjogi jogrendszerekben, amelyekben P.-ok kitzése és ezek megoldásában való gondos
az örökös az örökséget csak elfogadásával szerzi segítés. A P. csak akkor nevel érték, ha a nö-
meg — értik a hagyatékot az örökhagyó halála vendékhez ill erejét megkívánja, de túl nem
és az örökös részérl való elfogadás közötti id- haladja fokozatosan nehezebb próba elé állítja;
;

ben. A hagyatékot ez alatt az id alatt önálló jog- elsegíti az adott helyzetekben való eligazodást
alanynak (jogi személynek) tokintik. A magyar ós P.-ok önálló megtalálását. Az írásbeli F., házi
magánjog ezt a jogintézményt nem ismeri, mint- P. az írásban, otthon (nem az iskolában) vég-
hogy a magyar magánjog szerint az örökös az zend P. neve.
örökséget az örökhagyó halálával nyomban meg- Feladó. Az a jogi személy, aki a vasúton szál-
szerzi. lítandó árú fuvarozása iránt a vasúttal a fuvaro-
Fekvség, általában ingatlan vagyon, föld- rozási szerzdést megköti. L. Feladás, Felvétel.
birtok. Felágyazás, a talaj megmunkálásának külö-
Fekvtke alatt értik a gazdaságban az ingat- nös módja, mely által vizenys, zsombókos és lápos
lan javakat, tehát a földeket és az épületeket. helyeket az erdmüvelésnek megnyerni képesek
Szakszer felosztás szerint a F. a. m. alaptke. vagyunk. Abban áll, hogy az illet területen a víz
A gazd. üzemben van még állótöke, ahová az él levonulása irányában egy v. több f- v. gyüjtárkot
és holtleltár, és forgótöke, ahová a pénz s a ter- ásunk 1— 1-2 m. fels szélességgel és erre mer-
mény s anyagkészletek tartoznak. legesen V. más hajlással a víz leszivárgása végett
Fekvötömzs, 1. Telep-tömzs. egymással egyközüen árkokat ásunk 0*8— lm.
Fekvvagyon a. m. ingatlan vagyon. szélességgel. Az árkokból kiásott földet a munká-
Fel (lat.) a. m. epe. sok az árokközökre hányják s ott elteregetík,
Fél, 1. Ügyfél. miáltal a veteményágyakhoz hasonló töltések ke-
Fél (Féli), Iflsk. Pozsony vm. somorjai j.-ban, letkeznek. Ily területet jó oly fanemmel beerdsí-
(1910) 1137 magyar lak. ; posta- és táviróhivatal- teni, melynek gyökérzete nem szokott nagyon
lal. Szelepcsényi György érsek által épített temp- mélyre hatohii.
lom a XVII. század második felébl, Szelepcsényi Felakasztás, 1. Akasztás.
címerével. Felállítás, katonaságnál hadierknek a harc-
Feladás, valakinek az illet hatóságnál v. fel- téren (harcászati P.) v. a hadi színhelyen (hadászati
sbbségnél feljelentése. — F. postán, távirdán, P.) való mikénti elosztását nevezték azeltt P.-
amennyiben egyes küldemények feladási feltéte- nak. Jelenleg különbséget teszünk összpontosított
leirl van a szó, lásd az illet küldeményfaj alatt, és harcfelállítás között; elbbi a csapatoknak
egyébként 1. Postai, távirdai szolgálat. - A vasúti harcon kívül és szk téren való, lehetleg fedett
áru-F.-t 1. Felvétel. Az árú átadásának (F.-ának) felállítására, utóbbi a harchoz tagozott csapatok-
és átvételének (felvételének) cselekménye által nak elhelyezésére szolgál.
jön létre a feladó és a vasút közt a fuvarozási Felanitx (ejtsd: feianics), város a spanyolok bir-
szerzdés. tokát tev Balearokon, Maiorca szigeten, (iioo)
Feladási vevény. A vasúti szállításra érvé- 11,558 lak., bortermeléssel és szeszégetéssel. Ki-
nyes jogszabályok (árúfuvarozásra vonatkozó kötje Puerto Colon.
nemzetközi egyezmény 8. cikk, vasúti üzletsza- Felapton (lat.), logikai mszó, mellyel a sko-
bályzat 61. §.) értelmében a vasút köteles a fel- lasztikusok a következtetésnek egy módját, az
adó kívánságára az árú felvételét az átvétel kel- úgynevezett harmadik figura egyik módusát je-
tének megjelölése mellett elismerni. A nemzet- lezték. Sémája MeP— MaS: = SoP. Nincs emberi
közi egyezmény alá es forgalomban az összes élet bajok nélkül minden emberi élet örömeket is
;

küldemények, a vasúti üzletszabályzat alá es rejt magában. Némely örömeket rejt dolog ba-
forgalomban pedig csak az egész kocsirakomá- jokkal is össze van kötve.
nyok átvételének elismerése mindig fuvarlevél Félámyék valamely test felszínén az a hely,
másodpéldányon történik. A vasúti üzletszabály- amelyre a tárgyat megvilágító fénynek csak egy
zat alá tartozó forgalomban a nem egész kocsi- része jut el, tehát nincs teljesen megvilágítva, de
rakományokban feladott küldeményeknél a feladó nincs egész árnyékban sem, hanem megvilágí-
beleegyezésével a fuvarlevél-másodpéldány he- tottsága a kett közé esik, 1. Amifék.
lyett F. állítható ki, amely ugyanolyan jogi je- Félámyék-készülék, saccharímeter, vagyis
lentséggel bír, mint a fuvarlevólmásodpóldány. olyan mszer, mellyel cukoroldat cukortartalmát
Egész kocsirakományoknak a díjszabási végre- abból határozzák meg, hogy mennyire forgatja
Félárú menetjeary 296 — Felbontás

el a sarkított fény rezgési síkját. —

Laurent P.- kek, járásbíróságok és közigazgatási hatóságok
ének föalkotórószei (1, az ábrát) az A mészpát- eltt (Zalaegerszeg 1892) Vönivények és törvé-
;

prizma (polarizátor), mely aB emelvel a készü- nyek gyjteménye (u. o. 1892) A

magyar bn-
;

lék tengelye körül forgatható, s a C Nicol-féle vádi perrendtartás (1897).

prizma (analizátor), mely szintén forgatható s Feíberman Lajos, magyar származású angol
melynek állása a D
nagyítóval, az körbe- EE publicista, szül. Í858. Mándokon, Szabolcs vm.
osztáson olvasható le. A nyílás balfelét vékony 1879-ben bátyja hívására Londonba ment s ott
kvarclemez fedi el, amely optikai tengelyéhez angol újságíróvá képezte ki magát. A Life c.
párhuzamosan van köszörülve. A rajta keresztül- lapba s több más folyóiratba magyar tárgyú cik-
keket írt. 1893-ban megjelent Magyarországról
szóló nagy munkája Hungary and its pooplo cí-
men, amelyet rövid id muIva
The Puszta c. müve követett.
Az utóbbihoz számos foi'dí-
tást csatolt Petfi, Vörös-
marty, Kisfaludy Károly stb.
költeményeibl. György je-
lenlegi angol király és Vik-
tória Mária, anyai ágon a
Rhédey-család leszármazott-
ja esküvjekor kiadta an-
gol nyelven a Rhédey-család
történetét, amelyet 1911. a
királyi pár koronázása alkalmával új átdolgozás-
ban bocsátott közre. Gypsy Czinka's Prophecy és
Lanrent félárnyék-készüléke. Hungary and the Hungarians cím müveivel, vala-

men kettsen törött fény két sugarának útkülönb-

mint számos mfordításával (különösen Jókai
több müvének átültetésével) nagyban hozzájárult
sége a sárga fény fél hullámhosszával egyenl. a magyar irodalomnak az angol közönséggel való
A készüléket ugyanis nátriumfénnyel világítják megismertetéséhez. Az ezredéves ünnep alkalmá-
meg, melyet a ketts krómsavas káliumból való ból számos cikkben méltatta Magyarország hala-
J lemez a benne lev gyenge zöld, kék és ibolya- dását és több angol író közremködésével emlék-
sugaraktól megszabadít. A késziíléket az anali- albumot is adott ki. A magyar mvészet és ipar-
zátor forgatásával úgy állítják be, hogy a látó- mvészet érdekeinek elmozdítására alapította
mez mindkét fele gyenge (félárns'ékszerü). de 1897. a Hungárián Society for the Encouragemeot
egyenl világi tású legyen. Erre a If nyílás és a of the Árts, Industries and for Friendly intor-
C analizátor közé a megvizsgálandó cukoroldattal course between Great Britain and Hungary egye-
megtöltött üvegcsövet helyezik el. A rezgési sík sületet, amelynek ügyvezet alelnöke.
elforgatása miatt a látómez két fele nem látszik Felbesz, város Egyiptomban, 1. Belbesz.
egyenl világosnak és csak az analizátor további Félbeszakítás, a) az elévülésé, 1. Elévülés ;

forgatásával érhet el az egyforma világosság. b) a tárgyalásnak, rövid idre, pl. pihenés végett,
A forgási szöget az EE
körbeosztáson olvassák felfüggesztése c) az eljárásnak, 1. Önképviselet
;

le s ez arányos az oldat cukortartalmával. és Pergátló köriílmény.

Félárú menetjegy, 1. Menetjegy. Felbiger, Johann Ig7mz,sag8m apát,szül. Gross-
Felavatás v. felszentelés, valamely épületnek glogauban 1724 jan. 6., megh. Pozsonyban 1788
V. egyénnek szertartásszer átadása hivatása cél- máj. 17. 1762-ben elfoglalt apáti állásában iskola-
jára. — F. az egyházban, 1. Consecratio. szervez tevékenységet fi^jtett ki, mire Mária
Felavatási oklevél, 1. Királyi hitlevél. Terézia 1774. az osztrák közoktatás vezetésével
Felavató áldozat, az az áldozat, melyet az bizta meg. E mködésének közvetlenül is hatása
izraelita fpap felavatása napján bemutatott. lett a magyar iskolák fejldésére, mert II. József
Fél bal, fél jobb, katonai vezényszó félfor- rendeletére Pozsonyba költözött s a magyar köz-
dulatok eszközlésére. oktatás ügyével foglalkozott. A tanítóképzés, a
Felbár, kisk. Pozsony vm. dunaszerdahelyi módszer volt a f ögondja. Némely mvét le is for-
j.-ban, (1910) 655 magyar lak., postahivatal u. t. dították. Az osztrák iskolákról szól
; fmve
Alig. :

Bs. Itt volt az Amadé grófok 4 tornyú kastélya, Schulordnung für die deutschen Normál-, Haupt-
melyben a XVII. sz.-ban báró Amadé László költ u. Trivialschulen (1774). V. ö. Fináczy, A m.
lakott (ki itt is halt meg 1764 dec. 22.) és Istvánffy közokt. Mária Terézia korában (II. köt.) ; Kiss Á.,
Miklós történetíró híres történeti mvét írta; A m. népisk. tan. tört.
Istvánffy háza ma magtár és szeszfz. Templo- Felbokaj (azeltt Bokajfdfalu), kisk. Hunyad
:

mában sok régi sírk van. vm. algyógyi j.-ban, (1910) 572 oláh lak. u, p. ós ;

Felber Artúr, pécsi kir. fügyész, szül. Sop- u. t. Alkenyór.

ronban 1856 febr. 10. Bírósági szolgálatba 1881. Felbomlás, kémiai értelemben, 1. Bomlás.
lépett. 1886-ban alügyész, 1891. ügyész, 1900. Felbontás, a matematikában valamely mennyi-
pécsi fügyészi helyettes, 1905. pécsi fügyész lett. ségnek egyszerbb mennyiségek segítségével való
Mvei : A
magyar büntet törvénykönyvek (Eger kifejezését jelenti. Pl. egész számok F.-a törzs-
1886) ; A
magyar bnvádi eljárás a törvényszé- tényezik szorzatára, racionális függvény P.-a
Felbontási okok 297 Pelcserepesedés

paráális törtekre stb. —

F. v. fdszúrás, a nagy- a fény felfogására való berendezések, hogy a le-
vad börénok a hasán a köldök mellott felnyitása, velek a fénnyel szemben a kedvez helyzetet ve-
hogy a belsejében fejld gázak itt elmehessenek gyék föl. A P. gyakran mint víztartó szövet m-
s a vad ne puffadjon fel, mlg a kizsigerelésre ködik, oldalsó falai ugyanis megráncosodhatnak
kerül a dolog. L. Kizsigerelés. —
F. a, házasság- és nagyobb víztartalom esetén kisimulhatnak,
nál, 1. Házasság felbontása. vagyis a vízmennyiség szerint a sejtek ürege vál-
Felbontási okok, 1. Házasság felbontása. tozik. L. még Br.
Felbomlás (nóra. kentem, ol. cajxwolgersi, Félbrkötés, 1. Könyvkötészet.

franc, chmnrer, ang. to overset), midn a hajó egy Félbrillant, olyképen csiszolt brillant, hogy
ers szélroham, vagy hullámlökés következtében alsó (befoglalt) gulahegye nincs letompítva, tehát
annyira oldalára döl, hogy a fels fedélzetnek egy csúcsban, nem pedig lapban (ciilasse, caletta) vég-
része a vízbe ér, a hajó nem bir többé felegyene- zdik. L. BriUavt.
sedni, a víz a fedélzeti nyílásokon betódul, mi Felbujtás, l. Részesség.
esetleg a hajónak sülyedését okozza. Elfordul Felbujtó, l. Részesség.
a hajó teljes felfordulása is, amikor is feneke v. Felcsarnakolni (nóra. auftakeln, ol. attrezzare
töve kerül felfelé. Hadihajók torpedó v. ágyúlöve- una naoe, franc, gréer un navire, ang. to ria a
déktalálat következtében is felborulhatnak, vagy ship) egy vitorlás hajót a. m. a vitorlázásiioa
pedig oldalbadöfés által. Ha a hajó csak oldalára szükséges összes szerelvényével, tehát az árboo-
dlt, olykor sikerül felállítása a vitorlák helyes száríikkal, vitorlafákkal, vitorlákkal, álló- és
állítása, az árbocok levágása v. a hajórakomány mozgó kötólzettel stb. ellátni.
vizbedobtisa által. Felcser (ném. Fekkcher), a XIX. sz elejéig a
Felböfögés, 1. Böfógés. katona-orvosok címe. Késbb csak azokat nevez-
Felbr, epidermis (növ.), a növények felületét ték P.-eknek, akik nem voltak diplomás orvosok,
beborító leudesen egy, ritkán több (Ficus) sejt- hanem csak kinirgusok. Jelenleg még az orosa
vastfigságú réteg sejtjei szorosan csatlakoznak seregben vannak altiszti ranggal biró, az egész-
;

egymáshoz a küls fal rendesen vastagabb, mint ségügyi segódszolgálatra külön iskolákban kikép-
;

a belsk, különösen áll ez a hosszabb életre be- zett P.-ek.

rendez(»tt növényi részekre, míg a virágrészek, Felcser (tengeri, áüai), 1. Acanthurtts chirurgus.
valamint a földalatti szervek F. -ének a küls fala Felcserélés a matematikában bizonyos sorrend-
Is vékony. A küls vastag falba kutin rakodik le ben adott tárgyalmak (betknek v. számoknak)
olyformán, hogy a kutintartalom kifelé növeke- más-más sorrendbe való elhelyezése. Az adott
dik. A legküls —
a kutinban leggazdagabb ré- tárgyakat elemeknek, az elemek eredeti sorrend-
teg —a kutikula (1. o.), ezen belül van a kutims jét természetes sorrendnek, az összes lehetséges
réteg, melyben már nagy mennyiségben van cel- elrendezéseket cseréleteknek v. permutációknak
lulóz és végül a legbels réteg —
a cellulóz réteg — nevezzük. Az n elem permutációinak száma
már tisztán cellulózból van. A pázsitféléknól és egyenl n faktoriálisával, melyen
zsurlóknál kova rakodik le a P.-be, úgy, hogy n! =
l. 2. 3. ..(n-l)n
csiszolásra használják, máskor a viasz-taitalma értend. Ha az elemek között egyenlk fordulnak
akkora, hogy a víz nem tapad rá ha a viasz a ; el, melyeknek egymással való P.-e a per-
felületen mint vékony réteg válik ki, aküor be- mutáción nem változtat, akkor a cseréletek száma
szélünk az illet növényrész hamvassáyáról, pl. alább száll. Ha az n elem közt a, b, c számú
hamvas szilva. A viaszréteg állhat 1. apró sze- egyenl, a permutációk száma
mecsk ékbl, pl. liliomfélék levelén, 2. a küls
sejtfalra merlegesen álló pálcikákból, melyek
alblcl... .

néha magasabbak, mint maga a sejt és végük be-

kunkorodik, pl. a cukornád bütykein, 3. lehet ké- B tört — mint permutációk száma — mindenkor
regszer, mikor átlátszó merev mázként vonja be egész számú értékhez vezet, hacsak
a felületet és össze-vissza repedezik, pl. Thuja, a + b + c-f < n.
Sempervivum levelein. Némely pálma levelein 5
mm. vastag viaszréteg is képzdik, pl. perui viasz- n különböz elem permutációit felosztjuk pá-
pálma (Ceroxylon andicola) levelein; úgy ezt, rosakra és páratlanokra. Ennek alapja a kö-
mint a Myrica cerifera termésén lév viaszt az vetkez Egy adott permutációban két tetszle-
:

Iparban növényviasz néven ismerik. Némely nö- gesen kiszemelt elem egymásra nézve rendesen
vény (Lychn/s vismria^ a kutikula alatt nyálkás, V. visszásán van elhelyezve, araint a természetes
ragadós anyagot választ ki és a kutikulát felsza- V. megfordított sorrendben következnek. Minden
kítva, meggátolja a káros rovaroknak a száron visszásán elhelyezett elempár inverziót (dérange-
való felmászását. Választhat ki még mézet is, pl. ment) alkot. Az Inverziók páros vagy páratlan
a virágok nektáriumában, mellyel a beporzást száma szerint magát a permutációt is páros v.
végz rovarokat odacsalogatja. A sejtek néha fo- páratlannak mondjuk. Az n elem páros és párat-
gakkal kapcsolódnak egymáshoz (pázsitfélék); lan permutációinak száma egyenl: mindegyik
protoplazmájuk a fal mellott helyezkedik el. kro- osztály az összes cseréletek felét tartalmazza.
matoforái nincsenek vagy színtelenek, noha a L. még Szuhsztituaó.
napfény éri ket, az árnyókkedvel és vízi növé- Felcserepesedés (brbetegség). Az emberi brt
nyek zöldek. A lomblevelek P.-sejtjeinek a fala a kiszáradás ellen zsírréteg védi, melyet az egész-
néha lencseszerüen kidomborodik, vagy a küls séges br külön berendezésekkel állandóan meg-
falban lencseszerü megvastagodás képzdik, ezek újít és fenntart. Ha brbetegségek v. célszertlen,
Félcserje 298 Feldkirch

túlsók mosás miatt a véd zsírréteg megfogy v. Feldafing, falu és klimatikus gyógyhely a ba-
eltnik, a bör kiszárad, összerepedezik, kisebe- jorországi fels-bajor kerületben, a Starnbergi-tó
sedik, végre elbb-utóbb gemiyes fertzések mellett, (1910) 745 lak., fürdintézettel. Közelében
telepszenek meg rajta. A védelem ellene indiffe- a Starnbergi-tóban van Wörth- vagyis a Rózsa-
rens zsiradékok, különösen lanolin használata. sziget, a Thurn-Taxis hercegi család kastélyával.
Félcserje (növ.), a fás növények (1. o.) egyik Féldandár, ezeltt a honvédségnél a 3—4
alakja, amelynek alacsony termete és bokros nö- zászlóaljból álló gyalogezredek elnevezéso.Régente
vése van, de a cserjétl abban tér el, liogy hajtá- Gusztáv Adolf osztotta be gyalogságát F.-okba.
sai egy-két vegetációperiodus multán elhalnak és Feldarabolás, az elejtett vadat vadászszokás
ugyanazon fás tbl új hajtásokkal helyettesít- szerint a kizsigerelés után megnyúzzák, lefejtik
tetnek. Közönségesen a virágzó hajtások füne- s húsát darabokra vágják. A F. az agancsos vad-
müek (1. FüJ és egy nyáron át élnek (Lavaiidula, nál az agancs kivágásával kezddik.
Kákukfü). Feldbach, az ugyanily kerületi kapitányság
Felesik, az Olt folyó lapálya, Csík vármegye (988 km* területtel, (1910) 86,090 lak.) székhelye
felcsíki járásában, Csíkszentdomokos és Csík- Stiriában a Rába és vasút mellett, (1910) kb. 2000
szereda között, Ny.-on a Hargitta-hegység, K.-en nagyobbára német lak., sör- és téglagyártással.
a csíki hegycsoport, D.-en a csíkszeredai dombok F. vasútállomása Gleichenbergnek (1. 0.).
által környezve. Az Olt folyó É.-ról D. felé szeli s Feldberg, 1. a Feketeerd legmagasabb (1494
veszi fel a Szépvizet, melynek beléömlése körül m.) hegycsúcsa Baden nagyhercegségben, Frei-
terjedelmes mocsarak vannak. burg és Waldshut között, Todtnaunál; csúcsa
Félcsipejü, így nevezik azt a lovat, amelynek fátlan, legelül szolgál lábánál több tó, a Féld-,
;

egyik csípje lejjebb áll, mint a másik. Szépség- Titi- stb. tó terül el. — 2. Nagy- és Kis-F, a Tau-
hiba. nus két legmagasabb (880 és 827 m.) hegycsúcsa
Félcsip. Fleg szarvasmarháknál fordul el, Hessen-Nassau porosz tartományban.
amidn t. i. a csíp kiálló kampója egyik vagy Feldebr, nagyk. Heves vm. egri j.-ban, (1910)
másik oldalon letörik, s ennek folytán a letört 1844 magyar lak. ; vasúti megálló, postahivatal,
oldalon a csipösarok laposabb, mint a másik oldalon. u. t. Verpelét. Azeltt híres volt dohánytermesz-
A letörésnek oka leginkább az, hogy a szarvas- tésérl. Kat. temploma alatt kereszthajós altemp-
marha ersen beleütközik az istálló ajtófólfájába, lom van falképekkel. A templomban Szt. András
miért is soha sem szabad engedni, hogy az álla- képe Kracker Jánostól, a sekrestyében az al-
tok az istállóba való bemenetelkor vagy kijöve- templomból való díszítményes domborm. V. ö.
telkor tolongjanak. Gyógyíthatatlan. Sokszor csak Gerecze Péter, A debri altemplom falképei (Arch.
szépséghiba, de néha sántítást okoz, s a hátáó Ért. 1897, 405-414 és 447).
végtagok szabad mozgását gátolja. Lovaknál rit- Felder, Gajetan, báró, osztrák politikus, szül.
kábban, juhoknál, sertéseknél nem fordul el. Bécsben 1814 szept. 19., megh. u. 0. 1894 nov. 30.
Félcsödör, 1. Bejtettheréjüség. Ügyvédi pályán mködött. 1848-ban a bécsi köz-
Felcsút, nagyk. Fejér vm. váli j.-ban, (i9io) sógtanács, 1861. az alsóausztriai tartománygyülés
1583 magyar lak.; vasúti állomás, posta- és tagja lett. 1868 78-ig Bécs fpolgármestere volt
táviróhivatal. s nagy érdemeket szei'zett a vízvezeték megépí-
Féld, 1. Irén, színészn, F. 3. leánya, szül. tésével s a Duna szabályozásával, azonkíviU újjá
Budapesten 1883 márc. 26. Már gyermekkorá- szervezte a város közigazgatását. 18 :9-ben az
ban föllépett a fvárosi gyermekszinházban. Színi m'ak házának tagja lett, 1878— 84-ig Alsó-Ausztria
tanulmányai befejeztével vendégszerepelt a Nem- országos marsallja voit. Mint botanikus is jó ne-
zeti és a Vígszínházban, majd rövid ideig a Ma- vet szerzett s fiával, Rudolffal együtt dolgozott.
gyar Színház tagja volt. 1910-ben színtársulatot Felderít szolgálat, célja az, hogy az ellen-
alakított Budapesten Kamarajáték címmel, mely ségrl, a tereprl és egyéb katonailag fontos vi-
tisztán irodalmi jelleg színpadi müvek szinre- szonyokról s körülményekrl felvilágosítást nyújt-
hozását tzte föladatául s különösen az északi son. A F. teljesítése Idváltképen a lovasság köte-
drámaírók munkáit játsza. Fbb szerepei Nóra, lessége; ahol lovasság nem áll rendelkezésre,
:

Eebeka (Rosmersholm), Gautier Margit, stb. vagy ahol az, a terep vagy egyéb viszonyok miatt
2. F. Mátyás, színész és színmíró, F. 3. fla, nem alkalmazható, ott a F.-ot, tennészetesen
szül. 1873. Kora ifjúságától kezdve a szinpaflon területileg sokkal szkebb határig, a gyalogcsa-
élt, mint színész és rendez. Számos bohózatot patok végzik. A P. teljesítésére járó rök, hír-
írt, fleg a fvárosi nyári színházak számára. szerz különítmények, esetleg önálló lovastestek,
3. F. Zsigmond, színigazgató, szül. 1849. Spá- melyekhez a körülményekhez képest vadász- v.
czán (Pozsony vm.). Bécsben sziniiskolát végzett gyalogcsapatok is osztatnak be, küldetnek ki.
s eleinte különböz német színpadokon szerepelt. Ezenkívül kémek alkalmazása és hadi foglyok,
1875. a városligeti nyári színházhoz szerzdött, szökevények, s az ellenség fell jöv polgári
melynek késbb igazgatója lett. 1890 óta a szín- egyének kikérdezése is igénybe vétetik. Mint
házban, mely addig német nyelv volt, magyar technikai eszközök kiváló szerepet játszanak a
társulattal mködött minden nyáron, míg végre F.-nál a táviró, telefon, a sziki'atáviró, a helio-
:

1909. a régi faszinházat állandó köszinházzá ala- gráf a fényszóró, a postagalambok, a légi járó-
,

kította át. mvek, a kerékpárok és automobilok.

Felda (Velle, Félddha), a Werra baloldali mel- Feldkirch, az ugyanily nev vorarlbergi kerü-
lékfolyója Sachsen-Weimarban, mely a Rhön- leti kapitányságnak (456 km* területtel, (i9io)
hegységben ered és Vacha mellett torkollik. 69,703 lak.) székhelye az Ili partján, két szikla-
 Feldkirchen 299 — Psledy

szoros (Alsó- és Polsö-Illklamm) között, vasút játok /e?em szemetekkel mik vagyunk; Balassi-
mellett, (1910) 5057 lak., fövámhivatallal, pamut- nál, Keltáinál s másoknál is. Az ily értelemben
fonókkal, fürész- és öriö-malmokkal a jezsuiták ; vett fél szót a szláv eredet barát (mely eredetileg
nagy nevelö-intózetóvol (Stella matutina). Az 1487. testvért jelent) szorította ki a közönséges nyelv-
épített plébánia-templomban szép szószék és egy használatból.
Krisztus levételét a keresztfáról ábrázoló kép Felebbezés, I. Fellebbezés.
van, állítólag Holbeintl. A város fölött van a régi Felebbvalók, 1. Fellebbvalók.
Schattouburg kastély, a Montfort grófok egykori Felebbvitel, 1. Fellebbvitel.
tulajdona, az 111 balpartján pedig félórányira a Felébresztés, methodista mszó a villámgyor-
várostól a Margaretenkopf-hegy (557 m.) szép ül- san beálló megtérésre, amely bntudattal és üdv-
tetvényekkel és szép kilátással. 1799-ben Jella- bizonyossággal van összekötve. A prot. dogmati-
sich Massona francia vezér ellen gyzelmesen kában jelzi az üdvösség rendjének, az üdvösségre
megvédte. való meghívásnak végsöpontját, valamint a tel-
Feldkirchen, község Klagenfurt karinthiai ke- jes hitre való átmen pillanatot. Szentírási meg-
rületi kapitányságban, a Tiebel-patak és vasút okolásaul hivatkoznak a vámos és a lator imád-
mellett, (1910) 2370 lak. hanyatló szövö-fonó ipar- ságára. V. ö. Tiesmeyer, Die Erweckungsbewe-
;

ral és acélhámorokkal. F.-töl 3 és félórányira gung in Deutschland wáhrend des 19. Jh. (1904);
van St. Leow^aríí (1102 m.) magaslati gyógyheiy. Ohler, Die relig. Bewegung in Wales (1905).
Feldmann, Leopold, német vígjátékíró, sziU. Feled, kisk. Gömör vm. rimaszécsi j.-ban, (1910)
Münchenben 1801 márc. 22., megh. 1882 márc. 878 magyar lak., a járási szolgabírói hivatal szék-
26. Bécsben, hol 1850—54. az An der Wien-szin- helye, Véesey-féle régi kastéllyal, vasúti állomás-
ház dramaturgja volt. Vígjátékainak többnyire sal, posta- és táviróhivatallal. A m. k. államvasutak
csak múló sikere volt a legkedveltebbek Das miskolcz-füleki vonalából itt ágazik ki a tiszolczi
; :

Portrat der Qeliebten Der Eechnungsrat und szárnyvonal.

;

seine Töchter Die freie Wahl Die selige Gráíin.

; Feledés, 1. Felejtés.
;

Nyomtatásban két gyjteménye jelent meg: Feledi (Flesch) íivadaTf fest, szül. Budapes-
Deutsche Originallustspiele (1845—52, 6 köt.) és ten 1852., megh. u. 0. 1896. Tanulmányait Buda-
énnek új folyama Neue Folge (1855—1857. 2 pesten kezdte, aztán 6 éven át Parisban folytatta,
:

köt.). aiiol kivált életképeket festett (Modern Magdolna,

Feldoboly, kisk. Háromszék vm. sepsi j.-ban, Lóugratás stb). Késbb Budapesten telepedett le,
(1910) 510 magyar lak. u. p. Klsborosnyó, u. t.
: ahol illusztrációkat is rajzolt. Az 1885-ilii buda-
Nagyborosnyó. pesti orsz. kiállításon éremmel tüntették ki.
Feldolgozás (lat. specificatio, ném. Verarbei- Feledy-C5a^. l»sí magyar nemes család, mely
tutig), ingó dolognak oly megmunkálása, amely a Kálmán király korában Dél-Olaszországból be-
új dolgot létesít (pl. gabonának lisztté rlése, szl- költözött Rátolt nemzetségbl szakadt ki és közös
löböl bor sajtolása, fából bútor készítése, de nem eredet az Ilsvay és Lorándfíy családokkal. Közös
pl. a gabona kicsépelése, a fának felfürészelése sük, Leusták, a XIII. sz. derekán élt két fia kö-
;

stb.). Ha
valaki másnak dolgából állít el új dol- zül Roland vagy Loránd (1283—1307) elbb flo-
got, a dolog azé lesz (feltéve, hogy visszaadni vászmester, majd nádor volt s fla, Vak Dezs, a
okszeren nem lehet), aki ahhoz anyagban vagy Gedeí, ennek unokája, Leusták nádor pedig az Ils-
munkában a becsesebb részt adta (pl. a festé, vay nevet viselte a másik íla, Roland nádor öcs-
;

aki más vásznára képet festett), a másiknak pedig cse, Szár Dezs (1283— 1307) gömöri és borsodi
kárpótlás jár de ha a feldolgozó rosszhiszem,
; fispán volt s neje a hires Emefl István nádor
az anyag tulajdonosa választhat a között, hogy leánya. Dezsnek 3 íla maradt Kaplai Benedek
:

az új dolgot magához váltja vagy kárpótlás elle- (1324—26), László és Miklós (1326—51), Bene-
nében a feldolgozónál hagyja. deknek ismét három, t. i. Tamás esztergomi ér-
Féldolmenek, 1. Dolmen. sek, Kaplai János (1350—93) halicsi vajda és or-
Féldomború mü v. középdomború m, az ala- —
szágbíró s Dezs (1350 93). Kaplai János vajda
kok kidomborítását illetleg középhelyen áll a két fia közül Serkei Loránd alapította a Lorándffy
lapos és a kiemelked domború mü közt. L. Dom- családot, Leusták pedig a gömörvármegyei Feled
ború m. községrl a F. nevet vette föl, melyet ivadékai is
Féldrágak, 1. Drágak. megtartottak. Feleden kívül egyéb birtokaik vol-
Feldsberg, város Mistelbach alsóausztriai ke- tak még részint Gömör, részint Borsod vmegyében
rületi kapitányságban, vasút mellett, (1910) 3402 Serke, Simonyi, Gesztete, Baracza, Újfalu, Doma-
lak., fóldmíves iskolával és nagy kórházzal. Egy fala. Apáti, Pogony, Tamástelke, Kaza, Iván, Har-
magaslaton fekszik a Liechtenstein hercegek szép nócz, Kazincz, Boldva, Abod, Igriczi, Vadna, Mu-
kastélya, pompás parkkal és vadaskerttel. csony Ezek közül némelyeket a LórándA^^akkai kö-
.

Feldsee (Feldenbergi tó), tó a Schwarzwald- zösen birtak. A család a XVI. pz.-ban élt F. Boldi-
ban a Feldberg keleti lábánál 1110 m. magasság- zsárban halt ki. V. ö. Hazai Oki. VII. 204., ahol
ban, csupán kelet felé nyitott üstben és a Seebach Garai László nádor 1449-ki ítéletlevele után kitet-
által és Titi-tóval van összekötve. szik, hogy Leusták két tia közül nem Loránd nádor,
Fele. Árpádkori magyar személynév, a. m. fél. mint elbb hitték, hanem Dezs volt a Lorándffy
felebarát. Elfordul Feled, Feledi alakban is ; az és F.-Cí^alád se. Nagy I., Magyarország családai.
utóbbi nönévnek is említtetik. IV. 140. Pótk. 234.; Kézai Simon, magj'ar króni-
Felebarát, a. m. embertárs ; a régi nyelvben kája. Fordította Szabó K. (Pest 1862,89. 1.); Budai
egyszeren csak : fél, pl, a Halotti Beszédben lát- : P., Polgári Lexikon (Debreczen 1804—5.) ; Hun-
 ;

Félegyháza 300 Felek!

falvy I., Gömör és Kishont t. e. vármegyének le- lyai állnak. A bevett vallásfelekezetbl kilép
írásai (Pest 1867); GsánJciB., Magyarország tör- egyházi járulékait a kilépést követ ötödik nap-
ténelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest tári év végéig régi felekezetének fizetni tartozik,

1890) ; Gömör- Kishont (1893. évf.). ha bevett v. elismert vallásfelekezetbe nem lép be.
Félegyháaa, 1. Biharfélegyháza és Kiskun- A 18 éven aluliaknak valamely bevett v. elismert
félegyMza. vallásfelekezethez kell tartozniok, illetve abban
Féle gy háza- majsai h. é. vasút, Kiskunfélegy- neveltetniök, még ha szüleik P. is. L. még Vallás-
házától Kiskunmajsáig terjed, 26 km. hosszú, szabadság.
reades nyomtávolságú gzüzem sikpálya. A m. Felekezeti iskola, az egyházak által fenntar-
á. V. kezeli. Megnyílt 1899 aug. 3-án. tott tanintézetek megjelölése a köznevelés szer-
Félegyházi lamós, debreczeniref. lelkész, szül. vezetében. Ezeknek az államhoz való viszonyát
Debreozenben, mely évben, nem biztos; megh. az 1868. XXXVni., 1907. XXVII., s az 1883.
1586 jan. IB.Tanító Túron, Debreczenben, Kolozs- XXX. t. -cikkek szabályozzák. P. volt 1909/10-ben
várt, újra Debreczenben Melius halála után deb- az elemi isk. 73, felsnópisk. 50, elemi tanító-
;

reczeni lelkész 1573-tól kezdve. Mvei A keresz- képzk 6210, elemi tanítónképzk 74-20, pol-
:

tyéni igaz hitnek részeirl való tanítás (Debreczen gári flúisk. 5-42, polg. leányisk. 3842, polg. ta-
1579, Í580, 1583, 1588, 1601, tehát 5 kiadást ért) nítóképzk 83"30, fels leányisk. 3055, reálisk.
Catechesis. Rövid kérdések és feleletek a keresz- 12*50, gimnáziumok 65"74<'/o-a'.
tyén hitnek ágairól a gyermekek és együgyek- Felekeze tköziség, 1. Interkonfesszionalizmus.
nek tanításokra (Debreczen 1583, 62 1.) A mi Felekezetuéiküiiség, 1. Felekezeten kívüliek.
;

Urunk Jézus Ghristusnak új testamentoma avagy Felek-fogarasi h. é. v., 1. Frdély-Delvidéki

frigye (Debreczen 1586, 4-r., 832 1.). Ez az els deb- vasút r. t.
reézeni magyar biblia, a város címerével, hit- és Feleki, 1. Béla, fvárosi ügyvéd, szül. 1862. Lo-
erkölcstani jegyzetekkel. A nyomatás alatt ra- vasberónyben. Jogi tanulmányait Budapesten vé-
gadta el szerzt a pestis, a kiadást lelkésztársa, a gezte, hol 1887. ügyvédi irodát nyitott s azóta
történeti érzékkel biró Gönczi György végezte be. élénk részt vesz a fváros ügyeinek intézésében,
V. ö. Franki, Hazai és külföldi iskolázás Balogh a fvárosi és országos szociális intézmények léte-
;

F., A magyar prot. egyház tört. (1872, 163. 1.). sítésében. A gyermekvédelem terén kiváló kezde-
Felejtés, feledés. Képzeteknek, lelki élmények- ményezése volt az orsz. pártfogó-egyesület (pat-
nek általában olyatén kiszorulása a tudatból, ronage) megalapítása, amelynek vezet elnöke.
hogy nem sikerül visszaidézni. Ez tehát rend- Szaklapokba számos közigazgatási és jogi cikket
szerint ideiglenes állapot, mert amire ma nem tu- írt; önálló mve a Pártfogó (patronage) üay,
dok emlékezni, talán holnap eszembe jut. Foly- mely az Ismeretterjeszt-Társaság kiadásában je-
ton felejtünk egyet-mást, ez tehát rendes állapota lent meg.
a lelki életnek, de vannak agybetegségbl történ 2. F. József, ref. leUíész, szépirodalmi író és
felejtések (egész csoport képzet kiesik az emléke- mfordító, szül. Debreczenben 1847 júl. 6., megh.
zetbl, elfelejtjük nevünket, életünk történetét, Foktn 1905 dec. 31. P. Miklós színész üa. 1874-
írást, olvasást, stb.). Rendesen gyöngébb, futóla- ben fokti ev. ref. lelkésszé választották, s azóta
gos V. régi, elgyöngült benyomásokat felejtünk. haláláig mint lelkész mködött. Irodalmi mimkás-
Felek (Freck), nagyk. Szeben vm. nagydisznód! ságát már 17 éves korában kezdte, leginkább tár-
j.-ban, (1910) 3509 oláh, német és magyar lak., sadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalko-
Avrigeana takarókpénztár, mezgazd. szövetke- zott s LegouvéErnö és Plammarion mimkáit for-
zet, takarék- és ellegezöegylet, fafrészmüvek, dította, de van több dráraafordítása is. Legouvé
vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és telefon- után fordította Atya és fiú a XIX. sz.-ban (1878)
:
j
állomás. Van kastélya. Evang. templomának ro- A nk erkölcsi története (1880j A nk társadahni ;

mán stilü kapuja és szép szószéke van. Brukenthal állása (1881) Leányaink és fiaink (1885) Az ol-
; ;

Sámuel bárónak Mária Terézia idejében itt vasás mvészete (1888) Beatrix, v. a színmvé- ;

kastélya és díszkertje volt, mely jelenleg a köz- szet istennje (színm 5 felv. 1882). Egyéb for-
ségtl D.-re lev —most szünetel —
üveggyár dításai Egy diplomatától A
: tényleges ren- : n
tulajdona. Van azonkívül itt gyapjufonó. V. ö. deltetése Laveleyetl A polgár osult népek val-
; :

Harmadkori növények P. vidékérl. (Akadémia lási jövje. Plammarion munkáiból fordította a

1883.) L. még E> döfelek és Magyarfelek. Csillagászati olvasmányokat és az Újabb csilla-
Felekezet, egyházi értelembon, 1. VMásfele- gászati olvasmányokat. Végül Márkus Miklóssal
kezet. együtt Gregorovius Borgia Lucréciáját. Eredeti
Felekezeten kívüliek, a közbeszéd szerint munkái A fokti ref. egyház múltja és jelene éa
:

azok, akik semmi hitet sem vallanak, jogilag Függelék a fokti ref. egyház történetéhez.
azonban mindazokat F.-nek kell tekintenünk, akik 3. F. Miklós, színmvész, szül. Nagygalamb-
nem tartoznak valamely bevett v. elismert vallás- falván (Udvarhely vm.) 1818 dec. 18., megh.
felekezethez (1. 0.), így pl. a nazarénusokat, mo- Budapesten 1902 márc. 18. Szüli papnak szán-
hamedánusokat stb. is, mert a törvény csak a be- ták, de oly hajlamot érzett a színészet iránt,
vett és elismert vallásfelokezetekliez tartozókra hogy 17 éves korában beállt súgónak. Mint szí-
állít fel kivételes szabályokat, minden más vallá- nész s késbb színigazgató, bejárta az egész or-
súra pedig a P. szabályait alkalmazza. A feleke- szágot, st Bukarestben is játszott. A szabadság-
zeten kívül állás mindenkinek meg van engedve, harcot mint honvédszázados küzdötte végig.
aki 18 évét meghaladta; a bevett és elismert 1852-ben szerzdtették a budapesti Nemzeti Szín-
felekezetekbl való kilépésre az áttérés szabá- házhoz, 1857. megvált a színháztól, hosszabb ta-
 :

Peleky 301 — Pelelsséfirórzet

nulmányutat tott külföldön, majd visszaszerzö- A F. a bénító indulatokhoz tartozik. Aki fél, vagy
dött újból a Nemzeti Színházhoz. Szerepköre na- csak a F. tárgyára képes gondolni, vagy egyál-
gyon tag volt: játszott szerelmes, hs, jellem, talán nem tud gondolkodni. Testi jelei sokfélék és
st komikus szerepeket. Irt színmveket is: a F. fokai szerint is különbözk ; ilyenek pl. resz-
Enyingi Török János, Férjem színész, Angyal ketés, esetleg mozdulatlanság, elsápadás, izzadás,
Bandi stb., amellett egész sereg darabot fordított belek mozgása, hajmeresztés, lúdbr, szívdobogás,
le a Nemzeti Színház számára. —
Felesége, Mun- lélekzés elszorulása, kiáltás, elnémulás, elfulás,
kácsy Flóra (csalácii nevén Gaidler), Munkácsy esetleg eszmóletiensóg. Az állatok is félnek és
Pál színész leánya, szül. Kaján 1836 ápr. 29., annak hasonló jeleit mutatják. A gyermekeknél
megh. Budapesten 1906 okt. 1. Már gyermek- elfordul a pavor nodurnus, melynek jelei a F. -re
korában tllépott a színpadon, 1855. szerzdtet- emlékeztetnek. A F. kisebb foka elfogódás na- : ;

ték a Nemzeti Színházhoz, 1858. F. felesége lett. gyobb foka: aggodalom; ha az hirtelen áll be:
A drámai hsn
szerepekbon tnt ki, talán még ijedtség, ha a testet és lelket egyaránt megbénítja
nagyobb sikert aratva fejedelmi szépségével, mint rémület. A könnyen támadó F. félénkség. Hirte-
:

tiszta és szabatos dikclójával. l'JUl-ben vonult len F. bárkit meglephet; a félénkségnek társa-
nyugalomba. dalmi érintkezésben elfogultság a neve, ilyenkor
4. F. Sándor, székesfvárosi tiszti orvos és beszédben, magatartásban nyilatkozik. A F. hiánya
köit, szül. Lovasberényben, Fejér vmegyében, még nem bátorság a félénk is F. nélkül van,
;

í 1865 okt. 31. Orvosi tanulmányait Budapesten ha a veszélyt nem ismeri. V. ö. Mosso mvét a
r végezte, 1890. orvosdoktorrá avatták. 1893-ban F.-röl. ~
F.a szerzdéseknél. A P -be ejtés (kény-
székesfvárosi kerületi orvossá, 1910. tiszti or- szer) alapján a jogügylet megtámadható. L. Kény-
vossá választották. Orvosirodai mi mködést f- szer, Fenyegetés.
leg a fváros egészségügye érdekében fejtett ki Félelem és gáncs nélküli lovag, Chevalier
különböz folyóiratokban. Nagyobb Buda- mve sans peur ei sans reproche, Pierro du Terrail, che-
pest egészségügye érdekében alkotott re) ideietek valier de Bayard (1. Bayiird, 2.), a nagy francia
és határozatuk (3 köt., 1904— 19u9). Ezenkívül hs mellékneve. Azóta szálló ige lett és gyakran
szépirodalommal is foglalkozik, 1911 ótaaPetofl- gúnyosan Don Quijote-féle lovagokra mondják.
társaság tagja. Megjelent verskötetei: Vándor- Feléleszté8,tetszhalottaknak,ájultaknak életre-
felhk (1898) ; sugarak (1904) s leg- keltése legnagyobb szerep jut ennél a mestersé-
Árnyak és ;

újabban Az én mezm (1912); mfordításaikét ges légzésnek s izgató szereknek. A technikában

kötetben jelentek meg Lenau versei és Német F.-nek nevezik valamely használt anyagnak az
balladák (Magyar könyvtár) címen. eredeti állapotba való visszahozását pl. a csont- ;

Feleky, l. Hugó (magyarfeleki), urológus, szül. szén P.-e a cukor átszürése után stb.
Lovasborónybon, Fejér vmegyében 1861. Orvosi Felelet, a kérdésre adott válasz, 1, Kérdés és
timulniányait a budapesti egyetemen végezte, felelet. —Zenei értelemben 1. Fuga.
ahol 1885. orvosdoktorrá avatták. 1898-ban a Feleletet sugalló kérdés (nyelvre adó, ú. n.
féiH ivar ós húgyszervek bántalmainak kór- és szuggesztív kérdés). A perbeli kérdezésnek az a
gyógytanából magántanári képesítést nyert. célja, hogy a terheit, illetleg a fél vagy a tanú
Ugyanezen évben a budapesti poliklinika uro- a maga közvetlen tudomását és ennek alapján az
lógiai osztályának forvosává nevezték ki. F. f- igazságot mondja el a kérdésnek olyannak kell
;

orvosa az ö kezdeményezésére létesült Teleia- lenni, amely nem foglalja magában a bíró vagy
egyesület rendelintézetének is, mely venereás a kérdez fél által várt feleletet. Amely kérdés
betegek ingyenes kezelésére alakult és a székes- ezt magában foglalja, a feleletre útmutatást ad,
fváros támogatásával mködik. 1903-ban a kir. az a F. vagy szuggesztív kérdés. A Bp. 135. §-a
brvosegyesület derraatológiai és urológiai szak- szerint nem szabad a terhelthez olyan kérdést in-
osztályának elnökévé, 1905. az országos köz- tézni, amely a feleletre útmutatást ad, v. amely-
egészségi tanács rendkívüli tagjává választották. ben be nem ismert tény beismertnok, v. be nem
19 0-ben wmagyarfeleiii)) elnévvel magyar ne-
1 bizonyított tény bebizonyítottnak van véve; a
mességet kapott. F. nagyszámú irodalmi dolgo- 211. §. pedig rendeli, hogy olyan körülmény fel-
zatai fleg az urológia körében vágnak, nagyobb említése a kérdésben, amelyet még csak a tanú
munkái: Az ivar es húgyszervek blennorrhoeás feleletével kellene megállapítani, lehetleg kerü-
meyhetegedései (1890, 2 köt), Klinik der Blasen- lend. A F.-töl különböznek a fogásos (kapciózus)
krankhéiten ( 18íi6), A gonorrhoeás húgycsögyula- és határozatlan kérdések ezek ép úgy a tiltott
;

dás abortiv orvoslásáról (1912) stb. Szerkesztje kérdések közé tai-toznak, mint a szuggesztív.
az Urológia c. szakfolyóiratnak ós a Fólia Uro- Félélsköd, liemiparazita w/vé'ryek, képe-
logica szákközlönynek tagja a Deutsche Gesell-
; sek maguk is szerves anyagokat, nevezetesen
schalt fúr Urologie-nek. szénhidrátokat készíteni, ilyenek a zöld F. virá-
2.^. Géza(maggarfeleki), író, F.í . fia, szül.1890 gos növények, pl. fagyöngy (Viscum 1. az 7. és ;

nov. Budapestén. Egyetemi tanulmányait Ber-

-4. 2. ábrát a 302. old,), falin (Loranthus), csormolya
linben, Parisban és Budapesten végezte. A Nyugat (Melampyrum), fogf (Odontit<'S) stb.
folyóiratnak bels dolgozótársa; különböz folyó- Felels minisztériimi, 1. Minisztérium.
iratokban számos mvészettörténeti és esztétikai Felelsség, l. Bírói felelsség. Beszámítás,
dolgozata jelent meg. Önálló mvei Tanttlmányok
: Fokozatos felelsség és Sajtójog.
(Budapest 1912); Szinyei Merse Pál (u. o. 1912). Felelsségérzet, annak tudatossága, hogy tet-
Félelem, a bekövetkez vagy bekövetkezhet teinkrl magunknak, más érdekelteknek, az ál-
baj elgondolásából származott nyugtalanító érzés. lam törvényeinek számadással tartozimk. A F.
Felels szerkeszt 302 — Felépítmény

kifejlesztése nevezetes pedagógiai feladat, mert Félemelet (ol. mezzanin, franc, entresol), igen
cselekvésünk elzetes megfontolására indít. Ez a alacsony emeletsor szolgalakások, boltraktárak
közösség életének egyik biztosítéka. Az erkölcsi stb. számára. Rendesen a földszint és az els eme-
személyiség P.e els sorban önmagával szem- letek közé igtatják be, de bármely más emeletsor
ben ers. magasságának kettéosztásával is megkaphatjuk.
Felels szerkeszt, 1. Szerkeszt. .. L. Emelet.
Felemás, a malomiparban (ném. Überschlag) Félénkség, 1. Félelem.
a dara és derce tisztításakor képzd, a szálló- Feléntuli sérelem (laesio ultra dimidium;
laesio enormis) alapján megtámadhatja a kétol-
dalú jogügyletet egyes jogrendszerek szerint az,
aki annak, amit adott, közönséges érték szerint
felét sem kapta meg. A másik fél azonban fentart-
hatja az ügyletet az által, hogy a felén túli kárt
megtéríti. Az adott érték és a kapott ellenérték
közötti aránytalanság meghatározására nézve a
jogügylet megkötésének idpontja irányadó. A ke-
reskedelmi ügyletekre vonatkozólag a magyar
kereskedelmi törvény 280. §-a kifejezetten ki-
mondja, hogy azok P. miatt meg nem támadha-
tók és nem ismeri a F.-et, mint önálló megtá-
madási alapot, a magyar magánjog sem. Az osz-
trák polg, tkv. 934;. és 935. §-ában szabályozza a
F. miatti megtámadást.
Felenyed, kisk. Alsó-Fehér vm. nagyenyedi
j.-ban, (1910) 1630 oláh és magyar lak., u. p. és u.
1. ábra. A fehér fagyöngy (Viscum album L.) almafa
t. Nagyeuyed.
ágáa élsködve, '/lo-re kisebbítve.
Felépítmény. A vasúti építményeket három
korpánál könnyebb termék. L. Daratisztító- és fcsoportra szokás osztani alépítményi, P.-i ós
:

Dercetiszt/tó gépek. magasépítményi létesítményekre. A F. a vasúti

Felemáslomb (felemáslevel növény), a nö- járómvek pályája, mely a folyópálya és az állo-
vénymorfológiában az az eset, midn egy növé- mási átmen-, f- és mellékvágányokból áll, to-
nyen V. egy hajtáson kétféle, még pedig egymástól vábbá az ezek összeköttetésére szolgáló kitérk,
váltók, keresztezések, vágányátszelésekbl, vala-
mint a fordítókorongokból és tolópadokból. A vá-
gányok alkotórészei a sinek, az aljazatok és az
ágyazat. A vágáfiy feladata az, hogy a vasúti
járómüvek kerekeüiek a sín olyan pályájául szol-
gáljon, mely a kerekeket kell ervel alátámasz-
sza és biztosan vezesse, úgy, hogy a kerekek
egyenletesen gördtUjonek, sem függélyes, sem
vízszintes irányban ütdéseknek kitéve ne legye-
nek. A vasúti járómüvek kerekeinek koszorúján,
bels szélén nyomkarima van, amely biztosítja,
hogy a kerekek a vágányból ki nem zökkenhet-
nek. A vágányok aszerint, hogy min forga-
lomra vannak szánva: elsrangú, másodrangú,
harmadrangú vágányok. Az els és másodrangú
vágányoknál a nyomtávolság, azaz a sínfejek
közötti távolság rendesen 1-435 m., a harmad-
rangú vágányoknál 1-00— 0-75— 060 m. A vona-
tok menetsebessége az elsrangú vágányokon 60
—100, a másodránguakon 30—40, a harmadran-
guakon pedig 20—30 km. óránkint. A közleked
keréknyomások is különfélék. Elsrangú vasuta-
kon?— 9 tonna, másodránguakon 5—6, harmad-
ranguakon 2- 3 tonna. A vasutak ennek megfe-
lelleg alkalmaznak els-, másod- ós harmad-
rangú F.-t. Az építési mód, illetleg szerkezet sze-
rint megkülönböztetünk m^igánaljazatos, hossz-
aljazatos és keresztaljazatos F.-t- Magánalja-
2. ábra. A fehér fagyöngy (Viscum album li.) bokrai
zatos F.-t ma már csak elvétve alkalmaznak, még
a fekete nyárfán. Nagyon kisebbítve.
pedig inkább csak tropikus vidéken, ahol a ke-
tetemesen különböz levél van. Ilyen nálmik a reszttalpfák repednek, v. azokat a rovarok ha-
rezg nyárfa, melynek hajtásain szívalakú sr
mar tönkre tennék. Régebben köveket, késbb
szr, a fán pedig kerekded, kopasz levelek van- pedig vasteknket használtak a sínek alátámasz-
nak. L. HeteropkyUia. tására. A
hosszaljazatos F.-nél a sín alá tekn-
 —

Felépítmény — 303 — Felépítmény

szer vastartó van helyezve, amely a sín nyomá- képest és az aljazatokon el ne mozduljanak. A
sát az ágyazatra osztja ol. Ma már alig használ- hevederek hengerelt vaslemezek, illetve szöglet-
ják, mivel az ágyazatból a víz levezetése és a vasak, amelyek a sínek oldalához, a heveder-
nyomtávolság betartása nehézségeket okozott. Az kamrákba illenek és hevedercsavarokkal lesznek
építés módja tekintetébon megkülönböztetnek e sín törzsén át összefoglalva. A hevederek fel-
még sarus, shiszékes, kettsfej sínes F.-t, to- adata úgy foglalni össze a sínvégeket, hogy a
vábbá szélestalpú (VignoD-sínes F.-t. A sinszé- sínfejek egymással szögletet ne képezzenek és e
kes F.-t leginkább Angliában használják, egye- mellett azonban a sínek végei hosszirányban any-
bütt pedig általában a Vignol-sínes F. van elter- nyira eltolódhassanak, amennyire a hmérséklet-
jedve. Építési mód szerint különböznek még a emelkedés folytán arra szükség van.
városi vasutak F.-ei Q.nomnális vágányok F.-étöl, Régebben egyszer lapos hevedereket használ-
mivel a városi vasutaknál az útburkolatban a tak, ma azonban jóval erö^ebbfeorri'ás hevedereket
nyomkarima részére szükséges szabad tér nyíl- alkalmaznak. Azonban még az újabb szöghevede-
tan tartására más szerkezet szüks'.'ges. A
nor- rek sem képesek a sín végek korai romlá -iát meg-
mális vágányok sírtei elsrangú vasutakon folyó- akadályozni, és ezért a vasutak számtalan egyéb
méterenként 34—56 kg. súlyúak, másodrangú sínillosztéssel kísérleteznek. A két slnvég alá ers
vasutakon 23—30, hannadrangú vasutakon 13— bordás áthidaló lemezeket tesznek, a síneket egy-
20 kg. súlyúak. Asínek fajának szélessége másra lapolják stb. Kísérleteznek azzal is, hogy
elsöranguaknál 60—70 mm, másodranguakon a sinvégeket összeforrasszák, különösen ott, ahol
—
45 50 mm., hannadranguakon pedig 35—40 a környezet hmérséklete nem ingadozik jelen-
mm. A sínek tnayassága elsrangú vasutaknál tékenyen, pl. városi vasutaknál az úttestben, v.
130—150 mm„ másódranguaknál 100—110 alagutakban. A hevedercsavarok a hevederek
mm., harmadranguaknál 80—100 mm. A sí- összefoglalását végzik és csak oly mérvben hú-
nek anyaga Bessemer vagy Martin-féle eljárás zandók meg, hogy a sínvégek kiterjedését a he-
szerint elállított acél, 60-70 kg. mm»-kénti sza- vedereken való súrlódás meg ne gátolja.
kítás! szilárdsággal. A sínek ára nálunk tonnán- Régebben hevederként négy, újabban hat he-
kint 190—210 korona. A
sínek hossza 8—9—12, vedercsavart használnak. Az alátétlemezeket a
—
újabban 15 18 m. Asínek méretezése és igénybe sín talpa alá kereszttalpfás F.-nél fként azért
vételének számítása régebben a Winkler-fóle kép- használják, hogy a sín nyomása nagyobb terü-
let szerint, újabban pedig a Zimmermann-féle letre oszoljon el, és hogy úgy a sín küls mint
számító mód szerint történik. Az elbbi képlet bels oldalán alkalmazott sínszegek, illetve sín-
szilárd alátámasztású több támaszú tartóra vo- csavarok együtt álljanak ellen az oldaleltolásnak.
natkozott, míg az utóbbi mód rugalmas támasztó Újabban olyan alátétlemezeket használnak, ame-
pontokon nyugvó tartóra vonatkozik, figyelembe lyeknél a sínnek a talpfához való befoglalása az
veszi a kavicságy különféle ellenálló képességét alátétlemez kampói és a hozzá ersített lefoglaló
és benyomódását, st az aljazatok ersségét is. lemezkék és csavarok segélyével történik és az
Az újabb számító mód szerint 40— 70Vo-kal na- alátétlemez lesz a talpfára sínszegek, illetve sín-
gyobb igénybevételek adódnak ki. A normális csavarok segélyével lefoglalva. Talpfánként 4-8
vágányokat az aljazatok 60—100 cm. távolsá- síncsavar, illetve sínszeg lesz alkalmazva. A bel-
gokban támasztják alá. A sínillesztések melletti sk fként kihúzásra, á külsk pedig eltolásra
aljazatok közelebb, 40—55 cm.-re lesznek fek- vannak igénybe véve. Kihúzódás tekintetében
tetve, st néhol teljesen egymás mellé fektetik általános a törekvés ersebbé tenni a sínszegeket,
ket, különösen a keresztaljakat. A kereszttalp- illetve síncsavarokat, mivel e tekintetben a P.
fák méretei elsrangú F.-nél a következk 270 : erssége nem eléggé megfelel. Az aljazatok vi-
—2' 50 m. hosszúság, 25— .30 cm. szélesség és 15 zet át ereszt anyagba, homokba, kavicsba, ros-
— 16 cm. magasság, másodrangú F.-nél 2-20- 2*40 tált kavicsba, zúzott kavicsba lesznek ágyazva.
m. hosszúság, 20—25 cm. szélesség és 13—14 cm. (L. Ágyazás.)
magasság, harmadrangú F.-nél pedig 1-70- 1"40 A P.-hez tartoznak a kitérk, váltók, kereszte-
m. hosszúság, 15—20 cm. szélesség és 10-15 cm. zések, fordítókarongok és tolópadok. A folyópálya
magasság. A talpfák súlya elsrangú F.-nél 75 vágányait, illetve áz állomási átmen fvágányo-
85 kg,, másodrangunál 50—60 kg., harmadran- kat az állomási mellékvágányokkal a kitérk kö-
gúnál 35—40 kg. A talpfák anyaga legtöbbször tik össze, amelyeken át egész kocsisorokat lehet
keményfa, tölgy és bükk, de használják a feny- egyik vágányról a másikra állítani. Egy-egy ki-
félékot is. A talpfákat alkalmazásuk eltt általá- tér a két szomszédos vágányt köti össze, de van-
ban konzerváló folyadékkal telítik a tartósság nak kitérk, amelyek három vágányt kapcsolnak
fokozására A kátrány olajjal való telítés költsége össze. A kitérk akként vannak szerkesztve, hogy
20— 3-0 kor. Az elsrangú keményfatalpfák ára a fvágány ós a mellékvágány sínéi a váltmái
3*5 ~ 55 kor., a másodranguaké 2'5— 3*5 kor., a har- futnak össze és pedig úgy, hogy a két szomszédos
madranguaké lO— 2t) kor.4 vaskeresztaljak alakj a vágány küls két sínszála alkotja a váltó mozdu-
legtöbbnyire lefelé fordított teknhöz hasonlít. Sú- latlanul álló tösineit, mindkét vágány bels sín-
lyuk 55-65 kg. Árukl2— 15kor. A kapcsolószerek szálai pedig egy-egy mozgatható sindarabban,
(az alátétlemezek, sínszegek, síncsavarok, hevede- csúcssülben végzdnek. A csúcsai nek közül egyik-
rek, hevederesavarok) arra szolgálnak,hogy a síne- nek mindig a mellette lev tsínhez kell simul-
ket az aljazatokra ersítsék és egymáshoz kap- nia. Ha a fvágány csúcssine simul a mellette
csolják, úgy hogy a sínszálak a gördül kerék lev tsínhez, a váltócsúcsa felé jöv járóm a
lefelé és oldalt ható nyomása alatt egymáshoz fvágányra lesz vezetve, ha pedig a mellék-
Felépítmény — 304 Felépítmény

vágány csúcssínje simul a mellette lev tsín- bakok a járómvek ütközinek szembe állítva,
járóm a mellékvágányra lesz terelve. A vagy pedig csak egyszer földkúpok.
hez, a
nem simuló csúcssinnek annyira kell eltolva álla- A F. folyóméterenkénti költsége igen változik
nia, hogy a mollette elhaladó kerekek ne érint- az anyagok beszerzési és szállítási költségei sze-
hessék. A csúessinek eltolása rendesen úgy törté- rint. Nálunk elsrangú •4J'8 kilogramm súlyú
nik, hogy bels végük közül kissé el lesznek for- sínü P. költsóge kilométerenként 43.000 korona,
gatva, átállítva. A csúcs síneknek ez a forgási másudrangú 23-6 kilogramm súlyú sínü F. költ-
pontja a váltó gyöke, mely rendesen egy csap- sége kilométerenként 21.' 00 korona, harmad-
szeríi szerkezet. E szerkezetnek igen ersnek kell rangú 13'75 kilogramm súlyú sínekkel épül P.
lennie, mivel igen nagy igénybevételeknek van költsége pedig 12.000 korona. A F. tartissága
kitéve és így a váltó legveszélyesebb pontja. fként a rajta lefolyó forgalomtól függ. Tai'tóssá-
Ujabban ké^zitoTaekrugalmascsúc.<ismü váltókat, gát a sín tartóssága szabja meg, A síneket 15—30
amelyeknél a csúcssín nem végez forgást, hanem évig lehet hasztiálni. a kapcsoló szei-ek ezalatt
csupán rugalmas elhajlást. A csúcssinek elmoz- azonban kicserélendk. A talpfák tartóssága a te-
dítását legtöbbuyire kézzel átemelt súlyok segé- lítéstl függ. Telítetlen tölgy talpfák 10— 15 évig
lyével, váltóállító-készülékkel végzik, amely sú- használhatók, míg a telített bükk talpfák tartós-
lyok a csúcssín helyzetét is biztosítják. Nagyobb ságát 20—25 évre becsülik. A vaskeresztaljak
pályaudvarokon a váltótoronyból emeltyk segé- életkora som nagyobb ennél.
lyével rudazatokkal vagy drótvezetékkel állítják A F. fenntartása. Ennek feladata, hogy a
a váitóküt és központilag biztosítják is helyzetük- vágányok alakját és helyzetét, melyet a járóm-
ben a váltókat i's összefüggó-sbo hozzák a váltók- vekidövel megváltoztatnak, eredeti állapotába ide-
nak a különböz útirányoknak megfelelen he- jében visszaállítsák, szabályozzák, továbbá hogy
lyes állását jelzÖkarokkal (szemaforokkal). Min- az elavuló alkatrészeket idnként kicseréljék. Áz
den kitérben a váltóból kiinduló két bels sín- átgördül keiekek nyomása alatt a sín az aljaza-
szál keresztezdik. A keresztezés helyén külön- tükat az ágyazatba nyomja, az ágyazat az alta-
leges szerkezet szükséges, mivel ott a sínszálak lajba nyomul, vagy oldalt kitér és így a sínek he-
mindegyike meg van szakítva, hogy a másik vá- lyenként különféleképen besüppednek, tehát a vá-
gányra men kerék nyomkarimája akadályra ne gányt ki kell emelni eredeti helyzetébe, ós az al-
találjon. jak alá újra kavicsot kell tömöiíteni. A kerekek
A keresztezések öntvényekbl vagy síndara- oldalnyomást is, oldalütéseket is gyakorolnak a
bokból készülnek. A sínszálak megszakításának vágányra, miáltal a vágány irányában is eltéré-
helyén a kerékpár másik kerekét vezetsín tereli sek, kilöködó-ek, könyökök állanak el, ezeket
helyes irányba. helyre kell tolni, ki kell szabályozni. A sínek az
A vezetsín rendes sínbl, vagy kiemelked erk hatása alatt nemcsak az aljakkal együtt
ersebb szöglotvasból készül. Ha egy vágányt a mozdulnak el, hanem az aljakról is elmozdulnak,
másik vágányra ugyanazon szintben át kell ve- elferdítve, kitolva, kihúzva a kapcsoló szereket.
zetni, akkor az illet helyen vágányátszelés készül, Ezáltal a vágány nyomtávolsága változik,legtöbb-
amely a két-két sínszál négy kcíresztezdési pont nyire szétverödik, kibvül a vágány, néhol a
ján négy megfelel keresztezésbl áll. Az angol meghajló aljak vágányszükülést idéznek el. A
váltók szerkezete akként keletkezett, hogy a ki- kerekek egyenletes, nyugodt járása végett tehát
tért és a vágányátszelóst egy helyen egyesítet- a nyomtávolságok szahályozandók. Keresztalp-
ték ós szerkesztették meg, miáltal lehetségessé fák F.-nól ilyenkor átszegelik a P.-t, azaz kivéve
válik az, hogy a két egymást keresztez vágány- a sfnszegeket vagy síncsavarokat, faszogekkel
ról ugyanazon helyen két-két megfelelen állított ékelik ki a kitágult lyukukat. Vaskeresztaljaknál
váltó segélyével a járómúvek egyik vágányról a a kapcsoló alkatrészeket cserél k ki. A felsorolt
másikra átmehessenek. (L. Fordítókorong.) F.-i munkákat a munkáscsapatok végezik a F.-i
A tolópadok szintén egyes járómüveknek egyik .szerszámokkal. A sínek még ezen kívül s -W helyen
vágányból a másikba való átállításái-a szolgáló hosszirányú mozgást is végeznek, még eléggé
tartószerkezetek. Ezek azonban nem forgathatók, meg nem magyarázott okokból vándorolnak. A
mint a fordító korongok, hanem önmagukkal pár- sinvándorlásyiak igen veszélyes következményei
huzamosan eltolhatók ós pedig a tartószerkezetre lehetnek. Az illesztési hézagok eltnnek, a sínek
ersített kerekeken, amelyek külön erre a célra egymáshoz szorulnak és hemelkedéskor a vágány
elhelyezett vágányon mozognak. A tolópadok kivetdhet, elgörbülhet és ez kisiklást okozhat. B
rendesen több párhuzamos vágányra merlegesen mellett a vándorlással az illesztési talpfák a sínnel
mozgathatók A tartószerkezet pályája v. egyszin- együtt eltolatnak helyükrl és rázósakká váhiak.
jjen van az állomási v. mhelyi vágányokkal, v. pe- Ennélfogva a síneket eredeti helyzetükbe vissza
dig egy megfelel mélyedésben van elhelyezve. kell húzni, az illesztési szabályos hézagokat el
Elbbiek a felszíni tolópadok, az utóbbiak pedig a kell ismét állítani. Erre a célra csavaros toló-
sülyesztett tolópadok. Az utóbbiak által természe- szerkezeteket használnak. A visszahúzott sínekre
tesen az összes keresztezett vágányok megvan- kell számú támasztó szerkezetet kell alkalmazni
nak szakítva ós csak akkor tolható az irányukban újabb mozgás meggátlására.
járómü át. amikor a tolópad az illet vágány ten- A vágány gondozásához tartozik a lyíz leveze-
gelyébe van állítva. A P.-hez tartoznak még a tése az ágyazatból és pedig úgy felületileg, mint
csonka vágányok végén elhelyezett lezárások, a talajba nyomult kavicságyazatból az úgyneve-
amelyek a járómüvek túlfutását vannak hivatva zett kavicszsákokból. Irtani kell a füvet az ágya-
meggátolni. Ezek fából vagy vasból készült eis zatról, hogy el no sárosodjon és kiszáradhasson.
Felersít készUlk 305 Felotz

El kell távolítani a havat a vágányról és leva- denben osztozik s feles joggal bir. Ha pedig a szót
karni a sínre tagyott jeget. úgy vesszük, hogy a n a család feles jószága, mire
Vizenys talajú vidéken sok munkát ad télen a a «sógor» értelm «öregebbik, nagyobbik, ifjabbik,
fagytól felemelkedett fagykúpok közelében az kisebbik uram» népies kifejezések némileg utal-
egyenetlenség eloszlatása. Az elavuló FA alkat- nak, alckor e szó arra a korra mutat vissza, mikor,
részeket még idejekorán ki kell cserélni, mieltt mint manapság is több primitív népnél, több férfi
hiányosságuk a forgalom biztosságát veszélyez- közösen birt egy nt. Érdekes, hogy a rokon finn
tethetné. Ezért a vágányt szoros felügyelet alatt nyelvben is a pnoli <fíé\» szóból származó pvoliso
kell tartani. Az elavuló keresztaljakat, talpfákat fnév a. m. házastárs.
a pályafelvigyázók évenként kijelölik és a mun- Feles gazdálkodás, a naturális gazdálkodás-
káscsapatokkal kicseréltetik. nak régi neme, melynél a birtokos birtokát v. an-
A hevederek, csavarok, sínszegek, amelyek a nak egyes részeit vmely vállalkozónak használatra
súrlódás, nyomás, rázás, kopás által hasznavehe- engedi át, azon kikötés mellett, hogy vállalkozó a
tetlenné válnak v. eltörnek, szintén újakkal lesz- nyert hozamnak bizonyos hányadát, felét, de esetleg
nek kicserélve. A sinek maguk sem kopnak mind harmadát, negyedét a birtokosnak beszolgáltatni
egyenletesen és egyesek elbb kiváltandók. Egyes tartozik. A P. tehát a részes mívelésnek nálunk
sinek kicsorbulnak, kagylóalakú részek pattogza- nagyon elterjedt egyik neme, mely különösen a
nak ki a sínfejböl, hosszropedések mutatkoznak sok munkát igényl termelési ágaknál, nevezete-
a sínfejeken, másutt a síntalpak törnek le. Ezek sen a dohány, tengeri, répa, burgonya, kender,
tehát szórványosan cserélendk. A sinek egyenle- mák termelésénél nyer alkahnazást, de a rétek
tes kopása a fej lekopásában, a sínvégek szétla- letakarltásánál is nagyon általános és vidékenklnt
pulásában, a hevederkamrák kikopásában áll. s terményenkint különböz feltételek mellett szo-
Ivekben a bels sínszálban a sínfej szétlapul, a kott köttetni. A birtokos a részen kívül még néhol
küls sínszálban pedig a sínfej oldalt kopik le, kiköti pl., hogy a részes minden hold kukorica-
úgy hogy a nyomkarima a hevedereket is érint- told után 3—4 napszámot leszolgálni vagy egj'éb
heti. Némely helyen sinek fején hullámos gödrös szolgáltatásokat tenni tai-tozik. Amennyiben a bir-
kopást is lehet észlelni, amit a sínfoj anyaga tokos a napszámok kikötésével esetleges mimkás-
különböz tömörségének tulajdonítanak, amely hiányon segíthet s nincs elegend tökéje a munka-
egyenltlenséget a hengerlésnél a hengerek egye- bérek fedezéséhez, a kikötésnek ez a neme indo-
netlen járása, rezgése idéz el. A P. fen tartásá- kolt lehet, de egyéb kikötéseket tenni kevésbbé
nak költsége függ a forgalom nagyságától és a P. van helyén, mert azok gyakran visszaélésekre, vi-
kell ersségétl. Elsöi-angú vasutaknál a P.-fen- szálykodásokra vezetnek. A P. rendszere különö-
tartási kiadások vágánykilométerenkint évenkint sen Olasz- és Dél-Pranciaországban nagyon elter-
1300—1900 K-t tesznek ki, másodrangú és har- jedt az olaszok mezzadriá-nak vagy mezzeriá-
;

madrangú vasutakon hOO— 800 K-t. Gyenge F.-ü nak, a franciák metayage-nak nevezik. Leginkább
nagyobb forgalmú vonalak fentartása arányta- helyén van a sok kézi ert igényl termelési ágak-
lanul nagy évi költségekot emészt fel, úgy hogy nál, mink a szU, olajbogyó, selyemtermelés. L.
a P. fentartási többkiadásoknak megfelel tke még Feles mvelési szerzdés.
nagyobb, mint az ersebb P. alkalmazásának költ- Felesküvés, a hivatali és a katonai eskü letétele.
sége. Ennélfogva a kiadások apasztása céljából Felesleg. A deficit (1. o.) ellentéte, vagyis az a
legtöbbnyire gazdaságos ersebb, ellenállóbb, tar- pénztári állapot, mikor a bevételekbl a kiadások
tósabb P.-t alkalmazni. Meglev P. hordképessége fedezése után még egy rész fenmarad. P.-nek
növelhet P.-orösítéssel és pedig fként ellenállóbb nevezik néha a nyereséget (1. o.) is.
kavicságyazat alkalmazásával, a talpfák, illetve Feles mvelési szerzdés (lat. colonia par-
keresztaljak közelebb helyezésével, szkmá,nak sza- tiaria, ném. HalbparM.Antei^smrfscJiaft),a ha-
porításával és a hevederkötések ersbítésével. szonbérletnt^k az a fajtája, amelynél a haszonbér
Felersít készülék. A P.-et a megmunkálandó a haszonbérleraény egész hozadékának meghatá-
tárgynak a munkaasztalra való gyors, ers, de rozott részében (rendszerint felebon) van megálla-
mindamellett átmeneti felersítésére használják. pítva. A földet a feles saját belátása szermt a tu-
Lényegében egy csavarból és egy lapos acélrúd- lajdonos beleszólása nélkül használja és míveli,
ból áll. A lapos vas egyik vége a munkaasztalra, csak a termés felét kell pontosan kiszolgáltatnia.
a másik vége pedig a megmunkálandó tárgyra tá- Idtartama rendszerint egy óv. A P. nálunk is
maszkodik, közepén pedig a csavar a munkaasz- szokásban van, a dohánykertészekét külön tör-
talhoz ersíti. vény: 1900. XXIX. t. c. szabályozza. Némelyek (pl.
Feles alak (hemiéder), a kristálytanban ma már az osztr. polg. tkv. 1103. §, Prunk stb.) társasági
nem igen használatos elnevezés. Minden kristály- szerzdésnek, mások szolgálati szerzdésnek te-
rendszerben abba az osztályába tartoznak a teljes kintik. L. Feles gazdálkodás.
alakok (holoéderek), amely osztály a legmagasabb Felesvas v. tarka vas, 1. Vas.
szimmetriát nmtatja. Ezekbl a'teljos alakokból Félesz, népies elnevezése a kissé gyönge-
származtathatók le bizonyos törvények szerint a elméj embernek.
szimmotriaelomok csökkentése révén a F.-ok. Feletz, Charles Marié Dorimond, abbé de,
Feles bérlet, feles bérl, 1. Feles gazdálkodás francia kritikus, szül. Grimontban (Limousin)1767
és Feles mvelési szerzdés- jan. 3., megh. Parisban 1850 febr. 11. A forrada-
Feleség, a nnek mintegy feles, azonosjogú lom idején súlyos megpróbáltatásokon ment ke-
életét s állását fejezi ki;ha t. i. a feles szót ez resztül; 1801. a Journal des Débats, késbb a
értelemben vesszük, akkora P. az, ki urával min- Mercure de Francé J^ritikusa lett s a klasszikái
Révai Nagy Le»acona. VB. Icöt. 80
 :

Felezés 306 - Félfedelesszárnyuak

irányt képviselte. 1809-ben a Mazarin-könyvtár V. egészen rövidek s végsertévei birok, v. fonal-,

révé nevezték ki s 1820. az akadémiába is beju- araiaknak s hosszúak. A tor három gyüríije közül
tott. Szellemes tárcái könyvalakban Mélanges de az els az eltör (prothorax), rendesen szabad és
pMlosophie, d'histoire et de littérature (1828, 6 mozgatható. A 3 pár lábon ugyanazon részek talál-
köt.) és Jugements historiques et littéraires (18íi0) hatók, mint más rovaron. Különben végtagjaik
elmen láttak napvilágot.V. ö. Sainte Beuve, Cau- mászásra, járásra, némelyeké úszásra és ugrásra
series du lundi, I. (Paris 1857). is alkalmasak. Szárnyaik tekintetében nagyon el-
Felezés, vmely mennyiségnek, mint egésznek térnek egymástól. így vannak teljesen szárnyat-
két egyenl részre való felbontása. A matematiká- latu)k (Aptera), mint az emberi tetvek, házi po-
ban úgy a megszámlálható, mint a megmérhet loska stb., kétszárnyúak, mint a levéltetvek v. ;

mennyiségek (egyenesek, szögek, területek stb.) négyszárnyuak, mint a kabócák és a poloskák.

egyenl részekre bonthatók, tehát felezhetk is. Ez esetben ismét lehetnek felemás szárnynak (He-
Félezüst, 1. Minargent teroptera), midn az elüls szárnyak alapi része
Félfa, kereskedelmi alakja azoknak a fáknak, megkeményedett, a másik fele pedig hártyás (in-
melyeket a teljes rönkfa egyszeri széthasításából nét a rend neve is), mint a poloskáknál, vagy
nyernek. A
fenyféléknél szerepel és rendesen egyféle szárnynak (Homoptora), mint a kabócák-
födém-fának szolgál. F. a tölgyfánál is van. nál. A potroh 6 —
9 gyrbl áll. Bels szervek
Angliában szorfának használják (Wainscoat a. m. szerkezetében és az egyes részek elhelyezésében
Wagenschuss). Hollandiában, Belgiumban, Svájc- általában ugyanazon viszonyokat találjuk, minta
ban és Németországban is szokásos alak. —
Más többi rovaroknál. így a test közepén húzódik a
értelemben F. v. borítás ajtónál és ablaknál az különfalu bélcs, ez alatt van a hasdúcláncból és
ajtó- V. ablaknyüást a falon szegélyez, rendesen garat-ideggyrbl álló idegrendszer, és e felett
párkánnyal ellátott keret. foglal helyet a vérkeringés központi része, a hát-
Felfagyás. Ha hónélküli telek alatt enyhe és edény. A
bélcs azonban életmódjuknak megfele-
kemény hideg napok hirtelen változnak, gyakran len majd rövidebb, majd hosszabb s többnyire
lehet tapasztalni, hogy az szi gabonavetés ta- szívó gyomorral van ellátva. A húgykiválasztásra
vasszal kihúzott gyökerekkel hever a szántóföl- szolgáló és a beles utóbeli részébe öml Malpighi-
dön ezt a kárt nevezik a vetés F.-ának. Magya-
; edények száma rendesen négy. Sokan (földi polos-
rázata az, hogy ha olvadó idre hirtelen kemény kák) sajátságos kellemetlen bz által tnnek ki. Ez
hideg áll be, a talaj fels rétegébe szivárgott víz az elötorban fekv s a hátulsó lábak között nyUó
megfagy s a talaj részecskéket nagy ervel fel- bzmirigy váladékától származik és általában
emeli, amidn a talajjal együtt kihúzatnak a ve- védehnül szolgál (pl. a madarak emiatt a polos-
tés gyökerei is, melyek ez alkalommal gyakran kát nem eszik meg), másoknál ismét számos mi-
elszakadnak. Felengedés után a felemelt talaj rigy van a brben, melyeknek váladéka (fehér
visszasüpped, de a kihúzott gabona többé elbbi viaszknemü ílnom anyag) egész testük felületét be-
állását nem veheti fel s fekve marad a talaj felü- vonja. Nagyságuk változó, vannak köztük 8—10
letén. A F. különösen a kötöttebb, nedves, úgy- cm. nagyok és egész mikroszkópi kicsinységüok.
szintén a tele vényes talajokban tesz nagy kárt. Némelyek (Graphosoma, Pyrrhocoris) rikító szí-
Ellene ajánlható, hogy kora tavasszal, mihelyt a nükkel tnnek ki, mások ismét egész szmte-
talaj megszáradt, a vetést hengerekkel meg kell lenok (élsködk). Külön ivaruak. A hímeket a ns-
járatni. Ezáltal a gabona szárai jól hozzányomul- tényektl némeiy fajnál igen jól meg lehet külön-
nak a talajhoz, s a szárak alsó bütykeibl újabb böztetni, így pl.a hím bibortetü szárnyas, a nstény
gyökerek fejldnek, mely alkalommal a vetés szárnyatlan. Fejldésük kiilönböz. Némelyek
megint lábra áll. nem átalakulók, amint a petébl kibújtak, azonnal
Feliedéi, 1. Fedél. hasonlítanak anyjukhoz (állati tetvek); mások is-
Félfedelesszárnyuak (Szipókásv. Csrös rova- métfélig átalakulók (poloskák, kabócák) v. bonyo-
rok, Hetniptera, Rhyncliota, áiiat), az ízeltlábú lult átalakulással és szzszaporodással fejldnek
állatok (Arthropoda) törzsébe tartozó Rovarok (levéltetvek). Egyesek kifejldésére pár nap ele-
(Insecta) osztályának egyik rendje, melyet szívó gend (állati tetvek), mások ismét —
mint a ka-
és szúró, izeit csrré (rostimm) átalakult szájrészek, bócák —
több év alatt érik el csak teljes kifejldé-
különböz V. hasonló szárnyak, néha azok teljes süket. Némelyek évenként csak egy nemzedékben
hiánya, tökéletlen átalakulás v. éppen átalakulás- éhiek, másoknál ismét több, egymástól eltér nem-
nélküliség jeUemez. Növényi v. állatnedvbl táplál- zedék ismeretes (levéltetvek).
koznak, s ehhez képest szájrészeík módosultak. Az ember és a természet háztai-tásában sze-
Szájrészeik legjellemzbb része a csr v. szipóka, repük figyelemreméltó. Egyesek az ember, a
melynek alapját többnyire négyizü,vályúalakú alsó háziállatok brén tartózkodva élsködnek (tet-
ajak alkotja ezt a vályút felülrl befedi a fels
; vek, házi poloska), mások ismét növényeken ta-
ajak, így keletkezik a most említett csöalakú szi- lálhatók és azok nedvét szívják. Némelyek a nö-
póka, melynek belsejében található négy szúi'ó- vényeken gubacsszer képzdményekbon élnek
serte alakjában a szintén módosult fels- és alsó (levéltetvek) es így közvetve v. köz vetetlenül az
állkapocs (mandibula és maxüla). A kitolható ser- embernek kárt okoznak. A kár nagyságára nézvt
tékkel szúrják meg a növény v. az állati részeket elegend csak a fllloxera pusztításaira hivatkozni.
és szipókájukkal szívják fel a folyékony táplálé- Az egész földön el vannak terjedve. Körülbelül
kukat. Az egész szívókészülék a mell felé behajlít- 14,000 él faj ismeretes. Hazánkban 1650 faj él.
ható. Összetett szemeik középnagyságuak, me- Rendszerük
lyekhez gyakran pontszemek társulnak; csápjaik I. alrend : Heteroptera.
Felfedezés 307 — Felfutó szár

A) Gymnocerata. Legnevezetesebb csa-

series : telem, amennyiben az megérti, amit elébe tesznek,
ládok: Címeres poloskák (Fentatomidae). 2.
1. v. helyes ítélettel eligazodik vm. nem egyszer hely-
Karimás poloskák (Coreidae). 3. Kodobácsok zetben. Aki haragszik, szenvedélytl van feliz-
(Lyqaeidae). 4. Szunyogpoloskák (Berj/tidae). 6. gatva, álmos, fáradt stb., annak elméje nincs ab-
Csipke poloskák (Tingidae). 6. Vízenjáró poloskák ban az állapotban, hogy a dolgokat jól fogja föl,
(Hydrometridae). 7. Rablópoloskák (Reduvidae). azaz helyesen mködjék. A figyelem, elökészült-
8. Házi poloskák (Gimicidae). 9. Mezei poloskák ség pedig kedvezen hat az elmére.
(Capsidae). 10. Pai-ti futópoloskák (Saldidae). Felfolyamodás, a bírósági eljárásban a fellebb-
B) series Cryptocerata. Legnevezetesebb csa-
: vitelnek végzések ellen használható faja ; csak
ládok: l.Vízi skorpiók (Nepidae). 2. Csikpoloskák végzés ellen van helye, és ezért a perenkívüll el-
(Naucoridae). 3. Óriás ví2i poloskák (Behstomi- járásban ez a rendes jogorvoslat. A polgári pe-
dae). 4. Hátonúszó poloskák (Notonedidae). res eljárásban az olyan végzés ellen ki van zárva
U. alrend Homoptera.: a F., mely a per elkészítésére vonatkozik. A Pp.
Legnevezetesebb családok 1. Kabócák (Cica-
: szerint a F. bírósága rendszerint az, amely az ítélet
didae). 2. Bordásfej kabócák (Fidgoridae). 3. Pú- elleni felebbvitelrl határoz. A F. határideje 8
pos kabócák (Metnbracidae). t. Dagadtfejü kabó- nap, új eladásra is alapítható ós annak az els-
cák (Cercopidae). 5. Ugrólábú galytetvek (Psyl- biróság is eleget tehet. (Pp. 548—561. §§.). A pe-
lidae). 6. Levéltetvek (Aphidae). 7. Paizstetvek res, a végrehajtási és a telekkönyvi eljárásban is
(Cocddae). 8. Tetvek (Fediaáidae). Az utóbbi a másodbiróság rendszerint végérvényesen ha-
családot ÁUati tetvek (Zoophtires) néven számos tároz, további F.-nak csak kivételesen, különö-
rendszerez gyakorlati okokból elkülöníti az ezen sen a másodbiróság megváltoztató végzése ellen
alrendbe tartozó többi családoktól, melyeket ^ö- van helye. A F.-nak halasztó hatálya rendsze-
vényi tetvek (Phytophtires) néven szokás egye- rint nincs, kivéve a pénzbeli marasztalást tartal-
síteni. mazó, bírói letétet utalványozó, pénzbírságot vagy
Trodalom. A
hazai F. rendszeres katalógusa Horváth Gé- elzárást alkalmazó végzések elleni P.-t. A végre-
zától megjelent lA magyar birodalom állatvilága (I^'auna
Regni Hungáriáé)* c. mü. III. kötetében, Budapest 1900; hajtási eljárásban a F. az árverésen befolyt vé-
ugyanitt megvan a hazai P.-re vonatkozó irodalom is. A telár kiadását, az ingatlanok elárverezését, a le-
hazai F. fanuájáaak megismertetése ügyében különösen foglalt követelés átruházását, készpénz utalvá-
Horváth Qéza, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályigazga-
tója szerzett nagy érdemeket. A külföldi irodalomból ajánl-
nyozását, a marasztalás tárgyának átadását, eset-
hatók a következ mövek : Pieber, Die enropaischen Hemi- leg a lefoglalt ingók elárverezését is gátolja. F.
ptera, Wien 1Ö60 ; Fabricius, Systema Rhynchopterum, Braun- büntet ügyekben végzések ellen irányuló per-
schweig 1805 ; Anij'ot et Serville, Histoire naturale des
insectes Hémiptéres, Paris 1843 ; Hahn, Die wanzenartigen
:
orvoslat, amelynek használatára mindazok jogo-
Insekten, folytatja HerricU-Scháffer, Nürnberg 1831—53, 9 sultak, akikre a végzés vonatkozik. Helye van
köt. ; Saunders, flemiptera lieteroptere of the British Islands, minden végzés ellen, kivéve azokat, amelyeknél
London 1892; Melichar, Die Cikadlnen von Mittelenropa.
a büntet perrendtartás a F.-t kifejezetten ki-
Felfedezés, megtr Alása annak, ami már léte- zárta. A F. rendszerint egyfokú, kivéve a vád-
zett, de még nem tudtuk, hogy létezik. Pl. felfe- tanácsnak elzetes letartóztatást vagy vizsgálati
deznek új világrészt v. országot, állat-, növény- v. fogságot rendel, továbbá a vádlónak vizsgálat
ásványfajt, eddig ismeretlen bolygót, új tényeket elrendelésére irányuló indítványát elutasító vég-
V. törvényeket a tudományok különböz meze- zését, amelyek ellen, ha másodfokban is vannak
jén. A P., csakúgy, mint a feltalálás (1. o.), vé- hozva, további felfolyamodás használható. A F.-
letlen V. szándékos lehet. Ez utóbbi kitn elmék nak felfüggeszt hatólya csak akkor van, ha ezt
sokszor lángesz spekulációinak, sokszor fáradsá- a törvény kifejezetten kimondja vagy a megtá-
gos megflgyolései v. kísérleteinek eredménye fel- ; madott végzést hozó bíróság fontos okból elreu-
fedez utazások nem eshetnek meg nagy tetter deli.
és vállalkozó kedv nélkül. Szólunk a felfedezések Felfordított a heraldikában a címerkép akkor,
századáról is. ha hegyével v. fels szegélyével lefelé fordítva
Felfedez eskü, mai rendeseljárásunkban akkor ábrázoltatik.
van helyén, ha valaki okiratokat, adósságokat v. Félfordulat, a katona ezen vezényszóra fél :

értékeket tartozik felfedezni, amire az ellenfél jobb (v. bal) úgy állóhelyben, mint menetközbon
!

kérelmére azzal a hozzáadással köteleztethetik, 90 foknyi fordulatot, vagyis F.-ot tesz, A teljes
hogy bemondásának valóságát esküvel kell meg- megfordulást, mely « hátra arc !» vezényszóra haj-
ersítenie. F.-re a vagyonbukott is szorítható, 1. tatik végre, egész fordulatnak hívják.
jEv/cm. Mai sommás eljárásunkban és az új polgári Félfödtlesszárayuak, 1. Félfedelesszámyuak.
perrendtartásban F. nincs. Felföld, az alíold ellentéte. Lehet hegység v.
Felfedez utazások, 1. a földrészek és nagyobb fensik, v. együtt mind a kett. Vannak kis vidékre,
országok, szigetek stb. felfedezésének történetét, a egész országra, st több országra teijed nagy
felfedez utazókat, a Sarkvidéki utazások és 2en- felföldek is. A
leghatahnasabb felföldje a
föld
geri tudományos expedíciók címszót. középázsiai felföld, mely a Himalájától az Altai-
Felfekvés, orvosi múszó, 1. Decubitus. hegységig terjed északra és a Pamirtól a Khin-
Félfém, 1. Félig fém. gan-hogységig terjed keletre a föld legmagasabb
;

Felférgelni (h&iászat) a. m. a horgot csalival hal- hegységei ós fensikjai tartoznak hozzája.

fogásra felszerelni. Felfutó nÖTény, 1. Lián.
Felfogó gereb, 1. Geréb. Felfutó szár v. tekergz szár (a»v.), hosszura
Felfogó tehetség, nem külön tehetsége az el- nyúló, hajlékony gyenge szár, amely magában
mének, nem egyéb, mint a helyesen mköd
ér- egjenesenmegnem áU, hanem nagyobb tái^yakra
20*
FelfúvódAs 308 Félgyártmányok

tekergzve magasra felkúszik. A P. aszerint, potban töltött id megszakítást nem képez ugyan,
hogy mely irányban szokott tekergzni, jobbra de a szolgálati idbe csak akkor számíttatik be,
V. balra csavarodó lehet. Az els balról indul és ha a felfüggesztett ártatlannak mondatott ki. —
jobbfelé tart (komló); a második jobbról indul és i^. a peres eljárásban, 1. Eljárás felfüggesztése, aa
balfeló halad (paszuly). egyházjogban, 1. Egyházi büntetések. A büntetés
Felfúvódás (flatulentia, crepitus ventris), nem végrehajtásának F.-ét 1. Büntetés elhalasztása.
más, mint gázok felhalmozódása a belekben. A F. Felfüggesztés, beteg, különösen sérült lábú
maga nem betegség, hanem tünete több kóros ál- lovak gyógykezelésénél használatos módszer. A
lapotnak. Ha a hasat akár a belekben, akár pedig lovat derekánál fogva kipárnázott hevederrel öve-
a bél átfúródása által a szabad hasüregben fel- zik körül s az istálló tetejéhez ersítik, oly módon,
halmozódott légnem testek felpuffasztják, a hogy testsúlya legnagyobb részben a hevederen
belorvostanban meteorizmusnak (tympanitesnek) nyugodjék.
szokták nevezni ezt a tünetet. A puadást okozó Felfüggesztése az eljárásnak, 1. Eljárás fel-
gázok a táplálókok bomlása közben, az emésztés függesztése felfüggesztése a végrehajtásnak,].
;

alatt képzdnek. Ezek a gázok vagy azért halmo- Végrehajtás.

zódnak fel, mert a megevett táplálék különösen Felfüggeszthet büntetések, 1, Feltételes el-
alkalmas olyan bomlási'a, miközben gáz képz- itélés.
dik, vagy pedig felgyülemlnek a bélcsatorna kó- Félfürdö. A vízzel gyógyítás egyik leggyak-
ros állapot i miatt. P.-t okoznak különösen a hü- rabban használt eljárása. Lényege, hogy a botog
velyes vetemények, a káposzta, répa, must, fiatal vízzel felig telt kádba ül, úgy, hogy a víz csak
sör stb., fleg olyan emberekben, kiknek eraész körülbelül köldökön felül éri s miközben kezeivel
tése amúgy sem rendes. De maga a P. csak tünet, dörzsöli magát, a fürdmester kis (IVo —
2 1.) kan-
tünete lehet a bél nyálkahártyája hurutos állapo- nával a kádból kiemelt vízzel eröseií locsolja v.
tának, hashárty agyuladásnak, bélelzáródásnak egész testét végigdörzsöU, A dörzsölés v. puszta
stb. A F. feszültség érzésével jár a hasban, sok- kézzel —
lehetleg folytonos vízlocsolás közben —
szor azonban heves görcsös, kólikaszerú fájdal- ha kíméletre van szükség, szivaccsal, ha erösebb
mat is okoz, amely fitjdalmat vagy egy helyen inger kívánatos, dörzsöl keztyüvol vagy kefék-
érez a beteg, — leggyakrabban a bal bordaív kel történik. A P. hatása függ a víz hmérsékle-
alatt — vagy a fájdalom vándorol a hasban. Na- tétl, a fürd tartamától s a használt mechanikai
gyobb fokú P.-sal szédülés, szívdobogás, nehéz lé- ingerlés ersségétl. Rendesen hvös (10— M^C.)
legzés, ffájás, st ájulás is járhat. A F. és az hmérséklet vizet használunk, úgy, hogy a für-
ezzel járó feszülés, esetleg kólikaszer fájdalom dés helvonó s kissé izgató hatású. A hideg hatá-
egy csapásra megsznik akkor, ha felböfögéssel sát a dörzsölés jelentékenyen trhetbbé teszi.
vagy a végbélen keresztül nagyobb mennyiség Alkalmazását sokféle körülmény teszi indokolttá,
gáz eltávozik. A F. csak tünet lévén és nem be- így lázcsillapítás, a légzés élénkítése, fölfrissítés,
tegség, az orvos mindég az okát keresi és ahhoz edzés stb. Különösen fáradt, ideges és elpuhult
képest kezeli a beteget. emberek használják nagy sikerrel.
Felfüged, kisk. Torda-Aranyos vm. felvinezi Felfzés (ném. anschlagen, ol. fiorire, franc.
j.-ban, (1910)596 oláh lak. u. p. és u. t. Felvincz.
; enverguei% ang. to bend), a vitorlákat, ill. fels
Felfüggesztés. A közhivatahiokok fegyelmi szegélyzj ükét kötelek által a vitorlafához (ennek
úton hivataluktól felfüggeszthetk, ami azt jelenti, taréjához) ersíteni, fzni.
hogy a felfüggesztett közhivatalnok semmiféle hi- Felgáztüzel s, a gáztüzelésnek az a neme,
vatalos teendkben nem járhat el, s rendesen fize- amelyben a generátorban fejlesztett gáz külön
tésének csak egy részét húzza, a visszatartott csvezeték mellzésével, közvetlenül jut a kemen-
részt azonban felmentés esetében utólag megkapja, cébe. L. még Gáztüzelés és Generátorgáz.
így a birák és bírósági hivatalnokok felelsségérl Félgerenda, l. Gerendasor.
szóló törvény szerint (1871. VIII. t. c.) a fegyehni Félgömb (hemi^pJiaera). Minden gömb a kö-
bíróság által felfüggesztett hivatalnok fizetésének zéppontján átmen síkkal való metszés folytán
felét, csd esetében csak Vs-^dát húzza, s a P. tar- két egyenl félgömbre oszlik. Így az ekvátor síkja
tama alatt sem át nem helyezhet, sem magasabb a Földet v. az eget É.-i és D.-i F.-re osztja, a me-
rangba vagy fizetési fokozatba nem juthat. B tör- ridián síkja pedig K.-i és Ny.-i F.-re.
vény szerint felfüggesztend a vádlott a) ha el
: Félgránit a. m. aplit (1. o.).
lene bnvizsgálat rendeltetett el &> ha a fegyelmi
; Félgyapot, szövet, amelynek anyaga részben
vétség súlyos volta a F.-t szükségessé teszi c) ha
; pamut, részben gyfipju.
a fegyelmi bíróság vádlottat hivatalvesztésre ítélte Félgyapotos niposztó, pamut lánc- s kártolt
s vádlott az ellen felebbezett; d) csdnyitás s pa- gyapjú vetés.^el készült szövet, amelynek sr-
zarlás miatt gondnokság alá helyezés esetében. sége pro cm **/,8 s posztószerüen van kikészítve,
A P.-t rendszerint a fegyelmi bíróság mondja ki, vagyis kallózva, bogácsolva s nyírva lesz.
sürgs esetekben azonban a hivatal fnöke is ki- Félgyártmányok, azok az iparcikkek, melyek
mondhatja. A visszahelyezést a fegyelmi bii óság ugyan a nyersanyagból feldolgozás útján állíttat-
mondja ki. A visszahelyezést ki kell mondani, ha tak el, de még a közvetlen fogyasztásra nem al-
a büntet bíróság jogers felment ítéletet hoz, kalmasak, pl. liszt, fonál, rúd vas stb. Másik ér-
V. a felfüggesztett tisztviselt csupán kihágásért telme, a gyártás keretén belül, oly készítmény,
ítéli el, és ha a fegyelmi bíróság a vádlottat fel- melyekkel még a használatbalépés eltt bizonyos
menti vagy hivatalvesztésnél enyhébb büntetésre mveletek végzendk. Pl. szövött árúk, melyek
ítéli. Nyugdíj szempontjából a felfüggesztett álla- még színezendök vagy fehérítendk, öntött vas-
 ;
;

Félgyász — 309 — Felhívás

árúk, melyek még mvészileg kidolgozandók ? nmcs kötve határidhöz, s nem vonható vissza. Ez
összoállltott faáruk, melyek csiszolandók, vagy a felhatalmazás az indítványtól lényegesen kü-
esztergályozandók stb. lönböz büntetjogi alapjában találja kell indo-
Félgyász, az elhalt emlékére ós tiszteletére kolását. A felhataünazás alapja ugyanis bizo-
tartott gyászév utolsó negyede, mely idö alatt az nyos esetekbon a bncselekmény által sértettnek
illet gyászolók F.-t öltenek, azaz a teljes gyász magas állására való tekintettel más, a legtöbb
alatt használt kizárólag fekete ruhák helyett szürke esetben azonban az, hogy a közvetetlenül érdekelt
öltözetet viselnek, melyet minálunk a szabadság- hatóság els sorban illetékes annak elbírálására,
harcban kivégzett Batthyány gróf emlékére «Bat- vájjon bizonyos bncselekmény miatt a bünv. el-
thyány-gyász»-nak is neveznek. Több vidéken a járás megindítását v. mellzését tartja-e inkább
F. csak a gyászév letelte után kezddik. célszernek s közérdekben levnek. Magánszemély
Felgyógy, kisk. Alsó-Fehér vm. tövisi j.-ában, azért sohasem szerepel a felhatalmazásra jogo-
(1910) 1584 oláh lak. u. p. és u. t. Tövis. Görög-
; sultak között. A Btk. szerint felhatalmazás a rágal-
keleti monostora van. mazás és becsületsértés bizonyos eseteiben szük-
Felhajtó er. Egyensúlyban lev folyadék belse- séges, így jelesül 1. Közhivatalnok ellen hivatali
:

jében minden folyadékrészre a nehézséggel ellen- kötelességeire vonatkozó rágalmazás esetében a

tett irányú felfelé irányított er lép fel, mely a közvetetlenül sértett közhivatalnok vagy felsbb
nehézség ellenében a folyadéki'észt egyensúlyban hatóságának felhatalmazása szükséges. A bírósá-
tartja. Ez ernek neveF. A nehézséggel egyensúlyt gok, bírósági hivatalnokok s a kir. ügyészség tag-
tartván, a F. egyenl a folyadékrész nehézségével. jai ellen elkövetett rágalmazás miatt a bünv. el-
Folyadékba mártott szilárd testre is hat tehát egy járás csak az igazságügyminiszterfelhataknazása
felfelé irányított er, mely a testtel egyenl tér- folytán indítható. 2. Az országgylés, valamely
fogatú folyadék, tehát a kiszorított folyadék ne- háza, bizottsága ellen elkövetett rágalmazás v.
hézségével egyenl. Ez az Archimedes-féle elv, becsiíletsértés esetében az illet országgylés há-
melynek alapján a folyadékba mártott test súly- zának, közösügyi bizottság megsértése esetében
vesztesége egyenl az általa kiszorított folyadék a közösügyi bizottságnak felhatalmazása szük-
súlyával. Ha a kiszorított folyadék súlya kisebb a séges. 3. Külföldi uralkodó v. államf, s valamely
bemái*tott test súlyánál, a test alámerül, ellenkez klállamnak követe v. ügyviselje ellen elkövetett
esetben alá nem merül, hanem úszik tehát a test
; rágalom v. becsületsértés esetébon az illet állam-
srségénél kiseob síírüség folyadékban a test nak, ill. követnek (itt kívánatnak nevezett) felha-
alámerül, nagyobb srségn pedig úszik. Úszás talmazása szükséges.
közben pedig annyira merül be, amíg a kiszorított Felható eset, 1. Eset és Bagózás.
folyadék súlya egyenl a test súlyával. A F. gáz- Felhérc (fölhérc, fórhénc), a fogatos eszkö-
nem testekben, pl. levegben is fellép, mibl kö- zöknél, pl. szekereknél a rúdszárnyra keresztben
vetkezik, hogy a levegben lemért test súlya ki- alkaknazott vékonyabb rúd, amelynek a két vé-
sebb a légüres térben lemért súlyánál. Pontos tö- gén van a hámfa s ezekre történik az istrángok
megmeghatározásoknál ezt tekintetbe kell venni, behurkolása s a befogás és az eszköz vontatása.
azaz a mérlegelést « légüres térre kell redukálnia. A F. két végén a mells tengely végeivel vas ru-
A F.-t pl. mérleggel nagy pontossággal le lehet dakkal (felhágó) van összekötve, a P. maga pedig
mérni, ami pontos módszert szolgáltat szilárd és egész hosszában ers vaspánttal van borítva.
cseppfolyós testek srségének meghatározására. Szerkezete többféle.
Felhalazni a. m. a horogra csaU gyanánt apró- Felhevülés, lényegében a höforgalom zavara
halat tzni. akkor következik be, ha a szervezet hproduk-
Felhám, 1. Br. ciója nagyobb, mint a hvesztesóge. Ennek ren-
Félhangjegy, 1. Hangjegyek. desen a fokozott izommunka az oka (pl. futásnál)
Felhangok, l. Aliqttot hangok. az idegrendszemek is van szerepe. A F. fokozott
Félhangzók (lat. semivocales), így nevezték el szívmködéssel (szívdobogás) és lélegzéssel (lihe-
már a régi grammatikusok az /, r, m, n mással- gés) jár.
hangzókat, mivel legkönnyebben lehet ket ma- Felhívás, a jogban hatósági felszólítás vala-
gánhangzók nélkül ejteni (más névvel folyékony minek teljesítésére, aminek elmulasztásával jog-
hangok, l. o.). A mai fonetika igy nevezi még egy- hátrány van egybekötve, elfordul pl. okiratmeg-
« és v közti han-
részt az i ós / közti, másrészt az semmisítési eljárásban (1. o.) az okirat birtokosá-
got is. Balassa, Magyar phonétika (1904).
V. ö. hoz, holtnaknyilvánítási eljárásban (1. o.) az eltnt
Felhasználható tartalék, 1. lartalékalap. személyhez, a bérlettárgy átadására vagy átvé-
Felhatalmazás az a jog, melyet valakinek telére irányuló eljárásban (1. Birói felmondás) a
adunk, hogy nevünkben mtézkedjék. Adható szó- bérbeadóhoz v. bérlhöz intézett F. formájában.
val V. írásban, lehet általános v. részletes, kor- F.-a az ügynek a sommás eljárásban és az új Pp.
látlan V. korlátolt. L. még jL/lami költségvetés. ügyeknek a
szerint a szóbeli tárgyaláson kitzött
Felhatalmazási bncselekmények (ném. Ér- tárgyalási napló sorrendjében tárgyalás alá vétele.
machtigun-sdelikte), oly bncselekmények, melyek F. bntettre vagy vétségre, ha sikertelen maradt,
hivatalból ugyan, de csak az arra jogosult által a magyar Btk. szerint mint izgatás büntetend, ha
adott felhatalmazás folytán képezhetik bünv. eljá- valamely gyülekezeten, nyilvánosan szóval, vagy
rásnak tárgyát. A felhatalmazás a sértett fél in- nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése v.
dítványától, amely bizonyos bncselekményeknél közszemlére kiállítása által történt, (Btk. 171. §.
a bünv. eljárás megindításához szükséges, lénye- 2. bek.) Ha a F. következtében a bntett vagy vét-
gesen abban különbözik, hog}' a felhatalmazás ség elkövettetett, a felhívó mint felbujtó bünte-
 :

Felhívási per — 310 — Felhöalakok

tendö. Ezen kívül büntetend még a nyilvános és A felhzet nagysága v. a borultság foka fontos
egyenes, de eredménytelen F. felségsértés (Btk. éghajlati tényez, mely rendszeres megfigyelés
134. §.), htlenség (Btk. 149. §.) és lázadás (Btk. tárgya. A teljesen borult égboltot 10-zel, a teljesen
158. §.) elkövetésére, valamint a törvény vagy derültet 0-sal jelölik és ezen két határérték között
hatóság rendelete stb. elleni engodetienségre való becsülik a F.-zet fokát. A
P.-zet úgy a talaj kisu-
nyilvános és egyenes F. (Btk. 172. §.). gárzását, mint a nap besugárzását mérsékli és ez
Felhívási per. A jogi érdek nemcsak azt kí- okból a borult ég télen enyhitleg, nyáron hsítö-
vánja, hogy ki-ki az t megillet jogot a bíróság leg hat. A Föld F.-zeti viszonyait áttekinthetleg
által megállapíttassa és annak tekintélyével és izonéfákkal (1. o.) ábrázolják, azaz oly görbe vo-
segélyével érvényesíthesse, hanem azt is, hogy nalakkal, melyek az egyenl borultsággal bíró
másokat az állítólag ket megillet jogok érvé- helyekot kötik össze. Európa BNy.-i részén a F.-et
nyesítésére szoríthasson, ez úton azok fenn nem aránylag nagy, a szárazföldön befelé mindinkább
állásának birói kijelentését kieszközölhesse és csökken. Nyáron legderültebb a Földközi-tenger
ekként saját jogbiztonságát megalapítsa v. nö- vidéke. Hazánkban az évi F.-zet a Nagy-Alföldön,
velje. Ez létesítette a F. intézményét. Felhívási Erdélyben, a Dunán
s Dráván túl a szemhatár
keresetnek mai rendes eljárásunkban (1868. LIV. 52 a hegyvidéken növekedik és
-;-55o/o-át borítja,
t.-c, 1881. LIX. t.-c.) helye van az ellen, aki vala-
: az É.-i határon 607o-ra emelkedik. A F.-zet év-
mely joggal kérkedik, számadás elterjesztése v. a közi változása nálunk egy téli maximum és egy
számadás helyeslése, holtnak nyilvánítás és elve- nyári minimumban nyilvánul, a legderültebb hó-
szett okiratok megsemmisítése végett. A bíróság nap az augusztus, a legborusabb a december;
határidt tüz a kérkednek, hogy jogát keresetileg napközi változása pedig abban nyilvánul, hogy a
érvényesítse, mivel ez különben érvénytelennek borultság nyáron a kora délutáni órákban, télen
nyilváníttatik a számadásra kötelezettnek, hogy
; meg a reggeli órákban legnagyobb. Budapesten
számadását mutassa be, mivel ellenesetben a fel- a F.-zet havi és évi átlagos értéke (1871-1900)
hívó által felszámított összegben elmarasztaltatik; jan., febr., márc, ápr., máj., jún., júl.,
azt, akinek a felhívó számadással tartozik, hogy 66, 59, 51, 54, 51, 46, 36,
kifogásait elterjessze, mivel másként a szám- aug., szept., okt. nov. dec. évi
adás helybenhagyottnak nyilváníttatik az eltnt
; 35, 36, 53, 65, 67, 52%.
egyént, hogy életbenlétét tudassa, mivel elleneset- A P.-k magasságát és húzódási. irány át fleg a
ben megholtnak fog kijelentetni ; az oldrat birto- fels légáramlatok vizsgálata miatt figyelik meg.
kosát, hogy ahhoz való igényét jelentse be, mivel Az utóbbinak megíigyelésépe szolgál a F.-tükör
különben ez okirat semmisnek nyilváníttatik. Mai (1. o.),a magasságot pedig többnyire trigonometriai

sommás eljárásunkban és az új Pp.-ban F.-nek úton határozzák meg, midn a F. ugyanazt a pont-
nincs helye ; mint megsemmisítési s a holtnak ját két helyrl teodolittal figyelik, v. fotogrammet-
nyilvánítási eljárás külön van szabályozva, egyéb- riai úton (]. Felhöautomata), vagy pedig újabban
ként pedig a megállapítási per pótolja a P.-t. léggömb és sárkány segítségével, ha azon pont-
Félhizlalás, 1. Hizlalás. nak magasságát számítják ki, ahol azok a F.-ben
Félhold, törökül áj-jüdiz v. áj-jyldiz, tulajdon- eltnnek.
képen hold-csillag, a törökök nemzeti jelvénye. — Felhalakok (1. a képmellékletet). A felhk
Eredetileg a régi Illyricum jelvénye volt, mely a tudományos elveken alapuló, pontos osztályo-
Hadrian és Septimius Severus pénzén még látható. zása mai napig sincs meg. Az osztályozás alapja
Felh (felleg), a föld színe fölött nagyobb ma- mindeddig az alak, melyben a felh mutatko-
gasságban úszó apró vízcseppek v.jégtkhalmaza. zik, s mivel egyazon felhképzödmény más-más
A köd szerkezete azonos a F.-ével, a hegyet bur- alakot ölt, amint azt elülrl vagy hátulról, jobb-
koló köd alulról F.-nek látszik. Keletkezése ren- vagy balról, a zenitben vagy a horizonton néz-
desen a felszálló légáramlat következménye. Mi- zük, könnyen átlátni, hogy a F. szigorú meg-
dn a felszálló leveg lehl és a harmatpontot el- különböztetése aránylag nehéz. A legrégibb és
éri, a benne foglalt párák megsíirüsödnek és lát- ma is legelterjedtebb osztályozás a Howard-
hatókká lesznek. Viszont leszálló levegben a F. féle eszerint 4 föalakot
; Cirrus (fodros), Stra-
:

eltünhetik, vagyis láthatatlan vízpárává vissza- tíis (réteges), Cumulus (gomoly) és Nimbus (es-
alakulhat. Keletkezhetik még a leveg tömegének felh) és az ezek összetevésébl származó kom-
kisugárzás útján való lehlésébl, különböz h- binált meUékalakokat különböztetnek meg. A Ho-
mérséklet és nedvesség leveg keveredésébl és ward-féle elnevezések világszerte el vannak fo-
különböz irányú és ersség áramlatok határ- gadva, de sajnos, hogy nem mindenütt szolgál
felületén (P.-hullámok). A F. lebegését a leveg- ugyanazon név ugyanazon alak megjelölésére. A
ben azzal magyarázzák, hogy a P.-t alkotó roppant nehézség egyik kútforrása kétségtelenül az, hogy
parányi testecskék a leveg ellenállása miatt csak oly határozatlan és változékony alakok szavak-
nagyon lassan eshetnek. Aztán esés közben az ban ali g jellemezbe tk keUen felhrajzok pedig ;

alsó cseppecskék eltnhetnek, míg a fölül oda a valóságot nem adják híven vissza, másrészt fo-
áramló hidegebb leveg a lecsapódás folyamatát tográfiákban az ég kékje és a felh körvonalai
táplálja. így a F., mely alulról nézve változatlan összefolynak. Újabban tehát a felhk terminoló-
tömegben látszik, gyakran folyton átalakuló és giájához, melyet Abercromby ós Hildebrandsson
megújuló képzdmény (Dove). A P.-képzdésnél állapítottak meg, színes felhöképek gyjteményét
Aitken vizsgálatai szerint a levegbon foglalt apró adták ki (Atlas des nuages, Hildebrandsson és
porszemecskéknek is nagy szerepük van, mert TeisserencdeBort2 kiad. 1910), melyet a nemzet-
azok a kondenzáció magját alkotják. közi meteorológiai kongresszus is ajánl arra a
 FELHOALAKOK.

1. Cirnis ús Cirro-stratus. 2. Cirro-ciimulns.

ö. Strato-cnmulns. 6. Comnlus.

Felhi cikkhez. RÉVAI NAGV LEXIKONA.

i
 ;

Felhautomata 811 — Felhszakadás

célra, hogy a felhk olnevezésébon mindenütt egy- pontján elektromos úton egyszerre nyílik ós csu-
séges eljárás honosodjók meg. Az elfogadott 10 kódik, A fényképlemezen lev felhöképek fekvé-
felhalak a következ: 1. A Cirrus (fodros, für- sébl meghatározzák a felh magasságszögét és
tös P.), hol finom fehér fonalak alakjában jelenik e két szögbl meg az alapvonalból kiszámítják a
meg, hol kuszált pókhálónak látszik, hol pedig folh magasságát. Két egymásután végzett fel-
szalag módjára húzódik a szemhatár egy bizo- vételbl aztán a felhöhúzódás irányára és sebes-
nyos pontja felé. A Cirrus a legmagasabb felh ségére lehet következtetni.
és megfigyelése igen fontos úgy az elmélet, Felh- és tflzoszlop. A szentírás elbeszélése
mint a prognosztika szempontjából. 2. A Oirro- szerint (Móz. II. 13, 21. s köv. o.) az izraelitákat
strcUus vékony fehéres fátyol, mely az eget be- Egyiptomból való kivonulásukkor nappal felhö-
vonja s azt néha párásnak tünteti fel, néha és éjjel tzoszlop vezette a frigysátor felállítása
;

a nap és hold körül fényes gyrket mutat. A után a P. mindig a frigysátor fölött lebegett, úgy
Cirrus és Cirro-stratus finom jégkristályokból áll- hogy fölemelkedése jeladásul szolgált az indulásra,
nak s átlagos magasságuk Abercromby és Hilde- megállapodása pedig a pihenésre.
brandsson szerint 9000 m. 3. Girro-oimulus név- Felhkarcoló (angolul skyscraper), amerikai
vel azokat a fehéres kerekded felheskéket ille- 30—40, st több emeletes épületek találó elneve-
tik, melyek hol csoportosan, hol pedig sorban el- zése. Ezen épületkolosszusokat a telek drágas^a
helyezkednek és melyek között az ég kékje kilát- s az amerikai élelmesség, vetélkedési és üzleti
szik. Népies nyelven báránykáknak hívják. 4. szellem, és a vasipar óriási fellendülése hozta
Alto-cumidus nagyobb bárányfelhk, melyeknél létre. A P. szerkezeti része, a váz, acélból készül.
az egyes felhk jobban összefolynak és fleg a cso- A többi, fleg a felsbb emeleteken lehetleg
port közepén vaskosabbak, mint a szélén, hol nem könny töltelék. A küls homlokzatok burkolá-
ritkán Cirro-cumulusba mennek át. 5. Alto-stratus sára ellenben márványt, követ, terrakottát stb.
szürkés felhöfátyol, mely a nap és hold táján fé- használnak. Rendesen csak irodai helyiségeket
nyesebb foltot mutat ugyan, de nap-, 111. holdgyü- foglal magában s számos lift bonyolítja le az
rt már nem. Az ábrán az Alto-stratus alján ala- óriási forgalmat. Ezek között vannak teher-, sze-
csonyan járó, sötét felhrongyokat látni (frado- mély- és express-felvonók. Ez utóbbi csak minden
nimbus). A 3., 4. és 5. számok alatt elsorolt fel- ötödik és tizedik emeleten áll meg. Az épületek
hk középmagasságuak s átlagban 3000—7000 tetején gyakran színház, kert, mulató stb. is van,
m.-nyire vannak a föld felett. 6. Strato-cumulus s az amerikai trhetetlen kánikula alkalmával a
(réteges gomolyfelhk) nagyobb tömeg, sötétes, lakosság nagy része a háztetkön tölti az éj-
a szemhatár alján réteges felhhalmaz, mely té- szakát. A P.-k építésével egyidejleg épül a kü-
len heteken át van az égen és annak egyforma lönleges, légnyomással mköd vízvezeték, egy-
szürke színt ad. 7. Nimbus (esfelh) sötét, sr részt, hogy a fels emeletek vízszükségletét el-
és alaktalan felhtömeg, melybl es vagy hó lássa, másrészt tzbiztonsági okokból. A F.-k ren-
hull le; hézagaiban gyakran Altostratus réteg desen üzleti célra készülnek, lakás ritkán van
A 6. és 7. számúak alacsony felhk,
látható. bennük. A legtöbb esetben udvaruk sincs, hanem az
1000—2000 m. középmagassággal. 8. Cumulus összes, aránylag alacsony helyiségek mestersé-
(gomoly) télen egészen hiányzik, nyár idején pedig gesen szellztetnek. A villamosvilágításhoz, közp.
leggyakoribb felhöalak. A délutáni órákban fejl- ftéshez, szellzéshez, portalanításhoz, stb. szük-
dik a felszálló légáramlatban és rendszerint foly- séges gépi berendezések a pincék egyikében van-
ton növekedik, mire este felé megint eltnik. Te- nak elhelyezve, amely pincék szintén 3—4, st
teje gömbalakú, alapja vízszintes és körvonalai több emeletsorra vannak osztva. Nevezetes F.
élesen határolvák teteje vagy 1800, alja pedig
; New-Yorkban a Metropolitan, az JEqidtahle, a
körülbelül 14(X) m.-nyire van a föld fölött. 9. Cu- Shiger-ház, a vasaló-ház (fiat irón building) stb.
mulo-nhnbus (zivataros felleg), mint hatalmas, Felhmagasságmérés, 1. Felh.
égnek tornyosuló felhtömeg jelentkezik, melybl Felhörekeszt, készülék, mely a fotográfiai
zivataros jelenségek kíséretében zápor, jég esik objektívre ersítve az égrl kevesebb fényt bocsát
felül cirrus-szer fátyolt, alul pedig nimbus-szerü a lemezre, mint a földrl, ezáltal elkerülhetvé
képzdményt mutat. Teteje 3000—8000 m., alja teszi azég túlságos megvilágítását s a felvétellel
körülbelül 1400 m. magas. 10. Stratus (réteges fel- együtt fotografálja afelhket.Többfóle kivitelben
leg) alatt ujabban a magas (1000 m.) ködöt értik, készül.
tehát az alsó légrétegek kondenzációjának azt a Felhös-achát, 1. Achát.
termékét, mely sem ess idben, sem pedig köz- Felhs kövek, az olyan drágakövek, melyek-
vetetlonl a földön nem létesül. A cumulusnál néha ben szürkés, feketés, piszkos szín, felhforma
elfordul, hogy aljáról lelógó félköralakú képzd- foltok vannak, ami lényegesen csökkenti azok ér-
mények vehetk észre s akkor Mammato-cumu- tékét. Különösen gyémánton s nibinon tapasztal-
lus a neve. A tojásalakú élesen határolt F.-at a hatók, de elfordul más drágaköveken is.
/é«f íCííZam jelzvel jelölik.A párvonalasan szabá- Felhszakadás, hirtelen nagy zápor, mely a
lyos közökben sorakozó felhket Helmholz nyo- nyári idszakban (rendesen zivatar kíséretében)
mán hullámos felhknek minsítik. lezuhog, gyakran áradásokat okoz és a vetéseket
Felhautomata. Sprung szerkesztette mszer elpusztítja. Ha nálunk 24 órában az esmennyi-
a felh magasságának meghatározására foto- ség a 40 mm.-t meghaladja, az már nem múlik
grammelTíai úton. Ez voltakópen két egyenl nagyobb károk nélkül ós P. számba megy, de
fotográfiai kamara, mely fölfelé az égnek van volt már eset rá, hogy az esömennyisóg annál is
irányítva és ismert távolság (alapvonal) két vég- nagyobb. így Budapesten az 1875 jún. 26. felh-
Felh-tUkör — 312 — Felirati jog

szakadás alkalmával 103 mm.-nyi es esett. A bu- Fellcitas (lat. a. m. szerencse, siker), a sze-
dai hegyekrl leomló víz az ördögárkot annyira rencse megszemélyesítése, melynek Lucullus sike-
megduzzasztotta, hogy a közelében lakók életét is res hispániai hadjáratának befejezése után Rómá-
veszélyeztette. A Verseczen 1901 jún. 4-én el- ban templomot épített. Az mintájára azután a
fordult P. alkalmával félóra alatt több mint 100 gyzelmesen hadakozó hadvezérek (Pompeius,
mm. esett. A legíulyosiibh F.-ok közül való. Caesar, Augustus) mind lerótták hálájuk adóját
Felh-tükör (vefoszkp), egyszer mszer a P.-nak, míg végre a császái ság korában F. Au-
felhk húzódási irányának, továbbá látszólagos, giista néven, mint a császárok oltalmában lev
avagy szögsebességének meghatározására, mely- birodalmi jóllét védje részesült nagy tiszteletben.
bl ismét az abszolút sebesség kiszámítható, ha A császárkori érmeken mint matróna, a bség-
a felh magassága ismeretes. A P. rendesen két, szarujával kezében jelenik meg.
hátoldalával egymásnak fordított tükörlapból áll Feiicitas, 1. szent, Sevenis alatt Karthágóban
(1. az ábrát) és pedig egy közönséges, világos és 203. vértanú-halált szenvedett hitéért, Porpetua
^.„k egy sötét tükörbl, ame- társnjével. Emléknapja márc. 7. V. ö. Franchi
lyekbe koncentrikus kö- de' Cavalieri, La Passió S. S. Perpetuae et Peli-
rök, valamint af és mel- citatis (1896, Röm. Quartalschrift). — 2. F., szent,
lék égtájakat jelöl suga- elkel szánnazásu római matróna, aki hét fiával
rak vannak bekarcolva. együtt, a második század közepe táján, Antoninus
Rendszerint a sötét tük- császár alatt, mint vértanú halt meg. Emléknapja
röt liasználják, míg a vi- nov. 23. V ö. Führer, Ein Beitrag zur Lösung
lágos tükröt csupán na- der P.-frage (Leipzig 1890) Künstle, Hagiogra-
;

gyon gyengén megvilágí- phische Studien über die Passió P. cum filiis VII.
tott felhknél alkalmaz- (Paderborn 1894).
zák. Az észlel megfi- Feiicitas Júlia, Lisszabon római neve.
gyeli, hogy a felh kisze- Feliciter (lat.) a. m. szerencsésen, boldogan;
Felhötükör. melt pontja a tükör kö- szerencse fel 1

zéppontjától mily irány- Féliciter (franc, ejtsd: téiiszité) a. m. szeren-

ban mozog. Az ezen iránnyal ellentett irány mu- csét kívánni ; a névjegyeken p. f. (pour F.), a
tatja az égtájat, amely fell a felh húzódik. Ha gratuláció, üdvözlés jelzése.
a felh szögsebessége is meghatározandó, úgy Felidae, 1. Macskafélék.
ismét mozdulatlan fejjel meghatározzuk az idt, Félig édesvizi képzdmény (geoi.), oly üledé-
amely alatt a felh kiszemelt pontja a tükörben kes kzet, mely sós- és édesvíz keverékébl rakó-
valamely meghatározott távolságot tesz meg. A dott le. L. Félig sósvizi képzdmény.
keresett szögsebesség akkor annyi mint az üt Félig fém v. félfém, régi kifejezés az olyan fé-
hossza, amelyet a felh kiszemelt pontja megtett, mes fény, de a fém nem minden tulajdonságával
osztva azt két szám szorzatával, melyek egyike rendelkez elemre, mely mintegy kapcsolatot léte-
a másodpercek száma, mely az út megtételére sít a fémek és nem fémek közt. Ilyen pl. az anti-
szükséges volt, másika pedig a szem függleges mon, az arzén stb. Ma már nem használatos foga-
távolsága a tükörtl. A talált relatív sebességbl lom, mert az elemek osztályozását, a fém- és nem
az abszolút sebességet megkapjuk, ha azt a felh fémcsoport elkülönítését, egészen más fizikai-, ké-
magasságával megszorozzuk. miai tulajdonságok alapján eszközöljük.
Felhzet, 1. Felh. Félig sósvizi képzdmény (geoi.), oly üledékes
Felhiizó, 1. Elevátor ós Felvonógép. kzetképzdmónyek, amelyek nagyobb folyók tor-
Félibres (prov. a. m. könyvcsinálók), hét kolatánál (aestuarium) a tenger sós vizével ele-
fiatal délfrancia költ elnevezése, akik a proven- gyedve képzdtek ilyenek még egyes nagy bel-
;

9al nyelv irodalmi felujulása érdekében 1854 földi sóstavak, különösen a Kaspi-tó környékén
máj. 1. megalakították Pontséguneben (Vaueluse) lev homok- és mészk-formáció. Budapest körül
—
a Pélibrige (ejtsd: bnzs) társaságot. A mozgalom pl. a pannóniai rétegek szintén félig sósviziek. L.
élén állók közül legismertebbek Misti'al és Rou- Brackvíz.
:

manille. A társaság évfordulóját máj. 21. szok- Félimperiál, az 5 rubeles aranyérem.

ták nagy irodalmi ünnepségek ( Jeux floraux, 1. o.) Felin (halászat), az öregháló párás ina, amely-
keretében megülni. L. Provengcd irodalom. V. ö. nél fogva a hálót a vízben függ helyzetben tart-
A. Praviel és J.-R. De Brotis.se, L'anthologie du ják. — F.-húzó, az a halász, ki a jégalatti halá-
Pélibrige (Paris 1909) Széplaki János, A pro- szatnál a léken kijöv háló párás inát húzza. L.
;

vengal Felibrek (Kolozsvár 1911). Pálhás.

Felicián, II. István és II. Béla király idejében Felindulás, 1. Emberölés, Testi sértés.
esztergomi érsek volt 1127. az közbenjárására
; Felirástan, 1. Epigrafika.
kötötte meg II. István magyar király s a salz- Felirat, építményeken rendesen azok rendelte-
burgi érsek azt a békét, mely véget vetett a ket- tését tünteti fel. Gyakran dísz gyanánt is szolgál.
tejük közt Stájerországban folyt háborúnak. 1134. Régi épületeken a történelmi adatokat, híres em-
"Váradon egyházi zsinatot tartott. A király halála berek születési helyét jelöljük meg, rendszerint
után Belus nádorral együtt egy ideig lett volna díszes feliratokkal. L. még Epigrafika, Epi-
II. Géza gyámja; Peliciánnak azonban 1139. túl gramm és Felirati jog.
nincs nyoma az oklevelekben. Felirati jog, általában egyesületeknek, köztes-
Felicián usok, másik neve az adoptiánusoknak tületeknek az a joga, mellyel kérelmeiket, pana-
(I. o.) egyik alapítójuk, PelLx után. szaikat, véleményeiket felsbb hatóságoknál írás-
Felirati pArt — 313 — Fellx

baa éUtterJBBgtíifitík. Ax otsággjUás s taamá- gás, alaltisztafebér. Fején, hátán, ferkán és vég-
TBl szmtán foUrstok nlatjáliMi étiirtkaDk; lcfil&- tagjain szabálytalan alaká és citelyBaésd feknis
nöeen pedig g^afaun^ e jngit akkor, nUte as pettyek vannak. Argmtináhan a T.a Háta imJIA
OTsxágisytUést inegByit6 trtnbeaaédre míadegyik tín és Chilében honosw TOrae 80, ferka 30, váll-
hál kfilön-tílöB rUasaoL Ax ilyen feliiAsokat magassága 40 cm.
gyakran a nagy hnllámnkat veiö fetínttivHa Ftítin apdnen^ terlnwí oroníáa, hatalmaa
eifiri meg, a válass ssa-kositése tárgyában foly- ragadooó állat, mely a pieisstoeén idben Barp4-
tatott tanáeskoxásoknáL A törréoyhaláságokMk banéSSzak-Afrikában d
vott terjedve. Magyar-
santén fontos joga a P. Üár a régi aOcotmávynnk- országon ninlén több helyoi talátták, neveaete-
ban is fSiiriiattak a ffikonBánysaékekbe^ mda- sen a Bihar-hegység fanriangjaihin, a Hámori
mint a> orsaá^yAléBiies. Most pedig e jogol as SaeletabnrlaBglnn. a solymári barlaajgban. Titán
188^ XXI. t-e^ módoGitva as 1907. LX. t-e. stb. A F. a ma ^ oroszlánnál jóval erttB^csehh,
által, ssafaályozza. Ha a törvéoylialiteági közgjrft- nagyobbtermetüvolt Ut6bbi(Feli3 leo) as emépnl
lés Talamdy kormányrendeletet a bdyi viáxa- {deisztocráben sáctén elöfndnl, de gyakran ösx-
iqpokköBöttoélsaertttlenMk talaUax ellen a végre- aetévesztik a F.-vaL
bi^itás eUtt a minigtefiiea feUrliat. De ha a FeUstáL Idák. Posony vm. dnnaszerdahelyi
miaisater mégis feontar^ akkor fettétlenfll vég- j.-han. (idio) 271 magyar lak., vastf *"'nnf".
rehajteadÓL Ua pedig a törr^Iiatúság a kor- távin^vatal ; u. p. AlistáL
mányrendetetet törvénybe ötkösún^ t^tínti és Fdiatanok, a görög és latin ndlolgühan <4y
ha a konnány ennek TissaaTMáerin t. módosf- emberek, kiket az istenek köízéenMttek (L 4fipfa^
tásáraa törv^hatúaág ds6 tlatns^jteekelö- as;. továbbá a Hawtekf^o), kik csak egyik
terjecsaéae után sem yolna hajfamdó, akkor köx- réáoöl voltak isteni szánuazásuak (a^'juk vagy
gyfllési határmat alapján panasszal foidalhat a anyjak ember vo^
kfiBJgaigatáa liÍKöságlKX^ mely végérv^eeen i-elistÍs«ÍB,L2WrL
dfiat. Némely lendelettd szemben, eSsiernllen- FeUs vácin Sderéb^ L BSpárímc.
ségi átíM, a P.-nak nines heiye. így a snbadsá- Felit (ásr.), a portlandnpmpirtfaen fiettétekaett
goK& tartalékos katonák bermdeiését^ valamint mikro8^<^ikus kristályt^; pontos össaetétoBOc
as áliaa veenöiyertotrtt átdekei miatt halaszthat-
lan iatéakedéseket tartatanaaö kormányrendele- Féliyjáratok L Ful.
tekfcel awMben. Biek csak Tégvduytíts ntán le- Fclix (lat) a. m. szerencsés, boldQg. JR .áns6^
hetnek a tömrényhatósági köigyfiiés vitÉ^ának Mibe, boldog Ausztria házasod|jál, az isMawtes
tárgyai és ha a törvényhatóság a kormány e^ hexametuhA: HeUa gerant alií (amigmások ha-
rását s&Btmeene^taláiya, «TOsláséft a képviaelö- dakoznak) tu felix Astria nahe (La).
háAoBfordaL Fdiz, Asámna t. (Jmt^nt, a negyedik pro-
ftfiratipázt, az 1861-Jki ocsiá^yúlésen Deák oirator, ki L Heródes Agri^n halála után Pahmn
raévsékeltabb eUeniéki pár^ amely — smnköat tinát kamáayozta. ö CSanfins esászár fölszahn-
a Teí/dá László gr. veaetése alatt álló határanti dnlt rabszolga Fallasnak. Agr^pina ke^elt-
párttal —királyi felirat alakjában akarta a feje- j^Mk testvére; három feiffiége kSaüIaz utdsá
delem todomására juttatni az ország sérefaneit A Dmsílla, Heródes Agrippn leánya volt^ kit fejé-
F.-böi az 1865-67-iki orscággyfilés folyamán tl, az emesaí Azizustol etcsáhitott Tadtas adatai
alakult ki a Deák-párt (L ajk saerint a rátiaott hatalmat jszopythegyetienség-
Fe&iati vita, L EBtíraUjog. gel gyakorolta, s ea iagatta a zsidókat am^ hosr
Fetírattan. L Epigr^Sai. Bóma eüen fellázadjanak. Pál apostolt önkénybl
Feiis c-tttus jL, L Yadwiankm. és kapiwwágbél k^ éven át Caesareábanfe^ág-
Felis domestien 1/., L Hiwí wnuhi ban tartotta (Apóst cseL 23 és 24). Kr. u. &2-ben
Pelin le* //., L Onadám, vesztette el hivatalát
FeÜBBBasés v. hdátás, az a képesség, ameUyd Falix staiA (ímL a. m. bddog. magyartan
az ember az igazságot a tárgynak megféleló k^ mint tnisgdonnév Bódog): 1. F. római véftanA
aet által az öntudatban felfogja. A bnntBtl^ogibe- (megh. 30i köiüQ, a fcgénda saerint pap volt és
Biámlftatftfiágnak egyik feltétele a tettes aeUemi Szt P. in Pinc^(jan. !•» testvére, mikor halálá-
érettsége (a másik feltétel a szelleraiepénaáy; hoz hnrodták, egy római katraia kereszténynek
a flatalkaráakhan a Bn. 16. §-a értelmeben a bön- vallva magát csatiakoaotthozTá (Szt Adaadus .
tettetöeégbez szükséges értelmi és erkölcsi fejlett- Audaetns) s vele együtt saenvedett vértanúságot
ség kívántatik meg^ A
saellemi éretteég, m^ azt Ünnepük aag.30. — 2. Caodalieei ^..umbriai szü-
hogy a tettes a eseiekmáoy bünösségáaek letési hdyeröi dnevezett kapucmos laiku^tetstvér,
jéhenti,
feHsmwés&re szükséges k^iességgel fair, vagyis SZÜL 1587., negyven éven át alamtzsnagyqjtS volt;
hogy a tettes feUsmami képes azt, hogy neselek- niesen «Deogratias testvér>-nek hívták ; 1712.
ménytelfcöretni nem szabad, összeluggésbai áU avatták szentté emléknapja máj. IS. V. ö. JBotte,
az életkorrai(L a). Az étotkoron kivnl a második Brader Deogratias (1866). —
3. f. és Xabor, kn-

körülmény, amely a felismerési k^ess^poek a tonák és vértanuk. Maximian idején (303) Lodiban
birö által esetrU-esefere megállapítását tesá szük- krfi^eatettek. Kmlftnaiguk júL 12. —4. Nolai F^
ségesség a sjkfinhmtág (L a). pap és hitv^Ió. Decius idején élt, érdemeit me-
FeUs naitis jP. Om.(bankMBi,*]a»Xí, aMacáa- lyekért már a IV. és V. sz.-ban sokan tiszteitek
íélék esaiá^jábatartuómaesktfy. Testalkatában emiékét, nolai Paolinus több költeményben ma-
a jaguárhoz hasniUt^ de kteebb tennetá, feje ki- gaslattá. Cnnepe jan. 14. — 5. .F. és Btgdm
sebb, ferka rövidebb. Geresn^ának alapszíne sár- p. o-X Tértanu tes^érpár, Zoricfa védsMB^|ei, a
 ;

Félix — 314 Feljelentés

legenda szerint Zürichben 303. vértanuskodtak, rendelkezésére 183 szoba áll; a vizet idült brkiüté-
ünnepük szept, 11. —
6. Vcdois F., a trinitáriusok sek, köszvény, csúz és aranyeres bántabnak ellen
Q.. 0.) rendjének egyik alapítója. Emléknapja használják. A fürd a jászóvári premontrei rend
nov. 20. tulajdona. 70 holdas erd övezi.
TqIíx. pápák : I. F. (269—274), samosatai Pál- Félix meritis (lat. a. m. érdemei által boldog),
lal (1. 0.) szemben megersítette az antiochiai zsi- Amsterdamban egy akadémiai társaság neve ke- ;

nat ítéletét s ezzel a szentháromságról szóló reskedelmi házak nevéül is szolgál.

orthodox tant. —
II. F., archidiakonus és ellen- Félix-Miolan, Marié Garoline, francia ének-
pápa (355—358) Liberins számzetése idején an- mvészn, 1. Carvalho-Miolan.
nak visszatéréséig az ariánus Konstantius csá- Felixstowe awá TFo/ÍOn (ejtsd: félixsztau end ueltn),
szár pártfogoltja volt. V. ö. Mommsen, Deutsche tengeri fürd és kies fekvés város Ost Suflolk-
Ztschrft f. Geschichtsw. (1896). — III v. IL F. ban (Anglia), az Orwell és Deben közti földnyel-
—
(483 492) a monoflzita Acacius konstantinápolyi ven, (1910) 8667 lak.
patriarchával szemben a római katolikus tan vé- Feljáró, rámpa (franc, rampe), 1— 2"/o-os
delmezje volt. —IV. F. (526— 530), nagy Theo- emelkedéssel biró mesterséges lejt, hogy azon
dorik keleti gót király befolyására lett pápa. kocsival a magasabban elhelyezett kapuhoz le-
Athalarik alatt elismertette a pápának a klérus hessen feljutni. Vágómarha beraktározásánál a
fölött gyakorlott bírósági illetékességét világi rámpa a vasúti kocsi padlózatáig vezet fel s kor-
ügyekben. Konstantin templomát a fórumon át- láttal van ellátva. Paloták, színházak F.-i szim-
alakíttatta Szt. Cosmas és Damian vértanuk mo- metrikusan két ággal birnak, s középen a gyalog-
zaikokkal ékes szent helyévé, mely a kornak máig járók részére lépcsk alkalmaztatnak.
fennálló memléke. —
V. F., eUenpápa (1439— Feljáró lépcs hajókon, 1. Ejt lépcs.
1449), 1. VIII. Amadeus és Baseli zsinat. Féljegy, 1. Menetjegy.
FélÍK püspökök :1.F., aptungai püspök, 1. Do- Feljegyzés, a telekkönyvi bejegyzésnek az a
natisták. —
2, F, urgellesi püspök, 1. Adoptia- faja, amelynek tárgya bizonyos jogviszony, vagy
nusok. jogi vonatkozású tény, pl. a tkvi tulajdonos
Félix Balázs (szulyi), Thurzó Imre titkára. kiskorúsága, gondnokság alá helyezése, a esd,
Midn Bethlen Gábor 1620. Thurzót Prágába zárlat, végrehajtási jog, árverés, kisajátítási jog,
küldte, P. is ott járt a Téli király udvarában és eUdegeuítési, terhelési tilalom, elvásárlási jog,
ez alkalommal, valamint a következ országgyíl- visszavásárlási jog, pernek folyamatban léte (1.
lésen megismerkedett sok fúrral, kikrl azután Perfeljegyzés) stb. A F. célja az, hogy az ingatlan
naplószerü jegyzeteket tett. Az els feljegyzések iránt érdekelt feleket ezekre a körülményekre
1620-ból valók, az utolsó 1633-ból. V. ö. br. Med-
nyánszky Dénes értekezését a Turul-ban, 1886, Feljegyzési könyv (ném. VormerkungsburJi),
126. 1. általánosságban az üzleti elszámolásnál hasz-
Félix, Eugen, osztrák fest, szül. Bécsben
1. nált az a könyv, melybe a tételeket akkor ír-
1837 ápr. megh. 1906 aug. 21. Bécsben Wald-
27., juk be, amikor azok keletkeznek (1. Alapkönyvek),
müllernek, Parisban Cognietnak volt tanítványa. különösen pedig a bányajogban a bányaható-
1868-ban Bécsben letelepedve csakhamar igen ság által a bányaadományozásokról és a bánya-
kedvelt arckép-, génre- és állatfest lett. Kivá- jogi engedélyezésekrl vezetett könyv. Feljegy-
lóbb mvei Az els barát (Bécs, udv. múzeum);
: zések történnek továbbá a túrzási engedelmek-
A fest mterme A kis gratulálok A solymász
; ; rl, a szabad túrzási feljelentésekrl s a bánya-
Pán bacchánsnkkel, stb. 1886— 1890-ig a bécsi társulati kuktákról is. A F.-tl lényegesen külön-
müvészegyesület élén állt és nagy szerepet ját- bözik a bányatelekkönyv, melyet a bányabiróság
szott Bécs mvészeti életében. vezet, s mely minden ingatlan bányabirtok lét-
2. F., Johannes, paleontológiái író, szül. 1859. viszonyait tartalmazza. L. még Bányakönyvek.
Lipcsében, ahol egyetemi tanár. Nagyobb utazá- Feljelentés. Az elkövetett v. elkövetni szán-
sokat tett Ázsiában s Afrikában. Több nagyobb dékolt büntetend cselekményrl mindenki tehet
dolgozata Magyarország faopáljairól és fosszil P.-t a hatóságnál, de P.-t tenni magánegiJ^én csak
fáiról a M. Kir. Földtani Intézet Évkönyvének kivételesen köteles, így a Btk. szerint a felség-
Vn. ós VIII. kötetében jelent meg. Ujabban in- sértésrl az, aki arról kell idben tudomást szer-
kább a fosszilis korallokkal és spongiákkal foglal- zett. B kötelesség elmulasztása 3 évig terjedhet
kozik, s igen sok munkát írt a jura és krétakorú államfogházzal büntetend, ha az illet oly idben
enem kövületekrl. vesz hitelt érdeml tudomást aiTÓl, hogy felségsér-
Felixdorf, falu Bécsújhely alsó-ausztriai kerü- tés elkövetése céloztatik, midn megakadályozása
leti kapitányságban, 7 km.-nyire Bécsújhelytl, még lehetséges és arról a felsbbségnek jelentést
vasút mellett, (loio) 2475 lak., pamutfonással és nem tesz (Btk. 135. §). A német Btk. szerint a
szövéssel, továbbá puskaporgyártással. htlenség, a pénzhamisítás, a gyilkosság, a rab-
Félixfürd, Váradszentmártonhoz tartozó fürd, lás, az emberrablás és a közveszély büntettek
Bihar vm. központi j.-ában, vasúti állomás, posta- P.-ének elmulasztása is büntetend. A hatóságok
és táviróhivatallal. Legnagyobb nevezetessége az és hatósági közegek akkor kötelesek a F.-re, ha
artézi kút, Európa leggazdagabb hévvízforrása, a büntetend cselekmény hivatali hatáskörükben
mely naponként 17 milló liternél több 49 C. fokú jutott tudomásukra. A Bp. szerint minden hiva-
vizet ad. A mellette lev melegviz tóban terem talból üldözend büntetend cselekményt szóval
a Nymphaea thermalis nev vízinövény, melyet a V. írásban mindenki feljelenthet. A P. az illetékes
törökök honosítottak itt meg. A fürdvendégek kir. ügyészségnél teend azonban azt más Mr.
;
Feljelentési kötelessáff 316 — Felkel és

ügyészség, továbbá a rendri hatóságok és köze- izesül fej (caput), amely megközelítleg fél-
gek és a bíróságok Is kötelesek elfogadni és az gömbalakú, tengelye ferdén van a csonthoz 11-
ületékes kir. ügyészséghez áttenni (Bp. 89. §). lesztvo. Ezután a csont nyaka következik, rajta
A járásbíróság hatásköréhez tartozó vétségek és két gumóval (tuberculum maius et minus) majd;

kihágások esetében a járásbíróságnál, a rendri a csont elvékonyodik, s a háromoldalú testbe

büntet b róság hatásköréhez tartozó kihágások folytatódik. A sebészek azt a helyet, ahol a véko-
miatt az illetékes rendri büntet bírónál, nyom- nyabb test kezddik, nevezik a csont nyakának,
tatvány útján elkövetett büntetend cselekmények azért ezt coUum chirurgicum-nak is nevezik,
miatt az illetékes sajtóügyi vizsgálóbírónál kell szemben az említett collum anatomicum-nial. A
megtemii a F.-t. A F.-töí különbözik a magán- test alul kiszélesedik s pörgével (trochlea) van
inditvány (Btk. 110, Bp. 90. §), továbbá a felha- ellátva a singcsonttal való izesülése, fejjel (eml-
talmazás és kívánat (Btk.269-272. §ai,Bp. 91. §), nentia capitata) pedig az orsócsonttal való egye-
amelyekrl 1. az ill. helyen. sülése. A csont ezen alsó végdarabja oldalsó büty-
Feljelentési kötelesség, 1. Feljelentés. kökkel (condylus) van ellátva, melyek, valamint
Feljódsav, 1. Jódsavak. a bellük kiinduló csontlécek, az alkar izmainak
Felka (Fölck), azeltt egyike a 16 szepesi vá- szolgálnak tapadási helyül.
rosnak, ma nagyk. Szepes vm. szepesszombati Felkartörés, a felkarcsontnak törése. Elfordul
j.-ban, a F. vize mellett, a szepesi lapályon, (i9io; a felkarcsont minden részén, ú. m. 1. a felkar-
1358 német, tót és magyar lak., vasúti állomás- csont vállizületi végén, 2. a felkarcsont középs
sal, posta-, távíró- és telefonhivatallal.Van bankja, részén, 3. a felkarcsont könyökizületi végén. Az
elektromos müve, borsóhántoló és árpagyára, els csoportba tartozó törések helye vagy a fel-
konzervgyára, hengermalma, téglagyára, kincs- karcsont fejecse az ú. n. anatómiai nyak helyén,
tári erdfelügyelösége, fafaragása és baromfi- vagy a feliarcsont gumói, vagy a felkarcsont
tenyésztése. Csúcsíves temploma a XIII. v. XIV. egész fels vége az ú. n. sebészeti nyak helyén.
sz.-ból való, érdekes keresztelmedencével (1439), Az anatömiai nyak törései rendesen az ízület tok-
szentségtai'tóval (XV. sz.) és szárnyas oltárral. szalagján belül vannak. Gyógyulásuk ezért nehe-
Az utolsó idben nagy fejldésnek indult község zen érhet el és ritkán történik a mködés teljes
ma a szepesi turista-forgalom egyik jelentéke- helyreállásával. A többi törés ízületen kívüli. Ezen
nyebb központja; nagy (Krompecher-féle) turista- törések közül csak a sebészeti nyak törései ismer-
telepe, hidegvízgyógyintézete, tátraaljaí háziipar- hetk fel könnyen a többi nehezen és csak nagy
;

egyesülete, F.-i Tátra-muzeuma említend to-

; gyakorlottság mellett ismerhet fel. Nagyon köny-
vábbá néhai Scherffel Aurél gyógyszerész kertje, nyíti a kórhatározás pontos megejtését a Rönt-
melybon a Tátra flórája teljesen összegyjtve ta- gen-vizsgálat, mellyel egyúttal a gyógyulás me-
lálható. V. ö. Strauch Béla, P. (Turisták Lapja, I. nete is ellenrizhet. A második csoportba tar-
évf. 1889. 151-155. 1.). tozó törések aránylag leggyakoribbak felntt
Felkai csúcs, a Magas-Tátrának egyik, 2218 egyéneken. A harmadik csoportba tartozó törések
m. magas csúcsa, a Felkai völgy végében, a Len- helye a felkarbütykök felett harántírányban leg-
gyel nyeregtl Ny.-ra. gyakoribb gyermekeknél továbbá az egyik vagy
;

Felkai tó, a Magas-Tátra D.-i oldalának egyik másik bütyök letörése, mely utóbbi törések az
kisebb tava, a Fellcai völgy fels részében, 1641 ízületbe hatolok, nehezen gyógyulok s nem rit-
m. magasságban. kán a könyökizület merevségével végzdnek. A
Felkai völgy, a Magas-Tátra D-l felének egyik F. majdnem kivétel nélkül közvetlen erszak ered-
völgye, mely a Lengyel nyereg fell D.-i irány- ménye és azon tüneteket mutatja, melyek általá-
ban húzódik s Batizfalu táján nyílik a szepesi ban a csonttöréseket jellemzik (1. Csonttörés).
lapályba. A völgy legfels részében fekszik a Gyógyításukra legegyszerbb a gyorsan megke-
Hosszutó (1931 m.), ezen alul 1793 m. magasság- ményed kötés, min a gipszkötés, melynek itt
ban a ritka alpesi növényeirl ismeretes Virágos- be kell foglalnia a vállizületet és könyökizületet,
kert nev rét (hajdan tófenék), s lejebb a Felkai-tó hogy mindkét törésdarab teljesen rögzítve és nyu-
(1. 0.). A F.-et öntöz patak a szepesi lapályra ki- galomban legyen. Sokkal tökéletesebb mködés
lépve DK.-i irányt vesz fel s Poprád ós Szepes- érhet el célszer nyújtó kötésekkel, melyek a
szombat közt a Poprádba ömlik. A F.-ön végig váll- ós könyökizület korai mozgatását teszik le-
vezet a turista-út a Lengyel nyergen át a Podu- hetvé és ezért ezen izületek merevségét megel-
plaski völgybe. V. ö. Binder R., A F.-ön keresztül zik. Gyógyulásának ideje 6—8 hét.
a Rovátkán át a Nagytarpataki völgybe (Magy. Félkecakék( Hemitragus, áiiat), a Patások rend-
Kárpát-egyesület VI. évk. 1879. 349—364 1.). jébe, a Páros ujjuak (Artiodadyla) ah-endjébe,
Felkar (brachium). a fels (állatokon mells) a Tülkösszarvuak (Boviáae) családjába tartozó
végtagnak a válltól könyökig terjed proximalis emlösállatnem, moly a Himalájában KasmirtKii
darabja. Váza a P.-csont (humerus), amely proxi- Butánig tenyészik. Három él és két kihalt faja
malis feje által a vállizületben vesz részt, míg ismeretes. Leggyakoribb a sörényes tahr (H. jem-
distalis vége az alkarcsontokkal a könyökizüle- laicus H. Smith.) testhossza 1-8 m., farka 9 cul,
;

tet adja. A csonton tapadnak a F. izmai (hajlítok magassága 97 cm., a bak magassága 90-100 cm.,
és feszítk) ; ezeket az art. brachialis ágai táplál- húsa ízletes.
ják idegei a kaifonattól (plexus brachialis) jönnek.,
; Félkegyelm a. m. együgy, hülye.
Felkarcsont (humerus), a fels végtag proxi- Felkelés, 1. az ülhelybl való felemelkedés
malis harmadának (brachium) csontja; hosszú srégi idk óta, a lebomlás és lehajlás mellett, a
csöves csont. Fels végén van a lapockacsonttal tisztelet jele volt, s manapság is nemcsak fel-
 !

Felkent — 316 — Felkiáltó-Jel

jebbvaló egyén üdvözlésénél szokásos, hanem és a többi —

koronázás helyett megkenettek.
a templomban is gyakorolják szent cselekmények Innen F. annyit jelentett, mmt mai nyelven fel-
alkalmával. A polgári s parlamenti gyülekeze- szentelt pap vagy megkoronázott király. Mint-
tekben szokásos az elhalt tagok emlékét az ül- hogy késbb a keresztények Jézust úgy tekintet-
helybl való F.-sel megtisztelni. A katonaságnál ték, mint híveinek fpapját, prófétáját és királyát,
a F. mint a tisztelgés egyik neme szigorú gyakor- azért ezen a néven, vagy görögösen Krisztusnak
latban van. (zsidóul Messiásnak) is nevezték és nevezik. L.
2. F., katonai értelemben a nép F.-e védelmi még Ketiet ós Szent olajok.
célokra. A F.-re való felhívás intézménye igen Felkenyér, nagyk. Huny ad vm. szászvárosi
régi kelet így már a zsidóknál és rómaiaknál, j.-ban, (1910) 2209 oláh lak., vasúti állomás u. p.
; ;

továbbá a középkorban is éltek vele. Nálunk haj- és u. t. Alkenyór.

dan véres kardot hordoztak körül az országban Felkér (azeltt Kiskér), kisk. Bihar vm, köz-
:

aimak jeléül, hogy a haza veszélyben forog s ponti j.-ban, (1910) 613 oláh lak.; u. p. és u. t.
hogy a nép fegyvert ragadjon. A nemesi birtok- Fugyivásárhely.
hoz nálunk eleitl fogva hozzáfüzödött a honvé- Felkérvény (ném. Muthung). Az 1854. évi
delmi kötelezettség. A F. (insurredio) lehetett bányatörvény eltt a bányatulajdon keletkezésé-
egyetemes v. részleges aszerint, amint az egész or- nek alapintézménye volt. F.-nek ugyanis azt a
szág V. valamely része szólíttatott fegyverre. Kü- cselekményt nevezték, amellyel az, aki az ásványi
lönbözött ettl az ú. n. baiidérium (1. o.), mert feltalálta, a bányahatóság eltt kijelentette, hogy
a P.-ben minden nemes személyesen, a nádor a találás által szerzett jogát a bánya adományo-
mint az ország fkapitánya vezérlete alatt vett zására és kimérésére érvényesíteni kívánja. Lé-
részt, holott a bandériumot az ország zászlós- nyegéhez a felfedezett ásvány jelkövének (Wahr-
urai s más furak s fpapok is, ki-ki saját veze- zeichen) bemutatása tartozott. Az 1854. évi bánya-
tése s zászlója alatt, összetoborzott harcosokból törvény szerint is kell a bánya adományozását
állították ki, az országgylés megbízása szerint. kérni, azonban az ahhoz való jogot nem magában
Ezt a megkülönböztetést világosan kifejezi az a feltalálás ténye adja meg, hanem az elsbbségi
1492. XVllI. t. -cikk, midn azt mondja: hogy a és kizárási jogot a szabad (kizárólagos) kutatási
király mindaddig nem Mrdethet egyetemes F.-t jogosítvány alapítja meg. L. Bányaadományozás,
(exercitus generális), míg a király és az or- Bányajárás, Bá»yatulajdon, Kutatás.
szágzászlósok csapatai (banderiati) elégségesek Felkészítés (ném. Aufbereitung), a bányater-
lehetnek az eUensóg eUen. Az ország határain mékektl az idegen földrészeknek mechanikus
kívül sem a felkel nemesség, sem a bandé- úton —
jelesen víz segítségével —
elválasztása,
riumok nem tartoztak menni. A nemesség saját az ércnek tisztítása, a további feldolgozás, neve-
költségén szerelte fel magát és viselte a F. zetesen olvasztás céljából (1. Ércelkészités). A F.-i
kiadásait. A birtokos nemességet még, a jobbá- mhelyek és berendezések létesítéséhez való jog,
gyok számához viszonyítva, az ú. n. portalis in- mint ilyen, már a bányaadományban gyökerezik,
surrectio is terhelte. Betegek, öregek, több kis- azonban a létesítmények gyakorlati kivitelére,
korú gyermekkel bírók, egyetlen üak, egyháziak, nevezetesen épületek, vízmvek, gépek elállítá-
köztisztviselk, tanárok, orvosok, sebészek, öz- sára s egyéb külépítkezésekre a politikai hatóság
vegyek, kiskorú árvák s a rendes katonák nem építési engedélye szükséges (Ált. bányatörv. 131—
tartoztak fólkehii. A nemesi F. katonailag volt 133. §-ai).
szervezve és fegyelmezve. A F. tisztjeit, éspedig Félkézkalapács (bány.), bányász-szerszám, me-
a lovasságot kivétel nélkül a vmegye, a gyalogsá- lyet ogykózbe fogva a fúró ütésére, vagy a kzet
got pedig kapitánytól lefelé a vmegye, a törzstisz- széttörésére használ a munkás.
teket már a nádor, de a vmegye ajánlatára nevezte Félkézsulyok, félkézzel kezelhet fabunkó,
ki. A katonai fegyelmet az 1808. XI. t.-c. részlete- melylyel a vésnek, vagy hasítóéknek eleven
sen szabályozta. Nálunk az utolsó F. 1809. a fran- ert kölcsönzünk.
cia háború alatt volt. A F.-re vonatkozó különö- Felkiáltás (lat. exclamatio), gondolatalakzat,
sen említend törvényeink az 1454. IV. 1481. a szónoki vagy költi beszédben olyan mondat,
: ;

IV. 1492. XIX. 1498. XVII. 1523. XLI. 1542. mely a rendes kijelent alaktól eltérve, felkiáltó
, ; ; ;

XLII. 1553., 1554. X.

; ; 1556. XXII. ; 1557. II. alakot vesz föl, s ezzel valami indulatot fejez ki,
;

1574. XI.; 1578. X.; 1659. XXVIII. ;újabban csodálkozást, intést, rettegést, fohászkodást, buz-
1805. 1. 1808. XI. t.-c.
; —Az állandó hadseregek dítást, fájdalmat, haragot az ily mondat megfe-
;

létesítésével a P. intézménye idejét multa, de a lel hangsúlyozással és rendszerint mdulatszókkal

francia forradalomban ismét alkalmazták (levée jár. Pl. Óh mi szépen leng a zászló óh mi szé- !

enmasse); Ausztriában és Magyarországon 1809., pen fénylik a kard

Poroszországban pedig 1813. éltek vele s ugyan- Felkiáltó-jel, ez a jel : Ezt tesszük az írás-
I

ezt látjuk 1870—71. a franciák részén, a hadjárat ban minden felkiáltás mellé, akár csodálkozást v.
második felében. általában meglepdést, akár felszólítást v. óhaj-
3. F. annyi is, mint zendülés, lázadás. tást fejez ki a mondat pl. Mennyi eünéssóg
;
I

4. F. csillagászati értelemben, 1. Csillagok fel- Min nagylelkség Takarodj innen Bár nálatok
! !

kelése. maradtam vohia Néha csupa indulatszó mellett,

!

Felkent. A zsidóknál a fpapot hivatalba igta- pl. jaj ejnye Olykor zárójelbe tesszük, hogy va-
I !

tása alkalmával vallásos szertartások mellett lamely gondolatnak föltn v. nevetséges vol-
olajjal megkenték, ez által történt a papszen te- tára figyelmeztessük az olvasót (!). Kérdjellel :

les ; úgyszintén a kii'ályok is —Dávid, Salamon is használjuk (?I, ritkábban!?), s akkor csodálkozó
 !

Felklórsav — 317 — Fellebbezés

kérdést jolöl, pl. Hogy-hogy ? Mit akarsz

! te itt ? rendszerint a járásbiróságnakpénzfizetése,munka
Leiiet-e rültebb dolgot képzelni ? A
zárjolbe tett
I teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perben ho-
P. (!) azt is kifojozhoti, hogy az eltte álló szót zott ítéletét, ha e per tárgyának vagy járulékának
vagy kifejezést az író helyteleníti vagy éppen értéke 50 koronát nem halad meg. Határideje az
gúnyolja. ítélet közlésétl 15 nap. F.-i bírósága a járás-
Felklórsav, 1. Klórsavak. — P.-as kálium, 1. bíróságnak a törvényszók (hármas tanács), a tör-
Kál iumk iperklorát. vényszéknek az ítéltábla (ötös tanács). Benyúj-
Félkörös csaturnák, 1. FHil. tandó az alsóbiróságnál írásban vagy járásbiró-
Féikörü ív, a körívnek fele. Építészetben a sági Ítélet ellen szóval. Elintézése rendszerint
boltívnek és boltozásnak gyakran használt alakja. szóbeU tárgyalás, kivételesen nyilvános eladás
Mvészi szempontból szíikséges, hogy a körív kö- útján történhetik. A szóbeli tárgyalás határnapját,
zéppontja a váll-vonal fölé essék. ha a P.-t nem kell visszautasítani, a P.-i tanács
Félkristályüveg, 1. Uoeg. elnöke tzi ki s arra a feleket megidézi. Ha az
Feli (svédül fjall, norvégul fjeid), Észak- ellenfél az elsöbiróságnál el nem adott tényál-
Angliában és Skótországban a. m. hegy v. domb. lítást, bizonyítékot stb. akar a tárgyaláson érvé-
Fella, a Tagliaraento baloldali mellékfolyója nyesíteni, köteles ezt a tárgyalás eltt elkészít
(60 km. hosszú). Saifnitz mellett,Karintiában ered. irattal (l.o.) közöhii,amit ha elmulaszt, az elkészí-
Ny. felé folyva Funtebba mellett oIhsz területre tés hiányával okozott költséget viseli a tárgyalás
;

lép, majd D. felé fordul és Vencone felett torkol. befejezéséig a P.-hez csatlakozhatik (1. Csatlako-
Völgj'ében halad a Tarvis-Pontafel-i osztrák ós a zás), a P. a tárgyalás befejezésóig visszavonható.
Pontcbba-üdine-i olasz vasút. A tárgyaláson a fellebbez fél eladja P.-i kórelmét,
Felláh V. fallachima (arab), így nevezik Arábia, vagyis azt, hogy az elsbiróság ítéletének milyen
de fleg a mai Egyiptom szántó-vet lakosságát. A megváltoztatását vagy feloldását (1. o.) kéri az ;

P.-ok a régi Egyiptom lakóinak a régi arabokkal ellenfél pedig ollonkérelmét. Ezután a felok el-
való nem nomád ivadékai. Legtisztábban fenma- adják az elsbiróság ítéletét és tárgyalásainak
radt a régi egyiptomiak típusa Fels-Egyiptom- eredményét, mire a bíróság a pert újból tárgj^alja
ban, míg Alsó-Egyiptomban a P.-ok már a sze- éppen úgy, mint az elsbiróság a felek az els-
;

mita tipiis felé hajlanak. Brük vörösesbarna és bíróságnál fel nem hozott új eladást is tehetnek
sárgabarna, hajuk fekete, göndör, szakálluk gyér és új jogot érvényesíthetnek, mert a P.-i tárgyalás
vagy teljesen hiányzik, szemrésük mandulaalakú, tulajdonképen az elsöbirósági tárgyalásnak a
szemsugaruk sötétbarna, szemöldökeik bozonto- folytatása. A P.-i biróság az elsöbiróságnál felvett
sak, orrgyökük ersen bemélyed, orruk kicsiny, bizonyítást kiegészítheti, ismételheti, új bizonyí-
lapos, pofacsontjaik ersen kiállók, szájuk nagy, tást vehet fel s az elsbiróság eltt nem tárgyalt
ajkaik duzzadtak, fogazatuk ép és tündökl fehér, vagy el nem döntött kérdésekben is határozhat.
kezük-lábuk kicsiny. Homlokuk alacsony, állcsont- Határozatában vagy érdemben Aaíáro^ ; helyben-
juk elrenyúlt. Brük párája igen átható szagú. hagyja V.megváltoztatja az elsbiróság ítéletét,
Korán vénülnek, a férfiak közt a 35-ik életéven túl vagy feloldjavagy hatályon kívül helyezi azt (1.
már sok az szhajú, a nk
23 éves koruk után Feloldás), vagy visszautasítja az ügyet az els-
nagyon elpetyhüdnek, brük ersen el ráncosodott. birósághoz, A sikertelen P. költséget a fellebbez
A P.-ok régi osztályaik szerint földmívelök, kézm- viseli. A tárgyalás elmulasztására nézve 1. Mu-
vesek és napszámosok. V. ö. Jankó Jánosnak a lasztás. Az ítélet írásban kézbesítend. Nyilvá-
tanulmányát (Budapesti Szemle 1893).
P.-ról szóló nos eladás útján akkor kell elintézni a P.-t, ha a
FeUak (azeltt: Szászfellak), kisk. Szolnok- fellebbez fél kívánja s az ellenfél nem kíván
Doboka vm. betleni j.-ban, {i9io) 645 oláh és ma- szóbeli tárgyalást, továbbá, ha az ítélet ellen ke-
gyar lak. u. p. Apanagyí'alu, u. t. Kerlés. Vár-
; vésbbé jelentékeny kérdésben, pl. perköltség kérdé-
maradványok. sében vagy feloldás végett fellebbeztek, végre
Fellandrén, phellandren, CioH,8 összetétel a járásbíróság ítélete elleni P.-t akkor, ha a per
terpén. Számos illó olaj alkotórésze. Pp. 170". A tárgyának értéke 100 K-t nem halad meg. Ilyen-
poláros fény síkját balra forgató (a -P.) ós jobbra kor nincs tárgyalás, hanem a biróság bíró el-
forgató (p— P.) módosulatai ismeretesek. adása nyomán az iratok alapján ítél az elsöbiró-
;

Fellata, 1. Fulba. ságnál el nem fordult új eladásnak csak kor-

Feilbach, falu a württembergi Neckar kerület látozottan van helye, a telek az eladáson meg-
kannstatti járásában, 287 m. magasan, kocsi- és jelenhetnek, kérelmeiket szóval indokolhatják, a
mezgazdasági gépgyártással, vas- és agyagipar- biróság pedig, ha szükségesnek találja, a njil-
ral, (1910) 6780 lak. Szll- és bortermelése jelen- vános eladást átalakíthatja szóbeU tárgyalássá.
tékeny. (1911. 1. t.-c. 467-519. §-ok.).
Fellebbezés (lat. appellatw, ném. Berufung, Ma (1912.) még lév peres eljárásun-
hatályban
Appeilation, franc, appel), az a fellebbvitel. amely- kat illetleg a sommás
eljárás F.-e (1893. XVIII.
nek következtében a folsbiróság az ügyet egé- t.-c. 125—179. §-ok) nagyjában úgy van szabá-
szen mind a jogkérdésben, mind a ténykérdés-
: lyozva, mint a Pp. P. e, de a rendes eljárásban
ben, mind érdemben, mind alaki tekintetben feltll- tisztán h'ásbeli a P. itt P.-nek van helye 15 nap
;

birálja, ellentétben a felülvizsgálattal, amely lé- alatt a törvényszéktl az ítéltáblához, ennek az

nyegileg a jogkérdésre szorítkozik. ítélete ellen tovább a Kúriához, kivéve a vagyon-
F. a polgári peres eljárásban. Az új Pp. (1911. jogi pert, ha tárgya 1000 K-t nem halad meg
I.t -c.)szerint//í;/3yí?í;(i// a törvényszéknek alsóbiró- stb. írásban kell benyújtani mindig az elsöbiró-
ságl,továbbáajárásbiróságnakítéleteellen,kivéve ságnál ; a bíróság csak az iratok alapján ítél, új
Fellebbvalók — 318 — Fellenberar

eladás ki van zárva, a felek nem tárgyalnak, Fellebviteli biróaág, valamennyi társas bíró-
felszólalási joguk nincs. A mai rendes eljárásban ság, tehát a törvényszók, a kir. ítéltábla és a
nemcsak ítélet, hanem némely végzés ellen is he- kir. Kúria még pedig az els vegyes, úgy els-
;

lye van F.-nek (1881. 1.IX. t -c. 32-49. §-ok). bírósági, mint fellebbviteli, az utóbbi kett kizá-
F. a bnvádi perrendtartásban. A Bp. szakítva rólag fellebbviteli hatáskörrel. L. Fellebbezés, Fe-
az elz joggyakorlat perorvoslati rendszerével, lülvizsgálat, Felfolyamodás. — Büntet ügyekben
a két fokú P.-t megszüntette és kivétel nélkül az a Bp. szabályai szerint a járásbíróság határoza-
egyfokú F.-i rendszert honosította meg. Ez nem tait az a törvényszék vizsgálja felül, amelynek te-
jelenti azt, hogy a bírósági ítéletekkel szemben rületén az eljáró bíróságok székhelye van. A tör-
csak egyfokú perorvoslatnak van helye, hanem e vényszék eltti eljárásban a vizsgálóbírónak és a
rendszer szerint- az elsfokban eljáró bíróságok vádtanács elnökének végzéseit a vádtanács; a
(járáshiróság és törvényszók) ítélete ellen azok vádtanácsnak, a törvényszéknek, az esküdtbiró-
egéázére, fleg pedig a ténymegállapításra, a bi- ságnak végzéseit a kir. ítéltábla; a kir. ítél-
zonyításra is kiterjed perorvoslat a P. csak egy tábla végzéseit pedig a kir. Kúria vizsgálja felül.
:

ízben használható. Az ítéletekkel szemben további A törvényszéknek úgy azon ítéleteit, melyek el-
jogorvoslat a semmiségi panasz (1. o.), amely már len fellebbezésnek (1. o.) van helye, mint pedig
:

csupán jogkérdésben használható a fellebbviteli azon ítéleteit, amelyek ellen csak semmiségi pa-
biróáágok ítéleteivel és azon elsfokú ítéletekkel nasz (1. 0.) használható, a Bp. 381. §-a ós az 1907.
szemben, amelyek ellen F.-nek nincs helye. Az XVIll. t.-c. 2. §-a értelmében a kir. ítéltábla,
utóbbi csoportba tartoznak az osküdtbiróságok végül az esküdtbiróságnak ós az ítéltáblának
ítéletei, tov. azok a törvényszéki ítéletek, amelyek a Kúria vizsgálja felül.
ítéleteit
az egyébként jbiróság, v. a közigazgatási ható- Fellebbviteli ftárgyalás, 1. Ftárgyalás.
S!g hatásköréhe utalt bncselekmények felöl ren- Felleg, 1. Felh.
delkeznek, végül az összbtíntetést kiszabó ítéletek. Fellegi Viktor (kútvölgyi), pénzügyi és zenei
B kivételek mellett az a szabály irányadó, hogy író, szül.Rozsnyón (öömörvmegyébcn) 1840 febr.
a törvényszéknek els fokban hozott ítélete ellen 15., megh. Budapesten 1904 dec. 14. Korán nyert
F.-nek van helye a kir. ítéltáblához. zenei oktatást. 1855. Rozsnyón, majd a bécsi Páz-
A j bírósági eljárásban az elsfokú ítélet ellen máneumban papnövendék lett, de elhagj'ta e pá-
csak egy esetben van helye semmiségi panasz- lyát s 1865. a pesti egyetemen jogi doktorrá avat-
nak, ha a jbiróság több jogers ítélet alapján ták. Emellett a Nemzeti Zenedében tökéletesí-
összbtíntetést állapít meg. Egyébként a jbiróság tette zongorajátékát és zeneszerzést tanult Thern
ítélete ellen csak F.-sel lehet élni. Csupán a btín- Károly, Zapf Antal és Peigler Viktor, utóbb még
tetés kiszabása tekintetében azonban F.-nek sincs Ábrányi Kornél vezetése alatt. 1868. államszol-
helye a vádlott javára akkor, ha t 50 K.-t meg gálatba lépett; pénzügyminiszteri osztálytaná-
nem haladó pénzbüntetésre ítélték a vádlott ter-
; csos, majd közigazgatási bíi'ó lett. 1872—81.
hére pedig csak a Btk. 92., ill. a Kbtb. 21. §-ának Apolló c. zenem-folyóiratot szerkesztett, 1873.
alkalmazása esetében használható P. külön szaklap-melléldettel 1888. az egyenes
;

A fellebviteli bíróság a P. folytán az elsfokú adókra vonatkozó törvények és szabályok hiva-

bíróság egész eljárását, a ftárgyaláson és az talos kiadását újra átdolgozván, rendszeresebb
ítélethozásnál felmerült semmiségi okokat s az alakba öntötte 1893. a kir. adóhivatalok szolgá-
;

ítéletnek úgy rendelkez részét, mint indokolá- latára vonatkozó szabályrendeletek gyjteményét
sát elbírálás alá veheti, különösen pedig felülbí- szerkesztette.
rálhatja magának a ténymegállapításnak, a bizo- Fellegvár, erdített helyek belsejébe vagy szé-
nyítá 5nak helyességét is és szükség esetében az lére épített, a fogát elfoglalása után a várörség-
egész tényállásra, vagy csak egyes vitás ténybeli nek menedékhelyül szolgáló erdítés. Régi várak-
megállapításokra új bizonyítást is rendelhet el. és városokban védelemre alkalmas tornyok (bef-
Ha a jbiróság ítélete ellen csak az ügyészi meg- froi, donjan) szolgáltak P.-ul. L. még Akropolisz,
bízott,a törvényszéki ítélet ellen pedig csak a Citadella és Vár.
kir.ügyész jelent be P.-t, ezt a fellebbviteli bíró- Fellegvári rétegek (geoi.). Kolozsvárt dr. Koch
ság csak abban az esetben bírálhatja felül, ha az A. szerint a Corbula sp. (Henkelusiana Nyst) tö-
els esetben a kir. ügyész, a másik esetben pedig meges elfordulása által jellemzett rétegek mint
a kir. fügyész a F.-t fenntartja. P. az oligücén felá emeletébe tartoznak.
Fellebbvalók, a hivatahioki hierarchiában Fellenberg, Phüipp Emanvel, német nevel és
azok, akik a tisztviselk vagy hivatalok felett a mezgazda, szül. 1771 jún. 27. Bemben, megh.
felügyeletet közvetlenül vagy közvetve gyako- 1844 nov. 21. Hofwylban (Svájc). Egyetemi ta-
rolják. A tisztviselre nézve tehát P. elssorban nulmányai után 1799. atyjával együtt a Bem kö-
a hivatali fnök, közvetve pedig a hivatal fölé zelében fekv Hofwyl nev jószágot vette meg,
rendelt hatóságok, ill. azoknak a felügvelettel hol atyja halála után a legbuzgóbb odaadással lá-
megbízott tagjai. Általánosabb értelemben F. tott hozzá a gazdálkodáshoz és elhagyatott gyer-
(Obrigkeit) alatt minden hatóságot kell érteni, mekek számára nevelintézetet, utóbb pedig hí-
amelynek a polgárok felett adott esetben vagy ressé vált gazd. iskolát állított fel. 1830-ban még
általában rendelkezési joga van. reáliskolát, késbb óvóintézetet is alapított. Egy
Fellebbvitel a bíróság eltti (peres vagy peren- idben P. a híres pedagógussal Pestalozzival (l. o.)
kívüli) eljárásban a magasabb fokú bírósághoz szövetkezett közös mködés céljából s azt arra
intézett jogorvoslat ilyen a fellebbezés, a felfo-
: indította, hogy Burgdorfban fennállott intézetét
Jyamodás, a felülvizsgálat, a semmisógi panasz. a Hofwyl közelében fekv Buchsee várába he-
 ;; ;

Fellengítás — 819 Pellow

lyezze át; de késbb megváltak és Pestalozzi bilitálták. Ftitkára a Szabad Lyceumnak és

Yverdonba költözött. P. korának egyik legtekinté- igazgatóválasztmányi tagja a Magyar Közgaz-
lyesebb mezgazdasági írója volt s Festetics dasági Társaságnak. A Société de Statistique de
György gróf is kikérte tanácsát, mikor Keszthe- Paris 1901., az Institut International de Statisti-
lyen a Goorgiconban javításokat tervezett. que, amelynek 1901. budapesti, 1903. berlini,
Fellengítés a. m. szublimálás manapság hasz- 1909. párisi ülésén eladásával részt vett,
;

nálatosabb, helyesebb szó a száüasztás (l.o.). Fel- 1909. tagjává választotta. Számos értekezésén és
lengület a. m. szálladék. kisebb dolgozatán felül önálló müvei A nemzeti
:

Fellengs, feUengzö (észt.), az emelkedett irály vagyon becslése (egyetemi jutalmazott pályam,
túlhajtása, mely ott is szárnyal, ahol erre semmi Budapest, 1893); A kiegészíti) vamjonadó és sze-
szükség sincsen. repe a magyar egyenes adórendszerben (u. o.
Felletár ItJmü, a gyógyszerészet doktora, or- 1895) A tzsde megadóztatása (Hegeds Lóránt-
;

szágos müvegyész, szül. Tapolczán 1834. Fiskolai tal, megdicsért akadémiai pályam, u. o. 1895)
tanulmányait Budapesten végezte, ahol gyógy- Adalék mezgazdasági hitelpolitikánkhoz (u. o.
szerészmesteri oklevelet nyert. 1862-ben a gyógy- 1897) ; A járadékbirtokok rendszere és alkalma-
szerészeti tudományok doktorává avatták, a kö- zása Magyarországon (jutalmazott akadémiai
vetkez évben pedig a törvényszéki és rendri pályamunka, u. o. 1900., németül Berlin 1905)
kémia magántanárává képesítették. 1869— 79-ig L'évalution de la richesse nationale (Budapest
a budapesti kereskedelmi akadémián a technoló- 1901, magyarul u. o. 1901) Die Schatzung dos
;

giai kémia eladója volt; közben 1871. országos Volkseinkommens (Berlin 1903, magyarul Bpest
vegyésszé nevezték ki. F. kémiai cikkei a Gazda- 1903) A nemzetközi fizetési mérleg és alaktdása
;

sági Lapokban (1858—59), a Gyógyászatban Magyarországon (a M. Tud. Akadémia megbízá-

(1861—1876), a Gyógyszerészeti Hetilapban, a sából, Budapest 1908, németül Wien és Leipzig
Természettudományi Közlönyben jelentek rneg. 1908) La dette hypothécaire et les charges publi-
;

Fcntosabb értekezései és önálló munkái: Über ques des immeubles en Hongrie (Paris 1909)
drei neue Verbindungen : Caprylonitrit, Pelargo- A valuta rendezése Magyarországon, kiilönös te-
nitril, Caprylamid (Zeitschr. f. Chemie IV. 1868) kintettel a készfizetések megkezdésére (a M. Tud.
A vérfoltok biztos felösmerésérl (Gyógyászat Akad. megbízásából, 2 köt., Budapest 1911, né-:
1887—90); A parádi kénes gyógyvizek vegybon- metül Wien 1911). B Lexikonnak is munkatársa.
tása (Pest 1861) A gyógyszerészeti tudományok
; 2. F. Sándor, építész, szül. Budapesten 1857.
alapvonalai (Kátai Gáborral, u. o. 1866) Tapaszta-
; Tanulmányait Budapesten, Bécsben és Parisban
latok törvényszék -végy eszi gyakorlatomból (Gyó- végezte. Mint Zichy Mihály tanítványa, festészet-
gyászat 1874) ; Adalék a véríoltok biztos felösme- tel is foglalkozott. 1879. Budapesten telepedett
réséhez törvényszéki vizsgálatoknál (u. o. 1876) le, s azóta számos bérházat, palotát s vidéki fúri
Vélemény a halotthamvasztás engedélyezésének kastélyt tervezett. 1900. építette a pénzügyminisz-
kérdése tárgyában (u. o. 1890); Törvényszéki ké- térium palotáját, amelyért a kii'álytól magyar ne-
mia (Jahn-nal együtt. Természettudományi Tár- mességet kapott. Legújabban az igazságügyi mi-
sulat 1897). Szerkesztette azonkívül a Fürdi nisztérium új palotája is tervei szerint épül.
Lapokat (18 8) és a Vegyészet és Gyógyszerészet Fellner, íerdinand, osztrák építész, szül. Bécs-
c. folyóiratot (1863). ben 1847 ápr. 19. Atyjától tanult, ki szintén épít-
Felletin, város Creuse francia départementban, mester volt. 1873 óta Helmer Ármmnal együtt kü-
a Creuse völgye fölött emelked, 587 m. magas lönösen színházak építésével foglalkozik. Az ö
hegyen, vasút mellett, (i9oi) 2915 lak., már a XIV. terveik után készültek a temesvári (1872), bécsi
sz.-ban híres sznyegkészítéssel, gyapjúfonással. (városi színház, 1872), a budapesti (Népszínház,
Fellevél (növ., lat. hypsophylla), a lomblevelek 1874), augsburgi (városi színház, 1876), brünni
felett fejld levelek, amelyek rendesen csak (1881), reichenbergi (1881), szegedi, tatai és karls-
véd szerepet töltenek be, sokszor átmenetet mu- badi (1882), odesszai és flimiei(1883), pozsonyi, prá-
tatván a lomblevelek és viráglevelek között. Fej- gai (német színház, 1886) bécsi (népszínház, 1889),
ldésiiket, alakjukat ós színezetüket tekintve kü- zürichi (városi színház), berlini (az unter den
lönbözek. A F. lehet fed vagy murva (bractea, Liuden-i színház, 1892) színházak, ók építették
bracteola) és ellevél (prophyllum). a bécsi csillagvizsgálót, gróf Károlyi István buda-
Fellkammer, fontosabb vasúti csomópont és pesti palotáját, a zsombolyai és nagykárolyi ura-
bányaváros a breslaui porosz ker. waldenburgi dalmi kastélyt, a budapesti Vígszínházát.
j.-b:in, (1910) 6098 lak. Fellogén y.parakamMum (növ.). A F. az az osz-
Fellin, az ugyanily nev járásnak székhelye tódó szövet, mely utólagosan v. a felbrbl v.
Livonia orosz kormányzóságban, 7659 lak., nagy az alatta lev szövetekbl keletkezik és osztódva
lóvásárokkal, tartományi múzeummal. a peridermát hozza létre; ez magába foglalja
Feliing, város üurham angol countyban, (i9ii) a F.-töl kifelé lev párát és a befelé esö felío-
25,020 lak., jelentékeny üveg- és kémiai iparral. dermát.
Fellner,l.ií>-í9yes,közgazdaságiíró,szül.Buda- Féllokomobil, 1. Lokomobü.
pesten 1871 júl. 11. Az ügyvédi képesítés meg- Fellow (ang. ^tsd: feió) a. m. társ, valamely
szerzése után a Magyar Agrár- és Járadékbank testület tagja. AngUában különösen egyes tudós
szolgálatába lépett, ahol ma igazgató. 1901—05-ig testületek tagjait nevezik így, a más testületeknél
a budapesti kereskedelmi akadémián a nemzet- szokásos member (tag) elnevezéssel szemben. így
gazdaságtant adta el. 1903-ban a budapesti Angolország els tudományos testületének, a lon-
egyetemen az agrárpolitikából magántanárrá ha- doni Royal Society-nek tagjait a név után helye-
 ; . : 1

Fellow-féle szirup — 320 — Felmen rokonok

Royal Societ>'^) cím il-
zett F. R. S. (Pellow of the vesebb foga van az áje-áje-nak, alul és felül 1 —
meg, amelyet igen sokra becsülnek. Különösen
leti metszfoga, 3—3 utózápfoga van, szemfogai tel-
nagyjelentség a F.-k intézménye az oxfordi és jesen hiányzanak, a fels állkapocsban pedig csak
cambridgei egyetemeken. Ez utóbbiakon eredetileg l— 1 elzápíöga, összesen tehát 18 foga van. A
azokat a tanulókat nevezték P.-knak, akik vala- fogazatra jellemz, hogy a fels metszfogakat
mely kollégium rendes hallgatói voltak, ellentét- középütt hézag választja el és hogy a zápfogak
ben a többi, tudományos gyakorlatokon részt- hegyes gumójuak. Agyvelejük a majmokénál jó-
vevkkel, az u. n. commonerekkel. A koUégiiunok val kisebb és fejletlenebb, a nagy agyvel féltekéi
növekv gazdagodásával azután magas évi jöve- simák V. alig barázdáltak s a kis agyvelt nem
delemmel járó állásokat (fellowship) létesítettek fedik el. Méhük ketts v. kétszarvú. Mellükön lév
olyanok számára, akik a doktori rangot már elnyer- két emljükön kívül gyakran a hasukon is van
ték és életüket a tudományos munkásságnak akar- emljük. Rendesen csak egy íiat szülnek. Majd-
ják szentelni. Az ilyen fellowship jövedelme évi nem mindnyájan állatok nagyon ügyesen
éjjeli ;

lOü és 800 font (2400 és 19200 korona) között vál- mozognak az ágakon és rovarokkal meg kisebb
takozik. Egyes fellowshipek élethossziglaniak, má- gerinces állatokkal táplálkoznak. Tulajdonképeni
sokat bizonyos idtartamra (pl. 7 évre vagy még hazájuk Madagaszkár, egyes fajaik azonban Kö-
rövidebb idre) engedélyeznek. A legtöbb esetben zép-Afrikában, továbbá El- és Hátsó-Indiában,
csak ntlen egyének élvezhetik és ha a P. meg- valamint Közép Afrikában és az indiai szigeteken
házasodik, évi járulékát elveszíti. Oxfordban és is elfordulnak. Körülbelül 60 él és 140 kihalt
Cambridgeben a P.-k rendesen egyetemi tanárok. faj ismeretes. A ma él fajokat egy harmadkor-
Fellow-féle szirup, nagy elterjedtségnek ör- ban élt si emlscsoportból (Pachylemuridae) szár-
vend gyógyszerspecialitás, melynek utánzatát maztatják.
már majdnem minden állam gyógyszerkönyve A P.-at három családba osztják. Ezek
felvette hivatalos szerei közé «sirupus hypophos- 1 Egykarmú F. (Lemuridae). Kezük és lábuk
phorosus compositus» néven. Tartalma kalcium, minden ujja körmös, csak a láb második ujja kar-
:

kálium- és nátrium-hypophosphit, tejsavas vas, mos. A végtagokon a negyedik ujj a leghosszabb.

citromsav, mangánklorid, sósavas kinin és a Idetartoznak az Indri-félék (l. o.), a Maki félék
strichnin tartalmú nux vomica tinkturája. 200 (1. 0.), a Galágó-félék (l. o.) és a Lóri-félék (1. o.).
g.-os üvegekben árulják; kellemes íz, sárgásfehér 2. Kétkarmú P. (larsiihe). Az idetartozó fa-
opalizáló szörp, melybl naponta 2—3 kávés ka- jok lábán a második és a harmadik ujj karmos, a
nállal rendelnek fleg idegeseknek, gyenge fejlö- többi ujj lapos körömmel van ellátva. A kéz ujjai
désü gyermekeknek. közt a harmadik, a láb ujjai közt a negyedik a
Felíows (ejtsd: feiósz), Charles, si'r, angol régiség- leghosszabb. Egyetlen nem (Tarsius) ismeretes,
tudós, szül. Nottinghamban 1799., megh. u. o. melynek eddig négy faját írták le. Legismerete-
1860 nov. 8. 1838-ban és a következ években Kis- sebb a Pápaszemes maki (1. o.).
Ázsiát utazta be s különösen Likiát kutatta át, 3. Sokkarmú P. (Ghiromyidae). Végtagjaik
ahol Xanthosz romjait is felfedezte. Mvei Jour- minden ujja karmos, csupán a láb els ujja kör-
:

nal written during an excursion in Asia Minor (2. mös. Kezükön és lábukon egyaránt a negyedik ujj
kiad. London 1852) ; An account of discoveries a leghosszabb. Egyetlen faj ismeretes, a Vézna-
in Lycia (u. o. 1841); The Xanthian marbles ujjú maki (l. 0.).
(u. 0. 1843) Lycia, Caria, Lydia, illustrated by
; Félmftki (Hapalemur, áiiat), az Egykarmú fél-
G. Scharf (1847) An account of the Jonic Trophy majmokhoz (Lemuridae) tartozó emlsállat-nem.
;

monument excavated at Xanthos (London 1848) Az idetartozó két madagaszkári faj (Hapalemur
Coins of ancient Lycia before the reign of Alexan- griseus E. Geoffr. és H. Simus Gray) menyét-
der (1855). Az ásatásaiból nyert emlékek a British szen'í termetével különbözik az igazi makiktól.
Museumba kerültek. Félmakrélák (Nomeidae, áiiat),a Tüskésszárnyú
Fell wsbip (ang. ejtsd: fei6-sip) 1.Fellow. csontoshalak (Acanthopte^-ygii) egyik családja. Az
Félmajmok (Lemuroidea ; 1. a két képmellék- idetartozó fajokra jellemz, hogy a hátúszó ke-
letet), az emlsállatok egyik rendje, mások sze- ménysugaras része a lágysugaras résztl külön-
rint a Femlsök (Primates) alrendje. Terme- vált V. egybeolvadt vele, de az utóbbi nagyobb
tük többnyire karcsú, szrözetük puha, arcorruk az elbbinél. Mintegy 13 faja ismeretes, melyek
hosszú, némely fajé a kutyára vagy rókára em- az Atlanti-óceán trópusi részeiben, az Indiai-óceán-
lékeztet. Hátsó végtagjaik rendesen hosszabbak ban, Új-Zeeland, Japán körül, tov. a Földközi-ten-
a mellsknél; lábukon az öreg ujj a többi ujj- gerben honosak. Ismertebb azújzeelandi legyez-
tól mindég elterpeszthet az ujjak lapos köröm-
; szárnyú hal (Gasferochisma melampus Rich.) és a
mel vannak ellátva, a láb második ujja azonban guami lebeg makréla (Fsenes guameusis C. V.).
mindég karmos. A fark hossza különböz; né- Felmangánsav, 1. Mangánsavak. — P.-as ká-
melyeké a testnél jóval hosszabb, másoké meg liura, 1. Káliumhipermanganát.
alig látható csökevénnyé csenevészett. Szemük Felmelefíítés. A lósporifcban, különösen az ügetö-
nagy, bagolyra emlékeztet; fiilkagylójuk jól versenyeknél használatos szakkifejezés. Közvet-
fejlett. A kihalt fajoknak 40—44 foguk volt, a len a verseny eltt kis ideig ide-oda futtatják a
mai fajoknál a fogak száma ingadozó, többnyire lovat, hogy inai felmelegedjenek, azaz merevsé-
3H, de 34, 32 30, st 18 is lehet. A legtöbb fajnak güket elveszítve, hajlékonyakká legyenek.
alul és felül egyaránt 3—3 el-, 3—3 utózápfoga, Felménes kisk. Arad vármegye tomovai j.-ban,
1—1 szemfoga és 4—4 metszfoga van. A lajhár- 1139 oláh lakossal, u. p. és u. t. Feltót.
(1910)
makinak csak 1—1 fels metszfoga van. Legke- Felmen rokonok, 1. Rokonság.
 FELMAJMOK

1. Véznaujjú maki {Chyromys madagascariensis). Vg-— ^- Pápaszemes maki {Tarxitis spectrum). V4. — S. Karcsö
lóri (Lorís graeüis)
; 3a. Ugyanaz alváaközben. Vs- — *• Lajhár maki (Nyetieebxts tardigradus). '/j.

iFélmajmciki eikkhet. RÉVAI NAOV LEXIKONA

 FELMAJMOK II.

1. Medvemaki (Perodíetieus ealabaremfis). Vs- — 2. Pelemaki {Microeebua myoxinus). >/4. — S. Sierecseomaki

(Lemur maeaeo). V5. — 4. Törpe galágó (Galago galago). Vs-

nFélmajmdhD cikkhM. nt^M NAOV LEXKONA

 ;

Felmentés — 821 Felméri

Felmentés (lat. dispensatio, absolutorium), a törvényes vérszerinti fiú, imoka, bátya v. ér- v
törvény alól egyes esetekben engedett kivétel, a tend, akinek felmentésétl az illetk eltartása
jogszabály alkalmazásának bizonyos konkrét eset- függ s aki e kötelességet teljesíti is. A törvényte-
ben kizárása. P.-nek ott van helye, ahol azt a len egyetlen fiú is azon esetben tarthat igényt a
törvény v. az érvényben lev jog kifejezetten meg- felmentésre, ha anyja eltartása tle függ, s ha ö e
engedi. A P.-t a törvények kiválóan fontos ese- kötelezettséget teljesíti is. (V. ö. 1889. VI. t.-c.
tekben az államfnek tartják fenn természetesen
; 34. §.)
a miniszter ellenjegyzésével, más esetekben a Felment A büntetpert vagy az eljárás
ítélet.
törvény határozza meg a hatóságot, melyet a F. megszüntetése, vagy érdemleges Ítélet téjezi
joga illet. A F.-nek f esetei a nagykorúsítás és bi- be. Az Ítélet büntet vagy felment. F.-et akkor
zonyos házassági akadályok alóli F. (1. Házassági hoz a bíróság, ha a) a vád tárgyává tett cselek-
ahidályok).— A büntetjogban F.-nek nincs helye. mény nem bncselekmény, vagy ha annak tár-
A F.-t itt a királyi kegyelem pótolja. Van azonban gyában már jogers itélet keletkezett b) a vád ;

a Btkvben egy eset, amelyben a bíróság maga jo- alapjául vett cselekmény, vagy a vádlott bnös-
gosítva van a bnösöknek talált vádlottakat a sége nincs bebizonyítva; c) a bnvádi eljárás
büntetés alól felmenteni és ez a nyomban viszon- megindítását vagy a beszámíthatóságot kizáró,
zott kölcsönös becsületsértés esete. (275. §.) A vagy a büntethetséget megszüntet ok forog
kat. egyházjog szerint a F. joga a pápát illeti, fenn d) a vád törvényes emeléséhez szükséges
;

a püspökök csak a megyezsinati határozatok alól magán indítvány, felhatalmazás vagy kívánat
menthetnek fel, a közönséges jog rendelkezései hiányzik (Bp. 326 §.). Ha a vádló elejtette a vádat,
alól csak a pápától nyert felhatalmazás alapján. és azt az arra jogosult sértett nem vette át, a bí-
Ezeket a felhatalmazásokat facultatesnek nevezik róság nem F.-et hoz, hanem végzéssel megszün-
(1. Facultas). A pápa F.-jogának is az u. n. isteni teti az eljárást (Bp. 323. §.), mert vád nélkül
jog (jus divinum) a határa így p. a szülk és
; nincs itélet.
gyermekek közötti házassági akadály alól, is- Felmentvény (absoliUorium, décharge), 1. Fel-
teni jogon alapuló minségénél fogva a pápa sem mentés és Absolutorium.
adhat F.-t. A pápai F.-ek in forma gratiosa vagy Felmer Márton, erdélyi szász történetíró, szül.
in forma commissoria adatnak ki, aszerint amint Nagyszebenben 1720 nov. 1., megh. u. o. 1767
a pápa az írásba foglalt F.-t közvetlenül az illet márc. 28. Szülvárosában és Halléban tanult, az-
személyhez intézi v. pedig egy harmadik személyt, után gimnáziumi tanár lett Nagyszebenben, 1766.
rendesen az illetékes megyei püspököt, a F. enge- pedig városi lelkész. Számos munkát írt Erdély
délyezésére felhatalmazza. A forma gratiosa csak történetérl és érmeirl, így: Frimae lineae prmci-
fejedelmekkel és püspökökkel szemben szokásos. patus Transylvaniae históriám illustrantes(1780)
A F. szót továbbá más értelemben, bizonyos Geschichte von Siebenbürgen (kézirat) Catalogus;

kötelességek v. bizonyos felelsség alóli felsza- woyvodorum Transylvaniae Episcopi Transyl-

;

badítás értelmében is szokás használni. A más vaniae. Folytatta Schmeizelnek Bibliotheca hun-
:

állásra kinevezett közhivatalnok pl. új állását garica és Sotemek Transylvania colobris cím
:

csak akkor foglalhatja el, midn addigi illetékes mvét. Fiánalc, F. János Mihálynak, ki egy ideig
hatósága t az addig viselt hivatalától felmenti.nagyszebeni, késbb szent-erzsébeti lelkész volt
A számadásra kötelezett, pl. gyám, számadásainak (meghalt 1817 márc. 30.), kézii'atban maradt hátra
elterjesztése mellett a számadásnak elfogadását ily cím munkája Inscriptionos monumentorum
:

s felmentését követelheti, stb. in tomplo Cibiniensi parochiali 1781.

F. az állami számvitelben az országgylésnek Felmér, nagyk. Nagy-Küküll vm. nagysinki
olyan határozata, amely kimondja, hogy az elter- j.-ban, a hasonnev patak mellett, (1910) 1238
jesztett zárószámadás alapján az állami költségve- oláh és német lak., nagy, erds határral, ü. p.
tési törvénytl való eltérések megokoltak, mi- Nagysáros, u. t. Fogaras. 1534 aug. 10. itt gyil-
nélfogva az illet pénzügyi idszakra nézve a kolta meg Dóczy az ármányos Gritti parancsára
kormány felelsséggel nem tartozik. A képvisel- Czibak Imre püspököt s erdélyi vajdát. Román íz-
ház ebben a tárgyban hozott határozatát hozzájá- lés temploma és templomkastélya a XV, sz.-ban
rulás végett a frendiházhoz teszi át. A hozott alakíttatott át.
országos határozat a korona jóváhagyását nem Felmérés, 1. Felvétel.
igényli. F. vagy felmentvény olyan okirat is, me- Felméri Lajos, pedagógus,szül. 1840 szept. 29.
lyet számadás tételemek helyességérl állítanak Székely-Udvarhelyen, megh. 1894 máj. 22. Ko-
ki, és ezzel a számadót a további felelsség alól lozsvárt. Filozóüai és teológiai tanulmányait Sá-
feloldják. L. még Állami költségvete's és Absolur rospatakon, Budapesten s angol és német egye-
torium. temeken végezte. 1868-ban a sárospataki fiskola
F., hadászatilag a. m. egy várat ostromló v. kö- bölcsészeti tanszékére hívták meg, 1872. az új
rülzáró ellenséget az ostrom vagy a körülzárás kolozsvári egyetemen a neveléstudomány tanára
abbahagyására kényszeríteni. —
F. tényleges lett. 1879— 1880-ban állami megbízással az angol
katonai szolgálat alól ; a védertöi-vény értelmé- közoktatást tanulmányozta. Errl írt mve
: Az
ben F.-re jogosultak 1. a keresetképtolen apának iskolázás jelene Angolországban (Bpest 1881. 2
:

y. özvegy anyának egyetlen fia, esetleg egyetlen köt.), akadémiai jutalmat nyert. Élénken részt
veje; 2. az apa halála után a koresetképtelen nagy- vett az erdélyi közmveldési és tudományos
apának V. özvegy nagyanyának egyetlen unokája, mozgalmakban. Halála eltt két nappal a kolozs-
ha azoknak fiuk nincsen 3. teljes árvaságra ju- vári egyetem rektorrá választotta. Igen
; iro- b
tott testvéreknek egy bátyja. Azonban csak azon dalmi munkásságot folytatott Több kiadást ért

Révai Nagy Lex&ctma. VII. 1(0L u

Felmérhajók — 322 — Feloldás

fmvé A neveléstudomány kézikönyve (Kolozs-

: akasztani ellentéte a lemozdonyozás, mely az el-
;

vár 1890). lenkez mveletet jelenti.

Felmérhajók (nóm. Vermessungschiffe, ol. Félmúlt id, elavult nyelvtani mszó, a német
naui armateper lavori idrografici, franc, navires Halbvergangenheit fordítása. A történeti múlt,
hi/drog7'-aphes,ar\g.surveyingvessels),a.tengerTpav- vagyis elbeszél igealak neve volt. L. Igeidk.
tok, partmenti vizek, zátonyok stb. felmerésére szol- Félnemesek Erdélyben. A fogarasvídéki bás-
gáló és e célra a szükséges mszerekkel (theodo- tyásokat és újabb boérokat nevezték P.-nek, mi-
litok, sextánsok, fotometrikus készülékek, mély- vel Pogaras várának és vidékének védelméhez
ségmérk, vizi hmérk stb.), valamint egyéb járulni tartoztak s e címen kiváltságos osztályt
eszközökkel, mint zátonyjelekkel, háromszögelési alkottak, jogaik azonban csak a nemesek jogai-
jelekkel, bójákkal stb. ellátott kisebb hadihajók. nak miatájára voltak szerkesztve, de a nemesség
A sekély vizek mélységének felmérésére megfe- teljességét nem bírták. Privilégiumaikat boeralis
lelen berendezett csónakokkal is el vannak látva. leveleknek nevezik. A Pogaras vidékén lakó ily
Az osztr.-magy. hadtengerószetben többnyire a elkel oláhokat (boyerones nobiles) régi, eredeti
«Najade» és az «Eta» 550 tonnás mellékhajók (antiquiores seu origLnarii) és újabb (recentiores)
szolgálnak e célra. Az utóbbi években az olasz hadi boérok elnevezéssel különböztették meg. A régiek
tengerészettel közösen az Adriai tenger térképei már sidktl fogva boeronatus címen Pogaras
revideáltattak. vidékén és havasain bizonyos birtokállományo-
Felmondás, a félnek a vele jogviszonyban álló kat és havasi legelöket bírtak haszonélvezetül, úr-
másik félhez intézett nyilatkozata arról, hogy a béri szolgálmányok teljesítésének kötelezettsége
jogviszonyt megszünteti. A fél a jogviszonyt ily nélkül. Az újabbak 1588-tól kezdve a fejedel-
egyoldalú nyilatkozattal vagyis függetlenül attól, mektl az udvar körül teljesített szolgálataikért
'

hogy a megsznést a másik fél is akarja-e vagy (pl. vadászok, szakácsok, kulcsárok stb.) ú. n.
nem, csak akkor szüntetheti meg, ha neki az boér-levelek által a jobbágyi állapotból kiemelve,
ehhez való jogot a törvény vagy a felek megálla- a boérok sorába vétettek fel, oly feltétellel, hogy
podása biztosítja, A bérleti, haszonbérleti, mun- öltözékkel, fegyverrel, lóval felszerelve, a feje-
kabéri szerzdések azok,amelyeknél a jogviszony- delem kíséretére mindig készen legyenek. A
nak P.-sal megsjüntetése különösen gyakorlati. P.-ek a szolgabírák, esküdtek, Ulotve a várnagy
A P, következtében a jogviszony többnyire csak s végül a fogarasszóki kapitány hatósága alatt
bizonyos id (F.-i id) múlva sznik meg, de van- állottak.
nak esetek, amikor a P.-sal a jogviszony legott Felnémet, nagyk. Heves vm. egri j.-ban, (loio)
megsznik frögtöni hatályú P., pl. lakbérleteknél). 2060 magyar lak., postaügynöksóggel u. t. Eger.
;

F. a szolgálati viszony megszntetésének egyik Régi község, már IV. Béla királynak 1261-iki ado-
módja. Az alkalmazott a szolgálati viszonyt rend- mánylevelében említtetik mint püspöki birtok,
szerint csak P.-sal bonthatja fel, a szolgálatadó mely Szent István által az egri püspökségnek ado-
sem bocsáthatja el P. nélkül az alkalmazottat. mányoztatott, késbb mezváros lett, majd az egri
Azokat az eseteket, emelyekben az alkalmazott vár birtokaihoz foglaltatott. A törökök elpusztí-
P. nélkül hagyhatja el szolgálati helyét és bo- tották. Hajdan pálos monostora volt. A törökök
csátható el, az ipartörvény (1884-. XVII. t. c.) va- idejébl még fenmaradtak földalatti kazamaták.
lamint a cselédtörvény (1876. XIII. t.-c, 1907. Felnémet nyelv, 1. Német nyelv.
XLV. t.-c. 45. §.) határozza meg. A felmondási Felnttek oktatása, 1. Szabad oktatás.
id tartamát a a szolgálati szerzdés határozza Félnyeregfedél, 1. Fedél.
meg, ilyen szerzdési megállapodás hiányában Felnyíló termés (növ.), a száraz termések {l. o.)
az ipari alkalmazottaknak az ipartörvény 92. §-a közül az, amely megéréskor felnyílik és magvait
értelmében a munkaadó és a segéd között 15 nap, kihullatja; lehet egy- v. többüreg ós rekesz,
kereskedsegédeknél hat hét, fontosabb tendkkeí monomer vagy polymer magházból eredhet. Ide
megbízottaknál három hónap, gazdasági cselé- tartozik a tüsz, szüty, hüvely, bec, becke, tok,
deknél a törvényes felmondási id egy hónap. P. még a húsos tei mések közül a húsos tok, nyíló
Bels cselédeknél 15 nap. Gazdatiszt törvényes tok, nyíló bogyótermés.
felmondási ideje az 1900. XXVII. t.-c. 15. §-a Féloldali bénulás (hemiplegia), jelentkezhe-
szerint, ha okleveles, egy év, ha nem bír okle- tik a gyermekkorban, midn az agy velnek fej-
véllel, fél év. Az állandó birói gyakorlat gyárigaz- ldési rendellenességébl v. gyulladásából ered.
gató, oki. mérnök és egyleti orvos részére is egy A felntt korban többnyire gutaütés után támad.
évi felmondási idt állapított meg. A bérlet P.-ára Féloldali fejfájás, 1. Fejfájás.
nézve 1. Bérleti szerzdés, Birói felmondás, Feloldás. 1. a fizikában szilárd, cseppfolyós v.
Haszonbérlet, Lakbérlet. A tzsdei szokások ér- gázalakú testnek folyékony testtel való egyesülése
telmében a szállításra kötelezett felet esetleg egynem testté. A vegyi egyesüléstl abban kü-
megilleti az a jog, hogy a szállítás idejét bizo- lönbözik, hogy a feloldott test megtartja összes
nyos idbeli korlátokon belül ö határozza meg, tulajdonságait és hogy azt az oldó folyadék elvo-
F. alatt ez esetben értik a félnek azt a nyilatko- nása által ismét elbbi alkatában lehet megkapni.
zatát, amellyel szállítási készségét a másik fél- Ez történik pl., ha cukor, só oldódik vízben. Szi-
nek bejelenti. A F. rendszerint magánúton vagy lárd testek könnyebben oldódnak, ha poralakuak".
közjegyz útján, de lakbérletre nézve a bíróság Az oldószer bizonyos hmérséklet mellett a szi-
útján is történhetik. lárd testnek csak bizonyos mennyiségét képes
Felmozdonyozni (ném. Aufprotzen), a tüzér- feloldani; ha ezen határ el van érve, az oldatot
Bégnél a. m. a lövegtalpot a löveg mozdonyára telítettnek nevezik. Ha ilyen telített oldatot mele-
 -

Feloldás — 323 — PeloszlAs

gltonek, még tovább is raagfehérjo a durvább darából apróbb, ílnomabb

képes az oldásra s általá-
ban áll, hogy a moleg elsegíti az oldást. Ha
darává és dercévé, a finomabb darából pedig csak
az-
után ilyen melegített oldat lohiil, a feloldott szi- dercévé lesz s ezalatt a darát fed korpaszilán-
lárd test a lehlés arányában kiválik az oldatból koknak legnagyobb része a magfehérjétl külön
(gyakran kristályokban). A leghasználtabb óidé- válik. Ezeket a korpaszUánkokat a dara, illetleg
szerek : víz, alkohol, éter, benzin, szónkénog, klo- a derce tisztításánál mint szállókorpát a korpa-
roform. Ezeknek oldási képessége különböz szi- kamrában nyerik s ezek szolgáltatják a kereske-
lárd testekre vonatkozólag különböz. Sók, melyek delmi finom korpát.
:
alkoholban kevésbbé oldhatók, mint vízbon, vizes Feloldó jel, ala,kia a zeneírásban Ha egy 'S^.

oldatukból alkohol által kiválaszthatók. Egyes hang mellett áll, amelyet az imént (J|-tel) töljeb-
testek jelenléte csökkentheti vagy elsegítheti a bítettünk, a P, ezt a hangot ismét leszállítja. Pl.
P.-t. Az oldásoknál gyakran kémiai folyamat is t[ cis =
c. Ellenben egy hang mellett, amelyet az
áll el, amennyiben az oldószer a beléje tett szi- imént (l^-vel) lejebbíte ttunk, azt jelenti, hogy ez a
lárd testtel vegyileg is egyesülhet. Ilyen esetek- hang ismét fóljebbítcndö (pl. ^ ces ^= c).
ben a P.-kor meleg szabadul, mig azon esetekben, Feloldóképesség, valamely optikai mszer
midn kémiai folyamat nem áll el, a hmérsék- azon képessége, hogy valamely szemlélt tárgy-
let csökkenése észlelhet. Szilárd testeknek víz- nak két, egymáshoz igen közel es részérl, éle-
ben való oldatai mindig nagyobb /a/s-íiZí/í^A;, mint sen elkülönített képeket adjon. A két rész távol-
a tiszta víz oldásnál többnyire térfogatcsökkonés sága annál kisebb lehet, tehát a P. annál nagyobb,
;

észlelhet a cukoroldásnál mutatkozó térfogat- mennél nagyobb a numerikus apertúra. Ez Abbo

;

nagyobbodás kivételes. Az oldatok faj súlyán kívül szerint a lencsére es sugárkúp fél nyílásszöge
a forráspont is változik. A legtöbb oldat forrás- sinusának szorzata a közeg törésmutatójával.
pontja jelentékenyen magasabb, mint az oldó- Mivel a leveg törésmutatója 1, az apertúra =
szeré. értéke nem lehet egynél nagyobb, ha a lenesét
2. F. (ahsoluüo) a kat. egyházban, 1. Feloldozás- körülvev közeg a leveg. Ha azonban a tárgyat
3. F. & polgári peres eljárásban a fellebbviteli folyadékba mártják, melynek törésmutatója nagy
bíróság határozatának egyik neme, a Pp. szerint érték, akkor az apertúra értéke az egységnél
a fellebbezési bíróság bizonyos eljárási szabályok nagyobb lehet (most 1'6-ig tudják fokozni) és ezzel
megsértése miatt (pl. mert a bíróság nem alakult a P. igen növekedik. L. Immerziós lencsék.
szabályszeren, az ítéletbon érdekelt bíró vett Feloldó szerek, 1. Hashajtók és Oszlató szerek.
részt, a nyilvánosság szabályát megsértették Feloldoaás (absolutio), a kat. egyházban a pap-
stb.) oldja fel az elsbíróság ítéletét, amikor az nak, mint lelki bírónak az a mködése, midn ez
ügyet szabályos eljárás végett az elsbírósághoz a gyónásban az önmagát vádló bnösnek a bneit,
visszautasítja ha pedig az eljárási szabálytalan- Istentl nyert hatahnánál fogva, megbocsátja.
;

ság olyan, hogy a pert nem lehet tovább foly- Miután a gyónásban a vádló egyszersmind vádlott
tatni, hanem meg kell szüntetni (pl. az ügy nem is, ennélfogva a P. a. m. megkogyelmezés.
tartozik bírói hatáskörbe, a féhiek nincs perképes- Felon (gör.), a gör. egyházban vastag köpeny,
sége stb.), akkor a fellebbviteli bíróság az ítéletet az áldozópap díszfelöltje, melyet a többi öltönyök
hatályon kívül helyezi (Pp. 504., 505. §-ok). A felül- fölé felvesz és az egész testet födi, de ujjai nincse-
vizsgálati eljárásban akkor is P.-nak van helye, nek. — P. a latin egyházban m. castda (1. o.).
a.
ha a fellebbezési bíróság Ítéletében nincs úgy meg- Felonia a. m. a hbéri hség megszegése,
állapítva a tényállás, hogy annak alapján ítéletet vagyis htlenség. P. minden oly büntetend cselek-
lehetne hozni (Pp. 543. §.). Lényegben ugyanígy mény, amelyet a hbérúr vagy hbéres egymás
van szabályozva a P. mai sommás eljárásunkban ellen elkövet. A hbéres (vazallus) P.-t követ el,
is (1893. XVIII. t.-c. 165., 166., 204. §.) ellenben ; ha megszegi a hbéri szerzdésbl folyó kötele-
mai rendes eljárásunkban az elbb említett (Pp. zettségeit (pl. a hbérúr élete ellen tör, megta-
504., 505. §§.) okok az ítélet megsemmisítését gadja a köteles hadszolgálatot stb.) a hbérúr ;

eredményezik (1881. LIX. t.-c. 39. §.), P.-nak pedig P.-ba esik, ha a hbéri szerzdésbl ö reá háruló
akkor van helye, ha a fellebbezési bíróság nem kötelességeket szegi meg (pl. a hbéri birtokot
látja úgy kifejtve a tényeket az elsbirósági eljá- hbéresétl ok nélkül elveszi, megtagadja az igaz-
rásban, hogy alaposan ítélkezzen (1868. LIV. t.-c. ságszolgáltatást stb.). A P. rendes büntetése a h-
108. §.). jogoknak bizonyos mérték elvesztése. A
béri
4. F. a zenében egy disszonáló hangnak (illet- quasi-P. (P.-szerü bntett) minden olyan bn-
leg akkordnak) kielégít átmenete egy konszo- tettre vonatkozott, amely a hbérest becstelenné
nanciába. tette vagy kiközösítéssel sújtotta. Az angol jog-
5. F. a müörlésnél a darálást követban felony alatt bizonyos súlyosabb bncselekmé-
és a tulaj
donképoni rlést megelz felaprítási mvelet. A nyeket értenek, ellentétben a misdemeanour-ral,
P.-nak az a célja, hogy a darát még apróbb magtö- amely enyhébb bxlntettekre vonatkozik.
redékekké, dercévé felaprítsák. Ezáltal egyrészt a Félopál, 1. Opál.
darát fodó korpaszilánkokat összemorzsolódás te- Feloszlás, az organikus anyagok, hullarészek
kintetében kímélik, másrészt pedig a daraszemcsék teljes elbomlása. A P. baktériumok, illetleg az
különböz rétegeibl származó, tehát különböz általuk termelt erjosztk hatására történik képe ;

fajsúlyú dercét nyernek. Tökéletesebb berendezés a jelenlev oxigén mennyiségétl függ. Sok oxi-
malmokban a durvább darát ünoman rovátkolt gén jelenlétében korhadásról beszélünk (1. o.),
hengerekkel, a finomabb dercét pedig csiszolatlan kevés oxigén jelenlétében azonban rothadás (1. o.
sima felület hengerekkel feloldják. A P. alatt a történik.
fi»
 :
; :

Feloszlatás — 324 Felöntö készülék

Feloszlatás, az a kormányzati, vagyis hatósági csdeljárásban (1. Csd) és a készpénzbeli kö-

cselokmény, amely gyülekezetnek, egyesületnek, vetelés megvétele végett folytatott végrehajtás-
választott testületnek mílködését megszakítja, nál (1. Végrehajtás). Amott a tömeggondnok által
esetleg új alakulást v. új választást engedve meg. készített felosztási terv az eljárás alapja. A tervet
Különösen fontos az országgylésnek a törvé- a csdbiztos megvizsgálja, a csdhitelezök az el-
nyes választási ciklus eltti feloszlatása új vá- len észrevételeket tehetnek, és ezek fölött a csd-
lasztások kiírása céljából. Ez a koronának ki- bíróság határoz. A végrehajtási eljárásban az ér-
váló joga. Lényegében felhívása a nemzetnek, dekeltek meghallgatása után a kielégítési sor-
hogy új választáson nyilatkozzék, vájjon a kor- rendet a végrehajtást foganatosító bíróság álla-
mány és a népképviselet között beállott ellen- pítja meg. 1881. XVII. t.-c. 178-198. §§., 1881
tétet s a népképviselet ellenzéki álláspontját he- LX. t.-c. 118., 119., 188-202. §§.
lyesli-e vagy sem. A
F, akkor indokolt, ha az Felosztásos adók v. máskép reparticiovális
államf arra a meggyzdésre jut, hogy a több- adók azok, amelyeknél az állam elre meghatá-
ségre jutott párt nem h
képviselje a nemzet rozza az adóösszeget, amelyet az illet adónembl
többsége akaratának. A F. tehát a nemzethez bevenni óhajt és a fösszeget azután az egyes
való fellebbezés jellegével bír. Visszaéhii termé- adókötelesek között egyénenként felosztja. B rend-
szetesen a F. jogával is lehet. A F. a törvény- szer mellett az állam elre tisztában van azzal,
hozásnak csak választott tagjait érinti, kiknek hogy az illet adónembl mekkora bevételt vár-
habár még hosszabb idre szóló megbízatásuk a hat, ellenben az adókötelesek az általuk viselend
F. folytán lejár. Az új választások nálunk az adó nagyságát mindaddig nem tudják, míg közöt-
országgylés egész törvényes tartamára, hazánk- tük az adót fel nem osztják és az adókivetést vég-
ban tehát öt évre történnek, úgy mintha a fel- legesen be nem fejezik. F.-ról csak az egyenes
oszlatott országgylés törvényes tartama lejárt adóknál szoktimk beszélni. F. nálunk a földadó és
volna. Néhol az új választás csak a feloszlatott az általános kereseti adó, Ausztriában a kereseti
országgyíilés hátralev tartamára történik. Az adó, Franciaországban a földadó, ajtó- és ablak-
alkotmány biztosítéka a F. jogával szemben az, adó stb. A F.-kal szemben jobban vannak elter-
hogy az új országgylés bizonyos záros határid jedve a hányadbeli adók. h. még Adó és Hányad-
alatt összehívandó. Az l&i'8. VII. t.-c. 5. §-a, mely heli adók.
a Felségnek F. -jogát elismeri, egyúttal rendeli, Felosztásos adókivetés, 1. Adóigazgatás és
hogy F. esetében az új országgylés egybehivá- Felosztásos adók.
sáról akkép kell rendelkezni, hogy ez az elbbe- Felosztható kötelem, 1. Osztható kötelem.
ninek feloszlatásától számítandó három hónap Felosztó eljárás, 1. Munkásbiztosítás,
alatt összeüljön ;az 1867. X. t.-c. pedig hozzá- Felönt készülék. Malmokban a kj áratoknál
teszi, hogy ha a király az országgylést elbb fel- alkalmazott az a szerkezet, mely a felaprításra
oszlatja, semmint ámult évi zárszámadások meg- vagy megrlésre szánt gabonát, darát v. dercét
vizsgáltattak, illetleg a jöv évi költségvetés egyenletes mennyiségben s jól elosztva vezeti a
tárgyaltatott vokia, az esetben az új országgy- malomkövek közé. A F.-kel egyszersmind a kövek
lés még az év folyamán és pedig olyan idben közé való felöntést szabályozni is lehet. A régibb
összehívandó, hogy emlíett föladatait az év vé- kj áratoknál a felöntést a rázó saru eszközli. Ez
géig teljesíthesse. egy közvetlenül a garat alatt lejtsen felfüggesz-
Féloszlop, oszlop, mely nem áU szabadon, ha- tett kis favályu, melyet a fels k
nyilasán kiér
nem a falhoz van építve s így annak felszínén ktengely a végén lev excenterrel, forgattyuval,
kiugrást képez F.-nak hívják, bár rendesen törzse vagy bordás hasábbal ide-oda ráz. Ezáltal a saru
;

átmérjének ^/^-ával áU ki a falból. a garat fenóknyUásán kiöml terméket egyenle-

Felosztás (lat. divisio,partitio), a retorikában tesen a kövek közé rázza. Ha a rázósarunak a
a szónoki beszéd szerkezetében az a rész, mely- lejtsségét nagyobbítjuk, akkor a garat fenéim yi-
ben a szóló a tétel felállítása után röviden vá- lása s a saru feneke közötti távolság nagyobbo-
zolja beszédje tervét, eleve is tájékozván a hall- dik, miáltal több termék rázódik a kövek közé.
gatóságot afell, hány részre osztja anyagát s Az újabb kjáratoknál a tökéletesebb centrifugá-
min sorrendben fog haladni. Mint külön rész nmcs lis F.-et alkalmazzák. Ez utóbbinál a garat feneke
meg minden szónoki beszédben, mert nincs is rá vastölcsérrel van ellátva, melybl a termék köz-
szükség. Igen fontos azonban az oktató és nép- vetlenül a felönt csbe ömlUí. Ez a cs a fels
szer beszédekben, pl. az egyházi szónoklatokban k nyílásába központosán nyúlik s a ktengely
de képzettebb hallgatóság eltt is és egyébféle fels végén megersített szóró tányér fölé ér. A
beszédekben is szükséges, ha a tárgy nagyon bo- ktengellyel gyorsan forgó szórótáuyér a rája
nyolult. Parlamenti beszédekben csak rövid pár öml terméket a centi'ifugális er folytán egyenle-
vonással érintik. —
L. még Osztályozás. tesen szórja a kövek közé. A felönt csövet kézi
Felosztási eljárás elfordul a törvénykezési kerékkel forgatható csavaremel vagy emeltyüs
eljárásban, valahányszor bizonyos pénzösszegre szerkezettel feljebb v. lejebb lehet állítani s ezáltal
v. még künn lev követelésre többen tarthatnak a cs vége és a szórótányér közötti távolság vál-
igényt, úgy hogy mindegyiket annak egy hányada toztatható. Nagyobb távolság mellett több, kisebb
illeti, vagy ugy, hogy a sorrendben hátrább állók távolság mellett kevesebb szóródik a kövek közé
csak az ellállók kielégítése után részesülnek ki- Nagyobb malmokban, ahol a garat az illet he-
elégítésben. Az els esetben a hányadok nagy- lyiség mennyezetéhez van ersítve, a garat alatti
sága, az utóbbi esetben a kielégítési sorrend vastölcsér és a felöntcs közötti összeköttetést
a megállapítás tárgya. A F, fehnerül fleg a rendesen egy töml eszközU. L. még Garat
 :

Felr - 325 Peisáar

Felr, kisk. Szolnok-Doboka vra. dési j.-ban, Félrebeszélés, 1. Deliriunt.

(1910) 1217 magyar és oláh lak.; u. p. Cslcsóke- Félretolás, a zongorák ama gépezetének hasz-
resztúr, u. t. Retteg. Ref. csúcsíves temploma a nálata, amely (az egyik pedál segítségével) lehe-
XIV— XV. sz.-ból való, régi feliratokkal (1527), tvé teszi az egész billentyzetnek balról jobbra
ornamentálisfestményekkelsfamenyezettel(1684f). való eltolását. A kalapácsok ilyenkor nem három,
Római út nyomai. hanem két v. csak egy húrt érintenek és a zon-
f Félparazita, 1. Félélösköd. gora hangja lágyabb, fedett lesz. A zongoramü-
s Felpécz, nagyk. Gyr vm. sokoróaljai j.-ban, vekben rendesen á á/ue, á due corde szókkal szok-
(1910) 1532 magyar lak., vasúti állomás, postahiva- ták jelezni. Ahol pedig már nem óhajtják a hasz-
tal ; u. t. Gyömöre. nálatát : á tre corde-t írnak.
Felpénz, felfizetés (auctio), 1848. óv eltti jo- Fels Lénárt, I. Ferdinánd magyar király had-
gunkban a már elzálogosított fekv javakra a vezére. Szapolyai János ellenkirály vezéreivel sze-
zálogidö lejárta eltt felvett új kölcsön, amely rencsésen harcolt 1537-ben visszafoglalta Regéczet
természetesen új zálogévek lekötelezésével járt. s Tályát, miután pedig Perényi és Bebek támadá-
Annyi is, mint foglaló (1. o.). sát tiszamelléki táborából visszaverte, Tokajt is
Félpép (ném. Halbsioff, Halbzeug), oly foszla- hatalmába kerítette. 1538-ban a lundeni érsek tár-
> tott rongy, amely sejtnyalábokból ós íbnaldara- saságában részt vett azokban az alkudozásokban,

f
bókból áll. L. Papirosgyártás. melyek a nagyváradi béke megkötésére vezettek.
Felperes (actor), á polgári peres eljárásban 1540 szén Ferdinánd parancsára Buda ostromára
az, aki a bíróságtól követelésének megítélését készült. Útközben megvevén Visegrádnak alsó
kéri és e végett keresetet indít. Ha az alperes az erdítvényeit, Óbuda mellett táborba szállt. Ma-
ellene indított perben viszontkeresetet támaszt, gát Budavárát okt. 20-tól nov. 16-ig osti'omolta,
az ezzel érvényesítend követelésre nézve az al- de részben betegeskedése, részben a császári és
í peres válik P.-sé. L. még Alperes. magyar vezérek és hadak viszálykodása miatt
Felperesség v. felperességi jog v. kereshetségi nem ért célhoz. Nov. tehát felhagyván az ostrom-
jog (legitiniatio). A por a felek részérl jogi ha- mal, visszaindult és elfoglalván Visegrádot, Tata
tállyal bíró cselekményeket kíván, szükséges te- és Pápa vidékére vonult téli szállásra. Az 1542-iki
hát, hogy az, aki a perben önálló félként szere- eredménytelen hadjáratban is volt része.
pehii akar, a polgári jog értelmében cselekvési Felsálpecsenye, a marha fels combjából való
képességgel és a követelt vagyoni jog fölötti ren- hús, melyet egy darabban v. szeletekben párolnak
delkezési jogosultsággal bírjon. A perbeli cse- v. szeletekben frissen sütnek, minthogy rendkívül
lekvképesség (logitimatic standi in judicio) hiánya vérdús, igen tápláló, de durva rostu levén, hosz-
tehát a pert semmissé teszi, és a bíróságnak hi- szabb ideig kell párolni. Kevésbbé jó a gömböly
vatalból kell ügyelnie arra, hogy ez a képesség felsál, melynek rostjai nem hosszában, hanem kör
meglegyen. Szükséges azonban az is, hogy a fel- ii'ányában haladnak. Ez a lapocka egy része és
perest éppen a követelt jog és hogy éppen az al- valódi felsál helyett szokták adni.
peres ellenében illesse meg (legitímatio ad causam Felsberg, hegy az Odenwaldban, sziklaképzd-
activa et passiva). ményeirl (diorit, gnoiszstrukturával) nevezetes.
F. a voÁ-úti fuvarozásnál. A fuvarjogi szabá- Felség, a latin Maiestas-szál egyértelemben
lyok értelmében a fuvarozási szerzdésbl ered mint legmagasabb világi cím, a császárok, kirá-
jogoknak a vasút ellen való érvényesítésére álta- lyok és nejeik címe. Eredetét tekintve, már a ró-
lában az van jogosítva, akit az árú felett rendel- maiaknál használatban volt és pedig magára az
kezési jog illet. A vasúttal szemben teljesített állami közületre vonatkozólag, hogy kifejezzék
többflzetés visszakövetelése tekintetében külön vele annak magas méltóságát, legfelsbb tekinté-
meg van állapítva, hogy a díjtöbblet átvételére és lyét és hatalmát. így olvassuk a római jogban
a díjvisszatérítés iránti igények érvényesítésére maiestas reipublicae, maiestas populi, és azt tar-
az van jogosítva, aki a túlfizetést a vasút részére totta a közfelfogás, hogy az állami orgánumok
teljesítette. Ha a vasút ellen támasztható követe- (konzul, szenátus stb.) annak részeseivé lesznek,
lések per útján érvényesíttetnek, a jogokat, mint midn a nép nevében eljámak.A köztársaság meg-
felperesek, szintén az elbb megjelölt igényjogo- szntével a császárokra szállt át, akikrl ismét a
sultak gyakorolhatják. Nagy Károly által alapított római szt.birodalomra,
Félperzsiai, 1. Szcsáruk. illetveennek császáraira, még pedig kizárólago-
Felpestes, kisk. Himyad vm. hunyadi j-ban, san. És csak jóval késbb, különösen a XVI. szá-
(1910) 277 oláh lak. u. p. és u. t. Vajdahunyad.
; zadtól fogva válik használata általánossá a kirá-
Kastély római régiségek.
; lyokat Uletöleg is, ami ellen kezdetben a császá-
Felpír, vossz magyar kifejezés a gyuladásos rok tiltakoztak. A
szokás azonban megersíti és
börvörösség. brpiros^ág megjelölésére. a vesztfáliai béke (1648) óta azt, hogy a F. cím a
K Félporcellán, régebben így nevezték a fayen- királyokat is megilleti.többé kétségbe nem vonták.
ce-ot, majolikát. A fejedelmek, nagyhercegek, hercegek, habár füg-
Felputfadtság, 1. Felfúvódás. getlen államok uralkodói is, a P. címmel nem él-
Felrakás. Értend alattíi a vasúti szállításnál hetnek ; de az állam felségiségébl folyó tiszteleti
a rendeltetési állomásra megérkezett darabárúk- és hatalmi jogok reájok is, mint államfkre, az
nál a fuvarszokerekre való felrakása. Azokon az állam személyesítire egyaránt kiterjednek (1. Fd-
állomásokon, melyeken ezt a teljesítményt a vasút ségiség, Felségjogok). A magyar királyok a P.
végezteti, a F.-ért a vasút a díjszabásban meg- (maiestas) címet a vegyesházbeli királyok korá-
állapított illetéket szedi. tól kezdve használják állandóan elzleg címük
;
 :

Felségf eltérj esztés — 326 Felséglevél

serenissimus, illustrissimus, néha christianissi- és méltósága jut kifej ezésre.Ilyen értelemben mbi-
mus rex volt, Máriáé exceUentissima. den állam, a köztársaság is bir P.-kal. De monar-
Felségf eltérj esz tés, a miniszteri amnak v. egyes chiákban szorosabban a fejedelmet, mint az állam
miniszteraek a királylioz intézett felterjesztése. fejét, felségiségének személyesítöjét megillet jo-
Felségfolyamodis (felségkérvény), a felséghez gokat nevezzük P.-nak és tiszteleti, valamint poli-
intézett kérvény valamely kegyelmi tény, pl. tikai jogokra osztjuk. A politikai P. a közhatalom
büntetés elengedése, pertörlés, törvényesítés, bi- kezelésére vonatkoznak a törvényhozásban, kor-
zonyos házassági akadály alól felmentés stb. iránt. mányzásban, bíráskodásban és az alkotmányok
Be lehet adni közvetlenül a kabinetirodában vagy szerint igen különbözk lehetnek a tiszteletiek
;

az illet minisztériumban, söt alsóbb hatóságnál pedig nyilvánuhiak az uralkodó címében (császár,
(pl. árvaszéknél) is, tárgyalásra a miniszter elé ke- király, felség, fenség, isten kegyelmébl uralkodó
rül. L. még Kegyelem, Legfelsbb kézjegy. stb.), shogy születését, névnapját hivatalból ün-
Felségiség (szuverenitás). Az államnak, mint nepelik, elhalálozásakor az ország gyászt ölt,
legmagasabb politikai közületnek, természete, uralkodói szimbólumokat (korona, jogar stb.) hasz-
hogy kifelé minden idegen hatalomtól független, nál fényes udvartartása és magas állásának meg-
;

bent pedig hatalmának minden alá van rendelve. feleljövedelme van ö az egyedüli, aki nem alatt-
;

Szoros értelembon ezt nevezzük P.-nek, amely való az államban személye szent és sérthetet-
;

tehát ketts irányban nyilvánul negatív, kizáró

: len, ellene bnvádi eljárásnak helye nincsen, sze-
más hatalommal szemben és pozitív az állam mélyében bíróság elé nem idézhet, politikai cse-
bels életében. A P. fogalmát egész teljében a lekedeteiért a miniszterek felelsek ;különös bün-
francia Bodin fejtette ki elször (De la République tetjogi oltalomban részesül. A P.-at többfélekép
1577) és csakhamar általános elfogadásra talált, osztályozzák még. így magasabbakra, lényege-
ép úgy, mint megjelölésére az általa használt sebbekre (regalia majora, essentlalla), vagy al-
souverain és soiwerainité kifejezések. A F. egye- sóbbakra (regalla mlnora, accldentalla) továbbá
;

temleges és általános, az állam egész területére alaklakra és anyaglakra, aszerint, amint az állam
és minden tagjára kiható független és kizáróla-
; föfunkcló köreibon, tehát a törvényhozásban, a
gos, feleltlen egységes és oszthatatlan
; ;örök, kormányzásban és az Igazságszolgáltatásban érvé-
idhöz nem köthet; korlátlan vagyis saját élet- nyesülnek, V. tekintettel a cselekvség tárgyaira
körében a természeti lehetség korlátozza csak éstörvénykezési, kegyelmezésl, hivatali, kitüntetési,
a törvényben, nemzetközi szerzdésben stb. kife- föfelügyeletl, pénzügyi, vallásfelekezetek, egy-
jezett saját akarata. A középkor minden hatósá- házak körüli, közmveldésügyl, hadügyi, kato-
got, melytl már föUebbezésnek nem volt helye, nai, külügyi F. lehetnek az állam bels életében,
;

szuverénnek mondott, ami az akkori partikulá- vagy más államokkal való érintkezéseknél nyil-
rizmus mellett sok zavarra szolgáltatott okot. vánulok.
Nagy haladás tehát Bodin elmélete, midn a köz- A régi, rendi monarchiákban pedig szokásos
hatalmi életnek legalább egyik oldalát kell vilá-
volt a felségjogokat /e/?,wíartotoA;ra és közlöttekre
gításba helyezte. De már az uralkodók hatalmi (iura reservata maiestatica és lura communlcata
körét nem tudja megkülönböztetni és ez okozta, vagy comltalla) osztani el, amint gyakorlásuk
hogy tanaiban az abszolutizmus, a korlátlan mo- a fejedelmet kizárólag, vagy csak a rendekkel,
narchia leli támaszát. Az államhatalomnak tulaj-az országgyléssel együtt Illette meg. Nálunk
donságait ugyanis az uralkodó tényleges hatal- már Werbczy említ blzonyosjogokat, melyek a
mának jellemvonásaként magyarázzák, azt min- fejedelem részére fenntartattak legfbb hatalma
den fölé helyezve. Ez iránynak mintegy reakciójajeléül (H. k. Blb. X. 6. §.); érti tehát alattuk
a P.-at általában. A késbbi magyar írók azon-
a XVIII. sz. állambölcseli, de különösen Rousseau
ban egészen az
által kifejtett népfelségviég elmélete. Szerinte a elz
megkülönböztetést vették
P. a nép atomisztikus tömiegénél van és gyakor- alapul, de tiszta fogalomra, az egyes jogok hová
tartozását illetleg, egyetértésre jutni nem tud-
lására annak többsége hivatott. Ez elveket a fran-
cia nemzetgylés már 1792 ápr. 20. hadüzeneté- tak. Az 1848-lki törvények óta pedig e megkülön-
ben hivatalosan proklamálja és késbb a konvent böztetés, ebben az értelemben, elvesztette jogo-
levonni törekedik következményeit, ami nagy té- sultságát, miután a felség jogalt minisztériuma
vedéseknek lett szülanyjává.Mert a felségiségnekáltal gyakorolja, mely az országgyíilésnek felels.
Rousseau-féle magyarázata, ha azt a szó szoros De az 1848-ikl törv. alapján Ismét megkülönböz-
értelmében vesszük, felbontja az államot, midn atetik néha a fenntartott és fenn nem tartott P.-at,
nép egyedeinek akaratát hajlandó szuverén ter- csakhogy egészen más értelemben. A III. t.-clkk
mészetnek elismeiTii, a tái'sas együttélést a szer-
bizonyos P. gyakorlására a nádort hatalmazza
vezetlenség állapotára viszi vissza. A P. forrása és
föl, ha a király az országon kívül tartózkodik,
alanya som nem az államf, ki az államnak bár leg-
míg másokat (a zászlósok, a fpapok kinevezését,
fbb, de mégis csak tagja, sem nem a nép atomisz-a nemességl kitüntetések osztogatását, a kegyel-
tikus tömege, hanem az állam a maga egészében, mezést stb.) ez esetre Is a királynak tart fenn.
Az 1867. VII. t.-c. azonban e megkülönböztetést Is
vagy, mint szintén mondják, a közhatalmi szerve-
zetben él nemzet. Ez a nemzetfelségiség. Monar-megszüntette, midn kimondja, hogy felsége a
végrehajtó hatalmat minisztériuma által mindig
chiákban a P.-nek személyesíti a fejedelmek, akik
azért szintén szuveréneknek tekintetnek. L. még személyesen gyakorolja. A magyar királyi P.-ról,
Allumlmtalom. 1. Magyarország (alkotmány).

Felségjogok, általában azok a jogok, amelyek- Feíséglevél (ném. Majestatsbrief), H. Rudolí

kel az állam felségisége, tehát legfbb hataüna császár által 1609 jún. 11. a cseh protestáns ren-
 ;

Felségrsórtés 827 - Felsinar

dok javára kibocsátott okirat, mely számukra sza- között fennálló kapcsolat erszakos megváltoz-
bad vallásgyakorlatot, a katolikusokkal egyenl- tatására közvetlenül irányzott merénylet. Bünte-
séget biztosit és jogaik oltalmára védket (De- tetése 10—15 évig terjedhet államfogház. III. A
fensoren) ismer el. A F.-nek Mátyás császár által terület védelmében F. minden oly merénylet,
1618. történt felfüggesztése volt a harmincéves mely közvetlenül arra van irányozva, hogy a
háború kitörésének egyik oka. magyar államnak v. a monarchia másik államá-
Felségsértés. Régi hazai jogunk szerint az ál- nak területe erszakkal idegen ur.lom alá jus-
lamkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak: son, V. aaon államtól, amelyhez tartozik, erszak-
1. a F. V. felségárulás v. pártiUés, criraen laosae kal elszakíttassék. Büntetése életfogytig tartó
Majestatis seu perduellionis 2. a htlenség, nóta
; fegyház. Büntetés tárgya továbbá 1. a F. elköve-
intidelitatis. A magyar Btk. az elnevezést (F. és tésére irányzott szövetség, amely létrejött, mi-
hütlímség) megtartotta, azonban lényegesen el- helyt két vagy több személy a F. elkövetését kö-
tér tai-talommal. Régibb jogunk szerint a F.-nek zös egyetértéssel elhatározza, súlyosabb bünte-
esetei a következk voltak a) összeesküvés az or-
: tési tétellel arra az esetre, ha a szövetségen felül
szág (Conspiratio in regnum) b) összeesküvés a ; elkészületi cselekmény is elkövettetett 2. az I.
;

király, nevezetcsen épsége és méltósága ellen alatti F. elkövetésére szövetkezés nélkül tett el-
(C. contra regis salutem aut dignitatem) c) en- ; készület 3. F. elkövetésére intézett egyenes és
;

nek megkísérlése (si quis conspirare aliquid ton- nyilvános felhívás. A nyilvánosság alatt irat,
taverit); flp ily merényletben közremködés, egyet- nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése v. köz-
értés (aut tentanti scienter consensorit) ; e^ a F. szemlére kiállítása is értetvén 4. a F. feljelenté-
;

feljelentésének ehnulasztása biztos tudomás és sének ehimlasztása, kivéve, ha a célba vett bn-
bizonylthatás esetében (vei si quis hujusmodi ali- tett abbanhagyatott. De valamint a büntetend6-
quem noverit et probare valens non indicaverit) ség határai a F.-nél tovább terjednek, mint más
fj a király élete elleni
törekvés g) személyének ;
bncselekményeknél (a szövetség, s az elkészü-
tettleges bántalmazása h) tartózkodási helyének
; leti cselekményeknek büntetendsége), úgy tága-

erszakos megtámadása i) belháború támasztása.

; sabbak a büntetlenség határai is. A P. büntethe-
(Az 1715.XL1X. t.-c. ez alapján mondotta ki bnös- tsége megsznik a cselekmény felfedezése eltti
nek Rákóczit és Bercsényit.) A F. büntetése a halál önkéntes elállás s a káros következményeknek
volt, s a bnös osztályrészére es, valóságos tu- önerejébl v. a hatóságnak feljelentése folytán
lajdonában lev ingó s ingatlan javamak elkob- történt elhárítása esetében. A fbüntetésen felül a
zása. St az 1715. IX. t.-c. a vagyonelkobzást hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának
még az ártatlan gyermekek részére is kiter- felfüggesztése is megállapítandó. A király iránt
jesztette, a törvény indokai szerint azért «quo : tartozó tiszteletnek megsértése nem F., hanem
ver a crimme laesae Majestatis, patres, metu királysértés ; a királynak tettleges bántalmazása,
poena*, etiam in fllios ex amissione Portionum amennyiben I. szerint nem F., mint királybántal-
suarum redundantis, magis, quam propriae inti- mazás büntettetik. L. Királysértés.
tu, absterreantur ; hocque exeerandum et abo- Felség személye körüli minisztérium, 1. Ki-
mimbile malum eo magis vitetum, mely szi- rály személye kerüli miimztérium.
gort csak az 1781. LVI. t.-c. szüntette meg. A ha- Félselyem kelmék, selyem s pamut-fonálból
lálbüntetést régebben kerékbetöréssel s nem rit- készült bordás sávoly, avagy atlasz kötés szövet.
kán más súlyosbításokkal hajtották végre s ta- Ezen kötéseknél ugyanis a vetülékíbnalak leg-
gadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jelle- nagyobb része el van fedve, s ezért a szövet árá-
gébl kivetkztetve, a bnös ártatlan hozzátarto- nak csökkentése céljából pamutvetüléket hasz-
zóit sem kimél bosszúvá fajult. náhiak.
A magyar Btk. szerint a F. az állam, illetleg Félsíkság (peneplaine), Davis amerikai geo-
ennek leglényegesebb alkatrészei megsemmisí- gráfus szerint az olyan térszín, amelyen a folyó-
tésére irányult erszakos merénylet. Ezek a leg- víz erodáló míiködése javarészbon már befejez-
lényegesebb alkatrészek: I. az uralkodó, II. az dött. Amidn a folyóhálózat eróziója valamely
alkotmány, III. a terület. I. A F.-t, melynek hegységnek már összes magasabb kiemelkedéseit
tárgya az uralkodó, az követi el: 1. aki a királyt dombokká alacsonyította, amikor a vizek már
meggyilkolja, szándékosan megöli v. ezeknek a nem mélyíthetik tovább völgyeiket, hanem kí-
cselekményeknek valamelyikét megkísérli 2. aki ; gyózva szélesítik talpaikat, akkor valamely ma-
a király testi épségét megsérti v. öt az uralko- gasabb pontról, madártávlatból az egész térszín
dásra képtelenné teszi 3. aki a királyt az ellen-
; szelíden hullámos síkságnak tnik íel. Ilyen P.-
ség hatalmába adja, az uralkodásnak gyakorla- okká válnak a hegységek az elre haladott eró-
tában akadályozza, v. személyes szabadi ágától zió vagyisaggkoruk stádiumában.
megfosztja l. az elbbi 2 pontban meghatáro-
; Felsina, Bologna (1. o.) antik neve.
zott cselekményeknek valamelyikét megkísérli. Felsing, német rézmetsz család. Tagjai : F.
Büntetés az 1. pont esetében halál, a 2. és a 3. Johann Konrád, szül. 1766. Giessenben, megh.
pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont eseté- 1819. Darmstadtban élt mint udvari rézmetsz és
ben 10—15 évig terjedhet fegyház. II. Az al- fleg topográfiai metszeteket készített. Fiai F. :

kotmány védehnében F. 1. a trónöröklés tör-

: Johann üt-nrich, szül. Darmstadtban 1800., megh.
vényes rendjének; 2. a magyar állam alkot- 1875 márc. 29. Atyja nyomdáját tökéletesítette és
mányának, a magyar államot képez országok széles körben ismei-tté tette. —
F. Jákob, szül.
közt fennálló államközösségnek, a magyar állam Darmstadtban 1802 júl. 22., megh. 1883 jún. 9.
és az osztrák-magyar monarchia másik állama Atyjának, majd Milanóban Longhinak volt tanít-
 ; :

Pelsmann 328 — Fels-Ausztria

ványa, A régi olasz és újabb düsseldorfi mesterek Felsárpás, kisk. Fogaras vm. alsóárpási j.-ban,
festményei utón készített metszetei nagyon el- 1756 oláh lak.; u. p. és u. t. Alsóárpás. He-
(1910)
terjedtek. gyes határában a havasok alatt üveghuta is volt.
Felsmann, 1. Jáiios, zenész, szül. Nagymányo- A község felett emelked Árpást havasokat ter-
kon (Tolna vármegye) 1839 febr. 3., megh. Lúgo- mészeti szépségeiknél fogva (Podragolu-tó, Bulea-
son 1891 jan. 15. Az els zenei oktatást atyjától tó, Negoj) a turisták szokták felkeresni. Ujabban
kapta s már 10 éves korában nagy ügyességgel itt kitn márványt fedeztek fel.
és szabatossággal játszott az orgonán 1855—56. Felsatrak, kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban,
;

a pesti tanítóképzben tanult, az összhangzattant (1910) 573 tót és magyar lak. Rudnyánszky-féle
;

és zongorázást a Nemzeti Zenedében hallgatta. kastély, melyet még a vranováradi Vranovich-

1886— 1891-ig Lúgoson tanítóskodott s a dalegye- család épített postahivatal, u. t. Alsóvásárd. A
;

sület elnöke volt. Több zenei és méhészeti lapnak XII. sz.-ban Adradicz, a XVI. sz.-ban Uldrucz
volt munkatársa nagy érdemeket szerzett a ma- volt a neve, kat. temploma már 1397. fennállott.
;

gyar daloskör-ügy fejlesztése körül. Szerkesztette Fels-Ausztria (íér/cápéíl. Alsó-Ausztria cikk-

a Dalárzsébkönyvet (Pest 1865). nél). F.fhercegség, az osztrák császárság egyik
2. F. Jo^.sí?/; pedagógiaiíró, szül. Nagymányokon tartománya, Bajor- és Csehország, Alsó-Ausz-
(Tolna vm.) 1835 okt. 14. Tanulmányait végezve, tria, Stájerország és Salzburg között; területe
Török-, Görög-, Olasz- és Németországban utazott. 11,982 km=, lakosainak száma (1910) 852,667.
1857-ben pécsi, 1862. pesti reáliskolai tanár lett. Felszíne és vizei. A Duna É.-i és D.-i részre
1871-ben a fváros új freáliskolájának igazgató- osztja, az elbbi a német középhegységek vidé-
jává választották. 1903-ig, a mikor nyugalomba kéhez, az utóbbi az Alpok hegyrendszeréhez tar-
vonult, mködött, tevékeny részt véve a reálisko- tozik. F. D.-i részén van a Salzkammergut (leg-
lák átalakításában. Német nyelv tankönyveket magasabb csúcsa a Dachstein 3000 m. magas) és
szerkesztett és számos cikket és munkát írt. osztrák Alpok, melyek köralakban fogják körül a
Felsodorni, harcászatilag a. m. az ellenséget Totengebirge-t a stájer határnál a Pyhrgas-
;

úgy oldalról megtámadni, hogy a hátrálásra kény- gruppe meredezik ég felé, vele szemben kissé
szerített csapatai nem mehetnek hátra, hanem a !i.-ra a Hochsengsengebirge. Az Attei"- és Traun-tó
csatavonal többi részeire zetnek, miáltal mindig fels végén a Höllengebirge fekszik, melytl a
nagy zavar és többnyire rendetlen futás támad. Duna felé a vidék a Hausruekwald, Kobernauser-
Fels V. filkó, a magyar kártyának egyik figu- wald és Sauwald által alkotott 700—800 m. ma-
rája, a disznó és a király után harmadik helyen gas fensíkba megy át. F.-nak É.-i részét a Cseh
áll. Máriásban a királlyal együtt húszat, aduttban erdség végs Idágazásai foglalják el, melyek
negyvenet számít. Tartliban, kalabriászban az fokozatosan, terasszszerüen ereszkednek le a Du-
adutt fels húszat, a négy fels pedig kétszázat nához. E hegycsoport legmagasabb hegyhátai a
ér az adutt fels és király a béla.
; Plöckenstein (1383 m.), Dreisesselberg (1336 m.)
Felsöábrány, kisk. Borsod vm. mezkövesdi és Linzerwald, az 1125 méter magas Sternstein
j.-ban, (1910) 759 magyar lak. u. p. és u. t. Alsó-
; csúccsal. Nagyobb síkságai F.-nak nincsenek.
ábrány. Egykori premontrf i monostora ma temp- EmKtésre méltók mégis a Linzi medence és Effer-
lom. Ref temploma a XVI. sz. végén épült.
. dinger Heide. P. folyóvizekben igen gazdag. Fö-
Fels ajak, 1. Ajak. f oly ója a Duna, mely jobbról-baLról számos mel-
Felsöaklos (azeltt; Kisoklos), kisk. Torda- lékfolyót vesz fel, melyek közül nevezetesebbek
Aranyos vm. alsójárai j.-ban, (1910) 406 oláh lak. az Inn a Salzach és Mattig mellékággal, a Traim,
u. p. és u. t. Alsójára. Alm, Krems, továbbá az Enns, a Steyr, Kis- és
Felsöalap, Alaphoz tartozó puszta Fejér vra. Nagy Mühl; Rodel, Aist és Naarn mellékvizekkel.
sárbogárdi j.-ban, (1910) 759 lak., postahivatallal, Tavai közül az Atter és Traun v. Gmundeni-tó a
keservízforrással, u. t. Sárbogárd. legszebbek és legnagyobbak; kisebbek a Hall-
Fels állcsont, 1. Állkapocs. stadter-, a két Langbath- és Gosau-, továbbá az
Felsalmád, kisk. Zemplén vm. szinnai j.-ban, Irr-, Mond- és Abersee. P. éghajlata É.-i részén
(1910) 524 rutén lak. u. p. Papháza, u. t. Koskócz.
; zord, a középs, különösen a Salzkammergut kör-
Felsöalmás, kisk. Hont vm. báti j.-ban, (1910) nyékén enyhe (évi középhmórséke 85"), míg D.-i
507 tót és magyar lak. u. p. és u. t. Bát.
; hegyes részén az alpi klima az uralkodó.
Felsalpár, Kecskeméthez tartozó puszta Terményeid. F. földje a magas alpi hegy-
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, (1900) 760 magyar vidék kivételével termékeny s a többi földterület-
lak. u. p. és u. t. Kisalpár.
; nek csupán 40/0-a alkalmatlan mezgazdasági ter-
Felsapáti, kisk. Bars vm. garamszentkereszti melésre. Fbb termények gabonanemüek, bur-
j.-ban, (1910) 1182 tót és magyar lak. u. p. és u. t. gonya, hüvelyesek és gyümölcs, 1911-ben 710 ezer
;

Garamszentbenedek. Eredetileg csúcsíves temp- q. búza, 1-2 millió q. rozs, 434 ezer q. árpa, 1 millió
loma 1713. átalakíttatott s eredeti jellegébl ki- q. zab, 5000 q. hüvelyes, 4 millió q. burgonya, 15
vetkzött tornya a szentély felett van harangjai millió q. széna és több mint 400 ezer q. gyümölcs
; ;

a XVIII. sz.-ból valók. termett. Az állattenyésztést a magas havasi lege-

Felsapsa, kisk. Máramaros vm. szigeti j.-ban, lkön kiváló sikerrel zik s a legutóbbi kimuta-
(1910) 4704 rutén és német lak. u. p. Középapsa, tások szerint az állatállomány 61 ezer ló-, 589
;

n. t. Aknaszlatina. ezer szarvasmarha-, 80 ezer kecske-, 48 ezer

Felsöaradi (azeltt: TóíaratMc^), nagyközség juh-, 282 ezer sertés-, 53 ezer méhcsalád- és 1-2
Torontál vm. nagybecskereki j.-ban, (1910) 2397 tót millió szárnyasból állott. Újabban a mestersé-
és magyar lak. postahivatal és telefonállomás. ges haltenyésztést karolták fel igen ersen. Az
;
 Fels-Ausztria — 329 Pelsbaloff

erdk nemcsak kitn minség fát szolgáltat- keleti frank országhoz tartozott. 906— 955-ig so-
nak, de vadakban is igen gazdagok. A bányater- kat szenvedett a kalandozó magyaroktól, kikkel
mékek közül jelentsebbek a barna- és kszén,
: szemben utóbb a határszéli Ennsburg épült és
só, gipsz, épít- és mkövek stb. 976. az Ennsen túl a keleti Mark (Ostraark) meg-
Ipar, kereskedelem, közlekedés, pénz- újíttatott. De P. ekkor még nem tartozott az Alsó-
Ugry. P. ipara csak a legutóbbi évtizedekben in- Ausztriát biró babenbergi rgrófok és hercegek
dult jelentékeny fejldésnek. Legfontosabb ipar- jogara alá, hanem részben a bajor hercegeknek,
ágak a vas- és acélipar, pamut- és vászonszövés,
: részben a Steyr melletti várban székel Traun-
papírgyártás, vegyészeti ipar, mrlés, sör- ós gaui grófoknak hódolt, kik egyúttal Stiria urai is
hajógyártás. A mezgazdasági és ipari termékek- valának. Csak 1192. került egész P. örökösödési
kel való kereskedés igen élénk, melyet a kitn szerzdés útján VL Lipót babenbergi herceg bir-
szárazföldi és viziutak nagy mértékben elmoz- tokába. 1 246-ig a Babenbergi-család birta, aztán
dítanak. Ez id szerint (i9io) a szárazföldi utak rövid ideig II. Ottokár cseh király, 1282 óta
hossza 8678 km., míg a hajózható vizi utaké 618 pedig a Habsburg-család. 1594 és 1626-ban véres
km. Vasút 1009 km. hosszúságban hálózza be a pór-felkelésnek volt színhelye (1. Fadinger).
f
tartományt, míg a közlekedésügy többi ágait 448 1608-ban a P.-i rendek Linzben a magyar rendek-
postahivatal, 236 táviró- és távbeszélhivatal kel a vallásszabadság védelmére frigyet kötöttek.
szolgálja. Az ipari és kereskedelmi érdekek el- 1741-ben Károly Albert bajor választófejedelem
mozdítására a linzi kereskedelmi és iparkamara, és francia sególyhadai foglalták el az országot,
2 kereskedelmi iskola, 4 bank- és hitelintézet, 13 akinek a rendek Linzben meg is hódoltak ; 1742.
ipari és kereskedelmi részvénytársaság, 247 fo- azonban a magyar huszárok felszabadították a
gyasztási és hitelszövetkezet szolgál. tartományt. 1779-ben a bajor Inn-negyed került
Lakosság:. P. népessége a legutóbbi adatok P.-hoz, melyet Napóleon császár 1805. Bajoror-
szerint, (1910) 852,667 s így népsrsége 71 egy szágnak visszajuttatott, szintúgy 1809. a Haus-
km«-en. 1900 óta népessége 42,421-gyel 5Vo-kal ruck-negyedet, de 1818. végén mindkett vissza-
szaporodott s különösen a kisebbségben lev cseh- került. Azóta P. küls ellenséget nem látott. A
és egyéb szláv elem szaporodása volt jelenté- birodalmi gylésre 22 képviselt küld, ezek közt
keny. A lakosság 907o-a német s legnagyobb jelenleg (1912) 18 keresztény szocialista, 3 német
részt róra. kat. 1908. házasságra lépett 5834 pár néppárti és 1 szociáldemokrata. V. ö. Grassauer,
(77o), született 2ó,458 (27-87o), meghalt 18,299 Das Erzherzogtum Österreichober der Enns (Wien
(22%), kivándorolt 2322, természetes népszapo-
: 1880) Vancso, Geschichte von Ober- und Nieder-
;

.. rodás 4837. F. közoktatásügyi intézményei 8 : Östorreich (Gotha, eddig 2 köt.).

í gimnázium, 2 reáliskola 156 tanárral és 2161 Felsbáczár (azeltt: Felsbauczár), kisk.
tanulóval ^1909/10-iki isk. évben), 2 tanító-, 3 Hunyad vm. hátszegi j.-ban, (1910) 1002 oláh lak. ;
tanítónképz intézet 36 tanár és 349 tanulóval, u. p. Várhely, u. t. Ruszkabánya.
ipariskola, kereskedelmi iskola, 18 polgári és 547 Felsbagod, kisk. Zala vmegye zalaegerszegi
elemi népiskola stb. A közmveldést 76 lap és j.-ban, (1910) 261 magyar lak., u. p. Aláóbagod, u.
folyóirat (ebbl 5 nagy napilap), több tudományos t. Zalaegerszeg.

és irodalmi intézet szolgálja. Felsöbágyon, kisk. Hont vm. korponai j.-ban,

Közigazgatás. A tartományi gylés 50 tag- 211 tót
(1910) lak.; u. p. Csábrágvarbók, u. t.
ból áll. A legfbb közigazgatási hatóság a hely- Hontnémeti.
tartótanács Linzben, amelynek alá vannak ren- Felsbajom, község, I. Bázna.
delve az egészségügyi tanács, az iskola-tanács, Felsbaka, kisk. Hont vm. báti j.-ban, (1910)
Linz és Steyr városok és a 12 kerületi kapitány- 388 tót és magyar lak. u. p. Bát, u. t. Bakabá-
;

ság. A kerületi kapitányságok 46 járásra vannak nya. Bányáit 1770-ig mívelték.

beosztva. Az igazságszolgáltatás teljesítésére hi- Felsöbalázsfalva, kisk. Besztercze Naszód vm.
vatva van a linzi törvényszék, 3 kerületi és össze- jádi j.-ban, (1910) 590 oláh és cigány lak.; u. p. és
sen 42 járásbíróság. A legfbb egyházi hatóságok u. t. Somkerék.

a linzi kat. püspökség, az evang. szuperintenden- Felsbalog, kisk. Gömör vm. rimaszécsi j.-ban,
cia Schartenben az izraelitáknak egy hitközsé-
; (1910)917 magyar lak. postahivatallal, u. t. Ri-
;

gük van Lmzben. A tartományi fváros Linz. L. maszombat. Kobui'g-féle kastéllyal, hg. Koburg
még Osztrák császárság. Pülöp balogvári uradalmának széke; hercegi
Története. Történeíemelötti idbl nagy fon- törzsjuhászattal és sertéstenyésztéssel. Balogvára
tosságúak a Hallstadt mellett talált cölöpfalvak már 1323. fennállott; a XIV. sz. ban a Balog-
és a La Tóne korbeli mveltség maradványai. nembl való Szécsiek kezére került, kiktl a cse-
Els névrl ismert lakói kelta törzsek, kiket Kr. hek elfoglalták, de Mátyás király 1459. vissza-
elótt 15. körül a rómaiak leigáztak és a Noricura vette 8 1460., a Szécsiek htlensége miatt. Balo-
provinciához csatoltak. Pöbb helyek voltak ak- got Rimaszécs városiival együtt Rozgonyi Sebes-
kor: Lauriacum (Lorch, az Enns torkolatánál), tyénnek adományozta. lOO — 1646-ig a vár ismét
Lentia (Linz) és Ovilabis (Wels). A kereszténység a Szécsiek birtokában van. A XVI. sz. közepétl
is gyökeret eresztett és P. védszentje, szt. Plória- fogva a török gyakran portyázott egész a vár tö-
^ nus, 404. Lorchban vértanúhalált szenvedett. A véig, de a várat magát sohasem keríthette kézre.
népvándorlás lezajlása után bajor törzsek (ba- P. ez idben mint véghely szerepel s megersí-
juvarii) telepedtek le, kiknek hercegei a mond- tése 1567. Gömör vármegyének kötelességévé té-
seei és kremsmünsteri kolostort (777) alapították. tetett. Szécsi Mária, a Murányi Venus, gyakran
795 óta P. Nagy Károly birodalmához, 834 óta a tartózkodott e várban, mely az ö kezével együtt
 ;

Felsöbán 830 — Felsbíróság

jutottWesselényi Ferenc nádor birtokába. Wesse- Felsbarakony, kisk. Bihar vm. cséffai j.-ban,
lényi a várhegy alatt kastélyt építtetett. 1671-ben 5ol oláh és magyar lak. u.
(1910) ; p. Oláhszent-
Wesselényi htlensége címén a vár a kincstárra miklós, u. t. Cséffa.
szállott s a Rákóczi-mozgalmak alatt lerontatott. Felsbarbatyen, kisk., 1. Felsborát.
1691-ben a Koháry-család kezére jutott a vár a Felsöbaskócz, kisk. Zemplén vm. homocnai
hozzátartozó uradalommal együtt. A Koháryak j.-ban, (1910) 209 tót lak. u. p. Göröginye, u. t. ;

jussán szállott az uradalom a Koburg hercegi Homonna.

családra, mely azt most birja. A Koburgok itteni Felsbb geometria, 1. Geometria.
kastélyát hg. Koháry Ferenc építtette 1720 kö- Felsbb leányiskola, általános mveltséget
rül. Kápolnájában régi Koháry-féle festmény és nyújtó, de tudományos pályára nem képesít ni
verses fólirások vannak 1685 bi. középiskola. Az els P. Trefort minisztersége ide-
Felsöbán. kisk. Szilágy vm. krasznai j.-ban, jében 1875. nyilt meg Molnár Aladár kezdésére
(1910) 730 oláh lak. u. p. és u. t. Kraszna.
; Budapesten. 3 tagból 1 éves elk-^szítö, 4 éves
:

Felsbánya, rend. tanácsú város (sz. k. város középs s 2 éves továbbképz tanfolyamból állott.
címével) Szatmár vm.-ben, szép erds vidéken, Többszöri módosítás után lif02. nyerte mai szer-
régebben egyike hazánk jelentékenyebb bánya- vezetét mint 6 osztályú, egységes iskola, mely az
városainak, mely azonban a bányaerek kiapadása elemi isk. 4 osztályához csatlakozik. Néhol ma-
és az ezüst árának csökkenése következtében a gasabb tanfolyammal, bennlakással kapcsolatos.
XIX. sz. vége felé hanyatlani kezdett; lakói- 1908 -9-ben volt 36 F., ebbl állami 18, községi
nak száma, mely 1869-ben 5311 volt, 1910-ig 4, r. kat. 6, ref. 4, ev. 1, társulati 1, magán 2. V.
4422-re szállt alá (1900-ban 4580), kik között ö. a F. .szervezetérl szóló hivatalos kiadványok-
é205 magyar és 346 oláh, hitfelekezet szerint kal; Szuppán V., A magyar F. múltja és jelene
2484 róm. kai, 1247 gör. kat., 687 reform, és (Budapest 189 .)
142 Izrael, volt. (A lakóházak száma 1004.) A Felsöbbrangú' altisztek (ném. Höhere Unter-
lakosok legnagyobbrészt bányamunkások, kik az offiziere), az osztrák-magyar hadtengerészetben
itteni arany-, ezüst-, réz- és ólombányákban dol- a szárazföldi hadsereg rmesteiei vei egyenrangú
goznak. A teljesen hanyatló magánbányák mellett altisztek. Regebben 3 rangfokozatra oszlottak,
jelentékenyek a kincstári bánya- ós zúzómüvek. meiyek közül a 2 fels most a törzsaltiszteket (1.
Itt székel a m. kir. bánya- és kohóhivatal és a 0.) képezi, úgy hogy jelenleg csak 1 rangfokozat
bajfalusi körjegyzség. Van m. kir. báuyaiskolája, van, még pedig az alhajómester (uém. ünter-
3 felekezeti elemi iskolája, gazd. népiskolája és 2 boots)nann), és a vele egyenrangúak a különféle
kisdedóvója van továbbá takarékpénztára, hitel- különleges szolgálati ágakban, melyek szerinr el-
;

szövetkezete, városi múzeuma és könyvtára, hír- nevezésük is különböz, mint: alhajómester-akna-

lapja, turista-egyesülete, polgári köre, malomkö- mester, alkormánymestor, alfegyverraester és így
és sírkgyára, vízvezetéke, ferttlenít intézete, tovább. A F. bár a legénységhez tartoznak, de a
járványkórháza, aggápoldája, vasúti állomása, tengerésztisztekehez hasonló egyenruhát visel-
posta- és távirdahivatala villamos világítása. nek (egy sárga selyem karpaszománnyal, ugyan-
;

Ujabban nyaralótelep alakul és háziipart honosí- olyan kardbojttal), a bal fels karon a szolgálati
tanak meg. F. hajdan Középhegynek (Mons me- ágazat jelvényével. Hajón külön-külön kabin-
dius) neveztetett Nagy Lajos király 1374. meg- juk és együttes étkezjük (ném. TJnteroffiziers-
;

újította F. régibb kiváltságait, melyeket késbb messe) van.

Zsigmond, I. Mátyás, II. Lajos (152H), Rudolf (1624) Felsöbeled, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-han,
és 1. Lipót (1 689) megersítettek. A mohácsi vész- (1910) 411 német lak. u. p. Pornóapáti, u. t. Ó vár-
;

tl kezdve F. hol Szapolyai János, hol a Habs- vashegy.

burg-ház alatt állott, mely utóbbi alá I. Lipót alatt Felsöbencsek (azeltt: Németbencsek), kisk.
került végleg. A XVI. és XVII. sz.-ban a város Temes vm. vingai j.-ban, (1910) 1528 német lak.
nagyon elszegényedett, ezért 1689. kénytelen volt postahivatallal és táviróállomással.
összes nagy jövedelm bányáit a kincstárnak át- Felsbereczki, ki^k. Zemplén vm. sátoralja
engedni, miért is a város ós lakosai szerzdésileg újhelyi j.-ban, (1910) 360 magyar lak. u. p. Alsó- ;

adómentességet nyertek; a mentesség azouban bereczki, u. t. Sátoraljaújhely.

1850. az önkényuralom alatt megsznt s a város Felsberekszó, kisk. Szilágy vmegye szilágy-
hosszas pereskedés után csak 18"»7. kapott a kor- csehi járásában, (1910) 1575 oláh lakossal; u. p.
mánytól kárpótlásul 400,000 koronát. E kár- és u. t. Bgerhát. Két patak közt van régi föld-
pótlás és a helyes, körültekint városi gazdálko- vára.
dás folytán a város az utóbbi években ismét fej- Felsberkifalu, kisk. Vas vm. körmendi j.-ban,
ldésnek indult. V. ö. Wenzel Gusztáv, Magyar- (1910) 323 horvát és magyar lak. u. p. és u. t. ;

ország bányászatának kritikai története (Buda- Körmend.

pest 1880); Smik Antal, Adalékok P. város mono- Felsbesenyö, kisk. Bars vm. garamszent-
gráfiájához (u. 0. 190()); Farkas Jen, F. (Szat- kereszti j.-ban, (1910) 453 tót és magyarlak. ; u. p.
már vra. monográfiájában); Décsényi, P. régi pe- és u. t. Garamberzencze.
csétje (Turul 1889). Felsbesztercze (azeltt: Felsöbisztricze),
Felsöbányit (ásv.). Ritka ásvány rombos táb- kisk. Zala vm. alsólendvai j.-ban, (1910) 1028 vend
;

lácskákból áUó gömbös hahnazokat alkot, össze- lak. u. p. Cserencsócz, u. t. Bellatincz.

;

tétele AI4SO9-J-IOH2O. Színe fehér, néha a vas- Felsbíróság, járásbíróság felett a törvény-
oxidtól sárgás, felülete érdes, gyöngyfény. Eddigi szék, törvényszók felett az ítéltábla, az ítéltábla
lelhelyei Felsbánya (Grossgrubeni hegyl,Kapnik. felett a kúria.
 ;

Felsbodok- 831 — Pelsdobsza

Felsbodok (azeltt Nagybodok), kisk. Nyitra
: Felscsebény, kisk. Zemplén vm. homonnal
vm. nagytapolcsányi j.-ban, (1910) 788 tót és ma- j.-ban, (lüio) 487 ruthón ó.s néíuet lak., va.-úti meg-
gyar lak. u. p. Felsöludány, u. t. Nyitraludány. álló po-itahivatal, u. t. Izbugyaradvány.
; ;

Felsöbodony. község, 1. Kéthodony. Felscsépány (azeltt: Filsöstepanó), kisk.

Felsö-bodrogi vízszabályozási társulat. Ár- Árva vm. vári j.-ban, (1910) 370 tót lak. u. p. és ;

tere csak 7—8 km. széles és 50—60 km. hosszú u. t. Turdossin.

völgy, mely Zemplén vmegyében.Krucsó és Honcz- Felscsemáton, kisk. Háromszék vm. kezdi
falva községektl Imreg és Mészpest községek alá j.-ban, (1910) 1287 magyarlak.; u. p. Alsócsemá-
nyúlik az Ondava és Tapoly folyók két oldalán, ton, u. t. Kézdivásárholy.
molyok egyesülésük után Fels-Bodrog nevet vi- Felsöcsemye, kisk. Sáros vm. felsvlzközi
selnek. Az ártér nagysága 39,481 k. hold, tölté- j.-ban, (1910) 669 tót lak. u. p. Kurima, u. t, Felsó- ;

sek hossza 123 km. (ebbl téglával burkolva 4-8S vízköz.

km.). Beruházás 4.726,731 K, társulat kölcsöne Felscsertés, kisk. Hunyad vm. dévai j.-ban,
2.546,000 K, egy k. holdra es évi kivetés 2-30 K. (1910) 768 oláh és magyar lak. postahivatal, tele- ;

Felsöbogáta (azeltt Magyarbogáta), kisk fonállomás.

:

Szolnok-Doboka vm. dési j.-lian, (1910) 475 oláh Felscsitár, kisk. Nyitra vm. nagytapolcsányl
lak. u. p. Dés, u. t. Kaczkó.
; j.-ban, (191(1) 2t)5 tót lak. u. p. Nagyrippény, u. t. ;

Felsöboj, kisk. Hunyad vm.marosillyei j.-ban, Nyitraludány.

(1910) 527 oláh lak. u. p. Guraszáda, u. t. Maros-
; Felscsobánka, kisk. Szolnok-Doboka vm.
iliyo. A falu mögött emelked kopár mészsziklák csákigorbói j.ban, (1910) 242 oláh lak. u. p. ésu.t. ;

alól kiöml patak 39 m. hosszúságú barlangüre- Csákigorbó.

get vájt magának. Felscsora, kisk. Torda- Aranyos vm. toroczkól
Felsboldád, kisk. Szatmár vm. erddi j.-b^n, j.-ban, (1910) 380 oláh lak. ; u. p. ós u. t. Aranyos-
(1910) 711 oláh lak. ; u. p. Szakasz, u. t. Károlyi- bányn.
ordód. FelscsöUe, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban,
Felsboldogf alva (azeltt Felsboldogasszony- (1910) 286 német és magyar lak. u. p. Misérd, u. t.
: ;

falva), kisk. Udvarhely vm. udvaiheiyi j.-ban, Pozsonypüspöki.

(1910) 441 magyar lak. u. p. és u. t. Székely-
; Felsöcsöpöny, kisk. Pozsony vm. nagyszom-
udvarhely. bati j.-ban, (1910) 331 tót Ó3 magyar lak. u. p. ;

Felsöbolygók, 1. Bolygók. Nagy>úr, u. t. Szered.

Felsöborát (azeltt: Felsöbarbatyen), kisk. Hu- Felsczécze, kisk. Abauj-Toma vm. gönczi
nyad vm. petrozsényi j.-ban, (1910) 708 oláh lak. j.-ban, (1910) 249 magyar lak.; u. p. Vizsoly, u. t.
u. p. és u. t. Lupény. Porró-Encs.
Felsöborgó, kisk. Besztercze-Naszód vm. jádi Fe^sdabas, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
j. ban, (1910) 954 oláh lak.; u. p. és u. t. Borgó- alsódabasi j.-ban, (1910) 1155 magyar lak., vasúti
prund. állomás, posta- és táviróhivatal.
Felsöbotfalu, kisk. Nyitra vm. vágújholyi Felsdacsólam, kisk. Hont vm. korponai j.-ban,
j.-ban, (1910) 133y tót lak. postahivatal, u. t. Vág- (1910) 573 tót lak.
;
u. p. Szuhány, u. t. Korpona, ;

újhely. Evang. templomának hajója a XII. sz.-ból való,

Feisbölényes (azeltt Felszubricza), kisk. szentélye a XV. sz.-ban épült 1905. renoválták,
: ;

Árva vm. tresztenai j.-ban, (1910) 1430 tót lak,; F, a Dacsó-csíalád si fészke.
postahivatal, u. t. Jablonka. Felsderna, kisk. Bihar vm. margittai j.-ban,
Felsöbölkény, kisk. Maros-Torda vm. régeni (1910) 1302 magyar, oláh, tót ós német lak., posta-
546 oláh lak, u. p. és u. t. Gör-
alsó j.-ban, (1910) ; hivatal, telefonállomás ; u. t. Vedresábrány. Vi-
gi'-nyszentimro. dékén nagymennyiség természetes aszfalt for-
Felübadak (azeltt: Bomán-Budak), kisk. dul el, melynek kiaknázására és feldolgozására
Besztercze-Naszód vm, jádi j.-ban, (1910) 1076 oláh az Els magyar aszfalt-részvénytársaság alakult.
lak. ; u. p. és u. t. Petres. A F.-i aszfalt jó minségénél fogva nemcsak a
Fels-Burgundia, 1. Bvrgundia. belföldön örvend nagy kelendségnek, hanem a
Felsöcsáj, kisk. Abauj-TÓrnavm.füzéri j.-ban, külfóldre is viszik.
(1910) 352 magyar és tót lak. ; u. p. Qarbóczbog- Felsdetrehem, kisk. Torda-Aranyos vm. tor-
dány. u. t. Alsómislye. dai j.-ban, (1910) 1051 oláh és magyar lak., br.
Fels-csallóközi ármentesit társulat, Po- Kemény Ignác-féle kastély ; n. p. Alsódetrohem,
zsony vm. területén fekszik. 1886-ban alakult oly- u, t. Gyéres.
formán, hogy a 77 községre terjed és számtalan Felsdiós, kisk. Pozsony vm, nagyszombati
kisebb csoportra oszlott érdekeltség által kiépített, j.-ban, (1910) 1584 tót ós német lak., hitelszövet-
de elégtelen méret 88-44 km. hosszú töltés vona- kezet, vegyészeti gyár, fürészmalom, halásztelep,
lat átvette s ezt egységes terv szerint fölmagasí- postahivatal u. t. Szomolány. P. már a XVI. sz.- ;

totta és megersítette. Ártere 88,0 5 k. hold. A tár- ban mezváros volt régi gótikus temploma ma
1 ;

sulat beruházása 1.67^,904 K. Székhelye Soraorja. romokban hever; mostani templomát 1758— 64-ig
Felscsalogány, kisk. Vas vm. muraszombati gr. Brdödy György országbíró és fla, Kristóf épít-
j.-ban, (1910)614 vend lak. u. p. Felsölendva, u. t. tette. F.-t hajdan híres molnárok lakták s itt volt
;

Gyanafalva. a molnár-céh központja.

Felscsatár, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ban, Felsdobsza, kisk. Abauj-Toma vm. gönczi
(1910) 587 horvát, magyar és német lak. u. p. j.-ban, (1910) 1259 magyarlak., postahivatal; u. t.
;

Németkeresztes, u. t. Ovárvashegy. Abaújszántó. A várdombon kkori földvár van.

 :

Felsdombó — 332 - Felsfeketepatak

Felsdombó, kisk. Pozsony vm. nagyszombati terjedelmes fonsíkon áll, ma gr. Edelsheim-
lötti
j.-ban, (1910) 399 Gyulai Lipót kastélya, melynek a régi templom-
tót lak. ; u. p. Dejte, u. t. Béla-
ház. hajójából átalakított csarnokában régi freskók
Felsdomboru, Msk. Zala vm. csáktornyai vannak. E kastélyban adta meg magát Ocskay
j.-ban, (1010) 312 horvát lak. u. p. Miksavár, u. t. László. A községben lev kastély, valamint a
;

Csáktornya. dombtetn álló régi Jezerniozky-kastély (épült

Felsdombró (azeltt: Dumbravicza), kisk. 1618.) most szintén Edelsheim-Gyulai Lipóté. P.
Hunyad vm. marosillyei j.-ban, (1910) 342 oláh a hires Elefánthy-család törzsfészke. V. ö. Rupp
lak. ; u. p. Hunyaddobra, Marosülye.
u. t. Jakab, Magyarország helyrajzi története (I. köt.
Felsd omonya, kisk. üng vm.
ungvári j.-ban, 508-600 1.).

(1910) 680 tót lak., Felselemér (azeltt: Szerbelemér), nagyk. To-

vasúti megálló; u. p. és u. t.
Ungvár. rontál vm. nagybecskereki j.-ban, (1910) 3440 szerb,
Felsdörgicse, kisk. Zala vm. balatonfüredi német és magyar lak. gazdasági hitelszövetkezet ;

j.-ban, (1910) 252 magyar lak. u. p. Szentantalfa, ós földmívelk szövetkezete, vasúti állomás, táv-
;

n. t. Nagyvázsony. Románizlésü templom romja, író u. p. Alsóelemér. ;

római kereképület alapjai, római szobormvek Fels-Eör, község, 1. FeUr.

ós feliratos kövek. Fels-eör tárcsa— felslövi h. é. vasút. —
Felsdraskócz, kisk. Trencsón vm. báni j.-ban, Felsrtl Pelslövöig terjed, 9 km. hosszú, ren-
(1910) 72 tót lak. Bán, u. t. Alsóozor.
; u. p. des nyomtávolságú, gzüzem h. é. v. Megnyílt
Felsdubovány, Nyitra vm. pöstyéni 1903 niárc. 25. A Máv. kezeU.
kisk.
j.-ban, (1910) 419 tót lak. u. p. és u. t. Nagykosz-
; Felsépitmények (ném. Aufbauten). így ne-
tolány. veztetnek hajókon a fels fedélzet fölött lév
Fels-Dudvágvölgyi vizi társulat. Alakult építmények lakóhelyiségek, a sáncok, a hajózási :

1889. a Nyiti'a vármegyében Boritól Sziládig ter- kabin, a parancsnoki torony és híd stb.
jed községek határán át húzódó Dudvág patak Fels építipariskola, \. Építöipariskola.
tisztogatására és az árterületek lecsapolására Felserdöfalva (azeltt Ó-Leszna), kisközség :

szükséges belvizlevezetési munkálatok keresztül- Szepes vm. késmárki j.-ban, (1910) 5(i6 német lak.,
vitelére. A társulat szókhelye Pöstyén. Árterület kik közt sok tátrai hegy vezet van ; u. p. és u. t.
7564 kataszt. hold. Beruházás 137,611-46 K, csa- Kakaslomnicz. Hozzátartozik Tarpatakfüred és a
tornák hossza 72 km. Tarpataki völgy.
Felsdunamelléki magyar ev.Felsesztergály, kisk. Nógrád vm. balassa-
egyházak, 1.

Dunáninneni ev. egyházkerület. gyarmati j.ban, (1910) 621 tót lak. u. p. Alsóesz- ;

Felsdunamelléki ref. egyházkerület, 1. Du- torgály, u. t. Rárosmúlyad-Nógrádszakál. Mellette

nántúli ref. egijházkeriüet. Sztrahora vár romjai vannak.
Felsöegerszeg, kisk. Baranya vm. hegyháti Felsfalu, Msk. Gömör és Kis-Hont vm. torn-
j.-ban, (1910) 307 magyar lak u. p. és u. t. Sásd. aijai j.-ban, (1910) 205 magyar lak. u. p. Szkáros,
; ;

Felsöegregy (azeltt: Felegregy), kisk. Szi- u. t. Tornaija.

lágy vm._ zilahi j.-ban, (1910) 1020 oláh lak. u. p. Felsfarkadin, kisk. Hunyad vm. hátszegi
;

és u. t. Öidögkút. j.-ban, (1910) 291 oláh lak. u. p. és u. t. Hátszeg.

;

Felsegres, kisk. Szolnok-Doboka vm betleni F^lsöfegyvernek, kisk. Hont vm. vámosmi-

j.-ban, (1910) 155 oláh lak. u. p. Somkerék, u. t. kolai j.-ban, (1910) 407 magyar lak.
; u. p. Hont- ;

Betlen. füzesgyarmat, u. t. Zseliz.

Fels-Egyiptom, 1. Egyiptom. Fels fehérkörösi ármentesít és belvíz-
Felselefánt, kisk. Nyitra vm. nyitrai j.-ban, szabályozó társulat. Alakult 1894. oly célból,
(1910) 616 tót és magyar lak., postahivatal és hogy a Fehér-Körös fels síkságán, a folyó bal-
telefonállomás. Hajdan Szent Pálrendi társasház partján elterül 37,930 katasztrális holdnyi te-
volt itt, melyet Eiefánty Dezs fla, Mihály mes- rületet ármentesítse és hogy e területen a bels
ter alapitott 1369. E kolostor sokféle javadal- vizeket s fként a Tr és Szartos patakokat ren-
mazásban részesült. 1415-ben ghymesi ÍPorgách dezze. A Fehér-Körös mentén húzódó töltéseinek
Péter nyitrai fispán a kolostortemplomban a hossza 24-36 km. Beruházás 226,782 K., egy ka-
szt. háromság oltárát alapította és eü-endelte, tasztrális holdra es kivetés 1*94 K. Székhelye
hogy t
oda temessék. A közelg törököktl való Borosjen.
félelmében a pálos szerzet vezérfönöke 1579. a Felsfehérkút kisk. Hont vmegye ípolynyéM
kolostort Mosóczy Zakariás váczi püspöknek adta j.-ban, (1910) 229 tót és magyar lak. u. p. Csáb, ;

bérbe évi 400 frtnyi összegért, az ottani szerze- Balassagyarmat.

tesek jövedelmeit pedig, melyeket úgy sem hit- Fels-Fehér vármegye, azeltt Erdély egyik
tek megtarthatóknak, a pálosok máriavölgyi ko- vmegyéje, melynek terjedelme 1733-6 km^, lakói-
lostorához csatolta. De ezen birtokelidegenítés nak száma (i87o) 58,077 volt. Székhelye Erzsébet-
ellen a F.-on volt szerzetesek 1582. tiltakoztak. város volt. Az 1876. évi XXX. t.-c. ezen szá-
A kolostor egyébiránt csak keveset szenvedett és mos, egymástól elkülönített és szétdarabolt terü-
1636. Ivanovics Pál helynök kijavíttatta. II. Jó- letbl álló vármegyét megszüntette és egyes ré-
zsef 1784. megszüntette. A F.-i kolostorban avat- szeit Háromszék, Szeben, Pogaras és Nagy-
ták be az egész pálos szerzet növendékeit a böl- KüküU vmegyékbe osztotta.
csészeti tanulmányokba és itt székelt rendesen a Felsíeketepatak, kisk. Zemplém vm. varan-
pálos szerzet magyar tartományi fnöke és hely- nói j.-ban, (1910) 419 tót lak.; u. p. Tapolymogyo-
nöke. A kolostor régi épülete, mely a község fö- rós, u. t. Tapolyhanusfalva.
 ; ;

Felsöfeketevölgry — 333 - Felsház

Felsöfeketevölgy (azeltt Felsövcdenyágra), : rutén, tót, német és magyar lak., u. p. Szarvas-
kisk. Bihar vm. vaskóhi j.-baa, (i9io)366 oláh lak.: háza, u. t. Alsóvereczke.
u. p. Donibrovány, u. t. Vaskóh. Felsgezés.kisk.Nagy-KUküllö vm. szentágotai
Felsöfenyves (azeltt Felsöjedlova), kisközs. : 828 oláh lak., u. p. Bürkös, u. t. Uj-
j.-ban, (1910)
Sáros vm. fels vízközi j.-ban,(i9io) 226 rutén lak. egyháza.
u. p. Folsöodor, u. t. Felsövlzköz. Felsgörbed (azeltt:
Fels/crivina), kisk.
Felsfernezely, kisk. Szatmár vm. nagybányai Krassó Szörény vm. faesádi j.-ban, {1910) 367 oláh
j.-ban, (1910) 1421 oláh lak. ; u. p. Alsófernezoly, lak., u. p. Kossova, u. t. Holgya.
u. Nagybánya. Határában számos bánya van,
t. Felsgörzsöny.kisk. Veszprém vm. pápai j.-ban,
melyben aranyat, ezüstöt, ólmot és antimont bá- (1910) 351 magyar lak., vasúti megálló, u. p. és u. t.
nyásznak és dolgoznak fel. L. még Alsófernezely. Marczalt.
Fels fok, összehasonlításban a melléknévnek Felsgyékényes, kisk. Szolnok-Doboka vm.
az az alakja, mely a tulajdonságnak legnagyobb dósi j.-ban, (1910) 4(^8 oláh lak., u. p. és u. t. Dés.
fokát jolöli (latin szóval .superlativus), pl. legszebb, Felsögyermonostov (azeltt: OláJujyermo-
legjobb, legersebb. L. Fokozás. nosior), kisk. Kolozs vm. bánffyhunyádi j.-ban,
líe\»öih\á(Ob€rhnd), általános n(^met földrajzi (1910) 1343 oláh lak., u. p. és u. t. Magyargyerö-
fogalom, mellyel rendszeresen délebbi vidéket je- monostor.
leznek, így pl. a Rajna Coblenz alatt F. Ellentét- Felsgyröd, kisk. Bars vm. verebélyi j.-ban,
ben áll vele az alsóíöld (Niederland). (1910) 394 tót, magyar és német lak,, u. p. Nagy-
Felsöfricske, kisk. Sáros vm. bártfai j.-ban, kálna, u. t. Alsóvárad.
(i9io) 2 rutén lak u. p. Galbatö, u. t. Bártfa.
í- 1 ; Fel8hági,csinosan fekv nyaralótelep Stóla ha-
Felsöfügöd, kisk. Abauj-Torna vm. szikszói tárában (1072 m. magasságban), Szepes vm. sze-
j.-ban, (1910) 263 magyar lak. u. p. ésu. t. Porró- ; pesszombati j.-ban, 1897 óta Hohenlohe ujesti
Encs. A Várdombon pogányvár nyomai látszanak. herceg tulajdona, kinek itt vadászkastélya van
Felsfüld, kisk. Kolozs vmegye bánöyhunyadi van fürdháza, szállodája s nyaralója, állomása
j.-ban, (1910) 374 oláh lak. u. p. és u. t. Bánffy- ; a Tátrafüred-Csorbatavi villamos vasútnak, u. p.
hunyad. és u. t. nyáron Csórható, télen Batizfalva, P. al-
Felsfüle, kisk Toi-da-Aranyos vm. alsójárai kalmas hely tátrai kirándulások eszközlésére.
j.-ban, (1910) 425 oláh lak. u. p. és u. t. Alsójára.
; Felshalas (azeltt: Fels- RibnyiczeJ, kisk.
Felsöfülehavas, kisk. Torda Aranyos vm. alsó- Ung vm. szobránczi j.-ban, (1910) 486 tót lak.,
járai j.-ban, (1910) J81 oláh és magyar lak. u. p. ; postahivatal, u. t. Remetevasgyár.
és u. t. Alsójára. Fel3hámor,kisk.Bars vm. garamszentkereszti
Felsfüves (azeltt Felsöverzár), kisk. Bihar
: j.-ban, (1910) 1207 tót lak. postahivatal, u. t. Zsar-
vm. vaskóhi j.-ban, (i9io) 375 oláh lak. ; u. p. és nócza.
u. t. Vaskóh. Felshangony, kisk. Gömör és Kis-Hout vm.
Felsöfüzesd, kisk. Hunyad vm. puji j.-ban, rimaszécsi j.-ban, (1910) 710 magyar lak., posta-
(1910) 769 oláh lak. u. p. és u. t. Puj.
; hivatal, u. t. Ózd. Páloskolostorának nyomai még
Felsgagy, Abauj Torna vm. csereháti
kisk. látszanak.
j-ban, 467 magyar lak. postahivatallal, u. t.
(1910) ;
Felsöhatárszeg (azeltt Kis-Rosztoka), kisk.
:

Forró-Encs. Hajdan bencés apátság volt, a mos- Bereg vm. alsóvereczkei j.-ban, (1910) 320 rutén
tani templom a régi apátság köveibl épült. Rá- lak., u. p. Szarvasháza, u. t. Uzsok.
kóczi alatt a kálvinisták elfoglalták és 1756-ig Felsház, azokban az államokban, ahol a tör-
bii ták, de még ugyanazon évben visszanyerték a vényhozás külön szerve, az országgylés két ka-
katolikusok Fáy Ferenc volt nagyváradi kanonok marából (házból) áll, az a testület, amely mint
és földbirtokos' jóvoltából. Megvan még Gagyi egész, rendszerint politikai súlyra, st it^ott jog-
László sírköve 1332-böl. körére nézve kevésbbé jelentékeny ugyan, de
Felsgáld. kisk. Alsó-Fehér vármegye tövisi amelynek tagjai egyénileg elkelbbek a másik
járásában. (i9io) 1114 oláh lakossal u. p. Bene- ; testület, az ú. n. alsóház tagjainál és többnyire
dek, u. t. Tövis. éppen társadalmi elkelségük alapján egyéni ré-
Felfcgalla, rohamosan fejld kisk. Komárom szesei a törvényhozó hatalomnak Az egyes álla-
vm. 9563 német és magyar lak.
tatai j.-ban, (1910) mokban más-más a P. neve, az abban túlnyomó
(1930. csak 1621 lakos). Nagy fellendülését a k- elemnek történetileg képzdött különböz elneve-
szénbányászatnak köszönheti, melyet a Magyar zéséhez képest, pl.Magyarországon förendiJtáz (l.o.),
Általános Kszt'nbányatársulat itt 1898. kezdemé- Ausztriában, Poroszországban Heirenhcms (mtbíl-
nyezett. A bányatelep egyike a legnagyobbaknak háza), Bajorországban Kammer der Reichsrate
az országban. Van vasúti állomása, posta- és táv- (országos tanácsosok kamarája),Angliában House
íróhivatala, két hitelszövetkezet. A bányamunká- of Lords (lordok háza), Franciaországban, Belgi-
sok részére nagy munkástelep van modern beren- umban,01aszországban —klasszikái reminiszcen-
dozésekkí>l. P. a Vértes-hegységben fekszik s al- ciák Tévénszenáius. Azokban az államokban, ame-
kalmas kiinduló pont a hegység szebb részeinek lyek fnemességet ismernek, ez rendszerint helyet
(Vitány vára) meglátogatására. foglala P.-ban,8tannak zömét alkotja; deegyedttl
Felsögellér, kisk. Komárom vm. csallóközi Magyarországon és Angiiában tüntet fel a fne-
j.-ban, (1910) 180 magyar lak., u. p. Bogya, u. t. messég (örökös fórendiség, peerage) és aP. intéz-
Bogya-Gfllér. ménye fejldéstörténeti, szerves kapcsolatot. A
Felsgereben (azeltt: Fels - Hrabonicza), születési arisztokrácia mellett mindenütt a hiva-
kisk. Bereg vm. alsóvereczkei j.-ban, (1910) 577 tali (állam- 8 egyháztisztviselöi) ós a szellemi
Felsöhegy — 334; — Fels ipariskolák

arisztokráciának is jut hely azokban az alkotmá-

; vezethet vissza. 1874 országgylés az
dec. 4. az
nyos monarchiákban, amelyeknek F.-ából a f- intézetet államivá tette. 1880-ban kezdette meg
nemesség hiányzik, továbbá a vagyoni ariszto- mködését a « Budapesti áUami közép ipartanoda»
kráciának (plutokráciának) is, araennyiben a hiva- és 1884. a Brassói állami középfaipariskola». Az
><

talnoki kar, az egyházi s tudományos ólét kitn- iparoktatás szervezetének fokozatos kiépítése so-
ségein kívül csakis a n tgyobb összeg állami adót rán a brassói intézet 1896. ipari szakiskolává
fizetket lehet a P.taiíjávákinovozni (Olaszország) szerveztotett át, míg a kassai és budapesti inté-
vagy választani (Belgium). Demokratikus köztár- zetek ((fels ipariskola)) címmel illesztettek be az
saságokban a P. abban tér el a népképviseleti ala- országos szervezetbe.
pon szervezett alsóháztól, hogy tagjait a többé- Szervezésük idejét tekintve a F. megelzték az
kevésbbé történeti fejlödésü, önkormányzatot gya- iparossegédek képzésére hivatott ipari szakisko-
korló nagyobb közöuségek, pl. Franciaországban lákat. (L. Ipari szakiskolák.) Létesítésükre az a
a départenientok (megyék) választják a választ-
; gondolat vezetett, hogy nem csupán az ipari gya-
hatóság többnyire magasabb korhatárhoz van korlatnak van szüksége szakképzett iparossegé-
kötve. A F. ma mar mindenütt politikai tekintet- dekre, hanem mszaki munkálatok terén som
ben az alsóház mögé került némely államban
; nélkülözhetk olyan segéderk, akik egyrészrl
már a tételes közjogi szabályok szerint sem egyen- összeköt kapcsot képeznek a mszaki és ipari
jogú többé az al-^óházzal, pl. az angol lordok háza életet irányító legmagasabb képzettség fiskolát
az 1911-iki törvény óta csak ideiglenes hatállyal végzett technikus és ipari munkások között, más-
vetheti vissza az alsóház által elfogadott törvény- részt, akik a mszaki torvek és alkotások helyes
javaslatokat. A különböz F.-ak ös-zetételére és kivitelét gyakorlatilag vezetni képesek. A F. és
hatáskörére nézve 1. az egyes államok alkotmá- ipari szakiskolák tehát egymást oly képen egészí-
nyáról szóló cikkeket. tik ki, hogy míg utóbbiak kiválóan a mhelyi
Felsíihegy, Zentához tartozó telep, Bács-Bod- gyakorlatok száraái a nevelik az ifjúságot, addig
rog vm., (1900) 1478 lak., vasúti megálló, u. p. és a F.-at végzett tanulók olyan mszaki munkák
u. t. Zenta. terén hasznosíthatják ismereteiket, ahol részint
Felsöhelbény, kisk. Nyitra vm. nagytapolcsá- középfokú mszaki tisztviselk megfelel gyakor-
nyi j.-ban, (i9io) 230 tót lak., u. p. és u. t. Koros. lati érzékkel végeznek olyan munkákat, amelyek
Felshéve, kisk. Trenesén vm. vágbeszterc- ei a megyetemet végzett technikust már nem elé-
j.-ban. (1910) 216 tót lak., u. p. Soltészperocsény, gítik ki.
u. t.Vághéve-Vágváralja. Szervezet és tanulmányi rendszer tekinteté-
Felsöhidas (aze'tt: Fels- Mostyenecz), kisk. ben a F. egységesek. A kiképzés tartama három
Trencsén vm. vágbeszterczei j. ban, (1910) 286 tót év. A felvétel feltételei a betöltött tizenötóves
:

lak., u. p. és u. t. Vágbosztereze. életkor, valamely középiskola négy alsó osztályá-

Felsöhidegpatak, kisk. Máramaros vm. ökör- nak sikeres elvégzése, egy évi elz mhelyi
mezi j.-ban, (1910) 1026 rutén lak., u. p. Iszka, gyakorlat, végül elméleti és gyakorlati felvételi
u. t. Volócz. vizsgálat. A F. végbizonyítványa a megfelel
Felsöhímes (azeltt: Fels- Piszana), kisk. ipari képesítésen kívül az egyéves önkéntességi
Sáros vm. felsvízközi j.-ban, (1910) 140 rutén lak., kedvezm^yro, polgári szolgálatban pedig mind-
u. p. Ladomérvágása, u. t. Felsvízköz. azon állásokra jogosít, melyek a középiskolai
Felshomoród, kisk. Szatmár vm.erdödi j.-ban, érettségi bizonyítványhoz vaunak kötve. A heti
(1910) 474 oláh lak., u. p. Alsóhomoród, u. t. Közép- szorgalmi id P.-on átlag 48 óra ennek az id-
;

horaoród. n. k mintegy harmada mhelygyakorlatokra esik.

Felsöhosszúfalu (azeltt Hosszúfalu), kisk. A külföldi hasonló irányú intézetek és a hazai
:

Pozsony vm. nagyszombati j.-ban, (1910) 585 tót F. tantervei abban különböznek egymástól, hogy
lak., u. p. és u. t. Cseszte. míg külföldön vagy egyáltalában nem, vagy csu
Felsöhunkócz, kisk. Sáros vm. felsvízközi pán a szükség szerint tartatnak mhelyi gyakor-
j.-ban, (1910) 30ó rutén és német lak., u. p. Lado- latok, addig a magyar F. mindvégig nagy súlyt
mérvágása, u. t. Felsvízköz. fektetnek a mhelyi gyakorlati kiképzésre. A
Felsöhutka, kisk. Abauj-Toma vm. füzéri külföldi ipariskolák közül szervezet és tanterv
j.-ban, (1910) ií76 tót lak., u.p. Abaszéplak, u.t. Alsó- tekintetében legközelebb állanak egymáshoz a
mislye. magyar és francia F. (Écoles des árts et métiers),
Felsöidecs, kisk. Maros-Torda vm. régeni fels mely utóbbiakban a tanulmányi idnek hasonló-
j.-ban, (1910) yl6 német lak., u. p. Marosvécs, u. t. képen mintegy SB^/o-a mhelyi gyakorlat.
Idocsfürdö. Fels ipariskola ez id szerint (1910/191:^. tan-
FelsiloBva, kisk. Szolnok-Doboka vm. betleni év) négy van Magyarországon. Ezek 1. Állami :

j.-ban, (1910) 1485 oláh lak., postaügynökség, u. t. fels ipariskola Budapest. 2. Állami fels iparis-
Ketteg. kola Kassa. 3. Állami fels építipariskola Buda-
I Fels ipariskolák. A magjar iparoktatás pest. 4. Állami fels ipariskola Szeged. Legrégibb
újabbkori szervezetében az iparosképzö intézetek ezek közül a kassai fels ipariskola, mely mint
fels tagozatát a F. képezik. Céljuk olyan szak- magánintézet 1872. létesült és 1874. lett állami
:

emberek képzése, akik szakmájukban önálló ipa- jelleg. Ez a gépészeti ipart mveli. A budapesti
rosokká, mvezetkké, kif^ebb iparostelepeknek fels ipariskola 1880. kezdte meg mködését a ;

és gyáraknak vezetivé lehetnek. A F. eredete gépészetet, fém-vasipart, vegyészetet és faipart

hazánkban az 1872. Kassán magánintézetként karolja fel. A szegedi fels ipariskola az ottan ré-
létesített ú. n. «gépészeti felsbb ipartanodá»-ra gebben fennállott fa- és fémipari szakiskolából
 . ;;;

Pelslreff 885 Pelskismartonhesy

fejldött ki, az 1908 1909. tanévben nyílt meg, a Felskánya, kisk. Sáros vm. héthársi j.-ban,
gépészetet és elektrotechnikai ipart mveli. A 1002 rutén lak. u. p. Lubotény, u. t. Orló.
(1910) ;

budapesti fels építipariskola mint önálló inté- Felsökápolna, kisk. Kis-Küküll vm. dicsö-
zet az 1898 - 99. tanév óta áll íonn ezt megel- ; szentmártoni j.-ban, (1910) 232 oláh és magyar lak.
zleg 19 éven át a budapesti állami fels iparisko- u. p. és u. t. Mikefalva.
lának egyik szakosztálya volt. Eunek az in- Felskara, Jászkarajenhöz tartozó puszta
tézetnek tkp. két tagozata van ú. m. a három- ; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. abonyi j.-ban, (1910)
éves rendes szakosztály és a négy téli félévre ter- 1116 lak.
jed építipari téli tanfolyam. Az 1910—11. tanév- Felskarácsonialva (azeltt: Oláhkarácson-
ben a négy fels ipariskola rendes szakosztályait falva), kisk. Kis-Küküll vm. hosszuaszói j.-ban,
1052. az itt szervezett ipari továbbképz tanfolya- (1910) 635 oláh lak. u. p. és u. t. Küküllvár.
;

mokat 2737, együttvéve 3 89 tanuló látogatta. A Felsökaraszló, kisk. Ugocsa vm. tiszáninneni
fenntartási költségek az 1911. évben 679,608 K-t j.-ban, (1910) 629 rutén és német lak. u. p. Ölyvös, ;

tettek ki. A F. épületekben és felszerelésekben u. t. Ilosva.

1910-ben 3.663,763 K. értéket képviseltek. Ezen Felskarvacz, Herencsvölgyhöz tartozó telep
összegben a szegedi fels ipariskola épülete, mely- Zólyom vm. nagyszalatnai j.-ban, (1900) 1404 lak.
nek egy millió K értéket meghaladó építkezési u. p. Herencsvölgy, u. t. Kriványgyetva.
munkálatai csak 1912. kezdetnek, nem foglaltatik Fel8kizmór,kisk. Zemplén vm. varannói j .-ban,
benn. A F. fenntartási költségei teljesen államiak, (1910) 179 rutén és tót lak. u. p.ésu.t. Varannó.
;

a helyi érdekeltségek csupán ösztöndíjakkal járul- Felsökaznacs, kisk. Szilágy vm. szilágysom-
nak a tanulók segélyezéséhez. lyói j.-ban, (1910) 473 oláh lak. u. p. Márkaszék, ;

Felsöireg.nagyk. Tolna vm. tamási j.-ban, {1910) u. t. Ipp-Zoványfürd.

2755 magyar lak., posta- és táviróhivatal. Felskázsmárk, kisk. Abauj-Toma vm. szik-
Felsöiszkáz, ki^. Veszprém vm. devecseri szói j.-ban, (1910) 394 magyar lak. ; u. p. Léh, u. t.
j.-ban, (1910) 335 magyar lak. u. p. Közópiszkáz, Halmaj. Van ev. ref. csúcsíves, laposmennyezetü
;

u. t. Tüskevár. temploma.
Felsöittebe (azeltt Szerhittebe), nagyk. To-
: Felskéked, kisk. Abauj-Toma vm. füzéri
rontál vm párdányi j.-ban, (1910) 4827 szerb, né- j.-ban, (1910) 161 magyaros tót lak. u. p, Abaúj- ;

met és magj^ar lak., takarékpénztár, fóldmívelk vár, u. t. Hernádzsadány.

szövetkezete, 2 hitelszövetkezet, gzfürész, hen- Felskelecsény, kisk. Borsod vm. edelényi
germalom, posta- és táviróiiivatal. telefonállomás. j.-ban, (1910) 391 magyar lak. u. p. Felsnyárád, ;

Felsjánosfa, kisk. Vas vm. körmendi j.-ban, u. t. Ragály.

(1910) 234 magyar lak. u. p. Zalalöv, u. t. ri-
; FelsökemeBcz*, kisk. Abauj-Toma vm. füzéri
szentpéter. j.-ban, (1910) 337 tót és magyar lak. ; u. p. és n, t.
Felsöjányok, kisk. Pozsony vm.somorjai j.-ban, Ránkfüred.
(1910) 224 magyar lak. u. p. és u. t. Nagymagyar.
; Felskemenecz, kisk. Bars vm. oszlányi
Környékén pogánykori sáncok és halmok vannak. j.-ban, (1910) 494 tót lak. u. p. és u. t. Nemeskosz- ;

Felsöjattó, Tornóczhoz tartozó puszta Nyitra toiány. R. kath. templomának csúcsíves részletei
vm. vágscUyei j.-ban, (1900) 507 lak. vannak. A XVIII. sz.-ban híres vargái voltak
Felsöjesaenö (azeltt Jaszenicza), kisk. Árva Régebben barnaszénbányája és papirmaima volt,
:

vm nániesztói j.-ban, (1910) 885 tót lak. ; u. p. és Felskerepecz (azeltt Fels - S^ hönhorn) :

u. t. Námesztó. kisk. Bereg vm. munkácsi j.-ban, (1910) 436 német

Felsöjózsa, kisk. Hajdú vm hajdúböszörményi rutén és magyar lak. u. p. és u. t. Munkács. ;

j.-ban, (1910) 21+7 magyar lak., postahivatal; u. t. Fels kereskedelmi iskola, 1. Kereskedelmi
Haj duszentgy örgy szakoktatás.
Felsökabol (azeltt Fels- Kovil),neígyk. Bács-
: Felskethely, kisk. Vas vm. felsri j.-ban,
Bodrog vm. titeli j.-ban, (1910) 3055 szerb és ma- (1910) 657 német lak. ; postahivatal, u. t. Város-
gj'ar lak., takarékpénztár, takarék- és kölcsön- szalónak.
ségélyegjiet, szerb toldmíves szövetkezet, posta- FelsökirályfalTa, kisk. Zala vm. csáktornyai
és táviróhivatal, több téglagyár. j.-ban, (1910) 562 horvát és magyar lak. u. p. és ;

Fftlsökaján, kisk. Hunyad vm. brádl j.-ban, u. t. Muraszerdahely.

(1910) 597 oláh lak. u. p. és u. t. Boicza. Arany- és
; Felskismartonhegy, kisk. Sopron vm. kis-
ezüstbányá.szat. martoni j.-biin, (1910) 1333 német és magyar lak.
Felsökálinfalva.kisk Máramaros vm.sugatagi po,stahivatal, u. t. Kismarton. P. a Lajtahegység tö-
j.-ban (1910) 1778 oláh lak, hitelszövetkezet; u. p. vében fekszik és teljesen össze van építve Kis-
és u t. Aknasugatag. Két görög kat. fatemplom. marton városával. Itt van a híres kismartoni kál-
Bronzleletéröi v. ö. Arch. Értesít I 1869. 268. vária, melynek alapkövét Esterházy Pál nádor
Felsökálnok, kisk. Turócz vm turóczszentmár- 701 szept. 23. tette le ; a kálváriatemplom csak
1

toni j.-ban, (1910) 180 tót lak. u. p és u. t. Turócz- egy nagyobb tomplomból áll, melynek belsejében
;

szentniárton. az egyes kápolnák csigavonalban emelkedve van-

Felsökalocsa. kisk. Máramaros vm. ökörmezi nak elhelyezve; magában a templomban van
j.-ban, (1910) 1456 rutén és német lak. u. p. Alsó- Haydn József díszes síremléke (1820X ki mint
;

kaloosa. u. t. Ökörmez. p]sterházy herceg karmestere 30 évig mködött

Felsökálo«a. kisk. Gömör és Kis-Hont vm. Eszterházán és Kismartonban. Közelében van
tornaijai j.-ban, (1910) 118 magyar lak. u. p. Gö- Hyrtel József anatómus szülháza (emléktáblával)
;

mörfüge, u. t. Tornaija. és az irgalmas rend kolostora és kórháza (1760).

 ; — ;

Felsökocskócz - 336 Felsömagryarorsz. bánya- ós kohóm

Felsökocskócz, Msk. Trencsón vm. puhói Fels lászlófalva (azeltt: Felsö-LoÁiszkócz),
j.-ban, (1910) 825 tót lak., vasúti állomás és távíró kisk.Zemplén vm. homonnai j.-ban, {1910) 237 tót
u. p. és u. t. Puhó. lak u. p. Udva, u. t. Koskócz.
;

Felsökocsoba (azeltt Kocsuha), klsk. Bihar

: Felsölegénd (azeltt: Fels mladonya), kisk.
vm. tenkei j.-ban, (i9io) 386 oláh lak. u. p. ésu. t.; Hont vm. korponai j.-ban, (1910) 366 tót lak.
Tenke. u. p. Szénavár, u. t. Korpona.
Felsökohány (azeltt Kohanócz), kisk. Zem-
: Felslehota, kisk. Árva vm. vári j. ban, (1910)
plén vm. homonnai j.-ban, (1910) 392 tót ós német 600 tót lak. postahivatal u. t. Árvaváralja.
;
;

lak. u. p. Udra, u. t. Horaonna.

; Sátoralakú, deszkafalazatú, famennyezetes temp-
Felsökomány, kisk. Fogaras vm. sárkányi loma és régi falképei vannak temetkápolnája ;

j.-ban, (1910) 817 oláh lak. u. p. Alsóvenieze, u. t.

; a XVll. sz.-ból való, érdekes dlszítményekkel.
Sárkány. L. még Felsöszabadi és Fekövágás.
Felsökomárnok, kisk. Sáros vm. felsövízközi Felsölendva, kisk. Vas vmegye muraszombati
j.-ban, (1910) 194 tót lak. u. p. Alsókomárnok, u. t.
; j.-ban, (1910) 1025 vend, német és magyar lak.;
Felsvlzköz. vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. Róm. kat.
Felsökomarócz, kisk. Sáros vm. bártfai j.-ban, csúcsíves templom, 1660. megújítva. Lakható
1910) 210 tót és német lak. u. p. és u. t. Bártfa.
; toniyos várkastély.
Felsökorompa, kisk. Pozsony vm. nagyszom- Felslendvalakos, kisk. Zala vm. alsólendvai
bati j.-ban, (1910) 708 tót lak.; u. p. Nádas, u. t. j.-ban, (1910) 619 magyar lak. u. p. és u. t. Alsó-
;

Szomolány. Régi kifestett temploma elpusztult. londva.

Felsökosály, kisk. Szolnok-Doboka vm. dési Felsleperd, Újdorabovárhoz tartozó puszta
j.-ban, (1910) 782 oláh lak Tolna vm. dombóvári j.-ban, (1900) 463 lak., ró-
u. p. ós u. t. Dés.
;

Felskostély (azeltt Kostéj), kisk. Krassó- mai tábor nyomaival a Glös dln.
:

Szörény vm. facsádi j.-ban, (1910) 608 oláh lak. Felsöleszéte, kisk. Nyitra várm. vágújhelyi
vasúti állomás, u. p. Kossova, u. t. Holgya. j.-ban, (1910) 1423 tót lak., postahivatal; u. t. Bru-
Felsökovil, község, 1. Felsökábol. nócz.
Felsököcsény, kisk. Sáros vm. girálti j.-ban, Felslipnicza, kisk. Árvavm. trsztenai j.-ban,
(1910) 294 tót lak. u. p. Kurima, u. t. Margonya. (1910) 1573 tót lak.; u. p. Alsólipnicza, u. t. Jab-
;

Felsököhér, kisk. Maros-Torda vmegye régeni lonka.

alsó j.-ban, (1910) 860 oláh és magyar lak. ;u. p. Felslócz, kisk. Pozsony vm. nagyszombati
Nyárádremete, u. t. Görgényszentimre. j.-ban, (1910) 424 tót lak., vasúti állomás, távíró-
Felsököröskény, kisk. Nyitra vm. nyitrai hivatal u. p. Nagybresztovány. ;

j.-ban, (1910) 497 tót és magyar lak. postaállo- ;

Felsölok, község, 1. Gyimesfelsölok.
más, u. t. Nyitra. Felsölopassó, kisk. Nyitra vm. szakolczai j.-ban,
Felsökörtvélyes, kisk. Zemplén vm. homonnai (1910) 256 tót lak. u. p. Radosócz, u. t. Szenicz. ;

j.-ban, (1910) 489 tót lak.; u. p. Udva, u. t. Ho- Felslöv, kisk. Vas vm. felsri j.-ban, (1910)
monna. L. még Bethlenkörtvélpes. 1171 német és magyar lak., csinos fekvés köz-
Fels kötél {bái.y.), 1. Alsó kötél. ség ág. evang. fgimnáziummal, tanítóképzvel
Felsököves, kisk. Arad vm. máriaradnai j.-ban, és flnevelíntézettel vasúti állomás, posta- ós ;

(1910) 208 oláh lak. táviróhivatallal. Nagy gyümölcstermelés és ke-

Felsökrucsó, kisk. Zemplén vmegye sztropkói reskedés. Környékén régi sírhalmok vannak. V.
j.-ban, (1910) 182 rutén lak. u.p. ésu. t. Sztropkó. ö. báró Sncken, Boricht über die Grabhügel bei
;

Felskubin, kisk. Árva vm. alsókubini j. ban, Löv Jahrb. der Cent al-Commission 1856 I.
;

(1910) 475 lak. ;u. p. és u. t. Alsókubin. Róm. kat. Felsölugos, kisk. Biharym.élesdi j.-ban, (1910)
plébániatemplomát Kubiriyi Kristóf építtette a 624 oláh lak. u. p. és u. t. Élesd. ;

XVII. sz.-ban románkori tornya (Xlll. sz.) és régi

; Felslupkó (azeltt Gornya-Lyubkova), kisk. :

(XV. sz.-boli) harangjai vannak. Krassó-Szörény vm. moldovai j.-ban. (i9io) 978
Felsöladács (azeltt: Felsö-Vladicsa), kisk. oláh lak. u. p. és u. t. Szikevicza. A Duna part-
;

Zemplén vm. sztropkói j.-ban, (1910) 93 tót lak. ján a Sztenka és Gornya patak torkolatánál ró-
u. p. Havaj, u. t. Sztropkó. mai erd maradványai vannak.
Fe'.sláncz, kisk. Abauj-Torna vm. csereháti Fels-Magyarország, Magyarország fels vi-
j.-ban, (1910) 306 magyar lak. u. p. Perény, u. t. déke, nevezetesen a Duna balpartja és a Tisza
;

Hidasnémeti. jobb partja, 1. Magyarország.

Felsölankás (azeltt Felsöluvkoj), kisk. Hu-
: Felsmagyarországi bánya- és kohóm rész-
nyad vm. brádi j.-ban, (1910) 730 oláh lak. u. p. vénytársaság, fleg kénk vand-, vaskovand-, rez-
;

és u. t. Brád. es vastermeléssel foglalkozik, hazánkban a szo-

Felsölapagy (azeltt Felslapugy), kisk. Hu- molnoki, kénesdi, tekeri és óradnai bányákban,
:

nyad vm. marosillyei j.-ban, (1910) 1213 oláh lak. továbbá Bukovinában és Boszniában. A társaság
u. p. Hunyaddobra, u. t. Laszó. Közelében híres 1890. alakult négy millió Kalaptkével, amelybl
mediterránkori kövületlelöhely van. egy millió K-t 19ü7. a részvényeseknek vissza-
Felsölápos, kisk. Szepes vmegye szepesófalui fizetett. Bányáinak évi termelése 1.200,0(X) q. kén-
j.-ban, (1910) 723 tót lak. u. p. Újterebes, u. t. kovand, vasérc, rézérc, aranyérc és cementmara.
;

Szepesófalu. Ezidszerint kb. 1500 munkást foglalkoztat; mü-

Felsölászló, kisk. Sopron vm. felspulyai j.-ban, vei mellett a munkások számára iskolák, kór-
(1910) 948 német lak. : u. p. Rópczekethely, u. t. házak, aggkori ellátásukat biztosító társládák,
Kszeg. továbbá élelemtárak vannak szervezve.
 :

Felsmairya>'orszA8rl bányavárosok 3S7 Pelsfi-Maeryarorszáfirt Minerva

Felsmagyarországi bányavárosok. A török gásal ellen az országgyléseken több Ízben er-

hódoltság korában «Felsö-.M agyarország* alatt a sen kikelnek a rendek. Halála után ismét idegen,
magyar király uralma alatt állott országrésznek Nogarola Ferdinánd (1. o.) neveztetett ki fkapi-
a Tisza niellékón fekv rés/ét értették. Ide tartozó tánnyá. 1593-ban a rendek újra sürgetik, hogy
bányavárosok, az 1487. megállapított sorrend sze- Rudolf Fels-Magyarországra vagy testvérei kö-
rint :Gölinczbánya,S2om()ínok (Szepes vm.),Riula- zül küldjön egyet, vagy magyar kapitányt ne-
bánya (Borsod vm.), Jáazó, Telkibánya (Abauj vezzen ki, A nemzet óhaja nem teljesült, Noga-
vm.), Rozsni/óhánya (Gömör vm.) és Igíó (Szepes rola után leuf'f'enbach Kristóf lett a kassai f-
vra.). Ezen bányavidéknek fö helye volt Gölnicz- kapitány (1593), aki a 15 éves háború folyamto
bánya, a bányagrófnak székhelye. Városi kivált- magyar vezérek segélyével többször szerenesé-
ságait IV. Béla király 1264. már újabbakkal gya- sen harcolt a török ellen. Az 1595 iki országgy-
rapította. Batiz comesnek, a Máriássyak egyik sé- lés ismét követelte a felvidék számára a ma-
nek övére, János 1290. Pocold göbiiczbányai pol- gyar fkapitányt. De Teuflénbach megmaradt
gárnak ajándékozta a Göbiicz folyó mellékén lev továbbra is s vezette a tartaléksereget a török
Clara Lux nevíi erdséget, melynek területén ke- ellen vívott szerencsétlen mezkeresztosi ütkö-
letkezett Merény város. Ugyancsak 1290. IV. zetben (1596). ót követte az olasz Básta György
László a Kochenseifon patak mellékén elterül (1. 0.), kinek fkép Erdély történetében vált oly
erdket Hekulnak, a Jekelfalussyak sének, szin- hírhedtté és gylöltté a neve; majd a spanyol
tén gölniczbányai polgárnak adta, aki itten Jekel- Gonzáqa Ferdinánd gr., aztán Be'giojoso. A
falvát alapította. Szomohiok város területén Be- bécsi béke után magyar emberek viselték a
mete 1284., Svedlér 1312., Lassúpatak 1316. már P.-ot. Az 1608-iki országgylésen II. Mátj'ás, az
mint kifejlett bányamveléssel biró telepek említ- új király Forgách Zsigmondot nevezte ki, aki-
tetnek. 1326-ban telepíttetett a mai Iczmanócz. H nek, miután ltíl8. nádorrá választatott, Dóczy
A XIV. sz. elején ezen bányavidéket már csaknem Endre lett az utódja. Bethlen Gábor erdélyi feje-
teljesen kifejldve látjuk és 1327 után Göhiicz- delem támadásakor a felvidéki protestáns urak
bánya jogát élvezték a fenti 7 városon kívül Me- : a kassai polgárokkal fog ^ágba vetették Dóczyt
rény, Svedlér, Remete, Zsakarócz, Vojkóez, Prak- s a Kassára gylt felsmagyarországi rendek
falu, Helczmanócz, Krompach, Stoósz, Honten, Bethlent fejedelmükké választván, Rákóczi
Jekelfalu, Margitfalu, Folkmár és Kvisó. Ezek a Györgyöt nevezte ki a felvi.lék fkapitányává
bányajog és a bányászat köréhez tartozó törvény- (1619), aki onnan igazgatta Bethlen Gábor kor-
kezési ügyekre nézve egy közösséget alkottak, mánya alatt az Erdélyhez tartozó hét magyar-
melynek legfbb felebbozési hatósága a 7 vái-os- országi vármegyét s onnan emeltetett (16h0) Er-
nak Qölniczbányán öszszeült közös bírósága dély fejedelmi székébe. Miután Kassa és vidéke
volt. Gölnicz, Rudabánya, Szomolnok, Telki bá- visszakerült II. Ferdinánd király birtokába, For-
nya a öZíjpolyaiak, majd 1527. aThurzók kezére gách Miklóst nevezte ki fkapitánnyá. I. Rákóczi
kerültek. Gölnicz, Szomolnok, Remete, Svedlér. György erdélyi fejedelem támadása (1644) For-
Stoósz, Helczmanócz 1638. a Csákyak birtokába gách Ádámot találta a kassai kapitányságban, akit
mentek át. Minthogy a közös jog mellett csaknem hadai cserben hagjiak, úgy hogy Kassát védelem
minden községnek külön jogai is voltak, a mi sok nélkül fel kellett adnia. Griif Csó^y Ferenc halála
zavart okozott, 1751. a felsmagyarországi bá- után (1670) ismét idegen, t. i. Spankav Pária (l. o.)
nyapolgárok közgylése új statútumokat készített lett a F., aki a protestánsok üldözését mindenfelé
s nagyjából máig ez az alapja az «Oberungari- megkezdette, ót követte Strassoldo Károly (1. o.),
scher Waldbürgervereina külön jogainak. L. még ezt 1677. az elbbi kuruc-labanc küzdelmekbl vé-
Bányavárosok. res emlékezet Kolb, aki, mihelyt magát tisztébe
Irodalom. Wagner, Analecta Sceposii Hradszky J., Szepes
; bevezettette, körleveleiben karóbavonatással, ke-
Tm. a mohácsi vész eltt, Mese 1888 Wenczel G., Magyar-
:
rékbe töréssel fenyegetett mindenkit, aki a kuru-
orsz. bányászatának krit. tört., Bpest 188().
cokkal tart, amit aztán többeken végre is hajtatott.
Felsmagyarországi fkapitányság, nagy , A következ évben (1678) Leslie volt a kassai f-
szerepet játszott a XVI. ós XVll. sz.-ban. Elén a kapitány, aki s/intén változó szerencsével har-
felsmagyaronszági fkapitány állott aki Kassán colt a kurucok ellen. Ót követte (1680) Caprara
székelt s mint ilyent legtöbbször csak kassai ka- tábornok, aki a béketárgyalásokat közvetítette a
pitánynak nevezték. Erdély felé Szatmár volt a bécsi udvar és Tíiököly línre, a kurucok fvezére
végvár ; a török hódoltság l96-tól egészen Elgerig között, de kevés eredménnyel. A kurucok 1682.
terjedt mindkét irányban a kassai, vagyis P.-nak
; Kassát is bevették s Thököly, a kuruc-király, 1683
kellett a királyi terület védehnérl gondoskodni. jan. Kassán tartott országgylést. De a török ha-
Hatásköre a bányavárosoktól Erdély határáig talom megtörésével Kassa 1685 okt. 25. kaput
terjedt. Nevezetesebb szerepet j itszott közöttük nyitott Caprara tábornoknak 1686-tól gr. Csáky
Telckess-y Imre (1556—60), aki Ferdinánd ki- István ott a fkapitány. A török kiveretése után
rály számára a fels Tisza-vidéket visszasze- a török hódoltság és erdélyi fejedelemség meg-
rezte és megvédelmezte. Utóda Zay Ferenc volt szntével a F., ülotlog ka-<sai kapitányság is el-
(1560—68), aki János Zsigmond erdélyi fejede- vesztette kiváló fontos ágát.
lemmel szemben szerencsésen harcol s védi meg Felsmagyarországi közmveldési egye-
a királyi területet, de fkapitányi hatalmát ( 565— 1 sület, 1. Felvidéki Magyar Közmveldési Fgye-
liS67) meg kellett osztania Schwen/li Lázárral, a sület.
fvezérrel. Az új fkapitány ismét német volt Felsö-Magyarországi Minerva. Nemzeti folyó-
Rueber János (1568—84), akinek katonai kihá- Gr. Dessetof'fy József alapította 1825 január-
irás.

Révai Nayy luwfkona. VII. kt 88

 ; ;;

Fels-Magyarországi Múzeum — 338 — Pelsmuzslya

ban és titkára, Dulházy Mihály szerkesztette, ki- Felsömarosújvár, kisk. Alsó-Fehér vm. maros-
adta Bllinger István nyomdász Kassán, havi fü- újvári j.-ban, (1910) 966 oláh és magyar lak. A Te-
zetekben 1825-tl 1828-ig 4;-rétben azontúl 1836 leki grófi családnak festi helyen fekv, Mikó
;

decemberig 8-rétben (1834. azonban csak négy Imre gróf által emelt kastélyával. U. p. ós u. t.
kötet és 1835—36. szintén négy kötet) jelent meg. Marosújvár.
Cikkeit igen megválogatta s csak ismert jele- Felsmattyasócz, kisk. Liptó vm. liptószent-
seinktl közölt tudományos és vegyes tárgyú cik- miklósi j.-ban, (1910) 103 tót lak. u. p. Szielnicz,
;

keket és a külföld irodalmából fordításokat adott u. t. Liptószentmiklós.

;

knyomata arcképeket és más mellékleteket leg- ; Felsömeczenzéf, nagyk. Abauj-Torna vm.

többet írtak bele Kazinczy Ferenc és Kis János csereháti j.-ban, (1910) 1575 német, tót és magyar
szuperintendens; az elfizetk száma 1825-ben lak., kik vasórcbányászatot znek u. p. és u. t.;

403, de 1830-ban csak 280 volt, és így pártolás Meczenzéf. Városházán régi freskók vannak;
hiánya miatt sznt meg. lóm. kat. temploma 1777-bl való, foltára a
Felsö-M agyarországi Múzeum. A négy Klim- premonti eiek régi jászéi templomából való.
kovics-testvér alapította Kassán, kik atyjuk út- Felsömedves, kií^k. Vas vm. németújvári j.-ban,
mutatása mellett már kora ifjúságukban kezdtek (1910) 359 német lak. u. p. és u. t. Nómetújvár.
;

különféle tárgyakat, de fképen régiségeket és Felsömélyesd, kisk. Trencsén vm. vágbeszter-

metszeteket gyjteni. Miután az ügynek fképen czei j.-b; n, (1910) 217 tót lak. u. p. Alsóricsó, u. t.
;

Myskovszky Viktor, Dessewffy Sándor és a pre- Nagybiccse.

montreiek személyében barátokat szereztek, 1872 Felsméra, kisk. Abauj-Toma vm. szikszói
okt. 27. múzeum-egyesületet alakítottak és a mú- j.-ban, (1910) 862 magyar lak., vasúti megálló,
zeumukat 1876 jún. 25. megnyitották. A múzeum postahivatal; u. t. Forró-Encs. Határában si
élén hosszabb ideig Bubics Zsigmond püspök, mint földvár nyomai látszanak.
tiszteletbeli elnök és Kaplártsik Mihály igazgató Felsömérk, kisk. Sáros vm. lemesi j.-ban,
állott. Rendezését új épületében Mihalik József (1910) 30j tót lak. ; u. p. Sárosbogdány, u. t. Le-
hajtotta végre. Jelenleg Varjú Elemér igazgató mos.
vezetése alatt áll. Gazdag régészeti és kultúrtör- Felsmerse (azeltt: Felsö-Mirossó), kisk.
téneti emlékeivel s a Rákóczi-korból származó Sáros vm. fels vízközi j.-ban, (1910) 521 rutén
ereklyéivel Kassa elsrangú nevezetessége. lak. u. p. és u. t. Alsópagony.
;

Felsmagyarországi zendülés, az 1831. a Felsmesteri, kisk. Vas vm. czelldömölki j.-ban,

Kárpátok alján, a galíciai határszélekhez közel (1910) 311 magyar lak., Batthyány-féle régi kas-
lakó jobbágyság egy részének zendülése volt. tély u. p. és u. t. Czelldömölk.
;

Amint 1831. a kolera kiütött Magyarországban, Felsömezs (azeltt: Felsökimpány), kisk.

a vmegyei hatóságok mentrendeleteket bocsátot- Bihar vm. vaskóhi j.-ban, {1910) .62 oláh lak. u. p.;

tak ki egy kassai orvos pedig a kolera ellensze- és u. t. Rézbánya.

;

réül «bismut porokat)) alkalmazott. Ezeket egész- Felsmicsinye, kisk. Zólyom vm. besztercze-
ségeseknek is beadta s a bevevk közül sokan bányai j.-ban, (1910) 461 tót lak., postahivatal;
elhaltak. Ez orvost Kassa utcáján a nép megtá- u. t. Beszterczebánya. Átmeneti korú templom,
madta s az egész Felvidéken, különösen a tótság Beni(!zky-síremlékkel (1570), régi egyházi sze-
körében hii e szaladt, hogy az urak ki akarják ir- relvényekkel.
tani a parasztokat. B hírekhez még azt csatolták, Felsmihályfalva, kisk. Zala vm. csáktornyai
hogy az orvosok és zsidók minden méreggel el- j.-ban, (1910) 1h8 horvát és magyar lak. ; u. p.
vesztett emberért 10—20 koronát kapnak a vme- Miksavár, u. t. Csáktornya.
gyétl. Ehhez járultak még a különféle háború- Felsmihályi (azeltt: Mi}ialk)X\^sk. Zemplén
hírek is. A zendülés legelször Szécskeresztúr- vm. varannói j.-ban, (1910) 584 tót és német lak.
ban (Zemplén vmegyében) tört ki, hol Lrinczíy u. p. Tapiilymogyorós, u. t. Varannó.
kolerabiztost a nép elfogta s elzárta, a segélyre Felsmindszent, kisk. Baranya vm. hegyháti
jött szolgabírót pedig a faluba be sem bocsátotta. j.-ban, (1910) 906 magyaros német hk., tejszövet-
A nép aztán az uradalmi épületeknek esett s ölte, kezet, téglavetk, vasúti állomás, posta- és távíró-
kínozta az urakat és gazdatiszteket. A zendülés hivatal.
vezeti: Hlavati, Szkacsik, Koszty és Obsnics Felsmislye, kisk. Abauj-Toma vm. füzéri
nev parasztok voltak s a zendülk száma ezrekre j.-ban, (1910) 757 tót és magyar lak. u. p. és u. t.
;

ment, de magyar.sjkuak nem voltak köztük. A leg- Alsótnislye.

borzasztóbb dúlások és vérengzések Zamuton, Mer- Felsmócs, kisk. Fogarasvm. törcsvári j.-ban,
nyiken és Csáklyón folytak. Majláth Antal gróf (1910) 667 oláh lak. u. p. ós u. t. Törcsvár.
;

fispán kir. biztossá való kineveztetése után na- Felsömocsolád, kisk. Somogy vm igali j.-ban,
gyobb katonai ert alkalmazott, sikerült is el- (1910) 1079 magyar lak., vasúti állomás, posta- és
nyomni a lázadást, melynek vezetit Rozsnyón táviróhívatal.
fölakasztották. V.ö. Kazinczy Ferenc levele B. Jó- Felsömogyoród (azeltt: Felsö-Lieszkó), kisk.
sika Jánoshoz 1831 aug. 16.; Ballagi Aladár Trencsén vm. illavai j.-ban, (1910) 364 tót lak.
cikke: Magyarország ós a Nagyvilági 1872. 50. u. p. Alsómogyoród, u. t. Vágbesztercze.
sz. Irodalmilag e lázadásnak Eötvös emelt emlé- Felsmotesicz, kisk. Trencsén vm. báni j.-ban,
ket a Nvérek-ben és Jókai a Fekete vér-hen. (1910) 510 tót lak., szeszgyár, postahivatal; u. t.
Felsömarácz (azeltt Hegyhátmarácz), kisk. Bercsény.
:

Vas vm. köimendi j.-ban, (1910) 986 magyar lak. Felsmuzslya, nagyk. Torontál vra. nagybeos-
u. p. Iváncz, u. t. Nagycsákány. kereki j.-ban, (1910) 34U8 magyar ós szerb lak.,
Pelsnádasd — 339 Felspete rd
hitelszövetkezet, postaügynökség ; u. t. Nagy- magyar és német lak., az ú. n. örsóg (1. 0.) köz-
becskerek. pontja, a járási szolgabírói hivatal széke, járás-
Fels adasd, kisk. Hunyad vm. hunyadi j.-ban, bíróság, telekkönyv, kir. közjegyzség, adóhiva-
(1910) 747 oláh lak. u. p. ós u. t. Vajdahunyad.
; tal,csendr rs, 3 takarékpénztár, vashámor, fa-
Felsönána, nagyk. Tolna vm. simontornyai frész, élénk gabona-, marha-, fa- ós borkeres-
j.-ban, (1910) 1687 német és magyar lak., posta- kedés, könyvnyomda vasúti állomás (itt ágazik
;

ügynökség; u. t. Zomba. ki a Szombathely-Pinkafi vonalból a felslövi

Felsnémeti, kisk. Ung vm. ungvári j.-ban, szárnyvonal), posta- és táviróhivatal, telefonál-
(1910) ^95 tót és német lak. u. p. és u. t. Ungvár.
; lomás. A község elején van a Vöröshegy, mely-
Fels népiskola, 1. Népoktatás. nek a kurucok elleni vódehnóért az egész lakos-
Felsneszte (azeltt: Fels- Nasticz), kisk. ság nemességet kapott. P. a szomszédos Alsórrel
Trenesón vm. báni j.-ban, (i8io) 537 tót lak. u. p. ; és Oriszígettel magyar szigetet képez a nómet
és u. t. Zayugrócz. nyelvterületen, melynek lakói eredeti magyar
Fels-Nilus, 1. Nilus. nyelvüket máig változatlanul megrizték. Lakói
Felsönovaj, kisk. Abauj-Torna vm. szikszói az Árpádok alatt határrökül telepíttettek ide ós
j.-ban, (1910) 303 magyar lak.; u. p. és u. t. Ga- nevezetes szabadalmakat élveztek. A reformáció
radna. Ref. temploma huszita-építmény, kath. idején F. egész lakossága a Batthyány grófokkal
temploma 1791- bi való, mindkett kfallal ke- együtt a protestáns hitre tért, de 1663. Torraássy
rítve. Péter vasváíi prépost 500 német katonával a vá-
Felsnyárád, kisk. Borsod vm. edelényi j.-ban, rosra rohant és a protestánsokat minden joguktól
(1910) 685 magyar lak. postahivatal, u. t. Sajó-
;
és birtokuktól megfosztotta. A reformátusok csak
kaza. 1774. építettek új templomot. V. ö. Gnóth Sándor,
Felsnyárasd, kisk. Pozsony vm. dunaszerda- A F.-i ev. ref. egyház története (Szombathely
helyi j.-ban, (1910) 624 magyar lak. u. p. Alsó- ; 18*^3).
nyárasd, Felistálnyárasd.
u. t. Felsörs, kisk. Zala vm. balatonfüredi j.-ban,
Felsönyárló (azeltt Felsökékesnyárló), kisk.
: 733 magyarlak. postahivatal, u. t. Almádi.
(1910) ;

Szilágy vm. zilahi j.-ban, (i9io) 814 oláh lak. u. p.Hajdan itt prépostság volt a préposti cím és ja-
; ;

ós u. t. Magyaregregy. vadalom ma a F.-i plébániával van egybekötve.

Felsnyék, kisk. Tolna vm. tamási j.-ban, (1910) Román izlósü temploma át van alakítva, a timpa-
1331 magyar lak., vasúti állomás posta- és táv- nonban románizlósü domborm.
;

iróhivatal. A Várhegy csúcsán régi vár omladékai. Felspagony (azeltt: Fclsöpolyánka), kisk.
Felsnyiresd (azeltt Felsö-Breznicz), kisk. Sáros vm. bártfai j.-ban, (1910) 214 rutén lak. u. p.
: ;

Troncsén vm. puhói j.-ban, (1910) 507 tót lak. u. p. Ó3 u. t. Alsópagony. Gör. kath. fatemplom, fal-
;

Lednicz, u. t. Ledniczróna. képekkel és faragott egyházi székekkel.

Felsnyiresíalva, kisk. Hunyad vm. hátszegi Felspáhok, kisk. Zala vm. keszthelyi j.-ban,
j.-ban, (1910) 2051 oláh ós magyar lak. u. p. és (1910) 659 magyar lak. u. p. és u. t. Hóvízszent-
; ;

u. t. Demsus. andrás.
Felsodor (azeltt: Fels- Orlich), kisk. Sáros Felspálfa (azeltt Fálovecz), kisk. Zala vm,
:

vm. felsövízközi j.-ban, (1910) 4H3 rutén és német pataki j.-ban, (1910) 7ti6 horvát lak. u. p. Szobo- ;

lak. ; postahivatal, u. t. Felsvlzköz. ticza, u. t. Kisszabadka.

Felsolcsvár, kisk. Abauj-Torna vm. kassai Felspalojta, kisk. Hont vm. ipolynyéki j.-ban,
j.-ban, (1010) 405 tót és magyarlak. ; postahivatal, (1910) 311 tót lak. u. p. Alsópalojta, u. t. Balassa-
;

u. t. Kassa. Kat. temploma a Xlll. sz.-ból való, gyarmat. A Nagy és Kiskürtöspatak két ágának
1875. megújítva. összefolyásánál Pogányhegynek és rhegynek
Felsöolsva, kisk. Zemplén vm. sztropkói j.-ban, nevezett földvárak vannak. V. ö. Lajos, Mke
(1910) 320 tót lak. ; u. p. és u. t. Sztropkó. Római quád ós sarmata emlékek Hont vármegyé-
Felsorbó, kisk. Alsó-Fehér vm. nagyonyedi ben (Századok 1868, 190-4).
j.-ban, (1910) »3l oláh lak. ; u. p. és u. t. Nagy- Felspásztély, kisk. Ung vm bereznai j.-ban,
enyed. L. még Dénorhó. (1910) H61 rutén lak. ; u. p. és u. t. Nagyberezna.
Felsoroszfala, kisk. Szolnok-Doboka vm. bet- Felspatak (azeltt Nagypatak), kisk. Bihar
:

leni j.-ban, (1910) 411 oláh lak. ; u. p. Apanagyfalu, vm. élesdi j.-ban, (1910) 498 blah lak ; u. p. Nagy-
u. t. Betlen. báród, u. t. Rév.
Felsoroszi, kisk. Maros-Torda vm. régeni alsó Felspaty, kisk. Vas vm. sárvári j.-ban, (iwo)
j.-ban, (1910) 927 oláh lak. u. p. Nyárádremete,; 663 magyar lak., postahivatal n. t. Hegyfalu. ;

u. t. Görgényszentimre. Felspél, kisk. Bars vm. verebélyi j.-ban, (1910)

Felsoszkö, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1910) 419 magyar lak. u. p. Garamlök, u t. Alsóvárad.
;

926 magyar lak., vasúti állomás ;

posta- ós távii-ó- Felspere sény, kisk. Zólyom vm. besztereze-
hivatal. Római sírok. bányai j.-ban, (1910) 271 tót lak. u. p. és u. t. Rad-;

Felsosztorány, kisk. Trencsén vm. zsolnai vány.

j.-ban, (1910) 605 tót lak. u. p. Sztrecsény, u. t.
; Felspestmegyei nyelvjárás, l. Nyelvjárások.
Zsolna. Felsöpetény, kisk. Nógrád vm. nógrádi j.-ban,
Felsozor, kisk. Trenesón vm. báni j.-ban, (1910) (1910) 647 magyar és tót lak. u. p. Alsópetény, u. ;

365 tót és nómet lak. u. p. Bán, u. t. Alsóozor. t. Rétság A falun kívül omladozó templom van.
;

Ka.'^tély. Felspeterd, kisk. Torda-Aranyos vm. tordai

Felsr (Ober- Wart), csinos nagyk. a Pinka járásában, (1910) 533 oláh lakossal u. p. Szind, ;

tág völgyében, Vas vm. P.-i j.-ban, (1910) 3471 u. t. Boróv.

22*
 ;; ;;

Folsöpéterfa - 340 — Felssímánd

Felspéterfa, kisk, Sopron vm. soproni j.-ban, Felsöremete, kisk. Beregvm. felvidéki j.-ban,
436 némot lak. u. p. és u. t. Kabold. P. régi (1910) 306 rutén és magyar lak., gc. Károlyi-fel9
(1910) ;

neve Petur-Németi vasút 1302. a kaboldi vár vasmvel u. p. Nagybereg, u. t. Beregszász. L.

; ; ;

tartozéka volt. még Jeszenöremete.

Feisöpián, nagyk. Szeben vm. szászsebesi Felsrépa, kisk. Maros- Torda vm. régeni fels
j.-ban, (1910) 2092 oláh lak., hitelegylet u. p. Szász- j.-ban, (1910) 1253 oláh lak. ; u. p. Disznajó, u. t.
;

sebes, u. t. Alvincz. Környékén római alapfalak Déda.

kerültek napfényre. Felsrépás, kisk. Szepes vm. lcsei j.-ban,
Felspodsága, kisk. Torda-Aranyos vm. to- (1910) 428 tót lak. u. p. Tarczafö, a. t. Lcse. Kat. ;

roczkói j.-ban, (i9io) 1355 oláh lak. u. p. és u. t. csúcsíves temploma a XV.-ból való.
;

Alsószolcsva. Felsörét alu, kí^k. Trencsén vm. kisuczaúj-

Felsöpojény, kisk Bihar vm. belényesi j -ban, helyi j.-ban, (1910) 305 tót lak.; u. p. Nagydivény,
(1910) 772 oláh lak. u. p. Szudrics, u. t Burtm'ásza. u. t. Zsolna.
;

Felspokorágy, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. Felsöribicze (azeltt: Ribicsra), kisk. Há-
rimaszombati j -ban, (i9io) 345 tót és magyar lak. nyad vm. krösbányai j.-ban, (1910) 800 oláh lak.
u. p. és u. t. Rimaszombat. Bvang. temploma az u. p. ós u. t. Krösbánya.
Árpádkori templom helyén épült 1797. Felsricsó, kisk Trencsén vm. vágbeszterczei
Felspoísgás (azeltt: Szeib-Pozsezsena)M^'k. j.-ban, (1910) 424 tót lak., vasúti állomás, távíró
Krassó-Szörény vm. moldovai j.-ban, (toio) 664 u. p. Alsórícsó.
szerb és oláh lak., posta- és telefonállomás Felsriska (azeltt Rvculicza), kisk. Hunyad:

Felsöpróna (azeltt Majzel), kisk. Nyitra vm.

: vm. krösbányai j.-ban, (1910) 1057 oláh lak. u. ;

privigyei j.-ban, (1910) 429 német lak. u. p. Német- ; p. és u. Körösbánya.

t.

próna, u. t. Pri vigye. Felsroglaticia, Kos-iuthfalvához tartozó te-

Feispulya,kisk. Sopron vm. felsöpulyai j.-ban, lep B ács Bodrog vra. topolyai j.-ban ,(1910).ö48 lak.
(1910) 8H8 magyar lak. a járási szolgabírói hiva-
; Felsöróna, kisk. Máramaros vra. szigeti j. ban,
tal széke, járásbíróság, adóhivatal, vasúti állomás, (1910) Hl.=i7 rutén és n-^met lak., vasúti állomás
posta-, távíró- és telefonállomás. Kicsi templomá- u. p. Rónaszék, u. t. Nagybocskó.
ban Szt. Ferencet ábrázoló ritkaszép oltárkép van, Felsöröcbe (azeltt Felsörevisrse), kisk. Ung :

valószínleg régi másolat Domeníchino után. vm. szobráiiczi j.-ban, (1910) 552 tót lak. u. p. ós ;

Felsöpusztafa, kisk. Zala vm. csáktornyai u. t. Szobráncz.

j.-ban, (1910) 610 horvát lak. u. p. és u. t. Csák-
; Felsrönök, kisk. Vas vm. szentgotthárdi
tornya. j.-ban, (1910) 851 néraet lak., vasúti megálló u. p. ;

Feispusztapéteri. község, 1. Pálmovostora. Alsórönök, u. t. RAtót.

Felsöpusztaszer, Kistelokhoz tartozó puszta Felsruha, 1. Ruházat.
Csongrád vm. tiszáninnení j.-ban, (1900) 1175 lak. Felsörusbach, község, 1. Felszúgó.
u. p. és u. t. Kistelek. Felsöság, kisk. Sopron vm. cseprcgi j.-ban, {idioi
Felsörados (azeltt Radoiócz), kisk. Nyitra 619 magyar lak. u. p. és u. t. Sajroskál.
: ;

vra. szakolczai j.-ban, (1910) 1073 tót lak., posta- Felsösajó, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. rozs-
hivatal u. t. Holícs.
; nyói j.-ban, (1910) 537 tót és magyar lak., posta-
Felsörajk, kisk. Zala vra. paesai j -ban, (1910) hivatal u. t. Dobsma. Evang. temploma 1500 ;

1187 magyar lak., vasúti állomás, postahivatal körül épült.

u. t. Paesa. Felssándoríalu, kisk. Szatmár vm. nagybá-
Felsrákócz, kisk. Sáros vm.felsövízközí járá- nyai j.-ban, (1910) .j27 oláh lak. u. p. és u. t. Fels- ;

sában, (1910) 146 rutén lakossal : u. p. Sósfüred, bánya.

u. t. Sztropkó. Felssáp kisk. Nógrád vm. nógrádi j.-ban,
Felsrakoncra, kisk. Hont vm. Ipolysági j.-ban, (1910) 388 tót és magyar lak. ; u. p. ós u. t. Galga-
(1910) ií89 tót és magyar lak. u. p. Paláist, u. t.
; guta.
Teszór. Felssárad, kisk. Ugocsa vmegye tiszáninneni
Felsrákos, nagyk. Udvarhely vm. homoródi j.-ban, (1910) IO05 rutén lak. u. p. Veresmart, u. í. ;

j.-ban, (1910) 12 magyar lak., hitel- és tejszövet- Nagyszölls.

kezettel, szénsavdús egyszer savanyuvízforrás- Felsschönborn, község, 1. Felsökerepecz.
shI (Máriaborvizkút) u. p. Bárót, u. t. Ágoston
; Felsösebes, 1. kisk Sáros vm. eperjesi j.-ban,
falva. (1910)510 tót lak. u. p. Sebeskelloraes. u. t. Eper-
;

Felsrámócz, kisk. Sopron vm. felsöpulyai jes. Kat. templom 1625-böl, renaissance-torony-
j.-ban, (1910) 434 német lak.; u. p. Alsórámócz, u. nyal. —
2. F., .Majdánkához tartozó telep Mára-
t. L«ka. maros vm. ökörmezi j.-ban, (19 'o) 955 lak.
Felsörás.kisk. Gömörés Kis-Hont vm. tornaijai Felssegesd, kisk. Somogy vm. nagyatádi
j.-ban, (1910) 283 magyar lak. ; u. p. Harkács, u, t. j.-ban, (1910) 2528 magyar lak.; hitelszövetkezet,
Tornaija. vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. Ferenc-
Felsrécsény, kisk. Nyitra vra. galgóczi j.-ban, rendi zárda romjai régi vára volt. ;

(1910) 565 tót ós magyar l k vasúti állomás, táv-

, Felssima, Nyíregyházához tartozó puszta
ii-óhivatal ;u. p. AlsJÓrécsény. Szabolcs vra. -ben, (1900) 1014 lak.
Felsregmecz, kisk. Zemplén vm. sátoralja- Feisösimánd (azeltt Csernom'ssimánd), :

újhelyi j.-ban, (1910) 321 magyar lak. u. p. és nagyk. Arad vm. kisjenöí j.-ban, (1910) 1972 oláh
;

u. t. Legénye-Mihályi. Romáuizlésü, helyreállított és magyar lak. vasúti állomás, távíró u. p, ; ;

templom. Alsósimánd.
 ;

Pelssipék — 841 Felsszépfalu

Felssipék, kisk. Hont vm. Ipolysági j.-ban, FelsBzamos (azeltt : Lapistya), kisk. Kolozs
(1910) 17H tót és magyar lak. ; u. p. ós u. t Toszér, vra. gyalui j.-ban, (1910) 345 oláh lak. ; u. p. ós u. t
Felssóíalva, kLsk. Udvai'hely vm. udvarhelyi Gyalu.
j.-ban, (1910) 1177 magyar lak.; u. p. és u. t. Felsszászberek, Besenyszöghöz tartozó telep
Parajd. A község fölött Kodáros vár némi nyomai. Jász-Nagykun-Szolnok vm. jászsági alsó j.-ban,
Felssom, kisk. Sáros vm. kisszebeni j. ban, (1910) 633 lak. vasúti állomás, posta- és táviróhl-
;

(1910) 489 rutén lak. : u. p. ós u. t. Kisszoben. vatal.

Felsstnbnya, kisk Turócz vm. stubnyafürdi Felsszászújiala, kisk. Besztercze-Naszód vm.
2528 német és tót lak. postaügynök-
j.-ban, (1910) ; 864 oláh lak. u. p. és u. t. Petros.
jádi j.-ban, (1910) ;

ség, u. t. Turcsek. Felsszecse (azeltt Kis-Szecse), kisk. Bars :

Felssujtó (azeltt Felfsufócz), kisk. Nyitra vm. lévai j.-ban, {1910) 664 magyar lak. u. p.
: ;

vm. privigyei j.-ban, (i9io) 219 tót lak. u. p. Baj- Nagykálna, u. t. Alsóvárad.
;

móoz, u. t. Privigye. Felsszék, kisk. Szilágy vm. krasznai j.-ban,

Felssunyava, község, 1. Fehfzépfalu. (1910) 1028 oláh lak. u. p. és u. t. Csizér. ;

Felsösxabadi (azeltt: Felsölekofa), nagyk. Felsszeleste, kisk. Vas vm. sárvári j.-ban,
Zólyom vm. breznóbányai j.-ban, (1910) 1439 tót (1910) 452 magyar lak. vasúti állomás, távíró, ;

és magyar lak. postaügynökség, u. t. Zólyom- u. p. Alsószeh'ste.

;

brézó. Felsszelezsény, kisk. Bars vm. aranyosraa-

Felsszabados (azeltt Fdsövolya), kisk. Sá- róti j.-ban, (1910) 371 tót lak. u. p. Alsószelezsény,
: ;

ros vm. bártfai j.-ban, (1910) 278 tót lak. u. p. és u. t. Taszár.;

u. t. Bártfa. Felsszeli, nagyk. Pozsony vm. galántai j.-ban,

Fels-szabolcsi tiszai ármentesit és belviz- (1910) 3477 magyar lak.; posta- és telefonállo-
levezet társulat. Szabolcs vmegye északi részé- mással.
ben fekszik. Keletrl magas homokhátak hatá- Felsöszelistye, nagyk. Máramaros vm. iza-
rolják. Árterének kiterjedése 105,970 k. hold. völgyi j.-ban, (1910) 32bö oláh és német lak. posta- ;

Töltéseinek hossza 131 73 kilométer. Beruházás ügynökség, u. t. Dragomérfalva. 2 gör. kath. fa-
11705,183 K., társulati kölcsön 6.559,200 K. templom 1680-ból.
Egy holdra es évi kivetés 2-82 K. A társulat Felsszemenye, kisk. Zala vm. letenyei j.-ban,
D-i részén terül el a Nyirség, mely homok- (1910) 555 magyarlak. postahivatal, u. t. Letenye. ;

hátak és ezek közt fekv vízfenekek folytonos vál- Szt. Perencrendi templom (1355).
takozásából áll. Ezen fenekekbl az ártérre folyó Felsszem <"réd, kisk. Hontvm. Ipolysági j.-ban,
csapadékvizek a társulatnak rendkívül sok kárt (1910) (590 magyar ós tót lak postahivatal, u. t. ;

okoztak. Hogy a társulat magát eme károktól Honttompa. Temploma 1485. épült, felírása nagy
megszabadíthassa, a 80-as évek elején az ártér vitára adott okot Rómer Flóris, Kaauz Nándor és
szélén a magas part mentében egy 44 km. hosszú Fábián János között (Magyar Sión 1865); szép
levezet csatornát ásatott, melynek jobboldali portáléja van. A hozzátartozó Királyfia pusztán
töltése egyúttal védimül szolgál azon esetben, gr. Obemdorf Hugó kastélya van.
midn a Tisza magas vízállása visszatorlasztja a Felsszend, kisk. Abaiij-Torna vm. szikszói
csatornában a víz színét. A csatornát Lónyay .-ban, (1910) 186 magyar lak. u. p. Felsöméra, ;

Menyhért tiszteletére Lónyay-(%mtomának nevez- u. t. Garadna. Érdekes P.-i Fúló Mátyás sírköve
ték el. A társulati ái-tér saját belvizeinek leveze- 1590-bl.
tésére 334 km. hosszú csatornahálózat szolgál, Felsszénéget, kisk. Vas vm. kszegi j.-ban,
5 zsilippel, 18 cszsilippel és 2 szivattyúteleppel. magas hegyek között, (1910) 194 német lak. u. p. ;

A társulat székhelye Kisvárda. Gyöngyösf, u. t. Léka.

Felsszacsal. kisk. Hunyad vmegye hátszegi Felsszentbenedek, kisk. Vas vm. muraszom-
j.-ban, (1910) 437 oláh lak.; u. p. és u. t. Hátszeg. bati j.-ban, (1910) 258 vend és magyar lak. u. p. ;

Felsszakács (azeltt Szakóra), kisk. Bihar

: Tótkeresztúr, u. t. Pártosfalva.
vmegye béli j.-ban, (1910) 304 oláh lak. ; u. p. és Felsszenterzsébet, kisk. Zala vm. alsólendvai
u. t. ökrös. 210 magyar lak. u. p. Szentgyörgy-
j.-ban, (1910) ;

Felsszakony, Sopron vmegye csepregi völgye, u. t. Baksa.

kisk.
j.-ban. (1910) 583 magyar lak. postaügynökség, ;
Felsszentgyörgy (azeltt: Jász-Fe^szent-
u. t. Csepreg. györgy), nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. jász-
Felsdzalánk (azeltt Felsöszlovinka), kisk. sági fels j.-ban, (1910) 2529 magyar lak.; posta-
:

Szepes vm. gölniczbányai j.-ban, (1910) 760 rutén és telefonállomás.

lak. u. p. Alsószalánk, u. t. Korompa.
; Felsszentiy&n, nagyk. Bács-Bodrog vm. bajai
Felaöszalatna, kisk. Trencsén vm. báni j.-ban, j.-ban, (1910) 2536 magyar és bunyevác lak. posta- ;

(1910) 694 tót lak. postahivatal u. t. Alsóozor.

;
hivatal, u. t. Báo^bokod.
;

Felsszállás, Kiskunhalashoz tartozó puszta, Felsszentmárton (azeltt: Dráva-szentmár-

Pest-Pílis-Sült-Ki^kun vm.-ben, (1910) 910 lak,; ton), nagyk. Somogy vm. barcsi j.-ban, (1910) 19(X)
u. p. és u. t. Kiskunhalas. horvát és magyar lak. ;
postahivatal, u. t. Lakócsa.
Felsszálláspatak, kisk. Hunyad vm. puji Felsszentmihályfalva, kisk. Torda-Aranyos
i.-ban, (1910) 1153 oláh lak.; postahivatal, u. t. vm. tordai j.-ban, (1910) 798 magyar éa oláh lak.
Bajesd. u. p. Alsószentmihályfalva, u. t. Torda.
Felsszalók, kisk. Szepes vm. szepesvár aljai Felsöszépiala (azeltt Felsösunyava), kisk. ;

j.-ban, (1910) 526 tót lak. u. p. Alsószalók, u. t. Szepes vra. szopesszombati j.-ban, (1910) 668 tót
;

Berzevicze. lak. ; u. p. Lnosivna, u. t. Batizfalu.

 ;

Felsszerdahely 3Í2 Fels-t

Felsszerdahely (azeltt : Vágszerdáhély), hanyóbb és sötétebb szín. A F. nem tévesztend
kisk. Nyitra vm. vágújhelyi j.-ban, (1910) 796 tót össze a termréteggel, mi alatt a földnek ama
lak. vasúti megálló, u. p. és u. t. Brunócz.
; fels rétege értend, mely a termelésnél közre-
Felsöszernye, kisk. Trenesén vm. puhói j.-ban, mködik s amely addig terjed, ameddig a növény-
(1910) 1091 tót lak., vasúti állomás és távíró u. ; nek gyökerei terjednek. Utóbbiak a mélyréteg
p. Nemsó. talajoknál sokkal mélyebbre is terjednek, mint aF.
Felsösziklás (azeltt: Felsöszkálnok), kisk. Felsötamásd (azeltt Tömesd), kisk. Hunyad
:

Gömör és Kis- Hont vm. rimaszombati j.-ban, (i9io) vm. körösbányai j.-ban, 389 oláh lak. u. p.
(1910) ;

158 tót és magyar lak. ; u. p. Eimaratió, u. p. Rima- Körösbánya, u. t. Alváeza.

bánya. Felsötárkány, nagyk. Heves vm. egri j.-ban,
Felsöszil, kisk. Pozsony vm. nagyszombati (1910) 2074 magyar lak., postahivatallal, u. t. Eger.
j.-ban, (1910) 645 tót lak. P. a Bükkhegység tövében, szép vidéken fekszik.
Felsösziléziai Jura, 1. Poroszsziléziai hát. Közelében a völgyben szép tó van. A község D.-i
Felsöszilvágy, kisk. Vas vm. szombathelyi oldalán a Várhegy tetején ketts váromladék van.
325 magyar lak. u. p. és u. t. Acsád.
j.-ban, (1910) ; Némi nyomai látszanak még a segedelemvölgyi
Felsöszil vás, kisk. Huny ad vm. hátszegi j.-ban, karthauzi kolostornak.
(1910) 577 oláh lak. u. p. és u. t. Hátszeg. Az
; Felsö-tamavölgyi vizitársulat. Alakult 1891.
1665. épült templom helyén 1901. emelt új gör. a hevesvármegyei Recsk és Sirok községek ha-
kat. templom (benne a régi templom feliratos tárán keresztülhuzódó Tarnavölgy rendezésére.
köve) körül a Nopcsa-rsalád seinek bárok krip- Ártér 798 kataszt. hold. Beruházás 25,48477 K.
tája van. Látszanak még az egykori prislopi gör. A társulat szókhelye Sirok.
kel, zárda romjai és alapítójának, Saphirának Felsötarnócza (azeltt: Tirnáva), kisk. Hu-
sírköve (1580). nyad vm. marosillyei j.-ban, (1910) 529 oláh lak.
Felsszinevér, kisk. Máramaros vm. ökörme- u. p. és u. t. Branyicska.
zi j.-ban, d9io) 1093 rutén lak. u. p. Alsószine- ; Felstárnok,
Bars vm. garamszentke- kisk.
vér, u. t. Ökörmez. 345 tót lak. u. p. Nagylócsa,
reszti j.-ban, (1910) ;

Felsszivágy, kisk. Szilágy vm. szilágycsehi u. t. Geletnek-Szklenófürd.

j.-ban, (1910) 1597 oláh lak. u. p. és u. t. Egerhát. ; Felsötarócz (azeltt: Félstvaroszecz), kisk.
Felsöszlatina, kisk. Ung várm. szerednyei Sáros vm. bártfai j.-ban, (1910) 206 rutén lak. u. p. ;

j.-ban, (1910) 274 rutén lak. u. p. Horlyó, u. t. Galbat, u. t. Zboró.

;

Szerednye. Felstatárlaka, kisk. Kis-Küküll vm. hosszú-

Felsöszlovinka, község, 1. Félsöszalánk. aszói j.-ban, (1910) 1169 oláh és német lak. u. p. ;

Felsöszolcsva, kisk. Torda-Aranyos vm. to- é; u. t. Kisküküllövár.

roezkói j.-ban, (i9io) 1243 oláh lak. u. p. és u. t. Felstelek, kisk. Hunyad vm. hunyadi j.-ban,
;

Alsószolcsva. (1910) 256 oláh lak. u. p. és u. t. Vajdahunyad. ;

Felsszombatfalva, 1. Keleti- és Nyugatiszom- Hozzátartozik Ploszka bányatelep.

hatfalva. Felsötelekes, kisk. Borsod vm. szendri j.-ban,
Felsöszopor, kisk. Szilágy vm. tasnádi j.-ban, 1910) 552 magyar lak. u. p. Radabánya, u. t. ;

(1910) 1110 oláh és magyar lak. u. p. és u. t. Alsó- Szendr. Környékén vasércbányák vannak.
;

szopor. L. még Felszopor. Felstelep (azeltt Oszada), kisk. Árva vm, :

Felsszöcs, kisk. Szolnok-Doboka vm. ma- trsztenai j.-ban, (1910) 523 tót lak. u. p. Usztye, ;

gyar láposi j.-ban, (1910) 1586 oláh lak., postahiva- u. t. Trsztena.

tal u. t. Oláhlápos.
; Felsterény, kisk. Hont vm. ipolysági j.-ban,
FelsöszUs, kisk. Nyiti'a várm. érsekújvári (1910)310 tót és magyar lak.; vasúti megálló;
j.-ban, (1910) 553 tót és magyar lak.; u. p. Csor- u. p. Gyügy, u. t. Teszér.
nok, u. t. Komját, Felstiszai nyelvjárás, 1. Nyelvjárások.
Felsszölnök, kisk. Vas vm. szentgotthárdi Felstisztás (azeltt Felsotisziovnyik), kisk. :

j.-ban, (i9io)*1456 vend lak., postahivatal; u. t. Nógrád vm. gácsi j.-ban, (1910) 1464 tót lak., posta-
Gyanafalva. pivatal; u. t. Gács.
Felsösztamora (azeltt Román3ZÍaniora),MB- : Fels tízezer (the upper ten thousand), ezt
közs. Temes vm. csáki j.-ban, (1910) 1103 oláh a kifejezést az elkel társaság, a társaság színe-
lak., postaügynökség u. t. Liebling. ; java jelzésére Willis Nathaniel Parker használta
Felsösztregova, kisk. Nógrád vm. gácsi j.-ban, elször egy new-yorki lapban, az Bvening Mirror-
(1910) 304 tót lak. u. p. Alsósztregova, u. t. Litke. ban. Innen származott át Angolországba, ahol
;

Felsöszúcs, nagyk. Trenesén vm. trencséni azonban most csak the upper ten formában hasz-
j.-ban, (1910) 2920 tót lak., postahivatal u. t. Tren- nálatos, míg legújabban New Yorkban már csak
;

esén. a négyszázat (the four houndred) használják az

Felsszaha (azeltt: Szuhafö), kisk. Gömör elkelség jelzéséül, mert ennyire becsüUk a sok-
és Kis- Hont vm. tornaijai j.-ban, (1910) 489 magyar milliomosok számát.
lak. u. p. és u. t. Ragály.
: Felstizsény (azeltt Félstizsina),)í isk.Tren-
:

Felsöszvidnik, község, 1. Felsvízköz. csén vm. zsolnai j.-ban, (1910) 940 tót lak. u. p. ;

Felsötábla, vagy frendi tábla, 1. Frendiház. Terhely, u. t. Várna,

Felsötalaj, a term földnek a levegvel érint- Fels-tó (Laké Superior,KicsiGami),azészak-
kez azon rétege, mely rendszeres mívelésben s amerikai nagy tavak közt a legészakibb, legnyuga-
trágyázásban részesül, ennélfogva az alatta el tibb és legnagyobb, Ontario tartomány, Minnesota,
terül altalajtól el szokott térni abban, hogy por- Wisconsin és Michigan államok közt, 192 m. ma-
 ;;

Felstokaj 343 — Pelsvarány

gasban. Legnagyobb hossza 590, szélessége 260 Felstöti, kisk. Bars vm. garamszentkeresztl
km., kerülete 2800, területe 83,000 kms, legna- j.-ban, (1910) 340 tót ós német lak, u. p, ós n. t. ;

gyobb mélysége a Keweenaw-foktól ÉK.-re 307 Körmöczbánya.

m., keletkezését, mint az összes északaraerikai Felstök, kisk. Szolnok-Doboka vm. szamos-
nagy tavak, valószinülog tektonikai okoknak kö- újvári j.-ban, (1910) 574 oláh és magyar lak. ; u. p.
szönheti, bár valószín, hogy a jégkorszakban Esztény, u. t. Pánczélcseh.
glaciális erózió, majd moréna-törmelék általi ffl- Fels cökés, kisk. Abauj-Toma vm, kassai
töltés is hozzájárult. E legnagyobb édesviz tó j.-ban, (1910) 5 1 tót lak. ; u. p. és u. t. Kassa.
öblei a Fond du lac, a Chakwamegon, a Kewoe- Felstölgyes (azeltt: Felsöporuba), kisk.
nawi, a Huron-bay, a Marguettei, a Great-bay, a Trencsén vm. illavai j.-ban, (1910) 706 tót lak.,
Toquamenoni, a Thunder, a Black Bay, a Nipigoni- takarékpénztár, fogyasztási csarnok, szeszgyár,
öböl.Nagyobb félszigetei az ÉNy.-i, aKeweenawi, postahivatal u. t. Illava.
: ;

amelynek végében a kis Maniton-szigoten egy Felstömös, Brassóhoz tartozó telep Brassó
világító-torony áll s amelyet a rézércekben gaz- vm. -ben, a Tömösi -szorosban, (1910) 92 lak., vasúti
dag Mineral Rangé alkot. A partok különösen a állomás, posta és táviróhivatal,
kanadai részében sziklásak és meredekek D.-en ; Felstúr, kisk. Hont vm, Ipolysági j.-ban, (1910)
és ÉNy.-on a szilurkorszakból valók, K.-en és 621 magyar lak., postahivatal ; u. t. Ipolyság.
ÉK.-en pedig Ösközotek. Számos kisebb-nagyobb Felsötarcsek, kisk. Turócz vm. stubnyafürdi
patakja között a jelentékenyebbek a Pigeon, a j.-ban, (1910) 811 német és tót lak vasúti állomás,
: ,

Szt. Lrinc, a Nipigon és a Kaministiquia. A szi- táviróhivatal; hozzátartozó a József-gzfürész-

getek nagyobbára a partok közelében vannak; telep, ahol posta- és táviróhivatal van.
beljebb csak keveset találni a jelentékenyebb szi-
; Felsötyukos (azeltt Oláhtyukos), kisk. Nagy-
:

getek az Apostolok szigete, a Manitou, a 72 km. Küküll vm. khalmi j.-ban, (1910) 768 oláh lak,
:

hosszú s 11 km. széles Isle Royal,a Caribou és a kis u, p. Alsókomána, u. t. Khalom.

Parisienne. Lefolyása a St. Marié, amely a Huron- Felsucsa, kisk. Pogaras vm. alsóárpási j.-ban,
tóval köti össze; felületén a víz hmérséklete (1910) 1301 oláh lak. u. p. Alsóvist p. u., u. t. Alsó-
;

10—13° halakban igen gazdag. Miként terüle- árpás.

;

tére, úgy viharaira nézve is a F. valóságos ten- Felsújfalu, kisk. Szatmár vm. nagybányai
ger az É.-i, ÉK.-i és ÉNy.-i viharok már számos j.-ban, (1910) 657 oláh lak. u. p. Giródtótfalu, u. t.
; ;

hajót semmisítettek meg a gyakori és

; sr
ködök Nagybánya
is akadályai a hajózásnak a jég a partokon álta-
; Felsújlak, kisk. Vas vm. németújvári j.-ban,
lában 5 hónapig marad meg. A Sainte Marié (1910) 892 német lak. u. p, Kukmér, u, t. Német-
;

mellett, mindkét oldalán egy-egy hajózó csatorna újvár.

köti össze a F.-t az alantabb fekvldíel. 1641-ben Felsvadas (azeltt Felsövadics), kisk.Tren-
:

Raymbault és Jogues hittérítk a Sainte Marié csén vm. kiszuczaújhelyi j.-ban, (1910) 1133 tót
vízesését, 1660. pedig Mesnard magát a tavat lak., postahivatal; u. t. Kiszuczaújhely.
fedezte fel még ugyanazon évben pedig Allouez
; Felsvadász, kisk, Abauj-Toma vm. szikszói
végighajózott rajta. j.-ban, (1910) 844 magyar és tót lak., postahivatal
Felstokaj (azeltt: OrosztokajXlí^sk- Zemplén u. t. Szikszó. A Rákóeziak, kik 1517. megszerez-
vm. sztropkói j.-ban, {1910) 135 tót lak. u. p. és ték sitt kastélyt építettek, innen vették elnevüket
;

u. t. Kelese. kat. templomát Rákóczi György építtette 1601.

Felsötold, kisk. Nógrád vm. szír áki j.-ban, (1910) Rákóczi Zsigmond születési szobája ma is meg-
31 i magyar lak.; u. p. Cser hátszentiván, u. t. van. si földvára is van.
Pásztó. Felsvágás (azeltt Felsölehota), kisk. Árva
:

Felstopa, kisk. Bihar vmegye magyarcsékei vm. vári j.-ban, (1910) 484 tót lak., postahivatal
járásában, (1910) 803 oláh lakossal u. p. és u. t. u, t. Árvaváralja. L. még Felsszabadi.
;

Bihardobrosd. Fels valkó (azeltt Olahvalkó), kisk. Szilágy

:

Fels -torontáli ármentesit- társulat. Ma- vm. krasznai j.-ban, (1910) 714 oláh lak.; u. p.
gyarországban talán legrégibb, bár nem mostani Magyarvalkó, u. t. Szilágynagj'falu.
szervezetében mert 1848 eltt a vármegye kép-
; Felsvály, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. tor-
viselte a társulatot s építkezéseit közmunkaer- naijai j.-ban, (1910) 309 magyar lak., postaügynök-
vel hajtotta végre. A Maros és Tisza összeszö- ség; u. t. Tornaija.
gelléSénél Temes és Torontál vmegyéki*e terjed Felsvály a. Maroshévízhez tartozó telep Maros-
ki 558,2H6 k. hold ártérrel, a Maros mentén 97, a Torda vm. régeni fels j.-ban, (1900) 979 lak, u. p. ;

Tisza mellett 82 Ion. hosszú töltésvonallal. Be- ós u. t. Maroshéviz.

ruházás •.iO.57'2,619 K, társulati kölcsön 10.240,000 Felsvámos (azeltt Vámosfalu), kisk.Pozsony
:

K, egy holdra es évi követelés 47 fillér. Szék- vm. dunaszerdahelyi j.-ban, (1910) 567 magyar lak.
helye Nagykikinda. Belvízlevezetésre az érdekel- u p. Vasárut, u. t. Albár.
tek külön kisebb társulatokba csoportosultak. Felsvárad, kisk. Bars vm. lévai j.-ban, (iwo)
Ez'^k közt legjelentékenyebb az Arankavidéki 219 magyar lak. u. p. és u. t. Alsóvárad.
;

belvízlovezetö társulat. Felsváradja (azeltt: FelsöniarosváradjaJ,

Felstótfalu. 1. F. i&zomt: KMótfalu), 'kisk. kisk. Alsó-Fehér vm. alvüiczi j.-ban, (1910) 1514 oláh
Baranya vm. siklósi járásában, (1900) 358 magyar lak. u. p. Alsómarosváradja, u. t. Gyulafehérvár.
;

és német lakossal u. p. Vokány, u. t. Áta.

; —
2. F., Felsvarány (azeltt Vranyúcz), kisk. Krassó-
:

kisk. Bihar vm. szalárdl járásában, (1910) 303 ma- Szörény vm. jámi j.-ban, (1910) 1547 oláh lak.,
gyar lakossal. vasúti megálló ; u. p. ós u. t. Rakasdia.
 ;

Pelsvárcza 344 — Felszabadított részvény

Felsövárcza, Msk. Szilágy vm. szilágycsehi met lak., a járási szolgabírói hivatal széke, járás-
710 oláh lak. u. p. és u. t. Szilágy-
j.-ban, (1910) ; bíróság, telekkönyv, c rendrrs, határrendórsógi
rség, posta- és táviróhivatal.
Felsövargony (azeltt Vagrinecz), kisk. Sáros
: Felsviznicze.kisk. Bereg vm. latorczai j.-ban,
vm, felsvizközi j.-ban, (i9io) 199 rutén lak. u. ; (1910) 91:-{ rutén, német és magyar lak. ; u. p. ós

p. Ladomórvágása, u. t. Felsövizköz. u. t. Friaye^falva.

Fels városTÍz, kisk. Hunyad vm. szászvárosi kisk. Trenesén vm. trencsóni
Felszáblát,
j.-ban, (1910) 789 oláh lak. ; Szász- j.-ban, (1910) 69 tót lak. ; u. p. Alsózáblat, u. t.
u. p. és u. t.

város. Trenesén.
Felsövásárd, kisk. Nyitra vm. galgóozi j -ban, Felszáros (azeltt Zárjecs), kisk. Trenesén :

(1910) 436 tót lak. ; u. p. Felsöattrak, u. t. Alsó- vm. puhói j.-ban, (1910) 691 tót lak. u. p. Alsórét- ;

vásárd. Kat. templom 1332-böl. falu, u. t. Puhó.

Fels végtag (extremUns superior seu thora- Felszboró.kisk. Trenesén vm. kiszuczaúj helyi
calis), a törzs fels részéhez illesztett függelék, j.-ban, (1910) 1607 tót lak. u. p. Óbesztercze, u. t. ;

amely a vállövbl (cingulum), felkarból (brachi- Csaeza.

um), alkarból (antlbrachium) és kézbl (manus) Felszélle, kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban,
áll. Az embernél fogásra s Ünomabb mveletekre (1910) 714 tót lak., vasúti állomás és távíró u. p. ;

alakult át, a négylábú állatoknál éppen úgy tá- Szilád. Kat. temploma már 1332. fennállott.
maszkodásra és járásra szolgál, mint az alsó vég Felszell, kisk. Nógrád vra. szécsónyi j.-ban,
tag. Madaraknál a szárny felel meg neki, halak- (1910) 80 í magyar lak. u. p. Nógrádszakái, u. t.
;

nál az elüls pár oldalúszó. Rárosmúl yad-Nógrád szakái.

Felsvenécze, kisk. Fogaras vm. sárkányi Felszorlencz (azeltt: Kiszorlencz), kisk,
j.-ban, (1910) 682 oláh és magyar lak. u. p. Alsó- Krassó-Szorény vm. temesi j.-ban, (1910) 587 oláh
;

veniczo, u. t. Sárkány. lak., téglagyárral u. p. és u. t. Nagyzorlencz.

;

Felsvereczke, kisk. Bereg vm. alsóvereczkei Felszsadány, kisk. Bars vm. garamszent-
j.-ban, (1910) 1410 rutén és német lak., községi kereszti j.-ban, (1910) 526 tót lak. u. p. Geletnek, ;

hitelszövetkezet u. p. és u. t. Alsóvereczke.
; u. t. Geletnek-S/klenófürdö. Temploma a XVI.
Felsveresmart, kisk.ügocsa vm tiszáninneni sz.-ból való, XVIU. sz.-beli oltárokkal; tornya
j.-ban, (1910) 1922 rutén és német lak., vasúti 1720. épült, harangjai 1602. és 1659-bl valók.
megálló, postahivatal ; u. t. Nagyszlls. Felsözsember, ki^k. Hont vm. báti j.-ban, (igiö
Felsöverzár, község, 1. Felsöfüves. 688 tót ós magyar lak. u. p. és u. t. Bát. ;

Felsöveszt^ny (azeltt Fehöoesztenicz), kisk.

: Felsözsid, kisk. Zala vra. keszthelyi j.-ban,
Nyitra vm. nyitraz-iámbokróti j.-ban, (i9io) 511 (1910) l-'í4-8 magyar lak., postahivatal u. t. Lesencze- ;

tót lak. u. p. Bélaudvamok, u. t Nagybélicz.

; tomaj. K-
fallal kerített kat. temploma a falun kívül már Felszsitf a, kisk. Somogy vm. marczalii j.-ban,
1500. fennállott. (1910) 770 magyar lak. u. p. és u. t. Nemesvid. ;

Felsövezeték, 1. Elektromos vasút. Felsözsolcza, nagyk. Borsod vm. miskolczi

Felsvidafalva (azeltt Felsvidovecz), kisk. j.-ban, (1910) líi85 mwgyar lak., vasúti állomás,
:

Zala vm. Csáktornyái j.-ban, (i9io) I4ü horvát lak. posta- és táviróhivatal.
u. p és u. t. Csáktornya. Felszsuk, kisk. Kolozs vra. mocsi j.-ban, (1910)
Felsvidra, kisk. Torda-Aranyos vm. topán- 522 oláh és magyar lak., vasúti állomás u. p. ;

falvi j.-ban, (1910) 3112 oláh lak. ; u. p. és u. t. és u. t. Apahída.

Topánfalva. Felszubricza, község, 1. Fdsobölényes.
Felsvirányos (azeltt Felsösitnyicze), kisk.
: Felsözúgó (azeltt Rusbach), kisk. Szepes vm.
:

Zemplén vm. sztropkói j.-ban, (1910) 458 tót és né- ólublói j.-ban, (1910) 735 tót lak., fürdje gr. Za-
met lak. u. p. Horaonnaolyka, u. t. Kelse.
; moyski tulajdona, forrásai hvös földes hóvvizek
Felsvisnyó, kisk. Trenesén vm. zsolnai j.-ban, (24" C), sok szónsavtartalomraai.A fürdó a XVI.
(1910) 1324 tót lak.; u. p. Harmatos, u. t. Biccse- és XVII. sz.-ban, amikor Lengyelországhoz tar-
falu. tozott, fénykorát élte. 100 szoba áll rendelkezésre.
Fels visó, kisk. Máramaros vm. visói j.-ban, Szép fenyvesek övezik, postaügynökség, u. t.
(1910) 9249 német, oláh, magyar és rutén lak., a Gnézda.
járási szolgabírói hivatal széke, járásbíróság, te- Felsudárvitorlák (ném. Oberbramsegel, ol.
lekkönyv, körjegyzség, adóliivatal, csendrsza- contrapapafig/ii, franc, cacafois, ang. roycUs)^ egy
kaszparancsnokság, határrendörségl kirendeltség, teljes árbocozatu hajón az árbocoknak többnyir©
kórház, fürószm, villamos telep, könyvnyomda, legmagasabban fekv vitorlái (1. Vitorlázót kép-
2 takarékpénztár, keresk. bank, kaszinó, vasúti mellékleten D. J. Q.), melyek csak gyenge szél al-
állomás, posta- és táviróhivatal. Határában a Suli- kalmával feszíttetnek ki. Modern nagy, többnyire
guli vasforrás fakad. 5 árbocos vitorlásokon a sudárszáron (1. Árboc)
Felsvist, kisk. Fogaras vm. alsóárpási j.-ban, 3 vitorla van a legalsó a sudárvitorla, a középs
:

(1910) 1401 oláh lak, u. p. Alsószombatfalva, u. t a felsudárvitorla és a legfels az oromvitorla.

;

Alsóvist, Félsz (filsz, többes fulu), marokkói bronzérem

Felsviz, folyók v, patakoknál a duzzasztó gát kb. 05 f. értékben.
által felmagasított víz kamarazsilipeknél a ma-
; Felszabadítás. 1, Emancipáció.
gasabban fekv bögében lev víz. Felszabadított részvény. Mivel a kereskedelmi
Felsövizköz (azeltt Felsöszvidnik), kisk. Sá- törvény 159. §-ának 3. pontja értelmében a rész-
:

ros vm. felsövizközi j.-ban, (1910) 685 rutén ós né- vénytársaság alaptkéje akkor is biztosítottnak
 Felszabadító vágrás 345 Felszerelés

tekintoadö, ha a névérték 30°/o-a fizettetett csak Felszegélyz (ném. Anschlaaleik, ol. gratíle
be, a részvények teljes lefizetésükig a részvénytár- d'inferitum, franc, ralingne aenvergure, ang.
saság tulajdonát teszik. Sok helyütt ideiglenes head rope), 1. Szegélyzö.
részvényeket (Interlmsthein) bocsátanak ki ad- Félszegúszók (Pleuronedidae, inat), a Lágy-
dig, míg a teljes névérték ki nincs fizetve. A paráshalak (Anacanthini) alrendjének egj'ik csa-
névérték teljes befizetése által a részvény felsza- ládja. Magas, összenyomott, egyik oldalával alá-
badul a részvénytársaság kezei közül (liberált felé, másik oldalával felfelé tekint testtel, úgy
részvények) és véglegesen a részvényes tulajdo- hogy tulajdonképoni hát- és hasoldala igazában
nába me{íy át. az állat jobb- és baloldala. A fej és testnek egy-
Felszabadító vá^ás (erdészet), célja, hogy a része részaránytalan. A test fels része színes,
még teljesen ki nem használt vágásterületen ter- alsó része ellenben szüitelen. A szemek a fej fels
mészetes úton, avagy mesterséges alátelepítés részén feküsznek, a jobboldali szem a baloldalra
útján keletkezett fiatalos, a területen még álló húzódott. A hátúszók igen hosszúak. A kibúvó fia-
korosabb fák nyomása, illetve beámyalása alól talok még egészen részarányosak, egyik szemük
ezeknek fokozatos kivágásával az erteljesebb lassanként a test másik oldalára vándorol át s ezzel
növekvés és jobb fejldés érdekében lassankint karöltve a koponyacsontok részaránytalanná lesz-
felszabadíttatik s fokonkint szoktattatik az erö- nek. Jellemz tulajdonsága az idetartozó halak-
8ebb világosság élvezetéhez s az idjárás vi- nak, hogy testük felületének színével a csalódásig
szontagságaihoz. L. Erdfelújítás. utánozhatják a környezet színét. Valamennyien
Félszakasz, katonaságnál a szakasznak (1. o.) húsevk, ivás idején a nagyobb mélységekbl
fele. A vasúti kocsikban a félfüike. csapatosan vándorolnak a sekélyebb vizekbe s a
Félszamár, 1. Dzdggdáj. nyarat is itt töltik. Mintegy 200 fajuk ismeretes,
Felszámolás v. Ukwiáctó, a feloszlott közkere- melyek az összes tengerekben honosak és itt-ott
seti vagy betéti társaság, részvénytársaság vagy a folyókba is fölhatolnak; mindenütt a vizek fe-
szövetkezet ügyeinek lebonyolítása, a csd v. más nekén tartózkodnak. Legnevezetesebb fajok: a
társasággal történt egyesülés esetét kivéve. A Lapos hal (l. o.). a Rhombus hal (1. o.), a Lepény-
F.-t a felszámolók teljesítik, akik a közkereseti és hal {L 0.) és a Nyelvhal (1. o.).
a betéti társaságban vagy maguk az összes ta-
gok, vagy pedig az ezek által megbízott egyes
tagok vagy más személyek, illetve a bíróság által
kirendelt személyek. A részvénytársaságban il-
letve a szövetkezetben a F.-t, ha az alapszabályok
vagy társasági határozat másként nem intézke-
dik, az igazgatóság tagjai teljesítik. A felszá-
molói megbízást azonban a közgylés bármikor
visszavonhatja. Az évi közgylés a P. ideje alatt Félszán.
is megtartandó. A F. alatt a felügyel bizottság-
nak ellenrzési kötelessége érintetlen marad. Ha Félszél (ném. halber Wind., ol. vento a mez-
több felszámoló neveztetett ki, ezek egyéb meg- zanavejT&nc. vént du travers, ang. tvind ahreast),
állapodás hiányában a F.-hoz tartozó cselekmé- az a szél, mely oldalról a hajó hossztengelyére
nyeket érvényesen csak együtt végezhetik. A fel- irányítva derékszögben fuj. A P. igen elnyös,
számolók az összes folyó ügyleteket lebonyolítani mivel ilyenkor valamennyi vitorla jól hord, duz-
és a társaság vagyonát készpénzzé tenni tartoz- zad. Gzösökre nézve azonban egy ers P.
igen
nak, de az ingatlin javakat a társaság összes tag- kellemetlen, mert a hajó az egyenesen oldalvást
jainak beleegyezése nélkül csak nyilvános árverés rácsapódó hullámok következtében ersen dülöng.
útján adhatják el. A felszámolók a részvénytár- Felszentelés, 1. Gonsecraiio ésFelavatá.t.
saságban és a szövetkezetben évenkint legalább Felszentelt püspök, aki püspöknek fel van
egyszer a társasági ügyek lebonyolítása iránt ki- szentelve ós a megyés püspök megbízásából egyes
mutatást közzétenni és a F. befejeztekor annak püspöki funkciókat végez, de egyházmegyéje
végeredményét köztudomásra hozni tartoznak, nincs. L. még Püspök.
amit ha elmulasztanak, líétozer koronáig terjed- Félszer, 1. Fészer.
ftet pénzbüntetéssel sujtandók. Felszerelés, mindazon tárgyak és jószágok
Felszámolási tárgyalás, 1. Gs5d. összesége, amelyek valamely gazdasági üzem foly-
Felszámolók. 1. Felszámolás. tatásához szükségesek. Ilyen a keresked irodai ós
Félszán. Szálfák és fürésztönkök havas pá- üzleti berendezése, gépe és eszköze, a gazdának

lyán való szállítására nálimk a F.-t használják a termeléshez szükséges eszközeinek összessége
(1. az áhrát), melyre a törzs vastagabb végét rá-
(Iwitrudio), az utóbbi éW le/ tárra, tehát az összes
fektetik és lánccal meg csaptatófával odaersí- hasznos állatok állományára és holtleltárra, azaz
tik ;a fa többi része a földön vonszolódik. a gépekre és eszközökre oszlik. A holt P.-bl évrl
Félszántu valamely szerszám akkor, midn évre a beizwzési érték után számított bizonyos
éle egyoldalú köszörülés folytán keletkezett, mint o.'o-ot kell leírni. Ezen <»/o nagysága azon idtar-

pl. a lapos egyenes él vésnél, a lyukasztónál, tamtól függ, amelyen át a felszerelés használható
gyaluvasnál, baltánál stb. Midn két oldalú kö-
szörülés van, akkor a szerszám kétszántu.
(o/j, = , . I, — F., a katonaságnál a harcos-
Félszámyuak (Hemiptera, *iiat), 1. Félfedeles- nak, csapatnak, seregrésznek, erdítésnek stb. a
számyuak. szükséges fegyverzettel, hadiszerrel ellátása.
 : :

Felszerelési kiköt ~ 346 Felszívódás

Felszerelési kiköt, olyan kiköt, melyben Egyenes csonka kúp palástjának P.-e
valamely hajót felszerelnek, 1. Felszerelni. T^l(ri^.,), holt: =
3-14159 ...,laz alkotó (a két
Felszerelési szemle (aém. Ausrüstungsmuste- párhuzamos síklap közé es részének) hossza,
rung, ol. mostra di partenza, rassegna, franc. Vi és r^ az alsó és fels sugár. Innen az egyenes
rev'ue cCarmement, ang. muster of crew), hadi- kúp palástjának P.-e nlr, és a henger palástjáé
:

hajókon a hajónak, felszerelési tárgyaknak, a le- 2r.rl.— A gömböv (zóna) palástjának P.-e 2rr.m, :

génységnek a hajó felszerelése után, a kiköt- hol r a gömb sugara, m az öv magassága. A gömb
parancsnok V. más magasrangú tengerésztiszt P.-e: 4r-r.. —
A forgási felületek P.-e a baricen-
által való megszemlélése és annak megállapítása, trikus szabály (1. o.) szerint számítható ki.
hogy a hajó harc- és tengerre kész állapotban van-e. Félszín, oly fokozatú szín, mely az árnyékból a
Ezen hivatalos aktussal a hadihajó «szolgálatba világosságba átmenetül szolgál.
lép» és mindazon szigorú határozmány ok. melyek Felszinti mívelés (báüy.). Így nevezik azt a mí-
— mint pl. a hadi cilckek — a hadihajókon feltét- velést, midn a hasznosítható ásványokat, úgy
lenül szükséges fegyelmet biztosítják, érvénybe mint a kbányákban az épít köveket, minden föld-
lépnek egyidejleg, ha a hajó egy hajórajhoz alatti munka nélkül a földkéreg felületén lehet le-
;

tartozik, e hajóraj kötelékébe és a hajórajpa- mívelni. Ilyen P.-ek vannak vastag vasérc- és k-
rancsnok fenhatósága alá lép, melynek lobogóját szén-telepeken, üyenek az aranymosások, ónmosá-
a szabványos ágyulövésekkel üdvözli (1. Felsze- sok stb. A P. egyike a legolcsóbb ós legjövedel-
relni).Kereskedelmi hajóknál a tengerészeti ható- mezbb mívelés-módoknak csak abban az esetben
;

ságok által a hajópapiroknak átvizsgálása, vala- válik költségessé, ha a hasznosítható ásványokon

mint konstatálása annak, hogy a fennálló törvé- vastag réteg, medd kzet nyugszik, melyet a
nyek értelmében nálunk a legénységnek ^/^ része mívelhetés végett el kell távolítani.
saját alattvaló legyen hasonló szabályok mérv-
; Felszivárgás (ascensio), ásványtani, illetleg
adók (a legénység ^|^ részének kell honi alatt- geológiai értelemben az a folyamat, mely közben
valónak lenni) a többi tengeri államokban is. vizek nagy mélységekbl felemelkednek és az ol-
Felszerelni (ném. ausrüsten, ol. armare una dott ásványi részeket felérek, értöltelékek, kér-
naye, franc, armer un bátimeni, ang. to fit out a gezés, stb. alakjában rakják le. A P. tehát
ship) V, szolgálatba állítani (ném. in Dienst stel- fontos szerepet játszik ásványok, különösen pe-
len) a hajót a. m. minden szerelvénnyel, tar- dig telérásványok, illetleg ásványtelérek kelet-
tozékkal, anyaggal ellátni, mire szüksége van, kezésénél.
hogy rendeltetésének megfelelhessen. Tehát vitor- Felszívódás (resorptio), az a folyamat, amely-
lásokat a csarnakzattal (1. Felcsarnakolni), hor- nek révén a környezetben lév anyagok a test
gonyokkal, élelmiszerekkel, konzervekkel, ivó- belsejébe kerülnek. A F.-nál tehát elssorban a
vízzel, festékekkel, pótvitorlákkal és egyéb pót- testfelület alakja, élettani ós kémiai sajátságai
alkatrészekkel, gzösöket kszénnel vagy nyers jönnek szóba, azok határozzák meg a felszívandó
olajjal, szóval fütszerrel, gépolajjal, hadihajókat anyag minségét és mennyiségét. Felsbbrend
a szabványos számú teljes személyzettel, fegy- állatoknál a testfelületnek külön o célra kialakult
verekkel, lszerrel, torpedókkal, aknákkal, irány- részei vannak (táplálócsatorna, tüd), de azért
tkkel, térképekkel és egyéb hajózási és hadi cik- valami P.-sal a testfelület többi részeinél is talál-
kekkel kell ellátni. kozunk. A legkevesebb felszívóképességgel bir a
Félszerfalva (Hirm), kisk. Sopron vm. nagy- br, de az egyes állatfajok közt ebben is találunk
martom j.-ban, (1910) 831 német lak., posta- és különbséget. Így a béka bre aránylag jó felszívó-
táviróhivatallal. Az itteni nagy cukorgyár Hartig képességgel bir ezzel szemben az emlsök és az
;

és Rothermann tulajdona. A gyárat a gyr-sop- ember brén practice semmi sem szívódik föl az a ;

ron-ebenfurthi vasút Vulkapordány állomásával néhány anyag is, amit a testbe az ember brén ke-
szárnyvonal kapcsolja össze. resztül is bevihetünk, tulaj donképen nem a brön
Felszerkezet,valamely hídnak az a része, amely keresztül, hanem a brmirigyeken keresztül szí-
a nyilast áthidalja, vagyis a (fából, vasból v. vas- vódik föl. A nyálkahártyák már általában jobb
betonból való) tulaj donképeni hidaló szerkezet. A felszívóképességgel bírnak így a szem kötöhár-
;

F.-hez nem tartoznak tehát a hídnak alátámasztó tyáján is szívódnak fel anyagok (gyógyszerek
szerkezetei, úgymint a pillérek és a hídfk, ame- atropin stb.), az orr, a száj nyálkahártyáján is
lyek a híd alépítményét teszik. Igy pl. a budapestistb. Azonban a tulajdonképeni P.-ra szolgáló
Margithídnak k alépítménye van, P.-e pedig vas-nyálkahártya felületek a tüd és a bélcsatorna.
ból való. Ezeket már anatómiai viszonyaik is a P.-ra kü-
Félsziget, a szárazföldnek vízbenyúló része. lönösen alkalmasakká teszik csak egy rétegben ;

Alakja különböz. El-Indla, Isztria széles alap- vannak hámsejtekkel borítva s a felület alatt
pal csatlakoznak a törzshöz. Ha a F. hosszú és közvetlenül b
érhálózat van. A tüd gázokat
keskeny, akkor földnyelvnek nevezzük. Így Khal- szív föl a testnek oxigénnel való ellátásáról gon-
;

kidike P.-éböl három földnyelv nyúlik ki. Vannak doskodik. A P. a tüdn igen nagy sebességgel
azután oly F.-ek, melyek csak igen keskeny résszel történik a belehelt és P.-ra alkalmas anyagok
;

függnek össze a szárazfölddel, így a Krim. pillanatok múlva bekerülnek a vérkeringésbe. L.

Felszin. A felületek és felületdarabok területét Lélegzés és Gázcsere.
F.-nek nevezik. A F. meghatározásának feladatát A bélcsatorna az emésztés által átalakított s a
kisikításnak v. komplanációnak hívják. Vala- F. számára alkalmas formába hozott tápanyago-
mely test F.-én a határoló lapok F.-ének összegét kat szívja fel, s juttatja a nedvkeringésbe. Itt is
értjük. nagy differenciákat találunk a bélcsatorna egyes
felszívódás 347 — Felszólalás

részei, valamint a különböz anyagok szerint. A föl egyes, a test belsejében él baktériumok mérge
száj, garat és bárzsing vastag hámbélésük miatt, stb.
valamint mert a tápanyagok csak igen rövid ideig Felszívó szerek (resorhentia),lOszlafó szerek.
vannak bennük, nem vesznek részt a P.-ban. A Felszólalás, hivatalos tévedés vagy hiba miatt
gyomorban azonban már a P. nagyobb mérveket a törvény által engedett s a hiba kiigazítását
ölt. Hosszabb és pontos megfigyelések kapcsán célzó elterjesztés. így pl. a választók ható-
kiderült, hogy a tiszta víz a gyomorban nem igen ságilag összeállított névjegyzéke ellen mindenki,
szívódik föl, legalább is nem túl nagy mennyiség- és pedig nemcsak saját személyét illetleg, hanem
ben. Hasonlóképen nem igen szívódnak föl a szén- bármily általa észlelt jogtalan fölvétel v. kihagyás
hidrátok emésztési termékei, a cukrok sem. ellen felszólalhat (1. Választi névjegyzék). P.-nak
Ezekkel szemben a fehérjék emésztési termékei, van helye pl. az adóösszeirásoíoiál, kataszteri
az albumozek és peptonok már nagyobb mennyi- munkálatolmál sorozási lajstromok ellen a véd-
;

ségben (GOo/o) is felszívódhatnak; ez azonban gya- ertörvények értelmében stb. A P. alakszerségét

korlati szempontokból nem nagyon jön szóba, s határidejét törvény határozza meg. F. az eljá-
mert a gyomorban a fehérjébl normális viszo- rás szabálytalansága ellen a polgári perben ki
nyok között csak kevés pepton képzdik. Nagyobb van zárva akkor, ha a fél a szabálytalanságba
jelentség az, hogy a gyomorból az alkohol ki- beleegyezett, vagy P. nélkül tárgyalásba bocsát-
tnen szívódik föl; az alkohol más jelenlév kozott, habár a szabálytalanságot ismei*te vagy
anyagok P.-át is nagymértékben elmozdítja. Ha- ismernie kellett, a fellebbviteli eljárásban pedig
sonlóképen hat a konyhasó is olyan mennyiség- akkor, ha az alsóbirósági eljárásban nem szólalt
ben, ahogy azt az ételek elkészítésénél használni fel. (Pp. 223., 500., 536. §-ai ; 1893. XVHI. t.-c.
szoktuk, valamint a fszerek is. A P.-ra kétség- 84., 139., 155. §.ai.)
telenül legalkalmasabb terület azonban a vékony- F. a telekkönyvi jogban. Az elkészített és for-
bél, illetleg annak felsbb részei, a patkóbél és galomba adott telekkönyvi betétek tartalmának
az éhbél. A vékonybél felszívó felülete felntt helytelensége ellentmondással (1. o ), törlési kere-
embomél kb. V, m'-t tesz ki, de ha számításba settel (l. 0.) ós P.-sal küszöbölhet ki. P.-sal lehet
vesszük azt a területgyarapodást, amit a vékony- élni mindazokban az esetekben,amelyekben ellent-
bél számtalan rodöje, a bolyhok és köztük lév mondásnak vagy törlési keresetnek helye nincs.
kripták (1. Belek) okoznak, sokkal nagyobb fe- A kérvényben történik, amelyet az 1886.
P.
lületet (10 m«) kapunk. Ezen az óriási felületen XXIX. t.-c. 58 §-a értelmében kibocsátott hir-
terül ki a gyomorpép, a chymus, ami a P.-t nagy detményben kitzött hat havi határid alatt a
mértékben elsegíti. A P. tulajdonképeni szervei hirdetményt kibocsátó telekkönyvi hatósághoz
a bélbolyhok, ezeknek számát az egész béltrak- keU beadni. B határid után beadott F.-i kérvény
tusban kb. 4—5 millióra bocsülhetjük. A bélbolj^- hivatalból visszautasítandó, a visszautasító vég-
hok belseje gazdag hajszálérhálózattal van el- zés ellen azonban 15 nap alatt használandó felfo-
látva, belsejében pedig nyirokér van, úgy, hogy lyamodásnak van helye. A kell idbon beadott P.-i
a hámrétegen átjutott tápanyag azonnal beléphet kérvények, a vonatkozó betét számával ellátott
a nedvkeringésbe. A P.-nál a bél hámbélésón kí- ffelszlamlási lap»-T& jegyeztetnek fel, amelyet
vül nagy szerep jut a fehérvérsejteknek, melyek az illet betéthez kell fzni. Hiányosan beadott
a bélhám alatt lév kis nyirokcsomókban, vala- P -i kérvények a hiánynak 15 napi záros határid
mint a bolyhokat kibélel adenoid (sejtképzö) köt- alatt való pótlása végett visszaadandók. Ha a P.-
szövetben az emésztéskor nagy mennyiségben ke- ban csak világos írásbeli hibák kiigazítása vagy
letkeznek. Ezek egyrészt a hámbélést lazítják más olyan intézkedés kéretik, amely hannadik
meg, másrészt talán maguk is képesek tápanya- személy telekkönyvi jogát nem érinti, a F. tár-
gokat magukba venni, amelyeket az érrendszerbe, gyalás nélkül, ellenkez esetben elzetes (az ér-
illetleg a bélfodor nyú-okmirigyeibe továbbíta- dekeltek meghallgatásával, szükség esetében bizo-
nak. A vékonybélben minden tápanyag emésztési nyításfelvétol lel tartandó) tárgyalás alapján vég-
terméke felszívódik, hogy milyen alakban, azt 1. zéssel intézend el, amely végzés ellen 15 nap
Emésztés. A vastagbélben valószínleg normális alatt a másodbirósághoz, a másodbiróság meg-
viszonyok között csak víz-P. van, mert a belé változtató végzése ellen további 15 nap alatt a
öml higan folyó béltartalom benne szilárdabb harmadbirósághoz felfolyamodásnak van helye.
konzisztenciájú bélsárrá lesz. Azonban a vastag- A teljesen alaptalanul felszólalót a P.-t elutasító
bélbon más anyagok is fölszívódhatnak, amint végzésben már az els bíróság 600 K-ig terjed-
azt tápcsrék (1. Csre) alkalmazásánál látjuk, het pénzbii'sággal sújthatja (1886. XXIX. t.-c.
még pedig nemcsak könnyen diffundáló anyagok, 60., 61., 66., 66., 67. és 68., az 1889. XXXVIII.
mint alkohol, sók, cukor, hanem fehérje, stb. is. t.-c. 16. §-a és a 19.665/1893. 1. M.sz. rendelettel
Tágabb értelerabon P.-on nemcsak az említett fo- kiadott telekkönyvi betétszerkesztési utasításiak
lyamatokat értik, hanem általában valamely 129. 168— 176. §-ai). A
telekkönyvhelyesbítö el-
anyagnak a nedvkeringésbe jutását, még ha az járásban használható P.-ról az 1892. XXIX. t.-c.
eredetileg a test belsejében volt is. így beszélünk 8. §-a, a 24,366/1893. 1. M. sz. rendelet 83., 84.,
br alatti P.-ról, azaz arról a folyamatról, amely 93—95. és 99—102. §-ai intézkednek. A P. hatá-
által a böralatti kötszövetbe vitt, oda befe sken- lyáról az árverésre a 30,938/1891. és 26,666/1894.
dett anyagok a vérpályál)a jutnak. Természetecon I M. sz. rendeletek szólnak. P.-nak van még
a br alól a P. igen gyorsan történik, ezt a gyógy- helye a közös ingatlanok (erd, legel, nádas)
szeradagolásnál ki is használjuk. Még gyorsab- újabb telekkönyvezéso esetében (10.320/1904.
ban történik a P. az izmok körül. így szívódik I. M. sz. rend. 9. §-a\ a telekkönyvkiegészítö el-
 :;

Pelszólamlási lap — 348 — Feltámadásf szertartások

járásban (33,933/1892. 1. M. sz. rend.) ós a térkép- zására új gépeket feltalálunk. A kett tehát kap-
pótlási eljárásban (70,971/1896. 1. M. sz. rendelet csolatos is lehet, st néha meg sem
igen tudjuk
13—16. §-ai). ket különböztetni egymástól, pl. Wöhler felfe-
F. a postán á? távirdán, 1. Reklamáció. dezte az agyagföldben az alumíniumot, melyet
Felszólamlási lap, Fehzólalás.
1. Saint Claire Deville új eljárással oly olcsón tu-
Felszólító mód (lat. imperativus), a nyelvtan- dott elállítani, hogy ennek nagy ipari fontos-
ban az igének az araódalakja, mely a felszólítást sága származott. A modern élet rendkívüli hala-
fejezi ki, pl. várj indulj gyere stb. (a magyar P. dása fleg a technika nagy haladásán fordul meg,
! ! !

alakjairól 1. Igeragozás). A felszólításnak külön- az meg a P.-okon, melyek egészen megváltoztat-

féle nemei vannak Kérésnek (v. könyörgésnek, ják a föld és az emberi élet képét. Korunkat jog-
:

imádságnak) nevezzük az olyan felszólítást, mely gal nevezték a felfedezések és P.-ok korszakának.
valakinek a szívességéhez fordul, pl. ímhol kezem, Feltámadás. E szó jelenti 1. Krisztus feltáma-
fogadd jegyül, békében és hadban frigyül! (Arany). dását (1. Ilu.<vét és Jézus Krifztus) ; 2. a meghalt
Isten áldd meg a magyart (Kölcsey). Parancsnak testnek Isten által eszközlendö fólélesztését és a
!

nevezzük a szigorú felszólítást, amilyent a fellebb- lélekkel örökre való egyesítését (Resiirrectio mor-
való intéz az alattvalóhoz, az úr a szolgához, az tuorum). A legrégibb szimbólumokban úgy az
erösebb a gyöngéhez, pl. Minden töml üres le- apostoli, valamint az Athanasius-féle szimbólum-
gyen (Arany). Szuronyt szegezz és elre (öyulai). ban világos kifejezést nyer a test F.-ában vetett
! !

Intésnek mondjuk a felszólítást, ha valaldt figyel- hit, amelyet egyházatyák külön apológiákban s
meztetünk valami szükséges vagy hasznos dolog védtek egyrészt a pogány bölcselk, másrészt
megtételére, pl. Ki lepét fog, lopva járjon Te ró- egyes eretnekek ellenében. Az ó-keroszténység
!

mai, jobban vigyázz (Arany). Hazádnak rendü- eretnekein kívül (Simon mágusz, Saturnin, Cer-
!

letlenül légy híve, óh magyar (Vörösmarty). Meg- don, Basilides, Marcion, oták) tagadták a test
!

engedés az olyan felszólítás, mellyel beleegye- P.-át a gnosztikusok és manicheusok, a priscillia-

zünk, hogy megtöi*ténhetilc, ami más valakinek nusok és albigensek tagadják a svedenborgiánok, :

idvánatos, pl. nem bánom, menj el! Birjad békes- a materialisták, deisták, racionalisták. A kat. egy-
ségben birtokod, ha rád száll (Arany, Toldi, XII.). ház a test P.-áról a következket tanítja 1. a test
! :

Engedelemkérés viszont azolyan felszólítás, mely- F.-a általános lesz, minden ember fel fog támadni
lyel másnak a mi kivánatunkba való beleegyezé- 2. ugyanaz a test fog feltámadni; 3. a bnösök teste
sét kérjük pl. Nyilj ki rózsaszál, szíjak csókot aj- szenvedni fog 4. az igazak teste megdicsült álla-
; ;

kaidról, részegüljek illatodtól (Vörösmarty). Hol potban lesz és pedig annál nagyobb lesz a test di-
!

vagytok ti régi játszótársak ? közületek csak egyet cssége is, minél nagyobb volt a földön az ember
is lássak! (Petü). Ilyen kérések elé rendesen a érdeme. A kat. teológusok a megdicsült testnek
/wwliigét tesszük hadd szíjak, hadd lássak csak négy tulajdonságát szokták fölemlíteni impassi-
: :

egyet is (azaz hagyd, hagyjad, engedd, hogy lás- bilitas, claritas, agilitás, subtilitas. V. ö. a dogma-
sak). A felszólító mondatnak elején, közepén vagy tikus kézikönyveken kívül a következ mono-
végén többnyire megszólításképen az illet sze- graílákat Seisenberger, Die Lehre von d. Aufer- :

mély neve áll pl. Áldott magánosság, jövel (Cso- stehung des Fleisches (Rogensburg 1867) Bautz,
; ! ;

konai); Ne menj, rózsám, a tarlóra (népdal); Tel- Die Lehre vom Auferstehungsleibe nach ihrer po-
jél, teljél, kis kosárka (Tompa). ! sit. u. speculativ. Seito dargestellt (Paderbom
Felszopor (Felsöszopor). kisk. Sopron vmegye 1877) Ochaha, A test F.-a (Budapest 1891). ;

csepregi j-ban, (1910) 540 magyar lak, u. p. Üjkér, Feltámadási szertartások a latin egyJiázban
;

u. t. Löv. Húsvét elestéjén, azaz nagyszombaton délután a

Félszuverénitás jelenti, hogy egyes állami kö- pap fehérbe öltözve, a szt. példája szerint, illat- nk
zületeknek, bár egészben magasabb hatalom (ú. n. szerekkel járul az Ur sírjához és ott a feltámadásra
szuverén állami hatalom) alatt állanak, relatíve vonatkozó szentírási mondatokat az énekkarral fel-
nagy az önállóságuk és függetlenségük. Ilyenek váltva olénekli, azután az Oltári szentséget tömj én-
voltak a magyar állam régi mellékországai: nel megfüstöli és azt kezébe vévén, anyanyelven
Bosznia v. Ráma, Bolgárország, Moldva, Oláh- ((Feltámadt Krisztus e napon » c. éneket kezdi, me-
ország, Halics, stb., továbbá régente a török ha- lyet a nép folytatván, a nagy örömnek jelzéséül, a
talom alatt Montenegró, Szerbia, Románia, Bul- néppel együtt a templomból kilép. Erre meghatá-
gária valamint egyes gyarmatországok is több- rozott útirányban körmenet tartatik. E körmenet-
;

ször jutottak nagy önállóságra. A P. fogalma tu- nél a feltámadott üdvözít szobra és a húsvéti
lajdonképen ellenmondás, amennyiben a szuve- gyertya vitetnek, mint a feltámadt Jézus jelvényei.
renitástól a teljesség elválaszthatatlan (1. Felsé- A szentséget szövétnekek környezik. A harangok
giség) s ahol csak félig lehet meg, ott semmi sincs hangzanak és a nép az AUeluját énekli. A körme-
meg belle. net, miután a szentséggel többször (rendesen 4)
Félszüz, 1. Demi-vierge. áldás adatik, a templomba visszatér, ahol a b. szz
Feltalaj, 1. Altalaj, Mária tiszteletére mondott karvers és a Te Deum
Feltalálás, általában az a mködése az elmé- elmondása után, a szentséggel adott utolsó áldás-
nek, mely által újat alkot, de inkább a technikai sal véget ér. Ez a körmenet Rómában és általá-
újítások jelzésére használjuk. Meg szoktuk külön- ban a keleten ismeretlen. Az északi részeken a
böztetni a felfedezéstl, amely meglév, de isme- XII. sz.-ban akadunk eredetének nyomaira. A gö-
retlen dolgot ismer meg pl. Amerikát fel kellett rög egyházban: Nagyszombatról húsvét vasár-
:

fedezni, de a puskaport, a könyvnyomdát feltalálni. napra virradó éjszakának felén a pap teljes temp-
Természeti erket felfedezünk és ennek kiakná- lomi díszbe öltözne, az éjféli istentisztelet végén,
 ;;

Feltámadás Ünnepe 349 - Feltétel

miután a szont sírt megfüstölte, vállaira veszi a Féltekevel, az elagyvel (prosenkephalon)

sírban fekv Jézust ábrázoló liépet, az ú. n. plas- azon része, amelybl az agyvel féltekéi fej lödnek
csonicát (magyarul gyoicslepel) és azt az ikonosz- ki. Az idegrendszer fejldésének egy bizonyos
tász (1. 0.) északi ajtaján az oltárba viszi. B tény korszakában a legels agyvelhólyag, az elagy-
jelenti Jézus feltámadását. Elhelyezvén a gyolcs- vel (prosenkephalon) két részre tagozódik a :

leplet az oltáron, megkezdi az éneket, melyben hátsó vagy primer elagyvelöböl lesznek a látó
mondatik, hogy az Úr feltámadását az angyalok telepek, a tölcsér, a látóidegek keresztezdése,
a mennyben és az emberek a toldön közösen ének- valamint az emlképü testek; míg az elülsi
lik és mennek a feltámadási körmenetet tartani, vagy szekundér elagyvelöböl (tolenkephalon)
mely gyertyafény és világítás mellett megy végbe. lesznek a féltekék a kérges testtel (corpus callo-
A körmenet végével a templom nyugati bezárt aj- sum), a fornix, a lencsemagvak (nucleus lenti-
taja eltt megáll a pap és a hívek, és ott kint kez- fo rmis) és a farkos mag (nucleus caudatus), L.
ddik a húsvéti utrenye. A pap áldást mond és az- Idegrendszer.
után énekli a húsvéti tropárt Krisztus feltámadt
: Féltelek, a volt úrbéri telek
(1. Egésztelek) fele

halottaiból stb., melyet a hívek is énekelnek az-

; birtokosát féüelkes gazdának mondják.
után a pap a kereszttel megnyitja a templom Felterjesztés, általában az ügynek felsbb ha-
ajtait és bemennek a templomba. Ezután követ- tóság elé terjesztése.
kezik a nagy ektenia (l. Ékleníák) és a húsvéti Féltestvérek v. féivérü testvérek. Az ugyan-
kánon, ennek végeztével a pászkai sztichirák; azon egy szüli pártól ered, v. ú. n. telivérü
ezalatt a pap a keresztet a híveknek csókra (édes) testvéreklcel (germani) szemben azok, akik
oyujtja, mondván mindenkinek, hogy Krisztus csak a szülknek egyikétl származnak. A ró-
feltámadt, mire azok felelik Valóban feltámadt.
: mai jog a közös atj'áfcól származókat consangui-
V. ö. Némethy és Melles Szertartástanait. nei, a közös anyától származókat uterini-nek ne-
Feltámadás ünnepe, 1. Feltámadási szertar- vezi. A féivérü rokonságnak különösen az örök-
tások. Húsvét, Jézus Krisztus. jogban nagy jelentsége van, amennyiben az édes
Feltárás, 1. a bányászatban a fölfedezett, fölku- testvérek mindkét szüljük után, a P. pedig min-
tatott hasznosítható ásványok telepeinek megvizs- denik csak saját szülje után örököl, ami az oldal-
gálására szolgáló munkálatok. Csak e munkála- rokonolaiak a képviselet elvén alapuló örökjogá-
tok végrehajtása után ítélheti meg biztosan a vál- nál is irányadó. L. még Germani és Rokonság.
lalkozó, hogy mlveüieti-e a telepet jövedoLmesen, Feltétel. 1. F. (conditio) az, aminek feltevése
v. nem. mellett más valamit gondolhatunk, v. más valami
2. F. mezgazdasági éiielemben az az eljárás, meg fog történni. Amaz logikai és ítéletet tesz fel
mely által a termföldben foglalt oldatlan s a nö- emez reális és eseményt tesz fel. Mindkét esetben
vények által még fel nem vehet növényi táp- érvényes a törvény: Posita conditione ponitur
anyagok részint mechanikai, részint kémiai conditionatum, et sublata conditione tollitur condi-
erk közremködésével fel vehetkké tét<tnek. A tionatum (a P.-lel a feltételezett is tételezve van
FA leghathatósabban az elmállás s a korhadás és a P. megszüntetésével a feltételezett is meg
mozdítják el, ez pedig a talaj okszer mlvelése s van szüntetve). Logikai tekintetben a P. alap
trágyázása, nevezetesen a közvetve ható trágyák, (ratio), a feltételezettnek következmény (conse-
mész, márga, gipsz alkalmazása által fokozható. quens) a neve. Pl. Ha a világot igazságos istentl
Jelentsége abban rejlik, hogy a F. a fold term- kormányzottnak tartom, akkor túlvilágban is kell
képességét növeli. hinnem itt az els az alap, melybl a túlvilágba
;

Feltartatott. Ha valamely lovat egy verseny- vetett hitem mint feltételezett a következmény.
ben lovasa bármi okból feltart, úgy, hogy a tá- Reális tekintetben aF.:ok (causa), a feltételezett
volságot a ló nem futja végig, a versenyjelentés- okozat (efifectus). Pl. Ha a nap süt, meleg van. Itt
ben az illet ló neve mellé a F. meghatározás a nap az ok, a melegség az okozata. Logikai P.
kerül. tehát az olyan, melynél fogva valamely gondolat
Fel tauri inspissatum (lat.), besrített igaz V, hamis reális P. pedig az a múlhatatlan
-.

marhaepe, amit epehiány esetén, emésztési zava- feltevés (conditio sine qua non), melynél fogva
roknál vagy hashajtó labdacsok alkatrészeként más valami létezik. Minthogy valami csak akkor
szoktak nagy ritkán rendelni. F., ha van valami, ami tle feltételeztetik, azért
Féltékenység, gytilölettol kapcsolatos félelem, P. (conditio) és feltételezett (conditionatum) köl-
hogy egy kedves személynek v. dolognak a birto- csönfogalmak (correlata). De azért a tétel, hogy
kát elveszítjük, vagy ezt mással meg kell osztani. a P.-lel megszüntetjük a feltételezettet is, csak
A F. minden birtoklásra érdemes jóra vonatkoz- azon esetben fordítható meg, ha valamely gondo-
hatik hsök, királyok, mvészek, tudósok félté- lat V. dolog csak egy F.-tl van feltételezve de
: ;

kenyek egymás hírére barátok, testvérek, szülék ha több P.-tl függ, a megfordítás mmdenesetre
;

a szeretetre, melyet mások iránt érzünk. Szoro- hamis. Szólhatni f- és mellékes P.-röl, ép úgy
sabb értelemben a P. a nemi szerelemre vonatko- igenl és tagadó P.-röl.
zik szeretk és hitestársak legkönnyebben félté-
; 2. F. (lat. conditio. nóm, Bedingung), a jog-
kenyek egymásra, mert egyik a másilínak kizáró- ban a jogügyletbe felvett oly kiliötés, amely-
lagos birtokára vágyik. A F. komikus szint ölt, nek értelmében egy meghatározott, de bizony-
ha a féltékeny ok nélkül és ertlenül kínozza ma- talan es meny bekövetkeztét* il, 111. be nem kö-
gát és azt, kit félt (Moliére) de tragikussá válik, vetkeztétl függ, hogy az ügylet egyáltalán ha-
;

ha mint ellenállhatatlan szenvedély földúlja a tályossá válik-e, ill, utólag nem veszti-e el ha-
féltékeny ember lelkét (Othello). tályát. A F,, melytl a jogügylet hatályba lépte
 ; ;

Feltételes egyenlet 350 — Feltételes elitélés-

függ, felfüggeszt F. (c. suspensiva) ; a F., mely- angol-amerikai rendszer' (ítélethozatal felfüg-
tl a jogügylet megsznése függ, feloldó F. (c. gesztése). Az európai kontinensen Belgium teszi
resolutiva). A F., mely abban áll, hogy valami meg a kezd lépést 1888-iki törvényével, amely
történjék, állítólagos F. (c. positiva), ennek ellen- annyiban tér el az említett angol-amerikai tör-
kezje a nemleges F. (c. negativa). A jogosított- vényektl, hogy itt nem az ítélethozatalt, hanem
nak önkényétl függ F. (c. potestativa), a vélet- a kiszabott büntetés végrehajtását függesztik fel
len eseményben álló F. (c. casualis), részben ilyen, kitznek egy bizonyos idt (a belga törvényben
részben amolyan P. vegyes F. (c. mixta). Isme- öt év) 8 ha az elitólt ez alatt bntett vagy vétség
rünk továbbá lehetséges és lehetetlen F.-eket (c. miatt újból el nem ítéltetik, úgy az eredeti elíté-
possibilis és impossibilis). A lehetetlenség lehet lés meg nem történtnek tekintend, ellenkezö^
természeti vagy jogi (c. turpis). A felfüggeszt P. esetben úgy az újonnan kiszabott, mint a fel-
alatt kötött jogügylet egyelre még nem érvényes függesztett büntetés végrehajtandó. Ezt a rend-
érvényessé csak a feltétel bekövetkeztével lesz. szert követik többek közt a francia, luxemburgi^
A feloldó F. alatt kötött jogügyleteknél éppen az genfi, portugál, norvég, bulgár, olasz, dán, spa-
ellenkezje áll. A római jog nyomán általános sza- nyol törvények, az újabb javaslatok és hazánk-
bály, hogy a ocsmány (turpis)
lehetetlen ós ú. n. ban az 1908. XXXVI. t.-c, a Bn. I. fejezete.
P.-ek mellett létrejött jogügylet semmis sem- ; Mindezek a törvények az ú. n. franda-belga rend-
mivé teszik a jogügyletet azok a F.-ek is, me- szer alapján állanak, azaz a kiszabott büntetés
lyek annak lényegével összeférhetetlenek. Vég- végrehajtását függesztik fel s a vádlott mellé fel-
rendelkezésben ellenben a lehetetlen P. nem lé- ügyelt nem rendelnek. Németország a feltételes
teznek tekintetik. megkegyelmezést (1. Megkegyelmezés>, Ausztria pe-
3. F. (lat. proposüio ; helyesebben tétel), epo- dig a fiatalkorúakkal szemben a feltétlen megke-
poeák elején a költ céljának, illetleg a tárgy- gyelmezés intézményét hozta be. Kritikailag s
nak rövid kijelentése. Pl. Vergiliusnál Arma vi- figyelemmel a gyakorlati szempontokra a négy
rumque cano .Zrínyinél
. .
,Fegyvert s vitézt
: rendszer közül a felnttek irányában a büntetés
éneklek. A szónoki beszéd elején is szerepel, mint végreJiajtásának feltételes felfüjgesztése (francia-
a cél rövid, világos, szabatos kitzése (a tárgy meg- belga rendszer), fiatalkorúakkal szemben pedig a
jelölése) ; utána következik a felosztás. E kett büntet ítélet hozatalának feltételes felfüggesztése
együtt az elterjesztés (expositio), a bevezetésnek (angol-amerikai rendszer) mutatkozik helyénvaló-
a tárgyaláshoz átvezet része. nak. Az elbbi rendszert röviden P -nek, az utób-
Feltételes egyenlet, 1. Egyenlet. bit próbára bocsátásnak (1. o.) szokás nevezni.
Feltételes elitélés (ném. Bedingte Verurthei- II. Hazai jogunkban a Bn. I. fejezetébon fog-

lung, franc, condamnation conditionnel). I. A F. in- lalt szabályok értelmében felfüggeszthet bünte^
tézményének lényege, hogy a büntet biróság az tések 1. az egy hónapot meg ném haladó tartam-
:

ítélet hozatalát (angol amerikai rendszer), v. a ban kiszabott fogház, amennyiben e büntetés a
büntetés yégrehajtéséLt (francia belga rendszer) a törvényi minsítés szerint, tehát eredetileg is vét-
bntev jó magaviselete reményében felfüggeszti. séget képez cselekményre állapíttatik meg 2. a ;

Ez az intézmény nem eszméjében, hanem csak mai pénzbüntetés és pedig a fogház helyébe lép, ille-
kiforrt alakjában új. A XVIII. sz.-tól fogva gya- tleg a mellékbüntetésként kimondott pénzbünte-
korlatban volt angol békekezesség és francia biz- tés is 3. az összbntetés az elbbi pontok kere-
;

tosíték intézményeiben is felcsillámlik már az teiben. Nem függesztlietök fel tehát: 1. az állam-
erkölcsi büntetésnek ez a neme az egyházji'g is ; fogház 2. a pénzbüntetést leszámítva a többi
;

azt tartja kezdettl fogva, hogy moneat lex, an- : mellékbüntetések s az Ítélet egyéb rendelkezései.
tequam feriat. Hazai jogunkban sem volt az is- A felfüggesztés pozitív feltételei 1. a különös
:

meret en törvényileg ugyan nem volt szabá-

; méltánylást érdeml okok fennforgása 2. a fel-;

lyozva, de majd a biróság eltti megkövetéssel függesztésnek az elítélt magaviseletére való ked-
kapcsolatban, majd anélkül is elég gyakran al- vez 'hatásának valószínsége. Negativ feltéte-
kalmaztatott. A XVIII. sz. végétl kezdve lassan- lek: 1. a visszaesés (ki vannak zárva a kedvez-
kint kiment a gyakorla; ból, csak Angliában al- ménybl, kik elzleg bntett miatt jogersen el
kalmaz a azt l8{-2-tI 1854-ig Matthew Daven- voltak ítélve, továbbá, akik ellen tlz éven belül
port Hill birminghami bíró a fiatalkorú bntette- fogház vagy egy hónapot meghaladó elzárás bün-
sekkel szemben, úgy, hogy a javíthatónak mutat- tetés volt jogersen megállapítva, kivéve, ha az
kozó vádlott ellenében, amennyiben valaki az királyi kegyelem útján elengedtetett) 2. a cse-
;

illet feletti felügyeletet vállalta, felfüggesztette lekménynek aljas indokból való elkövetése (ilyen
az Ítélethozatalt és ha a vádlott a kitzött id a hideg számítás, sötét gylölet, bosszú, irigység,
alatt jól viselkedett, megszüntette az eljárást, ha kapzsiság stb.). A próbaid 3 év, melynek ked-
pedig a felügyel annak rossz viseletérl értesí- vez eltelese a büntetés végrehajtásának elmara-
sítette a bírót, úgy kiszabta s végrehajtatta a dását eredményezi. A kedvez eltelés esetei 1. :

büntetést. 1865 ben Boston városában már tör- hogy a próbaid alatt az elítélt ellen bnvádi el-
vény alapján függesztik fel a fiatalkornak bn- járás nem volt folyamatban 2. hogy a próbaid
;

ügyeiben az ítélethozatalt, majd 1878. a felnt- alatt folyamatban volt eljárás felment ítélettel
tekre is kiterjesztik ezt az intézményt a felügye- ; vagy megszüntet határozattal végzdött 3. hogy ;

let és ellenrzés gyakorlatával az ú. n. probation a próbaid alatt elkövetett büntetend cselekmény

officerek (1. o.) bízattak meg. Hasonlóan rendel- tárgyában hozott marasztaló, ill. a magánindít-
keznek az újabb angol, továbbá az újzeelandi, vány visszavonása folytán hozott felment ítélet
kanadai, nyugatausztráliai stb. törvények. Ez az esetében a biróság a felfüggesztett büntetés végre-
Feltátelesen szállítható árúk 351 — Feltételes szabadsáfir

hajtását nem rendelte el 4. hogy a próbaid eltt fenn pl. egyrészrl Magyarország és Ausztria,
;

elkövetett cselekmény miatt indított vagy folya- másrészrl Németország közt, mely külön egyez-
matban volt eljárás során a biróság pénzbünte- ményben foglalt enyhébb feltételek a vonatkozó
tést állapított meg 5. hogy a felfüggesztett bün- díjszabások útján érvényesíttetnek.
;

tetésnek valamely a próbaid eltt elkövetett és Feltételes idézés, l. Jövedéki büntetjog.

ennek tárgyában akár a próbaid eltt, akár az Feltételes ítélet, a mai polgári rendes eljá-
alatt hozott ítélettol megállapított összbüntetósbe rásban az esküt odaítél ítélet, amelynek hatálya
foglalása esetén a biróáág ezt az összbüntetést a megítélt eskü letételétl vagy le nem tételétl
felfüggesztette. A próbaid kedveztlen eltelése a függ.
felfüggesztett büntetés végrehajtását eredmé- Feltételes legel, ]. Feltétlen legel.
nyezi. A kedveztlen eltelés esetei 1. ha az el-
: Feltételes mód (lat. conditionalis, az óhajtó
ítélt ellen a próbaid alatt elkövetett cselekmény mód szerepében pedig opía/iUM*^, a nyelvtanban
miatt indított eljárás folyamán a próbaid eltelte az igének az a módalakja, mely föltétes állítást
eltt a biróság az elítéltet bntett miatt ítéli el, vagy föltétes kívánást fejez ki, pl. jönne (l. Ige-
vagy szándékos vétség miatt ellene fogházbünte- ragozás). Néha föltétes módot használunk kétked,
tést álliiplt meg 2. ha ily esetben gondatlanság- bizonytalan állításban, szerény, félénk nyilatko-
;

ból elkövetett vétség miatt fogházbüntetést, bár- zatban is anélkül, hogy valami föltételt gondol-
mily vétség vagy kihágás miatt államfogházat, nánk hozzá, pl. kérnék egy tollat; szolgálatot
— elzárást —
vagy pénzbüntetést állapít meg, keresnék. Továbbá szerény, tétovázó kérdésben,
továbbá, ha magánindítvány visszavonása címén pl. Melyik volna kegyelmetek között a szószóló ?
felment ítéletet hoz. de törvényadta jogánál Az óhajtást, vagyis a föltétes kívánatét ép úgy
fogva elrendeli a felfüggesztett büntetés vég- fejezzük ki, mint a föltétes jelentést, mert külön
rehajtását 3. ha a próbaid alatt elkövetett óhajtó módunk nincsen. Csakhogy az óhajtó mon-
;

cselekményre a próbaid alatt vagy a próbaid datokban a föltétes módú ige mellett rendesen
eltt jogersen megállapított és még végrehaj- még egy-egy óhajtást kifejez indulatszó vagy
tandó szabadságvesztésbüntetés a felfüggesztett határozó áll, pl. Bár maradtam volna benne
büntetéssel összbüntetósbe foglalva nemfüggesz- végig (Petfi). !

tetik fel 4. ha a próbaid eltt elkövetett s a fel-

; Feltételes neraeBék (nobiles conditionati), Er-
függesztést eredetileg kizáró cselekményre a délyben voltak az ú. n. puskások (sclopetarii) és a
próbaid eltt jogersen kiszabott büntetés már fiskális jószágokban mentségesítettek. F.-eknek
végrehajtatott vagy a felfüggesztett büntetéssel azért nevezték, mert a katonáskodás kötelességé-
egyéb okból összbüntetósbe nem foglalható. nek —melynek fejében a nemességhez hasonló
Feltételesen szállítható árúk (vasút). A fuvar- jogaikat nyerték —nem teljesítése a nemesség-
jogi szabályok (Vasúti üzletszabályzat, berni nem- nek elvesztését vonta maga után.
zetközi egyezmény) értelmében a vasút a fuva- Feltételes szabadság (ném. vorlaufige oder be-
rozást csak annyiban köteles elvállalni, araennyi- dingte Entlassung, franc, libération conditionelle,
ben a szállítást a rendes fuvarozási eszközökkel ang. condiíional pardon). Az ausztráliai angol
teljesítheti.Mindazok az árúk ennélfogva, ame- gyarmatokban szokás volt, hogy a kormányható-
lyeknek fuvarozásához külön berendezések szük- ságok a deportált bntetteseket igazolvány, ú. n,
ségesek, a fuvarozásból elvileg ki vannak zárva. ticket of leave kiadása mellett szabadságolták, 8
A vasutak üzleti érdekei, de a közforgalmi érde- így a tartási költségeket megtakarították, az el-
kek is megkívánják azonban, hogy a rendes fuva- ítélteket pedig arra utalták, hogy fentartásuk-
rozási eszközökkel korlátlanul nem szállítható ról maguk gondoskodjanak. A közbiztonság érde-
tárgyak fuvarozása is lehetvé tétessék. Azok a kében az ekként szabadságoltak rendri felügye-
tárgyak, melyek e tekintetbe figyelembe jönnek, let alatt állottak. A helyesnek bevált gyakorlat
súlyuk, terjedelmük és egyéb természeti minsé- csakhamar törvényes szentesítést nyert. Az euró-
gük szeiint nyernek megkülönböztetést. A na- pai büntetjogban a F. intézményét Crofton hozta
gyobb súlyú és terjedelm, továbbá a nagyobb be s az általa megállapított ir v. progresszív rend-
érték tárgyak fuvarozási feltóteleinek megálla- szemek lényeges kiegészít része. Á F. abban áll,
pítását a jogszabályok a vasutak hatáskörébe hogy a büntetés bizonyos részét kiállott elitélt,
utalják s ennek alapján a feltételek a vasutak akire nézve a törvényben megkívánt feltételek
díjszabásaiban vannak megállapítva. Egyéb ter- fenforognak, büntetése hátralev tartamára sza-
mészeti minség (más árúban vagy a kezel sze- bad lábra helyeztetik a büntetési idnek a szabad-
;

mélyzetbon való kártétel, veszélyesség) folytán ság visszavonása nélkül való leteltével a büntetés
szükséges korlátozások feltételei pedig az illet kiállottnak tekintend. Bncselekmény elkövetése
jogszabályok által állapíttattak meg, mint azok V. a szabadságoltakra megállapított magatartási
mellékletei (V. ö a berni nemzetközi egyezmény szabályok megsértése esetében a F. visszavonandó,
mellékletét és a Vasúti üzletszabályzat C mellék- amely esetben az elítélt büntetésének egész hátra-
letét). A berni nemzetközi egyezmény mellett, az lev részét kiállani tartozik, a szabadságban töl-
ebben foglalt rendelkezések alapján, az egyez tött idnek beszámítása nélkül.
menyben részes államok a nemzetközi egyezmény A magyar bUntettörvényköny v szerinta F.-ban
által a fuvarozásból kizárt tárgyak szállításának oly elitéltek részesülhetnek, kik jóviseletük és szor-
lehetvé tétele, vagy a
feltételesen szállítható galmuk által a javulásra alapos reményt nyújta-
tárgyakra megállapított feltételeknél enyhébb fel- nak, illetve a javulás reményét megersítették, ha
tételek megállapítása tárgyában külön egyez- büntetésüknek */4-ed részét, az életfogytiglani
ményt is köthetnek. Ilyen külön egyezmény áll fegyházra elitélték pedig legalább 15 évet ídtöl-
Feltételez mondatok 852 — Feltöltés

töttek. A legalább 3 évi fegyházra v. börtönre oly terület, mely minden akadály nélkül más mí-
Ítéltek azonban rendszerint csak a közvetít inté- velési ággá szántófölddé, rétté stb. is átváltoztat-
:

zeten át juthatnak F.-ra. Ezek ugyanis tanúsított ható ilyen pl. a majortól távolesö szántóföld is,
;

javulás esetében büntetésük '/g-ának, illetve élet- amelyet csupán a távolság miatt hagynak legel-
fogytiglani fegyház esetében 10 évnek kitöltése nek
után közvetít intézetbe szállíthatók, s ha itt a ja- Feltétlen rétség az oly terület, mely termé-
vulás reményét megersítették, a fennebbi feltéte- szeti alkotásánál s helyzeténél fogva mint rét
lek mellett F.-ra bocsáthatók. A F.-ra bocsátásnak szolgáltatja a legnagyobb jövedelmet. Ide számí-
csak az elitélt kérelmére van helye. A javaslat tandók els sorban a folyamok s patakok, tenge-
tételével megbízott hatóságok különös tekintettel rek s tavak mentén eltoinil, alacsony fekvés,
tartoznak lenni arra, vájjon a F.-ra helyezend gyakran áradásoknak alávetett vagy öntözésre
képes-e önmagát fentartani. A F.-ot az igazság- berendezhet, rendszerint nyirkos, üde talajú te-
ügyminiszter engedélyezi a felügyelbizottság rületek, melyeken a sok nedvességet igényl réti
ajánlatára, amelynek tagjai a törvényszék elnöke, növényzet kitnen díszlik, továbbá túLnedvessóg-
a kir. ügyész, a fegyintézoti igazgató, lelkész, ta- ben szenved lápos területek (savanyú, bprki ré-
nító, s a törvényhatóság közigazgatási bizottsága tek) s csapadékdús éghajlat alatt füvet bven
által megválasztott két egyén. Nem bocsáthatók term hegyoldalok és fensikok. A F. ellentéte a
F.-ra a külföldiek továbbá a visszaesk lopás, feltételes rét,- azaz oly terület, mely jelenleg rétül
;

rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság, csalás, szolgál ugyan, de ép úgy egyéb használatra, pl.
gyújtogatás eseteiben. A F.-ra bocsátottak tartóz- szántóföldnek, kertnek stb. is egyaránt alkalmas
kodási hely, viselet és életmód tekintetében külön és a gazdaság viszonyainak változtával át is ala-
rendri szabályok alatt állanak (igazolvánnyal kítják más mívelési ággá.
láttatnak el, s az abban elirt úton tartózkodási Fel tíz, község, 1. Kászonfettiz.
helyükre kötelesek menni, hol az elöljáróságnál Féltontina v. hcdmazatirendszerX Biztosítás.
jelentkezni s magukat annuk felügyelete alá he- Féltorony, nagyk. Mosón vm. nezsldcíil j.-ban,
lyezni tartoznak e helyet elleges hatósági en- a Fert-tó partján, (1910) 2460 német és magyar
:

gedély nélkül el nem hagyhatják idézésre köte- lak, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. P.
;

lesek azonnal megjelenni s általában félévenként kastélya III. Károly magyar király kedvelt mulató-
az elöljáróságnál jelentkezni, végül a rendetlen és helye volt, most Frigyes fherceg tulajdona, ki
henye életmódtól tartózkodni), amelyeknek meg- itt nagy vadászatokat szokott rendezni. F. régi
sértése esetében F.-ukat az igazságügyminiszter erdítményeinek helye mé{.' látszik.
visszavonhatja. Visszavonás esetében az Ítéletben Feltót (azeltt Taucz), kisk. Arad vm. temo-
:

megállapított büntetés megszakított végrehajtása vai j.-ban, (igio) 2;Ü1 oláh és magyar lak., posta-
tovább folytatandó, de a szabadságban töltött id és táviróhivatal, telefonállomás. Gr. Königsegg
a büntetésbe be nem számítható. Ha a büntetés Fidélnek itt nagyobb birtoka, gzmalma és vas-
ideje a F. visszavonása nélkül telt el a büntetés ércbányája van. A község szélén a régi János-
:

kiállottnak tekintend. Sürgs esetekben a letar- lovagok zárdájának romjai ; hármas sánc által
tóztatást a rendri hatóságok s a kir. ügyész rög- kerített templom.
tön eszközölhetik, arról azonban az igazságügy- Feltöltés, 1. a födémszerkezetben alkalmazott
miniszternek haladéktalanul indokolt jelentést P., melyet a boltozat v. a gerendasor fölé — eset-
tenni tartoznak. Ha a büntetési id visszavonás leg a gerendasor közé (vakmennyezot, 1. Födém)—
nélkül telt el, a büntetés kiállottnak tekintetik. fektetünk, arra szolgál, hogy a hang és meleg
Feltételez mondatok, 1. Összetett mondatok vagy hideg áthatolását az egymás fölött lév
és Kötszók. emeletekbe lehetleg akadályozza, hogy a pado-
Feltétlen, 1. Abszolút. zat vánkosfáit kellleg beágyazni lehessen és
Feltétlen erdtalaj az, mely csupán erdm- hogy a véletlenül a födémbe került nedvességet
velésre alkalmas, ellenben másnem gazdasági magába szívja. A feltölt anyag lehetleg könny,
mvelésre (szántóföld, rét, kert vagy szllö) állan- száraz és baktériummentes legyen nálimk ren-
;

dóan nem használható. Az ily talajon álló erdk desen törmeléket vagy kszénsalakot használ-
az erdtörvény értohnében föltétlenül fentartan- nak, legjobb azonban a száraz homok, csak igen
dók, illetve ha letaroltattak vagy teljesen kihasz- nehéz. A P. vastagsága födémszerkezeteknél
náltattak, legfeljebb hat (6) év alatt újra beerdö- 8-15 cm.
sítendk. A magyar birodalom erdségeibl ilyen 2. F. Mérnöki munkáknál a talajszin felemelé-
F. 75-90/0, vagyis 6.834.575 ha. L. még ErdötcOaj. sét jelenti, odahoi dott földdel v salakkal. (Lapos,
Feltétlen kereskedelmi ügyletek, 1. Abszolút mélyebb helyek stb. F.-se.) L. loltés.
kereskedelmi üi,ylHek. 3. F., töVögetés, felhalmozás, a porhanyó föld-
Feltétlen legel, oly természetes legelterület, nek a növények tövéhez való felhúzása abból az
mely természeti tulajdonságainál s helyzeténél okból, hogy a növény biztosabb állást nyerjen, az
íogva más célra, mint állatok legeltetésére egy- oldalgyökerek képzdése, a répánál a cukor, a bur-
általában nem alkalmas, tehát csak legelül lehet gonyánál a gumók képzdése elmozdíttassék. A
leginkább kihasználni. Ide sorolandók a silány- F.-selatalaj egyúttal poi hanyíttatik s a gyomok
talajú, róna s dombos fekvés, apró füvet term irtatnak. A P.-t végzik a kézi kapával v. a sorban
feltétlen száraz juhlegelök, a magas és meredek vetett növényeknél a töltöget ekével. Laza tala-
hegyi és havasi legelk, valamint a túlnedves- jon a kési töltögetés a talaj kiszáradása miatt
ségben szenved mocsári legelk. A F. ellentéte a káros lehet. Újabban a tengeri töltögotését kez-
feltételes legel, vagyis jelenleg legelül szolgáló dik elhagyni és csak simán müvelik.
Feltöltött b&stya — 358 — FelUfiryel bizottság

Feltöltött bástya, 1. Bástya. felügyeleti hatóságokat — táblai elnök, törvény-

Feltörés, 1. Martörés. széki elnök, kir. fügyész — a F. hatáskörében
Fóltövises gerincizom (m. semispinalis), a közvetlen intézkedés jogával ruházza fel a f- ;

hát és tarkó izomzatának egyik mélyebb rétege, felügyelet és ellenrzés az igazságügyminisztert

mely a hát, tarkó és fej fóltövises izmára (m. s. illetvén. A P. köréhez tartoznak kiúönösen a) :

dorsi, cervicis et capitis) oszhk, L. még Hátiz- rködés az ügyvitelre, s a bírósági alkalmazot-
mok ós Tarkóizmok. takra, ugy hivatalos mködésük mint magavise-
Féltre, város Bellmio olasz tartományban, a letük tekintetében b) az ügyvitelre vonatkozólag
;

Colmeda folyó partján, vasút mellett, (i9oi) 14,494 emelt panaszoknak megvizsgálása c) a tapasz-
;

lak., selyemfonókkal, selyem-, bor- és olajkeres- talt szabálytalanságoknak megszüntetése és meg-

kodóssel, Európában a legrégibb zálogházzal. torlása. A fellebbviteli bíróságoknak továbbá kö-
1404-ben Velence birtokába került ; 1797-ben el- telességök az ügyek felülvizsgálata alkalmával
foglalták a franciák, de a campoformiói békében ügyeim arra is, hogy az alsóbb bíróságok meg-
átengedték Ausztiiának. 1805. ismét francia, 1813. tartják-e pontosan az eljárási és ügyviteli sza-
osztrák birtok lett. I. Napóleon Clarké generálist, bályokat. Tapasztalt szabálytalanságok esetében
akkori hadügyminiszterét, a F.-i herceg címével azokra az illet bíróságok vezetjét külön hatá-
ruházta föl. rozatban figyelmeztetik, st súlyosabb mulasztás
Felújítás, 1. Erdfelújítás. vagy rendetienség miatt az azzal terhelhet ítél-
Felukka, leginkább a Középtenger D.-i részén bíró vagy bírósági hivatalnok ellen, meghallga-
található, két elrehajló árboccal, latin vitorlákkal tása után, 100 K-ig terjedhet rendbüntetést is
felszerelt, evezkkel is hajtható kisebb hajó, me- alkalmazhatnak.
lyet egykor hadi céloki'a, v. mint kalóz-hajót is Felügyeleti panasz, 1. AUami felügyelet és
használtak. Felügyeleti jog.
Felup V. fulup, gyjtneve a szudániakhoz tar- Felügyeleti szolgálat (rendri), célja, hogy a
tozó jola, dzsugut stb. néger törzseknek Afrika rendri hatóság mködését a hivatalos órákon túl
Ny.-i partjain' Gambia és Caccheo között. Közép- is fentartsa és így azt folytonossá tegye. A ker.
termetüek, sötétfeketék mvészi érzékkel farag- kapitányságoknál d. u. 2-töl este 8 óráig tart fel-
;

nak. Mintegy 9 ágra oszlanak, saját királyaik és ügyeletet egy-egy tisztvisel, míg a fkapitány-
törzsfönökeik uralma alatt. Egytagú nyelvüket ságnál egy tanácsos v. ker. kapitány vezetésével
Westermann ós Meinhof tanulmányozták, ez egész kirendeltség, az ú. n. központi felügyelet
utóbbi müve Linguistische Studien aus Ost- Afrika végzi azt d. u. 2 órától másnap reggel 8 óráig.
:

(BerUn 1904- 1907). V. ö. Stow, The native races Ezen id alatt közbiztonsági ügyekben a központi
of S. Africa (London 1905). P.egész Budapestre kiterjedleg intézkedik, a vizs-
Felügyelet, arról való gondoskodás, hogy bizo- gálóbíróval s más hatósággal közvetlenül érint-
nyos dolgok a szükséges módon történjenek meg, kezik, a fkapitányi hivatal címére érkez postát,
mások meg ne történhessenek. A nevelésben a F. táviratot átveszi, felbontja s a sürgsséghez ké-
szükséges eszköze a munka jól végzésére való pest intézkedik, minden intézkedésérl napi jelen-
szoktatásnak, a tudatlanságból, csintalanságból, tést ír 8 az ügyelet alatt írt jelentéseket és ügy-
unalomból v. több gyermek együttlétébl származ- iratokat a P. végeztével átadja a fkapitányi he-
ható testi és erkölcsi bajok meggátolásának. Szü- lyettesnek. Az egész P. fontosabb eseményeit rö-
li házban és iskolában, kivált bennlakásos inté- viden összefoglalva a fkapitánynak is bejelenti
zetekben nagy fontosságú az állandó P., melynek írásban, sürgs v. nagyfontosságú esetekben azon-
lehetén minden tényez részérl azonos szelle- nal, szóval is. Tüntetések és zavargások idején
mnek kell lennie. Számba kell vennie a növerf- különálló fkapitányi kirendeltség mködik, míg
dék egyéniségét, életkorát s mindig távol a gyám- az érdekelt kerületekben ugyanezen id alatt az
kodástól, fokozatosan nagyobb-nagyobb teret kell egész tisztikar és rség, a laktanyában pedig a
engednie az önállóság érvényesülésének. A túlzott tartalókrség készenlétben van. Különleges F.-ot
F. a gyávaságot, alattomosságot, árulkodást fej- tart még a rendrség a színházakban, mulatók-
lesztheti ki. Holott e tekintetbon is a megelzés a ban, dalcsamokokban stb. a közbiztonság, közrend,
feladata. L. még Felügyeleti jog, Állami felügyelet, közerkölcsügy, tzbiztonság stb. fentartása ér-
Állami iskola-felügyelet és Biztosítás. dekében. Ezen P.-ról külön szolgálati íven tesz-
Felügyeleti jog, az államnak az a joga, hogy nek jelentést a fkapitányságnak az ügyeletesek.
egyrészt a közhatóságokkal és tisztviselikkel Felügyel, egyházi, 1. Fgondnok.
szemben, mint felügyeleti hatóság, másrészt köz- Felügyel bizottság. A kereskedelmi törvény
érdekbl, nevezetesen pénzügyi, közbiztonsági és (1875. XXXVII. t.-c. 194-196. §-ok) szerint a
közegészségügyi érdekbl bizonyos iparvállalatok- részvénytársaságok és szövetkezetek ügyvezeté-
kal, pénzintézetekkel és más intézményekkel szem- sének ellenrzésére hivatott közeg. Mmt ilyen-
ben az ellenrzést közvetlenül vagy alantos ható- nek jogában áll a társasági ügyek menetérl tu-
ságai útján gyakorolja. Gyakorolja pedig ezt a domást szerezni, a könyveket, iratokat s a pénz-
jogát V. idszaki vizsgálat, v. esetenkint, hozzá- tárt bármikor megvizsgálni. Tapasztalt visszaélé-
intézett felügyeleti panasz úlján. L. Állami fel- sek s mulasztások esetében a közgylést azonnal
ügyelet. összehívni tartozik. Kiválóan fontos kötelessége
Bíróságok és ügyészségek felett a felügye- ezeken felül az évi számadásoknak, mérlegnek,
let szervezésérl az 1891. XVII. t.-c. intézke- s a nyereségfelosztást tárgyazó indítványoknak
dik. Ez a törvény a bíróságokat az illet Ítél- évenkinti megvizsgálása, amirl a közgylésnek
tábla elnökének felügyelete alá helyezi a felsbb jelentést tesz. E jelentés nélkül a közgylés a
;

Révai Nagy LeafOmta. VU. kSt 88

 :

FelUgryel hatóság — 351- — Felületi feszültség

nyereség felosztása iránt érvényesen nem hatá- görbét) gondolhatunk, melyek egészen a P.-en fe-
rozhat. A
törvény által meghatározottakon kívül küsznek.Hae görbék mindegyikénekPpontban van
a P. más teendkkel fel nem ruházható. A köteles- az érintje és ezek az érintk mindnyájan egy és
ségek teljesítésének elmulasztása miatt a P. tag- ugyanazon síkban feksznek, akkor ez a sík a
jai egyetemleges kártérítésre kötelezvék. A P. P.-nek érintsíkja a Ppontban és P
az érintsík-
ellenrzési kötelessége a felszámolás alatt is nak érintési pontja. Az érintsík a P.-bl oly gör-
érintetlen marad. A P. legalább 3 tagból áll. bét metsz M, amelynek a Ppontban dupla pontja
Els Ízben legfelebb egy, azontúl legfelebb 3 évre van. A szerint, amint ez a duplapont izolált, csúcs-
választható. Tagjai a közgylés által bármikor pont V. két valós görbeágnak metszése, P a P.-
elmozdíthatók. A P. szervezete az alapszabályok- nek elliptikus, parabolikus v. hiperbolikus pontja.
ban megállapítandó, s az alapszabályoknak a kir. Valamely P. parabolikus pontjainak összessége a
törvényszéknél a kereskedelmi cégjegyzékbe be- P.-nek teljesen meghatározott, úgynevezett j?ara-
vezetés és kihirdetés végett bemutatásával a F.- bolikus görbéjét alkotja, mely általában az ellip-
nak az alapszabályok értelmében történt meg- tikus ós hiperbolikus pontok régióit egymástól
választása is igazolandó. Ezek a szabályok a szö- elválasztja.
vetkezetekre is érvényesek. A P. tagjai ellen há- A P.-ek osztályozása különböz szempontokból
rom hónapig terjed fogházbüntetésnek van helye, lehetsóges.Egy ilyen osztályozásnak alapjául szol-
ha ezek az évi számadások, a mérleg és a nyere- gálhat a P.-nek fentemlített keletkezési módja,
ség felosztása iránt a közgylés elé terjesztett amennyiben más és más P.-osztályt nyerünk a
jelentésüket tudva valótlan adatokra alapították. szerint, amint a leíró görbe alakváltozásának és
F. a vasutaknál szintén a kereskedelmi tr- mozgásának törvénye más és más.
Vénynek eladott rendelkezései szerint alakul A P.-ek általános elméletét Euler, Monge (App-
meg és mködik. Az újabb engedélyokiratok sze- lications de ranalyseálagéonietrie,5. kiad. 1850)
rint ugyanis a vasút engedélyese az engedély- és különösen Gauss (Disqultiones generales circa
okirat keltétl számított három hó alatt köteles superflcias curvas, Göttingen 1827) fejtették ki.
részvénytársaságot alapítani. Kimerít kézikönyveket irtak Darboux (Legons
:

F. a büntetöjoghan, 1. Feltételes szabadság. sur la théorie générale des surfaces. Paris 1887—
F. az egyházjoghan, 1. Vallásalap. 1896, 4 köt.) Biarchi (Vorlesungen ber Diffe-
;

F. a kisdedóvásban, 1. Kisdedóvó. rentialgeometrie Leipzig 1899) és különösen kez-

Felügyel hatóság, 1. Patronázs- dknek Scheffers (Binführung in die Theorie der
Felülbélyegzés, 1. Athélyegzés. Pláchon, Leipzig 1902).
Felülbélyegzett sorsjegyek azok, amelyek az Felületesség, a dolgok mélyére nem is igyek-
1889. IX. t.-c. értelmében felülbélyegzéssel van- vk jellemvonása. A nevel a P. kifejldését meg-
nak ellátva 8 így forgalom tárgyát képezhetik. gátolhatja saját következetes pontosságával, a
Németországban ésPranciaországban minden kül- kötelesség teljesítésének számonkérésével, a P.
földi értékjegyet kell illeték mellett le kell bélye- személyes és közéleti káros hatásának adott ese-
geztetni, mert máskép^ nem hozható forgalomba. tekben való megláttatásával, az önbírálat felkel-
Felülépítmény, 1. Épületjog. tésével. Csak ott szokták «a dolog könnyebb végét
Felület, geometriai alapfogalom, amelyhez úgy fogni)), ahol «úgy is jó)).
juthatunk, hogy a geometriai test három méreté- Felületi feszültség, a folyadékrészecskék
nek (dimenziójának) egyikét figyelmen kívül hagy- összetartó erejének (kohéziójának) nyilvánulása.
juk a P.-nek tehát csak két dimenziója van. A Nyugvó folyadék felszíne mindig olyan alakú,
;

P.-et sokszor mint a test határát fogják fel. Ke- hogy a ráható erk eredjére merleges legyen.
letkezését tekintve a következképen származtat- Ha tehát folyadékra elég tág edényben csak a ne-
hatjuk Ha valamely folytonos görbe, mely alak- hézség hat, a folyadék szabad határfelülete a ne-
:

ját és nagyságát folytonosan változtatva — eset- hézség irányára mindenütt merleges, tehát víz-
leg változatlanul megtartva — a térben folyto- szintes sík. A falak mellett azonban a folyadék
nosan úgy mozog, hogy mozgás közben a térnek V. felfelé homorú, v. felfelé domború s ezt a ne-
más-más helyét foglalja el, felületet ír le. Ily mó- hézségen kívül érvényesül kohézió- és a fal felé
don minden gondolható P. elállítható. A legegy- ható adhézió-eröbl magyarázzuk. A kohézió-er
szerbb P. a Síklap, melyhez képest a többi P.-eket a felületi rétegekben úgy érvényesül, hogy a fo-
(gömbfelület, ktipfellet stb.) görbe P.-eknek ne- lyadék belseje felé irányuló nyomó er keletkezik,
vezzük. Az analitikai geometriában a P. meghatá- az ú. n. felületi nyomás, mely a felület alakja sze-
rozására minden P.-nek megvan a maga sajátos rint változó. Legnagyobb, ha a felszín domború,
egyenlete, amelynek a természete szerint algebrai legkisebb, ha homorú. Ezen er a felületet kiseb-
és transzcendens P.-eket különböztetünk meg. Az bíteni törekszik. Bizonyos jelenségek továbbá azon
algebrai P.-eket egyenletük foka szerint els-, felfogásra vezettek, hogy a folyadékok felszíne
másod- stb.-rewáu P.-eknek nevezzük. A végtelen úgy viselkedik, mint valami kifeszített hártya,
sok egyenest tartalmazó P.-eket egyenesvonaluak- mintha a felület mentében valamely er mköd-
nak nevezzük. Legegyszerbbek ezek között a nék. Ezen föltételezett ert nevezték el P.-nek.
síkba fejthet v. devdoppabilis P.-ek ilyenek a Lényegét nem ismerjük, de nyilvánulási módjai
;

kúp- és henger-P. Két P. közös része általában arra utalnak, hogy a kohézió-erkbl származik.
görbe vonal, tehát a pontoknak egyméret soka- Segítségével többféle jelenség egységesen magya-
sága, nevezetesen a P.-nek valamely síkban fekv rázható. Ilyenek a következk
:

pontjaisikgörbét alkotnak. A P.-nek tetszleges P 1. Ha hengeres edénybe higanyt öntünk s an-

pontján keresztül végtelen sok görbét (sík- v. tér- nak felületére valami port hintünk, a higanyba
 PelUIetszinek — 366 - FelUlvIzsffáláa

merített üvegpálca a port magával viszi a mélye- nek, hol nagy forgalmú közutak v. utcák keresz-
désbe, mintha valami hártya borítaná a higanyt. tezik a vasutat, s célja, hogy közút és vasút egy-
2. Ha vízfelületre korpafümagot hintünk s vala- más forgalmát ne zavarhassák. A F.-at olyan ma-
mely helyen kénóter gzét bocsátjuk a vízfelü- gasra kell építem, hogy alattuk a vasúti közleke-
letre, a korpafmag azon a helyen minden irány- dés számára a sínfoj fölött legalább 5*0 m. magas-
ban eltávozik. Az étergöz ugyanis nagyon csök- ság maradjon. Anyaguk vas, k
v. vasbeton. A
kenti a F.-ét 8 így a korpafmag onnan eltávo- vas legkevésbbé alkalmas, mert az elhaladó moz-
lodik. donyból felszálló korom és fíist hamar megtá-
3. Ha jó szívós szappanoldatba kis drótkeretet madja anyagát.
mártunk, azon összefügg hártya képzdik. Ha Felüljegyzés, 1. Túljegyzés.
erre vékony selyemszálból való kis hurkot te- Felülkebelezés. Nem törvényi kifejezés. A ré-
szünk, ez valamilyen szabálytalan alakot vesz fel. gebbi telekkönyvvezetési gyakorlat honosította
Amint azonban a hurok belsejében lev hártya- meg arra az esetre, amidn a telekkönyvi leg be-
részt átszakítjuk, a hurok rögtön teljes kör alak- kebelezett zálogjogra (néhol haszonélvezeti jogra
ját veszi fel, mintha minden irányban egyforma is) zálogjog volt bekebelezend. E nem jogsza-
er feszítené, stb. bályban gyökerez kifejezés használata természe-
A F. értékét kísérleti utón lehet meghatározni. tesen helytelen.
A sok módszer közül különösen br. Eötvös Loránd Felülosztalék (superdividenda). A tzsdei for-
ú, n. reflexiós módszere válik ki, mely a F.-nek galom szükségessé teszi, hogy a részvények vé •

tág hmérsékleti körben való mérését teszi lehe- telénél és eladásánál az osztalékszelvény értékét
tvé. Ugyancsak Eötvös L. állapította meg a róla a felek egymásközt elszámolják. Mivel pedig az
elnevezett törvényt is, mely a F.-nek a folyadé- elre meg nem állapítható, hogy mekkora lesz az
kok molekula-súlyával való kapcsolatát fejezi ki. osztalék, a tzsdei szokás egy bizonyos kamat-
(L. Eötvös Loránd báró.) V. ö. Chivolson, Lehr- lábban állapodott meg (Budapesten pl. a legtöbb
buch der Physik I. k. (Braunschweig 1902). részvénynél 50/0, Berlinben ^Vo)^ amely százalék-
Felületszinek, fémfényü, csillogó szinek, me- kal az idközi kamatokat a felek egymásközt el-
lyek némely színes kristályos testeken mutatkoz- számolják. Ha már most a közgylés által jóvá-
nak, pl. indigón rézszínü, gyakran a kátrányfes- hagyott kiosztandó osztalék ezt a "/o-ot megha-
tékeken is, pl. a fuchsínon aranyzöld, anilinviolán ladja, a többletet F. címen fizetik ki a részvénye-
sárgaréz F. mutatkoznak. Nagyon szépen mutat- seknek. Az eljárásban az a felfogás tükrözdik
kozik a felületszin a kálium, báriimi és magné- vissza, hogy az b°/o-ot a részv enyhe fektetett tke
zium-platincianür ketts sóin. Az utóbbi átes kamatjakép, a F.-ot pedig mini vállalkozói nyere-
fényben sötétvörös kristályai oldalt smaragdzöld ségrészesedést juttatják a részvényeseknek. Nyíl-
színt, végf eiiileteken pedig lazurkék fémfényt mu- tan kiviláglik ez oly társaságoknál, ahol a rész-
tatnak. A F.-et mutató testek rendesen kettöstöré- vényeket visszavásárolják és helyettük élvezeti
süek a F.-re es fény részben polarizált és a színe jegyet (1. 0. Aetions á jouissance) adnak a volt
;

a komplementére az áthaladó fénynek. részvényesnek, amelyek után csakis a F.-han ré-

Felüllizetés, a megszabott áron vagy díjon túl szesülnek. Az osztalék kifizetésekor az illet rész-
visszteher nélkül fizetett összeg. vények árfolyama a F.-kal csökken (Árfolyamki-
Felúlioglalás, már lefoglalt dolog újra lefog- igazítás, Kursabschlag), mert a részvények tulaj-
lalása. donosai a részvényeket 60/0 szelvénymegtórítéssel
Fellíoglaltató, így nevezik a végrehajtási vették s a jP. az árfolyamba volt beleszámítva.
eljárásban azt, aki már bíróilag lefoglalt dologra Ha az osztalék az 5°/o-ot nem éri el, az árfolya-
vezet végrehajtást, 1. Végrehajtás. mot megfelelen emelni kell (Kurszuschlag).
Felülhitelesítés, vmély hitelesítési záradék- Felülterhes (ném. oberlastig) a hajó akkor,
nak (1. Hitelesítés) további hitelesítése. Erre kü- midn a hajónak súlypontja magasan, vagyis kö-
lönösen akkor van szükség, ha a belföldön kiállí- zel fekszik a hajótest által kiszorított víznek súly-
tott okiratokat külföldön v. a külföldön kiállított pontjához. Ily hajó csekély állékonysággal bír és
okiratokat belföldön akarjuk használni. Ily ese- ennélfogva a felborulás veszélyének van kitéve.
tekben az okiratot kiállító v. hitelesít hatóság E hiány vagy a hajónak hibás szerkezetében rej-
részérl az okirati'a alkalmazott aláírás v. pecsét lik, vagy pedig a hajóteher helytelen eh-akásání^
rendszerint további F.-re szorul, amennyiben ezen pl. a fels fedélzet túlnagy megterheltetésének
szabály alól az illet külföldi állammal kötött következménye.
szerzdések v. a belföldi törvények kivételt nem Felültrágyázás, másként fejtrágyázás (1. 0.).
tesznek. Ily egyezményünk van a Németbiroda- Felülvilágító, 1. valamely ajtó fóié alkalmazott
lommal (1880. XXXVI. t-c). Általánosságban kisebb-nagyobb ablak, hogy a mögötte lev ho-
szabályként azt lehet megállapítani, hogy a kül- mályos folyosót vagy másodrend helyiséget meg-
földön használandó belföldi okiratokat a belföldi világítsa 2. nyilas a mennyezetben, melyen át
;

legfelsbb s a belföldön használandó külföldi ok- felülrl jön be a világosság a megvilágítandó he-
iratokat a külföldi legfelsbb közigazgatási ható- lyiségbe. A F. ezen utóbbi nemét, mely gj'akran
ság hitelesíti felül. Ezen F. után még további F. az egész mennyezetet beüvegezi, nagy Éállítási
szokott következni a külügyi hatóság (miniszté- termek, gyjtemények, képtárak stb. megvilágí-
rium) és a diplomáciai hatóság részérl. tására használják.
Felüljárók, a vasúti pályatest fölött épült olyan Felülvizsgálás, a könyvelésben az az eljárás,
hidak, melyek a vasutat metsz utak átvezeté- amely által meggyzdünk, hogy az összes a va-
sére szolgálnak. F.-at fleg olyan helyeken építe- gyonban változást elidézett üzleteseraények he-

23*
FelUlvizsgrálat - 356 Félvér

lyesen vannak-e elszámolva. F. ós ellenrzés két el, a felek csak kérelmeiket indokolhatják, de
különböz fogalom. Az els idnkénti tevékeny- nem tárgyalnak, új eladást csak igen szk kör-
ség, míg utóbbi állandó mködés. A F. tulajdon- ben csak eljárási szabály megsértése esetében
:

képenl célja meggyzdést szerezni arról, hogy tehetnek a bíróság az iratok alapján ítél, a kúria
;

a kereskedelmi elszámolás végeredménye, az évi ötös, az ítéltábla hármas tanácsban a felek el-
;

Mérleg- és Bredménykimutatás a rendes üzleti maradása az elintézést nem gátolja. Ha a per tár-
elszámolás adatainak megfelel-e, vagy nem. A gyának értéke 1000 K-t nem halad meg, a tör-
F.-t egyéni és társas üzletben az üzlettulajdono- vényszék ítélete elleni F.-i kérelmet nyilvános
sok, részvényvállalatoknál és szövetkezeteknél az eladás útján kell elintézni,mely esetben sem
igazgatóságnak erre a célra kiküldött tagjai és csatlakozásnak, sem felszólalásnak nincs helye
legföképen a felügyel bizottság eszközli. Az üz- (1911. 1. t-c. 520-547. §-ai).
leti könyvek felülvizsgálásának joga betéti tár- 2. F., az újonnan épült vasutaknál annak a bi-
saságnál megületi a kültagot is, de ezen jogát zottsági megállapítása, hogy vájjon a vasút en-
csak személyesen gyakorolhatja és másra át nem gedélyesei (v. állami vasútnál az épít vállalata)
ruházhatja. L. még Ellenrzés. a pályát és tartozékait az építési feltételeknek
Felülvizsgálat (lat. revisio). 1. A szóbeli peres el- (szerzdésnek) és a jóváhagyott terveknek meg-
járás a több teljes fellebbvitelt nem tri meg. Ezért felelöleg áUította-e el s hogy ezek a létesítmé-
a szóbeliségen alapuló polgári eljárási törvények nyek a mszaki követelményeknek a felhasznált
csak egy fellebbezést —
új ténykörülmények és épít anyagok és a munka minsége tekintetében
bizonyítékok megengedésével — ismernek (1. Fel- megfelelnek-e. A P. feladata továbbá konstatálni
lebbezés). A harmadbirósághoz való további feUebb- azt is, hogy a vasútépítk a közigazgatási bejárás
vitel tekintetében többé-kevésbbé a francia cassa- megállapításaihoz képest az építményeket a meg-
tion szolgált mintául csakhogy az újabb törvé-
; szabott helyen és kell móretekkel állították-e el.
nyek azt kibvítve, a harmadbirósághoz intézett A F. a vasút építésének befejezte után a keres-
rendes jogorvoslattá alakították át, mely kiterjed kedelemügyi m. kir. minisztertl azonnal kér-
nemcsak az eljárási szabályok megsértésére, ha- het, de annak megtartása végett valamennyi
nem a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt anyagi létesítményrl a tényleges építésnek megfelel
jogsérelmekre is, aminél fogva a harmadbiróság részletterveket (F.-i terveket) kell bemutatni.
közvetlenül magában az ügyben és nem csak meg- A F.-kor az építményekre megállapított jótállás
semmisltleg határoz. Ezt az álláspontot foglalta határidejének lejártával még egy P.-ot (ú. n. utó-
el mai sommás eljárásunk (1893. XVIU. t.-c.) is, F.-ot) szoktak tartani. Ennek feladata konsta-
amely a P.-ot a sommás eljárásban minálunk meg- táhií, hogy a F.-on megállapított hiányok pótol-
honosította. A ténykérdés azonban a P.-ból ki van tattak-e, az építmények a jótáUás ideje alatt mi-
zárva és a P.-i eljárásban a fellebbezési bíróság íté- nségileg megfelel állapotban maradtak-e s végül,
letébon megállapított tényállás irányadó. Az idézett hogy az engedélyes (vállalkozó) minden megsza-
törvény F .-ot en ged nemcsak a fellebbezési bíróság, bott kötelezettségének eleget tett-e. Az utó-P.-ok
hanem az elsbiróság ítélete eUen is amennyi-
; kedvez eredményéhez képest az építési biztosí-
ben 100 K értéket meg nem haladó perekben tékot is visszaadják s ezzel az építés ügyét vég-
— némi kivétellel — a fellebbezést kizárj a, de ezt legesen befejezik.
közvetlenül az elsbiróság ítélete elleni P.-i kére- 3. F. (ném. Superarbitrierung), a katonaság-
lemmel helyettesíti. Az újFp. (1911. 1. t.-c.) fenn- nál a. m. a katonai kórház orvosa által hadiszol-
tartja a F.-ot, de csak a fellebbezési bíróság íté- gálatra teljesen vagy részben alkalmatlannak mi-
lete eUen és tágítja a P. alapját, amennyiben nsített katonai egyének tisztekbl és orvosokból
figyelemmel a jogkérdés ós a ténykérdés elválasz- összeállított bizottság által újból való megvizsgál-
tásának a sommás eljárás gyakorlatában felme- tatása.
rült nehézségeire, nem szorítja a P.-ot a szigorúan Felülvizsgáló bizottság, 1. Hadkiegészít fia-
vett jogkérdésre, hanem azt általában, tehát tény- tóságok.
kérdés tekintetében is megengedi, mégis kiveszi 1. Auftakt és Ütemelzö.
Felütés,
azonban a P. körébl tényállítás valóságának v. Felvácza, kisk. Hunyad vm. körösbányai j.-ban,
valótlanságának a megállapítását, amelyre csak (1910) 632 oláh lak. u. p. Alvácza p. u., ut. t. Al-
;

azon az alapon enged F.-ot, hogy a megállapítás vácza.

jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mell- Felvá,gás, másként ugrás, mikor a ló az ügetö-
zésével V. nyilván helytelen ténybeli következte- versenyben hirtelen galoppba csap át. A felvágó
téssel történt V. hogy az iratok tartalmával ellen- lovat vissza kell tartani mindaddig, amíg újra
tétes. A Pp. szerint a F.4 érték 500 K, bizonyos ügetni kezd.
fontosabb elvi jelentség perekben 100 K. Bíró- Fél-vajkörte, 1. Körte^
sága az ítéltábla fellebbezési ítéletére nézve a Felváltó jelentés, 1. rszolgálat.
kúria, a törvényszék fellebbezési ítéletére nézve Félvászon, pamut lánc- és lenvetéssel készült
az ítéltábla v. a kúria, aszerint, amint az érték vászonkötés szövet, szélessége 85 160 cm., —
2500 K-t nem halad meg v. meghalad. Benyúj- siíríisége pro cm. "/^4, fonalainak finomsága:
tandó a fellebbezési bíróságnál az ítélet közlésé- lánca 14—20 a. sz. water és a vetése 7—11 m.
tl 15 nap alatt írásban a kérelemre s az egyéb sz. len.
;

F.-i eljárásra kötelez az ügyvédi képviselet. Az Félvászonkötés, 1. Könyvkötészet.

ellenfél a tárgyalási idköz els felében válasz- Félvér, 1. 1. Féltestvérek. —
2. F. az az állat,
iratot adhat be, amelyben a F.-i kérelemhez csat- mely két különálló fajta els keresztezésébl szár-
lakozhatik. Az eljárás iiéisbéli; az ügyet bíró adja mazik, pl. ha angol telivérrel fedeztetnek vala-
 Pélvér rokonság — 357 — Felváteli épUlet

mely közönséges kancát, vagy ha tiszta vér sim- Hyenkor okvetetlen fel kell mérnünk legalább egy
mentali bikával fedeztetünk be magyar vagy más hosszat közvetlenül (bázis, l. Háromszögelés), míg
fajta tehenet. A P.-tenyésztésnek célja valamely az els esetben rendesen elég a szögmérés. A P.-hez
kiváló fajta testformáínak és tulajdonságainak régebben a lépést, a láncot, a busszolát, késbb
átruházása egy kevésbbé jó fajta utódaira. Ha az az asztalt díoptrával, újabban az asztalt távcsö-
ezen keresztezésbl származó utódokat ismét a ves vonalzóval, a tachimetert, a teodoUtot és a
nemesít teUvórrel fedeztetjük be, akkor '|^ vér fotogi-ammetriát használják, de ezek mellett
származik, s ha ezt ismét tovább nemesít jük teli- történhetik a P. más eszközökkel is. Mindenkor
vérrel, végre is az utód a nemesít telivérhez ha- elször vázlatot készítünk (croquis) a vidékrl,
sonlóvá lesz. Ezen nemesítés az állattenyésztés azután megjelölünk egyes, jól kiváló pontokat,
terén igen nagy szerepet játszik, mert kevés ahova a mszerrel fel lehet állni. Ha háromszö-
gazda van abban a helyzetben, hogy pl. egyszerre gelés áll rendelkezésünkre, akkor elször a fix-
nagyobb számú telivér, pl, simmentali tehénnel pontok egyikében állunk fel és tájékozimk. Mér
kezdje meg a tenyésztést, amelyek sokkalta drá- asztallal, amelyre már megelzleg a fixpontokat
gábbak, mint a vásárokon összeszedhet közönsé- felrajzoltuk úgy, hogy azoknak egymáshoz való
ges tehenek. De azt megteheti, hogy egy v. két helyzete pontosan megfeleljen a valóságnak, a
darab sjmmenta,li bikát vásároljon, amellyel az tájékozás úgy történik, hogy az asztalt addig for-
olcsón összeszedett teheneket fedezteti, s az így gatjuk, amíg az asztalon felrajzolt fixpontok éppen
nyert P.-eket tovább nemesíti. Ilyen nemesít úgy feküsznek a világtájakhoz képest, mint a ter-
keresztezéssel rendszerint a negyedik nemzedék mészetben. Teodolittal és tachimeterrel pedig a
lesz hasonló a nemesít apaállathoz, mégis igaz- tájékozás abból áll, hogy a felveend pontokon
ság szerint ezeket sem nevezhetjük tellvérnek, kívül mindig legalább egy olyan pontot is beirá-
hanem csak magasvérüeknek vagy nemesítettek- nyozzunk, amely az elbbiekbl már ismeretes.
nek. Miután pedig e keresztezésbl származó Miután tájékoztunk, megkezddik a részletek
utódok egyrésze a nem nemes állatra, tehát az P.-e, a mszereknek megfelel módon. Ha egy
anyaállatra üt vissza, az utódok nemesítését ha- ponton be van fejezve a mérés, átallunk egy
marabb elérjük, ha mennél szigorúbban selejtez- másik pontra, amelynek helyzete vagy már az
zük ki a tenyésztésbl azokat a darabokat, ame- elbbi állásokból meg van határozva (elömetszés),
lyek az anyaállatra ütöttek. vagy pedig csak most határozzuk meg (hátramet-
Fólvér rokonság, 1. Bokonság. szés, oldalmetszés). Akár asztallal, akár egyéb
Fólvér testvérek, 1.Féltestvérek. mszerrel történt a P., a mezei munka után kö-
Felvétel, 1. az állami kötelékbe, 1. Állampol- vetkezik a térkép kidolgozása. Tachimeter és teo-
gárság. dolit-F. esetén természetesen ezt hosszabb szá-
2. F., katonai, valamely területnek térképé- mítás elzi meg. A térképen azután fel kell
szeti célokból való grafikai feltüntetése. tüntetni a domborzati viszonyokat ú. n. nívó vo-
3. i?'., a vasidon fuvarozásra kerül árúk szál- nalakkal, vagy szintgörbékkel (1. o.) és esetleg vo-
Utasánál használt kifejezés. Értetik alatta az nalkázással vagy árnyékolással. A folyók, tavak,
árúknak fuvarozásra való P.-e. A vonatkozó jog- tengerek kék színnel, a szántóföldek sárga, a ré-
szabályok az árúfuvarozásra vonatkozó nemzet- tek zöld, az erdk sötétszürke vagy szürkészöld, a
közi egyezményben, illetleg a vasúti üzletsza- középületek vörös, a faépületek élénk sárga szín-
bályzatban találhatók. Eme jogszabályok további nel az utak minségük szerint különböz vonal-
;

végrehajtása körül követend eljárás a vasutak lal és színnel jelöltetnek. Azonkívül egyes részle-
kezelési utasításaiban nyert szabályozást. tek romok, emlékek, hidak, kfejtk stb. lerajzo-
:

4. F. (topográfiai) alatt értjük általában azt lásával is segíthetünk a térkép tökéletességén.

a mérnöki munkálatot, amelynek segítségével va- Különben erre nézve minden mérnöki testületnek
lamely vidék domborzati, vízrajzi és határviszo- megvan a maga hivatalos jelzése.
nyairól, esetleg építményeirl térképet készíthe- Felvételi állás, olyan hátrább fekv állás, ame-
tünk. A müvelet, mint a mérnöki tudománynak lyet friss csapatok azért száll anak meg, hogy az
egy ága, az alsó geodéziának része. Topográfiai ell harcolók visszavonulását lehetvé tegyék.
P. alkalmával a föld ehnéloti felszínét, amelyre Felvételi épület, a vasúton induló és érkez
a fizikai felszín alakját vonatkoztatjuk, mindig közönség tartózkodására szolgáló helyiségek ösz-
vízszintes síknak teldntjük és az ábrázolás is szessége. Ez épületben vannak elhelyezve a vár6-
ortogonális, horizontális projekció szerint készül.és éttermek, jegypénztárak, podgyász le- és fel-
(L. Térképek.) Aszerint, amilyen eszközzel dol- adás, posta stb, helyiségei, valamint ezektl el-
gozunk, nevezhet el a P. pl. lánc-, asztal-, tachi-különítve a vasúti személyzet szolgálati és hiva-
meter-, fotogramnieter-F .-nek stb. Bármilyen esz- tali helyiségei. A P.-ek az állomások forgalma
közt használjunk azonban, két esetet kell meg- szerint a legkülönfélébb elrendezéssel épülnek.
különböztetnünk 1. Ha a P. egy már meglev
: Legérdekesebbek a nagyobb forgalmú vasúti góc-
háromszögeléshez csatlakozik. Ebben az esetben pontok, világvárosok állomásainak P.-ei, melyek
t. i. már adva van egynehány fix pont s ezek körül már küls kiképzésük révén is monumentális mö-
kell a vidéket részletesebben felmérni. A három- építmények. Központjuk egy hatalmas méret
szögelés csak vázat ad, a részleteket a P. szol- csarnok, s ebbl nyílnak a fent említett különféle
gáltatja. Természetesen a háromszögelésnek sok- helyiségek. Innen jut az utazó közönség a vona-
kal pontosabban kell történni, mint a top. P.-nek. tokhoz, többnyire úgy, hogy az érkez és induló
2. Néha csak egyes, kisebb vidékekrl kell térképet utasok egymás útját ne akadályozhassák. A Buda-
készítenünk, anúkor nincs háromszög-hálózat. pest keleti p. u. F.-ének elcsarnoka 900 m', ez-
Felvetés 358 Felvidék! Magyar Közm. BgryesUlet

zelszemben pl. a hamburgi új fpályaudvar el- relve, eközben azonban, hogy a fonalak simasá-
csarnoka 3O0K) m». gát fokozzák s ellenállásukat növeljék, állati
Felvetés, az a szövipari müvelet, amellyel a enyvvel v. keményítbl készült írral telítik s ezt
láncfonalak egyenl hosszúságra leméretnek és követleg szárítják a fonalakat. A finom fonala-
párhuzamosan elrendeztetnek. A P.-t kézi eszkö- kat légárammal szárítják (1. a 2. ábrát), a dur-
zökkel vagy gépekkel végzik mindkét esetben vábbakat pedig gzzel ftött rézdobokkal.
;

A P. második módjánál a bordafogak oly srn

vannak elrendezve, hogy a felvetett fonalak azon-
nal a kívánt srséget érik el. Ilyenkor a P.-hez
nagy átmérj vízszintes tengely motoll át hasz-
nálnak (1. a 3. ábrát), amelyrl a fonalak köz-
vetlenül a lánchengerre, még pedig irezés nélkül
hengereltetnek át. A P. els módját a gyapjú- és
a pamutiparban, a másodikat a selyem- s a len-
iparban használják.
Felvet V. láncfonal, 1. AlapJcötés.
Félvezet, olyan anyag, mely az elektromos-
ságot nem vezeti jól, de nem tekinthet szigetel
anyagnak.
Felvidéki himzipar, 1. Háziipar.
1. ábra. Kézi felvet karó. Felvidéki Magyar Közmveldési Egyesület
(F. M. K. E.), vagyonára, úgy a tagok számára
a fonalakat elbb hengeres csévékre csörlik, hogy nézve a második helyet foglalja el a magyaror-
feszültségük a P. alatt állandó maradjon. A csé- szági közmveldési egyesületek sorában. Az
vék állványba helyeztetnek, még pedig a kézi egyesület megalkotását legfkép a felvidéken
P.-nél 40—50, a gépiesnél 400—500 egy áll- j megersöd pánszláv mozgo-
ványba. A csévékröl lefejtd fonalak bordakö- lódások tették szükségessé.
zökön átvezettetnek, hogy párhuzamos helyzetük A Libertiny Gusztáv kir. tan-

8. ábra. Enyvez vagy Irlielft gép légiramos szárítóval.

biztosítva egyen. Kézi F.-nél a bordán át haladtfelügyelö szerkesztésében megjelen Felvidéki

fonalakat kévébe fogva egy motoUára (1. az 1. Nemzetr cím lap hasábjain felvetett eszme ez-
ábrát) csavarmenetszerüen helyezik el, hogy a rek ós ezrek lelkét kapta meg. Védekezni a nem-
kívánt hosszúságot biztosítsák. zetellenes pánszláv mozgalmak ellen és a tót nép
Gépies P.-nél a fonalak párhuzamos helyzetét hazafias nevelését biztosítani. Ezzel a két jelszó-
mindenkor fentartják, a felvetett fonalak srsó- val, hamarosan a felhívás után meg is alakult az
új egyesület, amely 1883 évi november hó
20-ika óta lankadatlanul végzi nagyfontos-
ságú és értékes munkáját a magyar nemzeti
eszme megvédése érdekében. Az egyesület
legels elnöke gróf Károlyi István volt, míg
ma Crausz István nyítravm.-i fispán fog-
lalja el a vezet helyet Clair Vilmos ftitkár
segédkezése mellett. Huszonnyolc évesfenn-
álSsa alatt 58 kisdedóvodát alapított a P. s
ezek közül még ma is harmincnégyet tart
fenn saját erejébl, évenként 2000 tót gyer-
meket részesítve magyar nevelésben. Na-
gyobb összeget fordít az egyesület évenként
tanítók és tanulók jutalmazására, népszer
3. ábra. Kelvetögép nyerslen- s kenderfoualakhoz. olvasmányokkal ajándékozza meg az isko-
lából kikerülteket. Nemzetiségi vidékeken
gét tekintve azonban kétféle módon hengerlik fel népdalosköröket szervez, analfabéta tanfolyamo-
a bordán át haladt fonalakat. A borda ugyanis kat állít fel, nép- és közkönyvtárakat létesít,
akkora hosszú lehet, mint amekkora széles a figyeli a nemzetiségi izgatók munkáját s mindezen
szövend szövet, s ez esetben a felvetett 400 fo- f
céljaira évenként mintegy ötvenezer koronát
nal igen ritka elrendezés, miért is egy lánchen- juttat. Az egyesület legutóbbi évi elirányzatában
gerre több felvet henger fonala lesz áthenge- a bevételek 82,444 kor. 87flll.tettek ki ugyanennyi
 ;;

Fóivilágri höigry — 369 — Felvonás

kiadással szemben. Az összvagyon 340,000 kor.-t rából való. P.-nek élénk marhavásárai vannak.
tesz ki, amelyben számos alapítvány is benfog- 1848 nov. 19. a fellázadt oláhok csaknem teljesen
laltatik. Az egyesület munkásságát nagyban el- felégették a várost s lakóinak nagy részét lemé-
segítette az utóbbi idben néhai Repcsik János szárolták. Határában római telep (Salinao) és
nyg. tanfelügyel adomáuya, amely 165,000 Zsidóvár maradványai vannak római út nyomai
;

koronához juttatta az egj'esületet. is látszanak. V. ö. Orbán Balázs. A Székelyföld

Az egyesület ügyeit a szakosztályokra osztott leírása. V. köt. 89—102.
központi igazgatóválasztmány vezeti, Nyitra Felvinczi, 1. György, színmíró a XVII. szá-
székhellyel. A közgyííléseket az egyes vidéki vá- zad végén,Erdélyben. Tanult Tordán és Kolozs-
lasztmányok székhelyein felváltva tartja meg az váron az unitárius kollégiumban s innen a to-
egyesület. Vidéki választmányok Bars, Hont, roczkói iskolába ment tanítónak. 1671-ben vissza-
Nyitra, Szepes, Trencsén, Turócz és Zólyom vár- tért a kolozsvári kollégiumba, ott egy évig tanár
megyében, Léva ós Selmeczbánya városokban áll- volt s aztán többféle életmódba fogott, de minde-
nak fenn. A F. tagjainak száma 7000-en felül van. nütt a szerencsétlenség üldözte. Végre arra a
Félvilági hölgy, 1. Demimonde. gondolatra jött, hogy színtársulatot alakít. Az
Felvilágosítás, 1. Felvilágosodás és Nemi fd- engedélyt 1696. meg is kapta I. Lipóttól, azonban
világosttás. eladásairól csak a szóhagyomány említi, hogy
Felvilágosító ítélet, 1. Responsum. színpadul a hiut(vagyis nyitott elejü padlást) hasz-
Felvilágosodás, a mveltségnek az az álla- nálta és a közönség az utcáról nézte a játékot.
pota, melyben az ítéletek világossága és a meg- Hol és mikor halt meg, nem tudjuk. Irt egy bib-
gyzdések elfogulatlansága megóv a babonától liai tárgyú példázatot (Igen szép história íG8d.)
és fölszabadít az elítéletek alól. A törekvés a s magyarra fordította s magyar ós latin szöveg-
F. elmozdítására felvilágosítás. E célra leg- gel kiadta a Schola Salemitana egészségi sza-
alkalmasabb a tudomány, mint amely els sor- bályait De conservanda bona valetudine (Lcse
ban van arra hivatva, zavaros képzetek és meg- 1694). Van néhány udvarló verse is, melyek
okülatlan nézetek helyébe szemléletre és tudásra árán hivatalba kívánt jutni sok más munkájá-
;

alapított ítéleteket tenni a tudományok közül pe-

; nak viszont csak címe maradt fenn. Nevezetes
dig a felvilágosítást leginkább a íilozófla szol- Comico-T^agoediája, melyet még a színi enge-
gálja azzal, hogy az ingadozó v. szk körben ér- dély megnyerése eltt, 1693. kiadott, ez a gyarló
vényes nézetek helyébe általános érvény, bebizo- drámai kisórlet.mely Pluto és Jupiter villongását
nyított igazságú fogalmakat tesz és általában tárgyalja, de ma már csak irodalomtörténeti ér-
kritikai magatartásra szoktatja az elmét. A filozó- dek. (Újra kiadva Pótkötetek az Egyet. Pliilol.
:

fiai P. nagy kultúrai hatását Descartes indítja Közlönyhöz I.)

meg a XVII. sz. második harmadában, minden 2. F. Sándor, ref. lelkész, született] Léczfalván
hagyományban kapott nézetet, mieltt elfogadná, (Háromszék) 1642 körül, meghalt Debreczenben
az ész ítélszéke elé vonván az általa adott im- 1686. máro. 29. 1666-ban Kassára ment iskola-
;

pulzus oly ers volt, hogy dönt hatással volt igazgatónak, innen pedig külföldre de már ;

az európai gondolkodásra. Fleg a XVni. és 1670. visszatért Kassára ismét elfoglalni elbbi
a XIX. sz. els negyedét nevezzük a P. szá- hivatalát. Három év múlva, az üldözések beálltá-
zadának, akkor a P. feladatában resztvettek An- val elmenekült Kassáról, s Zilahon és Debreczen-
golországban a deisták, Franciaországban az en- ben lelkészkedett s mindkét helyen esperessé vá-
ciklopédisták, Németországban a racionalisták, lasztották. Mvei: Disputationum theol. absurdita-
de mint magukat nevezni szokták populáríilozó- tes papistica exhibentium (V. Partes. Leiden 1669)
:

fusok. Bessenyei és társai aufklaristáknak mond- De ecclesia (u. 0. 1670)

: A Jehova neonén a;

ták magukat; végül ide tartoznak a «fllozofu- pestisrl való rövid beszélgetés. (Debreczen 1679)
8ok» a trónon II. József, Nagy Frigyes és U. A jó Istennek nevében lelki diadalomról való ok-
:

Katalin. Midn aztán némelyek a fólvüágosítók tatás (u. 0. 1682); Haeresiologia (u. 0. 1683).
közül, mint Nicolai, Holbach stb. végletbe csaptak Kéziratban is maradtak mvei.
és minden érzékfólöttit babonának, minden misz- Félvizgáz, 1. Vízgáz.
tikusát csak csalásnak és papi fortélynak híresz- Felvonás (észt). F!-ok a drámában azok a részek,
teltek, a P. elvesztette hitelét és már Kant is föl- melyekre az egységes cselekvóny tagozódik. A ré-
szólalt túlzásai ellen. V. ö. Kant, Was ist Aufklá- giek mai jelentésükben nem ismerték. Ott a 3
rung ? c. értekezése összes mveiben (Hartenstein részre (prológus, episodium, exodus) oszló cselek-
1867, kiad. 4 k.) Lecky, History of the rise and
; vény folyamatosságát karénekek tartották fenn.
influence of the sptiit of rationaUsm in Europe Ezeknek a helyét az új drámában szünetek töltik
(1877, 2 köt.), magyarra Zsilinszky Mihály for- be, melyek a cselekvény haladását megszakítani
dította (Budapest 1872) Reuter, Geschichte der
; látszanak. A bels szerkezet természetes követel-
religiösen Aufklárung im Mittelalter (1875—77, ményeibl kifolyólag ma is 3 ilyen részt beveze- :

2 köt.). tést (ekszpozició), bonyodalmat és megoldást kü-

Felvincz (azeltt r. t. város), nagyk.Torda- Ara- lönböztetünk meg. Közülük azonban gazdagabb
nyos vm. F.-i j.-ban, (1910) 2088 magyar lak., a cselekvénynél a középs kibvülhet és több felvo-
régi Aranyosszók székvárosa volt, ma szolgabírói násra is kiterjeszkedhetík. így a P.-ok száma ötre
hivatala, járásbírósága, telekkönyve, hitelszövet- nhet meg, mely szám nagyobb mvekben, fleg
kezeto,fogyasztási és tej8zövetkezete,2 gzmalma, tragédiákban szinte állandósult, bár egyáltalában
vasúti állomása, posta- és táviróhivatala- és to- nem feltétlenül szükséges követelmény. Shake-
lefonállomáaa van ; régi kastélya Maitinuzzi ko- speares követi a P.-okat kisebb egységeki'e, váltó-
1
 ^

PelvonAsköz 360 - Pelvonógrép

zásoki'a szeretik bontani, melyeket rendesen a hely emel b szíjkerék tengelyére, midn a szíj kereket
vagy nagyobb idömegszakítá-
(szintér) változásai f kötéhiél fogva megemeljük s a hajtószíj ki-
sok tesznek szükségesekké s szintén a függöny le- feszül.
bocsátásával szoktak jelezni. A P.-ok bels szerves A 2. ábra egy gzgéppel hajtott bányafelvonót
összefüggésben állanak egymással ós a szerke- mutat. Az a gzgép ftforgattyíijac fogaskerékkel
zetbl folyó külön rendeltetésüknek megfelelenegy nagyobb fogaskereket forgat, melynek ten-
gelyére d és e kötéldobok ékelvék, a d kötéldob-
munkálnak közre az egységes összhatás biztosí-
tására. ról f kötél felülrl, az e kerékrl pedig g kötél
Felvonásköz azon 10—15 percnyi id, melyet alulról indulva, h illetve i kötélkerekeken át jut a
a színpadi mnnkások a szinpad bels képének felvonó kosarakhoz. Ezen elrendezés folytán a
gép forgása közben az egyik kosár felfelé, a má-
sik pedig lefelé halad.
A 5. ábrán egy közvetetlenül mköd
hidrauli-
kus felvonó látható. A G emel kosár A hosszú
hengeres rúdhoz hasonló dugattyúra van ersítve
sDi) oszlopok ve-
zetik,a kosár ön-
súlyát EF
köte-
lekre függesztett
GG ellensúlyok
veszik fel, emelé-
sét pedig a H
cs-
J
bl szellentyün
át a 5
hengerbe
öml víz végezi.
A 4. ábra egy
1. ábra. Egyszer málha- felvonó. közvetve mköd
hidraulikus eme-
megváltoztatására, s a színészek átöltözésre v. lt láttat. Az LL
pihenül használnak. oszlopok között
Felvonógép, bányákban, gyárakban, malmok- vezetettPkosarat
ban és nagyobb emeletes lakóházakban tárgyak JH F
kerekeken
és személyeknek szállítására való gép. Mozgatása át men Ki kötél
leginkább transzmisszióval, gz-, gáz-, vagy egyéb húzza felfelé. A
motorral hajtva, vagy pedig hidraulikus ervel kötelet, melynek
történik. Szerkezete egy ers kötélen függ szek- egyik vége (r-ben
meg van ersítve,
jP csigánál fogva
az alant áUó hid-
raulikus emel
húzza lefelé. Ezen
hidraulikus nyo-
másúgépnekszer-
kezete B henger-
bl, A dugattyú-
ból és a reájuk
ersített CD
ke-
rekekbl' áU. A kö- 3. ábra. Közvetetlenül müködö
tél egyik vége B hidraulikus felvonó.
hengerhez van
ersítve s miután G D
kerekeken többször áthaj-
tat, másik végével i^kerékbe kapaszkodik. Midn

2. ábra. Gzgéppel hajtott bánya-felvonó.

a B hengerbe öml nagy nyomású víz G kereket
feltolja, az egész kötél mozogni kezd s J^'pontnál
rényböl áll, melyet hosszan felnyúló oszlopok kö- fogva a kosarat felemeli.
zött vezetnek s tárgyak vagy személyek befo- Az 5. ábrában egy pneumatikus felvonó gép
gadására szolgál. Az 1. ábrán egy transzmisszió- van rajzolva. Ennek szerkezete egy hosszú cs- D
val hajtott egyszer málha-felvonót látunk, me- bl áll, melynek belsejében G dugattyú mozog.
lyet raktárakban s malmokban szokás alkalmazni. Ez a dugattyú BB
kötelekkel az AA
kosárhoz
Az a transzmisszió-tengelynek egy kisebb szíj kere- van kapcsolva. Ha D
csbl í? csövön át a leveg
kérl megy a hajtószíj a g faállványon nyugvó kiszí vattyuztatik, akkor a küls levegnek C du-
nagyobb b szljkerékre, meiy a tengelyen lev c gattyú fels felületére ható nyomása folytán AA
kötéldobot forgatja errl a dobról fehiyúlik az
; kosár a benne lev teherrel együtt emelkedni
emelkötél d csigára, hol megtörve lenyúlik s h kezd. A F. egyik faja az elektromos P. vagy
pontban e emelszékbe kapaszkodik. A transzmisz- kötél-felvonó, amelyet elektromos motor hajt,
szió-tengely forgása csak akkor vitetik el az vagy kapaszkodó felvonó (Siemens és Halske-
Pelvonógép — 361 — Felvonógrép

amelyeknél a szállító kason kerekek van- ágyakban nyugszik és csapágyai alulról felfelé
félék),
nak alkalmazva, amelyek fogazott vezetöfákba nyúló fogasrúdpárra támaszkodnak. Ezeket a fo-
gasrudakat pedig egy alul ágyazott közös ten-
gelyre ékelt két kis fogaskerék hozza függleges
mozgásba. Ezeknek tengelyére egy hosszú emel-
kart ékeltek és másik végét egy az emeletsoro-
kon végig szabadon lenyúló kötélhez kapcsolták

6. ábra. Zsákemelö áttételi kerékmüve fogasrúd-feszítéssel

a Magyar általános gépgyár malom-osztályából.,

Úgy, hogy ezen kötélnél fogva az emelö"szerke-

zetet bármely emeletrl megindíthatjuk, csak a
lenyúló kötelet kell annyira lefelé húznunk, hogy
a hajtó szíj kifeszüljön és szíjkereke az alatta
fekv dörzstuskóról felemelkedjék. És amint a
kötelet eleresztjük, a szíjkerék rögtön visszaesik
a dörzstuskóra és a felvonó megáll. A leeresztés-
hez a szíjkereket csak annjóra kell megemelnünk.
é. ábra. Közvetve mköd
Mdratüikus felvonó.

kapaszkodva s egy a szállító kason lóvö elektro-

motor által forgatva, a szállító kast mozgásba
hozzák.
A 6. és 7. ábrák a malmok-
ban és más hasonló ipartelepe-
ken használt zsákemelök fogas-
kerék-áttételének szerkezeti
képét láttatják. B szerkezetet
rendszerint az épület legma-
gasabban fekv helyiségében
állítják fel s közvetlenül a
transzmisszió-tengely fölé he-
lyezik úgy, hogy az onnan fel-
B
men szíj a kisebb fogaskerék
tengelyén lev nagyátmérj
szljkerék fels felét fogja át.
ábra. Zsákemelö áttételi kerékmve emeltys feszítéssel
A hajtószíjat úgy méretezik, 7.
a Magyar általános gépgyár malom-osztályából.
hogy midn a szíj kerék a fa-
tuskón nyugszik, tehát le van hogy a tuskóról kissé felemelkedhessen, de a szíjat
boesájtva, laza legyen s for- még lazán hagyja.
gatást ne végezhessen, midn A ?. ábrabelí nagyobb emelkésztilék szerke-
pedig tengelyénél fogva az erre zete annyiban különbözik a 6. ábrabelítl, hogy
szolgáló fogasrúddal (6. ábra) itt a dörzsszíj kerék és a kis fogaskerék a csapágy-
ábra. Fueumatikns V. omoltyiikkel állványzat mellett végighúzódó s a nagy fogas-
(7. ábra) a
felvonó.
fatuskóról felemelik, a szíj ki- kerék és a hevederkerék tengelyén forgó emelty-
feszül és a szerkezetet forgásba hozza. párban nyeri ágyazását és fogasrúd helyett egy
A 6- bábeli kisebb emel szíj és kis fogas- fent fekv tengelyre ékelt emeltyükarokkal emel-
kerekének tengelye függlegesen vezetett csap- het.
Felvonógép 862 — Pélzsenl

Az" emelend tárgyat a 8. ábrabeli padra he- kezetet tesznek, amely csak akkor nyílik ki, mikor
lyezik, melynek függleges falát két oszlop között a F. az illet ajtó szintjén megáll. A zárókilincset
vezetik. A fal koronáján látható ékek a heveder- a felvonón elhelyezett sín emelkarok közvetíté-
kerékrl lenyúló heveder esetleges szakadásakor sével nyitja. L. még Emelgép.
rúgó által húzva Felvonóhíd, erdítéseknél az árkon való átkel-
a vezet oszlo- hetés céljából lebocsátható híd, hogy azon a ro-
pokra kapcsolód- hamoszlopok átkelhessenek.
nak és a terhet Felvonulás. Hadseregnek, vagy seregrésznok
megfogják. a vezér által számára kijelölt elhelyezésbe való
A F.-eknél bal- menete. Aszerint, amint a F. csatára, v. pedig a
eset vagy a felvo- hadmködések megkezdésére rendeltetett el, az
nandó tárgy vagy els esetben harcászati, második esetben hadá-
személy leesésé- szati F.-nak nevezik.
bl V. a P. részei- Félzáradék, a zenében olyan befejezés, amely
nek törésébl szár- nem a tonikai akkordal történik, hanem a domi-
mazhat. Leesés el- nánssal.
hárításáraaP.-re Félzászlóalj, a zászlóaljnak fele, vagyis két
korlátot tesznek. század.
A F. törése v. a Felzet (lat. rvbrum), kérvényeknél azok tartal-
kötélszakadásból mának a hátsó oldal fels lapján való jelzése.
ered lezuhanást Felzit, általános megjelölés a poríiros kzetek
önmköd fékez kriptokristályos (néha mikrokristályos) alapanya-
V. fogókészülék gára. Fkép kvarc, ortoklasz és nem individuaU-
alkalmazásával zálódott részek (miko-F., üveg) bens elegyéböl
kerüljük el (1. a 9. áll. Eredetileg ezzel a névvel illették a tömött
kvarckzeteket (porflrokat, halleflintákat, F.-szir-
teket) és a kvarcporflrok alapanyagát. A név
szerzje (Gerhard) abban a hitben volt, hogy a P.
földpátból áll. A francia kutatók a F.-et petrosl-
lexnek nevezik míg az angolok a F.-porflroknak
;

nemcsak az alapanyagát, de magát a kzetet is

P.-nek hívják. A F. névvel szinonim az eurlt
megnevezés. P.-szirt tehát olyan F.-porflr, amely
portrosan kifejldött elegyrészeket nem tartal-
maz és csakis alapanyagból áll. A F.-porflr pedig
8. ábra. Zsákemelö tartpaja
a Magyar általános gépgyár malom-osztályából. olyan kvarcporflr, amelynek alapanyaga mikro-
vagy kriptokristályos (F.-es). F.-szurokk alatt a
ábrát). A akna falához ersített SS vezet F.-porflr víztartalmú üveges kifejldését értjük.
F. az
síneken csúszik. A húzókötelot az n lapra ersített Felzoíir (közét) névvel illetjük a felzites alap-
a fülbe kötik. Az n lapot a F. fels gerendájához anyagú kvarcporflrokat és részben a mikrofelzi-
támaszkodó tekercsrúgó szorítja lefelé. A rugót a tes alapanyagú porflrokat is.
rajta lógó F. súlya tartja összenyomva. Kötél- Felzoszferit (ásv.), a porfirok és liparitok suga-
i

9. ábra. Önmköd fogókészlüék.

szakadáskor a tekercsrúgó az n lapot lecsapja és vagy gömbhéjas szerkezet szferolitos

ras-rostos
ezzel a cc kétkarú emelkön lógó k pofákat felfelé képzdményei, amelyek felzites anyagból állnak.
húzza. A k pofák a F. támasztói T és a vezet sín Félzseni (észt.), töredékes lángelme, melynél az
S közé szorulnak a k pofák és az SS sinek között eredetiség bizarrsággal párosul s a mílvészi al-
fellép súrlódás folytán a lefelé zuhanó felvonó kotó tevékenység mértéket tartó s rendez ereje
megáll. A felvonó aknájába esés meggátolására nem jut érvényre. A F. mvei rapszodikusok ee
az aknaajtókat állandóan zárva tartó kilinesszer- formátlanok.
Fém — 363 — Fémek
Fém, 1. Fémek. fajsúly szerinti beosztást is használták. I. csoport

Fémaluminátok, Aluminátok.
1. könny F. Ob faj súlyon alul. 11. csoport nehéi F.
Fémátalakítás, 1. Alchemia. 0"5-nél nagyobb fajsúllyal. Az elbbiekhez tar-
Fémbarométer, aneroicL 1. Ba/roméier. toznak a) az alkáli-F. (kálium, nátrium, lithium,
Fémbromidok (hromidok). fómoknek brómmal cézium, rubidium), b) a föUlalkáli-F. (bárium,
létesített vegyületei,egyesek elfordulnak mint stroncium, kalcium, magnézium) c) a fóLd-F.
;

ásványok; elállításuk teljesen azonos eljárás (berillium, alumínium, cirkónium, thorium, er-
szerint történik, mint a kloridoké. A halóid sók bium, lantban stb). Az utóbbiak között a) a nemes :

közé tartoznak és ezek tulajdonságaival is bír- F. csoportjába tartoznak a kénes, arany, ezüst,
nak a legtöbb oldható, ólombromid nehezen old-
;
platina, palládium, irídium, ruthenium, rhodíum,
ható, ezüstbromid, higanybromid és a rézbromür ozmium és b) a netntelen F. csoportjába a man-
oldhatatlanok. Mindegyik klórral megbontható és gán, vas, kobalt, nikkel urán, króm, cink, kad-
ha a közömbös oldatát a fémbromidnak óvatosan mium, réz, ón, ólom stb. Berzdius az elektroké-
klórral megbontjuk, akkor az oldathoz adott klo- miai rendszert állította fel és 3 csoportot külön-
roformmal V. szénkéneggel összerázva, a hozzá- böztet meg. I. Mektropozüiv F. II. Elektrone-
adott kloroform v. szénkénog sárgabamásra szí- gativ V. savképz F. A UI. csoportba azok a P.
nezdik. Ha egy fém brómraal több vegyületet tartoznak, melyek a sókban az elektropozitív
létesít, akkor a brómban szegényebb vegyületet részt alkotják. Az i^'abb beosztások közé tartozik
bromürnek, a brómban gazdagabbat hromidnák a kémiai értékség szerint való beosztás. Igen
nevezzük. Alkalmazásuk meglehetsen kiterjedt, használják a Boscoe és ScJwrlemmer-féle beosz-
bromkáli a gyógyászatban, a fényérzékeny bróm- tást, melynek veleje az, hogy a hasonló tulajdon-
ezüst a fényképezésben nyer alkalmazást. ságú P.-et csoportosítja. A P.-nek célszer cso-
Fémbútorok, 1, Vas- és fémbútorok. portosítását az elemek szónál közöltük.
Fémdarazsak (Chrysididae). A hártyásszár- A P. fontosabb technikai tulajdonságait a 364.
nyuak rendjébe tartozó rovarcsalád. Pompás, ra- oldalon lev táblázatban foglaltuk össze.
gyogó kék, ibolya, zöld, piros, aranyos fény kis A P. többnyíre kristályos testek, így a vas, réz,
darazsak. Petéiket más darázsfaj még befódetlen ólom, cink, arany, ezüst, platina a reguláris biz- ;

sejtjeibe csempészik, s a petébl kikel lábatlan mut, antimon és arzén a hexagonális a cink a ;

lárva azután kieszi a sejtbl azt az eleséget, mit hexagonális és reguláris, az ón a tetragonális
a gazdadarázs saját ivadéka részére hordott oda. rendszerben kristályosodik. A kristályosodással
Testük hengerded s igen kemény chitinpáncél- szorosan összefüggnek a P. ílzíkai és technikai
lal fedett, mi különösen veszély esetén, mikor tulajdonságai, így a többek közt a csinozás is,
testüket össze is gömbölyítik, igen jól megvédi mely alatt a P. felszínének tetszetsebbé tételét
ket. Nyári verfényes idben röpködnek legélén- (fényezését, színezését) értjük. A P. a közönséges
kebben. Mindenütt találhatók, van sok hazánk- hmérsékletben a kénes kivételével szilárd tes-
ban is, melyek közül legismeretesebbek a Chrysis, tek, színük tiszta fehér, szürkés v. kékes fehér
Qeptes, ÉUampus, Hoplopyga ós Hedychrum (ezüst, ólom, cink), sárga (arany, kalcium) vagy
nemek. vörös (réz, bizmut). Csiszolt állapotában mind-
Fémek. A P. legrégibb definíciójának egyike annyinak fénye, ú. n. fémfénye van. Igen vékony
a középkor híres alchemistájától, Geber-t6l szár- lemezzé lapítva áttetszk, az ezüst a kék, az arany
mazik, ki F.-nek az egymással ötvözhet, meg- a zöld sugarakat ereszti át. A legtöbb fémnek, ha
olvasztható és minden irányban nyújtható tes- nem fémtiszta, jellemz szaga van, mely nem na-
teket mondotta. Általában mind ö, mind a többi gyon száraz kéz érintésétl ered.
alchemisták a F.-et két alapanyagból kénbl— A P. keménységét és szilárdságát kevés ide-
(sulphur) és kénesbl (mercurius) — állónak gen alkotó rész is befolyásolja. A keménység a
gondolták. Az els a színt, a második a fényt, legtöbb fémnél növekszik a kalapálással, drót-
nyjthatóságot és olvaszthatóságot kölcsönzi. húzással és hengerléssel. Ezért a megmunkálás
Vagyis minél durvábbak és tisztátlanabbak ezek, közben a megkeményedett fémet izzítással ki-
annál nemtelenebb a fém, tehát csak tisztítani, lágyítjuk. A kilágyítás nemcsak a keménység,
finomítani kell ket, hogy a nemtelen F. nemes de a ridegség csökkentésére is szükséges, mert
fémmé (arannyá, ezüstté) váljanak. Basilius Va- a keménységgel a P. ridegsége tetemesen nö-
lentinus (a XV. sz. els felében) még azt is állí- vekszik.
totta, hogy a P. sót is tartalmaznak. Ez az elmé- Némely fém —
így az acél —
veresizzásig he-
let Latmsier Antal kutatása következtében tel- vítve és azután gyorsan lehtve megkeménye-
jesen eltnt a tudományos irodalomból. A XIX. dik (edzés), más fém pedig megpuhul. A kemény-
sz. elején élt kémikusok az ismert, gyér számú ségre hat az is. hogy a fémet kiöntés eltt mily
elemeket F.-re és nem F.-re (metalloidokra) osz- hmérsékleten olvasztottuk meg. így az olvadt
tották be. Azokat az át nem látszó elemeket, me- ón kezd veresizzásig hevítve és gyorsan le-
lyeknek nagy fajsúlyuk, ers fényük és nagy me- htve kemény Pontos a P. ídomíthatósága
lesz.
legvezet képességiik van, P.-nek, e tulajdonsá- is, mely megmunkálásuk mér-
alatt hidegen való
gokkal nem bírókat pedig nem P.-nek nevezték. tékét értjük. A Iiengerelhetség dolgában a P.
Kémiai szempontból az elbbiek oxidjai többnyire sorozata arany, ezüst, alumínium, réz, ón, pla-
:

bázikusak, az utóbbiaké pedig savasak vagy kö- tina, ólom, cink, vas, nikkel A kalaj^hatóságot
zömbösök. Thénard és késbb Begnavlt a P.-nek illetleg a P. egymásutánja ez: ón, ólom. arany,
az oxigénnel való vegyületébl indulva ki, 6 cso- ezüst, alumínium, réz, platina, vas. A húzáskor
portot különböztetett meg. A régibb kémikusok a nyilvánuló nyújthatóságot a következ sorrend
 .

Fémek — 364 Fémek

adja meg: platina, ezüst, vas, réz, arany, alumi- A F. színezését, festését és befuttatását 1. Fé-
nium, nikkel, cink, ón, ólom. Némely kalapál- mek színezése.
ható fém jelesen a lágy vas, nikkel és platina
: F. az skorban. Az srégészeti leletek azt mutat-
forrasztható is, vagyis kell fokig való izzítást ják, hogy a termésállapotban elforduló F.-et
követ megmunkálás után részeik egyeníthetk. használták fel az emberek legelbb s csak késb-
A kopásnak legjobban eUmáll : az acél és gyorsan ben fedezték fel és alkalmazták azokat, melye-
lehütött öntöttvas, közepesen: a kovácsvas, a ketkohászat útján keUett az ásványokból elállí-
normálisan htött öntöttvas, a platina, az arany, tani. Az arany, az összes F. legfénylöbbike, a leg-
az ezüst és az alumínium; kevéssé: az ón, ólom több esetben termés állapotban fordul el, st ez a
és cink. A P.-et összeolvasztva, ötvényeket (Legie- rendes elfordulási formája. A kkor emberei ez
rung) kapunk. Az ötvényeknek technikai tulaj- aranyszemeket is knek tekintvén, bizonyára
donságai nem olyanok, mint az eredeti fémé. (L. megkisérlették ütések által szintúgy pattintgatni,
Ötvények). mint a többi követ, s amint látták, hogy az arany
Moissan kísérletileg bebizonyította, hogy a ütések által nem törik:, hanem ellapul, rájöttek
P.-ek elgözölögtethdök. A réznek elég 300 ampere annak kalapálható voltára s ezt a felfedezést már
és 110 volt, az aranynak 500 ampere és 110 volt, aránylag rövid id alatt tették meg. Már tisztán
a platinának, ozmiumnak, rhodiumnak 500—700 kkori környezetben is találunk arany ékszereket.
ampere és 110 volt, a volfrámnak és molibdénnek Annyi bizonyos, hogy a rezet használó átmeneti
700 ampere és 110 volt. kor széltében használja a kalapált arany éksze-

. ce a
<2:* o u
Olvadás- Forrás- Faj- o —
A fém neve pontja pontja
00 súly -£3'©
•íí o "? "
bed
ao^
mm^-ként

Fehér 2-6
Alamininm 700—760 0-210 34-4 -916 14
izzáson túl
Antimon 425—450 1090—1450 0-050 6-7 4-2
Arzén 450 0-076 5-7
Ólom - — 326—335 1250 0-032 11-4 8.4 1 4-80 19-64 1-3
Kadmium 310—320 1025 0-055 8-6 22-0 6-95
Tiszta vas 1600—1800 2600 0-114 7-9 19-9 60-7 9-67 9-754 40
Pehér nyersvas.. 1050—1100
Bziirke nyersvas 1100—1275 64-0 12-5 75
Acél — — 13C0— 1400 0-118 61-43 80 55—79
Arany 1035-1250 2800 0-032 10-7 45-0 2-097 11
KáUnm ... 62 719—731
Kobalt 1500—1800 0-107
1050—1300 2100 0-093 8-9 98-2 19-3 58-9 1-60 24 57
Fehér 0-245 1-7
zium 700—800 14
izzáson túl
Mangán 1900 2200 0-122 8-0
Nátrium 96 861—954 — 0-98
Nikkel - 1400—1600 2400 0-109 8-9 7-58 12-44
I

Platina 1775—2000 2650 0-032 21*5 14-4 9-07

Kénes 38-5 357 0-034 13-6 1 94-34
Ezüst— 954—1040 1850 0-056 109-6
10-5 62-6 1-506 17
Bizmut - 260—270 1090—1450 0-030 9-81-8
412—420 930—954 0-094 13-5
7*1 16-7 5-63 13
227—230 2170 0-056 15-3
7-3 7-14 3-5 1
• 1 mm. vastai ós 1 m2 felszinti lap V> C. hmérsékletkülönbség mellett. Az ólomra, mint egységre vonatkoztatva.

A P. tulajdonságai közé tartozik az is, hogy reket. A bronzkorban is bven használják az ara-
fényezett állapotban bizonyos vegyületekre hat- nyat.LeggyakoriabbakanyUt karikák, vagyncgy-
nak s ezeket szétbontják. Pl. a magnézium, alu- él sima pálcából vagy kerek sodronyból, melyet
mínium, cink ós kadmium a jódkáliumra hat a ; bemélyített sr csavarvonal
ékít, ezek egyszers-
vas, nikkel és kobalt az ezüstsót feketítik meg. A mind értékmérkül szolgálván, meghatározott
is
F.-nek ezt a tulajdonságát nevezik fémsugárzás- súlyú példányokban készültek. A bronzkor fejlett
nak. szakában s a vaskorban nagy számban fordulnak
A P.-et vagy termésállapotban, vagy mint oxi- el a domborított arany lemeztárgyak, ebben az
gén, kén, szelén, tellur, antimon, arzén stb. ve- idben már a bronztárgyaknak vékony arany-
gyületét találják. Termésállapotban csak a ne- lemezzel való burkolásával is srn
találkozunk.
hezen oxidálódó nemes P. fordulnak el, még Az arany után a réz az a fém, mely a legtöbb-
pedigalegrégibbformációkban,jelesenagránitban ször fordul el termésáUapotban, volt Európában
és palában. F}rc(}- o.) alatt a bányászásra alkalmas is olyan átmeneti, általános jellegével még a k-
mennyiségben elforduló fémvegyületeket értjük. korhoz fzd
mveltségi fok, amely eszközeinek
Ezek ereket, telepeket, tömzsöket stb. alkotnak. jelentékeny részét rézbl készítette. Ezt a kor-
A P. ára nagyon változik és frészt a gyártás szakot, amely hazánkban is gazdagon van kép-
technikájának fejldésétl, a munkabérektl, a viselve, rézkor névvel is jelöük. Ázsia ENy.-i ré-
nyersanyag árától, az ércelöfordulás mértékétl, szében, a legtágabb értelemben vett Szibériában
településétl és a szállítástól függ. az emberek tiszta rézbl készítik szerszámaikat
 Fémek befuttat&sa - 865 — Fémek színezése

csaknem a mi idöszámításimk közepéig, ellenben vászonronggyal megtöröljük és végül tiszta

ngyane világrész délkeletén, mely gazdag az ón- viasszal bedörzsöljük. Szép barna szint ád 1 rész
ban, csakhamar kitalálták a réznek az ónnal való rézvitriol, 1 rész cinkklorid és 2 rész vízbl ké-
keverékét, vagyis a bronzot. L. Bronz és Bronz- szített pép is.

kor. A vas, mint nagyon könnyen rozsdásodó s Érmekbarnltására 35 g. tiszta kristályos réz-
könnyen felbomló fém, mindenesetre a legutolsó, rozsdának és 17*5 g. szalmiáknak 7*2 l. forró víz-
mellyel az ember megismerkedett. L. Vaskor. ben való oldatát használják. (Az említett szerek
Az ezüstöt is találják ugyan néha termésálla- egyszerre adandók a vízbe.) Ezt 1400 cm« férig
potban, de csak nagyon ritkán. Rendesen ásvá- befzik, falapáttal lehabozzák, aztán 490 g. boi^
nyaiból kell kiválasztani, még pedig nagyon bo- ecetet adnak hozzá, újból fzik (5 percig), végül
nyodalmas és hosszadalmas eljárással. Mindamel- pedig átszrik. Az átszrt folyadékhoz adnak
lett egyes vidékeken, így fleg Spanyolországban most annyi forró vizet, hogy férje 5700 cm^
fém a mveltség kezdetén a tiszta rézzel együtt lesz.Ezt a folyadékot rézüstben felforralják és
lépett föl. Az ól&m soha sem fordul el termés- 10— lödrbonkint belemártják a fényesre tisztított
állapotban. E fém, melyet ma gyakran használ- ós rézszitára tett érmeket. A japáni iparosoka réz-
nak a bronz készítésénél ón helyett, a tulajdon- tárgyakat rézgálic, rézrozsda ós timsó forró olda-
képeni bronzkor bronzkeverékénél a legtöbb vegy- tában barnítják. A
réz szürke, kékesszürke v. ké-
tani analízis szerint nem fordul el, mint kitölt kesfekete színt ölt, ha kénmájnak több-kevesebb
anyag azonban már a korai bronzkortól kezdve vízben való oldatában lengetjük. 20 g. kénmáj és
elfordul. 1 1. víz kékesfekete színt ad. így készítik az ú. n.
Irodalom. Kopp H., GescMchte der Chemie, Brannsch-weig cuivre fmné-t. A réz egészen fekete lesz, ha 2
1869 Lengyel Béla, Chemia; Neumann, Dia Metalte, Ge-
;
rész arzénsav, 4 rész tömény sósav, 1 r. 66'' Be.
scbicbte, Vorkommea, Qewinnung, Halle 1904 Hollard,
;

Metallanalyse auf elektrochemischen Wege, Berlin 1906;

si'ségü kénsav és 24 r. víz meleg keverékében
BaomanQ, Die Festigkeitseigeaschaften der Metalle, Stntt- csávázzuk.Ha a réztárgyat salétromsavas rézoxid
gart 1907 Ruer, MetallograpMa, Hannover 1907
; Dr. Fen-
; vagy mangánoxidulba mártjuk és ezután széntz
chel Ad., Metallkuade, Hamburg 1911.
felett me^üstöljük, bágyadt fekete szín lesz. A
Fémek beftittatá^a, 1. Fémek színezése. réz zöld patinát kap, ha 20 g. szahniák (klóram-
Fémek színezése, festése, oxidálása és hefict- monium) és 100 g. ecet keverékével többször be-
tatása a fémek fólszini oxidálása vagy bevonása ecseteljiik. Ha az oldathoz rézrozsdát is adunk, ha-
(metallochromia). Célja ennek az, hogy a nemes fé- tása még nagyobb. Ha a beecsetelt tárgyat oly zárt
meknek v. ezek ötvényeinek szebb külst, és a nem szekrénybe állítjuk, melynek fenekén hígított sav
nemes fémeknek vagy ezek ötvényeinek nemcsak segélyével márványból szénsavat fejlesztünk, a
szebb külst, de nagyobb tartósságot is adjunk. mvelet még jobban sikerül. A patináláshoz a
A mechanikai színezés festanyagoknak v. bron- francia iparosok 30 g. szénsavas réznek és 100
zoknak színes lakkok, fimiszek vagy más köt- g. 8° Be. sröség ecetsavnak oldatát használják,
szerek segítségével való felkenésében áll (1. Bron- melyhez 10 g. szalmiákot, 10 g. konyhasót, 10 g.
zolás). A kémiai színezés veleje az, hogy a tárgy borkövet és 10 g. ecetsavas rezet kevernek. A ré-
fólszinét különféle kémiai szerek segítségével zen lüszter színeket úgy állíthatunk el, ha a fém-
megrozsdásítjuk —
oxidáljuk. A galvanokrámia tisztára csávázott tárgyat 130 g. alkénessavas
ez utóbbitól abban különbözik, hogy az oxidré- nátron és 1 l. víz, továbbá 25 g. rézgálic, 10 g.
teg létrehozására az elektromos áramot is fel- kristályos rézrozsda, fél g. arzénessavas nátron és
használja. 1 1. víz összeöntött és 75 —
80° C-ig melegített ol-
Legjobban sikerül azoknak a fémeknek színe- datában lengetjük. Néhány másodpercnyi idkö-
zése, melyek színes oxigén- és kénvegyületekkel zökben a réz narancs, terrakotta, világosveres
:

bimak. Ide tartozik a réz és a vas. A cinket és és vérveres, végül pedig írisz színt ölt.
ónt csak akkor lehet jól színezni, ha elbb rézzel A sárgarezet aranyszínvé festhetjük 15 g. al-
vonják be. A tárgyat a színezés mvelete eltt kénessavas nátron és 30 g. víz oldatához öntött 10
zsírtalanítani és rozsdától mentesíteni kell (1. Csá- g. klórantimon-oldat keverékével, melyet forra-
vázás). Azokat a hely eket,mely eket beszlnezni nem lunk, leszrünk, 2—3 1. vízzel fóleresztünk, végül
akarunk, 200 g. aszfalt, 200g. viasz és 200 g. kolofo- felforralunk ós töménynátronlúggal keverünk
nium megolvasztott keverékének 1 kg. terpentin- össze. Ebben a fürdben a fémtiszta sárgaréz
olajban való oldatával kenjük be. Legelterjedtebb tárgy aranyszínt ölt. A francia iparosok a sárga-
a réz színezése. Barna szinfuttatást kapunk, ha réz sárgítására, barnltására, vörösítósére és fe-
a tárgyra 5 rész veresvaskpor és 8 rész grafit ketítésére a következ eljárást használják : A
borszesszel való keverékét kenjük és 24 órán át gyapotgömbbel híg kén-
tárgyra puha ecsettel v.
a tárgyon hagyjuk, ezután pedig jól lekeféljük. ammonium oldatot kennek fel, ezután megszáro-
Igen jól oxidál 2 vagy 1 rész vasoxidból és 1 rész gatják és a kivált ként lokefélik. Ha most a
grafitból vízzel vagy spiritusszal készített hig tárgyra kénarzénnek ammóniákban való oldatát
pép. Ezt ecsettel a tárgyra kenjük és meleg he- kenjük fel, a mussziv aranyhoz hasonló szín
lyen (szárítókályhában) megszárogatjuk; minél színfuttatás keletkezik. A színárnyalat változtat-
sötétebb szint kívánunk, annál nagyobb hmérsék- ható többszörös bekenéssel, v.azzal, hogy a kén-
letnél történjék a szárogatás. Ha a pép már jól ammoniumhoz v. az ammóniákhoz kénantimont
kiszikkadt, a tárgyat kivesszük a szárítóból és ke- keverünk.
fével jól mogkeféljük. Ha a szín a kelleténél ha- Ha a friss kiejtett arzénszulfürt szalmiakszesz-
laványabb, a mveletet ismételjük. Megkapván a ben felöleljük és hozzá annyi kénammoniumot
kívánt színt, a tárgyat spirituszba itatott puha adunk, hogy a folyadék vüágossárga lesz, és ebbe
 :

Fémek színezése 866 Fémfedél

a 35« C-ig fóllievített oldatba tesszük a sárgaréz verékét elégetjük. A

cinktárgyakat rezítés céljá-
tárgyakat, ezek elbb aranysárga, végül barna ból 1 rész rézvitriol és 16 rész víz oldatába mái-t-
színt kapnak. Ez az ú. n. bronzé Barbédienne. juk, melybe annyi szalmiákszeszt öntünk, hogy a
A sárgaréz 120 g. sósav, 10 g. vasvitriol és 10 folyadék lazurkék szín
lesz. Használható még a
g. arzénessav keverékében megfeketedik. A francia következ oldat is 10 1. 60° C-ig hevített vízbe 1
:

iparosok 1 rész ónklorür, 1 rész klórarany és 10 kg. tiszta, porrá tört borkövet és 300 g. szénsavas
rész víz keverékét használják, jó 1 rész platinklo- rézoxidot teszünk, az oldat addig melegítend
rid és 10 rész víz oldata is. A sárgaréz acélszürke 60° C-ig, míg a szénsavpezsgés megsznt, ek-
lesz 1200 g. sósav, 165 g. salétromsav, 42-5 g.
: kor szénsavas meszet adunk hozzá a pezsgés tel-
arzénessav és 42'5 g. vasforgács keverékében. jes megszntéig. így 1-8 százalék rezet tartal-
Ha a gyengén meleg fémtiszta sárgarezet anti- mazó bórsavas rézoxidkáli-oldatunk van ezt le- ;

monklorür oldatába mártjuk, akkor viola-sztnü. szrjük a csapadókról. Ha az átszrt folyadékba

lesz. A sárgaréz zöld patinát kap, ha 1 rész arzé- a cinket bemártjuk, rézzel vonódik be. A többi
nikum-ecetsavas rézoxid (ásványzöld), 1 rész éget- használati fémek, jelesen az ón, nikkel és alumí-
len umbra, 1 rész klórammonium, 1 rész vasvit- nium színezése iparilag nem játszik szerepet.
riol, 1 rész gummi arabicum és 80 rész ecet Irodalom. Buchner Georg, Die MetallfKrbung:, 1906; Lang-
felforralt és azután lehlt oldatával bekenjük. A bein Georg dr., VoUstandiges Handbuch der Galvauíschen
Metall-Niederscbiage, 1895; Bergmanji Heiarich, Chemisch-
sárgarézen lüszter-szineket abban a fürdben ál- Technisches Receptbuch, 1887 ; Kayser R. dr., Chemisehes
líthatunk el, melyet a vörösréznél megemlítet- Hilfsbuch flír die Metallgewerbe, 1885 Pfannhanser, Elektro-
;

tünk. A keletkez színek egymásutánja arany- lytische MetallaiederschlSge, 1910.

sárga, citromsárga, narancssárga, terrakotta és Femem, sziget, 1. Fehmam.

olívzöld. A zöidszínü antik patina úgy keletkezik Fémérték, 1. Pénzérték.
a bronztárgyon, ha azt 100 g. ecetsav és 5000 g. Fémesfény, I. Fény.
víz keverékével többször meglocsoljuk, így lesz Fémesítés alatt fának vagy más szerves anyag-
lúgos ecetsavas réz, mely szénsavban bvel- nak fémmel való burkolását vagy fémsó oldat-
ked levegben (pl. erjeszt-pincékben) szilárd bá- tal való itatását értjük. Feltalálása utánPayne-
zikus szénsavas rézzé, tehát valódi patinává válto- izálásnak is nevezik. L. Fa (telítése).
zik. A vasnak szintén vannak színes oxidjai, me- Fémes pácok, Pácok.1.

lyek az acél edzésekor vagy az edzett acél meg- Fémes torlatok (geoi.), fémszemeket tartalmazó
eresztésekor keletkeznek. Ha az edzett acélt az il- és ezek bányászására alkalmas laza törmelékle-
let színfuttatásnak megfelel hmérséklet fém- rakodások, nevezetesen homok-, kavics- és agyag-
fürdbe mártjuk, a kivánt színárnyalatot kapja. rétegek, melyekbl az illet fémet iszapolás, ki-
Az apró vasárúkat úgy kékítik meg, hogy lyu- mosás útján választják ki. Torlat a német Sei-
kacsos serpenyre teszik és széntüz fölött óvato- fen-nok felel meg. A fémtartalom szerint vannak
san pörkölik. A feketítés úgy történik, hogy a va- arany-, platina-, ónérc-torlatok stb. Mivelhogy
sat lenolajjal bekenik és széntüz fölött beégetik. nemcsak kizárólagosan fémeket bányásznak üyen
Kénbalzsammal bekent, gyenge tznél megszá- laza törmeléklerakodásokból, hanem drágaköve-
rogatott és ersebb tznél pörkölt vastárgyak ket is, drágak-, nevezetesen pedig gyémánt-tor-
szintén szép fekete színt kapnak. A puskacsö- latokról is szólhatunk. A legtöbb torlat diluviális
vek barnitására 4 gramm piskolc-vaj (antimon- eredés, de vannak régibb korúak és viszont
klorür) és 12 gramm olivolaj elbb összeolvasz- aUuviálisak is. A benne található fémszemek,
tott keverékét használjuk, ezzel a csövet vászon- esetleg drágakövek bennük nem eredeti, hanem
rongy segítségével bekenik 24 óra multán a csö-
; másodlagos fekvhelyen vannak.
vön már barna foltok keletkeznek; ha ezt a m- Fémfa, az a fémes csapadék, mely villamos
veletet 10—12 napig folytatják, a kivánt színár- vegyfolyamat következtében képzdik, ha vala-
nyalat keletkezik. mely fémoldatba egy másik tevleges fémet te-
Az ezüst színezésének célja az, hogy ószerü szünk, amelynek rokonsága az oxigénhez na-
külst nyerjen. 6 rész grafit, 1 rész porrá tört ve- gyobb, mint a feloldott fémé. A feloldott fém ilyen-
resvaskö és terpetinolaj keverékével bekent ezüst kor lecsapódik a belemártott fémre, mig az
tár,gy, a keverék megszáradása és puha kefével utóbbi feloldatik ha a levált fém fanem elága-
;

való lesúrolása, majd spirituszba itatott vászon- zást képez, P.-nak nevezzük.
ronggyal való letörlése után elveszti élénk fe- Fémfedél, igen lapos, vagy túlmeredek tetk
hér színét és gyengén megfeketedik (oxidált, gal- (kupolák, toronysisakok) lefedését értjük alatta
vanizált ezüst). így kezelik az ezüstözött vasat is cink, cinkezett vas, vörösréz- vagy ólomlemezzel
(ferpoli). Hasonló célt érünk el, ha a tárgyat pla- (bádogokkal). Acinkezett vasbádog a legolcsóbb,
tinkloridos alkoholba vagy vízbe mártott kefével de a megsérült helyeken könnyen átrozsdásodik
keféljük. Használják a következ oldatot is 5 g.
: s így nem tartós. A cinkbádog kitn fedanyag,
kénmájat és 10 g. szénsavas ammóniákét felolda- de ha nem fekszik fel jól a deszkázaton a rajta :

nak 1 1. vízben, az oldatot 80° C-ig felhevítik és való járkálástól könnyen törik, átlyukad. Torony-
a tárgyat mindaddig benne tartják, míg a kivánt végzdések, szobrász-részletek könnyen és olcsón
színárnyalatot nem kapja meg. Az aranyat is állíthatók el cinköntvénybl. A vörösréz a leg-
szokták színezni, hogy sárga színét vörösítsék tartósabb és legkitnbb fedöanyag, de legdrá-
vagy zöldltsék. A vörös színt az aranyozó viasz- gább. Szobrászati részletek is készíthetk belle,
szál hozhatjuk létre (1. Aranyozás). A zöld szín de kikalapálás, domborítás útján. P.-ek kívülrl
úgy keletkezik, ha a tárgyon 6 rész salétrom, 2 tzbiztosak, hátrányuk azonban a jó hvezetés.
rész vasgálie, 1 rész cinkgálic és 1 rész timsó ke- A kereskedésben kapható bádogok vastagságuk
Pémfnyü edények — 367 FémfUstveróa

szerint számozva vannak, hengerelés útján állít- nevezik. A pozitivabb fémek foszfldjai levegn
tatnak elö s fedéshez csak akkor használhatók, hevítve foszfátokká égnek el. Vízzel foszforhidro-
ha elzleg a tet szaruzatát bedeszkázzuk. Ki- gént fejlesztenek. F. összetevikbl melegítéskor
vételt képez a hullámos (fodros) bádog, mely lé- keletkeznek. Ismertebbek: Eziistfosz/id, AgjP,
cezésre is fektethet (3. ábra). Fedéshez a bá- Fekete csapadék, mely fémezüsttel együtt válik
doglemezek szélei nem forraszthatók össze, mert le, ha hígított ezüstnitrátoldatba hidrogénfoszfld-

a hokozta kiterjedés folytán a fémfelület össze- gázt vezetünk. Kaldumdifoszfid, Ca^P,. Vöröses-
gyrdnék, hullámossá válna, hanem a bádogo- barna, kemény, földszer tömeg. Levegtl men-
kat cca Ví ni" dara- tes vízbe dobva hidrogéníoszfldok fejldése köz-
bokra szabva, szé- ben kalciumhidroxiddá alakul. Elállítására kal-
leit hideg úton be- ciumoxidot foszforgzben hevítenek.
hajlítjuk, hornyol- Fémfüst, nyújtható fémekbl vagy ötvények-
juk (korcolás) s egy- böl készített leheletílnomságú lap. Az aranyfüst
másba bujtatjuk, il- aranyból készül. Legvastagabb faját (Vsjo oim.
letleg a fércelhöz vastag) gyári arany-nak nevezik, ezzel" ezüst-
kalapáljuk, hogy drótot aranyoznak. A kevés ezüstöt tartalmazó
1 ábra. Korcos cinkfedés. minden egyes fém- arany ötvénybl verik a könyvkötktl használt
lap a hmérsék vál- sápadt vagy francia aranyat. A kétrét arany-
tozásánál szabadon terjeszkedhessek. homyolásA füst veréssel egyesített arany- és ozüstfüst. Az
kánya az ereszre merleges. Kereszt irányban ezüstfüst ezüstbl, a fattyú arany- és ezüstfüst
(vízszintes hézagok) a bádogok behajtatnak, hor- tombakból, illetve ónból, az aluminiumfüst alu-
nyolás nélkül, hogy az esvíz keresztül folyhas- míniumból készül. L. Fémfüstverés.
son rajtok. A fércel (1. o.) vasbádogból készül, a Fémfüstverés v. fémverés alatt az aranynak,
deszkázatra lesz szögezve (1. ábra), de faléccel ezüstnek, tombaknak, ónnak s más nyújtható fém-
nek V. ötvénynek leheletílnomságú lapokká, fém-
füstté való Mverését értjük.E mesterségre az arany
kiváló nyujthatósága vezetett, mely állítólag oly
nagy, hogy 0754 kg. súlyú aranyból az egész földet
körülölel drótot lehetne húzni, s egy aranynyal
lovas katonát bearanyozni Az ókorban a fémve-
!

rést már az egyiptomiak gyakorolták, kiktl e mes-

2. ábra. Lécas cinkfedés.
terséget a rómaiak örökölték. Plinius (XXXIII.
19. 3) megemlíti, hogy egy imcia aranyból 750 db.
is helyettesíthet (2. ábra). Kripták lefedésére négy ujj széles és hosszú lapokat tudnak verni.
ólomlemezeket is használunk. A felszínen kép- Egy vatikáni római relief az aranyver ma is
zd vékony ólomrozsdaréteg a további rozsdá- használatos munkáját tünteti fol. Ezt a mester-
sodásnak gátat vet s így igen tartós. Mész és ce- séget a XI. sz.-ban élt Theophüus Presbyter (I. k.
ment azonban kimarja s így erre az anyagra nem 23. fej.) barát is jól ismerte. Németországban ezt a
fektethet. A vörösrézfedós a hazai klimatikus mesterséget különösen Augsburgban zték. Nürn-
bergben már 1705 eltt voltak arany verk. Ma
leghíresebbek a fürthi fémverk. E téren a gép-
munka a kézimunkát leszorítani még nem tudta.
A F. legelterjedtebb ágainak egyike az arany-
verés. E célra az aranyverk vagy flnom aranyat,
vagy Vso'^ész ezüsttel vagy rézzel ötvözött ara-
3. ábra. Fodros ciukfedéa. nyat dolgoznak föl. Ezt megolvasztják, ruddá ön-
tik, ülln 2—4 mm. vastag lappá kalapálják, vé-
viszonyok közt s fleg a hazai barnaszenek füst- gül tükörsima acélhengerek között papiros vas-
jének káros behatása folytán nem kapja meg azt tagságú fóliává (0"033 mm.) nyújtják ki. Az angol
a szép, zöld patinát, amely azt külföldön oly ér- arany verk az öntött rudat csakis hongeriik. A ki-
tékessé teszi. Használatban vannak még a fém- hengerelt aranyszalagot körzvel 25 mm. széles
bl öntött vagy préselt cserépalakú lemezek is. és hosszú mezkre osztják, azután ollóval szót-
Ezek közül jól bevált a koalin-fedés. vágják és hengerléskor szerzett merevségüket
Fémiényü edények, 1. Lüszteres agyagedé- izzítással mulasztják el. Ezeket az aranylapokat
nyek. (számszerint 150-6t) 75 cm. széles és hosszú per-
Fémíolia vagy levél, nyújtható fémekbl vagy gament lapok közé teszik és a nyert nyalábot fe-
ötvényekböl készített igen finom fémhártya. A lül-alul 20—25 db. pergamentlappal takarják be.
fém szerint nevezik arany-, ezüst-, réz-, ón-, alu- így kapják az ú. n. sulyokformát (Quetschform,
mínium- stb. fóliának, kz ónfoliát sztaniolnak is caucher), melyet márvány- vagy gránitülln 7—10
nevezik és tükörüveg borítására használják, mert kg. nehéz és 100 mm. talpvastagságú kalapács-
a fénysugarakat igen jól visszaveri. A fémfüst csal addig sulykolnak, míg az arany a pei^ament
tovább vékonyított F. L. FémfüMverés. lapok nagyságát elérte. Ennek megtörténte után
Fémfoszfidok. B vegyületek úgy tekinthetk, az aranylapokat fafogóval egyenkint kiszedik és
mint a foszforhidrogén sói. A gázalakú foszfor- börpámára téve acélkéssel négy egyenl részre
hidrogén sóit fémmonofoszfidoknak, MjP, a folyós vágják. Az így nyert 4X150 = 600 darabot az
foszforhidrogén sóit fémdifoszfidoknak, M^P, is ökör vakbelébl készített és flnom öriött gipsz-
 :

FémgrygryAszat — 368 Fémjelzés

szel beporzott hártyák közé rakják, ezek a hár- Könyvtárban Schwimmer Rózsa fordításában «A
tyák is négyzetes alakúak, azonban oldalhosszúsá- nö gazdasági helyzete* címen). Az asszony ke-
gúk 100 mm. Ezt az ú. n. hártyaformát (Haut- nyérkeres munkájában és evvel járó gazdasági
form, chaudret) kg. nehéz kalapáccsal verik függetlenségében, valamint a háztartásnak nagy-
mindaddig, míg az aranylapok a hártyák nagy- üzemmé átalakulásában (1. Központi háztartás)
ságáig nyúltak, akkor szétveszik a hártyaformát látja annak biztosítékát, hogy a nemi kiválasz-
és az aranylapokat brpárnán keresztalakú csö- tást gazdasági érdekek ne befolyásolják s így az
ves vágóval négy részre vágják. A nyert 4X600 megfelelhessen a faj biológiai szükségleteinek,
= 2400 aranylapból 3, egyenkint 800 lapot tar- hogy minden munkát a társadalomnak arra hi-
talmazó nyalábot készítenek. Ez az ú. n. véko- vatott és jól kiképzett tagjai végezzenek, hogy
nyító forma (Düimschlagform), melynek ver- ezekbl folyólag az utódok a mainál egészségesebb
hártyái a legfinomabb bélbl valók. Veréshez diszpozíciót örököljenek s a társadalom szolgála-
é'ö — 5 kg. súlyú kalapácsokat használnak. Két tára és önmaguk ü'ányítására a mainál megfele-
órai verés után a lapok már annyira megvéko- lbb elkészítésben részesüljenek. A F. gyakorlati
nyodtak, hogy a napnak tartva a fénysugarakat kialakulását 1. Nkérdés.
is áteresztik (Veooo ^^^^^^- vastagság). Még két órai A
Fémipari szakiskolák. magyar iparoktatás
munka után az aranyfüst kész,a lapok vastagsága újabbkori szervezetében az ipari szakiskolák (1.
Vtooo"" Vgooo ^^- ^özt ingadozik.Ekkor szétbontják Ipari szakiskolák) csoportjába tartoznak. Cél-
a fonBát,az aranyfiistöt brpárnára teszik és négy- juk: szakképzett iparossegédek nevelésével a
szögletes csövek élesre fent végével 50—87 mm. hazai fémipar fejlesztése, különösen pedig a gép-,
széles és hosszú, tehát 2500—7500 mm^ terület épület-, mlakatos- és kovácsipar korszervé té-
lapoki'a vágják. Ezeket a lapokat vörös okkerrel teléhez szükséges szakképzettség terjesztése.
vagy bolussal bekent könyv lapjai közé teszik. Ezen iparágak körébl nyújtják mindazon elmé-
Bendszerint 250 lapot helyeznek egy könyvbe, de leti és gyakorlati ismereteket, melyekre ezen
vannak 50, 25 és 21 lapot tartalmazó könyvek is. iparokban dolgozó müveit iparosoknak szükségük
A selejtes lapokat és az üllnek a munkás felli van. A kiképzés tartama négy év. A felvétel fel-
részén lev brlapra hulló aranypelyhet újra beol- tételei a tizenkétéves életkor betöltése, egészsé-
:

vasztják vagy pedig mésszel elkeverve flnora ges testalkat és az elemi népiskola hatodik vagy
péppé eldörgöUk. Ez az úgynevezett valódi arany- valamely középiskola második osztályának sike-
bronz, fest-arany vagy kagyló-arany. Rasonlökéi^- res elvégzése. A tanítás ingyenes. Tantárgyak
pen készítik ezüstbl az ezüst-füstöt, tombakból a Az általánosak ugyanazok mint a faipari szak-
fattyú aranyfüstöt és ónból a fattyú ezüst-füstöt, iskolákon (1. Faipari szakiskolák). Szaktár-
azonban ezeket az aranynál jóval vastagabbra gyak: Könyvviteltan és költségvetéstan, fémipari
verik. Leghasználatosabb a fattyú aranyfüst, technológia, leíró géptan, fémipari rajz, gépipari
melynek rézcink ötvénye annál több rezet tartal- rajz, mhelygyakorlatok. A heti 52 órai szorgalmi
maz, minél kisebb száma van az illet árúnak. idnek egyharmada elmélet és rajz, kétharmada
A számút 88— 907o réz és 12—10% cink, a 4. mhelygyakorlat. Ugyanezen intézeteken népes
számút 72— 747o réz és 20— 267o cink ötvényé- tanfolyamok állanak fenn iparosok továbbképzé-
hl gyártják. L. még Fémfüst és Fémverhártya. sére és különösen látogatottak a különböz gz-
Irodalom. Targan, Les Grandes Usines, 1863 ; Frecskay Já- gép és dinamógépkezeli tanfolyamok.
nos, Találmányok könyve, ü. köt., 1877 ; Recueil de planches
sur le sclence etc. 1772, II. köt. : Morgenstern Frigyes dr., Die
Az 1910— 11-iki tanévben Debreczen, Gölnicz-
Pürther Metallschlagerei, 1890 ; Andés, Blattmetalle, Wien bánya és Pozsony városokban összesen három P.
1902. állott fenn. A gölniczbányai szakiskola 1894., a
Fémgyógyászat, 1. Metalloterápia. pozsonyi 1903., a debreczeni 1903. nyílt meg. A
Fémhamu, régebben a fémoxidokat nevezték gölniczbányai szakiskola internátussal is be van
Így, pl. ólomhamu a. m. ólomoxid. rendezve. Az 1910— 11-iki tanévben a F.-at 1997
Fémhmér, Hmér. 1. tanuló látogatta, fenntartási költségeiknek összege
Femina (lat.) a. m. n, asszony ; állatoknál ez évben 227,441 K volt. Az utolsó tíz évben a
jiöstény ; ni
fetnininum, valamely szó nneme,
;
tanulók száma 1009*4"/o-kal, a fenntartási költsé-
nnem név feminini generis,
; nnem. gek ugyanezen id alatt 122"/o-kal növekedtek.
Feminalia (lat., femolaria, fasciae crurales), Fémirás (metallográfia), 1. a fémismetan, 2. a
combpólya, mellyel a beteg vagy kényesebb ró- fémeken iratoknak v. ábráknak dombormv el-
mai ember a náluk idegen nadrágot pótolta, kü- állítása feltalálta Zách Miklós 1850. Münchenben.
;

lönösen hideg idben. Fémjelzés. Az arany és ezüst ötvények finom-

Femininum (lat.), azaz genus F., a nyelv- ságának megjelölésére a fémjelzö hivatalok fém-
tanban a. m. nnem (szó). jelzóT)ély eget (T^onclökat) használnak. Ezek acélból
Feminizmus az a törekvés, amely megszün- való bélyegzk, melyeknek alakító végén betk,
tetni kívánja a n jogkörének,
pályaválasztásá- számok, ábrák stb. vannak (bet-, szám-, rózsa-,
nak és közéleti tevékenységének mesterséges kor- gyöngy stb. bélyegzk). Az arany tárgyaki'a Apollo-
látozásait, hogy lehetvé tegye a íiRJldés törvé- ft vernek, melyet kihajlott, behajlott v. egyenes
nyeinek megfelel nemi kiválasztást, valamint a vonalakkal határolnak. A kihajlott 16, az egye-
nö Idhasználatlan energiájának és speciális képes- nes 15 és a behajlott 14 százalékot jelent. Az i.
.ségeinek érvényesülését a társadalom fejldése és ábracsoporthan az l-es számú ábra két kihajlott
a kultúra haladása érdekében. Tudományos alap- és 4 egyenes vonalat láttat. Ez megfelel a törvény-
jául szolgál Gharlotte Perkins-Gilman fmve: szabta 0"92''/o-os aranynak,
Women and Fconomics (magyarul a Társ. Tud. 2X16+4X15=32-f 60=92.
 ; ;-

Pémjelzös — 869 — Pómjelzés

A 2. számú 6 behajlott vonalat láttat, ez megfelel edényben, az ú. n. kézi szérkén 'kezeljük vízzel
a törvényszabta O-S^'/o-os aranynak, mert úgy, hogy az aranypor a szérke fels részén össze-
6X14=84. gyljön, ahonnan azt külön lemosni és foncsorí-
A 3. számú a O-Vö'/o-os aranynak, mert 5 egyenes taui, V. pedig mennyiségét szemmértékkel meg-
vonala van 5X15=75. A 4. számú a 0-58»/o arany becsülni lehet. 2. Ha az ércpor gazdag aranyban,
egyszeren össze lehet egy tégelyben olvasztani
hamuzsírral és pórissal és a kivált aranyszemecs-
két meg lehet mérni. 3. A próbát ólommal, póris-
sal s esetleg ezüsttel össze kell olvasztani, és a
dús ólom szemet le kell zni az így nyert fém- :

szemecskében lesz az ezüst is, melytl azután az

aranyat el kell válatni. 4. A porrátört ércet király-
vízzel kell kezelni és a feloldott aranyat vasvit-
rioUal kiejteni úgy, mint a válatásnál. Az arany
tartalmú ötvényekben v. a kéml tkkel határoz-
zuk meg az arany mennyiségét, v. az aranyvála-
tásnál követett eljárással.
Igen célszeren lehet az aranynak ezüsttel v.
rézzel való ötvözeteiben az aranymennyiség meg-
határozására, ha különös pontosságra nem törek-
1. ábracsoport. szünk, a kéml tket használni, melyeknek arany-
tartalma ismeretes. A próbáláshoz szükséges fe- :

jele,mert két behajlott és két egyenes vonala kete kovapala, ú. n. lidiai k és legalább ötféle
van, 2X15+2X14=30+28=58. A kisebb arany ötvénybl különféle aranytartalommal készített
ékszerekre a 2. áhracsqportbeli állatalakokat tk ;és pedig 48 t réz és arany ötvényébl oly
verik. Az ezüst- módon készítve, hogy egyik tnek aranytartalma
tárgyak bélyege a mellette levtl Vj karáttal különbözik, tehát a
T"^ '
Céis4a^Stí41 Diana-fej, melyet 48-ik t24 karátos, azaz tiszta színarany; hasonló-
görbe V. egyenes képen készített 48 t ezüst és arany ötvényébl
ábracsoport.
vonalak köríte- továbbá 48 t az aranynak olyan ötvényébl,
nek. A görbe vonal melyben az ezüst és réz egyenl mennyiség és
16, az egyenes 15 százalék ezüstöt jelent. Az új 48 t az aranynak olyan ötvényébl, melyben az
törvény szerint 4-féle ezüstötvényt használnak ezüst kétszerte több, mint a réz végre 48
; t az
aranynak olyan ötvényébl, melyben a réz két-
szerte több, mint az ezüst. A megpróbálandó ötvény
a próbakövön dörzsölve nyomot hagy, e mellé
dörzsöltetnek a hasonló szín tk is, s amely tnek

nyomával színre nézve megegyezik a próba nyoma,

annak a tnek tartalmával bír a próba.
A i^. a csalások ellen nyújt preventív védel-
met. Az 1868. XVIII. törvény által érvényben
fentartott korábbi szabályok értelmében hiva-
talos ellenrzés alatt állanak a belföldön készí-
tett, valamint a külföldrl behozott arany- és ezüst
készítmények. Az ellenrzést szabályszer illeté-
kek ellenében a fémjelz hivatalok teljesítik.
Csak oly arany és ezüst árúkat szabad készíteni,
3. ábraosoport melyek a meghatározott legkisebb finomsági (080/0
111. 75*/o) fokozaton alul nem állanak. A fémjelzö

•zek 0-95, 0-90, 0-80 és 0-75%. A 34k

ábracso- hivatal a finomsági tartalomnak megfelel (1—4)
port 1. szám jelzi az elst: fokszámot mutató fémjelt üti az árara, és a leg-
(5X16+1X15=80+15=95), kisebb fokozaton is alul maradó árúkat összetöri.
a 24k szám a máso- A külföldrl behozott arany ós ezüst áruk vizs-
dikat (6X15=90), a gálata csak arra szorítkozik, vájjon azok a bel-
5. szám a harmadikat földi készítményekre elírt legkisebb finomsági
(5X16=80) és a 4. fokot elérik-e. Ha az árú a legkisebb fokon alul
4. ábracsoport. szám a negyediket van, az a fél költségén a külföldre szállítandó
(5X15=75). A kisebb vissza. A F. mellzésével behozott áiiikat elko-
ezüsttárgyakra a 4 ábracsoportbeli alakokat verik. bozzák, s ha szabályszer finomsági tartalmuk
Természetesen mieltt a tárgyat a megfelel nincs, az elkobzáson kívül még 200- 1000 kor. bü--
bélyegzvel megjeleznék, próba alá vetik. ság is alkalmazandó. F. alá esnek még az arany
Aranypróba különböz aszerint, amint termés- és ezüst rudacsok és huzalok. A fémjelzö hivata-
aranyat, V. pedig valamely ötvözet aranytartal- lok kötelesek évenkint legalább egyszer a székhe-
mát kell meghatározni. A termésarany mennyi- lyükön lev arany- és ezüstmíves üzletekben és
ségének meghatározása végett 1. a "porrá tört árúházi helyiségekben szemlót tartani. A fémjelz-
:

érceket, v. az aranytartalmú homokot egy lapos hivatal székhelyén kívül az ellenrzési szemlét a

Révat Nagy LtwSuma. VIL köt

Fémkarbidok 370 Fenakit

pénzügyri biztos teljesíti. Azok az iparosok, kik nak, mint a lenvászonhoz, csakhogy ersebben
nem fémjelzett árukat hoznak forgalomba, utóla- méretezettet, s a vetülókül használt drótot hen-
gosan a rendes illeték kétszeresét fizetik, ha pedig geres csévén helyezik el a vetélbe.
az áruk hamis fémjellel vannak ellátva, vagy P. Fémtartalom (bány.), az ércek súlyegységében
nélkül találtatnak és a legkisebb finomsági fokot lev fém mennyisége, melyet rendesen a súly-
sem érik el, elkobzás alá esnek. P.-böl ered A egység (mázsa, quintal vagy tonna) százaiékával
bevétel az 1912. évi állami költségvetésben 307,000 ós annak töredékeivel szoktak kifejezni e szo-
;

koronában irányoztatott el. kástól hazánkban csak az ezüstnél térnek el,

Fémkarbidok, fémeknek szénnel létesített ve- melynek aranytartalmát az ezüst kilogramm-
gyületei, 1. Karbidok. jára vonatkoztatva határozzák meg grammokban.
Fémkémlészet (bány.). Az ércekben lév hasz- Egyeztetett, kiegyenlített F. A kohónál beváltott
nosítható fémek mennyiségének meghatározását ércek fémtartalmát mindig két v. három kéml-
tanító tudomány. A P. célja lévén az ércekbl v. mhely határozza meg ha az egyes mhelyek
;

más terményekbl egyes fémeket külön és tisz- adatai nem különböznek nagyon egymástól, akkor
tán elállítani : okvetetlenül szükséges, hogy a az egymáshoz legközelebb álló két tartalom átla-
kémlész a fémek vegyülésének törvényeit és ké- gát veszik helyesnek és azt mondják, hogy a tar-
miai viszonyait tökéletesen ismerje. talmat Idegyeztették v. kiegyenlítették. L. Dmt
Fémkloroaurátok, 1. Aranykloridok. próba.
Fémkohászat, 1. Kohászat. Fémtechnika, a fémeknek és ezek ötvényeinek
F^mkorszakok, 1. Bronzkor, Rézkor, Vaskor hideg és meleg úton való megmunkálása. Ide tar-
és srégészet. tozik tehát a különféle szerszámok és szerszám-
Femiue (franc, ejtsd : famm), asszony f. de
;
gépek, az öntés és a kovácsolás stb. munkája.
chambre (ejtsd : f. dö sámbr), komoma, szobaleány. Fémtöml, 1. Töml.
Fémmegmunkáló gépek, azok a szerszámgé- Fémtükör, 1. Tükör és Tükörfém.
pek, melyek a fémeknek és ezek ötvényeinek hideg Femur (lat.) a. m. comb az anatómiában ;

úton való alakítására valók. L. Szerszámgépek. ezenkívül speciálisan a combcsont nve.

Fémmetszet, fémlemezekre vésett olyan ké- Fémverés, 1. Fémfüstverés.
pek, melyeket nyomtatás útján sokszorosítani Fémverö hártya v. aranyverö hártya jósékgától
lehet. A P. a XIV. és XV. sz.-ban a fametszéssel függ a fémfüst szépsége, készítik az ökör vak-
együtt lépett fel, mely azonban rövidesen háttérbe belébl, melyet megtisztítanak, fölfeszítenek, meg-
szorította. szárítanak, timsós vízzel megmosnak, vizahólya-
Fémnyomás, a fémbl vagy ezek ötvényeibl gos borral bekennek s végül tojásfehérjével be-
gyártott lemezeknek nyomással való olynemü ala- vonnak. Használat eltt simára sajtolandók, hasz-
kítása, hogy a müvelet közben a tárgy folytono- nálatkor pedig szárazak legyenek s ha nagyon
san forog. A P.-t körkerek és elliptikus edények, törékennyé váltak, ecettel kell ket megnedvesí-
dísztárgyak v. egyéb használati fémcikkek gyár- teni. Legjobbak az angol hártyák, melyeket újab-
tására használják. L. Szerszámgépek. ban a párisi verk belekbl, hólyagokból, inakból
Fcmoralís (lat.), mindaz, ami a combot ületi és brbl készített mesterséges hártyával (fém-
vagy oda tartozik, így artéria, véna vagy nervus ver vagy aranyver papír) pótolnak. L. Fém-
femoralis. füstverés.
Fémöntés, 1. Öntés. Fen (ang.) a. m. mocsár, turfa.
Fémötvények, 1. Otvények. Fen (ang. funj, kínai számnév, melynek ér-
Fémragasz, 1. Bagasz. téke Vio- Mint hosszmérték =^ Y^o tzun »/io«
=
Fémsajtók, 1. Sajtók. esi mint súlymérték i/io t^ien 10 li. Az árúk
; = =
Fémsók, fémes gyököknek savmaradékokkal mérésénél és a pénzforgalomban kandarin néven
alkotott sói. ismeretes.
Fémsugarak, 1. Röntgen-sugarak. Fenacetin (phenacetinum, acetilphenetidin,
Fémszakmány (bány.). Az ércfejtésnél alkalma- para-oxyaethylacetanilid). Pehér kristályos por,
zott munkásokat gyakran a termelt ércek fém- szagtalan és íztelen, vízben nem,
tartalma szerint fizetik ; az ilyen P.-nyal arra le- de borszeszben oldódik. Jó láz- OC3H,
het szorítani a munkásokat, hogy az érceket a csökkent szer, s idegzsába, fej-
medd részektl lehetleg megtisztítsák de ezt a ; fájás,reumás és neurastheniás
szakraányt csak akkor lehet jó eredménnyel al- fájdalmak ellen is sikeresen ren-
kalmazni, ha az ércek mennyisége és fémtartalma delik O'öO grammos adagokban
e^enletes, különben vagy nagyon sokat, vagy naponta többször. Hatása az an-
nagyon keveset fognak a munkások keresni anél- tipirinénél ersebb, az antifebri- NH.OC.CH,
kül, hogy munkájukkal rászolgáltak volna. nénél gyengébb. Nem oly ártal-
Fémszappan, a fémek tisztítására való szap- mas, mint ez utóbbi, de nagy adagokban ez is meg-
pan, melyet olvadt szappan, iszapolt kréta és an- támadja a vért. Hivatalos gyógyszer.
golvörös V. okker keverékébl készítenek. Fenakisztoszkóp, 1. Bvös korong.
Fémszövetek, fémdrótokból készülnek. A leg- Fenakit (ásv.). Eitka drágak; összetétele:
finomabbak helyettesítik ma már a malomiparban Be^SiO^
a selyemszita-szövetekot. Kötésük rendszerint berilliumortoszilikát, színtelen, borsárga v. vere-
vászonkötés. Anyaguk használatuk szerint vál- sesrhomboéderes kristályokban terem.Úvegfény.
tozó, még pedig nikkel, sárgaréz, vas stb. Készí- Azeltt a kvarccal tévesztették össze. Brillantnak
tésükhöz olyan rendszer szövgépet használ- megmimkálva, kivált este a gyémánttal veteké-
 : ;

Fenantrén 371 - Fenkfa

döen szórja a tüzen színes villanásokat. Term- is elforduló szó. Jelentése 1. vad, kegyetlen, go-
:

helye Pramont (Vogézek), Recklngen (Wallis), nosz, iszonyú, fertelmes 2. mint fnóv különféle
: ;

Krageröe, Stretinsk (Ural), Miask (Ilmenhegység), fekélyes, kiütéses, evesedö sebekkel járó betegsé-
Mount Antero ós Pikes Peak (Colorado) Braziliá- gek neve (1. Üszög). Különösebb fajtái a }iolt-F.,
;

ban legújabban óriási gyönyör F.-et találtak. gangraena, pustula, folyó-F. (cancer, carcinoma),
Fenantrén, Cj^Bjo, elfordul a kszénkátrány- fészkes-F., fekete-F, füy-F, fittyögs-F, fütykös-
ban; nagyban nyerik az antracén tisztításánál F. (fütyfórgös-P.), csupán ti"éfás eredet lehet a
mint moiléktermóket. Színtelen, fényl kristály- mándoki-F, válogatós-F. s a tótok F.-je v. tót-F.
lemezeket képez. Vízben oldhatatlan, alkoholban (ragadós, mint a tót-F.). Rokon vele ^pokol-szökés,
nehezen, éterben és szénkénegben könnyen oldó- V. pokol-var. Tehát mindig valami többé-kevésbbé
dik. Az oldata gyenge kék színnel fluoreszkál. 99o rosszindulatú brbetegség, amely a róla járatos
C.-on olvad ós 340" C.-on forr. Oxidálva fenan- szólásmódok szerint eszi, rágja a testet. Az üy
trénkinont, C,4H80a-t vagy (CeHJsCO)^, narancs- szólásmódok pedig, mint vigye^i a F., mindegy
szín lapokat képez, mely 198" C.-on olvad és F.,keU a F.-nek, F.-be, F. szánJcázzon stb.,'az
további oxidálás által difénsavat C14H10O4 szol- ördög, íz és fránya szavakkal rokorgelentésü-
gáltat. Ötvénylevonat készítésére szolgál, mint a nek mutatják a F.-t, amely tehát személyesített,
kén, továbbá a fenantrénvörös ós korom elállí- mitológiai jelentéssel is bírt valaha nyelvünkben.
tására. A fenantrénkinonból egy sárga festék, a Mint ilyen a betegségeket okozó, gonosz démonok
flavindidin állítható el, melyet a pamutszövetek sorába tartozhatott, amink talán a manó, mirigy,
nyomtatásánál alkalmaznak. csuma, stb. V. ö. Nyelvtört. Szótár 1. 814.
Fenantrénvörös, egy hidrazofesték, a naftil- Fenegol, a nitroparafenolszulfosavas kálium
hidrazinszulfósav és fenantrénkinon vegyületé- higanysója. Vízben oldható, vörösbarna szín,
nek a nátronsója. Gyapjúszövetek festésére hasz- szagtalan por. A merkuriklorld helyettesítésére
nálják. gyógyszerül ajánlották.
Fenar (fener), egy külváros neve a konstanti- Fenegyerek, 1. Enfant terrible.
nápolyi Aranyszarvban. Régebben az elkel gö- Fenek (Fennecus zerda Zimm., áuat), 1. Sivatagi
rögöknek, a feneriótáknak volt lakóhelye. Szék- róka.
helye a konstantinápolyi görög patriarchának. Fenék, vminek alja, amennyiben szilárd és el-
Fenazinek, dibenzoparadiazinek. A benzolgyü- lenálló képessége van. A F. olyan része a terepnek,
rfiben két metenil gyököt nitrogénnel helyette- mely körül ez minden irányban emelkedik ahon- ;

sítve diazingyrhözjutunk. nan tehát a ráhullott csapadékvizek sehol lefo-

N Ha a nitrogént pára helyzet- lyást nem találhatván, mocsarat képeznek. A
ben tartalmazó diazingyr fenék talaja rendesen kemény, vlzátnembocsátó
két benzolgyürvel konden- agyag vagy szék mert ha homokból vagy más
;

zálódik, úgy dibenzoparadia- olyan fóldnemböl áll, mely a vizet könnyen ma-
zin V. más néven fenazin- gába szívja s ez nem marad a fólszíuen, akkor az
\/ "\/'^\/^ gyr keletkezik, melynek üy helyeket a közszokás nem hívja F.-nek. F. to-
N váza az ábrán látható. A F. vábbá a tavak és víztartóknak, úgyszintén bár-
rendszerint sárga szín,bom- miféle természetes vízfolyás s emberi ervel ké-
lás nélkül desztillálható vegyületek. Gyengén bázi- szült csatorna medrének legalsó, a folyás irá-
sos sajátságnak. Elállíthatók általában ortodiami- nyára keresztben fekv, többé-kevésbbé vízszin-
nek és ortokinonok egymásra hatása útján. Leg- tes része.
egyszerbb tagja e csoportnak a fenaún F., hajó feneke a hajó víz alá merül ú. n. ele-
ven részének az alja. ÍPolyami hajóknál rendsze-
^eHi-^j^/CgH^. rint lapos, tengeri vagy tavi hajóknál domború
171»-on olvadó, igen könnyen szublimálható hal- vagy ékalakú. Modern nagy hajók ketts, st a
legújabb nagy hadihajók hármas F.-kel bírnak (1.
ványsárga tk. A if^i^"^ csoport mint kromofor
Cellarendszer).
csoport szerepel e vegyületekben. Az egyszer F., Fenék, Keszthelyhez tartozó puszta Zala vme-
milyenek a tolufenazin CHs-CgHaNjCgH^, naftofe- gyében. F.-nél híd van a Balaton nyúlványán.
nazin C^oRoN^Cgii^/enantrofenazin Cj^.HgNaCgH^ Festetics Tasziló hercegnek híres ménese (1. Fe-
nem festékek. Ha azonban hidroxil- v. amidocso- néki ménes) és gulyája van itt. F. helyén a római
port lép be a molekulába, úgy festékeket, ú. n. azin- Mogentiana volt. F.-tl D.-re Pusztaszentegyház
festékeket (1. 0.) nyerünk, melyeknek száma igen római rtorony. V. ö. Csák A., P. területén teljesí-
nagy. tett ásatásunk (Balatoni Muzeumegylet I. Évk.).
Fenoe (ang., ejtsd: fensz), az akadályverseny- Fenékakna, 1. Akna.
ben a. m. palánk, fakerítés egy akadályfajta.
: Fenékárok, a pince-talaj szín alatt az alapfa-
Fenchon, fenchol, CjoHigO, az édes kömény- lak száraára a talajban kiásott árok.
olaj valamivel 0* alatt is folyós maradó részének Fenekes horog, v. fenékhorog, kvel a víz alá
egyik alkotórésze. Kámforszer szagú, keser íz, sülyesztett egyes horog, esetleg 20—40 méteres
0-946 fajsúlyú folyadék. Fp. 192—193°. A poláros inra ersített több horog.
fény síkját jobbra csavarja. Fenekeszeg, a ragí^ozó n (Áspim rapax
Feucibles, 1. ]^agybritannia (hadügy). Leske) népies neve. L. ön.
Fendiol v. phendiol a. m. dioxibenzol (1. 0.). FenékJa, a facsúsztató vagy úsztató csatorná-
Fene, kódexeinkben fene (Sándor k.), fene nak közvetlen az ászokfára fektetett 2—3 legalsó
(Nagyszomb. k.), st féné (Peer k.) változatokkal szála.

24*
Fenékgát 372 — Fénelon

Fenékgát, vmely patak vagy folyó medrében lyozzák. A rézgyrre különböz oldalú (henge-
a folyás irányára keresztben, leginkább köhá- res, fölfelé táguló, fölfelé szkül) üvegedények
nyásból vagy gerendákból készült alacsony gát, csavarhatók, melyek alapja és magassága pon-
melynek magassága nem haladja fölül azt a ma- tosan megegyez. Ha a rézlappal elzárt edényekbe
gasságot, melyet beépítése eltt a mederben a egyenl magasságig vizet öntenek, a mérleg másik
kisvizek elfoglaltak. Célja leginkább a víz színé- oldalán ugyanazon súlynak kell lennie, hogy egyen-
nek fólduzzasztása, néha pedig a mederfenék túl- súly álljon be, ami csak úgy lehetséges, hogy a réz-
ságos kimélyítdésének megakadályozása. L. Bu- lapra nehezed nyomás minden esetben ugyanaz.
kógát és Duzzasztógát. B körülményt felhasználják a Reál- féle sajtmái,
Fenékgödör, a tíajóürnek legmélyebben íekvö mely tágasabb hengeres edénybl és ehhez fölül
része, hol a hajóba beszivárgó és az egyes fedél- csatlakozó szk, de hosszú csbl áll. A hengeres
zetekrl és gépekrl lecsepeg víz, a fenékvíz edény fenekére valami kisajtolandó növényt vagy
összefolyik és azután fenékszivattyuk által eltá- egyéb testet helyezve, a csövet és edényt betölt
volítják. Harántfalak által felosztott hajókon a víz oly nyomással nehezedik reá, mintha a hen-
F. is több egymással összeköttetésben nem lév geres edény a cs egész hosszáig terjedne ezen ;

részre oszlik fel igy a gépürnek is külön F.-e jelentékeny nyomás által kisajtolt nedv alul csa-
;

van. pon keresztül felfogható.

Fenékgyalu, 1. Gyaluk. Fenékszelelö, a szenít rakás lábánál, köz-
Fenékhorgászat, a fenékhoroggal zött halá- vetlenül a talaj fölött a szénlapát nyelével a ta-
szat. karón keresztül egészen a fáig szúrt hatalmas
Fenékhorog, 1. Fenekes horog. szelellyuk, mely nagy légvonatot idéz el és ak-
Fenékhúzó, egy hosszabb, vasból készült, két- kor használják, ha valamelyik oldalon a szenülés
ágú viUás szerszám, mellyel a kádár a hordó- felette lassan megy.
feneket ennek beillesztésekor fölhúzza, hogy a FenéküUö, 1. Üll.
csínba találjon. Fenékvarsa (halászat), a folyó fenekére sülyesz-
Fenéki ménes, Festetics Tasziló herceg híres tett számynélküli, gilisztával csalizott varsa.
angol telivérménese Keszthely mellett, a zala- Fenékvas, faragónál oly vés, mellyel a farag-
vmegyei Fenékpusztán. Alapíttatott 1883. Ivadé- vány mélyebb síkrészeit kisimítja. —
F.&, doboz-
kai közül legjelesebbek Fenék, Duncan, Dorn- gyártónál a szíjgyártók lyukasztóihoz hasonló
röschen, Perle d'Or stb. kisebb-nagyobb átmérj nyeles, alul éles, kör-
Fenékjáró (ném. Grundganger), az a torpedó kerek vagy kerülékes szerszám, mellyel faskatu-
(1. Torpedó), mely a gyakorló lövéseknél a fenékbe lyák fenekeit és födeleit vékony falemezekbl ki-
szokott fúródni. A hiba v. a mélységszabályzóban, verik.
V. a vízszintes kormányban van. Fenékvíz, a hajó s az akna fenekén beszivárgó
Fenékjáróháló. A tengeren használatos,hosszú s összegyl víz. Íj. még Földárja.
zsákszer háló, amelyet többnyire két vitorlás Fenékzátony, 1. Zátony.
hajó vontat a fenéken. Fénelon, Frangois de Salignac de la MotJie,
Fenélgég. A jég tudvalevleg könnyebb a víz- francia író, szül. Fénelon kastélyban (Périgord)
nél és úszik rajta, s ez okból a jégképzdés a fo- 1651 aug. 6., megh. Cambraiban 1715 jan. 7.
lyók fölszinén szokott történni. Ahol a víz ele- 1675-ben pappá szenteltetvén, 1678. megbízták a
gend mély, ott a folyó bármily nagy hidegben Nouvelles catholiques (megtérített protestáns höl-
sem fagy be fenékig, hanem alul mindig marad gyek) intézetének vezetésével s e téren elért si-
nyílás a víz lefolyására. A meder szélein azonban, kerei következtében a király 1686. Satntongeba
V. ahol a folyó túlságosan kiszélesedvén v. több ágra és Aunisba küldte ki, hogy az ottani hugenottákat
szakadozván, elsekélyesedik, a jéghez a kavics és ékesszólásával, amelynek a dragonyos ezredek
egyéb hordalékrészek is hozzáfagynak. Az ilyen kölcsönöztek nagyobb nyomatékot, visszatérítse
jeget hívják F.-nek; mert a hozzáfagyott idegen a kat. egyház kebelébe. E munka közben szerzett
részek a jeget a víznél súlyosabbá teszik, miért is tapasztalataiból szrdött le két els irodalmi
tavasszal az áradó víz nem képes azt fölemelni, munkája a nnevelés elméletében jelents Traité
:

hanem legföljebb a meder fenekén csúsztatva tolja de l'éducation des fllles (1686) és a protestáns
maga eltt. A F.-bl tehát könnyen képzdhet ve- lelkipásztorkodás kérdésével foglalkozó Traité
szélyes jégtorlódás. sur le ministere des pasteurs (1688). Küldetésének
Fenéknyomás, az a nyomás, melyet folyékony sikerei s befolyásos pártfogói, köztük Bonnet,
testek az ket tartalmazó edény fenekére gyako- megszerezték számára XIV. Lajos bizalmát, aki
rolnak. Kísérletileg kimutatható, hogy ez a nyo- 1689. t nevezte ki unokái, a burgundi, anjoui és
más nem függ az edény alakjától, hanem csak berry-i hercegek neveljévé. Az számukra írta
a fenék nagyságától, a folyadékoszlop magassá- meg Pables c. prózában írt állatmeséit, az iro-
gától és a folyadék fajsúlyától, úgy hogy a F. oly dalmi, mvészeti és fleg politikai kérdéseket
folyadékoszlop súlyával egyenl, melynek alapját tárgyaló Dialogues des morts c. párbeszédeit s
a fenék alapja, magasságát az oszlop magassága legnépszerbb munkáját, az Aventures de Télé-
alkotja. Ez legcélszerbben a Pascal-féle készü- maque-ot, mely a francia udvar görög mezbe öl-
lékkel igazolható. Ez t. i. egy hidrosztatikai mér- töztetett szatíráját s egyúttal P. politikai hitval-
leg, melynek röviden függ serpenyjére sima lását is magában foglalja. Az udvar, mely e m-
sárgarézlap van függesztve, mely pontos fenékül vet kéziratos példányokból ismerte, nem jó szív-
szolgál egy föléje illeszthet rézgyrnek. A réz- vel vette F. kritikáját s amikor Explication des
lapot a mérleg túlsó oldalán súlyokkal egyensú- maximes des saints (1697) c. munkájával, mely-
 ; :
;

Penes — 873 - Penichel

ben Guyonnét védelmezi, a quietizmus gyanigába amelyeken a vasak nem illesztés, hanem átbujta-
jutott,a király kegye vógkóp elfordult tle s F., tás által keresztezik egymást s így jóval eröseb-
akit már 1695. cambray-i érsekké neveztek ki, bek, mint a régi fajta idomvas-ablakok. F. az —
szókhelyére számzetett. Itt érte öt XII. Ince pápa anatómiában kisebb kerek vagy tojásdad alakú
brevéje (1699 márc. 22.), mely Explication c. nyílások jelölésére használatos. Pl. P. ovális, a
könyve 23 tételét elvetette. P. maga Wrdette ki a magzati szívben a jobb és a bal pitvar között, P.
szószékrl az ítéletet s ünnepélyesen visszavonta rotunda (cochleae) és F. ovális (vostibuli) a középs
sem sikerült
tanait, de királya bizalmát e tettével fülben.
visszaszereznie, annál kevésbbé, mivel a Télé- Fenestrelle, falu Torino olasz tartomány Pi-
maque tudta néllíül a könyvpiacra került (1699) nerolo járásában, (iwi) 1359 lak. Közelében van-
s bár a cenzúra által kitiltatott, külföldi utánnyo- nak a valdensek völgyei. F. ezeltt Dauphinéhez
matokban rohamosan elterjedt s a XVIII. sz. fo- (Franciaország) tartozott, de 1708. az osztrákok
lyamán Európaszerte kedvelt ifjúsági ii'attá lett. és szárdiniaiak elfoglalták és az utrechti békében
P. utolsó éveit teljesen egyházmegyéje ügyeinek Szavojához csatolták.
szentelte s oly sok buzgalmat fejtett ki, hogy még Fenesy Györgyja^vx püspök,1687— 1699-ig,szül.
ellenségei elismerését is sikerült kivívnia. B kor- Sopronban 1632 ápr. 7., megh. Jászon 1699 márc.
szakban irt müvei közül említhetk Examen de 4. Tanulmányait mint a jezsuitarend papjelöltje
:

coascience sur les devoirs de la royauté Traité kezdte meg.majd Szelepcsényi György titkára lett.
;

de l'existence de Dieu ós a Lettre sur les occupa- Rövid lelkipásztori tevékenység után nyitrai, ké-
tions de l'Académie fran^aise. sbb esztergomi kanonok és a káptalannak Nagy-
P. jellemét igen különbözkép ítélik meg. Né- szombatban székel nagyprépostja s ugyanott ki-
melyek a szelidség, önmegalázkodás mintaképét nevezett Csanádi püspök lett. Az egri püspökség
látják benne, mások erszakos, az ersebb eltt székhelyét Kassáról P. helyezte vissza Egerbe,
meghajló, de titokban ellene áskálódó, hatalomra, ahol fleg a papnevelés terén szerzett érdemeket.
befolyásra vágyó fóríiunak rajzolják. Mvei iro- Fenetidin, para-piievetidin, para-amidophene-
dalmi szempontból ahhoz az átmeneti korszakhoz tol, HgN.CgH^.OCgHB, a para-amidofenol etilétere.
tartoznak, mely a «felvilágosodás» száraára el- Pp. 204°. Néhány származéka fontos gyógyszer.
készítette a talajt. Politikai ideálja a felvilágoso- Ilyen pl. a citromsav hatására keletkez citrilfe-
dott abszolutizmus, ahol a korlátlan hatalmú, de netidin v. citrofen, az ecetsav hatására keletkez
hatalmával öncéljai érdekében vissza nem él acetilfenetidin v. fenacetin és tejsavszármazéka, a
király szakadatlanul alattvalói anyagi boldogu- laktilfenetidin v. laktofen.
lásán s az ezt biztosító béke mvén munkálkodik. Fenetol, fenüetiléter, CgHjOCjHj. Keletkezik
Müveinek legjobb kiadása: Oeuvres complétes nátriumfenolátból és etiljodidból, v. nátriumfeno-
(Versailles 1810—14, 22 köt.), Bausset szerkesz- lát és etilkénsavas kálium tömény vizes oldatá-
tésében, amit kiegészít a Cáron által kiadott Cor- nak forralásakor. Színtelen, sajátos szagú folya-
respondance (1827—29) 11 kötete. Magyanil meg- dék, fajsúlya 0-97 172o-on forr. ;

jelentek : Telemakus bujdosásának történetei, ford. Fenetolkarbamid v. fenetolhngyany, l.Didcin.

Haller László (Kassa 1755., 1758 és 1770) u. a., Fenetolvörös (cocdnin), vörösszín azofesték,
;

ford. Zoltán József (Kolozsvár 1783) Nagy em- nátriumsója a fenetolazo-p-naftoldiszulfosavnak.

;

berek beszélgetései az Eliziom mezején, ford. Diazofenetolból és p naf toldiszulfosavból készítik

Czinko Ferenc (Buda 1816) Nnevelés, ford. br. vízben könnyen oldható, gyapjút és selymet lüzes
;

Barkóczy László (Pest 1842). Szobra áll Périgneux- vörös színre festi.
ban és Cambrayban. V. ö. Ramsay, Histoire de Fengit (ásv.) név alatt foglaljuk össze azokat a
la vie et des ouvrages de P. (London 1723) Saint- káliumesillámokat (muszkovitokat), amelyek a
;

Cyre, Lifeof F. (u. o. 1908); Cagnac,F. directeur lepidolitokhoz annyiban közelednek, hogy kova-
de conscience (Paris 1901) Bastier, P. critique savban gazdagabbak és agyagföldben szegényeb-
;

d'art (u. 0. 1j03); G. Gidel, La politique de P. (u. bek, mint a többi muszkovitok. Termhelyek
0. 1907) ; Cagnac,F., études littéraires (u. o. 1909) Rotenkopf (Zillertal) és Soboth (Stájerország).
J. Lemaítre, F. (u. o. 1910) H. Brémond, L'apo-
; Feng-sui (a kínai feng a. m. szél és sui a. m.
logie pour P. (u. o. 1910). víz szavakból összetev), az,ami megfoghatatlan
Fenes, kisk. Alsó-Fehér vármegye magyar- a föld alakzatából, a fák, folyamok fekvésébl való
igeni j.-ban, (1910) 1140 oláh lak., vasúti állomás, jövendölés, különösen lakóházak, templomok és
u. p. és 'u. t. Zalatna. —
L. még Vár'^.sfenes és a sírhelyek kijelölése céljából. A technika újabban
többi összetétel alp,tt. ilyennel nem tördve, vezeti vasutait, távíróve-
Fenésedés, 1. üszkösödés. zetékét, folyószabályozását üy helyeken keresztül
Fenes-hegység, a Bihar-hegység egyik ága, s miatta gyakran lázonganak az ó-hitü kinai
melynek közelében a régi Bélavár romjai lát- törzsek.
hatók. L. Bélavár. Feng-tien, Mandzsúria egyik tartománya, L
Fenesi vár, 1. Bélavár, 2. Sing-king.
Fenestella Lonsdale (paieont.), kövült moha- Fenian-fire (ang., egisd: fi'njen fájr), feniciaí v.
állat. Kizárólag a palaeozoi korban élt, idegen tár- folyékony tz, szénkénegben oldott foszfor, mely
gyakhoz tapadva. Legnagyobb mennyiségben a a levegn meggyúl.
karbonkorban volt elterjedve, ahol néha kisebb Fenianizmus, 1. Féniek.
sziklákat alkotott. Fenicliel Samud, magyar
utazó, szül. Nagy-
Fenestra m. ablak. Újabban ezen a enyeden 1867., megh. Wilhelmshafenben,Német-
(lat.) a.
néven forgalomba kerültek oly idomvas-ablakok, Uj-Quineában, 1893 márc. 12.TanalmáQyait szül
Penicia 374 Fenicia

városának fiskolájában elvégezvén, 1888. nya- gyományokat ápoló papság, ezeket viszont az al-
rán a bukaresti régészeti múzeumnál nyert alkal- sóbb néposztályra támaszkodó néppárt korlátozta
mazást, mely minségében Dobrudzsában az és ellenrizte. A legrégibb múltja Szidon-nak
ádám-kliszi-i római víztelepen ásatásokat végzett volt, ez a város lett legkorábban tengeri keres-
s többek közt nevezetes bronzkori leleteket tárt kedése révén a leghíresebb, amiben a közeli
fel. 1891-ben Grubauer új-guineai expedíciójához cédrus- és fenyerdk hajóanyaga is támogatta.
csatlakozott, aki azonban minden segítség nélkül Herodotos szerint Tirus a Kr. e. harmadik évez-
cserben hagyta. De F. így is 14 hónapot töltött red els negyedében alakult, de ez az adat a szá-
Uj-Guineában, fleg a Pinisterre-hegység vidé- razföldi Ó-Tirusra vonatkozik. A szigeten épült
kén s a budapesti Nemzeti Múzeum számára be- Tirust valószínleg 1200 táján építették a Szi-
cses madárgyüjteményt és érdekes etnográfiai tár- dóniák. Biztosabb adataink csak abból a korból
gyakat küldött. A Természettudományi Társulat vannak, mikor asszír és egyiptomi királyok P.-t
1895 febr. 9. emlékünnepen méltatta a fiatalon meghódították. III. Eamzesz idején (1265 körül)
elhalt kutató tudományos érdemeit. V. ö. Termé- különböz törzsek, köztük a^ puluszta, a késbbi
szettudományi Közlöny 1895 márc, Aquila 1892. flliszteusok egyik törzse, Kis-Ázsiából Egyiptomba
Fenicia (lat. Phoenicia), az ó-kor nevezetes törtek és útközben rabolva vonultak át F.-án. E
keresked s iparos országa a szír tengerpart kes- vándorlás Szidonnak sokat árthatott és ezért Ti-
keny szegélyén, a Libanon hegység aljában, a rus csakhamar túlszárnyalta. Eddig Szidon volt
Karmel hegyfoktól északra két földrajzi széles- a tenger ura a Földközi-tenger partjain és szi-
;

ségi fok (33"— 35**) alatt. Északi határául a görög getein ügynökségeket szervezett nyugaton Mál-
Eletheuros folyót (ma Nár-el-Kebir) emlegették. táig, délen a késbbi Karthágó tájékán alapított
Hossza körülbelül 222 km., míg szélessége átlag Kambéig, északon a Fekete-tenger kolchiszi part-
2—4 km., mely csak helyenkint tágul ki jobban jáig. Az egyiptomi fenhatóság négy századig tar-
egy mf.-nél, de össze is szorul ugy, hogy kocsiút- tott és nem volt nyomasztó a P.-i városokra. Ten-
nak is aUg marad hely. Számos apró folyója kes- geri hajósszolgálatuk fejében kizárólag k bonyo-
keny, mély mederben rohanó leghosszabb a Li- lították le Egyiptom kereskedelmét. Asszíria ré-
;

banont délen megkerül Leontes (ma Nár-el-Li- szérl elször I. Tiglatpileszár fenyegeti P.-át
tani). Mitológiai vonatkozású az Adonis folyó (1100 körül), de csak két század múlva lesz P. az
(Nár-Ibrahün), melynek vize tavasszal és sszel asszírok birtoka. Addig azonban Tirus virulásá-
vöröses színt ölt, s ebben a szép Adonis vérét lát- nak tetpontjára jutott, s míg Szidon a Földközi-
ták, akit a hitrege vadlíannal ölet meg. Minthogy tenger keleti meiencéjében dolgozott, Tirus a
P. majdnem ugyanazon délkör alatt aránylag hosz- nyugati részen kutatott kincsek után ós Melkart
szan nyúlik el, s kelet felé a Libanon csakhamar oszlopain túl alapította Gadert (lat. Gades, ma
hatalmas magasságra emelkedik (3067 m.-ig a Cadiz), csakhamar Afrikában Utíkát is. Virulásá-
Dár-el-Chodib csúcs), azért éghajlata és terményei nak tetpontján volt királya Hirom, Dávid és Sa-
ugyanazon idben közelesö helyein is nagyon kü- lamon kortársa (Kr. e. 969—936). Nemcsak szék-
lönfélék. P. görög nevét (Phoiniké) Movers az or- városát emelte hatalmas építkezéseivel, hanem a
szágjellemz növényének, a datolyapálmának gö- jeruzsálemi templomot is az mvészei építették.
rög nevébl (phoinix), Pietschmann pedig a foi- Hajói talán egészen Indiáig hatoltak ritkaságo-
noszból (vörösbarna), illetleg ennek származéká- kért. Sok trónviszály után Ittobaal, Astarte papja,
ból, a foiuix (vörös ember) szóból fejti meg. És új dinasztiát alapított Tirusban (887) és leányát,
valóban az ó-egyiptomi képeken a feniciek (Kaft a híres Jézabelt, Áhábnak, Izrael királyának adta
és a Nagy-tenger szigeteinek urai) tipikus alak- feleségül. Még az idejében nyomult Asszuma-
jai, a szemitáktól eltérleg, vörösbarna brrel van- zirpal P.-ba, és Tirus, Szidon meg a többi váro-
nak festve. A feniciai városok jobbéira, szigeteken sok ajándékokkal járultak a hódító elé. Ittobaal
és hegyfokokon épültek, bizonyára védettebb fek- harmadik utóda volt Fygmalion (820—774), s az
vésük és jobb MkötLk miatt. B szúk helyeken a idejében történt Karthágó alapítása. Ezután
súrü lakosság 6—8 emeletes házakban tömörült Asszíria, majd Babilon királyai nyomták P. vá-
össze. Igen fontos volt az ivóvíz kérdése ; Peni- rosait, még Tirus is kénytelen volt meghódolni.
cia legjelentékenyebb, legdíszesebb és máig leg- A VI. sz.-ban Kr. e. bírák, majd ismét királyok
épebb emlékei a hatalmas víztartók, melyekbe a uralkodtak Tirusban Babilon hbéresei gyanánt.
vizet kezdetben tömlkkel hajókon hordták a szá- Kyros, perzsa királynak 538. önként hódolt meg
razföldrl, ostrom idején pedig az esvizet gyjtöt- F., és hajói a perzsa tengeri hadernek magvát
ték össze, vagy— mint Arvad — csöveken vezet- alkották. Nagy Sándor Tirust kéthavi ostrom
ték be a városba az édesviz forrásokat. Neve- után 332. lerombolta és az újonnan megalapított
zetesebb városok voltak Arvad (gör. Arados, most Alexandria örökölte F. világkereskedelmi jelen-
:

Eaud), Gibel (gör. Byblos, ma Dzsebail), Beerot tségét. A F.-i nép emléke néhány század múlva
(gör.Berytos, ma Beirut), Szidon (ma Szaida), Sza- teljesen kiveszett és csak az újabb archeológiai
refat(gör. Sarepta, ma R asz Szerafend), Szúr (gör. ásatások derítik föl szereplésének jelentségét.
T^os), stb. E különös jelenség oka az, hogy F.-nak nem volt
Története. Minthogy F. szk, harántos völ- nemzeti mvészete, nem volt teremt ereje sem
gyektl megszakított terület, melyeket sokszor a tudományban, sem az irodalomban. Jelentsége
csak keskeny sziklás ösvények kötnek össze, inkább azon alapult, hogy mint keresked állam-
nem fejldött egységes állammá, hanem minden nak kiváló ügyessége volt az utánzásban és a
nagyobb város önálló királyság volt, melyekben gyakorlati ismeretek terjesztésében. Ö közvetí-
a királyt a gazdag kereskedk és a vallásos ha- tette a görögökkel a babüoni és egyiptomi mvé-
Penlciai mvészet — 375 Peniciai nyelv

szetet kisebb utánzatokban, ö tanította meg a gö- tákra vallanak (legnagyobb számmal a párisi
rögöket a betk használatára és egyéb gyakor- Louvreban és a newyorki múzeumban).
lati (csillagászati, müipari, tengeri stb.) ismere- Széles körben elterjedtek az iparmvészet ter-
teki'o. Kereskedelme nemcsak a tengeren, hanem mékei a híres tirusi bíborszövetek, a Homeros
:

a szárazföldön is új utakat nyitott, mert mieltt által is említett aranyékszerek, melyeket fleg
az Atlanti-óceánra merészkedett, Gallián keresz- ciprusi leletek szemléltetnek. Nagy keletnek ör-
tül közlekedett Britanniával. A Keleti-tenger part- vendtek az üvegkészltmények is és a tirusi és
jának borostyáiyát a Rajna mentén szállították szidoni mhelyek gyártmányai még a középkor-
a Pó torkolatához. Karthágóból a Szaharán át ban is híresek voltak. Az agyagmvesség nagy
karavánutak vezettek Afrika belsejébe. Ázsia virágzásáról fleg a feniciai gyarmatokban, Rho-
szárazföldjén három firányban jártak a déli út : dos, Szardínia, Szicilia-szigeteken, leginkább
Arábiába, a keleti Babilon és India felé, az északi azonban Ciprus-szigetén talált edények nagy tö-
a Kaukázus bányáihoz vitt. Ez a világkereskede- mege tanúskodik. A görög edényfestés hatása
lem azonban nem honosította meg a pénzt a na- mellett az edények festett díszítményein, emberi
gyobb hasznot hajtó cserekereskedés helyett; és állatalakjain ismét az egyiptomi és asszír m-
kisértékíi cseretárgyakért sok rezet kaptak Cip- vészet befolyása dönt jelentség. A feniciai
rusban, ezüstöt Hispániában, ónt Britanniában, iparmvészet legfontosabb ága azonban a bronz-
vasat Itáliában, aranyat Görögországban, fleg mvészet lehetett. Az anyagot a kisázsiai, thráciai
Thasosban, elefántcsontot, structojást stb. a dél- és ciprusi rézbányák szolgáltatták és a hozzávaló
vidéki tájakon. Iparuk mindezt feldolgozta és ke- ónért a feniciaiak Britanniába is elmentek. A
reskedésük drágán értékesítette. Fleg bronzesz- leletek legnagyobb részét Ciprus szolgáltatta,
közeik, fegyvereik tntek ki olcsóvá tették az
; fleg pajzsokat és tálakat, melyek sorokba fog-
üveget, a finomabb agyagedényeket mázzal von- lalt állatalakokkal, vadászati és harci jelenetek-
ták be, ügyesen faragták az elefántcsontot és ere- kel, istenségek vésett képeivel vannak díszítve.
deti iparáguk volt a bíborfestés, melyben senki Félreismerhetetlen az asszír és egyiptomi hatás
sem érte ket utói. Rabszolgakereskedésbl is és e készítmények eredetét néha csak a feniciai
nagy hasznot húztak. fölíratok árulják el. Hasonló stílusúak a híres
Irodalom. Movers, Die Phoenikier,Berlin 1846—50, 3 ezüsttálak is, amelyek részben szintén Ciprusból,
köt.; Pietschmaon, Geschichte derPhoeniker, Onckengylljte-
mcnyes vállalatában, 1889 ; Gustave Le Bon, Les premieres részben etruszk sírokból kerültek el (Róma,
civilisations, Paris 1889 ; Perrot et Chipiez, Histoire des Museo Gregoriano). V. ö. Perrot- Ghipier, Histoire
árts dans l'antiquité, 3. ícjt., Paris. de l'art dans l'antiquité IH. (Paris 1885) Cesnola,
;

Feniciai mvészet. Már a biblia és Homeros Cyprus (London 1877) u. a. A descriptive Atlas
;

csudálattal emlékszik meg a F. készítményeirl. ofthe Cesnola Collection (New York 1885); Ohne-
A Kr. évezred végén és I. évezred elején a
e. II. falsch-Eichter, Kypros (Berlin 1893).
szíriai igen keskeny tengerpart városai, Arád, Feniciai nyelv, a sémi nyelvek északi ágához
Beritus, Szidon, Tirus, Biblosz, Amrith a feniciai tartozó és a héber nyelvvel ugyanegy csoportból
ipar gócpontjai voltak és a készítmények a vi- való nyelv. E két nyelv egy közös régi alapnyelv
rágzó kereskedés, valamint a feniciaiak sr (a kánaáni snyelv) dialektusait képezi; mind
gyarmatai révén igen nagy tömegekben jutottak nyelvtani, mind szótári tekintetben egymáshoz a
el Nyugatra. A F. jelentsége nem annyira a legközelebb rokonságban állanak és sajátossá-
monumentális müvekben, mint inkább az iparm- gaikkal egyéb sémi nyelvcsoportoktól közös elté-
vészeti termékekben rejlik. Csak gyéren marad- réseket mutatnak. (Stade Emeute Prüfung des
:

tak fönn építészeti emlékek, részben a feniciai vá- zwischen dem Phönicischen und Hebraischen be-
rosok helyén, részben Ciprus-szigetén, amely Fe- stehenden Verwandtschaftsgrades Morgenlan-
;

nieia legrégibb gyarmata volt és amelynek gazdag dische Forschungen, Leipzig 1875, 167—232. lap-
emléksorozatai a F. legfontosabb forrásai. Néhány jain). A F.-et Palesztina partvidékén és a hozzá
kisebb szabású templom (Amrith) romjai ers tartozó területeken, úgymint a feniciai nép ázsiai,
egyiptomi hatást, a sajátságos, lépcszetes torony- afrikai és európai gyarmataiban használták. Nagy
alakú síremlékek részben egyiptomi, részben Sándor ideje óta az anyaországból a görög nyelv
asszír befolyást árulnak el. Valóban, az egyiptomi szorította ki legtovább az afrikai gyarmatokban
;

és mezopotámiai mvészet, majd utóbb a görög maradt fenn, ahol az új-páni nyelvjárás fejldött
archaikus mvészet adja meg a F. jellegét, mely ki belle (ehhez tartozik Plaútus Poenulus V..
erösebb önállóságot soha sem mutat és legföljebb 1 — 3), mely a régi Karthágó területén még Kr. e.
a különböz eredet elemek sajátszer egyesíté- 400 körül, talán még tovább is fennmaradt.
sével, ügyes, ha nem is szellemes értékesítésével A F. összefügg emlékei az anyaországban és
tnik ki, de épen a keleti elemeknek a nyugatra a gyarmatokban (az 1845. felfedezett marseillei
való közvetítése által fontos szerepet játszik az áldozati tábla stb.) talált feliratokban maradtak
ókori mvészet történetében. Még az ú. n. feniciai reánk, melyek egészen a Kr. e. VII. sz.-ig (ipsam-
oszlopfej, melynek fleg alabástromból faragott buU felirat Kr. e. 650.) nyúlnak vissza, srb-
példái igen nagy számmal kerültek Ciprus-szige- ben azonban csak a Kr. e. IV. sz.-tól kezdve je-
tén napfényre, sem egyéb az egyiptomi palmetta lentkeznek. Sok feniciai emléket találtak Ciprus-
továbbfejlesztésénél. Az idegen minták utánzása, ban, Szicíliában, Máltában, a legtöbbet Afriká-
ban, különösen Karthágó vidékén, mely ki-
olykor furcsa elváltoztatása jellemzi a szobrászati
emlékeket is, a feniciai agyagszobrokat és a nagy vált azóta, hogy Tunisz fl-ancia okkupációja az
számmal fönnmaradt ciprusi kszobrokat, melyek ásatásokra több szabadságot nyújt, ezer szám-
hol egyiptomi, hol asszír v. görög archaikus min- mal adja elé a régi Karthe^ó emlékeit. Az anya-
 : ;

Feniclai tz — 376 — Fenlléndlamlnek

ország legnevezetesebb emlékei közé tartozik Stephens voltak. Minthogy az angol kormány szi-
Bsmunázár király feliratos szarkofágja (a Louvre- gorúan szemmel tartotta ket, mködésük szín-
ban), melyet 1855. Szidon területén találtak, to- helyét Észak-Amerikába tették s New-York lett
vábbá Jehavmelek királynak a régi Biblosz te- a F. központja. Itt tartottak 1865. kongresszust,
rületén 1875. felfedezett felirata stb. de az általuk tervezett felkelést az angol kormány
A fenieiai kutatásoknak nagy lendületet adott még csirájában elfojtotta. Ezóta egyes merényle-
Eenan tudományos expedíciója (1860— 61), mely- tekben nyilvánul a P. nemzeti gyülölsége az an-
nek eredményei a Mission de Phénicie cím nagy golok iránt. V. ö. Butherford, Secret history of
munkában (Paris 1864) vannak lerakva. A P. em- the Fenian conspiracy (London 1877, 2 köt.)
lékeit legelször Barthélemy János Jakab tár- 0' 2vmr?/, Recollections of Fenians and Penianism
gyalta (Eéflexions sur quelques monuments phéni- (London 1896, 2 köt).
ciens et sur les alphabets qui en résultent, Paris Feniform, laza, szürkésfehér, szagtalan és íz-
1758) e kezdeményezés után a fenieiai lilológia
; telen por. Vízben oldhatlan, éter kevéssé, alkohol
legnevezetesebb mozzanata Gesenius nagy mun- és nátronlúg bségesen oldja. Keletkezik formal-
kája: Scripturae Unguaeque Phoeniciae monu- dehid és fenol hatására. Alkalmazása a sebészet-
menta quotquot supersunt stb. (Leipzig 1837), ben azon alapszik, hogy a P. a sebek váladéká-
melyet Judas, Btude demonstratíve de la langue nak hatására fenolra és formaldehidra bomlik.
Phénícienne et de la langue Líbyque (Paris 1847) Fenil (phenyl). Egy vegyérték gyök képlete ;

egészített ki. Korszakot alkot a francia akadémia

Corpus Inscriptionum Semiticarum c. nagy gyjt Fenilaeetaldehid, phenylacetaldehyd, phen-
munkájának kiadása, meljmek P. szekciója
aethylal, a--toluilsavaldéhyd : CgH^.CHa.C^g
1881 óta van folyamatban. Karthágói emlékek
foglaltatnak Euting több kiadványaiban, vala- 193— 1940-on forró folyadék, d=l-085, keletkezik
mint újabban Delattre abbé karthágói ásatásai a-toluilsavas kalciumból, ha azt hangyasavas
eredményeiben. Nyelvtant Schröder-töl bírunk kalciummal melegítjük.
(Halle 1698). A nyelvanyag pontosabb értelmezé- Fenilacetamid (phenylacetamid) a. m. acet-
sét nagyban elmozdította még Schlottmann szá- anilid, antifebrin (1. o.).

mos értekezésében és Leoy M. A., Phoenizische Fenilakrilsav, 1. Fahéjsav.

Studlen (3 füzet Breslau 1864) Phönizisches Wör-
; Fenilalkohol, pJienylaíkolwl, 1. Karholsav.
terbuch (u. o.) Bhch A., Phoenicisches Gloss.
; Y&ra\B.rmáodi.zo^aQnzo\,henzol-azo-difenüa'min:
(Berlin 1890). CeHj.NiN.CgH^.NH.CgHs. 82''-on olvadó kris-
Fenieiai tz, 1. Fenian fire. tályok. Vízben nem, alkoholban s éterben oldható.
Fenieiai vallás. A feniciaiak vallási képzetei Diazobenzolklorid és difenilamin egymásra ha-
sok közös vonást mutatnak a többi pogány sémi tása útján állítják el. Redukálva anüint és amido-
népek hitével. Fistensógük volt Baal, amely- difenilamint szolgáltat.
nek neve nnem alakban is elfordul Baalat.
: Fenilamin, 1. Anilin.
Néha Baal sámln-nak (Az egek Baalja) nevezik. Fenilazofeniléndiamin a. m. krizoidin (1. o.).

Ez a napisten, amelynek tisztelete az izraeliták- Fenübarna, 1. Fénicien.

nál is elterjedt, úgy hogy a próféták küzdelme Fenilbenzamid, 1. Benzanüid.
kiválóan az ellen irányult. Tirusban Baalt Mel- Fenilbenzol, 1. Difenil.
kart (a város királya) név alatt tisztelték. A nap- Fenilbiborsav, 1. Izopurpursav.
isten mellett állott a hold istennje Astarte (héb.
: Fenildihidrokinazolin, 1. ürexin.
Astáret, aram. Attar), amely a bástyák védöasz- Fenildimetilpirazolon a. m. antipirin (1. o.).
szonya is volt, amiért fején bástyaalakú koroná- Fenilecetsav, alfatoluilsav, CgHj.CHo.COOH.
val is szokták ábrázolni. Egy másik f
istenség Keletkezik fehérjefélék rothadásakor, fenilklór-
volt Esmön (innen az Esmün-ezer név), akit az ecetsavból, mandulasavból jódhidrogén, acetofe-
egészség istenének tekintették. A görög Artemis- nonból kénammonium hatására stb. elállítható ;

sel azonosítják a régi írók Tanü istennt. Nagy sze- toluolból. Színtelen, fényl kristálylemezkék. Op.
repet játszott a feniciaiaknál és a velük közös val- 76", fp. 2620. Krómsav benzoésavvá oxidálja.
lással és nyelvvel bíró karthagóiaknál a Moloch Fenilén, phenylen : CgH^ összetétel kétvegy-
kultusza, amely emberáldozatokkal járt (némely értékü aromás gyök.
isteneiket kábírok-nok, «hatalmasoknak» nevez- Fenilónbama, 1. Bismarckbarna.
ték), valamint a tavasz istenének Awiisz-ndik (ba- Feniléndiaminek, diaminobenzolok
bil. eredet neve Tammüz) a tisztelete. A feni-
eiai istenek tisztelete mindenféle erkölcstelen üzel- ^6H4<nh!.
mekkel volt összekötve. V. ö. Renan, Mission de A
benzolból azáltal származtathatjuk e diprünór
Phénicie; Badhgen, Beitrage zm semitischen Re- diamineket, ha abban két hidi'ogónt két amido-
ligionsgeschichte (1888). gyökkel helyettesítünk. Három izomer alakja van
Fénicien, fenübarna, fenidn, rotein, vörös- ú. m. ortho, méta és pára feniléndianim. Mind-
barna festék, amely elállítható salétromsav-kén- három elállítható a megfelel nitrovegyületek
sav hatására fenolból. Br
festésére használják. redukciójával.
Féniek (ang. fenians), ir politikai szövetség,
melynek célja Írországot az angol uralom alól O.-fenüéndiamin CgH^ /ol
^^líntelen, <Mg
felszabadítani. Nevüket Pionu v. Finn mondabeli fényl,102-108o-onolvadókristályok,252»-onforr.
ír hstl vették. Szövetségük 1800 táján keletke- Hideg vízben kevéssé, alkoholban, éterben, kloro-
zett s els alapítói John O" Mdlwnney ós James formban jól oldódik; sósavsójának tömény olda-
 : : : :

Fenilónkék — 377 — Fenn

tából ferriklorid hatására rubinvörös tkben banilidból, oxanilidból, ha azokat foszforpentoxid-

diaminofenazin válik le. dal melegítjük.
Fenilkarbamidsav, karbanilsav
Ai.-feniléndiamin ^6^i<^^(o) op. = 63,
CgHjNHCOOH.
tp. = 287" azofestékek elállítására szolgál. Szabad állapotban nem, csak észterei alakjában
ismeretes. Ez utóbbiak keletkeznek klórhangya-
P.-feniléndiamin Cf,E^<^^'^^. 140<>-on ol-
saveszter és anilin v. fenilizocianát és alkohol egy-
vadó, fényl lapocskák. 267''-on forr. Forró víz- másra hatásakor.
ben jól oldódik. Szafraninfestókek elállítására, Fenilkarbaminsavetileszter, 1. Fenüuretán.
továbbá hajfestszernek használják. Ez utóbbi al- Fenilkarbinol, 1. Benzilalkohol.
kalmazása azonban mérgez voltánál fogva kerü- Fenilklorofonn a. m. benzotriklorid (1. o.).
lend. Fenilmetilketon, 1. Hipnon.
Fenilénkék, naftiUnkék, gyapotkék, tengerész- Fenilmustárolaj, CgHj.NCS, az izotiociánsav
kék, sötét ibolyaszín por, inely vízben könnyen fenilesztere. Üifeniltiohngyanyból híg kénsav val
oldódik ibolyaszínnel, alkoholban pedig kék szín- való foiTaláskor keletkezik. Színtelen, olajszagú
nel. Gyakran használják indigó helyett. Gyapjú- folyadék. Fp. 222°. Kémiai sajátságai a közönsé-
és selyemfestésre nem alkalmas. ges V. allilmustárolajéihoz hasonlóak.
Feniléter, 1. Fenoléter. Ferdlsav a. m. karbolsav (1. o.).
Feniletilalkohol (pJienylaethylalkoJiol), ben- Fenilszalicilát (phenylum scdicylicum), a Sa-
zilkarbinol C^Hs.CHj.CHj.OH. kellemes szagú, lol (1. 0.) kémiai neve.
:

olajszer, 219o-on íorró folyadék. Di5=l-0235. Fenüuretán. fenilkarbaminsavetileszter

Könnyen oldódik híg szeszben. Az extrahálás v. C.HjNH.CO.O.CjHg.
maeerálás útján nyert rózsaolajban nagyobb T-
V. táblaalakú kristályok. Op. 51-5-520, =
mennyiségben található. Mesterségesen fenilacet- fp. =
237-238". Hidegvízben oldhatatlan, alko-
aldehid redukciójával állítják el. Használják hol és éter jól oldja. Ammóniával zárt csben me-
mesterséges rózsaolaj elállítására. legítve, karbamid és anilin keletkezik belle. Ke~
Fenillestékek (fenol festékek), fenolból és fe- letkezik anilinböl, klórszénsavasetileszter hatására
nolvegyületokbl elállítható festékek. Ide tartoz- CjHj.NH,-fClCO.O.C„H6=CeH..NH.CO.O.C,H5+
nak pikrinsav fenilbarna, gránátbama, koral-
: , HC1. +
lin (pöonin), aurin, azulin, a rezorcin és ftalein- Fenit Harbour, 1. Iralee.
festékek. Fénix (fnix, göT.phoinix), az egyiptomiak sas-
Fenilglicin, fenilglikokol, aniUdoecetsav alakú, bíbor- s arany toUazatú, mesebeli szent ma-
CgHj.NH.CHj.COOH. dara, melyrl az ókorban több monda élt a leg- ;

Színtelen, 126— 127 "-on olvadó kristályok. Víz- ismertebb ezek közt a következ Minden öOO-ik :

ben jól, éterben kevéssé oldódik. Levegn alká- évében a P. elégette magát fszerekbl készített
liákkal melegítve indigót szolgáltat. Keletkezik fészkében, de hamvaiból megtQodva kelt ki újból.
klór v. brómecetsavból, ha azt anilinnel és vízzel A hieroglifikus iratokban, úgy látszik, Benu volt
melegítjük. a neve s inkább gémhez (az Ai'dea Cinerea-hoz)
Fenilhangyasav, 1. Benzoésav. hasonlított. Seyffarth szerint a P. mitosz szimbó-
Fenilhidrazin(2?/í€w?/í/í?yira2:iJi)."CgH5.NH.NH,. luma annak az idszaknak, amely alatt a Merkúr
Színtelen olajszeili folyadék. Lehtve megszilár- a Nap eltt a tavaszi nap-éjegyenlöségbe megy át.
dul. Op. = 17*5o, fp. =
241". Forraláskor kis- A késbbi keresztény mondakörben a F. az örök
mérv bomlást szenved. Víz kevéssé, alkohol megiQodás szimbóluma, majd a bizánci birodalom
és éter jól oldja, savakkal jól kristályosodó só- jelvénye volt. Az alchemia nyelvében F. a bölcsek
kat alkot, vagyis a F. bázis sajátságú. Erélyes kövének egyik elnevezése volt. Nálunk Gyön-
redukáló anyagok hatására anilin és ammónia gyösi István címezte P.-nek munkáját (Poraiból
keletkezik belle. Oxidáló hatásokkal szemben megéledett F. 1693-ból) s a tz ellen biztosító tár-
igen érzékeny, vagyis a F. redukáló hatású. Már sulatok szokták így nevezni magukat. V. ö. Gassel,
a levegvel érintkezve megbarnul oxidáció foly- Der Phoenix und seine Aera (Berlin 1879).
tán. F. keletkezik diazoniumsók redukciójakor. Fenk v. fénk, 1. Fenk.
Ipari elállítására a dlazoniumsót nátrium szulllttal Fénkultura, a láptorületek telkesítésének egy
diazobenzolszulfosavas nátriummá alakítják, me- Németalföldön alkalmazásban álló módja. A P.
lyet redukálva, F. szulfosavas nátriumot, ezt pedig lényege abban áll, hogy a javítandó területet
sósavval fzve, F.-t nyernek. A F. az organikus elbb a felesleges nedvesség elvezetése céljából
kémiai munkálatoknál igen gyakran használt ve- a szükséges csatornákkal és árkokkal látják ol,
gyület. Aldehidekkel, ketonokkal jól kristályosodó az így kiszárított telkekrl a tüzelként értéke-
hidrazonokat alkot. E. Mscher-nék e vegyület síthet tzegrétoget eltávolítják s a visszamaradt
segítségével sikerült a különböz cukrok egymás- földet homokkal, tengeri iszappal s városi trágyá-
tól való elválasztása és azonosítása (1. Szénhidrá- val (emberi ürülék) való keverés útján term-
tok). Iparilag nagymennyiség F.-t hasznáhiak képessé teszik. Az ily módon telkesített láp na-
antipirin elállítására. gyon s biztos termés. b
Fenühidrogén a. m. benzol (1. o.). Fenn, George Manvüle, angol író, szül. Lon-
Fenilizocianát, fenilkarbonimid, karhanil donban 1831., megh. 1909. Korán kezdte újságírói
CjHj.N.CO. Átható szagú, könnyezésre ingerl munkásságát a Chambers' Journal, Star, Once
folyadék. Fp. =
166» dij =
1-092. Víztl elbom- a Week folyóiratokban. 1870-ben a Cassel's Maga-
Uk széndioxidra és karbanilidra. Keletkezik kar- ziné szerkesztje lett. Közkedveltségnek örvend
 ; :

Fenn az erny, nincsen kas — 378 — Fénnyel gyógyítás

ifjúsági regényei Angliában és az Egyesült-Álla- ragaszkodókat egyesíti magában. A fennománok

mokban egyaránt gyorsan elterjedtek. Kiemelen- újabban megoszlottak az ó-flnnek inkább orosz-
:

dk A
: Crirason Crime (1899) ; Tlie Cankerworm barát, az új finnek inkább ellenkez nemzeti
(1901); Köpje Garrison (1902). irányban mereven helytálló politikával véUk Finn-
Fenn aa erny, nincsen kas. Közmondás an- ország érdekeit szolgálni. Az egész küzdelem a
nak jelzésére, aki a világ eltt többet akar mu- nép széles rétegeit nem igen érinti. Oroszország-
tatni, mint a mije van. Szigligeti egyik vígjáté- nak a finnek alkotmánya ellen intézett erszakos
kának is címe. támadásai miatt a jelzett ellentétek különben is
Fennecus (állat), l. Ezüstróka és Sivatagiróka. mindinkább elsimulnak.
Fennek, 1. Sivatagi róka- Fennött kristály, az olyan kristály, mely va-
Fennena, Ziemomysl kujáviai és leszlaui (vla- lamely anyagon úgy ül, hogy csakis szabad vége
diszlávi) herceg és Salome leánya. Atyjának állí- van kifejldve. Az az anyag, melyen a kristály
tólagos számzetése után a lengyel hercegn Ma- fenn van nve az anyak és ez gyakran azonos
:

gyarországba menekült, hol különösen Németuj- a F. anyagával. Ellenkezje a bennött kristály,

vári Iván vette pártfogásába. Ez a trónra kisze- mely valamely anyagban (rendesen idegen anya-
melt III. Andrást rábírta, hogy P.-t nül vegye kben) miQdkét végével ki van fejldve. (L. az
András csakugyan még a koronáztatás eltt Ásvány cikk színes képmellékletén.)
egybekelt F.-vals 1290 júl. 28. Székesfehérvárott Fénnyel gyógyítás, fényterápia, fototerápia.
öt is királynévá koronáztatta. Ebbl a házasság- A fény biológiai hatásainak fölhasználása gyó-
ból született Erzsébet hercegn. F. 1295 végén gyításra. A fény az él szervezetekre hatással
halt meg s III. András 1296. már Ágnes osztrák van. Ers fény, különösen az ibolyántúli suga-
hercegnvel lépett második házasságra. rakban gazdag, a sejteket megöli, valószínen az
Fenner von Fenneberg, 1. Ferdinánd, német oxidációs folyamatok nagyfokú élénkítése útján.
forradalmár, szül. Trientben 1820., megh. Bre- Az alacsonyrend szervezetek igen érzékenyek
genzben 1863 febr. 15. Atyja osztrák altábor- a fénnyel szemben, salegtöbb baktérium ers nap-
nagy volt s is a katonai pályára lépett, de 1843. fényen néhány óra alatt elpusztul. így tisztítja a
kilépett a hadseregbl s egy röpirata miatt el napsugár a levegt, a vizet, a tárgyak íölszinét.
kellett hagynia Ausztriát. 181'8-ban visszatért A fény baktériumöl hatását rendszeres ferttlení-
Bécsbe s az októberi forradalomban Messenhauser tésre és az ivóvíz dezinficiálására is használják. A
mellett a felkelk fparancsnoka volt. Bécs elfog- P., legalább részben, a fény baktériumöl hatását
lalása után sikerült elmenekülnie s 1849. a pfalzi használja föl.
felkel sereg vezére lett.^ Aztán Svájcba mene- A magasabbrendü szervezetekre is van hatása
kült, de innen kiutasítva Észak-Amerikába költö- a fénynek.Az anyagcsere fényben élénkebb, s
zött. 1858-ban visszajött betegen s felesége ki- kimutatható, hogy a fiatal állatok növekedésére,
eszközölte, hogy amnesztiát kapott és Bregenzben fejldésére a fénynek határozott elsegít ha-
telepedett meg. Mvei : Geschichte der Wiener tása van. Az ember szervezetére gyakorolt ha-
Oktobertage (Leipzig 1849) ; Zur Geschichte der tásban a legfeltnbbek a brön észrevehet el-
rheinpfálzischen Revolution und des badischen változások. A brön az ers fényhatás nyomán
Aufstandes (Zürich 1850). — rendesen csak órák múlva — élénk vörösség
2. F., Johann Heinrich, német orvos, szül. (erythema photochemicum, ül. e. solare) jelenik
Kirchhainban 1774 dec. 25., megh. 1849 dec. 16. meg, mely — ha a fény nagyon ers volt és tar-
Marburgban tanult, u. o. magántanári képesítést tósan hatott — hólyagos, helyenkint kifekélye-
nyert. Fleg a fürdorvoslással foglalkozott. Iro- sed, valóságos börgyuladássá ersödik. A br
dalmi dolgozatai is fleg a fürdorvoslás körébe lassan, hámlással gyógyul, s a fényérte terlet
tartoznak, emellett poétikus munkái is vannak. barnás, pigmentált marad. Ugyanez a napsu-
Szerkesztette a Taschenbuch für Gesundbrunnen gár okozta lesülós jelensége is. A barnává lett
und Bader (1816—18) és a Jahrbücher der Heil- br új, ers fényre nem reagál ers gyuladással,
quellen Deutschlands (1821—22) c. almanachokat. a brfesték csaknem tökéletes védelmet biztosít.
Szépirodalmi munkái Winterblumen (1819) Das A brben lefolyó élettani változások lényege nem
: ;

Gebét des Herrn in vier Gesángen (1819). tökéletesen ismeretes a börfesték keletkezésében
;

Fennománia, fennománok: a finn nagyfeje- valószínleg része van a vérfestéknek s talán a

delemségnek Oroszországgal történt egyesülése mellékvesék mködésének. A fénynek baktérium-
(1809) után keletkezett mozgalom, mely arra tö- öl, vérbséget és a brben bizonyos változásokat
rekszik, hogy a svéd nyelv és mveltség helyébe okozó hatása teszi a F.-t értékessé a brbeteg-
minden téren a flnn nemzeti elem kerüljön. A leg- ségek gyógyításában. A brfarkas (tuberculosis
nagyobb ünn államféríi, a svéd születés Snell- lupus), brrák, ekzema, psoriasis, akne, furuncu-
man volt a P. leghatalmasabb szóvivje. Szerinte losis, a hajhullás némely alakja stb. szépen gyó-
a mvelt svéd elemnek Finnországban a íinn nyelv gyul a F. hatása alatt. A leghatásosabbak a rö-
lakosság többségére kell hatnia, ezt pedig csak vidhullámú ultraviola sugarak, ezek azonban
úgy érheti el, ha megtanulja a nép nyelvét, m- nem tudnak mélyen hatolni a brbe, különösen,
veU irodahnát stb., szóval, ha elflnnesedlk. Ez a ha a br vértelt. Ezért szokás a kezelt területen
vezéreszme SneUman óta olyan mély gyökeret a brt kvarclencsével vértelenre szorítani. A kö-
vert, hogy reakciójakép megszületett a svédmá- zönséges üveg nem bocsátja át a hatásos sugarar
nia(svéd-rajongás), mely a íinn nemzeti irányú fej- kat s ezért kell speciális készítés üveget vagy
ldés ellenében a svéd mveltséghez ós a svéd kvarcot, hegyi kristályt alkalmazni a F.-ban
elem hagyományos politikai túlsúlyához görcsösen használt készülékekben. Használhatjuk a napsu-
 ; : :

Fenny-Stratford 379 — Fenolok

garat fényforrásnak tükrökkel, lencsékkel kon-

; Fenolitalein, phenolphtalein, dioxyphtalo-
centrálva, rézgálicoldaton átbocsátva, mely a h- phenon
sugarak ós a színes sugarak jó részét vissza- C:(C,H,.OH),
tartja. Természetes, hogy a hsugarak visszatar-
tásáról, az egész készülék és a kezelt brterület
/\
C,H,
állandó htésérl gondoskodni kell. Mesterséges \/
fényforrásnak olyant szokás választani, mely CO
gazdag rövid hullámú sugarakban, ilyen a villa- 250— 253''-on
olvadó fehér kristályok. Vízben
mos ívfény, különösen ha vaselektródok között igen kevéssé, alkoholban jól oldódik. Lúgokban
támadt, az alacsony nyomású, villamos áramtól gyönyör piros színnel oldódik. Mivel a lúgok
világítóhiganygzök fénye stb. igen csekély mennyiségétl vörös szín lesz, ol-
A fényben fluoreszkáló anyagok (pl. eosin) bizo- datát a térfogatos analízisben mint igen érzékeny
nyos mértékig fokozzák a fény hatásosságát, indikátort alkalmazzák. A P. orvosi alkalmazást
valószínen azáltal, hogy a színkép kevésbbé ha- is talál. Vámossy fedezte fel hashajtó hatását. A
tásos sugarait mintegy átalakítják ersebb hatású purgo néven ismert gyógyszer ható alkatrésze F.
sugarakká. Ezekkel a «photodynamikus» hatású Elállítására fenolt ftalsavanhidriddel melegíte-
anyagokkal «szenzibilizálni» igyekeztek a szöve- nek tömény kénsav jelenlétében. Az olvadékot
teket, s eosin-oldattal ecsetelve a kezelt terüle- forró vízbe öntik, majd vízzel addig mossák, mlg
tet, vagy br alá fecskendezve az eosin-oldatot, a fenol szaga többé nem érezhet. A maradékot
ersebb hatást véltek elérni. A hosszú hullámú meleg híg nátronlúgban oldják és az oldatból a
vörös és sárga sugarak mélyebben hatolnak a P.-t ecetsavval leválasztják. Tisztítás céljából ab-
testbe,— legalább 5—6 cm.-nyire még izmokon szolút alkoholból átkristályosítják.
át is,— s úgy látszik nem hatástalanok. A has- Fenolkarbonsav a. m. szalicilsav.
hártya, mellhártya bántalmai, a csontok, izületek, Fenolkénsav, CeH^.O.SOj.OH, szabad állapot-
nyirokmirigyek stb. betegségei megfelel P. alatt ban nem ismeretes. Káliumsója a vizeletben —
gyakran meglep gyógyulást mutatnak. A fény- különösen a növényevk vizeletében fordul el. —
nek általános, az egész szervezetet érint hatásai A fehérje bomlása folytán a bélben fenol kelet-
rendesen csak a napfény orvosi használatával, a kezik, mely a fehérje kénjébl oxidáció folytán
napfürdben (l.o.) jutnaik kifejezésre. A közönsé- keletkez kénsavval P.-á egyesül és ez által
ges értelemben vett fónjrfürdö (1. o.) elssorban a toxikus hatása megsznik. E képzdési módja
sugárzó meleg útján gyógyít. A különböz színek adja magyarázatát, hogy nyomokban mindig ta-
biológiai hatásait a chroraotherapia (1. o.) alkal- lálható a vizeletben.
mazza. Már az egyiptomiak, görögök és rómaiak Fenolmérgezés, 1. Karbolmérgezés.
ismerték a napfény egészségtani és therapiai je- FenolmetUéter, 1. Anizol.
lentségét. A fény élettani kutatása W. P. Ed- Fenologia (phaenologia), jelenségtan, az a tu-
words (1825) Molesehott (1855) Charcot (1859) domány, mely azt kutatja, hogy az állatok és nö-
; ;

Widmark(1889) Rubner, Finsen (1894) stb nevé- vények életének egyes feltnbb mozzanatai mi-
;

hez fzdik. A baktériumöl hatást Downes és lyen mértékben és miként függnek az éghajlatbeli
Blunt mutatják ki 1877. A rendszeres P.-t Finsen viszonyoktól. Az állat-F. körébe tartozik pl. a köl-
kezdi 1894'. töz madarak érkezésének és elvonulásának, a
Fenny-Stratford (ejtsd: sztretförd), város Buc- téli álom beálltának és befejezésének tanulmányo-
kingham angol countyban (a római Macfiovinium zása az éghajlatbeli viszonyokkal karöltve. A
helyén), fontos vasúti csomópont, a Grand- Junction madárvonulást ilyen szempontból tanulmányozza
csatorna mellett, (i9ii) 5171 lak., csipkekészítéssel hazánkban a Hermán Ottó kezdeményezésére
és szalmafonással. alakult és ma is az ö vezetése alatt álló Omitho-
Fenokoll, amidoacetilparafenetidin v. gliko- lógiai Központ (1. o.), mely éppen ilyen ii'ányú mun-
kollf'enetidin : kásságával világhírre tett szert. Ma az állat-P.-t
aránylag kevesen müvelik. Annál több mvelje
^«"<\NH(CH,[NH„]CO) van a növény-F.-nak (1. o.).
E bázist amidoecetsavas etU és fenetidinböl heví- Fenolok (phenohk, oxihenzolok). Ha a benzol-
tés útján, V. monoklóracetilfenetidinböl ammónia gyiHben egy v. több hidrogént hidroxil gyökkel
hatására állítják el. Fehér kristálytúk 100-5<' on helyettesítünk, F. keletkeznek. A hidroxil gyökök
;

olvad. Forró víz és szesz oldja. Lúgokkal forralva száma szerint megkülönböztetünk egy és több ér-
glikokoUra és fenetidinre bomlik. Egy molekula ték P.-at pl.
sósavval alkotott vegyülete a sósavas F., vízben CeH,-OH C,H,(OH), CeH(0H)3
oldható, sós-, kesernyés íz, színtelen kristályok. egy ért. fenol két ért. fenol három ert. fenol

Gyógyszerül láz ellen használatos. A P. a három érték ^COH

gyököt, az ú. n. ter-
Fenol, 1. Karbolsav. cier alkohol gyököt tartalmazzák és bizonyos
Fenolátok. 1. Fenolok. reakcióikban —
éter, eszterképzódés az alko- —
Fenoldiazobenzol, 1. Oxiazobenzol. holokhoz hasonlóan i^viselkednek. A P. azonban
Fenoléter, fenüéter, difenüéter, difenüoxid : kifejezettebben savak, mint alkoholok. E sajátság
CjHj.O.CjHj. Hosszú, színtelen, a gerániumra összefügg azzal, hogy a fenil gyök negatív jel-
emlékeztet szagú, talakú kristá'yc^. Op. = 28°, lem és a negatív gyökök hidroxilvegyületei a
fp. =r 252— 253°. Bségesen keletkezik alumi- savak sajátságaival bimak. E sajátságnak meg-
niumfenilát Al(OCgH,), száraz lepárlásakor. felelen, a P. bázisokkal sókká egyesülnek, vagyis
Fenolfestékck, 1. Fenilfestékek. a hidroxil gyök hidrogénje a F.-ban fémmel he-
 :

Fenolszulfosavak 380 — Penségres

lyettesithet. Az így keletkez sókat fenolátoknak mok élesítésére, ül. köszörülésére szolgáló k, ren-
nevezik. A P.-ban a benzolgyíírü hidrogénatomjai desen homokk, melynek alakja közönséges kézi
különféle gyökökkel (nitro, szulfo stb.) még köny- használatban rendesen hasáb, nagyobb alakban
nyebben helyettesíthetk, mint a benzolban. A P. pedig korong. Mint kézi eszköz csak kis tárgyak,
szilárd V. folyós, bomlás nélkül gzzé alakítható, kések stb. köszörülésére szolgál. Ellenben korong
igen gyakran jellemz szagú vegyületek. Számos alakjában —egészen a malomk nagyságáig —
közülök antiszepszises hatású. Vízben többé vagj kézi-, láb- vagy géphajtással használják egy fa-
kevésbbé könnyen, alkoholban többnyire jól oldód- vagy öntöttvas-vályúban, közepén tengely körül
nak. P. keletkeznek bonyolultabb szénvegyületek forgatva. Ujabb idben mesterséges úton is készí-
száraz lepárlásakor. Találhatók a fa- és kszén- tenek P.-t, még pedig különösen Indiában, ahonnan
kátrányban. Elállításuk benzolszuLfosavakból ká- ez indiai F. nevét is kapta. Ezeket vulkanizált
liumhidroxiddal való összeolvasztás útján történ- kaucsukba homokból gyártják. Porrá töil
sajtolt
hetik. Keletkeznek benzoloxisavakból széndioxid habköbl készítenek köszörükövet, amelyet fa-
is
lehasadásával, ha azokat mésszel hevítjük. Diazó- köszörülésre használnak. Az olaj P.-vek közül a
vegyületek hidrolízise szintén P.-at szolgáltat. leghíresebb a török v. levantei F., mely különö-
Fenolszulfosavak (phenolsulfosavak) képlete sen keménysége által tnik ki. Ipari célokra leg-
CgH4(0H)S03H ; 3 izomer módosulatban isme- inkább az ú. n. francia P.-vet (köszörk) használ-
retesek: Az ortofenolszulfosav vagy ortooxiben- ják, mely különösen a késgyártásnál és szerszám-
zolszulfosav keletkezik akkor, ha fenolt hidegen köszörülésnél van elterjedve. Hazánkba Német-
oldunk koncentrált kénsavban. B sav vizes ol- országból hozzák be. A P. smirglivel használva
data aszeptol néven gyógyszerül használatos (1. o.). kcsiszolásra is szolgál, ami külön csiszológépek-
B sav a melegítéskor parafenolszvlfosavvá ala- kel egyrészt Idar és Oberstein németországi váro-
kul. A
metafenolszulfosav káliumsója keletkezik sokban, másrészt Csehországban Turnau közsé-
akkor, ha a metabenzoldiszulfosavat tömény ká- gében és vidékén nagyon elterjedt iparág.
liumhidroxid oldatával hevítjük. A P. tiszta álla- Fenöpala (ném. Polierschiefer), vékony palás
potban elállítva színtelen kristályokból állanak, sárgás-fehér, sárgás-szürke szétdörzsölhet tö-
amelyek ers savanyú kémhatásnak. Lúgokkal meg, mely diatomeák mikroszkopikus kovapán-
való telítéskor bellük a kristályosítható fenol- cólainak finom földes halmazából áll.
szulfosavsók keletkeznek. Származékai közül a Fenrir, a skandináv mitológia alakja; egy
parafenolszulfosav dijod származéka fontosabb, eddai dal szerint szörny farkas. Löki isten és
melyet sozojodol néven gyógyszerül (antiszepti- Angrboda óriásn fia.
kum) használnak. Fens (ang.) a. m. mocsarak, a németalföldi ró-
Fenomén (gör.) a. m. jelenség, 1. Fenomena- nákhoz hasonló alacsony, sík föld a Wash-öböl kö-
lizmus. rül Cambridge, Huntingdon s Lincoln angol coun-
Fenora.ena.]istsi.'k,\.Fenomenalizmus,FilozofM. tykban.
Fenomenalizmus (gör.), fllozoíiai fogalom, mely FenBég {ném. Hoheit, ft*. AUesse, ang. Highness,
az ismerettani nagy irányok egyikét jelzi. A P. latin nyelv egyenértéke Altitudo, Serenitas,
azt tanítja, hogy az a világ, melyre tapasztala- Serenissimus),f&Í6delmi személyek címzése. Azok-
taink, ismereteink vonatkoznak, melyrl érzé- ban az államokban, amelyeknek uralkodója csá-
keink tudósítanak, nem maga a világ, nem a való szári vagy királyi címet visel, az uralkodót és
világ, hanem annak az elme által alkotott képe, nejét kivéve, akiket Pelségnek szólítanak, az
mely kép ép azért nem tükrözheti híven magát uralkodó-család tagjait a császári, illetleg királyi
a való világot. Minden dolog ránk nézve csak je- F., Ausztriában és Magyarországon a csá-'<zári és
lenség, tünemény, fenomén ;nem látszat ugyan, királyi F. iUeti a Németbirodalom trónörököse
;

nem fantazmagória, de a dolgoknak felfogásunk és neje is császári és királyi F. A többi monar-

módja, formája által átalakított képe. Minthogy a chiákban P. úgy az uralkodó-család fejének, mint
jelenség eszerint elmei természet, a P. rokon az tagjainak címzése; a nagyhercegségekben az
idealizmussal. (L. Idealizmus.) A P. ellenkezik a uralkodót és a trónörököst a család többi tagjai-
materializmussal, amely az anyag abszolút való- tól a királyi F. jelzje különbözteti meg.
ságát tanítja. L. Kant és Filozófia. Fenséges (észt.), Bürke és Kant tana szerint
Fenomenológia, a jelenségek tana, mint filo- (1. Esztétika) az esztétika második, a széptl éle-

zófiai mszó: ellentétben valamely dolog vagy sen elváló ffogalma. Újabban a szép egyik vál-
tárgykör lényegének feltüntetéséhez, csupán meg- tozatának tekintik. Szubjektív szempontból sokan
jelenési módjának vizsgálata. Kant és Hegel is a F. érzésében kellemetlen oldalt a félelem egy
:

srn használják e kifejezést, Hegel a tudomány nemét, vagy saját csekélységünk lehangoló érzé-
V. tudás keletkezését érti rajta, de újabban fleg sét, és tetszést felemel, erteljes hatást külön-
:

a lélektanban a lelki jelenségek puszta megálla- böztetnek meg. A félelem azonban természetesen
pítását, leírását jelenti, míg Husserl a logikában a nem jelenthet közvetlenül fenyeget veszélyt,
bels tapasztalat leírását érti rajta, mely az is- mert ez az esztétikai szemléletet lehetetlenné
merettani vizsgálatnak az anyagot szolgáltatja. tenné. Mások a félelemérzést elvetik s a P.-t
Az orvostudományban symptomatica és semiotica tiszta gyönyörérzetnek tekintve, azt állítják, hogy
(1. 0.). a P. tárgy nagyszersége, mely a mindennapiság
Fenomenon, 1. Noumenon. megszokott méreteit messze fólülhaladja, elragad,
Fenoszafranin, 1. Szafranin. fölemel. Home valamikor (1762) a P. hatását a
Fenökö, némely vidéken fenkö, fénkö v. Arö- testben s lélekben végbemen, a látottakkal ana-
szörük néven ismeretes. Vágóeszközök v. szerszá- lóg folyamatokkal próbálta megmagyarázni. A
 ;
:

Pensík - 381 Fény

lélek mintegy kitágul, felemelkedik, mellttnk változások legnagyobb része szemünkre inger
szinte dagad, kiegyenesedünk, erfeszítésre ér- gyanánt hat s ezáltal láthatóvá válik mi által
;

zünk hajlandóságot stb. A tudomány fejlettebb pedig a tárgyak láthatókká válnak, azt F.-nek
fokán a beleórzés-tan (1. EszMihi) ennek más nevezzük azt mondjuk, hogy a tárgyakról sze-
;

magyarázatot ad. Lipps szerint saját akaratom- münkbe F. érkezik. A F.-nek mibenlétére vonat-
nak és bels tevékenységemnek a felfogásnál kozólag a tudomány mindeddig csak hipotézissel
érvényesül erejét érzem ki a F.-nek mondott rendelkezik. A jelen század elejéig voltak sokan,
tárgyból. Objektív szempontból a nagyság és kik a F.-t a F.-l testbl kiáramló rendkívül ílnom
egyöntet benyomás a F. lényeges feltótele. Az és súlytalan anyagnak tartották (emissziós elmé-
alak mellékesnek látszik. Formátlan, szabálytalan let). E hipotézis azonban számos jelenséget nem

sziklatömegek is fenségesen hatnak. A direkt be- volt képes megfejteni ; azért jelenleg a Üzikusok
nyomás mellett a képzettársulás is nagy szerepet azon feltevést fogadják el (undulációs elmélet),
játszik, mint a szépnél is. A nagyság lehet 1. : hogy a F. egy mérhetlen kis srség anyagnak,
matematikai és pedig térbeli : az Alpok vagy a az éternek — mely mindent áthat — különös
Tátra csúcsai, a tenger, a puszta, a csillagos v. mozgási állapota, t. i. részeinek rezg mozgása,
felhs égbolt, a piramisok, hatalmas templomok melyet azután szemünk mint F.-t vesz észre. A
idbeli és számbeli : óriási idötávolságok, vagy fizikának azon részét, mely a P. -jelenségekkel
sokaságok 2. eröbeli és pedig fizikai (mozgás)
; foglalkozik, optikának v. F. -tannak iii. o.) nevezik.
vihar, dörgés, háborgó tenger, vizzuhatag, tz- A F. hatásai. A F. behatására sok anyag ké-
vész, földrengés, orgonazúgás ; v. erkölcsi : hsies- miailag elváltozik. A vászon, a viaszk elhalvá-
ség, önfeláldozás, halálmegvetés, nagy ész, az nyodik, a színek megfakulnak, fenyfa megbarnul
akarat v. szenvedély ellenállhatatlan ereje. A F.-t stb. Egyenl térfogatú klór és hidrogén a nap-P.
az összes mvészetek alkalmazzák. A térbeli f- behatására durranással egyesülve, klórhidrogént
leg az építészetben s általán a képzmvészetek- alkot. A klór-, bróm-, jódezüst a F. behatására
ben érvényesül, a zene fleg a dinamikait hasz- megfeketülnek (az ezüst poralakjában kiválik).
nálja, a költészet az erkölcsi F. példáit nyújtja, Ezen alapszik a fotográfia. A leveg a F. beha-
anélkül azonban, hogy ezekre volnának szorítva. tására ionizálódik és vezetvé válik (1. Fényelek-
Fensík. A sík felföld. A hegységtl sík volta, az tromos jelenségek). A növények sejtjeiben a nap-
alföldtl magas fekvése különbözteti meg. A P.-ot P. eszközli a klorofill s ezzel organikus anyagok
rendesen hegység foglalja körül, v. legalább hegy- képzdósét, melyet ismét az állatok használnak
ségszerü lejt a széle. Ritkább az oly F., moly föl táplálkozásukhoz úgy, hogy a szerves élet a
egyenletesen lejt az alföld felé. Ilyen pl. a Szahara földön a naptól függ. L. még Fotokémia.
P.-jának nagy része. Ellenben hegységi kerettel A F. nyomása. A Newton-féle emissziós elmé-
végzdik Ázsiának mmden nagyobb F.-ja, pl. Ke- let szerint a F.-l testekbl rendkívül finom anyag
leti-Turkesztán. Európában hegykeretbe foglalt áramlik ki, mely másodpercenkint 300,000 km.
P. a két Kasztilia és a bajor F. sebességgel halad a térben. Ezen föltevésbl ön-
Fentartott ásványok azok, amelyeknek felke- ként következik az a gondolat, hogy ezen nagy
resése és bányászása a földtulajdonos jogához nem sebességgel száguldó részecskék nyomást gyako-
hanem a bányaregálénak azaz v. a bá-
tartozik, rolnak azon testekre, melyekhez érnek. A nyomás
nyamívelési szabadságnak, v. az állami monopó- azonban sehogysem volt kimutatható s ezt abból
liumnak tárgya. L. Bányajog, Bányamívelési magyarázták, hogy a P.-anyag súlytalan. Ámde
szabadság, Bányaregálé. Maxwell elektromagnetikus F.-elméletébl is az
Fentartott felségjogok, 1. Felségjogok. következik, hogy a F.-hullám a tovaterjedés irá-
Fentartott fogadalom, 1. Fogadalom. nyában olyan nyomást fejtsen ki, amely minden
Fenton (ejtsd: íentn), város Staffordshiroban helyen arányos a térfogategységre es P.-energia
(AngUa) Stoke-upon-Trent mellett, (i9oi) 22,742 mennyiségével. Ezt már maga Maxwell mondotta
lak. Porcellán- és gépgyártás. ki 1872., st ki is számította a nyomás nagyságát.
Fent, 1. régente vastagszárú hajító dárda; A nap sugarainak egy négyzetméter területre ki-
2. a székelyeknél néhol a kerék küllje 3. a pa- fejtett nyomása teljesen tükröz felületre 0"8 mil-
;

lócoknál egy fonás hagyma 4. kis sajtár, dézsa ligramm és teljesen elnyel felületre 0-4 milli-
;

(Marczal mellékén) 5. F. v. fenterö, mézes, mákos gramm súlynak felel meg. 1901-ben Lebedev
;

sült tészta (Gömörben). — 6. F.-f a. m. zsurló. orosz fizikusnak sikerült a F.-t kísérletileg kimu-
— 7. F. & fenekes horgoknak vízben való felke- tatni és meghatározni. Nagyobb üveggömbben
resésére és felszedésére szolgáló, ksúUyal nehe- üvegfonálra könnyen mozgó «számykészüléket»
zített ágas-bogas fadarab. függesztett fel. Ez üvegrúdból állott, melyre kü-
Fentúsz (növ.), 1. Salvinia. lönböz kis fémlapok (platina, alumínium, nikkel)
Fenus nauticam, 1. Hajóskölcsön. voltak ráersítve. Az üvegfonál kis tükröt hor-
Fenwick, Charles, angol amelyben egy távolfekv skála képe reflek-
politikus, szül. 1849. dott,
Mint szegény bányászcsalád gyermeke, maga is tálódott, így a legkisebb elmozdulás is le volt
bányász volt 1885-ig, a mikor Wansbeckben mérhet. Az üveggömbbl a levegt kiszivaty-
munkáspárti programmal képviselvé választot- tyuzta és a szárny készülék lapjaira ívlámpa P.-ét
ták, s azóta jelentékeny szerepet visz a parla- vetítette, de azt elbb vízrétegen való átbocsátás-
mentben. Eduárd király közórdemeiért nemesi sal melegít hatásától megfosztotta, A P.-t újab-
rangra emelte. ban az égitestek mozgásviszonyaira és fleg az
Fény. A külvilágban végbemen változásokról üstökösök csóvaképzödésének magyarázatára al-
túlnyomólag szomünk által nyerünk tudomást a kalmazzák. L. Üstökösök.
;
Fény — 382 — Fenyegetés

A F. botanikai szempontból. A Nap világa tö- nyoknak, valamint általában sok egyéb testnek,
rékenységére és színére nézve különböz P.-faj mesterséges úton is lehet P.-t kölcsönözni, amint-
egyesülése. Majdnem természetes, hogy más-más hogy általában a P. mesterségesen fokozható.
F.-faj hatása a növény életére különböz. A nö- A csiszolás, a köszörülés s utána a simítás célja
vény legnevezetesebb vegyi folyamata, a szónsav a F. -kölcsönzés, ill. P.-fokozás.
szétbontása meg az oxigén kiválasztása, a na- A F. a festészetben valamely szín világosságá-
rancs, sárga és zöld színek vegyülékében, mely nak foka. Ha a P. valamely sima síktól köz-
a fotográf-papirra csak gyengén és igen lassan vetlenül (megtöretlenül) veretik vissza, megszün-
hat, majd oly erélyesen történik, mint fényes teti a színt s fehéren jelentkezik, ha pedig vala-
napvilágon. Ellenben a kék, lüaszín és lüán túli mely síktól tökéletesen felemésztetik, szintén meg-
sugaraknak, melyek a fotográf-papirt tüstént er- szünteti a színt s feketén jelentkezik. Ezen két
sen megbarnítják, az oxigén Idválasztására semmi szélsség közt van egy középs pont, amelyben
vagy csak igen csekély hatásuk van. A növények a szín szabályszeren jelentkezik ; ezen túl a vi-
megzöldülését ugyan a színkép mindegyik részé- lágos véglet felé fokonkint növeked világosság-
vel elsegíthetjük a sárga sugaraknak azonban
; ban, a fekete véglet felé fokonkint növeked sö-
a legersebb hatásuk van lassabban hat már a
; tétségben jelentkezik, anélkül, hogy a szín vál-
piros és zöld, igen lassan a kék, lila és a lüán túli. toznék. Az els oldalt ez okból a szín P.-oldalá-
A levelek periodikus mozgását, meg a spórák raj- nak, a másodikat ámyékoldalának nevezik.
zását a kék, a törékeny lila és a lilán túli szabja Mesterséges F. a fotografálásban. Leghatáso-
meg. sabb az újabb magas (80—160 Volt) feszültség
A P. ásványtani szempontból nagyon fontos, elektromos ívlámpák P.-e, mely zárt üvegha-
amennyiben az ásványok megkülönböztetésére rangban ég. A színes fotografáláshoz készítenek
szolgál. Minden ásványnak megvan a maga P.-e, impregnált szen ívlámpákat is, melyek teljes
melynek minségét és ersségét szoktuk megkü- fehérfényt adnak. Jó hatásúak az effekt-ívlánipák
lönböztetni, de csakis empirikusan az érzéki be- is. ívlámpák P.-e nem csak felvételre, de máso-

nyomás alapján. Mennél simább az ásvány felü- lásra is jól használható. A higanygzlámpák a
lete, annál F.-esebb az érdes ásványok P. -te-
; túlsók ultraibolya szín miatt kevésbbé jók, de ké-
lének, V. pedig csak bágyadtan csillognak. fé- A nyelmesen kezelhetk. Használható gázizzó-F. is.
nyességnek fokait így szoktuk kifejezni : ersen A magnézium-F. v. robbanó keverek alakjában
F.-es (pl. a galenit), F.-es (pl. a mészpát), kevéssé pillanatképek készítésére, vagy hosszabban ég
F.-es (pl. a kalcedon), csillogás (pl. a tömött mész- keverékek alakjában használatos. A magnézium-
k V. alabástrom feliílete) és bágyadt F.-ü vagyis lámpákban borszeszlángon íinom magnézium-
P.-telen (pl. kréta, kaolin). A fényesség foka port fúnak keresztül.
függ egyi'észt az ásvány tüki'özö lapjának sima- Fény (Fény), nk. Torontál viu. párdányi j.-ban,
ságától, másrészt pedig magának az ásvány- (1910) 2037 oláh, szerb és magyar lak., szerb föld-
nak terméSx^etétöl. Minség szerint: 1. Fémes- mívelk szövetkezete, gazd. hitelszövetk., vasúti
F., átlátszatlan, sima felület ásványok, neve- állomás, posta, távíró és telefon. L. még Mezfény.
zetesen fémek és ércek tulajdonsága a leger- ; Fényabszorpció, 1. Fényelnyelés.
sebb P., a reáes P.-nek 0"66— 0'50 mennyisé- Fényarany, 1. Agyagipar és Aranyozás.
gét tükrözi vissza a P. erssége szerint van tö-
; Fénybogarak (Mtidulidae). A fedelesszár-
kéletes fémes P. (pl. termésfémek, egyes ércek), és nyuak rendjébe tartozó rovarcsalád, mely kb. 800
tökéletlen vagyis félig fém-P. (pl. uránszurokérc, fajban van elterjedve az egész földön, fleg Euró-
némely kszén). 2. Gyémánt-F., a fémes fényes- pában és Amerikában. Nagy részük jelentéktelen,
ségre emlékeztet eleven ragyogás a gyémánt- ; mert tényleges kár okozása nélkül virágokon,
nak sajátsága, innen a megnevezés. Némelykor gombákon stb. él, olyik része határozottan hasz-
nagyon közel áll a fémes B\-hez és akkor fémes nos, mert fakéreg alatt élve különféle szuhok
gyémánt- P.-rl beszélünk (pl. a pirargirit).3. Uveg- lárváival táplálkozik van néhány kártékony faj
;

F., a legközönségesebb P., mely a reáes P.-nek is, melyek repcén s egyéb konyhai veteményekben
csakis 0'025 mennyiségét tükrözi vissza az üveg, élnek, egyesek éléskamarákban is tesznek káro-
;

a kvarc, a smaragd, a barit jó példák rá. 4. Zsír- kat. A P. 11, ritkán 10 ízbl álló csáppal bimak, a
i.; zsírral v. olajjal bekent testek fényességére csáp 2 —
3 ízbl álló bunkóval végzdik lábaik ;

emlékeztet különösen jól észlelhet a kén törési rövidek, melyek közül a hátsók a hímeken néha
;

lapján, a gránáton, az eleoliton stb. 5. Gyöngy- csak 4 tízbl állók; potrohúk 5, ritkábban 6
F., a kagylók gyöngyházának fényességére emlé- gyrbl álló. Lárváik megnyúlt testüek, 2 ízbl
keztet, csakis az oly ásványok mutatják, melyek álló csáppal és 3—3 pontszemmel; részint állati,
csupa átlátszó, de egymást tökéletesen nem érint részint növényi anyagokkal táplálkoznak. Neveze-
lemezkék tömegébl állanak (pl. jó hasadási lapon) tes fénybogárfaj a repcefmybogár (Meligethes
V. pedig vlztiszta, esetleg fehér, áttetsz ásványok. aeneus Pabr., másként brassicae Scop.), 1. Repce-
Példára a talk, csillám, gipsz. 6. Sdyem-F., nem fénybogár.
egyéb mint rostos ásványok gyöngy-P.-e pl. asz- Fenyéd, kisk. Udvarhely vm. udvarhelyi j.-ban,
;

beszt, rostos gipsz. A minség csakis összehason- (1910) 767 magyar lak. u. p. és u. t. Székelyud-
;

lítás utj án határozható meg és ha valamelyik (1—6) varhely.

a felsoroltak közül nem illik a kérdéses ásványra, Fenyegetés, általában a szabadakarat nyilvá-
akkor körülírással segítünk, vagyis megmond- nítását kizáró vagy korlátozó, az adott esetben be-
juk, hogy melyikhez áll közelebb, esetleg, melyik folyást gyakorolni képes hátránynak kilátásba he-
P.-tl alkot a másikhoz átmenetet. Az ásvá- lyezése. A magyar büntetjogban a P, figyelembe
Fenyegretés 383 Fényelektromos Jelensgrek

jön í.minta felhujtásnak egyik eszköze, amennyi-

: a nevel hitelén ejt csorbát ersobb egyénisé-
;

ben az, aki F.-sel mást bncselekmény elkö- gekben dacot, a gyengékben félénkségét teremt.
vetésére rábir, mint felbujtó büntetend (Btk. Sok gyermeket a meggondolatlan P. tett ijedssé,
69. §. 1. pont) 2. mint beszámítást kizáró ok, mi-
; amibl nagy bajok származhatnak. A P. beváltá-
dn az a fenyegetettnek vagy hozzátartozójának sától való félelem soha sem erkölcsi alap. Igazi
életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyez- értéke csak az erkölcsi alapú F.-nekvan, aminek
tette, amennyiben a veszély máskép nem volt el- a neve inkább intés, figyelmeztetés.
íiárltható (Btk. 77. §.)
; a vagyoni károsítással, Fónyegyenlet, az id, melyre a fénynek szük-
továbbá a fenyegetett vagy hozzátartozója becsü- sége van, hogy naprendszerünk valamely tagjá-
letének veszélyeztetésével való P., végül az ú. n. tól a földre érjen különösen az a javítás, melyet
;

minao jnris (1. o.) nem zárja ki a beszámítást 3. ; a fénysebesség véges értéke tesz szükségessé, ha
mint bizont/OS bíincselekmények elkövetési eszköze; a Jupiter els holdjának két egymásra következ
így a lázadás s a hatóság elleni erszak eseteiben elsötétedése közt eltel idt a hold mozgásából
szerepl s a Btk. 167. § ában körülirt veszélyes számítják. A P.-et elször Olaf Römer ismerte föl
P., mely alatt bntett vagy vétség elkövetésével 1675. és ennek segélyével határozta meg a fény
való oly fenyegetés értend, amely a fennforgó sebességét.
körülményeknél fogva alkalmas arra,hogy a fenye- Fényegység, az az energia, melyet a Hefner-
getett személyben a veszély közvetlen bekövetke- lámpa sugarai 1 cm. távolságból 1 cm* területre
zése iránt alapos félelmet gerjesszen a szemé-
; másodpercenként kibocsátanak. A Hefnor-féle
rem elleni bntetteknél a Btkv. 234. §-a oly amilacetátlámpa (1. o.) most általánosan használt,
P.-t követel, moly alkalmas arra, hogy a fenye- mert állandó fényerej és pontosan elállítható.
getettben saját v. jelenlev hozzátartozójának éle- Azeltt használatos volt: 1. az angol gyertya
tét v. testi épségét veszélyeztet súlyos sértés (spermacetibl), mely óránként 7*77 g.-nyi anya-
közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet got fogyaszt vastagsága 2 cm., a közepes láng-
;

gerjesszen ; — a rablás tényálladékát megállapí- magasság 45 mm. 2. a német gyertya, ú. n. tár-

;

tani alkalmas P. alatt a Btk. 347. §-a szerint oly sulati)) gyertya paraffinból, 55" olvadási ponttal;
cselekmény közvetlen elkövetésével való F. ér- méretei pontosan meg vannak állapítva, lángma-
tend, mely által a fenyegetettnek vagy hozzá- gassága 50 mm 3. a Carcel-lámpa, mely órán-
;

tartozójának, V. valamely jelenlevnek élete, testi ként 42 g. repceolajat fogyaszt 4. a Violle-fóle

;

épsége V. vagyona súlyos veszélynek tétetik ki. egység, t. i. az 1 cm^-nyi, éppen megmereved
Más esetekben a törvény egyszeren csak P.-t platinalemeztl merlegesen kibocsátott fény. Ezt
közelebbi meghatározás nélkül követel, így pl. a 1884. az elektrotechnikusok nemzetközi párisi
választói j og szabad gyakorlatának P.-sel megaka- kongresszusa állapította meg Violle ajánlatára.
dályozása (178. §) 14 éven aluli gyermeknek a
; Gyakorlati megvalósítása rendkívül nehéz. Ha a
jogosított hatalmából P.-sel elvitele (317. §); n- Hefner-lámpát egységül választjuk, a Carcel-
személynek fajtalanság v. házasságkötés céljából lámpa ereje 10-9, a Violle-egység 22-8, a német
F.-sel hatalomba kerítése (322. §) másnak laká-
; gyertyáé 1*19; az angol gyertyáé majdnem
sába P.-sel behatolás (330. §) az egyszer zsaro-
; ugyanaz, mint a Hefner-lámpáé.
lás vétsége (350. §) esetében elegend a P.-sel való Fényelektromos jelenségek, vagyis fény-
kényszerítés valaminek cselekvésére, eltrésére okozta elektromos jelenségek. Hertz Henrik
V. elhagyására. Külön ki van emelve s bizonyos figyelte meg elször, hogy ha megosztási gépnek
tekintetben súlyosabb tekintet alá esik rágalmazó V. szikrainduktomak gömbszerü elektródjait any-
V. becsületsért állításnak nyomtatvány útján nyira eltávolítják egymástól, hogy a sziki-aáram
közzétételével való P. által elkövetett zsarolás megsznjék, a kisülések azonnal ^'ra kezddnek,
(351. §), míg gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, mihelyt a negatív elektródot olyan fénnyel vilá-
gyujtogatással v. más súlyos vagyoni kár okozá- gítják meg, mely sok ultraibolya sugarat, tehát
sával való P. a zsarolásnak minsített —
bntet- igen kis hullámhosszaságú sugarakat tartalmaz.
tet képez — esetét állapítja meg. —
Gyilkosság, Ilyen az elektromos szikrák fénye, ha alumínium-
rablás, súlyos testi sértés, gyújtogatás, v. más elektródok között keletkeznek, v. az elektromos ív-
közveszélyes bntett elköveljésével, v. rágalmazó fény vaselektródák között. Nagyobb hullámhosz •

v. becsületsért állításnak nyomtatvány útján szaságú sugaraknak nincs hatásuk. Ha a vezetékbe

közzétételével való P., ha nem zsarolási célból telefont kapcsolnak be, ez tiszta hangot ad, míg
történik, a kbtk. 41. §-a szerint közcsend elleni a megvilágítás tart ha azonban a hatásos ultra-
;

kihágás, és egy hónapig terjedhet elzárással és ibolya sugarakat üveglappal visszatartják, csak
400 K-ig terjedhet pénzbüntetéssel, ha pedig a zörej hallatszik. Levegben a fény hatása leg-
fentemlített bntettekkel való P. nem egyesek, ersebb 30—40 mm.-nyi higanyoszlopnak meg-
hanem vidéknek v. községnek lakosai ellen irá- felel nyomásnál a nyomás nagyobb v. kisebb
;

nyul, 2 hónapig terjedhet elzárással és 600 K-ig volta csökkenti a hatást ha a nyomás 5*8 mm.
;

terjedhet bónzbüntetéssel büntetend. L. még alá száll, hatás már nem érezhet. Az elektródák
Kényszerítés, Vis compulsiva és Zsarolás. anyaga is határoz ha az elektródák platinából
;

F. a neveiéiben eszköz bizonyos magaviselet valók, a fény hatása sokkal nagyobb, mint más
meggátolására. Abban áll, hogy a büntetés gon- fémek használatánál. Warburg szerint a fény ha-
dolatát keltjük fel a növendékben és ezzel akar- tása abból magyarázható, hogy a szikraképzdést,
juk valamire rászorítani. Csak nagy megfonto- illetve a kiegyenlítdést sietteti. Ha t. i. két elek-
lással alkalmazható, mert veszedelmes eszköz. tróda közt olyan feszültségkülönbség létezik, mely
Gyakran használva erejét veszti s nem teljesedve kisülés létrejöttére éppen elegend, ez nem kövei-
Fényelektromos telegrráf — 384 Fényelnyelés

kezik be azonnal, hanem csak bizonyos idomulva, Fényelhajlás (diffrakció). Ha egyszín fényt
A fényhatás ezt az idt rövidíti meg. Lénárd sze- adó fényforrás, pl. nátriumláng elé keskeny rés-
rint ott, ahol a fénysugarak az elektródra esnek, sel ellátotternyt állítanak s ezzel párhuzamo-
katódsugarak keletkeznek s onnan negatív elek- san, bizonyos távolságban rés nélküli ernyt he-
tronok taszíttatnak el. Ez megegyezik Hallwachs lyeznek, ezen a réssel szemben világos sáv mu-
azon észlelésével, hogy negatív töltósíl, szigetelt, tatkozik, míg ettl kétoldalt sötét és világos sávok
amalgámozott cinklemez elveszti töltését, ha ív- egész rendszere látszik. A középs sáv a legvilá-
lámpa fénye esik reá. Szigetelt lemez, mely elbb gosabb ; a távolabbiak mindiakább keskenyednek
a földdel volt vezetöleg összekötve, hasonló okból és halványabbak. Ezt a jelenséget nevezik F.-nak.
pozitív töltés lesz, ha ultraibolya sugarak érik. Magyarázata a fény hullámehnélete szerint abban
Folyadékok felülete is mutat P.-et, ha katód áll, hogy a lángtól megvilágított keskeny rés
gyanánt használják. Lénárd szerint a leveg minden pontja hullámkelt pont, s ha ennek két
ultraibolya sugárzás behatására elektromos ve- pontja a felfogó erny valamely pontjától nincs
zetvé lesz molekulái ionokra bomlanak (a le-
; egyenl távolságban, az ott találkozó sugarak
veg ionizálása). Ezért pozitív töltésíi tost is ve- között útkülönbség létezik, mely lehet a félhul-
szít töltésébl, de sokkal kevesebbet, mint a ne- lámhossznak páros V. páratlan számú többszö-
gatív töltés. Hasonlóan hatnak katód-sugarak. röse. Ez útkiilönbség értéke szerint az ernyn
Röntgen- és Becquerel-sugarak, melyek a leve- világos V. sötét hely keletkezik. A fizikára nagy
gt vezetvé teszik (1. a Légköri elektromosság fontosságúak azon F.-i jelenségek, melyeket ú, n.
magyarázatát is). Ide tartozik a szelenium nev optikai rácsokkal lehet elállítani. Üveglemezre
fémnek viselkedése is. Ha közönséges szeleniu- alkalmas osztógép segélyével gyémánttal íinom
mot órákig 2000-on fölül paraffinfürdben heví- párhuzamos karcokat vonnak, amelyek oly s-
tenek, sajátságos, üvegszerü módosulásba megy ren vannak egymás mellett, hogy egy millimé-
át. Ennek elektromos ellenállása jelentékenyen ternyi közre néhány száz karcolás esik. Ha ilyen
csökken, ha egy ideig fény esik reá. A besugár- üvegrácsra napfényt v. elektromos fényt vetnek,
zás elmultával az ellenállás ismét növekedik és a felfogó ernyn pompás szín spektrumok egész
aztán elbbi nagyságát éri el. Ezt gyakorlatilag sorozata keletkezik. Egyszín fény használatakor
is fel tudják hasznáhii. L. Szelén. sötét és világos sávok rendszere látszik, amelyek
Fényelektromos telegrái. A fény-elektromos méreteibl ki lehet számítani az alkalmazott fény
jelenségeket Zickler Károly, brünni tanár, elmé- hullámhosszát. A P. jelenségeit elször Grvnaldi
sen szerkesztett P. készítésére használta fel. A észlelte 1665. Elméletét és a megfigyelés mód-
jeiadó állomáson szekrénybe zárt, ersfény ív- szereit kifejlesztették Fresnel, Young, Schwerd,
:

lámpa mögött homorú tükör van elhelyezve, mely Fraunhofer, Kirchhoff, Lömmel és mások. Újab-
a lámpa fényét kvarclencsén át kiüdi a felvev ban a mikroszkóp teljesítképességét hozták a
állomásra. A kvarc átbocsátja az ultraibolya su- P,-sal szoros összefüggésbe s e tekintetben fleg
garakat. A felvev állomáson ritkított levegt Abbé (Jénában) végzett mélyreható vizsgálatokat.
tartalmazó üvegcsbe két elektród van forrasztva, Fényelmélet, A Newton féle emissziós P. sze-
melyek egyike kis fémgömbben, másika köralakú rint a fényjelenségeket a világító testekbl nagy
fémlemezben végzdik ; ez utóbbi a cs közepében sebességgel kiáradó súlytalan rugalmas anyag
ferdén áll, míg a fémgömb tle kb. 50 mm.-nyi idézi el. Mivel a fénytalálkozás jelenségei ezen
távolban van a cs belsejében. A gömb indukciós elmélettel teljes ellenmondásban vannak, New-
készülék szekundér tekercsének pozitív sarkával ton elméletét a Huygens-féle undulációs P. vál-
van összekötve a köralakú lemez a negatív sark-
; totta fel, mely szerint a fényt a rugalmas éter
kal. Az induktor primer tekercsébe ellenállással rezgései okozzák. A fénysarkítás tüneményei
szabályozható áramot küldenek s ezt olyan ere- szükségképen arra a föltevésre vezettek, hogy az
jvé teszik, hogy a csben lev elektródok között éter rezgései a terjedés irányára merlegesek,
szikrák még ne keletkezzenek. Az üvegcsövet tehát keresztrezgések, de hogy a rezgés a sarkítás
elül kvarclemez zárja. Ha a feladó állomásról fény- síkjában történik-e v. arra merlegesen, azt eddig
nyaláb esik a csben lev fémlemezre, az ultra- még nem lehetett eldönteni. Fresnel szerint a
ibolya sugarak hatása alatt szikra keletkezik. rezgések a sarkítás síkjára merlegesek, míg
Hogy ezt tetszleges idközökben lehessen elérni, Neumann szerint a sarkítás síkjában mennek
a feladó állomáson a kvarclencse elé üveglapot végbe. Mindkét feltevés alkalmas a jelenségek
lehet gyorsan tolni, mely az ultraibolya sugara- magyarázatára. Maxwell elméleti és Hertz kísér-
kat visszatartja. Ha tehát a jeladót a Morse-féle leti kutatásai végre azt a felfogást érlelték meg,
írókészléknek megfelelen nyitják és zárják, a hogy a fényrezgések az éter elektromágnesi rez-
szikrák a jelvevben megfelel idközökben je- gései és kialakult az elektromágneses F. (1. o.). E
lentkeznek. Ezek a felfogót környez térben szerint az éter rezgései elektromos és mágneses
gyenge elektromos hullámokat keltenek, melyek hullámokat keltenek és ezek rezgései két, egy-
egy koherer-csöre hatnak és ezáltal — úgy mint másra merleges síkban történnek. Az elektro-
a Marconi-féle telegráfnál — lehetvé teszik a je- mos rezgések a sarkítás síkjára merlegesek, a
lek átvitelét elektromos csengre, v. Morse-féle mágnesiek a sarkítás síkjában mennek végbe.
írókészülékre. Zickler eleinte csak kis távolságra Kísérleti vizsgálatok valószínvé tették, hogy a
tudott jeleket ébreszteni, de késbb már LSOO fényjelenségeit az elektromos rezgések idézik el,
méterre is jól lehetett készülékével telegrafáhii, ami a Fresnel-félo föltevéssel egyezik.
s így valószín, hogy az a gyakorlatban is hasz- Fényelnyelés (absorptio). Bármely közegen át-
nálható lesz. haladó fény, magának a közegnek behatása foly-
 ;

Fényelnyelés — 385 — Fénye rssésr

tán, orössógéböl veszít ezen jelenség neve P. A
; izzó állapotban kibocsátott fény ugyanis csak bi-
fény intenzitásának csökkenése különféle köze- zonyos hullámhosszú sugarakból áll, úgy hogy
gekben igen különböz s a fénynek nemével, szí- színképük csak egyes éles vonalakra v. sávolaa
nével nagy mértékben változik. Azon testek, me- szorítkozik a gázok emisszióképessége tehát a
;

lyek közepes vastagság mellett a rajtok áthaladó

fényt teljesen elnyelik, átlátszatlanoknak, ame- E
hullámhosszal nem változik folytonosan; az
lyek csak kis mértékben nyelik el, átlátszóknak
neveztetnek. Ezen felosztás azonban csak nagy- azonban a hullámhossznak folytonos függvénye
jában ad áttekintést a testek viselkedésérl igen ; ahol tehát E nem A sem az ahol E
folytonos, ott ;

vékony rétegekben minden test átlátszó a fémek ; nagy, ott A is az,

vagyis a gázok a rajtok átha-
pl. Vsooo ^^- vastagság mellett átlátszók míg ; ladó fénybl éppen azon sugarakat nyelik el, me-
másrészt elég vastag rétegben minden test, pl. a lyek az elbb említett fényes vonalaknak felölnek
leveg is bizonyos sugarakat teljesen elnyel, meg. Ha tehát valamely fehéren izzó test fénye
amint azt a színképelemzés kimutatja. A testek valamely gázon halad át, akkor a fehéren izzó
színeit is a F.-re kell visszavezetni a színes tes- ; test különben folytonos színképében sötét vonalak
tek ugyanis a ráes v. átmen fénybl bizonyos lépnek fel ugyanott, ahol a gáz színképében a
szín sugarakat túlnyomó mértékben nyelnek el, fényes vonalak mutatkoznak. A nátrium színképe
míg a többit nem. Az el nem nyelt sugarak szab- pl. fényes sárga vonalból áll a nátriumgázon át-
;

ják meg azután a test színét. A kék kobalt-üveg haladó fény színképében tehát ugyanott sötét vo-
pl. csak a kék sugarakat bocsátja át, míg a többit nal fog fellépni (D vonal). Bvebbet 1. Színkép-
elnyeli. Azért, ha sötét szobában vörös papirosra elemzés.
folytonos színképet vetünk, a papiros csak a Fenyer Lóhere.
ínöv.), 1.
színkép vörös részében lesz megvilágítva, míg Fenyér, vékonyszálú réti f, leginkább vlz-
1.
azon részek, hova pl. kék fény esik, sötét marad, járta földekon 2. sík bokros vidék így Arany-
; ;

mert a vörös papiros, a vörös sugarak kivételé- nál a Csodaszarvas regéjében wPuszta földön, :

vel, a többit elnyeli. Minél vastagabb rétegen ha- sík fény éren zene hallik sötét éjen».
lad át a fény, annál nagyobb az ersségének csök- Fenyéres (azeltt Feneres), kisk. Bihar vm.
:

kenése, mégpedig a P. mértani haladványban n, belényesi j.-ban, (igio) 852 oláh lak, u. p. és u. t.
;

ha a vastagság számtani haladványban nagyob- Belényes.

bodik. Fenyérfutó (Galidris arenaria L., áiiat), l.

Hogy valamely test min sugarakat mily mér- Partfutó.

tékben nyel el, az függ a test minségétl, h- Fenyéri Gyula, Zádor György (Stettner) írói
mérsékletétl, srségétl s nevezetes összefüg- álneve. L. Zador.
gésben áll azzal, hogy az illet test miféle sugara- Fényersség, az a fénymennyiség, mely vala-
kat mily ersségben képes kisugározni, vagyis az mely fényforrástól egységnyi távolságban elhelye-
emissziójával. Ha valamely test által kisugárzott zett lap területegységéhez merlegesen érkezik.
fény intenzitását emisszióképességuek, a test által A lap megvilágításának erssége pedig az a fény-
a ráes fénybl abszorbeált fény ersségének a rá- mennyiség, mely a lap területegységére esik.
es fény ersségéhez való viszonyát pedig abszorp- Különböz fényforrások ersségét szemünk abból
cióképességnek nevezzük, akkor az említett össze- a megvilágításból ítéli meg, melyet a fényforrá-
függés úgy fejezhet ki, hogy ugyanazon hullám- sok ugyanazon lapon elidéznek, ha a közeg
hosszú sugarakra s ugyanazon hmérsékletnél az ugyanaz. Ezen megvilágítás egyenesen arányos
emisszióképesség viszonya az abszorpcióképes- magának a fényforrásnak ersségével, de azon-
séghez minden testre nézve ugyanazon állandó kívül függ a távolságtól, melyben a fényforrás a
érték. Ezen rendkívül fontos tétel Kirchhofiftól megvilágított laptól van és azon szögtl, mely
származik (1859). Ha tehát E,, E„, B, Aj, A„, . . . alatt a fénysugarak a megvilágított lapra esnek.
Ag . különböz testeknek emisszióképességé,
. . Ami a távolságot illeti, könnyen belátható, hogy
ill. abszorpcióképessége ugyanazon fénynemre a megvilágítás ereje a távolság négyzetével for-
vonatkozólag, akkor Kirchhofif tótele úgy fejez- dított arányban áll, mert ha valamely fényl pon-
het ki, hogy ugyanazon hmérsékletnél tot egymást körülzáró gömbök középpontjául te-
kintünk és figyelembe vesszük, hogy a különböz
nagyságú gömbök ugyanattól a fényforrást<il
A.| An ^M ugyanazon fénymennyiséget kapják, nyilvánvaló,
£ hogy a megvilágítás az egyes gömbök felületére
Áz . viszony a hmérsékletnek és hullámhossz-
annál kisebb, mennél nagyobbak maguk a felüle-
nak folytonos függvénye; alacsony hmérsék- tek. Mivel azonban különböz sugarú gömbök fe-
letnél az emisszió zérus; a testeket melegítve lületei úgy aránylanak, mint sugaraik négyzetei,
elbb vörös fényt bocsátanak ki, vörösen izzanak, a felületegységre es fénymennyiségek e suga-
mégpedig a kísérletek azt látszanak mutatni, hogy raknak, tehát a fényponttól való távolságoknak
valamennyi test ugyanazon hmérsékletnél 525o négyzeteivel fordítva aránylanak. Ami a szöget
C.-nál kezd vörös fényt sugározni (Draper-féle illeti, mely alatt a fénysugarak a megvilágított
törvény). A testeket tovább melegítve fokozato- lapra esnek, a megvilágítás nyilván akkor leg-
san nagyobb törékenység sugarakat is bocsáta- nagyobb, midn a sugarak merlegesen esnek a
nak ki. lapra. Ha most a lapot valamely a szög alatt el-
Igen fontos végre KirchhofT tételének köveid hajlítjuk, úgy hogy a sugarak ferdén esnek reája,
kezmónye a gázokra vonatkozólag. A gázok által a sugarak beesési szöge is a lesz. Ez tndnillik az a
Révai Na^ LexHevrui. VZ7. fcM. t6
 : ;

Fényérzékenység 386 — Fényérzö szervek

szög, melyet a lapra es fénysugár azon egyenes- a fénynek felfogására megfelel érz szerveik
sel alkot, mely a beesési pontban a lapra merle- vannak. L. Fényérzö szervek.
gesen van állítva. Egyszer számítás azon ered- Fényérzö szervek, az állatok és növények ama
ményre vezet, hogy a megvilágítás erssége egye- szervei, melyek a fény ingerének felfogására
nes arányban van a beesési szög koszinuszával. Ha valók. Az összes állatok fényérz szerveinek leg-
tehát valamely lapnak a fényforrástól való távol- fontosabb részei a fényfogó sejtek, melyek mor-
sága d, a sugarak beesési szöge a magának a fológiailag mindenütt elsdleges érzéksejtekbl
,

fényforrásnak erssége (intenzitása) i, akkor a fejldnek, vagyis olyan érzéksejtekbl, melyeknek

megvilágítás intenzitása nyujtványa az idegrostot alkotja. Legjellemzbb
elemük a neurofibrillumok, melyek szabadon vég-
zdnek bennük. Ezeket a neurofibrilláris végz-
déseket kell tulajdonképeni fényfogó elemeknek
Állandó intenzitású fényforrás, melynek ers- tartaaunk, annyival inkább, mert sok gerinctelen
ségét tudományos fény méréseknél egységül vá- állat látószervében csupán csak ezekhez férköz-
laszthatnék, nincs. A gyakorlatban az angol nor- hetik fény. Eddig csakis a szalpák, bizonyos
mális gyertya fényét (London spermaceti candle) kagylók (Naiadeák) és a földi giliszták fényfogó
használták, melynél a láng magassága 43—45 sejtjeiben nem sikerült neurofibrilláris végzdése-
cm. és a fogyasztás óránként 7'79 gr. (Ezt hasz- ket kimutatni. Hesse azt a képzdményt, mely az
nálják Budapesten a gázlángok ersségének el- utóbbi állatok fényfogó sejtjeiben a tulajdonképeni
lenrzésére.) Most általánosan, —
mint legjobbat, fényfogó elemnek felel meg,phciosom névvel jelöli.
— a Hefner-lámpát (1. Fényegység) használják. Valószín, hogy a phaosomban is vannak neuro-
Olyan viaszgyertyát is használnak normális fibrillumok, de ezeket még nem sikerült meg-
gyertyául, melybl 10 szál 1 kilogrammot nyom. látni.
Ha ennek fényét az ersség egységéül használjuk, A F. élettani értelemben két fcsoportra oszt-
egy-egy fényer óránként, grammokban kife- hatók. Az els fcsoportba azok a P. tartoznak,
jezve, az ég anyag következ mennyiségét fo- melyek csupán a megvilágítás mennyiség szerint
gyasztja: normális gyei-tya 8"71 stearin-gyer- való különbségeinek, vagyis a világosság fokának
: ;

^a 8"90 faggyú-gyertya 10-87 olaj -lámpa (la- felfogására alkalmasak; mködésük körülbelül
: ; : ;

pos láng) 16-00 olaj-lámpa (kerek láng) 8-00

: ; olyan lehet, mint a mi szemünké csukott szem-
:

petroleum-lámpa (kerek láng) 4-00 légszesz 14 héjak mellett, képlátásra tehát nem valók, csupán
: ;

liter. A nap fénye fölér 60,000 normális gyertya mozgási irányokat jelölnek ki reflektorikusan,
lángjával 1 m.-nyi távolságból; a holdé ugyan- ezért Hafscliek euthyskopikus szemeknek. Beér
azon távolságra számítva tizedrésze egy normális Tpe6\g photirozó szerveknek neyezte ket. A má-
gyertya lángjának. sodik fcsoportot azok a F. alkotják, melyek a
Fényérzékenység, látószervünknek az a ké- photirozó szervek míiködésén kívül még a kül-
pessége, hogy fénysugarak hatására izgalomba világ képeinek bevetitésére, szóval a képmeg-
jön. A F,-et sok minden befolyásolja a különböz látásra is alkalmasak, ezeket Beér idirozó szer-
;

szemek P.-e nagyon eltér lehet. A P. a látószerv veknek, vagyis tulajdonképeni látószerveknek ne-
épségével függ össze, amíg a szemben az ideg- vezi. A photirozó szervek legalsó fokán állanak a
hártya (látóhártya) ép, addig a szem fényérzékeny. pigmentben szkölköd F., amilyenek a földi
A F. megállapítása fleg szürkehályogos szemre gilisztákon és pióeaféléken fordulnak el. A többi
nézve fontos, mert csak az olyan szürke hályog állatok photirozó szervei rendesen pigmenttel
operálásától várhatunk sikert, ahol a szem látó- vannak ellátva, mely majd egy oldalról, majd
hártyája ép. A jó P. mértjéül azt veszik, ha a pedig kehely- v. csöalakban veszi körül a íeny-
hályogos szem sötét szobában 5 m.-nyirl észre- fogósejteket. A fekete v. barna festékszemekkel
veszi, hogy egy ég viaszgyertyát mikor takarunk telt pigmentcsövek kifejldése a fény hatásosabb
el. Relatíve jó látás mellett is rossz lehet a F., 1. elosztását teszi lehetségessé és ezen berendezés
Hemeralopia. segítségével a photirozó szervek egyes íényfogó
Fényérzés, akkor keletkezik, ha a látószervet sejtjei hovatovább fokozatosan csak bizonyos
valamely hatásos inger éri. A látószerv rendes, irányú fénysugarak felfogására egyénülnek ki. Az
specifikus ingere a fény, azonban izgalomba hoz- idirozó, vagyis tulajdonképeni látószervek fény-
ható mechanikai behatásokkal (ütés), elektromos- elosztását Is jellemzi, hogy minden egyes fény-
sággal, stb. is. A F. nem azonos a látással, mert ez fogó sejtig V. sejtcsoportig csak egyféle irányú
már komplikáltabb idegmködés. L. Látószerv, sugarak juthatnak el a többiek bejutását a fekete
;

Szem. pigment megakadályozza. A fénysugaraknak eme

F., a növényeknél az a képesség, amellyel szabályszer elosztását v. egy lencse végzi, mely
a fényt képesek felfogni és életfolyamataik a tárgyak fordított képét vetíti az idirozó szerv-
céljából felhasználni. De nem csak a fény meg- fenekén lév s más irányú fénysugaraktól meg-
felel ersségéhoz, hanem a fény megfelel irá- védett fényfogó sejtekbe, v. pedig olyatén beren-
nyához is képesek a növények megfelel módon dezés teljesíti, hogy az egjonás mellett fekv s
alkalmazkodni, bizoryítják ezt a levelek és külön lencsével ellátott fényfogó sejteket v. sejt-
ágak elhelyezkedése, a heliotropizmus, a kloroflll- csoportokat körülvev pigraenthüvely révén csak
szemecskék mozgása stb. Minderre képesíti a nö- a tengelyük irányába es fénysugarak juthatnak
vényeket, hogy sejtjeiknek plazmatikus anyaga a fényfogó sejtekhez, a fényfogó sejtcsoportok
a fény által ingerelhet, vagyis a növényeknek tengelyei pedig széttartók. Az elbbi szerkezet
is van P.-e, amit különösen bizonyít az is, hogy szemeket (pl. a lábasfej üekét és a gerincesekét)
 :

Fényórz szervek 387 Fényes

ixtmera obscurás, az utóbbiakat (pl. az izeltlábuak Senn legújabb kutatásai szerint a fényt felfogó
összetett szómét) mtisivikíis szemeknek novozzük. növényi sejt egy henger, amelynek ers fény-
Az idirozó szervek harmadik csoportjába tartoz- törés fala és gyenge fénytörés belseje van, a
nak a superpositiós szemek, melyekben az egyes sejtekben uralkodó többé-kevésbbó állandó törési
fényfogó sejtek op- viszonyok folytán a sejtekben a fény és árnyék
tikai elszigetelésü- eloszlását meghatározza a bees j sugarak iránya
ket nem pigmentcsö- stb. Ennek a berendezésnek megfelelen sok nö-
nek köszönhetik és vénylevél epidermisz-sejtjeinek küls falán a fény-
nem fordított kép sugarak felfogására szolgáló sajátságos módosu-
keletkezik egy len- lást találunk, amelyeket felfedezjük, Haberlandt,
cse mködése kö- F.-nok nevezett. Az ilyen epidermisz-sejteknek
vetkeztében, hanem küls fala megfelelen kidomborodik (1. az 1—3.
számos lencse és ábi'át) V. kisebb-nagyobb részlete sajátságosan
pigment-diaphrag- megvastagodik. Egyes esetekben a tulajdonkó-
ma közremülíödésé- peni kúpalakú epidermisz-sejt csúcsán kis lencse-
1. ábra. A kanadai kapotnyak (Asa- vel egyenes állású alakú sejt (ocellum) foglal helyet, amely mint
rum canadense) levele fels epideí- kép vetdik a fény- domború lencse a fénysugarakat egybegyjti és
miszének laposan kúpalakú sejtje.
500-szor nagyítva.
fogó sejtekre. Lásd az alatta lev sejtnek a fény ingerét felfogó ré-
még Szem. szére irányítja. Az alsórend növények, különö-
F. (növ.) segítségével a növények a rendelke- sen moszatok veres pigment-foltja is F.-ül szerepel,
zésükre álló fényt kell módon képesek felfogni amennyiben a fototaxisnak (1. o.) nevezett moz-
és felhasznáhii. Amint a növény széndioxid-asszi- gásra képesíti ket. V. ö. Haberlandt, Die Sinnes-
milálására koUö mennyiség fény szükséges, organe der Pflanzen (1905).
Fényes, kisk. Krassó-Szörény vm. teregovai
j.-ban,(i9io) 1039 oláh lakossal a Fiáth-család si
birtoka, mely azt már a XVI. század elején bírta.
Régente a Riu-alb patak mellett feküdt azon a
helyen, mely ma is Satu Bati'in azaz ó-falu nevet
visel mostani helyére csak 1790. telepíttetett. L.
;

még Körös fényes.

Fényes, Árpádkori magyar személynév, mely
1253.Fenies alakban egy pozsony vmegyei karcsai
várjobbágy neveként fordul el.
Fényes, 1. Adolf, fest, szül. Kecskeméten 1867
ápr. 29. Két évig Budapesten, három évig Wei-
marban tanult Thedy vezetésével, 1891. Parisba
ment egy évre s 1892. már kiállította zsengéit
Nagyapó és Eltévedt divatlap c. képeit, amelye-
ket Budapesten letelepedve, mint a Benczur-féle
2. ábra. A Fittonia Verschafeliiilevélszíne epidermiszének
mesteriskola tanítványa, itt ki is állított 1894.
egy sejtje, a csúcsán álló kis lencsealakú sejttel, az ocel-
lummal. 450-8zer nagyítva. Ezek a képek radikális realizmusukkal nagy felt-
nést keltettek s egy ugyanilyen jelleg képe
Úgy a túlers fény még ártalmára is lehet. Ezért A pletyka (Szépmv. Múzeum), 1895. meghozta
találunk a növényeken olyan berendezéseket, F.-nek els kitüntetését, a Társulati díjat Buda-
amelyekkel a növény a nagyon is ers fény elle- pesten, két ówel utóbb ugyanott a Rudics-dljat
nében védekezni tud, ilyen pl. hogy az epider- kapta a Civódás c. festményére. Ez idben F.-t
misz - sejtek, ki- tekintették a realisztikus festés legelszántabb kép-
véve a leveg nyi- viseljének, pedig már ekkor fordulat állott be
lasok zárósejljeit, stílusában, amely kifejezésre jut S^eö'^^wí/ emberek
nem tartalmaz- élete c. nagy festményciklusában. Ez F. fmve
nak kloroflll-sze- s benne nyomról nyomra követhet mvészi fej-
mecskéket, azon ldése. 1898-ban fogott ehhez a képsorozathoz,
növények kivéte- megfestette a CsaMd-ot, a következ évben az
lével, amelyek a Özvegyet, a Fiatfüok-at, az Anyátlan gyerekek-et,
szórt fény hatásá- 1900. a Miért éltek c.ké]^t, 1901. &Napszámos-t,
val is megeléged- az Öreg ember-t (Lipótvárosi Kaszinó-dlj), 1902.
nek, az ú. n. ár- az Anyaság-ot, Szegény emher-t. Öreg asszony-i
nyékos növények, (Szegedi múzeum) stb. Ezen a képsorozaton festi
3. ábra. A Colocasia antiquomm levél- pl. a pézsmabog- stílusa fokozatosan egyszerbbé, leszrtebbé vá-
oeKaKOiiiy, lik s az egykor naturalista fest stilizáló m-
Bzíne epidermiszének sejtje, kttlsö fa- iz"
Ián a lencsealakú vastagodással. ^^^' * hótnlrnntv
600-8zor nagyítva. a nenyuljhozzam, vésszé változott. 1903-ban már Szolnokon fest,
a harasztok. A klo- ahol azóta minden nyarát tölti, de szaporán festi
rofill nélküli epidermisz-sejtek szerepelnek már a váczi és budai utcaképeket is, amelyeken a na-
most F. gyanánt, araennyiben a fény az ö köz- turalizmusnak már nyoma sincs. Késbbi képei,
vetítésükkel jut az alattuk es sejteknek arra a fleg a csendéletek, már félve kerülnek minden
részeire, amelyek a fényhatás ingerét í elfogják. fényt és árnyalást és szinte síkdlszltményekkó sti-
 , :;

Fényes — 388 — Fényes porta

lizáltak. Stílusának e szerves fejldését egész pá- rodalom statisztikája (Pest 1857) Magyarország ;

lyáján elismeréssel fogadták a mbarátok, s F. 1859-ben statisztikai, birtokviszony i és topográ-

mélyreható és eredeti munkássága révén legjobb fiai szempontból (I. köt. 8 füzet. Pest 1859—60)
mvészeink sorába került. V. ö. Mvészet, IV. Magyarország ismertetése statisztikai, földirati
kötet, s történelmi szempontból (I. k. Dunántúli kerület,
2. F. Elek, statisztikus és földrajzíró, szül. Pest 1866) ; Az
ausztriai birodalom statisztikája
Csokajon, Bihar vármegyében, 1807 júl. 7.,megh. és földrajzi leírása (Pest 1867). Adott ki tér-
Újpesten 1876 júl. 23. A.középiskolát Debreczon- képeket is, kézi és iskolai Atlaszt, vasúti tér-
ben, a bölcsészeti tanulmányokat Nagy-Váradon, képet, gazdatiszti címtárt, gazdanaptárt, földrajzi
a jogot Pozsonyban végezte. 1828-ban ügyvéd könyveket s más alkalmi munkákat, melyeknek
lett,majd a pozsonyi diétákon mint távollev mág- megírására a kenyérkereset utalta továbbá poli- ;

nások követe volt jelen. Irodalmi hajlamai csak- tikai tartalmú röpiratokat s kisebb statisztikai
hamar elvonták pozsonyv megyei (sárosfai)gazda- dolgozatokat. Többféle lapot is szerkesztett. Kéz-
ságától és statisztikai munkálkodása érdekében iratban hagyta hátra Magyarország geográfiai
:

1835. Pesten telepedett le. Itt úgy a sajtóban, kézikönyvét, s a magyar adóremlszerröliri tanul-
mint a közhasznú egyesületekben (gazdasági mányát (1845-bl). V. ö. Keleti Károly, Emlék-
egyesület, magyar iparegyesület, magyar véd- beszéd P. felett. (Társad, értekezések, Akadémia,
egylet s gyáralapító társaság) nagy szerepet ját- V. 2).
szott érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos
; F. Samu, ügyvéd és író, szül. 1863. Tályán.
3.
Akadémia már 1837., els nagy mun- 1907-ig Kassán volt gyakorló ügyvéd, ez idtl
statisztikai
kájának megjelenése után, levelez tagjává vá- fogva Budapestre tette át irodáját. Ugyancsak
lasztotta. Az 184r8-iki els magyar felels minisz- 1907. a szabadgondolkozók magyarországi egye-
térium megalakulása után Szemere Bertalan bel- sületének elnöke. 1908ban megindította az Úttör
ügyminiszter osztálytanácsossá nevezte ki s az or- cím hetilapot s 1911. megalakította az Úttör
szágos statisztikai hivatal szervezését és vezeté- társaságot, amelynek célja a tudományos szabad-
sét bizta rá de midn P. a forradalmi vészbíró-
; oktatás szervezése országszerte eddig ez a társa-
;

ság tagja lett, hosszas üldöztetés után a pesti ság mintegy 800 eladást tartott. A színmiro-
haditörvényszék eltt történt jelentkezése folytán dalom terén 1902. lépett föl s azóta majd minden
fogságba került. Kiszabadulván, visszatért iro- évben bemutatták egy-egy színmüvét. Jogi m-
dalmi munkáihoz, amennyire a körülmények en- vei Jogfejldés (jogbölcsészeti munkájának I. kö-
:

gedték, de anyagi viszonyai megromlása miatt tete 1892); Morbus socialis (II. köt. 1893); szín-
sanyarú módon tengette életét Újpesten. 1857-ben müvei: Kuruc Feja Dávid (1902); Bacsám/i
az els ált. m. biztosító társaságban az életbizto- (1903); Messiás (1903); Csebi Tatár (1904);
sítási ügyosztály fnökévé lett, s e minségében Csöppség (1905) Pereszlényi juss (1906) Ártat-
; ;

kidolgozta az élettartam s halálozási valószín- lanok (1907) Álmodozók (1909) egyéb mvei
; ;

ség táblázatait utóbb azonban kénytelen volt ál-

; A bálvány. Rapszódiák (1909) lefordította Zára-
;

lásáról lemondani. Az akadémia 1858. rendes tag- thu^tra címen Nietzsche Priedrich mvét Alsó :

jává választotta, de mivel székét el nem foglalta, sprach Zarathustra (1907).

tagjai sorából ismét törülte. A hatvanas évek- Fényesítés. Padló F.-ére legjobb a sárga viasz-
ben a Pesti Hirnök-nél való közremködése miatt nak és terpentinnek a keveréke. Nagyon jó ezen
teljesen elvesztette jóbarátai bizalmát s ezentúl célra az ú. n. viaszszappan is, mely úgy készül,
minden biztos és állandó jövedelem nélkül ten- hogy a viaszt vízzel és hamuzsírral fzzük és ok-
getve életét, mint a fvárosi statisztikai hivatal kerrel V. orleannal sárgára festjük.
díjnoka fejezte bo jobb sorsra érdemes pályafu- Fényesít gép v. simító gép (Frictionscalander),
tását. F. fáradhatatlan munkásságával és hangya- tükrös fény szövetek kikészítésére szolgál. A
szorgalmával Magyarország statisztikájának és közönséges simító géptl abban különbözik, hogy
honismertetésónek megalapítója lett; minden a fényesítend szövettol érintkez vashenger gyor-
küls támogatás nélkül,tisztán saját páratlan buz- sabban forog a papii'hengemél, holott a közönsé-
galmával létesített mvei alapvet forrásmunkák, ges simítónál a két henger egyenl sebességgel
melyek értéküket ma sem vesztették el, bár irá- forog. A sebességkülönbség elérésére ily gép két
nyuknál fogva sok tekintetben túlhaladottak.Fbb vashengerbl és csak egy papírhengerbl áll,
munkái: Magyarországnak s a hozzákapcsolt mely a két vashenger között van elhelyezve. A
tartományoknak mostani állapota, statisztikai és fels vashenger gyorsabban forog az alsó vas-
geographiai tekintetben (Pest 1836—40, hat kö- hengernél, mely utóbbi csak a papírhengert hajtja.
tetben), mellyel 1840. a m. akadémia 200 ara- L. Csinozás.
nyas nagy jutalmát nyerte Magyarország sta-
; Fényesítök. Egyik faja az skor ipari cé-
tisztikája (Pest 1841 és 1842—43 három kötetben) lokra szolgáló szerszámainak, mely arra szolgált,
mellyel ismételve megnyerte az akadémia nagy hogy a bronztárgyakat az öntés után kifényesítsék
jutahnának felét; Magyarország leírása, két rész s annak öntési varrányait eltávolítsák. A bronz-
(Pest 1847); A magyar birodalom statisztikai, tárgyakon világosan meglátszik a kvel való dör-
geográfiai és történelmi tekintetben, I. Komárom- zsölés nyoma s viszont számos F.-ön meglátszilf
megye (Pest 1848) Magyarország statisztikai és hogy fémmel dörzsöldött össze.
;

geográfiai szótára (1— IV. rész két kötetben. Pest Fényeslitke, kisk. Szabolcs vmegye kisvárdai
1851); statisztikájának német fordítása: TJngam j.-ban, (1910) 2237 magyar lak., vasúti állomás,
im Vormürz cím alatt (Leipzig 1851) A
török posta, távíró, telefon.
;

birodalom leírása (Pest 1854) Aa axtsztriai bi-

; Fényes porta, 1. Báb ós Porta.
 Fényes szón — 389 - Fényezés
Fényes szén, kagylós törés, ersen fényl eellánt csiszolóporral vagy homokkvel, az üveget
fekott^szén,vagyis igazi kszén. csiszolóporral, kovahomokkal és homokkvel a ;

Fényes vászon, vászon kötés pamutbélés- fát habkvel vagy üvegpoiTal és a puha fémeket
szövet, amely egyoldalúan van csinozó anyaggal (ónt, ezüstöt, rezet) faszénnel csiszoljuk. Az acél,
(leginkább dragant gummival) telítve és fényesít sárgaréz és vörösöntvény F.-ére oltatlan meszet
kalanderen tiikrösségig fényesítve. és a vasoxidot, az úgynevezett fényez vöröst
Fény éter, A különböz természeti jelenségek (rouge, angol vörös, krokusz) használják. Az
tanulmányozása már régen rávezetett arra a fel- utóbbival fényezik a nemes fémeket, az üveget
tevésre, hogy az anyagon kívül, melyrl fleg és a kemény köveket is. Az arany P.-éro hasz-
tapintószervünk révén szerzünk tudomást, még nálják még a csonthamut és a fenyfa-kormot.
másféle anyagok is vannak, melyek különböz A tripel kovás páncélja)
(a gaillonella és bacillaria
jelenségek okozói s amelyeket impmiderábiliák- a nemes fémek, a réz, a sárgaréz és az újezüst
nak, súlyamérhetetlen anyagoknak neveztek el. fényezszere. Sárgaréznek és a nemes fémeknek
Nevezetesen két elektromos, két mágneses anya- F.-ére használják a fényez acélt, a vérkövet
got tételeztek föl, továbbá a höanyagot ós azt a és az achátot. A felsorolt fényez és csiszoló sze-
hatót (ágens), mely a fényjelenségek okozója. rek közül legfontosabb a csiszolópor, melyet a
Most a íizika csak egy ilyen anyagot tételez fel, smirgel nev vulkánikus köségbl készítenek.
melyet éternek nevezünk. Föltesszük, hogy ez ki- Ez a korund (ALO3) egyik válfaja és 65"/o tini-
tölti a világtestek közötti ürt, de benne van a le- fóldet, 9»/o kovafóldet, IGo/o vasoxidult és lOVo
vegben és mindon testben is. Sajátságairól csak vizet tartalmaz.Keménysége 9, fajsúlya 3'9—4.
keveset tudunk, de pontosan ismerjük bizonyos Kristályai a romboéder-rendszerhez tartoznak
jelenségek törvényeit, melyeket az éterben vég- és különféle irányban tökéletesen hasadnak. A
bemen változások hoznak létre. Ilyenek fleg az
éterben tovaterjed mozgások, melyek az elek-
tromos és fényjelenségek okozói. E mozgások
eredményei arra a föltevésre késztetnek, hogy az
éter srsége rendkívül csekély, de különböz
testekben nem egyforma és hogy rugalmassága
rendkívül nagy. Az éterben sugárszeren tovaha-
ladó rezgések ti'anszverzálisak (keresztrezgések)
és terjedési sebességük mp.-ként 300,000 km.,
tehát a fény sebességével egyenl.
Fényév, a csillagászatban használatos hossz-
egység az állócsillagok távolságainak kifejezé-
sére. A F. az az út, amelyet a fény másodper-
cenként 300,000 km.-nyi sebességgel egy év alatt
befut, azaz 9 billió 467 ezer millió km. A hozzánk
legközelebb lev állócsillagnak, az a Centaurinak
távolsága 4J fényév.^ 3 -- -
Fényezés (mechanikai csinozás), 'a fém, kö,
^
üveg stb. olynemü megmunkálása, hogy a tárgy
felszíne tükrözvé váljék. Minél keményebb és 1. ábra. Csi;

tömöttebb a tárgy, annál jobban fényezhet. A F.

munkáját rendesen megelzi a köszörülés és ezt smirgel sötét kékesszürke szín, ha tisztátlan,
követi a csiszolás. Köszörüléssel a tárgy felszínét smaltekék vagy sötét índigókék. A csiszolóport
egyengetjük vagy alakítjuk, a csiszolással pedig leginkább surlópapiros, surlóvászon és surlóko-
a tulajdonképeni fényez munkát készítjük el. rong alakjában használják (L. Csiszolópapiros).
Általában a nagyoló durva munkát (alalcítást) snr- Ugyancsak a csiszolóporból készítik a külön-
lásnuk v. kaparásnak, az egyenget munkát si- féle csiszolókorongokat is. A port összekeverik
mításnak, a kikészítést csiszolásnak és a befejez gummilakkal, kaucsukkal, zselatinnal vagy más
mveletet F.-nek nevezzük. A fényezett fém- és tapadó szerves anyagokkal és azután korongokká
nem fémtárgyak felszíne tükörsimaságú. sajtolják. Jobbak a magnézia - cementtel össze-
A fölsorolt mveletekhez a keményebb ásvá- ragasztott csiszolókorongok, mert a szerves anya-
nyokat vagy ezok porát használjuk. Föfel tétel az, gok a munka közben fellép dörzsölés miatt meg-
hogy a fényez, íll. csiszoló anyag legalább is oly melegedve, meglágyulnak és a levált fémszilán-
kemény legyen, mint a megmimkálandó tárgy és a kokat a khöz tapasztják, úgy, hogy ennek vágó-
munkát végz szemcsék lehetleg egyenl nagyok szemcséi eldugulnak. A kemény csLszolókoron-
és élesélüek legyenek. A gyémántot gyémántpor- gokat a nagyobb számú szemcsékbl készítik és
ral, a szafli-t, smaragdot és i-ubint gyémántporral az öntvények, a kovács-vas, az acél és a réz föl-
vagy csiszoló porral (korund v. smirgel), a topázt, szinének lekaparására használják. A középkeménu
spinollt, kovát, opált, gránátot és az igen kemény csiszolókorongok a lesúrolt tárgy felszmének
fémeket (edzett acélt, kérges öntést, bronzot stb.) egyengetéséi-e valók, ezeket középnagyságú szem-
csiszolóporral, a puhább köveket és fémeket, ne- csékbl sajtolják. A legfinomabb szemcsékbl ké-
vezetesen a márványt, a kovácsvasat, az edzetlen szített lá{/y csiszolókorongokkal a csiszolás és
acélt, a puha bronzot, az alpakkát, a sárgarezet, F. munkáját végzik. Ezeket a mköveket gyorsan
a rezet stb. kovaporral, homokkvel stb. a por-
; 20—30 m átlagos kerületi sebességgel forgatják,
 Fényezés 390 - Fényfürdö
álló- vagy fekvtengelyekre szerelik és szárazon, desen por- v. rúdalakban vízzel V. spiritusszal
olajozva, vagy vízzel nedvesítve használják. Az keverve használják.
1. ábra vízszintesen álló csiszolókoronggal ellá- A kovasav-tartálmú csiszoló- és fényezöszerek
tott csiszológépet tntet fel. Különleges célra, pl. közül leginkább az összetört és iszapolt habkövet
fürészfogak élesítésére, nehéz tárgyak csiszolá- használják, melyet vízüveggel, magnézia-cement-
sára, spirálfúrók köszörülésére stb., a célnak meg- tel vagy eny voldattal összekeverve, tésztává gyúr-
felelen szerkesztett csiszológépeket használnak. nak és alacsony hmérsékletnél megszárogatnak.
A nagy fordulatszámmal járó csiszolókorongok Igen jó az infuzória-Md. is —
kristályainak éles-
szétrepedésekor vagy eleven ervel szerteszót- sége miatt. A homokkal a durvább öntvényeket
repülö korongrészek gyakran súlyos balesetet tisztítják. B célra külön gépet, az ú. n. homok-
okoznak. Ennek meggátlására a csiszolókorong fúvógépet használják, melyben ers nyomású
homlokfelületét védburkolattal veszik körül, szelet állítanak el és avval a homokot a tárgy
amely a csiszolókorongnak a csiszolás mvele- fölszinére fúvatják. (L. Homokfúvógép.) Leveg
tére okvetetlenül szükséges részét hagyja födet- helyett nagynyomású gzt is használnak. Szintén
lenül. A védburkolat lehet sima- (1. a 2. ábrán durvább mimkára való a köszörk, mely termé-
jobboldalt) és lehet rugalmas hullámos acélszalag szetes cementtel összekötött kovaszemcsékbl áll.
(1. a 2. ábrán baloldalt). Mindkét burkoló oldalt Alegfinomabb fényezszerekhez tartozik a
elhelyezett feszítkarokkal a csiszolókorong gör- kréta és a bécsi mész. A krétát is csak iszapolt
bületéhez párhuzamosan beállítható. Korongre- állapotában használják, mert a hozzá ke verdött
pedés esetén a letörött darabok a védburkolat- kovaszemek a tárgy fölszinét nagyon megkarcol-
ban maradnak és senkiben kárt nem tesznek. Ön- ják. A bécsi meszet tiszta mészkbl v. márvány-
ból készítik és olajjal v. spiritusszal keverve hasz-
nálják sárgaréz, vas, acél stb. F.-ére. A finom fé-
nyezporokhoz használnak posztó-, gyapot- vagy
zbrrel bevont fakorongokat. A fényezszerek
közé tartozik a cápa bre is, melyet az állat meg-
nyúzása után fán vagy kereten szárítanak meg.
Különösen a faiparosok használják. A legújabb
csiszolószerek közé tartozik a karborundum, mely
sziücium- és karbonötvény, keletkezik kokszpor-
nak és homoknak elektromos összeolvasztásakor,
keménysége eVa- V. ö. Wahlburg, Die Schleif-,
Polier- u. Putzmittel (Wien 1898) ;Karmarsch
und Heerens Technisches Wörterbuch (III. kiad.
1884, VII. köt. 1—3); Siddon, Ratgeber in der
Kunst des Schleifens, Polierens und Farbens der
Metalle (Weimar 1897).
Fényezüst, 1. Agyagipar.
Fényfalvi Kardos Adorján, Révai Miklós (1. o.)
álneve, melyet egy vitatkozó iratában használt.
Fényfogó sejtek, 1. Fényérzö szervek.
2. ábra. Csiszológép védökészülékkel.
Fényfolt a festményen az a hely, melyrl a
ráverd fénysugarak legnagyobb része vissza-
tött vas ridegsége és könnyen törése következté- verdik.
ben nem alkalmas védburkolatra. Ha a csiszo- Fényforrás, a fényt szolgáltató, világító test.
landó tárgy a tárgytartó és a csiszolókorong közé Fényfürdö.Gyógyító eljárás, melynek lényege,
ékeldik, a csiszolókorong könnyen megrepedhet hogy a beteg egész testét, vagy egyes testrészeit
vagy pedig magával rántja a tárggyal együtt a villamos izzólámpák fénye éri. E lámpák fényé-
munkás kezét is, amelyrl a brt lenyúzza. Ezért ben sok a hosszú hullámzó éterrezgés s így szél-
(1. a 2. ábrát) a csiszolókorong széléhez egész járásban sokkal inkább a sugárzó h
hatása ér-
közelre könnyen állítható tárgytartót szerelnek. vényesül, mint a szorosabb értelemben vett fényé
— A lélegzöszer vekre veszedelmes csiszolatport s így inkább a meleggel gyógyítás (thermothera-
orszívóval rögtön keletkezése helyérl elszív- pia), mint a fénnyel gyógyítás (phototherapia)
ják. A porszívó levegt vízen és szrn át, a módszere. Az egész test fényfürdje zárható szek-
portól megszabadítva fújják ki a szabadba. rény, melyben a beteg kényelmesen ülhet s csak
A smirgelbl készített csiszoló- és fényezszerek a feje emelkedik ki belle. A szekrény belül tük-
után fontosság tekintetében a vasoxidtartalmuak röz falain 40—150 szénfonalas villamos izzó-
(rouge, fényez por, krokusz) következnek. Ide tar- lámpa van elhelyezve s így a testet minden oldal-
tozik az anql vörös, a Caput mortuum (1. o.), kol- ról éri a sugárzó h. Közvetve a leveg is fölme-
kotár (1. Colcotliar vitriolt), vérkö, rostos vörös legszik, de — ha a készülék szellzése jó — száraz
vask, hematit stb. porok. Vastartalmú csiszoló- marad. A vezeték a száraz levegben gyorsan páro-
szerek még a vassalak és a prölyreve, az utóbbit log s megóvja a testet a túlságos fölhevülés vesze-
(iszapolva) különösen fegyverek tisztítására hasz- delmétl.Mköd fényfürdöben gyakran 75-800C.
nálják. Általában a vasoxid igen jó fényezszere meleget mutat a hmér ugyanakkor, mikor a
a kovácsvasnak és acélnak, igen flnom poralak- kormozott hmér 95—100", a nedves hmér
ban pedig a nemes fémeknek és az üvegnek. Ren- 40-45" C-t mutat. Az egyes testrészek kezeié-
 ; :

Fénygyapju — 391 — PnykerUlés

sére különböz kisobb, nyitható ládaszer készü- különböz irányokban nem egyforma s ennek
lékek vannak használatban. Elterjedten használt hullámfelülete ellipszoid.vagyis olyan felülot,mely
készülék az ú. n. Miniu-féle lámpa, mely nyeles ellipszisnek egyik tengelye körüli forgásából szár-
parabolikus tükör gyújtópontjában elhelyezett mazik. Az út, melyet a fény egy rezgés tartama
1—5 drb izzólámpából áll. alatt, tehát a rezgésidben megtesz, az ú. n. hul-
A F. leglényegesebb hatása az izzasztás, vér- lámhossz. Ezt a fénysugarakra nézve a fényta-
bség elidézése a brbon s a test fölmelegltése, lálkozási és elhajlási jelenségekbl, a sötét ós
mely utóbbi mindazon jelenségeket elidézi, me- világos helyek távolságából lehet pontosan meg-
lyeket forró fürdben vagy gzfürdben is ész- határozni. Ha a hullámhosszakat milliomod milli-
lelhetünk. A P. elnye ezek fölött éppen abban áll, méterekben, a rezgésszámokat billiókban fejez-
hogy a száraz levegben könnyen sikerül a ve- zük ki, a különböz szín sugarakra nézve a követ-
szélyes fölhevülóst az izzadás révén elkerülni. kez számok érvényesek
Alkalmazzák idült mérgezések, izzadmányok,
Szín Hnllámbosgz Rezgésszám
csúzok és köszvényes bántalmak, idegzsábák, vörös 683-2 436-7
asztma stb. gyógyítására. Vannak olyan készülé- narancs. 614-9 485-2
kek is forgalomban, melyekben gáz- vagy szesz- sárga 659 533-8
zöld -. 512-1 588-3 >2
izzólámpák adják a sugárzó meleget valamint
;
Indigó 439 2 II 679-3
olyanok is, melyekben a villamos Ívfény is alkal- ibolya 409 11 727
mazásba kerül. Villamos ívfény-reflektorok ön- a legszéls Ibolya 3726 800
álló gyógyítási eszköz gyanánt is szerepelnek. Fényi Gyula, jezsuita páter és asztroíizikus,
Fénygyapju, az a sima vagy csak kevéssé szül. Sopronban 1845 jan. 9. A kalocsai Haynald-
hajlásos selyemfény gyapjú, melyet a nagyon fé- obszervatórium igazgatója. Különösen a Nap fe-
nyes lüszterszövetek készítésére használnak. Ily lületén végbemen tünemények íizikájával fog-
gyapja van bizonyos juhfajtáknak, s az angora- lalkozik, melyrl számos értekezést írt, melyek
kecskének. A F.-s juhfajták között els helyen nevét a tudományos világban ismertté és be-
állnak az angol hosszugyapjas juhok, ezek kö- csültté tették. Ezek az értekezések a Haynald-
zött pedig legeli a lincoln-, azután a leicester-juh obszervatórium közleményeiben, az Astrono-
azért sehol sem készítenek oly értékes lüszter- mische Nachrichtenben és a Memorie degli spet-
szöveteket, mint Angolországban. A F. ers fé- troscopisti Italianiban jelentek meg legfképen.
nye attól származik, hogy a hámbörsejtek simán Fényintenzitás, 1. Fényersség és Fotometria.
borítják a gyapjuszál felületét, miért is a vilá- Fényiszony, l. Fénykerülés.
gosságsugarak nagyon visszatükrözdnek. Fenyítés, 1. Büntetés, Egyházi büntetések. Fe-
Fény hatásai, 1. Fény. gyelmi büntetések, Fegyelmi eljárás és Zsinagó-
Fényhullám. Ha a fény a fényforrástól kiin- gai átok.
dulva izotróp közegen halad át, tehát olyanon, Fenyítések a katonaságnál, l.Fegyelmi eljárás.
melynek szerkezete minden irányban egyforma, Fenyít hatalom. Hadseregünkben és honvéd-
akkor az éterrezgések minden irányban egyenl ségünknél a F, csak oly tisztet, esetleg altisztet
sebességgel terjednek és bizonyos idpontban egy és tisztviselt illet meg, kire valamely csapat,
gömb felületéig érnek. Ez a fény hullámfelülete kar, különítmény, intézet vagy hatóság fölött a
az illet idpontban. A Huygens-féle elv szerint fegyelem- és szolgálatkezelésért való felelsség
a hullám minden pontja hullámkelt pont és terhe mellett a paranesnoklás niházva van, kinek
mindenikbl új hullámok indulnak ki. Valami F.-a kiterjed mindazokra, kik parancsnoklási jog-
kis id múlva a kialakult «elemi hullámok» bur- körének alá vannak rendelve. A P. nem a rend-
koló felülete ismét gömbfelület, mely az elbbivel fokozathoz, hanem a szolgálati álláshoz van
koncentrikus. Ez a folyamat ismétldik és a hul- kötve magától átszáll tehát a helyettesre, de
;
—
lámfelület minden további idpontban nagyobb határozottan elre kijelölt esetek kivételével —
sugarú gömb. A fény a sugarak irányában terjed, sohasem ruházható át alárendeltre és terjedelmé-
tehát a hullámfelületre merlegesen. Ha a fény ben még elöljáró részérl sem korlátozható. Ha
igen távol lev fényforrásból, pl. a Napból érkezik, vmely alárendelt a F.-mal felruházott elöljáró ellen
a kis területre es sugarakat párhuzamosaknak a szolgálati viszonyt wcm érint cselekményt követ
lehet tekinteni és a hullámfelület megfelel kis el, akkor az elljáró nem élhet P.-mával, hanem
részét síknak. Az ilyen síkhullámokat szokás fel- köteles a tettest megfenyítés végett elöljáró pa-
használni a fény visszaverdésére, törésére, vala- rancsnokának feljelenteni. L. Fegyelmi eljárás.
mint a fénytalálkozásra és elhajlásra vonatkozó Fénykép, 1. Fotográfia.
szerkesztéseknél. Ha a fény nem izotróp közegbe Fényképész (fotográfus), a fényképek elállí-
hatol, amelyben a rezgések terjedési sebessége tásával üzletszeren foglalkozó iparos. Megkülön-
különböz irányokban nem egyforma, akkor a böztetend az amatör F.-töl, ki a fotografálást
hullámfelület nem gömb, hanem más alakú felület. nem üzletszeren zi. A F.-et, mint üzlet, az ipari
A ketts törés kristályokban a bees fény álta- foglalkozások köréhez tartozik, de mint ilyen, az
lában két sugárra bomlik s ekkor a kristályban ipartörvény 1884. XVII. t.-c. értelmében sem
két hullámfelület alakul. Az optikailag egyten- engedélyhoz, sem pedig képesítéshez nincs kötve.
gely kristályokban, pl. a mészpátban, turmalin- Fénykeresök, 1. Heliotropizmus.
ban, kvarcban stb. az egyik sugár a rendes törés Fénykerülés, fényiszony (fotofolna), igen sok
törvényeit követi és sebessége minden irányban szembetegség kísér tünete, a beteg szemet bántja
ugyanaz.Ezen «rendes» sugár hullámfelülete tehát a fény, fáj a szem, ha fény éri. Bizonyos ideg-
gömb. A másik «rendellene8» sugár sebessége a bajokra is jellemz a F.
 ;

Pnykobalt 392 Feny

Fénykobalt (ásv.), a kobaltümak kevéssé hasz- Fénymáz. Csizmák ós cipók fényesítésére hasz-
nálatos magyar elnevezése. nált anyagok lehetnek: 1. olyanok, amelyeket
Fényié, a német Blende értelmében tulajdon- vízzel elkeverve a brre felraknak és fényesre
képen csakis a szfalerit ásvány, de mint függe- kefélnek (vikszek) 2. folyadékok, amelyeket ecset-
;

léket használták régebben egyéb fémszulfldok tel raknak fel a brre, ahol rövid id múlva fényes
magyarosításánál is, vegyest a fény (ném. Glanz) réteggé száradnak (brlakkok) és 3. brkencsök,
megnevezéssel. így cink-F., antimon-F., ólom-P. azaz kencsszer v. olajos keverékek, amelyekkel
(helyesen ólomfény), ezüst-P. (ezüstfény), réz-P. a brt azért kenik, hogy az megpuhuljon, simulé-
(rézfény) stb. Többesben fénylék, ásvá)iycsopor- konnyá és vízállóvá legyen. V. ö. Brminer,
tot jelez és pedig ugyancsak ketts értelemben a Die Fabrikation der Schmiermittel ; Sztodola, A
német Blenden (cinnabaritok) és Glanze (gale- brgyártás kézikönyve.
noidok) kifejezéseknek megfelelleg. Fénymérés és fénymér, 1. Fotometria, Foto-
Fénylés, a test felületének az a képessége, méter és Fényersség.
melynél fogva a reá es fény legnagyobb részét Fénynyomás (fotolitográfia), oly mvészet,
visszaveri. Mennél srbb és simább a test fel- mellyel a fotografálás segítségével bármely ké-
színe, annál ersebben fénylik. A P. legmagasabb pet kre lehet átvinni és e krl
sokszorosítani.
foka a fény tükrözése. Likacsos testek, mint a 1852-ben szabadalmaztatta Lemercier Parisban.
kréta, az agyag, nem fénylenek. A P. minden- Jelenleg az ily módszerrel köre vitt képek úgy
esetre a test küls rétegeinek fénytör képességé- a kézi-, mint a gyorssajtón is nyomhatók.
tl is függ. Azért a gyémánt P.-e ersebb, mint Fény nyomása, 1. Fény.
az üvegé, a borszeszé ersebb, mint a vize. Dove Feny v. fenyfa (növ. 1. a képmelléklctet) alatt
;

a stereoszkóp segítségével megmutatta, hogy a általában 4 növénygénusz értend és pedig Ficeá :

P. az által jön létre, hogy a test fels rétegeibl (1. Imc feny), Ahies (jegenye-F. egyik faja az
;

jöv fényre beállított szem a felszínrl tükrözött ezüst-F. V. fésüs-í\, Abies pectinata, 1. Abies),
fényt tisztán nem látja, s hogy ezen bizonytalanul Larix (1. Vörösfeny) és Pinus, melyek mind a t-
felfogott tükrözödési tünemény okozza a F. be- levelek, Abietaceae(Pinaceae,F. -félék) családjába
nyomását. Ha pl. fehér vonalakból álló, fekete tartoznak. Régebben, Linnénél mind a négy 1 gé-
alapon lev rajzot a stereoszkópban ugyanevvel nuszt alkotott, a Pinus L. génuszt. Ehelyütt csak
a rajzzal hozzíok össze, mely azonban most fekete afentebbi,szkobbértelemben vett PmwsL.-t (ném.
vonalakból áU fehér alapon és ezt a két rajzot Kiefer, Föhre) tárgyaljuk. Mintegy 73 faja csak
színes üvegen keresztül nézzük, akkor az egyesí- az É.-i félgömbön fordul el és pedig úgy az ó-, mint
tett rajz élénk fémfényben fog megjelenni. A F. új -világnak különösen a mérsékelt övében egye- ;

azonnal megsznik, ha a tükrözdést megszün- sek a sarkkörön, mások a térítn is túlterjed-

tetjük, ha pl. egy Nicol-fóle prizmán keresztül a nek, de az utóbbi esetben mindig hegységek la-
polarizációszög alatt nézünk egy olajfestmény kói. Mind örökzöld fa vannak hosszú és törpe
;

fényl felszínére. hajtásaik. A 2—3 él tlevelek rendesen 2— 5-ével

Fénylöbogarak, 1. Világító állatok. az utóbbiakon foglalnak helyet s tövülíet apró al-
Fénylöhalak, 1. Lampris. levelekböl álló hüvelyke (vaginella) kapcsolja
Fénylömadarak (Galbulidae), a Rikácsolok össze. A
hosszú hajtásokon csak egészen fiatalon
(Coraciiformes) rendjébe tartozó madárcsalád. vannak és pedig egyenkint, tk, késbb csak az
Hosszú, egj^ones, négyélü csrrel; rövid, több- apró, színtelen pikkelylevelek maradnak helyet-
nyire tollas Iruszólábakkal, hosszú farkkal. 12 tük, melyek hónaljából a törpe hajtások erednek.
kormánytollal. Körülbelül 20 faja ismeretes, me- Porzós viráguk az idei hajtások tövén füzéres
lyek kizárólag Dél-Amerika serdit lakják. Ne- csoportban áll, term virágzatuk, a leend toboz,
vezetesebb faj ajakamar (Galbula viridis Lath.),
: magánosan v. többed magával, az idei hajtás vé-
háta fényes aranyos zöld, torkán fehér folttal, gén fejldik ki. A toboz másod- v. harmadévre
hasa rozsdaszüi. Hossza 21 cm., számyhossza érik termete fajonkint változó, pikkelyei fásak,
;

8 cm., farkhossza 9 cm. szögletesek v. laposak, a végükön megvastagod-

Fénymásolás. Fotográfiai sokszorosító eljárás nak (paizs) s a mag megéréséig szorosan egy-
rajzok, tervek sokszorosítására. Leginkább hasz- máshoz záródnak. A mag rendesen el van látva
nálatos a cianotipia (1. o.). Az áttetsz papírra egy számnyal a csirának 4—15 szíklevele van.
;

rajzolt másolandó rajzot másolókeretben az érzé- A magvak kihullatása után a toboz egészben le-
keny papírra fektetik és napon másolják. negro- A esik. Nevezetesebb fajok Pinus silvestris L.
:

gráfia gummi és krómsavas kálival bevont papírt (erdei v. gyantás F., fáklya-, répa-, tündér-F.
használ, melyet másolás után ki kell mosni, lámpa- ném. gemeine Kiefer, Föhre). Itt-ott hazánkban
korommal és sellakkal bevonni és híg kénsavban is (Pozsony, Sopron, Vas és Zala vármegyék-
áztatni. A gallusz-^dt])ivi vasoldattal vonják be, ben), de sokkal inkább hazánkon kívül egyike a
másolás és kiáztatás után a kép galluszsavban legfontosabb erdei fáknak. A P.-k közül ennek
megfeketedik. A villám-szépia-i^apiv vas- és ezüst- van a legnagyobb földrajzi elterjedése (Spanyolor-
sókat tartalmaz, gyorsan dolgozik, barna alapon szág Ny.-i részétl Kelet-Szibériáig, a Lappföldtl
fehér vonalakat ád. Antrakotipia (1. o.). Anilin- Itáliáig, Kis-Ázsiáig, Perzsiáig). Hegyekon, de az
nyoniás, tervek és rajzok átvitele órclemezreki'óm- északibb síkságokon is nagy erdkot alkot. Lazább
savas enyv segítségével, litográfiái nyomtató lemé homokos talajon is megterem. Gyakran 40 m.
zek elállítására. Az anilinfesték a fénymásolat magasságot is elér, terebélyes fa. Kérge a törzs
láthatóvá tételére szolgál.V. ö. Liesegang, Die mo- alsó részében hosszant repedezett, felfelé azonban
demen Lichtpausverfahren (4. kiad. Leipzig 1905). sima, vörhenyes kéregbe megy át, amely vékony
 —

FENYK.

12 11 6 l
1-6. Erdei feny fPinus silvestrisi. — 7—9. Törpe feny (Piniis raont.ana). 10—12. Fekete feny (Pinus laricio).
1, 7, 10. Hajtás csúcsa poMÓs virágokkal; 2, 8, 11. termös virágzattal (flatal toboz). —
Porzós virág
3. : 4 terms
virágzat. — 5, 9, 12. Toboz. — 6. Terraplkkely két szárnyas maggal.

tFenySkM cikkhez. Riv^l NAGY uxmoNA.

 ;;

Feny — 393 Feny

lemezekben hámlik le. Fénytelen, sötétzöld ti maritima Poir., sün-F. ; nóm. Igeifkre), magas
félhengeresek, párosával állnak, 4—6 v. még több fa, koronája tornyos. Hasonlít' a Finus laricio-
cm. hosszúak. Kénszinsárga, barkaszer porzós hoz, de tje 13—18 cm. hosszú, meglehets vas-
virágai annyi virágport eresztenek légnek, hogy tag, a végén kurta thegye van, toboza 18 cm.
egész porfelh keletkezhetik (innen a kénköves hosszú és oldalt álló (amazon majdnem végálló). A
es meséje). Kúpos toboza rövid nyélen csüng alá, Földközi-tenger vidékén, ennek inkább Ny.-i ró-
a második évben érik, de csak a harmadik tava- szénn,Algeriahegyeinerdtalkot,Franciaország-
szán hullatja ki szárnyas magvait. Talakú szík- ban terpentinjéért ültetik. Közel rokona a Finus
lovole 5—6. Életének els felében gyorsabban, halepensis Mill. (Aleppo-P.), a mediterrán vidék-
50—80 éves korától fogva lassabban n, 300 esz- nek inkább K.-i részén. Finus taeda L. (tömjén-
tendeig is elél. Egyike a leghasznosabb fáknak. F.) Észak-Amerika DK.-i államaiban homokos
Fája kitn szerszám-, épület- ós tüzelfa, száraz ós mocsaras talajon nagy erdket alkotó 25 mé-
és nedves helyen egyaránt tartós, hazai iparo- ter magas fa, melynek officinális terpentinolaj a
saink horovéfa néven használják. Gyantájából Európában is használatos. Más északamerikai
desztiUáció útján finom terpentinolaj készül, a fajok Finus palusiris Mill. (szurok-F.
: pich ;

desztilláció maradéka a heyedügyaiitu. Felhasz- pine) Karolinától Floridáig fontos erdei és a ke-
;

nálják továbbá a fát szurok és F.-korom (Kien- reskedelemben igen becses fajú fa. Finus ponde-
russ, 1. Fenykoroméjetés) elállítására. Tjébl rosa Dougl. (sárga- F.; ang. yellow pine), 90 m.
pámatöltelóknek alkalmas erdei gyapotot készí- magas Új-Mexikóban és a Sziklás Hegységben.
;

tenek. Finus laricio Poir. (Pinus nigra Am., Bögyantáju, kitünö, sárga fájáról nevezetes. P/wz^í
Finus austrmca Tratt., Finus nigricans Hst, Lambertiana Dougl. (cukor- v. manna F.) óriási,
fekete F.; ném. Schwarzkiefer). Hasonlít az nagy fa Észak-Amerika Ny.-i részén toboza 30— ;

elbbihez, de tje még egyszer akkora, szúrós, 40 cm. hosszú, a F.-tobozok legnagyobbika. Ége-
sötétebb zöld, 2-óvel áll, hüvelykéje csaknem fe- tett törzsébl élvezhet, cukorszer anyagot izzad,
kete. Kérge sötétbarna. Toboza 8 cm. hosszú, sár- ez a kaliforniai manna vagy pinit. Magva ehet.
gásbania. Spanyolországtól Kis- Ázsiáig, a Bécsi Finus strobus L. (sima- v. selyem-F., Weymonth-
Erdtl Szicíliáig hegyekon n, nálunk a Da- F.) 50 m. magasságot is elér. Kérge csak vén
mogled hegyen s a déli határláncolat más pont- korában repedezett, szürke, nem hámlik. Tje
jain. Kertbe, parkba, ligetbe ültetik, de homokra 5-ével áU, 6—10 cm. hosszú, vékony, kékesszürke.
is. Finus montana Mill. (Finus pumüio Haenke, Laza toboza 15 cm. hosszú. A XVIU. sz. elején
törpe-, futó- V. borostyán-P. ;ném. Zwergkiefer, került Amerikából Európába s itt parkokba, ker-
Krummhoíz ; 1. a Havasi növények színes táb- tekbe ültetik. Erdsí tettek is vele, de fája nem
láján, 24). Közép- és Dél-Európa magasabb hegy- olyan kiváló, mint az erdei F.-ó. Hazájában a
ségein az erd és a fás növények fels határa tömjén-F.-n kívül ez szolgáltalja a tei"pentin igen
között ez alkotja az alhavasi törpo-F.-régiót. É.-on nagy részét.
a síkra is leszáll, elfordul lápokon is. Törzse és A Finu^ excelsa Wall. az ú. n.
keletindiai
ágai a földre terübiek, majd könyökszer görbü- könny-F. Finus cembrah. (drbolya -y.cemhra-F.,
lettel emelkednek fel. Rendesen ilyen cserjés for- havasi F., dió-, tátra-P., gyeplsmagú P., orosz
mában található, néha álló törzs, faalakú. Kérge cédrus; ném. Arve, Zirbel). Mintegy 20 m. magas,
sötétszürke, vastag cserepekben hámlik le. Tje de gyakran alacsonyabb fa. Koronája piramis-
párosával áll, 2—5 cm. hosszú, sötétzöld. Tojás- alakú, de késbb szabálytalan. Fiatal hajtásain a
dad ül toboza csak a második évben konyul le, kéreg rozsdasárgán molyhos, törzsén szürkés-
érés eltt kékes hamvas, de nem minden változa- barna és harántul hasadozott. Tje ötönként van
tán (pl. a var. muglms Scop.-é sohasem hamvas a hüvelykében, 5—8 cm. hosszú, majdnem 3 él,
horvátországi). Az Alpokban nagy elterjedésével hajlékony, sötétzöld, két kékesfehér csíkkal. To-
megvédi a vidékeket hógörgeteg és földcsuszam- boza 5— 8 cm. hosszú, szennyes lila, végül barna,
lás ellen. Nálunk különösen az É.-i és K.-i hava- címere hegyes, sárgásfehér magva 1 cm.-nél hosz-
;

sokon n. A törzsébl kiszivárgó gyanta a magyar 8zabb,tompán 3 élü,keményhéju,szárnyatlan. Igazi

V. kárpáti balzsam. Fája finom esztergályos mun- havasi fa 1500—2500 m.-ig, a Kárpátokban (árvái,
kák anyaga. szepesbélai, radnai havasok, Retyezát, K.-i és D.-l
Finus pinea L. (pinia, mandula- v. olasz-P.). erdélyi kárpátok) 1130-1400 m. között. A gleccse-
A Földközi-tenger vidékén honos. A legkopárabb rek régiójában is megérleli magvát. Nem gyakori,
sziklákon is megn kevélyen emeli ég felé 20-30
; inkább szálanként, mint tömegesen (Svájc) növ
m. magasságban lev koronáját. Olaszország táj- és inkább pusztulófélben lev fa, mert fiatal haj-
képeinek jellemz fája. Csak néhol egyesül zárt tásait lerágja a jószág, magát ledönti a vihar
állománnyá, híres a ravennai pineta. Spanyolor- és ehet magváért a pásztornép. Kellemes íz
szágban is vannak piniaerdk. Páros tje 10—15 magvai, melyekbl élvezhet olajat sajtolnak,
cm. hosszú, világoszöld gömbölyded kúpforma
;
piniola név alatt kerülnek piacra (München,
toboza szintén ilyen hosszú, fahéj szín barna, csak Augsburg). Szép, rózsásba játszó fehérsárgás fája
harmadévre érik. sidk óta ültetik. Magva az van, gyönyören veszi fel a politurát és kellen
ú. n. pign^la(pmyola,),piniolav.pineola,piwadió eh*endezett szép, barna göcseivel a legszebb ha-
(P.-mandula), 2 cm. hosszú, 1 cm. széles, szárnya tásokra alkalmas. A fapácokat is szépen veszi
keskeny, héjafás, vörösbarna. Fehér olajos, jóíz fel, bár így kevésbbó szép. Ausztriában a 70-esévek
mint a mandula, ezért nyersen, kü-
belseje olyan, óta, mióta felségének stájerországi vadászkas-
lönböz módon elkészítve ós süteményben eszik télyában a faburkolat, mennyezet és bútorzat ebbl
gyorsan avasodik. Finus pinaster Sol. (Fimcs készült, használata joggal nagyon elterjedt s úgy
Feny 394 Fenygubacs
ezért, mint ritka volta miatt igen drága. Heged- Fenyfáivá (Gierelsau), nagyk. Szeben vm,
fának igen becses.
is nagydisznódi j.-ban, (1910)1081 oláh és német lak,;
A kihalt Pimis-fajok közül, amelyek egyesei u. p. és u. t. Felek, Evang. román Ízlés temploma
már a krétakorban is megvoltak, nevezetesebb a van. P, mellett az Olt partján Castra Trajana
Pinus succinifera(Pinites succinifer Göpp. boros- , állott.
tyánkö-F.), mely a Keleti-tenger partvidékén har- Fenyfa-társaság nevet visel a Tisza Kálmán
madkori rétegekbl kerül el. Ennek fosszilis miniszterelnökségi jubileuma alkalmából kelet-
gyantája a borostyánk (l. o.) Hazánkban neve- kezett budapesti zártkör társaság, melynek tag-
zetes a Pinus tarnocziensis. jai a politikai, kormányzati, katonai, irodalmi
Erdgazdasági tekintetben az erdei P. neki és mvészeti élet legkiválóbb alakjai, kik havon-
megfelel termhelyeken jelentséggel biró, jól kint egyszer a fehér asztalnál gyijlekezvén, gyak-
jövedelmez fafaj. Az el- és középhegység fája. ran a közéletre is kiható eszmecserét váltanak.
A talaj iránt csekély igényekot támaszt, ezért 1895-ben tízéves fönnállásának jubileumára Bér-
gyakran használják legeltetés, alomszedés által ezik Ái'pád és Szegedy-Maszák Hugó szerkesztésé-
elsilányított talajok, kopárok beerdsítésére. ben vaskos emlékkönyvet nyomatott, mely a ta-
Pényigényes faj, amely árnytürö fafajok társa- gok biográfiáját tartalmazván, már ezért is, de
ságában éri el legszebb kifejldését. Tiszta állo- bibliográfiai szempontból is érdekes munka. Tag-
mányai tarvágásban használtatnak, de rövid tar- jai között voltak vagy vannak Wekerle Sándor,
:

tamú fokozatos felújító vágással természetes br. Porster Gyula, Gránzenstein Béla, Zoltán Elek
úton is felújítható. A rendszerint alkalmazott tar- tábornok, Ludwigh Gyula, gr. Teleki Géza, Czorda
vágások felújítása 2 éves csemeték ültetésével Bódog, Gönczy Pál, Vörösmarthy Béla stb. A tár-
könnyen eszközölhet. saság elnöke (magas feny) Bed Albert.
Az erdei F.-nek igen sok az ellensége a nö- Fenyfélék (növ., Abietaceae, Pinaceae), a t-
vény- és rovarvilágban. A Loplwdermium pi- levelek osztályába tartozó család mintegy 300 ;

nastri nev gomba a íiatal erdei P. tinek hullá- faja közül csak kevés a forróövi, a többi túlnyomó
sát okozza. A Polyporus annosvs és Agaricus többségben az É.-i félgömb mérsékelt övében, kis
mellem a gyökéren, a Peridermium pini, aeoma számban a D.-iben és sarkköri tájakon él. Pákv,
pinitorqimm, Trametes pini a törzsön és ágakon cserjék. Viráguk egylakú, ritkán kétlakú, a ter-
élsködnek. A rovarok közül a Bostrichus steno- m
virágzat toboz, a porzós inkább barkás. Az
graphus és bideus, Hylesinus piniperda és mi- elbbinek tobozpikkelyei v. egyszerek v. term-
nor, Pissores notatus, a Bombyx pini, Bombyx és fedpikkelyre oszlanak s ekkor a termpikkely
monacha, Noctua piniperda, Geometra piniaria, a magot viseli, A magnak fás, brnem v, csont-
Tortrix buoliana, turionana és resinella, Teu- héjszer héja van, a legtöbb esetben el van látva
thedro pini említendk, mint az erdei P. károsítói. egy szárnnyal. A családon belüli csoportokat a
A szervetlen természet körébl a hónyomás ká- levólállás és a magkezdemény helyzete alapján
rosítja az erdei fenyt, míg a fagy iránt érzé- lehet megkülönböztetni. A levélállás általában
ketlen. csavaros, csak a CMpressiweae-tribusban átelle-
Feny Miksa, író, szül. 1877 dec. 8. Mélykúton nes V. örvös, csak igen ritkán csavaros, e csoport
(Bács-Bodrog vm.). Budapesten elvégezvén egye- magkezdeményei pedig felállók, vagyis nyílásuk-
temi tanulmányait, ügyvéd lett. 1904 óta a Ma- kal a termpikkely csúcsa felé irányuhiak, míg a
gyar gyáriparosok orsz. szövetségének titkára. többi csekély kivétellel a pikkely csúcsával el-
Egyik megalapítója volt 1908. a Nyugat c. folyó- lenkez irányban néz. A csiranövénykének 3—
iratnak, amelynek most is szerkesztje.Igazgatója 15 szálas szíklevele van, A kifejlett növény leve-
az 1912. alapított Magyar vámpolitikai központ- leire jellemz, hogy gyantajárataik vannak. B
nak és szerkesztje a Magyar Gyáripar c. szak- család génuszainak legtöbbje fontos erdei fa.
lapnak. Élénk közgazdasági irodalmi munkás- Fenyö-fidonia a. m, fenyöaraszoló pille (1. 0.).
ságán kívül önállóan megjelent munkája: Casa- Fenyf, kisk. Veszprém vm. pápai j.-ban, (1910)
nova (1912). 463 német és magyar lak. u. p. Prancziavágás ;

Fenyöalja-gomba (növ.), 1. Rizikegomba. p, n., u. t. Bakonyszentlászló.

Fenyöaraszoló pille (Bupalus piniarius L., Fenyöfü (növ.), 1. Infü.
állat), az Éjjeli lepkék (Heterocera) csoportjába Fenyöfürd. Pürdk, melyekhez fenylevelek
tartozó lepkefaj. Hazánk nagy részében május- és fiatal fenyfahajtások forró vízzel v. gzzel
júniusban található, helyenként gyakori 30—34 készült kivonata van keverve. Ily kivonatok le-
;

mm. nagy. Hernyója zöld, hátán 3 fehér vonal, párlás útján töményebben elállítva és konzer-
oldalán sárga sáv fut végig júl.— szeptemberben válva kereskedelmi cikket képeznek. A P. enyhe
;

a fenyféléken él kártékony.; brizgató hatású, valószínleg az illatos olajok,

Feny-bagolypille, 1. Éjjeli lepkék. gyanták és hangyasav jelenléte folytán. Ajánlják
Fenyöbalzsam, vagy cedróbcdzsam, a havasi használatukat csúzos, köszvényes bántalmak el-
feny (Pinus cenibra) színtelen, tiszta és híg ter- len, skrofulózis, vérszegénység, idült izzadmá-
petinje, melyet kárpáti vagy magyar terpentin- nyok ellen. Készíthetk minden illatos, gyantás
nek (Balsamum carpathicum) is neveznek. fenybl, rendesen az erdei feny (Pinus sil-
Fenyöerdörét (azeltt Seszur), kisk. Hunyad vestris) és a törpe feny (Pinus pumilio) adja az
:

vm. brádi j.-ban, (loio) 916 oláh lak. u. p. Kris- anyagot.

;

tyori, u. t. Brád. Fenygomba 'növ.), 1. Rizikegomba.

Fenyfa (növ.), 1. Feny. Fenygubacs (növ.), a lucfeny (Ficea) gyakori
Fenyöfakéreg, fenycser. 1. Cserznövények. gubacsa. A Chermes abietú L. nev levéltetü-
 ;

Fenyögryantá — 395 — FenypIrOk

alakú apró rovarok a rügyet megszúrják, s ennek amiért is e mellék ipar a kátrány- és szurokter-
következtében a tük megkurtulnak, a tö húsosán melés kiegészít részéül tekintend. A F. igen egy-
feldagad, késbb pedig kétfelé nyílik. A rovar- szer dolog. A füstfogókamra fából lehet építve,
ivadék benne fejldik ki. A F. némelykor annyi, a falait képez deszkázatnak azonban simára kell
hogy a fiatal fa növekedését tetemesen korlátozza. gyalulva lenni. Nagyobb vállalatoknál a kamrá-
Fenyögyanta. 1. Gyanták. nak oly berendezést lehet adni, hogy abban a ko-
Fenyöháza, Gombáshoz tartozó nyaralótelep rom finomsága szerint elkülönítödik. Ezt igen
Liptó vm. rózsahegyi j.ban. Rózsahegy köze- egyszeren azáltal érik el, hogy a kamrát több,
lében, mely 1893. Bethlen András gróf miniszter pl. két vagy három emeletre osztják (1. az áb-
kezdeményezése folytán alakult meg. A gyönyör rát) és a füstöt emeletrl-emeletre átvezetik.
fekvés (460 m.) telep a Vág balpartján a luboch- A kamrát falazott vízszintes csatornák kötik
nai völgyben terül el, ahol a kincstári fürdn, há- egybe 2—3 kis, de minden oldalról zárt tzholy-
zakon és szállodákon kívül számos nyaraló épült. lyel. Itt gyújtják meg a kormot szolgáltató anya-
Van hidegvízgyógyintézete, szép, erds sétányai gokat; a tznek azonban csak pislogva szabad
vasúti állomás (a kassa-oderbergi vasút mellett), égni, hogy minél több füst keletkezzék. Az emele-
posta, táviró és telefon. tekbe kívülrl lépcskön lehet feljutni, azonban
Fenyöhemyók névvel illetjük általában mind- hamarább nem szabad bemenni, míg a korom
ama hernyókat, amelyek a tlevel fákat pusz- teljesen ki nem hl, mert különben meggyuladna.
títják. Ilyen sok van. így a lepkék rendjébl a: A nyors anyag 12— 14*>/o feny kormot ad.
fenyszender (Hyloicus [Sphinx] pinastri L.), az Fenykosztolány, kisk. Bars vm. aranyos-
apáca-lepke (Lymantria, Psilura monacha L.), a maróti j.-ban, (leio) 1186 tót lak. Bamaszénbá-
fenyöpohók (Dendrolimus [Lasiocampa] pini L.), a nyája József fherceg tulajdona, de nem mlvelik.
feny-bagolylepke (Trachea piniperda Panz. Pa- U. p. ós u. t. Kistapolcsány. Határában van a
nolÍ3 griseovariegata Goeze), a feny-fldonia v. Zsiványtorony, a hi-ussói vár egyik elvédé.
fenyaraszoló (Bnpalus [Fidonia] piniarius L.) az; Fenyraandula (növ.), 1. Feny.
apró lepkék közül a barna fenyilonca (Evetria
: Fenymolypille az apró pillék alrendjé-
(áuat),

(Retinia) resinellaL.), a sárga fenyilonca (Evetria bl több fajt nevezünk így, amelyeknek hernyói
(Retinia) buoliana Schifif.), a fenysodró pillék a tlevelek pusztítása által kártékonyak élet- ;

(Cacoecia (Tortrix) piceana L. és histrionana Frl.), módjukra vagy alakjuki-a vonatkozó valamely
a fenytobozmoly (Dioryctria abietella Schiff.), jellegzetes szóval szoktuk egymástól megkülön-
a vörösfenyömoly (Coleophora laricella Hb.) stb. böztetni, így pl. a vörösfenyömoly (Coleophora
hernyói. A hártyásszámyú rovarok (Hymenoptera) laricella Hb.), melynek hernyói a vörösfenyö
rendjébl a fenylevéldarazsak (Lophyrus pini
: fiataltit pusztítják a fenytobozmoly (Dioryctria
;

L., L. rufas KI) stb. álhemyói. abietella Schiff.), melynek hernyója a fenytoboz-
Fenyké, F.-félék (növ.), 1. Elcdinaceae. ban él a sodró pillék közül is mint hajtásli-
;

Fenykéreg, 1. Cserzönövérwek. kasztó fenyömx)ly ismeretes az Evetria (BMinia)

Fenyökorom, 1. Feny és Fenykoromégetés. buoliana Schiff. nev faj, melynek hernyója a
Fenykoromégetés. Ha olaj- v. gyantatar- rügyek v. fiatal hajtások belsejében él, valamint
talmú anyagokat felbomlásukig hevítünk s amel- szurkos V. barna fenyömoly néven az Evetria
lett annyi levegt bocsátunk hozzájuk, amennyi (Retinia) resinella L. nev faj, melynek her-
a kifejld szénhidrátok hidrogénjének elégésére nyója az ághajtások csomópontjában, örvében él
elegend, karbonjának elégésére azonban már s a jellegzetes gyantagörcsöket idézi el stb.
elégtelen, akkor a Fenyönyest (amerikai coboly, Mustela ameri-
karbon gyanta- és cana Turton), 1. Menyéi-félék.
olajrészelikel össze- Fenyolaj, a fenyk fajának, ágainak és to-
kötve, mint korom, a bozainak vízgzzel való lepárolása útján elállí-
közelfekv tárgya- tott illanó olaj. Szaga kissé a citroméhoz hasonló.
kon rakódik le. Ha Inhalációkhoz, olcsó szoba- és szappanparfmök-
ezen folyamatot nagy- höz használják.
ban állítjuk el, a ter- Feny-öv (regio abietina), az a fels erd, ame-
ményt fenykorom- lyet fkép a lucfeny (Picea) a bükk határán túl
nak (Kienniss) nevez- s a törpe fenyig alkot. Svájcban 1500—1800,
zük. A kátrányterme- a Szudetákban 1000—1500, a Harz-hegységben
lésre alkalmas gyan- 600—1000, a Magas Tátrán 1187—1520 méter
tadús fanemek és fa- közt, Erdély határhegyláncolatán 1264 métertói
részek a legjobb kor- 1580—1880 méterig emellcedik. A Blharhegység-
mot szolgáltatják a ben a Ny .-i lejtn keskenyebb, a keletin szélesebb
;

lombfából égetett ko- erdövet alkot, ami a száraz s az örökzöld tenyé-

rom ellenben rossz, ki- szetre káros Alföld, továbbá Erdély esösebb és
véve a nyiifa kérgét, nedvesebb felföldjének hatásából ered.
melybl kitn korom Fenypálinka, 1. Borókapálinka.
Penyökonnot éget kftmra. nyerhet, mely külö- Fenypataka (azeltt Vályabrád), kisk. Hu- :

nösen tuskószítésre nyad vm. brádi j.-ban, (i9io) 1026 oláh lak. u. p. ;

igen alkalmas. Ezenkívül koromégetésre kiválóan és u. t. Brád.

alkalmasak a kátrány és szuroktormelésnél visz- Fenyöpirók (iiiat, Pinicola enudeator L.), a Ve-
szamaradó tisztátalan részek v. gyantás üszkök. róbalakú madarak (Passeriformes) rendjének az
 ;

Fenyöpohók — 396 — FénysarkítAá

Éneklök (Oscines) alrendjébe és a Pintyfélék színek, vörös hátsávval és sárga hosszoldali vo

(Fringülidae) családjába tartozó madárfaj. A hím nalakkal és barna farszarvval. Teljesen kifej-
téglavörös, a nstény sárga, a szárnyakon két fe- ldve a fáról lejönnek és a földben bábbá alakul-
hér szalag húzódik keresztül. Farka testénél rövi- nak át. A báb feketebama, melybl a lepke a
debb, csre barna, lábai szürkésbarnák, szemei sö- jöv év tavaszán fejldik ki. Ha hernyója elsza-
tétbarnák. Nagysága 22 cm., a számyhossza 12 porodik, nagy károkat okozhat.
cm., farkhossza 8 cm. Egyenkint v. páronkint él Feny-szövöpille, 1. Fenyöpohók.
Észak-Európa és Ázsia erdeiben és télen délre vo- Fenyötapló (növ.). A fenyfélék taplógombái.
nul, amikor ritkán nálunk is (Árva vmegye) talál- Számuk nagy. A fát beteggé teszik. L. Fagomba.
ható. Nagyon barátságos, kellemesen énekl ma- Fenyötoboz, az antik és keresztény mvészet-
dár, fogságban csakhamar elpusztul. Penymag- ben gyakran szerepl díszít motívum. Alakját a
gal és bogyókkal táplálkozik. A nstény négy délvidéki pinia tobozáról vették. A keresztény
banián pettyezett fehér tojást tojik. mvészetben eredetileg az életfa szimbóluma volt,
Fenyöpohók v. fenyöszövpiUe (áiiat, Dendro- a húsvéti gyertyákra illesztve pedig Krisztus
UmtiS [LasiocampaJ pini L.), a lepkék rendjének sebeit jelentette.
Lasiocampidea-családjába tartozó lepkefaj, mely Fenyötobozmoly, 1. Fenyömolypille.
egész Európa fenyveseiben gyakori. Számyter- Fenytömjén (erdei v. vad tömjén), 1. Gyanta.
—
jedelme 60 80 mm., a nstény a nagyobb Szí- Fenytüéter (növ.), a f enytüolajnak egy készít^
nezete változó, az alapszín leginkább a világo- menye.
sabb vagy sötétebb vereses-barna vagy vereses- Fenytüolaj, a fenytkbl vízzel való lepá-
szürke a mells szárnyakon egy széles vereses- rolás által készül. Jellemz finom szagát bornil-
;

barna középsávval s egy fehér középfolttal. A acetát tartalmától kapja. Az egyes fenyfajokból
lepke június-júliusban rajzik s a nstény pe- külön-külön állítanak el P.-at s ezek elssorban
téit a feny kérgére, ágaira s tké rakja le. A különböz mennyiség bornilacetát-, másodsor-
hernyók kikelve, a fenytknek esnek neki s ban pedig különböz más aromás-anyagtartalmuk
szig pusztítják azokat (szi kártétel), majd télre szerint szagra eltérk egymástól s így az illat
levonulnak a fák tövéhez s a földben moha alatt át- finomsága szerint kisebb-nagyobb értékek is.
telelnek. Tavasszal felélednek s újra felmásznak a Fényrelais, 1. Telefotográfia.
fákra s folytatják a kártételt mintegy júniusig Fénysarkítás (polarisatio, 1. a képmellékletet).
(tavaszi kártétel). A kifejldött hernyók 8 cm. Ha üveglapra öö^ alatt fénysugár esik, aklior a
hosszúak, barnásak v. szürkék, veres szrökkel, visszavert sugár visszaverdés és törés tekinteté--
a hátukon barna foltokkal, az oldalakon megsza- ben bizonyos egyoldalúságot nyer. Ha ugyanis eme
kított barna hosszsávval. Júniusban bebábozód- visszavert sugár ugyancsak 55" alatt újból üveg-
nak piszkos-fehér, sárgás szín, elég sr szövet lapra esik oly módon, hogy a beesési sík az elbbi-
gubókba, melyekbl azután a pillék kikelnek. vel párhuzamos, akkor visszaverdik ha azonban ;

Nagyon kártékony erdei rovar, mely egész fe- a beesési sík az elbbire merleges, akkor vissza-
nyöerdket kopaszra legel. Irtása legsikeresebben vert sugár nem is keletkezik, a visszavert sugár
a tavasszal alkalmazott hernyóenyvgyrkkel intenzitása zérus. Az üveglapról 55" alatt vissza-
történik. vert fényrl azt mondjuk, hogy sarkított, polarizált
FenYrigö (lurdus pilaris h.), a veróbalakú fény, magát a jelenséget pedig sarkításnak, po-
madarak (Passeriformes) rendjének az Éneklk larizációnak nevezzük. Általában minden vissza-
(Oscines) alrendjébe és a Rigófélék családjába ver felülethez tartozik egy bizonyos szög, mely
tartozó madárfaj. Háta gesztenyebarna, hasa alatt a fény beesve, a visszavert fény sarkított
fehér, feje hamuszürke, farka fekete, melle és ol- ezen szög minden anyagra nézve más és más és
dalai rozsdasárgák, hegyes, háromszögalakti sö- a sarkítás szögének neveztetik. A sarkítás szöge
tétbarna foltokkal tarkázva. Csre sárga, lábai nevezetes összefüggésben áll a törésmutatóval.
sötétbarnák. Nagysága 26 cm., szárnyhossza 14 Brewster ugyanis 18 anyagon végzett méré-
cm., farkhossza 10 cm. Észak-Európa és Ázsia sekbl azt találta, hogy a sarkítás szögének tan-
fenyveseinek, nyireseinek lakója és rovarokkal gense egyenl az illet anyag törésmutatójá-
táplálkozik. sszel vagy tél idején felkeresi a val, amely törvény úgy is kifejezhet, hogy a
melegebb tartományok erdeit is, így hozzánk is fény a sarkítás szöge alatt beesve, a visszavert
ellátogat, amidn különösen a gyalogfeny bo- fény merleges a megtört fényre. A sarkított
gyóival él, amiért húsa fszeres íz. Télen ezri- fényre jellemz, hogy mindig található oly sík,
vel is fogdossák össze és fenyvesmadár néven melyben a sarkítás szöge alatt beesve, a vissza-
árulják. L. Rigófélék. vert fény intenzitása zérus. Az ezen síkra mer-
Fenyspárga (növ.), 1. Monotropa. leges sík a sarkítás síkjának neveztetik. Vissza-
Fenyszender (áiiat) [Hyloicus (Sphinx) pi- verdés által elállított sarkított fény sarkí-
nastrí L.j, a szenderek családjába tartozó lepke- tási síkja tehát egybeesik a beesési síkkal. A
faj.Alapszíne hamvasszürke, a mells szárnyakon fény sarkítását visszaverdés által Malus fedezte
feketés sávokkal. A potroh fekete és hamvas övek- fel 1810.
kel díszített. Szárny terjedelme 70—80 mm. Egész Más módon is elállíthatunk azonban sarkított
Európában a fenyvesekben található. Májustól fényt. Ha az izlandi mészpátra fénysugár esik,
augusztusig röpül. A nstény petéit kisebb cso- akkor általánosságban két megtört sugár kelet-
mókban leginkább az erdei és lucfeny leve- kezik mindkét sugár sarkított, sarkítási síkjuk
;

leire rakja. A hernyók tülevelekkel táplálkoznak. pedig egymásra merleges. A rendes sugár sar-
Megnve 7—8 cm. hosszúságot elérnek, zöldes kítási sílíja egybeesik a fmetszettel, a rendelle-
 f f ^

POLARIZACIOKESZULEKEK.

Nörremberg-féle mikroszkópos polarizáció- Turnialin-fogó. Körrembergféle polarizáció-

készülék. készülék.

RÉVAI NAOV LEXIKONA

'FAtyton* eSdche*.
 ; ;

Fónysarkítás — 397 Fényszórók

nesé pedig arra merleges. Az izlandi mészpát Elméleti szempontból a sarkltás jelensége rend-
ezen sajátságát elször Huygens ismerte fel. kívül fontos, amennyiben azon tünemények közé
(Ketts törését Bartholinus Erasmus fedezte fel tartozik, melyekrl az emissziós elmélet számot
1669.) Hasonló módon viselkedik minden ogj'ten- adni nem képes, mig az undulációs elmélet igen
gelyü kristály (1. Ketts törés). Sarkított fény el- egyszeren magyarázza. Utóbbi ugj'anis a ónyt
állításának egy harmadik módja azon alapszik, az éternek a fénysugár irányára merleges ke-
hogy egy sor párhuzamos üveglapon áthaladó resztrezgéseire vezeti vissza. Természetes fény-
fény sarkítottá válik, ha a beesési szög egyenl ben eme rezgések iránya folyton változik, úgy
a sarkltás szögével. A sarkításnak reflexív és hogy a sugár bizonyos helyén pl. 1 nip. alatt rez-
egyszer törés által való elállításának az az gések a legkülönbözbb irányban történnek, a sar-
elnye, hogy csak egyféle sarkított fénysugár, kított fényben ellenben a rezgések mindig egy
míg a ketts törésnél kétféle sarkított fénysugár meghatározott síkban történnek. Ezen feltevésWI
keletkezik. Ketts törés által is elállíthatunk kiindulva, az elmélet a tapasztalással megegyez
némely esetben egyfólekép sarkított fényt, olyan következtetésekre jut. Hogy azonban a rezgési sík
kettsen tör kristályok segítségéveit, i., melyek fekvésére nézve mit kell feltennünk, az még nin-
a két sugarat különféle mértékben nyelik el, ha csen eldöntve. Fresnel azon feltevésbl indul ki,
tehát a ki*istálylemez elég vastag, akkor csak hogy a sarkított fényben a rezgések a sarkltás
egy sugár lép ki. Ilyen pl. a turmalin, amint Biot síkjára merlegesek Fv. Neumann pedig abból,
;

találta, még nagyobb mértékben a Herapath által hogy a rezgések a polarizáció síkjában történnek
elállított chinin só. Egyéb kettsen tör kristályok mindkét elmélet a tapasztalással ellenrizhet
is kényelmesen felhasználhatók sarkított fénnyel következményeiben megegj^ezik, úgy hogy a kér-
végezend kísérletekre, ha t. i. arról gondosko- dés ma még el nem dönthet.
dunk, hogy a két sugár között lehet nagy irány- Az eddig említett jelenségeket az elmélet egy
különbség legyen, hogy egymást ne zavarják, v. egyenesben történ éterrezgésekkel írja le azért ;

hogy csak az egyik sugár lépjen ki. Elbbi célt el- az ilyen fényt egyenesben sarkított fénynek is
érhetjük a Rochon, Sénarmont szerkesztette priz- nevezik. Az elmélet azonban nem zárja ki, hogy
mákkal, utóbbit a Nicol-féle prizmával. az éteiTészecskók pályája nem egyenes, hanem
A különféle testek polározott fényben való vi- kör vagy ellipszis. Az ilyen fényt körben, ül,
selkedésének megvizsgálására igen sokféle m- ellipszisben sarkított fénynek nevezik. Körben
szert készítettek, melyek általában két frészbl sarkított fény (cirkuláris polarizáció) keletkezhe-
állanak, az egyik rész a sarkított fény elállítá- tik pl., ha természetes fény kettsen tör vékony
sára szolgál, tehát vagy reflektáló üveglap, vagy kristálylemezen halad át, a kristálylemez kell
üvegoszlop, vagy valami kettsen tör kristály, vastagságánál. Ellipszisben sarkított fény pl. fém-
rendesen egy Nicol, eme résznek neve polarizátor felületen való visszaverdés vagy totális reflexió
a másik része arra való, hogy a polarizátor által által állítható el. Egyes anyagok, pl. cukorolda-
sarkított fényt vizsgálhassuk, miután valamiféle tok a sarki tás síkját elforgatják. L. Félámyék-
testen áthaladt, neve azért analizátor, lényegé- készülék.
ben ugyanaz, mint a polarizátor, üveglap vagy Fónyszáj, szutyak, orrtükör, némely állatfajok-
üvegoszlop, vagy pl. egy Nicol úgy a polarizátor,
; nál, de különösen a szarvasmarhánál az orrlyukak
mint az analizátor a sarkított fénysugár körül közötti kopasz, hideg tapintatu brrészlet, mely
mint tengely körül forgatható s a forgatás szöge mirigyekben gazdag s az egészséges marhánál
valami körosztályzaton lemérhet. mindenkor nedves.
A legegyszerbb polaiizáció-készülék az úgy- Fényszaru, község, 1. Jászfényszaru.
nevezett turmalinfogó (1. a képmellékleten) : két, Fényszóródás, 1. Színszóródás.
a ftengellyel párhuzamosan metszett turmalin- Fényszórók. A távolban lev tárgyak meg-
lemez, körfoglal ványban forgathatólag elhelyezve. világítására valók egyenáramú ívlámpát s para-
;

Nörremberg készülékében (1. a képmellékleten). bola tükröt tartalmaznak. Ha holdtölte alkalmá-

AB átlátszó üveglap a polarizátor az a ö be-
; val a megvilágítás ersségét 016 métergyertyá-
es sugár AB-n és az alsó c tükrön visszaverdve nak (lux-nak) tételezzük fel, akkor, hogy 1000
a fels S üvegtükörre esik utóbbi az analizátor
; méter távolban lev tárgyat 016 méter-gyertyá-
szerepét viszi s függélyes tengely köiül forgat- val világítsunk meg, 160,000 Hefner-gyertya
ható. Dove készülékében (1. a képmcUékleten) a fényersség kellene. Azonban pl. egy 150 ampéres,
b c-ben lev Nicol-prizmák képezik a polarizátort 60 voltos egyenáramú fényív 23 mm. kráter át-
ós analizátort az a-ban lev lencse a bees fényt
; mérvel a pozitív szénen az 1. ábrán megadott
a b Nicolra összegyjti a d foglalványba tehet a fónyelosztással legfeljebb 58,000 gyertyafényt
;

megvizsgálandó tárgy. Apró tárgyak megvizsgá- adna. Azért kell fénygyjt szerkezetet hasz-
lására ú. n. polarizáció-mikroszkópokat készítet- nálni, mert máskülönben nem volna elég a meg-
tek (1. a képmeüékleten), melyeknél a két Nicolon világítás erssége. A fényszórók torpedók táma-
kívül még 2 lencserendszer van oly módon elhe- dásának meggátlására, s egyéb haditengerészeti
lyezve, hogy a megvizsgálandó tárgy a 2 rend- célokra valók; azutón sáncok megvilágítására
szer közé helyeztetik. A polaiizáció-jelenségeknek éjjeli támadások alkalmával. A F.-nak azonban
vetítésben való bemutatására Dubosq szerkesztett nemcsak az a célja, hogy távolesö tárgyakat éle-
készüléket {\.aképinellékl.eten). A készülék lényege sen megvilágítsunk, hanem az is, hogy fényjel-
ugyanaz, mint az elbbieké, csak megfelel leme- zések alapján nagy távolságra értesítéseket ad-
zekkel ellátva, melyek a vetítést lehetségessé junk lehet a F.-at éjjeli munkákhoz, azután ki-
;

teszik. világitásokra és reklámcólokra is használni. F.

Fényszórók 398 Fényszórók

vannak hadi- és kereskedelmi hajókon, de a szá- számos keresztelienzö által íenymentessé tett
razföldi hadsereg se nélkülözheti ekkor kocsikra
; ktlrtn jut ki hasonló elrendezésen jut be alul a
;

vagy automobilokra szerelik. P. vannak még friss leveg. Oldalt sötét üveggel fedett lyuk van,
tengerparti erdökben, do használhatjuk lokomo- melyen a fényívet megfigyelhetjük. A 600 mm,
tivokra is, a vasúti vágány megvilágítására. A tükörátmérjünél nagyobb P.-ban e helyett vetít
P.-ban csak egyenáramot használhatunk a szén- ; szerkezetek vannak, melyek egyszersmind arra
rudak vízszintesen vannak elhelyezve, s a fény- is valók, hogy a pozitivszén kráterét pontosan a
sugarakat a parabolatükör összefoglalva, össze- tükör gyúpontjába helyezzük. A fényszóró házat
gyjtve mint zárt fényköteget veti bizonyos vízszintesen és függlegesen állíthatjuk. A fény-
irányba. A fényívet vagy kézzel, vagy önmkö- ívet, hogy a léghuzam miatt no lobogjon, a házba
dlég szabályozzuk. A szénrudakban nincs vilá- ell beilleszthet s egyes csiszolt lemezekbl
gító só, nehogy az égési termékek a tükörre összeállított üveg zárja, amely egyszersmind a
rakódjanak. A
tükör vagy parabola fémtükör, megmelegedett tükröt a gyors lehléstl is óvja.
polírozott újezüsfcbádogból, vagy pedig csiszolt és Hogy a fényszóró távolba jól hasson, mint
polírozott tükörüveg Zeiss-féle tükör. A tükör- mondottuk, a f énykötognek lehetleg hegyes szög
:

üveg hátsó részét nagy reflektáló képesség ezüst- (3—4 fok) alatt kell kinyomulni. Ha azonban köze-
réteggel vonják be, ezt pedig galvanikus úton rá- lebb lev tárgyakat nagyobb vízszintes területen
csapott rézréteg, ezt megint azután fekete lakk- akarunk megvilágítani, akkor prizmás lencsékbl

Sff 30 'tOOOO.SE
I

1. ábra. Egyenáramú fényiv fényersségének elosztása. 2. ábra. l'éuysiürú luiiliajúkon Zeiss-íéie tükörrel.

réteg védi a légköri leveg befolyásától. A tükör összeállított szóróthasználunk ezeket 10, 15, 20,
;

optikailag úgy mílködik, hogy egy ideális gyú- 30 vagy 45 fok szórási szögre készítik. Hogy
pontból kinyomuló sugarakat párhuzamosan a azonban bizonyos esetekben közeli és távoli meg-
tengellyel visszaveti, reflektálja. Minthogy azon- világítás gyorsan egymásután lehetséges le-
ban a fénysugárzás a pozitív szén kráternek tér- gyen, azért kettsszórót is használhatunk, amely-
beli kiterjedése miatt nem egy ideális pontból, lyel lehetséges a fénynyalábot fokozatosan a víz-
hanem egy felületbl nyomul ki, azért a tükörtl szintesben 45 fokig kiterjeszteni. A fényers-
reflektált sugarak nem egészen párhuzamosak, ség azonban bizonyos távolságban növekv szó-
hanem, normális szénrúd-átmért feltételezve, rási szöggel csökken. A ketts szórót két párhu-
mintegy 3" szöget képeznek. Ez az eltérés, me- zamos rendszer lencsékbl állítják össze, me-
lyet szórásnak nevezünk, rnég elnyös is, mert lyek tengelye függleges, s egymás iránt eltol-
ha a sugarak egészen párhuzamosan nyomulná- hatjuk. A P.-at továbbá úgynevezett ciris-ellen-
nak ki, a megvilágított terület is csak olyan nagy zveb) is felszerelik, amellyel lehetséges a ki-
lenne, mint a vetíttükör átmérje. Még nagyobb nyomuló fénynyaláb keresztmetszetét, a kerü-
területet azután úgy világítunk meg, hogy a fény- lettl kezdve a közepe felé fokozatosan körala-
szóró eltt külön optikai készüléket a szórót kuan kisebbíteni s végre teljesen elzárni.
:

helyezzük el. A vasbádogból késztilt fényszóró- A ccrednyös záró» pedig arra való, hogy a
ház tartalmazza a lámpát, a tükröt. A forró le- fényszóróval pillanat alatt világítsunk, s a vilá-
veg a fels részen elhelyezett labirintszerü és gító sugarak kinyomulását rögtön meg is szakít-
Fényszr 399 Fénytelefonla

suk ilykópon nagy távolságra fényjeleket is

; nak. A fiziológiai F. a látásbeli észrevevósekkel
adhatunk. A rednyös záró bizonyos számú pár- foglalkozik a meteorológiai F. a lógkörbeli fény-
;

huzamos acélbádogból készül (2. ábra). A fény- jelenségekkel, míg az aikalmazott F. az optikai
szórót vagy kézzel, vagy elektromotorral kezel- mszerekkel. A fény eloszlását a térben közelí-
jük. Nagyobb fényszóró számára hadihajókon tleg azzal az elvvel lehet tárgyalni, hogy a fény
némelykor külön dinamót állítanak fel, hogy ne egyenes vonalban terjed. Az ily módon nyert
kelljen elre kapcsolt ellenállást használni. Ilyen eredmények általában megegyeznek a tapaszta-
dinamó az úgj'nevezett harántmágnesterü (me- lással, míg nagykiterjedés fényforrásokról és
zej) dinamó, moly állandó áramersségre szabá- nyílásokról, meg átlátszatlan testekrl van szó. De
lyoz, míg kapocsfeszültsége a küls ellenállásnak ha keskeny, egyenesvonalú, v. pontszer fényfor-
me^elel mó Ion állítódik be. rást használunk, az egyenesvonalú terjedésnek
Fényszürö, színes üveg, vagy kollódiumlemez, megfelel árny ék jelenségokon kívül megjelennek
vagy csiszoltfalú üvegedényben foglalt színes az elhajlás (1. Fényelhajlás) tüneményei. Az
folyadék, mely arra szolgál, hogy fotográfiai fel- egyenes vonalú terjedés elve helyébe lép a Huy-
vételeknél a színek egy részét elnyelje. Ortokro- ghens-féle elv, bvítve az interferencia elvével.
matilíus lemezekre való felvételeknél sárga szín- Fénytani üveg (optikai üveg). A fénytani len-
szrket használnak különböz árnyalatban (1. csék elállítására ersen fénytör ólomüveget
Fotográfia). Színe.^ fotografál ásnál oly szrök (flintüveg) és kevésbbé fénytör káliumüveget
kellenek, melyek csak egy-egy alapszínt bocsá- (koronaüveg v. cseh kristályüveg) alkalmaznak,
tanak át vagy zárnak ki, mert csak e két üveg összeillesztésekor nyerhet-
Fénytafota, vékony viaszos vászon, 1. Viaszos nek akromatikus lencséket. Az optikai célokra szol-
vászon. gáló koronaüveg összetétele ugyanaz, mint a cseh
Fénytalálkozás, az a jelenség, amely bekövet- ki'istályüvegé. A flintüveg pedig több ólmot tar-
kezik, ha két egymáshoz közel lév f ényfoiTásból talmaz, mint a közönséges ólomüveg. Bontemps
kiinduló sugarak a térnek valamely pontját kö- szerint a flintüveg következ arányok szerint ké-
zösen megvilágítják. Az emissziós elmélet szerint szül: '

fény, fényhez adva csakis ersebb fényt hoz-

hat létre. Fresnel kimutatta, hogy ilyenkor, al-
kalmas körülmények között, sötétség keletkez-
hetik. Ez a tény a hullámelmélet alapján könnyen
magyarázható, mert ha a közösen megvilágított
pontba olyan sugarak érkeznek, melyek útkülönb-
sége a hullámnak fele, vagy ennek páratlan
számú többszöröse, aklcor a találkozás helyén
hullámhegy hullámvölgyre esik s ezek egymást
leronthatják. Ez persze nem történhetik meg, ha
a két fényfon'ás önállóan, egymástól függetlenül
küldi sugarait, mert pl. két gyertya v. lámpa láng-
jából minden képzelhet fázisú rezgés indul ki.
P. csak akkor keletkezhetik, ha a két fényforrás
egynek megkettzésébl keletkezik, amidn a
két fényfon'ás egyenl fázisú rezgéseket bocsát
ki. Ennek megvalósítására több módszert gondol-
tak ki. Ilyen pl. két fekete tükör felhasználása,
melyek egymással közös élben találkozva, nagyon
tompa szöget alkotnak. (L. Fre.viel-féle tükör-
kisérlet.) Ilyen a Fresnel-féle ketts prizma al-
kalmazása, mely szintén megkettzteti az egy
fényforrást. Egyszíníi fény használatakor a P.
jelensége abban áll, hogy a fénysugarak útjában
tartott ernyn világos és sötét sávok egész rend-
szere látható. L. még Vékony lemezek színtüne-
ményei.
Fénytan, a fizika azon része, mely a fényjelen-
ségekkel foglalkozik. A geometriai P. a fény za-
vartalan terjedését, a fényersség mérését, a tük-
rökön való szabályos visszaverdést ós a fény-
törést tárgyalja. A fizikai F. a színszórással, a
fény kibocsátása és elnyelésével, átestek színével,
a spektrálanalizissal, foszforeszcencia- és fluoresz-
cenciával, a fénytalálkozás, elhajlás, sarkítás és
ketts törés tüneményeivel foglalkozik. A négy
utóbbi tüneménycsoportot (-elméleti P.» névvel is
szokták összefoglalni, mert tárgyalásuk nem mel-
lzheti a fény mivoltára vonatkozó elméleteket.
A fi-anciák ezt a részt nevezik «optique physique»-
Fénytelégráfia 400 Fény terjedési sebességre

10 km.-re sikerült ilyenfoi-inán a fénnyel való des áramon felül a telefonfrekvenciáju áram is
telefonálás.A gyakorlatban a P. nem terjedt el, átfolyik s így az ívlámpa fénye a jelnek megfe-
mivel kezeié ~e nagyon is körülményes és a szelén- lelen változik. Pl. 1000 frekvenciás áram hasz-
cellák sem felelnek még meg a gyakorlati követel- nálatánál és félmásodpercig tartó jelnél 500-szor
ményeknek. változik meg a fény erssége. Az ilyen fény válto-
FénytelegráJia. Évezredek óta ismeretes je- zást természetesen távcsövei vagy szabad szem-
lentsége azonban csak a dróton való telegrafálás mel nem tudjuk megállapítani, de a vevállomá-
óta van. Már az smagyarok máglyatüzekkel je- son elhelyezett szeléncella megérzi a fényválto-
lezték az ellenséget s körültekint gyors jelzé- zást (1. Szeléncella) s a jelnek megfelelen a sze-
seiknek köszönhetjük, hogy országunkat az els léncella áramkörébe kötött telefonhallgatóban az
évszázad harcaiban is megtarthattuk. Manapság lOOü frekvenciás áram hangját félmásodpercen
csakis katonai célokra használják a P.-t. Rende- át halljuk. A Euhmer-készülékkel mintegy 15
sen a napfényt verik vissza valamely tükörrel. Az kilométerre sikerül a levelezés.
adó állomáson a tükröt elforgathatjuk s így a Fénytelenített üveg, l. vegétetés.
vev állomáson a figyel egyén távcsövérl a Fényterápia, 1. Fénnyel gyógyítás, Fényfürd.
fénysugarat elvonhatjuk. A hosszabb ideig való Fény terjedési sebessége. Régebben azt hit-
elfordítás a Morse abc vonásának, a rövidebb ték, hogy a fény terjedésére id nem szükséges.
ideig való elvonás pontnak felel meg. Megfordítva Az els, aki bebizonyította, hogy a fénynek, bár
is csinálhatjuk, amikor is a fénysugárnak nem igen nagy, de véges sebessége van, Römer Olaf,
elvonása, henem éppen a megfigyel szemébe dán csillagász volt, aki 1676. a Jupiter holdjai-
vagy távcsövébe való vetése idézi el a jelet. A nak elsötétedését használta fel e célra. A Jupiter
Morse abc jeleibl áll el azután a levelezés. holdjai ugyanis minden keringéskor belépnek a
Éjjel V. borús napokon acetilén-, különösen azon- bolygó árnyékába s ekkor elsötétednek. Ha a föld
ban oxigénes acetilénfény használható. Az utóbbi a Jupiterhez legközelebb van, az els holdnak két
fénnyel a Mátráról a budapesti Szentjános-hegy egymásra következ elsötétedése között 42 óra,
Erzsébet kilátó tornyával még jól lehet leve- 28 perc és 36 másodporc telik el. Römer azt ta-
lezni. pasztalta, hogy mikor a föld legmesszebb van a
Ha a F.-ban az elektromosságot is használjuk, Jupitertl, a sötétedés 16 perccel és 36 mp.-cel,
az elektromos F.-t kapjuk. Legegyszerbb alakja, tehát 991 mp.-cel késbb látszik, mint a számítás
hogy valamely ívlámpának v. izzólámpának áram- szerint látszania kellett volna, ha a föld a Jupiter-
körében a Morse abc jeleinek megfelelig szakít- hez való legközelebbi helyzetében maradt volna.
gatjuk az áramot. Ha az izzólámpát sárkánnyal Ez nem lehet más, mint az id, melyre a fény-
magasba emeljük, nagy távolságokra levelezhe- nek szüksége van, hogy a földpálya átmérjével
tünk. Mivel azonban ezeket a fónyváltozásokat egyenl úton áthaladjon, ez azonban kb. 299 mil-
az ellenség is láthatja, más módot kell keresni a lió kilométer, tehát az egy másodpercre es út
távirati titok megóvására. Zickler úgy oldja meg kerek számban 300,000 km. Ugyanolyan ered-
a feladatot, hogy az elektromos ívlámpa fényét ményre jutott 50 évvel késbb Bradley is az
hol üvegen bocsátja át, hol üveg nélkül ereszti állócsillagok fényének aberrációjából. A földi
ki a szabadba. A vékony üveglemez a fényers- fényforrásoktól ered fényre nézve Fizeau és
ségben szemmel látható változásokat nem okoz, Cornu, valamint Foiicault végeztek igen elmés
ellenben az ibolyántúli sugarakat az üveglemez méréseket. Az els kett eljárásának lényege az,
elnyeli, nem ereszti át s így amidn üveglemez hogy a fényt fogaskerék fogai között egy távoli
van a fénynyaláb eltt, a vev állomásra ibolyán- tükörre bocsátották merlegesen, úgy hogy a fény
túli fény nem érkezhet. A vev állomáson két gömb ugyanazon úton jött vissza a tükörtl. A fogas-
között szikra ugrik át a szikrát adó induktorgép kerék kell gyors forgatásával elérhették, hogy
;

feszültsége és a gömbök távolsága úgy van meg- mire a fény a kerékhez visszaért, két fog közötti
szabva, hogy a gömbök közt rendes állapotban üres köz helyét tömör fog váltotta fel s akkor az
szikra nem ugrik át, hanem amidn ibolyántúli fény észlel a visszavert fényt nem látta. A kerék for-
esik a gömbök közti térre, akkor az ionizáló ha- gási sebességébl, a fogak és közök (egyenl) mé-
tás folytán a szikra átugrik. A szikra azután ki- retébl s a visszaver tükör távolságából ki lehe-
válthat valamely kohérert (1. Coherer és Drótnél- tett számítani a fény sebességét, melyet szintén
küli táviró) s a jelfogó raííködésbe jöhet. Ha 300,000 kilométernyinek találtak másodpercen-
tehát az adó állomáson az üveglemezt a Morse abc ként. Poucault a fényt több homorú tüki'ön való
jeleinek megfelelen mozgatjuk, a vev állomáson visszaverdés után gyorsan forgó sík tükörre
ezeket a jeleket kapjuk, jóllehet közbon az em- vetítette s ez ferdén aló üveglapról visszave-
beri szemmel érzékelhet fény erssége nem vál- rdve, finom skálán volt észlelhet. A nyugvó
tozott. tükörrl viszavert fény nem esik a skála ugyan-
A titkos P.-ra vonatkozó megoldás egy másik azon helyére, mint a forgó tükörrl visszavert
módja Biihrner-tól származik. Az ívlámpa áram- fény. Ennek eltolódásából lehetett a fény sebes-
körében a tápláló áramon kívül, rendszerint ségét kiszámítani. Poucault aztán a fény útjába
transzformátor segélyével még telefon frekven- vízzel telt csövet tett és pontos mérésekkel kimu-
ciájú áramot is hozunk létre. A transzformátor tatta, hogy a fény a vízben lassabban terjed, mint
primer áramkörében van a telefonfrekvenciáju a levegben. Ez az eredmény a fény rezgési el-
áramforrás ós billent (jeladó készülék), a szekun- mélete javára döntött, mert a Newton-féle emisz-
dér körben pedig az ívlámpa. A telefonfrekven- sziós elmélet szerint éppen az öllenkezönek kel-
ciáju áramkört zárva, az ívlámpán a tápláló ren- lene állnia.
 ;

Pénytévedés - 401 Fénytörés rendellenességre!

Fénytévedés, 1. Aberráció. Fénytörés rendellenességei, a látásnak azok a

Fénytörés. Ha a fény két különböz közeg ha- hibái, melyek a szemnek a rendes szabástól, az
tárán áthalad, akkor általában irányától eltér, e)nnietropiától{l. o.) elüt alkotásából erednek. Ide
a két közegben tehát a fénysugár iránya általá- tartozik a közollátóság (miopia), az ifjúkori mesz-
nosságban különböz, a fénysugár a határfelü- szeiátóság (hypermotropia), a kétszabású fénytö-
leten megtörik. Eme jelenség neve F. Az irány- rés (astigmatisraus) és a lencsehijasság (aphakia)
eltérítés nagysága függ a két közeg minségétl közös néven ametropiának nevezik ezeket az álla-
és állapotától, valammt attól, hogy miképen fek- potokat. Az öregkori messzelátóság (presbyopia)
szik a fénysugár a határfelülethez képest. Utób- nem a fénytörés rendhagyása, hanem az alkal-
bira vonatkozólag fennáll a Snellius-féle töi-vény. mazkodás fogyatékos volta, tehát nem tartozik ide.
Ha ugyanis a fénysugár beesési helyén a válasz- A rendes szabású szem úgy van alkotva, mint va-
felületre emelt normáUs és a fénysugár képezte lami pontos optikai készülék, a messzeségbl jöv,
szöget beesési szögnek (i), a megtört sugár és a párvonalas fénysugarak éppen az ideghártya
normális képezte szöget pedig törési szögnek (r) sárga foltján egyesülnek (1. a) ábra), anélkül hogy
nevezzük, akkor a Snellius-féle törvény úgy fe- a szemnek alkalmazkodnia kellene, a szem a mesz-
jezhet ki, hogy a beesési szög szinusza osztva a szeségbe lát, ha pedig a tárgy közel van, pl. olva-
törési szög szinuszával, ugyanazon két közegre sáskor, akkor a szemlencse ersebben domborodik,
s megint tiszta lesz a látás, csak a 4.5. életév körül,
nézve állandó érték, azaz -r— =w, hol n az í-tl az öregkori messzelátóság beálltával lesz a szem
smr messzelátóvá, amikor a szemlencse már nem bir
független állandó érték. Ezzel együtt t. i. az r is kellen domborodni. A messzelátó szabású szem a
változik,de az n értéke megraarad.Levegbl vízbe, rendesnél rövidebb alkotású, ennélfogva a párvo-
üvegbe, szénkénegbo stb. haladó fénysugár a me- nalas fénysugarak még nem egyesülnek, mikor a
rlegeshez közeledik a törési szög ekkor kisebb,
; sárga foltot érik (l. b) ábra), hacsak a szem nem
mint a beesési szög. Az ellenkez irányban haladó alkalmazkodik, vagyis lencséjét domborítja az ;

fénysugár a merlegestl távozik ; ekkor a törési

szög nagyobb, mint a beesési. Ha a fénysugár az
A közegbl a B
közegbe halad, akkor ezen n
érték neve a : B
közegnek A
közegre vonatkozta-
tott törésmutatója, vagy fénytör képessége. Ren-
desen a vacuumra vonatkoztatott törésmutatót
szokták megadni, mit abszolút törésmutatónak v.
egyszeren törésmutatónak is neveznek.
A hogy a törésmutató
kísérletek azt mutatták,
különböz szín fényre különböz vagy a fény-
rezgési elmélet nyelvén beszélve a törésmutató :

függ a fény hullámhosszától ha tehát fehér fény ;

halad át két közeg határán, akkor a fehér fény-

ben lév különböz szín sugarak különféleképen
töretnek, azaz a fehér fény színeire bomlik (1.
Színszáródás). Valamely anyag törésmutatójának ilyen szemre már a messzire nézés is olyanforma
meghatározása az illet anyagból készült prizma mködés, mint a rendes szabású szemnek az olva-
segítségével történik legpontosabban. Ez esetben sás csakis domború szemüveg használásakor jut
;

a közvetlen lemérés tárgyát a prizma törszöge s abba az állapotba, mint a rendes szabású szem,
a prizmára bees és a prizmából kilép fénysugár hogy t. i. alkalmazkodás nélkül tisztán lásson. Fia-
közötti iránykülönbség képezi amennyiben pe- talabb korban, havaiakinek nem nagyfokú a mesz-
;

dig utóbbi érték a prizma állásától függ, rendesen szelátósága, üveg nélkül is bírja ugyan, mert jól
azt az állását választják, melynél amaz iránykü- tud alkalmazkodni, de annál hamarább beáll az
lönbség a legkisebb (deviáció minimuma) vagy öregkori messzelátósága, mert nem gyzi alkal-
pl. midn a prizmából kilép fény a prizma lapjára mazkodással. A közellátó szabású szem a rendesnél
merleges. Az eddig megvizsgált legtöbb anyag- hosszabb alkotású, azért a messzeségbl jöv pár-
nak törésmutatója az egységnél nagyobb. Kivé- vonalas fénysugarak elbb egyesülnek (1. c) ábra),
telt tesz néhány fém, pl. az ezüst. Néhány anyag mintsem a sárga foltot érnék, csakis a közelebb
törésmutatójának értékét a nátriumfény J) vona- lev tárgyak fénysugarai, melyek hátrább egye-
lára vonatkozólag a következ táblázat mutatja: sülnek, vethetik a sárga foltra a képet ennélfogva ;

az ilyen szem közelre tisztán lát, messzire azon-

TÍB _...__
Alkohol _ _ _
1-3332 Saénkéneg ... 1-6308
1-515— 1-752 ban nem láthat tisztán,
.
hacsak olyan homorú
1-3635 Üveg _ I

szemüveget nem tesznek eléje, amely a párvona-

I

Az eddig leírt módon történik a P. nem kris- las fénysugarak egyesülésének helyét hátrább a
tályos, valamint a szabályos rendszerben kristályo- sárga foltra veti. A lencsehijas szem rendes sza-
•odó anyagokban. A többi 5 rendszerhez tartozó bású volna, de mivel a szürkehályog operálásakor
kristályokban a bees fénysugárból nem egy, ha- kivették az elszürkült lencséjét, annyira meggyön-
nem két megtört sugár keletkezik. L. Ketts tö- gült a fénytörése, mint valami nagy fokban mesz-
rés és Teljes visszaverdés. —
F. ásványtani szolát szemé; ers, domború szemüvegre van
szempontból, 1. Sugártörés; orvosi szempontból szüksége, hogy a szenmek hiányzó lencséjét a
1. Fénytörés rendellenességei. szomüveg pótolja. Az asztigmatizmus-t 1. o.
Réoai Nagy Lea>Stt>rM. VU. kOt. S6
fénytör képesség: 402 — Fenyvessy

Fénytör képesség, A Newton-féle emisszió- lédtartás, tekeasztalok, játékhelyiségek, kocsi- és

elmélet szerint valamely anyag P.-én értették lótartás; azonban 1879. már eltörülték. P.-k A
az ^-^ törtet, amelyben n az anyagnak abszo- jelenleg Prancia- és Angolországban vannak leg-
jobban elterjedve. így pl. Pranciaországban P. alá
lút, tehát a légüres térre vonatkozó törésmuta- esik: a ló-, kocsitai"tás, zárt egyesületekhez tarto-
tója, míg d az anyag srsége. Az elmélet szerint zás, kerékpár, automobil. Angolországban cseléd-, :

ezen tört értéke független a d értékétl, tehát ál- kocsitartás, címerek. P.-k vannak még : Hollandiá-
landó. Az elektromágnesi fényeim élet a
törtet a ban (cseléd-, lótartás), továbbá Oroszországban

következvel helyettesíti amelyben a (kerékpár és automobil), Olaszországban (kerék-

: ^~r .— ,

pár) és a Németbirodalomban (automobil lóer sze-

betk ugyanazt jelentik, mint az elbbi törtben. rint különböz adótételekben, valamint a kutya-
A kérdés még vitás, de a Newton elméletébl kö- tartás). L. még Adó, Fegyveradó.
vetkez kifejezést már elejtették. Fenyves, kisk. Pozsony vm. nagyszombati
Fényzés (luxus), oly fogyasztás, mely nem a j -ban, (1910) 411 tót lak., u. p. Rózsavölgy, u. t.
szükségletek kielégítésére, hanem a szabad élve- Cseszte.
zetre irányul. A P. nagyobb jólétet tételez fel, mert Fenyvesbogyó (növ.), 1. Vaccinium.
észszerüleg csak a szükségletek kielégítése után Fenyves-cinege, 1. Cinegefélék.
következik. Viszonylagos értelemben valamely Fenyves-gyaponc, 1. Apáca-pille.
kornak vagy osztálynak szükségleti mérve P.-nek Fenyvesi Emil, a budapesti Vígszínház tagja,
neveztetik, ha más osztály vagy más kor oda fel szül. Ternyén 1859 máj. 31. Vidéken színészke-
nem ér. A F. nem mindig jogosulatlan, nem min- dett, 1895. a budapesti Nemzeti, majd 1896 óta a
dig káros, hanem kísérje a jólét emelkedésének Vígszínház tagja. Bonvivant és jellemszerepek-
és az ipar fejldésének. Helytelen a P., ha nincs ben kiváló. Pöbb szerepei Des Prunelles, Sven- :

helyes arány az áldozat és élvezet között, ha esz- gali (Trilby), Tarján fhadnagy, Ocskay stb.
telen, ha pusztán a hiúság, avagy az érzékiség Fenyvesmadár (Turdus pilaris L.), 1. Feny-
kielégítésére irányul. A P. gyakran nagy ér- rigó-
dekeket veszélyeztet, az egészséget, a vagyoni Fenyves-pinty (Fringilla montifringüla L.),
egyensúlyt, az erkölcsöket, gyakran még az észte- 1. Pintyfélék.
hetsógot is. A P. történetileg igen különböz ala- Fenyvessy, 1. Adolf (zalai), gyorsíró, a Stolze-
kokat mutat, más a nyers, más a túlíinomí- Penyvessy-rendszer megalapítója, szül. Zalaeger-
tott korszakok P.-e. A mvelt korszakok P.-e szegen 1837 dec. 23. 1859- ben kezdett a gyorsírás-
különösen az életmód íinomításában, az élet he- sal foglalkozni s 1860. befejezte Stolze német
lyesebb berendezésében, egészséges, kényelmes gyorsírási rendszerének a magyar nyelvre való
lakásban, ruházkodásban, étkezésben, a szellemi átültetését. Legels gyorsírási A magyar mve :

és mvészeti kincsek élvezetében, utazásokban, gyorsírás kimerít tankönyve Stolze elvei után
nyaralásban stb. jut kifejezésre. A P. rjöng ki- (Berlin, Pest 1863), amelynek legújabb kiadása
csapongásainak klasszikus példáját a császári 1909. jelent meg A
magyar gyorsírás tankönyve
Róma mutatta. A P. kiuövései ellen különböz címmel. B munkájának gyakorlati betetzése Az :

eszközöket alkalmaztak: a P. (P.-i törvények), országgylési gyorsíró kézikönyve (1869, 1906).

a ruházkodás, étkezés, ékszerek használatának 1865-ben megindította a Magyar Gyorsíró cím
szabályozását, de ezzel kevés eredményt értek szaklapot, melynek ma is fszerkesztje. Kónyi
el. Valamivel több eredmény várható a P. meg- Manóval együtt az országgylési gyorsiroda szer-
adóztatásától (1. Fényzési adó)., legtöbb azon- vezésével bízták meg, melynek 1865— 1911-ig
ban jó példaadástól, a jövedelem egészségesebb fnöke volt, amikor is nyugalomba vonult. A köz-
megoszlásától. V. ö. Földes, Társadalmi gazdaság- ügyek terén kifejtett mködése elismeréséül 1899.
tan I. (4. kiad., Budapest 1907). zalai elnévvel magyar nemességet s 1911. az
Fényzési adó. P.-kat olyan jelenségek alapján udvari tanácsosi címet nyerte. Rendszerének 50
vetnek ki, melyekbl nagyobb jövedelemre lehet éves fennállását 1910. ünnepelte a magyar gyors-
következtetni. Ilyenek nagyobb cselédtartás, ló, író világ. 1890-ben a Hazai Takarékpénztár meg-
:

kocsi, kutya, kerékpár, automobil, arany- és bízásából megírta a Pesti Hazai Takarékpénztár
ezüst lószerszám tartás stb. A P.-k tulajdon- Egyesület ötven éves történetét (Bpest 1890). Több
képen a fogyasztási adók csoportjába tartoznak, nemzetgazdasági tanulmányt is írt a Budapesti
de kivetésük és behajtásuk az egyenes adók és a Nemzetgazdasági Szemlében.
módjára történik. A P.-k a szegényebb osztá- 2. F. Béla (zalai), orvos, F. 1. fia, szül. Buda-
lyokat ersebben terhel fogyasztási adók el- pesten 1873 aug. 15. Tanulmányait a budapesti
lensúlyozására volnának hivatva, és ebbl a szem- egyetemen végezte. Kezdetben a gyógyszertani
pontból igazságosak is, de nem jövedelmezk. Úgy intézetnek volt tanársegédje, késbb az egyetem
szociális, mint adópolitikai tekintetbl csak akkor közegészségtani intézetének adjunktusa lett. 1905-
volnának eredményesek, ha a vagyonosabb osz- ben egyetemi magántanárrá képesíttetett, 1910.
tályoknak a fogyasztásban nyilvánuló fényzé- pedig rendkívüli tanári címet nyert. Dolgozatai
sét teljes egész ben utóiérhetnék, ami azonban a gyógyszertan, a közegészségtan, fleg pedig a
gyakorlatilag nem lehetséges. Ha pedig csak tápszervizsgálat körébe tartoznak.
egyes adótárgyak választatnak ki, a fényzés át- 3. F. Ferenc, publicista, szül. Egerben 1855
megy azokra a tárgyakra, melyek adómente- szept. 9., megh. 1903 jún. 3. A jogot Bécsben és
sek, és így a cél el nem érhet. Nálunk 1875. i-:udapesten hallgatta. 1879—-92-ig a Pápai
tettek kísérletet a P.-kkal adó alá estek a cse- Lapok-at szerkesztette; 1881. az ugodi kerület
;
 ; :

Fenyvesszoros 403 Fércelés

megválasztotta orsz. képviseljének. 1891 végén kloroflllon kívül íikofeln is van és ez adja a sár-
alapította több publicistával a Magyar Újság c. gásbarna színt.
politikai napilapot, amelynek megsznéséig f- Fér., természetrajzi nevek után báró Férus-
szerkesztje volt. 1898-ban Veszprém vmegye sac d^Audehard Etienne A. nevének rövidítése.
fispánjává nevezték ki. Országgylési beszédeit Szül. Chatronban 1786., megh. Parisban 1830.,
több gyjteménybe összefoglalva adta ki. A la- mint a földrajz tanára befejezte atyjának Histoire ;

pokban és folyóiratokban megjelent számos cikkén naturelle des moUusques terrostres et íluviatiles
kívül önálló munkái Fels oktatásunk reformja cím munkáját.
:

(Pápa 1889) A görög nyelv tanításának kérdése

; Ferádzse, népiesen feredzse (török), hosszú, bö
Magyarországon (u. o. 1890). felölt, melyet fleg a török viselnek, hogy nk
4. F. József (zalai), közgazdasági író, F. 1. fla, alakjukat és arcukat elfedhessék. Innen ferádzseli,
szül. Budapesten 1870jan. 4. Tanulmányai végez- aki ilyen ni ruhát, felöltt visel.
tével 1892. a m. kir. központi statisztikai hiva- Ferae (lat.) a. m. vadállatok.
talba lépett be, honnan 1899. a kereskedelemügyi Feraghan-szönyeg. Perzsa csomózott sz-
minisztériumba rendelték be, ahol most osztály- nyeg. Rajza igen jellegzetes és könnyen felis-
tanácsos és az ipari közigazgatási szakosztály merhet. Fmotívuma v. a herati -minta, amely-
ügyosztályvezetje. A szaklapokban megjelent nek virágai kínai eredet felhszalagokba van-
értekezésein kívül önálló muniái Az Egyesült nak zárva, v. a sárga glhenna.
:

Budapesti Fvárosi Takarékpénztár ötvenéves Feralia v. Parentalia (lat.), a holtak tiszte-

története 1846-96 (Budapest 1896); Les Offlces letének szánt nap a régi Rómában, melyet febr.
du Travail (Paris 1899). 21. a gyermekek szüleik, az örökösök örökha-
Fenyvesszoros (azeltt Szorcsinovecz), kisk. gyóik, a rokonok elhunyt atyaílaik sírjain bemu-
:

Troncsén vm. csaczai j.-ban, (1910) 1700 tót lak. tatott áldozatokkal ünnepeltek meg. B napon Ró-
vasúti megálló, u. p. és u. t. Cseme. mában az összes templomok zárva voltak és ál-
Fenyvesvölgy (azeltt: Sztavna), kisk. Ung dozati tüzet az oltárokon nem volt szabad gyúj-
vm. bereznai j.-ban, (1910) 1128 rutén és német tani. Késbb e naphoz csatlakozott az élk Men-
lak. vasúti állomás, posta- és táviróhivatal,
; gesztelésére szánt Caristia ünnepe.
Fenzl, Eduárd, osztrák botanikus, szül. Alsó- Ferberit (ásv.), fekete szemcsés ásvány, amely
Ausztria Krummnussbaum helységében 1808 febr. rokon a wolframittal, de képlete nem teljesen fe-
15., megh. Bécsben 1879 szept. 29. Tanulmányait lel meg a wolframit képletének, hanem inkább
a bécsi egyetemen végezte. Aztán Endlicher 2FeW04 .FeO-nak. Termhelye Sierra Almagrera
István oldalán az udvari botanikai gyjtemény (Spanyolország).
segédre, majd Endlichemek az egyetemre való Ferbli (a német farben szóból) v. csöndes. Ha-
kinevezésével a gyjtemény önálló re, s Endli- zárd kártyajáték, mely Magyarországon igen el-
cher halála után 1849. ennek az egyetemi tanszé- terjedt, bár újabban az alsós (kalabriász) háttérbe
ken is utóda lett. 1878-ban nyugalomba vonult. szorítja. 32 lapú magyar kártyával 2—7 játsz-
Hazánk nevesebb botanikusaival: Haynald Lajos, hatja. Az osztó balról jobbra minden játékosnak
Kanitz Ágost, Honigberger Márton stb. szemé- ad két-két kártyát, s ha a játókban tényleg részt
lyesen megismerkedvén, hazánk ílóráját is be- akarnak venni, még kettt-kettt. Az els játékos,
hatóan tanulmányozta. A Magyar Tud. Akadémia mieltt megnézné kártyáját, egy bizonyos össze-
kültagjává választotta. Jelentékeny irodalmi te- get, vizi-t tesz a kasszába, a többi játékos meg-
vékenységet fejtett ki. Feldolgozta Honigberger nézvén kártyáját, a vízi magadásával v. meg nem
brassói orvos keletindiai gyjtését s értekezései- adásával jelzi, hogy a játékban részt vesz v. sem.
ben számos növényfaj, nem v. család leírását v. Ha kell számú játékos (3— 4 játszónál ketten,
botanikai rokonságának megfejtését adta. Önálló többnél hárman) megadta a vizit, kiosztják a má-
müve Illustrationes ot descriptiones plantarum sodik két-két lapot, mely alkalommal besszerelés,
:

novarum Syriae et Tauri occidentalis (Stuttgart kóstáltatás, blindelés, hívás és visszahívás által
1843), nagy 20 tábla rajzzal, azonkívül lllustrirte növelik a kasszát. A játékot, kasszát az nyeri, kinek
Botanik, oder Naturgeschichte des Pílanzenrei- egy színben legtöbb pontja, v. hármas, esetleg né-
ches (Pest 1857). gyes figurája van. A lapok értéke a következ
Feo,inrfl!wces('o,olaszzeneszerzö,szül.Nápolyban disznó 11, király 10, fels 10, alsó 10, tízes 10, kilen-
1685 körül., megh. u.o. 1752. Gizzi volt a tanára, ces 9, nyolcas8 és hetes 7. A hármas F.-nél (három
kinek híres ónekiskoláját 1740. átvette. 1713 óta lap egy színben) többet ér a három figura, a né-
írt operáival (Zenobia, Ipermnestra, Ariana, An- gyes F.-nél a négy figura. A négyes F.-t nevezik
dromeda, stb.), 10-szólamú zenés miséjével, zsoltá- bandának vagy dunának is. Ha valakinek négy
raival nevezetes tagja lett a Scarlatti alapította különböz színbl négy közvetlen egymás után
nápolyi iskolának, mely a római Palestrina fensé- következ érték kártj'ája van, azt girigárénak
gesebb irányával szemben az érzéki szépet mí- hívják; kis girigáré: más-más színbl tízes,
velte. kilences, nyolcas, hetes, nagy girigáré : disznó,
Feodor, orosz cárok, 1. Fjodor. király, fels, alsó. Az egyenl érték F.-nél azé a
Feodoszija, 1. Fjodoszija. kassza, aki közelebb iü az osztóhoz.
Feodum, középlat. szó ; ebbl lett késbb a Férc, a ruhavarrásnál az els öltögetés, mellyel
feudum a. m. hbér. L. Hbér. a kiszabott ruhadarabokat nagy öltésekkel egybe-
Fecüllum (növ.), 1. Fikofein. állítják.— Fércmíi, összetákolt írói munka.
Feoplaszták a barna moszatok (Phaeo-
(növ.), Fércelés. A bádogosmunkában a párkány-lefe-
phyceae) sárgásbarna kromatofórái, melyekben a dések megersítését értjük alatta, mely akként
26*
 :

Fércel — 404 - FerdlnAnd

történik, hogy kb. 50—80 cm.-nyi távolságokban háromszögek hasonlóságából következik, hogy a
a falazathoz (párkányokhoz) szeggel ersített lefelé hajló be összetev úgy aránylik az egész
sodronyok szabadon álló végeihez a lefedéshez súlyhoz, mint a P. magassága annak hosszához.
használt bádogot hozzáforrasztjuk, nehogy a szél A testet tehát annál kisebb ervel lehet egyen-
azt lefeszíthesse. súlyban tartani, mennél kisebb a F. magassága
Fércel, az építészetben a fémfódésnél hasz- a hosszához képest. Mivel a be állandó er, a
nált 2V2 cm. széles, 2V2 cm.-nyire fölálló meggör- magára hagyott test egyenletesen gyorsuló moz-
bített vasbádoglemez, melyre a korcokat kalapál- gással halad a P.-on lefelé. A súrlódás a mozgást
ják, 1. Fémfedél. lassítja, st meg is szüntetheti. Ha a P.-on lev
Ferda (török), a keletiek takaró leple. testet vízszintes irányú ervel akarjuk egyen-
Ferde (azeltt Furdia), kisk. Krassó-Szörény súlyban tartani, ennek úgy kell aránylania a test
:

vm. facsádi j.-ban, (1910) 971 oláh lak. u. p. Nad- súlyához, mint ahogyan a P. magassága aránylik
;

rág, u. t. Facsád. az alaphoz. A P.-on ert megtakaríthatunk, de

Ferde fejizom, a tarkó legmélyebb rétegében, munkát nem nyerhetünk.
közvetlenül a nyakszirt alatt található. Úgy a Ferdeszög, a hegyes- és tompaszög közös neve.
jobb, mint a baloldalon kettt egy felst (m. ob-
: Ferde tornyok, 1. lorony.
liquus capitis superior) a nyakszirtcsont és I. Ferdi, török történetíró. Szolimán szultán
nyakcsigolya között s egy alsót (m. 0. c. inferior) idejében élt (1520—66), akinek az életrajzát is
az I. és II. nyakcsigolya között találunk. A nagy megírta. Mvét kiadta Thúry József, Török tör-
egyenes fejizommal (m. rectus capitis major) a ténetirók (II. k. 1896).
tarkói háromszöget (trigomum nuchae) zárják Ferdinánd (spany. Fernando, Hernando), több
körül. hazai és külföldi fejedelmi személyiség neve.
Ferdény és ferdényded, 1. Négyszög.
Országok szerint.
Ferdenyak (iorticollis) alatt a nyak azon ál-
Magyarország és Ausztria Német császárok 1. Magyar-
:

landó ferde tartását értjük, melynél a fej az egyik 1—13. ország és Ausztria.
oldalra hajlik, egyúttal azonban a másik oldal Anhalt: 14. Portugália: 24—20.
felé csavarodik. A fej ezen tartását akkor veszi Aragónia 1. Spanyolország.
: Románia: 27.
Spanyolország: 28—34.
fel, ha csak az egyik oldaU fejbiccent izom m- Bajorország: 15.
Braunschweig 16—17. : Szász-Koburg 35. :

ködése érvényesül, amely izom a fülkagyló mögött Bulgária: 18. Szicília :Nápoly és Szicília.
1.

ered, ferdén lefelé húzódik és a kulcs- és mell- Kasztilia 1. Spanyolország.

: Toscana: 36—39.
Nápoly és Szicília: 19—23. Württemberg 40.
csonthoz tapad. Kóros folyamatok, amelyek a fej-
:

biccentizom zsugorodását (szülési trauma, fert- [Magyarország és Ausztria.] 1. 1. F., római

zés kapcsán fejld izomgyuladás), állandó össze- császár, Nénid-, Magyar- és Csehország királya,
húzódását vagy bénulását (idegbántalom alapján szül. AÍcalá de Henares-ben 1503 márc. 10-ón,
kifejld beidegzési zavar) eredményezik, leg- megh. Bécsben 1564 júl. 25. Atyja Szép Fülöp
gyakoribb okai a F.-nak. Idvel a P.-tartás mel- burgundi herceg, Miksa császár fia, anyja Jo-
lett az arc és koponyacsont vázán is szembetn hanna, Kasztüia és Aragónia örököse. Spanyol-
elváltozások jönnek létre, az arc középvonala a országban nevelték, és a spanyolok jobb szeret-
kóros oldal felé homorú ívet ír le a gerincoszlop ték volna királyuknak
; t
mint bátyját, V. Ká-
oldalirányban elgörbül. A gyógyítást még ezen rolyt, ki 1521. neki engedte át a habsburgi örö-
elváltozások kifejldése eltt kell megkezdeni. kös birtokokat, Ausztriát, Stájert, Tirolt, Karin-
Massage, kiegyenlít kézfogások, támasztó készü- thiát és Krajnát, és távoUétóben reábízta a német
lékek csak az enyhe esetekben eredményesek. Ha birodalmi ügyek intézését. Ugyanazon évben nül
izomzsugorodás oka a F.-tartásnak, akkor csakis vette Annát, II. Ulászló magyar és cseh király
a sebészeti beavatkozástól (izomátvágás, kiirtás leányát (megh. 1547), Mtl 15 gyermeke született.
V. plasztika) várhatunk eredményt, A F. merev- A mohácsi vész után a cseh rendek öt választot-
görcsös alakja a fejbiccentöizom idegének cson- ták meg királyuknak, a magyar rendek egy
kolását (resectio) teheti szükségessé. része is hozzá állott. A pozsonyi gylésen, 1526
Ferde 8Ík(lejisík), a vízszintes síkkal hegyes dec. 1-én, midn hívei királyválasztásra össze-
szöget bezáró sík. Legyen AB (1. az ábrát) a F. Ha gyltek, követei kiemelték ugyan, hogy urokat a
ennek B pontjából a vízszintes síkra BG függé- magyar trón a szerzdések alapján nyugvó jogon
lyest bocsátjuk,^J5 a P. hossza, ^Ca magassága, illetné meg, de azért mégis belenyugodtak abba,
J.C az alapja. Ha hogy választás útján emeljék a trónra, és F.
a P.-ra helyezett maga, 1527 jún. 29. levelében kijelentette, hogy
P
súly nagyságát ((tisztán, szabadon és önkénytesen fogadtatott,
ba függélyes vo- választatott és nyilváníttatott Magyarország tör-
nallal ábrázoljuk, vényes és igaz királyának)) A rendek nagyobb
.

ezt az erk egyen- része azonban Szapolyai Jánost ismerte el ki-

közényének tétele rályul, kit késbb a török is támogatott, úgy hogy
szerint két össze- a két ellenkirály közt a fegyvernek kellett dönteni.
tevre bonthatjuk, A háboini 1528. szerencsésen folyt P.-ra nézve, mi-
-t! melyek egyike be, dn Szulejmán szultán közbelépése, ki 1529. elfog-
a P. hosszával párhuzamos, míg a másik, bd, arra lalta Budát és Bécsig hatolt elre, új fordulatot
merleges. Ezutóbbit a F. ellenállása ellensúlyozza adott a dolognak. A két eUenkirály csak 1538., a
s így a testet csupán a be összetev hajtja lefelé a váradi bókében egyezett meg, F. elismerte Jánost
P.-on, ha a súrlódástól eltekintünk. Az abc és ABC is királynak, az utóbbi pedig beleegyezett abba.
Ferdinánd 405 — Ferdinánd

hogy halála után az egész ország F.-é legyen, még elvesztette. V. ö. Khevenhiüer, Annales Ferdi-
az esetben is, ha neM fla születnék. De a török nándéi, 12 k.; Hurter, Geschichto F.'s H. 11 köt.
újabb fóllópése János halála után meghiúsította 3. III.í., római császár, Magyar- ésCsehország
béke végrehajtását. 154;l-ben Szulejmán a királya, az elbbinek els házasságából szárma-
maga részére foglalta el Budát és állandóvá totte zott Üa, szül. Grácban 1608 júl. 13. megh. 1657
az ország megosztását. P. 1547. kénytelen volt ápr. 2. Már 1625. Cseh- és 1627. Magyarország
fegyverszünetre lépni a törökkel s végre is meg királyává koronáztatott 1634. Wallenstein halála
;

kellett elégednie azzal, hogy a török meghagyta után, mint magyar király, az összes császári had-
az oi'szág Ny.-i és É.-i részének birtokáhan. Alatta sereg parancsnokává lett, s mint ilyen, Nördlin-
nyerte az ország igazgatása késbbi formáját. gen mellett gyzött s a svédeket kizte déli Német-
Vult ugyan Pozsonyban kir. tanács a nádor alatt, országból. 1636-ban római királlyá lett, 1637.
de fontosabb ügyeket már Bécsben intéztek el, és pedig atyját követte a császári trónon.A külügyek-
a hadi tanács hatásköre kiterjedt már Magyar- ben atyja politikáját követte a francia, svéd és
országra is. Németországban, melynek rendéi protestáns rendek ellen folytatott háborúban, mig
1530. római királynak választották, F. bátyja, V. végre hosszas tárgyalások után az 1648. meg-
Károly császár politikájának volt hü támasza. kötött béke által befejezést nyert a 30 éves háború.
Részt vett a gyzelmes schmalkaldeni háború- F. nagy barátja volt a tudománynak és mvészet-
ban 1547., hol nagy hasznát vette magyar huszár- nek, különösen szerette a zenét, néhány templomi
ságának, és 1552. és 1555. ö lépett egyezségre zenemüvet ö maga is írt. E zenedarabokat 1893.
Passauban és Augsburgban a protestáns rendek- újra kiadták. Els házasságából, Mária Annától,
kel. 1558-ban bátyja lemondása után megválasz- lU. Fülöp spanyol király leányától született IV.
tatott császárnak. Mint ilyen, a vallásos béke és Ferdinánd utódja I. Lipót lett második nejétl,
; ;

egység helyreállításán dolgozott. Fiát, Milisát már Mária Leopoldinától, V. Lipót tiroli fherceg leá-
életében 1563. megkoronáztatta magyar kü-ály- nyától, származott egy leánya, Eleonóra II. Ká-
;

nak. V. ö. BwJioltz, Gesch. der Regierung F. I. roly mantovai herceg leánya pedig,kivel harmadik
(9 köt.) Oberleüner, Österreichs Finanzen und
; házasságra lépett, 2 flut szült. V. ö. Koch, Gesch.
Heerwesen unter F. I. Bosenthal, Behördenorga-
: des Deutschen Reiches unter der Reg. F. III. két
nisation Kais. F. I. B. Ki<)S István, A magyar
; köt.
helytartótanács I. F. korában (1908). 4.IV. F. Ferenc, római király, Magyar-
2. II. F., rójnai császár, Magyarország és Cseh- és Csehország királya, az elbbinek a spa-
ország királya, I. Ferdinánd imokája. Károly f- nyol Mária Annától született legidsebbik fla szül.
;

herceg és Mária bajor hercegn íia, szül. Grácban 1633. 1646. cseh, 1647. magyar királlyá koro-
;

1578 júl. 9., megh. Bécsben 1637 febr. 15. A je- náztatott, 1653. pedig római királlyá választa-
zsuiták nevelték Ingolstadtban. 1598-ban, atyja tott s koronáztatott, de még atyja életében (1654),
halála után,örökös tartományaiban Stájerország,
: mieltt átvehette volna a kormányt, meghalt.
Karinthia és Krajnában azonnal megkezdte a 5. V. F. (mint osztrák császár e néven els),
protestantizmus üldözését és kevés kivétellel visz- osztrák császár, Magyar- és Csehország királya,
szatérítette egész országát. Rudolfnak és Mátyás- I. Ferenc császár üa második nejétl, sziciüai

nak nem lévén örököse, ö reá nézett a német Mária Teréziától,szül. Bécsben 1793 ápr. 19.,megh.
Habsburgok öröksége és hívei keresztülvitték Prágában 1875 június 29. Veleszületett betegsége
megválasztását cseh királynak 1617., majd 1618. miatt 1829. kezdték elkészíteni, amennyire le-
magyar királynak is. Minthogy hitbuzgóságát hetett, jövend hivatására. 1830-ban Magyar-
ismei-tók, a túlnyomóan protestáns magyar rendek ország Icirályává koronáztatott, 1835. atyj^ak
az 1618-iki koronázási hitlevéllel ersen megkö- utódja lett, 1836. a cseh, 1838. pedig a lombard-
tötték kezét. Hanem azért a Csehországban kitört velencei koronát tette fejére. Államai kormány-
háború csakhamar átterjedt hazánkra is, Bethlen zatát csaknem egészen Metternich és Kolowrat
Gábor fegyvert fogott, Beszterczén királynak vá- miniszterekre és Lajos fhercegre bízta. Mint ma-
lasztatott, de meg nem koronáztatott. Csehország gyar király szentesítette 1836. az úrbéri, job-
legyzése után F. ez ország közjogi önállását meg- bágyi viszonyok rendezését, a törvények magyar
szüntette és a protestantizmust kegyetlenül iü- nyelven való szerkesztése iránt hozott tön'ény-
4,özte. 1619 óta császár is volt, és e méltósága, cikkeket. 1839— 40-ben a szólásszabadság meg-
valamint megszabadulása a cseh-magyar veszély- sértése által okozott sérelmek orvosoltattak. 1843-
tl,még csak fokozta vallásos buzgalmát. Magyar- ban a magyar nyelv diplomáciai polcra emeltetett,
országban útját állották az alkotmány és Bethlen s 1847— 48-ig a magyar országgylést F. mag>-ar
Gábor és itt csak arra szorítkozhatott, hogy Páz- nyelven nyitotta meg, mi több mint 300 éve nem
mány Péter törekvéseit támogassa, de Németor- történt. Az adóreform, a közös teherviselés, az
szágban, hol a kat. liga segítségével, majd tulaj- siség eltörlése, az erdélyi részek visszacsatolása,
don seregével, melyet Wallenstein vezetett, sorban késbb az erdélyi unió, magyar hadsereg szerve-
legyzte ellenségeit, az 1629-iki híres edictum res- zése, az els magyar független minisztérium meg-
titutionis által végveszéllyel fenyegette a protes- alakulása, mind ezen évi országgylés mve volt,
táns fejedelmeket. A császári hatalom korlátlan- miket P. szentesített 1848 ápr. 11. Kitört azonban
ságától való félelem eddigi szövetségesét, a bajor az 1848-iki szabadságharc. A magyar nemzetet tá-
herceget is elidegenítetté tle, másrészt pedig mogató József nádor már nem élt, István nádor
maga után vonta a svéd és a francia beavatkozást, pedig nem bírt a kell eréllyel, hogy az udvari
úgy hogy a háború tovább tartott és F.az 1635-iki politikának ellenállhasson, mely csakhamar félre-
prágai békével az eddig elért sikereket mind tolta a tehetetlen, gyönge fejedelmet. Olmützben
 :

Ferdinánd — 406 - Ferdinánd

1848 dec. 2. testvére, Ferenc Károly javára le- mint Károly Lajos fherceg és Mária Annun-
mondott az uralkodásról, minthogy nejétl, Mária ciata bourbon-szícíliai hercegn harmadik fla.
Anna, I. Viktor Emánuel szardíniái király leányá- Testvéröccse Ferenc Ferdinánd fhercegnek.
tól, flörököse nem volt. Ferenc Károly fherceg 1898. ezredessé, 1902. vezérrnaggyá nevezte ki
azonban szintén lemondott fia, I. Perencz József a király, de 1911. Zuher Bertával kötött házas-
javára. Lemondása után teljesen visszavonult Prá- sága után fhercegi rangjáról és összes tisztsé-
gába. V. ö. Horváth Mihály, 25 év története ;
geirl lemondott s a Burg Károly nevet vette fel.
Schimmer, F. I. [Anhait.] 14. F. Frigyes, Anhalt-KötJien feje-
6. F., osztrák fherceg és magyar kir. herceg, delme, szül. 1769 jún. 25., megh. Köthenben 1830
I. Ferdinánd császár és magyar király második aug. 23., Frigyes Erdmann anhalt-plessi herceg
fia, szül. Linzben 1529 jún. 14., megh. Innsbruck- fla. 1786ban a porosz hadseregbe lépett, melynek
ban 1595 jan. 25. Atyja 1547. Csehország kor- soraiban a franciák ellen harcolt. 1806-ban részt-
mányzását bízta reá. 1557-ben titokban nül vette vett ezredével a jenai csatában, melynek szeren-
TFefeer Filippinát, egy augsburgi patrícius leányát. csétlen vége után osztrák területre menekült.
A császár P. hosszas kérésére jóváhagyta e há- 1816-ban brandenburgi Júlia grófnt (II. Frigyes
zasságot 1559. titoktartás feltétele mellett. 1564- Vilmos és Dönhof grófn leányát) vette nül, 1818.
ben Tirol kormányát vette át s mint az ellen- pedig, Lajos unokatestvére elhunyta után, Anhait
reformáció híve buzgólkodott, ö vetette meg alap- trónja szállott reá. 1825-ben nejével együtt Paris-
ját az Innsbruck mellett fekv Amhras várban ban kat. hitre tért, azóta a jezsuitákat kegyeivel
rzött mügyüjteménynek. Pilippina halála után elhalmozta.
(1580) Anna Katáim mantovai hercegnt vette [Aragónia.] L. alább Spanyolország. :

feleségül. Els nejétl született gyermekei a [Bajorország.] 15. F. Mária, bajor választó-
Burgau rgrótí címet kapták. V. ö. Hirn, Brzherzog fejedelem, szül. 1651., megh. 1679 máj. 26., I. Miksa
F. V. Tirol (Innsbruck 1885—87, 2 köt). és Habsburg Mária Annának (II. Ferdinánd csá-
7. F., osztrák fherceg és magyar kir. herceg, szár leányának) fla. 1651-ben követte atyját a
I. Ferenc császár és Mária Terézia harmadik fla, trónon, s ahelyett, hogy a sebeket, melyeket a 30
szül. 1754 jún. 1., megh. 1806 dec. 24. 1771-ben éves háború ütött Bajorországon, orvosolja, XIV.
nül vette az utolsó Este leányát, Mária Bea- Lajos példájára sokat költött pompára és udvari
trixot, Modena örökösét és megalapította a Habs- fényre. Berg és Nymphenburg kastélyokat épít-
burg Lotharingiai ház modenai ágát. De Modenát tette.
a franciák foglalták el s P.-ot a lunevillei béké- [Braunschweig.] 16. II. F. Albrecht, braun-
ben Breisgau birtokával kárpótolták. A pozsonyi schtveigi herceg, 1. F. Albrecht, braunschweig-
békében (1805) azonban ezt is elvesztette. beverni hercegnek negyedik fla, szül. 1680 máj.
8. F., osztrák fherceg és magyar kir. herceg, 29., megh. 1735 szept. 13. Atyját 1687. követte
III. F. néven Toscana nagyhercege, 1. alább Bevem birtokában. A spanyol örökösödési hábo-
Toscana. rúban a császári seregekben szolgált. 1716— 18-ig
9. F. (Estei), osztrák fherceg és magyar kir. Szavójai Jen alatt harcolt a törökök ellen és
herceg, F. ?. harmadik fla, szül. Milanóban 1781 Temesvár és Belgrád osti'ománál tnt ki. 1734-ben
ápr. 25., megh. Ebenzweier kastélyban (Gmun- a Rajna mentén harcolt a franciákkal s Jen her-
den mellett) 1850 nov. 5. Az 1805-iki háború- ceg megérkezéséig volt a császári hadsereg ve-
ban Mack seregében a 3. hadtest parancsnoka zére.
volt. Az ulmi kapituláció után 2000 emberével át- 17. F., braunschweigi herceg, porosz tábornagy,
vágott a francia seregen és Csehországba mene- szül. Wolfenbüttelben 1721 jan. 12., megh. Braun-
kült. 1809-ben, mint a varsói nagyhercegség ellen schweigben 1792 júl. 3. Mint ezredes lépett a po-
küldött 7. hadtest parancsnoka, Poniatovszkyval rosz hadseregbe 1740. s Nagy-Frigyes oldalán
harcolt változó szerencsével. 1816-ban Magyar- harcolt az osztrák örökösödési háborúban. Hohen-
—
ország katonai parancsnoka lett. 1830 46-ig friedberg és Soor mellett (1745) különösen kitün-
Galícia katonai és polgári kormányzója volt s tette magát. A 7 éves háborúban Lobositz, Prága
közben az erdélyi országgylésen is szerepelt, és Rossbach mellett harcolt, aztán önálló vezér
mint kir. biztos. Az 1846-i krakói felkelés után lett a franciák ellen a nyugati harctéren. 1758-
elhagyta Galíciát s többnyire olasz földön élt. ban Krefeld, 1759. Minden, 1760. Wellinghausen
10. F. (Estei), osztrák fherceg és magyar kir. mellett gyzött s gyzelmeivel megakadályozta,
herceg, IV. Ferenc modenai herceg fia, szül. 1821 hogy a franciák az osztrákokkal egyesüljenek.
júl. 19., megh. 1849 dec. 15. Nül vette 1847. A békekötés után tábornagy lett, de 1766. Fri-
Erzsébet fhercegnt, József nádor leányát (szül. gyessel összetzött s kilépett a porosz szolgálat-
1831., megh. 1903.). Egyetlen leányuk Mária ból. Ezután braunschweigi kastélyába, Wecheldebe
:

Terézia fhercegn (szül. 1849 júl. 2.), Lajos ba- vonult s a tudományok és mvészetek pártolásá-
jor herceg neje. val tnt ki. 1751 —
66-ig szerkesztett naplóiból
11. F. Miksa József, osztrák fherceg és ma- egykori hadsegédje, Dohna gróf kiadta francia
gyar kir. herceg, I. Miksa néven mexikói csá- nyelven az 1756-ik év történetét. V. ö. Schaper,
szár, 1. Miksa, Vie militaire du maréchal prince F. (Magdeburg
12. F., osztrák fherceg és magyar kir. herceg, 1796, 2 köt.) Westphalen, Geschichte der Feld-
;

lY. F. néven Toscana nagyhercege, 1. alább züge Herzog Ferdinands von Braunschweig-
Toscana. Lneburg (Berlin 1859—73, 6 köt.).
13. F. Károly Lajos, volt osztrák fherceg és [Bulgária.] 18. J. F.. Bulgária királya, szül.
magyar kir. herceg.'szül. Bécsben 1868 dec. 27., Bécsben 1861 febr. 26. Ágost szász-kóburg-gothai
 Ferdinánd 407 Ferdinánd

herceg (megh. 1881.) és Klementina, Lajos Fülöp az ország kormányát a felvilágosodás szellemé-
írancia király leányának legifjabb fla, a család ben. Tanucci visszalépése után Mária Karolina
kat. vallású Kóburg-Koháry ágából, melynek királyné, Mária Terézia leánya ragadta magához
Magyarországon is nagy birtokai vannak. El- az uralmat (1777). Mint a írancia forradalom es-
ször a közös hadseregben, majd 1886 óta a m. küdt ellensége rávette F.-ot, hogy a Franciaor-
kir. honvédségben szolgált, mint huszártiszt. 1887 szág ellen alakult koalícióhoz csatlakozzék, 1793.
júl. 7. a bolgár nemzetgylés fejedelemmé válasz- Napóleon fels-itáliai gyzelmei után azonban
totta, s aug. 14f. Timovóban letette az esküt az 1796. kénytelen volt békét kötni a franciákkal.
alkotmányra. Oroszország ellenséges magatar- De már 1798. újból a 2. koalícióhoz csatlakozott,
tása miatt a többi hatalmak sem ismerték el trón- s ennek következménye lett, hogy a franciák Ná-
ralépósét. F. az oroszellenes Sztambulov minisz- polyba nyomultak s azt parthenopei köztársa-
terelnök támogatásával megersítette uralmát, sággá alakították. P. családjával együtt Paler-
késbb azonban közeledett Oroszországhoz s 1894. móba menekült. A franciák itáliai vereségeinek
a túlhatalmas Sztambulovot elbocsátotta. 1896-ban hatása alatt Nápolyban is felkelés támadt F. ja-
kibékült a cárral, mire a török szultán is elismerte vára, ki 1800. az angolok támogatásával vissza-
öt Bulgária fejedelmének. Azóta ügyes bels és tért fvárosába és véres bosszút állott ellenfelein.
küls politikájával országát felvirágoztatta s fel- 1805-ben semlegességi szerzdést kötött Napó-
használva az új -török forradalom keltette bonyo- leon császárral, de mivel mégis angol és orosz
dalmakat, Bulgáriát független királyságnak nyil- sereget fogadott Nápoly kikötjébe. Napóleon
vánította s felvette a királyi (cári) címet 1908 1805 dec. 27. kiadott rendeletében megfosztotta
okt. 5. A szultán, miután Oroszország magára t uralmától. F. újból Szicíliába menekült, hol
vállalta a törökök kártalanítását, 1909 ápr. 19. angol segítséggel tartotta fenn magát. Nápoly-
elismerte az új királyságot. 1912-ben nagy lelke- ban ezalatt 1806— 1808-ig Bonaparte József,
sedéssel ünnepelték Bulgáriában fejedelemmé 1808— 1814-íg Murát Joachim uralkodott. Murát
választásának negyedszázados évfordulóját. Gö- bukása után ismét visszatért Nápolyba s azt Szi-
rögországgal, Szerbiával és Montenegróval szö- ciliával egyesítve, 1816 óta magát a két Szicília
vetkezve, 1912 okt. háborút indított Törökország királyának nevezte. Zsarnoki uralma ellen 1820.
ellen. F. kétszer nsült els neje Mária Lujza forradalom tört ki s P. kénytelen volt alkotmányt
;

pármai hercegn volt, kivel 1893. kelt egybe adni országának. De a laibachi kongresszus meg-
(megh. 1899). Négy gyermeke született tle Bo- bízásából Ausztria hadai bevonultak Nápolyba s
:

risz, tirnovói herceg, trónörökös (szül. 1894., az a felkelést leverve, 1821. F.-nak visszaadták kor-
ortodox hitben nevelkedett) Cirül, preszlávi her- látlan hatalmát, melyet ez kíméletlenül érezte-
;

ceg (szül. 1895.), Éudoxíahercegnö (szül. 1898.) és tett ellenfeleivel. 1814-ben halt meg neje, Mária
Nadezsda hercegn (szül. 1899.). Másodszor 1908. Karolina, s még azon évben morganatikus há-
Eleonóra reussi hercegnt vette nül.ügyanekkor zasságra lépett Partana herceg özvegyével. V. ö.
Budapesten meglátogatta Ferenc József királyun- Rimieri, Della rovina di una monarchia 1776—99
kat (szept.), ki 1911. az aranygyapjas renddel tün- (Torino 1901).
tette ki. F. király jól beszél magyarul s többször 23. II. F., Nápoly és Szicüia királya, az
meglátogatja magyarországi birtokait. elbbinek unokája, szül. 1810 jan. 12., megh.
[Kasztiiia.] L. alább Spanyolország.
: 1859 máj. 22. Atyját, I. Ferencet 1830. követte a
[Nápoly és Szicília.] 19. 1. F. (Ferrante), ná- trónon. Országát teljesen tönkrement állapotban
polyi király, V. Alfonz, aragoniai király termé- vette át és sokat tett annak rendbehozására. De
szetes fla, szül. 1423., megh. 1494 jan. 25. Atyja makacs ellensége volt az alkotmányos eszmék-
halála után 1458. Nápoly trónjára került. Miután nek s nagy hadsereggel és rendrséggel igyeke-
versenytársát, anjoui Jánost legyzte, uralma zett abszolút uralmát fenntartani. 1848 elején
megszilárdult és országát felvirágoztatta. Egyik Szicíliában felkelés tört ki uralma ellen s P.
leánya, Beatrix, Mátyás király felesége lett kénytelen volt alkotmányt adni, st az Ausztria
1476. Halála eltt nagy szövetség volt készül- ellen indított olasz nemzeti háborúban is részt
bon ellene, melynek támadását azonban nem vett. 1848 szén azonban visszavonta az alkot-
érte meg. mányt s véres kegyetlenséggel nyomta el a szi-
20. II. F., nápolyi király, az elbbinek unokája, cíUai felkelést. Messma kíméletlen bombázásáért
szül. 1469., megh. 1496 szept. 7. Atyját, Alfonzét, kapta a «Re Bomba» (Bombakirály) nevet. Oly
annak lemondása után 1495 jan. követte a kíméletlenül üldözte az alkotmány híveit, hogy
trónon, de Vili. Károly francia király elöl Szi- Franciaország és Szardínia 1856. kíméletesebb
cíliába volt kénytelen menekülni. VIII. Károly tá- politikára flgyelmeztették. De F. visszautasította
vozása után visszatért s 1496 júl. az ott maradt ezt a beavatkozást, amiért a két állam megszakí-
francia sereget Gonsalvo de Cordova, spanyol totta Nápollyal a diplomáciai összeköttetést. F.
vezér segítségével kapitulációra bírta; néhány els felesége Mária Krisztma, I. Viktor Emánuel
hónap múlva azonban meghalt. szard király leánya volt, kitl utódja, II. Ferenc
21. III. F., nápolyi király, 1. alább Spanyol- született. Másodszor Mária Teréziát, Károly f-
:

ország. herceg leányát vette nül, kitl 9 fla és 4 leánya

22. J. F., Nápoly és Szicüia királya, III. Ká- született. Ezek közül a legidsebb, Alfonz casertai
roly spanyol király harmadik fla, sziü. 1751 jan. gróf, a nápolyi Bourbon-család jelenlegi feje
12., megh. 1825 jan. 4. Atyját, midn ez spanyol (szül. 1841.).
király lett, 1759. követte a nápolyi trónon. Eleinte [Német császárok.] L. fónnebb Magyar-
:

., gyámság alatt állott s Tanucci miniszter intézte ország és Ausztria.

Perdtfiánd 408 - Ferdinánd

IPortugráiía.] 24. I. F., Porttigália királya, dalt aratott a portugálokon, 1184. pedig — a
(1367—1383), Kegyetlen Péter íía, szül. 1345., portugálokkal szövetkezve, — gyzelmesen har-
megh. 1383. Két ízben is háborút kezdett a kasz- colt Marokkó eUen. Megh. 1188 jan. 28.
tüiai trón megszerzéséért, de sikertelenül. E há- 30. III. F. (a Szent), Kasztilia királya, IX.
borúk Portugália romlását idézték el s a bels Alfonz, León királyának fia, szül. 1199., megh.
elégedetlenséget még fokozta második nejének, 1252. Nagybátyjának Henriknek halála után 1217.
Leonának, egy portugál nemes özvegyének be- Kasztüia, atyjának halála után pedig León ki-
avatkozása a kormányzásba. Benne kihalt a bur- rálya lett 1230. s e két országot most már végleg
gundi család férflága féltestvére, János követte
; egyesítette. Elfoglalta a móroktól Córdobát, Se-
öt a trónon. villát és Cadizt ; építtette a toledói székesegy-
25. II. F., Portugália királya, P. Szász-Kó- házat s alapította a salamancai egyetemet.
burg-Koháry-herceg legidsebb fia, szül. Bécsben Törvénykönyvet is szerkesztetett, melyet fia feje-
1816 okt 29., megh. Lisszabonban 1885 dec. 15. zett be (Codex de las Partidas). 1671-ben X. ke-
1836-ban nül vette II. Mária da Glória portiigál lemen pápa a szentek közé sorozta.
királynt, s 1837. kir. címet kapott. Neje halála 31. 1. F. (az Igazságos), Aragónia királya, I.
után 1853—55. kisk. fiának, V. Pedrónak gyámja János Kasztilia királyának második fia, szül.
volt s Portugáliát bölcsen kormányozta. 1869-ben 1380 nov. 27., megh. 1416 ápr. 2. Bátyjának, Hl.
megkínálták a spanyol koronával, de nem fo- Henriknek halála után (1406) a kiskorú II. János
gadta el. gyámja lett. Szerencsésen harcolt a mórok ellen
26. F. (a Szent), portugál infans, I. János ki- ós Kasztilia tekintélyét emelte. Márton király
rály hatodik fia, szül. 14Ó2., megh. 1443. Tanger halála után 1412. Aragónia trónjára hivatott s
osti'ománál 1437. a mórok fogságába esett s mint miután a trónkövetel urgeli grófot leverte, 1414.
kezes maradt náluk Ceuta átadásáig. Minthogy Saragossában magát megkoronáztatta. Jámbor-
azonban a portugál cortez nem adta át e várost a sága, bölcsessége és igazságossága által tnt ki.
móroknak, ezek t
kiszolgáltatták a fezi szultán- 32. II. F. (a Katolikus), Aragónia királya, II.
nak, ki rabszolga módra bánt vele. P. állhatato- János fia, szül. 1452 márc. 10., megh. 1516 jan.
san tíirte sorsát s a kegyetlen bánásmód követ- 23. 1466-ban atyjával osztozott az uralomban,
keztében néhány év múlva meghalt. 1470-ben a 1469-ben nül vette Izabellát, II. János, Kasztilia
szentek közé sorozták s tetemeit visszahozták királyának leányát. Sógorának, IV. Henriknek
Portugáliába. Vértanúságát megírta Joam Alva- halála után (1474) nejével együtt uralkodott Kasz-
res krónikás, Calderon pedig egy drámájának tilia felett, atyja halála után pedig 1479. Aragónia
hsévé tette (Bl principe constante). királya is lett. így keletkezett aztán a két király-
[Románia.] 27. F, román trónörökös, Hohen- ság egyesülésébl Spanyolország. F. korának
zoUem Lipót herceg második fia, szül. Sigmarin- egyik legjelesebb uralkodója volt korlátlan hata-
;

genben 1865 aug. 24. Gyermektelen nagybátyja, lomra tört, eszközeiben nem volt válogatós. A
I. Károly román király t
szemelte ki utódjának nemességet és papságot a királyi hatalom alá haj-
8 1886. Romániába hívta. 1889-ben hivatalosan totta. Megszerezte a pápától a püspökök kineve-
trónörökösnek proklamálták. Miután Vacarescu zésének jogát, az inkvizíció biráit nevezte ki s e
Helón udvarhölggyel tervezett házasságát a ki- rettenetes intézményt az államhatalom érdekében
rály politikai okokból ellenezte, 1893. Alfréd használta. A három egyházi lovagrend birtokát
edinburgi herceg legidsebb leányát, Máriát vette lefoglalta, magát tévén e lovagrendek fnökévé.
nül, kitl két fia és három leánya született (Ká- 1492-ben kizte a zsidókat országaiból s ugyan-
roly, szül. 1893., Erzsébet, szül. 1894., Mária, szül, ekkor vetett véget a mórok uralmának a félszige-
1899., Miklós, szül. 1903., Ileana 1908.) Ezek mind ten Granada elfoglalásával. Az egyházzal szem-
az ortodox vallásban nevelkednek. Királyunk ben szerzett érdemeiért VI. Sándor pápa a « Kato-
P.-ot 1908. a 96-ik gyalogezred tulajdonosává, likusa címet adta neki, melyet utódai is használ-
1909. pedig az arany gyapjasrend lovagjává ne- nak. 1492-ben Kolumbus Kristóf az ós felesége
vezte ki. támogatásával indult felfedez útjára s az Újvilág
[Spanyolország.] 28. 1. F. (a Nagy), Kaszti- kincsei a spanyol hatalmat elsvé tették Európá-
lia királya, III. Sancho navarrai király második ban. P. részt vett a XVI. sz. elején az összes
üa (1035—1065). Atyja halála után Kasztilia európai konfliktusokban s mint ravasz diplomata
grófja lett. Sógorát Bermudót, ki ellene támadt, tnt ki. A franciákkal szövetségben elfoglalta a
1037. leverte s elfoglalta León, Galícia és Astu- nápolyi királyságot, majd azokat onnan kiverve,
ria királyságokat. Ezeket öröklött birtokával egészen a spanyol korona számára szerezte meg
egyesítve, megalapította Kasztilia királyságot. (1504). 1512-ben Navarrát is meghódította s Így
Szerencsésen harcolt a mórok ellen. Halála eltt Portugália kivételével egyesítette a Pirénéi-í'él-
országát három fia Sancho, Alfonz és Garcia
: sziget összes keresztény országait.Második leánya,
közt osztotta szét. Juana, Miksa császár fiához, Szép Fülöphöz ment
29. II. F, León királya, VII. Alfonz Kasztilia nül. 1504-ben megh. P. neje Izabella s ekkor
királyának ifjabbik fia. Atyjának 1157. bekövet- Kasztiliát vejének, Fülöpnek engedte át. De Fülöp
kezett halálakor León, Asturia és Galícia ura lett, már 1506. meghalt, s minthogy Juana megrült,
míg bátyja, III. Sancho Kasztiliát örökölte. Szá- F. vette át ismét Kasztilia kormányát, összes
mos szerencsés hadjáratot viselt: 1166. elfoglalta országait unokája. Károly örökölte, mint spanyol
Alcantarát, Albuquerquo-t és Elvast, 1168. le- király I. Károly, mint német császár V. Károly.
gyzte I. Alfonzot, Portugália királyát és Abu V. ö. Zurita, Hist. del rey Don Femando el Cato-
Jaknbot, Marokkó szultánját. 1177-ben újra dia- Uco (Saragossa 1580) Frescott, Geschichte der
;
 :

Ferdinánd — 409 Ferdinánd császár északi vasút

Regienmg Ferdinands rmd Isabellas von Spanien [Szicília.] L. fbnnebb Nápoly és Szicília.
:

(Leipzig 1842, 2köt.). [Toscana.] 36. 1. F., Toscana nagyliercege, a

33. VI. R, spanyol király (1746-59), V. Fülöp Medici-házból, I. Cosimo negyedik fla, szül. 1549.,
harmadik fia, szül. 1712 szopt. 13.,megh. 1759 aug. megh. 1609 febr. 6. 1563-ban bíboros lett. Bátyjá-
10. Jóakaratú, de gyenge uralkodó volt. Miniszterei nak, I. Ferencnek halála után vette át az ural-
a felvilágosodás szellemében sokat javítottak az kodást s a pápa engedelmével megnsült. Sokat
ország bajain (Carvajal, Ensenada). 1754-ben az tett kis országának felvirágoztatására s építette
ír származású Wall jutott vezet szerephez. Neje ki Livomo kikötjét. A spanyol barátsággal sza-
halála után búskomorságba esett s mint elmebeteg kítva,IV.Henrik szövetségese volt, ki unokahúgát,
halt el. Gvermekei nem maradtak. Máriát bírta feleségül.
34. VII. F., spanyol király (1814—1833), IV. 37. II. F., Toscana nagyhercege, az elbbinek
Károly fla, szül. 1784 okt. 14., megh. 1833 szept. unokája, II. Cosimo fla, szül. 1610., megh. 1670
29. Hiányos nevelésben részesült s az udvari élet máj. 24. Eleinte anyja és nagj'anyja gyámsága
romlottsága kártékonyán hatott jellemének kiala- alatt állott; 1628 óta önállóan uralkodott. 16-43—
kulására. A mindenható Godoy miniszter távol- 1644-ig Velence, Parma és Modena szövetségében
tartotta öt az államügyektöl, ezért aztán P. titok- háborút viselt az Egyházi Állam ellen.
ban Godoy ellenségeivel szövetkezett, st neve- 38. III. F., Toscana nagyhercege, a Habsburg-
lje, Escoiquiz pap közvetítésével Napóleonnal is Lotharingiai házból, II. Lipót császár, elbb tos-
érintkezésbe lépett s tle egyik rokonának kezét canai nagyherceg második fla, szül. 1769 máj. 6.,
kérte meg. A levelezés azonban kitudódott s a megh. 1824 jún. 17. Atyjának távozása után 1790.
király Godoy tanácsára F.-ot bezáratta, ki fogsá- foglalta el Toscana trónját. A francia köztársaság
gából csak alázatos bocsánatkérése után szaba- ellen alakult koalícióba Anglia nyomása alatt
dult ki. Mikor a franciák Spanyolországon át Por- 1793. belépett, de már 1795 febr. békét kötött a
tugáliába nyomultak, a spanyol nép fellázadt Godoy franciákkal. Helyzete azonban nem vált jobbra,
gylölt kormánya ellen s IV. Károly kényte- mert 1796. Livomót a franciák, 1797. Elbát az
len volt P. javára lemondani. Erre Napóleon F.-ot angolok szállották meg. 1799-ben teljesen elvesz-
ós atyját Bayonneba hívta, hol mindkettjüket a tette országát s kárpótlásul 1802. Salzburgot kapta
trónról való lemondásra birta. F. ezután 1808— választó-fejedelmi címmel. Ezt megint 1805. Würz-
1813-ig Valen^ay kastélyban élt, mint Napóleon burggal volt kénytelen becserélni 1806. nagyher-
;

foglya, kitl évi járadékot húzott. 1813 végén cegi címet kapott s tagja lett a Rajnai-szövetség-
Napóleon visszahelyezte öt a spanyol trónra, me- nek. Napóleon bukásaután 18 14. visszakapta régi
lyet 1814 jan. el is foglalt. Népe nagy örömmel országát, Toscanát. V. ö. Emmer, Erzherzog F.
fogadta, de F. csakhamar eltörölte az 1812-iki III., Grossherzog von Toscana, als Kurfürst von
szabadelv alkotmányt s az inkvizícióval együtt Salzburg (Salzburg 1878).
visszaállította a régi abszolutizmust. Ezért 1820, 39. IV. F., Toscana nagyhercege, az elbbinek
felkelés tört ki ellene s F. kényszerhelyzetében unokája, II. Lipót fla, szíil. 1835 jún. 10., megh.
ismételten megersítette az alkotmányt. De 1823. Salzburgban 1908 jan. 17. Az 1859-iki háború ki-
a szent-szövetség megbízásából francia sereg nyo- törésekor atyjával együtt menekülni volt kényte-
mult Spanyolországba s a felkelket leverve, len Toscanából, melynek lakossága II. Viktor
visszaállította F. abszolút uralmát. 1829-ben ne- Emánuelhez csatlakozott. Atyjának 1859. júl. 21.
gyedszer is megnsült; Mária Krisztinát, I. Ferenc történt lemondása után felvette a nagyhercegi
nápolyi király leányát vette nül. Ettl két leánya címet s tiltakozott Toscana bekebelezése ellen. De
született: Izabella és Lujza. Neje kívánságára tiltakozása eredménytelen maradt s mint trónja-
1830 márc. megváltoztatta a Bourbon-házban ér- vesztett felváltva liudaul kastélyában vagy Salz-
vényes száli-törvényt, mely a nket kizárta a burgban tartózkodott.
trónörökösödésbl. Ennek helyébe az ú. n. prag- [wurttembergr.] 40. F. Vümos, Württemberg-
matica sanctióban visszaállította a leányág örö- Neuenstadt hercege, Frigyes württemberg-neuen-
kösödésének jogát. Ezen rendelkezés értelmében stadti herceg fla, szül. 1659 szept. 12., megh. Sluys-
idsebbik leánya Izabella követte t a trónon, mi ben 1701 júun. 7. Harcolt a törökök és a franciák
a véres karlista polgárháborúkra vezetett. V. ö. ellen s 1685. Érsekújvár ostroma közben megse-
Baumgarten, Gesehichte Spaniens vom Ausbruch besült. 1690-ben Írországban volt, ahol III. Vilmos
der fránzösischen Revolution (Leipzig 1865—71, érdekében a sziget meghódítása körül szerzett ér-
3 köt.) G. Hvbhard, Hist. contemp. de l'Espagne
; demeket. 1692-ben Németalföldön harcolt a fran-
Régne de P. VII. (Paris 1869, 2 köt ). ciákkal s különösen Steenkerken (1692) és Neer-
[Szász-Kóburg.] 35. í., Szász-Kóburg-Ko- winden (1693) mellett tnt ki. A ryswyki béke-
háry herceg, Ferenc szász-kóburgi herceg máso- kötés után Sluys és (hollandi) Flandriának kor-
dik fla, szül. Kóburgban 1785 márc. 28., megh. mányzójává nevezték ki.
Bécsben 1851 aug. 27. Mint altábornagy harcolt Ferdinánd császár északi vasút, Ausztria
az osztrák seregben az 1809- és 1813-iki háború- els gzüzem vasútja, melyet Riepl Ferenc mér-
ban. 1817-ben nül vette Koháry Mária Antónia nök tervezett 1829. és íinancu-ozását a Rotschild
hercegnt, a dúsgazdag Koháiy család utolsó sar- bankház vezetése alatt létesült pénzcsoport vál-
ját és örökösét. 1827-ben magyar indigenátust lalta el. Az építés megkezdését politikai, pénz-
szerzett magyarországi birtokai révén. Legidsebb ügyi és technikai nehézségek gátolták, végre
fla P., Portugália királya lett, második fla Ágost 1838. kiépült a becs — wagrami vonalrész, s An-
(szül. 1818., megh. 1881.) P. bolgár király atyja gliában készült mozdonnyal itt közlekedett az els
volt. személyszállító vonat. A P.-nak 1838-ban 31 kra.,
 ; :

Perdfnandea — 410 Féregf

1840-beii 143 km., 1890-beii 1232 kra., 1907-bendemei elismeréséül miniszteri tanácsosi címet
1317 kra. hosszú vonala volt. Fvonala Bécstl és jelleget kapott, A budapesti tudományegyete-
Krakóig terjed. 1907-ben az egész vasutat álla- men 1896. a magyar közjogból magántanárrá
mosították. habilitálták, 1905. pedig rendkívüli tanári címet
Ferdinandea, egy 1831 június havában Szi- nyert.Ugyanebben az évben a M. Tud. Akadémia
cília és Pantellaria szigetek között a Földközi- levelez taggá választotta. Fbb mvei A királyi
:

tengerben, tengeralatti vulkáni erupció folytán méltóság és hatalom Magyarországon (Budapest

keletkezett sziget. Az eltör gázok 20—25 km.- 1895) Az aranybulla (u. 0. 1899, pályanyertes
;

nyire is felvetették a tenger vizét, amelynek fel- akadémiai pályam) Magyarország közjogi vi-
;

színe a kitörés helyén forrni látszott. Július 18-án szonya Ausztriához (u. 0. Í899) Magyarország
;

már 4 m.-nyire emelkedett ki a sziget teste, amely- közjoga (u. 0. 1902) A rendi elemek a magyar
;

nek kráterjéböl folytonosan gzfelhk, hamu és alkotmányban (u. 0. 1907, akadémiai székfoglaló)
salak löketett ki. Augusztus 2-án birtokukba vet- A magyar alkotmány történelmi fejldése (u. 0.
ték az angolok e szigetet, mely augusztus 12-ig 1907.).
körülbelül 660 m.-nyi kerületet és 66 m. magas- Ferdung, ferdunk, súlymérték, 1. Fertn.
ságot ért el. A lazán felhalmozott anyag azonban Fére (La F.), város és ersség Aisne francia
nem állotta sokáig a tenger hullámait, elször be- dépai-tementban a Serre és Oise összefolyásánál,
dlt a típusos sztrato vulkánkúp ÉK.-i oldala, mire kissé mocsáros síkságon, vasút mellett, (i9io) 4900
atengerakráterbokkáját elfoglalta. Október vége lak., vasöntéssel, kémiai iparral nagy arzenállal,
;

felé pedig a tenger már teljesen elmosta a szige- tüzériskolával egy XV. sz.-beli templommal.
;

tet, amelynek helyét még ma is a tengerfenék Feredgyógy,kisk. Hunyad vm. algyógyi j.-ban.
csekély mélysége jelzi. Ezt az efemer szigetet (1910) 210 oláh lak., u. p. és u. t. Algyógy az itteni;

abban az idben Júlia-, Graham-Hotham-, Corras- fürd 356 m. magasságban, a szászvárosi vasúti
és Neríta-szígetnek is nevezték. állomástól másfél órányira fekszik. 4 meleg vasas
Ferdinándfalva, nagyk. Torontál vm. alibu- forrása van, melyet csúzos, köszvényes és ni
nárij.-ban, (1910) 1451 szerb lak., hitelszövetkezet, betegségek, idegbajok és vérszükség ellen jó si-
vasúti állomás, postaügynökség, táviróhivatal. kerrel használnak. A vendégek részére 70 szoba
Ferdinandovac, adók. Horvát-Szlavonország- áll rendelkezésre. A fürdt már a rómaiak is is-
ban, Belovár-Körös vm. gjurgjovaci j.-ban, (1900) merték Germizara néven. F. Apafi fejedelem-
2339 horvát-szerb lak. A község Ferdinánd alatt nek kedvelt mulató helye volt; 1629. Bethlen
német bevándorlókkal telepíttetett s akkor Perdi- Gábor is használta. Közelében barlang és vízesés
nandsdorf nevet viselt. Postahivatal, u. t. Gjur- van.
gjevae. Feredzse, 1. Ferádzse.
Ferdinánd-rend. 1. Szicüiai érdemrend, ala- Feredzsik, kis város Drinápoly török vilajet-
pította IV. Ferdinánd király 1800 ápr. 1. 3 osz- ben, vasút mellett, 4000 lak., közelében vannak
tályban nagykeresztesek, komthurok, lovagok
: az antik Trajanopolis romjai, meleg kénes for-
1861. megsznt. — 2. Spanyol katonai érdemrend. rásokkal.
Alapíttatott 1811 augusztus 31. a katonai érde- Féreg, 1. Férgek.
mek jutalmazására Szt. Ferdinánd védnöksége Féreg (vermis), a kisagyvel két oldalsó felét
alatt. VII. Ferdinánd király 1814. Spanyolországba (hemisphaera) összeköt középrész, amelyet fels
történt visszatérte után megtartotta a rendet, és alsó F.-re osztanak. Belsejében faszerüen el-
1815 július 19. új alapszabályokat adva neki. A ágozódó fehér velállomány van (Élet fája, arbor
rend öt osztállyal bir, melyek elseje a legalacso- vitae) s e körül rendezdik el a szürke kéregáUo-
nyabb. Jel vénye fehér zománcos Johannita-kereszt, mány. L. még Agyvel.
arany szegéllyel, nyolc sarkán apró arany go- Féregcsiga (Vermetus lumbricalis L.), a Lágy-
lyócskákkal. Középpajzs arany alapon Szt. Fer- testek (Mollusca) törzsébe, a Haslábuak vagy
:

dinánd képe, melyet aranyszegély, kékzománcos Csigák (Gastropoda) osztályába, az Bllkopoltyu-

karika vesz körül, rajta aranyban «A1 merite sak (Prosobranchiata) rendjébe, a Féskopoltyu-
:

militare» felirat. A II. és IV. oszt. kereszt még sak (Ctcnobranchiata) alrendjébe, a Szála gnyel-
két zöldzománcos babérággal van díszítve, me- vüek (Tamioglossa) családjába tartozó tengeri
lyek egyike a kereszt fölött a gyríi helyén, má- csigafaj. Nevét házáról kapta, mely rendkívül
sika aliü és a kereszt karjai között, vörös gyü- hasonlít a Serpula nev féreg mészcsövéhez. A
mölcsbogyókkal ékítve, van elhelyezve. Az altisz- F. házának kezd része ugyan, mely mindig oda-
tek és katonák részére szolgáló kereszt megfelel ntt a köves fenékhez, rendszerint szabályos spi-
az I. és III. oszt.-nak, csakhogy ezüstbl van. A rális csavarodású, de bizonyos számú csavarula-
III. és IV. oszt., valamint a nagykeresztesek egy tok után az egyre jobban elszélesed cs szabály-
nyolcsarku ezüstkeresztet, hasonlót a fentebb le- talanná lesz s erre-arra görbülve, tekeregve egé-
írthoz, viselnek meUükön. Szalagja vörös, sárga szen olyan alakúvá válik, mint a Serpula (1. 0.)
szélekkel. A rend nagymestere a király, ünnepe nemhez tartozó férgek háza. A F. házának szá-
Szt. Ferdinánd napja. ját, lábán elhelyezett dugószer fedvel elzárja,
Ferdinánd- vasút, 1. Ferdinánd császár északi ha csövébe visszahúzódott. Ezek a helyhez kötött
vasút. életet él csigák valószínleg húsevk s a körü-
Ferdinandy Géza, közjogász, szül.Kassán 1864 löttük csúszó-mászó állatokból élnek. A Quarnero-
jún. 10. A honvédelmi minisztériumba lépett és ban is gyakori. (Képét 1. a Csigák cikkhez csatolt
ott 1907. osztálytanácsossá nevezték ki 1912. az színes képmellékleten 15).
; :

új védertörvények elkészítésében szerzett ér- Féregfü (uöv.), 1. Féregmoha.

 ; : ;

Féregkor 411 — Ferenc

Féregkór, a különböz állati élsködk által cephalus latus (halakból jut az emberbe) mind- ;

okozott betegségek leginkább a bélférgességet

; ezek ellen jól használhatók a gránátfa gyökeré-:

értik alatta. L. Bélférgek. nek kérge (cortex granati), a kussovirágok (flores

Féregmoha (uöv., muscus helminthocJwrtus), kusso) és a bellük elállított kussein, a kamala,
a. m. férogf (Muscus Corsicanus, Corallina Corsi- az aspidium íllix mas gyöktörzse, s az ebbl el-
cana), gyakran több mint 30 tengeri moszat keve- állított éteres kivonat, a hámozott tökmag, a be-
réke, köztük majd az egyik, majd a másik faj a teldió (areka-dió), továbbá musennakéreg, vala-
kiválóbb V. uralkodóbb. Ezeltt féreg, mirigyke- mint a maesa picta gyümölcse. A legtöbbje csak
ményedés ellen gyakran használták, ma inkább megöli V. meggyengíti a férget, s annak eltávo-
görcs ellen népies orvosság. Hatóanyaga bizo- lítására egy idején nyújtott hashajtó szükséges.
nyára a jód. Bevételük eltti napon hashajtóval jól kitisztít-
Féregnyelvüek (Vermüinguiae), 1. a Gyíkok juk a beleket, és másnapig a betegnek csak tejet,
«gyik alrendje, igen hosszú, féregforma, messze kávét, sós halat adunk enni, hogy szilárd bélsár
kiölthet, csúcsán vastagodott nyelvvel, körforma, ne képzdjék, ami a férget beburkolva védi
pislogó, hártyás szemekkel acrodont fogakkal
; szerünk hatásától. Másnap reggel éhgyomorra
száj pad fogak nélkül comb- és alfelszemölcsök
; 1— 1 Ví óra alatt kell a szer egész adagját bevenni,
nélkül. Egyetlen idetartozó család a Cliamaeleon- 8[ágyban maradva 6—8 órán át az esetleges undor
félék. L. Kaméleon. 2. A régebbi, de még ma is és hányás ellen citrommal, jeges italokkal küz-
gyakran használt rendszer szerint a Foghíjasok deni. Ez id végeztével a hashajtó bevétele kö-
(Edentata) rendjének egyik családja hegyes, meg- vetkezik. A kúra csak akkor volt eredményes,
nyúlt orrú fejjel az elsknél hosszabb hátulsó
; ha az ürülékben a féreg fejét (seolex) is megta-
lábakkal ers, sarlóforma, kaparó lábujj karmok-
; láltuk.
kal, vagy mind egyforma fogakkal vagy fogak Féregyháza, kisk. Temes vm. újaradi j.-ban,
nélkül. Ide sorozták a Tobzoskát (Manis L.), to- (1910) 1130 oláh és magyar lak., postaügynökség
vábbá a Hangyászt (Myrmecophaga L.), az Arma- u. t. Pibis.
dillót (Dasypus L.), továbbá a Chlamidoj)horus Féregyházi kincs, 1. Aranyleletek.
Harl. és Orycteropics Geoffr. nemeket. Mindany- Ferekráteszi vers (versusPherecrateus), görög
nyian Ázsia, Afrika és Dél-Amerika lakói. L. Fog- verssor, a logaédi mértékek egyike. Három tro-
híjasok. chaeusi láb, a középs aprózott, azaz ciklikus dak-
Féregnyúlvány (proc. vermiformis v. appen- tilus. Képe
dix), a vastagbél kezdetét alkotó vakbélnek (coe-
cum) vékony függeléke. A jobboldali csipárokban IQú lombjai közzé (Kazinczy.)

fekszik, rendesen 7—8 cm. hosszú, 5—6 mm. át- Rokona a glikóni vers, mely egy félütemmel hosz-
mérj bélrészlet. Néha kisebb lehet, de 20—25 szabb, úgyhogy a P. vers annak csonka alakjául
cm. hosszú P.-t is írtak már le. Csenevészes álla- tekinthet, s rendszerint annak a társaságában is
potban megmaradt részjete a növényevknél szerepel. Pherekrates attikai komédia-íróról ne-
aránylag hatalmasan fejlett vakbélnek újabban ; vezik. Horatiusnál és példájára a mi költészetünk-
mint nyirokszervet (lymphaticus szerv) némelyek ben csak mint a IV. asklepiadesi strófa harmadik
nagyobb jelentségnek tartják, Urvosgyakor- sora fordul el. L. Asklepiadesi versek.
lati szempontból igen fontos a rajta gyakran el- Ferenc (lat. Franciscus, franc. Frangois, ang.
forduló gyuladásos folyamatok miatt (appendicitis Francis, ném. Franz, ol. Francesco, sp, Fran-
stb.). L. még Belek. hazai és külföldi fejedelem neve.
cisco), több
Féregnyúlvány-gyuladás, I. Vakhélgyvladás. Országok szerint.
Féregz szerek (anthelmintica), oly gyógy- Magyarország és Ausztria Német császárok, I. Ma-
szerek, melyekkel a tápcsatornában, illetleg a 1—8. gyarország és Aasztria.
Bretagne 9. Spanyolorsz^ 15.
belekben megtelepedett férgek elüzhetk, v. meg- Franciaország 10—12. Szászország 16.
ölhetk. A cestodák elzésére egészen más sze- Modena 13—14. Szicília 17—18.
rek valók, mint a nematodák elzésére. A leggya- Nápoly, 1. Szicília. Toscana 19.

koribb nematodája az embernek az Ascaris lum- [Magryarország: és Ausztria.] 1. 1. F. István,

bricoides, vagyis orsógiliszta ezt elíízi, st meg
; a Habsburg-Lotharingiai ház megalapítója, Lipót
is öli a cinavirág és annak hatóanyaga, a santonin, Károly József lotharingiai és bari hercegnek s
melyet leginkább az úgynevezett gilisztacsoko- Erzsébet Sarolta orléansi hercegnnek fla, szül.
ládé alakjában adnak be ugyanez használható a
; Nancyban 1708 dec. 8., megh. Innsbruckban 1765
Do(-hmius duodenalis ellen is gyakori nematoda;
aug. 18. III. Károly (mint császár VI.) annyira
az Oxyuris vermicularis is, mely a vógbélben s a megkedvelte, hogy nemcsak neveltetésérl gon-
nk hüvelyében tartózkodik nagy számmal; ezeket doskodott, hanem Teschen hercegséggel is meg-
nem a gyomron át adott szerekkel, hanem hely- ajándékozta s leányának Mária Teréziának férjéül
belileg alkalmazott szereléssel zzük el. Legjobb szemelte ki. 1729-ben P. Lotharmgia és Bar her-
ily szer a fokhagyma forrázata kevés sóval és cegségeket örökölte atyjától, melyek azonban
ecettel, mint klistér. A Trichina spirális, ha a be- 1738. a bécsi béke értelmében Lesczinszky Sza-
lekbl még át nem vándorolt a testbe, néha nagy niszló lengyel királyra szállottak, míg P. kárpót-
adag glicerinnel elpusztítható. A cestodák azaz lás fejében a toscanai nagyhercegséget kapta. 1736
galand-férgek ellen használható szerek nagyobb febr. 12. nül vette Mária Teréziát, mely alkalom-
számúak. Az ember galandfórgei a Taenia solium mal birodalmi marsallá s a hadsereg fparancs-
(sertéshúsból jut az emberbe), a Taenia medioca- nokává neveztetett ki. 1745 jan.-ban német csá-
nellata (marhahúsból jut az emberbe), Bothrio- szárrá választották. Az állami ügyek vezetését
 ;

Ferenc — *12 Ferenc

P. teljesen nejére bízta, ö csak a tudománnyal 1809-ben atiroliak kizték a franciákat és bajoro-
és mvészetekkel foglalkozott. De az ipar és ke- kat, amagyar nemesi felkelés fegyvert fogott és
reskedelem emelésére is gondot fordított s e téren maga a rendes sereg is, Károly fherceg vezetése
Ausztriában kiváló érdemeket szerzett. Házassá- alatt, eredményesebben harcolt mint eddig. De a
gából 16 gyermeke született, kik közül II. József wagrami csata véget vetett az aspemi gyzelem
és II. Lipót császárok és magyar királyok lettek által keltett reményeknek és minthogy Orosz-
Ferdinánd Modena hercege, Karolina nápolyi ki- ország most Napóleon részén állott, P. újra nagy
rályné, Amália pármai hercegn, Mária Antoinette veszteséggel kénytelen volt békére lépni. A sehön-
pedig francia királyné lett. V. ö. Seyfart I. P., brunni békében a tengerpartot és Horvátország
Lében P. I. römischen Kaisers (Nürnberg 1766) Szávántúli részét ragadták el tle. A háború alatt
Ameth, Geschichte Maria Theresias (10 köt.); a kir. család Magyarországon talált menedéket,
Fromm, Die Kaiserwahl F.-á I. (Jena 188.3). ellenben Napóleon kiáltványai, melyekben Ma-
2. II. F., róniai császár, mint osztrák császár, gyarországnak régi függetlensége megszerzését
Magyarm'szág és Csehország királya I. F., Lipót ajánlotta, hatás nélkül maradtak. De miután Na-
toscanai nagyhercegnek, a késbbi 11. Lipót ki- póleon 1810 elején nül vette P. leányát, Mária
rálynak ós Mária Lujza spanyol infansnönek leg- Lujzát és ezáltal a veszedelem elmúltnak látszott,
idsebb fia, szül. Firenzében 1768 febr. 12., megh. azonnal visszatért a bécsi udvar hagyományos
Bécsbon 1835 márc. 2. József császár halála után szelleme. Ehhez járult az 1811 elején kimondott
egyideig vezette a kormányt, míg atyja Bécsbe devalváció a m. oiszággylés nem akarta elis-
:

nem érkezett. Atyjának két év múlva bekövetke- merni pénzügyekben az osztrák minisztérium in-
zett váratlan halála 1792 márc. 1. igen súlyos vi- tézkedéseit, úgy hogy az 1811— 1812-iki diéta
szonyok közt hagyta az ifjú fejedelmet. A francia eredmény nélkül oszlott fel. Az 1812-iki orosz há-
forradalmi párt háborúra kényszerítette XVI. La- borúban P. segódcsapattal növelte Napóleon hadi
jost a magyar-cseh és a porosz király ellen és erejét. A nagy francia sereg elpusztulása után
F.-nek nemcsak a forradalom fegyvereivel, ha- azonban P. 1813 aug.-ban a porosz-orosz szövet-
nem annak még hódítóbb tanaival is meg kellett séghez állott és ezáltal eldöntötte vejének sorsát.
küzdenie. Magyarországon országgylést tartott, B dönt szerepnek felelt meg a kongresszusnak
a rendektl segítséget nyert a hadviselésre és Bécsben való megtartása. P.-é lett a lombard-
magát és nejét, Mária Teréziát 1792 jún. 6. Budán velencei királyság és visszahelyezett rokonai ál-
megkoronáztatta, ó alatta az ügyek vezetése elbb tal a hegemónia Itáliában, az övé lett az elsség
Kaunitz, majd Thugut, végre CoUoredo kezében a német szövetségben is, melynek gylésén követe
volt mindannyian azon voltak, hogy a francia elnökölt. Az 1815 szept.-ben kötött «szent szö-
;

forradalmi törekvéseket fegyverrel verjék le. vetség)) örök idre biztosítani látszott ezt az els-
Thugut kormánya alatt törtónt Martinovics és rend nagyhatalmi állást. Eddig is a forradalom
társainak kivégzése és a jozeílnus felvilágoso- elleni küzdelem volt F. f gondja. Most a korlát-
dás elfojtása. Bonaparte gyzelmei 1797. a campo- lan hatalomnak megszilárdítása, minden lehet
formiói békére és a köztársaság elismerésére szellemi mozgalomnak és haladásnak megelzése
kényszerítették P.-et, de birodahna belsejében vál- vagy elnyomása lett uralkodásának fcélja. A
tozatlan maradt a szabadságellenes irány egyre külügyekben Metternich, a belügyekben maga P.
;

általánosabb lett a rendri felügyelet és a kém- irányította a figazgatást. A monarchiát lehet-

rendszer. A francia háború 1798. megiíjult, de a leg elszigetelte a mvelt nyugattól és nem elé-
marengói csata újra békére kényszerítette P.-et, gedve meg szigorú cenzúrával, titkos rendrök és
melyben le kellett mondania összes itáliai birto- kémek egész seregével hálózta be államait. Olasz
kairól. A francia befolyás most már túlnyomó lett tartományaiban kérlelhetetlenül elnyomta a ke-
Németországban is, és miután Napóleon francia letkez nemzeti és szabadelv mozgalmat. Ma-
császár lett, 1 804 aug. 10. P. is felvette az ausz- gyarországon nem hívott össze országgylést, a
triai császári címet, egyúttal kijelentve, hogy ez rendek megkérdezése nélkül felemelte az adót és
Magyarország jogait semmikép nem sérti. A kö- újoncokat szedett. Azonban a magyar vmegyók és
vetkez évben újra kitört a háború, de bár az furak erélyes fellépése végre is az abszolút irány
orosz sereg is segítette Ausztriát, a vhárom csá- enyhítésére birta a császárt. Összehívta 1825. a
szár csatájáig Austerlitz mellett újra bebizonyí- diétát és azóta hazánkban az alkotmány tekin-
totta a fi'ancia fegyverek túlsúlyát. A pozsonyi tetbe vételével uralkodott. A magyar nemzet ki-
békében már örökölt országainak egy részérl, békítésének köszönhette aztán, hogy birodalma
köztük a h Tirolról is kénytelen volt lemondani. nagyobb rázkódás nélkül állhatá ki az 1830-iki
Napóleon a német fejedelmek nagy részét most júliusi forradalom viharát. Ausztriában azonban
már a maga felsösóge alatt. Rajnai Szövetség az alkotmánynak még nevétl is irtózott ott még ;

neve alatt egyesítette, mire F. 1806 aug. 6. le- Metternich sem látszott elég konzervatívnak és
mondott a római császárságról s a német király- SedLnicky gróf, a rendörminiszter volt a császár
ságról. B tény, valamint az örökös tartományok igazi bizalmasa. Négy neje volt, kik közt a má-
egy részének elvesztése és a francia részrl foly- sodik, Mária Terézia, 13 gyermeket szült. Ezek
ton fenyeget veszély, természet szerint nevelték közül Ferdinánd volt utóda, Ferenc Károly pedig
Magyarország fontosságát. P. az 1808-iki ország- Ferenc József császár és király atyja. V. ö. Wolfs-
gylésen trónbeszédóben biztosította a nemzetet gruber, Kaiser F. I. (1899, 2 köt.).
jóakaratáról, megkoronáztatta harmadik nejét, 3. I. F. József, Ausztria császárja és Magyar-
Mária Ludovíkát, miáltal sikerült is a várható ország királya, 1. Ferenc József.
francia háborúra jelentékeny segítséget nyernie. 4. F. Károly fherceg, 1. Ferenc Károly.
 ;

Ferenc 413 Ferenc

5. F. Ferdvnmid fherceg, 1. F&renc Ferdinánd. nek földjén Szolimán szultán, mint Ferenc szövet-
6. F. Szalváior fherceg, 1. Ferenc Szalvátor. ségese, Károlynak öccsét, I. Perdinánd királyt.
7. F. fherceg, IV. F. néven Modena hercege, Szapolyai ellenlábasát ismételten megtámadta.
1. alább : Modena. V. Károly a szövetségesek ellen újra a svájci
8. F. fherceg, V. F. néven Modena hercege, landsknechteket küldötte, kik Rómát rohammal
1. alább : Modena. bevették és kirabolták. VII. Kelement pedig
IBretafirne.] 9. II. F, Richárd bretagnei her- csak nagy váltságdíj lefizetése fejében bocsátot-
ceg fla, szül. 1435., megh. 1488 szept. 9. 1458-ban ták szabadon, ki azután a gyztes császárral
követte unokabátyját, III, Artiirt a bretagnei fe- sietve megbékült (1. V. Károly). A magára ha-
jedelemségben. XI. Lajos francia királlyal sokáig gyott P. szintén sietett békét kötni (1. Hölgy-béke),
ellenséges lábon állott és több üldözött francia f- melynek értelmében P. lemondott olaszországi igé-
úrral megkötötte a Ligue du bien public név alatt nyeirl és Burgund megtartásáért 2 millió koro-
ismert szövetséget, melynek célja a királyi hata- nát fizetett, s azonnal nül vette Eleonórát, a
lom megtörése és lealázása volt. Lajos csatát császár húgát, de alig hogy megesküdött, azonnal
vesztvén, kénjiielen volt St. Maurban békét kötni ágyasául maga mellé vette a pazarló PisseIeu
P.-cel (1465), melynek értelmében P. követelé- Annát, kit Etampes hercegnjévé emelt és to-
seit elismerte. 1475-ben azonban XI. Lajossal vábbra is Károly ellenfeleivel tartott. így párt-
végleges békét kötött, mely idtl kezdve enge- ját fogta Szapolyai Jánosnak, st újabb frigyet
dehnes hbérese volt Lajosnak. A király halála kötött Szolimán szultánnal, minek folytán a Habs-
után P. udvara újra gyülhelye lett az elégületlen burg-családot két tz közé szorítá, P. Szavóját,
francia nagyoknak, de a St. Aubin melletti vere- Szolimán pedig a Szerémséget szállotta meg.
ség (1488) következtében Bretagne önállósága is Ezen Károly annyira megbotránkozott, hogy a
megsznt. P.-nek ugyanis a Sablée-ben kötött « vadállatot sajátbarlangjában » kereste fel és sze-
béke értelmében meg kellett Ígérnie, hogy szakít mélyesen törtbe déliFranciaországba. E harmadik
a királyság ellenségeivel s leányát, Annát csakis összemérkzésnek (1536—38) III. Pál pápa közbe-
VIII. Károly király beleegyezésével fogja férjhez lépése vetett véget, ki P. és Károly között a nizzai
adni. Nemsokára maga VIII. Károly vette nül fegyverszünetet hozta létre, mely szerint mindkét
Anna hercegnt, mely házasság révén Bretagne fél birtokait megtartja. Múidazáltal a két ver-
a francia koronához csatoltatott. senytárs között még egy negyedik háború is ke-
[Franoiaországr.] 10. I. F., fraruia király, letkezett (1544), melyben V. Károly Németalföld
orléansi Károlynak, Angoulöme grófjának és sza- felöl majdnem Soissonsig nyomult, mire F. Gré-
vojai Lujzának üa, szül. 1494 szept. 12. Cognac- pyhen sietve békét kötött. Ezentúl F. veszteg
ban, megh. 1547 márc. 31. Gyermektelen rokonát maradt. Mecénása volt a tudósoknak s mvé-
és egyúttal apósát, XII. Lajost, 1515 jan. 1. kö- szeknek, kiket különösen Itáliából hívogatott
vette a trónon. Míg dzsölésben és az udvari fényes udvarába (Leonardo da Vinci, Búdé.
élet gyönyöreiben keresett szórakozást, anyjának Andrea del Sarto). Ritka kéziratokat vásárolta-
és udvarlóinak, Bourbon Károly tábornoknak, tott, könyvtárakat, fiskolákat alapított stb. Alatta
Duprat kancellárnak, késbb Montmorency her- épültek a Louvre, a st.-germaini, boulognei, cham-
cegnek és más kegyenceknek engedte át a kor- bordi és fontainebleaui kastélyok. Utóbbit Rug-
mányt. Hiúságtól elkapatva legelbb Itáliában gieri, Pontana és Bellini festk díszítek. A tör-
igyekezett Pranciaország megingott tekintélyét vényhozás terén a latin helyett a fi-ancia nyelv
helyreállítani, ahol a üatal király bámulatba ej- használatát rendelte el. P. és udvara eleinte a pro-
tette a világot azzal, hogy az akkori kor leghíre- testantizmus felé hajlott, melynek hirdetivel F.
sebb bajnokait, a svájci landsknechteket, Mari- nvére, Navarrai Margit s kedvenc költje, Marót
gnano mellett 1515. legyzte. B gyzelem Sforza is rokonszenveztek, de rövid id múlva F. a fon-
Miksa kezébl P.-nek juttatá Milánót, X. Leó pá- tainebleaui rendelettel (1540) véres üldözést indí-
pával pedig elnyös konkordátumot kötött. Az- tott a hugenották és valdensek ellen. V. ö. Cape-
után a világuralomra törekv Habsburg-család figiie, Francois I. et la Renaissance (Bruxelles
lealázását tzte ki fcélul. Midn I. Miksa német 1845, 4 köt.) Coignet, Francois I. (Paris 1886)
;

császár 1519. meghalt, P. nem kiméit pénzt és Pardoe I., Court and reign of P. I. (London 1902.
fáradságot, hogy V. Károly spanyol királlyal 3 köt.). A magyar vonatkozásokat v. ö. Budapesti
szemben a méltóságot elnyerje, de terve meghiú- Szemle és Századok régibb évfolyamaiban.
sult, s ekkor V. Károly királynak hadat izent. 11. II. F, francia király, II. Henrik és Medici
Azonban szövetségesek hiányában els háborúja Katalin fla, szül. Pontainebleauban 1544 jan. 19..
(1521—26) szerencsétlenül ütött ki. Ugyanis a megh. 1560 dec. 5. Anyja már 1558. jegyezte el
páviai ütközetben, hol P. személyesen vezette fé- Stuart Máriával és 1559. örökölte atyja trónját.
nyes lovagseregét, maga is fogságba esett (1525), A protestáns Bourbon- és kat. Guise-ház közötti
melybl csak a madridi szerzdés aláírása árán versengések, melyek véres polgárháborúk kitöré-
szabadult ki. Le kellett mondania a Nápoly-, Bur- sét eredményezték, P. alatt vették kezdetüket.
gund- és Milánóra emelt igényeirl, esküvel köte- Gyermekei nem lévén, a trón öccsére, IX. Ká-
lezte magát arra, hogy a császár nvérét, Eleo- rolyra, majd in. Henrikre szállott. V. ö. De la
nórát, nül veszi. De VII. Kelemen pápa, ki V. Barre-Duparcq, Histoire de Francois II. (1867)
Károly hatalmára szintén féltékeny volt, felol- Martin H., VIL, Miclielet, VH-VIU. köt. ; ön-
dozta Perencet Madridban tett esküje alól s létre- gnet, La reform, fran^ais (1890) Fomeron, Les
;

hozta az ú. n. cognaci szövetséget. íiinek az ellen- ducs de Guise (1878, 2 köt.).

ségeskedésnek hazánk is me{;adta az árát, mely- 12. F., joinTülei herceg, I. Joinviüe.
 : ;

Ferenc - 414 Ferenc

[Modena.] IV. F. József Károly Ambrus

13. köse, melyet azonban csak élete alkonyán nyert
Szaniszló, Modenahercege, osztrák fherceg és tá- el. Mint trónörökös látszólag a szabadelv és al-
bornagy, Ferdinánd fherceg fia, szül. 1779 okt. kotmányos eszméknek volt híve, amiért anyja
6., megh. 1846 jan. 21. Abszolutisztikus, rendri hosszú idn át távol tartá t
a kormánytól. Anglia
kormányt vitt. A júliusi forradalom (1830) révén azonban ki tudta eszközölni, hogy I. Ferdinánd
trónra lépett Lajos Fülöpöt nem ismerte el ki- helyettese gyanánt Szicíliára mehetett, ahol alkot-
rálynak, Don Carlos spanyol trónkövetelöt ellen- mányt adott s parlamentet hívott össze (1812),
ben támogatta és Dom Miguelnek menedék- melyet azonban atyja feloszlatott. Az 1820-iki
helyet adott. Az 1831 februári forradalom ell forradalom kitörése után Ferdinánd újra F.-re
osztrák területre futott, de aztán katonai er élén bízta a kormányt. F. ekkor megesküdött az alkot-
visszatérvén, Metternich segélyével a mozgalmat mányra, újra összehívta a parlamentet és sajtó-
vérözön be fojtotta. Az ifjú Olaszország törekvé- szabadságot hirdetett. Osztrák intervenció követ-
seit szintén elnémította. Leányai közül Terézia keztében azonban ismét háttérbe kellett vonulnia.
Chambord grófhoz, az ifjabbik, Mária, Don Car- 1825— 30-ig maga uralkodott, de trónörökös ko-
loshoz ment nül. rában vallott elveit most megtagadta. Els neje
14. V. F. Ferdinánd Geminián, Modena her- Klementina, II. Lipót leánya volt, kitl egy leánya,
cege, az elbbinek fia, szül.1819 jún.l., megh.Bécs- Berry hgn született második neje, VI. Károly
;

ben 1875 nov. 20.1846-ban követte atyját, kitl ab- spanyol király leánya, Izabellától 12 gyermeke
szolutisztikus elveit is örökölte. Metternich barát- született, köztük II. Ferdinánd, Szicilia királya
ságára támaszkodva, 1847. az osztrák seregeket és Krisztina spanyol királyné. V.ö. Nisco, II reame
segélyül hívta. Az 1848-iki forradalom ell Ausz- di Napoli sotto P. I. (Napoli 1887).
triába menekült; mihelyt azonban Eadetzky a 18. II. F. Mária Lipót, mindkét Szicilia utolsó
piemonti hadsereget leverte, F. is visszatért Mo- királya,lI.Fevdhiá,ná nápolyi királynak els házas-
denába. Egy élete ellen intézett merénylet óta ságából származott egyetlen fla, szül. 1836 jan.
a szabadelv és nemzeti híveit jra kegyetlen 16., megh. 1894 dec. 27. Arcóban. Alighogy 1859
büntetésekkel sújtotta. 1859-ben másodszor is trón- febr. nülvette Mária bajor hercegnt (Erzsébet
ját veszté s csapataival Mantovába vonult vissza. magyar királyné nvérét), atyja elhalt (1859 máj.)
A zürichi békekötés értelmében azt remélte, hogy és az anyja abszolutisztikus hajlamú tanácsára
trónját vissza fogja kapni, de az olaszok oly ha- rendri kormányt folytatott, mely az 1860-iki fel-
tározottan ellene szegültek a tervezett restauráció- kelés kitörését siettette. Garibaldi partraszállásá-
nak, hogy az abbanmaradt és Modena a szard ki- nak hírére mindkét országban oly nagyfokú for-
rálysághoz csatoltatott. Ez idtl kezdve F. Bécs- rongás nyilvánult, hogy a kormánynak többszö-
ben és csehországi birtokain élt. Neje Adelgunda, rös engedményei sem voltak képesek meggátolni
I. Lajos bajor király leánya volt. Gyermeke nem Garibaldi elnyomulását, ki Szicilia felszabadítása
lévén, vele az osztrák ház este-modenai ága kihalt. után Alsó-Itáliában is folytatta diadalútját. Kö-
Mkincsei és milliói F. Ferdinánd fhercegre (1. o.) zelgésére F. elbocsátotta gylöletes minisztériu-
szállottak. V. ö. Bayard de Volo, Vita di Fran- mát, új minisztériumot nevezett ki és visszaállí-
cesco V. dúca di Modena (4 köt., Mod. 1878—86). totta a 48-ikí alkotmányt. De a nép már nem
[Nápoly.]. L. alább SziciUa.
: hitt, az ügyetlen avagy htlen vezérektl vezé-
[Német császárok.] L. fönnebb Magyaror-
: relt hadsereg pedig néhány szerencsétlen ütközet
szág és Ausztria. után feloszlott. így a magára maradt király
[Spanyolország.] 15. F. (Assisi) Márm Fer- csekély számú híveivel a Voltumo mögé, majd
dinánd, spanyol király, Cadiz hercege, paolai F. Gaeta falai közé zárkózott, hol hslelkü neje
spanyol ti'ónörökös fia, szül. 1822 máj. 13., megh. támogatása mellett körömszakadtig védelmezte
1902 ápr. 16. Epinay-ben. A testileg gyenge, szel- trónját, mígnem végre a rommá ltt várat át
lemileg jelentéktelen férfi 1846. Lajos Fülöp fran- kellett adnia. 1861 febr. 13. elhagyta Gaétát s
cia király ösztönzésére nül vette IL Izabella nejével együtt Rómába, késbb Bajorországba és
spanyol királynt, mely alkalommal királyi címet Parisba költözött. Gyermekei nem maradtak.
nyert, de befolyásra egyáltalában nem emelkedett. V. ö. Reuchlín, Geschichte Italiens (4 köt. 1873)
Midn 1868. Izabella a forradalom ell Francia- Nisco, F. II. (Napoli 1891) ; De Gesare, La ttne
országba menekiilt, F. követte t Parisba, hol di un regno (1900, 2 köt.).
rövid id múlva azonban törvényesen elvált tle. [Toscana.] 19. F., Medici, toscanai nagyher-
[Szászország.] 16. F. Albert, Szász-Lauen- ceg, szül. 1541 márc. 25., megh. 1587 okt. 19.
burg hercege, szül.1598 okt. 31., megh. Schweid- Atyja, Medici Gosimo, már 1564. rábízta a kor-
nitz (Szilézia) ostrománál kapott sebe következ- mány teendit. Uralkodását sötét színekben festik
tében 1642 aug. 19. 1625— 29-ig WaUenstein a korírók. Hogy jövedelmeit szaporítsa, Velencé-
seregében szolgált, 1630. azonban a svédekhez ben és Rómában játékbarlangokat nyitott. Érde-
lépett át s részt vett a lützeni csatában. Sokszor, mének csupán azt mondhatjuk, hogy egész csa-
de alaptalanul vádolták azzal, hogy e csatában II. ládja példájára is a mvészeteket pártolta.
Gusztáv Adolfot, kinek kíséretében volt, alattom- Öccse, L Ferdinánd követte t
a trónon. P. má-
ban leltte. sodik neje Capello Bianca volt (l.o.), leánya, Mária,
Januarius József, mindkét IV. tíenrik francia királyhoz ment feleségül.
ISziciiia.] 17. 1. F.
Szicilia királya, Ferdinánd és Karolina osz-
I. Ferenc, szentek. E néven a róm. kat. egyház
trák fhercegn fia, szül. 1777 augusztus 20-án, több szentet tisztel
megh. Parisban 1830 november 8. Bátyja halála 1. F., Assisi, a Ferenciek, a Klarísszák rendjé-
után lett a nápoly-sziciliai trón prezumptiv örö- nek és a Harmadrendnek (terciáriusok) alapítója,
 ;
:;

Ferenc — 415 - Ferenc Ferdinánd

született Assisiban, Spoleto mellett, 1182., megh. megh. Lyonban 1622 december 28. 1593-baii
a Portiuncula-templomban, Assisiban 1226 októ- szentelték pappá és már 1602. genfi püspök lett.
ber 4. Eredeti neve Giovanni Bemardone volt. Különösen szelídsége, a szegényekhez való le-
Eleinte könnyelm életet élt, de nehéz betegségbe ereszkodése, általában szívjósága ismeretes, ó
esvén, teljesen megváltozott s felgyógyulása után alapította az ú. n. salesita apáca-rendet 1610-ben.
minden idejét betegek ápolására, a nyomorultak Annecyben temették el az általa alapított apácák
gyámolltására fordította. Pénzt koldult és atyja templomában. VII. Sándor pápa iktatta a szentek
üzletébl posztó-árúkat adott el, hogy a be- közé emléknapja jan. 29. Munkái közül különö-
;

gyült összegen a benedekrendiektöl neki aján- sen kiemelend a Philothea c. imakönyv, mely még
dékozott, rombadlt kis Mária-templomot (Por- a protestánsoknál is közkedveltségnek örvend.
tiuncula) helyreállíthassa. Miután atyja eltaszí- 6. F., xaveri, született a pampelonai egyház-
totta magától, a magányba vonult s két évig megyéhez tai*tozó Xaveri várban, Navarrában,
remetéskedett. Aztán eladta örökölt vagyonát és 1506., megh. 1552 dec. 2. Tanulmányait Parisban
bnbánást hirdetve, bejárta az egész országot. végezte s itt loyolai Szt. Ignác rendjébe lépett. III.
Sokan csatlakoztak hozzá, kiket világszerte elkül- Pál pápa Indiába küldte a portugál indusok meg-
dött, hogy bnösöket térítsenek meg és betegeket térítésére és apostoli követ hatalmával ruházta
ápoljanak. 1210-ban rendszabályt dolgozott ki fel. F. bámulatos eredményeket mutatott fel,
tái'sal számára s aztán Rómába ment, hogy szer- amiért is India apostolának szokták nevezni. In-
zetének jóváhagyását megnyerje. III. Ince csak diából átment Japánba, ahol a késbb oly sok vi-
szóbelileg ersítette meg az új rendet; az 1215. szontagságon keresztül ment ker. egyházat meg-
tai-tott lateráni zsinat is csak szóbeli határozattal alapította. Innét visszatért Goába, indiai szék-
nyilatkozott mellette 1223. végre III. Honorius e
; helyére s itt folytatta apostoli mködését. 1552.
rendet formailag is megersítette. Közben F. 1210. Kínába vitorlázott de ide már nem juthatott el,
;

megalapította a Klarisszák rendjét (1. o.), 1221. mert Santhian szigetén utóiérte a halál. Holt-
pedig a Harraadrendet (1. Ternáriusok). 1224- teteme a goai székesegyházban nyugszik. A szen-
ben F. az Alvernóba, magányba vonult. A le- tek sorába XV. Gergely iktatta 1622. Emlék-
genda szerint itt jelent meg neki keresztrefe- napja december 3.
szített szeráf alakjában Jézus, ki reányomta Ezeken kívül 7. F. de Hieronymo (máj. 11)
:

sebhelyét F.-re, kinek azért a szeráflkus mellék- 8. F. de Posadas (okt. 20) ,9.Fde Solano (júl. 24)
nevet adták. IX. Gergely pápa három évvel ha- 10. F. Xav. Bianchi (boldoggá avat. 1893).
lála utAn a szentek közé iktatta. F. egész élete Ferenc, párisi, 1. Konvulzionáriusok.
történetét Giotto az assisi templom képein örökí- Ferenc Ferdinánd, osztrák-estei fherceg és
tette meg. F. kisebb munkáit, melyek közül többet magyar királyi herceg, Ausztria és Magyarország
tévesen tulajdonítanak neki, Joseph von der Burg koronájának örököse, szül. Grácban 1863 dec. 18.
adta ki S. Patris Francisci Assisiatis opera omnia
: Károly Lajos fhercegnek (1. o.) és Mária Annun-
(Köhi 1849); F. életrajzát, IX. Gergely pápa ciata nápolyi királyi hercegnnek legidsebb íla,
meghagyásából, Celanoi Tamás (1226) írta meg; akire az utolsó modenai herceg halála után
ezt az életrajzot Leo, Angelus és Rufus, vala- 1875. a roppant Este-örökség is rámaradt. Kato-
mennyien F. szerzetestársai, késbb (1246) ki- nai pályáját 1878. a 32. gyalogezrednél kezdte,
egészítették. 1890. ezredese, majd tulajdonosa lett a 9. huszár-
Iroáalom. Vogt E., Der heilige P., TUbia^n 1840; Chanln ezrednek Rudolf trónörökös tragikus halála után,
;

de Malau, Histoire de 8. Francois, Paris 1861 Chérancé, 8. ;

mint prezumptiv trónörökös ezredtulajdonosa lett
PraQCois d'Assise, 5. kiad., Paris 1886, 1892: Le Monnier,
Histoire de 8. FranQois, 2 Icöt., u. o. 1889; Berthaumler, Vie a 19. közös gyalogezrednek. 1890-tl fogva sze-
de 8. Francois, Tours 1890 Tliode, P. v. A., 2. kiad., Berlin
:
mélye mind gyakrabban lépett a közérdekldésbe
1004; Hampe, Die Wundemale des lil. F., MUnclien 1906;
1891. a pétervári, 1892. pedig az uralkodó kísére-
Goetz F. V. Assisi, Leipzig 1909 Sabatier, Vie de 8. P., Paris
:

1905., 32. kiad.; u. a., Ploretum 8. Francisci; Joergensen, tében a berlini udvarnál tett látogatást. 1892 vé-
8. Fr., n. o.; Lafenestre, Vie et légende de 8. PranQOis gén nagyobb földkörüli útra ment, bejárta Ázsiát,
d'Assise, Paris 1912 stb. Magyar nyelven
; Erds R., Pio-
:
Ausztráliát és Amerikát és világköriili utazásáról
retti, 8z. P. legendái, 1911 Szemenyei M., Assisi 8z. P.
;

viselt dolgai, 1894; Monay, A. 8z. P. összes mvei, 1897, stb. csak 1893 szén tért haza, mikor etnográfiai és
2. F., de Borgia, szentté avatták 1671., ill. kulturális gyjteményét a bel vederéi palotájában
1724. Ünnepe okt. 10. L. Borgia Francesco. is kiállította. 1894-ben a 38. gyalogdandár parancs-
3. F., paolai melléknéven, szül. Calabriában, noka lett. 1895-ben lappangó mellbaja miatt meg-
Paolában 1416., megh. 1507. Szerzetesrendet (mi- vált a tényleges katonai szolgálattól s hosszabb tar-
nimusok) alapított, amelyet a pápa 1474. ersí- tózkodásra Lussinpiccolóba ment. Atyjának, Ká-
tett meg. X. Leó pápa már 10 évvel halála után roly Lajos fhercegnek 1896máj.l9. bekövetkezett
a szentek közé sorozta. Ünnepe ápr. 2. halála után, mint a trónhoz legközelebb álló kir.
4. F., régüzi, tulajdonképen János F., nép- hercegnek újból meg kellett jelennie a nyilvános-
misszionáriiis, szül.Fontcouverteben 1597 jan. 31., ság eltt s ezután katonai pályáján is gyorsan
megh. Lalouvescben 1640 dec. 31. Kivált népmisz- emelkedett csakhamar altábornagy, majd lovas-
;

sziókkal foglalkozott, de a foglyokat és az elesett sági tábornok, 1897. pedig a 7. dzsidásezred tulaj-
nket is gondjaiba vette, akik számára menedék- donosa lett. Miután 1898. teljesen felgyógjiilt, ö
házakat alapított. Szentté avatták 1737. Ünnepe felsége 1898 márc. 29. Bécsben kelt elhatározásá-
jún 16. —
Az elesettek gondozását folytatja a val közvetlenül a legfbb hadúri fenhatóság alá
Régiszi Szt. Ferenc-egy- süld (1. o.). helyezte s csapatfelügyeli rangra emelte. F. a
5. F., saksi, született Szavójában, Salesben, a legfbb hadúr els és közvetlen közege lett,
salesi grófok családjából, 1567 augusztus 21-én, akinek kötelessége az uralkodót helyettesíteni és
Ferenc . . . kezdet magyar földrajzi neveket 1. Ferenca ... alstt.
Ferenci — il6 Ferenc József

annak rendelkezésére az egyes csapatok ban csak 1847. ismerte öt meg, midn István fher-
fölött
szemlót tartani. Kevéssel ezután a kassai (6.) ceg fispáni installációján mint beiktató királyi
tüzérezred tulajdonosa. 1899-ben a prágai (8.) biztos vett részt. Kossuth márc. 3. híres beszédé-
hadtest parancsnoka lett s részt vett mint ön- ben (1848.) egyenesen úgy üdvözölte F.-t, mint a
álló hadtestvezér az szi csehországi hadgya- Habsburg-ház nagyremény ivadékát, akire egy
korlatokon, majd a budapesti (4.) hadtest és a fényes trón öröksége vár, amely hatalmát a népsza-
dunai flottilla együttes hadgyakorlatait vezé- badságból meríti. 1848 tavaszszán részt vett az
nyelte. 1900 júl. 1. Reichstadtban morganatikus olasz háborúban s máj. 6. a santa-luciai csatában
házasságot kötött a Holienberg hercegnvé (1. o.) Radetzky oldalán bátorságával és hidegvérével
emelt Chotek Zsófia grófnvel. A házassága al- tntette ki magát. Az udvar és a nemzet fokoza-
kalmából kiadott üimepélyes renunciációját —
tos elhidegüléso lehetetlenné tette Kossuthnak
beható parlamenti vita után — a magyar ország- azt a gondolatát, hogy —
amennyiben V. Ferdi-
gyídés az 1900. XXIV. t.-cikkben iktatta be. Az nánd gyengesége egyre nyilvánvalóbb lett P. —
utolsó évtizedben P. nemcsak a monarchia kato- mint ifjabb király vegye át az uralkodást Magyar-
nai, hanem politikai ügyeiben is egyre f ontosabb, országon. Ellenben a magyar törekvéseket leti-
st egyes dolgokban dönt szerepet vitt. Az ural- porni akaró reakció kivitte, hogy 1848 dec. 2.
kodó elrehaladott kora miatt mint az Osztrák- Ferdinánd lemondása és P.-nek nagykorúvá nyilat-
magyar monarchia szárazföldi és tengeri had- koztatása után F. elfoglalja a monarchia trónját,
erejének a legfelsbb hadúr után következ mél- még pedig Magyarország állami önállóságának
tósága irányadó hatást gyakorolt a bels és küls megbuktatása és az abszolút uralom biztosítása
politikára egyaránt. így mint Ferenc József csá- céljából. A magyar országgylés Kossuth indít-
szár és király képviselje hivatalos diplomáciai ványára nem vette tudomásul a megkérdezése
utat tett Szinajában (1909 júl.) és Berlinben eze- ;nélkül végbement trónváltozást, azt törvénytelen-
ket a látogatásokat annak idjén az európai sajtó nek nyilatkoztatta, mire az új uralkodó feloszlatta
is élénken tárgyalta és magyarázta. A trónörökös a magyar országgylést, és a küzdelem mindkét
szerepe az agg uralkodó korának elhaladásával részrl megindult. Még az 1849- iki tavaszi had-
egyre f ontosabb és nyomatékosabb a napi politiká- járat eltt márc. 4. Olmützben kihirdették az egy-
ban is, Magyarországon és Ausztriában egyaránt. séges és osztatlan birodalomra kötelez oktrojált
Emellett azonban sohasem lépett ki a köteles alkotmányt, mely Magyarországot kitörölte a füg-
objektivitás és hivatali diszkréció határaiból, úgy, getlen államok sorából, mire Kossuth az ápr. 14-iki
hogy általában véve minden politikai mozgalom- trónfosztó nyilatkozattal válaszolt. A szabadság-
mal szemben megrizte óvatosságát és rezervált harc leveretése azonban csak I. Miklós cár segít-
álláspontját. Magyarországon többször megfor- ségével sikerült, amely után Haynau báró, mint az
dult, különösen vadászatok alkalmával. Neje is- ostromállapotba helyezett Magyarországban a csá-
mételt rangemelésben részesült. Házasságából szár alteregója, megkezdte a megtorlás munká-
egy leány (Zsófia, szül. 1901 júl. 24.) és két Üu ját. Egy pillanatra csakugyan úgy látszott, hogy
(Miksa, szül. 1902 szept. 29., Ern, szül. 1904 az új osztrák monarchia hosszú élet lesz, st az
máj. 27.) született. F. védje a bécsi magyar egye- európai hegemóniát is magához ragadja. Radetzky
sületnek és az osztrák Schulvereinnek. 1902 óta 1849 tavaszán véglegesen leverte Piemontot,
tengernagy. Földkörüli útjáról naplót vezetett; 1850. az olmützi szerzdésben Schwarzenberg
ennek els része, a Triestbl Indián át Ausztrá- herceg megalázta Poroszországot, a belügyekben
liába tett út leírása 1895. jelent meg, második pedig Bach széles és gyökeres reformraveknek
része pedig, az Ausztráliából Kinán, Japánorszá- vetette meg alapját. A márciusi alkotmány félre-
gon ós Észak-Amerikán át Havreig terjed út él- tételével az új Ausztria mindinkább centralista és
ményei, 1896. látott napvilágot. Holzwart Fer- germanizáló jelleget öltött. Néhány év múlva
dinánd néven több zenemüvet is szerzett. V. ö. azonban minden megváltozott. Ausztria a ki'imi
Morgan Kamillo, Unseres Tronfolgers Waidwerk háborúban cserben hagyta leghívebb szövetsége-
<Wien 1903); Zam/iá//G.,F. sei (Turul 1903,l.f.). sét, a cárt, 1855. a pápával kötött konkordátum a
Ferenci, adók. Zágráb vm. jaskai j.-ban, (1900) szabadelvüség utolsó nyomait is eltüntette, Buol
175 horvát-szerb lak. u. p. és u. t. Krasic.
; külpolitikáját szinte sorozatos és gylöletes ku-
Ferenc József I. (Károly), Ausztria császárja darcok érték s egészben véve nem tudták átgyúrni
és Magyarország apostoli királya, Ferenc Károly Bach rendszere szerint Magyarországot sem. Ez
fherceg és Zsófia bajor hercegn legidsebb fia, években úgy látszik — —
hogy a különben szim-
szül. Schönbrunnban 1830 aug. 18. Minthogy V. patikus uralkodó népszersége is megfogyatko-
Ferdinánd gyermektelen volt, F.-nek, mint pre- zott. Ez idbe esik Libényi János utcai merény-
zumptiv trónörökösnek nevelésére kiváló gondot lete (1 853 febr. 18.), s a császár els magyarországi
fordítottak. Tanítói közt említik Rauschert, a ké- utazása (1852). A francia-olasz háború azután bebi-
sbbi bécsi érseket, Hauslab tábornokot, Gáspár zonyította ennek az uralomnak tarthatatlanságát.
András ezredest, Lichteníéls jogtudóst stb., de E sivár kor homályába mint jótékony sugár hatott
valamennyi közt fkép nevelje, BombeUes Hen- az uralkodó házassága Erzsébet bajor hercegnö-
rik gróf gyakorolt rá nagy hatást. Itjú korában vel (1854), amely, valamint a villafrancai béke,
nemcsak az európai világnyelveket, hanem a mo- fordulópontot jelentenek a császár életében és po-
narchia csaknem minden nemzetiségének nyelvét litikájában egyaránt.
elsajátította úgy, hogy bámulatos nyelvkészsége P. gondolatvilágában ettl fogva egyre elke-
már akkor feltnést keltett. 1845. fordult meg el- lbb helyet foglalt el a történeti alkotmányok
ször Magyarországon, de a magyar nemzet valójá- visszaállításának eszméje. B feladat megoldása
Ferene . . . kezdetfi magyar földrajzi ftereket 1. Ferenca
Ferenc József 417 - Ferenc Jözsef
annál nehezebb volt, mert az önkényes uralom és jubileumának 1898 deo. 2. megünneplése, amely
az összbirodalom Akciója nagyon mélyen gyökere- megmutatta, hogy Ausztria centrifugális nemze-
zett az uralkodócsalád egyes tagjaiban és mert a tiségei közepette a császár presztízse és állam-
magyarok iránt bizalmatlanság és gyanú élt az összetartó erejesemmi fogyatkozást sem szenve-
illetékes körökben. Az 1860 okt. 20. kiadott dip- Pokozott mórtékben tapasztalhatta ugyanezt
dett.
loma csak félrendszabály volt, mert biztosított az sz uralkodó Magyarország ezeréves fennállá-
ugyan Magyarország részére valami mérsékelt sának megünneplésekor, amelynek kimagasló
belügyi autonómiát, de a miniszteri felelsséget mozzanata volt a koronázás évfordulóján Szilágyi
mellzte és az országot az 1847-es állapotok Dezsnek, a képviselház elnökének beszéde,
közé helyezte. 1860— 1866-ig Sehmerling volt az amelyben az országgylés hódolatát tolmácsolva,
egységes, parlamentáris alapokra helyezett és né- kiemelte, hogy P.-t nemcsak születése tünteti ki,
met jelleg Ausztria fembere, aki Magyarország hanem fejedelmi erényei is, aki alatt az ország
kibékítése helyett a német nép megszerzésére és alkotmányos szabadsága is biztosítva van. A ki-
egy újabb Bund megteremtésére törekedett. E rály válasza méltó volt ehhez a nagyszer hódo-
politika eredményei voltak a provizórium, P. lathoz, amely századok óta nem tapasztalt módon
elnöklése a frankfurti Fürstentagon (1863), a mutatta be újra a korona és a nemzet egységét.
schleswig-holsteini háború és a küzdelem Porosz- A fejedelmi szózat szerint a király bizalommal
országgal a német hegemóniáért. Sehmerling, néz a jövbe, mert a magyar nemzet lángoló
Bolcredi és körüknek bukása szinte magától ál- haza- és szabadságszeretete, harci vitézsége és
lította eltérbe a magyar kérdés végleges meg- balsorsban tanúsított szívós kitartása az isteni
oldását, az 1865-iki országgylés összehívását, a gondviselés segítségével mindig leküzdötte a ve-
kiegyezési tárgyalások megindítását, a magyar szélyeket, fényes tanúságát adva ekképen életere-
felels kormány kinevezését, az 184:8-iki törvé- jének és államfenntartó képességének. A fényes
nyek helyreállítását és 1867 jún. 8. a koroná- ünnepélyeknek mintegy nemzetközi visszhangja
zást. Ezek a tények, Erzsébet királyné páratlan volt Vilmos császár látogatása Budapesten (1897
népszersége, a koronázási ajándéknak az 1848-as szept.), amelynek emlékére P. tíz szobrot ajándéko-
honvédek részére való felajánlása, a jún. 9. ki- zott a fvárosnak, hangsúlyozva, hogy a király
adott általános amnesztia még fokozták a magyar azonosítja magát nemzetének nagy hagyományai-
nemzet lelkesedését a királyi pár iránt. A dualisz- val még akkor is, ha azok a dinasztiája elleni
tikus monarchia megteremtése P. legfontosabb régi küzdelmekre vonatkoznak.
történeti teljesítménye. Az új rendszer els te- Az új század elején P, uralkodásában új korszak
herpróbája a német-francia háború és a Hohen- vette kezdetét. Az osztrák nemzetiségek tusako-
wart-válság volt, amelyen azonban némi krízis dása már-már felborította a dualisztikus szerke-
után baj nélkül átesett és nyugodtan végezhette zetet Ausztriában, és csak a 14. §-al lehetett a foly-
a szükséges bels konszolidálódás munkáját. Az tonos kormányválságok közepette kormányozni.
ujonan megersödött monarchia már erélyes és Emellett a két állam közti súrlódási feltüetek is
öntudatos külpolitikát folytathatott, fleg kelet egyre nagyobbodtak s minden gazdasági kiegye-
felé, és megrázkódtatás nélkül hajtotta végre zési tárgyalás gyarapította a függetlenségi ellen-
Bosznia és Hercegovina katonai megszállását zéket idehaza, míg a Lajtán túl az ú. n. Gross-
1878-ban. 1879. szoros szövetségre lépett az új österreich-mozgalmat nevelte nagyra. A katonai
német birodalommal, amelyhez 1883. Olaszország kérdések országgylési vitája alkalmával egész
is csatlakozott. A késbb ismételten megújított merevségében állott szemközt egymással a nagy-
ú. n. hármasszövetség egyik fbiztosítéka lett az osztrák szellem és a radikális magyar független-
európai békének s e hatalmak falanxán sem a ségi eszme. A szélsbal heves obstrukciót kezdett
monarchia köreit érint pánszláv,sem az alldeutsch, Széli Kálmán népszer kormánya ellen, amely
sem az olasz irredenta-izgatások nem voltak ké- az újonclétszám felemelését vállalta. Az ellenzéki
pesek rést ütni. A hármasszövetség megizmoso- hangulatot növelte a ehlopyi hadiparancs (1. o.),
dása hárította el a monarchiától 1887—88. az noha legilletékesebb helyen kijelentették, hogy
orosz háború veszedelmét is. A küls politika szi- nem volt szándék a hadiparancsnak olyan ma-
lárd irányához hasonló bels megersödésen ment gyarázatot adni, mint amilyennel a magyar köz-
át Magj'arország is, egészen 1900-ig, mlg a ka- véleményben találkozott. Héderváry vállalkozása
tonai kérdés azt is új meg új válságokba sodorta. azonban mégis meghiúsult, mert nem utasította
A boszniai okkupációt követ három évtizedes vissza kell eréllyel Körber osztrák miniszter-
béke alatt a monarchia másik fele a folytonos po- elnöknek beavatkozását a magyar ügyekbe. Úgy
litikai erjedés képét mutatta. A cseh kiegyezés látszott, hogy Tisza István grófnak az ellenzék-
meghiúsulása magával rántotta Taaffe miniszté- kel való békekötése nyugalmat fog teremteni. Az
riumát, a Windischgrátz-kormány egy ideig az alig egy esztends Treuga Doi-uek véget vetett
összes pártok koaliciójára támaszkodott, de a né- az obstrukció letörését és az új házszabályokat
metek közt mindinkább a széls irányzat emelke- sürget ufjrai lettél, azután az 190 i nov. 18-üd
dett túlsúlyra, amely sorjában buktatta meg a Wm- erszakos házszabályrevizióósazl90jan. 26-lki
dischgratz-, a Badenl-, a Gautsch-, Thun-, Clary- képviselválasztás, amelyben a harminc évig
és Körber- minisztériumokat. Amin sivár és áldat- kormányzó szabadelv párt kisebbségbe került a
lan Ausztriában a németek és csehek versen- szövetkezett ellenzékkel szemben. Az új többség
gése, époly megnyugtató, hogy a szenvedelmes a magyar katonai vezényszó elvi álláspontjára
pártviták nem érintették a császár tekintélyét. En- helyezkedett a koronával szemben, de az ennek
nek fényes bizonysága volt a császársága 50 ó\es érdekében mogindnlt nemzeti küzdelem a Pejér-
Révai Nagy Lt»8«vna. VII. köL »
 ;

Ferenc József 418 — Ferenc József emlékérme

váry-kormánnyal szemben csaknem alkotmány- magyarországi utazása alkalmával hunyt el els

válságot idézett elö. P.-t nagyon lehangolták a gyermeke, Zsófia fhercegn. 1867 jún. 19. a ma-
magyar közéletben végbement változások, a kor- gyar koronázási ünnepségek fényében érte az a
mányellenes tüntetések itt-ott antidinasztikus jel- gyászos hír, hogy öccsét, Miksa mexikói császárt
leget is öltöttek, s az imparlamentáris kormány a republikánusok Queretaróban agyonlövették.
csak nehezen tudta fedezni az uralkodó személyét 1889 jan. 31. egyetlen fiának, Rudolf trónörökös-
az ország izgatott állapotában. Mikor 1906 feb- nek tragikus halála döntötte gyászba. De bármin
ruárjában a királyi biztos fegyveres ervel osz- súlyos megpróbáltatásokkal is edzette meg a sors
latta fel az országgylést, úgy látszott, hogy F. jellemét, a legkeserbb még hátravolt: hitve-
nemzet és király újabb konfliktus eltt állanak. sének, Erzsébet királynénak gyilkos kéz általi ha-
Mieltt azonban a nyilt abszolutizmus életbe lé- lála, 1898 szept. 10. Nem csoda, ha a nagy fájda-
pett volna, a többség vezéreinek és a királynak lom alatt majdnem is összeroskadt. De csakha-
bölcsesége egy oly ideiglenes megoldást talált, mar vigaszt talált népeinek, kivált a magyar nem-
amely a vitás kérdéseket az általános választói zetnek részvétében és uralkodói kötelességének
jog alapján létesül népparlamenthez fellebbezte. teljesítésében. A kötelességteljesítés erkölcsi im-
Az uralkodónak a demokráciával való szövetsége peratívusza az alapvonása az uralkodói jellemé-
II. József óta nem volt idegen a Habsburg-család nek. Alig van fejedelem, aki kizárólagosabban
hagyományaiban. így vélte F. is ellensúlyozni szentelte volna magát a kormány gondjainak.
Ausztriában a nemzetiségek torzsalkodását és ná- Bismarck már 1852. azt írta róla, hogy P. felfo-
lunk a magyar függetlenségi párt törekvéseit,ame- gása gyors, ítélete biztos és átgondolt, egész lé-
lyek a dualisztikus rendszert felforgatással fenye- nyének egyszersége és nyíltsága bizalmat ger-
gették. A király és nemzet ez elfojtott bizalmatlan- jeszt. Ma, kés öregkorában is ép oly fáradha-
sági hangulatában következett 1907. a koronázás tatlanul viseli a reprezentálás és a munka terhét,
negyvenedik évfordulója, melyet hivatalos rideg- mint ifjúságában. Munkakedve ós az ügyek iránt
séggel ünnepeltek meg. Annál nevezetesebbek és való érdekldése ma sem lankadt. Munkabírását
hangosabbak voltak azok az ünnepélyek, amelye- és kötelességének szinte pedáns elvégzését meg-
lyeket P. császári uralkodásának hatvan eszten- könnyíti pompás idbeosztása és acélos egész-
dsjubileuma alkalmából rendeztek Bécsben (1908 sége. Eveit tekintve ritka mértéket tart min-
dec). Ezeknek az ünnepeknek legkimagaslóbb denben emellett szívesen hódol a vadászat ne-
;

momentuma volt 80,000 iskolás gyermek felvonu- mes sportjának, különösen a tiroli hegyek közt
lása SchönbrunnbanLueger bécsi polgármester ve- és Gödöll erdségeiben. Lovagias, nemes jelleme,
zetése alatt, valamint a német birodalom fejedel- tiszteletet parancsoló életkora, családi hagyomá-
meinek együttes üdvözlete II. Vilmos császár ve- nyaihoz való ragaszkodásának és az idk válto-
zetése alatt. Közben a magyar dolgokban beállott zásához mért fejldésének viszonya alapozták
szélcsendet az önálló nemzeti bankért indított meg azt a nagy, szinte patriarchális tekintélyt és
izgatások szakították meg, amelyek elbb a füg- népszerséget, amelyet az egész vUágon élvez.
getlenségi pártot robbantották szét, majd meg- Épp ily hódolattal övezik mindkét országa, di-
buktatták Wekerle koalíciós kabinetjét is. F. a nasztiája és szkebb családja körében is. Gyer-
koalíció felbomlása után újból az ortodox hatvan- mekei közül (Zsójia, Rudolf trónörökös, Gizella
hetesekhez fordult s közülük bízta meg Khuen- és Mária Valéria) már csak az utóbbi kett van
Hédorváry grófot a kabinetalakítással, aki az új életben.
Irodalom. Szilágyi, Millenniumi Tört. X. k. ; Marczaü, A
(1910 jún.) választásokon többségre vitte a nem-
legújabb kor tört., A király könyve, Bpest 1898 Sehnitzer
;

zeti munkapártot s vele azt a politikai irányt, F., Kaiser P. I., Wien 1898; SmoUe, Fünf Jabrzente auf
amelynek jegye alatt Tisza Kálrnán óta kormá- Habsburgs Trone, u. o. ; Emmer ,1., Kaiser F. I., u. o.
nyozták az országot. Az új többség megújította a Klopfer, Unser Kaiser, u. o. 1898 Trocase, La rfegne du P.,
;

u. 0. 1898; Emmer, 60 Jahre auf Habsbures Trone, 2 köt.,

közös bank szabadalmát, véget vetett az ex-lex u. 0. 1908; A. Schneider, Kaiser P. Qedenkbach, u. o. 1908;
állapotnak és Lukács László premiersége alatt Márki S., I. P. király élete, Franklin, 1907; Nagy Géza, I.
csaknem egy esztends obstrukció letörésével meg- P. sei, Turul XVI. évf. 1. és 49. 1. Brentano Hanny, Kai-
:

ser P. 1848—1908, seiu Lében— seine Zeit, Wiea 1908; a

szavaztatta az új véder-j avaslatokat is. Ugyan- Leipziger Illustrierte Zeitung jubileumi száma, 1908 nov.
ekkor a nemzetiségek szervezkedése, a pártok szo- 26; Vasárnapi üjság, 1910 aug. 21.; Vasárnapi Újság, 1900
ciális elhelyezkedése, a radikális és klerikális töre- aug. 19; Unser Kaiser als Weidmanu (herausgegeben von
Schnürer), Wien 1910 Der Kaiser und Wien (herausgegeb.
dékek megersödése szakítják százfelé a sokféle-
;

von der Gemeiade), u. o. 1910 Wiener Bilder aus der Ju-

;

kép rétegzdött magyar társadalmat. A horvát- gendzeit unseres Kaisers (herausgegeb. von Gémei nderat der
országi autonómia felfüggesztése, a királyi biztos- Stadt Wien), u. o. 1910.

ság felállítása, az osztrák centralista körök és a Ferenc József-akadémia, 1. Akadémia-

katonai párt eltérbe nyomulása, a szlávok és né- Ferenc József- alapítvány, jótékonysági célra
metek ádáz bels harca a monarchia másik részé- alakított alap, melynek kamatjaiból volt katona-
ben és a fenyeget keleti kérdés minden konklú- tisztek özvegyeit és árváit segélyezik.
ziójával egyetemben — azok a vonások, amelyek- Ferenc József-egyetem, 1. Egyetem.
bl a monarchia politikai helyzete összetevdik Ferenc József emlékérme. Az 1907. XLVII.
és kialakul a XX. évszázad els tizedében. Ehhez t.-c. alapján I. Ferenc József király megkoronáz-

járul,hogy P, korának elhaladásával egyre fon- tatásának 40-ik évfordulója alkalmából 100 ko-
tosabb politikai jelentséget nyert a trónörökös ronás aranyérmek és 5 koronás ezüstérmek ke-
nek, Ferenc B'erdinándnak személye is. rültek ezen a néven forgalomba. Súly és finom-
F. nagy erényeit a luagáuélotót érint esemé- ság tekintetében mindkettre a koronaértékre vo-
nyek is ers próba alá vetették. 1857-ben egy natkozó 1892. évi valutatörvények irányadók.
FerejíC kezdet magyar földrajzi neveket 1. Ferencz alatt.
 ;

Ferenc József-fjord 419 — Ferenc Károly

Ferenc József-JJjord, keskeny tengeröböl Grön- alapltványosok, vagy pedig teljes fizetk. Az ala-
land K.-i partján (73° ó. sz,). Egyik É.-i ágába pítványi helyeket az alapítók vagy jogutódaik
nyomul le a Waltershausen gleccser. D.-re tle a adományozzák, a fizetk felvétele iránt pedig
Payor-Spitze (2000 m.), Ny.-ra Petermann-Spitze pályázat alapján a vallás- és közoktatásügyi mi-
(2800 m.). A F.-ot 1870. Koldewey ós Payer fe- niszter határoz. A fél-alapítványosok évi 800, a
dezték fel s 1899. Nathorst kutatta át. teljes fizetk pedig 1600 koronát fizetnek tartás-
Ferenc József-föld, lakatlan szigetcsoport az díjért, a zene-, úszás-, vívás- és lovaglás-tanításért
É.-i sarkvidéken, No\aja Zemlyától É.-ra (é. sz. pedig külön fizetés jár. A növendékek egyenruhát
79'' 4-5'— 81° 50'). Területe mintegy 49,100 km^. s ö felsége a király külön engedélyébl kardot
Széttöredezett, egykor nagyobb kiterjedés fen- viselnek. Alapítványokat tettek ö felsége a ki-
:

sík táblás jellege mindenütt szembetn.

; jég- A rály 2 helyet, Schlauch Lrinc nagj'váradi bíbo-
takaró (kivéve Ny.-on) egyenletesen hajlik le a ros püspök 2 helyet, Bubics Zsigmond kassai püs-
tengerre s nem alkot egyes jégárakat. Jura-kori pök 1 helyet, Császka György kalocsai érsek 1
és fiatalabb képzdményekbl áll, amelyekre ba- helyet, az általános tápintézeti alapból a közokta-
zalttakaró bonil. A 26 m. magasságig mutatkozó tási miniszter 1 helyet, a Rock Szilárd-féle alap-
szinlk tanúskodnak a F. újabb idkben végbe- ból 2 félingyenes helyet s a horvát tartományi
men emelkedésérl. Legmagasabb pontja (Richt- gylés 1600 koronás évi ösztöndíjat.
hofen-hegy) 1580 m. Évi középhömérséklete ta- Ferenc József-rend. Alapította I. Ferenc Jó-
lán —
18«(— 400 xmn. és +4" max.). Ny.-i ósD.-i zsef császár és király 1849 doc. 2., az alapítás dá-
partjain aránylag gazdag a növényzet és állatvi- tumául azonban 1848 dec. 2., a trónfoglalás napja
lág (1. Sarkvidék). A mintegy 60 szigetbl álló határoztatott. 1851 febr. 6. pátens által a rend-
csoportot ÉD.-i irányú csatornák több részre tagol- szabályok kibvlttettek, s jelenleg négy osztályból
ják: a Brit-csatoiTiától Ny.-ra terül el a szigetcso- áll: nagykeresztesek, középkeresztesok, tisztek
port legnyugatibb része, az Alexandra-föld, ettl (1901 óta) és lovagok. Nagymestere az uralkodó. A
K.-re a Zichy-fóld utóbbit a Wilczek-fóldtl az
; rend adományozása születés, vallás és állásra való
Ausztria- szoros.a legkeletebbre es ismert szigetet, tekintet nélkül történik, külföldiek épp úgy nyer-
a Graham Bell-földet pedig a Wilczek-íöldtl a hetik, mint belföldiek, kiváló érdemek jutalmául. A
Pierpont Morgan szoros választja el. rendjel tulajdonosa a nemességre vagy örökölhet
A P,-ot a Payer és Woyprecht-fóle osztrák-ma- kitüntetésre ígénytnem tarthat az udvari ünnepé-
;

gyar expedíció fedezte fel 1873 aug. 30. Késbbi lyekre azonban a rend tagjai a helyhez és je-
kutatói Leigh Smith (1880-81), Jackson (1894-
: lentkezés arányához képest meghívhatok. Jel-
97), Nansen és Johansen (1895—96), a Wellman- vénye nyolcsarkú, karminvörös zománcú kereszt,
féle expedíciók (1898— 99),Luigi Amedeo abruzzóí melynek karjai végükön kikanyarodnak. Ellap-
herceg és Cagni kapitány (1899— 1900), Baldwin ján fehér pajzs fekszik, ell «F. J.» monogramm,
(1901-02), Fiala (1903). (L. ezeket és Sarkvidéki hátlapján «1849». A kereszt karjai között a fe-
viazások). V. ö. Payer, Díe Österreíchisch-Unga- kete zománcos osztrák kétfej sas látható, jogar
rische Nordpol-Exedition in den Jahren 1872—74 és alma nélkül, csrében zárt aranyláncot tartva,
stb. (Wien 1876) ; Resultate der Österreichisch- melynek alsó részén a «Víribus unitís» jelmondat
üngarischen Expedition 1872 74 ("Wien 1878) áll. A kereszt felett van az aranyból készült osz-

Jackson, A Thousand Days in the Arctic (London trák császári korona. A különböz osztályok jel-
1899) u. a., The Groat Prozen Land (u. o. 1895)
; vényei csak nagyságra különböznek. Szalagja
Nansen, In Nacht und Eis (Leipzig 1897) lALÍgi ; egyszín vörös a rendjelt a lovagok a gomblyuk-
;

Amedeo herceg, La « Stella Polarew ín maré Ar- ban, a tisztek bal mellükön, a középkeresztesek
tico (1902), magyarul: Az «Észak csillagán az nyakban, a nagy keresztesek jobb vállukon át vi-
északi sarktengeren (1899 —
1900) címmel a Ma- selik. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsu-
gyar Földrajzi Társaság Könyvtárában jelent meg garú gyémántozott ezüst csillagot hordanak, me-
(ford. dr. Darvai Móric), lyen a rendkereszt fekszik. A középkereszt csil-
Ferenc József-iparmuzeum Kolozsvárott, 1. laggal vagy anélkül adományoztatik. A gomb-
Technológiai iparmúzeum. lyukban viselt miniatürdekoráció részére külön
Ferenc József-nevelintézet, a budapesti II. ker. aranyláncocskák vannak elírva, melyek a nagy-
kir. kat. fgimnáziummal kapcsolatban álló in- kereszteseknél a koronás kétfej sas, és «P. J.»
ternátus, amelynek célja «oly gimnáziumi tanu-
: koronás monogrammból, a parancsnokoknál csak
lókat, akik nagyobb általános míveltségre törek- a kétfej koronás sasokból, a lovagoknál arany
szenek, gondos házi felügyelettel és tanítással min- pajzsocskákból állanak, utóbbiakon felváltva egy
den tekintetben kiváló nevelésben részesíteni». korona és «P. J.» monogramm látható.
Az intézet növendékei a gimnáziumi tanulmányo- Ferenc József tanítók háza, 1. Tanítók háza.
kat a gimnázium többi tanulóival együtt nyilvá- Ferenc József tanoncotthon Orosházán, I.
nosan végezik, de ezenkívül oktatásban részesül- Tanoncotthon.
nek a francia v. angol nyelvbon, a szülök vagy Ferenc Károly, osztrák fherceg, m. kir. her-
gyámok kívánságára pedig még a zenében, tánc- ceg, II. Ferenc császár (mint magyar király I.) fia,
ban, vívásban, úszásban, korcsolyázásban és lo- Ferenc József atyja, sziil. 1802 dec. 7., megh. Bécs-
vaglásban is. A rendes iskolai tanításon kívül a ben 1878 máj. 8. Betegessége miatt sem atyja,
növendékek nevelésével külön intézeti nevel- sem bátyja Ferdinánd életében nem igen avatko-
tanárok foglalkoznak, mindenik, legfólebb húsz zott a kormányügyekbe, bár igen fontos ügyekben
növendékbl álló szakasszal egy-egy nevel. A megkérdezték és ismerték belátását és jóakara-
F, növendékei vagy alapítvány osok, vagy fél- tát, melyet Széchenyi is kiemel. Helyette nejének,
Ferenc . . kezdetQ magyar földrajzi neyeket I. Fercncs alatt. 27*
 :

erencpállnka é20 — Ferenc Szalvátor

az erélyes Zsófia bajor hercegnnek, kit 1824 nov. kettt IV. Béla alapította, a Szt. Erzsébetrl neve-
4. vett nül, volt nagy befolyása. Midn Ferdinánd zett gyri kolostor, 1260 eltti évekböl.a nagyszom-
1848 dec. 2. lemondott a trónról, F. mint leg- bati, a nyitrai kolostor, mind a kett 1299 eltt
közelebbiörökös is lemondott jogairól fia javára. alapítva, a nyúlszigeti 1278 eltt már fennállott,
Azóta visszavonultan ólt Prágában és Ischlben. a pataki, a bold. Szzrl nevezett pozsonyi, a rad-
Jótékonysága és egyszersége nagyon népszervé nai, a székesfehérvári, a XIII. sz. végén alapítva,
tették, amellett pártolója volt az iparnak és kerté- a bold. Szzrl nevezett szemenyei kolostor,
szetnek. Négy lia volt: Ferenc József, Miksa és a verczei. Nagy Lajos korában a rég itt lakó
Ferdinánd, a késbbi mexikói császár. Károly ú. n. konventális F.-oken kívül ezeknek má-
Lajos és Lajos Viktor. sik ága, a szigorú F. is meghonosodtak hazánk-
Ferencpálinka, 1. Francia pálinka. ban. Látván ugyanis a király, hogy e szerzetesek
Ferencrendi apácák, 1. Klarisszák. nagy sikerrel mködnek a bosnyák félhitüek és bo-
Ferencrendiek(köznyelven/ríímsÁ:á??i<soA;,sze- gumilok megtérítésében, az Al-Duna vidékére is
raflkus testvérek, ordo fratrum minorum), ama áttelepítette ket s különösen az 1363. felállított
kolduló szerzetesrend, melyet assisi Szt. Ferenc bolgár bánságban Bodon (most Viddin) körül
(1. Ferenc szentek) a XIII. sz. nagy sikerrel mködtek. Ellenben sikertelen volt
elején alapított. Az új rend szi- fáradozásuk a Szörényi, bánsági, krassó- ós hu-
gorú szabályai folytán nagy ha- nyadvmegyei oláhok megtérítésében,habár éppen
tással volt a kor szellemére. ezért Cseriben (Lúgostól, Krassó-Szörény vmegyo
Nagy szegénységük dacára a tu- székvárosától nem messze), Orsován, Karánsebe-
dományokat is mvelték s nem sen és Hátszegen kolostorokat alapítottak szá-
egy tag, mint pl.Bonaventura, mukra. Az els magyarországi kolostortól, Cseri-
halesi Sándor, skót Duns, Baco tl nevezték ket cseri barátoknak. Késbb az
Roger, Lyra Miklós, Ocam Vil- alvidéken birtokos v. tisztvisel furak az ország
PerancreucUek
mos s mások nagy hírnévre ver- minden részére (Borosjen, Nagybánya, Sáros-
címere. gdtek. A mvészetek terén is patak stb.) áttelepítették ket. 1444-ben egy idre,
vannak jeleseik s nincs nemzet, 1447. végleg elszakadtak a bosnyák ferencrendi
amelynek hsei között ne tündökölne egy-egy tartománytól s külön magyar rendtartományt al-
ferencrendi szerzetes. Kiváló érdemeik vannak a kottak.
pogány népek megtérítése köri is. Többen magas A F.-nek jelég három provinciájuk van Ma-
papi állásokat nyertek el, st pápákká is lettek, gyarországban a Bold. Szzrl nevezett mariá- :

így IV. Miklós, V. Sándor, IV. és V. Sixtus, XIV. nusok, Kapisztrán Jánosról nevezett kapisztránu-
Kelemen F. voltak. A rend bels szervezete úgy sok, a Szt. Istvánról nevezett Stephaniták. V. ö.
van alkotva, hogy a kolostor élén áll a guar- Holzapfel, Geschichte desFranz.-Ordens (1908);
dián egy tartomány kolostorai fölött van a tar- Kollányi, Magyar F.-ek a XVI. sz.-ban (Századok
;

tományfnök (provinciális), s az egész szerzet fö- 1898); BuUarium ^ ranciscanum {17d— 1903) ;

lött az általános fnök (minister generális); ennek A)ialecta Franciscana (Quaracchi, 1885-tl).
oldala mellett van a generális procurator ós 12 Ferencrendiek bibliája, a legrégibb ismeretes
doíinitor. E tisztségek választás által töltetnek be, magyar bibliafordítás, melynek töredékei a Bécsi,
de csak bizonyos idre. A F. egyike és pedig na- Müncheni és Apor-kódexekben maradtak fönn.
gyobbika ama három rendnek, amelyek assisi A fordítók ferencrendi szerzetesek voltak. V. ö.
Szt. Ferenc szabályát követik. A másik kett a Béc.9Í kódex, Müncheni kódex. Apor kódex.
Konventuálisok (1. Minoriták) és a Kapucinusok Ferenc Szalvátor, osztrák fherceg, m. kir.
(1. 0.), akiket Matteo di Bassi alapított. Ezeken herceg, Károly Szalvátor fhercegnek és Mária
kívül több más ág (családok) keletkeztek, kivált Immakulata Klementina fhercegnnek másod-
Observantes (1. Zoccolanti) Reformati, Discalceati szülött fla, szítl. Altmünsterben 1866 aug. 21. Ka-
(mozitlábosok) v. Alcantaristák (1. o.), Recollocti tonai szolgálatát 1881. a 6. dzsidásezredben mint
stb. Mindezeket XIII. Leó 1897 okt. 4-én kelt hadnagy kezdte meg. 1886. fhadnaggyá lépett
«Felicitate» hullájával egyesítette közös szabá- elö a 12. dragonyosezredben. 1889. századossá
lyok és kormányzás alatt; úgy hogy jelenleg a nevezték ki.l890 júl. 31. Ischlben egybekelt Mária
P.-nek csak három ága létezik 1) a tiilajdonké- Valéria föherc^növel, a király ifjabbik leányá-
:

peni F.-ek, ordo fratrum minorum abunione Leo- val. 1898-ban ezredessós a 15. huszárezred tulaj-
niana 2) Ordo fratrum minorum Capucinarum donosává, 1902. vezérrnaggyá, 1907. altábor-
;

és 3) Ordo fratrum minorum conventualium (mi- naggyá, 1911. lovassági tábornokká nevezte ki a
noriták). A P. jelenlegi száma 15 ezer, 74 tarto- király, 1912 máj. a bécsi lovashadosztály parancs-
mányban. noki állásától megvált és szabadságolt állományba
Magyarországban a rend kevéssel a tatárjárás lépett. F'.-nak Mária Valéria fhercegnvel kötött
eltt telepedett meg s kolostorai nemsokára külön házasságából származnak Erzsébet Franciska, :

rendi tartományt alkottak. IV. Béla kiváló sze- sztU. Bécsben 1892 jan. 27., férjhez ment 1912.
retettel viseltetett a rend iránt; tagjai közül vá- WáldburgZeíl-Lmtenau-Hohenems György gróf-
lasztotta gyón tatóját, st maga is Szt. Erzsébettel hoz Ferenc Károly Szalvátor, szül. Lichtenegg-
;

együtt, Szt. Ferenc harmadik rendjének tagja volt. ben 1893 febr. 17. Hubert Szalvátor, szül. Lich- ;

Bizonyos az is, hogy a magyar nemesok szívesen teneggben 1894 ápr. 30.; Hedvig, szül. Ischlben
léptek a rendbe. A rend következ kolostorai isme- 1896 szept. 24. Tivadar Szalvátor, szül. Wall-
;

retesek az Arpád-korszakból: a budavári, a Boldog- seeben 1899 okt. 9-én QeHrud, szül.Wallseeben ;

asszonyról nevezett esztergomi kolostor, mind- 1900 nov. 19. Mária Erzsébet, szül.Wallseeben;

Ferenc . . . kezdet mag^yar füldrajzi nereket 1. Ferenoz . . . alatt.

 Ferencz 4-21 Ferencz-csatorna

1901 nov. 19. Kelemen feaZi-a/or, szül. Wallsee-

; A koncesszió lejártával 15 évi alkudozás után
bon 1904 okt. 6.; Matild Mária, szül. Ischlben a F.-t 1842. a kincstár vette át. A dunai torkolat-
1906 mg. 9. nál a folyammedor megváltozott és így ott 1854.
Ferencz József (kilyéni), unitárius püspök, szül. egy új zsilipet, az akkori idben külföldön is mél-
Alparóten (Szolnok-Doboka vm.) 1835 aug. 9. Ta- tányolt, teljesen betonból való Ferencz József-zsi-
nulmányait az unitáriusok kolozsvári kollégiumá- lipet (Bezdánnál) építették. De a víztáplálás e
ban végezve, 1855. lelkésznek szenteltetett íöl s mellett is hiányos maradt, a csatorna lassan fel-
Kolozsváron sogédlelbószhelyettes, majd 1857. iszapolódott, a forgalom csökkent.
rendes tanár lett mint ilyen másfél évet töltött
; Végre Türr István hazánkfiának sikeiült egy
német egyetemeken, majd nagyobb körutazást tett részvénytársaságot a rekonstrukcióra összehozni.
Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Az újjáépítéshez az 1870 XXXIV. t.-e. értelmé-
:

Angliában, moly utóbbi országban ers össze- ben az állam 8.036,000 K-val járult hozzá. A F.
köttetéseket létesített az angol és magyar unitá- kijavítíisának lényeges részét képezte a víztáplá-
riusok között. 1859-ben elfoglalta tanári székét a lás gyökeres megoldása. Erre a célra Bajától
kolozsvári unitárius kollégiumban 1861. lelkész Bezdánig egy 46 km. hosszú, a Dunával párhu-
;

lett ugyanott, megmaradván hittanárnak is 1876. zamos, de kisebb esés tápláló- ós hajózócsatornát
;

püspöknek választották meg, a királyi meger- építettek, 8.285,979 K költséggel. E csatorna fels
sít levélben, az eddigi megersítésektl eltérleg, végén. Baján nagyobb kikött építettek. Hogy az
püspöki joghatósága nemcsak az erdélyi, hanem új részvénytársaság a csatorna üzletkörébe az
a magyar szent korona alá tartozó országokban öntözést is nagyobb mértékben bevonhassa, 1871—
bárhol lakó unitárius hívolíre is kiterjesztetett. 75. közt Sztapártól Újvidékig egy 68 km. hosözú
1878-ban kir. tanácsosi címet nyert, 1896. meg- öntöz- és hajózócsatornát, a Ferencz József-ön-
kapta a II. oszt.vaskorona-reudetAz 1884— 87-ikl tözöcsatornát (1. o.) épített, 12.285,292 K költségá-
cildus alatt a toroczkói kerület országgylési kép- géi. Mivel egy új átvágás következtében a F.
viselje volt 1905. a frendiház tagja lett. Iro- tiszai torkolata holt kanyarulatba került, 1895—
;

dalmilag nagy tevékenységet fejtett ki. 1861-ben 1899 közt az alsó torkolatot áthelyezték Óbecsóre,
több társával Keresztény Magvet cím alatt egy ahol nagy, ketts 16 m. széles kamarazsUip épült
ma is meglev unitárius folyóiratot alapított, felfüggesztett tolókapukkal (1894. III. t.-e.) A
melynek több éven át szerkesztje is volt, ebben, F.-n 5, a Ferencz József csatornán 4, a tápcsator-
valamint más szaklapokban is, különböz címe- nán 2 kamarazsilip van. A vízmélység 1-7 2*0 —
ken számos dolgozata jelent meg. Egyházi be- m. A F.-n 610 tonnás, a Ferenc József-csatornán
szédeibl is sok ki van adva. Fbb munkái Uni- azonban csak 300 tonnás hajók közlekedhetnek.
:

tárius káté tekintettel a konfirmációi vallástaní- Az évi forgalom aránylag igen jelentékeny,
tásra (9. kiad. Kolozsvár 1912, németül is meg- 350,000 tonna körül van. Ebbl gabona (felfelé)
jelent); A vallás kiUformáinak befolyása a hit- O^/o, szén (lefelé) 127o, k ós egyéb építanyag
életre (Kecskemét 1876) Egyházszertartási dol- (túlnyomólag lefelé) 38®/o. A gzhajózásnál a
;

gozatok (Budapest 1878) Unitárius kistükör (3. szállítás a Tiszán és Dunán körül már olcsóbbá
;

ídad. Kolozsvár 1900., németül is megjelent). Az vált, mint a csatonián a 227 km. útrövidítés illu-
;

amerikai unitárius hitbölcsész, Channing egyházi zórius lett és a F. egykori fontos tranzité jelent-
és társadalmi dolgozatainak (hat kötetben) átül- ségét elvesztette. Az átmen-forgalom ma már
tetésében is mint fordító tevékeny részt vett. alig ö^/q. a csatorna r.-t. évi üzleti feleslege 200—
Ferencz-csatorna. Egyrészt a mocsarak lecsa- 250,000 K körül változik. AF. hálózat elssorban
I)olás<inak szüksége, másrészt a közleked utak is a mezgazdaság szolgálatában áll, ipari jelent-
hiánya vezette a XVIII. sz. végén a Kiss testvé- sége alárendelt.A rendelkezésre álló vizier kihasz-
reket, Józsefet és Gábort az akkori viszonyok nálása is a mezgazdasági ipart szolgálja a tur- ;

közt merész ós nagyszfibású gondolatra, hogy a binák malmokat hajtanak. A mellékes hasznok
Tisza és Duna közt Bácsmegyében hajózócsator- (150,000 hektár lecsapolása, 11 m'/sec. öntöz víz,
nát építsenek, mely egyúttal a mocsarak lecsapo- halászat 1740 hektár területen, 267 lóer nagy-
lására is felhasználliató legyen. A csatornának ságú vízier) körülbelül ugyanolyan nagy értéket
nagy tranzito-jelentsége is volt, mert a csatorna képviselnek, mint a hajózás. A mellékes hasznok
végpontjai (a Dimánál Batina, a Tiszánál B ács- közt a lecsapolás értéke a legnagyobb (kb. 8 mil-
földvár) közt az addigi folyami hajózóutat 227 lió K érték). A 110 éves fcsatorna fontossága
km.-rel, vagyis az egykori feljegyzések szerint messze fölülmúlja a másik 2 mellókcsatomáét. Az
— tekintve a lassá lóvontatást és a rossz, idn- utóbbiakhoz, a tápláló és hajózócsatornához és a
ként elöntött vontató utakat — 20 nappal rövi- Ferencz József öntöz- és hajózócsatornához fzött
dítette meg. I. Ferenc király a csatorna építésére várakozások nem teljesedtek be. A forgalmi te-
alakult «Kir. magyar hajózási társaság»-ot sok rület korlátoltsága miatt a mellékcsatom ák ha-
kedvezményben részesítette és megengedte, hogy józása nagyon csekély, az öntözvizet pedig a je-
az új vízintat az nevérl F.-nak nevezzék el. lenlegi extenzív gazdasági viszonyok közt csak
Az építést a Kiss-testvérek vezetésével 1793. részben lehet eladni. A csatorna közvetett haszna
kezdték meg és 1802 fejezték be, 4 millió bécsi sokkal nagyobb a közvetlen haszonnál. Ez meg-
forint költséggel. A hajózási társaság a csatorna gyzen nyilvánul abban, hoay a F. melletti, az
melletti lecsapolt kincstári birtokok bérletébl a építés idején alig hozzáférhet, gyér lakosságú,
25 évi szabadalmi id alatt 20 millió forint tiszta egészségtelen, mocsaras vidék ma hazánknak
hasznot húzott, ami eléggé megvilágítja a csa- legviráj^óbb és leggazdagabb része. A F. az els
torna közgazdasági jelentségét. és eddig az egyedüli mesterséges csatoniánk ós
 ;;; ; ;

Ferencz-csatorna balp. belvízr. társ. — 422 Ferenczy

így az itt elért eredményeket és tapasztalatokat nyert) Csokonai (1907) Petfi és a szocializmus
; ;

az utóbbi idben sokat vitatott csatornatervekkel (1908); Szabadság, szerelem; Petfi eltnésének
(Duna-Tisza, Duna-Száva stb. csatornák, 1, o.) irodalma (Petfi-könyvtár VI. ós XXIV. köt.)
kapcsolatban mindinkább nagyobb figyelemben Rimay Jaws (1911). Lefordította Taine érteke-
részesítik. zését : A
görög mvészet története (1888, Olcsó
Ferencz-csatorna balparti belvízrendezö tár- Könyvtár) Foe Edqár költeményeit (1895, Olcsó ;

sulat, alakult 1886. a bács-bodrogvmegyei Új- Könyvtár) Dante Vita Nuováját ; Goethe Faust ;

verbász, Cservenka, Kula és Ószivácz községek I. részét (kézirat), azonkívül iskolai és magán-
határaiban elterül mocsarak lecsapolására. Ártér használatra számos régebbi és újabb írók mvei-
685 k. hold, beruházás 32,062 K. bl adott ki antológiákat és magyarázatos sze-
Ferencz-csatorna jobbparti delta-lecsapoló melvényeket, szerkeszti a Kisfaludy-társaság ki-
társulat, alakult 1888. Kiterjed a Bács-Bodrog vár- adásában megjelen Költkés írók életraizi válla-
megye üjverbász, Kula, Veprovácz, Ósztapár és latot (eddig 11 köt.), toY&hhá a Shakespeare-tárt.
Ószivácz községek határainak a Ferenc József- Munkatársa e Lexikonnak is.
csatorna bal-és Ferenc-csatorna jobb partja közti Ferencz József-csúcs, 1896 óta a Gerlachfalvi
deltaalakú részére. Terjedelme 3412 k. hold. be- csúcs (1. 0.) neve.
ruházás 158,780 K. Ferencz József-öntözöcsatorna, Bács-Bodrog
Ferenczfalva (Franzdorf), kisk.Krassó- Szörény vármegyének egy jelentékeny csatornája, melyet
vmegyeresiczaij.-ában, (i9io)2197 oláh és német századunk hetvenes éveiben a Ferencz-csatorná-
lak., községi takarékpénztárral, postahivatallal ból Kissztapámál kiágazólag Keresztúr, Desz-
u. t. Resicza. A község a Szemenyik aljában, a pot-Sz.-Iván, Kulpin, Petrovácz és Piros érintésé-
Berzava regényes völgyszorosáhan fekszik. A vel Újvidékig építettek, ahol a Dunába torkoUik.
községet 1757. Aussee vidékérl és a Salzkam- Hoss.'ía 68 km., építésének költsége 12,285,292
mergutból behozott 300 család alapította s Ferenc K volt. (L. Ferencz-csatorna).
császárról nevezte el. Ferenczlak, kisk. Vas vm. muraszombati j.-
Ferenczhalom (azeltt: Franzfeld),nagyk.T!o- ban, (1910) 248 vend és magyarlak., postahivatal,
rontál vm. pancsovai j.-ban, (1910) 3838 német u. t. Muraszombat.
lak., községi takarókpénztárral, vasúti állomás- Ferenczszállás, kisk. Torontál vm. nagy szent-
sal, posta- és táviróhivatallal és telefonállomás- miklósi j.-ban, (1910) 404 magyar lak., u. p. ós u. t.

sal. henger- és gzmalma.

Van Kiszombor.
Ferenczi Zoltán, irodalomtörténetíró, szül. 1857 Ferenczy, 1. Árpád, nemzetközi jogász, szül.
okt. 7. Borsán (Kolozs vm.). Iskoláit ós egye- Gyrött 1877. 1901-ben képviselházi könyvtár-
temi tanulmányait Kolozsvárt végezte. 1879-ben nok, 1902. jogtanár lett Sárospatakon. 1903-ban
tanári és bölcsészet-doktori oklevelet szerzett. a kolozsvári, 1908. a budapesti egyetemen a nem-
1881-ben magántanári képesítést, 1895. rk. ta- zetközi magánjogból magántanárrá habilitálták.
nári címet és jelleget nyert a kolozsvári, 1903. Összehasonlító nemzetközi magánjogi tanulmá-
a budapesti egyetemen. 1880-ban polg. iskolai nyok céljából hosszabb ideig tartózkodott Angliá-
igazgató 8 1884— 96-ig a kolozsvári áll. fa-, fém- ban, beutazta Indiát és Észak-Amerikát is. Fbb
es építipari szakiskolának igazgatója volt. 1891- müvei Nemzetközi választott bíróságok (Buda-
:

ben a kolozsvári erdélyi muzeumegyleti ós egye- pest 1902); A

Politika rendszere. Alkohnány-
temi könyvtár igazgatójának választották, illetve és közigazgatástan (u. 0. 1905) semlegesség ; A
nevezték ki. 1899 óta a budapesti egyetemi könyv- elmélete (u. 0. 1907) A
honosság, illetség és
;

tár igazgatója. Számos irodalomtörténeti érteke- lakóhely a nemzetközi magánjogban (u. 0. 1908)
zése jelent meg a különböz lapokban és folyóira- Le droit international privé du mariage et Hongrie
tokban(különösen Petöflrl.)1888— 96-ig szerkesz- (Paris 1909); A
nemzetközi magánjog kézikönyve
tette a Petfi-Muzeumot (I— VIII),melynek legtöbb (Budapest 1911).
cikkét ö írta s ezzel és a költ életrajzával, meg 2. F. Béla, vezérrnagy, szül. Brdöbónyén
értekezéseivel a mai Petfi-kultusz megindítója (Zemplén vm.) 1857 febr. 21. A fiumei hadi-
lett. 1897 óta a Petfi-társaság tagja, jelenleg al- tengerészeti akadémia elvégzése után haditenge-
elnöke is. 1903-ban a Kisfaludy-társaság tagjai részeti szolgálatba lépett s több utazást tett Észak-
közé választotta. Önálló mvei A
népies vers-
: os Dél-Amerikába, valamint Dél-Afrikába. 1886-
alakok története mköltész^etünkbeniíSld) ku- ; A ban sorhajó-hadnagy lett, több monitor parancs-
rucvilág énekei (1880); Észrevételek a magyar noka volt, s az 1891— 93-iki delegációk tárgya-
irodalomról (1882) B. Eötvös József (1883.)
; lásain mint a közös kormány hadi-tengerészeti
Adalékok Jósika Miklós íróimüködéséliez (1886); képviselje vett részt. 1894-ben mint I. oszt. szá-
E. Kovács Gyulail885); Petfi ismeretlen költe- zados a honvédséghez lépett át, hol 1909 máj. 1.
ményei{\8'dQ); Az erdélyi magyar játékszín kezdete a vezérrnagyi rendfokozatot érte el. 1911-ben
(1892); Jósika Miklós élete (1894); A
kolozsvári szabadságolták. Számos útleh'ást is közöltek tle
nyomdászat történeteií89G);A kolozsvári szinészet a vidéki és budapesti lapok. A Pallas Nagy Lexi-
és színház története (1897) Petfi életrajza {1897.
;
konában a tengerészetibe vonatkozó cikkeket írta.
a Kisfaludy-társaság által kittintetett pályam) 3. F. Ferenc, író, szül. Bécsben 1861. A jogot

Vásárhelyi daloskönyv XVI—XVII. szA sze- a budapesti egyetemen végezvén, a kereskedelmi

relmi és tréfás éneke'i{\89'd. Régi Magyar könyv- minisztériumba lépett s mint min. osztálytaná-
tár) Petfi és a
; n
(1902) Petfi és az Alföld
; csos vonult nyugalomba. Az ii'odalom terére 1896.
(1903) Könyvtártan (1903) Báró Eötvös József
; ; lépett tündökl csúcs cím fantasztikus el-
A
(1903); Deák élete 3 köt. (1904. akadémiai jutalmat beszéléseket tartalmazó müvével. 1901 febr. Rab-
 Ferenczy - 423 — Ferenczy

lélek cíinü drámáját a Vársziuházban adták el. befejezte Euridike c. márványszobrát, meghagy-
Ezt követte egy évvel késbb a Nemzeti Színház- ván, hogy holta után ezt a szobrot melléje temes-
ban Pogány Gábor, 190i. a Flirt cím szatirikus, sék. A magyar kormány ezt a mvet exhmnál-
tái-sadálmi rajza 1906. A nagy érzés ; 1909. Az tatta s ma a rimaszombati templom kápolnájában
;

örök küzdelem ; 1912. A szerelem útjai. látható. Mveinek egész sorát a Szépmvészeti
4í. F. Gyida, ref. fiskolai tanár, szül. 1861. Ara- Múzeumnak ajándékozták örökösei. V. ö. Meller,
nyosmed gyesen. Nevel volt s több évet töltött kül- P. István élete és müvei (Bpest 1906).
földön. 1888-ban krassói lelkésszé választották, 7. F. Jákó, tanár és író, szül. Peren (Gy r vm.)
1896. pedig bölcseleti tanárrá Debreczenben. Két- 1811 febr. 26., megh. Esztergomban 1884 máj.
szer viselte az akadémiai rektorságot s tevékeny 22. 1828. a Szt. Benedek-rendbe lépett. 19 évig
részt vett a debreczeni egyetem elkészít munká- volt pozsonyi akadémiai és gyri tanár, 1852—
lataiban. A Debreczeni Protestáns Lapnak szer- 72-ig esztergomi günnáziumi igazgató volt, ezután
kesztje s az országos református lelkészegyesü- házfnök. Müvei Magyar irodalom és tudomá-
:

letnek titkára. Munkái Javaslat az egységes egy- nyosság története (Pest 1854) és Magyar írók,
:

házi adó ügyében (Debreezen 1892) Akkád és ólotrajzgyüjtemény (I. köt. 1856), melyét Danielik
;

Szumer (u. "o. 1897) ; Acivüizáció bölcsje (u. o. Józseffel szerkesztett s egy részét maga írta.
1900) ; Vélemény és javaslat a debreczeni egye- 8. F. József, író, szül. Baján (Bács vra.) 1855
tem ügyében (u. o. 1903). ápr. 29. u. o. végezte a középiskolát, Budapesten
;

5. F. Ida, Erzsébet királyné volt felolvasó- pedig az egyotemet.Párisban ós Berlinben két évig
nje, csillagkeresztes hölgy, a brünni nemes ala- íllozóflai.irodalmi ós mtörténetl eladásokat hall-
pítványi hölgyek dísztagja, szül. 1846. Kecskemé- gatott. Több Ízben nagy európai utazásokat tett.
ten, régi nemesi családból. 1864-ben lett a királyné 1878. a fehértemplomi állami gimnázium tanára
felolvasónje, utóbb csaknem minden útjában kí- lett onnan 1883. a közoktatási tanács jegyzjévé
;

sérje és szinte bizalmasa. P. termeiben gyakran nevezték ki, ahol késbb titkári címmel mködött.
megfordult Andrássy Gyula gróf és Nopcsa htir, 1896-ban megvált állásától. 1897-ben a kolozsvári
a királyné fudvarmestere. Erzsébet királyné ha- egyetemen magántanárrá habilitálták, 1901. kine-
lála után az elsk egyike volt, aki 1898 szept. 21. vezték a budapesti megyetemre a magyar nyelv
megkapta az Erzsébet-rendet. Azóta visszavonul- és irodalom rendkívüli, 1902. nyilvános rendes
tan él. tanárává. Mint író fleg az irodalomtörténet, to-
6. F. István, szobrász, szül. 1792 febr. 23. Rima- vábbá tanügyi és népszersít irodalom terén fej-
szombatban, megh. 1856 júl. 4. u. o. Elemte la- tett ki terjedelmes munkásságot. Nagyszámú iro-
katosságot tanult atyja mhelyében, aztán rajz- dalomtörténeti értekezést és cikket közölt a Pigye-
tanulás céljából Budára ment, ahol fkép Rausch- lben és egyéb hazai és külföldi folyóiratokban és
mann oktatta, végre 1814. Bécsbe ment, ahol lapokban. Nevezetesebb önálló munkái: Garay
mestersége mellett még az akadémiára is eljárt János életrajza, jutalmazott pályam (Budapest
az éremmetsz-osztályba. Itt Solonnak acélba met- 188B); A magyar hírlapirodalom története, 1780—
szett fejével akadémiai díjat kapott s ezzel 1818 1864-ig, a Magyar Tudományos Akadémiától Az
elején Rómába utazott, hogy mesterségével fel- Athenaeum-díjjal jutalmazott pályam (Budapest
hagyva, mvésszé képezze magát. Itt leginkább 1887). Sajtó alá rendezte életrajzzal, jegyzetek-
Canova és Thorwaldsen mveit tanulmányozta kel ellátva Obemyik Károly szépirodalmi összes
8 beállt az utóbbinak mhelyébe, ahol néhány munkáit 4 kötetben (u. o. 1878—1879) Czakó ;

éven át márványmveket faragott. 1820—22. fa- Zsigmond összes müveit 2 kötetben, 1883— 84-ig
ragta els önálló márványszobrát, a Szép mes- (Nemzeti könyvtár), gróf Dessewffy Aurél összes
terségek kezdetét, melyet Kazinczy versben ünne- mveit 3 köt., 1887—88. Élet- ós jellemrajzokat
pelt s készítette Csokonai szobrát, melyet 1823. írt Tompa Mihályról (Kassa 1887) Katona Jó-
;

lepleztek le Debreczenben. Mvészetével a ma- zsefrl (Pozsony 1884); Eötvös József báróról
gjj^ar múlt dicsségét akarván szolgálni, magyar (1885); Kossuth Lajosról (1885) Trefort Ágos-
;

írók buzdítására 1824. Budára ment s aztán els tonról (ezek a Magyar Helikon, Pedagógiai Plu-
sorban magyar márványt keresett alkotandó m- tarch, Kortársaink c. vállalatokban) s Emlékbe-
vei számára. Éveket töltött el ezzel, közben meg- szédeket adott ki Tóth Káhnán, Trefort Ágoston
faragta Kazinczy mellszobrát, Szt. István vér- felett (mind a kett az Egyetemes könyvtárban
tanú szobrát (Esztergom 1831); gr. Károlyi Ist- 1888—89). Újabb mvei Jókai mint hirlapíró
:

vánné dombormv képmását (1832) a Virág (Gyr 1894); Pulszky Ferenc életrajza (Pozsony
;

Benedek emléket, a Brimsivick- és Szánthó-em- 1894); Gróf Dessewffy József életrajza {Buáür
léket (1834). A Nemzeti Múzeumban lev Pásztor- pest 1897); Aesthetikai és miitöiiénelmi cikkek
leányka cím szobrát képmellékletünkön mutat- (u.o. 1898); Irodalmi dolgozatok (u. o. 1898);^
juk be. Az írói világ egyre nagyobb figyelem- szépmüvészetek Spanyolországban és Murillo
mel fordult a lelkes úttör felé, az akadémia (Kolozsvár 1901 Spanyolországban tett utazása
;

tagjává választotta s 1839. nagy mozgalom in- alapján Irta) Felolvasások az irodalom és szép-
;

dult meg, melynek célja volt F.-t egy nagy Má- mvészetek körébl (Budapest 1909).
tyás király-szoborm elkészítésével megbízni. Az 9. F. József, fest, szül. 1866 dec. 17. Maros-
adakozás azonban nagyon lassan folyt és P. szo- Vásárhelyen. Els oktatói Bihari és Karlovszky
bormintáját is élesen kikezdte a kritika, ami voltak, aztán Parisban, s Budapesten Benczúroál
annyira bántotta a mvészt, hogy 1847. végleg tanult, 8 Temesvárott telepedett le. Itt nagyon
elköltözött Budáról Rimaszombatba, ahol a világ- kiterjedt munkálkodást folytatott. A vmegyeháza
tól elvonulva, néhány kisebb munkán kívül még számára megfestette a temesi grófok és fispánok
 ;;

f'erénczy — -424 Férfi

arcképeit, a városháza számára az egykori kép- házában megismerkedett Lisznyay Kálmánnal,

viselkét és a polgármesterekét, Calazanti József Bulcsú Károllyal és többeltkel az akkori irodalom
életébl vett négy képpel díszítette a piarista jelesei közül s maga Élete azonban
is fellépett.
templomot. Müveibl 1911. külön kiállítást ren- csakhamar tragikus véget ért.184f9-beu elesett
dezett Temesvárott. bátyjának halála, még inkább saját szerelmi csa-
10. F. Károly, fest, szül 1862 febr. 8. Bécsben lódása búskomorrá tette s emiatt önkezével ve-
festészeti tanulmányait 1886. kezdte Nápolyban, tett véget életének. Költeményei életében külön-
a következ évben Parisban folytatta, s els ké- böz szépirodalmi lapokban jelentek meg halála ;

pével 1889. szerepelt Budapesten (Kallós Ede arc- után pedig Téli csillagok c. alatt összegyjtve,
képe). 1893 —
95-ig Münchenben dolgozott s Ma- Bulcsú Károly adta ki (Pesten 1854).
dárdal, Ádám, A kertben c. festményeivel fel- Ferend (azeltt Ferendia), kisk. Temes vm.
:

tnést keltett Budapesten a Mcsarnok kiállítá- verseczi j.-ban, (loio) 1880 oláh és magyar lak.,
sán. F. ekkor mint a francia natm-alizmus képvi- vasúti állomás, posta- és táviróhivatal.
selje jelent me^ s egyike az elsknek, aki ha- Ferentarii (lat.), a könny fegyverzet csa-
zánkban az efajta festészetet bemutatta. A fo- patok egy faja a római seregben, parittyások vol- ;

gadtatás nem volt kedvez, de a mvész törhe- tak köztük gyalogosok és lovasok is a két szár- ;

tetlenül megmaradt a megkezdett úton, amelyen nyon k kezdték meg a csatát.

önállóan fejlesztette tehetségét, s amely hazai Ferentina, forrásnimfa, a latla szövetség vé-
mtörténetünkra nézve akkor vált nagyjelent- dje, kinek a Mons Albanus meUett lev szent ber-
ségvé, amidn a HoUósy-iskolával Münchenbl kében tartotta a latin szövetség gj'^éseit. Jelen-
Nagybányára költözött (1 896) s ezentúl ott fejtette tsége ismeretlen.
ki mélyreható munkálkodását mint fest s mint Ferentino, város Róma olasz tartományban,
az odavaló mvésziskola egyik vezetje. Nagy- (1901) 12,398 lak.,szöllö-és olajfatermeléssel. A régi
bánya vidéke hangulatainak a legtipikusabb volszk városnak, Ferentinumnak ciklop-falaiból
kiaknázója mindjárt els ott termett mve, a egyes maradványok máig is fenmaradtak.
:

Hegyibeszéd, egyenest e vidékbe helyezi a bib- Ferentinum, 1. antik város déli Etruriában,
liai jelenetet. 1897-ben a többi nagybányai m-
Otho császár szülhelye, most Ferento romjai Vi-
vésszel együtt illusztrációkat rajzolt Kiss József terbótól B.-ra láthatók. —
2. F., a hernikusok vá-
költeményeinek díszkiadása számára, amely e rosa Latiumban, ma Ferentino (1. o.).
réven egyike lett legszebb kiállítású könyveink- Ferentzy József (Örkényi), vegyészmérnök,
nek. 1898-ban számos képet állított ki Buda- szül. 1880. Gyrött. Tanulmányait a budapesti
pesten (A három királyok, lavaszi táj stb.), megyetemen végezte. Elbb a földmívelésügyi
amelyek t
mint a kolorisztikus naturalizmus leg- minisztériumban volt kir. segédvegyész, azután
kiválóbb képviseljét mutatták be. Ugyanez év- a budapesti megyetemen adjunktus, 1909 óta
ben plakátot is rajzolt, ez az els magyar mvész- magántanár. 1906 óta a szeszgyárvezetöi tan-
plakát 1899-bl valók a Favágók (Államtulajdon), folyam eladója; 1910. az els kémikus kongresz-
;

az Estlmngulat íova/c/ía? (Rátli-díj),1900-ból újabb, szusnak ftitkára volt. Számos kémiai, tudomá-
igen nagy méret bibliai képe Józsefet eladják nyos és ismeretterjeszt cikket írt a Vegyészeti
:

testvérei. A következ, évben ugyancsak Nagy- Lapok, Mérnök-Bgyleti Közlöny, Chemiker Zei-
bányán festette meg Ábrahám áldozatát (Ipolyi- tung, Természettudományi Közlöny, stb. folyóira-
díj) s a Cigányok-at, 1902. a Márciusi est-et (Li- tokba. E Lexikonnak is munkatársa.
pótvárosi Cas'ino-díj) és Fürd
fiukat. 1903-ban Feresd, kisk. Hunyad vm. hunyadi j.-ban, (i9io
összes eddig festett képeit kiállította a Nemzeti 622 oláh lak. u. p. és u. t. Vajdahimyad.
;

Szalonban s nagy sikert aratott. Festi eladása Feretrias (lat.), Juppiter srégi mellékneve.
a naturalizmusból az egyszerbb, összefoglaló, A fetialisok (1. Fetiales) Juppiter F. nevében
stilizáló festés felé haladt, aminek legszebb ter- vitték meg az ellenségnek a hadüzenetet s a had-
mékei a Levétel a keresztrl, s az Önarckép. vezér, ki az ellenség vezérét párviadalban le-
Nemzetközi kitüntetései közül az els Velencében gyzte, ennek fegyverzetét (1. Spolia opima)
jutott ki neki 1906., ahol aranyérmet kapott, Juppiter F.-nak áldozta.
ugyanebben az esztendben tanári széket kapott Feretrnin (latin), eredetileg bármily viv
a Képzmvészeti Fiskolán, A következ év (ferre) eszköz, fleg (v. ö. Szt. Mihály lova) rava-
újabb aranyérmet hozott neki Münchenben. F. az tal, de ilyenen vitték az ellenségtl elvett fegy-
említetteken kívül igen sok tájképet és különös vereket (spolia opima) diadalmenet alkalmával
figyelemre méltatott arcképeket is festett, nyáron Juppiter templomába (talán innen Juppiter Fe- :

pedig nagy buzgalommal folytatta a tanítást retrius), vagy körmenetekben az istenek szob-
Nagybányán, amelynek fest-telepén az ifjúság rait is.
irányítása dolgában nagyhatású és fontos szere- Férfi és n. A P. és n
között lév, a másodla-
pet tölt be mindmáig. Két üa közül Benjámin gos nemi bélyegekbon feltn különbségek, a né-
szobrász, Valér pedig fest. pek kultúrfejldésével arányosan lettek határo-
11. F. Teréz, írón, szül. Szécsényben, Nógrád zottabbakká. A kiiltúmépeknél a nemi érettség is
vmegyében, 1830., megh. u. o. 1853 máj. 22. Atyja késbben áll be, mint az s, természetes életmó-
könyvköt volt, különben nemes ember s csa- dot folytató népeknél. A F. nemének bélyegei az :

ládja szerény körében önmvelés útján tett szert egyéni, kifejezettebb karakter, magasabb tennet,
irodalmi mveltségre. A költészettel olvasmá- nagyobb testsúly széles váll, keskeny csíp, szög-
;

nyai hatása alatt már korán kezdett foglalkozni letes, izmos tagok az arccsontok túlsúlya a ko-
;

Pesten nagybátyjának, a híres F. szobrásznak ponya fölött szakáll, mély hang és szrösebb br-
;
Fertnczy István cikkhez Hémt íiiigij Lexikona

FERENCZY ISTVÁN A PASZTORLEANYKA

:

(BUDAPEST, NEMZETI MÚZEUM)

Pérfiasságr — 425 — Fergana

felület. Míg az elsdleges nemi bélyegek maguk

az ivarszervek, a másodlagosak az elsoroltak, és
ezeken kívül a testnek a nemi életre való minden
alkalmazkodása. Fejldésükben ós kialakulásuk-
ban Hegar vizsgálatai szerint az ivarmirigyek
normális v. rendellenes állapotától függnek any-
nyira, hogy nagy változatosságot engednek meg,
st kivételesen elmaradhatnak v. bizonyos idben,
a fejldés utolsó szakában egyszerre átváltozhat-
nak (1. HermafroditaJ.Bz nemcsak a testi bélye-
gekre, hanem a lelki és érzelmi jellemvonásokra
n
nézve is áll. A felntt P. és termetének arányai
50—50 jól fejlett európai emberen megállapítva,
a test magasságát 100 résznek véve, a követ-
kezk :
 ;

Pérgrek - 426 Férgek

Öntözött vidékeken nagy számmal vannak a ne- lentségét igen szépen megmagyarázzák a Ga-
mes és déligyümölcsök, kitn szl- és dinnye- land-F. testének izei amelyek tulaj donképen nem
;

félék a gabonanemüeken kívül termesztenek rizst,

;
egyebek, mint egymással huzamosabb ideig bens
kukoricát, pamutot, sorghum vulgárist a köves; összeköttetésbe lépett, késbb különváló ivaregyé-
és homokos puszták kopárak a havasi növényzet
; nek s iUetleg az ivaregyének ismétldései, ame-
a magasabb hegyeken él az É.-i részeken nagy lyeknek sarjadzás útján a galandféreg feje, a
;

kitérj edésüek a fenyerdk is. Az állattenyésztésre dajka ad életet. De már a Gyüriis-P.-nél az izek,
az éghajlat és a nagy kiterjedés legelk igen illetleg szolvények teljesen elveszítik önállóságu-
alkalmasak ; a háziállatok ersek ós igen jó kat, de azért valamennyi feltünteti még eredeti
munkabírók. Tevét, szarvasmarhátjuhokat, kecs- jelentségét azzal, hogy belsejükben megtalálhat-
kéket és öelyomhernyókat tenyésztenek. Értékes juk az összetett egyént felépít szerveknek egy-
ásványokban a hegyek igen gazdagok ólom- és egy részeit. Tulajdonképeni végtagokat, a Rova-
;

vasércek, kszén, ametiszt, ezüst-ércek, Andid- rok, Rákok stb. izeit függelékeire emlékeztet
zsán kerületben pedig kitn minség nafta ta- képleteket a P.-nél nem, hanem csupán ú. n. láb-
lálható. A háziipar a legszükségesebb ruházati csoukokat találunk ezek helyét sörték, esillangók
;

iparcikkek elállítására szorítkozik. A tartomány és különböz szerkezet szívókorongok foglalják

5 kerületre oszlik ezek Kokand, Andidzsán, Mar- el. A testen rendesen jól megkülönböztethet a hát-
; :

gilán, Namangán és Os. A fváros Kokand, na- és hasoldal, s az állat helyét a hasoldallal változ-
gyobb helységek még Namangán, Andidzsán, Os, tatja,v. pedig annak segítégével idegen testekre ta-
Gulcsa, Margitán, üszkend és Ucs-Kurgán. pad s rendesen itt van a szájnyílás is. Fejet, tort s
Férgek (Vermes ; 1. a két képmellékletet). Az ál- más ezekkel egyértékü testtájat nem igen külön-
latországnak alulról fölfelé számítva negyedik, a böztethetünk meg, de a magasabb F.-nek a szeme-
Tüskésbrek és Ízeltlábúak között álló, meglehe- ket, tapogatókat stb. visel els szelvényeit mind-
ts széleskör állatköre, amelybe a többi állat- azáltal fejnek tekinthetjük. Az alsóbb F. hre leg-
körökbe be nem osztható állatokat sorolják, de gyakrabban puha és egész felületén csillangós, a
amelyek mindazonáltal a többi körökhöz többé- magasabbaké ellenben vastag chitin, vagy chitin-
kevésbbé átmenetek. Innen van aztán az, hogy szerü állományú réteggel takart, amely egészen
a F. állatköre valamennyinél változatosabb. Ha emlékeztet az Ízeltlábú áUatokchitinpáncéljára. A
a Zsákállatokat (Tunicata) még a F.-hez sorol- br alatt terül el az izomzat, amely leggyakrab-
juk, amint némely szerz teszi, akkor a F. igen ban a brrel bensbb összeköttetésben áUó csövet,
közeli viszonyba jutnak a Gerincesekkel, továbbá ú. n. brizomtömlt alkot s ez hossz- és gy-
a Gerincesek gerincoszlopában és egyéb szervei- rs rostok váltakozó, elkülönült rétegeibl áll. A
ben fölismerhet szelvényezettséget ugyancsak brizomtömlö mködése eredményezi az ú. n.
megtalálhatjuk aF.egyik osztályában (Gyúrüs-F.)- féregszerü mozgást. Egyes F.-nél a brizom-
A Gyürs-P. és a Kerekes-F. révén közeli viszony- tömlön kívül találunk még ferdén, vagy a has-
ban vannak az ízeltlábú állatokkal (Arthropoda) tól a hátig futó izmokat is (Galand-F.), míg mások-
is, valamint a Mohaállatok (Bryozoa) révén a nál a brizomtömlö hiányzik s ezt különböz irá-
Lágyíest állatokkal (Mollusca). nyokban futó önálló izmok helyettesítik (Rotatoria).
Éppen ez az oka annak, hogy a F. állatköré- Az idegrendszer a test mells sarkán a garat fe-
nek határvonalai igen határozatlanok, s hogy lett egy vagy két dúcból áll, amelyekhez járul
terjedelme még ez id szerint is igen ingadozó. aztán a Gyíírüs-F.-nél a garat alatti dúc és hasdúc-
Linné az ízeltlábúak és Gerincesek kivételével az láncolat. A hasdúcláncolat két ftörzsbl áll, a
összes többi állatokat F.-nek tekintette. Cuvier melyek dúctól-dúcig haladva ezeknél haránteresz-
a mai férgek körébl kizárta az Élsködket és a tékek segítégével közlekednek. Látószerveik vagy
Sugaras állatok (Radiata) közé osztotta be ket. ideggel közleked egyszerit festékfoltok, amelyek
Diesing a F.-kel egyesítette az Ázalékállatokat néha lenesét is tartalmaznak (Rotatoria), vagy
és Gyökérlábuakat is mint Prothelmintheseket, pedig meglehets bonyolódott szerkezet szemek
st még a Mohaállatokat és Zsákállatokat is ide (Annulata). A földi giliszta brében fényfelfogó
sorolta, míg Huxleij a Tüskésbrüekkel egyesítette sejtekbl összetett bimbóalakú csoportok vannak,
Annuloidea néven. amelyek idegrostokkal állanak összeköttetésben.
A magyarban a F. kifejezés igen használatos és Egyeseknél halló és szaglóérzékeket is találunk.
a legkülönbözbb állatfajok összefoglalására alkal- A tapintás végkészülékei gyanánt igen különböz
mazzák, mint a pillangók lárváira, a hernyókra szervek és függelékek mködnek, a Bél-F.-nél pl.
is. Tudományos nézpontokból indulva ki, külön- idegekkel összefügg brszemölesök szolgálnak e
ben a F. körébe sorolt áUatosztályok rövid jel- célra, ellenben a szabadon él F.-nél, különösen pe-
lemei a következk: Kétoldali részarányos ge- dig a Gyrs-F.-nél a fejnek s a szelvényeknek fo-
rinctelen állatok, testük nem izeit, v. pedig egy- nálforma tapogatói, az ú. n. cirrusok végezik a
nemen izeit tagolt testfüggelékek hiányzanak tapogatást. A bélcsatorna a különböz csoportoknál
;

páros vízedény-, vagy kiválasztó edénytörzsek feltnen elüt szerkezet. Egyes Bél-F.-nél telje-
böralatti brizomtömlö. A F. szervezeti viszonyait sen hiányzik (Galand-P.), s ezeknél a táplálkozás
illetleg különben a következket mondhatjulc. endoszmozis útján történik az egész test felületén.
Testük kétoldali részarányos, megnyúlt, gyalcran Azoknál a F.-nél, melyeknél a bélcsatorna meg-
jóval hosszabb, mint széles (pl. a 40 m. hosszura van, megkülönböztethetünk izmos falazatú ga-
is megnöv tengeri Linaeus-f éreg), vagy lapított, ratot, gyomrot és végbelet (Rotatoria, Annu-
vagy hengeres, igen gyakran izeletlen, a maga- lata). Á Gyrüs-F. bélcsatomáján néha befz-
sabbaknál azonban izeit (Gyrs F.). Az izek je- dések, oldalzacskók és vakbélfüggelékek is je-
 FÉRGEK I. (TENGERI FÉRGEK.)

Tl i^trí ^j-ii-as firgek: 1. Homüki fóré-- Arenicola Ch-ubei Clap,).- —

2. Lnnu-e roíic/iileija I'all. 3. Bian-
chionvma ve»iculosy/m Clap. — 4. Spirographis SpalUmaomii Viv. —5. Prolula protvJa Cav.

sFérgeki cikkhez. RÉVAI NAOY LEXIKONA

 ,

FÉRGEK II. (ÉLSKÖDK.)

3. Ti hhoeephaitít triehiurui. a pete,

b nöátónj, c hira, Sp spiculum.

1. Miymétely (Fnscío/a/ie- 2. Bány méreg (Ancylostomum duodenale) hímje

paiica L.), D
bélcsö, Do és nsténye. iVr garatideggyörö, JV fej mirigy,
szikmirigy, J)r petefészek Glc nyakmirigy, T here, Vs ondótartó, Cdr
O szájnyílás, S taasoldali ragasztómirigyek, Sp spioaium, A végbélnyilás,
szívókorong, T here, Oc Khüvely, üt méh, Oeph fejmirigy, Ks ondótartó,
méh. Ov petefészek, Pex a kiválasztószerv nyílása.

6. Schlítosomum JutematoMum
hímje és nsténye ; a nstény
a hímet állandóan magával
hordozza.

5. FUaria medinensia,
a mells vége, O szájnyí-
lás, P
szemölcsök, b ns-
tény Ví-re kisebbítve, e 7. Májmétely petéje hosszában

j lárvák nagyítva. fölmetszve. 160-szor nagyítva.

4. Irichinella spirális, a érjtt nitény biltrichina,'

B embriók, G hQvely, O) petafészelc, b érett hím
T here, «
béltrichina, fiatat lárva, d izonzatba
furakodott lárva, e betokozódott lárva.

/í^^

^N^'
8. A bányaféreg petéi a fejldés külön- 9. A májmétely fejldése. A
miracidinm, B fiatal aporoeysta,
böz szakán. 22'i-szer nagyítva. O sporocysta, belsejében rediákkal. D
fiatal redia, oercaria. E
Nagyítva.

nVérgdn oikkJtet. RéVAl NAOV LEXIItOMA.

 Férgek — 427 — Fergruson

lennek meg, amelyek valószínleg a májat helyet- másikba vándorol, az élsköd életmódot sza-
tesítik, különösen sok oldalzacskója van a Piócák bad életmóddal is felcseréli (pl. Pasciola). A P.
bélcsatomájának, amelyek a táplálék (vér) felszí- valamennyien nedves helyeken, vagy vízben,
vásakor mindannyian megtelnek és reservoir gya- vagy nedves fben, vagy más állatok belsejében
nánt szerepelnek. A szájnyilás rendesen a test ébiek s illetleg élsködnek, st egész nagy csapa-
mells sarkán fekszik, vagy ennek közelében a tokat is találunk olyanokat, amelyek más állato-
hasoldalon, míg ellenben az alfelnyilás, amely kon, vagy azoknak belsejében élsködnek (pl.
különben a gyomor megléte mellett is hiányoz- Galand-F., Mételyek, Piócák). Kihalt F.-et már a
hatik (pl. egyes Rotatoriák), mindig a test hátolsó fels szilurban találtak, de tömegesebben a jm"á-
sarkán nyílik a szájnyilás átellenében. Azoknál ban jelennek meg, minthogy azonban legtöbbjük
a P.-nél, amelyeknél a táplálkozás a bélcsatorna igen lágytestü, nem is lehet csudálkoznunk azon,
hiánya miatt endoszmozis útján történik, vérkerin- hogy a kövületek között aránylag ritkán for-
gési szervek, különfalú vérerek nincsenek (Ga- dulnak el. Mintegy 2000 él és 300 kihalt faj is-
land-F.), st még számos más, tökéletes bél- meretes. A kétségen fölül álló P.-et Hortwig Ri-
csatornával biró F.-nél sem találunk ilyeneket chárd a következképen osztályozta: 1. Lapos-F.
(Fonál-F., Eotatoriák), míg ellenben a Gy- (Flathelminthes), 2. Kerekes-F. (Rotatoria), 3.
rüs-F.-nél teljesen zárt, lüktet edénytörzsek- Nyíl-P. (Chaetognatha). 4. Fonál-F. (Nemathel-
kel biró véredónyrendszer fordul el. A vér színe minthes), 5.]Gyrs-F. (Annelides), 6. Béllelléleg-
néha sárgás, zöldes vagy pirosas, de a vérsejtek zk (Evderopneusta). Függelék: 7. Zsákállatok
színtelen, úgynevezett fehér vérsejtek. A léleg- (lunicata), «. Mohaállatok (Bryozoa), 9. Pörge-
zés leggyakrabban a test egész fólületével tör- karuak (Brachiopoda). Az utolsó két osztályt
ténik, s ilyenkor elkülönült lélegz szervek nin- Claus a MoUuscoidea, a Zsákállatokat pedig a
csenek, míg a tengerekben él nagy Sörtelábú Provertebrata külön állatkörének tette.
gtjrüs-F.-nélfonéil-, pamat- vagy ágas kopoltjni- Irodalom. Linstow, Compendium der Helminthologie, 1878
;

lüggelékeket találunk a lábcsonkok tövén. A ki- Diesing, C, Systema Helminthniu, 1850; Rud. Lenckart, Die
Parasiten des Menschen, 1879—1886; Cobbold, Parasites,
választó szervek egy féregnél sem hiányoznak, London 1879 M. Quatrefages, Histoire naturello des An-
;

de szerkezetükben egymástól meglehets elütöek nelés, Paris 1865 The Cambridge Natnral History, Vol. II,
;

ós mködésük sem egészen bizonyos, általában Worms, London 19C1.

vízedényrendszemek nevezik, A vízodénytörzsek Férges anetirizma, a lovak vérérbetegsége,
vagy egyszerek, vagy elágazók s közvetlenül a melyet a Strongylus eqidus álcái okoznak. E
külvilágba nyílnak s vagy egész lefutásukban fonalféreg ivarérett állapotában a vakbélben él.
zártak (Galand-F.), vagy pedig tölcsérforma be- A petéibl kikel álcák a vérerekbe jutva, fleg
vezet nyilasuk van (Rotatoriák reszket szer- az elüls bélfodorbeli veröérben és annak az ágai-
vei), egyes esetekben az ivartermények kiüríté- ban megtelepedve, körülírt érgyuladást, majd
sére is szolgálnak (Gyrüs-F.). A Gyrüs-F.-nél a kitágulást okoznak, melyet réteges véralvadék
vízedénytörzsek minden szelvényben párosan is- (thrombus) tölt ki s a féregálcák az alvadókban,
métlödnek és hurkoltak, miért is szelvényszerv az érfal közelében, részint pedig az érfal rétegei-
V. hurokszerv nevet viselnek. ben (Bátz) találhatók meg. Weinherg szerint o
Az alsóbbrend F. szaporodása sok esetben sar- férgek mérgez anyagot (haematoxin) választa-
jadzás és oszlás útján töiiiénik, e szaporodásmódok nak ki, ami vérmogalvadást okoz. Idsebb lovak-
azonban legtöbbször a lárvakorszakban szerepel- ban a F. igen gyakori (70— 95Vo)- Legtöbbször
nek. Máskülönben az alsóbbrend F. legtöbbször jelentéktelen a tágulat, de elfordul fejmekkora-
himnösök (hermafrodita) s az ivartermények készí- ságú, st nagyobb is, elvétve ugyanazon állatban
tésére bonyolódott szerkezet készülékkel bimak többes számban. A tágulatban lév alvadékok
(pl. Galand-F.), míg a váltivarúF. ivarszervei meg- rendszerint nem zárják el teljesen az ér rét és a
lehets egyszer szerkezetek (Fonál-F., Rotato- vérkeringésben nem okoznak zavart ha azonban ;

riák). Az ivaregyének a legtöbb esetben feltnen egyes részletek leszakadva a vérrel tovasodortat-
különböznek egymástól, így pl. a Eotatoriák- nak s a bélben kisebb vérerekben megakadnak
nál a himek mindig kisebbek a nstényeknél, (embolia), súlyos bélbetegséget, ú. n. emboliás
testformájuk emezekétl teljesen elüt, továbbá kólikát idéznek el, ami nem ritkán elhullást
bélcsatornájuk egyáltalán hiányzik. A P. nagy okoz. L. még Klika.
része átalakuláson megy át és lárváik a leg- Férges tüdvész, 1. Tüdférgesség, Szörféra-
több esetben egész testén csillangós, csillangó- kor.
koszorus. Számos féregnek a lárvája a leend fé- Fergus-Falls (e^jtad: förgesa falsz), county-szék-
regnek csak fejébl és utolsó testszelvényébl holy Minnesota északamerikai államban, a Red
áU s a többi szelvény csak a fejldés további fo- River mellett, (igoo) 6072 lak. Vasúti csomópont.
lyamában ékeldik be sarjadzás útján, minek Mahnok, vaggongyártás, gyapjúszövés.
következtében az áUat lassanként meghosszab- Fergnson (ejtsd: förgössz'n), 1. Adom, angol törté-
bodik. Ilyen a Gytirs-F. Trochophora lárvája, net-bölcsel, szül. Logieraitban (Perth skót gróf-
amelyhez hasonló lárvák az állatországnak egyéb ságban) 1723 jún. 20., megh. St. Androwsben
alsóbbrend csoportjaiban is igen elterjedtek. A 1816 febr. 22. Természettudományokkal, bölcsé-
Galand- F.-nél és Mételyfételmd az átalakulás szettel, államtudományokkal és teológiával fog-
nemzodékváltozássá bonyolódik, amelynek folya- kozott. 1759-ben a természettannak, 1764. pedig
mában a lárva nemcsak küls formáját és bels a morálfilozófiának tanára lett az edinburghi
szervezetét változtatja, hanem nemzedékeket hoz egyetemen. 1784-ben lemondott tanái-ságáról s
létre, életmódját változtatja, egyik gazdából a Olaszországba ment a római köztársaságról ter-
 ; ;

Fergusonit — 428 Fericse

vezett munkája érdekében. Visszatérése után Feria (lat., feriorhól, ünnepelek), a keresztény
St. Andrewsben telepedett le. Nevezetesebb mü- skorban nyugalomnapot jelent. Már a régi ró-
vei a következk Essay on the history of civil maiak feriáknak nevezték ünnepnapjaikat. A ke-
:

society (London 1767) Institutes of morál philo-

; resztények is megtartották ez elnevezést és azzal
sophy (u. 0. 1769) History of the progress and
; nem csak a vasár- és ünnepnapokat jelölték meg,
tormination of the Román republic (u. n. 1805, 5 hanem a hétköznapokat is azért mert az els
;

köt.); Principles of morál and political soience keresztény idkben az egyházi év húsvéttal kez-
(Bdinbm*gh 1792, 2 köt.) ddött, melyet egy egész héten ünnepeltek ós min-
2. F., James, csillagász és mechanikus, szül. den munkát abbanhagytak miért is ezen napok
;

Keithben (Banff skót grófságban) 1710., megh. dies feriatiknak neveztettek. Miután pedig min-
Edinburghban 1776 nov. 16. Ifjúkorában juhpász- den vasárnap az Úr feltáraadásának emlékeze-
tor volt; 1743. Londonba került, ahol felolvasásokat tére van szentelve, elnevezték az év els hetének
tartott a természettudományokról. Mvei : Astro- példájára a többi köznapokat is P.-nak, a vasár-
nomy explained upon Newton's principles (Lon- naptól számítva P.-secunda, tertia, quarta, quinta,
don 1756, újabban kiadta Brewster, u. o. 1811) sexta. Csak a hét els és utolsó napja, a vasárnap
Lecturos on subjects in mechanics, hydrostatics, és szombat nyertek külön elnevezést, az els Dies
pneumatics and optics (ii. o. 1760). dominica (1. Dominica), az utóbbi Sabbatum. Ez
Fergusonit (ásv.) v. barna yttrotantalit, kristá- elnevezési mód már TertuUián idejében haszná-
lyai tetragonálisak, izomorfok a scheelit- és wul- latban volt és késbb az egyházi naptárakba (1.
fenittel szurokfekete, félig fémesfényü, csak szi-
; Diredorium), misekönyvekbe, breviáriumokba
lánkokban áttetsz. Összetételére nézve yttrium- és rituálékba átvétetett. A P.-k között különb-
ortonibat- tantálat. Termhelye: Cap Parewell ség van. Vannak nagyobbak, feriae maiores,
(Grönland), Ytterby (Svédország), Schreiberhau mert a többiekkel szemben bizonyos elnyökkel
(Eiesengebirge), Rookport (Massachusotts). bimak, míg a többiek közönségesek, minores vei
Fergusson, sziget, 1. D' JEktrecasteaux-szi- communes feriae,
getek. Feriae (lat.), a
régi rómaiak ünnep- és szünet-
Fergusson Jmnes, angol épí- napjai, amelyekon csupán a legsürgsebb munka
(ejtsd: fdrgösszn), 1.

tész és építészeti író, szül. Ayrban 1808., megh. volt megengedve, s amelyeket els sorban az is-
1886 szept. 1. Eleinte keresked volt, nagy va- tenek tiszteletére, áldozatok bemutatására szen-
gyonra tett szert és beutazta a Keletet, melynek teltek, azután pedig lakomázással és játékokkal
építészeti emlékeit behatóan tanulmányozta. M- töltöttek el. Többfélék voltak közünnepek (F. pu- :

vei közül, melyeket nagyrészt maga illusztrált, ki- blicae) és magánjelleg ünnepek (P. privatae). A
emelendk Illustrations of the rock-cut tomples közünnepek ismét v. álló ünnepek régtl fogva
:

of India (London 1845) Picturesque illustrations meghatározott napokon (P. legitimae v. stativae),
;

of ancient architecture in Hindostan (1848) His- pl. a vasárnapok (a nyolcnaposnak vett holdhét
;

torical iuquiry int the true principles of art els napja, tehát minden 9-ik nap, azért nundinae,
(1849); Illustrated handbook of architecture (1855); vagy mozgó ünnepek (P. conceptivae), amelyek
History of architecture in all countries (3. kiad. évenkint ismétldtek ugyan, de napjukat évrl
1894); The palaces of Ntuiveh and Persepolis évre a papok határozták meg és adták köztudo-
restored (1851) History of the modern styles of másul (ilyenek voltak pl. a F. Latináé); voltak
;

architecture (3. kiad. 1891) The mausoleum at végre rendkívüli alkalmakkor parancsolt köz-
;

HaUcarnassus (1862) The Parthenon (1883) The ünnepek is nagy öröm v. országos gyász esetén
; ;

temple of Diana at Ephesus (1883) stb. (P. imperativae). A magánünnepek egyes szemé-
2. F., Bobért, skót költ, szül. 1750 szept. 5. Edin- lyek, családok és nemzetségek öröm- vagy gyász-
burghban, megh. u. 0. az örültek házában 1774 okt. ünnepei, születés- vagy halálozás napjai stb. vol-
16. Korán kezdte irodalmi mködését és gyorsan tak. A törvénykezés szünetei P. forenses v. dies
hírnévre emelkedett. Skót dialektusban írt, f olyé- nefasti ilyen évenkint 53 nap volt, melyeket a
;

kony verselés, könnyed költeményeiben, amelyek kalendáriumok N betvel jelöltek meg. Voltak
gyorsan elterjedtek, a skót népköltészet formái- ezenkívül megszakított napok is (dies intercisi),
hoz ragaszkodik. Öt tekintik Burns eldjének. M- amelyeken csak bizonyos órában szimetelt a tör-
veit életrajzzal kiadta Grosart (Edinburgh 1851). vénykezés.
3. F, William, skót sebész és anatómus, szül. Feriana, falu Tunisz D,-i részében, mintegy
Prestonpasusban (Skócia) 1808 márc. 20., megh. 600 lakossal, datolyapálmákkal és déligyümölcs-
Londonban 1877 febr. 10. Tanulmányait Edinburgh- termeléssel. Közelében vannak Medinet-el-Kodi-
ban végezte, 1826. asszistens lett. 1831-bon a bon- mának terjedelmes (színháznak, fürdnek, ers-
colástant adta el, 1840.mint a King's College sebé- ségnek stb.) romjai, amelyeket Theleple nev ró-
szeti tanára Londonba ment.l870-ben a Royal Col- mai gyarmat maradványainak tartanak és 30 km.
lege of Surgeons elnöke, eladta a boncolástant délkeletre Kaszrin, az ókori Scillium romjai.
és sebészetet emellett udvari sebész is volt. So-
; Fei'íatns (lat.), 1. Feria és Saratum tempus.
kat írt a Utotómiáról, Utotripsiáról, az aneuris- Fericanci, adók. Vercze vm. nasici j.-ban,
mákról stb. és számos szebészeti mszert talált (1900) 1536 horvát-szerb, magyar és német lak.
fel. Pömunkái: System of practical surgery vasúti állomás, posta- és táviróhivatal.
(Ö. kiad. London 1870); Lectures on the pro- Fericse, kisk, Bihar vm. belényesi j.-ban, (laio)
gress of anatomy and surgery (1867). Magyarul 896 oláh lak. u. p. Szudrics, u. t. Bondoraszó. Az
;

megjelent Sebészi bonctani kalauz. Ford. Plihál

: 1105 m. magas P. hegy aljában barlang nyílik,
Ferenc (Pest 1862). mely több csarnokból áll és helyenként cseppk-
 :

Ferid — 429 — Perma In posta

alakulatokat tartalmaz. A barlangban állati cson- a míat cím ós méltóság együtt jár. A tengerészet-
tokat is találtak. nel bahrije FA, tengerészeti parancsnok, vice-
Ferid pasa, török államférfiú, sztll. Valonában admirális.
(Albánia) 1848 körül. Konstantinápolyban hiva- Feri-köj, egy külváros neve Konstantinápoly-
tabiokoskodott s elsajátította a francia nyelvvel nak perai negyedében. Közel Sislihez fekszik a
együtt az európai mveltséget is. Különösen ki- negyed, melynek legnevezetesebb pontja a pro-
tnt, mint a kisázsiai Koniah vilajet kormány- testánsok temetje. B temetben nyugszik a Kon-
zója, hol sokat tett a lakosság anyagi jólétének
stantinápolyban elhunyt magyarok legtöbbje, és
emelésére. 1902-ben elnöke lett a reformok vég-ugyancsak itt jelöli meg egy sírk Rákóczi udvari
rehajtását ellenrz nemzetközi bizottságnak. orvosának a hamvait is.
1903 jan.-tól 1908júl.-ig a nagyvezéri méltósá- FeriüaJe (ejt«d: ferinyáfe), város LambayequB
got viselte; az új-török mozgalom kitörésekor perui departamentoban, az Andok Ny.-i lábánál,
kénytelen volt helyét Szaid pasának átengedni. vasút mellett, 7000 lak. Rizs- és cukortermelés.
1909 máj.-aug. belügyminiszter volt Hilmi pasa Ferio, a logikai következtetés egyik formájá-
nagyvezér kabinetjében. nak skolasztikus jelzése, mely jelenti, hogy a
Ferid-eddin Attár, perzsa költ, 1. Attár. következtetés fels tétele egyetemesen tagadó
Feridun hej, török diplomata, szül. Konstanti-
ítélet (e), pl. nincsen emberi jelesség, melynek ne
nápolyban 1845 körül, megh. Badenweiler fürd- volna árnyékoldala is, az alsó tétele véglegesen
bon 1903 okt. 4. Majdnem nyolc évig volt török állító ítélet (i), pl. némely testi tulajdonságban is
fkonzul Budapesten s ez id
nagyon meg- van emberi jelesség, tehát némely testi tulajdon-
alatt
szerette a magyar nemzetet. Késbb Athénben, ságnak is van árnyékoldala. A példa helyessége
Belgrádban, majd Madridban mködött, mint kö- természetesen attól függ, vájjon a fels tétel iga-
vet. Végrendeletében 500,000 frankot hagyomá- zán igaz-o és meg van-e a maga határozott je-
nyozott a Magyar Tudományos Akadémiának oly lentése.
célból, hogy annak kamatjaiból 4 török ifjú vé- Feris, 1. Firi<í.
gezze tanulmányait Magyarországon (mérnök, gaz- Férj, az a férfi, aki növel érvényes házasságra
dász, fest, zenész), az ötödik részletet pedig az lépett. A F. jogait és kötelességeit neje ü'ányá-
akadémia török-magyar irodalmi mvekre for- ban személyi és vagyoni tekintetben a jog ha-
díthatja. F. rokonai azonban megtámadták e vég- tározza meg. Személyi tekintetben jelesül jogai
rendeletet s a pernek egyezség vetett véget, s kötelességei a házassági tartozásra (debitum
mely szerint az akadémia 240,000 koronát ka- conjugale) s a házassági hségre vonatkoznak. A
pott a hagyatékból. Ebbl 100,000 K. kamatjai P. továbbá a családnak feje s azért közös házas-
török-magyar irodalmi célokra fognak fordíttatni, társi életet érdekl ügyekben a dönt szó t
illeti.

140,000 K pedig 30 évig kamatoztatik, amikor Ily ügyek közé tartozik különösen a lakhely meg-
aztán a 800,000 K-nyi összeg eredeti rendelteté- határozása is. Nem szenvedhet azonban kétséget,
sének fog szolgálni. hogy e jognak visszaélései ellen a n
védelemre
Feriencik (ejtsd ferjencsik), 1. 3íifcíÓ5,tót író, szül.
: számíthat. Vagyoni tekintetben a F. jogait a tör-
Zólyomban 1825 júl. 30., megh. Turóczszentmár- vény s a házastársak szabad egyezkedése szabá-
tonban 1881 márc. 3. Solmeczbányán, Lcsén és lyozza. Különös fontossággal bimak ebben a te-
Pozsonyban tanult középiskolát és jogot. 1848-ban kintetben a : n
külön vagyona, a hozomány, a hit-
Húrban csapatában küzdött a magyar szabadság- bér, az ú. n. viszonos jegybér és a közszerzemény.
harc ellen, melynek leveretése után a Bach-rend- Férji minség színlelése. Aki magát n
férjé-
szer hivatalnoka volt. Hivatalának elvesztése nek színleli és a n
tévedését arra használja,
után hírlapíró lett. Szerkesztette a PeStbudínske hogy vele nemileg közösüljön szemérem elleni
:

Vedomosti-t és megalapította a Narodny Hlás- bntett miatt 3 évig terjedhet börtönnel bünte-
nik-ot. Irt több elbeszélést is, melyek elszórtan tend. A bnvádi eljárásnak csak a sértett nnek
jelentek meg, s több színmüvet, melyek közül V. férjének indítványára van helye (Btk. 425. §-a).
Pravda prodsa vltazí (Az igazság mégis gyz), Ferkié, Dragutin, horvát író, megh. 1890 márc.
önállóan is megjelent (Budán 1862). 28. Számos történelmi elbeszélést írt, melyek
2. F. Sámuel, természettudós, szül. Zólyomban sorából nevezetesebbek: Körösvidéki elbeszélé-
1793 dec. 4., megh. Jolsván 1855 júl. 28. Pozsony- sek a horvát történelembl (Pripovjesti íz po-
ban és Halléban végezte tanulmányait. A jenai viesti hrvatske iz okolice krizevacke, 1879);
egyetemen fennálló magyar társulatnak titkára- Véres gylés (Krvavi tábor, 1879); Fivér és nvér,
ként is mi\ködött. Jenában Goethevei is megis- vagy ütközet a körösi mezn (Brat i sestra, ül
merkedett, kit F. a magyar viszonyok fell felvi- hitka na ki-ize vackom polju, 1879); Spanyolok Hor-
lágosított és akitl búcsulátogatása alkalmával vátországban (Spanuolci u Hrvatskoj, 1863).
Hormann és Dorothea-nak egy példányát kapta Ferlach (Felsö-F.), falu Klagenfurt karinthiai
emlékül. 1818 óta mint lelkész mködött elbb kerületi kapitányságban, a F.-patak mellett, szép
Zólyomban, azután Jolsván. Buzgó tagja volt a hegyes vidéken, (i9io) 3194 lak., puskakószltés-
Gusztáv Adolf-egyesületnek. Mve Ideen für die : sel, állami puskakészít iskolával, közelében vas-
künftigo Gesetzgebung d. Protestanten in Ungam mvekkel és szeggyártással.
(1851). Számos mvet írt a hazai meteorológiáról, Ferlino, régi olasz súlymérték =
Vi« On-
amiért is wa jolsvai idjós o-nak nevezték. cia =:= 10 Carati. Az árúkereskedelemben =
Ferik (török) a. m. divízió, hadtest, F. egyúttal 1-885 g., a drágaköveknél =
1'923 g.
elnevezése a hadtestparancsnokoknak, innen F. Ferina in posta (ol.) a. m. a franc, poste
pasa, hadtestparancsnok pasa. E ranggal ugyanis restante, azaz : a postán marad.
 :

Fermán — 430 Fermo

Fermán v. firmán (török) a. m. rendelet, pa- család ivadéka. Átkutatta Európának levéltárait
rancs, fölog pedig az a szultáni okirat, mely tugh- és kiadott több oly oklevélgyjteményt, melyek
rával, vagyis a szultán nevejegyével van ellátva különösen a déü szláv népek egyháztörténe-
és a rejsz efendi alatt lovö állami kancelláriá- tére nézve bírnak fontossággal. Ezek: Acta
ban állítják ki. Eendesen a nagyvezér bocsátja Bulgáriáé ecclesiastica (Mon. spoct. histor. slavo-
ki a szultán nevében. V. ö. Thury, Török történet- rum meridion. XVIII. köt., kiadta a zágrábi aka-
írók. démia) és ujabban Acta Bosniae potissimum ecc-
:

Fermanagh, grófság Ulster írországi tai-to- lesiastica cum insertis editorum documentoi-um
mányban Leitrim, Cavan, Monaghan, Tyrone és regestis ab a. 925, usque ad a. 1 752. (Az említett
Donegal countj'^k közt, 1851 km^ területtel és Monumenták XXIII. kötete.Zágráb 1892.) Ameny-
(1911) 61,811 lak. D.-i részét 500—650 m. magas nyiben a magyar politikai és egyházi történet
hegyek (Cuileagh) takarják; É.-i része sík és ki- lépten-nyomon összefügg a bosnyákkal, ez a kútí-
sebb folyókban, tavakban gazdag. Földje kevósbbé publikáeió a magyar históriára is fontos. V. ö.
termékeny zab, burgonya és len a fötermékek. Századok (1893).
;

Az állattenyésztés eléggé virágzó. A vászonszö- Fermentáriusok, 1. Azimiták.

vés, mint háziipar, mindenütt elterjedt. Fvárosa Fcrmentatio (lat.), 1. Erjedés.
EnniskiUen (1. o.). Fermentintoxikáció, az autointoxikáció egy
Fennat (ejtsd fenná), Pierre, francia matema- neme, melyet állítólag fermentumok f ölszívódása
:

tikus, szül. Beaumont de Lomagneban 1601., okoz, így pl. ha valami nagyobb vérömlés szívó-
megh. Toulouseban 1665 jan. 12., mint az ottani dik föl.
parlament tagja. Életében alig közölt valamit Fermentoidok, 1. Erjesztök.
nagyszámú és becses mveibl halála után üa ; Fermentolajok, kellemes v. kellemetlen szagú
1670. kiadta :Diophanti Alexandrini quaes- illó, oxigéntartalmú folyadékok, melyek a nö-
tionum arithmeticarum libri VI etc. cum Com- vényi részek vízzel való macerácí ójánál kelet-
mentariis D. Bacheti et observationibus P. de keznek és az él növényekben nem találhatók meg.
Fermat c. müvét és 1679. mveinek nagyobb ré- sszel keletkeznek, ha a fák levelei a földre hul-
szét Opera varia mathematica c. alatt. Brassine lanak és megnedvesednek, lassú bomlásképen. A
Précis des oeuvres math. de F. (Paris 1853) c. kellemes iUatot sszel a tölgyerdkben a F. idézik
alatt P. levelezését Mersenne-, Pascal-, Carvavi-, el. Ide tartoznak azon ers szagú anyagok is, me-
Roberval s más tudósokkal adta ki. P. a differen- lyek az alma és más gyümölcsök rothadásakor
ciálszámítás felfedezéséhez igen közel járt. 1636- keletkeznek, az éterikus mustárolaj, a keseni
ban a változó mennyiségek legnagyobb és leg- mandulaolaj is ide tartozik, de ezeket rendesen az
kisebb értékeire nézve talált módszert, mely miatt éterikus olajokhoz sorozzák. A F,-nak természete
Descartes- tal tudományos vitába keveredett. Pas- és keletkezési módja még kevéssé ismert.
cal mellett a valószínségi számítás egyik meg- Fermentum (lat.) a. m. erjeszt.
alapítója; legfbb érdeme azonban számelméleti Fermeuturia, fermentumoknak, orjesztök-
felfedezéseiben van. B téren minden kortársát nek jelenléte a vizeletben. A nonnális vizeletben
messze fölülmúlta. Munkáinak újabb gyjtemé- is állandóan találunk diasztatikus (keményítt
nyét Tannery és Henry adtákki(Paris 1891—96, emészt) és peptikus (sósav jelenlétében fehérjét
3 kötet). emészt) hatású erjesztöket. Ezeknek az erjesz-
Fermata zenei mszó, 1. Nyugvó-jel.
(ol.), töknek minden valószínség szerint a mirigyek
Fermat-féle tétel, elemi bebizonyítása annak, által kiválasztott s újból felszívódott erjesztök a
hogy az xn -^ yn =
z» egyenlet abban az eset- forrásai. A peptikus hatású erjeszt tífusznál és
ben, ha n>2, X, y és z-re nézve egész szá- gyomorráknál hiányzik a vizeletbl (Leo).
mokban nem oldható meg. Fermat ezt a tételt Fermersleben, elbb önálló porosz község, je-
több mással kapcsolatban egy Díophantos-féle lenleg Magdeburg külvárosa.
feladat szélére írta fel azzal a megjegyzéssel, Fermíers généraux (franc, ejtsd : fermjé zsé-
hogy erre van egy megoldása. Ezt a megoldást m. föbórlök, lat publicani), azok a francia
uero, a.
azonban nem találták meg. Eider n -= 3 és n 5 = üzletemberek, kik az államjavadalmakat (regá-
esetében elég egyszeinl megoldási módot nyújtott. lét) az egész országban bérbe vették s embertelen
Késbb Kumnier a tétel igazságát n egész érték- zsarolással abból rengeteg jövedelmet húztak.
sorozatára nézve megadta, azonban olyan szám- Szép (IV.) Fülöp király volt az els, aki pénzszük-
elméleti segédeszközök felhasználásával, amelye- ségében egyes állami vámokat bérbe adott. I. Fe-
ket Fermat még nem ismerhetett. A Göttinger renc 1546. magát az adót is eme lelketlen kufá-
GeseUschaft der Wissenschaften egy örökségbl rokra bízta. 1728. az egyes bérlök üzlettársasággá
100,000 márka díjat tzött ki annak, aki elsül alakultak Fináncé générale névvel, mely a pénz-
megoldja a F.-t. V. ö. Jahresbericht d. deutschen ügyminiszter fenhatósága alatt állott s természe-
Mathematikervex-einigung (1908, 1 7. kötet). tesen ennek is hajtott jövedelmet. 1790-ben a nem-
Ferme (franc, bérlet, major,
ejtsd: ferm) a. m. zetgylés az államjavadalmak bérbeadását meg-
bérletszerzdés F. du roi, Franciaországban ez- szüntette.
;

eltt a pénzügyi bérletek, a finánchivatal. —

Fermo, az ugyanily nev járás székhelye As-
Fermier., bérl. Fermier générl, fbérl, külö- coli Piceno olasz tartományban, érseki székhely,
nösen az, aki Franciaországban régebben az adót (1901) 20,542 lakossal, gyapjú- és gabonakereske-
bérelte. déssel nagy székesegyháza egy régen híres Juno-
;

Fermendzin, Euzebius, ferencrendi szerzetes, templom helyén áll a városházában, amely rész- :

délszláv történetíró, szül. Vingán 1845., bolgár ben még a XIV. sz.-ból való, régiségeket is riz-
 ;

Fermo - 431 - Fernando de Noronha

nek. F. a longobard ós frank uralom idejében külön tanította az idegen irodalmakat. Fleg mint iro-
hercegségnek (Ducatus Firmanus), késbben a dalomtörténetíró nevezetes, de mint kiútikus, lí-
Marca Guameriinek volt székhelye, azután az rikus és drámaíró is kiváló; nagyon becsesek
Egyházi-Államhoz került. Quovedo- és Cervantos-kiadásai. F. 1856 óta a tör-
Fermo, szent, 1. Firmus. ténelmi és 1857 óta a spanyol akadémia tagja s ez
Fermoselle, város Zamora spanyol tartomány- utóbbinak örökös titkára volt. Drámái közül La
ban, (1900) -i838 lak., régi, omladozó ersséggel. pena de los enamorados. La hija de Cervantes cí-
Fermoy, város Münster^r tartomány Cork coun- meket említjük meg. Egyéb munkái Sobro la :

tyjában, (i9oi) 6126 lak., tengeri fürdvel, papir- conjuración de Venecia en 1618 (Madrid 1856)
és sörgyártással, malmokkal. La vida y las obras de P. de la Trre (u. o. 1857)
Fermunt-csoport, 1. jRati Alpok. Itinerarios de la Espana romána (1862) História ;

Fem, hágó Tirol É.-i részében az Allgaui és B.- de la orden de Calatrava (1864) El fuero de Avi-
; ;

Tiroli- Alpokat választja el egymástól. Az útReut- lés (u. 0. 1870) Cantabria (u. o. 1878) Deitania
; ;

téböl indul ki, s az Inn völgyébe vezet Nassereit- (1879); Don Rodrigo y la Cava (u. o. 1877 és
;

nél kétfelé ágazik, az egyik út az Imstbe, a másik 1883) Cervantes esclavo y cantor del San Sacra-
;

pedig a Telfsbe visz. mento (Valladolid 1882) stb.

Fem, Fanny, álnév, I. Parton. 2. F.,Luis, spanyol író, az elbbinek öccse, szül.
Femambuco, máskép Pemambuco (1. o.). Granadában 1818 ápr. 11. Jogot végzett s ügyvéd
Fernambukfa (növ.), 1. Caesalpinia. lett, de csakhamar kitnt Urai és drámai müvei-
Fernan, Caballero, 1. GabaUero. vel. Don Jüan Ruiz de Álarcon y Mendoza c. mü-
Fernand, Max, álnév, 1. Gritzner. velödéstörtónelmi müvét az akadémia meg is ko-
Femandez, l.Duro G, spanyol történetíró, szol.
szorúzta. Drámái közül nevezetesebbek Merecer :

1849. A spanyol akadémia titkára. Munkáiban több-

pára alcanzar Un juramento El peluquero de su
; ;

alteza La novía de eneargo. Azonkívül kiadta

nyire a felfedezések s a XVI. sz. korával foglal- ;

kozott. A fbbek La armada invencibile (Madiid Moreto vígjátékait (Bibi. espanola, 39 kötet).
:

1885—86, 2 köt., A legyzhetetlen armadának út- 1872-ben a spanyol akadémia tagjává válasz-
tör leírása); Colon y Pinzon (1883). Számos totta.
cikk Kolumbusról a Centenario folyóiratban Femandez y Gonzalez, Manuel, spanyol költ
(1892). Utolsó nagy müvében a spanyol hajóhad és regényíró, szül. Sevillában 1830., megh. Mad-
történetét írja meg Armada espanola de la unión ridban 1888 jan. 6. Granadában jogot tanult, majd
:

de los reinos de Castilla y de Aragon (u. o. 1896— 7 évig katonáskodott s eközben alaposan megis-
1901-ig 7 köt.). merkedett hazája földjével és népével 1846 óta ;

2. F., Lucas, XVI. sz.-beli spanyol színkölt teljesen az irodalomnak élt s fkép mint regény-
Salamancából Encina Jüan (1. o.) tanítványa író aratott sikereket. Regényei közül az El coci-
;

s utánzója volt. Müvei, melyek Farsas y eg- nero de su Majestad (1857) Martin Gil Los Mon- ; ;

logas címmel (Salamanca 1514) jelentek meg, íles de las Alpujairas címek a becsesebbek.
kasztiliai nyelven vannak írva s hat pásztor- Úgy drámáinak Luchar contra el sino (1848) El
: ;

darabot tartalmaznak. Legnagyobb érdemük nyel- Cid (1858) Un duelo á tiempo (1859) Padre y
; ;

vezetük tökéletességében áll. F.-rl és müvérl rey (1860) Don Luis Osorio (1863) stb., mmt regé-
;

egyideig semmit sem tudtak, mert müvét az in- nyeinek tárgyát hazája történetébl merített©.
quizició elégetésre ítélte csak 1836. tette ket Költeményei: Poesias (1850) és Poesias varias
:

ismeretesekké az El Criticon cím lap. Újabban (1858) címmel jelentek meg. Adott ki nemzeti le-
(Madrid 1867) Laffette adta ki F. könyvét. genda- és mese-gyüjteményeket is. Romantikus
Femandez de los Rios, Ángél, spanyol poli- regényei a maguk idejében kedves olvasmányok
tikus és íi'ó, szül. Madridban 1821 júl. 27., megh. voltak, de némelyek, mint a La dáma de noche,
1879. Jogot végzett s 1854 óta ismételten tagja most is keresettek. Számuk meghaladja a 100-at.
volt a cortesnak, hol a köztársasági ellenzékkel Fernandina, eounty-székhely, kikötváros Flo-
szavazott. Emiatt 1866-tól Izabella királyn bu- ridában (Egyesült-Államok), a K.-i parton, az
kásáig (1868-ig) Franciaországban élt számkive- Amelia szigeten, az Amelia torkolatánál Jackson-
tésben. Spanyolországba visszatérve, 1869. sze- villetl ÉK.-re. Téli üdülhely. Hajóösszeköttotós
nátorrá választották; azután lissaboni követ New Yorkkal és Charlestonnal. Foszfát, fa- és
volt 1872-ig, míglen Alfonz trónraléptóvel ismét gyapotkivitel, (i9oo) 3245 lak.
el kellé hagyni hazáját (1876). Franciaországba Fernando (sp.) a. m. Ferdinánd.
költözött s otti s halt meg. Több spanyol napila- Fernando de Noronha (port. Femao, <(jtBd:
pot alapított (Las Novedades, La Soberania Ná- — noronya), Brazília Pernambuco államához tartozó
ciónál, Los Sucesos stb.). Müvei közül megemlí- vulkáni eredet sziget az Atlanti-óceánban, a 8.
tendök Tesoro de cuentos (elbeszélések gyjte- Roque-foktól 370 km. ÉK.-re. Átlagos magassága
:

ménye) Guía de Madrid, Madrid városának tör- 100 m. (El Pico 332 m.). Hossza 11, szélessége
;

ténete (1876); El futuro Madrid, Todo o nada, 2-5 km. Közelében ÉK.-en és D.-en apró szigetek
(dinasztia-ollenes röpirat) Mi misión en Portugál ós korallszirtek. Éghajlata egészséges. Es jan.—
;

(1877) Le exposición de 1878 (Paris 1879) stb. jún. Középhraérsóklet 26°. Növényzete (erdk,
;

Femandez Guerra y rbe, 1. Aweliano, legelök) a szárazság miatt nem gazdag. Termé-
spanyol író és tudós, szül. Granadában 1817 jún. kek kukorica, maniok, bab, ricinus. Sok a pat-
:

16., megh. 1894 szept. 7. Elbb a granadai egyetem kány és a kígyó. Fegyenc-állomás. 2000-nyi lako-
tanára volt, sok ideig a közoktatási minisztérium- sából 1400 fegyenc, 160 katona. Pemambacóba
ban hivataloskodott, majd a madridi egyetemen havonkint hajójárat. Fölfedeztetett 1503.
 ;

Fernando Póo — 432 - Ferrara

Fernando Póo, spanyol sziget a Biafra-öböl K.-i utóbb a vpeimari hercegnek eladott. Az olasz köl-
részében, szemben a Kamerun-parttal, amelytl tészetre vonatkozó könyveket is de legfonto-
írt,

30 km. széles csatorna választja el. Területe 2071 : sabb müvei: Römische Studien (Zürich 1806—
km^ Komor, szildás partjai magasak. Klímája 1808); Lében desKünstlers Carstens (Leipzig 1806,
rendkívül egészségtelen. Földje elég termékeny új kiad. Hannover 1867); Über den Bildhauer
banán át, kukoricát, rizst, kávét, cukornádat, pa- Canova (Zürich 1806). F. rendezte Winckelmann
mutot és dohányt is terem. Azonkívül nagy szám- mveinek kiadását, melynek I. kötete 1808. jelent
mal vannak értékes fái: pálmák, ébenfák és meg.
egyéb kemény fák. Fvárosa Santa Isabel (elbb Feroce (olasz), zenei mszó, a. m. vad szenve-
Glarencetoivn), a kormányzó székhelye, 1300 lak. déllyel.
A szigetet alkalmasint 1486. Feniao do Po por- Ferocitas (lat.) a. m. vadság, durvaság, ke-
tugál hajós fedezte fól és Formosanak (a szépnek) gyetlenség.
nevezte el. A XVI. sz.-ban a portugálok a K.-i Ferolia Atibl. (növ.), 1. Parinariuni,
parton egy kis gyarmatot alapítottak, 1778. a por- Feronia, etruszk eredet ókori istenn, kinek
tugálok a spanyoloknak engedték át, 1788. az an- berkekben ós források partján zött tisztelete
golok vették birtokba, kiktl 1845. a spanyolok Etruriából kiindulva egész Közóp-Itáliában elter-
visszakövetelték. 1882 óta németek telepedtek le jedt. Kultusza nyilván az alsó néposztályra szo-
itt nagyobb számban. rítkozott, így pl. a rabszolgák felszabadításának
Fernan-Nunez (ejtsd: nunyez), város Cordova aktusa s a felszabadított rabszolgák osztálya az
spanyol tartományban, (1900) 6240 lak., a F. her- védnöksége alatt állt, továbbá a forrás- és kút-
cegek kastélyával. mesterek is gyakran áldoztak neki (ebbl követ-
Feman Vaz, Afrika Ny.-i partján fekv, Gabon kezleg újabban némelyek forrás-istennnek tart-
francia gyarmathoz tartozó lagunaszerü torko- ják F.-t). Az egyik monda szerint íla Honilus (v.
lata az Ogove egyik ágának, az Ovangónak. A kö- Erulus) volt, ki 3 életet kapott anyjától, úgyhogy
rülötte fekv egészségtelen vidéket Kamáuak hív- Euandernek háromszor kellett öt megölnie. V. ö.
ják. Környékérl kaucsulíot ós ébenfát expor- Wvisoioa, Religion u. Kultus d. Römer, 131 sk.
tálnak. Feronia Latr. (áuat), a fedelesszárnyuak rend-
Femao de Noronha, 1. Fernando de Noronha. jébe, s a futóbogarak családjába tartozó rovarnem.
Femey-Voltaire, közs. Ain franc, départoment- Avarban, kövek alatt s egyéb nyirkos helyeken
ban, a Genü-tó mellett, {1910) 1100 lak. Neveze- élnek többnyire úgy lárváik, mint maguk a fej-
;

tessége a Voltaire-féle kastély, amelyben számos, lett bogarak ragadozó természetek s egyéb ro-
reá vonatkozó emléket riznek, és a templom. varokkal táplálkozván, ezáltal hasznosak. Hazánk-
Fern Isles, szigetek, 1. Farm Isles. ban is el vannak terjedve.
Femkom, Ardon Dominik, német szobrász, Feronia Corr.(elefántalmafa, növ.), a Rutaceae
szül. Erfurtban 1813 márc. 17., megh. 1878 nov. 16. család génusza, egyetlenegy faja a F. elephantum
Münchenben Schwanthaler szobrász vezetése alatt Corr., nagy fa, Kelet-India, Ceylon, Birma és Jáva
és Stiglmayer bronzönt mhelyében dolgozott. vidékein magasra n. Fája kemény, nebóz, de
1840-ben Bécsben telepedett le. Kisplasztikái ós nem tartós. Levele páratlanul szárnyas, ánizs-
iparmvészeti kísérletei után következ els nagy szagú virágbugája szép, vöröses-zöld virágokból
;

mve a sárkányölö Szt. György mozgalmas, ha- áll, gyümölcse almához hasonló, sokmagú, a kérge
tásos lovasszobra (horganyból öntve) a bécsi angol- kemény, durva, fás, a húsa ellenben dióíz, ehet
osztrák bank (elbb Montenuovo-palota) udvará- s a levelével együtt ofücinális. Megsebzett fájából
ban (1853); ezt követték nagy lovasszobrai, ame- az arabmózgához hasonló, szabálytalan darabos
lyek plasztikai erre nézve elkel helyet foglal- gummi szivárog s F.-mézga v. igazi keletitidiai
nak el a XIX. sz. lovasszobrainak hosszú sorá- mézga néven árulják. Átlátszó topáznemü, ers
ban. Kái-oly fhercegé (1859) Savoyai Jen her-
; fény, némelykor pedig kissé zavaros,sárga, egész
cegé (1861) Bécsben Jellasics Zágrábban (1866).
; barna, csak zsírfény v. fénytelen. Vízben könnyen'
Egyéb mvei Mária a kis Jézussal, horganyönt-
: és egészen feloldódik, ersen ragaszt, az arab
vény a fóti templom homlokzatán (1855) dísz- ; mézgánál olcsóbb, hasonló célra használják, de a
kút a bécsi Freiungon (1861) Réssel József, a
; vlzfestékben való alkalmazásra jobb.
hajócsavar feltalálójának emlékszobra (1862); Feroniagummi (növ.), 1. Feronia.
Beethoven emléke (1863) Bécsben, a homokkbl Ferozepore, brit-indiai város és disztriktus, 1.

faragott hatalmas oroszlán, melyet 1858. az asperni Firozpiir.

csata emlékére emeltek Aspem falu meUett. Bronz- Fer poli (franc), ezüstözött vas, melynek fel-
ból készült nagy mvei a F. által 1855. alapított színét befeketítették, 1. Férnek színezése.
bronzöutmhelyben (K.K.Kunst;giesserei) készül- Ferrandina, város Potenza olasz tartomány-
tek, amelyben a budapesti Petíl, Eötvös, Széche- ban, (1900) 7351 lakossal, szöllö- és olajfaterme-
nyi szobrokat, a marosvásárhelyi Bem-emléket léssel.
stb. is öntötték. V. ö. Po//a^,Anton Dominik v. F. Ferrara, 1. tartomány Olaszországban Modena,
(Wien 1911). Ravenna, Rovigo és az Adriai-tenger közt, 2617
Femow, Kari Jjudivig, német mvészeti író, km^ területtel, (1910) 300,877 lak. Az egészen sík
szül. Blumenhagenben 1763 nov. 19., megh. 1808 és sok helyen mocsaras tartományt a Pó torkola-
dec. 4. Lübeckben Carstens befolyása alatt mvé- tának néhány ága és több mellékfolyója öntözi és
szettel kezdett foglalkozni. 1794— 1802-ig Rómá- számos csatorna szeli át. A termékenység, b
ban tartózkodott, szoros barátságban Carstensszel, de meglehetsen egészségtelen vidékek ftermé-
aki reá hagyta mvészeti hagyatékát, melyet F. kei gabona, kender, rizs és szUö jövedelmez a
:
;
 ;

Ferrara 433 — Ferrari

halászat is. Járásai Cersto, Comacchio és F.

: 2.— vén, hogy agenovaihercegnekfelajánljaa szlciliai
F., az ugyanily novü tartomány fvárosa, érseki koronát, itt egyetemi tanár lett, majd Pisába ne-
székhely, a Po di Volano ós több vasút mellett, mo- vezték ki. 1865 óta mint képvisel. 1881 óta mint
csaras és egészségtelen, de termékeny síkságon, szenátor élénk részt vett Olaszország pénzügyei-
(1910) 95,196 lak. Legjelentsebb épülete az egye- ben. 1867-ben rövid ideig pénzügyminiszter is volt.
tem (Libora Unlvorsitá di F.), amelyet 1264;. ala- 1868-ban a velencei kereskedelmi fiskola igaz-
pítottak, 1394. megszüntettek, újabb felállítás és gatója lett. Fbb müvei: Impoi-tanza deli' ocono-
megszüntetés után pedig 1815. újra megnyitottak; mia politica (Torino 1849) és Esame storico-critico
jogi, mat. -természettudományi és orvosi fakul- degli economisti e delle dottrine economiche (u. o.
tásból áll. Van azonkívül botanikus kertje, fizikai 1889-90, 2 köt.), az általa 1856-68. kiadott
kisórleti terme, régisóggyüjteménye és kitn Biblioteca degli economisti bevezetései.
könyvtára (100,000 kötet, közel 2000 kézirat), Ferrara-firenzei zsinat, 1. Firenzei zsinat
amelynek egyik termében Ariosto síremlékét r- Ferrara-majolikák, tejfehér agyagárúk, me-
zik. Jelentékenyebb egyházi épületei a San-Gior-: lyeket P'errarábau készítettek a XV. ós XVI. sz.-
gio székesegyház a XII. és XIII. sz.-ból, nagy- ban, groteszk rajzokkal, néha figurákkal díszítve.
szer homlokzattal,belsejében számosfalfestmény- Ferrari, 1. 5e/?e(/e/<o, olasz zenész, szül. Reggio-
nyel, déli szögletében hatalmas campanileval, ban 1597., megh. Modenában 1681 okt. 22. Ver-
amelyet a XVI. sz.-ban II. Ercole herceg építtetett seket, operaszövegeket költött Velencében, hol
a kupolás San Francesco tomplom, Pietro Benve- 1638. Musiche varié a voce sola c. kiadott zene-
nuti (1494) mve, az Este-család több síremléké- müvei közt, Bumey szerint, már Cantate is van,
vel a San Paolo templom Bononi és Scarsellino
; holott mfajt 20 évvel utóbb Barb ira Strozzi a
festményeivel a San-Cristoforo szép renaissance-
: maga alkotásának állította. II principe giardi-
templom a Campo Santoban és a Santa Maria della niero c. dalmvének nagy hírére Bécsbe hívta t
Rosa, amelyben IV. Jen pápa 1438. aF.-flrenzei III.Ferdinánd császár, kit F. a regensburgi biro-
zsinatot megnj itotta, végre a XV. sz.-ból való gót dalmi gylésre kisért 1653., hol L'inganno d'amore
ízlés San Giuliano templom. Az É.-i városrész c. operája hódította meg Németországot e m-
legszebb palotája a Palazzo Prosperi szép portá- fajnak.
léval és a Palazzo de Diamanti, jelenleg városi 2. F., Gaudenzio, olasz fest, szül. 1481 körül
képtár; az egykori festi külsej, négytomyú a piemonti Valduggiában, megh. 1546 jan. 31.
hercegi kastély (Castello) a város közepén áll, Milanóban. Valószínleg Macrino d'Albanál tanult
Dossi freskóival. Egyéb paloták még a Palazzo Vercelliben, majd Milanóban a Stefano Scotto,
Costabeli, Ercole di Giulio Grandi freszkóival; Bernardino Luini és különösen Lionardo da Vinci
az Ariosto háza, amelyben a költ élete utolsó hatása alatt képezte magát tovább. Felsolasz-
éveit töltötte; a Szent Anna-kórház, amelynek ország számos városában mködött, így Vazal-
egyik cellájában Tassót 1579— 1586-ig fogva loban (1508-1524), Vercelliben (1508-09, 1517-
tartották, az érseki papnevel intézet Garofalo 1521, 1528-32), Novarában (1514—18, 1521),
freskóival stb. A város szülöttei Ariosto, Savona- Saronnoban (1535—45), Milanóban (1536-46). A
:

rola, Guarini, Galvani; az els kettnek emlé- XVI. sz.i lombardiai iskolának egyik fmestere,
két szobrok hii'detik, F. mint pápai hbér a X. mveit gazdag, változatos elrendezés, 8 élénk,
sz. végén a tusciai rgrófok tulajdona volt. 1208- festi színezés jellemzi. Mintegy ötven is- mve
ban az Esték vették bii'tokukba, akik 1471. II. Pál meretes, melyek közül különös említést érdemel-
pápa által birtokaikat hercegséggé emeltették. A nek a saronnoi Santuariobin és a vercellei San
XV. és XVI. sz.-ban F. a renaissance szellemi Cristophoroban lév freskói s a berlini Kaiser
életének egyik középpontja volt itt tartotta az Friedrich Museumban rzött Angyali üdvözlet.
;

fenn magát legtovább. Híres volt majolikáiról, 3. F., Giiiseppe, olasz filozóftis, szül. Mila-
melyek legnagyobb részt magában a fejedelmi ud- nóban 1812., megh. Rómában 1876 júl. 1. Elbb
varban készültek. Az agyagipar e felviiágzásának Rochefortban az irodalom tanára volt, de szocialisz-
alapját I. Alfonso herceg (1505—1534), Lucrecia tikus nézetei miatt kénytelen voltvisszalópni.Cou-
Borgia férje vetette meg. Állítólag találta volna sin közbenjárására astrasábm'gi egyetemen a filo-
fel a F.-i majolikát jellemz, híres fehér má- zófia tanára lett, de az ultramontán párt Platón egy
zat. F.-ban tanult Janus Pannonius és sok más helyét az övének tüntetvén föl, kivitte, hogy már
magyar ifjú. II. Alfonso halála után, kinek törvé- 18 nap múlva ez állását is elvesztette. Felolva-
nyes gyermeke nem volt, VIII. Kelemen pápa 1598. sásait e c. alatt Idées sur le politique de Platón
:

a várost az Egyházi-Államba kebelezte be. 1797- et d'Aristóte (Paris 1842) a maga igazolására is
ben az Alpokon inneni köztársaságnak, illetleg közzé tette. Ismeretes történetfilozófiai mve:
az olasz királyságnak vált részévé, 1814. a pápai Essai sur les principos et les limites de la philo-
birtokokhoz került vissza, 1859. pedig az új olasz sophie de l'histoire (Paris 1843). Filozófiai f-
királyságba kebeleztetett be. V. ö. AgnéUi, F. o müve Filozófia della rivoluzione, 1851, 2 k. (2.
:

Poraposa (Bergamo 1902). kiad. 1873), melyben egyházellenes tanai és kri-

Ferrara, Francesco, olasz nemzetgazda, szül. tikai szkeptikus nézetei rendszeresen vannak ki-
Palermóban 1810 dec. 7., megh. Velencében 1900 fejtve. Ehhez csatlakozott politikai hitvallása:
jan. 22. 1834-ben a szicíliai statisztikai hivatal La federazione republicana (Capolago 1851). 1859.
vezetje lett és megalapította a Giornale di Sta- visszatért hazájába, hol Torinóban és Milanóban
tistica-t. Az 1847-iki függetlenségi mozgalmakban tanároskodott. Mint a piemonti képviselháznak
való részvétel miatt elzárták, majd kiszabadulva, tagja s a föderatív eszmék híve, hevesen elle-
az ideiglenes kormány tagja lett. Torinóba küldet- nezte Cavour egységesít politikáját. Nagyszámú
Révai Nofy Leitetona. \U. ha. 28
 : :
;

Ferrari 434 — Ferraris

müvei közül fólemlltendök még: Histoire des egyetem tanára volt. Verses könyvei Sibi et suis
:

révolutions de l'Italie, de Guelfes et Gibelins (1876) ; Bordatini (1885) Secondo libro dei Borda-
;

(Paris 1856-58, 4 k.); Histoire de la raisond'État tini (1886); Imago (1884); Nuovi versi (1888).
(1860) Storia della rivoluzione d'Italia (Milano
; Fmunkatársa volt az I Goliardi cím
folyóirat-
—
1871 73, 3 k.) Teória de' periodi politici (u. o.
; nak. 1882 óta kiadta a Biblioteca di letteratura
1874). Életrajzát megírta Mazzoleni G. P. (Milano popolare cím gyjteményes vállalatot. Szakla-
1876). pokban srn tett közzé irodalomtörténeti tanul-
4. F., Ghiido, olasz történetíró, szül. Novará- mányokat.
ban 1717., megh. 1791. A jezsuita rendbe lépett Ferraris, 1. Arüir, fest, szül. Galkovitzban
és sok mvével nagy hírre emelkedett. Hazai 1867.Párisban Gérome és Lefebvre voltak els mes-
történetünket érdekli a Szavojai Jen hadjáratai- terei, ott festette meg Cassagnac nejének, vala-
ról írt munkája: De rebus gestis Bugenii bello mint Lesseps Ferdinándnak és nejének arcképeit,
Pannonico. Összes mvei Milanóban jelentek meg s azóta is egész sorát festette az elkel világ
Opera historica c. alatt (6 köt). képviselinek, így a többi közt 11. Vilmos német
5. F., Lodovico, olasz matematikus, szül. 1522 császárt is. Náhmk
1892. keleti életképpel tu- : A
febr. 2. Bolognában, megh. u. o. 1565. Milanóban dós majommal tnt ki. A budapesti 1894-iki téli
és Bolognában a matematika tanára volt. Neki kiállításon Megkötött alku cím
képét a király
köszönhetjük a negyedfokú egyenletek megoldá- vásárolta meg.
sát. 1548— 56-ig Lombardiában földmérési mun- 2. F. József János gróf, osztrák tábornagy,
kálatokat végzett. Életét tanára Cardano írta szül. Lunoville-ben 1726 ápr. 20., megh. 1814
meg mvének 9-ik kötetében. április 9. A Csaszlau melletti ütközetben súlyo-
6. F., Luigi, olasz szobrász, szül. Velencében san megsebesült (1742 máj. 17). Ugyanez évben
1810., megh. 1894 máj. 12. Canova müveinek ha- kapitány lett. A hét éves háború elején ezredes.
tása alatt állott. Klasszicista irányú müvei közül A Hochkii'ch melletti csatában (1758 okt. 14) ez-
a legismertebb a hamvvedret tartó n alakja Cano- rede élén kitnt és a Mária Terézia-rend lovag-
vának a velencei Sta Maria delFrari-templomban keresztjét kapta. 1773-ban altábornagy. Neveze-
lev síremlékén. tes Németalföldnek általa tervezett katonai tér-
'/. F, Marc-Aurelio Ardonio,Castaldo császári képe. Nagy mértékben bírta Mária Terézia csá-
tábornok titkára, ki urának megbízásából többed- szárn és II. József császár bizalmát. 1784-ben
magával Martinuzzit 1551 dec. 17. az alvinczi kas- táborszemagy. II. Ferenc császár, a negyedikural-
télyban trrel megölte és e gyilkosságról több kodó, ki alatt szolgált, bels titkos tanácsossá ne-
hivatalos jelentést is szerkesztett. (V. ö. Buch- vezte ki. Az 1793. hadjáratban gróf Colloredo hat-
holtz és Haivani gyjteményében). Castaldo tit- hatós támogatásáért a Mária Terézia-rend közép-
kárának, Goilel Vidának jelentéseit ugyancsak keresztjét,ugyanazon évben Valenciennes vár
ezen eseményekrl szintén Hatvaninál (II. 293). ostrománál a rend nagykeresztjét nyerte el és
Azután a szentszék által elrendelt pörben mint tanú tábornagy lett. I. Ferenc császár F. érdemei elis-
szerepelt (1552), de társaival együtt felmentetett. meréséül megengedte, hogy veje, gr. Zichy Fe-
1553-ban visszaköltözött hazáj ába, Olaszországba, renc s annak utódai a F. nevet viselhessék.
ahol más gonosztette miatt felakasztották. Ferraris, Carlo, olasz nemzetgazda és sta-
1.
8. F., Paolo, olasz vígjátékíró, szül. Modenában Moncalva-ban (Alessandria) 1850
tisztikus, szül.
1822 ápr. 5., megh. Rómában 1889 márc. 9. Szül- aug. 15. 1878-ban rendkívüli tanár lett a paviai
városában elvégezvén felsbb tanulmányait, hu- egyetemen. 1883-ban földmívelésügyi minisz-
szonöt éves korában adatta el els színdarab- teri igazgató. 1885-ben a statisztika rendes ta-
ját els sikerét azonban csak hét évvel késbb nára a padovai egyetemen. Nevezetesebb mvei
;

aratta II Goldoni ele sue sedici commedie nuove c. La statistica e la scienza deU' amministrazione
történelmi vígjátékával, mely az olasz színpadok- nelle facoltá giuridiche (Padova 1878) Moneta e ;

nak máig is kedvelt msor-darabja, épúgy mint a corso forzoso (Milano 1879) Saggi di economia ;

hasonló irányú La Satira e Parini (1854—56). B statistica e scienza deli' amministrazione (Torino
magasabb stíl darabokat a hatvanas években szá- 1880) Principi di scienza bancaria (Milano 1892)
;

mos társadalmi drámája követte, melyekben F. egé- II materialiscuo storico e lo Stato (Palenno 1897)
szen a franciák iskoláját követte. Fkép az olasz stb.
társaság felsbb rétegeinek korhadtságát szerette 2. F., Galüeo, olasz elektrotechnikus, szül. Li-
rajzolni; többnyire hatásos színpadi techniká- vomóban 1847., megh. 1897. Torinóban. Egyetemi
val építette fel darabjait, melyekben a mi Csikynlc- tanulmányainak bevégezte után tanára lett a to-
kel hasonló erényeket és egyúttal hasonló hibá- rinói iparmúzeum és hadiiskola fizikai tanszéké-
kat is találni. Némelyik, kivált a nálunk is színre nek. Nevét a geometriai optikára, valamint elek-
került Párbaj (ford. Csepreghy L., Pest 1872., «I1 tromosságra s mágnességre s elektrotechnikára
duello») a legjobb e nem francia szinmvelckel vonatkozó kiváló kutatásai tették ismertté. Kivá-
is megállja a versenyt. Ezen ki v^ül megemlíthetk lóbb optikai mve
Le Proprietá Cardinali degli
:

Prosa, 11 suicido; Le due donne; II ridicolo; Per Strumenti Diottrici. Gyakorlati irányú kutatásai
vendetta stb. Összes mvei Opere drammatiche, között legértékesebbek a Gaulard és Gibbs-féle
:

Milanóban jelentek meg 14 kötetben (1877—80). transzformátorokra, valamint a Zipemowszky-

9. F., Severino, olasz költ és tudós, szül. a Bo- Déri-Bláthy-féle zártkör transzformátorokra vo-
logna melletti Alberinóban 1856., megh. 1905 dec. natkozó kísérletei. 1885-ben ismertette elször a
24. Tanulmányait Firenzében végezte és azután két különböz fázisú váltakozó áramok együttes
Faenzában líceumi tanár lett, 1902 óta a bolognai hatásából ered forgómágneses tér tulajdonságait,
Ferrás é35 Farrer Quardla

s ez elv alapján szerkesztett forgómágneses ter gényt, mely utóbb (u. o. 1567 és Líssabon 1867)
váltakozó áramú motorának tulajdonságait. A Memóriái das proezas da segunda távola redonda
különfélo feltalálóktól ered forgómágnosos ter címmel jelent meg. E mhöz több költemény is
motorok alapeszméje tehát F.-tól ered. van csatolva.
Ferrás (arab) a. m. sznyeg- vagy ágyrondezö, Ferrel, Wüliavi, amerikai meteorológus, szül.
nagy uraknak szolgái. így nevezik azon alapít- Bedform Countyban (Pennsylvania) 1817 jan. 29.,
ványi alkalmazottakat is, kiknek kötelességük a megh. Maywoodban (Kansas) 1891 szept. 18. El-
mecset bels felszerelésére ügyeim. méleti vizsgálódásai az általános légcirkuláció és
Ferratin, kb. G^/o vasat tartalmazó fehérje- a depressziók keletkezése körül híresek. Változa-
készítmény. Lényegében vasalbuminát. Barna tos életpályáját mint tanító kezdte, 1857. a Nau-
szín, csaknem íztelen por. tical Almanac szerkesztje, 1867. a partfelmérési
Ferrazzi (ejtsd ferradzi), Giuscppe JacopOy olasz
: hivatal tagja és 1882. a washingtoni Woather
bibliográfus és Dante-kutató, szül. Caitigliano- Bureau fnöke lett, ahonnan 70 éves korában
ban Bassano mellett 1813 márc. 20., megh. 1887 nyugalomba vonult. Számos amerikai és európai
máj. 3. Bassanóban. Vicenzában teológiát tanult. tudományos társaság tiszteletbeli tagja volt. Mun-
1835-ben pap lett, majd Bassanóban gimnáziumi káinak teljes jegyzéke az American Meteorologi-
tanár volt. Tanári állásától hazafias érzülete cal Journal 1891 okt. füzetébon található.
miatt Radetzky 1849. megfosztotta, 1852. pedig Ferrera, 9 km. hosszú, keskeny völgy Graubün-
Gorzkowsky osztrák tábornok mint Velence kor- den svájci kantonban, amely a Schamsi-völggyó
mányzója a nyilvános prédikálást is megtiltotta szélesedik ki a vad hegyszakadékokból és szúk
;

neki. Késbb tanár és iskolafelügyel lett Bassanó- völgyüstökbl álló F.-n az Aversi-Rajna folyik
ban. Müvei Di Bassano o dei Bassanesi iUustri
: végig, sellket és vízeséseket alkotván. Két kis
(Bassano 184'7) M. Zaccariai Briesto, arcives-
; falujában összesen mintegy 170 lak. van, akik leg-
covo di Udine (u. o. 1852) Vergiliusnak magya-
; inkább állattenyésztéssel foglalkoznak.
rázatos fonlítása (u. o. 1853—55, 3 kötet) Anto- ; Ferreras, Jüan, spanyol történetíró, szül. La-
lógia italiana (Wien 1858—1859, 2 köt.) Ma- ; baiíezában 1652 jún. 7., megh. 1735 jún. 8. Mad-
nnáié Dantesco (Bassano 1864—67, 5 köt.) Bib- ; ridban pap, Portocarrero bíboros tanácsosa, az
liogi-afla Petrarchesca (u. o. 1877); TorquatoTasso államtanács tagja és fökönyvtárr volt. Ftevé-
(n. 0. 1880) ; Bibliográfia Ariostesca (u. o. 1882). kenysége azonban a történelem tanulmányozá-
Ferrein-íéle piramisok (Pyramides F. vagy sára irányult. Érdemes mve, a História de Espana
lohdi coriicales renis), a vese kéregállományá- 1598-ig terjed (Madr. 1700-1727, 16 köt. új kiad.;

nak hosszában csíkolt ú. n. pars radi*ta-ját alkot- 1775—91, 17 köt.). Megemlítend még Varias
; —
ják keskeny 1 2 mm. átmérj részek, melye- poesias c. müve (Madrid 1726).
ket a vesecsatornácskákDak két artéria interlobu- Ferrer Guardia^rawmco,spanyol forradalmár,
laris közé es csoportja alkot. szül. Abellában 1859., kivégezték Moníjiüch várá-
Ferreira, Antonio, portugál költ, szül. Lis- ban .1909 okt. 13. Vasúti ellenrz kalauz volt a
sabonban 1528., megh. u. o. az 1569. dühöngött pes- Barcelona— Tarragona francia vonalon. 1886-ban
tisben. Jogot tanult, de sokat foglalkozott a klasz- Vülacampa tábornok felkelésében s an-
részt vett
szikus költökkel és portugál nyelven utánozta nak kudarca után Parisba menekült. Itt elbb
is ket. Ó a coimbrai, úgynevezett klasszikus- Ruiz Zorilla, volt spanyol köztársasági ehiök tit-
nemzeti költi iskola egyik megalapítója. Késbb kára volt, késbb mint nyelvmester tartotta fenn
tanár lett a coimbrai egyetemen, majd ftöi-vény- magát. Egyik tanítványa, a gazdag Emestine
széki tanácsos s kir. kamarás. Költeményein: Meunier, kit vallásosságának színlelésével meg-
Poemas lusitanos (1598) a klasszikái hatás érzik. tévesztett, párisi házát és nagy összeget hagyo-
Leghíresebbek Ignez de Castro (1558 irt) tragé-
: mányozott neki, hogy azon Asylumot alapítson.
diája és Comedia do Bristo és Comedia do Cioso De F. a kapott pénzen Barcelonában megalapí-
(A féltékeny) c. vígjátékai. Az utóbbit, melyet totta modern iskoláját (Escuela moderna), mely-
franciára és angolra is lefordítottak, a legrégibb lyel a spanyol papi iskolákat akai'ta ellensúlyozni.
új-európai jellemvígjátéknak lehet tekinteni. Ösz- 1901-ben nyílt meg ez a forradalmi intézmény,
szes mvei els ízben Lissabonban (1771, 2 köt.), mely a vallás mellzésével akarta a nevelés
majd ugyanott újból 1771., 1829. és 1875. jelen- problémáját megoldani. F. iskolája emellett a
tek meg. V. ö. Castilho, A. P., poéta quinhentista spanyol anarchisták egyik központja volt könyv- ;

(Madrid, 1874 3 köt.). tárosa Mateo Morals követte el 1906. a spanyol

Ferreira deVasconcellos {eitai: — vaszkoaszéius), királyi pár ellen borzalmas bombamerényletét s
Jorge, portugál költ, szül. Coimbrában, mások F., mint e merénylet értelmi szerzje, csak nehe-
szerint Montemór o Velhoban, megh. Lissabon- zen kerülte el a büntetést. 1909 nyarán Barcelo-
ban 1585. A pénz- és gyarmatügyi osztályban ir- nában véres forradalom tört ki, P. a felkelés le-
nokoskodott. Vígjátékai Bufrosina (íratott 1547.,
: verése után elmenekült, de elfogták és mint a
nyomtatásban megjelent Coimbrában 1560-ban, lázadás egyik szítóját, hadi tö^^'ényszék elé állí-
Lissabonban 1786) Ulyssipo (íratott 1547., nyo-
; tották. Miután számos tanú igazolta a felkelésben
mattatott u. o. 1616 és 1787); Aulegraphia (u. o. való részességét és anarchistikus elvei csak meg-
1619 és 1787), klasszikus modorban írt erkölcs- ersítették bnösségének bizonyosságát, halálra
és jellemképek, melyek különösen azért neveze- Ítélték és fbeltték. Kivégeztetéso egész Euró-
tesek, mert szerzjük a régi népköltészetet és né- pában nagy feliiáborodást keltett a raidikális kö-
pies nyelvet érvényesítette bennük. Irt egy Tri- rökben s mindenütt voltak F. mellett tüntetések.
umpho de Sagramor (Coimbra 1554) c. lovagre- A konzervatív Maura-kormány meg is bukott az
28*
 —

Ferrerius — 436 — Ferrier

ellene intézett támadások következtében. Nem- 2. római dialektusban író olasz költ,
F., Luigi,
sokára az új spanyol kormány közzétette a pör szül. Rómában 1836 febr. 21. Már gyermekkora
aktáit, melyekbl kiderült, hogy a haditörvény- óta barátságban élt Belli költvel eleinte építész ;

szék ítélete bebizonyított tényeken alapult. V. ö. volt, 1871.a városi iskolák felügyelje lett. Római
Inicio ordinario seguido ante los tribunales mili- dialektusban íi't szonettjei révén t tartják a
tares en la plaza de Barcelona contra Francisco dialektusban író olasz költk legkiválóbbjának.
F. (1909) P. Bamus (R. Grossmann), Francisco
; Mvei La duttrinella (Firenze 1877) Centoventi
: ;

F., sein Lében u. seinWerk (Klosterneuburg 1910). sonetti in dialetto romanesco (u. o. 1878).
Ferrerius szmt Vince, hírneves domonkosrendi Ferri ós ferro, 1. Vas.
hitszónok, szül. Valenciában 1350 körül., megh. Ferri, Ciro, olasz fest, szül. Rómában 1634.,
1.
Vannesban 1419 ápr. 5. Sokáig az avignoni ellen- megh. u. 0. 1689., Pieti'o da Cortona tanítványa,
pápa híve volt, kinek érdekében VI. Orbán vá- mesterének halála után befejezte annak a firen-
lasztását De moderno ecclesiae schismate cím zei Pitti-palotában megkezdett freskóképeit, majd
értekezésében érvénytelennek mondta. XIII. Be- Rómába költözött és ott építészettel is foglalko-
nedek (Petrus de Luna) idejében 139 Avignon- zott. Freskóképei közül jelentékenyebbek Berga-
ban föpönitenciárius lett. A konstanzi zsinat után móban a S. Maria Maggiore templomban, Rómá-
1415—16. rábírta Ferdinánd aragóniai királyt, ban a S. Ambrogio templomban stb. vannak. A
hogy XIII. Benedektl elszakadjon. Miat hittérít firenzei Annunziata templom fából faragott meny-
nagy sikerrel mködött ós több aszkétikus mun- nyezetót tervezte.
kát is írt. III. Calixtus pápa 1455. szentté avatta. 2. F., Enrico, olasz büntetjogász és politikus,
Emléknapja ápr. 5. szül. San Benedetto Po-ban (Mantova) 1856 febr.
Ferrero, Annihale, olasz tábornok és geo- 25. 1880-ban magántanár lett Torinóban, 1881
1.
gráfus, szül. Torinóban 1839 dec. 8., megh Rómá- 94-ig tanár Bolognában, Sienában és Pisában, de
ban 1902 aug. 2. Részt vett az 1859., 1860—61. a szocialista párthoz való nyilt csatlakozása miatt
és 1866. évi hadjáratokban. 1872-ben a firenzei állásától meg kellett válnia. Miután közben
földrajzi intézet geodetikai osztályának, majd Brüsszelben tartott eladásokat és Rómában ügy-
1885. az egész intézet fnökévé nevezték ki, mely védkedett, 1904. ismét tanár lett Palermóban.
elssorban F.-nak köszönheti modern és minden 1909-ben Cesare Lombrosóval (1. o.) együtt F. ala-
tekintetben magas színvonalon álló szervezetét. pította meg a modem olasz kriminológiai iskolát,
1893-ban bolognai hadosztályparancsnok, 1895. amelynek szociológiai irányát fleg képviseli.
londoni olasz követ, 1899. milanói vezényl tá- 1886 óta tagja az olasz kamarának és mint a
bornok lett. A háromszögelés és topográfia körébe szocialista párt egyik erssége ós az Avanti c.
vágó számos figyelemre méltó cikket írt. szocialista lap egyik szerkesztje, élénk agitációt
2. F., Guglielmo, olasz történetíró és bölcsel, fejt ki. A cár 1903. tervezett olaszországi látoga-
szül. Portiéiban 1871 júl. 21. Történeti, szocioló- tását az ö agitáeiója hiúsította meg. Nevezetesebb
giai, filozófiai és büntetjogi tanulmányainak mvei, melyek majd mindegyike le van idegen
végzése után 1906. Parisban, 1907. Dél-Amerika nyelvekre fordítva, a következk I nuovi oriz- :

államaiban, 1908. az Egyesült-Államokban tar- zonti del diritto e deUe procedúra penale (Bo-
tott fölolvasásokat új történelmi módszerérl, logna 1881, 3. kiad., Sociologia criminale cím a.
Moly gyökeresen szakít az eddigi történetírás el- Torino 1892) La scuola positiva di diritto cri-
;

veivel. Fmve Grandezza e decadonza di Roma minale (Siona 1883); Polemica in difesa della
:

(Milano 1902—1907, 5 köt., magyar fordítása scuola criminale positiva (Bologna 1886, Lom-
sajtó alatt), a római Icöztársaság bukását és a broso-, Garofalo- ós Fiorettival) L'omicidio suici- ;

császárság megalakulását tárgyalja szociális és dio (4. kiad. Torino 1895) Socialismo e crimina- ;

gazdasági alapon. Lombrosóval együtt írta La litá, appunti (u. o. 1883) L'omicidio nell' antro- ;

donna delinquonte etc. cím nagyszabású tanul- pológia criminale (u. o. 1895, 2 köt. antropológiai
mányát (1903). Egyéb tanulmányai I sünboli in statisztikai atlasszal) Socialismo e scienza posi-
: ;

rapporto álla storia etc. (Torino 1893; Európa tiva, Darwin, Spencer, Marx (Roma 1894) Studi ;

giovane (1897) MUitarismo (1898).

; sulla criminalitá ed altri saggi (Torino 1901).
Ferret, Col de F., 2536 m. magas hágó a Mont- Ferriacetát, 1. Ecetsavas vas.
blanc-hegy K.-i lábánál, a Drance és Dóra völgyei Ferribromid, 1. Vas bromidjai.
közt, Wallis svájci kantonból az olasz Torino tar- Ferricián, 1. Vérlúgsó.
tomány Aosta nev járásba visz rajta keresztül Ferriciánhidrogén, 1. Hidroc/énferricianid.
az út. Ferriciánkálium, 1. Vérlúgsó.
Ferretti, 1. Jacopo, olasz tudós és librettista, Ferricitrát, 1. Citromsav.
szül. Rómában 1784 júl. 6., megh. u. o. 1852 Ferrier (ejtsd: ferrié), Gábriel, francia fest,
márc. Jogot tanult. Irodalmi pályáját 1812. a szül. Nimes-ben 1847 szept. 29. A párisi szépm-
CoUegio Románéban az olasz irodalomról tartott vészeti iskola növendéke, az 1872. évi római
eladásaival kezdte meg. Számos (mintegy 40- et díj nyertese. Müvei közül megemlítendk Gany- :

ismernek) librettót írt Rossini, Donizetti, Rossi medes elrablása Dávid és Bathseba Jelenet a
; ;

stb. számára. Ilyenek La Cenerentola

: Olivo e spanyol inkvizícióból Salammbö Tavasz Arab
; ; ; ;

Pasquale 11 nuovo Figaro stb. Neve ismert volt iskola Védangyal Florimonda a nimes-i szín-
; ; ; ;

még mint kritikusé és mint tréfás költemények ház mennyezetképe. Számos arcképet is készített,
szerzjéé. Egyik alapítója az Accademia Tiberiná- így pl. X. Pius pápát is lefestette. 1904-ben a
nak és tagja az Arcadiának. Neje, Terziani Teréz, párisi École des beaux-arts mteremfnökóvé
hires zenész volt. nevezték ki.
 : :

Ferrlöres — 437 - Ferrohidrát

Ferriéres, község Seine-et-Mame francia dó- F. a természetben nagyobb mennyiségben talál-

partemontban, egy kis ordös völgyben, {i9ii) 900 ható fetroferrit vagy ferroferrioxid Fo(FeO,^,
lak., csinos templommal és a Rothschildok pom- melynek az ásványtani neve magnetü v. mágnes-
pás kastélyával, melyben 1870 szept. 19. és 20. vaskó (1. 0.).
Julos Favre ós Bismarck a német-francia háborút Ferro, 1. Vas.
befejez béke iránt sikertelen alkudozást foly- Ferro (Hierro), a Kanári-szigetek egyike. 278
tattak. km* területe tulajdonképen a tengerbl meredek
Ferriferrocianid, 1. Berlini kék. falakkal kiemelked hegytömog, amely az Alto del
Ferrifoszfát, fbszforsavas vasoodd, FePo^, Malpasóban (1415 m.) éri el legnagyobb magas-
négy mol. vizet tartalmazó fohér csapadók kelet- ; ságát. Felületét nagyon szaggatottá teszik a Bar-
kezik, ha ferri-só oldatához dinátriumhidrofosz- rancosnak nevezett hegyszakadékok. A vízhiány
fát-oldatot elegyítenek. Mivel a P. ferriacetátból dacára a gabonafélék, a szllés az orseille növény
is keletkezik, ha ahhoz foszforsavat elegyítünk, a vulkáni talajban jól megteremnek az állatte- ;

a ferrikloridot az analitikai kémiában arra hasz- nyésztés jelentéktelen. A lakosok (6500) nagyob-
náljíik, hogy a lúgos földek féméi foszfátjainak bára a sziget egyedüli helységében, Valverdoben
ecetsavas oldatából a foszforsav-maradókot levá- laknak. Az slakosoknak, a Guanchoknak emlé-
lasszák. Bázisos P.-ok ásványok, így pl. a foszfo- két hirdetik a barlangteraetk és a lávatömegbe
rit, kurphosiderit stb. alkotórészei. Ferrinát- bevésett, máig is megfejthetetlen hieroglif-betük.
riumpirofoszf'át P.-t XIII. Lajos 1634-iki rendelete tette híressé az-
2[FegNa,(PjO,)j,Na,P,07].7H,0 zal, hogy a rajta átmen délkört tette délkörré. f
vízben oldható, enyhén sós és nem összehúzó íz L. Ferro-szigeti délkör.
fehér por. Szeszben oldhatatlan. Ferrwn natrio- Ferro, Scipione dal, olasz matematikus, 1493—
pyrophosphoriaim néven gyógyszerül haszná- 1526 a matematika és geometria tanára volt Bolo-
latos. gnában. Az els felfedezje a harmadfokú egyen-
Ferrigni (ejtsd: femnyi), Pier Francesco (tel- letek megoldásának. Felfedezését Fior Antonio
jes nevén Goccoluto F. Pietro, irói álnevén nev tanítványával is közölte, 1526-ban bekövet-
Yorick), az olaszok egyik legkiválóbb vezércikk- kezett halálakor pedig vejének és utódjának a
és tárcaírója, szül. Livomóban 1836 nov. 15., bolognai egyetemen Nave Annibale-nak e tárgy-
:

megh. Firenzében 1895 doc, 13. Élénk részt vett ról írt füzetet hagyományozott. L. Gardán-féle
az olasz szabadságharcban, egy ideig mint Ga- képlet.
ribaldi magántitkára is. 1860 óta Firenzében élt, Ferroacetát, Ecetsavas vas.
1.

fkép újságírással foglalkozva. E téren a maga Ferroaluminium, a vas és az alumínium öt-

idejében nem is volt brilliánsabb tollú írója Olasz- vénye. Az aluminium-gyárak 7— 8<'/o, st ll*5»/o
országnak. Számos tárcáját kötetbe is össze- alumíniumot tartalmazó P.-ot is készítenek.A meg-
gyjtötte, így egyebek közt színházi kritikáit is, ömlött hematit nyersvasba belemerítik az alumi-
melyekben rendkívül íinom mvészi érzékrl ta- niumot s az ömledéket táblákba öntik és a keres-
núskodik. Van egy ép oly alapossággal, mint szel- kedésbe hozzák. A ferro-aluminiiimot kisebb acél-
lemességgel megirt könyve a bábszínházakról öntvények nyers anyagának hólyagtalanítására
is Storia dei Bui'attini. Egyik leghíresebb pró-
: használják. A nagyobb acélöntvények nyers anya-
zája a Viktor Emánuel halálára irt cikke II Re : gához tiszta alumíniumot adnak 005— 0"l°/o-nyi
é morto. Polit. röpirataival is hatott. mennyiségben. A mitisz-önivénY is P. Ezt úgy
Ferrihidroxid, 1. Vas oxidjai. készítik, hogy kovácsvasat tégelyekben ömleszt-
Ferrijodid, 1. Vas jodidjai. nek meg és az ömledékhez alumíniumot adnak.
Ferri-kálinm-cianátam a. m. vörös vérlúgsó, Ferroammoniamsznliát, 1. Ammoniumferro-
1. Vérl{jsó. szulfát.
Ferriklorid, 1. Vas kloridjai. Ferrobromid, 1. Vas bromidjai.

Ferrikromát, 1. Krómsav sói. Ferrocián, 1. Vérlfmó.

Ferrinitrát, 1. Vas niirátjai. Ferrociáncink, 1. Cinkferrocianid.
Ferrioxalát, 1. Oxálsav. Ferrociánhidrogén, 1. Hidrogénferrodanid.
Ferrioxid a. m. vasoxid, 1. Vasoxidok. Ferrociánkálium, 1. Vérhtgsó.
Ferri-pácok, 1. Pácok. Ferrociánvas a. m. berlini kék.
Ferri-sók, a háromvegyértékü forrivas-gyököt Ferrodur, 1. Káliumcianid.
tartalmazó sók. Ilyen pl. a fer^i^zulfát FCjlSOJs Ferro et Igni (lat.) a. m. túzzel-vassal.
(femira sulfuricum oxydatum). Ferroferricianid, 1. Tumbul-kék.
Ferriszuliát, 1. Vas szulfátjai. Ferroferrioxid, 1. Vas oxidjai.
Ferriszulfid, 1. Vas szulfidjai. FerrofoB2Íát, foszfor.<íavas vasoxidul:
Ferrit (4sv.), az olivin mállasi terméke a Glas- Pe,(PO,),
gow (Skócia) közeiébon lev doleritekben. Néha monoklin kristálykák v. fehér kristályos csapa-
megtartja az olivin eredeti alakját; maga a F. dék. Vízben alig oldható. B só ferroszulfát olda-
lágy, sötétvörös, csokoládébarna. tából dinátriumhidrofoszfát hatására fehér csapa-
Ferritek, ferrioxid-fémoxidok. Anhidrobázisos dék alakjában válik ki, amely levegn oxidálódva
megkókül. Gyógyszeriil használatos. A vivianit
ferrioxidban Fe^Qu « hidrogént fémekkel he-
Fe3(POJ.,8H,0
lyettesítve, tekinthet vegyületek, az monoklin, kékes szín kristály lemezkék.
sóknak is
ú. n. P. keletkeznek. Ilyenek pl. nátriumferrit Ferrohidrát, ferrokidroxid, a. m. vashidroxid,
NaPeOj, kakiumferrit Ca(FeOj)j. Legfontosabb 1. Vas oxidjai.
 :

Ferrollmenlt — é38 — FerruccI

Ferroilmenit (ásv.), akolumbitnak egyik fajtája, Ferrooxalát, 1. Oxálsav.

mely Haddam termhelyen (Connecticut) fordul el. Ferrooxid a. m. vasoxidul, 1. Vas oxidjai.
Ferrojodid, 1. Vas jodidjai. Ferro-pácok, 1. Pácok.
Ferrokalcit (ásv.), ferrokarbonát tartalmú mész- Ferropirin, a ferripirinnel azonos, de a gyo-
pát, amelyet arról lehet felismerni, hogy a leve- morban nehezen szívódik fel. Sápkór és vérsze-
gn állva megbarnul. génység ellen liaszuálják.
Ferro-kálium-cianátum a. m. sárga vérlúgsó, Ferro-sók, a kótvegyórtók ferrovas-gyököt
1. Vérhigsó. tartalmazó sók.
Ferrokarbonát, 1. Vas karbonátjai. Ferro-szigeti délkör, amelytl kezdve számí-
Ferrokarbonil, 1. Vasszénoxid. tották régebben a geográfusok a földrajzi hosszú-
Ferroklorid, 1. Vas kloridiai. ságokat. Ferro szigetét tekintették a régiektl is-
Ferrokróm, 1. Vasötvözetek. mert legnyugatibb pontnak, és ezért választották
Ferrol, város Coruna spanyol tartományban, a rajta átmen meridiánt kezd meridiánnak
aP.-i Ria, vagyis öböl partján, (i9oi) 26,257 lak., 1630. egy Richelieutöl összehívott geográfus-kon-
1730. F. még csak kis halászfalu volt; azon- gresszuson, ahol a Paris és Ferro közti hosszkü-
ban elrejtett fekvése ós könnyen megvédhet lönbséget kerek számban 20»-nyinak vették fel
kikötjéért Spanyolország egyik legjelentéke- (valóságban 20' 39' 9"). Újabban a földrajzi
nyebb hadi kikötjévé tették, partjain nagy fegy- hosszúságokat Greenwichtl kezdve számítják
verraktárakat és gyárakat, úszó dokkokat ós ers- (17" 39' 51" keletre Ferrotól).
ségeket építettek. Mint kereskedelmi kiköt ke- Ferroszilicium, a vas és szilícium ötvénye, ha
vésbbé jelentékeny fképen gabonát, fát és épü- benne a szilícium Óo/o-nál több (mintegy I60/0), ez
;

letanyagokat hoznak be rajta. keletkezik akkor, ha vasat, kovasavat és szenet

Ferrolaktát, 1. Tejsavas vas. magas hmérsékleten összeolvasztanak. A F. a
Ferrol-öböl, Peruban, 1. Chimhote. nyersvas egyik alkotó részét képezi. Legtöbb a
Ferromagnetizmus, azon testek mágnessége, szürke és legkevesebb a fehér nyersvasban van.
mely a vaséval megegyez. Ilyen testek az acél, A tiszta F. fehér, de ha szén volt a vasban, szürke,
nikkel, kobalt, néhány érc és ötvény. L. még mert a szilícium elsegíti a vas karbontartalmá-
Faramagnetizmiis. nak grafltalakban való kiválását. Mivel a hólyag-
Ferromalát a. m. almasavas vas, 1. Almasav. talan öntvény képzdósét is elsegíti, a F.-ot acél-
Ferromangán, a vas és mangán ötvénye, ha fürdk, különösen a tégelyacél tisztítására hasz-
abban a mangántartalom 20<*/o-iiál nagyobb 80— nálják.
;
—A F. bizonyos fajtái, nevezetesen azok,
88"*/o-nál nagyobb mangántartalmú ötvényt nem melyek kb. 5"/o szilíciumot tartalmaznak, a ned-
készítenek, mert ez gyorsan oxidálódik. A F. tö- ves levegn fekve szétesnek és mérges gázo-
mött szövet és sárgásfehér törés rideg ötvény, kat fejlesztenek. Ezen tulajdonsága már sok sze-
mely azokon a helyeken, ahol izzó állapotában a rencsétlenséget okozott. Lebaus szerint 1 kg. P.
leveg érte, szép futtatásszemeket láttat. A F.-t 58— 900/0 szilícium tartalommal 50—500 cm" gázt
a Bessemer- és Martiu-acél gyártásban használ- fejleszt, amely hidrogénbl és foszforhidrogénböl
ják az acélfürd visszaszenltésére és a fürdben áll. Az arzénhidi'ogén a legtöbb esetben hiány-
lev vasoxidok redukálására. Azt a F.-t, melyben zik, de vannak esetek, amikor e gáz 50o/o-ot is
5— 10"/o szilícium is van, F.-szüiciumnak neve- tartalmaz. A F.-nál fellép heves robbanásoknak
zik. A terre-noirei gyárnak készítményeiben 66— a magyarázatát adni meglehetsen nehéz. Wil-
Só-öo/o vas, 20— 6-5ö/o mangán, 10— ö-ö^/o szili- son nézete szerint a F. szénsavval és vízzel szén-
cium és 2"6— 20/0 karbon van. Ezt az ötvényt az savas vasoxiduUá és önmagától meggyulladó szi-
acélöntésben az ömledék hólyagtalanítására hasz- liciumhidrogénné alakul.
nálják. Ferroszulfát, 1. Vas szulfátjai.
Ferromangánszilicium, 1. Ferromangán. Ferroszulíid, 1. Vas szulfidjai.
Ferrométer, az a készülék, mellyel' valami- Ferrotipia (gör.-lat.). Valamely kép természet
nek a vastartalmát határozzuk meg. Orvosüag a utáni fölvétele kollodiumra, melyet aszfalttal be-
vér vastartalmát szokás F.-rel meghatározni. A vont fekete vaslemezre öntenek, félig-meddig
vért elroncsoljuk, vastartalmát piros szinti vas- megszárítanak s azután megezüstöznek. Az ilyen-
vegyületté (rhodanvassá) alakltjuk át és a szín- formán nyert s a világosság iránt érzékeny réte-
intenzitásból következtetünk a vas mennyiségére. get a kamarában rövid ideig tartó megvilágítás-
Ferronatrit (ásv.), apró zöldes- szürkés fehér nak teszik ki, kifejtik, rögzítik és megmosás után
romboéderek, vagy még gyakrabban lemezes su- rögtön szállítják. A vékony kép tulaj donképen
garas szerkezet gömbök. Összetétele negatív, de a vékony alapon pozitívnak látszik.
SNagSO^.FeaíSOJa -j- eH^O. Németországban már 1850. állítottak el ilyen ké-
Egyéb szulfátok társaságában a Sierra Gerdában peket fekete üvegen (Pannotyp), de mivel az üveg
(Caraeoles közelében, Chile) fordul el, törékeny, az amerikaiak feketére v. barnára lak-
Ferronitrát, 1. Vas nitrátjai. kozott vaslemezzel cserélték föl.
Ferronniére (ejtsd ferroniér). La helle F., Ferron
: Ferrotitán, 1. Titán.
párisi vaskereskednek (v. ügyvédnek) bájos fe- Ferrotitanit (ásv.), 1. Schorlomit.
lesége, ki 1538. férje tudtával I. Ferenc francia Ferrucci (ejtsd: fen-accsi), Andrea, olasz szob-
király kedvese lett. Róla F.-nek nevezték el az rász, szül. Fiesoléban 1465., megh. 1526 jún. 30.
ékszer gyanánt használt, fémbl készült homlok- Francesco di Simoné Ferruccinak volt tanítványa.
szalagot. Nevét viseli Lionardo da Vincinek a Firenzén kívül, ahol a székesegyház építését \a
Louvreban található egyik arcképe is. vezette, Imolában és Nápolyban is dolgozott. M-
 ;

Ferrugo 4:^9 — Perstel

vei javarészt dekoratív tennészetüek, többé-ke- Fersala, Farszalosz.

1.

vésbbó jelentós figurális dísszel.Ilyenek a pistojai

: FersHn, organikus, szerves vastartalmú
székesegyház keresztel kútja, inárványoltár a gyógyszer, a vörösvértestekböl állítják el; vason
székesegyházban stb., de a firenzei szé-
flesoloi (034—O-370/o) kívül foszforsavat (0-lVo) és fe-
kesegyház számára elkészítette Szent András hérjót (81%) is tartalmaz. Ép olyan esetekben
nagy szobrát és Marsilío Ficino szép mellszobrát használható, mint a többi vaskészítmény, bár
is. Vasari szerint a magyar király (II. Lajos) szá- csekély vastartalma miatt inkább mint gyógy-
mára is dolgozott, magyarországi müvei közül tápszer bír jogosultsággal.
azonban csak az esztergomi székesegyház Bakócz- Ferse, a Visztula 112 km. hosszú mellékfolyója
kápolnájában lév márvány oltár maradt fönn, Danzig porosz kerületben aTumbergtöl D.-re ered
amely 1519. készült Bakócz Tamás megbízásá- és Mewenél torkollik.
ból. V. ö. KenczI-er, Andrea P. Bakács-oltára Esz- Fersel, 1. Frasü.
tergomban (Archaeologiai Értesít (1908., 289. 1.). Fersen, 1. Fredrik Axel, gróf, svéd hadvezér
Ferrugo (lat.) a. m. rozsda. és politikus, szül. Stockholmban 1719 ápr, 16-án,
Ferruiu (lat.) a. m. vas, átvitt értelemben megh. u. o. 1794 ápr. 2-4. Eleinte francia hadi-
egy római katona teljes fegyverzetét jelenti. —
szolgálatban állott, majd a hétéves háborúban a
F. hydrogenio redudum a. m. hidrogénnel sziní- svéd sereg fvezére volt a poroszok ellen s érde-
tett vas. — F. limatum, vasreszelék. meiért 1770. tábornagy lett. Élénk részt vett a
Ferrustan, 1262. a johanniták magyarországi politikai küzdelmekben is. 1751 óta a francia-
nagymestere. barát «kalapos»-párt élén állott s buzgón támo-
Ferry, 1. Gábriel, álnév, 1. Belletnarre. gatta az udvart az oroszbarát « sapkásoka ellen.
2. F., Jules, francia államférfiú, szül. St.-Dié- III. Gusztáv államcsinyje után, mikor a király ab-
ben (Vosges) 1832 ápr. 5., megh. Parisban 1893 szolutisztikus törekvései mind világosabbakká
márc. 17. 1851 óta ügyvéd volt Parisban, 1865. váltak, F. az arisztokrata ellenzék élére állott.
belépett a Temps szerkesztségébe és heves tá- Ezért 1789. rövid ideig fogságban is volt. Emlék-
madásokat intézett Paris közigazgatása ellen iratait (Historiska Ski'ifter) Klinckows'tröm adta
(Comptes fantastiques d'Haussmann). 1869-ben ki (Stockholm 1867-72, 8 köt).
beválasztották a képviselházba s a második csá- 2. F., Hans Axel. gróf, svéd diplomata, az
szárság bukása után a nemzeti védelem kormá- elbbinek fia, szül. Stockholmban 1755 szept. 4.,
nyának tagja lett volt aztán egy ideig a Seine megh. u. 0. 1810 jún. 20. 1775-ben a svéd had-
;

département préfetje és Paris mairoje is. 1872— seregbe lépett 1778. Parisba ment és csakhamar
;

73-ig mint követ mködött Athénben. Jelents Mária Antoinette királyné kedvence lett, ki iránt
politikai szerepet 1876 óta játszott, amikor a kép- mindvégig hódoló ragaszkodással viselkedett.
viselházban a mérsékelt republikánus párt veze- 1780-ban a francia sereggel résztvett az észak-
tését vette át. 1879 —
80-ig közoktatásügyi mi- amerikai szabadságharcban. Hazatérve 1783. a
niszter volt Waddington kabinetjében s keresztül- kir. svéd-ezred parancsnoka lett. A forradalom
vitte az antiklerikális iskolatörvényt. 1880 -81-ig kitörése óta a királyi család legbizalmasabb ba-
miniszterelnök volt, majd ismét 1883. került a rátja volt. ó készítette el a királyi család mene-
kormány élére. Ekkor, hogy a radikálisokat is ki- külésének tervét (1791 jún.) s mikor ez nem si-
elégítse, beleegyezett az alkotmány-revízióba és került, külföldrl sztt újabb terveket a királyi
a lajstromos szavazás behozatalába. Küls poli- család megmentésére. 1794-ben visszatért Svéd-
tikájában Németországgal szemben barátságos országba, hol IV. Gusztáv bizalmasa lett, ki t
közeledést mutatott s minden erejét Franciaor- 1799. az upsalai egyetem kancellárjává, 1801.
szág hátsó-indiai gyai-matbirodalmának megala- pedig birodalmi marsallá nevezte ki. A király
pítására fordította. Elfoglalta Anamot és Tong- 1809-iki letételében nem vett részt s ezért nép-
kingot és a Kínával kitört háborúban már-már szertlenné vált. Mikor 1810. a kedvelt Károly
gyzelmes békére volt kilátása, amikor egy fran- Ágost trónörökös hirtelen meghalt, F.-t gyanúsí-
cia hadosztály álnok felkoncolása Tongkingban oly totta a közhit, hogy a trónörököst megmérgezte.
vihart keltett a képviselházban ellene, hogy le Ezért a felbszült tömeg a stockholmi városházán
kellett mondania (1885 márc. 30). Népszertlen- kegyetlenül meggyilkolta. A késbbi hivatalos
sége (a Tongkingi gúnynevet kapta) pár évig tét- vizsgálat azonban F. ártatlanságát derítette ki.
lenségre kárhoztatta, de 1887 nyarán nyíltan V. ö. Klircou-ström, Le comte du F. et la cour de
szembeszállott Boulanger-val s a küzdelemtl még Francé (Paris 1878, 2 köt.) P. Gaulot, Un ami ;

az a merénylet sem riasztotta vissza, melyet el- de la reine Marié Antoinette (u. o. 1892) Flach, ;

lene egy Aubertin nev hóbortos ember elköve- Grefve Hans Axel v. F. (Stockholm 1896).
tett. 1888-ban megalapította a Boulanger-ellenes Ferstel, Heinrich, báró, osztrák építész, szül.
republikánus nemzeti szövetséget. 1891-ben be- Bécsben 1828 júl. 7., megh. 1883 júl. 14. A bécsi
választották a szenátusba, melynek 1893. elnöke akadémián fleg Van der NüU és Siccctrdsburg
lett. Mint ilyen komoly jelölt volt a köztársasági vezetése alatt tanult, azután a prágai székesegy-
elnökségre, de hirtelen halála véget vetett to- ház helyreállításán mködött közre. 1853-ban az
vábbi politikai emelkedésének. 1894;-ben St. Dó- I. Ferenc József ellen intézett merénylet meg-
nisbeu, 1910. Parisban szobrot emeltek tisztele- hiúsulásának emlékére szánt bécsi fogadalmi
tére. V. ö. Robiquet, Discours et opinions de Jules templomra hirdetett pályázaton 75 pályázó közül
P. (Paris 1893—98, 7 köt.) Bambavd, Jules F. elnyerte az els díjat. A tíimplom (Votivkirche, 1. a
;

1832-1893 (u. 0. 1903). Bécsi épületek képnellékletet), mely 1856— 75-ig

- Ferryport-on-Craig, 1. TayporL ópUlt, nagy tudással alkalmazott francia és német
Fertá ly nrjágrnás 440 Fert
csúcsíves elemeivel a neo-gótika legkiválóbb al- ból. A tó tehát közepe táján összeszkül s ezáltal
kotásai, Bécs legismertebb épületei közé tartozik. két egymástól megkülönböztethet tágabb meden-
P. egyéb müveiben is els sorban a középkori cére oszlik s ez eloszlást a tó medrében Oka fell
stílusok, valamint az olasz renaissance formáit Illmicz felé húzódó magasabb foldhat s a víznek
használta Különösen kiválók: az Osztrák-
föl. ennek folytán észlelhet csekélyebb mélysége is
Magyar-Bank palotája (1856—60), az iparmvé- igazolja. A tó legnagyobb hossza É.-tól D. felé,
szeti múzeum (1868—71), a vegyészeti labora- Nyúlástól Hidegségig 36 km., legnagyobb széles-
tórium (1869—72), a meteorológiai és földmág- sége É.-i felében Fertöfehóregyháza ésVédeny közt,
nességi központi állomás (1870—72), a tudomány- úgy D.-i felében Balf és Pomogy közt 15, legkis-
egyetem (1874—78, 1. a Bécsi épületek képmellék- sobb szélessége közepotáján 6V2 km. partjainak
letet) palotái és sok magánépület Bécsben, a hossza mintegy 100 km., területe 335 km^, ten-
schönaui kat. templom, a brünni ev. templom stb. ger feletti magassága 116 m. (Ez adatok a tó leg^
P., aki a XIX. sz.-i bécsi építészet egyik legkivá- nagyobb területére vonatkoznak). A P. síksági tó,
lóbb alakja, 1866 óta a bécsi technikai fiskolá- melynek medre igen sekély, legnagyobb mélysége
nak tanára volt. 6—7 m., de átlagos mélysége 1—2 méternél nem
Fertálymágnás, bécsi eredet kifejezés a mág- több. Csekély mélységénél fogva hajózásra soha
násokat majmoló uraskodókra. Rózsaági Antal sem volt alkalmas s a csónakázás is csak idrl-
regényének (1862) és Bérezik Árpád egyik víg- idre vált lehetségessé. Hozzá K.-fell a Hanság
játékának, A P.-ok (1867) elme. (1. 0.) mocsár csatlakozik. Sem ennek, sem a P.-
Ferté, La, 17 község neve Franciaországban, nek rendes lefolyása nincs ez a talaj azon saját-
;

köztük a jelentékenyebbek l.La F.-Bernard, vá-

: ságos és jellemz alakulatából ered, hogy a F.,
ros Sarthe départementban, (i9io) 440 lak., vá- mely szorosan véve a Rába vízkörnyékéhez tar-
szonszövéssel, vasolvasztással és malomiparral. tozik, az egész vízrendszer legmélyebb helyét fog-
Érdekessége az 1450— 1544-ig épített, de be nem lalja el a víz levezetésére szolgáló Rábcza és a
;

Notre-Dame temploma. — 2. La F.-Macé,

fejezett fcsatorna esése a Rába, illetve a Dunáig oly
város Orne départementban, (i9io) 6467 lak., je- csekély, hogy a magasabb fekvés Duna medré-
lentékeny szöviparral, paszománt-, szalag- és bl a víz a Rábán és Rábczán magas vízálláskor
gummicipökészítéssel. —3. La F.-Milon, község felfelé tódul s így a folyók a P.-t inkább táplálják,
Aisne départementban, (1910) 1669 lak., a XV. sz.- semhogy vizét levezetnék. A
P.-be csak két jelen-
ban épített, de késbben lerombolt ersséggel. P. tékenyebb patak ömlik a Vullía és a Rákos, mind
:

Racine szülvárosa, emlékét Dávid d'Angerstl a kett Ny. fell. A P. vize csöndes idben tiszta,
készített szobor hirdeti. — 4. La F.- sous-Jouare, csillogó kékes szín, de ha szelek korbácsolják,
város Seine-et-Mame départementban, (igio) 4822 megzavarodik, szürkés színvé válik; íze sós
lak., jelentékeny malomköbányákkal és nagy ga- lúgos, mivel sok glaubersó, konyhasó és sziksó
bonakereskedéssel, 1814 febr. 9. Macdonaldot az van benne feloldva a víz eszerint az alkalikus
;

orosz csapatok itt verték meg. vizek közé tartozik s így mint fürd is számba jö-
Fertilis (lat.) a. m. termékeny. het. A tó tükrének gyakori változása azonban a
Fertilítas (lat.) a. m. termékenység. fürdk fellendülését megakadályozza aimál élén- ;

Fertit (Dar-F., Dzsenakhera) Kelet-Szudán kebb nádasaiban a vadászat s a halászat is zsák- b

egyik vidéke, Daifurtól É.-ra. Lakosai a bongok, mánynyal (ponty, kárász, sügér és keszeg) ílzeti
gólok, nduggok, szerek, beják, jongbongok. a parti lakók fáradságát.
Fertit, afrikai nép, 1. Kredzs. A P. eredete és múltja sokat vitatott kérdés; a
Fertn. 1. Régente egy márkának negyedrésze, híres kkorbeli leletek, melyeket gr. Széchenyi Béla
egy magyar forint 2. a XVII. sz.-ban F. vagy
; a tó kiszáradt medrének déli széléhez közel, Fert-
ferdunk, ferdung egy latnak ötödrészét nyomó höz és Hidegség közelében 1874. felfedezett, kétség-
súly (eredetileg nyilván negyedrésze, mert alig telenné tették, hogy a tó környéke már az újabb
lehet más, mint a német verding, mely a félmesz- (neolitikus) kkorban lakott volt, habár az a kér-
szelyt jelent népies magyar verdungban is meg- dés, hogy helyén cölöpépítmények léteztek-o, el-
van, st talán a fityingben is). döntöttnek még nem tekinthet. A rómaiak Peiso,
Fert, mocsaras helyeken oly részek, ahol a Pejso V. Pelso név alatt ismerték (e nevet egyéb-
víz csak néha üti magát, ingoványos, süppedé-
fel iránt a Balatonra is alkalmazták) a német Neu-
;

kes hely. —Fertk a vadászok nyelvén azok a siedler See elnevezés ama (valószínleg besny)
mesterségesen elállított, vagy a természet által új teleprl való, melyet Zoltán fejedelem a X. sz.-
nyújtott mocsarak s pocsolyák, melyeket a fvad ban telepített a tó É.-i partjára,hogy az országot a
(szarvas) és vaddisznók rendszerint felkeresnek, németek beütései ellen megvédje a telepítvényt a
;

hogy azokban meghenteregjenek. E fertket sok szomszédos németek Neusiedhiek nevezték el a ;

vadász dagonya néven hívja. magyar P. név mocsarat, ingoványt jelent. Két-
Fert, a Balaton után Magyarország legna- ségtelen, hogy a P. alakját és kiterjedését gyak-
gyobb tava, mely Sopron és Mosón vármegyék ran változtatta erre utal az a körülmény, hogy
;

közt, hazánk nyugati határszéléhez közel terül a P. a régi oklevelekben tó, tócsa, mocsár, st
el. Hosszan nyúlik el É.-ról D.-felé, némileg fél- folyó néven is említtetik. A IV. sz.-ban Kr. u.
holdalakú, mert K.-fell messze nyúlik be a víz Galerius császár állítólag kiszáríttatta, de csak-
tükrébe Mosón vármegye rónája (Fertzug), míg hamar ismét megtelt vízzel valószín azonban,
;

Ny.-on csak a Vulka-folyó alkotta okai lapály hogy a XIV. sz.-ban sokkal kisebb volt, mint
szökik ki tagolatlan félsziget gyanánt a partnak jelenleg, s fleg közepe táján (ahol vámot szed-
különben szabályos és kanyargás nélküli vonalá- tek rajta) igen keskeny lehetett. így azon mon-
Fert — Ui — FertmellékI hegryláno
dának, hogy a P. több község (Peketetó, Jakab- Fertöboz (Boz, Holling), kisk. Sopron vm. sop-
falva, Pertö, Sárvölgye, Kendervölgye, Lány- roni j.-ban (1910) 518 német és magyar lak,, vasúti
völgye és Jókut) elöntése által Giletus fraknói állomás, u. p. és u. t. Nagyczenk. P. a Pert-tó
horcog korában jött volna lóti*e. semmi történelmi partján s a Pertmellóki hegység végs ágaza-
alapja nincs. Tény azonban, hogy a XIV. és XV. melyeken József nádor 1801-iki
tai alatt fekszik,
sz.-ban a F. vidékén számos község létezett, me- látogatására emelt oszlopcsarnok áll. Innen ne-
lyek azóta eltntek. A tó gyakori apadása és ára- gyedórányira csinos ligetben gróf Széchenyi Béla
dása oklevelekbl is kimutatható. Legnevezete- nejének, Erdödy Hanna grófnnek díszes mauzó-
sebb volt azonban a tónak a XIX. sz.-ban történt leuma van.
teljes kiszáradása és vízzel való újból megtelése. Fertöendréd, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-
1855-bon vették elször észre, hogy a P. vize ren- ban, (1910) 1150 magyar lak. u. p, és u. t. Pethá-
;

des partjaitól visszahúzódik, eleintén igen lassan, zai cukorgyár.

késbb szemmel láthatólag beljebb húzódott s Fert-és Balatonközti protestáns egyh&s-
1866 július közepén egészen eltnt a fenmaradt ; kerlet. E néven
fordul el néha az az egyház-
iszap azonban annyira telítve volt vízzel, hogy kerület, mely a prot. felekezetek teljes szétválá-
abban járni veszélyes volt. A tó déli medencéjé- sát megelz idben a dunántúli Sopron-, Vas-
ben 1867 nyarán apadt ki a víz s 1869-ig teljesen és Zalamegyékre terjedt ki. Püspökei voltak:
száraz volt a meder, úgy hogy gazdasági épüle- Szigethy Mátyás (1574—1585) és Beythe István
tek keletkeztek benne s a meder nagy részét fel- (1585—1591), ki a csepregi kolloquiumon nyiltan a
szántották. A kiszáradás oka a nagy szárazság református vallás mellett foglalt állást.
volt, melynél fog\'a a tóba öml patakok vize el- Fertöfehéregyháza, nagyk. Sopron vm. kis-
apadt s a Rába és Rábcza sem szaporítá kiönté- martoni j.-ban, a P'ert-tó partján és a Lajta-
seivel a tó vizét. A kiszáradás után a tó belsejé- hegység tövében, (1910) 1741 német lak. vasúti ;

ben sók képzdtek, melyek porát («8zikpor))) a állomás, posta- és távíróhivatal. Német
Doniiers-
szelek a Lajta-hegységen túlig elvitték. A sziksó kirchí-n nevét Donar germán istennek szentelt
különösen a K-i parton virágzott ki nagy meny- templommal hozzák kapcsolatba, melyet régi írók
nyiségben s a lakók összesöpörték és szappan- Panum Jovis név alatt említenek. A XIII. sz.-ban
készítésre használták fel. A kiszáradás alkalmá- Csákány volt a község neve, akkor a Gathal
val a délibáb tüneménye is mutatkozott. A tó család bírta. A falu feletti meredek hegyen kfal-
medrében eszközölt kutatások azt eredményezték, lal övezett templomot Esterházy Pál gróf 1676.
hogj'^ a P. iszapja szántóföldnek nem alkalmas, építtette.
inkább erdnek és rétnek való talaj dr. Szabó ; Ferthomok, kisk. Sopron vm. soproni j.-ban,
József szerint pedig a tónak csak küls szegélye, (1910) 592 magyar ós horvát lak. u. p. Hegyk,
;

mintegy 60 km^ térség volna fóldmívelésre alkal- u. t. Pinnye.

mas, mig többi Vo -része merben használhatatlan Fertmeggyes (Mörbisch), kisk. Sopron vm.
talaj. 1869 óta ismét meggylt a víz a tóban, 1876. soproni j.-ban, a Pert partján, (1910) 1834 német
déli fele már teljesen megtelt, a nyolcvanas évek- és magyar lak. egyike hazánk legrendesebben
;

ben pedig nagyobb volt, mint valaha. Azóta több- és legszebben épített községeinek. Lakói jó bort
szöri változás után ismét tetemesen megapadt, ná- termelnek. P.-t a XIII. sz.-ban a Gutkeled nem-
dasai megszaporodtak s a tó partján alakult fürd zetségbl való Majádi család bírta 1385. került ;

szárazra került. Legújabban a P. lecsapolása van Sopron város birtokába, de lakói 1598. a város
tervbe véve, mint a Rábaszabályozás kiegészít ellen fellázadtak. Van postahivatala u. t. Ruszt. ;

része. A kiszárítás azonban gazdasági szempont- Fertmelléki borok. Ezen borvidék fbb he-
ból, fleg a bortermelés tekintetében, káros hatású lyei Ruszt, Sopron, Nezsider és Pecsenyéd, f
lenne. A P. K-i partja teljesen sík, Ny.-on a P.- szUöfaj tájuk a furmint, a kékfrankos, a rakszll,
melléki hegylánc (1. o.) kitn borterm dombjai zöld veltelini és a muskotály a szretet késn ;

szegélyezik, É.-on a Lajtahegység lép a tó part;- kezdik, mert jó években Ruszt vidékén igen jó
jáig. Ny.-i partvidéke igen termékeny, népes s kul- aszuborokat is készítenek Nezsideren jó rizling
;

tivált, melyet a Sopron-Pozsonyi vasút szegélyez. bor, Oszlop vidékén pedig jó siller terem. Sok
K.-i partja kevésbbé népes s nagyrészt mocsaras. mustot szállítanak Bécsbe. A borok igen józama-
IrodnJom. Thirring Gusztáv, A P. és vidéke. Földrajzi túak, tüzesek, tartósak. A fertmelléki borok igen
Közlemények 1886., 469—508. 1. gróf Széchenyi Béla, K- keresettek s külföldre is szállíttatnak.Sajnos, hogy
:

kori lelet a P. tava medrében, Budapest 1876 Bella L. cikke

;
a ruszti aszút nagyon hamisítják, miért is es
az Arcliaeolog. Értesítben, 1898, 71. 1. ; Mayerhofer J., A P.
tava 1862—84., Gvör 1884 ; Kis József, A Pertö tavának geo- régi jó hírét ma már úgyszólván elvesztette.
gráfiai, históriai és természeti leirása 1797-ben; Rnmy, Mo- Fertmelléki hegylánc (yagyEuszti-hegylánc),
—
numenta hungarica, I. köt. 337 i23. 1. ; Kis József, A P.
Sopronvmegyében a Pert Ny.-i szélét szegélyez
tava vizének és orvosi tol^donságainak fUrdö gyanánt való
leirása 1797-ben, n. o. II. köt. 188-287. 1.; Nagy Imre, A P. alacsony dombsor, mely a Vulka völgyétl D.-I
régi áradásai, Századok 1869, 690—708. 1. ; u. a., Sopron irányban a Pert D.-i végéig keskeny láncolat
moiya. Századok 1883. évf. Stessel József, A P.-melléki el-
;

posztult helységek, Sopron, 1880. évf. 60. sz. ; Moser Ignác,

gyanánt húzódik s Pertmeggyes mellett éri el leg-
Der abgetrocknete Boden des Neusiedler Sees, Jahrbnch der nagyobb magasságát (Házhegy 283 m.). A Rákos-
k. kön. geologischen Reichsanstalt, XVT. köt. 1886., 338—344. patak keresztvölgye két részre osztja. Ny.-i me-
Jauaz György, Mittheilungen Uber den Neusiedler-See,
1.
redekebb lejtje erds, K.-i lankás oldalán a rnszti
;

Zeitschrift fdr Schul-Geographie VII. évfolyam 1886 145—

148. 1.; Jaszniger I., A Rába és a Dana vízrajzi viszonyai, és soproni kitn bor terem. A szUmüvelés itt
Pöldr^zi Közlemények 1883. évf. 366—371 Jukovics
Dle WasserverhUltuisse des Neusiedlorseea (Verhandl.
; A.,
d.
a srn él népesség f kereseti forrása s a bor^
aaturforsch. Vereins von Pressburg, 1861); Mayerhofer J.,
kereskedés már régi idk óta igen tetemes jelen- ;

A P. Uva 1862—1884, Gyr 1884. tékeny és kitn a gyümölcstermesztés is. Neve-

 ;

Pertörákos U2 ~ Ferttlenítés

zetesek továbbá a hegylánc mediten-án kzeteiben ismerete eltt is megvolt, st nyomait még az
(lajta-mész) nyitott nagyszer kbányák (Szent- ókorban is megtaláljuk. Természetesen ez nem
margitbánya, Fertrákos, Oszlop), melyeknek ki- lehetett céltudatos, eredményes munka ; nem is
tn anyagát Bécs legnagyobbszerü épületeihez (a annyira a fertz betegségek megszüntetésére,
Sz. -István templomtól kezdve a városházáig és mint inkább az azokkal járó küls kellemetlen-
operaházig) használták fel. A P. aljában számos ségek elkerülésére törekedtek, ezért szagtalaní-
müveit s népes község terül el központja Ruszt ; tottak és esetleg tisztogattak. Rendszeres, céltu-
város. Nevezetes a Pertrákos (1. o.) mellett felfe- datos és eredményes P.-röl csak azóta lehet szó,
dezett Mithras-barlang. amióta a fertz betegségek lényegét, az okozó
Irodalom,. Thirring Gusztáv, A
Pertö és vidéke, Földrajzi mikroorganizmusokat, s azok életfeltételeit ismer-
Közlemények 1886. évf. ; Róth Lajos, A rákos-ruszti hegy-
jük. Az eiTO vonatkozó ismereteink fokozatos szé-
vonulat és a Lajtha-hegység déli részének geológiai vázlata.
Földtani Közlöny 1879. évfolyam 89—100 1.; u. a, Kis- lesbedésével a P.-nek mind több és tökéletesebb
Marton vidéke, Magyarázatok a magyar kir. országos föld- módjait fedezték föl, úgy hogy ma a P. külön tudo-
tani térképhez, Budapest 1883; Kiss István, margitai kö. A mány, amelynek óriási irodahna van.
Magyar Mérnök- és Építész-egylet Közlönye, XVII. kötet
1884, 38—61. 1. Ma már több olyan eljárásnak vagyunk birto-
Fertrákos (Kroisbach), nagyk. Sopron vm. kában, amellyel a különböz tárgyakat és anya-
soproni j.-ban, a Pert partján, (1910) 2980 német gokat egészen biztosan képesek vagyunk fertt-
és magy. lak, a gyri püspök nyaralókastélyával
; leníteni, mindazonáltal még ma sem rendelke-
és parkjával. Postahivatal, u. t. Sopron. Óriási zünk olyan eljárással, amely minden esetben
lajta-mészkbányája, mely 1628 óta van üzem- egyaránt használható lenne s mindazokkal a fel-
ben, az utóbbi idben nagyobbára Bécsbe szol- tételekkel bírna, amelyeket egy tökéletes ferttle-
gáltatta az építanyagot. P. Rákvár néven már nít eljárástól megkívánunk. Azért — bár a F.
a XIV. sz.-ban is vár és a gyri püspök tulajdona céljaira lehetleg a lüO^-os, telített vízgzt igyek-
volt. A községtl B. ra van a híres Mithras-bar- szünk használni — az egyes adott esetekben a
lang, melyet Storno Perenc mépítész 1865. fe- ferttlenítend anyag minségéhez, mennyiségé-
dezett föl a sziklafalba faragott féldombormü
; hez s az elpusztítandó mikroorganizmusok élet-
Mithras istent ábrázolja a szentély a Kr. u. III.
; képességéhez alkalmazkodunk a ferttlenít eljá-
8z.-ból való. rás megválasztásánál.
Fertsalmás, kisk. ügocsa vm. tiszántúli j.- A különböz ferttlenít eljárásokat 2 cso-
ban,(1910) 827 magyar lak. u. p. Kökényesd, u. t. ; portba szokás osztani fizikai és kémiaiakra. A
:

Halmi. fizikai eij árasok közé tartozik elssorban a h.

Fertszéleskút (Breitenbrunn), nagyk. Sop- A különböz tárgyakat biztosan ferttleníthetjük,
ron vm. kismartoni j.-ban, a Pert partján és a ha elegend ideig elég magas hmérsékleten tart-
Lajtahegység tövében (1910) 1230 német ós magy. juk. A P.-nek ez a módja azonban csak igen
;

lak. vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. La- szk körben nyer alkalmazást, mert hogy általa
;

kói bortermelést znek. P. emeletes házaival vá- az összes baktériumokat, st azoknak állandósult
rosias jelleg község futcáján 22 m. magas sza- alalrjait, a spórákat is elpusztítsuk, Koch és
;

badon álló rtorony van a XVI. sz.-ból, mely egy- Wolffhügel vizsgálatai szerint l40''-os mellett h
úttal pellengérül szolgált (a legnagyobb az or- legalább 3 óra szükséges. Ezalatt pedig a legtöbb
szágban). Templomának tornya gótikus építésre ferttlenítend tárgy tönki-e megy. Ezt az ú, n.
vall; a templom belsejében régi falfestmények száraz hvel való P.-t csak laboratóriumokban
vannak. 1681 dee. 4—5. és 13— W. közti éjjelen használják edények, mszerek, stb. sterilizálá-
a szent koronát P.-ou rizték, midn a koronázásra sára. A száraz levegnél sokkal energikusabban
Pozsonyból Sopronba és vissza vitetett. 1683 hat a baktóriumokra a vízgz. R. Koch, GafFky
júl. a törökök felgyújtották a községet és lakóit és Loeffler kísérletei kimutatták, hogy az 1 atm.
meggyilkolták. nyomású telített vízgz ferttlenít erejével alig
Fertszentmiklós, nagyk. Sopron vm. kapu- mérhet össze valamely más anyag v. eljárás
vári j.-ban, (1910) 3144 magyar lak, nádgyékény- ehhez járul még az az elny is, hogy a P.-nek
;

gyár, marhakereskedés, vasúti állomás, posta- és ezt a módját mindenütt és kényelmesen megvaló-
távíróhivatal. síthatjuk. A legtöbb kórokozó mikroorganizmus
Fertszéplak, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-ban, 100" OS telített vízgzben 5' alatt elpusztul, st a
(1910) 1234 magyar lak.; vasúti megálló; u. p. és lépfenebacülus spórái is, amelyek, mint az összes
u. t. Bszterháza. Kéttornyú templomának harang- kóros baktériumok legellenállóbbjai, a ferttlenít
ját állítólag a Pert mf drébi halászták ki. eljárások értékének megállapítására szolgálnak,
—
Fertöszergény, kisk. Sopron vm. kapuvári j.- 12' 15' alatt biztosan tönki'emennek. A lOO^-os
ban, (1910) 607 magyar lak. u. p. Vitnyéd, u. t. teUtett vízgznél még sokkalta erélyesebb hatású
;

Petöházai cukorgyár. a nagy nyomás alatt álló és épen azért magasabb

Ferttlenítés (desinfectio), az az eljárás, amely hmérsékre emelhet telített vízgz. Az ilyen
a fertz csírák, mikroorganizmusok megölése, v. túlnyomású gzzel dolgozó készülék (autokláv,
legalább is meggyengítése által a fertz beteg- digesztor) azonban a praxis céljaira már túlkölt-
ségek kifejldését, elterjedését meggátolni törek- séges és talán már fölösleges is ezeket már csak ;

szik. Mint ilyen, a modern közegészségügy talán laboratoriutnokban,kórházakbanhasználják.Gya-

legfontosabb segédeszköze az államnak is els- korlati fontossággal bír az is, hogy a 100«-nál
;

rend érdeke a P. szabályozása és ellenrzése. kisebb hmérsék telített vízgz ferttlenít ereje
Történeti adatokból tudjuk, hogy a P.-ro való lényegesen kisebb. Ezért magas hegyvidékekon
törekvés már a fertz betegségek lényegének a gzzel való P.-t sokkal hosszabb ideig kell foly-
 ; -;

Ferttlenítés — UB Ferttlenítés

tatui,mint sík vidékeken. A nem telített vízgz tatható anyagok, a krezolok stb. Tiszta készít-
hatása pedig csak kb. olyan, mint az ugyanolyan ményeit (pl. kroozot) a fogászatban használják
hómérsékú levegé. nyers állapotban, mésszel való vegyülete árnyék
Másik, általános használatú, teljesen biztos fer- székek P.-ére nyer alkalmazást.
ttlenít eljárás a felforralás, v. forró vízben való A különböz lúgok vizes oldatai is ferttleníte-
kifzés. A forró víz ferttlenít, baktériumöl nek, fleg forrás közben fejtik ki hatásukat (1.
hatását még nagy mórtékben emelhetjük, ha föntebb). Pöcegödrök, ámyékszékek, pocsolyák
ahhoz kevés mosószódát, v. lúgot adunk. így P.-ére még sok más anyag is van forgalomban,
Schimmelbuseh kimutatta, hogy a forró l^/o vizes melyeknek ferttlenít ereje nem sok, de a bakté-
szódaoldat a lépfenebacillus spóráit 2' alatt elpusz- riumok megélhetését azért lehetetlenné teszik.
títja. Azóta a kifzés egyike a leghasználtabb Ilyenek az oltott mész, vasgálic, aluminiumsók,
ferttlenít eljárásunknak; sebészi mszereket, stb. Egész különös eljárások vannak az ivóvíz
fertiizöttedényeket, esetleg fehérnemüekotis ezen P.-ére, erre ugyanis nem szabad olyan anyago-
az úton ferttlenítünk. kat, eljárásokat használni, amelyektl a víz
Alacsonyabb hmérsékkel is szoktunk néha valami ízt kap, vagy valami mérgez anyag kerül
ferttleníteni, ha a ferttlenítend anyag a ma- belé.
gas hmérsékletet nem tri el ez azonban nem
; Újabban különösen lakások P.-ére gázalakú
ad teljesen megbízható eredményt, mert bár a ferttlenít szereket igyekeztek forgalomba hozni,
baktériumok ilyen hmérsékletben is elpusztul- mivel az eljárás velük rendkívül kényelmes. Már
nak, de a spóráik nem. Azért az ilyen anyagot régóta megpróbálták ezt kéndioxiddal (amit meg-
ismételten kell felmelegítenünk, hogy a spórák- felel mennyiség kén elégetése által nyei-tek),
ból kialakult baktériumokat apránként elpusztít- klórgázzal stb., de ezeknek annyi káros oldaluk
suk. Ilyen eljárás a pastemizálás is, mely fleg a volt, hogy nem tudtak szélesebbkör elterjedt-
tej ós sör konzerválásánál nyer alkalmazást. ségre szert teimi. Legújabban a figyelem a for-
A kémiai P. eszközeinek se szere se száma. maldehid-gáz felé irányult, melynek ferttlenít
Nap-nap után hoznak forgalomba újabb és újabb hatását legelször Loew ismerte fel, praktikus
ferttlenít anyagokat, amelyeknek mind meg- alkalmazását pedig Franciaországban Trillát,
van a maguk elnye, de arra az általános hasz- Németországban Flügge indította meg. Az eljárás-
nálhatóságra, aminek a gzzel és forró vízzel hoz kezdetben nagy reményeket fztek ma már
;

való F. örvend, nem tarthatnak igényt. Hogy tudjuk, hogy bár a formalin sima felületeket tö-
valamely kémiai anyag ferttlenít hatással bír- kéletesen ferttlenít, olyan tárgyakat azonban,
jon, annak els föltétele, hogy vízben legyen oldva amelyeknél a mikroorganizmusok mélyebben t-
(E. Koch). Alkoholban, olajban vagy gliceiinben nek, a formalin nem képes tökéletesen csiramen-
stb. oldott ferttlenít szereknek (ha azokat ké- tessé tenni. Tökéletessé lehet tenni az eljárást,
sbb nem hígítjuk vízzel) semmi hatásuk sincsen. ha a formaldehid-gázt légmentes térben eresztjük
A vízmentes alkohol, benzin, aceton, aether stb., rá a ferttlenítend anyagra ezáltal olyan tár-
;

csak mint igen kitn tisztítószerek jönnek szóba gyakat is képesek vagyunk minden kár nélkül
ferttlenít hatásuk tehát indkekt. A kémiai ferttleníteni, amelyeket a gz megrongál (bár-
dezinfieiensek közül legels helyen kétségtelenül a sony, plüss, selyem holmik, prémek stb.). Lakások
sublimát (merkuriklorid, higanyklorid) áll. l*>/oo-es formaldehides F.-énél a szobákat légmentesen
oldatát (1 g. 1 1. vízre) használjuk rendesen; elzárjuk, s vagy a szobában bent fejlesztjük a
ebben a legellenállóbb baktériumsporák is néhány formaiint, vagy kívül s a kulcslukon vezetjük be.
perc alatt elpusztulnak. Mivel a szublimát rend- A formaldehid-gáz fejlesztésére rengeteg késztl-
kívül mérgez, eozinnal pirosra festve jut a ke- lék van ma már forgalomban (Aután, Berolina,
reskedésbe 1 g.-os pasztiUák alakjában (Pastilli Colonia, Hydroformái, stb.), melyek részben a
Hydrargyri bichlorati secundum Angerer); az formaldehid vizes oldatának elporlasztása, rész-
ilyen pasztilla oldata piros szín lévén, megóv ben különböz formaldehid-generátor (amelybl
attól,hogy közönséges vízzel összetévesszük. Igen formaldehid képzdik: formalin, paraformal-
erélyes ferttlenít hatása van a 3—
5o/o karbol- dehyd, trioxyraethylen stb.) segítségével mköd-
sav (phenol) oldatnak a P. történetében igen el-
; nek. A ferttienítés után a fölösleges formalde-
kel szerepet visz. Igen ers mérgez hatása miatt hidet, mely kellemetlen izgató hatással van a
ma már alig használják. A káliumpermanganát- légutakra,valamint a szem kötöhártyájára,ammo-
oldat, különösen sósavval keverve, szintén egyike niával kötik meg. Újabban kimutatták, hogy
a legersebb ferttlenít szereknek mivel azon-
; abszolút száraz tárgyakat a formaldehid sem fer-
ban a szerves anyagokat megbarnítja, használata ttlenít; úgy látszik tehát, hogy lényegében a
rendkívül korlátolt. Oxidáció révén hat, kitnen formaldehid vizes oldata hat. A formaldehidet
használható egyébként bzös ámyékszékek F.-ére nemcsak gázalakban használják, hanem folyé-
és szagtalanítására. Szintén oxidáció révén hat kony és szilárd preparátumaiban is ilyen a lizo-
;

a hidrogénsuperoxid ; igen erélyes s ártatlan fer- form, mely egyike a legkitnbb házi dezinílcien-
ttlenítszer. Használható ferttlenítszer a klór, seknek, valamint az urotropin is, melyet belsleg,
a klórgáz szagtalanít, s megöli a mikroorganiz- mint gyógyszert alkalmaznak.
musokat hátránya, hogy az emberi szervezetet
; Fertz betegségek után a F. mmdenkinek
is megtámadja s belehelve igen súlyos tüneteket elsrend érdeke, mert csak ezáltal lehet a beteg-
okoz. A klórmész gyakorlatilag már jobban be- ség tovaterjedésének gátat vetni. Nagyobb váro-
válik pöcegödrök, árayékszékek P.-óre. Hasonló- sokban a F.-t külön intézetek (ferttlenít in-
képen használhatók a nyers kátrányból lepárolog- tézetek) végzik, s a hatóságok íiják el, hogy
 ;

Ferttlenít intézetek 4M — Fertz betegségek

micsoda betegségek után kötelez a P. Nálunk musoknak jelenléte a szervezetben. Ezt már 2—3
ezek az ázsiai kolera, hasi hagymáz (tifusz), ki- századdal ezeltt is sejtették, araennyiben felvet-
:

ütéses tifiísz, fekete himl, enyhe himl (variolois), ték, hogy a P.-et valami fertz anyag, a konta-
vörheny, diftéria, gyermekágyi láz, vérhas, pes- gium vivum, v. animatum okozza, mely a beteg em-
tis, lepra (bélpoklosság), lépfene, takonykór, ve- berekrl ragad át az egészségesre. Azokat a beteg-
szettség. Olyan helyeken, ahol ferttlenít intézet ségeket, amelyeknél ez minden kétséget kizáró-
nincsen, házilag kell a P.-t elintéznünk. Ez ter- lag beigazolódott, kontagiózus betegségeknek ne-
mészetesen nem olyan kényelmes, de azért elég vezték, szemben az olyan betegségekkel, amelyek-
jól elintézhet. Legelször is a legnagyobb tiszta- nél az egyénekrl egyénekre való átterjedést nem
ságra kell törekednünk, mert a piszok a bakté- látták, hanem egy bizonyos tájékon léptek fel
riumok melegágya. Ezért a ferttlenítend helyi- következetesen. Ezeket az utóbbiakat miazma-
ségekben a padlót forró lúggal fölmossuk, a bú- tikus betegségeknek nevezték, mert azt hitték,
torokat — amelyeknek nem árt — szintén esetleg hogy ezeket valamely, a talajban keletkez fer-
;

a kényesebbeket szublimáttal dörzsöljük le. A fala- tz anyag, a miazma létesíti. Ez a beosztás már
kat legcélszerbb kenyérbéllel megtisztítani, eset- a régieket sem elégítette ki voltak betegségek,
;

leg lehetszublimátoldattal lemosni. Ivó-, eveszkö- amelyek, különösen az hiányos ösmereteik miatt,
zöket szódás V. szappanos vízben kifzzük, hasonló- sem az egyik, sem a másik csoportba nem voltak
képen a piszkos, s durvább fehér- és ágynemüket beilleszthetk, ezek voltak a miazmatikokonta-
is. A íkiomabb fehénomüket s a ruhákat gzzel giózus betegségek. Vannak, akik még ma is ezt
ferttlenítjük. Gözfertötlenítt úgy rögtönözhe- a beosztást követik, bár semmi jelentsége nin-
tünk, hogy egy mosó üst fölé nagyobb, kivert fe- csen. Ma ugyanis tudjuk már magyarázatát adni
nek hordót borítunk, s ebbe beaggatva a ferttle- a kontagiózus és miazmatikus betegségek közti
nítend ruhákat, az üstben lev vizet forralni különbségnek a kontagiózus betegségeknél az
:

kezdjük. így is csaknem tökéletes P.-t érhetünk okozó mikroorganizmusok a beteg váladékaival
el, ha elég ideig (1—2 óra) hat bo a gz. Kénye- a test felületére, illetleg a külvilágba kerülnek,
sebb szöveteket, mtárgyakat, prémeket, könyve- s onnan belejutnak a beteggel érintkez egyénbe.
ket házilag ferttleníteni már kényes dolog erre Ezzel szemben a miazmatikus betegségeknél a
;

a legcélszerbb a formalin-P., mely azonban már mikroorganizmusok nem jutnak ki a szervezetbl,

külön készüléket igényel. Egyébként törekednünk s így nem is fertzhetnek be más szervezetet,
kell a lakás mennél higienikusabb berendezésére, hacsak nem úgy, hogy a mikroorganizmusok által
szellztetésére, valamint arra, hogy elegend nap- ellepett szöveteket a betegbl Idvéve beoltjuk az
fény érje, mert az ilyen lakásban az esetleg fen- egészséges egyén testébe. A miazmatikus beteg-
maradt csirák is hamarosan elpusztulnak. ségek elterjedése lényegében véve így is történik
Ferttlenít intézetek, 1. Közegészségügyi pl. a maláriánál szúnyogok szívják ki a beteg
intézméíiyek. ember vérével a mikroorganizmusokat. Ezek ben-
Ferttlenít szerek, I. Antiszeptikus szerek. nök tovább szaporodnak, átalalrulnak, s aztán egy
Fertövidéki h, é. vasút, Czelldömölktl Répczo- másik szúrásnál becsúsznak közvetlenül az egész-
lakon és Bszterházán át Nezsiderig, ill. a sop- séges egyén vérébe. Tehát a miazmatikus beteg-
ron-pozsonyi h. é. v. nezsider-pándorfl (10 km.) ségeknek van valami közük a talajhoz, de nem a
szakaszának együttes használata mellett Pándor- kórokozó mikroorganizmus termeldik a talajban,
faluig terjed. Csapodtól Csapodimajorig és Mexikó- hanem az azt széthurcoló szúnyog tenyészik ott.
pusztától Mexikómajorig egy-egy 3—3 km. A P. lényegének, a fertzésnek forrása tehát
hosszú vontatóvágánya van. Megnyílt 1897 dec. majdnem mindig a beteg ember vagy állat. A
19. Üzleti hossza 116 km. Engedélyese a buda- beteg a fertzés székhelye szerint bélsarával,
pesti bankegyesület r.-t, A gyr-sopron-ebenfurti vizeletével, köpetével, az általa elválasztott nyál-
vasút kezeli. lal, tejjel a mikroorganizmusoknak mülióit vá-
Fertzés, valaminek a bepiszkítása, bemocs- lasztja ki, amellyel aztán az ember beszennyez-
kolása, szennyezése. Kémiai szempontból fertzött heti magát, vagy közvetlenül be is veheti ket,
az a reagens, anyag, amely idegen vegyületeket mint pl. a megivott tejjel. Azeltt azt hitték, hogy
tartalmaz. Erkölcsi szempontból F. a tiszta, egész- a köpettel való fertzés fleg akkor fenyeget, ha
séges erkölcsöknek megrontása, az erkölcstelen- a köpet már megszáradt, s elporlik. Ez azonban
ség. Orvosi szempontból P. (infectio) mikroorga- nem nagyon valószín, egyrészt mert maga a
nizmusokkal való beoltás praktikus szempont- kiszáradás is már nagy mértékben csökkenti a
;

ból fleg az él szervezeteknek kórokozó mikro- mikroorganizmus életképességét másrészt mert

;

organizmusokkal történt P.-e fontos. L. bvebben a köpet még kiszáradva is igen nehezen porlik el.
Fertz betegségek. Sokkal valószínbb ennél az, amit újabban Plügge
Fertz betegségek azok, amelyeket vala- mutatott ki, hogy a fertzés a köhögéssel kap-
mely, kívülrl a szervezetbe jutott élsköd (pa- csolatban a szájnyálból és a köpetbl leváló íinom
razita) mikroorganizmus idéz el. Az élsköd kis cseppekkel történik (csepp-infeetio). E cseppek-
mikroorganizmus az esetek j ereszében a hasadó- ben sikerült is kimutatni a baktériumokat, úgy
gombákhoz tartozik, tehát baktérium azonban hogy valószín, miszerint egy köhög tuberkulo-
;

van igen sok fertz betegség, amelyet nem a tikus valóságos baktérium-spray-t szór maga köré.
növényvilágba tartozó baktóriumok, hanem állati A fertzésnek nem egy homályos esete azóta
élsködk (protozoák) okoznak ilyen pl. a ma- lelt magyarázatot, amióta rájöttek, hogy patogén
;

lária, a keleti vérhas, stb. A P.-nek tehát legfon- mikroorganizmusok hónapokig, évekig élhetnek
tosabb kritériuma él, kórokozó mikroorganiz- az emberbon anélkül, hogy azt a legkisebb mér-
 : -; ;

Fertz betegséfirok — 445 — Fertz betegrségrek

tékben is megbetegítenék. Az ilyen bacillus- tzött egyén megbetegedését. Minden szervezet

gazdák részben már átélték az általuk hordozott nedveinek van valami baktériumöl képessége,
baktériumok okozta F.-et, részben pedig nem. úgy hogy ha a bejutott baktériumok száma nem
Be van bizonyítva, hogy a legtöbb esetben a nagy, azok a szervezetben elpusztulnak. A szer-
mikroorganizmusok nem pusztainak ki a szerve- vezet nedveinek baktériumöl képességét a azer-
zetbl a fertz betegség meggyógyulásával így ; vezeton kívül is igazolhatjuk így pl. vórsavó-
;

a diftéria-bíicillusok a gyógyulás után még hó- ban a beléoltott baktéiíumok (ha nem sokat ol-
napok múlva is feltalálhatók az orr-garat üregben. tunk be) hamarosan elpusztulnük. Ezt a bakté-
Legfeltnbben látjuk ezt a hastífusznál a bacil- : riumölhatást Buchnera testnodvekbenlévósaját-
lusok mégévekig vegetálhatnak a tífuszból kigyó- szerííenzimeknek tulajdonította s ezeket «alexi-
gyult gazda opehólyagjában sbélsarával állandóan neknekö nevezte. Tehát, hogy valamely mikro-
ürüJnek ki, anélkül, hogy valami kellemetlen organizmus fertz betegséget okozzon, ahhoz egy
ségüt okoznának ;
—
bár az sem ritka eset, hogy bizonyos számban kell a szervezetbe behatolnia,
a gazdára már teljesen ártatlan tifuszbacillu- ez a szám természetesen egyebeken kívül függ a
sokat 6—7 óv múlva valami csontgenyedósben mikroorganizmus fajától. De még így is nagy
találjuk meg. Elfordul az is, hogy a bacillus- különbségeket találunk az egyes emberek szerint
gazda maga nem is szenvedett abban a fertz mint fönt említettük, vannak emberek, akik a
betegségben, melynek csíráit magával hurcolja baktériumok egész tömegét hurcolják magukkal,
Így elfordulhat, hogy valakinél a kolera egy ár- anélkül, hogy megbetegednének; bizonyos ese-
tatlan kis hasmenósban nyilvánul csak meg, s tekben aztán ugyanezek a baktériumok valamely
azután a koleravibriók hónapokig minden tünet más egyénben, vagy pedig magában a gazdában a
nélkül tovább tenyésznek benne. A fei*tzés szem- legsúlyosabb betegségeket válthatják ki. így a
pontjából az is fontQS, hogy vaunak mikroorga- tüdgyuladást okozó pneumokokkuszok hónapokig
nizmusok, amelyek *a külvilágban is tenyészhet- élhetnek némely ember garatüregé), en, anélkül,
nek (fakultatív paraziták), ilyen pl. a tetanus, a hogy kárt okoznának, míg végre a tüdögyuladás
merevgörcs baci llasa,mely állandóan a talajban te- mégis csak bekö vétkezhetik hasonlóképen a
;

nyészik, de a szervezetbe jutva azt súlyosan meg- tüdvészes betegeket ápoló személyzet köpetében
betegíti. Nagy szerepet visznek továbbá némely csaknem mindig találunk tuberkulózis-bacilluso-
fertz betegség elterjedésében oly állatok, ame- kat, anélkül, hogy azoknak tüdvószük volna,
lyek maguk is megbetegszenek az illet mikro- míg más ember talán 1—2 tuberkulózis-bacillus
organizmusoktól, így már régóta ismeretes, hogy belehelése után megbetegszik.
a patkányok terjesztik a pestist stb. Már ebbl is következik, hogy a régi felfogás,
A mikroorganiiamuáok különböz utakon jut- amely a F. létrejöttében csak specifikus mikro-
hatnak be az egészséges szervezetbe organizmusokkal való fertzésnek tulajdonított
1. Bizonyos kórokozó mikroorganizmusok a szerepet, helytelen nyomokon járt. Ma a fertzést,
brön keresztül is fertzhetnek, amennyiben a valamint a F.-et biológiai jelenségnek fogjuk
br szabad szemmel nem látható kis repedésein föl, amely két szervezetnek egymásra gyako-

vagy a börmirigyek kivezet csövein keresztül rolt kölcsönhatásában áll. Nagyon természe-
bevándorolhatnak a szervezetbe. tes, hogy ennek a jelenségnek kialakulásában
2. Az emészt csatorna is igen gyakran kapuja három laktor fog szerepelni elször a fei*tzött
:

az infekciónak (tífusz, kolera stb.), még pedig szervezet tulajdonságai, másodszor a fertz
nemcsak azáltal, hogy a táplálókokkal bejutó mikroorganizmus tulajdonságai, harmadszor a
speciális mikroorganizmusok itt támadhatják küls körülmények, amelyek hol az els, hol a má-
mog a szervezetet, hanem mert a bélcsatornában sodik faktor küzdehnét segítik el. A szervezet
állandóan vannak baktoriamok, amelyek adott tulajdonságait a hajlam (dispozidó) fejezi ki, ez
körülmények között betegséget okozhatnak (koli a különböz egyéneknél rendkívül eltér, st egy
baeíllus stb.). ugyanazon egyénnél is változik az életkor, fog-
3. A lélegz traktusba is behatolhatnak a bak- lalkozás, s más körülmények hatására. A hajlam
tériimiok, részben a belehelt levegvel kívülrl, lehet fokozott; ilyenkor a mikroorganizmusok
részben pedig az orr-, száj- és garatöregböl. sokkal könnyebben betegítik meg a szervezetet.
4. A húgy- és nemiszervek fleg a venereás, Ilyen fokozott hajlammal találkozunk pl. a gyer-
nemi betegségeknek a kapui ezenkívül fleg nk-
; mekkorban a kiütéses betegségekkel szemben a ;

nél gennyeszt kokkuszok (gyermekágyi láz) stb. serdül korban a tuberkulózissal szemben stb.
la itt támadhatják meg a szerveket. Lehet azonban csökkent is, ilyenkor fokozott
5. Még a méhen belüli életben is fertzdhetik ellenálló képességrl, refracter viselkedésrl be-
a magzat; vagy a méhlepény vérkeringése révén szélünk. Ennek az oka lehet pl. az immunitás
(1. o.), amidn a szervezet nedveibon olyan
(piacentaris infekció), vagy pedig már a termé- ellen-
kenyítés alkalmával is (germinativ infekció, szi- anyagok, immun testek vannak, amelyek a mikro-
fllisnél állítják). organizmusokat, illetleg káros hatásukat meg-
6. Végül vannak P., amelyeknél a fertz mikro- semmisítik, de lehet más is, Így pl. a szívbajosok
organizmusok közvetlenül a vérbe lesznek beoltva, nem igen kapnak tuberkulózist a tüdejükben lév
amint azt különösen tropikus megbetegedéseknél vérpangás miatt stb. A mikroorganizmusok itt
látjuk. Ezeknél bizonyos rovarok közvetítik az szóba jöv tulajdonságait a vindentna fejezi ki,
infekciót nálunk ilyen betegség a malária.
; mennél virulensebb valamely mikroorganizmus,
Azonban az, hogy a fertz mikroorganizmusok annál gyorsabban hat, s annál súlyosabb meg-
bejutottak a szervezetbe, még nem jelenti a fer- betegedést okoz. Azeltt azt hitték, hogy a mikro-
 ;

Fertz betegrségrek 446 — Fertz betegrségek

organizmusok azáltal betegítik meg a szerveze- s azt árasztják el mérgez termékeikkel. Ez a

tet, hogy elszaporodva eltömik a hajszálereket jelenség a szepszis, v. septichaemia(vérmérgezGS).
s a vérkeringést megakadályozzák. Ma már tud- Azonban a mikroorganizmusok nemcsak a nedv-
juk, hogy a mikroorganizmusok által okozott keringés által juthatnak tova vannak mikroor-
;

ilyen mechanikai ártalom szóba sem jöhet, csak ganizmusok, amelyek maguk is tudnak mozogni.
kivételesen, bizonyos fertzéseknél fordulhat el St vannak mikroorganizmusok, amelyek nem is
a mikroorganizmusok az általuk produkált mér- hatolnak be a szervezet belsejében az infekció ;

gek (toxinok) segélyével betegítik meg a szerve- helyén maradnak, s csak az általuk produkált
zetet, amelyeknek egy része csak a baktérium méreg szívódik föl (pl. tetanus bacillus ; ennek
testének elpusztulása után szabadul fel (endo- mérge, a tetanotoxin az idegtörzsek mentén szí-
toxin). Természetesen a mikroorganizmusok sza- vódik föl).
porodási képessége is nagy szerepet visz, mert A mikroorganizmusok által okozott fertz be-
mennél nagyobb a számuk, annál több mérget tegség lefolyásában közös vonásokat különböz-
tudnak produkálni. Ezek után a mikroorganiz- tethetünk meg. így jeUemz, hogy a fertzés létre-
musok viruleneiáján azoknak szaporodási képes- jötte és a betegség megjelenése között mindig
ségét, s az általuk produkált mérgek hatékony- egy bizonyos id telik el, amely id alatt a beteg
ságát kell értenünk. A virulencia is nagy ingado- teljesen egészséges, v, csak jelentéktelen tünete-
zásokat mutat mindazok a körülmények, ame- ket érez (prodromális tünetek). Ez az id az inku-
;

lyek a mikroorganizmusok életképességét meg- bációs stádium; t. i, a mikroorganizmusoknak

támadják, természetesen a virulenciáját is csök- idre van szükségük, mig annyh-a elszaporodnak,
kentik. Ha a fertzés megtörtént, a mikroorga- s annyi mérget produkálnak, hogy az a szerve-
nizmusok sok esetben mindjárt belépési helyükön zetet észrevehet reakcióra késztesse e mellett ;

okoznak elváltozást; némely mikroorganizmus szól az is, hogy ugyanazon betegségnél, mennél
azonban csak akkor támadja meg a szervezetet, kevésbbé virulens volt az okozó mikroorganiz-
csak akkor nyilvánul meg az általa okozott be- mus, annál hosszabb az inkubációs stádium. Ter-
tegség, ha már a testnek valamely más, neki mészetesen az inkubációs stádium a megtáma-
megfelel helyére jutott. Ez az utóbbi eset sokkal dott szervezet dispoziciójától is függ. Az inkubá-
gyakoribb, mint ahogy azt általában hiszik igen ciós stádium letelése után (hossza a különböz
;

sok mikroorganizmus, amely látszólag a belépési betegségekre jellemz) kitör a betegség, amely-
helyén okoz elváltozást, voltakópen nem közvet- nek lefolyásában ismét több jellemz közös tünet
lenül, hanem a nedvkeringés által jutott oda. van. Ilyen elssorban a láz. A láz megjelenési
Különösen a száj, a garat és az orr nyirokappa- formája, magassága, változásai a különböz P.-re
rátusa jön itt szóba, mint eléggé nem méltatott szintén igen jellemz. Sok akut fertz betegség
faktor a különböz fertzések létrejöttében az kiütéssel jár a kiütés formája sokszor az egyet-
; ;

ezeken bevándorló mikroorganizmusok helyben len jel, amely az illet betegség meghatározását
talán semmit, vagy csak jelentéktelen gyuladást lehetvé teszi. A P. küls tüneteit egyébként jel-
okoznak s csak akkor nyilvánul meg az általuk lemz kórbonctani elváltozások kisérik; ezek
okozott betegség, amidn rendeltetési helyükre részben helybeliek, részben általánosak. A hely-
jutottak. A baktériumok szállítása a nedvkerin- beli ttinotek a gyuladások legkülönbözbb alak-
gés (vér- és nyirokkeringés) révén történik, hogy jaiból állanak, amelyeknek súlyossága,természete
a balitériumok aztán melyik szervben telepednek a fertz mikroorganizmus speciíikus sajátságai-
le, azt igen sok esetben eddig még fel nem derí- tól függ. Az általános tünetek els sorban a vér,
tett okok kormányozzák. így pl. nem tudjuk ki- illetleg a vérképz szervek reakciójából állanak,
elégít magyarázatát adni annak, hogy a tuber- továbbá a legkülönbözbb szervekben fellép de-
kulózis miért lokalizálódik olyan elszeretettel a generációkból, amelyeket a mikroorganizmusok
tüd csúcsába a tifusz a vékonyból alsó szaka- által termelt mérgek távolhatása okoz.
;

szára stb. Sok esetben a mikroorganizmusok be- Rendkívül fontos a P. elleni védekezés. A
telepedését mechanikus faktorok döntik el. így leghathatósabb s legtermészetesebb védekezés az,
azok a mikroorganizmusok, amelyeket valami hogy igyekezzünk a fertzést elkerülni. Mivel,
áramlás sodor, az áramlás irányában idéznek el mint említettük, a legtöbb esetben a fertzés for-
újabb megbetegedéseket (pl. tüd-tuberkulózisnál rása a beteg ember, illetleg a beteg állat, els-
a köpettel kikerül bacillusok a gégében is meg- sorban is a fertz betegségben megbetegedett
telepedhetnek, s gégetuberkulózist okoznak vese- egyéneket kell kerülnünk, a belle kiürül kóros
;

tuberkulózisnál a vizelettel lesodort bacillusok mikroorganizmusokat el kell pusztítanunk. Az ál-

rendszerint megbetegítik a húgyvezetket, a latok fertz betegségeinél az eljárás sokkal egy-
húgyhólyagot stb.). A nyirok-keringésbe jutó szerbb az állat elpusztításával ós hullájának
:

mikroorganizmusok a legközelebbi (regioner) eltakarításával sokkal biztosabban tudjuk a fer-

nyirokmirigyeket, a vér által tovább sodort bak- tzés forrását megszüntetni. A fertzés elkerülé-
tériumok pedig a legközelebbi hajszálér területet sére talán leghatásosabb eszközünk a ferttlení-
támadják meg. A vérkeringés által létrehozott tés (1. 0.), amellyel mindazokat a tárgyakat, ami-
ilyen újabb gócokat metasztatikus infekciónak vel a beteg érintkezett, s amelyre a fertz mikro-
nevezzük ha a mikroorganizmusok gennyesztk organizmus ráragadhatott, biztosan csiramentessé
;

voltak, a jelenséget pyaemiának (gennyvérüség) tudjuk tenni. Az olyan P.-nél, amelyeket rovarok
nevezzük. Igen súlyos esetekben a mikroorganiz- oltanak át emberrl emberre, nem a ferttlenítés,
musok nem is képeznek metasztatikus infekciókat, hanem a rovarok irtása van helyén. Emellett bizo-
hanem a vérben maradnak, abban szaporodnak, nyos közegészségügyi szabályok tartandók szem
1
 ; ;

Fertz betesrséarek - 4*7 Fertz hUvelyhurut

eltt, amelyek az árnyékszókek, pöcegödrök, csa- ványszer elterjedésével minden gytüekozést, Is-
tornák, vízvezetékek, lakóházak stb. berendezé- tentiszteletet, temetést, vásárokat stb. betiltanak),
sére és kezelésére irányulnak, s amelyek azokat diftériánál, vörhenynél, kanyarónál a beteg, vala-
a beszennyezéstöl igyekeznek megóvni. Egyéb- mint az összes, vele egy lakásban lakó isko-
ként a helyes védekezés módjában találunk kü- lába járó egyén (tanuló, tanszemélyzet), valamint
lönbséget az egyes P. szerint. Így pl. tudjuk, hogy iparostanonc el van tiltva az iskola látogatásától
a tifusz, a kolera stb. baciliusát megkell ennünk, szamárköhögés, bárányhiml s járványos fültö-
hogy a betegséget megkapjuk. Tehát ha ezek el- mirigy-gyuladásnál pedig csak azok a gyerme-
len akanmk védekezni, úgy sommit sem szabad kek, akik kisdedóvóba, vagy elemi iskolába jár-
nyersen ennílnk, ezenkívül nagy gondot kell for- nak. A kitiltás iránt a tiszti orvos intézkedik.
dítanunk a kutak, vízvezeték tisztaságának meg- Ha valamely iskolában, osztályban a tanulók na-
rzésére, mert a tifusz, a kolera igen gyakran a gyobb számban betegednek meg, akkor azt be kell
befortözött ivóvíz révén terjed el. Ezzel szemben zárni. A bezárást az elöljáróság rendeli el a tiszti
a genykeltó mikroorganizmusok úgy hatnak csak, orvos véleménye alapján. Ha a fertz betegség
ha valami sebbe kerülnek ne turkáljunk tehát, tartama alatt a beteget kórházba, vagy más la-
:

ktüönösen megkarcolt, sebes kézzel genyes sebe- kásba kellene szállítani, azt Budapesten a fertt-
ket, ne fogjunk meg trágyát, földet stb. Egyálta- lenít intézet végzi díjmentesen. A betegség le-
lában a sebekre nagyon kell vigyázni, mert geny- zajlása vagy a beteg elszállítása után a lakást
keltö kokkuszok mindenütt vannak. A nemi be- stb. ferttleníteni kell ;a ferttlenítés idejét a
tegségekkel szemben megint más a védekezés tiszti orvos állapítja meg, s elrendelése az általa
helyes módja (1. Nemi betegségek) stb. Azonban a a lakásban hagyott, s a kezelorvos által aláírt
P.-nek a társadalom szempontjából is nagy jelen- nyomtatványon történik. A ferttlenítésre kötele-
tségük van, mert mindenütt, ahol az emberek zett F.-et l. Ferttlenítés. Mivel azonban a fer-
csoportban élnek, az együttmködésükre szükség tzés elkerülése, a P. teljes kiirtása ma még
van, több alkalom van a F. elterjedésére, járvány- lehetetlen, a P. elleni védekezéshez tartozik a
szer fellépésére. Ezért a P.-kel szemben az szervezet ellenálló képességének fokozása is, hogy
egyéni védekezésen kívül általános védekezés is a fertzés esetén sikeresen vegye föl a mikroorga-
szükséges, amelynek szabályozása elssorban az nizmusokkal szemben a harcot. Ebbl a szempont-
állam s a hatóságok feladata. Az általános véde- ból els helyen áll a közegészség fejlesztése, a
kezés lényegében abban áll, hogy a P. bejelentése higiénikus életviszonyok megteremtése, egészsé-
után a beteget, valamint azokat, akik a beteggel ges lakás, kielégít jó táplálkozás, racionális
érintkeztek s így már befertzödhettek, izolálják munkabeosztás stb. Erteljes, egészséges népek
a fertz betegség lejárta után pedig mindazokat között a P. sokkal kisebb számban és sokkal eny-
a tárgyakat, amelyekre a fertz mikroorganiz- hébben lépnek föl, mint rosszul táplálkozó, le-
mus rátapadhatott (lakás, bútorok, fehémemüek, gyengült, egészségtelen viszonyok közt él népek
stb.), ferttlenítik. Ezt az eljárást annál szigorúb- között. Bizonyos fertz betegségeknél ezenkívül
ban hajtják végre, mennél veszedelmesebb jár- a szevezet ellenálló képességét mesterségesen is
vánnyal fenyeget az illet fertz betegség, s emelhetjük oltásokkal ezek közt a legsikeresebb
;

mennél inkább remélhetjük, hogy általa a beteg- és legelterjedtebb a himl elleni védoltás, amely
ség tovaterjedését biztosan meg lehet akadá- ma már minden kultúrállamban kötelez s amely-
lyozni, így pl. kolera, pestis stb.-nél a legszigo- lyel a himlt csaknem teljesen sikerült kiszorí-
rúbb, legmesszemenbb óvintézkedéseket tesznek, tani. Végeznek ezenkívül védoltásokat a diftéria,
8 ezzel a legtöbb esetben sikertü csirájában el- veszettség, st még a tifusz és kolera ellen is, az
fojtani a bajt ; míg a tuberkulózisnál ezek a utóbbiaknál kétes eredménnyel. L. még Járvány
módszerek hasznavehetetlenek, mert a tuberku- és az egyes fertz betegségeket.
lózis annyira el van terjedve, hogy vele szemben Fertz haemoglobinvérüség alatt az olyan
a védekezés ilyen módon lehetetlen. A bejelentés haemoglobinvórséget (1. o.) értjük, amely súlyos
kötelez: 1. diftériánál, croupnál, 2. vörheny nél, fertz betegségek (súlyos vörheny, malária) nyo-
3. kanyarónál. A-, szamárköhögésnél, 5. himlnél, mán szokott fellépni. Haemoglobinvizeléssel szo-
6. bárányliimlnél, 7. tífusznál, 8. kiütéses tífusz- kott együtt járni. Oka, hogy a fertz mikro-
nál, 9. vérhasnál, 10. járványos f ültmirigylob- organizmusok által produkált méreg a vörös vér-
nál, 11. járványos tarkómerevségnél, 12. egyip- teetek egy részét feloldja (haemolysis) s így a
tomi szembetegségnél (trachoma), 13 gyermek- bennük lév haemoglobin feloldódik a vémedv-
ágyi láznál, 14. ázsiai koleránál, 15. pestisnél, 16. ben (haemoglobinvérüség) a feloldott haemoglo-
;

bélpoklosságnál (lepra), 17. pellagránál, 18. lép- bint a vese kiválasztja a vizelettel (haemoglobin-
fenénél, 19. takonykórnál, 20. veszettségnél. Be- vizelés).
jelentésre kötelezett ezenkívül kikötvárosokban Fertz hüvelyhtinit. A szarvasmarhák idült
a sárgaláz, valamint mindenütt az olyan állatok fertz betegsége, melynek folyamán a hüvely-
marása, amelyek veszettségben szenvedhetnek. tornác nyálkahártyáján hosszanti sorokban, a
Mindezeknél a felsorolt P.-nél a 12., 13., 16., 17., csikló körül ellenbensr csoportokban kezdet-
18. kivételénél a családf kötelessége a gyógy- ben piros, 3—4 hót mnlva azonban elhalványodó,
szertárakban, valamint az elöljáróságnál kap- kölesszem nagyságú csomócskák keletkeznek és
ható vörös cédulákat kiragasztani, még pedig egyben a betegség kezdeti szakában mérsékelt
azonnal a betegség felismerése után. Eltekintve kifolyás, a szeméremajkak megduzzadása és a
a ritkábban elforduló P.-et, amelyeknél úgyis nyálkahártyának kipirosodása látható. A cso-
különleges intézkedéseket tesznek (pl. kolera jár- mócskák elhal ványodásával a hurut jelei többnyire
Ferula U8 Fes

eltnnek, nem ritkán azonban kezdettl fogva is gyökerével együtt elpusztul. Heratban termesz-
hiányoznak. Minthogy a betegség egyébként nem tik. Úgy ez, mint az elbbi faj, mely Tibetben ho-
zavarja az állatok egészségét és a helyi tünetek nos, az asa foetida nevti mózgagyantát szolgál-
is gyakran nagyon kevéssé kifejezettek, ennél- tatja, melyhez úgy jutnak hozzá, hogy a gyöke-
fogva a betegséget némely állatállományokban ret a földben hagyják, a fels részérl levélros-
nem is veszik észre. Tömeges meddséget, illetve tokból álló üstökét eltakarítják, azután idrl-
elvetélést okozó hatásáról azonban még nagyon idre vékony szeletet vágnak le róla. A vágás
eltérk a szakemberek véleményei. Néha a beteg helyén kibugyogó mézgagyanta a napon megke-
tehenek ismételten üzekednek, noha fogamzottak ményedik, barnássárga és kellemetlen szagú lesz
és azután a rendes idben megborj áznak. A beteg (gummi resinaasae foetidae, Teufelsdreck). Alak-
tehenekrl a betegség átragadhat a fedez bikákra talan darabok alakjában jut a kereskedelembe.
is, melyek azután kissé kedvetlenek, gyakran vi- Már a régi görögök is használták. Keleten és
zelnek, tasakuk szrpamacsa kevés genyes vála- újabban állítólag a francia konyhában is fszerül
dékkal szennyezett, hímvesszjük kipirosodott és szolgál. Azonkívül alkalmazzák a gyógyászatban
felületén néha esomócskák is láthatók. A beteg- és ragaszok készítésére. Magát a növényt a görö-
ség okozója még nem ismeretes biztosan; ez id gök Nafthex név alatt ismerték. Bacchus pálcája,
szerint a betegség elidézjének általában az Os- a thyrsos, borostyánnal és szöllövel befuttatott
tertag és Heckert által leírt streptokokkuszt te- F.-szár volt. Üres belsejében kéziratokat riztek.
kintik. Az ÉK.-Afrikában és az Égei-szigeteken növ
A betegek kezelésére alkalmasak a különböz F. tingitana L. az afrikai ammoniákmézgát szol-
ferttlenít és összehúzó szerek, melyeket vizes gáltatja. A F. sumbul Hook F. (Turkesztánia,
oldatokban, kencsök, illetve paszták v. pedig por Bels-Ázsia) pézsmaszagú. keser gyökere, a s^<w^-
alakjában szokás a beteg nyálkahártyával érint- bulgyökér (szmnbul), Indiában és Angliában ideg-
kezésbe hozni. A hüvely kiöblítésének az az elnye, ersít szernek használatos.
hogy a feloldott orvosság a beteg nyálkahártya Ferulasav, metoxiparaoxifáliéjsav v. metil-
minden részével érintkezésbe jön, viszont azon- kávésav, CjoHioO^ v.
ban annak alkalmazása, különösen nagyobb állat- C,H3(0CH,)(0H)CH CH-COOH,
:

állományokban, nehézkes és költséges, ellentét- az Asa foetida mézgagyanta alkotórésze. Mester-

ben a kiilün erre a célra készített és forgalom- ségesen vanillinból készülhet. Színtelen, fényl
ban lev különböz kencsökkel, suppositoriu- kristálytük, 168-5<'-on olvad, forró víz és alkohol
mokkal, golyókkal, tokokkal stb., melyek egyéb- bségesen oldja. Vanillinná oxidálható. A F.-val
iránt kevésbbé is izgatják a hüvely nyálkahártyá- izomer vioferidasav v. hesperetinsav keletkezik
ját s ennélfogva vemhes áUatokon is aggály nél- hesperetiubl kálilúggal való forraláskor, v. kávé-
kül alkalmazhatók. savból metiljodid és kálilúg hatására; 228^-on
Fernla L., husáng (növ.), az Umbelliferae (Er- olvad. Isovanillinná oxidálható.
nysök) család gónusza; 60 faj a fleg a Földközi- Férussac (ejtsd: feruszak), Atidré Mienne Juste
tenger vidékén és Bels-Ázsiában honos ével, ko- Pascal Joseph Frangois d'Audebard, báron de,
pasz, gyakran deres kóró, szárnyasán összetett, francia természetbúvár, szül. Chartronbau 1786
nagyon sok sallangú levelekkel, virágernyje dec. 30., megh. Parisban 1836 jan. 21. A földrajzot
nagy, többnyire soksugarú, és statisztikát tanította a párisi vezérkari iskolá-
gallérja hiányzik vagy gyér- ban. MiuttermészettudósfképatyjaHistoirenatu-
level és lehulló, virága relle, générale et particuliére des mollusques ter-
sárga, termése kerekded v. restres et fluviatiles c. munkájának (melyet aztán
hosszas, nagyon lapított, a Deshayes folytatott, 4 köt., Paris 1821—1851) be-
szélen széles szárnynem fejezésével szerzett érdemeket. Több palaeontoló-
szegélye van. Sok faj gyöke- giai mvet is írt.l82í— 31-ig kiadta aBulletmuni-
rében meg a szárában sok versel des sciences et de rindustrie-t (Paris).
mézgagyanta van, ilyen a F. Fervens (lat.) a. m. forró, izzó, lángoló.
galbaniflua Boiss. et Bnhse, Ferverek (ó-perzsául fravarti, zendül fravasi),
s a i^. ruhricaulis Boiss. is a parszok védszellemei. Valószínleg eredetileg
Perzsiában. B két faj mézga- a meghaltak lelkeit értették ez elnevezés alatt.
gyantája a galbanum, vagy Id folytán a létez lények mennybeli elképei-
gummi gaWanum. A F. nar- nek gondolták ket, melyek megelzték a földön
íliex Boiss. (Narthex asa megtestesült hasonmásaikat. Számuk ezrekre
foefida¥a\c.)3 métermagas, megy, így egy monda szerint Kereszászpa holt
hatalmas gyökere fején a tetemét a föltámadásig 99,999 ferver rzi. Ugyan-
Ferula asa foetida. régi levélhüvely maradéka ennyi rzi azt a magot, melybl Zarathusztrának
üstököt alkot, hüvelye igen kell születnie. — A mohamedán perzsák Fer-
nagy és felfúvódik. A F. asa foetida L. (Sooro- verdinnek hívják a március 20-ával kezdd hó-
dosmafoetidum Bng.) v. aszandkóró (1. az ábrát), napot, melynek els napjára esik az újév (neuruz)
a perzsa, a Kaspi- és az Aral-tó közti steppéken és ünnepe.
sivatagokon nagy srségeket alkot. IV2— 2 m. Ferzsó (azeltt: Sverzsó), kisk. Sáros vm.
magas, nagy ernyöj, kevés level, erteljes kóró. bártfai j.-ban, (1910) 340 tót lak. u. p. Galbat,
;

Kitnik combvastagságú, répaszerü húsos gyöke- u. t. Bártfa.

rével. Szára az 5-ik évben igen gyors fejldésnek Fes (ol. Fa bemMe franc. la bémol ang. F.
; ;

indul, 40—50 nap múlva termését megérlelve, fiat), a |7-vel lejebbített

f. A
Fes-dur akkord:
 ;

Fesca 449 - Pessler

fen as C€s, a Pes-moU akkord fes asas ces. A Pos- következ évben esperessé és egyházkerületi f-
:

dor skála eljegyzése nyolc b, helyette a gyakor- jegyzvé választották. Az 1843—44. évi ország-
lat a vele enharraoniailag azonos és egyszerbb gylésen ö volt a ref. hitszónok. Számos egyházi
E-(lurral él. beszéde jelent meg egyes gyjteményes vállala-
Fesca, német zenészek neve: 1. F. Friedrich tokban, valamint külön füzetekben, továbbá az
Eriist, szül. Magdeburgban 1789 fobr. 15., megh. Egyháziheszédek az 1843—44-iki országgylés al-
Karlsnihoban 1826 máj. 24. mint a nagyhercegi kalmával (Debreczen 1845) és Közönséges egyházi
zenekar hangversenymestere. Ritka szép, meleg, beszédek (u. o. 1858 és 1864) c. kötetekben.
kifejez hegodüjátékához méltók müvei 20 vo- Ve^etlqnác Aurél, történetíró, szül. Zurányon,
:

nósnégyes, 5 V. ötös, 3 szimfónia operái jelenték- Mosón vm.-ben, 1756 máj. 18., megh. Szent-Péter-
;

telenek. — Tehetségét második íla 2. F. Alexan- várott 1839 dec. 15. Pozsonyban és Gyrött járt
:

der Ermt örökölte szül. Karlsruheban 1820 máj. iskolába, azután kapucinus lett s e rend bécsi
;

22., megh. Braunschweigban 1849 február 22. klastromában élt, hol nagy hatást tett rá egy 52
Ügyes, de felületes zongoradarabjai és dalai ma éven át földalatti börtönben tartott szerzetes ha-
is el vannak terjedve. lála a császárnak följelentette az esetet, minek
;

Fescenninus-versek, az itáliai népköltés s- következtében József a klastromi fogságot eltö-

régi tevmékei saturnusi versformában v. prózában. rölte. Az akkor fennforgó egyházpolitikai kérdések
Nevüket némelyek az etruriai Pescenniiim váro- megvitatásában is rósztvett «Was ist der Kai-
sától, mások a fascinum v. fascinatio (igézés) szó- ser ?<) c. röpiratával, mely miatt a rendben többé
tól, Rossbach és Ribbeck a nemz ert mint isten- nem volt maradása. Szerzetesi minségében egy
séget jelöl Pascinumtól (1. P/iallos) származtat- évet Máriabesnyn is töltött s itt írta meg Gesch.
ják. Eleinte mezei ünnepeken váltogatva éne- d. Ungern cím nagy müvének 2. kötetét. 1784-ben
kelt dalok, párbeszédek, késbb fleg lakodalmi már a keleti nyelvek tanára a lembergi egyetemen,
mókázások, ellenked csipkedések, szabadszájú hol Martinovics kollegája volt. Ez állást egy igen
bohózatok az elevenebb és változatosabb satura szabadelv színmüve miatt elvesztette. 1791-ben
;

lassanként kiszorította. Boroszlóban protestáns hitre tért s megnsült. 1 796

F. E. Scli., állatneveknél Schulze Franz Eil- óta Berlinben élt, hol Pichtével együtt dolgozott a
hard német zoológus nevének rövidítése. szabadkmivesek szervezetének reformján. Állami
Fesch, Joseph, bíboros, szül. Ajaccióban (Kor- hivatalt is viselt, de azt 1807., midn Napóleon a
zika) 1763 jan. 3., megh. Rómában 1839 máj. 13. porosz monarchiát területeinek felétl megfosz-
Atyja francia szolgálatban álló svájci kapitány totta, ismét elvesztette, úgy hogy csak sanyaraau
volt, ki 1757. nül vette Ramolini özvegyét, I. Na- kereste meg kenyerét. 1809-ben meghívták Péter-
póleon nagyanyját s így F. Napóleon anyjának várra a keleti nyelvek ós a bölcsészet tanárául.
mostoha-testvére volt. A papi pályára lépett, de De az ellene emelt kantianizmus és ateizmus
késbb katona lett 1796. az itáliai seregben mint vádja miatt ez állását már a következ évben el-
;

hadbiztos míUíödött.Késbb megint visszalépett az vesztette. Ekkor nevelintézetet nyitott, majd a

egyházi rendbe, mire 1802. lyoni érsek, 1803. bí- sareptai hemhutiakkal lépett összeköttetésbe.
boros lett. 1804-ben kisérte a pápát Napóleon 1820-ban már szuperintendense volt a Szaratov-
koronázására és 6 adta össze egyházilag Napó- ban és vidékén lakó evangélikus németeknek,
leont Josephine-nel. A császár t
késbb gróffá és 1833. pedig visszakerült Pétervárra mint az egész
szenátorrá tette. 1810-ben a párisi zsinaton til- birodalom fszuperintendense és haláláig ott is ma-
takozott a pápa elfogatása ellen s ezért Napóleon radt. Fmve
Die Geschichten der Ungern und
:

öt Lyonba számzte. A császár bukása után P. ihrer Landsassen (10 vaskos kötetben jelent meg
Rómába ment, hol a tudományok és mvészetek Lipcsében 1812—1825). Újabb javított kiadását
pártolásával töltötte életét. V. ö. Ricard, Le Car- Klein Ern rendezte sajtó alá 1867—83. 5 kötetben.
dinal P. (Paris 1893). A múlt századi divat szerint több filozófiai izü
Fes-dar, 1. Fes. történeti regényt is írt Mark Aurélról, Aristidesrl.
Feselen (Feselem), Melchior, német fest, Attiláról. Saját életrajzát Rückblicke auf meine
:

valószínleg Passauban született, megh. 1538 70-jahrige Pilgerfahrt c. alatt írta meg. Magyarul
ápr. 10. Ingolstadtban élt. Mvészete Scháufelein- megjelentek Korvinus Mátyás magyar király,
:

nel ós AltdorfeiTel áll összefüggésben. Mvei közül MUiálkovüs József (Pest 1843) A három magyar
;

említendk Maria Aegyptiaca (regensburgi kép- nagy királyok viselt dolgainak rajzolatja, F. után
:

tár) Róma ostroma Porsenna által Július Caesar (Pest 1875); Pannónia, szabadon magyarázta zeyk-
; ;

Alesiát ostromolja (München, Alté Pinakothek) falvi Zeyk Lajos (Kolozsvár 1841) Aristides és
;

A királyok imádása (Nürnberg, Germanisches Themistocles, ford. Vizer 3 hnos (Pest 1845); Attila,
Museum), stb. Több mve
eredeti helyén, Ingol- ford. egy hazáját szeret magyar (Pest 1811). V.ö.
Btadt templomaiban maradt fönn. V. ö. Richier, Ahafi, P. I. (Századok 1878.)
Meleher P. (München 1908). Fessler, Joi^eph, st.-pölteni püspök, szül. 1813
Fes-moll, 1. Fes. dec. 2. Lochauban, megh. St. Pöltenben 1872 ápr.
Féss {FésiL9, Füsüs) András, ref. lelkész, 25. Mint egj'háztörtónész és egyházjogász elbl)
szül. Hiripen (Szatmár vm.) 1801 dec. 25., megh. Brixenben, majd 1852 óta, mint az egyháztörté-
Debreczenben 1855 aug. 29. 1827-ben a kisúj- nelem tanára Bécsben mködött, ahol a ooneor-
szállási gimnázium igazgatója lett, honnan kül- datum elmunkálataival bízták meg. Ennek tár-
földre ment. Egy év múlva haza jvén, Szat- gyában Rómába is kiküldték és érdemei elismc
máron 1831 ápr. 24. lett rendes lelkész. 1841 réséül n st.-pölteni püspök méltóságával jutal-
májusban Debreczenbe ment papnak, hol már a maztak. A vatikáni zsinaton 1870. F. mint titkár
Béva{ Na^ Lemkorm. VH. köt. w
 ;

Fest — 450 Festékképzö

szerepelt és utóbb a csalhatatlanság dogmájának Festa, Costanzo, olasz zeneszerz, szül. Fi-
Schulte tanárral szemben védelmére kelt. Egyház- renzében, megh. Rómában 1545 ápr. 10., mint
történeti tankönyvet írt, mely magyar fordítás- 1517 óta a pápai énekkar tagja. A Palestrina eltti
ban is megjelent. V. ö. Erdinger, Dr. Jos. P. kornak legnagyobb ellen pontozója. Kiadott m-
(Brixen 1874). vei háromszólamú motetták (Venezia 1543) és
:

Fest, 1. Aladár, tanférflú és író, szül. Egerben madrigálok (u. o. 1556 és 1559) litániák (Mün-
;

1855 jan. 27. Tanulmányait u. o. és Budapesten chen 1583) s az a Te Deum (Róma 1596), melyet
végezte. Mint nevel mködött id. Almásy Kál- rendkívüli szépségéért a sixtusi kápolna ének-
mán gróf házánál, majd Pélegyházán tanárko- kara máig minden ui-uapján és bíbornok- vagy
dott,honnan Trefort miniszter az olasz nyelv el- pápaválasztáskor elad. Kéziratait ez énekkar-
sajátítása végett Olaszországba küldte a római nak irattára rzi.
egyetemre s visszatérte után 1882. a ílumei áll. Festa cbori non fori (lat.), a r. kat. egyház-
fgimnáziumhoz nevezte ki 1894. a bpesti 11. ker.
; ban oly ünnepek, melyeket csak egyházilag ülnek
kat. fgimnáziumhoz helyeztetett át 1896. a ; meg. Ezek az eltörölt ünnepek. Ez intézkedés
fiumei fgimnázium igazgatója lett. 1906-ban hazánkra nézve XIV. Benedek.(1754) és XIV. Ke-
a kir. tanácsosi címet nyerte; 1912. a buda- lemen pápától eredt (1771). L. Ünnepek.
pest-fvárosi figazgatósághoz tankerületi f- Festál, a sörényes juhkos (Ovis tragelaplms
igazgatóvá nevezték ki. Fiúméra vonatkozó több Desm.) algériai neve.
kisebb cikken kívül nevezetesebb mvei Fiume : Festék, 1. Festékárúk, Festéklakk, Festéknövé-
és az uszkokok (Bpest 1891 németül Triest-; nyek és Festa7iyagok.
Fiume 1893); Fiume kereskedelme a középkor- Festékanyag a növényekben a legkülönbözbb
ban (Bpest 1895 olaszul is) Fiume a XV. sz.-
; ; alakban jelentkezik. A sejt protoplazmájának al-
ban (Századok, 1912) Báró Eötvös József és a
;
, kotó részekónt szerepl kromatofórák is a leg-
fiumei kérdés (Akad. Ért. 1912). Azonkívül meg- több esetben csak a fénytl elzárt sejtekbon szín-
írta a Magyarország vármegyéi és városai fiumei telenek (leukoplasztok), ellenben a fénynek ki-
kötetének történeti részét és számos történeti, pe- tett sejtekben vagy zöldek (kloroplasztok, kloro-
dagógiai és publicisztikai cikke jelent meg ma- fill szemecskék) vagy pedig veresek és sárgák

gyar és olasz nyelven szak- és hírlapokban; (kromoplasztok), pl. a termésekben és virágokban.

1892. Körösi Sándorral megindította a Magyar Már ezeknek különböz színerössége, árnyalata
Tengerpart cím fiumei hetilapot. Jelentékeny is változatossá teszi a növények színét, de még
mködést fejtett ki a fiumei magyarság társa- változatosabb lesz ez a sejtnedvben oldva tartal-
dalmi szervezkedése terén. mazott anthocyan által, amely vörös vagy kék
2. F- Imre, nemzétgazda és államférfiú, szül. színének különböz ersségével vagy magára v.
Szepesváralján 1817 nov. 3., megh. Budapesten pedig azelbbeniekkel keveredve, a növények, kü-
1883 márc. 11. Ügyvédi oklevelet szerzett, de na- lönösen a virágok színének nagy változatosságát
gyobb kedvvel fordult a vas- és bányaipar fölvii-á- ós pompázását hozza léti-e. P.-ok azonban még a
goztatása felé. Az 1843—44. országgylésen részt sejtfalban is felhalmozódhatnak, pl. a geszt-
vett a bányatörvény kidolgozásában. 1861-ben fában, így a szilvafa, tiszafa gesztjében, de még
Szepes vámegye alispánja lett, de tisztét csak a inkább az ú. n. festékfákban (brazilin a Caesal-
provizórium beálltáig viselte. 1867— 1872-ig a föid- pinia echinata,haematoxylin a Haematoxylon
mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium campechianum gesztjében) stb.
államtitkára volt, késbb rövid ideig az államvas- Festékárúk, másoló, képiró és egyéb célokra
utak igazgató tanácsának elnöke, 1878. pedig az szolgáló kész festékek és festanyagokat tartal-
Osztrák-magyar bank budapesti alkormányzója mazó nyersanyagok, ú. m. festfák, levelek, virá-
lett. Egyik alapitója volt az országos iparegyesü- gok stb. Alkalmazásuk módja szerint megkülön-
letnek. A szabadságharc alatt hírlapirodalommal böztetünk képíró-, mázoló-, vízi-, olaj-, nyomda-
foglalkozott, írt magyar és német költeményeket stb. festékeket. Földes- és mesterséges ásványi-,
Petfibl is fordított németre. nemkülönben lakkfestékeket készítenek hazánk-
F. Vilmos, mérnök és író, szül. Jaroszlávban
3. ban is, a festfák, ezek kivonatai és a kátrány-
(Galícia)1815 aug. 14., megh. Sopronban 1879 festanyagok dolgában azonban a külföldre
márc. 11. Eperjesen és Miskolczon tanult s 1834. a vagyunk utalva.
vaskapui Dunaszabályozásnál mint mérnöksegéd Festékes sorvadás, 1. Atroféa.
mködött. A lánchíd építésénél is közremködött Festékez henger, a könyvnyomdászatban a
s 1846. a kormány kiképeztetés céljából Nagy- gyorssajtó legalsó hengerei,melyek a szedés formá-
Britanniába küldte. 1850-ben az akkori kassai ke- A F. vastengelyeken forgó fahenger,
ját befestik.
rületben a középítési és közlekedési ügyeket ve- melyet rugalmas gelatinszer anyaggal öntenek
zette, 1860. mint kir. építési felügyel mlcödött körül, hogy érintése által a betk ne kopjanak és
Budán. Utóbb a közmunka- és közlekedésügyi mi- egyenletesen fessék a formát. A F. lehet brrel be-
nisztériumban osztálytanácsos volt s 1871. nyu- vont kézihenger is, mellyel a kre vésett rajzot
galomba vonult. A M. Tiid. Akadémiának rendes befestik.
tagja volt. Több cikket írt (a lánchidakról, vashi- Festékföldek, v. földfestékek, 1. Asványfes-
dakról, zárgátakról stb.). Önálló mvei Az élsö- : tékek.
és másodrend görbék (Buda 1844) A közlekedési ; Festékipar, 1. Festanyagok.
mvek és vonalak (Budapest 1873) Temesi Reuter ; Festékképz kromogén), oly vegyület,
(növ.,

Ferenc emléke (u. o. 1876) A hajózási csatornák

; mely csak erjedés vagy oxidáció útján festékké
váiasztponttal (jutalmazott pályamunka 1844). alakul. Legnevezetesebb az indikánnev színtelen
 FESTEKh

Orleánfa termésével (Bixa orellau.i) Sáfrány szeklice

(Carthamus tinctorius'

• Festéknövénijeks cikkhez
)VENYEK.

porzós virá? termös Tirig^

Garcinia Hanburyl (gammigutta-fa).

RÉVAI NAOV LEXIKONA

 :

Pestéklakk — 451 Festéknövények

glikozid, mely az indigóban, az Isatisban ós móg Roccella fajokból nyernek. A lakmuszkék fes-
néhány más növényben keletkezik. Hígított sa- tésre szolgál s mivel a savaknak legkisebb ízük
vakkal fzve V. erjesztve, az indigóglucin nev, által már nem érezhet nyomára is meg vörösö-
cukornemü iestre,meg indigófehér-ve válik, mely- dik, azért a vegyészetben is (lakmusszal festett
bl oxidáció által az indigókék (indigotin), azaz az papírszeletek alakjában) a szabad savak kimuta-
indigó lesz. Ma mesterségesen a köszénkáti-ányból tására használatos. Lakmuszt egyébként még
nyert naftalinból is elállítják. más zuzmókból is nyernek. Más növény a Chrozo-
Festéklakk, az a szilárd v. pépes festék, mely phora tinctoria, melynek nedvébl a «tournesol»
valamely szerves festanyagból és még ezenkíviil (Túrna solis) készül, ezt kivált a kék cukorpapir
egy vagy több anyagból áll ezek az utóbbiak a festésére használják savakkal megvörösítve ron-
; ;

festanyaggal vegyülve v. csak keverve lehet- gyokat festenek vele^ melyeket a hollandi sajtok
nek. A festanyag lehet tei-mészotes (növényi v. festésére és azonkívül «bécsi rongya (I, Bezetta)
állati) V. káti'ányfesték, illetleg festanyag. Azok néven arcpirosításra használnak. Pontos továbbá
az anyagok, melyekkel a festanyag vegyülve a kékberzsenyfa v. kékfa (1. Campéchefa). Firos
van, változjiak ennek tennészete szerint, s olya- festékek: A legfontosabb a <^krapp»-növénytöl
nok legyenek, melyekkel a festanyag vízben (Ruhia tindorum, buzér) jön, melynek földaíatti
(esetleg más oldószerben is) oldhatatlan vegyületet szárai «krapp»-gyökér néven szerepelnek, több-
alkot. Ilyen anyagok a pácok (1. o.), fémes és nyire azonban az azok összerléséból nyert por
nemfémes egyaránt (pl. tannin, pikrinsav, ólom- a kereskedelmi cikk. A legjobb krapp a levanti
acetát, klórbarium, timföld-, vas-, króm-, nikkel-, krapp vagy az aalizariD (török krapp).
ón-sók stb.). Ilyen kiesapószer a gyanta és szap- A krapp a legismertebb és legfontosabb festé-
pan is. Ezek kicsapószerek, melyek a fest- kek egyike, melyet kivált az úgynevezett török-
anyagot oldatából kiválasztják s vele oldhatatlan vörös festésben s egyéb célra használnak. Szép
vegyületté egyesühiok. A lakkokban rendesen piros festék a kármin, de ez állati eredet (1. Bir
olyan anyag is van, mellyel a festanyag csak bortetü). \'örös festéket szolgáltatnak még a fer-
keverve van ilyenek a kénsavasbárium, a gipsz, nambukfa (berzseny-, brazíliai fa, 1. Caesalpinia),
;

az agyag (Chlna-clay). A P.-ok többé-kevósbbé a,zalkanna{l.o.),aLaicsoniaalba{heTma,a]henna),

áttetszk. Vastagon felrakva gyakran elvesztik melynek leveleivel a keletiek és északafrikaiak
eredeti színüket s más színt mutatnak. A véko- nemcsak körmeiket, ujjaikat és hajukat, de brt
nyan felrakott carthamin igen szép rózsaszín és szöveteket is festenek; aKerm£s tölgy (Qzcercus
lakk s vastagon felrakva zöld, mint bizonyos coccifera), melyen a Lecanium üicis (levéltetü-
bogarak szárnyai. Némelyik P. vastagon feh-akva féle), piros nedvvel megtelt burkai, az úgynevezett
fémes fényt nyer. Ilyen festékanyagok pl. a ber- kemiesboqyók találhatók,melyek rosszabb karmin
zsenyfa segítségével nyert karmoizin-lakk, a ha- elállítására és egyéb piros festékek készítésére
mis cochenille-lakkok, a carthamin, a kármin stb. valók. Érdekes még a « véres kenyér» okozója, a
A kármínt cocheniUebl készítik ez a készít- Bacülus prodigiosus nev baktériumféle, mely ki-
;

mény, úgy amint a kereskedelemben elfordul, vált keményít tartalmú ételeken szokott fellépni,
vörös szín könny tömeg, vízben és alkoholban festéke temészetes anilinfesték, de festésre nem
oldhatatlan, de ammoniak-foIyadékban feloldódilc használható.Sár^a festékek : a gummigutta (Gam-
(1. Bihortetü). Kárminlakk (bécsi-, müncheni-, bogia, Gake-Camhoge), a Garcinia Motellá, Gar-
párisi lakk) ammóniákban oldott kárminból ké- cinia Hanburyi s egyéb fajok beszárított tejnedve;
szül, amidn a festéket ebbl az oldatból timsó val ez a gummigyantákhoz tartozó anyag, melyet
vmely alapanyagon (pl. keményítn, permanens- Dél-Ázsia különböz helyein nyernek. Vöröses-
fehéren, porcellánföldön) kicsapják. Párisi lakk- sárga darabokban jön a kereskedelembe és víz-
nak vagy firenzei (Florentiner) lakknak nevezik ben V. borszeszben feloldva a festk által nagyra-
még a cocheniUebl és timsóból készül P.-ot is. becsült, szép sárga festéket ad. A benge (Rlurni-
Hasonló a Uarma^sin-lakk is. Néha a felsorolt el- niís)iöhh fajának (Rhamnus cathartica, R/iam-
nevezések alatt cocheniUefzettel szépített (avi- nus infectoria és Rhamnics tinctoria) éretlen ter-
vált) berzseny falakkot árusítanak. Az aranyfir- méseibl (sárga bogyók) készül a fontos benge-
nisz finom lakkféle, amelyet sárgára festenek. A sárga festék (br- és papír festésre), melyet azon-
P.-okat felosztjuk 1. könyv- és knyomdafesté- kívül a Genvita (rekettye, Genista tinctoria ós
:

kekre; 2. mázolófestékekre 3. mészfestékekre Genvitaovata) leveleibl és virágaiból is nyernek.

,

és 4. kárpit- és színes papirfestékekre. V. ö. Gen- A keletrl származó s holyenkint Európában is

tde, FarbenfabrUcation. mívelt sáfrány (Crocus sativtis) bibéi aranysárga
Festéknövények (növ., 1. a képmellékletet). festéket szolgáltatnak.
Festanyag igen számos növénybl nyerhet a A Dél-Ázsiában mívelt Curcuma longa gumói
;

legfontosabbak a következk 1 kék festékek

: . adják a curcumin (indiai sáfrány) nev sárga
a legfontosabb az indigó, melyet a forró égövben festéket. Egyéb sárga festéket szolgáltatnak a
term Iwligofera tinctoria és több hozzá rokon fogas rezeda (Reseda luteola), a fiselfa, a quer-
fajból állítanak el (1. Festékképz), most azon- citronkéreg, a Bixa oreUana (orleánfa), mely
ban Németországban (í.udwigshafen) nagy méret- Dél-Amerikában n s amelynek magjait borító
ben gyárilag készítik a naftalinból. Fontos kék leple «orlean<) (bixin, ruku) néven gyapjú- és
festék a lakmusz, mely kivált az Európa és Af- selyemkehnék, orvosságok, vaj és sajt (Chester-
rika atlanti sziklás partjain term Boccella tincto- sajt) vörös és sárga festésére szolgál. Zöld festé-
ria (I. a mellékletet) s más hozzá rokon fajokból, kek : a növények uralkodó színe ugyan a zöld, de
valamint több a forró égövben egyedül elforduló ennek színanyaga, a klorofill, a fényben való
29*
 :

Festékörlö gép — 452 — Festés

könny felbonthatósága miatt festésre nem al- mózis segítségével történik. Például, a külön-
kalmas, ellenben zöld fostéket szolgáltat a Bham- böz rostokat krómsavas ólommal tartósan meg
nus cathartica bogyóinak a nedve, melybl lehet festeni. Az
illet rostanyagot bemártják sa-
káli- és timsóval a nedvzöld, vagy mivel több- létromsavas ólomoldatba, melyben hosszabb ideig
nyire hólyagokba töltik, a hólyagzöld néven is- marad ekkor a salétromsavas ólom oldata beha-
;

meretes festék készül a Rliamnus utilis és Rham-

; tol a rost belsejébe ha ezt a rostot most króm-
;

nus cJüoropJiora kérge pedig Kínában a «lo-kao» savas nátriumoldatlsa teszik, akkor beáll az osz-
vagy «kinai zöld» nev festéket szolgáltatja, mely mózis tüneménye; a rost belsejébl a folyadék
Kinában fontos kereskedelmi cikk s melyet újab- kifelé, a küls folyadék részecskéi a rostba törek-
ban az európai festögyárakban is alkalmaznak szenek, ily módon azonban a kifelé vándorló salét-
(1. Benge). Barna és fekete festékek: barna fes- romsavas ólom molekulái találkoznak az ellenkez
téket szolgáltat a katechu és a legtöbb cserzönö- irányban haladó krómsavas nátrium molekulák-
vény, melyek azonkívül fekete festésre is szolgál- kal és boáll a reakció ennek eredménye a szilárd
;

nak. Fekete festésre használják a faszenet, kivált krómsárga, amely a rostban visszamarad. Ugyan-
mint a szöllötörköly és venyigébl elállított frank- ezen elv szerint készíthet berlinikék is a selyem,
furti feketét és a kormot, melyet zsíros olajok gyapjú és pamut belsejében, ha ezeket az anya-
elégésébl nyernek, így a kinai tus készítéséhez gokat elbb vasoxidsók oldatában áztatjuk, azután
kivált a szezámolaj elégésekor keletkez kormot sárga vérlúgsó oldatába mártjuk. Számos F.i
használják. Az édesgyökér (Glycyrrhiza) szintén és színnyomó eljárás ilyen folyamatokra vezet-
szolgáltat fekete festéket (medve-cukor). L. még het vissza. Van még egy másik módszer is. mely
Festöfák. a szóban forgó eset létesítését eredményezi.
2.
Festékörlö gép, az a berendezés, amellyel fes- Ez a módszer oldatoknak a rost belsejében való
téket porrá törnek vagy más anyagokkal bensö- bomlásán alapul. Példa Sósavas anilinnak bizo-
:

leg elkevernek. Ilyen anyagok a mázoló és míí- nyos oxidálóanyagoklíal való keverésénél vizes
festékeknél az olaj, esetleg víz, olyan festékeknél oldatban alacsony hfoknál lassan, magasabb h-
pedig, amelyekkel textilanyagokat tarkázni akar- foknál gyorsan anilinfekete, ez a teljesen oldhatat-
nak, különböz srít- és ragasztó szerek (kemé- lan test, keletkezik. Ha ilyen hideg keverékkel
nyít, dextrinek, gummi, liszt, cukor, enyv stb.), valamely rostanyagot áztatnak, azután enyhén
továbbá pácok és egyebek. A festékrlk lehet- felmelegítik, akkor a jelzett bomlás a rost belse-
nek kézi üzemre vagy géphajtásra berendezett jében áll be s az oldhatatlan anilinfekete a rostban
gépek. Ide tartoznak az egyszer kmalmok, a visszamarad.Ezekben az esetekben a festés tisztán
hengerszék formájú P.-ek, gránit- vagy öntött- mechanikai, amennyiben a festék v. a roston v. a
vashengerekkel és a különböz szerkezet indigó- rost belsejében mechanikailag rakódott le. Van
rlmahnok. (Pl. a golyós-, hengeres- és a kúp- azonban a F.-nek még egy harmadik módja is, a
maünok). V. ö. Jul. Zipser, Apparate, Gerate u. mikor ugyanis a rost anyaga színezve van, és
Maschinen der Wascherei, Bleicherei, Fárberei. színtelen testbl színes testté alakult át.
Festeny, a króm nem használatos, rossz ma- Ezeket a F.-i módszereket Witt direkt kémiai
gyar elnevezése. F.-nek nevezi (azeltt, de rosszul, szubstantiv
Fester, Richárd, német történetíró, szül. Maj- F.-nek mondták). Indirekt /cm irai^. alatt a követ-
na-Frankfurtban 1860 szept. 20. 1899-ben az er- kez módokat érti, melynek a lényege ismét az
langeni, 1907. a kiéli, 1908. a hallei egyetem ren- oldási elmélettel magyarázható. Az oldott anya-
destanára. Fbb mvei Die armierten Standé und
: gért való küzdelem nemcsak festanyagoknál, ha-
dia Reichskriegsverfassung 1681— V(7 (Frankfurt nem nem festanyagoknál is beállhat. Ha pl. pa-
1886) Rousseau und die deutsche Geschichtsphi- mutot tanninoldatba mártanak, akkor azt találják,
;

losophie (Stuttgart 1890) Die Augsburger Allianz hogy a tannin azok közé az anyagok közé tar-
;

von 1686 (München 18y3) MacchiaveUi (Stuttgart tozik, amelyeket a pamut nem képes az oldatból
;

1900). teljesen felvenni. A tanninnak a P.-re»nézve fon-

Festés, az az eljárás, midn valamely anyag- tos tulajdonsága az, hogy számos festanyaggal
nak bizonyos színt v. színeket adnak. Ez az anyag oldhatatlan csersavas vegyületeket alkot. Ha tehát
lehet fém, kelme, br, üveg stb. s eszerint beszél- a tanninnal megrakott pamutot valamely fest-
hetünk fém-F.-rl (1. Fémek színezése), kelme-, anyagnak az oldatába mártják, akkor az a folya-
br-, üveg-F.-röl stb, mat áll be, melyet a salétromsavas ólom és ki'óm-
savas nátron példájában megfigyeltünk, azaz, a
1. Kelme-F. pamut belsejében egy valóságos vegyület, egy
Ez alatt értjük a textilanyagok színezését. Itt szilárd anyag rakódik le. Ezekbl kifolyólag a
különböz módon járhatunk el. A legegyszerbb F.-nek következ módjait különböztethetjiik meg
mód az, ha a rost vagy szál küls felületét vala- 1. F. mechanikai úton, a pigment-F. 2. Közvetlen
mely színes testtel behintik vagy bevonják. így (direkt) kémiai F. (azeltt szubstantiv F.). 3. Köz-
járnak el gyakran a színnyomásnál, ha a fes- vetett (indirekt) kémiai v. páccal való P. (nzeltt
téket bizonyos ragasztó anyagokkal a kehne fe- adjektiv F). L. még Festanyagok.
lületére odatapasztják és ha a pamutot albumin- A kelnie-F. története. A festés, valamint a szín-
nal való bevonása (animálizálása) után meg- nyomás mesterségét a kínaiak és az indusok már
festik. Természetes, hogy a megfestés ezen mód- a történelem eltti korszakokban gyakorolták.
jánál a színes réteg dörzsölve könnyen lekopik. A kínaiak a lent és Kr. e. több évezreddel a selymet
Egy másik mód az, ha a szilárd festék (pig- is ismerték, mely a Kr. e. 2. évezredben került Kis-
ment), a szál belsejében lerakódik, ami az osz- Ázsiába és Európába. Az srégi kínaiak a selyem-
 ;

Festés — 453 — Festés

P,-hez is értettok. Erro növényi festanyago- mely alkalommal a használt festékek és fest-
kat használtak. A selyembogár-tenyésztéssel a anyagok a brt vagy csak az egyik, többnyire a
Kr. u. VI. sz.-ban Bizáncban kezdtek foglalkozni. barkás oldalán festik meg, vagy pedig teljesen
A régi egyiptomiak a rostanyagok közül csak a lent áthatják azt. Mindkét esetben kell, hogy a fest-
ismerték az indusok a jutát használták, Ázsiá-
; anyag a börrosttal oly bensleg egyesüljön, hogy
ban a Kr. e. VI. sz.-tól kezdve a pamut volt a a festék sem a mosásnál, sem más, a használatkor
legközönségesebb textilanyag. A gyapjút a kele- elforduló igénybevételnél le ne jöjjön a brrl.
ten kevésbbé használták a rómaiak a gyapjút, a ; A br P.-ét megelzi a brnek alkalmas elké-
pamutot és a lent is alkalmazták. A kelniefedés szítése. Ez épúgy, mint maga a F.-nél követend
a régi indusoknál már jól ki volt fejldve, ezt a eljárás, a br faja, cserzésének módja és rendel-
mesterséget a kasztok zték ; a mesterség atyá- tetése, valamint a használandó festanyag kémiai
ról fiúra szállott. Az indusok más kelméket fá- természete szerint különbözik.
ból készített nyomómintákkal is nyomtattak. A A bröknek a F.-hez való elkészítése különö-
rómaiak idejében a sárga színt a genistával, a sen a nöuényi cserzanyagokkal cserzett bröknél
vörös színt a buzérral, kermessel, börzsönyfával igen fontos ós el nem engedhet müvelet. A brö-
és alkannával, az ibolyaszínt bíborral (1. Bibor), a ket erre a célra elssorban kallózásnak vetik alá,
kéket csüllonggel, a zöld színt sárgának kékkel hogy megtisztuljanak, megpuhuljanak és a fest-
való keverése által, a barna színt dióhéjjal éska- anyagot könnyebben felvegyék. Ezt a müveletet
techuval, a feketét gubaccsal állították el. Is- követi rendszerint az utócserzésnek egy neme,
moi-ték az indigót is, de feloldani nem tudták. Pác amely lényegileg abból áll, hogy a bröket a
gyanánt a timsót, más gálicokat meg a borkövet cserzdobban akár szömörcével, akár más vala-
is használták. 1300 körül Olaszországban (Firen- milyen, oly növényi cserzanyaggal utánacserzik,
zében) megismerkedtek az orseillel ennek az el- ; ami a brnek világosabb színt kölcsönöz. Termé-
állítását 100 évnél tovább titokban tartották. Nagy szetes, hogy az esetleges csersavtöbbletet, ame-
fordulat állott beAmerika felfedezésével; ekkor szá- lyet a br nem kötött le, vízzel ismét kimossák a
mos új festékkel ismerkedtek meg, így a kékfával, brbl. A régi és foltos, növényi cserzanyagok-
a veresfával, sárgafával és a cochenille-lol, mely kal cserzett bröket igen híg kénsavval kallóz-
utóbbi a kermest helyettesi tve,timsóval karmoizint zák és ennek elvégzése után vízzel alaposan ki-
adott. 1530 körül felfedezte Drebbel azt a coche- mossák. Sok zsiradékot tartalmazó brök (disznó-
nille-bibort, mely ónoldattal képzödilc. középkor- A br, bizonyos juhbrfajták stb.) festés eltt zsír-
nak vége felé felfedezték az indigócsávát, mely a talanítandók, amire ersen zsíros bröknél a ben-
csüllenget kiszorította a használatból, noha az in- zin, kevésbbé zsírosaknál híg borax vagy szóda-
digó alkalmazását ismételten halálbüntetés terhe oldat használható.
alatt megtiltották. Az indigónak behozatalát csak Akrómbrök elkészítése. A krómbröket gon-
1737.engedték meg. 1740. felfedezte Barth a szász- dosan megtisztítják a savtól, amire boraxot, isza-
kék festését indigószulfosavakkal. A XVI. sz.-ban polt krétát vagy ammóniákét használhatnak.
átszármazott a buzérkultura a keleti'öl Sziléziába, Legtöbb munkát és gondot ad a timsóval cser-
Hollandiába és 100 évvel késbb déli Franciaor- zett brök elkészítése. Ezeket a bröket (pl.
szágba, a XVIII. sz. közepe táján került a török- glacé-, timsós kídbrök) a timsófölösleg eltávolí-
veres P. mestersége Görögországból és Driná- tása végett vízzel kimossák, azután tojásszéké-
polyból Franciaországba. 1700 körül felfedezték vel és sóval újból cserzik.
Berlinben a berlinikéket. Teljesen új korszak kez- A brök F.-ónél szokásos eljárások a követke-
ddött a F. körül 1859., mely évrl datálódik a zk :a) a mártogatás (Tauch- v. Tunk-Verf ahren)
kátrány-festanyagok elállítása. A P. mestersége b) F. a motollás kádban ; c) F. a forgatható (kal-
ezáltal rendkívül komplik álódott azóta kibonta- ; lózó) hordóban ; d) F. a táblán kefével ; e) F. a
kozni törekszik az empirizmus kötelékeibl és festgépekkel.
számos tudományos kutatás jelzi az utat, melyen a) Mártogatás. Ez az eljárás fleg kisebb b-
haladva e mesterségbl is tudomány lottL.6rya^/M, röknél ú. m. juh-, kecske-, bárány-, gida- és borju-
Jída, Kinaf (Ramié), Pamut, Selyem. böröknól szokásos. A bröket egy vályuformáju
Irodalom. Hmmel-Knecht, Fiirberei und Bieicherei der Qe- edényben lév festék oldatába mártogatják. Abban
spinnstfa-sern ; Autonio Sansone, The printing of cotton fab-
rics ; Dr. Richárd Möhlau, Organische Farbstoffe, welche in
az esetben, ha a bröket csupán az egyik (barkás)
der Textilindustrie Verwendung fluden Bolley's Technologie
;
oldalán kívánják megfesteni, akkor két-két brt
48. (Bd. V. 2. Dr. 0. N. Witt, Chemische Technologie der
1.) ;
húsos oldalaikkal egymásra fektetnek és a tég-
Qespinnstfasern ; Herzfeld, Das Fürben und Bleichen der Tex-
tilfasern ;Kertész, Die AnillnfarbstoCfe ; Lauber's Handbucb lázó szerszámmal (Schlicker) kisimítva összeta-
des Zeugdrucks Persoz, Impression des tissus ; SchUtzenber-
; pasztják ;

ger, Die Farbstoffe Schultz, Chemie des Steinkohlentheers

;
; b) F. a motollás kádban és
Stein, Die Bieicherei, Druckerei, Pürberei und Appretur der
baumwoUenen Qewebe: Georg. v. Georgievics, Gespinnst- c) F. a forgatható dobban azoknál a bröknél
fasern, WHscherei, Bieicherei, Fárberei, Dmckerei, Appretur. szokásos, amelyeknél a br mindkét oldalát akar-
Folyóiratok The Journal of the Society of dyers and
:
ják megfesteni. Ezek az eljárások nagyobbszámú
colorists, Bradford Farberzeitnng, Dr. Lehne Adolf, Berlin;
;

Bnlletin de la société industrielle de Mulhouse. A festés bröknek egyszerre való megfestésére alk almásak;
történetérl igen érdekes adatokat közöl Dr. Ottó N. Witt, d) F. a táblán kefével. Ezt az eljárást fleg
Chemische Technologie d. Qespinnstfasern címQ könyvében. nehezebb bröknél használják, amelyeket nagy-
ságuk- és vastagságuknál fogva mártogatni nem
2. A br festése.
lehet. A száraz bröket egy tiszta táblára fekte-
Br-F. az az eljárás, amelynek sogítsógóvel a tik és a P.-hez szükséges folyadékokat (pác- ós
brnek valamely tetszleges szint kölcsönözünk, festanyagoldatokat) kefével a brökre rákenik.
 ; ; -

Festés 454 Festészet

e) Festgép többféle is van közülök különösen ellenálló és vízálló szinezödéseket adnak, fleg
;

kiemolendk a Kristen-féln centrifugál festgép, a krómbrön és krómmal pácolt irhás (sámisch)

az Eitner— Glaser-féle festlócdob, a Rieder-íéle brön. Ezeknek a helyes alkalmazása tudást
gép, mely a mártogatást utánozza stb. A br F.-ére és tapasztalatot igényel. Ide tartozik a brök
való festékeket és festanyagokat kémiai visel- feketére való F.-ének leginkább szokásos mód-
kedésük szempontjából beoszthatjuk: szere is, amelynek veleje az, hogy a cseres brt
a) savas festékekre, ezekkel savas közegben a barkás oldalán elbb a festanyag (kékfa, ber-
festünk zsenyfa, sárgafa, csersavak) oldatával és azután
p) bázikus festékekre, amelyekkel a csersavval valamely alkalmas vassó (vasgálíc, faecetsavas
elkészített brt festjük vas stb.) oldatával kenik be.
}) sós festékekre és olyanokra, melyek a brt e) Azok a festékek, amelyeket a brben, illet-
közvetlenül megfestik; leg a brön komponenseikbl készítünk, v. szer-
8) festanyagokra, melyek fémes pácot köve- vetlen V. szerves festékek lehetnek. Ide tartozik
telnek ;
pl. a krómsárga, a fehér ólomszulfát ós mások.
t) festékekre, melyeket a brben, illetleg a Kivéve az ólomszulfátot, a brfest ezeket az ás-
brön az összetev komponensekbl kémiai folya- ványi festékeket ma már alig használja. Az ólom-
matok révén állítunk el. szulfáttal fehér bröket készítenelc. (A br úgy-
A bör-P.-nól is, mint általában véve a textil nevezett fehérítése.) A brt ebbl a célból elbb
anyagok P\-énél, a természetes festékek mindin- ólomacetát oldatba, azután pedig hígított kén-
kább háttérbe szorulnak és helyüket a kátrány- savba mártogatják. Hasonló elv alapján festhet-
festanyagok foglalják el. A természetes fest- jük meg a bröket bizonyos aromás amink
anyagok közül használják még a cm'cumát, az di- és totrazovegyületeinek oldatával, amelyek a
orseillet,az orleant, a kékfát, a berzsenyfát, a növényi cserzöanyagokkal cserzett br csersav
sárgafát, a íizetfát, a szantálfát, a «wau»-t, a jaival azofestöanyagokká egyesülnek. V. ö. J.
quercitront, a perzsa (sárga) bogyókat, a cserz- Faessler, Dio Fárberei des loh- und sumachgaren
anyagokat, a cochenillet ós a kermeszt. A kátrány- u. des chromgaren Leders Borgmann, Feinleder-
;

festanyagok száma, melyek a br F.-ére is al- Fabrikation; Klemp, Tímárság.

kalmasak, oly rendkívül nagy, hogy ezeknek fel- Festészet, képírás, festmvészet, a képzm-
sorolása itt nem lehetséges. Ilyen festanyagokat vészeteknek egyik ága, amely a látható világ je-
gyártanak a Farbwerke vorm. Meister Lucius u. lenségeit színek segítségével adja el valamely
Brüning Höchst a/M., a Badische Anilin u. Soda- sík felületen. Az így termett miinek neve a tá-
Fabrik Ludwigshafon a/Rhein (a világ legnagyobb gabb értelemben vett kép v. festmény. A képeket
kémiai gyára), K. Óhler Offenbach a/M., Actien- azon anyagok szerint, araelyekböí készültek,
gesellschaft für Anilinfabrikation Berlin, Leopold olajfestménynek, vízfestménynek, temperának,
Cassella u. Co. Frankfurt a/M., Farbenfabriken gouachenak, freskónak, üvegfestménynek, sz-
vorm. Fridr. Bayer & Co. Elberfeld és mások. nyegnek, zománcnak stb. nevezzük. Miután ezek-
a) F. savas festanyagokkal. A savas fest- nek az anyagoknak sajátságai igen eltérnek egy-
anyagokat akkor alkalmazzuk, ha a bázikus fest- mástól, a segítségükkel készült képek is külön-
anyagok nem szolgáltatnak eléggé élénk színt. böz jellem ek. Általában mondhatjuk, hogy az
Ez az eset forog fenn pl. akkor, ha igen tiszta olaj festék valamennyi közt leginkább megengedi
sárga ós uarancsszinek, tüzes skarlát és világos- a természeti jelenségek utánzását, legkevésbbé
kék színek F.-éröl van szó. A savas festanyagok pedig az üveg, a zománc, a textil-anyag. Ettl
többnyire fényállók és mindenfajta brön egy- eltekintve, maguk a festk is különböz idkben,
aránt alkalmazhatók. Ezeknek a festanyagok- különböz mértékben tekintik célul a természet
nak lekötéséhez bizonyos savmennyiség szüksé- utánzását (naturalizmus), sokszor a természet-
ges. A savat, nevezetesen kénsavat, esetleg ecet- ben látható formákat és színeket nagyon átala-
savat, hangya- v. tejsavat v. beleadagolják a kítják a képeiken s ha ez bizonyos rendszerben
festékbe, v. a bröket közvetlenül meg-F. -ük eltt történik, stilizáló vagy idealista F.-nek mond-
— kénsav használata esetén — a hideg savolda- juk. A szines festékanyag csak egyik alkatrésze
ton húzzák át. a képnek, a másik az alap, amelyre a kép kerül.
b) A bázikus festanyagokat általában véve Ilyen alap lehet az olajfestósaél a vászon, a
jellemzi az, hogy a br jól felveszi és leköti ket. deszka, a fémlemez, a karton a víz- és gouache-
;

Ezek az igen kiadós festanyagok az összes nö- festésnél a papiros a freskónál a fal vakolata stb.
;

vényi cserzés brökön, de oly ásványi cserzésü A kép terjedelme is változatos, az egészen kicsiny,
brökön is alkalmazhatók, amelyeket elzleg sokszor csak néhány cm'- terület festményt mi-
növényi cserzöanyagokkal elcserzettek. Noha niatrnek szokás mondani. A F. tárgyköre rend-
nem igényelnek föltétlenül savat, mégis többnyire kívül b. Könnyebb áttokinthetés végett megkü-
elnyös, ha a festékbe egy kevés ecetsavat adunk. lönböztetik a történelmi, vallásos, allegorikus,
c) Sós festékek és egyéb olyan festékek, ame- szimbolikus, életkép, tájkép, csendélet, arckép
lyek a brt közvetlenül megfestik, az úgynevezett stb. F.-et
substantiv festékek fleg krómbröknél tesznek A F. története si idkbe nyúlik vissza. Már az
jó szolgálatot ezekkel minden egyéb adalék nél- újabb kkorszakban is gyakorolhatták, mint
;

kül festenek. ahogy vallásos v. gyakorlati célokra zik ma is

d) Azok a festanyagok, amelyek fémes pácot természeti állapotban él népek. Szervesebb fej-
követelnek, mint amüyen a kókfa, berzsenyfa, ldésót látjuk Babilóniában, Asszíriában és Egyip-
az alizarin festanyagok és mások, dörzsölésnek tomban, ahol a F. nagyobbára falterületek díszí-
 :

Festészet 456 Festetics

tésóre szolgált s a legtöbb ránk maradt nyom arra csak a XIX. sz. elején sznik meg, amidn Angliá-
mutat, hogy csupán néhány (6— 8) színt használ- ban Constable és Turner, Franciaországban Cour-
tak, az árnyalást, a színátmeneteket, a távlatot bet, Manet és a barbizoni mvészek új irányt, a
kerülték. Ezeknek a munkáknak anyaga leg- naturalizmust és impresszionizmust alapítják
inkább a mázas tégla, a fal vakolata, fóldfestékek, meg, amely végigjárja egész Európát s uralkodik
papiruszhártya stb. Görög íoldön a mikénéi kor- a XX. sz. elejéig. Magyarországon ennek els s
szakból maradtak ránk a legrégibb falfestmények, legnagyobb képviselje Szinyei Merse Pál (l. o.).
többnyire kevés színnel készült stilizált ábrázolá- A XX. sz. elejétl fogva a P. Cézanne, Gauguin
sok. Itália földjén az etraszkok ékesítették elször és mások hatása alatt ismét a stilizáló irányban
— sokszor terjedelmes — falfestményekkel sír- fejldik. V. ö. A. Schultz, Einführang in die Kunst-
kamráik falait. A klasszikus korból kevés eredeti geschichte (Leipzig 1887) Woltmann- Woermann,
;

festmény maradt ránk, bár a P. nagy virágzására Geschichte der Malerei(Leipzig 1879— 88) Knack- ;

következtethetünk az egykorú görög írók áradozó fus u. Zimmermann, Allgemeine Kunstgeschichte

dicséreteibl s a mesteremberek által készített (Bielefeld u. Leipzig 1900) Mitfher, Geschichte
;

pompeji falfestményekbl, amelyek nyilván nagy der Maierei; Beöthy Zs., A mvészetek története,
festk müveinek szemmeltartásával készültek. Girard, La peinture antique Müniz, Histoire de
;

Virágzott Görög- és Olaszországban a klasszikus la Renaissance Dohme, Kunst u. Künstler.

;

korban a mozaikkép is, a reánk maradt dara- Festészeti mesteriskola, 1. Magyar mvészei.
bok közül a leghíresebb a Nagy Sándor csatája Festészeti technika, az a mód, amellyel a fest
cím (Nápolyi múzeum). A kereszténység els a rendelkezésére álló anyagokat (vászon, fal, fes-
korszakában a katakombák falaira festett kezdet- ték, üveg, zománc stb.) képeinek elállítására fel-
leges képek vezetik be a P. fejldését, amely használja (1. Festészet). Miután az idk folyamán
késbb Bizánc emelkedésével, fkép a templomok nem minden technika bizonyult helytállónak és
falait elborító mozaikképeken éri el szigorú stílu- gyakran (pl. Makart képein) a felhasznált anyag
sának tetöpontját(Ravenna, Róma, Velence). Ettl romlandósága következtében értékes mtárgyak
fogva a P. túlnyomóan az egyházat szolgálja, a pusztultak el a festk régtl fogva behatón ta-
:

képek bibliai jeleneteket vagy dogmák allegóriáit nulmányozták az egyes anyagokat és technikákat
veszik tárgyul. Az egész középkoron át uralkodik 8 a bevált módokat mint értékes mhelytitkot
ez az egyházi jelleg a F.-en, amelybe világias rizték. Újabban a vegyészeti irodalom átkutatta
hangot elször a renaissance vegyít. A szi- az összes F.-t, st egyes mvészeti akadémiákon
gorú bizánci hagyományokat megtöri Cimabue a vegyészeti tudomány ez ága tanszéket is kapott.
és Giotto, késbb, a XIV. sz. végén északon a V. ö. Pettenkofer, Über ölfarbe u. Konservierung
flamand van Eyck testvérek, akiknek nevezetes d. Gemaldegalerien (1872) ; Keim, Über Maltech-
érdemük egyúttal az olaj festés technikájának töké- nik (1903).
letesítése. Az kezükön a P.-ben a bizánci szigorú- Festetics (tolnai gróf), horvátországi, turopo-
ságot felváltja az élet közvetlenebb eladása, az lyei származású család, melynek els se János
érzés elfogulatlanabb tolmácsolása. A középkori a XVI. sz. végén élt. A család II. Mátyás király-
hagyományok utolsó nyomait is kiküszöböli a XV. tól kapott nemesi címeres levelet. Magyarország-
sz. elején Olaszországban a renaissance (e század ban F. Pál telepedett
olaszos neve quattrocento), amely nemcsak az új meg a XVII. sz. de-
technikát tökéletesíti, hanem az emberi test anató- reka táján, ki elbb
miájának, a távlat törvényeinek, a környezetnek gróf Batthyány Ádám
festi kiaknázásával rendkívül meggazdagítja a horvát bán udvar-
F. szertárát. A szigorú szentképek, a zord ma- noka volt, majd nül
donnák helyébe oly ábrázolások kerülnek, ame- vévén tolnai Borne-
lyeknél szinte mellékessé válik a bibliai tárgy, missza Erzsébetet,
hogy tájaknak, elkel szalonok berendezésének, nejével kapta Tolnát,
korszer öltözéknek, portréknak juttasson helyet. honnan a család el-
A nyomában kb. 1500 köriü fejldött nnquecerdo nevét vette. Ivadékai
e naturalizmussal szemben stilizáló, ideaflstaP.-t különböz idben
mutat minden nagyobbszabásuvá lesz, az antik
: mind grófi rangot
emberideálok köntösében jelenik meg a képekon nyertek és pedig P. Pestetlcs-család címere.
Jézus és az apostolok, a leszrdött szépségideál, Pál és Károly 1766.
a mindenható er kifejezése válik úrrá a régi Pál és gyermekei 1772. magyar, Ágoston és test-
áhitat helyén. A renaissance stílusa elterjedt egész vérei 1857. birodalmi grófságot, mely utóbbi 1874.
Európában, az els ország, amely befogadta, Magyarországra is kitorjesztetett. P. Tasziló pedig
Magyarország. Olaszországban a vezet meste- (1. 0.) 1911. magyar hercegi rangot nyert
fméltó-
rek Lionardo da Vinci, Rafael, Tiziano, Michel- ságú címmel. A család két fágazatra és ezen
angelo, utánuk Olaszországban akadémikus fes- belül több alágra oszlik. —
Nevezetesebb tagjai
tészet következett, majd a barokk-kor. Északon a családnak
néhány nagy géniusz, Rembrandt, Rubens, 1. F. Andor gróf, miniszter, szül. 1843 jan. 17.
Spanyolországban Velázquez és MariUo hatal- A déghi ágból való, melybl apja 1857. nyerte a
mas egyéni stílust teremtenek maguknak, de grófságot. Vasvánnegyei nagybirtokos s 1892.
egyebekben a P. Európaszerte sokszor vissza- a felsri kerület a képviselházba választotta,
nyúl a régibb idk eredményeihez, azokból igyek- 1894 júl. 16. kinevezték földmívolésügyi minisz-
szik okulást meríteni s a múltba való visszatérés temek. Mint miniszter 1895-ig mködött. 1896—
 :

Festetics — é^6 — Festetics

1898-ig Óbudán volt képvisel. Minisztersége ide- mányzó az uradalmi gazdatisztek számára a gaz-
jére esik többek közt a Rába szabályozási mun- daság minden ágára szakszer utasítást dolgozott
káinak befejezése. M, melyet a gazdatisztség követni tartozott. De
2. F. Andor gróf, szinmúíró és szinész, szül. még gyökeresebb s alaposabb haladás elérése
Harasztin 1857 nov. 26. Miután tanulmányait be- okából azt a tanácsot adta F.-nek, hogy az ura-
fejezte, szinész lett s 1880. Tolnai Andor néven a dalmi gazdatisztek kiképzésére tanintézetet állít-
kolozsvári színházhoz szerzdött, hol négy évig son fel. Ez a tanintézet Georgikon (1. o.) név alatt
mködött mintbonvivantés szalonszinész.ltt vette 1797. Nagyváthy vezetése mellett létre is jött.
nül Dömjén Rózsát (szül. 1861.), a szinház tagját. 1801-ig csakis az uradalmi fiatal gazdatisztek
Három évig miiködött ezután a vidék más szín- oktatására volt szervezve, azontúl azonban idege-
padjain, 1887. a budapesti Nemzeti Szinház tagja neket is vettek fel. Sokféle alapítványokat tett,
lett; utóbb megvált a színpadtól és a Nemzeti 1814-töl fogva pedig évenkint május hóban tar-
Szinház titkári állását foglalta el ; 1895. a Nem- tandó ünnepet, a helikoni ünnepeket (1. o.) rendelte
zeti Szinház igazgatója lett, 1900. a vidéki szí- el, melyre kora legjelesebb hazaüait, költit, tudó-
nészet felügyeljévé nevezték ki, 1909 óta a sait és gazdáit hívta meg Keszthelyre. Az Orsz.
Nemzeti Szinház örökös tagja. Színmvei közül Magyar Gazd. Egyesület a Köztelek díszterme
színre került a Nemzeti Színházban Kiadó lakás, számára életnagyságú képét festette meg s a le-
:

vígj. Ifelv. (1888); Új szomszédság, vígj. 3 felv. leplezéskor Érkövy Adolf mondott fölötte nagy-
(1891). Fordított is több színmüvet. hatású emlékbeszédet. V. ö. Emlékbeszéd Kiss
3. F. György gróf, a keszthelyi Georgikon Jánostól (Akad. Évkönyv L). 1892-ben Keszt-
alapítója, szül. Ságon, Sopron vmegyében, 1755 hely fterén szobrot emeltek P. emlékének (Lu-
jan. 1., megh. Keszthelyen 1819 ápr. 2. Atyja P. kácsy mve), melyet jún. 8. lepleztek le nagy ün-
Pál fispán (kit Mária Terézia királyn az 1772. nepélyességgel.
évben emelt magyar grófl rangra), anyja Bossányi \. F. György gróf, miniszter, P. László gróf fia,
Júlia. Nvére Széchenyi Perenc gr. neje levén, a nagy F. György unokája, szül. Bécsben 1815.,
P. Széchenyi István gr. nagybátyja volt. Tizen- megh. 1879. Tanulmányait magánúton végezte,
hat éves korában a bécsi Theresianumba adták a jogi vizsgát azonban Pozsonyban tette le ez- ;

Mképeztetés végett, 18 éves korában pedig katona után néhány évet a katonaságnál töltvén, nagy-
lett mint ilyen 18 évig szolgált s alezredességig atyja nyomdokaiba lépett s egész szenvedéllyel
;

emelkedett fel. 1790 júl. 12. mint a Graeven-hu- a gazdaságra, nagy kiterjedés birtokainak cél-
szárok alezredese, Latzkovich János századossal, szer rendezésére adta magát, úgy, hogy uradal-
kit a Martinovich-féle összeesküvés részeseképen mai az személyes befolyása mellett csakhamar
1795. lefejeztek, s több ezredbeU tiszttársával szö- a legvirágzóbb állapotra jutottak. Végre az 1860.
vetkezve, az ezred nevében folyamodványt nyúj- évben beállott szabadabb mozgalom öt is kimoz-
tott be Pozsonyban a rendek házához, melyben dította magányából az akkori magyar kormány
;

kérelmezik, hogy az országgylés eszközölje ki a felszólítására elfoglalta Vas vármegye fispáni

királynál, hogy a magyar ezredek béke idején székét 1861. megjelent a felsházban is, de amint
;

mindig a hazában legyenek elhelyezve, a nagy a dolgok ismét rosszabbra fordultak, azonnal
részben német tisztek helyett magyarok alkalmaz- visszavonult újból a magánéletbe, melyet csak
tassanak, s a szolgálati és vezényl nyelv a ma- Majláth György kancellárrá történt kineveztetése
gyar legyen. E folyamodványnak az a következ- után hagyott el, hogy elfoglalja Zala vármegye
ménye lett, hogy P.-et és Latzkovích-ot a hadi ta- fispáni székét, melybe nagy mmepélyességgel ln
nács parancsára elfogták s a Graeven-ezredbeU beiktatva. 1867-ben a király személye köilili mi-
tiszteket büntetésbl más ezredekhez osztották be, niszterré neveztetett ki s e fontos állásában ma-
a két vezet pedig csak nehezen nyerhette vissza radt 1871 máj. 19-ig, amidn leköszönt.
szabadságát. F. ekkor elhagyta katonai állását 5. F. József, szül. 1694., megh. 1757. Az osztrák
és 36 éves korában visszavonult Keszthelyre, örökösödési háborúban mint tábornok tüntette ki
nagy terjedelm birtoka középpontjára. A kiváló magát. Részt vett 1742. Prága ostromában.
tehetségekkel és fenkölt szellemmel felruházott 1744-ben a poroszokat Beraunnál hatezer huszár-
F. visszavonultságában áldásos mködést fejtett ból, horvátból és határrbl álló csapatával meg-
ki a hazai elhagyatott mezgazdaság emelése ér- verte. 1745-ben Pels-Sziléziában volt téli szállá-
dekében s ezzel hazánkban az okszer gazdálko- son s apró csatározásaival folyton nyugtalanította
dás egyik és pedig legnagyobb hatású úttörje lett a poroszokat és Kosel várát is elfoglalta. 1749-ben
és érdemeket szerzett arra, hogy nemzetünk örök grófl rangot nyert.
hálával adózzék dics nevének. 6. F. Leó gróf, a pesti Nemzeti Színház igaz-
P. tapasztalván, hogy 162,000 holdnyi terje- gatója, szül. Pécsett 1800 okt. 8., megh. Budapes-
delm jószágai nem oly kezelésben részesülnek, ten 1884 nov. 15. Különös érdekldéssel viselte-
mely az okszerség követelményeinek megfelelne, tett a mvészetek, fkép a zene iránt. Az ötvenes
mindenekeltt erre fordította ügyeimét és a nagy- évek elején a kormány a Nemzeti Színház igaz-
tudású és tapasztalatokban gazdag Nagyváthy gatásával bízta meg. Igazgatói mködése nem
Jánost hívta fel jószágai vezetésére. Az els tett, volt szerenesés, szemére vetették, hogy a drámát
melyre Nagyváthy a grófot buzdította, az volt, elhanyagolja az opera miatt s kissé rideg modora
hogy uradalmai egyikén. Csurgón, Somogy vme- is sok ellenséget szerzett neki. Az igazgatóságot
gyében, ref gimnáziumot alapítson és templomot Ráday Gedeon grófra ruházták, P. az 1866. föl-
építsen a gimnázium 1792. nyílt mog, a templom állított orsz. jelleg színi iskola igazgatója lett,
;

pedig 1796. készült el. Nagyváthy mint jószágkor- de rövid id múlva nyugalomba vonult. Munkái
 :

Festetics-kódex — 467 - Festett fabútor

A nemzeti színházról (Pest 1856); Illemtan. A gyar-címer. Festjével valóban dicsekedhetünk,

szini tanoda használatára (u. o. 1867) és polémikus még olasz könyvfestö koi-társai is, kik Mátyás ki-
cikkek az egykorú lapokban. Jeles zeneszerz rály könyveit díszítették, bátran céhükbelinek
volt egyházi énekeket, zongoramveket stb. írt. vallhatták volna. A kódex alkalmasint a pálos
;

7. F. Mária gvófnö, csillagkeresztes hölgy, Er- szerzet nagyvázsonyi kolostorában készült. Belle
jBÓbet királyné volt udvarhölgye, szül. Gálnán egyes mutatványokat már Toldy Ferenc és Szi-
(Zala) 1839. Mikor 1870. Erzsébet királyné mellé lády A. adtak ki mai helyesírással, de az egészet
udvarhölgyet kerestek, mint erre az állásra isme- eredeti formáj ában elször Volf György tette közzé
rseik közül a legméltóbbat Deák és Andrássy P. aa Akadémia Nyelvemléktára XIII. kötetében.
grófnt ajánlották. A millennium alkalmával Nyelve, szókincse nagyjában megegyezik más ré-
mindenütt a kii-álynó kiséretében volt. 1898-ban gibb kódexeinkkel. V. ö. Nyelvendékek. Egy pár
m^kapta az I. oszt. Erzsébet-rendet. szó és forma eivedez övez, lekce lecke (lat. lec-
:

8. F. Pál gróf, F. Kristóf szepteravir és Sze- tio), sameel zsámoly (ném. scJiamel), teliág tehát,
gody Judit fla, szül. 1725 nov. 11., megh. 1782 honnag honnét, legyünk ydwezek és szabadok.
szept. 10. Bécsben tanult, egy ideig az osztrák Festett bor. A bort különösen vörös festékek-
kormányszéknél szolgált és mint a gazdaság terén kel szokták kezelni és szebb színvé tenni de az;

elsrend tekintély, alelnöke lett a m. kir. kama- is elfordul, hogy ezen anyagok segélyével fehér
rának. E hivatalában teljesen megnyerte Mária borból vörös bor készül. A borfestésre használják
Terézia kegyét, ki t legbizalmasabb tanácsosai a fekete és földi bodza, továbbá az áfonya, fagyai
közé számította. Különösen az 1764—65. évi or- és alkermes bogyóit, a fekete mályva virágát, a
szággylés alatt folytatott vele igen sr, az or- berzsenyfa levét, az indigót és a fukszint s egyéb
szággylés kérdéseit érdekl levelezést, melyet a anilin-szineket. Ezen anyagok felfedezése a bor-
keszthelyi levéltár riz. 1772-ben grófi rangot ban gyakran igen sok fáradsággal jár, szeren-
nyert, s 1777. Baranya vármegye fispáni méltó- csére azonban az egészségre ártalmatlanok, ki-
ságára emeltetett. Neje Bossányi Júlia volt, egyik véve a fukszint és egyéb anilinfestékeket, me-
fia : György, a Georgikon alapítója. lyek bár parányi mennyiségben, arzént is tartal-
9. F. Pál gróf, id., szül. 1841 ápr. 25-ón. maznak s hosszabb ideig tartó élvezetnél az egész-
A XIX. sz. hetvenes éveiben a fváros gazda- ségre nem lehetnek közömbösek. A vörös bor mes-
sági és pénzügyi világában nagyobb szerepet terséges festése hamisításnak minsítend. A fe-
vitt és igazgatósági elnöke volt a kisbirtokosok hér borok színét karamellel v. szaflorral szokták
földhitelintézetének ; de az igazgató htlen keze- javítani, festeni, s ezt bortörvényünk, a tokaji bor-
lése miatt nagy anyagi áldozatok árán megvált vidéken termelt borokat kivéve, megengedi. A
az intézettl. Híres sportsman, telivértenyészt karameU sárga, a szaflór pedig zöldessárga színt
ós vadász. 1882-bon atyja halála után átvette hit- ád a bornak. Fiatal, még színtelen v. csontszénnel
bizományi birtokait s azóta fleg gazdaságának színtelenített borokat szoktak velük festeni. A
él. Cs. és kir. kamarás. 1908-ban v. b. t. taná- különböz boríestékek felismerésére v.ö. Csanády-
csossá nevezték ki. Plósz, Borászati könyve Baho, Handbuch der Kel-
;

10. F. Taszüó herceg, fla P. György volt mi- lerwiiischaft Borgtnann, Analyse des Weines V.
; ;

niszternek és koronarnek, szül. 1850 máj. 5. Cambou, Le vin et l'art de la viniflcation.

Ifjabb éveiben hosszabb idt töltött külföldön, Festett fabútor. Az egyiptomiak, asszírok, feni-
fleg Angliában. Házassága által — neje Hamil- ciaiak nemcsak fa-, de fém- és ktárgyaikat is szí-
ton hercegn, Károly badeni nagyherceg uno- nezték. A Kr. e. IV. sz.-ból való krimi sírleletek
kája —
rokonságba lépett a külföld legfelsbb tanúságaként a görögök finom dombormves fa-
köreivel és ezeket gyakori látogatásra hívja Ma- bútoraikat színezték is. A római birodalomban a
gyarországba. Nagy uradalmainak középpontján, szín ragyogott minden elképzelhet épületen és
Keszthelyen fényes palotát építtetett, amely a leg- mtárgyon. A középkor színérzékét és szín-
szebb fúi'i lakok egyike az országban, s itt ven- szeretetét nem tagadta meg bútorain sem. Szob-
dégei voltak néhai Edvárd angol király, Albrecht rai és templomi bútorai ép oly színesek vol-
szász király, Ferenc Ferdinánd fherceg trón- tak, mint a lakások kényelmetlen fabútorai. A
örökös. Mint versenyistállótulajdonos a legismer- renaissance-korban kezd a P. kiszorulni a palo-
tebb sport-férfiak közé tartozik; alapította a tákból a néphez, mert a faragott dísz és úgyis
híres telivérménest Fenéken. 1890-ben v. b. t. szép szín fabútorokon a szín kezdett fölösleges
tanácsos, 1895. kir. fpohárnokmester, 1904. kir. lenni. A szegényebb osztály a reliefet azonban
fudvarmester lett. 1896-ban a király az arany- ezután is festett omamentummal pótolta búto-
gyapjas renddel tüntette ki; 1911. pedig hercegi rain és házi eszközein. Németországban és Svájc-
rangra emelte a «fméltósága » címmel. ban a faépítkezéssei karöltve nagyon elterjedt
Festetics-kódex, pergamenre írott becses ma- a F. Festett ládák, padok, ágyak még ma is
gyar nyelvemlék, a híres keszthelyi Festetics- divatosak Svájcban. A mai magyarországi F.-ok
könyvtár tulajdona, egy hajdan Kinizsi Pálné eredetét Németországban kell keresnünk, bár ta-
Magyar Benigna számára készült, gazdagon dí- gadhatlan, hogy az egész keleten, honnan a magya-
szített, igen szépen, rideg barát-gót betvel hár- rok bevándoroltak, ma is vannak F.-ok. A krimi
lyára írott, 12-rétü zsolozsmás könyv. Legkésbb tatároknál, a Kaspi-tenger-mellékiturkománoknál
1494 elején írták. Majdnem minden lapján van ép úgy megvannak a festett cifra ládák, mint a
egynehány arany nagybet. Az 1. lapot virágdísz perzsáknál vagy nálimk. Bútoraink alakja azon-
köríti. Hogy Kinizsi Pálnénak volt szánva, mu- ban német renaissance, s így közel a föltevés, hogy
tatja a 2. lap alján látható festett Kinizsi- és Ma- hazai szászaink révén keriilt a német bútorfesté^
Festett zománc 458 — Festanyagok
az esetleg létezett régi honinak föléje. Mai F.-aink nyek külön szakembereket tartanak erre a célra.
nem alakra, de díszítésre nézve sokban elüt- V. ö. Frimmel, Handbuch der Gemáldekunde (2.
nek egymástól, ha vidékenkint vesszük szem- kiad. 1904) és a Festészeti technika címszó alatt
ügyre. Renaissance az erdélyi szászok bútora, me- idézett irodalmat.
lyen a rózsák, tulipánok fesztonokon lógnak és a Festn (franc.) a. m. virág-, gyümölcsfüzérek
szegélyzö dísz is cikornyás rokokóformákat mu- és kendk, melyeket szögek, kandeláberek, kimé-
tat. A festett dísz reliefet utánoz, mert az egyik rák stb. tartanak és amelyek lobogó szalagokkal
oldalon fehér fényvonal és a másikon fekete ár- élénkítve, az épületek frízeit, talapzatait stb. dí-
nyékvonal köríti az alakokat. A székely bútorok szítik.
dísze nem oly renaissance és inkább természetes Fest (lat. Pictor), csillagkép az ég D.-i felén,
virágok utánzata. Liliom, rózsa, szegf, gyöngy- 29 szabad szemmel látható csillaggal.
virág, néha tulipán a szokásos virágalak. A fé- Fest-akadémia, nyilvános vagy magáninté-
nyes árnyékvonal alig tnik fel, st többnyire hi- zet, melyen a festészetet tanítják. L. Mvészeti
ányzik is. A csángó bútorok a kett között foglal- akadémia.
nak helyet, nagyon keleti módon stilizált Fest-alap, az a sík fal, deszka, vászon, papi-
virág-
alakjaikkal. A virágok közt néha egy-egy madár ros, fémlap, amelyre a festk képeiket festik. A
is látható, de egyéb állat teljesen ismeretlen. F. némely technikánál szorgos elmunkálatokat
A Mezkövesd vidéki matyók bútorzata annyiban kivan meg, hogy a rája festett kép maradandó
elüt úgy az erdélyiektl, mint a velük azonos fel- legyen. így a freskónál fontos, hogy a festék a
vidéki P.-októl, amennyiben naturális virágai min- még nyirkos vakolatra kerüljön. Az olajfestés-
den szerves csoportosítás nélkül szétszór vák. Az hez való vásznakat elzetesen vékony olaj fes-
egésznek olyan zrzavaros, perzsasznyeg hatása ték- vagy kréta-réteggel vonják be. A zománc-
van. Bz a karaktere a matyó himzéselínek is, hol festésnél az alapul szolgáló fémlapot véséssel mé-
a tömören rakott virághalmaz nem mutat semmi lyítik. A F. tartóssága elsrangú követelmény s
rendet vagy szimmetriát. A matyók török-tatár ere- azért a festk nagyobb mveiket nem szeretik
dete díszeiken is látszik. Az alföldi magyarság könnyen romló anyagra (papiros, selyem stb.)
F.-ai rózsás, tulipános, százszorszépes díszt mutat- bízni.
nak, ma már nagyon naturalisztikus kivitelben, Festanyagok, azok a testek, melyek a fehér
ha még az úgynevezett «jó izlós» egyszínre nem fény sugarainak csak egy részét bocsátják át v.
mázolta be ket, régen pedig híres volt a ko- verik vissza, a többieket ellenben elnyelik. Vala-
máromi és gyri láda. mely festanyag színe függ a megvilágító fény-
Festett zománc, aranyra, ezsti'e vagy vörös forrás természetétl a legtöbb festék más színben
;

rézre ecsettel fölrakott zománc-festék, mellyel tnik el, ha gyertyafénynél, mintha napfénynél
díszítményeket vagy alakos ábrázolásokat állíta- nézzük. Ismerünk sok olyan testet, mely ráes
nak el. L. Limoges és Zománc. fényben más szín, mint keresztüles fényben.
Festin (franc, ejtsd: feszten), ünnep, ünnepi Számos P.-nak az oldata fluoreszkál ez a íluores- ;

lakoma. cencia azokon a textilanyagokon (különösen a

Festina lente (lat.) tkp. «lassan siess», a. m. selymen) is mutatkozik, melyeket ilyen P.-kal
lassan járj, tovább érsz. megfestettünk. A P.-kat a fonálkelme-festészet-
Festiniog, község Morioneth walesi countybari, ben és színnyomdászatban, brnek, tollaknak, fá-
(1911) 9,682 lak., jelentékeny palabányákkal. nak festésére, papiros festésére és színnyomására,
Festino (ol.), ünnep, különösen álarcosbál. tapéták nyomtatására alkalmazzák a P. a kép- ;

Festi val (ang., ejtsd: fesztivei), ünnepnap. írásra és a másolásra szolgátnak úgyszintén lak- ;

Festi vitás (lat.), ünneplés, ünnepiesség, a szó- koknak és ílrniszeknek, szappanoknak, olajok-
noklatban ékesség nemkülönben vidámság, ke- nak stearinnnk, viasznak megfestésére továbbá a
; ;

délyesség. könyvnyomdászatban, tenták készítésére, üveg ós

Festivo V. festivamente (olasz zenei mszó) porcellán festésére használják ket. Természetes,
a. m. ünnepélyesen. hogy a P.-hoz ezeknek alkalmazási módja szerint
Festmények fentartása. Nagyobb képgyjte- igen különböz igényeket kötnek. A kelmefes-
ményekben különös gondot fordítanak a festmé- tésre általában véve csakis oldható P. használha-
nyek jó karban tartására és az esetleges meg- tók (1. Festés) ; a papiros festésére s kárpit nyom-
romlott részek kijavítására (restaurálás). A ké- tatására oldható és nem oldható festékek egy-
pek mechanikai behatások, h, por, piszok, lég- aránt jók.
köri befolyások vagy a felhasznált anyag silány- A kópiró- és mázoló-festékek rendszerint vízben
sága következtében nagy mértékben elváltozhat- oldhatatlanok erre a célra a levegn és a fényen
;

nak, st teljesen értéktelenekké válhatnak. A P. állandó ásványi festékeket, továbbá organikus

célja oly eljárások alkalmazása, amelyek e rom- lakkfestékeket, azaz organikus P.-nak bizonyos
lást meggátolják. A szúette deszkára vagy fes- fémoKÍdokkal való, vízben oldhatatlan vegyüle-
tett vászonra festett képrl le szokták hántani teit alkalmazzák. Ezeket a festékeket igen finomra
a festékréteget s azt új vászonra ragasztják. rlik és iszapolják. A képíró- és mázoló festékeket
A lepattogzott festékdarabkákat ügyes ráfestes- gyakran sulypáttal, krétával, vagy gipsszel ke-
sél pótolják. Düledez épületekben lev freskók verik olajjal, vízzel vagy enyves vízzel összedör-
;

úgy menthetk meg, hogy lefrészelik azt a va- zsölve mint olaj-, vízi- v. enyves-festékeket hoz-
kolatréteget, amely a kép hordozója, s új, biztos zák a kereskedelembe (1. Festéklakk). A lakkokat
alapra ersítik. A P. nagy gyakorlottságot és és a flmiszeket csak a spirituszban v. olajban old-
mvészi tudást kíván, azért a nagyobb gyjtemé- ható P.-kal festhetjük ugyanígy áll a dolog azok-
;
 :

Festanyagok 469 — Pestfák

nál a fostékeknél is, melyekkel stearint, paraffint fokozódik, ha ugyanazon a roston több festanya-
és viaszt festitek. A szappanokat csak olyan F.- got alkalmaznak egymás mellett, egy és ugyanaz a
kal lehet megfesteni, melyek alkaliák irányában festanyag is különböz magaviseletet tanúsíthat
állandók legjobbak azok, melyek a szappan anya-
; aszerint, hogy milyen roston és hogyan festettek
gában feloldódnak. Egészen más csoportba tar- vele. Gyakran felvilágosítást nyújt a pác felisme-
toznak azok a F., ^lelyekkel az üveget és a por- rése. Anorganikus pácok a rostanyag elégetése után
cellánt festik (1. üveg és PorceUán). Valamely keresendk a hamut a szokásos analitikai mód-
;

festanyag technikai alkalmazásán az állandó- szerekkel vizsgálják meg. Organikus pácok bajo-
sága gyakran irányadó. A legtöbb ásványfesték san ismerhetk fel. A F. felkeresésére táblázato-
állandó a fényen meg a levegn is az organikus
; kat dolgoztak ki. (Ilyeneket v. ö. Hmmel- Knecht
F. között ma már számos állandó festanyag könyvében: Fárberei und Bleicherei der Ge-
van ilyenek pl. az indigókék, az alizarin P., az
; spinnstfasern és Farber-Zeitxmg, A. Lehne u.
indanthren F. és sok más. Ilyen állandó F.-tól azt Rusterfiolz,Tah6\\en.) Ha ezen táblázatok és a vég-
kívánják még, hogy a mosást vízzel és szappan- zett reakciók alapján a festanyagot feltaláltuk,
nal kibírják, hogy sem hlg savak, sem híg lúgok a akkor, hogy bizonyosságot szerezzünk, friss rost-
színre behatást ne gyakoroljanak, és hogy (gyapjú- anyagot (gyapjút, pamutot, selymet stb.) kifestünk
árúknál) a kallózásnak ellentálljanak. Lényeges avval a festanyaggal, melynek jelenlétét feltéte-
még az is, hogy a F. egészségügyi szempontból lezzük.
kifogás alá ne essék a F. között t. i. igen sok mér-
: Festöarany, 1. Aranybronz és Fémfüstverés.
ges anyag akad. így pl. az ásványiak legnagyobb Festöatka, 1. Atkafélék.
része mérges. Megjegyzend különben, hogy a Festöbuzér, 1. Rubia.
laikus közönség az ú. n. anUinfestékek (helyesen Festödési index vagy mutató, valamely vér
kátrány-F.) mérges voltát többnyire túlbecsüli és haemoglobin-tartalmának és vérsejtszámának vi-
nagyobbnak látja a veszélyt, mint a milyen. A szonyát fejezi M, ami a különböz betegségekben
F.-at és festékeket beoszthatjuk : A) Természetes jellemz módon változik. A normális vér F.-e az
F.-ra : a) földes- vagy természetes ásványi fes- egység.
tékekre b) növényi F.-ra c) állati származá-
; ; Fest érc (ásv.), Zay Mineralogiájában a. m.
suaki'a B) Mesterségen festékekre és F.-ra : a)
; magnézium.
szervetlen (ásványi) festékekre és &^ szerves, ú.n. Festfak. Olyan fa, amely festanyagot tartal-
anilin- v. helyesebben kátrány-F.-ra. (Bvebbet 1. maz, aránylag kevés van még kevesebb azonban
;

Ásványfestékek, Kátrány festanyagok, Termé- ezek színskáláj a. Piros, kék és sárga azok a színek,
szetes festanyagok és Festéknövények). Alkalma- amelyeket fák révén nyerhetünk. Piros festanya-
zásuk alapján a F.-at a következleg osztályozhat- got szolgálnak a Caesalpiniák nemébl való Per-
juk. A képíró- V. mázoló F. aszerint, hogy milyen a nambuk-, Brasilia-, St. Martha-, Nicaragua- és
kötanyag, amelyben elkeverték, lehetnek aqua- Brasilettfa továbbá a Szapánfa és a keletindiai
;

rell-, méz- v. gummi-festékek, tussok, pasztell- Szantálfa (Pterocarims santalinus). Kék fest-
festékek, vizi- és enyv-festékek, olaj- és vízüveg- anyagot csak a kékfa tartalniaz,a Papilionacaeák-
festékek. Fed-festékek (gouache-festékek) azok hoz tartozó Haematoxylin campechianwn (Cam-
a festékek, amelyek azt a felületet, amelyre föl- péchefa, kékfa). Sárga" festanyagot ad az észak-
rakják, többé-kovésbbé takarják, fedik lazur-fes- amerikai festtölgy (Quercus tindoria) a Cupuli-
:

tékek az áttetsz réteget alkotó vízben vagy al- feriák családjából (Quercitron-kéreg), a fest sze-
koholban oldható festékek. Azoktól a festékektl, derfa, vagyis a Moreae-k családjába tartozó Mac-
amelyeket az üveg- és az agyagárúk mázainak, iura anrantiaca, amely az ismeretes sárga fát
nemkülönben a porcellán- és egyéb agyagárúk szolgáltatja és végül a Rhus cotinus a Terebin-
festésére használnak, bizonyos mérv túzáUósá- thaceák családjából, amely a füstik- v. fisetfát
got követelünk.Legfontosabb alkalmazások egyike adja. Fekete festanyagot számos csersavféléket
a textilanyagok festése és tarkázása (színnyo- tartalmazó fából nyerhetünk oly kémiai szerek
más). L. Gyapjú, Juta, Kender, Len, Pamut, közbejöttével, amelyek a csersavval fekete szín
Kamié, Selyem és Színnyomás. vegyületet képeznek.
A F. értékmeghatározása többnyire próbafestés A F.-at rendesen vékony törzs v. hasáb alakjá-
útján történik. A próbafestésnél lemért pamutot, ban hozzák Európába. Itt rendesen külön ezzel fog-
gyapjút, selymet azokkal az eljárásokkal, melyek lalkozó és a fkikötök környékén letelepedett vál-
a textilanyagok nagyban való megfestésénél is lalkozók a fát összevásárolják és külön erre be-
használtatnak, megfestik s a nyert színt össze- rendezett gyárakban (festöfamalmokban) folaprít-
hasonlítják oly hasonló minség megfestett áru- ják és kivonatolják. A fölaprítás nagy tárcsás
val, melyet tiszta, vagy ismeretes érték fest- gyalugépekkel v. ú. n. dezintegrátorokkal törté-
anyaggal ugyanazon eljárással megfestettek.Meg- nik. A gyalugép a fát vékony forgáccsá, a dezin-
flgyelik a színek árnyalatát és intenzitását. Gyak- tegrátorok (ráspoly ok) pedig vékony, hosszú,gyap-
ran a F. értékét a koloriméterek (Laurent) segít- jas rostokká, tszer szilánkká v. porrá tépik-
ségével állapítják meg. Sokszor jó szolgálatot örlik. Ezeket a fólaprított festanyagokat szells
tesz a festanyag abszorpciós spektrumának a sötét helyen vízzel nyirkosítva és idközönként
megflgj'elése egyes esetekben kémiai módszere- átlapátolva néhány hétig hevertetik. A fában
;

ket alkalmaznak (1. Indigó). — A F.-nak festett tex- lev kromogénból ilyképen a kiadóbb festanyag
tilanyagokon való kimutatása sok nehézséget okoz; fejldik (fermentáláíi). Az így elkészített forgá-
ritkák azok a reakciók, melyekkel a festanyag né- csot aztán gzzel kifzik, kivonatolják. A nyert
hány próba után biztosan felismerhet. A nehézség festlevet v. levegn v. vacuum alatt sriii-e be-
Festfa-klvonat - 460 — Festuca

fzik. Néha 20—25" B. szörpszerü folyadék, más- leend a szervezés alatt álló áUami ipari kísérleti
kor megdermedt, kagylós törés papirosra kiön- állomás és anyagvizsgáló intézet textilipari osz-
tött pogácsa alakjában hozzák forgalomba. A tályának is.
levegn síírített kivonat nem oldódik forró vízben 2. F. mint mvészeti tanintézet,
teljesen. A festöfa-ki vonatokat (extractum) néha 1. Mvészeti akadémia.
hamisítják is, amennyiben értéktelen és súlyos Festkagyló, 1. Folyami kagyló.
anyagokkal keverik. Máskor pedig elégetett mi- Festmvészet, 1. Fe.^tészet.
nségben is hozzák forgalomba. A legnagyobb Festnövények, 1. Festéknövé-
hamisítás az, araidon a már lényegesen kifzött nyek és Festfák.
forgácsot is forgalmi cikknek eladják. Sajnos, Festöszöllö (növ.), 1, Alkörmös.
hogy ezzel éppen a legszegényebb iparost és a falu si Festvirág (böv.), 1. Genista.
népet szokták rendesen megcsalni, akik ezen Festuca (lat.), fszál, átvitt
anyag festképességót nem tudják megvizsgálni. értelemben az a kis pálca, mely-
A képzett iparos ma már csak kivonatot vásárol lyel a praetor római szokás sze-
és ezt is gyakran festképességére megvizsgál- rint a felszabadítandó rabszolgát
tatja, úgy, hogy csalásnak nincs igen kitéve. L. megérintette (vindicta is olykor
még Festéknövények. a neve).
Festöfa-kivonat, 1. Festfák. Fesínca L., csenkesz (növ.), a
Festöfamalmok, azok a gépek, amelyekkel a Gramineae (Pázsitffélék) család
festfákat felaprítják abból a célból, hogy a to- gónusza 80 faja különösen mér-
;

vábbi felhasználásra alkalmas formát kapjanak. sékelt övi, többnyire ével, gyepes
Ilyenek pl. a durva ráspolyokkal vagy késekkel pázsitf, de különben több faj az 1. ábra.
felszerelt korongok vagy hengerek, nemkülönben egész földön elterjedt. Igen válto- Festuca ovina.
körfrészekbl és fogas korongokból kombinált zatosak. Virágzatuk buga v. fürt,
gépek (Bxeelsior malom, Glaser-íéle «Pavorit»
;
fzérkéjök 2— sokvirágú, hengerded v. oldalról
mídom, dezintegrátorok stb.). lapított tokiásza többnyire a csúcsán szálkás,
Festöf ü (aöv.), több növény népies neve Sapo-: papirosszer vagy hártyás,
naria officináiig, Reseda luteola, I.satis tinctoria, 5 er. Szemtermése a bels
Gevista tinctoria, Origanum vidgare, Serrattda oldalán többnyire barázdát
tinctoria, Bubia tinctorum. visel. A. F. ovina L. (juh-
Festöhenger, Festékez henger.
1. csenkesz) nagyon soktagú
Festi (észt., ami a, festészet
fraxíc.pittoresqice), (1. az 1. ábrát) sertevékony-
///

sajátos eladásmódjának és feltételeinek meg- ságú, többé-kevésbbé deres

felel s ezért a többi míivészetek jellemz formái- levelekkel, felálló bugával,
tól, tárgyaitól és eladásától eltér. Rendesen az 3—5 virágú, kurtaszálkás
irodalmi (költi) és szobrászi (plasztikus) felfogás- fúzérkékkel. Sr gyepet al-
sal szokták szembeállítani. Mindaz, amit valamely kot, könny, száraz földet
festményrl szókban lehet kifejezni, tehát a téma, kedvel, száraz legelre vagy
történet, reflexió sth. az irodalmi elemet alkotja hegy lej tre vetni nagyon
benne. A fest legsajátabb birodalma ellenben a célszer s a lábas jószág-
vonalak, formák, a szín és fény jelenségei, me- nak kedves eledele. Száraz
lyeket a szó csak tökéletlenül, sokszor sehogy sem és puszta helyekre Poa pra-
tud kifejezni. A P.-t a szobrászatitól els sorban a tensis, Avena pratensis és
szín és fény s az ezek által kiváltható ers hangu- hüvelyesek társaságában
Wl^
lati hatások választják el. A szobornak általában szokás vetni. Kaszálórétre
nyugalmasabb, hidegebb jellege és —
a dombor- kevésbbé alkalmas. Hazánk-
mv ábrázolástól eltekintve — korlátoltabb számú ban a P. sulcata, (Hack.)
alakjaival szemben a fest alkotása élénkebb, Nym. P. pseudovina Hack.,
melegebb, mozgalmasabb, változatosabb és gazda- P. vallesiaca Schl.,P. hirsuta
gabb. A festmény a természet jelenségeit, a táj, Hst., stb. fajtái, a kemény-
növényzet képét is adhatja s a leveg tünemé- le velüek közül pedig a ¥.pal-
nyeit is eladása körébe vonja. lens Hst, meg a P. panno-
Fest-iskola, 1. olyan tanintézet, amelyben a nica Wulf. érdemel említést.
fonál és kelmék fehérítését, festését és apretálását A P. arundinacea Schreb.
(csinozását), valamint a tarkázást tanítják. Ilyen vagyis nádtermetü csenkesz
pl. a mülhauseni (Elszász) École de chimie, a kre- (1. a 2. ábrát), ^'3— IV4 m,
feldi F.-k (szöviskolával kapcsolatosan), a chem- magas, a földben tarackol,
nitzi és reichenbergi és a bécsi fels ipariskolák,to- sötétzöld, széles levelekkel,
vábbá a leedsi és manchesteri textilipari iskolák. egész Vs ni. szétterped bu-
Hazánkban ilyen iskola ezidszerint még nincsen, gával, 4—
5 virágú kalászká-
mivel textilfestiparunk sokkal kisebb méret, val. Televényes friss agyag- 2. ábra.
semhogy ilyen speciális tanintézet felállítása in- talajban, szikes tavak s vizek Pestnca arandinacea.
dokolt volna. A budapesti állami fels ipariskola mellékén is terem. Jó réti f,
vegyészeti szakosztályán azon tanulók, akik a a szénában meg a sarjuban gyakori, de durvább
fonálkelme-festipar iránt érdekldnek, ebben a és kevésbbé tápláló, mint a következ faj. A P.
szakmában is kiképzést nyernek. Hasonló hivatása elatior L. (F. pratensis Huds., szálkaperje, széna-
 ; ;

Pestum 461 -. Pésura

cscnkesz) hasonló, de valamivel alacsonyabb, kes- fát,st körtefát is használnak. Fdolog e tekin-
kenyebb level. Füve jólzú ós tápláló, kitiinö tetben a fa rugalmassága. A háziállatok tisztí-
takarmány. Megterem jó, száraz, de különösen tására fémbl készítenek F.-ket, melyek csak ke-
nedves réten, homokos, meszes, agyagos talajon, mény szrökre használhatók. A F. készítése oly-
sok szénátad. A P. rubra L. már véznább, nálunk képen történik, hogy a jelzett anyagokból elbb
az olöbbioknél ritkább és inkább hegyi pázsit. A sima lapokat vágnak, vagy sajtolnak, illetleg
F. flabellata Lam. (tussakkfü) Falkland szige- kaucsukból öntenek ki, melyeket azután megfele-
tén meg Patagoniában 2 m.-ro is megn, levelei len alakítva, azokba a fogakat vagy kifrészelik,
legyez módjára helyezkednek. Hazai F.-ink közül vagy kivágják. Ezt követi a F. tisztítása és csi-
a F. vaginául W. et Kit., a legjobb homokkötö nozása. Régebben Kínában úgy készítették a P.-t,
pusztai növényünk. V. ö. Hackel B., Monographia hogy minden egyes fogat külön dolgoztak ki és
Pestucarum Europaeainim (Kassel és Berlin 1882). úgy illesztettek be a karimába. A P. készítése ré-
Festiim (lat.) a. m. ünnep post F., voltakép
; gebben házi- és kisipari utón történt, különösen ami
a. m. ünnep után, azaz késn.: —
J''. azymoruni, a közönségeseket illeti. Ma azonban túlnyomó mér-
a kovásztalan kenyér ünnepe, a zsidó pászka. — tékben gyáripari cikk, mely különösen Ausztria-,
F. stultorum, 1. Bolondok ünnepe. Német- és Franciaországban készül. Hazánkban
Festus, 1. MarcMs Porcius, Palesztina procn- csupán a szaru- és fa-P.-k készülnek kizárólag
ratora Kr. u. 52-bon, Pelix (1. o.) utóda, kinek ke- kisipari utun, de ezek is elenyész csekély számban,
gyetlen intézkedéseit jóvá igyekezett tenni. Mi- ugy, hogy a hazai ipari termelésben tekintetbe
helyt tartományába érkezett, Pál apostolt kihall- sem jöhet. A P. elnevezés a szöviparban is sze-
gatta, ki ügyében mint római polgár a császár- repel, t. i. a gyapju-fésülgépnél.
hoz föUebbezett ós meggyzdését fértlasan vé- A legrégibb P-k fából vagy csontból, tehát
delmezte a kormány eltt, P. azután öt Rómába igen törékeny anyagból készülvén, kevés maradt
vitette (Apóst. csel. 2i— 27). reánk a cölöpépítmények, terramárák s más szá-
2. F., SextmPompeitis, közepes tudású római razföldi skori telepekben. Legkorábban a neolit
grammatikus a Kr. u. II. sz.-ból, de nagy jelent- korban jelentkeznek. A bronzkor bronz-F.-i közt
ségre jutott azáltal, hogy az Augustus korában találunk fölfüggesztésre szolgáló csinos példá-
élt nagy tudományú M. Verrius Flaccufmak De nyokat. A falfestmények tanúsága szerint az
verborum signiflcatu c. szótárszer nagy müvé- egyiptomiaknál szintén használatban voltak. Dí-
bl, mely különben elveszett, 20 könyvre terjed szes faragott példányok ismeretesek görög és
kivonatot készített még ez is oly terjedelmes
; római leletekbl. A népvándorláskori germán
volt, hogy a VIII. sz.-ban élt longobárd történet- síroknak igen gyakran ismétld melléklete az
író, Paulus Diaconus, újabb kivonatot készített egy vagy kétsoros sr csont-P.
belle, s ez egészen fennmaradt, míg az elbbit 2. F., az állattanban, a madarak és csúszómá-
csak töredékesen bírjuk (az M
közepétl a V szók szemében az érháríyától közvetetlenül a be-
közepéig) a nápolyi Codex Pamesianusban, mely a lép látóideg felett az üvegtesten át a lencse felé
XI. sz.-ba tehet 8 fototipíkus mását kiadta P. emelked s legyezalakú reds hártya. Mködé-
TheuTewk Emil (Codex Festi FarnesianusXLIl. sét még nem ismerjük. Számos magyarázat van,
tabulis expressus, Bpest 1893). A grammatikai és de csak az a biztos, hogy a madarak éleslátásá-
régiségtani magyarázatok e páratlan kincsesbá- val áll szerves kapcsolatban egyik feladata, hogy
;

nyáját kiadta K. 0. Müller (Leipzig 1839—80) az üvegtestet és a vérerek nélküli ideghártyát

P. Thewrewk Emil (Budapest 1879, Akadémia táplálja. A legújabb vizsgálatok szerint a P. érzék-
I. köt.) a szöveget adja, a magyarázatos II. köt. szerv, melynek az a rendeltetése, hogy a szem
még nem jelent meg. E kiadás kiváló voltát a alkalmazkodása alkalmával a szemben a lencse
külföld is elismerte. alakváltoztatása által okozott nyomásváltozáso-
3. F., római történetíró, 1. Rufus Festus. kat felfogja és roflektorikusan azok szabályozá-
Fés, 1. a haj rendezésére szolgáló eszköz. Van sáról gondoskodjék. A F. szabja meg tehát a ma-
siirü F., melynek fogai srn
egymás mellé he- dár szemében a tárgyak éles meglátásához szük-
lyezettek, és boTitó F, melynek fogai gyérebbek. séges alkalmazkodások helyes mértékét. Termé-
Régebben a P. a férfidivat tárgya is volt, amikor szetesen ez a folyamat reflektorikusan megy végbe,
tudniillik a férfiak hosszú hajat viseltek, mely- és csupán az a végeredménye jut a madár tudatára,
nek megtzésére dísz-F.-t használtak. Ma azon- melynek segítségével a látott tárgyak távolságá-
ban csak a nknél van divatban, még pedig ról szerez biztos tudomást. A pókok lábainak fo-
díszesebb kiállításban, fenn széles karimával és gazott karmait szintén F.-nek nevezik.
ennek végében hosszú, gyér és rugalmas fogak- Fésüfü, fésüpázsit, ebfarkfü (növ., Gynoswus
kal. A F. legközönségesebb anyaga a szaru, L.),a Gramineae (Pázsitffélék) család géniisza
még pedig leginkább az ökörszaru, jóllehet készí- 5 faja az óvilág "mérsékelt övében honos. Bugá-
tik azt más szaruból is. Ujabb idben ökörpatát juk kalász v. fejecske módjára összehúzóílott, fel-
is használtak F. készítésére, csakhogy olcsóbban oldalú. 2—3 virágú kalászkával és szálkás tok-
állíthassák azt el. A legfinomabb P. teknsbéka- és iásszal. Termékeny kalászkáin kívül meddk is
elefántcsontból készül. Igen nagy versenyt okoznak vannak, az utóbbiak számos és kétsorosán elhe-
a csontból készült F.-nek a kaucsuk P.-k, melyek lyezkedett pelyváival a virágzat kétfogú féshöz
egyrészt rugalmasságuknál, másrészt pedig olcsó- hasonlít. A C
cristaius L. közönséges réti f,
ságuknál fogva igen keresett cikkek. Nagyon legelkön, hegyeken is gyakori, néhol nedves
kis mértékben készülnek P.-k fából is, —
még helyeken is megterem. Jó legel- és kaszáló-f,
pedig a legolcsóbb minségek, mely célra juhar- a szárazságot tri, tápláló, de virágzás után meg-
 :

Fésükagylók — Í62 Fésülés

keményedik s ekkor a jószág inkább érintetlen HL Keskenynyelvüek (RhacMglossa) is mind

hagyja. tengerben él csigák. Az idetartozó nemek közül
FésvLka,gY'íók(Fectinidae),ahem.ezko^o\tynsak a legfontosabbak a kürtcsigák (Bitccinum),.^
(Lamellibranchia) osztályába, az ÁllemezkopoJtyu- orsócsigák (Fu^us), a varsacsigák (JSfassa), a
8ak(Pseudolamellibranchia) rendjébe, az Egyizom- datolyacsigák (Oliva), továbbá a bíborcsigák
párosak (Monomyaria) alrendjébe tartozó kagyló- (Murex és Purpura).
család. Kagylóhéjaik kerekded vagy legyez-
alakú és a zárótól kiinduló sugarasan elrendezett
kiálló bordákkal vannak díszítve. A héj egyik íele
vájtabb tányérszerü, —
rendesen ezen az oldalán
fekszik az állat, a másik pedig mint lapos fedél
illik rája. Köpenyük szegélye számos tapogatót
és fény érz szemet visel. Valamennyi faja ten-
geri, melyek közül legközönségesebb a tulajdon-
képeni féskagyló (Peden). Húsa igen ízletes s az
osztrigánál becsesebb. Kagylóit dísztárgyakul
használják. A nagyobb példányok ívelt kagyló- 1. ábra. Gerebenezö gép.
felét tányérnak szokás használni a finom
is fel
ragoíithoz (ragoüt fln en coquilles). A Jakab fés- lY. Tollnyelvüek (Ptenoglossa) szintén mind
jét (P. Jacobaeus L.) a Szentföldrl hazatér za- a tengerben "éhiek. Ide tartoznak pl. a tutajoa
rándokok kalapjuk és ruhájuk feldíszítésére hasz- csigák (JantUna).
nálják s ezért Cappa sántának nevezik az Fésülés V. gy aratolás. A fonóiparban az a mü-
adriaparti halászok a franciák coquilles de St. velet, amellyel a szálas anyagokat hosszúságuk
;

Jacques néven ismerik. A P. maximus L. nev szerint szétválogatják. A P. igen költséges mü-
fajnak kagylóiból kanalakat készítenek. A P. kit- velet, ezért csak oly esetben használják, amikor
nen tudnak úszni és ugrani, azáltal, hogy felnyi- egyenletes sima
tott héjukat záróizmok segítségével hirtelen fonalat kell gyár-
összecsapják. Az összezáródó héjak közül kitóduló taniok,amelyet/e-
víz ilyenkor hátralöki az állatot. Számos fajuk él süsfonálnak
az Európa körüli tengerekben. (Kammgarn) ne-
Féstikopoltyusak (Ctenobranchiata), a Lágy- veznek. A rost-
testüek (Moüusca) törzsének, a Csigák (Gas- szálak (len, ken-
tropoda) osztályának, az BlüDcopoltyusak (Proso- der) P.-ét gerébe-
brancMata) rendnek egyik alrendje. Az idetartozó nezés-nok nevezik.
csigák részben a tengerben, részben pedig az Gépies kivitele a
édesvizekben élnek. Házuk rendesen spirálisan következ (1. az 1. 2. ábra. Cartwright-féle fésülögép.
csavart s nyílása rendesen fedvel (operculum) el- ábrát). A marok-
zárható. A P. lélekznyílása, hogy úgy mondjuk, nyi rostszálcsoraó egyik végét a recézett vas-
a csigának a nyakszu-tjén fekszik s a lélekzö- lapok közé befogják és hogy szabad vége (sza-
üregben (sak egy nagy kopoltyú van, mellette kálla) fésülhet legyen, ezt az a fogót b lejts
még egy kisebb, csökevényes, a baloldalinak meg- sínre teszik s azon fokozatosan letolják. Ezen
felel ú. n. meilékkopoltyu is látható. Sok P.-on lejtön való csúszás közben a d végnélküli heve-
a lélekzönyílás eltt a köpenynek egy csszer derre ersített c léces fésk elször is a szakáll
része messzire elrenyúlik, ez az ú. n. lélekzcs végét érik, s csak fokozatosan belsbb részeit,
(sipho), amely bevezeti a vizet a lélekzüregbe.
A P. váltivaruak, a hímeket meg lehet ismerni a
nyak jobboldalán messzire kinyúló nemzöszerv-
rl. Táplálékukat a F. részben a növény-, részben
pedig az állatvilágból veszik.
Az elülkopoltyus csigák legnagyobb részét a P.
teszik, melyeknek manapság mintegy 5800 él és
4000 kihalt faját ismerjük.
A P. nagy alrendjét négy csoportba osztjuk
nyelvük szerkezete szerint. E csoportok
I. Szalagnyelvüek (Taenioglossa) ahova tartoz-
,

nak a mocsári csigák (Paludina), a fésüscsigák

3. ábi-a. Heilraann-fóle fé- 4. ábra. Heilmann-féle fé-
(Valvata), a Bytldnella, Hydrobia és Melanopsis Blllögép a fésülés munka- sülögép a szakáll-kihozás
nemeknek ami édesvizeinkben él faj ai. E csoport- szakában. munkaszakábaa.
nak a tengerben él nemei közül említést érdemel-
nek a particsigák (Litorina) a sapkacsigák (Lo- miközben mindazok a kurtább szálak, amelyek
cuna), a Cerithiumok, a toronycsigák (Turrüel- az a fogóba befogva nem lettek, a fésbe akadva,
lák), a féregcsigák (Vermetus), a porcelláncsigák a szakállból eltávolíttatnak. A marok egyik sza-
(Gmraea) és a hordócsigák (Doliolum). kállrésze így már ki van fésülve, most ezt a ki-
II. Nyílnyelvüek (Toxoglossa) csoportjába fésültet fogják be az a fogóba s a másik szakáll-
csupa tengeri csiga tartozik, így pl. a kúposcsi- rószt fésülik ki az elbb leírt módon. Kurtább
gák (Gonidae) és a Pleurotomák. szálas anyagok (pamut, gyapjú) P.-e nagyobb
 ;

PésUIt fonál 463 — Fászek

bajjal jár, araennyiben befogásuk ós a fósük ve- Fésperje (növ.), 1. Koeleria.

zetése is nehézkesebb. A hosszú angolgyapjuk Féss, az az iparos, aki fésket készít. A kis-
gépies F.-ót Cartivright 1730. találta fel. Gépé- ipar körébe tartozó ipari foglalkozás, mely azon-
nek lényegót (1. a 3. ábrát) az a tkkel borított ban ma már nagyon alárendelt jelentséggel bir,
gyr képezi, am.'ly fogó készülókként szolgál. szembon a gyári verseanyel.
Az A
etet hengerpár a tkre helyezi a kái toló- Féss, 1. Györ(jy, jogi író, szül. Pesten 1841
gépen készült gyapjuszalagot, azután eltávolo- máj. 28. Tanulmányai elvégzése után 1863. fo-
dik tlük, amiáltnl a tkbe akadt szálak a szalag- galmazó gyakornok lett a m. kir. helytartó ta-
ból kihúzatnak s így egyik végük szabadon lóg, nácsnál, 1865. tanársegéd és könyvtárnok a
amelyet a C lécesfésUk kifósülnek. A kifésült kassai kir. jogakadémián, 1867. rendkívüli, majd
szakállrészt ezután egy hengerpár a gyrüfés- rendes tanár ugyanott, 1875. az egyetemes európai
bl kihúzza, miközben a szál másik vége is ki- és a magyar jogtörténet, valamint egyházjog ta-
fésültetik. A tnerinócjyapju s pamut F.-ét Heil- nárának a pozsonyi jogakadémiához helyezték át,
mann 1845. találta fel (1. a 3. és 4. ábrát), ó a mely intézetnek 18ii9 óta igazgatója. 1907-ben
kártológépröl nyert szalagot szilárd fogóba q' udvari tanácsosi címet kapott. Számos jogi, tör-
fogta, a ttisorokat pedig egy henger palástra oly- téneti cikkén és ifjúsági iratán kívül fbb mvei:
kép helyezte el, hogy azok csak harmadrészét Magyar pénzügyi törvévyisme (Kassa 1870);
foglalták el (3. ábrán aV- Amint a fésülhenger Magyar közigazqatási jog (u. o. 1870) Szám- ;

annyira elfordult, hogy ti a fogókészüléket már viteltani vezérfonal (u. o. 1871 ós Pozsony 1887)
elhagyták, a szabadszakáll ki-P.-e befejezdött s Magyar alkotmány- és jogtörténelem (u. o. 1874
a szálaknak a fogókészülékböl való eltávolítására és Pozsony 1888).
kerül a sor. Ezalatt ugyanis a fésül henger 2. F. András, 1. Féss.
annyira elfordul, hogy annak a brrel bevont ^' Fésüscsápuak (&iiat, Pecticornia), általában a
része kerül a szakáll alá, amelyre a p" henger fésüalakú csápokkal bíró rovarok. Ilyenek pl. a
is reá nehezedik, amely a p'-gyel hengerpárt ké- szarvasbogarak, szövlepkék hímje stb.
pezve kihúzza a szálakat. Ugyanekkor b' fésü- Fésüsfogú cápák (Notidanidae), 1. Cápa.
gát bemélyed a ki- Fésüsfonál, 1. Fonálgyártás.
húzandó szálakba, s Fésüsgyapju (ném. Kammgam), a 6 cm.-nél
megakadályozza a rö- hosszabb gyapjú, melyet sima szövetek (ni ruha-
vid szálaknak tova- nemüek, merino, musseline, kanunelot, thibet,
haladását. A fésgát orléans, shawl, sznyeg stb.) készítésére használ-
képezi Heilmann ta- nak fonás eltt megfésülik, hogy a gyapjuszá-
;

lálmányának leglé- lak párhuzamosan helyezkedjenek el és hogy a na-

nyegesebb részét ez gyon rövid gyapjuszálak eltávolíttassanak. Meg-
;

teszi ugyanis a rövid különböztetnek hosszú s rövid F.-t hosszú F.-t

;

szálaknak tökéletes tennél a cigája, az angol hosszugyapjas juhok

6. ábra. Nobel-féle fésOlögép. F.-ét lehetvé. Heil- stb., rövidet a rambouillet, merino, précoce me-
mann taláhnánya kö- rino, az angol rövidgyapjas juhok stb. —
A F. fo-
vetkeztében a Castwright-féle fésül gép is lé- nását 1. Gyapjú és Fésülés.
nyeges átalakítást nyert, Holdén felszerelte ezt Fésüsgyapju-utánzat, az olyan kártolt gyapjú-
a fésgáttal, B ezzel gépe a merinógyapjuk F.-ére szövet, amelynél a fonalak kötpontjai tisztán lát-
alkalmassá vált. A Cartivright s Heümann-féle hatók. Csinozásuk abban áll, hogy kallózás után
fésülgépektl lényegesen eltér a Nobel gépe, a szövetet bogácsolják s felületérl a bolyhokat
amelyet 1853. talált fel ez hosszabb anyagra teljesen kinyírják.
;

alkalmas s nem fésül tökéletesen, de igen nagy Fésüshal, a csapó sügér (Perm fluviatilis L.)
munkaképesség. Lényegét (1. az 5. ábrát) két népies neve.
különböz átmérj tsgyr képezi, amelyek Fésüspamut, 1. Pamut.
egy bels érintési ponttal birnak. A fésüleud Fésüsszámyú halak (Hermán, Acanthopteri),
szalag az érintkezési pontban helyeztetik a gy- 1. Tüskeparások.
rk tire, s amint a gyrk elfordulnak, az érin- Fesz, 1. Fez.
tési pontok távolodása következtében a szalag Fészek. l.F. (nidus; l. a két képmellékletet) alatt
szétválik, egyik része a bels a gyrnek, másik az állattanban egyes állatoknál elforduló és
része pedig a küls c gyrnek ttii közé akad természeti ösztönüknél fogva különböz anya-
meg. Minthogy a szétválás idszakában az a gokból készített mesterséges alkotmányt ért-
gyrbe akadt szálak a e gyr tííi között halad- jük, amely tojásaik lerakására és flaik felneve-

tak 8 ezek által fésültettek s viszont, ezért mind- lésére való. Fészket több állatcsoportnál találunk,
két gyrrl már kifésült szakállrészek lógnak Így a pókoknál, némely rovarnál, halnál, emls-
le. Ezeket Nobel a gyrkhöz illesztett henger- nél és végül a madaraknál, amelyeknek a P. -épí-
párakkal huzatja ki a gyrkbl, miközben a tés egyik kiváló, sajátos mvészete. Valóban bá-
szálak másik szakállrésze is fésülve lesz, úgy mulatos, hogy olyan egyszer eszközökkel, ami-
hogy csak a szál közepe marad fésületlenül. A nk
a lábak, a csr, hogyan képesek a madarak
fésülögépoknek most ismei"tetett 3 rendszere igen olyan utolérhetetlen mvészetet a fészeképítésben
sokféle kombinációt nyert, ez okból a fésülgópek kifejteni. Minden mesterséget allíalmaznak : ta-
válfaja ma már igen nagy. pasztanak, bélelnek, fonnak, varrnak, fúrnak, fa-
Fésült fonál v. fés iisfonál, 1. Fonálgyártás. ragnak, sznek, csakhogy i vadékuk életének bizto-
Fésüpázsit (növ.), 1. Fésüfü. sítására alkalmas hajiékotkapjanak.Emellettmég
Fészek — 464 — Fészek

elrelátók is, mert fészkeiket rendesen rejtekek- teljesen megrövidülve képzeljük, amelyen a ko-
ben, srségekben, embernek és állatnak hozzá- csánytalan virágok ülnek. A
F. tengelye néha
férhetetlen helyeken építik és toll, szr, gyapot nem vastagodik meg
a lóhere), több esetben
(pl.
vagy más puha anyaggal bélelik ki, hogy gyönge azonban gömbösen vagy félgömbszeren vasta-
gyermekeiknek nyugalmas és meleg bölcsöt nyújt- godik (1. 6. ábra), oly ala-
sanak. A fészkek helye és építésmódja egyes pot alkot, amelyen a vi-
madárfajokra jellemz. így a gémek és a kó- rágok sr parasticho-
csagok hazánkban nádasokban rejtik el fész- nokban (1. o.) ühiek (Héj-
keiket, amennyiben magára a nádra rakják fész- jakútfélék, Fészkesek).
keket olyan helyen, melyet megközelíteni az em- Eégebbenamegnem vas-
ber csónakkal a nád síirsége miatt, meglábolva tagodó V. kissé gömbös
pedig a víz mélysége miatt alig tud. Hasonlóan
nádszálakra vagy más vízi növényekre építi a
nádi rigó is kosárszer fészkét. A házi fecske-
párok az eresz alá helyezik fészküket, melynek
anyagát, a sarat, pici csrükkel csipetenként hord-
ják össze, nyállal összeragasztják és belsejét szé-
pen simára kiegyengetik. A tengelic majdnem
pusztán lószrbl és nyárfapehelyböl készíti kis,
kecses fészkét. A harkály vastagtörzs fában
vés odút, aljára finom forgácsot tesz és oda-
rakja tojásait a lehullott fadarabokat pedig 1 ábra. Sugaras virágfészek. — 8. ábra. A sugárvirág
;

messze elhordja, nehogy elárulják fészkét. Nem-

2. ábra. A le'.copasztott vacok kiilijn. —
4. ábra. A bels
feut egy pelj'vával. csöves virág külön.
különben a védelem vezérli a parti fecskét és a
jégmadarat is, midn függleges partba vágják tengely fészket fejecske virágzatnak, a meg-
hosszú csalakú fészküket, hogy ezáltal a reájuk vastagodott vackot^ pedig tulajdonképeni P.-
vadászni szeret menyétek támadásaitól megvéd- nek nevezték. A
jék magukat és flókáikat. Az aranybegy(sárgarigó) kett nem vár
két ág közé szagos füvekbl csinálja fészkét s min- lasztható el éle-
denféle papírszeiettel, vászondarabbal díszíti fel. sen (1. Virágzat).
Hasonlóan cselekednek a rigók is, csakhogy azok A P.-virágza-
a fészek bels részét kitapasztják. Az ökörszem és tot buroklevelek
hosszufarkú cinke melegen béleli ki fészkét. A vagy fészekpik-
gólyák háztetkön és kéményeken raknak nagy kelyek, tehát
fészket, míg a ludak és tyúkok általában a földön elölevelek, gal-
fészkelnek. Európa legnagyobb fészeképít m- íér-szerüen "fog-
vésze a függ cinke, mely erszényalakú fészkét ják körül. Ezek
a nyár- és fzfának a víz fölé hajló ágainak meg sokszor pikkely-
nem közelíthet végére kötözi és fz v. nyárfa szerüek (1. Fé-
barkájának növényi'osttal összefüzögetett cso- szekpikkelyek),
mócskáiból készíti. A délafrikai szöv madarak V. serteszerek
százanként fészkelnek olyan helyen a víz fölött (1. az
5. ábra),
csüng ágakon, ahová más, mint repül állat nem egyes virágok ábra. A bojtorján virágfészkének
férhet. pelyvái sokszor hosszmetszete: a a vacok.
A hazai emlsök közül a mókus épít magának megvannak,
kényelmes fészket. Fészkét rendesen faodukba sokszor hiányoznak, szrök helyettesítik. A Fész-
rakja és mohával jó melegre béleli ki. A halak kesek P.-ében a kerületi virágok sokszor nyelve-
közül nevezetes a tüskés pikó v. durbancs (Qas- sek, a középsk csövesek (suga-
trostem aculeafus), mely a Duna vízköniyékét ras F., 1. 1, 2., 3., 4. ábra), v.
kivéve, Európa folyóiban és így a Poprád folyó- mind csövesek (bojtorján), vagy
ban is él. Ennek a hímje ivás ideje alkaknával mind nyelvesek (gyermeklánc).
gyökérbl, fszálakból jókora diónagyságú, tojás- 3. F., geológiai értelemben a
dadalakú fészket készít a víz egyik sekélyebb he- kzetekbén elforduló kisebb-na-
lyén. Majd egymásután kényszeríti a nstényeket, gyobb gömbölyded ür, melyet
hogy a fészekbe menjenek és petéiket lerakják. A utólag keletkezett ásványanyag 6. ábra. Az anthe-
petéket azután megtermékenj'íti és mint a gondos bélel ki, V. tölt meg. Ha az rök mis arvensis va-
cokja virágai
apához illik, mindaddig rzi, míg a bellük ki- kicsinyek, akkor hólyagosnak,
közt pelyvák lát-
;

kel kicsinyek már szabad szárnyra bocsáthatók. ha meg telt, mandolakönek ne- hatók.
Végül a fészeképítésben különösen kitnnek még vezik (diabáz, melaílr). A kibé-
a méhek, darazsak, hangyák és a termeszek, lel ásványi anyag többnyire kvarc s annak vál-
amely rovarok legmesteribb lakásokat készíte- fajai (ametiszt, achát), kalcit, pirit, gipsz és a
nek, csakhogy fajukat fentarthassák és életüket zeolitok.Az ilyen ürtöltelék néha szabadon kifejt-
biztosíthassák. het és geodának mondják (ametisztgeoda, achát-
2. F. vagy fészekvirágzat, a növényeknél (lat. geoda, mely utóbbinál a réteges szerkezet és a be-
calathidium, anihodium vagy calatJm) a fürt- szüremkedési nyilas néha jól kivehet). Ide vehet
virágzatból vezetiietö le, ha annak tengelyét még a csörgkö, héjas réteges barna agyagvasére
 FÉSZKEK

11.11 k,i,_\ leszek (átmetszetben). Gerlefészek.

11110!!

Molnárfecskefészek.

Peketerigófészek.

Erdei pintyfészek.

Arany málinkófészek. I''üírgö ein'íefészek. Nádirigófészek.

'Festek' eikkhez.
RÉVAI NAGY LEXIKONA
 FÉSZKEK II.

1. Függ cinegefészek, '/e- — 2. Sasfészek. '',5.— 3. Szövömadárfószek. '/«. —4. Kerti gezefészek (Hypoiaia
hypolais L.). Vs- —
5- Fazekas madárfészek (iíVríMiríuí ru/ua Qm.). V*. — 6. Bzalangánafésiek {CollocaHa ntdijlea
Qm.) Vs- — 7. Varrómadárfészek (OríAoíAomws BennelHi Gm.). '/<•—8. K\echótéazek(MacropUryx lotiffiptnnis Raf.) •/».

«F(£Meft» ciklcheB. RÉVAI NAOV LEXIKONA.

 Fészek — 465 — Feszít mü
(limonit) szabad ürtölteléke, melyben egy központi Feszít a. m. csigasor, melynek korongjain
mag rázáskor a csörgést okozza. —
P. a bányá- kötél V. lánc vezettetik. A kötélnek v. láncnak ama
szatban a telepekben v. erekben elforduló ki- végét, mely az egyik csiga héjához van kötve,
sebbszerü tömeges érclerakódás. áMó szárnak, a másikat futószárnak nevezik.
4. F., tornagyakorlat nyújtón, gyrn
stb., me- F.-k a hajón mindenütt használtatnak, hol arány-
lyet a tornász úgy végez, hogy függésben lábait lag kis er kifejtésével nagy munkateljesítményt
s törzsét emeli, lábafejót a rúdra vagy gyrkbe kell elérni. Így pl. vitorlásokon a vitorlák fel-
akasztva, összehúzott térdeit, majd törzsét is a vonására ós kifeszítósére, továbbá régi hajókon
kezei között áttolja. a horgonyok felvonására, a csónjikok emelésére,
Fészek, 1901. Budapesten alapított mvész- az ágyútalpak és ágyúk mozgatására, nagy terhek
egyesület melynek célja a festk, építészek, szob- emelésére szolgálnak. A futószárakon alkalmazott
rászok, zenészek, színészek társas érintkezését er V. kézer, v. tekerk által közvetített gz-, il-
elmozdítani. letve villamoserö. Újabban a F.-ket kevésbbé hasz-
Fészekfoglalók (állat), azok a különösen odvak- nálják, a láncot v. kötelet csígasor alkalmazása
ban költ madárfajok, amelyek más madárfajok nélkül rávezetik egy járgányra v. tekerre.
íészekodvait foglalják el és használják fel tojásaik Feszít bak, két megfordított V alakban egy-
kiköltésóre. A kisebb hasznos madarakra, mint a másnak támasztott gerenda, mely a függesztö
cinkék, légykapók, rozsdafarkuak, ogyik legvesze- szerkezetekben a függ oszlopot két oldalról tá-
delmesebb F. a házi veréb, amely a mesterséges masztja fel, a feszít szerkezetekben pedig a
költládikákból kiüldözi ket és a maga számára kötögerendát támasztja
alá. L. Függesztö mü,
foglalja el azokat. Heves harc folyik a fészkek el-
Feszít mü.
foglalása miatt a különböz récefajok közt is. Feszítér, a marhák hátulsó combjának az
Fószekhagyók (áiiat, nidifugae, authophagae), ere, melyet a zsidók eltávolíttatnak, hogy a há-
a fészeklakókkal ellentétben azok a madarak, tulsó rész is kóser lehessen. A szokás srégi és
melyeknek tojásból kibúvó flólqai azonnal képe- már Mózes els könyve említi.
sek követni anyjukat és maguk táplálkoznak is. Feszít er. Szilárd testek alakváltozásakor,
Fészeklakók v, fészkenülök (áiiat, insessores, fleg azok megnyúlásakor, a megnyúlást létesító
paedotrophao), a fészokhagyókkal ellentétben azok er. Lemezalakú testeken a lemez szélein mköd
a madarak, melyeknek tojásból kibúvó fiókái csu- ert, mely a lemez kitágulását létesíti, szintén
paszok, gyengék, gyámoltalanok, amiért is fészek- P.-nek nevezik. Szilárd testek alakváltozásakor
ben maradnak és szüleik táplálják ket. bels erk lépnek fel, melyek az alakváltozást lé-
Fészekpikkelyek (növ.), a fészekvirágzatot kö- tesít küls ervel egyensúlyt tartanak a felület ;

rülvev buroklovelek (ellevelek), amelyek gallért egységére ható bels ert feszültségnek nevezzük.
alkotnak és amelyek igen különböz alakúak ós Kapilláris jelenségeknél a folyadékhártyában, a
állományúak lehetnek. A fészkesek (1. o.) és üip- felület mentén, a hosszegységre ható F.-t kapil-
sacaceák meghatározásában fontos generikus és láris felületi feszültségnek nevezzük (1. Kapillá-
specifikus diagnosztikai értékkel bírnak. ritás). —
A htanban sokszor a gázok nyomását
Fészekviráguak (növ.), 1. Fészkesek. a gázok feszültségének is nevezik.
Fészekvirágzat (növ.), 1. Fészek. Feszít fák. Vízszintes v. ferde helyzetben al-
Fészer v. félszer, a gazdasági épületek közé kalmazott rövidebb gerendák. Tárnák, alapárkok
tartozó, lehetleg olcsó kiállítású —
sokszor csak stb. kideszkázott oldalfalainak kitámasztására v.
deszkákból összerótt, nyitott oldalú —
födött he- farácsos szerkezeteknél Andráskereszt alakjában
lyiség, melyet kocsiknak, gazdasági eszközöknek használják; az els esetben 10—12 cm. vastag
stb. elhelyezésére használnak. dorongfa is lehet, az utóbbiban méretezett, ácsolt
Feszes (észt.), a kimért, merev szabályosság a fa, mely csapokkal bír.
testtai-tásban, mozgásban és stílusban. A köny- Feszít izmok (musctdi eodensores), azok.
nyednek, hajlékonynak és természetesnek ellen- amelyeknek mködése a végtagok, vagy a törzs,
této. a nyak megfeszítését eredményezi. Miiködésük el-
Feszes bénulás, 1. Bénulás. lentétes (antagonista) a hajlító izmokéval. Az ületó
Feszesség. 1. í'. v. feszültség (turgor v. tur- testrésznek mindig egyik oldalát foglalják el, ez
gescentia), az él testek szövetének természetes a feszít oldal, szemben a hajlító oldallal, ahol a
teltsóge. L. még Feszít er, Elektromos feszült- hajlító izmok vannak elhelyezve. Az egyes P.-aí
ség, Szövetfeszültfég és Turgor. 1. a megfelel testrészeknél.

2. F. (néra. Steifheit, ol. rigiditá, franc, fixité Feszít keret, szövetek szélesbítésóre szolgáló
d a.s.'iiette, ang. stiffnes), azori hajóknak a tulaj- keret.
donsága, melyek az oldalról jöv szél v. hullám- Feszít m. Vízszintes gerendákon nyugvó,
csapás nyomásával szemben a helyes állékony- terhét alul el nem mozdítható támpontokra át-
ságnál (1. 0. ós Állékonysági görbe) nagyobb, túl-
nagy ellentállást fejtenek ki, a mi vitorlások vitor-
lázóképosségét csökkenti, minden hajónak pedig
kellemetlen, heves oldal mozgást okoz. A F.-et
a hajósúlypont túl mély helyzete okozza, a mi
függ a hajó alakjától és a hajóterhok elhelye-
zésétl. F. a hajón.ik egy meghatározott szög
1. ábra. Bgysaerú teazitó mfl.
P~^
S, ábra. Kettjs flaeaitA m.
alatti oldalthajlításí'ihoz szükséges er mértéke is. viv szerkezet, mely ferde dúcokból a feszít —
A F. ellenkezje a bénaság. bakból, —
a hidaló és fesztté (kötó) gerendából
Révai Nhgy Lakoma. VII. ÍM. 80
 ;

Feszít palló 4-66 Fészkesek

áll. A P. célja abban áll, hogy a kötgerenda te- sajátsága a magház mindig alsó állású, 1 üreg
:

herbírása lényegesen fokoztassók. A feszít bak és egy, a fenéken álló, visszaforduló magkezde-
alul ers oldalnyomást okozván, a P.-vet magas ményt tartalmaz, a párta 5 sziromból fon*ad ösz-
építkezésnél ritkáb- sze, az öt porzó a párta metszeteivel váltakozik,
ban és csak bizonyos a porzószál a párta csövéhez n, szabad része egy-
körülmények között mástól külön marad, de az öt portok egymással cs
lehet alkalmazni módjára összeforrad (Synantherae, csporzósak)
igen helyén van azon- és a virágport egyszerre szórja ki (Syngenesia,
ábra. Hármas feszít mü.
ban ott, hol ezen oldal- együttporzók, együttnemzök). A bibeszál a mag-
nyomást a fal vagy ház tetejérl, a portokok alkotta csövön kinyúlik
pülér kibírja, mint pl. hidaknál (1. Falúd), mester- és 2 bibére oszlik, a tövét gyralakú diszkusz
gerendák alátámasztásánál stb. Alkalmazunk fogja körül. A bibeszál fels részén szrpamat van
egyszer {1. ábra), ketts (2. ábra), hái*mas (3. (gyakran hiányzik), a bibe ágait is szi'ök fedik s
ábra) és négyes (4. ábra) F.-vet. Az 1.-ben feszít kefe módjára mködnek, hogy a virágpor a bibére
gerenda nincs — juthasson. A P. csészéjének (calyx proprius) a bó-
a dúcok közvetle- bitát (1. 0.) tartják, de igazi csészéjük, mint más
nül a gerenda kö- kétsziknek, nincs. A bóbita (szrstök) a termés
zepét támasztják megérésével egy idben éri el kifejldését, né-
alá. A többinek melykor csak kis koronaforma szél vagy száraz
ábra. Négyes feszít mú.
van feszít geren- pikkelyecske vagy fognyúlvány, melyen hátra-
dája, mely a hidaló néz fogacskák vannak. A bóbita leggyakrabban
gerendával gyakran ék- vagy fürészkötéssel, eset- mégis hosszabbra nyúlt, sugarasan egj^esül ször-
leg vaspántokkal van egybekötve. Ha a ferde V. serteképlet, ezenfelül a bóbita szálai egysze-
dúcok hosszúak, úgy azoknak kihajlását fogók rek, szrösek v. egészen toUasszerkezetüek (1.
akadályozzák meg, melyek a dúcokat a hidaló az ábrát). A bóbita segítségével szórja szét a
gerendával összekötik ezen fogók vagy a dúcra
; szél a P. termését, st a vízbe esett termése
(4-ik ábra a oldal), vagy a hidaló gerendára (d-ik sem merül le, hanem a partra úszva, itt csiráz-
ábra b oldal) merlegesek. L. Falúd, Tet-
szerkezet
Feszít palló, 5 cm. vastag fenyfadeszka,
melyet kisebb darabokban gerendák helyett
használunk. L. FeszitS fák.
Feszít rúd, oly IV2— 2 m. hosszú vasrúd,
V. alul vasalt farúd, melynek segélyével nehe-
zebb tárgyak felemelhetk, avagy ajtók, ajtó-
tokok stb. a falból kifeszíthetk. Alsó vége
kissé elrehajló, néha két ági'a oszló, miért
is hasonlatosságánál fogva kecskekörömnek is
nevezik. Alkalmazása az egyszer emeltykar
törvényén alapszik, amennyiben alakjánál
fogva kis teherkar mellett nagy erkart nyújt.
Feszít rúgó. Gzgépekben dugattyúgjürü
kifeszítésére használt acélrúgó, mely a du-
gattyúgyüriíket a henger bels falához feszíti.
Alakja rendeltetéséhez képest körben vagy
csigavonalban hajlított acélszalag. Elállításá-
ban különösen az anyag megválasztása és ed-
zése játszik nagy szerepet. Edzését sötétvörös
melegen olajba htve végzik. L. még Rúgó. A fészek, illetleg a fészkesek ábrázolása. B a cickafark virág-
Feszít szerkezet, 1. Feszít m. fészke nagyítva, ra a széls (v. sugár-) virágok, m a bels (v.
virágok, i a fészekpikkelyek. A a fészek hosszmetszet*
Feszítzabla, a csökönyös, vad természet korong-) nagyítva, r a vacok, i a pikkelyek, d a pelyvák, ra a széls,"^
lovaknál használatos zabla, amely nem több a bels virágok, c a párta csöve, c ra alatt a párta cimpája, f a
részbl van összeillesztve, hanem egy darab- magház, n a bibe. D a Tanacetum termése (kaszat), p a korona-
nemü bóbita, E a gyermekláncfé, p a sugárszeril bóbita, h ennek
ból van. a nyele, F a napraforgó cgíivesvirága lent a magházzal.
Fészkes csap, az ácsmunkában vízszintes
gerendák és ferde dúcok összekötésénél alkal- hátik. A termés különben egymagú kaszat (ache-
mazott fakötés, 1. Csap. nium), magalakú legnagyobb részét a mag al-
;

Fészkesek, fészkes növények, fészek- v. fészkes- kotja, a magház falának megfelel rész csak
viráguak (Compositae, Synantherae, Syngenesia, a magra rászáradt vékony hártya. A mag csi-
Cassiniaceae), a kétszikek forrtszirmuinak, de rája egyenes, a szíklevele lapos, a gyököcskéje
általában a növényországnak legnagyobb és leg- lefelé fordul, magfehérje nincs. Virágjuk részint
magasabb rend családja. Ével v. ritkább.qn egy- hiánytalan, részint a porzók v. a term elsatnyu-
éves füvek, félcserjék és igen kevés köztük a cserje lása következtében hiányos, st bizonyos számú
vagy fa. Levelük állása váltakozó, ritkábban át- virág, t. i. a fészek szélén lev, gyakran más-
ellenes, némelyiké örvös. Valódi pálhájuk nincs. forma és más szín, meddn (flos sterilis sive
Virágzatjuk mindenkor fészek (1. 0.). A P. közös neuter) is maradhat, azaz sem porzója, sem termje
 :

Fészkes fene — 467 — PeszUlet

nincs (búzavirág, napraforgó). A F. családja, A következ két évtized alatt sok szobormvel
mintegy 13.100, az egész földön elterjedt fajával díszítéa fvárost. Nevezetesebb müvei a 12 apos- :

a mai virágos növényeknek Vio'^t alkotja. A tol a bazilika köröndjén, továbbá Krisztus és a
fajoknak ez a nagy száma és a széleskör föld- négy evangélista; az operaház fhomlokzatán
rajzi elterjedése könnyen szállítható tennésük- elhelyezett szobrok, a budai várkert szobrai-
kel magyarázható. Az individuumok töméntelen- nak egy része és az oszlopbejáratnál elhelyezett
sége és gyakran nagy változékonysága, valamint 2 oroszlán. Legsikerültebb müve a Kálvin-téri
az, hogy a P.-nek kevés fosszilis maradványa is- szökkút.
meretes, e családnak aránylag fiatal korára vall. Feszty, 1. Adolf, építész, szül. ógyallán (Ko-
A P. közt sok a hasznos növény. Sok faj táplá- márom vm.) 1846 aug. 17., megh. 1900 feb. Buda-
lék, élvezeti, fszeres, ipari, orvosi, fest v. kerti pesten. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és ké-
növény, más faj zsíros vagy éteres olajat nyújt, sbb Zürichben végezte; 1871. hazajött s Buda-
nagy része pedig takarmány v. dísznövény. A P,-et pesten nyitott múéplteszeti irodát s csakhamar
a virág alakja szerint két nagy csoportra osztják a fváros legismertebb mépítészei közé küzdte
1. Tubuliflorae (Csöves virágnak). Ezeknek fész- fel magát. Nagyobb mvei Budapesten az An-
kében v. csak csáves (Centaurea, búzavirág), v. drássy-úton a Dessewfíy-palota, a Ponciére bizto-
ezekkel együtt nyelves virágok is vannak (napra- sító-intézet háza, a lóversenytér épületei.
forgó). A csöves virág pártája egész hosszában 2. F. Árpád, festó, született Ógyallán 1856
esöalakú és tetején 5 cimpája van a nyelves vi-
; dec. 24-én. Tizenhat éves korában beállt vándor-
rágén ellenben csak 1 nagy, féloldali eimpa van színésznek, de vágya a festészethez vonzotta.
(1. az ábrát). Minthogy az utóbbiak sugáralakban 1874 tavaszán a müncheni akadémiába ment, hol
a fészek szélén állnak, sugárzó v. síigármrágok, azonban nem sokat tördött a rendszeres tanul-
az elbbiek a korongvirágok. E csoport fajainak mányokkal s inkább a képtárakat látogatta. Né-
tejcsövei nincsenek, de gyakoriak a gyantajára- hány sikerült vázlata után két évi ösztöndijat
tok. 2. Li/ju'iflome {Nyolvea virágnak). Fészkük- kapott a magyar kormánytól. 1878-ban Dddö-
ben csak nyelves virágok vannak vannak tej- ; jével tnt ki a párisi világtárlaton. Rövid velencei
csöveik, de igen ritkán gyantajárataik, pl. Giclio- tartózkodás után hazaterve, 1878—79 telén meg-
rium (katángkóró), Taraxacum (gyermekláncf). festette a Pusztai találkozás télen cím nagyobb
Irodnhm. Ijessing, Synopsis generum Compositaram, Berlin méret képét, s ekkor újabb három évi ösztöndijat
1832 Benthani, Od the classiflcation, history and geograph.
;
kapott. Ezzel Bécsbe ment, hol Lichtenfels Ede
distrib.of Compositae, London 1873; Cassini, Dict. scienc.
nat I— XL. és Opusculum physolog. I— ül, 1816—30; Asa tanítványa lett. A bécsi akadémián készítette el
Qray, Syn. Pl. of North Amer. Gamopet, New York 18S4, Golgotha cím képét 1880. (Szépmvészeti Mú-
1886; Hildebrand, Die Geschlechtsverhaitnlsse bei den Com- zeum), melyet a Keresztrl levétel, Szent Gellért
positae.
s más vallásos tárgyú festmények követtek. Élénk
Fészkes fene, 1. Fene. eladású, erteljes genreképei közül való a Rok-
Fészkes növények, 1. Fészkesek. kant honvéd (1885) a Kárvallottak (1886). Mégis
;

Fészkes trágyázás, 1. Trágyázás. inkább a nagyméret történeti v. vallásos tárgyú

Fészkes vetés. Egyes, nagjobb tenyészhelyet képek érdekelték. Egy ily mve, a Keserg asszo-
kivánó növényeknek,egymástól távolabb álló pon- nyok Krisztus sírjánál, 1889. meghozta neki a
tokban fészkekben való vetése, hogy azután a
: Mcsarnokban az állami aranyérmet. 1898-ban
növekvés alatt azokat minden oldalról körülm- két nagy történeti kompoziciójával a Bánhidai
:

veh lehessen. A fészkeknek egymástól való tá- csatával és Zsolt eljegyzésével keltett figyelmet.
volsága függ a növények bokrosodásának mére- Az elbbi Komárom, az utóbbi Bihar vármegye
teitl. A fészkeket a már elbb sínián elmvelt megrendelése. Számos dekoratív feladatot is ka-
talajon sorhúzó eszközökkel jelöljük ki, de van- pott, így már 1885. rábízták a Nemzeti Színház
nak fészkel vetögépek is. elcsarnokában a faldíszt, hangulatos tájképeket
Fészkesviráguak (qöv.), 1. Fészkesek. fostett hasonló célból az Operaház belépjében,
Fesz es virágzatok (üöv.), az összetett virág- két falképet a budai Vöröskereszt kórházban stb.
zatok különböz alakjai, amidn a fészek (1. o.) A millennium alkalmából több festó vei szövetkezve
más virágzattal van kapcsolatban. Ilyen a fé.9Z- megfestette a Magyarok bejövetele cím nagy-
ke.i fürt Petasiíes), fészkes sátor (Achillaea),
(pl. terjedelm panoráinát. Munkása az irodalomnak
fészkes buga (pl.üröm). Az elsben a fészek- is, számos cikket és verset írt, egy kötete 1897.
virágzat a fürt ágain, a másodikban a sátoréin, a jelent meg Az én parasztjaim círnmel, egy másik
harmadikban a bugáéin foglal helyet. Néha a az Árva Bandi c költi elbeszélés (1908).
fészekkel bogas virágzat is összekerül, ilyen a Feszület, kereszt az Üdvözítönek alakjával.
fé.<)zkes ecset (Hieracium), fészkes kunkor (Cicho- Az V. sz.-ban kezdték készíteni. Az els századok-
rium). ban vagy egyszeren a kereszt, vagy ezen egyes
Feszler Leó, szobrász, szül. Bécsben 1831., szimbólumok (hal, bárány) emlékeztették a híve-
megh. Újpesten 1893 nov. Atyja a szobrászat ket az Üdvözítö kereszt halálára. Az Üdvzítö
tanára volt és P. is e mvészetnek szentelte éle- középtestén vagy a mai szokásos fehér kend van,
tét. Midn 1867 után Budapesten tág tere nyilt az vagy az egész testet tunika födi. A középkor olsö
építészeknek és szobrászoknak, P. néhány szobor- századaiban a kereszten ábrázolt Krisztus élt;
mintát készített az Andrássy-úti mcsarnok hom- egymás mellé helyezett lábai egy-egy szöggel
lokzata számára és e mintáival magára vonta voltak oda szögezve, s a kereszt hosszií szárához
a szakférflak és különösen Ybl figyelmét, kinek ersített zsámolyon állott. A görögkeleti egyház-
biztatására azután Bécsbl Budapestre költözött. ban most is él Krisztust ábrázobiak. NjTigaton a

9a*
 ;

Feszültség: 468 Fetiales

XI. sz. végétl kezdve vált szokássá a kereszten kapocsfesziütségét e értéken, ha a mágnesteker-
Krisztus holt alakját ábrázolni. A kereszt majd csekkel sorosan a mágnesez körbe p megfelel
T, majd f alakú. A kereszt környezetében ren- ellenállást, illetleg reosztátot igtatjuk, s Uy mó-
desen látható Sz. Mária, Szt. János a két lator don csökkentjük a mágnesez áram ersségét. A
;

keresztjei nincsenek mindig jelen a P. tövében mágnesez kör összelienállásának ily módon való
;

sokszor Ádám és Éva, mint a megváltott embe- változtatása önmköd készülék segítségével is
riség képviseli állnak. A legrégibb P.-ek jegy- eszközölhet. Ellenállásokra nikkelin, újezüst,
zékét V. ö. Kram, Reál. Encycl. II. Zeitschrift rheotan stb. fémeket használnak.
;

für kirchl. Wissensch. u. kirchl. Leb. (1880. I. Váltakozó áramokkal dolgozó telepekben az E
4, 188—95) Mayer L, 1000 kereszt. (I. köt. Be- elektromotoros ernek o változtatását önmköd-
;

vezetés.) lég eszközölhetjük, ha a géphez kapcsolt önm-

Feszültség, 1. Feszíter, Elektromos feszült- köd szabályozó reosztát tekercsének körébe a
ség, Szöoet feszültség ós Turgor. gép elektromotoros erejével ellenkez irányú s a
Feszültségi együttható. Ha gázt állandó tér- vezetékben haladó árammal arányos (s) elektro-
fogaton tartva melegítenek, a gáz feszít ereje a motoros ert igtatunk. Ez e elektromotoros ert
Gay-Lussac-féle 2. törvény értelmében a hmér- megfelelen méretezett transzformátor (ú. n. ega-
séklettel arányosan növekedik és pedig úgy, hogy lizátor) szolgáltatja.
a feszít er 1 C-nyi homelkedéskor eredeti ér- Fet Atanáz (családi nevén Sensin), orosz költ,
:

tékének 2 lí részével nagyobbodik. Ezt a szám- szül. Novoszeljkiben 1820 dee. 5., megh. Moszkvá-
értéket nevezik P.-nak. ban 1892 dec. 4. Eleinte a hadseregben szolgált
Feszültségi energia, 1. Helyzeti energia. —
s több hadjáratban vett részt, míg 1856. kilépett
Peszültségi sor és törvény, 1. Elektromos feszült- a katonai szolgálatból és megnsült. Már 1839.
ségi sorozat. elkezdett irogatni s hamarosan kedvelt költje lett
Feszültségmér, 1. Elektrotechnikai mérké- az orosz közönségnek. Eredeti verseken kívül
szülékek. sokat fordított a régi klasszikusokból, azonkívül
Feszültségszabályozó. Az elektromos világí- Goethe Paust és Hermann u. Dorothea c. müveit,
;

tásra használt izzólámpáktól, valamint Ivlám- Shakespeare Július Caesarját, meg Antonius és
páktól szolgáltatott fénymennyiség a testeket Kleopátráját. Munkái: Vecsernije ognji (Esteli
tápláló vezetékek elektromos feszültségétl (elek- tüzek, költemények 1. köt. 1883 II. köt. 1885)
;

tromotoros erejétl) is függ. A feszültséget állan- Horácius teljes fordítása (1883) Catullus költe-
;

dóan kell tartani, mert pl. az ívlámpák meg- ményei (1886) Tibullus elégiái (1886) Ovidius
; ;

határozott állandó feszültséget igényelnek, hogy metamorfózisai (1884) Vecsernije ognji (Ill.köt.
;

helyesen szabályozhassanak másrészt a feszült- 1888) Virgilius Aenoise (1888) Propertius elé-
; ; ;

ségnek nagyobbmérvü ingadozása, a normális giái (1888) stb.

értéken túl való emelkedése nagyban csökkenti Fatális, 1. Foetalis.
pl. az izzólámpák tartósságát. A vezetékhez kap- Féte (franc.) ünnep; F. Dieu a. m. rnapja.
csolt elektromotorok fordulati sebessége, munka- Fetesci (Fetesti), helység Jalomita romániai ke-
bírása, egyébiránt egyforma körülmények között rületben. Nevezetes a 750 m,. hosszú Dunahíd,
is változik a tápláló vezetékek elektromos feszült- melyen a vasút Bukarestbl Cernavodán keresz-
ségével. A központi telepben mköd dínamo-elek- tül egyenesen Costanzába vezet.
tromos gépek kapocsfeszültsége, állandó fordulati Feth-náme (török), a hivatalos iratok neve,
sebességet feltételezve a gépektl szolgáltatott melyeket a szultánok a birodalombeli fméltósá-
áram ersségével, változik. A gép fegyverzetében gokhoz és az idegen államok fejedelmeihez szok-
haladó áram ugyanis visszahat a gép mágneseitl tak küldeni, hogy tudassák velk az ellenségen
létesített mágneses mezre, gyöngíti azt pedig nyert gyzelmet. A feth szó arabul gyzelmet je-
;

egyforma viszonyok között a gép fegyverzetének lent, a náme pedig levelet, iratot. Innen feth-^áme
kapcsain létesített feszültség a mágneses mez gyzelmi irat vagy levél. Összefügg vele a fátih
ersségével arányos. A feszültség állandóan tartá- szó. V. ö. Tlmry, Tört.
sára megfelel módon változtatni kell a gép mág- Feti, Domenico, olasz fest, szül. vsz. 1589.
nesez áramának ersségét s ily módon egyensú- Rómában, megh. 1624. kör. Velencében. Rómá-
lyozni a fegyverzetben haladó áramok visszaha- ban a íirenzei Lodovieo Cardi da Cigolinál tanult,
tását. A fegyverzet kapcsaihoz csatolt mágnesez legtöbbet köszönhet azonban a velencei festknek,
körben haladó áram i ersségét az e kapocs- s ezekre vezethet vissza mvészetének ftar-
talma, kolorisztikus törekvése, mígnem egy ké-
feszültség és a mágneskör E ellenállásának
E pének sötét árnyékolása a Giulio Román o és a
Caravaggio hatásának tudandó be. Mködött Ró-
hányadosa adja. Ha az e kapocsfeszültséget állan-
mában, Velencében és Mantovában, ez utóbbi he-
dóan tartani akarjuk, akkor a mágnestekercselést
lyen mint Perdinando Gonzaga udvari festje
oly módon kell méreteznünk, hogy az e elektro-
Í612-tl kb. 1624-ig. Az európai képtárakban
motoros ernek s a mágnestekercsek r ellenáUá-
számos müvével találkozunk, a budapesti Szép-
sának — hányadosa nagyobb vagy legalább is mvészeti Múzeumban is látható két képe.
Fetiales (lat.), római papi kollégium, már az
oly nagy legyen, mint a gép teljes megterhel te- s-itáliai közéletnek egyik alapintézménye, mely
tésekor az e elektromotoros er létesítésére szük- nemzetközi jogi kérdésekben járt el. Tagjait, szám-
séges i áram. A dinamó-elektromos gép terhelésé- szerint húszat a legelkelbb római családokból
nek csökkentésekor oly módon tarthatjuk a gép élethossziglan válogatták ki; a kollégium üresedés
Fetl8 - 469 Fettáhl

esetén önmagát egészítette ki cooptatio útján. ford zenetörténetét 1832. angolból franciára for-
Feladatához tartozott fként a nemzetközi szer- dította. Fiaik —
3. F., Edouard Louvi Frangoüy
:

zdéseknek megkötése, a hadüzenet és békekötés, szül. Bouvignesban, Dinant mellett, 1816 máj. 16.,
valamint a kiadatás körüli eljárás. A hadüzenet megh. 1909 jan. 31., mint a brüsszeli kir. könyv-
pontosan megi'illapitott alakisághoz volt kötve. tár feje. Mvei: Histoire des musicions belges
Ha Rómát a külföld részérl sérelem érte, a sze- (Bruxelles 1848) ; Les artistes belges á l'étranger
nátus határozata alapján a F.-t küldték ki, hogy (u. 0. 1857—65, 2 köt.). — 4. F,
Adolphe Louis
elégtételt kérjenek (res ropetere, clavigatio). A Engem, szül. 20., megh. u. o.
Parisban 1820 aug.
küldöttség élén megy a páter patrattis, ki az el- 1873 márc. 20., zongoramvész és zeneszerz
lenség országiinak határán eladja a sérelmet,mig Herz Henrik tanítványa.
volt,
egy másik fetialis a kapitoliumon szedett s a kül- Fetisiínádás, 1. Fetisizmus.
döttség tagjait sértetlenné tev szent füveket Fetisizmus (régi elnevezéssel hálványimádáft),
(verbénáé) hordta fején (innen verbenarius). Ha
: a vallás azon alakja, mely szerint az anyagi világ
a felhívott állam elégtételt adott, úgy a küldöttség bizonyos tárgyaiban istenségek megtestesülve
mint jóbarát távozott; ellenkez esetben meg élnek és ez okból ezen tárgyak imádandók. A P.
volt a casus belli. A hadüzenet (testatio) azonban tehát az aniraizmus (1. o.) legprimitívebb alakja.
Livius és Sérv. Aeneas szerint csak 33 nap múl- A fetis-imádók a külvilág minden szerves és szer-
tán következett be. Ez akként történt, hog>^ egyik vetlen tárgyát magukhoz hasonlónak, élettel s ér-
fetialis véres lándzsát dobott az ellenséges állam zéssel bírónak képzelik. S ha észreveszik, hogy
területére, az isteneket híván föl tanuságtételül, valamely tárgy hasznukra vagy kárukra válik,
hogy igazságos háborút indít. A birodalom terü- azt hiszik, hogy abban a tárgyban valami hatal-
letének uagyobbodásával (valószintüeg a Pyrrhus- mas szellem lakozik, melyet meg kell nyerni, bir-
sal vívott háború óta) ez a szertartás Bellona tokába keríteni vagy kiengesztelni. Ha aztán e
templomában történt. Szerzdések és béke meg- fétis nem felel meg hozzáfzött várakozásaiknak,
kötésekor a páter patratns egy disznót ölt meg, egy hatalmasabb fétissel cserélik fel. Ennélfogva
Juppitert híván föl arra, hogy a római népet a fétisek száma temérdek s akárhány vadember-
ugyanígy pusztítsa el, ha szerzdésszeg lesz. nek számtalan fétise van, melyeket és eldei
Fétis, a régibb ós újabb természeti vallásokban gyjtöttek s amelyeket részint magával hordoz,
mindaz a tárgy, melyben valami istenség vagy részint ktmyhójában tart. A négerek közt legel-
szollem állandóan vagy ideiglenesen lakozik, aki terjedtebb fétis a k, pamuttal körültekert szeg
hivatva van a tárgj' birtokosát a bajtól meg- vagy fadarabka, emberhaj és fog, állati szarv. A
óvni. A F. szó a portugál feitigo (varázs) szóból dajákok tollat, csontot s fleg fazekat hasznáhiak
ered, mely a latin factidus (mesterségesen csinált) A F.-sal rokon bizonyos állatok és nö-
fétisül.
szóból szánnazik. E szóval legelször a portugá- vények imádása, melyekben a primitív nép hite
lok a szenegambiai négerek bálványait nevezték szerint szellemek és istenségek lakoznak. Ezeket
el. Tudományos forgalomba e szót elször de a néger vongsz-riak nevezi. Az amerikai indiánus
Brosses, Du culte des dieux fétiches (Paris 1760) féríluvá való felavatása alkalmával valamely ál-
hozta 1. Fetisizmus.
; latot választ magának Totem), melyet
fétisül (1.

Fétis (ejtsd feti'8z),belga zenészcsalád l.F.,íVan-

: : soha meg nem öl és húsát meg nem
eszi. V. ö.
gois Joseplu szül. Monsban 1784 márc. 25., megh. Schidtze F., Der F. (Leipzig 1871) Bnstian, Der ;

Brüsszelben 1871 márc. 26. Apja helyett már 10 Fetisch an der Küste Guinea's (Berlin 1884);
éves korában orgonálgatött a templomban, 1800. Baudin, Fétichisme et féticheurs (Lyon 188*1;).
a párisi conservatoireba lépett itt Rey, Boieldieu
; F. orvosi értelemben a nemi ösztön egyik kó-
és Pradher oktatták. Beutazta 1803. Német- és ros megnyilvánulása. Gyakran a pars pro totó
Olaszországot; 1806. nejével kapott vagyonát elve érvényesül, így vannak láb-, hajfetisiszták,
egy bankház bukása 4 év múlva elnyelte, s P. máskor ellenkez nembelinek valamelyik ruhada-
kénytelen volt 1813. orgonajátszó és zene- rabja fétis, így ismerünk cip-, zsebkendöfetisisz-
tanári állást elfoglalni Douai-ben. 1818-ban Pa- tákat. Idetartoznak a hajlevágók, a cip-, zseb-
risba tért, 1821. a consei*vatoire-on a zeneszer- kendtolvajok. A fétis megszerzésével, érintésé-
zés tanára lett s új tanmódszert teremtett, majd vel nemi ösztönük is megfelel kielégítést nyer.
megalapította a történeti hangversenyek sorát és F. et M. V. Fisch. etMey., növénynevek mellett
1827. a Revue musicale c. jelentékeny szaklapot, Fischer Friedrich Ernst Ludwig orosz botanikus,
melynek rendkívül alapos és éleselmójü cikkeit öt Szent-Pétervárott a botanika tanára s a botani-
éven át maga írta. A belga király 1833. hazahívta kus kert igazgatója (szül. Halberstadtban 1782
udvari karnagynak s a brüsszeli conservatoire febr. 20., megh. Szent-Pétervárott 1854 jún. 17.)
igazgatójának. Számtalan becses értekezést, zene- és Meyer Kari Anton, a szentpétei-vári botanikus
elméleti, zongora-, ének- stb. tankönyet írt, de kert igazgatója (szül. Vitebszkben 1795 ápr. 1.,
8 kötetes fmve Biographie universelle des mu-
: megh. Szent-Pétervárott 1855 febr. 24.) nevének
siciens et bibliographie générale de la musique, rövidítése. Leginkább az orosz és északamerikai
précédée d'uu résumé philosophique de rhistoire flóra ismertetésével tntek ki.
de cet art (Bruxelles és Paris 1834-18M, 2. kiad. Fetron, vazelin és stearinsavanilid keveréke.
1860—65 pótlékkötetoit Pougin Arthur szerkesz-
; Kencsök készítésére használják.
tette); F. pályáját J.íí;m Lajos írta le, Notice sur Fettáhi, keleten nagy hímévnek örvend perzsa
P. J. Fétis (Bnixelles 1874) címen. — 2. Neje, szül. költ, szül. Nisapurban, megh. 1448. Képletes ver-
Adélaide Lo7ihe Róbert, szül. Parisban 1792 ses regénye az érzelmes és elég szellemes Huszn u
szept. 23., megh. Briisszelben 1866 jan. 3. Staf- dil (.szépség és szív), melyet Dvorak adott ki ere-
 ;

Fétusz 470 - Feuerbach

deti szövegben és fordításban Fattáhi Husn u dil

; szemészmesteri oklevelet. 1870— 1872-ig a bécsi
(Schönheit und Herz, Wien 1889, Tempsky). An- egyetemi szemklinikán Arit tanár és Schulek
golra Price fordította (London 1828). A lehet leg- Vilmos tanársegéd vezetése alatt képezte ki
mesterkéltebb szójátékokkal bvelkedik az író má- magát, s midn 1872. Schulek a kolozsvári egye-
sik mve, a Sebisztán i khejál (a képzelet háló- temre neveztetett ki tanán-á, t
oda mint tanár-
terme) enciklopédia-féle, mely nyolc fejezetben az segéde követte. 1874-ben u. o. egyetemi magán-
összes embeii ismeretekre és az emberi élet min- tanárrá képesítették; 1875— 77-ig ismét Bécs-
den jelenségére kiterjeszkedik. Az izlámról és a ben tartózkodott, hol szintén elnyerte a do-
hitrl szóló els fejezetét Bthé adta ki eredetiben censséget.Különös érdemeket szerzett a trachoma-
és német fordításban (Leipzig 1868). ügy érdekében tett fáradozásaival. 1886-ban kir.
Fétusz (foetus), az emberi méhmagzat a ter- közegészségügyi felügyelvé neveztetvén ki, ezen
hesség 3. hónapjától kezdve. L. Embrió. állásban a belügyminisztériumban az ország tra-
Fetva (török) a. m. felelet, rendelet a mufti vé-
; chomaügyével foglalkozott. 1891-bon a budapesti
leménye vagy ítélete, illetleg válasza olyan elébe egyetemen is elnyerte a magántanári képesítést,
adott jogi kérdésre, melyre a szent törvény (ser') majd 1895. a rendkívül tanári címet, 1893. a f-
vagy éppen nem, vagy bizonytalan feleletet ad. városi Szt. István kórház trachoma-osztályának
Az ilyen P.-kat pörös felek is érvényesíthették a vezetésével bízták meg, tagja volt a tiszti orvosi
hadi (bíró) eltt, még pedig mint nagy erej bizo- vizsgálóbizottságnak. Sok, a szemészet körébe
nyítékot. Fontos állami ügyekben a szultánok is vágó értekezést írt, Trachoma-útmutatója 8 ki-
bocsáttattak ki a f-muftival ily F.-kat, hogy in- adást ért.
tézkedéseiknek törvényesebb szint adhassanak. Az Feuerbach, város a württembergi Neckar-ke-
idrl idre kibocsátott F.-k össze is gyjtettek és rületben Stuttgart közelében, (i9io) 14,244 lak., te-
egyik forrását alkotják a török törvényhozásnak. kintélyes kémiai iparral, sör-, papir-, szeszgyár-
V. ö. T/iury, Török történetíi'ók. tással és székkészítéssel kbányákkal.
;

Feuchtersleben, Ernst, báró, német orvos és Feuerbach, 1. Anselm, archeológus, F. 5. fia,

költ, szül. Bécsben 1806 ápr. 29., megh. u. o. 1849 szül. 1798 szept. 9., megh. 1851 szept. 8. Frei-
szept. 3. Egy ideig államszolgálatban állott, s burgban, ahol a íllologia tanára volt. Nevét külö-
egyúttal eladásokat tartott a bécsi egyetemen nösen Der vatikanische Apolló (Nürnberg 1833)
az orvosi lélektanból, de már 1848. visszavonult c, munkája tette ismertté (2. kiadása Stuttgart-
a magánéletbe. Müvei : Über das Hippokratische ban 1855). Hátrahagyott munkái 1853. Braun-
erste Buch von der Diát (Wien 1835) Über die ; schweigban jelentek meg 4 kötetben.
Gewissheií und Würde der Heilkunst (u. o. 1839) 2. F., Anselm, német fest, F. 1. fla, szül.
Lehrbuch der arzfclichen Seelenkimde (u. o. 1845) Speyerben 1829 szept. 12., megh. 1880 jan. 4.
ZuT Diatetik der Seele (u. o. 1838, 45. kiad. u. o. Düsseldorfban kezdte meg tanulmányait és mes-
1882, a 32-ik kiadás után magyarra fordította terei, Schadow Fr. W., Lessing és Schirmer közül
JÍM«erAlajos,Budapest 1883., az Olcsó könyvtár- az utóbbi volt reá nagyobb befolyással. Rövid mün-
ban is) Beitráge ziu' Litteratur-, Kunst- und Le- cheni tartózkodása után az 1850. Antwerpenben
;

bens-Theorie (u. o. 1837—41, 2 köt.) Geist der töltött id, majd a párisi évek (1851 54), az ünne-
; —
deutsehen Klassiker (3 kiad. u. o. 1866). Életelve pelt Couture vezetése és a régi, fleg velencei és
volt az élet harmóniáját megrizni, s ebben fleg spanyol mesterek tanulmányozása által szerzett
Goethe követje volt, akit nagy tiszteletben tar- festi tudás terméke F. els nagyobb mve, a Háíiz
tott Számos költeményt is íi't, melyek Gedicht- a csapszék eltt (18')2) melyet Karlsruhéba köl-
sammlung címmel jelentek meg (Stuttgart 1836). tözése után a mozgalmas, velencei jelleg Pietro
Nem az orvostan körébe vágó összes munkáit Aretino halála (1854, baseli múzeum) követett. A
Hebbel F. adta ki (Wien 1851—53, 7 köt.). V. ö. badeni nagyherceg segélyével 1855. Velencébe
Necker, Ernst v. F. der Freund Grillparzers ment és elkészítette Tiziano Assun tájának nagy
(Wien 1893). másolatát, továbbá a Költészet egyszer, komoly
Fcudalia (lat.) a. m. hbéri ügyek. képét (1856, karlsruhei képtár). Ugyanez évben
Feudalista, a hbéri jog mívelöje, a feudaliz- Rómába megy és a kedveztlen körülmények,
mus, hbériség híve. sikertelenség és nélkülözések meUott is a meg-
Feudalizmus a. m. hbériség, 1. Hbér. —
feszített tevékenység, önálló fejldés és rendkí-
F.-nak. nevezik azt a pohtikai irányzatot is, amely vüli termékenység hosszú évei kezddnek, melyek
a születési arisztokráciának, különösen a nagy- alatt F. csak ritkán és rövid idre látogatott haza.
birtokosságnak akar kiváltságos, uralkodó befo- Egymás után keletkeznek Dante és a ravennai :

lyást biztosítani. nk (1858, karlsruhei képtár), Madonna (1860,

Feudenheim, elbb önálló község, jelenleg drezdai képtár), Iphigenia (1862, darmstadti kép-
Mannheim badeni város egyik kerülete. tár), melyet 187 e tárgynak érettebb ábrázolása
1 .

Feudum (lat.),a szó némelyek szerint a régi követett (stuttgarti képtár). 1863-68-ig gr. Schack
germán «feo» a. m. jószág szóból ered, mások számára dolgozott és a müncheni Schack-féle
szerint a kelta «íladha» a. m. úr, v. «fladk» a. m. képtárban 11 festménye látható. A legkiválóbbak
föld kifejezésekbl keletkezett, a. m. hbér (1. o.), közülök Római : n
(1861), Madonna, a megkapó
— F. ecclesiasticum, 1. EgykázMbér. nagyszerüség Pietá (1863), Paolo és Francesca,
Feuer NátJián, orvos, szül. Szobotiszton (Nyitra Zenél gyermekek és a nimfa (1864), Háílz a kút-
vmegye) 1844 aug. 24., megh. Budapesten 1902 nál, a rendkívül költi Családi kép (18(56), Ricordo
nov. 25. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, di Tivoli (1868). P. mvészete, mely Böcklin és
hol 1872. nyerte el az orvossebészdoktori és Hans von Marces törekvéseivel rokon vonásokat
 ; ;
:

Feuerbach — 471 Feuerbach

is mutat, mindinkább az antik eszmekör és for- nevét az egész jogászvilágban ismertté a róla
mák felé közeledik, képeinek színe tompább lesz, elnevezett elrettentési elmélettel tette, amellyel
formái nagyszerbbek. Klasszicizmusa azonban Kanttal szemben azt vitatja, hogy a büntetés
teljesen egyéni, formalizmustól ment, nem után- célja az elrettentés. Elméletét rendszeresen Lehr-
zásban, hanem F. monumentális fölfogásában buch des gemeinen, in Deutschland geltenden
gyökeredzik. 1869-ben készül a Plató lakomája peinlichen Rechts (Qiessen 1801, 14. kiad. 1847)
(karlsnihoi képtár), melynek tovább fejlesztett cím mvében fejti ki, de ugyanezt fejtegeti
változata (1873) a berlini Nationalgalerie dísze, Über die Strafe als Sicherungsmittel vor künfti-
1870-ben a Paris ítélete (hamburgi Kunsthalle), gen Beleidigungen des Verbrechers (Erfurt 1799)
a nagyszer Menekül Medea (München, Neue Rovision der Grundsatze und Grundbegriffe des
Piuakothek), melyhez még más Medea-képek csat- positiven peinlichen Rechts (u. o. 1799 és Chom-
lakoznak (mannheimi városi képtár, oldenburgi nitz 1800, 2 rósz) ós Bibliothek für die poin-
képtár), 1 873. az Amazonok csatája (Nürnberg, liche Rechtswissenschaft und Gesetzkunde (Göt-
városi képtár). 1 873-ban P. a bécsi akadémián a tingen 1800 és Giessen 1803, 3 köt., Grolman és
történeti festés tanára lett, de már 1876. lemon- Almendingennel) c. mvében is. Egyéb becses jog-
dott állásáról és Velencében fejezte be életét. bölcsészeti és büntetjogi müveinek felsorolását
Utolsó nagy mve a bécsi mvészeti akadémia mellözve,csak Merkwürdige Kriminalgerichtsfálle
aulájának hatalmas mennyezetfestménye, a ti- (Giessen 1808 ós 1811, 2 köt.) c. gyjteményét
tánok bukását ábrázoló f
képpel (vázlat a mün- említjük, amelyben elször foglalkozik a bn-
cheni Neue Pinakothokbon) és kisebb mitoló- esetek lélektani bírálatával.
giai képekkel (részben Qriepenkerltl befejezve). 6. F., Kari Wülielm, német matematikus, F. 5.
Hangverseny cím bájos képe (1878, Berlin, fia, szül. Jenában 1800 máj 30., megh. mint gimná-
Nationalgalerie) befejezetlen maradt. P. nemes, ziumi tanár Erlangenben 1834 márc. 12. Mvei
nagy mvészetét kortársai nem méltányolták Eigenschaften einiger merkwürdiger Punkte des
kellképen. Ma a XIX. sz. legnagyobb mvé- geradlinigenDreiecks (Nürnberg 1822) Grundriss ;

szei közé soroljuk. Peljegyzósei Ein Vermácht- zu analytischen Untersuchungen der dreieckigen
nis címen jelentek meg (legújabb kiadás Ber- Pyramide (u. o. 1827). —
F.-féle kör, a háromszög
lin 1911). V. ö. Allgeyer, Anselm P. (2. kiadás oldalainak felezpontjai által meghatározott kör.
Stuttgart 1904); Heyck, Anselm F. (Bielefeld- Középpontja rajta van az Fkder-féle egyenesen,
Leipzig 1S05); Anselm P.'s Briefe an seine Mut- melyen a háromszög köré írt kör középpontjá-
ter I. (Berlin 1911). nak, súlypontjának és magassági pontjának egye-
3. F., Eduárd August, német jogtudós, F. 5. nesvonalú összeköttetése értend.
fia, szül. 1803 jan. 1., megh. 1843 ápr. 25., mint I.F., Ludu igAndreas, német filozófus, jF". 5. fia,
erlangeni egyetemi tanár. Müve Die Lex salica : szül.Landshutban 1804 júl. 28., megh. 1872 szept.
und ihre verechiedenen Eecensionen (Eriangen 13. 1824-ben Berlinbe ment Hegelt hallgatni s in-
1831). nen fogva kizárólag a filozófiának szentelte magát.
é.jp., Friedrich, német filozófus, F. 5. fia, szül. 1828-ban Erlangenben magántanár, ahol Hegel
Landshutban 1806 szept. 29., megh. Nürnbergben rendszere hívéül lépett föl. 1830-ban névtelenül
1880 jan. 24. Keleti és modern nyelveket tanult, megjelent mve :Gedanken über Tod u. ünsterb-
de késbb filozófiával foglalkozott s Ludwig test- liclikeit (Gondolatok a halálról és a halhatat-
vérének világnézetéhez csatlakozott. Fmvei: lanságról) nagy feltnést keltett; azt fejtegeti
Theanthropos (aforizmák, 1808) Die Religion der
; benne, hogy a halál az egyéni létezésnek vég-
Zuknmft (1843—45, 3 füzet a 2. és 3. e címek
; kép való megsznése csak aki tudja, hogy tel-
;

alatt is Die Bestimmung des Menschen és Mensch

: jes halál vár reánk, az érzi szükségét, hogy
oder Christ ?) Die Kirche der Zukunft (1847)
; abszolút igazat, lényegeset és végtelent tegyen
Gedanken imd Thatsachen (1862). Ezeken kívül szellemi mködése központjául. E részben misz-
sikerült fordítások a szanszkrit, olasz és spanyol tikus, részben panteisztikus tartalmú irat elko-
nyelvbl. boztatott s mert kitudódott a szerz neve, F.
5. F, Johann Paul Anselm, lovag, híres ismételt kísérletei, hogy tanáiTá lehessen, ered-
német büntetjogász, szül. Hainichenben (Jena ménytelenek maradtak. Ezért 1836. falura vo-
mellett) 1775 nov. 14., megh. Majna-Frankfurt- nult, Bruckborgbe, Bayreuth közelébe, s miután
ban 1833 máj. 29. Egyetemi tanár volt Jenában, itt egy évvel késbb megházasodott, szkes viszo-
Kiéiben, Landshutban, majd a bajor büntetó tör- nyok közt, kizáróan a tudománynak szentelte
vénykönyv tervezetének elkészítése végett a ba- napjait. Falun, majdnem kizárólag a néppel érint-
jor igazságügyminisztériumba hívták meg, ahol kezve, vadászatban és hosszabb gj'aloglásban ke-
1808. valóságos titkos tanácsos lett. Már 1806. resve szórakozást, írta müveit, melyek részben
tervezetet dolgozott ki a kínpad eltörlésérl, 1813. nagy feltnést keltettek. Miután Hegel fejldése
kidolgozott büntettörvónykönyv - tervezete, a elvének szellemében a filozófia történetéhez tar-
Sti'afgesetzbuch für das Königi-eich Bayem pedig tozó Az újabb filozófia története verulamí Baco-
:

törvénnyé vált, más államokban is mintául szol- tól Spinozáig c. munkáját már megíi-ta, most kö-
gált és nagyban közremködött a jogszolgáltatás vették a Leibniz íilozóflájának eladása, fejldése
:

javításán. 1807-ben tervezetet dolgozott ki a Códe és bírálata, 1837., majd Plerre Bayle, 1838., mely-
Napóleon átültetésére, de ez nem vált törvénnyé. ben már eltávolodik a panteizmustól és az ateiz-
Dolgozott a Codex Maximilianeus összeállításán mushoz közeledik. Szakítása a Hegel irányával
is. 1814-tl magasabb bírói hivatalokat viselt, nyilvánvalóvá lett a Ruge társaságában szerkesz-
1821. pedig valóságos államtanácsos lett. F. tett Halle'sche Jahrbücher-ben (késbb Deutsche
:
 : ;

Fefuerbach-féle kör 472 Feuillet de Conches

Jahrbücher-ben is) az 1839. kiadott A hegeli fllo- : enyészett. Feuülaníok, a francia forradalom ide-
zóüa kritikájához c. tanulmánya végleg leszámol jében egy mérsékelt politikai párt hivei, kik ne-
a mesterrel és módszerével. 1841. jelent meg Lip- vüket onnan vették, hogy a F. rend párisi kolos-
csében els fmveDas Wesen d. Christenthums
: torában tartották gyléseiket. 1791 márc. 28. a
(A kereszténység lényege). Azt fejtegeti, hogy az feldühödt nép a klubot szétrobbantotta. FeuiUan-
ellentét vallás és filozófia között kiegyenlíthetet- tizmus mérsékelt politikai gondolkodást és tettet
len úgy viszonylanak egymáshoz, mint képzelet jelent.
;

és érzés a gondolkodáshoz, mint betegség az egész- Feuille (franc, ejtsd: föiy), falevél; feuülage,
séghez. Nem az Isten teremti képmására az em- lomb. —
F. morte, világos barna, hervadt lomb-
bert, hanem megfordítva az ember a saját kép- szín.
:

mására teremti istenét. Az önz emberi lélek te- Feuillet (ejtsd: föiyé), Octave, francia író, szül.
remtménye a vallás, semmi egyéb a saját lényét St.-Lóban (La Manche) 1821 aug. 11., megh. Paris-
;

végtelenségig fokozza s azután mint istenséget ban 1890 dec 29. Jó módú családból származott
magával sjembe állítja, hogy ez istenség tiszte- s gond nélkül adhatta magát az irodalomra, mely-
letével kinyerje a saját kívánságainak kielégíté- ben hírnévre csupán Le román d'un jeune homme
sét, melyeket a valóság nem teljesít. A túlvilági pauvre (1858) c. regényével tett szert, melynek
élet sem egyéb, mint az idealizált földi élet. így hse egy minden lovagi erényekkel ékes, de sze-
a teológia antropológia lett. Következ fmve gény nemes ifjú. E mve az elkel világ írójává
Grundsatze d. Philos. d. Zukunft (A jöv filozófiá- avatta. A fúri társaság egyes sajátságait leg-
nak alapelvei, Zürich 1843), azt fejtegeti, hogy az hívebben adta vissza regényeiben, melyek a
igazi filozófia ne legyen egyéb empíriánál; azt realizmus és érzelgs konvenció különös keveré-
ismerje meg, ami valódi s ez az érzéki. Ahol ez kei. Müveiben kevés a leírás, a cselekmény leg-
kezddik, ott vége a kételkedésnek. Az embert fbb hordozója a párbeszéd, mely nála mindig
valódi lényege szerint keU megismerni, e lényeg- ötletes és sokszor jellemz. Regényeinek f moz-
hez pedig a test is tartozik, st ez az ember gatója a szerelem, mely hsei egész lelki életét
Énje, lényege. Az ember egyetlen tárgya a filo- betölti 8 ket gyakran nagy és nemes, de késbbi
zófiának, melynek antropológiává kell lennie. mveiben nem egyszer erszakos ós aljas tettekre
Utolsó fmveDas Weson der ReUgion (A val-
: is ösztökéli. Legjelesebb mvei: Histoire de Si-
lás lényege, Leipzig 1845). Eszerint csak termé- bylle (1862) Monsieur de Camors (1867) Julié
; ;

szetvallás van, azaz el kell ismerni, hogy termé-

: de Tréeoeur (1872) Le joumal d'une femme (1878)
;

szettörvényektl függünk. A vallás oka a függés : La morte (1886). A színpadon legtöbb sikert a Le
érzése érezzük, hogy a tennészettöl függünk a
; ; román d'un jeune homme pauvre dramatizálása
vallás célja a természettl való függetlenség. Az
: (1859) aratott irodalmi szempontból a legjobbak
; :

isten tulajdonságai voltakép a természetéi. E két Le village (1856) ; Le cheveu blanc (1860) és Le
munkájában kifejtett naturalisztikus nézeteit ké- cas de conscience (1867) összegyjtve Théátré ;

sbb, 1850. egy formulába foglalta, mely a natu- complet c. jelentek meg (1892— 93, 5 köt). F. 1863
raUsztikus iskolának híres jelszava lett: Der óta az akadémia tagja volt. Magyarul megjelen-
Mensch ist, was er isst az ember az, amit eszik.
: tek: Egy szegény ifjú története, ford. Salamon
1860. csekély évi járadékát hibáján kívül elveszt- Ferenc (Pest 1859, 1873 és 1882); A kísértés,
vén, a Nürnberg melletti Rechenbergbe ment ford. Radnótfáy J. (u. o. 1863) Camors gróf, ford. ;

lakni, hol nélkülözések közt tengette napjait. Ké- Huszár Imre (Bécs 1868, 2 köt.); Júlia, ford.
sbb szélhüdési rohamok érték. Nemes és ember- Paulay Ede (Pest 1871) A visszatorlás, ford. Eisen-
;

szeret jellemét mutatják levelei s bizonyítják stein Adolf (u. 0- 1871) A kis grófn, névtelen
;

kortársai és barátai. Összes mvei 10 k.-ben je- ford. (u. o. 1873) A marquisné arcképei, ford.
;

lentek meg (Leipzig 1846—66), e kiadásban régibb Sz(ász) K(ároly) (Budapest 1875) Egy nagyvilági ;

munkáit késbbi álláspontjához képest átdolgozta. házasság, ford. U. Ilona (u. o. 1876) Fülöp sze- ;

V. ö. Grün K., L. F. in seinem Briefwechsel u. relme, ford. Ábrányi Emil (u. o. 1877) ; Ti'écoeur
Nachlass dargestellt (Leipzig 1874, 2. k. Brief- ; Júlia, ford. Csukássi József (u. o. 1878 és 1895)
wechsel zwischen L. F. und Christian Kapp, Egy n naplója, ford. Fáy J. Béla (u. o. 1879 és
1832—48. (u. 0. 1876) Starcke, Ludwig P. (Stutt-
; 1895) Egy párisi
; n
története, ford. Visi Imre
gart 1885) Engels, L. P. (1888); Bolin, L. F.
; (u. 0. 1881); Egy végrendelet záradéka, ford.
Sein Wirken und seine Zeitgenossen (1891). Friebeisz Imre (u. o. 1884); A halott, névtelen
Feuerbach-féle kör, 1. Feuerbach, 6. ford. (u. 0. 1886) Az özvegy Az utazó, ford. Fáy
; ;

Feuillants (franc, ejtsd: fdiyan, lat. Pulienses), J. Béla (u. 0. 1887 és 1900, Bródy Sándor tanul-
cisztercita rendi kongregáció, melyet Barriére Já- mányával) Mvész-becsület, ford. Tóth Béla (u.
;

nos alapított 1574. Peuillansban (Languedoc). V. 0. 1891, 2 köt.) Juliette válása, ford. Zempléni
;

Sixtus pápa 1586. megersítette a rendet. Túlsá- P. Gyula (u. o. 1894) Egy nagyvilági házasság,
;

gos szigorát már 1595. enyhítették. A rend Fran- névtelen ford. (u. o. 1897) Egy szegény ifjú tör- ;

cia- és Olaszországban csakhamar elterjedt. VIII. ténete, ford. Zempléni P. Gyula (u. o. 1898) Phi- ;

Orbán 1630. két kongregációt alkotott belle, egy lippe szerelmei, névtelen ford. (u. o. 1899) Szibill ;

franciát (Congrégation de Notre Dame de Peuil- története, ford. Coneha Gyz

(u. o. 1909). V. ö.
lants) és egy olaszt (i Riformati di San Bemardo). J. Lemattre, Les contemporains, III. (Paris ó.
Barriére apáca kongregációt is szervezett, mely- n.); F. Brunefiére, Nouveaux essais sur la lit-
nek tagjait feuülardineknek \a,gj fulienserineknek térature contemporaine (u. o. 1895).
hívták. Úgy a férfi, mint a nkongregáció a fran- Feuillet de Conches (ejtsd föiyé dö koSs), Félix :

cia forradalom és a napóleoni háborúk alatt el- Sébastien, báró, francia író, szül. Parisban 1798
 ;;

Peuilleton — 473 — Feydeau

dec. -4., megh. ti. o. 1887 febr. 7. A második császár- 1869, 2 köt.) A néma cimborák, névtelen ford
;

ság alatt udvari szertartásmester volt. Munkái (Pest 1871, 7 köt.) A púpos, ford. Mártonflfy Fri
;

közül felomlltendök Léopold Róbert, sa vie, ses

: gyes (Budapest 1873, 6 köt.) ; A véres kincs, ford
oeuvres et sa correspondance (Paris 1849) Cause- ; Farkas Antal (u. o. 1874) A halál játéka, név
;

ries d'un curieux, variétés d'histoire et d'art ti- telén ford. (u. o. 1874, 6 köt.) A Jeruzsálem-utca
;

rées d'un cabinet d'autographes et de dessins névtelen ford. (u. o. 1874, 4 köt.) ; Az éjféli bosszú
(1861—67); Lettres inédites de Montaigne et de állók, ford. MártonflTy Frigyes (u. o. 1875, 4 köt.)
quelques auti'es personnages (1863) Correspon- ; Az ördög íla és a három vörös ember (u. o. 1878
dance de Mme Élisabeth de Francé (1867) Sou- ; 5 köt.) Az ötök, ford. Mártonffy Frigyes (u. o.
;

venirs de jeunesse d'un cmieux septuagénaire 1877, 5 köt.).V. ö. Bmt, P. F. souvenirs d'un ami
(1877, önéletírás) Histoii'e de l'école anglaise de
; (Paris 1888).
peinture (1883). FevilIeaZ^. (növ., a Cucur-
I'Hiandiroba'Plxaa.),
Feailleton (franc, újságok
ejtsd: löiytón), bitaceae (Tökfélék) család génusza 6 faja Ame- ;

tárcacikke s egyéb könnyebb olvasmányok, cseve- rikatropikusrészénhonos, felfutó cserje. A nyugat-

gések, apró tanulmányok, bírálatok stb. a hír- indiai F. cordifolia L. és a braziliai F. trüohata
lapok nem politikai részében. Megteremtje ez L. nagy, gömbölyded bogyójában olajos, mandula-
irodalmi fajtának Geoffroy abbé, aki 1800. a Jour- szer magva a semen nhandirobae, mely keser
nal des Dóbatsban honosította meg ezt a vonal hashajtó hatásánál fogva különösen növénymér-
alatti V. a politikai cikkektl vonallal elválasztott gek ellen használták.
hírlapi cikkeket. L. bvebben Tárca. Févre d'Estaples, 1. Faber, 2.
Fenillette (ejtsd föiyett), régi francia bormér-
: Février (ejtsd: févrié), 1. Henry, francia zene-
ték =137 1., Bordeauxban ma is használják 114 szerz; Parisban adták operáit: 1906 máj. Le
1. értékben. roi aveugle-t (Hugues le Roux szövegére), akkora
Feuquiéres (ejtsd: Wkiér), l. Manassés de Pas, sikerrel, hogy Maeterlinck az számára szöveggé
marquis de, francia hadvezér, szül. Saumurban dolgozta át Monna Vanna-ját, de ennek zenéje
1590 jún. 1., megh. 1640 máj. 13. Kora ifjúságában 1909 febr. nem tett hatást.
beállott katonának s több hadjáratban vett részt. 2. F., Vktor Louis Frangow, francia tábornok,
Gusztáv Adolf halála után RicheUeu öt bízta meg, politikus, a becsületrend kancellárja, szül. Gré-
hogy a svédekkel szorosabb szövetséget kössön. nobleban 1823 okt 21., megh. u. o. 1908 dec. 25.
1637-ben Weimari Bernáttal együtt volt vezére a A st.-cyri iskolában végezte katonai tanulmányait.
császáriak ellen harcoló francia seregnek. 1639- Részt vett az 1859., szintúgy az 1870—71. hábo-
ben Diedenhofen ostrománál fogságba esett s ka- rúban. A Grav eltte melletti csatában megsebesült,
pott sebei következtében nemsokára meghalt. Metz kapitulációja alkalmával pedig hadifogságba
2. F., Antoinede Pas, marquis de, az elbbinek esett. Súlyos sebe miatt azonban a németek sza-
unokája, szül. Parisban 1648 ápr. 16., megh. 1711 badon bocsátották. Alighogy félig-meddig felépült,
jan. 27. Részt vett XIV. Lajos három rablóhábo- a Rhne-sereget szervezte Lyonban. A béke hely-
rújában s különösen a neerwindeni csatában (1693 reállítása után elbb a XV., majd a VI. hadtest
júl. 29.)tnt ki. önzése és ggös magaviselete parancsíioka volt, 1889. pedig a becsületrend kan-
miatt ellenségei az udvarnál elérték azt, hogy a cellárja. Politikai hitvallása a monarchisták tábo-
késbbi háborúkban nem kapott vezérséget. Em- rába vezette és ebbl a körülménybl magyaráz-
lékiratai Mémoires SUT la guerre (Paris 1770),
: ható meg, hogy a Camot megöletése után (1894)
fontosak a kor hadtörténetére. végbement elnökválasztásnál a monarchisták ö
Feurs (ejtsd: för), \áros Loire francia départe- reá szavaztak.
mentban, (i9oo) 3766 lak., ecetgyártással, híres Feydeau (ejtsd: fédó), 1. í^twcíí, francia regény-
húsfüstöléssel,ásványvlzforrással. A város szülöt- író, szül. Parisban 1821 márc. 16., megh. u. o. 1873
tének, Combes ezredesnek, aki 1837. Constantine okt. 30. Nevét Panny (1858) c. trágár regényé-
ostrománál elesett, a város bronz-szobrot emelt. vel tette ismertté, mely a kor egyik legnagyobb
Féval, Patd, francia regényíró, szül. Rennesben könyvárusi sikere volt (rövid idn belül 30 ki-
1817 szept. 27., megh. Parisban 1887 március 8. adást ért). Késbbi regényei közül, mink Dániel :

Ügyvédi pályára lépett, de els regénye Le club : (1859) Sylvie (1861) Un début á l'Opéra (1863)
; ;

des phoques (1841) kedvez fogadtatása után ki- csak La comtesse de Chalis (1867) ért el nagjobb
zárólag tolla után élt. Prancis Trollopp álnéven sikert, mely a moralista cégére alatt époly er-
megírta Sue modorában s nem kevesebb sikerrel kölcstelen, mint els munkája. Egyéb mvei a :

Les mystéres de Londres (1844, 11 köt.) c. rém- csonkán maradt Histoire des usages funébres des
regényét, majd saját neve alatt is számos ügye- anciens (1857—61) L'Allemagne en 1871 (1872)
;

sen bonyolított, de felszínes és alapjában léha re- és Théophile Gautier, Souvenirs intimes (1874).
gényt Irt, melyeket 1876. törtónt megtérése után Magyarul megjelentek Chalis grófn, ford. R. J.
:

(V. ö. Les étapes d'une conversion, 1877 c. mvét) (Pest 1868) Egy fiatal asszony története, ford.
;

a katolikus világfelfogásnak megfelelen átala- Milassin Vilmos (u. o. 1870) A boldogság titka, ;

kított és több vallásos irányú regénnyel kiegé- ford. Mártonffy Frigyes. V. ö. Ten Brink, Literar.
szített. Mveit 1895. adták ki Parisban 35 kötet- schetsen (Leiden 1883).
ben. Magyarul megjelentek A nk paradicsoma, : drámaíró,az elbbinek fla,
2. J^'.,Geor(5rí'.s',francia
ford.Gerö (Pest 1855, 4köt.); MadamePistache,ford. szül. Parisban 1862. Trágár bf»hózataiban kiapad-
Kovács Ödön (Gyr 1858); A szellemkapitánv, hatatlan ötletességgel bonyolítja a két, st egy-
ford. Mártonffy Frigyes (Pest 1867, 6 köt.) Car- ; értelm helyzeteket. Nálunk a Vígszínház szokta
touche vetélytársa, ford. Rádl Ödön (Nagyvárad eladni darabjait. így szinre kerültek A férj va- :
 ;

Feyenoprd — 474 — ff

dászni jár (Monsieur chasse), ford. Mihály József nözte, ahol,mint általán Észak-Afrikában, e sap-
Osztrigás Miéi (La dame de éhez Maximé), ford. kákat sren gyártjákaz arabok nem feznek,
;

Béldi Izor A nöszabó (Tailleur pour dames), ford.

; hanem tarbúsnak nevezik. A régi divat szerint
Komor Gyula Kézrl-kézre Kutya van a
; ; kert- öltözköd férfiak (különösen a tudós osztály, sej-
ben, ford. Góth Sándor Vigyázz a ; nre (Occupe- kek) a fez köré még a turbánt is csavarják,
toi d'Amélie), ford. u. a. stb. melynek színe és terjedelme az illetk állása sze-
Feyenoord (Fyenoord), Rotterdam németal- rint különböz. Mahmud szultán óta a katonaság
földi városhoz tartozó kis sziget, mellyel két híd és az államhivatahiokok már nem használnak
köti össze. Két kikötje elég forgalmas. Hajó- és turbánt, hanem puszta F.-t, mely az ú. n. stam-
gépgyárai jelentékenyek. buU öltözet kiegészít része.
Feyen-Perrin (ejtsd: féjas-perren), Atigustin, fran- Fez, Marokkó afrikai állam székes fvárosa,
cia fest, szül. Bey-sur-Seilleben, Lotharingiában mintegy 140,000 lak. Fez Marokkó legiparosabb és
1829., megh. Parisban 1888 okt. U. Tanulmányait legélénkebb forgahnú városa benne puskaport, ;

Nancyban kezdte meg, majd Parisban Cognietnél, apró csecsebecséket, festett fayenceot, híres, ma-
Delarochenál és Yvonnál folytatta. Els nagyobb roquinnak nevezett brt, gyapjútakarókat és kö-
müvei a Hazatérés a kunyhóba (1855), Velpoau penyegeket, selyemkelméket, fezeket és nyergeket
:

doktor anatómiai leckéje (1855), a Bath-szigetiasz- készítenek. A termékeny környéken, ahol éven-
szonyok (1866) cím festménye óta majdnem kizá- ként kétszer is aratnak, igen szép virág és kitn
rólag a Bretagne lakóinak életét ábrázoló, nagyon gyümölcs terem. Az európai iparcikkeken kívül
népszei- képeket festett. Ilyenek Cancalei: n
a teát, cukrot és fszereket visznek be. Az utcák
forrásnál (1872) Visszatérés az osztrigahalászat- szkek, kanyargósak és igen piszkosak, tulajdon-
;

ról (1874, Lu <embourg-muzeum Parisban) Kes- képen hosszú galériák. Fezt Edrisz imám alapí-
;

keny ösvény (1888) Cancalei halászleányok stb. totta 808. az üed Fez partján 467 évvel késb-
; ;

Történeti képei Merész Károly holttestének fel- ben Abu Jusszuf az új várost kezdte építtetni. A
:

találása a nancyi-csata után (1865) és Orfeus ha- város az Aünohádok korában érte el virágzása
lála (1878) sok dekoratív festményt is festett. tetpontját; ekkor 780 mecsetje, 93 nyilvános für-
;

Arcképei közül kitntek a Daudet-é, Lepére-é stb. dje, csak a falak közt 472 malma, 89,236 háza,
Feyér Gyula, gépészmérnök, tanár, szül. 1874. 19,041 meszriá-ja (kisebb háza), 9082 boltja stb.
Hosszúfalun, Brassó vm. Megyetemi tanulmá- volt. A mohamedánus világban akkor Fez volt
nyait Budapesten és Zürichben végezte. Elbb a Mekka után a legszentebb hely. A XVII. sz. óta
budapesti Ganz-féle villamossági gyárban nyert azonban hanyatlásnak indult.
alkalmazást, 1 900. pedig a budapesti m. kir. áll. Fezán, 1. Fezzán.
felsipariskolához hívták meg tanárnak, ahol az Fezin, amorf por, mely vízben oldódik, fena-
egészségügyi mszaki berendezések eladója. Iro- eetinnek szulfo származéka, gyógyszernek hasz-
dalmi müvei: Néhány eladás avíz-,gázvezetéki és nálják.
ftberendezések körébl (Budapest 1908) Köz- ; Fezzán (Fezán), Tripolisznak legdélibb tarto-
ponti ftberendezések öntöttvas kazánszerkezetei mánya Afrika északnyugati, Berbériának ne-
(1910); A víz-és Qázvezetékszet^elil'pa.vosokkönyv- vezett részében. Határai É.-on Dzsebel, K.-en
tára 1911, 1912). Munkatársa e Lexikonnak is. a Nagy-Szirtisz és a Libiai-sivatag, D.-en Kaua
Feyjóo y Montenegró (ejtsd: feihoó), Fray Be- és Ny.-on az Azdzser tuaregok földje. Területe
nito Gerónimo de, spanyol tudós és kritikus, szül. 400,000 km«. F. 200—750 m. magas felföld,
Cardamiróban (Orense mellett) 1676 okt. 8-án, amely a sivatag vidékén kívül 3 csoport oázis-
megh. Övied óban 1746 szept. 26. Benedekrendi ból és több, nagyobbára NyK.-i irányú \ádi-
szerzetes volt és sokat foglalkozott teológiával, ból áU. Éghajlata szélsséges. Nyáron nagy a
természettudományokkal és orvostannal. Galilei, meleg 44" C, télen pedig néha fagy is. Az es
:

Baco, Newton, Pascal s más nagy természettu- igen ritka, de a szélviharok, amelyek a homokot
dósok mveinek tudományos vívmányait a meta- felkavarják, gyakoriak. A köles, a rozs, de fkép-
fizikáról, természettudományokról irt kritikai dol- pen a datolya a legfontosabb termékek. Legelter-
gozataiban értékesítette, s ezáltal sokat lendített a jedtebb háziállat a teve, a kecske és a kövér-
spanyol természettudományon. Értekezései Te- farkú juh a ló és szamár ritka és drága. Vadon
: ;

atro critico universal (Madrid 1726—38, 9 köt.) élnek a struc, a gazella, muflon, hiéna, sakál és a
és'Cartas erudltas (u. o. 1760, 5 köt.) c. munkájá- róka. A lakosság száma kb. 4,000, fleg nomád
ban jelentek meg. Nagy szabadelvüséggel osto- arabokból, tuaregokból, továbbá négerekbl áU.
rozza bennük kora ferdeségeit és rossz szokásait. Fvárosa Murzuk. Egyéb jelentékenyebb helysé-
E munka Spanyolországban nagyon el van ter- gek Szokna, Szemmu, Szirkhen stb. P. valószí-
:

jedve (legjobb kiadásai közül való az 1780— 81-iki, nleg római gyarmat volt a talált romok leg- ;

mely Madridban 17 kötetben jelent meg) s idegen alább erre vallanak az arabok 667. foglalták el,
;

nyelvekre is lefordították. Ujabban (Madrid 1863) s mikor Tripolisz török kormányzóság lett, 1841.
Vicente de la Fuente adott P. mveibl váloga- Bakir bej F.-t Tripoüszhoz csatolta.
tott kiadást a Biblioteca de autores espanoles 56. ff, 1. a középkori jogi terminológiában a. m.
kötetében. V. ö. Pardo Bazán, Bstudio critico a (Jorpus Juris Civüis megjelölése. A rövidítés
sobre el Padre Feyjóo (Coruna 1877). állítólag a D (Digosta kezdbetje) vagy a görög
Fez (fesz), Keleten és déU Európa nagyrészé- 11 (Pandekták kezdbetje) elferdített lemásolására
ben divó, gyapjúból készül vörös szín kari- vezethet vissza. —
2. ff, a kereskedésben a. m.
mátlan sapka, melynek tetejérl fekete v. kék- nagyon finom, legfinomabb. —
3. ff, a zenében
Bztnü bojt függ le. Nevét Fez városától kölcsö- a fortissimo rövidítése, a. m. nagyon ersen.
 1

FFFF 475 — Flala

FFFF,anémettornászok jeligójónek : «Friscli, vket az ily javakban a leánynegyed (quartali-

fromm, fröhlieh, frei» rövidítése, összevont jel- tium) és a hajadonjog (jus capillaro) iUetto. Az
vény alakjában
(1. az ábrát) az 1846. országbírói Ért. 1, R. 3. §. ezt a különbséget a
I augusztus 2— 3-án tartott sváb torna- üágiság kifolyását képez leánynegyeddel és haja-
VÁ -< ünnepélyen használták elször. A doni joggal egj'ütt az 1848. XV. t.-c. (az siség
^ 1 jelige azonban régebb eredet. Mass-
/ eltörlése) szellemében eltörölte.
mann szerint a XVI. sz.-ból szárma-
' Fiahordó (&ii»t), 1. tágabb értelemben az erszé-
-j zjk. Megfelel a magyar tornászok nyesok (1. 0.) rendje 2. szkebb értelemben a ra-
;

Épség, er, egyetértés jeligéjének. gadozó erszényesek egyik neme (Didelphis), mély
F-hanglyukak. A vonós hangsze- az erszényes patkányfélék (DUlelphidae) család-
rek fels fedelén látható két nyílás, mely jobb- jába tartozik. A F.-k a mi patkányainkhoz ha-
ról és balról egyenl dimenzióban alakot mu- ^ sonló ragadozó erszényesek 5 ujjú lábakkal, több-
tat. Ezeknek a kivágásoknak az a hatásuk, hogy nyire csupasz fogódzófarkkal, kicsiny erszénnyel
a fedlap közepe a hangnyílás körül jobbra is, V. anélkül s az utóbbiak fiaikat, amelyek farkuk-
balra is mozgékonnyá válik. Ilyen módon el- kal anyjuk farkába kapaszkodnak, a hátukon hor-
kerülhet a hang utócsengése ós elérhet egy dozzák. Mindnyájan amerikaiak. Ide tartozik a
erösebb rezonancia. 1500 eltt a kivágások alakja virginiai F. (D. marsupialis L. =; D. virginiana
ez volt )(. :
Shaw.), az amerikaiak oposszuma. Teste 50 cm.,
Fiad, Msk. Somogy vm. iglai j.-ban, (i9io) 268 farka 43 cm. hosszú, éjjeli állat, mely az Északi
magyar lak. ; u. p. Kisbárapáti, u. t. Karád. Egyesült-Államoktól Chiléig és Dél-Brazüiáig
Fiadzás, l.a több magzatot szül állatoknál a fképen a fákon tartózkodik s apró emlsökbl és
szülési folyamat. Nagyobb háziállataink közül madarakból táplálkozik, meglátogatja a baromfi-
csak a sertés tekinthet ilyennek, amely egyszerre udvarokat mint a mi görényünk, nagy
is s ott,
4—14 malacot szül. A sertés könnyen íiadzik, véghez nsténye 4 egész 16 borsó-
pusztítást visz ;

mert a malacok aránytalanul kicsinyek a kocá- szemnagyságú magzatot szül, amelyeket, míg pat-
hoz képest és pedig annál kisebbek, mennél ter- kánynagyságra felnövekedtek, erszényében hor-
mékenyebb a koca. A sertések évente egyszer doz. B. rét prémnek használják.
V. kétszer üadztathatók, esetleg 2 év alatt ötször. Fiáker (franc, fiacre, voiture deplace) a. m.
Az évente kétszer való fladztatást csak a gyorsan bérkocsi. A F. elnevezés Szt. Fiacnustól, a ker-
fejld angol sortésok bírják jól, a lassan fejld- tészek védszentjétl származik, Mnek képmása a
ket nagyon megviseli, így a közönséges manga- párisi St. Martin-utcában lev házon cógéi-ül szol-
licát is. Az egyszeri fladztatás február végével, gált s e házban lakott a XVII. sz.vége felé Sauvage
március elejével, a kétszeri ugyanekkor, továbbá Miklós, a bérkocsi feltalálója.Ma F.-ek minden
aug. végén v. szeptember végén szokott eszközlö- nagyobb városban vannak; rendri felügyelet
tetni. Ha pedig két év alatt ötször fiadztatunk, alatt állanak bizonyos határozott számuk és sza-
;

akkor a kocák rendetlenül fladzanak egész éven bott áruk van. Csak a kétlovas kocsikat nevezik
át. A tavaszi malacok a közönségesen szokásos F.-eknek, az egyfogatuaknak komfortábli a ne-
tartás mellett jobban fejldnek, mint az szi ma- vük. L. még Bérkocsiipar és díjszabás.
lacok. Aki nagyban tenyészt, az gondot fordít Fiakerpor (pulvis quarini), háziszer köhögés
arra is, hogy kocái egyszerre, ül. 14 nap lefor- ellen, mely 20 rész kénnek, 1 r. vörös antimon-
gása alatt mind lefladzanak, hogy így a malacok szulfidnak, 10 r. arakgumminak és tragakantá-
egyformák legyenek, ellenkezleg a nagyobbak nak s 30 r. medvecukornak és közönséges cukor-
elverik az evéstl a kisebbeket s így ezeket külön nak porrá tört keveréke.
falkában kell tartani, ami több költséget okoz. Fiala János, magyar emigráns, szül. Temes-
Aki pedig tenyészanyag-eladásra rendezte be te- várt 1822 jan. 26., megh. 1911. dec. végén San
nyészetét, az egész éven át fladztat, hogy mindég Franciscóban. A katonai iskolát Grácban végez-
legyen bármilyen korú eladható sertése. vén, 1848. honvéd lett s Fehértemplom megvé-
2. F., a botanikában (plantae viviparae) tulaj- delmezésében és számos csatában vett részt, vé-
donképen az a jelenség, midn a növény magva gül ezredesi minségben Vetter tábornok déli
már a termésbe zárva, tehát nem a földben csí- hadseregének vezérkarába osztatott be. Együtt
rázik, a csíra a terméshéjból kibújik s az anya- menekült Kossuthtal Törökországba és Bem ha-
növényrl leválik vagy csírázó állapotában a láláig, mint annak hséges szárnysegéde szolgált
terméssel együtt esik le. Mint abnormis jelen- Ezután több emigránssal a francia köztársaság
ség egyes hazai növényen, nedves idben a gabo- szolgálatába lépett, de III. Napóleon államcsínye
nán, a szittyón, Epilobiumon, az almán, a mákfej- után Amerikába ment, hol St. Louisban telepe-
ben, tölgyön, szelíd gesztenyén stb. tapasztalható. dett le, mint vasúti mérnök. Késbb az amerikai
L. még Elevenszül növények, Fias növény és nagy polgárháborúban vett részt, azután Kali-
Viviparvfmics. forniában, Alamadában, utóbb San Franciscóban
Fiági és leányági javak. 1848 eltti jogimkban élt. Több cikket írt az amerikai lapokba, különö-
a fekv javakra, különösen a nemesi jószágokra sen a bostoni Pioneer- ba Bem utolsó éveirl, ter-
vonatkozó rendkívül fontos különbség. Leányági veirl, haláláról ós a törökkisázsiai tartományok
javakban a fiúk és a leányok, s a íl- és a leány- állapotáról. San Franciscóban alapította a ma-
maradékok egyaránt s a jogegyenlség elve sze- gyar társas ós kölcsönös segélyegyletet. Nóül
rint örököltek. A flági javaknak örökösödésébl birta Rombauer Tivadar magyar emigráns
ellenben a leányok és azoknak utódai (sexus fe- leányát, nvérét pedig Pesty Frigyes történetíró
minei homines) ki voltak zárva. A leányágon le- vette nül.
 :

Piálék 476 Fiasco

Fiálék (gör.), azok a csinos, oromzatos vagy adat sem maradt. Nem volt köznapi tehetség
toronyalakú végzdések, melyekkel a csúcsíves több fönnmaradt képe (Lonovits József csanádi
építészet pilléreit - oromzatainak alsó sarkait püspök, 1840; Fiatal lány mellképe, 1842.; br. Hü-
—
contre-fort-jait stb. koro- ler Ervin arcképe, 1848) tanúskodnak róla. V. ö.
názza. Eredeti rendeltetésük Berkeszi, Temesvári mvészek (1910).
az volt, hogy súlyukkal a tá- Fialowski Lajos, botanikus és nyelvész, szül.
masztó pillér szüárdságát keleti Galícia Borscsov nev városkájában 1846
növeljék vagy egyensúlyban dec. 5., megh. 1909 máj. 30. Tanulmányait a bécsi
tartsák az ersen kiugró víz- és budapesti egyetemen fejezte be. Két évet ma-
köpket. Már a román építé- gánintézetben nevelsködvén, 1872. a soproni vá-
szet (l.az 1. ábrát) használja rosi freáliskolában, 1884. pedig a budapesti V.
a P.-at.Nagy tudással alkal- ker. gimnáziumban lett tanár. 1906-ban zavaro-
mazza és rendkívüli ízléssel dott elmével nyugalomba vonult. Irodalmi tevé-
képezi azokat ki a virágzó kenységét a természetrajz, kivált a botanika m-
csúcsíves építészet. A P. leg- nyelvének tisztázására fordította. Sopron, Vas,
tökéletesebb példányainak Veszprém és Gyr
egyikét a rheimsi székesegy- vármegyében gyj-
ház contre-fortjainak vég- tött növénynevek, ré-
zdésében csodálhatjuk (3. gibb nyomtatott, vala-
ábra), melynek szerkezeti miut kéziratos szó-
hivatása egyszersmind teljes jegyzékek révén a
összhangban van a díszítés neológia szóalkotá-
céljaival. Hasonló értelem- sainak, amelyektl a
mel és ízléssel épültek a tudományok népsze-
1. ábra. Román fiáié. roueni székesegyház P.-éi rsítése lehetetlen,^t'
1260 körül (3. ábra). Ha- 1876-ban a Magyar
zánkban a kassai, soproni, pozsonyi stb. memlé- Nyelvr hasábjain
keken találhatók igen ízléses P.-k. F.-nak nevez- hadat izent termé- A
nek még egy lapos, fül- és szárnélküli ivóedényt. szetrajz mnyelve, A
népbotanika poézíse,
Csaba ire cikksoroza-
tával. A M. Tud. Aka-
démia támogatásával
a magyar füvészet
seinek, Melius Péter,
Beythe István, Bey-
the András munkái-
ban megállapítható
növények földerítésé-
vel foglalkozott. Szer-
kesztette 188,5-ben a
Kertészeti Lapokat,
1889-ben jelent meg
tle Kémián fölépül
mineralógia és geoló-
gia veleje. Pedagógiai
és természettudomá-
ábra. A roueni székesegyház
nyi szaklapokba sok fláléja.
cikket írt.
Fiammíngo a. m. flamand olasz elnevezése
;

több németalföldi mvésznek, akik Olaszország-

ban tanultak és éltek, mink pl. Calvaert Denys,
Coxie Miehiel s mások.
Fianarancsoa, Becileo madagaszkári tarto-
mány fvárosa, (i9oi) 8179 lak. Francia gyarmat.
Fianona, község Pisino-Mitterburg isztriai ke-
rületi kapitányságban, (1910) 5667 lak., akik na-
gyobbára földmívelk és halászok. F. a régi római
Fianona helyén áll, amelyrl a Quamero római
nevét (Sinus flanatieus) kapta.
2. ábra. A rheimsi székesegyház fláléja. Fias, kisk. Sáros vm. girálti j.-ban, (1910) 139
rutén lak. u. p. és u. t. Girált.
;

Fialla Antal, fest, valószínleg Temesvárott Fiasco (oL, ejtsd: fjaszko) a. m. üveg, bormér-
született, Bécsben tanult, ahol 1842. arany érdem- ték Toscanában =
2*28 liter továbbá olajmérték
;

érmet nyert egyik képére. 1848 körül már Te- ugyanott = 2-09 lit. F.-t csináhii, az üveg töré-
mesvárott mködött, de további sorsáról semmi kenységébl származó szólásmód, különösen az
 ;

Flasító tó — 477 Fiatalkorú bntettesek

erómüvészi ós szini eladásoknál a sikertelen megdorgálható vagy próbára bocsátható (1. Pró-
fellépés ma általában bármely nyilvános szerep-
; bára bocsátás) vagy ellene javító nevelés (1. o.)
lésben a kudai'c. Ellentétté a furore. rendelhet el és csak, ha szigonibb megtorlás
Fiasító tó, tógazdaságban az ívó tó. mutatkozik szükségesnek, akkor alkalmazható
Fias növény, fiadzó növény (plánta soholi- v. ellene foghózbüntetés (1. Szabadság vesztésbünte-
prolifera), az olyan, mely anélkül, hogy virág- tés), amelynek legkisebb tartama tizenöt nap és
zanók, vagy éppen magvazása ellenére is, ve- amely rendszerint nem a felnttekkel együtt,
getatív sarjakat hoz létre, melyek az anyanö- hanem a fiatalkornak részére berendezett külön
vényröl lehullanak v. tle elszakadnak, a földben fogházban hajtandó végre. B rendelkezések mó-
meggyökeresednek és az anyával megegyez új dot adnak arra, hogy a fiatalkorúakkal szemben
növénnyé alakulnak. A F. sarjai a vegetatív úton kimondott szabadságvesztésbüntetés ne legyen
való szaporodást segítik el. F.-nek mondják ha- hatálytalan és végrehajtása a fiatalkorú erkölcsi-
zánkban azt is, ha egy nagyobb termést eltér ségét ne veszélyeztesse. Mindezek az intézkedé-
esetben sok apró ílóktermés íbg körül, pl. a mákot sek azonban csak az ellen a fiatalkorú (12—18
(fias mák). óv között) ellen tehetk, akinek a bntett vagy
Fiasodás, 1. Burgonya (betegségei). vétség elkövetésekor a büntethetséghez szüksé-
Fiastyúk, csibéstyúk. A Bika
c^irkéstyúk, ges értelmi és erkölcsi fejlettsége megvolt aki-
;

csillagkép nyakán lév sürü csillagcsoport, mely- ben ez nem volt meg, az büntetjogi felelsségre
bon liét, illetleg csak liat, szabad szemmel is lát- nem vonható, hanem a bíró szükség esetében házi
ható csillagot lehet megkülönböztetni. Görög (és felügyelet alatt tartását vagy házi vagy iskolai
egyúttal csillagászati) nevük Plemles, amelyet a
: fenyítését, ha pedig eddigi környezetében erkölcsi
róluk szóló hitrege (II. 18, 486. Od. 5, 272) úgy romlásnak van kitéve vagy züllésnek indult, javító
magyaráz, hogy bennük Átlas és Pleíone égbe nevelését rendelheti el (Bn. 16—81. §§). Az
emelt leányait látja, akik atyjuk halálán való bá- ellen, aki a bntett elkövetésekor 18. évét meg-
natukban önként váltak meg az élettl. Mások a haladta, de 20. évét még nem töltötte be, halállal
Pleiades nevet a Tztktia. (vadgalamb) szóból értel- vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetend cse-
mezik. Magyar nevük több más nép felfogásával lekmény helyett 10—15 évig terjedhet fegyházat
egyezn F. De Páriz-Pápainál megleljük a Hete- kell megállapítani (Bn. 32. §). Pénzbüntetést,
vény nevet is, mely a német Siebengestirnre hivatalvesztést, politikai jogok gyakorlatának fel-
emlékeztet. A lengyelek és oroszok vénasszony- függesztését fiatalkorú ellen nem lehot alkalmazni,
nak, a litvánok és finnek szitának, a spanyolok a fiatalkorú elleni intézkedés (kivéve az államfog-
hét kecskének nézik. A hinduk- és kínaiaknál hét házat és a fogházat) a visszaesés megállapításá-
Ml, az amerikai indíánusoknál táncosok, Új-Dél- nál nem jön figyelembe. Bármely intézkedés a
Walesben méhkaptár, másutt meg más a nevük. cselekményt, amely törvény szeiint bntett, vét-
Saját népies hagyományimk szerint a P.-ot Szt. séggé minsíti.
Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött. Né- Fiatalkorú bntettesek. A Btk. (1878. V. t.-c)
met monda szerint Krisztus tanítványaival egy- szerint a fiatalkornak (12—16. év között) akkor
szer egy szívtelen pókmestertl hiába kért kenye- voltak bnösök és büntethetk, ha megvan a cse-
ret, míg a jószív pékné és hat leánya titok lekmény bnösségének felismerésére szükséges
ban adtak neki, amiért jutalmul az égre helyezte belátásuk egyéniségükkel nem számolva cselek-
;

ket, holott a péket elátkozván, kakukká vál- ményeikjellegét, bnösségüket és társadalmi ve-
toztatta. V. ö. Kálmány, A csillagok nyelvhagyo- szélyességüket a Btk. olyannak tekintette, mint
mányainkban (Szeged 1893.) ; u. a., Szeged népe a felnttekét, rájuk csak enyhébb, de nem más
m, 180. büntetést szabott s azt ugyanoly letai*tóztató in-
Fiat (lat.) a. m. legyen, történjék alkalmaztas- ; tézetben hajtotta végre, mint a felnttekét, a ja-
sók F.jmtitia,pereat mundus, legyen igazság, ha
; vító nevelésnek igen szk körben engedett tért. A
mindjárt elvész is miatta a világ (állítólag I. Btk.-nekezekarendelkezéseisemigazságosak,sem
Ferdinánd császár jelszava) F. lege artis vagy
; célszerek nem voltak és gyakorlatilag kái'osak-
F. secunáum artem, történjék a mvészet sza- nak bizonyultak. A P. száma állandóan növeke-
bályai szerint F. lux, legyen világosság F. ap-
; ; dett (1896-ban 1593 fiú, 312 leány, 1905-ben 3232
plicafio a. m. alkalüiazzuk (a példát, szabályt) fiú, 540 leány volt) és a felntt bnösök nagy része

F. piscis, arra szokták mondani, ha valami más- azokból került ki, akik már fiatalkorukban is bün-
ként van, mint ahogy lenni kellene, vagyis fog- : tetve voltak. Mindezek az adatok az államnak a
juk rá a húsra, hogy hal, azaz böjti étel. fiatalkorúakkal való elbánását helytelennek bizo-
Fiátaf alva (azeltt Fiacsicz), Idsk. Liptó vm.
: nyították, ezért a Btk. (1908. XXXVI. t.-c. II. fej.
liptószentmiklósí j.-ban, (igio) 260 tót lak. u. p. ; 15—31. §-ai) teljesen eltér alapokon, az utóbbi
Királylubella, u. t. Liptótepla. harminc év irodalmának, az új törvényhozások
Fiatalkor, 1. Életkor. bevált intézményeinek, a nemzetközi kongresszu-
FiatalkoruaJc büntetési rendszere, amelyet sok, börtönügyi egyesületek megállapodásainak
a Bn. létesített, nem a megtorlás, hanem a nevelés és különösen az amerikai, angliai és németalföldi
és megmentés gondolatán alapszik; a törvény tapasztalatoknak felhasználásával a következ
nem köti meg a bíró kezét, hanem feljogosítja alapgondolatokon építette fel az állam e szociál-
arra, hogy a flatalkoni egyéniségének (1. Fiatal- politikai problémájának megoldását: a) a F.-kel
korú bntettesek) kiismerése és az eset körül- szemben nem a megtorlás, hanem a megmentés
ményei szerint a legcélravezetbb intézkedést és a nevelés szempontját kell érvényre emelni,
tehesse meg. Nevezetesen a fiatalkorú bntettes b) a büntetjogi beszámítás alá nem es (12 éven
 : ;

Fiatal munkások 478 Fibrillum

aluli), de erkölcsi romlásnak kitett vagy züllésnek ENy.-i tornyára elsnek tíízte ki a magyar zászlót.
indult gyermekeket meg kell menteni (1. Gyer- Késbb Gyr vmegye alispánja, majd az erdélyi
mekvédetem, Patronázs), c) a fels korhatárt fel udvari kancellária tanácsosa és végre mint hely-
kell emelni 16 évrl 18 évre, d) a beszámítást tartósági tanácsos mködött. Megh. 1727 január-
nem a belátási képességre kell alapítani (I. Beszá- jában. V. ö. Némethy L. cikkét a Századokban
mítás), e) rövid tartamú szabadságvesztésbün- (1886, 580. 1.).

tetést lehetleg mellzni kell és velük szemben az F. Pál báró, volt fispán, titkos tanácsos,
2.
egyéniesítés helyes elvének megfelelen a leg- szül. Vörösberényben (Veszprém vm.) 1850. Ta-
célravezetbb intézkedéseket kell megtenni (1. nulmányait Kalksburgban, a bécsi Teréziánum-
Fiatalkornak hüntetési rendszere), f) a bünte- ban ésapozsonyi jogakadémián végezte. 1871-bon
tésbl kibocsátottakat gondos felügyelet alatt kell Veszprém vmegye tiszteletbeli aljegyzje, 1875.
tartani (1. Patronázs). L. még Életkor- fjegyzje, 1895. a sióberki ármentesít társulat
Fiatal munkások, a gyárakban alkalmazás- kormánybiztosa, 1897. Pejér vmegye fispánja
ban lév segédmunkások, kiknek foglalkoztatását lett. Állását 1900. hagyta el. 1911 óta v. b. titkos
külön törvényes határozmányok szabályozzák. A tanácsos.
magyar ipartörvény (1884. XVII. t.-c.) P. alatt a 3. F. Pompejns, 1. Lenkey.
12—16 éves gyermekeket érti. A F.-at ipartör- Fiber (áiiat), 1. Pézsmapocok.
vényünk annyiban védi, hogy 64—65. §-aiban Fibich, Zdenko, cseh zeneszerz, szül. Vsobor-
kimondja, miszerint 14. éviiket még be nem töl- sitzban Csaszlau mellett 1850 dec. 21., megh. Prá-
tött P. naponként legfölebb 10 órai, 14. évüket gában 1900 oki 15. Prágában és Lipcsében tanult,
már betöltöttek legfölebb 12 órai munkára köte- Lachner V. alatt azután Oroszországban töltött
;

lezhetk, beleértve ebbe az iskolában töltött idt két évet és karmester volt 1870— 80-ig a prágai
és az ipartörvény 117. §-ában elírt déleltti és cseh színházban. Már els mveivel Is oly elisme-
délutáni fél-fél, valamint déli egyórai szünetet is. rést talált, hogy Dvorak után a csehországi zene-
Kimondja továbbá ez a törvény, hogy 14 éves szerzk legkiválóbbjának mondják. Irt kamara-
korig a P. csakis oly munkára szoríthatók, zenét, három szimfóniát, nagy karénekmüveket,
mely testi erejüknek megfelel. Végül szabályozza közzenét SehUlemek Messinai menyasszonyá-
ezek tekintetében az éjjeli munkát is, kimondva, hoz, hét operát Bukowin, A vihar, Arcona el-
:

hogy éjjeli munkára (esti 9 órától reggeli 5 óráig) este, stb. és HIppodamia c. melodramatikus
16 éven aluli munkás általában nem alkahnaz- trilógiát.
ható megengedi azonban kivételes esetben, mi-
; Fibiger, 1. Johannes,áán költ, szül. 182J jan.
dn t. i. oly iparágról van szó, melynek üzése 20., megh. 1897 nov. 13. Elször tanár, késbb
éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, hogy lelkész volt. Költészete, amelyben a misztikus
az iparhatóság Icülön engedélye alapján 16 éven és romantikus elemek szövdnek össze, sok tekin-
aluli, de 14 évesnél nem fiatalabb munkások tetben az újabb irányok bevezetjéül tekinthet.
éjjel öt órán foglalkoztathatók legyenek. Végül Drámái tárgyát többnyire a szentírásból vettr'J;
ipartörvényünk még azon tekintetben is védi a ilyenek Jephtas [ Datter (Jephta leánya, 1849)
F.-at, hogy kimondja (116. §), miszerint a 16. évet Jeremia (1850) johannes der Döber (Keresztel
;

még be nem töltött munkások v. éppen nem, v. Szt. János, 1854). Ezek azonban ép oly kevéssé
csak bizonyos feltételek mellett alkalmazhatók lettek népszerek, mint a forma nehézkessége
oly iparágakhoz tartozó gyárakban, melyeknek miatt nem kedvelt epikai és lírai költeményei.
üzeme egészségtelen v. veszélyes. A külföldi tör- Legnevezetesebbek a Den evige Strid (Az örök
vényhozás a P. tekintetében messzebb megy, mint harc, 1868) c. ciklus.
a magyar törvény, st a védelmi korhatárt ott 2. F., Matilda, dán írón, szül. 1830 dec. 13.,
kiterjesztették már a 18 éves korig. A P. védelme megh. 1872 jún. 17. Klára Raphael c. mve (1850),
azon okból történik, hogy testi erejüknek túlságos amelyben hazájában elsként szállt síkra a nk
kihasználása által fejldésükben ne gátoltassanak, jogai mellett, élénk és heves irodalmi vitát idé-
miáltal a jöv ipari munkásosztály nevelése volna zett el.
kockáztatva. A P.-ra vonatkozó törvényes in- Fibis, község, 1. Temesfüves-
tézkedések megtartásának ellenrzése az iparfel- Fibonnacci (ejtsd: —áccsi), Leonardo, más néven
tigyelk feladata. —
Pisano, olasz matematikus, élt 1180 1250. több-
Fiatfalva, kisk. Udvarhely vm. székelykeresz- nyire Pisában. Atyja Bugia arab városban kon-
túri j,-ban, (1910) 1016 magyar lak. gzmalom és zul volt s
;
itt megtanulta az arab nyelvet és
vasgyár, u. p. és u. t. Székelykeresztúr. arab számolást. Liber Abaci (1202) c. mvében
Fikth-család(eönnényesi és karánsebesi), kras- bevezette Európába az iadial v. arab számokat.
sóvmegyei régi család, melynek els ismert se Egyéb mvei Liber quadratorum (számelméleti
:

Eörmény esi Mihály, ki aXV. sz.-banólt.Abárói és tartalmú) Practica geometriáé és Pios (harmad-
;

nemesi ágon virágzó családból F. József 1857 nov. fokú és más speciális egyenletekrl).
20. osztrák báróságot nyert fiának, Ferenc vesz-
; Fibrae nerveae (lat.), idegrostok (l. o.).
prémi fispánnak osztrák báróságát a király 1874 Fibrafü (növ.) a. ra. Boehmeria (1. o.) nivea.
ápr. 30. Magyarországra is kiterjesztette. Neve- Fibrillae (lat.) a. m
gyökérrostok (1. o.).
zetesebb tagjai a családnak Fibrillnin (lat.), a fibra (rost) kicsinyítése
1. F. János, magyar hajdúvajda, azon hsök a. m. elemi rostoeska. így nevezzük az anatómiá-
egyike, kik Budavár visszavívásában kiválóan ban a rostos képzdmények (izomrost, idegrost,
kitüQtek. 1686 szept. 2., az utolsó roham alkalmá- kötszöveti rost) rendkívül vékony alkotó elemeit,
val, 600 gyri hajdú élén a várba hatolt ós annak melyek az illet képzdményeken belül nyalábo-
 : ;;

FIbrIn 479 — FIbula

kat alkotnak, esetleg hálózattá v. rácsozatta ren- mioma), v. mirlgycsövekkel (fibroadenoma) vau
dezdnek (idegrostok P\-ai). kombinálva. A P. lehet egészen kemény (P. du-
Fibrin, v. rostanyag, a vér megalvadásakor rum), V. puha (F. molle), sima felszín, v. dudoros
keletkezik az oldható P.-ogénböl a P.-erjesztö (F. tuberosum), néha tömlsen szétesett (P. cys-
(thrombin) hatására. Tiszta állapotban úgy állít- ticum). Gyakran elfordul a brben, ahol egészen
juk elö, hogy a vért megalvadásakor keverjük jelentéktelen, kisebb-nagyobb, sokszor kocsányon
ilyenkor a megalvadó F. rácsomósodik a kever lógó daganatokat képez (P. pendulum), br-F.-ák
pálcára, onnan leszedhet s a hozzá tapadt vér gyakran sokszorosak, ezek az apró bridegeken
róla lemosható. A tiszta P. fehér rostos, rugalmas szoktak ülni (neuroflbroma), mellettük rendsze-
anyag, amelynek tulajdonságai sokban hasonlíta- rint az idegtörzseken is sokszoros P.-ák vannak,
nak a h
által koagulált fehérjékéhez (pl. a ftt néha a br elofantiázisos megvastagodásával jár-
tojás fehérjéhez) glicerinben sokáig eltartható, nak. A br
;
srn tele van szórva fájdalmatlan
emésztési kísérletekhez használják. L. még Vér- borsó-diónyi, tömött daganatcsomókkal. Az emló-
megolvadás. P.-ák kisebb-nagyobb, gömbölyded, tömött cso-
Fibrincilinder, a vesebajoknál a vizeletben mók, amelyek operációval könnyen eltávolítha-
elforduló húgy- v. vesecillnderek régi elneve- tók, lehetnek tíimls daganatok is, néha a brt is
zése semmi közük sincsen a flbrinhez.
; áttörilc, de nem veszedelmesek. A méh P.-ái több-
Fibrinerjeszt, a vér alvasztó erjesztje, a nyire flbromiomák, a méh izomfalából indulnak
trombin, 1. Vérmegalvadás- ki s V. polipszoren a méh üre felé nnek, v. a
Fibrinogén, a vérplazmában V4— Ví'/o-ban el- hasüreg felé terjednek, óriási nagyságot érhetnek
forduló fehérje, amely a vóralvasztó erjeszt, a el s ekkor a környez szervek összenyomása
trombin hatására megalvad s fibrinné alalcul. Ez miatt lesznek veszedelmesek v. beszorulnak a
képezi a vér megalvadásának lényegét. A P. medencébe, szülési akadályt okoznak stb. Az agy-
elfordul ezenkívül a nyirokban, némely trans- burkokon lev P.-ák helyzetük miatt súlyos tüne-
és exsudatumban, a csontvelben, valamint más teket okozhatnak. A haugszalagokoa is elfordul-
lymphoid szervekben. Valószínleg a fehérvér- nak P.-k (Sángerknötchen), amelyek rekedtséget
sejtekbl képzdik. Kémiailag a globulinokhoz tar- okoznak. Egyes P.-ák ismeretlen okból nagyon
tozik a megalvad ásában meggátolt vér plazmájá- sejtdúsakká válnak és rosszindulatú daganat gya-
;

ból állítják el konyhasóval történ kisózással. nánt áttételeket is okoznak. Ezek a flbroszarkomák.
Fibris (növ.), 1. Agave-rostok. 2. F., a háziállatokban gyakori daganat. Lovak
Fibroadenoma, 1. Fibroma. fején, lapockáján, tgyében, szarvasmarhák ga-
Fibroblaszt (lat.) a. m. rostképz-sejt. P.-ok ratjában, végbelében, gégéjében, ivarszervei-
az embrionális kötszövetben találhatók, s bel- ben, kutyák fülein, lábain, ivarszerveiben stb.
lük kinövés által fejldnek a kötszöveti rostok. nem ritka. Legtöbbször a bralatti vagy nyálka«-
Fibrocartilago (lat.) a. m, rostos porcogó háitya alatti kötszövetbl veszi eredetét s éle-
a porcogó szövet egyik fajtája, amelyben az alap- sen határolt, gumószer daganat formájában je-
anyagban elszórt sejteket ers kötszöveti rost- lentkezik, de lehet száron lógó (polyposus) daga-
hálózat veszi körül. nat is. Általában jóindulatú, lassan növekedik, s
Fibrochundroma, 1. Porcdaganaf. csak nagysága v. elfordulási helye következté-
Fibroferrit (ásv.), víztartalmú ferriszulfát ben válhatik károssá. Néha elmeszesedik, elcson-
Pe„(0H)3(S0J -f 9Hi,0 ;
tosodik V. elnyal kásodik. Eltávolítása sebészi úton
sárgászöld, rostos szerkezet ásvány, tulajdon- történhetik.
képen a pirit oxidációs terméke Chilebi (Copiapo, Fibromioma, 1. Mioma ós Fibroma.
Coquimbo tartomány). Franciaországban a Gard- Fibroneuroma, 1. Idegdaganat.
Palliéres bányákban is találták és újabban a Fibrosus v. fiOrillosus (lat.) a. m. rostos.
GreenRiver közelében (Utah), továbbá Cetine mel- Fibroszarkoma, l. Szarkoma.
lett (Siena, Olaszország). Fibula (lat.), 1. a ma biztosító tnek, kapcsos
Fibroin, a szerizinnel együtt a nyers selyem- tnek nevezett és ruházat összetzésére használt
nek alkotó része, abból állítható elö. Az albumoidok kis ékszer neve a régészeti szakirodalomban. Még
közé tartozik. a bronzkorban találták föl, minden valószínség
Fibroleum, brhulladékokból papirgépen el- szerint Közép-Európában. A bronzkor közepétl
állított, ersen összepréselt brpótlóanyag. egész a régibb középkorig, amikor a csatt hasz-
Fibrolipoma, 1. Zsírdaganat. nálatának általános elterjedésével mindinkább
Fibrolit (ásv.), a sillimanitnak (1. 0.) egyik vál- háttérbe szorult, állandóan használatban volt. B
faja, amely kvarctól átjárt nemezes-rostos gumó- hosszú id alatt szerkezetében, alakjában, díszí-
kat és lencséket alkot. tésében számos változás állott be, s e változások
Fibrolit gnájsz (köaet), a gnájsznak egyik faj- révén lett a P. az skori korhatározás egyik leg-
tája, amelyben járulékos elegyrész gyanánt a megbízhatóbb segíteszközévé. Legegyszerbb
fibrolit szerepel.— A Fassa-völgyi (Tirol) P.-ot alakjában sodronyból készült, amelybl hajlítás
BticJioIzit-niik nevezik. útján rugót (a P. feje), kengj^elt és tt s at be-
Fibroma (gör.), 1 j óindulatu,kötszöveti rostok-
. kapcsolására szolgáló kampót alakítottak (a P.
ból és sejtekbl álló daganat, rendszerint körülírt, lába). Ez a legsibb alak Alsó-Ausztriából, Itáliá-
gömbölyded, könnyen kihámozható csomókat al- ból, Boszniából, Mykenaoböl és hazánkból isme-
kot a szervek belsejében.amelyeknek metszéslapja retes belle fej lödnek a magyarországi bronz-
;

rostos szerkezet. Ritkán áll tisztán kötszövet- kor sajátos P. típusai, mindvégig megtartva a
bl, nagyon gyakran sima izomszövettel (flbro- jellemz hosszan elnyúló, vonóalakú profilt, még
 ; 6

Flcamodás — 480 - Piohel

a gazdagon díszített vezérkorongos vagy sujtá- nagyobb fájdalom is csatlakozik, mert az odanö-
sos P. is a magyar kései bronzkor e legjellem- véseket elbb el kell szakítanunk s így lehet csak
zbb alakja (1. Bronzkor). V, ö. Ebért, Zur Ge- a szabaddá lett izületvéget visszahelyezni. 5 —
schichte der Pibel (Práh. Zeitschr. 1911); Már- héten belül a helyretevés rendesen sikerül, ezen
ton, A magyarhoni flbulák osztályozása (Arch. idn túl csak kivételesen. A helyre nem tett vég-
Ért. 1911). tagrész azonban hónapok, néha évek múlva új
2. F., az mwtómiában az egyik lábszárcsont, az helyén mozgékonyabb lesz s más izomcsoportok
ú. n. szárkapocs latin neve. Nevét inkább állato- segítségével a beteg képes lesz avval bizonyos
kon érdemli meg, ahol a lábszár közepe táján ki- határok között mozgásokat végezni, ami a fica-
futó hegyben végzdik. Emberben alsó, kissé modott végtagrész használhatóságát tetemesen
megvastagodott vége alkotja a küls bokát. Többi fokozza. A helyretevéshez szükséges kézfogások
része majdnem teljesen el van rejtve a lábszár minden egyes ízületre s egyazon ízületnek min-
izomzata között. den egyes P.-i alakjára különbözk és csak hozzá-
Ficamodás (luxaiio), az ízületben találkozó ért orvos által végeztessenek. A helyretevés-
csontvégeknek olyan helyzetváltoztatása, mely- kor ugyanis ugyanazon utat kell, de visszafelé a
nél egymással érintkezésük megsznik. Leg- kitért izletvéggel megtenni, melyen az az ízület
többnyire küls erszak szokott oka lenni. De le- üregébl kitért s így, hogy a helyre tevést jól vé-
het világra hozott is és eredhet izületi gyuladá- gezhessük, ismernünk keU a P. módját a gyógyí-
sok lefolyásában küls behatás nélkül is, mint- tandó esetben. A helyretevésnél rögzítenünk kell
egy önkéntesen. Ezen okokra tekintettel a se- azt a csontot vagy végtagrészietet, melyen az
bészetben megkülönböztetünk: a) veleszületett, izületreg van. A ficamodott ízületvéget nyújtás-
b) traumád (erszak okozta, c) patológiás F.- sal, forgatással vagy kiemeléssel úgy kell irá-
okat. A F. lehet tökéletes (complet), ha a két izü- nyítanunk, hogy az izületreg elé kerüljön s
letvég egymással érintkezésben nincs és tökéletlen akkor a rendes mködési feltételeik közé ju-
vagy félíicamodás (subluxatio), ha a két csontvég tott izmok maguk húzzák helyre a kitért izület-
éi'intkezésben maradt ugyan, de más részleteik véget. Ezen müveletet nevezzük nyújtásnak és
:

érintkeznek, mint rendes körülmények között. A ellennyujtásnak (extensio et contraextensio). Ha a

F. egyszer, ha a lágy részeken folytonosságmeg- F. régibb vagy az egyén igen ers izomzatú, akkor
szakadás nincs, és komplikált, ha a P. mellett csont- a helyretevést bódítás alatt (narcosis) kell vé-
törés, vagy a lágyrészek folytonosságának meg- gezni, mert ezalatt az izmok ellenálló ereje bé-
szakadása van jelen. Leggyakoribb a P. a váll- nítva van s kisebb ervel több hatást tudunk el-
ban, csípben, könyökben, térdben, kézizületben érni. Ha az izületvég helyi'e van téve, az izületet
és iábízületben. A F. legfeltnbb tünete, hogy a 3 — 8 napra rögzít kötésbe tesszük, hogy ezalatt
sérült ízületben mozgás nem végezhet, hogy az a tokszalag repedésének gyógyulása zavartalanul
ízület helyén az ízület ürege üresen tapintható s történhessék. Ezen id alatt az ízületre hvös vi-
e körül valahol a helyébl kitért csontvég tapint- zes borogatásokat szokás rakni a vérömlések, a
ható ki. A ficamodott csont a hozzátapadó izmok duzzanat és a fájdalom csökkentése végett. A fica-
által féh"ehúzva, hajlítva vagy tengelye körül for- modva volt ízület mozgását a 2-ik hét végén meg-
dítva tartatván, a végtag rendesen rövidebb, né- engedhetjük, hogy a hosszas nyugodtantartás az
mely F.-nál hosszabb, mint az ép oldalon. Ezen- Ízület mozgékonyságát ne csökkentse. A P.-t felis-
kívül az ízület körül duzzadás, ers vérömlés, ké- merése néha igen nehéz, sok tapasztalatot kíván
kes vagy kékespiros színváltozás látható a brön és az ízletek közelében lev törésekkel könnyen
s az izmokban, mint az erszak hatásának köz- összetéveszthet. Az utóbbiak gyakran szövd-
vetlen nyomai. Emellett igen heves fájdalmakvan- nek a F.-hoz.
nak minden legkisebb mozgási kísérletnél. Öregebb Ficaria ranunculoides Rotli (n6v.), 1. Ra-
egyéneken ritkább a F. mint fiatalokon, mert nuncvlus.
azoknál a csontok törékenyebbek s így az er- Ficatinfa, 1. Parinarium.
behatás inkább csonttörést okoz. A ficamodott Fice, flcamodásról való ráolvasásainkban an-
végtagrészt külön ezen célra irányított tervszer nak a segít démonnak a neve, aki a kificamodott
kézfogásokkal kell rendes helyére visszavezetni testtagot ismét beigazítja. Fice páter és Fíce
s ezen kézfogásokat nevezik a sebészeti gya- Márton néven is szólogatják ugyané ráolvasások.
korlatban a F. helyretevésónek, beillesztésé- Az utóbbi nyilván Szt.Mártonra, mint lovas szentre
nek (repositio). Minél hamarább történik a hely- való célzás, mert az illet ráolvasásban ló lábá-
retevés, annál kevósbbé károsak a P. következ- nak a kíflcamodásáról van szó. Másutt F. Márton
ményei, annál könnyebben helyretehet a végtag- az Üdvözít szamarának a kificamodott lábát iga-
részlet s annál kevésbbé fájdalmas a mvelet. zítja helyre. V. ö. Ethnographia II., 71. Wlislocki,
Minél késbb történik a helyretevés, annál súlyo- Aus d. Volksleben d. Magyarén.
sabb változások állanak be a F. után. Az üresen Ficedula fPhylloscopits) vagy Fitíszmadár
maradt izületreg ugyanis a reáfekv tokszalag- (áuat), 1. Poszátafélék.
gal összen, kitelik újonnan képzd rostos köt- Ficlie (franc., ejtsd fis), jelz oszlop, péce, va-
:

szövettel s végre mint üreg többé nem létezik lamint játékbárca.

a kitért izületvég új helyéhez odan ers szalagos Fichel (ejtsd: fisei), Eugéne, francia fest, szül.
rostos szövettel, a nem használható izületvég el- Parisban 1826 aug. 30., megh. 1895 febr. 15 Dela-
veszti simaságát, megkisebbedik s végre alkal- roche tanítványa, utóbb Meissonnier p ódájára
matlanlesz a helyretevésre. Ez az oka annak, hogy apró, finom képeket festett, melyekben virtuóz
a kési helyretevéshez nagyobb er szükséges és technikával ábrázolta különösen a XVlll. sz. éle-
 — :

FIchte 481 — FIchte

tét.1849-ben lépett fól Abd ul Hamid bej arcképé- pedig ez a leszármaztatás a legszigorúbban tudo-
vel és a Szt. családot ábrázoló festményével. Ké- mányos
és csakis így tudományos, maga rend-
sbbi nevezetesebb mvei: Harvey magyarázza szerét tudománytannak nevezi. (Ez a tiszta Én
a vér keringését I. Károly angol király eltt természetesen nem az egyéni Én, hanem az Én,
(1850); Megérkezés a korcsmába (1863, Paris, az abszolút Én.) Az Én a tudat íeifeíe2r(setzt) min-
Musóe du Luxembourg) a Gordonkás, a Cipöfol- dent, ami benne foglaltatik. Tételezi magát, té-
;

tozó, a Bankár, Diderot és Rameau unokaöccse telezi magában a Nem-Ént, és korlátozza magát
a kávéházban, I. Napóleon haditervet készít, 1572 a Nem-Énnel, a Nem-Ént magával szemben (el-
aug. 24-iki éjszaka (1869), a Haditanács, a Po- mélet és gyakorlat). E folyamat három mozza-
hárköszönt (1890), Csók a jég között (1891) stb. nata: tételezés, ellentételezés és összetételezés
Ficlite (ném.) a. m. lucfeny. (thesis, antithesis, synthesis), az a téma, mely F,
Fichte, 1. Johann GotÜieb, német filozófus, egész filozófiájának alapul szolgál ugyancsak ez ;

szül. Rammenauban, Fels-Lausitzban, 1762 máj. csirája Hegel dialektikai módszerének. Az ú. n.

19., megh. Berlinbon 1814 jan. 27. Egyetemi ta- világ, az intelligencia müve is magán hordja szü-
nulmányai közben Jenában és Lipcsében megis- lje jellegét. Legjellemzbb sajátossága F. rend-
merkedett Spinoza etikájával s a hatalmas m
oly szerének azonban, hogy az elmének ezt az elmé-
befolyással volt rá, hogy ettl fogva íilozóüával leti tevékenységét, az intelligenciát, a «világot»,
foglalkozott. 1788-ban Zürichben volt nevel, az erkölcsi akaratból származtatja. A világ, mely
1790. Lipcsébe, 1792. Königsbergbe ment, hogy az intelligencia mve, esztelen dolog volna, ha
Kanttal személyesen megismerkedjék. A nagy nem volna valami értékes célja, természetesen az
filozófusnak öt hét alatt megírt Kritik aller Énen belül, mert hiszen az Énen kívül nincsen
Oflenbarung cím mvével mutatta be magát, semmi. A világ egyedül lehetséges eszköze an-
melyben a kriticizmus álláspontjáról fejtegeti nak, hogy az Én cselekedhessek, azaz rendelteté-
a természetfölötti kinyilatkozás lehetségét, meg- sének megfeleljen. Ha nem volna világ, nem-En,
ismerhetségét és jelentségét. Kantnak a munka akkor még Én sem volna, még kevésbbó cselekv
nagyon megtetszett s midn az 1792., a szerz Én a világ, mondja F., kötelességeink megérzó-
;

tudta s akarata nélkül névtelenül jelent meg, a kített anyaga. Ha nem volna világ, nem volna kö-
tudós világ azt hitte, hogy maga Kant írta a telesség, kötelességszer cselekvés pedig az egye-
munkát. Ezzel P. himeve meg volt alapítva s düli értékes a világon. A világnak kell lennie,
midn 1794. Reinholdot Jenából Kiéibe hívták hogy mi a benne rejl ellenállásokat legyzve,
meg, a jenai egyetem íilozóflai tanszékén F. lett kötelességünket megtehessük, rendeltetésünknek
utódja. P. fényes eladásai rendkívüli hatással eleget tehessünk. Ebbl a szempontból F. rend-
voltak a hallgatókra s az az 5 év, melyet Jenában szere a legtisztább eticizmus. A világrend etikai.
töltött, magának az egyetemnek fénykorát teszi. Ez a világrend: Isten. Késbb Isten fogalmát
1799-bon F. az ú. n. ateista pör miatt kénytelen tekintve átalakította tanítását és Istennek ab-
volt távozni. Ekkor Berlinbe ment, hol egyebek szolút létet tulajdonított. A részletes konstrukció
közt Schlegel Frigyessel és Schleiermacherrel bámulatos filozófiai alkotás, melynek ma is nagy
érintkezett s a müveit közönségnek nyilvános a hatása.
eladásokat tartott. A franciák elnyomulása F. iskolája nem nagy, s tán inkább csak köve-
miatt 1806. Königsbergbe húzódott, hol szintén tirl lehet szó. Ezek közé tartozik darab ideig
felolvasásokat tartott s híres Reden an die Reinhold, aztán Forberg Frigyes Károly (1770
deutsche Nation c. mvét írta. Midn 1809. meg- 1848) és N'ieÜiammer F. Immánuel, továbbá
nyílt a berlini egyetem, P. is tanára lett s az ma- Scliad Bapt. János (1758-1834), ki benedekrendi
radt élte fogytáig. Fmvei Versuch einer Kri- szerzetben nevelkedett, azután Oroszországban
:

tik aller Oflenbarung (1792) Grundlage der ge- egyetemi tanár volt, honnan 1817. némely néze-
;

sammten Wissonschaftslehre (1794) Grundlage tei miatt hirtelen kiutasították igen szorgalmas
; ;

d. NatuiTOchts nach Principien d. Wissenschafts- író volt. F. nagy befolyása látszik meg végül
lehi'e(1796); System d. Sittenlehre nach Principien Srlilegel Frigyesen és Novalison (Hardenberg
d. W. L. (1798); Die Bestimmung des Menschen Frigyesen) is. Legújabban valóságos neoflchtei
(1800) Reden an d. deutsche Nation (1808).
; iskoláról beszélhetni (1. pl. Miinsterberg Philo-
F. Reinhold azon felfogásából indul ki, hogy a sophie der Werthe, és sokan). Rendszerének a szo-
filozófia egész tartalmát egyetlen elvbl kell le- cializmussal rokon gyakorlati részei újabb idben
vezetni s ezzel voltaké peni megalapítója a nagy nagy figyelemben részesülnek. F. munkáit össze-
egységes rendszereknek, melyek az egész világ- gyjtve kiadta fia Sammtliche Werke (8 k., Ber-
:

egyetemet merész elmével fogalmakból vezetik lin 1845—46), de e kiadásban nincs meg vala-
le. Az elvet F. megtalálja Kant tanában az apper- mennyi egy része a már elbb megjelent gyjte-
;

cepció transzcendentális egységérl az öntudat- ményben foglaltatik Nachgelassene Werke (3 k.

:

ban, V. máskép kifejezve az egyén tiszta öntuda- Bonn 1834), melyet szintén fia, P. Immánuel Her-
:

táról való tanában. F. elveti Kantnak a magán- mann adott ki. Életérl legkimerítbb I. G. P.'s :

valóról való tanítását, melyet Kant más kortár- Lében u. litterariseher Briefwechsel (2 köt, Salz-
sai is tarthatatlannak mondottak. A magánvaló bach 1830, 2. kiad. Leipzig 1862), ugyancsak fiától.
ellenmondásos, tehát semmis fogalom nem tud- Továbbá megjelent ugyanattól F. levelezése Schil-
;

hatunk róla semmit, mégis azt mondjuk, hogy van lerrel (1847), továbbá Schellinggel (1856). A róla
és hogy érzeteink okozója. F. vállalkozik, hogy való nagy irodalom legjobb termékei Ijöwe I. H.,
:

az egész képzetvilágot a tiszta Énbl leszármaz- Die Philos. P.'s nach dem Gesamtergebniss ihr.
tassa, így rendszere tiszta idealizmus mmthogy ; Bntwickl. u. in ihr. Verh. z. Kant und Spinoza
Révai Nagy LeaOwna. VU. hL 81
 ; ;

FIchtel — 482 — Ficinus

(Stuttgart 1862); L. Noack, F. nach s. Lében, Fichtel-hegység (Mons pinifer), hegység Kö-
Lehre u. Wirk. (Leipzig 1862) Kuno Fischer nagy zép-Németországban, a Frank-erd, Vogtland és
;

fii. történeti müvében a VI. köt. ; F. Zimmer, F.'s a Naab-Woridra síkság közt, mely srfeny-
Religionsphilos. (Berlin 1878); Adamson Rob., erdejérl és fleg arról híres, hogy Németország
Philos. classics f. english readers (London 1881) f vízválasztója. A Nab, a Fehér-Majna, az Eger
Lask, F., Idealismus und die Geschiehte (1902). és Saale itt erednek. A F. középpontját képezi a
Születésének 100. évfordulójakor róla megjelent német középhegységnek, belle ágaznak ki: a
számos ünnepi beszéd és eladás közül különösen Frank- és Thüringiai-erdö, a Cseh-erdö, az Elster,
Harmsé, Trendelenburgé és R. Zimmermanné az Érchegység és a Frank- Jura. 990 km- területet
érdemelnek említést. (Ezeknek jegyzéke össze- foglal el. Legmagasabb csúcsa a Schneeberg (1051
áUítva: Zeitschrift f. PhUos. 42. k. 1863, 247— m.), az Oehsenkopf (1023 m.). A két csúcsot mély
277. 1. Relchlin-Meldeggtöl.) szakadék választja szét, melyben a Fichtel-tó
2. F, Immánuel Hermann von, német filozó- (779 m.) van. Nevezetes még a Nossert (972 m.),
fus, az elbbinek fia, szül. Jenában 1797 júl. 18., Fernleite (970 m.), a Platté (883 m.) stb. A F. f-
megh. Stuttgartban 1879 aug. 8. 1822-ben gim- leg ösközetbl áll: gneisz, csillámpala és fillit,
náziumi tanár, 1836. rendkívüli, majd 1840. ren- továbbá közbetelepedett gránitból. Ny.-on har-
des tanára a íilozóflának Bonnban, honnan 1842. madkori rétegek feküsznek, míg kambrium-,
Tübingenbe ment. 1867-ben nemességet nyert; szilur- és devon-alakulatok, fleg palák hosszú
már két évvel elbb nyugalomba vonult és Stutt- vonulatot alkotnak Goldkronach és Rohan közt.
gartban telepedett le. F. atyja rendszere késbbi Az ásványok közt arany, barna vasérc és anti-
alakulásának hatása alatt kezd filozofálni, majd mon fordulnak el, továbbá k- és barnaszéntele-
Hegel befolyása alá került. Késbb közvetít sze- pek és nagymennyiség tzeg. Klímája zord
repre vállalkozik, középutat keres monizmus és hegységi klüna, gyakran már szeptember vége
individualizmus közt, de úgy, hogy a személyes felé hó esik. Rendkívül srn lakott. A hajdani
istenség fogalma középpontja gondolkodásának. vend törzseket már legnagyobbrészt germanizál-
Egy ideig hatása volt a filozófiai életre Német- ták. A gyáripar élénk, fleg fonó- és szöv-
országban, ö adta ki 1837. a Zeitschrift für Philos. székeik vannak, vas-, gomb- és üveggyáraik, to-
und speculative Theologie c. folyóiratot, mely vábbá sok márványt, gránitot fejtenek és kaolint
soká központja volt a filozófia teisztikus irányá- bányásznak. A hegység körül vasút vezet. V. ö.
nak. 1847-tl fogva a folyóirat címe lett: Zeit- Mayenberg és MüUer, Kleiner Wegweiser durch
schr. f. Philos. u. philos. Kritik s innen F. Ulrici- das Fichtélgebirge u. den Prankenwald (1890)
val együtt szerkesztette, ö kezdeményezte a kü- Schmidt A., Führer durch das Fichtélgebirge
lönböz irányokat valló filozófusok gyülekezését (Wunsiedel 1899).
a közös megértés céljából, de csak az els jött létre Fichtelit, szénhidrogén-ásvány, képlete Cjgllgj.
1847. Gothában, melyet nyitott meg A filozófia Hatszöges külsej, de monoklin hemimorf vastag
jövje c. felolvasásával. Müvei közül nevezete- táblák, fehér gyöngyházfény, szagtalan, a vizén
sebbek Beitrage zur Charakteristik der neuern úszik, alkoholban elmerül; éterben oldható.
:

Philos. (Salzbach 1829, 2. kiad. 1841) System d. Turfatelepekben a bitumenes fában: Redwitz
;

Ethik (Heidelberg 1850—53) Anthropologie (u. o. (Fichtélgebirge), lápokban: Salzendeich (Olden-

;

1856, 3. kiad. 1876) Psychologie, die Lehre v. d. burg) és Rosenheim (Bajorország), továbbá Dá-
;

bewussten Geiste d. Menschen (2. k. u. o. 1864). niában (tekorhetin néven).

Fichtel János, mineralógiai író, szül. Pozsony- Fichtelnab, folyó, 1. Nab.
ban 1732 szept. 29., megh. Nagyszebenben 1795 Fichtel-tó, mocsár a Fichtel-hegységben.
febr. 4. Ügyvédi pályára lépett és kezdetben tollnok Fichtenohe, folyó, 1. Pegnitz.
volt a szász nemzetgazdasági igazgatóságnál; Fichtner, Kari Albert, német színész, szül.
1762— 68-ig föszámvevöszéki hivatalnok Bécsben; Koburgban 1805 június 7., megh. Gasteinban 1873
1768— 78-ig kincstári könyvviv, 1778— 85-ig aug. 19. F. mint kiváló sztnészcsalád gyer-
kincstári tanácsos Nagyszebenben, 1785. vám- meke, kora ifjúságától kezdve a színpadon nevel-
jövedéki igazgató Bécsben, 1787-tl haláláig er- kedett föl. Sztnészeti képességének kétségtelen
délyországi kormányszéki tanácsos. Elszeretet- jelei 1820. tntek el. Mint jónev vidéki színész
tel foglalkozott ásványtani és geológiai tárgyak- nyert meghívást a bécsi Burgszinházhoz 1822.
kal és a következ munkákat irta Beitrag zur s mihamar elsrangú oszlopává lett ezen intézet-
:

Mineralgeschichte von Siebenbürgen (2. k. Nürn- nek.

berg 1780) Mineralogische Bemerkungen von d.
; Fichu (franc, ejtsd: flstt), a francia forradalom
Karpathen (Wien 1791) Mineralogische Aufsatze kezdetén felkapott vállkend, melyet a meUen ke-
;

(u. 0. 1794). A Schriften d. Ges. naturf. Fr. in resztbe fektetve és hátul a derékon csomóba kötve
Berlin II. kötetében (1793) jelent meg tle Nach- hordtak a nk ma a nyakbavetett könny f atyol-
: ;

richt von einem in üngam neu entdeckten aus- szerü színházi v. báli kendt v. ruhabetétet hív-
gebrannten Vulkán. ják így.
Fichtelberg, a szász Érchegység legmaga- Ficinus, Marsüius (Marsiglio Ficino), olasz or-
sabb csúcsa (1204 m.), oldalain erednek a Mitt- vos és filozófus, szül. Firenzében 1433 okt. 19., mh.
weida, a Csopan és a Fehér Selma. Közelében Carreggiben 1499 okt. 1. Cosüno Medici neveltette
vannak Ober- és Unter-Wiesental városok. s ugyancsak fordíttatta le vele Platón és Ploti-
Fichtelbergi üvegek. A XVII. sz.-ban a Fich- nos mveit latin nyelvre. A Platón fordítása any-
tel-hegység üveghutáiban készített, zöldes-szín, nyiban is híres, hogy a legels kiadása volt e
színes zománcokkal festett serlegek és poharak. filozófus mveinek (1483—84 Firenze, újra Ve-
 :;

FIck 483 — PIcquelmont

lence 1491), maga a görög nyelv is csak 1513. nig alatt behívták az osztrák statisztikai hiva-
adatván elször (Velencében). F. a Cosimo ala-
ki talba min. titkári minségben. Kiváló részt vett
pította platóni akadémiának volt tanára, ahol az fnöke etnográfiai munkájában, valamint az
akadémia megszntéig Platón filozófiáját taní- 1857-iki bécsi statisztikai kongresszus elkészí-
totta. 1476-ban pappá szentel tetett,késbb kanonok tésében. Czömig visszalépése után 1873. osztály-
lett. Ismeretes Platonra vonatkozó müve is Theo- : fnök és az osztr, statisztikai bizottság elnöke
logia Platonica seu de immortalitate animorum lett, e minségben a statisztikai hivatalt az eldje
aeterna felicitate libri XVIII. (Fii'enze 1482, Paris által megállapított irányban vezette. V. ö. Statis-
1578), melyben a lélek halhatatlanságát kora tische Monatsschrift VI. kötet 150 1.
aristotelikusai ellen védelmezi. Mveinek legjobb 2. F., Jvlius, osztrák történetíró és jogtudós,
kiadása Baselben jelent meg 2 kötetben. Eóla mint szül. Padembomban 1826 ápril 30., megh. 1902
orvosról értekezik Weitenweber, Ueber d. M. F.
: júl. 10. Innsbruckban, hol egyet, tanár volt. Pon-
Werk, De vita studiosorum (Prag 1855). V. ö. tosabb müvei : Roinald von Dassel, Reichskanzler
Galeotti, Saggio intomo álla vita ed agli scritti di und Erzbischof von Köln (Köln 1850) Engelbert,
;

M. F. (1883); u. a., Platonis di Ficino (1884). Erzbischof von Köln und Reichsverweser (u. o.
Fick, 1 Adolf, német fiziológus, szül. Kasselben
. 1853) Über die Entstehungszeit des Sachsenspie-
;

1829 szept. 3., megh. Blankenberghe tengeri für- gels (Innsbruck 1859) Vom Reichsfürstenstande
;

dben, lyOl aug. 21. 1851-ben doktorrá avatták, (u. 0. 1861); Forschungen zur Reichs- imd Rechts-
1852. az anatómia és fiziológia magántanára lett geschichteItaUens(1868— 74, 4 köt, ez legfonto-
a zürichi egyetemen 1856. u. o. a fiziológia rend-
; sabb mve). Urkunden zur Geschichte des Römer-
kívüli, 1862. rendes tanárává nevezték ki. 1868- zugs Kais. Ludwigs des Bayem (1865) Beitrage ;

ban Erlangenben, 1872— 99-ig Würzburgban az zur Urkundenlehre (Innsbruck 1877—78, 2 kötet).
élettan tanára. Számos becses mimkát írt, melyek Kiadta továbbá Böhmer hagyatékából az Acta
fképpen az általános izom-, ideg-, élettan és az impeiii selecta (Innsbruck 1870) és az Acta im-
érzékszervek élettana körébl valók. Nevezete- perii 1198—1275 (u. o. 1881) c. fontos oklevél-
sebbek Lehrbuch der Anatomie und Physiolo-
: gyjteményt. Azonkívül kiadta Untersuchimgen
gie der Sinne (Lahr, 1862); Kompendium der zur deutschen Rechtsgeschichte c. müvének négy
Physiologie des Menschen mit Binschluss der kötetét (1891—99, u. o.). Az erdélyi szászok szár-
Entwickelungsgeschichte (Wienl86ü, 3. kiad. u. o. mazásáról is írt (Mittheilungen d. Instituts für
1882). ó adta ki az Arbeiten aus dem physiolo- Östorr. Geschichtsforschung. 14. köt.),
gischen Laboratórium derWürzburger Hochschulo Fickler, Jo.9ep/i, németpolitikus, szül. Konstanz-
c. munkát (Würzb. 1874) és Hormann Handbuch : ban 1808 márc. 3., megh. u. o. 1865 nov. 26. A
der Physiologie-jében írta a mozgástanra, a szem 30-as évek óta a demokrata párt érdekeit szolgálta
dioptríkájára és a fényhatások tanára vonatkozó Badenban, elbb mint lapszerkeszt, késbb mint
részt. P. Gesammelte Schriften 1903. "Würzburg- képvisel. 1848. a köztársaság mellett kardosko-
ban jelent meg 4 kötetben. dott és az ideiglenes forradalmi kormán jnak tagja
2. F., Augmt, német nyelvész, szül. Peters- lett. De midn Württembergben is szította a fel-
hagen vesztfáliai faluban 1833 máj. 5. Az indoger- kelést, Stuttgartban elfogták és bebörtönözték. Ké-
mán összehasonlító nyelvtanulmányoknak 1876. sbb Svájcba ós onnan Amerikába menekült, hol a
Göttingenben rendkív., 1888. Boroszlóban rendes nagy polgárháborúban a federalisták soraiban
tanára volt. 1891-ben nyugalomba vonult. F- harcolt. A déli államok leveretése után visszatért
mve : Vergleichendes Wörterbuch der indoger- hazájába.
manischen Sprachen (3. kiad. 1874—76, 4. köt.). Fickó, helyenkint szatyma, posta néven ismert,
Azonkívül nevezetes Die ehemalige Sprachein-
: a serétnél nagyobb apró golyók, melyekbl 4— 18
heit der Indogermanen Europas (1873) és Die darab fér egy töltésbe. Csak kis távolságban ad
griechischen Personennamen (1874), melyek jó m- lövést.
veldéstörténeti szempontból fontosak; tov.
is Ficoroni-ciszta, 1745. Olaszországban Pales-
Die homerische Odyssee und Ilias, nach ihrer trina közelében talált ókori bronzedény, melyet
Entstehung betrachtet mid in der ursprünglichen Ficoroni római tudós a Rómában lev Kircher-féle
Sprachform wiederhergestellt (1883 és 1886). múzeumnak adományozott. Az edény hengeralakú,
3. F., Heinrich, svájci kereskedelmi jogász, 50 cm. magas, 42 cm. átmérj. Külsejét a bronzba
szül. Kasselben 1822 júl. 12., megh. Hottingen- vésett alakok díszítik, melyek az Argonauták mon-
ben (Zürich mellett) 1895 szept. 22. 1851-ben rend- dájából Amykos legyözetését Polydeukes által
kívüli, 1864. rendes egyetemi tanár lett Zürichben, ábrázolják. A födelébe vadászati jelenet van
1879-tl a semmisítszék tagja is volt. Nagy ha- vésve. A födelén lev fölírat szerint Novius Plau-
tása volt a svájci kereskedelmi-, váltó-, vasúti és tius Rómában készító, a betk alakja után Ítélve
biztosítási jogi törvényhozásra. Nevezetesebb m- Kr. e. mintegy 260. V. ö. John Ottó, Die Fico-
vei Kritische Übersicht der schweizerischen Han-
: ronische Cista (1852).
dels- und Wechselgesetzgebung (Erlangen 1862) Ficquelmont (ejtsd flkeimoS),XarZ Lvdicig, gróf,
:

Über intomationales Wechselrecht in Beziehung osztrák tábornok és diplomata, szül. Dieúzeben,

auf Fristbestimmungen stb. (Elberfeld 1872) Die ; Lotharingiában 1777 márc. 23., megh. Velencében
schweizerischen Kechtseinheitsbestrebungen auf 1857 ápr. 6. Az osztrák hadsereg kötelékébe lé-
dem Gebiet des Eisenbahnrechts (Erlangen 1874). pett és részt vett az 1809—15 francia hábonik-
Ficker, 1. Adolf, osztrák statisztikus, szül. 01- ban. 1829-ben Metternich Szt.-Pétervárra küldte
mützben 1816 jún. 13., megh. 1880 márc. 12. 1840. követnek, mely állásában I. Miklós cár udvarában
már mint gimnáziumi tanáj* mködött,1853. Czör- fontos szerepet játszott. Az 1848-iki forradalom

81*
 :
;

Ficsúr — 484 Pldelis

kitörése és Metternich futása után külügyminiszter hálós köpeny módjára körülövezik, más faalakú
letta Kolowrat-féle szabadelv minisztériumban, F. -faj ok hatalmas léggyökerekkel támogatják
de az iránta nagyfokú bizalmatlansággal visel- koronájukat. Legismeretesebb az édes fügefa (F.
tet bécsiek sürgetésére csakhamar le kellett mon- carica), 1. Fügefa.
dania tárcájáról. Mvei: Aufklárungen über die A F\ sycomortis L. (szikoméra, eper, v. fárao-
Zeit vom 20. Marz bis 4. Mai 1848 (Leipzig 1850) füge, egyiptomi füge) Egyiptomban és Keleten
Deutschland, Österreich u. Preussen (Wien 1851) honos. Termése körtealakú fehéres és zöldsá-
Lord Pahnerston (u. o. 2 köt. 1852) Russlands ; vos, számos halvány vörös pikkellyel fedett. Gyak-
PoUtik u. die Donaufürstenthümer (u. o. 1854) ran eszik, de nehezen emészthet.
Zum künftigen Frieden (u. o. 1856). A szent F., nyárfalevel F. v. aszvata (F. reli-
Ficsúr V. -ficsór (oláh szó) 1. suhanc, legény,
: giosa L.) árnyékában elmélkednek Kelet -India
pl. már Geleji Katona I. írja a XVIÍ. században pogány szerzetesei. Tejes nedvébl kaucsuk, a
Egy more, egy oláh flcsór, egy cigánygyermek Coccus laccae Ker. nev levél tet szúrásának fa-
nem születtethetik az ö akaratja nélkül (1. Fáta). kadékából piros festék (lakk-piros'dó) készül. A
2. F. (divcdhös, piperkc), a divat szélsségeit mézgás F. (gummifa, F. elastica Eoxb.) szobáink-
követ, ezáltal feltnést keres egyének neve. ban ismeretes, nagy, hosszúkás, fényes level.
Mióta Paris a divatnak, fkép a ruhadivatnak Hazája Kelet-India s a Maláji szigetek. Terebé-
vezet és irányító helye lett, a francia fváros lyes léggyökeres fájából szivárog az indiai vagy
egész sorát hozta létre, idszakonkint váltva egy- asszam-kaucsukká srsöd tejnedv. Az indiai
mást, a F.-tipusoknak. III. Henrik alatt jelennek F. bengalensis L. Kelet-Indiának banyán (ban-
meg ez alakok elször szatirikus képeken és ver- jana) néven isnieretes fája (de így hívják a F.
sekben migfions név alatt ezt követi IV. Hen-
; indica L.-t is). Ágaiból bocsátott táraasztógyöke-
rik és Xlli. Lajos idejében a muguet, XIV. Lajos reivel száz meg százfelé fogamzik meg, úgy hogy
korában a raffiné és a petit-maítre. A regensség, ott «egyetlen-egy fa is egész erdöw, árnyékában
majd XV. és XVI. Lajos erkölcstelen világában számos búcsus népcsoport pihen. A jámbor hinduk
rom, musqué, mirliflor a neve a direktórium
; ezt is szentül tisztelik. Gyümölcse ehet. Az ango-
8 az els császárság korszaka alatt felváltják a lok a kaucsukját, gyantáját, lakkfestékét meg a
muscadins, merveiUeux és imroyable-ok, \ala- háncsát gyjtik. A viaszos F. (F. cerifltia Jungh)
miüt a. petit-sticrék. Késbb a ganain, werther és viaszt izzad. Üvegházainkban a F. aiistralis W.
lion (arszlán) jut uralomra. A múlt század közepén (Üj-Hollandiából) és a F. macrophylla Roxb. (Ke-
fellép angoí-majmolás következménye a dandy let-Indiából) ismeretes levéldísz. A F. stijmlata
(1. 0.) és fashionctble lett. Majd a második császár- Thunb., Kínából és Japánból, üvegházaink falait
ság alatt a petit-crevé és cocodé volt bámulat borostyán módjára futja tele. A F. sok más faja
tárgya, a köztársaság pedig a gommetix-t, petit- is hasznos. A F. irodalma nagyon sokirányú.

fras-t, vibrion-i hozta létre. A német hasonló ala- Különösen a termés fejldése sok tudóst foglal-
okat Geck szóval illetik a középkor óta, mikor koztatott. L. Füge és Fügefa.
«bolond»-ot, farsangi álruhát jelentett; a bécsi Ficus infernalis (növ.), 1. Jatropha.
divatmaskaráknak Gigerl a nevük, mely elneve- Fidalgos (portugál), a portugál alsó nemes-
zés hozzánk is eljutott s mai napig használatos. ség tagjai. F. de linliagem, a régi nemesség F. de ;

3. J^., kismérték, Vs niérö gabona vagy liszt. carta v. d-e mercé, az uj nemesség. L. Hidalgó.
Ficta possessio (lat.) a. m. fiktiv birtok. Fidarisz (a régieknél Euenos),fo\YÓ Akarnánia-
Értik alatta a magánjogban azokat az eseteket, Etolia nomoszban, a Vantuzia-hegysóg nyugati
amelyekben a dolog kiadása iránt megperelt sze- lejtjén ered s mintegy 100 km. folyás után a
mély, dacára annak, hogy a tulajdonos által kö- patrei öbölbe ömlik.
vetelt dolognak soha nem is volt birtokában v. a Fidávi, 1. Asszaszinok.
perindításkor már nem volt a birtokában, a tu- Fideicommissum (lat.) a. m. hitbizomány.
lajdonosnak mégis úgy fe el, mintha a perindítás Fideiussio (lat.), a római jogban a kezesség
Idpontjában a dolog birtokában lett volna. egyik neme (stipulatio útján tett, kötelezettség-
Fictilis (lat.) a. m. agyagból való. Fidilia, Fideiussor a. m. kezes. L. Kezesség.
vállalás).
agyagáruk. Fédel
Fidel, 1.

Fictio (lat.). 1. Fikció. Fideles (lat.) a. m. hívek, a keresztény egy-

Fictor (lat.) a. m. alkotó, gyúró pidores el ház tagjai szemben a pogányokkal, a hitetlenek-
;

fidores, festk és szobrászok. kel (inlldeles) a középkorban különösen a h-

;

Ficus L., fügefa, a Moraeeae (Eperfafélék) csa- béresek, kik a hbérúrnak hséget esküdtok.
lád génusza 600 faja közül csak kevés él a tró-
;
Fidelis (lat a. m. ) h
használják abban az ;

pusokon kívül, a többi mind trópusi. Tejnedvet értelemben is vidám, jókedv. :

tartalmazó fák v. cserjék, az utóbbiak között van- Fidelis (sigmaringeni), polgári nevén Roy
nak epifiták is. Levelük többnyire váltakozó, ép- Márkus, kapucinus, szül. 1577. Sigmaringenben.
szél V. fogas, v. karélyos. 1 ivarú virágaik kü- Jogi tanulmányai végeztével 1604 és 1610 között
lön-külön V. együtt gömbölyded v. körtealakú, beutazta Európa fbb városait, 1611. a kapucinus
húsos vacokba vannak zárva (serlegvirágzat); rendbe lépett, ahol mint hitszónok és lelkipásztor
ennek a csúcsán nyílás van, mely az érett ter- mködött Svájc, Tirol és Vorarlberg különféle
mésen bezárul. Maga a gyümölcs (pl. a füge) vidékein. 1622-ben a római Propaganda svájci
sok apró termést magábazáró áltermés. Gya- missziójának vezetje lett, aki katonai ersegéd-
kori jelenség a fán lakó F.-fajoknál, hogy ka- kezésóvel az ellenreformáció és az osztrák hata-
paszkodó gyökereikkel a gazdanövóny törzsét lom céljait volt hivatva szolgálni, azonban már
 :

FIdellssImus i8b FIdzsl-szIgretek

D.a. év ápr. 24. Soewis ós Grüsch vidékén a nép- szellem és egyszerség ápolására. Részt tartoztak
düh áldozatául osott. XIV. Benedek, mintakapu- benne venni az összes 20 évesnél idsebb spártai
dnus-rond els vértanúját szentté avatta 1746 férfiak, egy-egy csoportban rendesen 15-en, akik
jún, 29. Életrajzát megírták Zimmermann (186.^);
: háború idején sátortársak (syskénoi) voltak. Fö
Schell (1879) P. v. Scala (1897) F. de la Krotte
; ; étel volt a fekete leves (I. o.) meg az árpakenyér
Serosloix (Paris 1901). és sajt az ebéd végén olajbogyó és füge. Min-
;

Fídclissimus (lat.) a. m. a leghívebb, a denki tartozott azonban havonkint a maga illeté-

portugál királyok cime. két (körülbelül 75 liter árpalisztet, V4 bl. bort,
Fidelitas (lat.) a. m. hség; kedélyesség, 3 kg. sajtot, IV2 kg. fügét és egy kevés pénzt)
vidámság. beszolgáltatni a királyok illetékét az állam
;

Fidenae, a régi Latimn egyik jelents városa a fizette le.

Tiberis és az Anio közt, 8 km.-nyire északon Ró- Fidius, római isten, l. Dius fidius.
mától, gyakran szövetségese Veiinek Róma ellen, Fidlovacska azon fadarab neve, melyet
(cseh),
melynek a terjeszkedésben útját állotta, míg végi*e a cipészek a cip talpának fényesítésekor használ-
Kr. e. 426. Quinctius Pennus diktátor meghódí- nak. —
F. annak az ünnepnek a neve is, melyet
totta. Kr. u. 27. az ottani, alig befejezett amfl- Prágában húsvét másodnapján a cipészek ülnek
toátrum összeomlott s 20,000 embert temetett annak emlékére, hogy 11. József császár, ki a cipész-
maga alá, még többen pedig megsérültek. A Vll. séget megtanulta volt, állítólag egykor maga köré
sz.-ban történik róla említés utoljára helyén a
; gyjtötte a prágai vargákat és átadta nekik ezüst
mai Castel Giubileo épült. jelvényeit.
Fideris, falu és fürdhely Graubünden svájci Fidonia Tr. (állat), az araszolok családjába
Kantonban. Fenyvesekkel borított, klimatikus tartozó lepkenem, melyet a kiálló tapogató, a
fekvés vas- és nátrontartalmü gyógyfürdjét fels szárnycsúcsának gyöngén kerekítettsége,
igen sokan látogatják. vniamint fonákjának tövén lev apró csupasz be-
Fides (lat.) a. m. hit, hség, lelkiismeretesség. mélyedésjellemez. A régebbi rendszerek P.-nemét
Róma ú. n. klasszikus korszakában a F.-t úgy a az újabb rendszer több nembe osztotta fel. Így a
közéletben, mint magánügyekben, mint sajátos régebbi P.-nem legismertebb faját: a feny- F.-t
ösrómai erényt fogtak fel ; megszemélyesítje a V. fenyöaraszolót (F. piniaria L.) is a Biipalus
F. (hség) istennje volt. Bona F. a. m. P. =
jó- Leach- nembe osztotta be Bupalus pinianus L.
hiszemség. Mala F. rosszhiszemség. F. punica néven, l. Fenyöaraszoló pille.
V. piinieca és Graeca F. a. m. pún, illetleg görög Fidncia (lat.) a. m. bizalom, hitel, biztonság,
hség, a szószegés gúnyos elnevezése, mert a megbízhatóság. A rj.-banegy tárgy tulajdonának
rómaiak úgy a görögöket, mint a punokat hit- átruházása valakire, visszaadás kötelezettsége
szegknek tartották. — F. implicüa a. m. föltét- mellett. Heres F.-rius v. csak F.-rius az az örö-
len bizalom, F. pastorális a. m. a lelkipásztor kös, ki azzal a kötelezettséggel van megterhelve,
hivatalos megbízhatósága. F sponsalüia a. m. a hogy az örökséget más valaki számára restitu-
jegyesek egymás iránti hsége. Fidcs etiam liosti álja.
servanda est a. m. az ellenséggel szemben (azaz Fidnciárius ügyletek, oly megegyezések, me-
a háboniban) is meg kell tartani az adott szót a ; lyek szerint a jogosított fél a kötelezettel szem-
nemzetközi jog srégi alapelve, mely szerint az ben nem ól jogával, hanem azt csupán saját biz-
ellenség bizalmával sem szabad visszaéhii, tehát a tonsága szempontjából köti ki. Megkülönbözte-
megállapodásokat (kül. a hadifoglyok kicserélése, tendök az ú. n. színlelt (szimulált) ügyletektl,
sebesültek ápolása, kapitulációk, fegyverszünet, melyekben a felek tudva olyan nyilatkozatot tesz-
bizonyos hadiszerek nem használása stb. tekinte- nek, melynek tartalmát egészben vagy részben
tében) becsülettel meg kell tartani.— Fidesedcui nem akarják az ilyen jogügylet semmis.
;

vide közmondás a. m. higy, de nézd meg, kinek ? Fidzsi-dió V. tahiti-dió (növ.). A Sojgus amica-
F.penes amiorem a. m. a szerz maga bizonyíték. rum (pálma) magja, mely szintén az elefántcsont-
Fidibusz, állítólag a fidelihus fratribus latin vagy kdiók kategóriájába tartozik s hasonló-
szók összevonásából származik, mely szókkal képen növényi elefántcsontot szolgáltat. L, Ele-
hívták egymást össze a tanuló h testvérek fántcsontdió.
pipázásra, midn a dohányzás még tilos volt. Ma Fidzsi-kiütés, l. Framboesia.
a. m. pipagyujtó. A F.-t fából úgy készítik, hogy a Fidzsi-szigetek, a britek birtokában lev nagy
vékonyabb ciptalpkérget földarabolják v. pedig szigetcsoport Óceánia DNy.-i részében, Uj-Ze-
külön erre szerkesztett gyalukkal készítik a F. landtól ÉÉK.-i irányban, d. sz. 15° 42' és 19» 48',
szélességének és hosszának megfelel vastag és a ny. h. 175" 38' és 176" 51' között; összesen 225
hosszú deszkadarabokból, melyeket az asztalhoz kisebb-nagyobb szigetbl áll, amelyek közül
megersített gyalu talpán végig taszítanak. Néha 80-nak vannak emberi lakói. Összes területük
csavarintosra is gyártják a F.-t, amidn a készí- 20,837 km*. A nagy köralakban elterül szigetek
tésre való gyalu oly szerkezet, hogy a F. forgá- 7 csoportba foglalhatók ezek 1. Vití-Levu (1. 0.),
; :

csot leválás után elcsavarítja. A régi, gyújtó amely körül sok apró sziget van ezek közül a ;

eltti korban szerepelt. Ma a gyujtómonopolium jelentékenyebbek a K.-i parton vannak; a vulkáni

országaiban megint divatba jött a rendesen papi- eredet, igen magas, 13 km. hosszú és 8—10 km.
rosból való F., melyet kis gázlángnál gyújtanak széles termékeny és jól mvelt Ovalau, Levuka
meg. fvárossal, továbbá Bau, a szigetcsoport benszü-
Flditia (gör. pheidüia v. syssitia) a. m. taka- lött királyainak egykori székhelye. 2. Vanua Levn
rékos ebéd, a spártaiak közebédje a katonai köz- (1. 0.) Jenduával, Vimával, Kamiával és Rambé-
 ; ;

Fidzsi-szigetek — 486 Fiedler

val. 3. Jaszaua, 145 km. hosszú sora a kis szige- A bevitel értéke 643.007 font
rica és dohány.
teknek. 4. Kantavu, 78 Inn.-nyire Viti Levutól, ebben legnagyobb rész (640/0) jut Uj-Dél-Wal es-
nagy kiterjedés erdkkel és kitn kikötvel. 5. nek és leginkább iparcikkekbl, italokból és ép-
Viti-i-Loma vagyis a középponti Viti-szigetek, letfából áll. A hajóforgalom gyorsan emelkedik
amelyeknek kiválóbbjai Goro, Nairai, Angau, (1907) Szuva és Levuka kikötkben 151 hajó fordult
Moala, Matuku. 6. Vuna, az egész csoportban a meg. Az els, aki a P. egy részét elször (1643 febr.
legtermékenyebb. 7. A K-i szigetek, amelyek a 6.) látta, Tasman volt Prince Willemsnek ne-
;

Nanuku-csatomától D-felé 402 km.-nyi hosszúság- vezte el. 1774-ben Cook, 1789. Bligh, 1797. pedig
ban Ono és Szimonov atollokig nyúlnak és ame- Wilson ismerkedtek meg egyes részeivel. Tu-
lyek közt Lakemba a legnagyobb. A szigeteket dományos megismertetésüket azonban Dumont
korallzátonyok veszik körül, melyek a megköze- d'Urville két (1827. és 1838.) hidrográfiai és Wil-
lítést megnehezítik. A kicsinyek korall-, a na- kes 1840-i expedíciójának köszönhetjük. 1858-ban
gyobbak vulkáni eredetek. A legszebb kráterek Takumban király, hogy az Északamerikai Egye-
a Taviunin vannak sok a meleg forrás és a föld-
; sült-Államok részérl fenyeget veszély ellen
rengések gyakoriak. A Viti-Levun két kis folyó is meneküljön, királyságát felajánlotta Angliának.
van, melyek bejárata hajózható, a Róva és Az angol kormány azonban 1861. az ajánlatot
Szigatoka. A forró égöv alatt elterül szigete- visszautasította, félvén a többi tengeri hatalmas-
ken a hséget a tenger felöl jöv hvös szelek ságokkal való összeütközéstl. De midn ennek
enyhítik; az eszések pedig a földet rendkívül veszélye elhárult és a midn a brit alattvalóknak
termékennyé teszik. Különösen az északibb fek- védelme szükségessé vált, 1874 szept. 30. az an-
vés szigeteken különböz épületfát, azonkívül gol kormány a P.-et angol koronagyarmattá tette
sokféle gyümölcsfát találni így el van terjedve a
; és birtokba vette. V. ö. Hübner, A Brit birodal-
kókuszdió-, a kenyér-, a banána-, a narancs-, a mon keresztül (II. köt. 198 stb. lap) Wilkes, Nar-
;

citromfa a növényi termékek különfélesége vég-

; rative of the United States exploring expedition
telen, a mindenféle ehet gyökereken, orvosi nö- (III. köt.) U. a., Chart of Viti group (1840) Cum-
; ;

vényeken kívül jól megterem a dohány, a kávé, ming, At home in Fiji (1882) Carey, The Kings
;

a batáta, a kukorica, a cukornád és fképen Va- of the Reofs (1891) Thomson, Piji for tourists
;

nua-Levun a pamutcáerje is. Az állati élet nagyon (1897) Guppy, Observation of a naturálist in the
;

szegény; nagyobb számmal csupán a madarak Pacific (1903).

(szövmadarak, papagájok, galambok, meliphagi- Fi eb., természetrajzi nevek mellett Fieher
—
dae stb.) és a tenger vizében a halak vannak. Házi Franz Xavér (1807 72) osztrák entomologus ne-
állatokul leginkább csak kecskéket, sertéseket és vének rövidítése.
különböz szárnyasokat tartanak. Az ásványor- Fieber ifewn'^, mvészeti író, esztergom-egy-
szági kincsek tekintélyesek, antimon, vas, arany, házmegyei áld. pap, szül. 1873. Budapesten. M-
réz és graílt fordul el nagyobb mennyiségben a történelmi tanulmányait Budapesten, Bécsben és
;

Szavu-Szavu-öböl közelében sajátságos meleg Rómában végezte. 1898 óta számos mvészeti
forrás fakad, amely néha 3—4 m.-nyi magasra cikket írt hazai és külföldi lapokba s fképen a
is felszökik és mindig lOO^-os meleg. A lakosság modem mvészetnek az egyházba való bevitelét
(Rotuma szigetét is beleszámítva) száma csökke- sürgeti. 1908-ban rendezte Budapesten az els
nben van. (1901) 116,684, köztük 2447 fehér, 1504 egyházmvészeti kiállítást. Elbb a Szent Imre
keverókvér, 91,019 benszlött, 17,105 indiai, kollégium prefektusa volt, 1910 óta a vallás- és
1950 polinéziai, 2192 rotumahi stb. A benszülöttek közoktatásügyi minisztérium egyházmvészeti
(1. az Ausztrália cikkhez csatolt színes képmellék- eladója s mint ilyen szervezi a modern vallásos
leten 17.) nagyok, ersek, báti'ak és aránylag a mvészet fellendítését. Önállóan megjelent mun-
:

mesterségekben ügyesek ezeltt egymással foly- kája: Új egyházi míívmeí (Budapest 1912).
;

tonos háborúskodásban éltek, az emberevéstl sem Fiedler, 1. Bernhard, német fest, szül. Berlin-
riadtak vissza most azonban nagyobbára keresz- ben 1816 nov. 23., megh. 1904 márc. 29. A berlini
;

tények templomaik, kápolnáik és iskoláik nagy akadémián, utóbb Krause tengeri képfestnél ta-
;

számmal vannak. Mivel a benszülöttek vonakod- nult. Kedves festje volt Miksa fhercegnek, a
nak állandó munkát végezni, mind több és több késbbi mexikói császárnak, akinek kívánságára
indiait telepítenek ide. Régebben az egyes függet- Triesztben telepedett le. 1853-ban Konstantiná-
len törzsek a Bau szigetén székel tui-vitinek, a polyban a szultán számára dolgozott, majd IV.
viti-levui királynak fenhatóságát ismerték el ma Frigyes Vilmos porosz király megbízásából, utóbb
;

a szigetcsoport élén a brit kormányzó áU, aki II. Lipót belga király kíséretében nagy utazásokat
Szuva-Szuvában, Viti-Levun lakik, s aki mellé 12 tett a Keleten. A sokáig oly kedvelt keleti tájkép-
tagból álló tanácsadó testület van rendelve az festésnek P. számottev müvelje volt.
;

igazgatást a 16 kerületben 12 törzsfejedelem (roko- 2. F., Heinrich, német pedagógus és mineraló-

tui) és 6 európai tisztvisel végzi. A bevételek gus, szül. Neisseban 1833 febr. 10., megh. Boroszló-
(1907) 179,802, a kiadások 156,811 font sterlinget ban 1899. Természettudományokat és matemati-
tettek ki. A forgalom tárgyai fképen az ültetvé- kát tanult Boroszlóban, aztán több helyütt tanár-
nyek termékei. Tekintélyes az állattenyésztés. kodott 1855 óta a boroszlói egyetem ásványtani
;

(1900) 2413 ló, 16.930 marha, 973 juh és 11,070 múzeumának re is volt. Nagy érdemeket szerzett
kecske. Sertések nagy számmal vadon élnek az a sziléziai központi iparegyesület alapításánál, az
erdkben. A kivitel értékét 881,364 fontra teszikipariskolák szervezésénél és a tanügyi téren kifej-
a kiválóbb tárgyai a kopra, cukor, melasz, pan- tett másnem munkásságával. 1891. a technikai
jana, ananász, kókuszdió, trepang, pamut, kuko- oktatásügyi áUandó bizottság tagjává nevezték
 ; ;;:

Pledlerit — 487 Fleldins

ki. Mvei közül fölemlítjük Die fossilen Prüchte megh. New Yorkban 1894 ápr. 10. Tagja volt a
:

der Steinkohlenformation (Breslau és Bonn 1857) perrendtartási törvényt elkészít bizottságnak,

Die MLneralien Schlesiens (Breslau 1863); Die amely 1849. New York állam részére elkészí-
diluvialen Gebilde Schlesiens Einiges über sehle- tette a polgári és bnvádi porrendtartást ezt 23
; ;

sische Mineralien. Több tanügyi dolgozata is van. állam fogadta el. 1867-ben P. egy nemzetközi vá-
3. F., Joseph, történetbuvár, a bécsi csász. tit- lasztott bíróság tervét készítette, melyet aztán
kos levéltár aligazgatója, szül. Csehországban, Outliues of an intemational code (2. kiad. New
Wittingauban 1819 márc. 17., megh. 1908 jún, York 1878 francia és olasz fordításban is meg-
;

30. Kutatásait a magyar történelemre s a Rákó- jelent) c. mvében bvebben kifejtett. Kiadták
czi-korszakra is kiterjesztette. Idevágó dolgoza- többi iratait is Speeches, arguments and nüscel-
tai Der blutige Landtag in ónod Aktenstücke laneous (u. o. 1884—91, 3 köt.) c. alatt. ,
: ;

zur Geschichte Pranz Rákóczi's und seiner Ver- 3. F.,John, angol zongoramvész és zeneszerz,
bindung mit dem Auslande, 2 köt. 1869. (V. ö. szül. Dublinban 1782 júl. 26.. megh. Moszkvában
Századok, 1869) Die Relationen der Botschafter 1837 jan. 11. Atyja is zenész volt; maga kedves
;

Venedigs über Deutschland und österreich im tanítványa lett Londonban Clementinek, ki ma-
XVII. Jahrhundert c. kutfö-publikáció hasonlóan gával vitte 1802. Parisba, Bécsbe és Szt. Péter-
érdekli hazai történetünket, különösen I. Lipót várra. Itt le is telepedett s a dúsgazdag, de fös-
korát. (Megjelent a Fontes rerum Austriac. vény elmenti mellett élvezett dicsség és szen-
XXVII. kötetében, 1867). A M. Tud. Akadémia vedett nélkülözés után végre anyagi javak is
küls, a M. Történelmi Társulat pedig tisztelet- jutalmazták rendkívüli mvészetét. 1820 óta
beli tagjává választotta. Moszkvában élt, 1831. a Nyugatra utazott. Mint
4. F., Mttx, német zeneszerz, szül. Zittauban zongorajátszó Thalberget is fölülmúlta, mvészibb
1859dec.31- 1882-ben a hamburgi konzervatórium volt szerzeményei (quintett, szonáták stb.) közül
;

tanára, 1903. igazgatója lett 1904. egyszersmind As- és íJs-dur zongoraversenyei és a Liszt által
;

u. o. a ülharmonia, 1908. pedig a bostoni szimfo- is kiadott 16 Nocturne (Chopin példaképei) mara-
nikus hangversenyek karmestere. D-moll szimfó- dandók.
niát, kamarazenét, zongoradarabokat, dalokat írt. Fielding (ejtsd: fliding), 1. Anna iíary, angol
5. F., Ottó Wilhelm, német matematikus, szül. irónö, 1. Hall.
Chemnitzben 1832 ápr. 3., megh. 1912 nov. 2. F., Ánthony Yandyke Copley, angol fest,
A freibergi bányászakadémián tanult, majd szül. 1787., megh. 1855 márc. 3. Többnyire táj-
1853—64. tanára volt a chemnitzi fels ipar- és tengeri képeket ábrázoló akvaroUjeivel igen
iskolának. Azután a prágai s 1867. óta a zürichi nagy sikereket aratott és mint e mfaj ünne- —
megyetemen az ábrázoló geometria tanára lett. pelt mestere —
1831-tl a Water-Colour-Society
Jelentékeny irodalmi mködést fejtett ki. Kiadta elnöke volt.
Salmon híres könyveit németül és korszakalkotó 8. F., Henry, angol regényíró, szül. Sharpham
ábrázoló geometriai tankönyvet írt. Megemlítend Parkban, Somersetshireben 1707 ápr. 22., megh.
az a szerkeszt módszere, melyet cyklographia 1754 okt. 8. Lissabonban, ahová egészsége hely-
néven ismertetett. reállítására ment. Tanulmányait szegénysége
Fiedlerit, összetétele 2PbCL,.Pb(0H>,.
(ásv.), miatt abban kellett hagynia s egy ideig London-
Egyhajlású, gyémántfény táblás kristályok. Ter- ban drámaírással kereste kenyerét. Késbb híres
mhelye Laurium (Görögország).
: ügyvéd lett ; 1728—37. 22 drámát írt, nagyob-
Field (ang., ejtsd fíid) a. m. mez, a
: sportban bára politikai szatírákat, melyek a kortársaknak
valamely versenyben résztvev versenyzk ösz- tetszettek, de néhánynak (Tom Thumb, The Mock
szessége, rossz magyarsággal «mezöny». Doctor) kivételével feledésbe merültek. P. két leg-
Field (ejtsd: fiid), 1. Cyrtis West, északamerikai híresebb regénye Joseph Andrews (1742) és Tom
:

keresked, szül. Stockbridgeben (Massachusetts) Jones (1749). Az elbbi egy derék, de ügyetlen lel-
1819 nov. 30., megh. Ardsleyben (New York ál- késznektörténete,aRichardsonPamelájának paró-
lam) 1892 júl. 12. Keresked lett s 1853. részben diája ugyanis a szentimentális, moralizáló irányt
;

visszavonult üzletétl és a tengeralatti távíró P. nagyon elítélte és ezzel ellentétben az életek

ügj'óre fordította tevékenységét. Cooper Péterrel, reális rajzára törekedett. Richardson a szenti-
Taylor Mózessel és más amerikai tökepénzesek- mentális, P. pedig a humoros regény megalapí-
kel 1859. a New York, New Poundland and Lon- tója az angol irodalomban. Mintaképe Cervantes
don Telegraphic Companyt, 1856. az Atlantic Te- volt mint ez, úgy P. is az emberi lélek alapos
;

legraph Companyt alapította meg és nagy érde- ismerje, ellensége minden képmutatásnak. Köny-
meket szerzett az els transzatlantikus kábel el- nyelm természet ember volt, de az emberi lé-
készítésével és az 1865. és 1866. végzett kábel- lek mélységeibe tudott hatolni, s a jellemzés ereje
távirók vonalainak lerakásával. 1871-ben egyik tünteti ki a modern regény atyjának is szokták
;

alapítója volt annak a társaságnak, mely egy, a nevezni. 1752-ben jelent meg Amelia c. regénye
Nagy óceánon keresztül a Sandwich-szigeteken át egyéb munkái a befejezetlen Voyage to Lisbon
Kináig és Japánig vezet tengeralatti táviró-vo- (1755) Jonathan Wild és A joumey from this
;

nal lerakásával foglalkozott de e vállalkozások-

; world to the next. Müveit kiadták Scott és Ros-
nál nagy vagyonának jelentékeny részét elvesz- coe (Edinburgh 1870) Browne (London 1871) ;

tette. V. ö. Field-Judson Isabella, Cyms W. P., Gosse (New York 1898). V. ö. Lmvrem'e, Life and
his life and work (New York 1896). Times of P. (London 1855) Tha/^keray, English ;

2. F., Dávid Dudley, északamerikai jogtudós, humourists of the eighteenth century (u.o. 1853).
szül. Haddamban (Connecticut) 1805 febr. 13., —
P. nvére, Sarah is ismert írón volt. Munkái
 ; ,

í^leldit — -488 - Fifa

The adventures of Dávid Simple; The Cry; (u. 0. 1874); Gavazzo, Nuovi documenti sulla
The lives of Cleopatra and Octavia History congiura del P. (u. o. 1886) Staffetti, La congiura
; ;

of Ophelia. del P. (u. 0. 1892).

Fieldit (ásv.), lágy, darakülsejü, zöldesszürke Fiesco,1. Fieschi, 2.

tisztátalan tömeg. Cink-réz-szulfoarzenát. Elfor- Fiesole, város Firenze olasz tartományban,

dulási helye: /.Itar mine, Coquimbo közelében. Firenze közelében, amellyel villamos vasút köti
Field-kazán, 1. Gzkazán. össze; püspöki székhely, (i9oi) 16,186 lak., szalma-
Fiemme-völgy, 1. íleivus. fonással; régi etruszk falakkal és színházzal;
Fiera (lat.) a. m. vásár. Restaurált székesegyházában szép freskók van-
Fierabras, a Nagy Károly mondakörébe tar- nak. P. (Paesulae) egyike volta régi etruszk szö-
tozó középkori lovagregény, ahasonnev hs vetség városainak. Kr. e. 225. a rómaiak itt ve-
mely francia forrás után a XVI.
élettörténete, sz.- reséget szenvedtek a gallusoktól. Catilina idejében
ban németben is feldolgozást nyert. ennek ffegyverkez helye volt. Stilicho 406-ban
Fiéramente v. zenei kifejezés
fiéro (ol.), falai alatt verte meg az egyesült alán, vandal és
a. m. büszkén, dacosan. Fierezza a. m. büszke- burgundi sereget. A firenzeiek a várost 1010. fog-
ség. lalták el.
Fieschi (ejtsd.-fleszki), Í.Joseph Gérard Marco, Fiesole, 1. Fra Giovanni da, olasz fest, 1.
olasz eredet francia kalandor, ki Lajos Fülöp Angelico.
élete ellen intézett merénylete folytán lett isme- 2. F, Minda, olasz szobrász, 1. Min
da Fie-
retessé. Szül. Muranóban (Korzikán) 1790 dec. sole.
13., kivégeztetett Parisban 1836 febr. 19-én. Fiesta (spany.), ünnep, ünnepély.
Elbb katonáskodott s a korzikai légióval részt Fiévée (ejtsd : fjévé), JosepJi, francia publicista,
vett az orosz hadjáratban, majd nápolyi szolgá- szül. Parisban 1767 ápr.lO., megh. u.o. 1839 máj. 7.
latba állott. A száz napos uralom után a trónkö- A forradalom eltt könyvnyomtató volt ékesszó- ;

vetel Murát oldalán harcolt. 1835 július 28. a lása csakhamar vezet szerepre juttatta a közélet-
Temple-boulevardon merényletet intézett Lajos ben. Sur la nécessité d'une réligion (Paris 1795)
Fülöp király ellen. A király jelentéktelen sérülést cím röpiratával magára vonta a konvent haragj át
szenvedett, de Mortier marsall s a Idséretbl tizen- s egy idre börtönbe is került. Napóleon a Journal
egyen meghaltak. F.-et elfogták és Pepin meg Mo- de l'Bmpire szerkesztésével bízta meg (1805). A
rey cinkostársaival együtt lefejezték. V. ö. Le Pro- császárság bukása után a kiráiypárthoz csatla-
cés de P. (Paris 1836, 3 köt.) Ducamp, Les an-
; kozott, majd az ellenzékhez ment át s a Journal
cétres de la Commune; l'attentat F. (u. o. 1877). des Dóbats és a National e. lapokba dolgozott.
2. F., Giovanni Luigi de F., Lavagna grófja, Könyvalakban megjelent: Correspondance et
rendesen Fiesco, szül. 1524. srégi olasz család- relations de J. P. avec Bonaparte (1837, 15 köt.)
ból, mely Genovában és annak vidékén emelke- és több regénye, melyek közül La dot de Suzette
dett hatalomra és három pápát adott az egyház- aratott különösebb sikert. V. ö. Sainte-Beuve
nak. Midn Doria Andrea genovai dogé V. Károly Causeries du lundi V. (1857—62).
császár pártjához szegdött, a fiatal, gazdag és Fife (ejtsd: fájf), county Skócia keleti partján.
nagy tettelíre vágyódó P. féltékenységbl I. Ferenc Területe 1329 km^, lakóinak száma (1911) 267,734.
francia királlyal kezdett alkudozásokat szövetke- Felülete nagyrészben sík,vizekben gazdag s egyike
zés céljából, mit elvtársai, a Pregoso-család, szint- Skócia legtermékenyebb vidékeinek. Búzán és
úgy Pamese Luigi és III. Pál pápa (Parnese) helye- árpán kívül fképen zabot, burgonyát és répát
seltek. P. azután a Doria-család megbuktatására terem. Jelentékeny a szarvasmarhatenyésztés is.
összeesküvést sztt, melynek Calcagno, Sacco és Szén- és vasérc bányái gazdagok Az ipar és keres-
Verma voltak fbb tagjai. A Milanóban székel kedés virágzó s a parti hajózás és halászat is je-
császári kormányzó figyelmeztette ugyan az agg lentékeny. A legjelentékenyebb kikötk Burntis- :

Doriát az összeesküvk s különösen Parnese Luigi land, Dysart és St. Andrews. Fvárosa Cupar.
gyanús dolgaira, de Doria nem hallgatott rá és így Fife (ejtsd: fájf), skót nemes család, mely eredetét
az összeesküvk sikerrel fogtak 1547 jan. l.-röl Macbeth király ellenfelére, Macdufíra szereti
2.-ára virradó éjjel Genova felszabadításához, mi- visszavezetni, kit Malcolm király emelt a F.-i grófi
dn egy véletlen baleset a mozgalmat megzavarta rangra. Midn al2-ik P. gróf egyetlen leányának,
vezériUí F. ugyanis, midn a kikötben horgonyzó Izabellának házassága medd maradt, a király
tengernagyi hajóra akart átmenni, a tengerbe bu- megengedte, hogy a P. -család birtokai Izabella
kott és odaveszett. Cimborái, kik mitsem sejtettek sógorára, Albany hercegére Róbertre (I. Róbert :

B. végérl, folytatták a küzdelmet és megölték fiára) átszállhassanak, ki azután a családot tovább

Doria Gianettinót, míg az agg Doria Andi'ea még származtatta. Midn Róbert fia, Murdoch, felség-
jókor elmenekült. Az összeesküvk azonban vezér sértés miatt életével lakolt, a P. grófi cím egy-
nélkül nem tudták diadalukat kiaknázni s a Doria- idre megsznt. 1759. azonban Duff William ir
párt véres üldözést indított ellenük. P. rokonai peer és kilbiydei báró kimutatta azt, hogy sei a
külföldre menekültek, de F. Girolamt leíejezték, F.-családtól származtak és ekkor a király P. t
F Ottobuonót, aki csak 8 év múlva került a Doria- gróffá és Macduff viscounttá tette. Egyik leszár-
párt kezébe, a tengerbe fullasztották. P. történe- mazottja, Duff Alexander William George gróf
tét számos dráma- és regényíró dolgozta fel, leg- (szül. 1849 nov. 10., megh. 1912 jan. 28. Asszuán-
nevezetesebb Schiller ismert tragédiája Fiesco. : ban, Egyiptomban), a leggazdagabb angol és skót
V. ö. Brea, Sulla congiura del G. L. P. (Genova nagybirtokosok egyike, 1889. nül vette a walesi
1863) Cancde, Storia della repubblica di Genova
; herceg legidsebb leányát, Lujza Dágmárt (szül.
Flfre — 489 — FlfiTueroa

1867 febr. 20.), mely alkalommal Viktória szédos törzsekkel hadilábon áll. 1903-ban az algé-
ki-
rályn a F. hercegi és Macduff riai kormányzót és kíséretét is megtámadták,
grófi címet ado-
mányoztíi neki. E mire a francia legionáriusok a legnépesebb tele-
házasságból két leány szüle-
tett Alexandra és Maud.
: pet bombázták. Kárpótlásul 30,000 frank hadi-
Fifre, a síp francia neve, egyszersmind az or- sarcot fizettek.
gona és a harmónium -i'-as, igen éles hangú re- Fi;;llna (figulina, lat), agyagból készült edé-
gisztere. nyek és mtárgyak.
Fiftli monarchy meu (ang.) a. m. az ötödik Figline Valdamo (ejtsd: fliyine), város Firenze
monarchia hívei, rajongó angol felekezet a köz- olasz tartományban, (i9oi) 11,478 lak., szalma-
társaság idejében, mely, mint a kiliaszták, a Krisz- fonással, szllö- és olajfatermeléssel. A közeli völ-
tus jövend visszatérésérl és világuralmáról gyekben sok mammut és egyéb sállatok csont-
ábrándozott. E világuralom lett volna —
szerin- jait találták.
tök — az ötödik monarchia s innen vették nevü- Figiuentaiu (lat.) a. m. költemény, kohol-
ket. A Krisztus visszajöveteléig egy szent ta- mány.
nácsra bízták a világ kormányzását. 1657. a köz- Figueira da Foz (ejtsd: figeira), város és járási
társaság ellen összeesküvést szttek, amiért Crom- székhely Coimbra portugál kerületbon, (i9oi)7890
well megsemmisítette a felekezetet. lak. Kikötje sziklás. A kereskedés élénk s a la-
Figale, egyárbocos indiai hajó vitorlával és kosság fleg sót, olajat, gyümölcsöt és bort ex-
evezvel. portál. Közelében van Bwircos, (i90i) 5033 lak.,
Figalia (Phigalia), város a régi Ai'kádiaDNy.-i régi várkastéllyal, halászattal, barnaszénbá-
sarkán, a Neda patak fölött, meredek sziklán. A nyákkal.
spártaiak a VII. sz.ban lerombolták, de aztán is- Figneras (ejtsd flgerasz), járási székhely és meg-
F
:

mét felépült. nevezetessége az az ApoUon- ersített város Gerona spanyol tartományban,

templom, mely határában a meredek Kotilion- (1901) 11,084 lak., szappangyártással. Az erssé-
hegyen épült és az athéni Theseion mellett Görög- get kevéssel a nagy ft'ancia forradalom eltt épí-
országnak legjobb karban ránk maradt temploma. tették. A franciák 1285., 1675., 1794., 1808., 1811.
Mellette az ókorban Bassai falu terült el, azért és 1823. foglalták el, de mindannyiszor kénytele-
bassai templomnak is szokták nevezni. Reliefjei nek voltak azt ismét visszaadni.
(1. Ásatások) a múlt század elején a British Mu- Figueras (ejtsd: flgé— ), Estanislao, spanyol po-
seumba kerültek a templomot, mely Iktinos
; litikus, szül. Barcelonában 1819 nov. 13., megh.
mve, és sajátos berendezésével külön helyet fog- Madridban 1882 nov. 11. Részt vett a progi-esz-
lal el a görög építészetben, Iktinos építette, a szista-párt mozgalmaiban s 1840. az akkor még
Parthenon építmestere legújabban a ledlt
; csekély számú köztársaságiakhoz csatlakozott. A
antik épületrészeket restaurálták. reakció ell a vidékre menekült és csak 1848.
Figaro, színpadi alak, amelyet Beaumarchais tért vissza Madridba, hol a köztársaság megala-
a Sevillai borbélyban teremtett, s melyet késbb pításával bajlódott. 1850. Barcelonában a cortezbe
Mozart s Rossini operában is felhasználtak azóta ; választották és ezóta számos összeesküvésben
fondor és ügyes cimborák tipikus elnevezése. — vett részt, hogy a köztársasági kormányfoimát
Le F., párisi napilap,alapítottaVillemessant Henri életbe léptesse. Végre 1873. Amadeus király le-
1854. Kezdetben hetilap volt, majd hetenkint két- mondása után megalakult a köztársaság és lett
szer jelent meg; 1865-tl napilap letts a császár- a végrehajtó-bizottságnak feje. Miután a többség-
ság utolsó éveiben könnyed és csíps hangja, va- ben lev radikális párttal nem tudott megférni,
lamint gazdag tartalma az ú. n. boulevardlapok feloszlatta a cortezt és új képviselházat hívott
legnépszerbbjévé tette. Konzervatív irányát a egybe, mely azután jún. 8. a föderatív köztársa-
köztársaság korában is megtartotta. Villemessant ságot kiáltotta ki és P.-t állásában megersítette.
még 1 878. bekövetkezett halála eltt részvény- De mivel pénzügyi kérdésekben nem bírt a cortez-
társaságot alakított 8 annak tulajdonában 1878- zel megegyezésre jutni, már jún. 11. lemondott.
tól Magnard (megh. 1894), azután De Rodais szer- Figueroa (ejtsd flgeroa), l. Francisco de, spanyol
:

kesztette. 1904 óta Calmette Gaston szerkeszti. költ, kinek kortársai adivino (isteni) melléknevet
Figeac (ejtsd: flzsak), az ugyanily nevil járás adták, szül. Alcalá de Henaresben 1540 körül, megh.
székhelye Lot francia départementban, (i906) 5870 1620 táján. Szülvárosa egyetemén tanult, aztán
lak., pamutkelme- és vászonszövéssel; br-,gyapju- részt vett az olaszországi háborúkban, s mint
és marhakereskedéssel. A régi város nevezete- katona és költ egyaránt kitnt. Rómában költi
sebb épületei a mai törvényszéki palota (XIV. és koszorúval is megkoronázták. Irt szonetteket,
XV. sz.-ból), az Üdvözítrl elnevezett templom, kanzonekat, elégiákat és Tirsi c. híressé lett ek-
szép, román ízlés épület és a Notre-Dame du Puy logát, melyeket a kifejezés szintesége s kelleme
a XI. és XII. sz.-ból, gót homlokzattal és modem és a stílus folyékonysága s pompája jellemeznek.
toronnyal. P. Champollion Ferencnek, az egyip- Cervantes nagyon dicsérlog szól P.-ról Qalatea-
tomi hieroglifok els megfejtjének szülvárosa. jában. Halála eltt költeményeit elégettette s csak
Figedy, 1. Fügedy. a fennmaradt, a költ barátainál lev másolatok
Figefa, 1. Fügefa és Ficus. alapján adta ki ket Tribaldos de Toledo (Lissa-
Figemadár, a közönséges függcinege bon 1625). Újabban Fernandez Ramón gyjte-
(1. o.)
magyar neve a régibb magyar irodalomban. ményében (Madrid 1785 és 1804) is megjelentek.
Figig, oázis a marokkói Szahara K.-i szélén. Egyes költemények és a Tirsi a Biblioteca de
Területe kb. 14 km* s 10 berber illetve arab telep autoros espanoles 42. kötetében vannak meg. Ne-
Tan rajta. A lakosság nagyon harcias s a szom- vezetes P. még arról is, hogy Boscan Jánossal
 ; ;

FIguler — 490 — Figyelem

és Garcilasoval együtt ö honosította meg az olasz Figurái (lat.), alakít, ábrázol, szerepel; figu-
ízlést a spanyol költészetben. rázni ellenben népiesen a. m. tréfálni, incselkedni
2. F., Cristóval Suarez de, 8pany9l költ a vkit kifigurázni a. m. mimelni, kigúnyolni.
XVII. sz. elejérl, szül. Valladolidban. Elete java- Figurális számok, 1. Idomszámok.
részét Olaszországban, mint hazája tisztviselje Figurális zene, legáltalánosabban olyan több-
élte le. A pásztorregényt szerette meg, lefor- szólamú zene, amelyben a szólamok közt ritmikus
dítva Guarini Pastor fldo-ját spanyolra, s ennek eltérés van. Néha egyértelm a menzurális ze-
nyomán írta meg La constante Amarilis-ét (Va- nével.
lencia 1609). Késbb szakított e modoros irány- Figuráns (lat.), így nevezik a mérnökök azt a
nyal s a pajkos elbeszéléseket követte Pasagero segédet, aki topográfiai felvételnél a jelz zászló-
cím müvében (Madrid 1617). Történeti mve: val vagy a léccel a felveend, esetleg zsindellyel
Heehos de Don Garcia Hurtado de Mendoza (Mad- vagy cövekkel megjelölt pontokhoz áll. A mérnök
rid 1613), e hadvezérnek a chilei araukán-indusok a P.-nak, mivel néha igen messze vannak egy-
ellen viselt harcait mondja el La espana defen-
; mástól, elre megállapított jelekkel ad utasítást.
dida (1612) c. eposza jelentéktelen. Begyakorolt és értelmes F. igen nagy elnyére
Figuier (ejtsd: flgjé), Louis, francia író, szül. szolgál úgy a mérésnek, mint a mérnöknek. —
Montpellierben 1819 febr. 15., megh. Parisban F.-ok, a hallétben alkalmazott személyek, akik csak
1894 nov. 8. Több évi vidéki tanárkodás után együtt táncolnak, s a magántáncoknál a közök,
1853. a párisi École de pharmacie tanára lett. továbbá a háttér kitöltésére szolgálnak általában
;

A természettudományokat népszersít fbb mü- némaszemélyek (statiszták) a színpadon. L. még

vei Bxposition et histoire des principales dé-
: Comparse.
couvertes scientiflques modernes (6. kiad. 1892, Fignrata carmina (lat.), 1. Képvers.
4 köt.) Vie des savants illustres (2. kiad. 1875,
; Figuristák, azokat nevezzük így, akik a szent-
5 köt.) Les merveilles de la science (1867—91,
; írás minden mondatában, a szavakban, szemé-
7 köt.) Les merveilles de l'industrie (1873—77)
; lyekben, tárgyakban tipikus értelmet tételeztek
Le tableaude la nature (1862—71, 10 köt.). 1856 föl. Rokon velük a foederalisták elmélete, akik
óta kiadta a L'année scientiflque et industrielle e. Coecejus (megh. 1669.) vezérük után a tipikát
—
évkönyvet. Felesége, leánynevén Juliette Bous- önkényes allegóriáig terjesztették ki és az újkor
caren, szül. Montpellierben 1829 febr. 4., megh. legjelentéktelenebb eseményeit a próféták által
1879 dec. 6., színmüvekkel, novellákkal ós útleírá- megjövendölteknek állították, anélkül azonban,
sokkal tette ismertté nevét. hogy az illet helyeknek szószerint való értelmét
Figuier mandit (növ.), 1. Clusia. tagadták volna. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchen-
Figuier-só, 1. Aranykloridok. lexikon V. 1858.
Fi«:nlina (lat.), 1, Figlina. Figyelem, az idegrendszernek az az állapota,
Figulines rustiques (franc, ejtsd:flgttiin rUsz- amikor az bizonyos fajta behatások befogadására
tik),Palissy Bernát (1510—1590) francia kera- különösen alkalmas, azokat keresi. A F. tárgyát
mikustól készített színes mázú agyagedények, képez jelenségekkel szemben érzékszerveinknek
melyeknek fólületét közvetlen a valóságról for- küszöbértéke leszáll, viszont más, azzal össze
mált növények, hüllk, kagylók borították. nem függ behatásokkal szemben emelkedik így ;

Figulus, római író, 1. Nigidius. aránylag igen heves ingerek is észrevétetlenül

Figulus íigaluiu odit (lat.), szó szerint a : maradhatnak. Egyébként mennél feltnbb vala-
fazekas gylöli a fazekast a. m. az azonos mes-
; mely jelenség, mennél intenzivebben hat érzék-
terségbeliek nem férhetnek össze, vagyis irigy- szerveinkre V. gondolatvilágunkra, annál inkább
kednek egymásra. és annál erösebben kötheti le figyelmünket; viszont
Figara (lat.) a. m. alak F. a retorikában, 1.
; a P. valamely tárgyról elterelhet ers ingerek
Alakzat. —
F.a francia kártyánál az ász, király, által. A F. aránylag komplikált szellemi mkö-
dáma, lovas és pub a magyar kártyánál a disznó,
; dés, melyhez az idegrendszernek már magasabb
király, fels és alsó. —
F. a táncban, 1. Magyar fejlettsége szükséges. Alacsonyabb rend állatok,
táncok. —
F. abszolút magyar zenei sajátságos valamint tökéletlen, beteg idegrendszer emberek
mforma, mely egy nemzet zenéjében sem fordul (pl. hülyék) nem képesek figyelni. A F. nagy sze-
el. Ép úgy elfordul a lassú hallgató nóták kö- repet játszik a jelenségek megfigyelésében, a
zepén vagy végén, mint a frisseknél is, de itt csak tanulásban, ezért az intelligencia egyik f öfeltétele
a végs taktusok után, amikor nem öltik fel a a P. A hosszas figyelésben az idegrendszer kifárad;
hosszú kinyujtást, hanem gyorsan véget érnek, viszont fáradt idegrendszerrel képtelenek vagyunk
ellenkezleg a lassúknál, ahol mindenféle alakza- figyelni.
tokat felvesz s bármily variánsokra is kiterjesz- F. a nevelés sikerének alapfeltétele. E nél-
kedik. Harmóniai alapját a P.-nak csakis a ke- kül a növendék nem ért s nem is szokik meg
mény vagy lágy hármas hangzat s azok uralgó semmit a nevel nem ismerheti meg növendékét
;

hetese képezheti mindig egyenes állásban. Bihari s nem alkalmazhatja eljárását a szükséglethez.
s Boka Károly voltak nagy mesterei. A nevelben a F. szakadatlan. Tudatosan kell fel-
Figura Bafiometi, 1. Baphomet. használnia mindazt, amit a lélektan a P.-röl meg-
Figurábilis (lat.) a. m. alakitható, képlékeny. állapít. Ez ad alapot az egész munka elrendezé-
Figuráció, a zenében a szólam egyszer me- sére, az órarend szerkesztésére, egy-egy óra be-
netének díszítése vagy dallami vagy csak ritmikus osztására, így tehet eleget a nevelés a szellemi
jelleg lerakásokkal (figurákkal). élet egészségügyi követelményeinek. A F. felkel-
Figura etymologica, 1. Paronomázia- tésének és ébrentartásának érzéki és értelmi esz-
 ,

PIgryelmessy — 491 - Fiaryellap

közeire mindenik fokon szükség van, de fokon- Figyelmeztet készülék az olyan, mely valami
ként eltér mórtékben. A P. nevelési vonatkozá- riasztó hangszer megszólaltatása által figyelmez-
saira is V. ö. általában a lélektani irodalmat. V. ö. tet bennünket arra, hogy az üzemnél oly állapot
Dilrr, Die Aufmerksamkeit Roerich, L'attention
; következett be, mely zavarólag hat az üzem foly-
spontanéo ot volontaire (Paris 19U7). tonosságára és biztosságára.
Figyelmessy lülöp, honvéd-ezredes, szül. Pes- Figyel v. figyel matróz (ném. Ausguck v.
ten 1820., megh. Philadelphiában 1907 júl. köze- Auslugger, ol. vedetta, franc, vigie, ang. look-
pén. A forradalom kitörése után honvéd lett out), azon matróz, ki a hajó elrészén v. vm. ki-
ós a Bocskay-huszárezredben harcolta végig a sza- magasló részén állva v. az elárboc kosarában
badságharcot, különösen Asbóth Lajos és Klapka ülve minden hajó, part, sziget, zátony stb. felt-
alatt. 1849-ben Angliába menekült Kossuthhoz, nését, szóval minden a látóhatáron belül meg-
ki öt annyira megkedvelte, hogy több izben jelen tárgyat v. jelenséget a kapitánynak v. szol-
fontos küldetésekre használta. így 1853. Ma- gálatban álló rtisztnek azonn^ hangosan meg-
gyaroi-szágba küldte, mely alkalommal F. 3 mil- jelenteni köteles.
lió Kossuth-doUárt és proklamációkat osztott szét. Figyel, 1. irodalmi és szépmvészeti lap szer-
;

1859-ben beállt az olasz-magyar légióba és mint a kesztette Szana Tamás (1876-ban Ábrányi Emil),
magyar huszárezred vezére vett részt Garibaldi kiadta Aigner Lajos Budapesten 1871 jan. 1-töl
expedíciójában. 1862-ben Angliába ment vissza, 1876 június végéig, mikor megsznt hetenként
;

onnan pedig Amerikába. Itt Lincoln elnök lovas- kis 4-rét másfél íven jelent meg. —
2. F., iroda-
ezredessé nevezte ki, mely állásban a konfederál- lomtörténeti közlöny; szerkesztette és kiadta
tak hada fölött több diadalt aratott. 1865-ben a hadi- ^fea^(Aigner) Lajos 1876 jún.- 1889 jún., havi f-
törvényszék elnöke lett. 1865— 1878-ig Demerara zetekben összesen 123 füzete jelent meg.
;

középamerikai angol gyarmatban képviselte az Figyel fészek, vasból v. acélból készült, fé-
Uniót, mint annak konzula. 1891-ben visszaköltö- szekszerü kisebb árbockosár, mely az árboc maga-
zött családjával Genfbe, honnan Torinóba rándult sabb részén alkalmazva arra szolgál, hogy a figyel
Kossuth meglátogatására. A halál órájában is ott matróznak (1. Figyel) némileg védett és biztos
virrasztott Kossuth ágya mellett. V. ö. Vasárnapi helyet nyújtson. Újabb hadihajókon ily figyel
Újság 1894, 41. sz. fészkek arra is szolgálnak, hogy ágyúzás alatt
Figyelmez, Csaplár Benedek (1. o.) álneve. egy tiszt onnét a lövedékek becsapódását az ellen-
Figyelmez az egyetemes lüeratura körében séges hajón és annak környékén megfigyelje és
kiadó-szerkesztk Schedel és Vörösmarty szer-
: ; észleleteit a tüzértisztnek távbeszél útján je-
keszttárs Bajza (a tulaj donképeni szerkeszt
: lentse.
azonban Schedel, Toldy Ferenc volt). Megjelent Figyelhad v. figyelsereg, az oly hadier, me-
mint az Athenaeum társlapja hetenként egyszer lyet óvatosságból az áUam azon határa mögött
4-rét egy íven Pesten 1837 jan. 10-tl 1840 dec. összpontosítanak, melynek közelében háború fo-
29., mikor a lap megsznt. Könyvismertetéseket, lyik, V.amelyen túl a szomszéd-állam területén oly
kritikákat és bibliográfiát közölt a hazai s kül- csapatmozgahnakat hajtanak végre, melyeknek
földi irodalomból. —2. F. politikai napilap, szer- végcélja esetleg államunk megtámadása lehet.
kesztette és kiadta Vida Károly 1848 júl. 19-tl Néha P.-at fenyegetésül is állítanak fel, hogy az-
1849 ápr. 21-ig Pesten (77 szám) júl. 2-tl aug.
;
zal bebizonyítsák, miszerint a diplomáciai tárgya-
l-ig Pozsonyban (78—101 sz.); nov. 13-tól dec. lásokon eladott követelések el nem fogadása ese-
30-ig (102—142 sz.) és 1850 jan. 8. jelent meg tén hadjáratot is készek indítani, amint valóban
az évi 6. száma (ezzel a lap eltiltatott), ismét többször a F. támadó hadseregként is lépett fel,
Pesten. Magyarellenes iránya volt és többnyire mint pl. 1813., amikor I. Napóleon és az orosz-
ingyen osztogatták. 1848-ban 881 példányban porosz szövetségesek között közvetítként fel-
nyomtatták. lép osztrák kormány békefóltételeit I. Napó-
Figyelmeztet (Aviso), a katonaságnál a ve- leon el nem fogadta, a Csehországban összpon-
zényszót megelz figyelmeztetés arra, hogy mit tosítva volt osztrák-magyar F. Szászországba
fognak vezényelni a F.-re a csapat még nem hajt
; nyomult elre és egyesült a szövetségesek hadi
végre semmit, csakis az ezt követ vezényszóra. erivel. F.-nak nevezik továbbá az oly seregrészt
— F.-jelek a katonaságnál oly dob-, kürt- vagy is, amelynek feladata az, hogy az ellenséges hadi-

trombitajelek, amellyel vagy valamely magas erket egyelre csak szemmel tartsa, míg íizok
egyéniségnek a csapathoz való megérkezését megtámadtatása lehetséges vagy szükséges lesz.
jelzik, vagy amellyel bizonyos szolgálati egyé- Figyelölap. A rendri nyomozásnak egyik igen
neket (ügyeleti rmestereket és örvezetket, na- jelents eszköze, amely szoros összefüggésben áll
pos tizedeseket, dobosokat és kürtösöket) hínak a bejelentési kényszerrel. Ha ugyanis a keresett
össze, vagy a készültséget hí\ják fel kivonulásra. egyénnek bejelentett lakása nincsen, v. a bejelen-
Figyelmeztet jelzk. Helyi érdek vasutakon tett lakáson nem találják, akkor a keres hatóság
olyan útátjáró eltt, mely sem felügyelet alatt F.-ot állíttat, vagyis a bejelentési lapok közé, a
nem áll, sem sorompóval ellátva nincs, sem annak keresett egyén nevének megfelel helyre egy
hozzávezet útrészei a pálya tengelyétl számítva figyelmeztet, színes lapot tesznek s a bejelent hi-
jobbra-balra 25—25 m. hosszban 150 m. távolság- vatal köteles az idközben beérkez lakásbojelen-
ból a vonalról át nem tekinthetk, ez útátjáró ten- téseket közölni a F.-ot állíttató hatósággal mind-
gelyétl legalább 150 m. távolságra figyelmeztet addig, míg a P. határideje le nem jár. Kihágási
jelzt kell felállítani. Ez vízszintesen fehér-kékre ügyekben hat hónapig, illetve jogers ítéleteknél
:

sávozott, hátul szürkére festett faoszlop. egy évig, bnügyekben az elévülési határidig.
 ;

Figyel létra 492 — Fllantropinum

A P.-ot a dolog természete szerint a bejelent hi- barna színüket adja. Ujabban e festéket feofillwn-
vatal kezeli, az állítja be s az is selejtezi. A be- nak nevezik.
jelentési kényszer folytán a P. rendszere nagyon Fikologia (phycologia vagy algologia), a mo-
sok eredményhez juttatja a rendrséget. szatokról szóló tudomány; fliológus a. m. mo-
Figyel létra, 1. Tüzérség. szatismer, V. a moszatok tudományának a m-
Fiji Islands, a Fidzsi-szigetek angol neve. velje.
Fika, a bakák gúnyneve. Fikoxantin (növ.), sárgásbarna festék, mely a
Fikció (lat. fictio), képzelt esetnek föltevése, kloroflllalegyütt az él kovamoszatok jellemz
annak tudatában, hogy képzelt, hogy tényleg nem színét adja, de elfordul még a sárgásbarna feo-
történt meg, nem való, abból a célból, hogy bizo- fillum-han, továbbá a kékeszöld fikochrm-han is.
nyos következtetéseket vonhassunk belle. Ebben Fiktiv (lat.), ami fikción alapszik; képzelt,
al esetben a F. megengedett segédeszköze a gon- költött.
dolkodásnak. Tágabban abban az értelemben is Fiktiv birtok, 1. Fida possess-io.
használjuk e szót, hogy valamely képzelt esetnek Fii, az afrikai elefánt arab neve.
föltevését jelenti, anélkül hogy tudnók, hogy az Filadelfia (gör.) a. m. felebaráti, testvéri sze-
eset képzelt, amely esetben természetesen téve- retet.
désbe bonyolódunk. Filadelfia, város Catanzaro olasz tartomány-
F., a jogban. A jognak tény az alapja, ex ban,(1901) 6634 lak., akik nagyobbára földmívelök.
facto oritur'jus. A tény v. valóságos v. képzelt, Filagramm (a jiligrán szó elrontott alakja),
azaz olyan, amelyet a jog valóságosnak tekint, vízjel a papiroson azonkívül a víznyomat elké-
;

noha tényleg nem az. A képzelt tényeket P.-nak szítésére használt, drótból font és a papirosformá-
nevezik. Ilyen F. pl., hogy a méhmagzat, ha el- ban elhelyezett minta.
nyérl van szó, már születettnek tekintend, nas- Filakterion (gör,), az a hely, ahol rség van
citurus pro jam nato habetur, si de ejus commodo továbbá : véd-óvószer, úgyszintén a zsidók ima-
agitur az ingó dolgot bizonyos esetekben a tör-
; szíja.
vény ingatlannak tekinti, az osztr. polg. tkv. Fílamentum (lat.) a. m. fonalas képzdmény,
nevezetesen akkor, ha a törvény szerint v. a tu- fonálka. Igen unom alakelemei a sejteknek, ame-
lajdonos határozatánál fogva ingatlan tartozéka. lyek pl. rairigysejtekben a váladékképzés legels
A jogi személy fogalma F.-n alapszik. A F.-tól stádiumában mutatkoznak a plazmában különböz
különböznek a vélelmek (praesumtiones), vagyis relációkban. De vannak szekréciótnem mutató
valamely bizonytalan ténynek bizonyos gyanánt sejtekben, különösen növényekben is P.-ok. P.
vétele ilyen pl, az apaság vélelme.
; növénytani értelemben még a. m. porzószál, 1.
Fikh (arab), a mohamedán vallástörvény Porzó.
(seri'a) tudománya, kánonjog, mely úgy rituális Filangieri (ejtsd —dzséri), 1, Garlo, Satriano és
:

szokásokra, vmint a tulaj donképeni törvény min- Taormina hercege, tábornok, szül. 1784 máj. 10.
den ágára kiterjed. A F. két részre oszlik, ugyanis:Cavában, megh. 1867 okt. 10. Porticiben. Elbb
1. nszul al-F. (a P. gyökerei), azaz a törvénytu- francia, majd nápolyi szolgálatban állott s mint
domány módszertana 2. furú' al-F. (a F. ágaza-
; ilyen Murát hadsegéde lett és az osztrákok ellen
tai), azaz az egyes adott esetekre vonatkozó po- harcolt. A Bourbonok restaurálása után fleg az
zitív törvények. A P. a négy nagy orthodox irány 1848. kitört sziciliai felkelés elnyomása, Catania
követinél mind a rituális, mind a jogi részben és Palermo bevételével szilárdította meg katonai
némi eltéréseket mutat fel, melyek azonban az hírét. Ekkor hercegi rangra emelték és Szieilia
iszlám közös és általános elveit nem érintik. A kormányzójává nevezték ki Késbb miniszter-
kanonikus irányok (mazáhib) mindegyike nagy elnök és hadügyminiszter volt. V, ö, Beumont,
kódex-irodalommal bir. A mohamedán kánon- C. F, (Histor, Taschenbueh, Leipzig 1871) Teresa ;

jogot európai tudósok önáUó munkákban több F. Fkseli Bavaschieri (F. leánya), U generálé
Ízben összefoglalták ilyen legújabban Th. W. C, P. (Milano lb02).
;

Juynholl, Handbuch des islamischen Gesetzes 2. F., Gaetano, olasz jogtudós, Cesare d'Aria-
(Leiden 1909). A jogi iskolák módszerérl v. ö. nello herceg fla, szül. Nápolyban 1752 aug. 18.,
Goldzíher, Die Záhiriten, ihr Lehrsystem und megh. 1788 júl. 21.Tanucci miniszter kegyét meg-
ihre Geschichte (Leipzig 1884) u. a., A moha- nyervén, az udvarnál magasabb tisztségeket vi-
;

medán jogtudomány eredetérl (Budapest, Akad. selt, 1787. IV. Ferdinánd király pénzügyi taná-
csossá nevezte ki, Acton terveit hevesen támad-
Fikochróm (növ.), a Pliycochromaceae (Oyano- ván, ez állítólag megmérgeztette. Befejezetlen
phyceae, *Sc/«>op/íí/cme) sejtjeiben lev kékeszöld munkája: La scienza della legislazione (Napoli
festék, melyben klorofill, fikoxanthinés a vízben 1780—88, 8 köt.) nagy feltnést keltett, számos
oldható, alkoholban oldhatatlan kék fikocián van. kiadást ért és több nyelvre lefordították. F, az
Fikocián (növ.), 1. Fikochróm. elrettentési elmélet híve, l. Büntetjogi elméletek.
Fikoeritrin (növ.), a vörös moszatok (Bhodo- Filantróp (gör.) a. m. emberbarát; ellentéte
{ihyceae) korong vagy tojásdad kromatoforáiban a mizantróp, embergylöl. —
Filantrópia a. m.
ev vörös festék, amelytl az említett moszatok emberszeretet, L, még Emberbaráti intézetek.
jellemz színüket kapják. Filantropinum (gör.-lat.), Basedow 1774—93.
Fikofein (növ.), a barna moszatok (Phaeopky- mköd dessaui intézetének a neve jelezni akarta ;

ceae) sejtjeinek sárgásbarna, korongalakú kro- az iskola emberszeret nevelési rendszerét. Eunek
matoforáiban lev barna festék, mely a zöld követi a filantropistúk vagy az intézet nevérl
kloroflllal együtt azoknak sárgásbarna v. sötét- filantropinisták (Basedow, Salzmann, Campe,
 ;

PIlantropIstAk — 493 Pllariasis

Trapp, Quts, Muths, stb.) s rendszerük afüantro- jok: 1. F. (Dracunculus) medinensis h., medina-
pizmits. Ez a Rousseau és a német felvilágosodás féreg, guineaféreg. Nsténye 50—80 cm. hosszú,
elveihez fzd pedagógiai irány a piotizmus túl- de hosszabbra, állítólag 3—4 m.-re is megn,
zásaival és a humanista tanítás egyoldalúságai- vastagsága azonban csak 1"7 mm. Lárvái 05—
val szembon a nevelés reformjára törelíedett édesvízi rákokban (Oydops strenuvs stb.) élnek,
igyekezett a természetességre, hogy a gyermek- kifejldött állapotban az ember és különböz
bl a közjót szolgáló boldog ember váljék. Az alap- emlsállatok (szarvasmarha, ló, kutya, gepárd,
elveket fejtegeti Trapp müve: Versuch einer sakál stb.) bralatti kötszövetében él. A nedves
Padagogik (1780). Számos P. keletkezett legfbb trópusi és szubtrópusi vidékeken (Amerika kivé-
;

volt Salzmann intézete Schnepfentalban. V. ö. telével) a fehér és színes börüekben egyaránt

Pinloche, Gesch. des Philanthropinismus (Leipzig elfordul, fleg a lábon, a bokaizület táján, ahol
1896). rosszindulatú kelevényeket okoz azonkívül ész- ;

Fiiantropisták, 1. Füantropinum. lelték a test egyéb részén is, a törzsön, a here-

Filantropizmus, 1. Füantropinum. zacskón, a gáton, a szemhéjakon és a nyelven.
Filaokéreg (növ.) 1. Casuarinaceae. Leggyakoribb június-augusztus hónapokban. Ha-
Fila olfactoria (lat.) a. m. szaglófonalak, az zánkban Vámbéry Á. tatár szolgáján észlelték
agyvel homloki karéjának alsó felszínén lev két példányát, mely az egyet, állattani intézet
nervus olfactorius (szaglóideg) elüls megvastago- gyjteményében van. A trópusi népek a nyílt
dott végébl, a szaglógumóból (bulbus olf.) kiin- sebbl lassan kis fácskára felgombolyítva szokták
duló finom idegek, amelyek a rostacsont rosta- eltávolítani. 2. F. sanguinis hominis Lewis (F.
lemezének nyílásain át az orrüreg szaglóterületé- Bancrofti Cobbold). Hímje 40 mm. hosszú és 0*1
nek (regio olfadoria) nyálkahártyájába jutva, az mm. vastag, nsténye 76—80 mm. hosszú és
itt lev speciális szaglósejtekhez küldenek ros- 0"28— 0"31 mm. vastag. Sokáig csak lárváit is-
tokat. merték, melyeket F. sanguinis hominis néven a
Filarete, tkp. Averlino Antonio, olasz építész vérparaziták (Haematozoa) közé soroztak. Ivar-
és szobrász, szül. Firenzében 1400 körül, megh. érett példányai az ember nyirokereiben élnek. A
1469 körül. Eleinte szülvárosában dolgozott, trópusi és szubtrópusi vidékeken mmdenütt el-
majd IV. Eugen pápa megbízásából 1433— 45-ig fordulnak s a filariasis (1. o.) néven ismert beteg-
készítette el szobrászati f mvét, a római Szt. séget okozzák. 3. F. equina Gm. Hímje 6—8 cm.,
Péter templom bronzkapuját, melynek dombor- nsténye 9—12 cm. hosszú eleveneket szül a lo- ; ;

mvei (köztük kortörténeti jelenetek is, pl. Zsig- vakban és szamarakban gyakori élsköd. 4. F.
mond császár koronázása), ers antikizáló haj- immitis Leidy. Nsténye 25—30, hímje 12—18
lamról tanúskodnak. Chiave Antonio poiingál cm. hosszú; a kutya és a róka szívében for-
bíboros síremlékének csak töredékei maradtak dul el s Kínában és Japánban igen gyakori. 5.
fönn (Róma, S. Giovanni in Laterano). Ereklye- F. loa Guyot. Nsténye 32—57, hímje 22 —33 mm.
lopással vádolva Milanóba menekült és itt a Sfor- hosszú az ember böralatti kötszövetében, sze-
;

zák szolgálatába lépett. Tle való a milanói Cas- mének kötöhártyájában (conjímctiva) fordul el;
tello di Porta Giovia tornyának pompás dekorá- különösen gyakori AfrikaNy.-i partjain és a Kongó
ciója, legnevezetesebb építészeti mve azonban a mellékén európaiakban is észleltek. 6. F.perstans
;

milanói híres kórház (1457-böl), az Ospodale Mag- Manson. Nsténye 70— 80, himje45 mm. hosszú;
giore, melynek építése azonban csak 1801. feje- az ember mesenteiiumának zsír- és kötszöveté-
zdött be. Az építészetrl írt mve, 25 könyvben, ben él lárvái (0-2 hosszúak és O'OOö mm.
; mm
a renaissance legfontosabb forrásmvei közé tar- vastagok) az ember vérében élnek; Afrikában és
tozik (kiad. Bécs 1890). Mátyás király megbízásá- Dél-Afrikában fordul el; betegségokozó volta
ból Bouflni Antonio latinra fordította De Archi- vitás, mert Friket a megvizsgált kongómel-
tectura libri XXV. c. a. V. ö. Oettingen, Antonio léki négerek több mint felében megtalálta lár-
Averlino, gen. P. (Leipzig 1888); Lazzaroni- váikat s ezek az emberek teljesen egészségesek
Munos, P. scultore ed architetto (Róma 1908). voltak.
Filarétok (gör.) a m. erénybarátok neve a ;Filaria medinensis, 1. Filaria.
vUnai egyetem azon szövetségének, melyet a Filariasis. lF.,elefantiasis arabum, a trópusi
docensek és egyetemi hallgatók a német erény- vidékeken, különösen Dél-Kínában. Indiában, Af-
szövetség (1. 0.) mintájára 1817. alkottak. A szö- rika trópusi részein, a Csendes-óceán szigetein
vetség magvát a fiioniátok (a tudás barátai) tet- elterjedt súlyos, sokszor halálos megbetegedés,
ték. Hozzátartoztak a többek közt Mickiewicz, Zan amely a br orbáncszer duzzanatával s nagy
8tb. A szövetséget politikai okokból 1823. fel- lázzal kezddik. Késbb a br
kérgesen megvasta-
oszlatták. godik, minek következtében a betegek bre az
Filaria (állat), a Fonálférgek (1. o.) osztályába elefánt brére emlékeztet; a br
elkérgesedése
tartozó féregnem. Testük többnyire nagyon hosz- mellett a nyirokerek is kitágulnak, a tágulás a
szúra nyúlt és vékony. Hímjeik rendesen tete- nyirokcsomók öbleire is átterjed, utóbb a nyirok-
mesen kisebbek a nstényeknél, melyektl köny- utak megrepednek és hosszú ideigelhúzódó nyirok-
nyen megkülönböztethetk, mert testük hátulsó ömlés következik be. Gyakori jelenség az idsza-
része be van kunkorítva v. éppen spirálisan össze kos chylnria, a beteg (leginkább éjjel) vizelet he-
van pöndörödve, sokszor pedig ezenfelül még lyett tejfelszer zavaros sr folyadékot ürít. A be-
számyalakú függelékkel is el van látva. Külön- tegség oka a Filaria Bawrofti Cobbold nev fonál-
böz állatok és az ember savós üregeiben és br- féreg (1. Filaria), mely kifejlett állapotban a nyi-
alatti kötszövetében élsködnek. Ismertebb fa- rokutakban él s azok elzáródását okozza. A féreg
 ;;

Pllar 11 suono — 494 Filé

embrióit (fllaria sanguinis hominis, helyesebben mészettudományi társulat a Bugát-díjjal tüntetett

mikro fllaria) a Iceringö vérben Lewis, a chylusos ki; Adatok a Pienninek moszatvegetációjához
folyadékban Démarguai és Wueherer mutatták (Mathem. és Termtud. Közlemények XXVIl. u. 0.
ki. A kifejlett hím fllaria 4—5 cm. liosszú, 01 1899, Magy. Tud. Akadémia) Botanische Ergeb-
;

mm. vastag, végén bekunkorodott s itt van a kis nisse der Porschungsreisen von M. v. Déchy im
spiculuma s a közös bél- és ivarnyilása; a nstény Kaukasus (M. v. Déchy Kaukasus III. köt. Berlin
fllaria8—9 cm. hosszú, 07 mm. vastag, ivarnyí- 1907) ; A
növényi test alaki tulajdonságai (A M-
lása a fej mögött van (1— IV2 mm.-re)a hasolda- veltség könyvtára V. kötet, Budapest 1907) ^ö-;

lon, bélnyílása a test végén fekszik. A vérben él vénymorphologia (a m. kir. vallás- és közoktatás-
mikrofllariák 1/3 mm. hosszúak, 0'006 mm. vas- ügyi minisztérium és a Magyar Tudományos Aka-
tagok, élénken mozognak. A F.-t a szúnyogok démia támogatásával, u. 0. 1911). Forti veronai
terjesztik, mint Manson kiderítette, oly módon, olasz algológus a Filarszky a algagénuszt nevezte
hogy a mikroíilariák a vérszívás közben a szú- el róla.
nyogbajutnak, annak torizomzatába vándorolnak Filatelia, 1. Bélyeggyiljtés.
B bizonyos fejldés után, amely 14—17 napig tart, Filatoíf-féle betegség, fertz, kiütéses gyer-
megérve, a szúnyog szájrészeibe hatolnak s a vér- mekbetegség, másként negyedik betegségnek, v.
szívás alatt újra az ember szervezetébe kerülnek, Dukes-fóle betegségnek is nevezik. L. Dukes-féle
hol a ciklus újra kezddik. Az, hogy a vérbe jutott betegség.
mikrofllariák mi módon fejlödnek tovább az ember Filax (gör.) a. m. r.
szervezetében s hogy jutnak a nyirokba, még is- Filchner, William, bajor fhadnagy, fölfedez
meretlen. utazó, szül. 1877 szept. 13. Münchenben. Orosz-
2. F., filariakórság, a kacsák, ritkán más országban, a Balkánon és Kis-Ázsiában, 1900. a
vízi madarak betegsége, melyet egy fonálféreg Pamiron utazott. Legnevezetesebb expedíciója az
(iüaria uncinata Rud. v. Dispharagm unciatus 1903— 5-iki (feleségével és A. Tafel geológussal),
Rud.) okoz. B féreg fejletlen alakjai apró rákok- a Hoang-ho forrásvidékére. 1911 máj. 5.a Deutsch-
kal (Daphnia pvlex) kerülnek a kacsa emésztö- land hajóval a déli sarkvidékre indult. Ez a nagy
szerveibe, ahol a mirigyes gyomor falában tele- német délsarki expedíció az Indiai óceán fell
pednek meg s nagyobb üreges duzzanatokat igyekszik az antarktikus szárazulat belsejébe
okoznak, melyeknek belsejében ühiek a kifejldött hatolni és esetleg a Scott kapitánytól vezetett
férgek. A beteg kacsák a gyomor üregének sz- angol expedícióval talállvozni. P. munkái: EinRitt
külése folytán hiányosan táplálkoznak, lesová- über den Pamir (190.H); Das Rátsel des Matschu
nyodnak és elhullanak. A betegség nedves esz- (1907); Wissenshaftliche Ergebnisse meiner Bxpe-
tendkben néhol járványos alakot ölt. F. névvel dition nach China und Tibet (1912j.
jelölik meg a többi élsköd FÜaria-fa'jok okozta Filder, a württembergi sváb alföld egyik leg-
betegségeket is. termékenyebb része Stuttgart és a Schönwald-
Filar il saono (ol.), filer le son (franc), az buch között. Területe mintegy 160 km^,
éneknél a. m. a hangot tartós egyenletességgel Fildes (ejtsd: fájidsz), Lukc, augol fest, SZÜL
kisugározni (szó szerint «kiszöni>>). Körülbelül Liverpoolban 1844 okt. 18., a South-Kensington-
azonos a metter la ?;oce-vel (messa di voce), csak- nak, majd az akadémiának volt tanítványa és ele-
hogy ez utóbbival rendszerint együtt jár egy inte rajzokat készített a Graphic, a Comhill Maga-
crescendo és diminuendo. ziné, az Once, a Week folyóiratok számára és
Filáris plazma V. fonalas plazma, a sejttest illusztrációkat rajzolt Dickens meg Lever m-
(protoplazma) szerkezetének egyik formája Plem- veihez. Mint fest 1868. lépett föl Az éj közele-
;

mig állította fel azt az elméletet, hogy a sejttest dése c. képével ezt követik A kioldott fogat
; :

fonalas vázból (flláris pl. vagy mitom) s e fonalak (1869) Az üres szék (1871) Az együgy (1873)
; ;

között lev hézagokat kitölt iuteríUáris plazmá- London szegényei várnak egy éjjeli menedékház
ból (paramitom) áll. Növénytani értelemben 1. megnyitására Az özvegy (1876)
; A játszópajtá-
;

A Iveoláris p lazma. sok (1877); Olasz virágárus lány (a hamburgi

Filarszky Nándor, botanikus, szül. Késmárkon Kunsthalléban) A rab hazaérkezése (1879)
;

1858 okt.l8. Tanulmányait a budapesti egyetemen Palusi lakodalom (1883). 1884 óta fképen velencei
végezte, hol 1885—1896. mint tanársegéd, majd népjeleneteket fest. 1879-ben a londoni akadémia
1894—1897. a beteg Jurányi Lajos helyetteseként tagjává választották. V. ö. Thomson, The life
mködött. 1896-ban az algológiából és a virágos and work of Luké Pildes (London 1895).
növények morfológiájából magántanári képesítést Filé (gör. phyle), törzs, így nevezték a régi gö-
nyert. 1897 óta a Báró Eötvös József kollégiumban rög községek közös származású, vagy földrajzilag,
volt vezet-tanár 1899-ben pedig a Magyar Nem- politikailag összetartozó fbb elemeit. Spártában
;

zeti Múzeum növénytani osztályának élére került három F. volt (Hylleis, Dymanes, Pamphyloi), At-
mint helyettes r, 1901. u. 0. igazgató ör és 1902 tikában s általában az iónoknál négy (Geleontes,
osztályigazgató lett. 1912-ben udv. tanácsosi Hopletes, Argades, Aigíkoreis). Kleisthenes az atti-
címet kapott. Számos algológiai, morfológiai kai P.-ben kifejldött partikulárizmus megszün-
és florisztikai tanulmánya jelent meg a hazai és tetésére a régi négy F. helyett tíz ujat szerve-
külföldi folyóiratokban. Pontosabb mvei: Ada- zett, amelyekben a széthúzó érdekeket összeke-
tok a Cleome rendszertani állása, szövettani szer- verte, hogy valamennyit az állam érdekében össz-
kezete és fejldéséhez (Budapest 1884) A Chara- pontosíthassa. Nagy Sándor halála után az athé-
;

félék, különös tekintettel a tnagyarországi fajokra niek Antigonos és fla Demetrios Poliorketes tisz-
(magyarul és németül, u. 0.1893), amelyet a Ter- teletére hálából fölszabadításukért két új F--t ala-
 :

Fllefalva — 495 Piliálls

kltottak (307. Kr. e.), Hadrián császár tiszteletére paprikával füszerezik,tejfelés vágott petrezselyem
pedig fölállították a 13. F.-t (123. Kr. u.). A P.-k hozzátételével egymásra rakva hosszabb ideig
alosztálya a dóroknál óbó (10), az iónoknál koráb- (1—1 Vj óráig) abálják, azután a szeleteket a tálon
ban a fratria, Kleisthenes után naukraria (5) és egymás mellé helyezik,saját levükben burgonya v.
démosz (10). rizs körözésével asztalra adják. Logszokottabb a
Filef alva, kisk. Szepesvm.szepe8szonibatij.-ban, marha, ürü és borjú F., melyeket párolva v. hir-
(1910) 20u tót lak. ; u. p. Gánóczfürdö, u. t. Poprád. telen sütve, igen sokféle módon lehet elkészíteni.
Filefjeld (Fülefjeid), a norvég középhegység — 2.F. a textiliparban, vékony cérnából készült
egy része, legmagasabb csúcsa a Suletina (1772 hálószei- szövet, 1. Bece, Háló.
m.). A F. egy völgyén keresztül megy aKrisztia- Filét de Cluny, francia hálózott csipke a
niától Valdres és Sogn-onát Bergenbe vezet fút. XV— XVll. sz.-ból, igen apró alapon, igen sr
Filehne (lengyelül Wielen), az ugyanily nev mintával, mely vastagabb fonállal van körülfogva.
járás székhelye Bromberg porosz kerületben, Filey (ejtsd; fájii), tengeri fürd Yorkshire an-
:

(1910) 4564 lak., szeszflnomítással, fúrészmalom- gol countyban, (1901) 3003 lak.
mal közelében a Schulenburg grófl család kas-
; Filharmónia (gör.) a. m. harmónia-, illetleg
télyával. zene-kedvel. A F.-i Társaság cimet Olaszország-
Filelfo (Phüelphus), Francesco, olasz huma- ban kezdték használni oly egyesüléssel szemben,
nista, Tolentinóban 1398 jiÚ. 25., megh.
szül. mely a magasabb zene mvelését tzte célul ma ;

Firenzében 1481 júl. 31. Tanulmányai végeztével már aUg van mvelt, nagy város, melyben ha-
1420— 27-ig Konstantinápolyban tartózkodott, öt sonló társulatok ne volnának, s ezek mindenütt a
esztendt a császár udvarában töltve. Számos zenemvészetnek legsikeresebb terjeszti. Állandó
görög munkával tért vissza hazájába. 1429-^3-ig F.-i társulatok mellett vannak olyanok is, melyek
Firenzében tanított, honnan a Alediciekkel való bizonyos városban alakulnak ugyan, de ahhoz
összetzése következtében menekülnie kellett.Mint nem kötik magukat, hanem körutakat tesznek.
tanár hányódott Olaszország egyik udvarából a Ilyen vándor F.-i társulat volt az, melyet 1880
másikba, míg végre halála évében 1481. vissza- után Bülow szervezett s Meiningeni filharmo-
térhetett P'irenzébe. Korában ö volt a görög niai társulat címen jóformán egész Európát be-
nyelv legalaposabb ismerje, a legügyesebb köl- utazta, mindenütt mintaszeren mutatván be a ré-
tök és a legelegánsabb latin írók egyike. Satyrae, gibb és újabb zeneirodalom kimagasló termékeit.
Carmina, Odae graecae, De iscis et seriis vers- Budapesten Erkel Ferenc volt az els, ki 1853. a
gyjteményei, valamint Sforcias c. mvei közül Nemzeti Színház zenekeri tagjaiból, jeles m-
csak a Satyrarum decades X. (Milano 1476, Ve- kedvelkkel szövetkezve, ilyen társulatot alapí-
nezia 1502, Paris 1508) jelentek meg nyomtatás- tott, melynek sok éven át volt vezényl kar-
ban. Görögbl való fordításai és prózai mvei nagya 8 mely azóta mindinkább fejldve, ma már
jórészt kéziratban maradtak. Levelei, beszédei és a magyar zenészét legjelentékenyebb tényezje.
egyéb mvei többször megjelentek. Petrarca ver- A budapesti F.-i társaság 1903-ban fennállá-
seihez olasz kommentárt írt, melyet 1478 óta sának 60 évesjubüeumát ünnepelte, s ez alkalom-
sokszor kinyomattak. V. ö. Bossini, Vita di F. mal Emlékkönyvet adott ki, melyet Mészáros
(Milano 1808, 3. köt.). Imre és d'Isoz Kálmán szerkesztett. A budapestin
lí ilemon. Neve Pál apostolnak Rómából hozzá kívül már több nagyobb városban található F.-l
írt, 25 verset tartalmazó rövid levele folytán lett társulat, nevezetesen: Kolozsvárt, Pozsonyban,
a keresztény világ eltt ismertté, mely levélben Temesvárott, Kassán,Pécsett, Sopronban, Szabad-
Pál a F.-tól megszökött, de általa római fog- kán, stb.
ságában megtérített s most urához visszaküldött Filharmoniktis (gör.) a. m. zenét kedvel az ;

Onesimus rabszolgát F.-nal kibékíti, annak szá- a zenész, aki valamely F. társaság tagja. mköd
mára bocsánatot, st ii-ányában, mint most már F. társaságok zenei egyletek, hangverseny-in-
keresztény testvér, testvéries bánásmódot kér, ha tézmények. L. Filharmónia.
pedig az F.-t valamivel megbántotta, vagy adósa Filhellén (gör.) a. m. görögbarát így nevez- ;

volna neki, a fell kezességet ígér neki. ték mindazokat, kik a görögöket szabadsághar-
Filep, 1. Fiilöp. cukban (1821) támogatták.
Filep, 1. Gábor, 1. Fülöp Gábor. Filhol (ejtsd fiiyoi), Antoine Michel, francia réz-
:

2. F. Gyula, orvos, szül. Pánczólcsehen, Szol- metsz, született Parisban 1759., megh. 1812. Az
nok Doboka vmegyében, 1871 júl. 17., orvosi ta- I. Napóleon által összehordott mvészeti gyjte-
nulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ahol mény kincseinek reprodukcióit adta ki rézmetsze-
1896. «stib awpicivi regis'» orvosdoktorrá avat- tekben Cours élémentaire de peinture, ou galerié
ták. 1905-ben az egészségtani vizsgálati módszerek du musée Napóleon (720 lap. Paris 1804—15)
cím tanból magántanári képesítést nyert. 1906 címen. Ennek folytatását Musée royal de Francé,
óta Kolozs vármegye tiszti forvosa. Különösen a ou collection gravée des chefs d'oeuvre de pein-
higiénia, bakteriológia és az egészségügyi köz- ture et de sculpture c. özvegye adta ki (Paris 1827).
igazgatás terén fejtett ki irodalmi mködést. Filla (lat.) a. m. loány. —
P. az egyházi ter-
3. F. Sámuel, 1. Deáki íüep. minológiában, a. m. fiók- v. leányegyház.
Filer le son (franc), Filar il suono.. Filiális, eredetileg olyan viszonyban lev, mint
Filet(franc., ejtsd: flié),l.vesepec8enyébl vágott a gyermek a szülkhöz, tehát alárendelt a ma- ;

párolt s mártással feladott szelet, moly következ- gyarban íiók, pl. F. egyház, flókegyház továbbá
: ;

képen készül a két ujjnyi vastagra szeletelt húst fióküzlet, amikor a keresked vagy valamely vál-
:

szalonnával megtzdelik, egy lábasban sóval és lalat a föüzlet mellett akár lakóhelyén, akár
Fillatlo — 496 — Fllloque

más helyeken is nyit üzletet, amelyek a füzlet- Filices, Mlicinae (növ.) a. m. harasztok (1. c).
tl függnek. Filicin, 1. Filixsav.
Filiatio (lat.), a gyermekek viszonya szüleik- Filicuri, 1. Lipari-szigetek.
hez a szerzeteseknek függségi viszonya fnö-
;
Filiczky János (filefalvi), tanár és költ, szül.
keikhez az a függ viszony, amelyben az anya-
;
Farkasfalván (Szepes vm.) 1580 körül, megh.
egyház egy másikhoz, esetleg belle keletkezett- Sárospatakon 1622. végén. Szegénysorsu nemes
hez a leányegyházhoz (fllia)jut; továbbá az anya-
: szülktl származott s középiskolai tanulmányait
és leányváros közti viszony, amely úgy áll el, Thököly István támogatásával végezte; 1602.
hogy egy város egy másiknak (az anyaváros) jo- mint az ifjú Hoddiegova báró nevelje külföldi
gát nyeri el és ennek következtében perekben fe- tanulmányútra ment s elbb Prágában és Her-
lebbezés esetén a leányváros bíróságától az anya- bornban filozófiai eladásokat hallgatott. Utóbb
város ítélöszékéhez lehet fordulni, meglátogatta Marburgot, Heidelberget, Baselt és
Filibe, 1. Filimopoly. Altdorfot, ahol akkoriban Molnár Albert is tartóz-
Filibedzsik (Feltbedz.nk), faln Szaloniki török- kodott. 1617-ben pataki tanár lett s nagy buzgó-
országi vilajetben, 1. Filippi. ságot fejtett ki; 1622. rektornak választották,
Filicaja(ejtsd: fliikája), Vincenzo da, olasz költ, de mködését csakhamar félbeszakította pestis
szül. Firenzében 1642 dec. 30., meghalt Pisában okozta halála. Mveit többnyire latin nyelven
1707 szept. 24. Ez utóbbi városban végezte tanul- írta. Legnevezetesebbek Primitiae Poeticáé (Mar-
:

mányait is, azután visszatért szülhelyére, ahol burgban év nélkül) és Poemata varia (Basel 1614).
korán befogadták az Aocademia della Cruscába. A Magyar verse kett maradt az elst Bethlen Gá-
;

XVII. sz. Urájának domináló bnétl, a cikornyás borné halálára, a másikat Mohiár Albert tisztele-
mesterkéltségtl, a nyakatekert képek hajhászá- tére írta azon alkalomból, midn ez a Zsoltárokat
sától ment birt maradni és Petrarca Canzonoit magyar nyelvre fordította.
utánozva, gyakran eltalálta a nemes, egyszer Filiformis (lat.) a. m. fonálképü.
pathosz hangját s a tartalomnak megfelel har- Filigrán {filuma,.m..foná,l és í/ra/mm a.m. mag
monikus formát. Kivált hazafias költeményeire áll szóból), mint neve mutatja, fonalakból és szemek-
ez, melyek közül legnagyobb hírre vergdött AU' bl összerakott munka, de P.-nak nevezik azokat
Itália c. szonettje és Bécsnek a törököktl való a müveket is, melyek csak fonálból (di'ót) vagy
ostromára szerzett hat ódája (Per l'assedio di csak szemecskékbl állanak, st némelyek a sze-
Vienna). De már az utóbbiban nem egy helyütt mekbl összerakott munkákat külön granulirozás-
esik a retorizálás hibájába. Mvei legújabb ki- nak nevezik s a P. elnevezést lefoglalják a drót
adását Tanisetti bocsátotta közzé (Torino 1874). munkákra.
Életi'ajzát 1. müveinek 1781-diki londoni kiadá- A fémfonalakat vagy sima fémlemezre alkal-
sában. mazzák, vagy ha alap nélkül készül a P., egy-
Filicales (Filices, növ.) a harasztfélék egy mással kötik össze. A forrasztás igen nagy ügyes-
sorozata a Filicinae-osztálynak (1. Harasztok) séget követel, nehogy a finom drótocskák megol-
Leptosporangiatae alosztályában. A szorosabb ér- vadjanak. A fémszálak átmetszet kerek, 4 vagy
telemben vett harasztok tartoznak ide. Igen sok 3 szögletü, több szálból csavart drótot is gyakran
génuszt és fajt számlál, legnagyobbrészt ti'ópusia- alkalmaznak.Az P.még zománccal.kövekkel is dí-
kat, ide tartoznak a faharasztok is. A mérsékelt szíthet, rajza majdnem kivétel nélkül ornamen-
övieknek a földben kúszó rhizomájuk van, csak tális, ábrázolások soha nem fordulnak el.
levelei emelkednek a talaj fölé, ezek többnyire A F. az ötvösségben igen régi eredet s minden
többször szárnyasak (pl. Aspidium füix mos), a népnél és idben található. A legszebbek a görög
Polypodnim vulgare levele egyszer szárnyas, és etruszk-munkák, majd az indiaiak és a kínaiak.
míg a Scolopendrium vidgare levele osztatlan. A Olaszország, különösen Genova igen szép P.-t ké-
legtöbbnek szárán, levélnyelén, olykor magán szít, úgyszintén Norvégia, Magyarország,Spanyol-
a levelén is pikkelyszrök (paleae) vannak. A spó- ország, Hollandia, Portugália és Törökország. —
rás levelek csak egyes estekben különböznek a F.-émaüv. émaüajour, fémalap nélküli zománc.
meddktl. A sorozatnak beosztása családokra —
F.-üveg, színtelen üveg, melybe színes v. fehér
fkép a sporangium, spóratartó szerkezetén ala- üvegpálcikákat forrasztanak úgy, hogy a pálcák
pul. A sporangium (1. a Harasztok III. mellékletén fonadékot képeznek, ezt az eljárást ismerték már
a 4. ábrán) a levél egyetlen opidermiszsejtjének az ókorban is, most leginkább Velencében dívik.
osztódásából fejldik. Oldalról tekintve az ábrá- Filimon Miklós, román író, szül. Bukarestben
zolt sporangiumot, a kerületén vastagfalu sejtek- 1819., megh. 1865. Iskolákat alig járt s amit tu-
bl álló gyürü (annulus) látható, végig haladva a dott, azt a saját szorgalmából tanulta meg.
spóratartó hátoldalán és tetején, míg a hasoldalon Hosszú ideig zenetanításból élt majd templomi
;

csak középig ér. Spóraéréskor kiszáradás folytán énekes volt s végre az állami oklevéltárban nyert
a fal az annulus hasoldali vége alatt felreped, a alkalmaztatást. Nevezetesebb munkája: Ciocoi
sok spóra kiszóródik s a nyílást az annulussejtek vechí si noí (1863). Ez érdekes regénye a román
összehúzódása továbbra is nyitva tartja. A gyrtársadalmat mutatja be s kiméletleniü ostorozza
helyzete, kialakulása és a felnyílás módja csalá- a Fanariota-korszak emlékeit.
donkint változik s a családok fismertet jegye. Filiolitas (középkori lat.) a. m. fiúság, a pápák
Ide tartozó fbb családok Cyatheaceae (a faha- által egyes kat. fejedelmeknek adni szokott cím.
:

rasztokkal), Po/í/poátaceae (Páfrányfólék), amely Fílioque (a lat.0ius ós que szóból, a. m. és a

2800 fajával a legnagyobb harasztcsalád és Os- Fiútól). A nicea- konstantinápolyi hitvallásnak
mundaceae. toldaléka, kifejezése til annak a keresztény tannak,
Fillpendula — 497 — Fllippl-szlgretek

hogy a Szentháromság harmadik személye, a tüzelte; így nevezik Cicerónak Antonius ellen
Szeatlólek, az Atyától és a Fiútól öröktl fogva tartott 14 beszédjét ; innen általában a szenve-
származik. Az árián gótoknak a katolikus egy- délyes,támadó beszédek neve is F.
házba visszatérése után helyezte be a tolodói Filippinél találkozunk, szálló ige, idézet
zsinat (589) a P. szót a hitvallásba. A görögök Shakespeare Július Caesar c. tragédiájából (4-ik
Photius óta (869) eretnekséggel vádolták emiatt felvonás). Antonius szava híveihez a Brutus és
a latinokat és ez volt oka a keleti hitszakadásnak. Cassius ellen Filippi mellett vívott dönt ütközet
Az egyesülés alkalmával a lyoni (1274) ós firenzei elestéjón.
(1439) zsinatok a dogma elfogadását követeitéka Filippino, 1. Lippi.
görögöktöl,d6 a F.szónak a hitvallásba való fölvé- Filippisták. így nevezték el, némileg gúnyból,
még Trinitas.
telétl eltekintettek. L. Luther túlbuzgó hívei a XVI. sz. közepe körül
Filipendula ('Z/ímana Tourn., bajnócaa6\.), MelamMhon Fülöp híveit és elvtársait, vagyis a
a Rosaceae család génusza 8—9 faja az É.-i mér-
; wittenbergi és lipcsei egyetemek teológusait. Lu-
sékelt övben honos, nagy termet kórós növény, ther és Melanchthon együtt munkálkodtak ugyan
szakaszosan szárnyas v. karélyos levelekkel, vi- hamiadfél évtizeden keresztül a reformáció meg-
rágzatuk megrövidült tengely buga. A F. hexa- alapításán és diadalra juttatásán, de nemcsak ter-
pefala Gilib.Ct7w.aria filipendula Kos,ie\,Spiraea mészetük volt merben különböz, hanem idvel
filiperidida, koloncos bajnóca, varjumogyoró) szá- vallásos nézeteik is eltértek némileg egymástól,
raz réten terem ; bojtos gyökere helyenkint rópa- amennyiben mig Luther határozottan tiltakozott
szerüen megvastagodik. Kertbe is ültetik. Vir%a a svájci refonnátorokkal való egyesülés ellen,
fehér y.]^irosló.Qyökérg\imóii\(rcuiixfilipendidae) addig Melanchthon hajlandó lett volna a két refor-
ehet, a sertés gyakran kitúrja. Ültetik kertbe a mációt egyesíteni, aminthogy midn 1540. az
F. ulmaria L. (Llmariapcdustris Mneh., Spiraea ágostai hitvallást újból kiadta, ennek az úrvacso-
ubnaria L., legyez-bajnóca) fajt is, 1 2 m. ma- — ráról szóló pontját a kálvini úrvacsorai tanhoz
gas, nedves réteken, égeresekben terem. Több közelítleg változtatta (variata confessio). Azon-
európai nyelven «a rét királynöje» (Wiesenköni- ban míg Luther élt, addig a két reformátor között
gin) a neve. a jó viszony, ha néha meg is zavarodott, de nem
Filipepi, Alessandro, 1. BotticelU. szakittatott meg. De midn Luther meghalt (1546),
Filipova, község, 1. Szentfulöp. az szigorú követi nyíltan megtámadták Me-
Filipovac, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, lanchthont és barátait, vádolván ket, hogy a tiszta
(1910) 403 német, magyar és olasz lak., u. p. és evangéliumi hitet részint a kálvinisták, részint a
u. t. Lipik. pápisták kedvéért meghamisítják. Késbb ezen
Filipovci (orosz), 1. Füippónok. teológiai pártelnevezés egyszersmind egyházpoli-
Filipovic Iván, horvát író, szül. Velika-Ko- tikai értelmet is nyert, azok neveztetvén így, akik
panicában (Szlavónia), megh. Zágrábban 1895 az összes protestáns fejedelmek egyesítését s ezen
október 28. 1874- 89-ig zágrábvármegyei tan- célból a lutheri és kálvini egyházak között emel-
felügyel. Irodalmi munkásságát 1845. kezdte kedett válaszfal lerontását munkálták, 1. Kripto-
költeményekkel a Danieában. Gyjtött népdalo- kálvinisták.
kat és népmeséket, számos ifjúsági iratot is Filippi-szigetek (FíUöp-szigetek, sp. Islas Fi-
:

írt. Nagy mve

Wörterbuch der kroatischen u.
: lipinas; ang.: Pidlippine Islands), a Kelet-indiai
deutschen Sprache (Zágráb 1875, 4 köt.). szigettenger legészakibb szigetcsoportja (É.-i sz.
Filippi (lat. Philippi, gör. Pkilippoi), az ókor- 40" U)'—2i\ K.-i h. 117016'- 126<»53'), Dél-Kíná-
ban Makedónia városa a Pangaios hegy észak- tól DK.-re 600 km., Annámtól K.-re 900 km., Bor-
keleti lejtjén, meredek magaslaton a Gangites neotól ÉK.-re 4—500 km. 1898 óta az JÉszak-
folyócska mellett, aranybányákkal, rövid ideig amerikai Egyesült-Államok gyarmata. 3141 szi-
attikai gyarmat Krenides néven, de midn Kr. e. gete közül a nagyobbak Luzon (108,882 km»),
:

358. II. Fülöp makedón király elfoglalta, neve P. Mindanao(97,968), Samar (13,386),Panay (12,560),
lett Kr. e. 42. színhelye a triumvirek gyzelmé-
; Paláwan (12,152), Negros (12,098), Mindoro
nek Brutus- és Cassiuson. Augustus idejében ró- (11,073), Leyte (kb. 7500), Cebú (4697), Bohól
mai koloniátust nyert. —
F. keresztényeihez in- (4124), Másbate (kb. 3000 km») A szigetek összes
tézte Szt. Pál apostol egyik levelét római fogságá- területe 296,310 km'. Ersen tagozott partjait
ból. Romjainál épült a mostani Fdibedzsik falu. helyenkint korallzátonyok veszik körül. A hegy-
Filippi, F'dippo de, olasz utazó és természet- láncok Luzon É.-i részén összeszoruhiak, D.-en
búvár, szül. Milanóban 1814 ápr. 20., megh. Hong- és DNy.-on legyezószerüleg elágaznak. A hegy-
kongban 1867 febr. 9. 1848-ban Torinóban az állat- ségek magvát, kivéve a (részben még mköd)
tan tanára lett. Miután 1862. Perzsiát beutazta, vulkánokat, ki-istályos palák alkotják. A F. K.-i
1865. a «Magenta» világkörüli útjának a tudomá- szegélyén végigfutó hegylánc Leyte szigetén a
nyos vezetéisét vette át. Mvei Delle funzioni ri-
: Monté Sacripanteban éri el legnagyobb magas-
produttive negli animali (Milano 1850, 1856) II ; ságát (1190 m.). Mlndanaón, a legdélibb szigeten
regno animale (u. o. 1852) Note di un viaggio in
; 3 hegylánc ismerhet fel a K.-i hegylánc az ür-
;

Persia (u. o. 1865). danetában (1894 m.), a Ny.-i a Malindangban

Filippika, filippikák (lat. Philippicffi orationes), (2047 m.) kulmmál. Luzon DK.-i félszigete a vul-
Demosthonesnek Fülöp makedóniai király ellen, kánokban gazdag Camarines; a tulnjdonképi
mint a görög szabadság veszedelmes ellensége Luzon D.-i része 3 vlzgyiijtö medencére oszlik
ellen tartott három heves és nagyhatású beszédje, (Manilai-öböl, Laguna-öböl, Laguna de Taal).
mellyel az athénieket és a görögöket ellenállásra Közép-Luzon Ny.-i hegylánca, a Sierra de Tam-
Révai Nagy LexHcvna. VII. köt. 88
 :

Filippi-szigretek — 498 — Filippl-szlgretek

bales 1840 m., a K.-i 1200 m. magas. Luzon E.-i A civilizálatlanok számát némelyek 1 millióra
részében 3 hegylánc ismerhet fel. A Ny.-i a Cor- becsülik (ugyanis kb. ennyi nem keresztény).
dillera del Norte (2260 m.) a K.-i a Sierra Madre ; A F. fvárosa Manila, (1910) 234,409 lak. (a nyári
(1283 m.) a középs hegylánc 2500 m. magas-
; fváros Bagnio). Többi nagyobb városai (mind
ságot ér el. Mköd
vulkánok Apo (8200 m.) és : 40,000-nél kevesebb lakossal) Bauan, Lipa, Argao,
Calayo (mindkettn szolfatarák), Mindanao szi- Laoag, Batangas, Carcar, Barili, Cebu, San Carlos,
getén Camiguin (1871. alakult sziget, 1627 m.);
; Sibonga stb.
Canlaon (2500 m.), Negros szigetén Halcon (270U ; A lakosság ffoglalkozása a földmvelés és a
m.), Mindoro szigetén Bulusan (1500 m.), Bacon,
; háziipar. A ma még nem magas színvonalú föld-
Mayon (2715 m.), Camarines-f élszigeten Taal ; müvele's fterményei: a kender, cukor, kávé,
(304 m.) és a Manilái vulkánok Luzon D.-i részén. rizs, kopra, dohány, indigó. A Bureau of Ágricul-
A vulkánossággal összefügg gyakori földrengé- ture befektetésekkel, kísérletezésekkel, vetmag-
sek Manilát többször elpusztították. adományozással, rovarirtással stb. támogatja a
Folyói: a Cagayan (350 km.), Pampangan, mezgazdaságot. Az erdgazdaság sokfajta érté-
Agun, Chico, Pásig (a Laguna de Bay lefolyása, kes fát szolgáltat. Az állattenyésztés nem jelen-
20 km ), Luzon szigetén Agusan, Rio Grandé de
; tékeny (ló, szarvasmarha, kacsa). A halászat és
Mindanao (a Magindanao- és Liguasan-tó lefo- gyöngyhalászat igen számottev. A bányászai
lyása), Mindanao szigetén stb. ma még kezdetleges fejlesztése érdekében a kor-
;

Éghajlata trópusi, óceáni, csekély (3—5") h- mány

áldozatokat hoz. A bányatermékek (barna-
mérsékleti ingadozással, nagy nedvességgel, két szén, vas, arany, ezüst, platina, réz, ólom, man-
évszakkal. Legmelegebb a május (Manila 28'2<'), gán, cink, kén, petróleum, só, kaolin, gipsz) ér-
leghidegebb j anuár (24- 1 ") Bagnio-ban ( Luzon fen- téke, az arany és ezüst nélkül, (1909) 12'2 millió K.
;

síkján) évi közép 18", ápr.-máj. 206, febr. 16-20. A háziipar fbb cikkei a gyékény-, vászon- és :

A csapadék K.-entöbb, mint Ny.-on (Manila 1988, sznyegárúk. Az ilo-iloi visayák finom szttese-
Bagnio 4125 mm.). Legessebb május és okt., nagy ket készítenek (ananászrostból), a catalanganok
zivatarokkal. Télen BK.-i, nyáron DNy.-i szelek csónakgyártással a tagalok fafaragással foglal- ,

jái-nak az átmenet idején néha pusztító viharok koznak. A szivargyártás újabban ersen föllendült.
;

(tájfun, coUa, forgószelek [baquio]) dühöngenek. Közlekedés és kereskedelem. A külkereske-

(Manilában 1865. és 1882.). delem szolgálatában (1910 jún. 30-tól 1911 jún.
Növényzete a maláji trópusi flórához tartozik. 30-ig) a F. kikötibe (Manila, Ilo-ilo, Cebu stb.)
Jellemzk a pálmák, fszerek, banána, lauracea, érkezett 945 hajó (1.861,602 t.), indult 884
dipterocarpus-félék, a Tectona grandis, orchideák, (1.808,308 t). A vasútépítés az amerikai uralom
harasztok. K.-en trópusi serdk, Ny.-on feny- óta szépen fejldött: (1898) 200 km., (1910) 825
félék is ; a magas helyeken alpi flóra. Luzon-on km.-nyi vasút volt üzemben (tervben és építés
sok ausztráliai növény található egyébként nö- alatt 919 km.). A postahivatalok száma (1910
;

vényzete rokon Formoza, Celebes, Borneo és az jún. 30.) 556, postautalványok felvételére szol-
ázsiai kontinens flórájával. gált 118, postatakarékpénztár 293. A szárazföldi
Állatvilága inzuláris a maláji alrégióhoz tar- távíróvonalak hossza 6218 km a szigetek közti
;
,

tozik, de attól eltér hiányaival (31 emls van kábeleké 1862 km.; kábelösszeköttetés Hong-
csak). Luzon emlsei Ausztráliára utalnak. A ra- Konggal, Sanghaival és Honolulun át San Fran-
gadozók csaknem hiányzanak. A majmokat a ciscóval. A telefonhálózat 3009 km. A bevitel
Macacus cynomolgus és a Cynocephalus niger értéke {1911) 249. a kivitelé 199 millió K.
képviseli; vannak félmajmok, rovarevk, szarva- Mveltségi állapot. Az oktatá.<iügy élén áll a Sec-
sok. A molluszkák száma jelentékeny. retary of Píiblic Instruction. A szigetek 36 közok-
Lakossága (i9io) 8.276,802 (1 km»-re 28) ebbl tatási kerületre osztattak. A beírt tanulók száma
;

kb. 25,000 fehér, 50,000 kínai, a többi benszü- (1911) 582,115, a tanítóké 8862 ebbl 732 amerikai, ;

lött maláji és negrito. Nevezetesebb maláji tör- 8130 fllipino. Fbb tanintézetek az egyetem (St. :

zsek a tagál (1. 0.), visaya, iloeo, igorrota, pan- Thomas Universítj'^) Manilában, 1 tanítóképz, 1
:

gasina, cagaya. A születések arányszáma Manilá- orvosi és több ipar- és kereskedelmi iskola. A hír-
ban (1909—10) 1000 lakosra 42, a halálozásoké 37. lapok száma (1908) 61, ebbl 18 angol, 17 spanyol,
A F.-re érkezett (1910—11) 15,901 ember (5645 16 benszülött, 8 vegyes nyelv, 2 kinai. Ural-
amerikai, 7319 kínai [ezek közül 6035 korábban kodó vallás a r. k. (1 amerikai érsek, 3 amerikai
már a F.-en volt], 912 japáni, 2025 egyéb). A és 1 benszülött püspök). A múrók Mindanao Ny.-i
kínaiak bevándorlását az 1902-iki törvény eltiltja. részén és a Sulu-szigeteken mohamedánok. A nem
A lakosság megoszlása a szigeteken (1903) kesztények száma 1 millió körül. A spanyol ura-
lom idejében a szerzeteknek nagy birtokai voltak,
Összes Ebbl civi- ezeket kiosztották a nép közt. A legfbb törvény-
lakoss& g lizálatlan
szék szókhelye Manila. Fölebbviteli törvényszék
Lnzon 3.798,.507 223,506 van 17. BzenkívtÜ békebirák a községekben.
Panay _ 743,646 14,933 Kormányzás és közigazgatás. A P. polgári kor-
Cebu 592,247
Mindanao 449,634 252,940
mányzás alatt állanak, de a mórok vidékén (Min-
Negros _ 460,776 21,217 danao egy részén és a Sulu-szigeteken) a hiva-
Leyte 357,641 talokat legnagyobbrészt katonatisztekkel töltik
Bohól _ 243,148
be. A kormányzás élén áll a fkormányzó, a
Bamar 222,690
A többi szigetek 717,137 134,456 Philippine Commission elnöke. A törvényhozás
összesen 7.635,426 647,740 2 háza a Philippine Assembly (alsóház) és a 8
Flllppl-szigetek - 499 Flllppopoly

tagú Philippine Commission (4 amerikai, 4 flli- kítottak. Jan. hóban összeült Maloloeljan a nem-
pino). Közigazgatásilag a F. 38 provinciára osz- zetgylés, mely az eléje terjesztett aiicotmányt
tattak; ezok ólén egy-egy kormányzó, titkár, elfogadta, a távolmaradt Aguinaldónak bizalmat
kincstárnok és ügyész. A kormányzókat 32 pro- szavazott s felhatalmazta a kormányt, hogy az
vinciában a nép választja, 6 provinciában (ahol a amerikaiaknak hadat izenhet. Ennek eredménye
lakosság túlnyomórészt nem keresztény), a Phi- lett az a nagy küzdelem, melyet Aguinaldo ve-
lippine Commission javaslatára és jóváhagyásával zérlete alatt vívtak a benszülöttek az amerikaiak
a fkormányzó nevezi ki. Az állami bevétel (loio) ellen, kiknek a küzdelem sok emberéletbe került.
102 millió K, a kiadás 100 millió K. Fénzegység Minthogy az amerikaiak kizsákmányolása semmi-
190-i óta a Filipino Dollár áUandó értékét (Oö
; vel sem bizonyult jobbnak a spanyolokénál, ennél-
amerikai dollár) aranyfedezet biztositja.V.ö.ilíeT/er fogva lázadás egyre terjed. Ez az oka annak,
és Schadenberg, Die Philippinen (Dresden 1890— hogy az amerikaiak nem képesek a többi gyar-
1893); Semper, Die Philippinen und ihre Be- matok módjára kiaknázni a F.-et, melyeknek az
wohner (Wtírzburg 1869) u. a. Reisen im Archi-
; eladásáról szóló hírek ennélfogva nem teljesen
pel der Philippinen Wright, A Handbook to the alaptalanok.
;

Philippúies (London 1908). Irodalom. Sastron M., La insurrection en Filippinas, Madrid

1897; Worcester C, The Filippine Islauds and tbeir people,
Története. A a felfedezések ko- New
P. történetét York 1898 Francia y Poncé et Parrado O., Las iolas
;

rától kezdödöleg ismerjük. Elször Magelhaes Filippinas, 2 köt., Havanna 1899. A néprajzi viszonyokra nézve
(1. 0.) szállt partra Mindanao szigetén, 1521 márc. Blumentritt munkája a legkiválóbb: ü\e Pbilippiuen, Ham-
burg 1900 Virchow, Über die Bevölkerung der Filippinen,
17., de továbbutazása alkalmával Mactan szige-
;

a porosz akadémia értekezései között, 1898 — 99; Ramon

tének lakói (Cebu-sziget közelében) meggyilkol- Reyes Lala, The Philippine Islands, London 1899 ; Young-
ták. A F.-et MagelhaesLázár szigetjeinok bnsband. The Philippines and roond abont, n. o. 1899; Lodge,
Szt.
The Philipinne islands, n. 0.1900; Faust, üampalguing
nevezte el, míg mai elnevezése a második spa- in the Philippines, San Francisco 1900 Robinson, Phlll- ;

nyol expedíció vezetjétl. Villalobostól szárma- pinnes, the war and the people, New York 1901 El Archl- ;

zÖ£, aki a késbbi II. Fülöprl nevezte azt el. pélago Filipino, 2 köt., atlasszal, Washington 1900 Report ;

of the PhilippineCommission to the President, 4 köt., u. o.

1565-ben Miguel de Legazpi az egész szigetcso- 1900—1 Foreman, The Philippine Islands, Londop 1899;
;

portot hatalmába kerítette s 1571. megvetette Lala, The Philippine Islands, u. o. 1899 MiUet, The ;

Manila városának alapját, mely elbb püspöki, Philippine Kxpedition, New York 1899; Sawyer, The in-
habitants of the Philippines, n. o. 1900; Y'onnghonsband,
majd érseki szókhely lett, egyszersmind pedig a The Philippines and Round Abont, u. o 189D blair K. H. ;

Kinával való kereskedelem legfbb közvetítje. és Rubertson .1. A., Philippines Islands 1493—1903., London
A szigetcsoport története szakadatlan háborúk és 1. 1903 Atkinson, Philippine Islands, u. o. 1906 ; Halstead,
;

Story of the Philippines, Chicago 1902.

lázadások sorozata. 1573-ban a kínai kalózok,
késbb az angolok és hollandok akarták kiszorí- Filíppo (oL), régi milanói ezüstérem, mely-
tani a spanyolokat. 1762— 64-íg az angolok bir- nek értéke 7i/» Ura volt.
tokában volt az egész szigetcsoport. Amint azon- Filipponi Bernát, az olivetanusok Zsigmond
ban a spanyolok visszanyerték, teljes ervel lát- király alapította dömösi kolostorának els apátja,
tak hozzá a dominikánus, jezsuita és auguszti- aki néhány társával 1433 óta mködött hazánk-
nus misszionáriusok a sziget lakóinak megtérí- ban és 1441. a szentség hírében halt meg. Sírját
téséhez. Míg ez egyrészt a kultúrát elmozdította, a nép zarándoklatokkal kereste föl, de a kolostor
addig másrészt a szerzetesek erszakossága kö- javait F. utódainak, Antal és Miklós apátoknak
vetkeztében a lakosság elégedetlensége egyre ntt idején a szomszéd urak elvették, amiért a rend
8 végül 1876. nyüt lázadásban tört ki. Minthogy tagjai 1445. Olaszországba tértek vissza. V. ö.
a spanyol kormány nemcsak a fllipinokat ós Fraknói cikkét, Századok, 1893-ik évf.
malájokat, hanem a spanyol gyarmatosokat is Filippónok (oroszul filipovci), a papnélküli
kizsákmányolta, ezek titkos szövetségeket alakí- raszkolnyikok (1. o.) egy szektája, amelyet egy
tottak, melyeknek vezetje Aguinaldo(8zül. 1871.), 1675. szül. novgorodi Photius nev sztrelie ala-
egy gazdag és tanult benszülött lett. Midn a kor- pított, aki mint szerzetes a Filipp nevet vette föl.
mányzó Aguinaldót akarta fogatni, ez elmene-
el Náluk a tzzel való keresztelés (önelégetés) nagy
kült s a felkelkkel együtt megkezdte a szabad- tiszteletben áll, az állami egyházat fanatikusan
ságharcot. 1898-ban a spanyol-amerikai háború gylölik. Az orosz kormány üldözése ell keleti
idején a felkelk semleges álláspontot foglaltak Poroszországba menekültek, ahol a lengyel ma-
el. Amint azonban az amerikaiak hatalmukba ke- zurok közt telepedtek meg.
rítették a szigetcsoportot, annak lakói független- Filippopoly (tör. Filibe. bolg. Plovdw v. Plov-
nek nyilvánították a F.-ket s Aguinaldót válasz- din), azeltt Kelot-Ruméliának, most az ugyanily
tották elnökükké 1898 szept. 15. Ekkor Aguinaldo nev bolgárországi kerületnek (6954 km* terület
szerzdést akart kötni az amerikaiakkal, akik és 447,164 lak.) és járásnak fvárosa, a Marica
azonban nem akartak hallani róla, s így a lakos- mindkét partján, vasút mellett, bolgár, görög és
ság a spanyolok pártjára állott. A dec. 12. meg- kat. püspöknek és a kerületi hatóságoknak szék-
kötött végleges békében a spanyolokat arra kény- helye, (1910) 48,500 lak., akik közül a legnagyobb
ezerítették, hogy a Filippi szigetcsoportról le- rész bolgár, aztán török és görög, a többi izraelita,
mondjanak és szuverenitásukat az amerikaiak- cigány és külföldi, nagyobb részük fóldmível. A
nak engedjék át, amiért ez utóbbiak 20 millió dol- nagyobbára tarkára festett házakból álló, barát-
lárt fizetnek nekik. Ezzel azonban az a kérdés, ságos külsej város legelkelbb városrésze a
hogy mi történjék a szigetekkel, nem dlt el. Dzsambaz-Tepe, itt van az új városi park egy tö-
Mindez vérig sértette a benszülötteket, kik rök temet helyén, több iskola, a kormányzósági
1899 jan. 1. honvédelmi s nemzeti kormányt ala- palota, azeltt a török basák és a koletroméliu

8I*
 ;

FilippQvánok — 500 — Flll*

kormányzók konakja. A régibb idkbl monu- azonban késbb visszaadtak. Judát teljesen meg-
mentális épület alig maradt fenn; az Imaret- hódították, Gilboába helytartót állítottak és hogy
Dzsamiszi-mecset a iMarica-hínál és a nagy ki- egy újabb fölkelést meggátoljanak, az izraeliták-
lenc kupolás Dzsumaa-Dzsamiszi-mecset, végül tól fegyvereiket elszedték s nekik a kovácsmes-
egy még teljesen jókarban lev és most is használt terség zését megtiltották. Uralmuknak Saul ki-
karavánszeráj, 10 ólomkupolával. Újabban épült rály vetett véget, aki az izraelita törzseket ha-
a Marica közelében a Cyrill- és Metod-templom. talma alatt egyesítette és a F.-at többször meg-
Nagyon szép kilátás nyilik a városra és K.-Ru- verte, de végre egy ütközetben a Gilboa hegységé-
mélia termékeny síkságára a Rodope-, Balkán- és ben fiával. Jonatánnal együtt elesett. Müvét be-
Rila-hegysógek faláig a Szahat-Tepéröl, a F.-iak fejezte utóda, Dávid, akinek sikerült a F.-at any-
kedves vasárnapi sétahelyérl. P. ipara és keres- nyira meggyöngíteni, hogy ezek minden további
kedelme jelentéktelen s nagyobb ipartelep a város kísérletrl Palesztina meghódítására lemondot-
területén alig van. Midn II. Fülöp, Makedónia tak. A F.-ok isteneirl 1. Derketo és Dágón.
királya 342—340. Kr. e. a trákok földjét meghódí- Filit, 1. Robbanószerek.
totta, F. helyén új várat építtetett. Róla kapta e hely Filius (lat.) a. m. flú. A római jogban F. fa-

a Philippopolis nevet. Lysimachos után a makedó- niüias a. m. közvetlenül az apai hatalom alatt álló
niai uralom.egy kis megszakítást kivéve, megsznt. leszármazó. L. bvebben Patria potestas. — F.
Claudius császár 46. Trákiát római tartománnyá legüimus a római jogban a. moly fiú, ki a ius
tette és ekkor F. csakhamar virágzó várossá lett, civile szerint érvényes házasságból származik
amelyet a rómaiak Trimontiumnak a trákok Pulpu-
, mai jogban törvényes fiúgyermek, szemben a
:

devának neveztek. Marcus Aurelius uralma alatt házasságon kívül születettel. —Filius ante pat-
172. a várost ers fallal kerítették be, amelyet rem, szószerint a. m. a fiú az apa eltt, közmon-
csak a XVIII. sz.-ban távolítottak el. A népván- dás, a fonák logikai következtetések, avagy
dorlás F. jólétének csakhamar véget vetett. 251- anakronisztikus állítások gúnyos jellemzésére.
ben a gótok, 447. pedig a hunok rombolták le. Filius S. Petri (lat.) a. m. Szent Péter fia,
F. a középkorban többször cserólt gazdát s fel- megtisztel cím, melyet a pápák oly fejdelmek-
váltva görög, orosz, majd a flandriai grófok tu- nek osztogatnak, kik az apostoli szék iránt kü-
lajdona s végre török birtok lett. Az 1877— 78-iki lönös hódolatot tanúsítanak.
orosz-török háborúban 1878 jan. 16. az oroszok Filix (aöv.) a. m. haraszt (1. o.).
elfoglalták. 1879-ben Kelet-Rumélia fvárosa Filix mas (lat.), 1. Páfránygyökér.

lett. 1885 szept. 18. forradalom tört ki a falai Filixsav, filicin, CjgEjgOg (?) összetétel alkotó-
közt, amely a kormányzót eltávozásra kény- része az Aspidium Filix mas gyökértörzsónek,
szerítette ; Sándor bolgár fejedelem szept. 23-án amelynek éteres extraktumából lassacskán ki-
proklamálta benne Bolgárország és K.-Rumélia kristályosodik. Halványsárga, rombos kristály-
egyesítését azóta F. bolgár kerületi fváros.
; lemezkék. Vízben és alkoholban oldhatatlan, éter
Filippovánok, máskép filippónok (1. o.). kissé oldja; 1840-on megolvad. Káliumhidroxid-
Filippsdoi-f, 1. Georgswalde. dal összeolvasztva vajsavra és fioroglucinra bom-
Filipstad, város Wefmland svéd tartományban lik, cink-por és nátronlúg hatására belle filicin-
(Ián), (1910) 4421 lak., vasolvasztókkal és vasm- sav, CgHiflOg is keletkezik. Galandféreghajtó ha-
vekkel. tású.
Filipnnctnra. Érdaganatok gyógyítására Filke, Max, német egyházi zeneszerz, szül
javaslatba hozott eljárás, melynek lényege, hogy a sziléziai Steubendorf-Leobschützben 1855 okt.
az érdaganatba a falán át selyem, catgut stb. fo- megh. Boroszlóban 1911 okt. 8. Boroszlóban
5.,
nalat juttatunk, hogy körülöttük véralvadók kép- a regensburgi egyh. zeneiskolában s a lipcsei kon-
zdjék, mely az ér tágult részét kitölti. (Moore zervatóriumban tanult; 1891. boroszlói székes-
1864). egyházi karnagy, majd a kir. egyh.-zenei akadé-
Fiíiszter (filiszteus), a német diáknyelvben mia tanára is. Számos misén, Te Deumon stb. kí-
mindönki, aki nem egyetemi tanuló v. a diákság vül világi karénekmvei is becsesek.
ellensége. Eredete homályos, annyi valószín, Filkeháza, kisk. Abauj-Torna vm. füzéri j.-ban,
hogy Jenában keletkezett. (1910) 146 magyar lak. u. p. Pálháza, u. t. Le-
;

Filiszteusok, a Földközi-tenger délkeleti part- geaye-Alsómihályi.

ján lakó nép,_ amely a bibliai hagyomány szerint Filkó, 1. kártyaflgura, 1. Fels. —
2. F., elter-
Kaftór-ból (Ámós 9, 7. Jeremiás 47, 4.) költözött jedt, egyszer kártyajáték. Négyen játszhatják
oda. Kaftór Kréta szigete, mások szerint pedig a magyar kártyákkal. Feladata a játszónak, hogy
Nilus deltája. Öt nagyobb városuk volt: Gaza, a négy felst, P.-t mással vitesse el. Mindenki
Askalon, Asdód (Azotos), Gat és Bkron. Mindenik 8—8 lapot kap, színt színre keU adni. A lapok
élén egy fejedelem (szeren, több. sz. szeramm) ütsorrendje disznó, király, fels, alsó, tízes, ki-
:

állott. Amint reánk maradt nevekbl következ- lences, nyolcas és hetes. Akin rajta maradt az
tetni lehet, sémi nyelvet beszéltek, azonban kö- ütés, azon van a hívás sora. A P.-k értéke nem
zelebb állottak az arameusokhoz, mint a kánaáni egyenl, a makkért egyet, a zöldért kettt, tökért
népekhez. A P. az izraelita törzseknek Paleszti- hármat és vörösért négyet fizet, kinek ütésében
nában való letelepedése után (Palesztina tlük van. Ha mind a négy játékosnak van F.-ja, a
vette nevét) kelet felé ki akarták terjeszteni ural- fizetett összeg a kasszába jut s a következ
mukat. Sikerült is nekik Eli fpap idejében egy játszma nyerje kapja.
ütközetben az izraelitákat tökéletesen leverniök. Füle (franc, ejtsd fliiy), a latin fllíából szárma-
:

A frigyláda ekkor a F. hatalmába került, amelyet zik), leány F. de boutique, elárusítón F. de

; ;
 ;

PIIle-DIeu — 601 Filloma

Francé, régebben a francia királyi házból való vizsgálatot, s azóta részint polg. isk. tanári, ré-
hercegn; í". dhonneur, udvarhölgy vagy nyo- szint igazgatói minségben Budapesten mködött.
szolyóleány F. de joie, kójhölgy.
; 1887-ben az igazgatása alatti polgári iskolát kö-
Fille-Díeu (franc. a. m. Isten leánya, lat. zépkeresk. iskolával bvítették, melyet 1895. a
Pilia Dei), Roraont mellett (Freiburg kanton) polgári iskolától történt elválasztás után is mint
1269 óta fennálló cisztercitarendi ni kolostor. felskereskedelmi iskolát igazgatott 1911 okt. l-ig,
Tagjai szigorú fegyelem mellett egyházi ruhák midn nyugalomba vonult. Több tankönyvet irt
készítésével foglalkoznak. a természetrajz körébl a középiskolák s a polgári
Filléreid, 1. F'defjeld. iskola számára, továbbá a kereskedelmi iskolák-
Fillér (ném. Pfennig, Heller), sok évszázad nak: Áruisme (1877. s új átdolgozásban 1887.
óta különböz értékekben forgalomban lev pénz- Budapesten). Mvei több kiadást értek.
darab. Elször a Xlll. sz.-ban Hall városában je- Fillipszit (ásv.), 1. PhUlipsü.

lent meg (innen Haller), majd az Anjouk alatt Fillis,James, angol iskolalovas és szakíró, aki
Lengyelországban és nálunk is elterjedt és a az iskolalovaglás törvényeiben a francia Baucher
benne rejl ezüsttartalom szerint fehér ós vörös 1867. megjelent tanításait részben megdön-
. fokoto P.-nek nevezték. Az 1858-ig hazánkban tötte és észszerbb megállapításokkal helyette
és Ausztriában használatban volt peng (konven- sítette.
ciós) forintnak V240. vagyis a peng krajcárnak Fillit (ösagyagpala v. agyagcnllámpala). Ma-
V4 része. Jelenleg a korona Vioo része, bronzból gasabb mértékben kristályosodott agyagpalák,
készül IVs g súllyal, 1 és 2 P. darabokban. amelyek az alaphegység felsbb részét alkotják.
Fillér, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. ratkói (Ósagyagpala-, agyagcsillámpalák vagy P.-for-
j.-ban, (1910) 513 tót lak. u. p. Ratkó, u. t. Nagy-
; máció.) Vékonypalás, sima vagy gyrt változó
rcze. szín kzetek a palásság lapján csillognak, mi-
;

Fillértakarékpénztárak. Az az általános tö- vel sok csillámlemezt tartahnazuak. A haránttö-

rekvés, hogy a kisvagyonú egyéneknek is lehe- résen felismerhet, hogy fkép kvarc és csillám-
tvé tegyék a takarékosságot és tkegyjtést, már ból állanak ezeken kívül tartalmaznak kloritot,
;

a múlt században is a legkülönbözbb takarékin- rutil-tket, turmalint, szenes an vágókat, igen

tézetek létesítésére vezetett. Ezek közül a legna- ritkán földpátot. Fajtáik a következk: 1. szeriéit
gyobb sikerrel az angol penny-bankok mintájára pala vagy szeriéit -F., zslrostapintatu selyomfénytl,
alakult F. és fillérszövetkezetek mködtek. Ha- fkép muszkovitból áll, legtlpikusabban a Taunus-
zánkban a postatakarékpénztár hasonló rend- ban (Németország) ismeretes, 2. mész-P-.ek sok
szer takaréküzlete emelte különös jelentségre szénsavas mésszel, 3. kloritoid-pala sok kloritoid
ezt az intézményt. A F. mködésének lényege az, és ottrelittal, 4. grafltpalák, sok graftttal, 5. föld-
hogy lehetvé teszik a legapróbb megtakarított pát-P.-ek sok albitfóldpáttal. Hazánkban az alap-
tökének elhelyezését és pedig olyképen, hogy 5 hegységben óriási területeket foglal el.
vagy 10 flll. ellenében takarékjegyet adnak (a Fillitgnájsz (kzet) névvel jelölj ük a földpátban
postatakaréknál 10 flll. bélyegek vehetk) a fél- gazdag palásszövet, világos szín, szericittar-
nek, aki összegyjtvén 1 korona árát, azt a í^.-nál talmú flUiteket.
elhelyezi s a betétjérl takarékkönyvet kap. Fillmore, 1. John Comfort, amerikai angol
Ujabban az eljárás egyszersítésére takarékavJto- zenei író, szül. New Londonban (Connecticut) 1^3
mátokat (1. 0.) állítanak fel vagy takarékp&se- febr. 4. A lipcsei konzervatóriumon tanult, az
lyeket (1. 0.) bocsátanak a felek rendelkezésére. ohioi Oberlinben, majd Riponban konzerv, tanár
Fülértár. Ismeretterjeszt és közhasznú képes volt, 1880. Milwaukeeben saját zeneiskolát alapí-
hetilap ;szerkesztette balásfalvi 0-rosz József tott. Fbb mvei: History of pianoforte music
kiadta és nyomtatta ifj. Schmidt Antal Pozsony- (1883); New lessonsof harmony és az indián ze-
ban a külföldi Pfennig-Magazinok mintájára, ön- nérl alapos tanulmányai a Matthew-féle
írt
álló knyomatu hazai s külföldi tárgyú képekkel Musieban (1893 óta).,
hetenként egyszer jelent meg 1834 mác. 1-tI 1836 2. F.,Mülard,az Északamerikai Egyesült-Álla-
ebr. 28-ig. mok 13. elnöke; szül. Summer-Hill-ben(New York)
Füles de sagesse (franc), I. Bölcsesség 1800 febr. 7., megh. Buffalo-ben 1874 márc
leányai. 7. Mint szegény farmer fla, saját erejébl küz-
Füles da bon pastenr (franc), 1. Jö pász- dötte fel magát az els polcra. Elbb lapszer-
tor leányai. keszt és ügyvéd volt, azután Buffalóban a tar-
Filleul, Adélé, 1. Souza-Botelho. tományi tanácsba választották. A képviselház-
Fillinger , Ferenc (viUmgeni és mnterthurni),
1. nak 1833 óta volt tagja. 1848. alehiök lett,
orvos, szül. 1880. Glinán. Egyetemi tanulmányait 1850. pedig Taylor elnök hirtelen elhalálozása
Budapesten végezte, ahol 1902. gyógyszerészi, után elnök. Els sorban arra törekedett, hogy a
1909. pedig orvosdoktori oklevelet nyert. 1907 óta déli és északi államok közötti nagyfokú ellentétet
az egyetem egészségtani intézeténél tanársegéd. elsimítsa és csakugyan sikerült a Clay és Webs-
Dolgozatai a kémiai analízis, valamint a köz- ter által indítványozott kompromisszimi keresztül-
egészségügy körébe vágnak; új eljárásokat irt le vitele által a már kitöröfélben lev polgárháborút
a vas, foszforsav, formalin, cukor meghatározá- elhalasztania. V. ö. Chamberlain, Biography of
sára újabb dolgozatai a vörösvértestek magatar- P. (Buffalo 1856).
;

tására vonatkoznak, Fillodia (gör.) a. m. ellombosodás fülodium, ;

1.

2. F. Károly, tanár és tanügyi író, szül. 1845 Állevél.

iec. 24-. Gyrött. 1872-ben tett Budapesten tanári Filloma (gör.) a. m. levélképlet.
Flllomorfla — 502 — Pllloxera

Fillomoríia (phyllomorphia höy.), 1. Ellom- lunk

július elejétl október elejéig mutatkoznak,
hosodás. közvetlen kárt nem okoznak, de azáltal lesznek
Fillopóda (állat, Phyllopoda), a héjjasok vagy veszedelmesekké, hogy a légáramlat ket minden
rákfélék (Cmstacea) osztályának egyik rendje, irányba elviszi s kisebb-nagyobb távolságra ter-
melynek hazánkban is több faja tenyészik. L. Le- jesztik a bajt. A szárnyas alak petéibl (1 8), —
vélláhuak. melyeket a szUlevelek alsó lapjára tojik, néhány
Fillotaxis (növ.) a. m. levélállás. nap alatt kifejlett ivarú szárnyatlan alakok kei-
Fillowit (ásY.), romboóderes külsej egyhajlású nek ki, hímek és nstények. Ezeknek száj szer vük
kristályok többnyire szemcsés halmazok gyanta nincs, nem is táplálkoznak, hanem azonnal pá-
;
;

vagy zsírfény, viaszsárga, átlátszó, áttetsz. rosodnak s a nstény rendesen a tkekóreg repe-
Képletes RgíPOJü+HjO, a hol R — Mn, PeésCa. désébe vagy a kéreg alá tojja egyetlen petéjét, az
Más mangánércekkel együtt található Branchville- ú. n. téli petét. Az ebbl kikel lárva lemászik a
bányatelepen (Connecticut). szll gyökerébe s háromszori vedlés után meg-
Filloxera (Phylloxera),Si.íé\tQA.Q\QB szárnynak kezdi a szzen való szaporodást. A téli petébl
rendjébe s a levéltetvek családjába tartozó rovar. kikel F. néha nem megy a gyökerekre, hanem
A P. nemet elször Boyer de Pouscolombe írta le —
É.- Amerikában rendszerint — a szöUleveleken
a tölgyfa levelein élsköd F. quercus alapján s telepedik le s ott szívogatva gubacsos kinövést
mivel a rovar szúrásai következtében a levelek idéz el. Ez a gubacskópz alak. Hasonlít a gyö-
elszáradnak, a görög phylloxera levélszárító ne- kórlakó alakhoz, de sokkal szaporább, egy felntt
:

vet adta neki. Mintegy 27 faja ismeretes, ezek példány 500—600 petét is tojik. Az ezekbl ki-
nagyrésze a tápláló növényeken szembetn kárt kel F.-k a zsenge leveleken szintén gubacsokat
nem tesz,de az a faj, amely a szll gyökerén él, képeznek, párosodás nélkül szaporodnak egész
a szUnek legnagyobb ellensége, pusztításával a nyáron át, szre kelve azonban levándorolnak a
szöUmvelésnek legnagyobb csapása. A F.-t gyökerekre ós gyökérlakó alakokká változnak.
1858—1862 között hurcolták be szll vesszkkel A F. ellen való védekezésnek els módja ott,
É.-Amerikából Angliába és Franciaországba s ahol a szöllben még nincs F., az, hogy a fertzés-
azóta Görögország kivételével Európa minden tl, ameddig csak lehet, megóvjuk a szllt. Ezt a
bortermel országán végigvonult pusztításával. célt szolgálják a különféle tilalmi és zárlati ren-
Hazánkban 1875. állapították meg elször Pan- deletek, amelyek a szUvesszk, oltványok szál-
esován, rohamosabb pusztítása a SO-as óv'ek elején lítását és forgalmát korlátozzák. Ahol a P. mu-
kezddött s a 80-as évek végére szllink túlnyomó tatkozik, de a fertzés még csak a kezdetén van
részét elpusztította. Ma már az egész országban és csak ííisebb területre terjeszkedik, ott az ú. n.
elterjedt s újabb idben az eddig immúnisnak irtási eljárást alkalmazzák, amidn a mutatkozó
tartott, futóhomok területeken is mutatkozik kár- flUoxerás foltokat és azok környékét, amelyen
tótele.Bletraódja és szaporodása bonyolult, külön- belül a P. jelenléte feltehet, ersen megszénké-
böz fejldési stádiumai vannak s ezek között negezik, hogy a tkéken íev F. elpusztuljon.
legfontosabb az, amelyben a szll gyökerein él, Ugyanakkor természetesen elpusztul a megszén-
ez az alak tesz közvetlen kárt, míg a többi csak kénegezett szlltöke is, de a többi még nem fer-
az által válik veszedelmessé, hogy utódaik elbb- tzött tke újabb fertzésig a F. ellen biztosítva
utóbb szintén a szll gyökerein él alakokká van. Természetesen ezt az irtási eljárást idejében
lesznek. A F. gyökérlakó alakja 0'5~1 cm. kell alkalmazni s csak addig jár sikerrel, míg a
hosszú, sárga, zömök termet rovar, mely a hasi baj nagyon el nem harapódzott. Nálunk Pozsony
oldalán lev szívó száj szervét a szll gyökerébe vidékén igen sokáig fenntartották a régi szllö-
szúrva, ennek nedvébl táplálkozik. Rendkívüli ket a rendszeres irtási eljárással.
szaporasága mellett a szll gyökereit annyira el- A F. elterjedése óta az elpusztított szöUk fel-
lepi, hogy a tke nem bír eléggé táplálkozni, le- újítása vagy az új szUk telepítése és fentar-
relei megsárgulnak, hajtásai évrl évre satnyáb- tása a F. ellen való rendszeres védekezések
bak lesznek, míg végre 3—4 év alatt, hvösebb alkalmazása mellett történik. Ilyen rendszeres
klima alatt vagy igen kedvez talajviszonyok védekezési módok: 1. az amerikai alanyú olt-
mellett valamivel hosszabb id multán kipusztul, ványszUök ültetése, amidn a P.-nak többé-
elszárad. A gyökérlakó P. átlag négy hét alatt éri kevésbbé ellene álló amerikai szllöfajtákra olt-
el teljes fejlettségét, amikor azután minden páro- juk a termést adó európai szöllfajtákat ; 2.
sodás nélkül átlag 50 petét tojik. Szaporodása európai szllfajták ültetése szénkéneggel való
nálunk április végétl november végéig tart, gyérítésre, amikor a beültetett terület talajába
tehát évenként átlag 7 nemzedék van s egy F.- évenkint egyszer, esetleg kétszer bizonyos kisebb
nak a hetedik nemzedéke már a 6 milliárdot jó- mennyiség, négyszögméterenként 24—30 g. szén-
val meghaladja. A B'.-nak szárnyas alakja az év kéneget fecskendezünk be, amely a szöU gyöke-
melegebb szakában a gyökérlakó alakból fejldik. rein él P. egy részét elpusztítja, számukat meg-
Egyes gyökérlakó alakok a harmadik vedlés gyéríti, anélkül azonban, hogy a szUtkének
után a helyett, hogy párosodás nélkül tojni kez- ártalmára lenne, vagy a tke termképességét
denének, tovább fejldnek s az ú. n, nimfákká veszélyeztetné 3. direktterm amerikai szll-
;

változnak. A nimfák az elbbihez hasonlók, de fajták ültetése, amelyek egyrészt a P.-nak ellene
valamivel nagyobbak, színük narancssárga, két állanak, másrészt élvezhet termést adnak -í. ;

oldalt feketés barna szárny tokokkal. Ezek 6—8 európai szllfajták telepítése elárasztásra, ami-
nap múlva még egyszer megvedlenek és szár- kor a szllterületet téli idben 40—50 napra mint-
nyas alakokká változnak. A szárnyas alakok ná- egy 20—25 cm.-nyire vízzel elárasztjuk s így •
 ; ;

Fllly — 603 — Pllolofirla

gyökereken lev F.-t elpusztítjuk; 5. európai szept. 25. Középiskolai tanulmányalt Újverbá-
szöllfajták ültetése immúnis homoktalajokra, szon ós Nagykrösön végezte, az egyetemet
amelyben a F. terjedni nem képes s rövid idö alatt Heidelbergben és Pesten. 1881-tl Aradon segéd-
elpusztul. Ezen eljárások közül a direkttermö szerkeszt, majd Nagykrösön közjegyzöhelyet-
amerikai fajták ültetése és az elárasztás kisebb tes volt, 1888-tól pedig Szentesen mint gyakorló
jelentségek az els azért, mert minden tekin-
; ügyvéd mködött. Önállóan megjelent mvei:
tetben megfelel fajtánk még nincsen, az utóbbi Költemények (Bpest 1879) A gyámoltalan (vígj.,
;

pedig azért, mert csak ott alkalmazható, ahol a Arad 1885) Szeressünk és megbocsássunk (Be-
;

terület fekvése megengedi s ahol elegend víz szélyek és rajzok, u. o. 1883) Derült percek ;

áll rendelkezésre. (Víg rajzok, Esztergom 1886) Soha többé I (re ;

Filly (ang.) a. m. öt éven aluli kanca. Az gény, Arad 1881). Álneve Csáktornyái Lajos.
idsebb kancát az angol a maré névvel illeti. Filócz, kisk. Zala vm. alsólendvai j.-ban, (i9io)
Film. Üveg helyett hajlékony átlátszó hár- 795 vend lak. ; u. p. Dobronak, u. t. Belatincz.
tyán készült fotografáló érzékeny lemez. Legtöbb- Filogenezis, 1. Törzsfeilödéstan.
nyire celluloidból készül, s ezért gyúlékony, amit Filogenia, 1. Törzsfejldéstan.
különösen a kinematográfiában kell tekintetbe Filogin (gör.) a. m. nbarát, de a változatos-
venni, ahol sokszor több kilométer hosszúságú, ságra való hajlam mellékjelentésével maga ez a ;

tekercsbe csavart F.-et használnak. A közönséges hajlam a ílloginia.

fotografálásnál fként könnyúségüknél és törhe- Filológia (gör.) a. m. beszélni szeretés. E szó
tetlenségüknél fogva utazásokon alkalmasak, elször Platónnál fordul el és a tudományos vi-
amihez járul az az elnyük is, hogy olyan csoma- tatkozás kedvelését, késbb a sokoldalú, enciklo-
golásban kerülnek forgalomba (Pack-F., orsó-F.), pédikus tudást jelenti. így nevezte magát filoló-
hogy a lomezváltáshoz sötét kamra nem kell. gusnak elször Eratosthenes a görögöknél, Ateius
L. még Fotog-ráfia. Kinematográfia. Praetextatus a rómaiaknál. A renaissance korá-
Fiimaron, a páfránykivonat (extract. filicis ban az volt filológus, aki a görögök és rómaiak
marvi) C^^HjoOigí?) összetétel hatóanyaga. Szal- hajdankorát bármin irányban tanulmány tár-
masárga szín, amorf por. Kb. GO^-on olvad. Víz- gyává tette. A XVIII. sz. vége óta a F.-án azt
ben oldhatatlan, alkohol kissé, éter, kloroform és a történelmi tudományt értjük, mely bármely m-
ricinusolaj bségesen oldja. A F. sav. Elállítása velt népnek szellemi életével foglalkozik. A görög
közelebbrl nem ismeretes. Többnyire mint filma- és római nép szellemi életével foglalkozó tudo-
rofíolajat (fllmaron 10 rész ricinusolajban) áru- mányt ma már klasszika F.-nak hívjuk. Nevezik
sítják és kutyák pántlikagilisztái ellen adják. másként humanizmus tudományának, v. egyes
Filmogén (acetoncoUodium), a lgyapot aceto- részeit tekintve, studia hmnaniora-nak is.
nos oldata, brre kenve hajlékony fedöhártyát A
F. nyomai megtalálhatók már a régi görö-
alkot brbajokban alkalmazzák, különböz ható göknél s a kritika bölcskorát is föllelhet ük a ho-
;

anyagokat oldva fel benne. mérosi költemények összegyjtésében és valame-

Filó, 1. Lajos, ref. lelkész, szül. Losonczon 1828 lyes rendezésében. Az ily kritikai mködésre hi-
okt. 31., megh. 1905 dec. 11. Nagykrösön. A vatott egyéniségnek lehet tekintenünk Aristote-
kecskeméti kollégiumban a teológiát elvégezvén, lest. Utána következett az alexandriai és a perga-
széniori hivatalt viselt. Ezután Gyönkön, késbb moni iskola tevékenysége, mellyel a görög írók-
Kecskeméten gimnáziumi, 1855. pedig ugyanitt ról rendszeres katalógusok, osztályozások, kivo-
teológiai tanár lett. 1857-ben Kopácsra ment lel- natok, s egyéb magyarázatok (szkholionok) ké-
késznek, ahonnan a következ évben a pesti teo- szültek, továbbá a klasszikus szövegek (Homéros)
lógiai akadémia tanárául hivatott meg. Itt két megállapítása, könyvekre osztása, szóval alaki
évig mködött s ez idö alatt, mint a dunameUéki és tartalmi átvizsgálása. Az itt mködött férfia-
egyházkerület aljegyzje, jelentékeny részt vett kat grammatikusoknak nevezték. Az alexandriai
a pátens eUeni mozgalomban, különösen mint az iskola (1. 0.) tagjai közül kitntek: Zenodotos,
Irányadó cím tájékoztató irat szerzje. Hosszabb Kallünachos, Eratosthenes, ApoUonios Rhodios, a
idt töltött Genfben és EdLnburgban s 1861. meg- bizantioni Aristophanos és a szamotrakéi Aris-
hívták nagykörösi lelkésznek s ott mlíödött halá- tarchos a pergamonihól mallosi Krates. Aris-
; :

láig. A dunamelléki egyházkerületnek tanácsbi- tarchos nyomain haladtak Didymos, továbbá a :

rája, több ízben konventi tagja, s 1882— 1884:-ig f- grammatikában Dionysios Thrax, ApoUonios
:

jegyzje volt. Halála eltt a nagykrösi ref. egyház Dyskolos és Ailios Herodianos. A szótárszerkesz-
javára 60,000 K alapítványt tett. Számos kisebb- tés terén Harpokratión. Hesychios és Pollux neve
nagj'obb dolgozata jelent meg az egyházi lapok- említend. A rómaiahiál a görögös mveltség
ban és folyóiratokban. Önálló mvei A feltáma- terjedésével együtt járt a F.-i tanulmány is, ne-
:

dás és a spiritualismus (Kecskemét 1862) vezetesebb grammatikusaik L. Aelius Stilo, Ateius

. . .

A keresztíjén hit védelme a Krisztus feltámadása Praetextatus, M. Terentius Varró (a polihistor)

kérdésében (u. o. 1863) Egyházi beszédek (I. fü- Augustus alatt és után Hyginus, Verrius Flao-
; :

zet, u. o. 1872) Keresztyén hittan a ref. elemi cus, Asconius Pedianus, Valerius Probus, az idsb
;

iskolák IV. osztálya számára (u. o. 1881); Az Plinius Suetonius, Terentius Scaurus és Gellius
;

illetéktelen keresztelesek kérdése (Philiater álnév- a IV. sz.-ban Charisius, Marius Victorinus, Aelius
:

vel, Budapest 1890). Irt még Dunamelléki álnév Donatus, Servius az V. sz.-ban Martianus C»- ; :

és X. jegy alatt is. pella, a VI. sz.-ban Priscianus, végül a VII. sz.-
2. J^. Lajos (Csáktornyái), költ, szül. Szen- ban Isidorus. A grammatikusokat kiadta Kell,
tesen 1858 szept. 5., megh. Nagykörösön 1896 Grammatici latlni (Leipzig 1866—79, 7 köt.).
 : :

Pilologria — 504 Piioioerta

A középkorban a F. mint tudomány nem igen Gronovius, Perizonius stb. a görög irodalommal
;

fejldött tovább. A bizánci korszakban jelentek foglalkozók közül: Hemsterhusius, Valckenaer,

ugyan meg egyes gyjteményes mmilcák (Photios, Ruhnken, Wyttenbach; a múlt sz.-ban a híres
Konstantinos Kephalas és Suidas, Zonaras, nyelv- Cobet, az újabb latinisták közül pedig: Hofman-
tani dolgozatok), de már az arabok csak az ú. n. Peerlkamp, Baké és Naber (V. ö. Müller Lucián,
exakt tudományok egyes ágaiban fordultak a gö- Geschichte der klassischen Phil. in den Nieder-
rög írókhoz. Ezalatt nyugati Európában a görög landen, Leipzig 1869). L. még Németalföldi iro-
nyelv ismerete mind szkebb térre szorult s a dalom.
«Graecum est non legitur» elve gyzött. A kö-
: Az angoloknál a F. (kritikai irány) a XVI. sz.
zépkori kolostorok lakóinak másoló munkássága óta kezdett virágzani, mindazáltal a vallási viszá-
mégis hálára kötelezte az utókort, mert k
tar- lyok jó ideig akadályozták önálló fejldését. Az új-
tották fenn a klasszikus írókat, fleg a latinokat, kori F. fejldésére elhatározó befolyással volt
de az angol (Beda Venerabilis idejében) és keleti s Wolfot jóval megelzte BenÜey Rikárd, ki-
szerzetesek a görögöket is. A középkor vége felé nek nyomába Markland, Taylor, Dawes, Toup,
a renaissance adta meg a lökést a klasszikusok- Tyrwhitt, Musgrave és mások lépnek. Bentleyt
kal való tüzetesb foglalkozásra s ezen irányban megközelít nagyság a XVIII. sz.-ban Porson
két halhatatlan költ, Petrarca és Boccaccio adott Rikárd. Az iskolájából kerültek ki Elmsloy,
:

példát a latin P.-ban, de a görög írók ismerete Gaisford, Blomfleld, Monk, Blaydes és mások, akik
e korban nagyon gyér volt. Mivel e tudomány fleg a görög dráma és nyolv terén szereztek ér-
az általános emberi világnézet terjesztését tekin- demeket. A múlt sz.-ban a F. míveli a klassz,
tette feladatának, humanizmus nevet nyert, s kö- régiségekre fordították gondjukat és a két klassz,
veti humanistáknak nevezték magukat. B világ- ország beutazásával és felkutatásával sok hasznot
nézet els sorban a klasszikus mveltség nyelvi hajtottak a régiség- és mvészettudománynak. L.
oldalára volt nagy hatással. Imien eme korszak- még Angol irodalom.
nak jellemz neve az utánzás korszaka, de itá-
: Németországban eleinte nehezen bírt a huma-
liainak is mondják. A törökök elnyomulása kö- nizmus gyökeret verni. Elterjedésének f
moz-
vetkeztében Bizánc tudósai mind többen mene- gatói valának a közös élet testvérei Észak-Német-
kültek Nyugatra (fkép Bizánc elfoglalása, vagyis országban a XIV. sz. második felétl fogva, akik
1453 óta) s ezek apostolaivá lettek a görög iroda- a deventeri anyaházból kiindulva. Németalföld
lomnak. Firenze, Milano és Nápoly fejedelmei, a és Észak-Németország városaiban lassankint a
Mediciek és Esték, a Viscontiak és Sforzák, vaía- felsbb oktatást is kezükbe kerítették. A humaniz-
mirit a pápák (V. Miklós stb.) lettek a humaniz- mus szolgálatában kitntek közülük: Agricola
mus éleszti, udvaraik az új tudományosságnak Rudolf és Hegius Sándor, akik a középkori iskola-
tzhelyei. A könyvnyomtatás feltalálása után a könyveket újakkal pótolták. A nagy humanisták
görög klasszikusok latin fordítások révén köz- közül Rotterdami Erasmus és Reuchlin János a
kincsekké lettek. E korból nevesebb humanisták görög és héber nyelv mvelését tették tanulmá-
Guarinus, Victorinus de Féltre, Pomponius Lae- nyuk tárgyává, Celtes Konrád pedig országról-or-
tus, Paulus Vergerius, Maffeus Vegius, Marsilius szágra vándorolt s mindenféle irodalmi és tudós
Ficinus új-platoni filozófus, végül két ciceronia- társulatokat szervezett így a dunai, Visztulái és
;

nus: Petrus Bembus és a francia származású rajnai társaságokat. A reformáció idejében a hu-
Muretus Antal. L. Olasz irodalom. manisták az ó- és új egyház szolgálatára állottak,
B korban kezd a F.-i tudomány szélesebb ala- s az iskolaügynek új irányt igyekeztek adni, így
pokon megindulni s polimatiává bvülni. Külö- MelanchtJwn Fülöp és Sturm János. Kiválótan fér-
nösen dívott e polihisztorság francia földön, s fiak még Camerarius Joakim, Fabricius György,
I. Ferenc király korától a XVII. sz. végéig Neander Mihály, Xylander stb. A formális F. hívei
tartott. Ebben az idben Franciaország a legne- voltak a 30 éves háború utáni idkbl Cellarius,
:

vesebb filológusokat szolgáltatta a világnak, akik Gesner, Ernesti, Reiske, Reiz stb. A klasszika F.
fkép az exegesis, régiségtan s a római jog terén végre rátért a reálisabb útra s kezdte a klassziku-
alkottak maradandó becs mveket. Ilyenek vol- sokat oly módon tanulmányozni, hogy a formális
tak ScaUger Július Caesar, Búdé, Cujas, Hotman,
: tudás az életben, a mvészetben, a memlékek
Brisson, Pierre Dániel, Pierre Pithou továbbá
; felkutatásában, méltatásában s az ókori történe-
Tumebus, Lambinus és a híres Henricus Stepha- lem tanulásában nyerjen kiegészítést. Ezen irány-
nus, Robertus Stephanus, Dufresne Károly v. Du- ban legtöbb érdemet szerzett Winckelmann, aki
cange, Dacier Endre és felesége, Dacier Anna. az antik mvészetet tette bírálat tárgyává és
L. még Francia nyelv és Francia irodalom. Lessing, aki a klasszikusok magyarázatába vitte
Nagy virágzásnak indult a F. Németalföldön, be az esztétika törvényeinek alkalmazását. Az
amióta az ország felszabadulván, Leidenben egye- nyomdokain jártak: Heyne Kristóf Gottlieb,
temet kapott (1575), amelynek lelke a francia Jacobs, Mitscherlich, Matthia, Grotefend, Schütz
Scaliger ln. Utána csakhamar egyéb egyetemek Gottfried stb.
is (pl.az utrechti) létesültek s a tanférflaknak és A XVIII. sz.-ban Rousseau felfogása járta be
könyvkiadóknak (pl. az Elzevir-test vérek) egész a nemzeteket, mely szerint valamint egyebekben
raja támadt a tudomány felvirágoztatására és csak a természetszernek van igaz értéke, úgy a
terjesztésére. Scaliger a maga nagy tudományá- költészetben is a valódi költészet egyedül a népies
val az egész akkori F.-t átölelte és irányt jelölt költeményekben lelhet föl. Mindenfelé a népköltés
tanítványainak. Neves ülologusok még Grotius: termékeit gyjtötték és bámulták (Herder : Stim-
Hugó, Justus Lipsius, Heinsius Dániel és Miklós, men der Völker) s Homeros eposzaiban látták a
 ;

Piioioeria — 505 Fliolofiria

népköltészet lögtökéletesebb termékeit. Mohón Curtius György, Diez, Müller Miksa, Whitney
olvasták tehát Voas Homoros-fordítását. Ekkor stb. mködése véglegesen megalapította az össze-
lépett fel Wolf Frigyes Ágost, aki a homerosi hasonlító nyelvtudományt, mint a P. nélkülözhe-
költeményekhez irt Prolegomená-jával (bevezeté- tetlen segédtudományát. Ma már újabb iskola is
sével, 1795.) megalapította a F.-t mint szigorú keletkezett (Junggrammatiker), akik a jól megve-
módszerrel dolgozó történeti tudományt. (L. Wolf.) tett alapon folytatják a kutatást. V. ö. Delbriick,
Wolffal ellentétes úton az angol Bentley szelle- Einleltung in das Sprachstudium (Leipzig 1880)
mében haladt, a szövegkritikára és grammatikára Símonyi, Magyar nyelvtan, akadémiai kiadvány
helyezve a fsúlyt, Hermann Gottfried. Az ö irá- (1. köt.) Egger-Bartal, Bevezetés az összehason-
;

nyát követték: Lobeck,Lehrs,bajor földön Thiersch lító nyelvtanba (Budapest 1883).

és tanítványai: Döderlein, Nagelsbach, Halm, A legújabb idk F,-i haladásának fö jellemvo-
ürlichs, Christ, Bursian, Fassow, Hermann K. násai lázas anyaggyjtés, valamint a gyjtött
Fr., Meineke.Reisig, Poppo.Westermann, Kühner, anyagnak sokoldalú feldolgozása mellett különö-
Ahrens, Sauppe, Bergk, Nipperdey és Haupt Móric, sen a legkülönbözbb diszciplínák összeegyez-
aki Lachmann szövetségében a F, módszerét a tetése.
germanisztikára alkalmazta (Lieder-Theorie).Her- Az anyaggyjtés dolgában jelentékeny gya-
mann Q.-nak volt hallgatója egy ideig Ritschl Fr, rapodást nyújtottak egyfell az ásatásokkal
is, a XIX. sz. egyik legnagyobb íllologusa; de kapcsolatos epigraflkus (feliratos) leletek; más-
csakhamar Haliéba ment, ahol Reisignek lett ta- részt a papiruszok, melyekbl egyre több és több
nítványa. tanulságot merítünk. Jelentékeny irodalomtörté-
A F.-nak ketts (formális és reális) iránya las- neti és zenei leletek is történtek a papiruszok vilá-
sanként kiegyenlítdött Hermann G. és Böckh gában (Kallimachos Hekale-ja, Bakchylides költe-
Ágoston iskolája között. Az újonnan alapított ber- ményei, Menandros vígjátékai, Euripides egyes
lini egyetem lett jó darabig a tudományosság f- részleteinek zenei partitúrája, Timotheos Per-
fészkévé. Wolf, Becker Immánuel és Böckh, to- zsáinak papirusz-kézirata). A papiruszok immár
vábbá Buttmann, késbb Bemhardy és Zumpt is egész gyjteményeket töltenek be, pl. a berlini
ott tanítottak, szintúgy Niebuhr, alíi a magasabb Corpus Papyrorum (1894 óta). S amit a papi-
színvonalú történetírás felé tört utat (folytatója ruszok felszínre nem hoztak, felmerült a viasz-
Moramsen) Schleiermaeher íilozófus a görög fllo- táblákon (pl. Babrios meséi palmirai viasztáblá-
;

zóílában tett mélyreható tanulmányokat Savigny kon). Fontos a pecsétek, érmek és pénzek össze-
;

a történeti és jogi szak mívelöje stb. Megindult a szedése is (Schlumberger, Imhoof-Blumer). A

feliratok gyjtése is, Böckh és Kirchhoff a görög, gyjtött anyagot feldolgozza egyrészt a Loewe
Mommsen a római feliratok vizsgálatával szerez- által megindított Corpus Glossariorum Latino-
tek érdemeket.A klasszikus országokban való ása- rum, továbbá Buggiero epigraíikus szótára (Di-
tások közül fleg az olimpiai (Curtius E.), perga- zionario epigraüco di antichitá romane, Róma,
moni, trójai stb. ásatások (SchUemann, Dörpfeld) 1895 óta), de különösen az öt akadémia (Berlin,
hirdetik a németek tudományszomját és lelkes ki- Göttingen, Lipcse, München és Bécs) által kidolgo-
tartását. Az utazások nagyban hozzájárultak a zott Thesaurus Linguae Latináé, melynek a meg-
mvészettudomány felvirágzásához e téren ki- állapított terv szerint 20 óv alatt kell megjelennie
;

tntek Welcker Fr., Gerhard Ede, MüllerOtfried, tíz kötetben és nem kevesebb mint 600,000 korona
:

Thiersch és Jahn Ottó. Neves tudósok mívelték költségelirányzatra támaszkodnak. Földrajzi

a mitológiát is, mint Creuzer, Preller stb. Egyéb megoszlás dolgában a szövegkritika hazája még
:

téren is nagy nevekkel találkozunk, ilyenek: mindig Németország és Németalföld Franciaor- ;

Schömann, Teufifel, Ribbeck, Kirchhoff, Lucián szág és Anglia inkább az esztétikai oldalt és a
Müller, Vahlen, Schenkl, Bursian, Rohde, Wila- reáliákat, Olaszország ós Amerika a mitológiai
mowitz, Diols, Crusius, Krumbacher stb. 1885-ben ós íllozóflai kérdéseket szeretik kutatni.
Müller Iván erlangeni professzor maga köré Új irányok bevonását illetleg rendkívül gyü-
gyüjté a legnevesebb szaktudósokat s a F.-nak mölcsöz volt a F. összekötése a népköltészet és a
egész körét felosztotta közöttük azok feladatuk folklóré eredményeivel (Rohde Ervin, Roscher ós
;

magaslatán állva, alapos kompendiumokban dol- Schwartz munkái). Roschernek számottev is-
gozták fel az eddigi eredményeket. A vállalat be- kolája támadt, mely elveit az általa szerkesztett
fejezéséhez közeledik (München, Beck), s láthatni szakszótárban (Ausführliches Lexikon d. griechi-
belle, mekkora tömege volt már felhalmozódva schen und römisehen Mythologie) érvényre jut-
az elmunkálatoknak s várt összefoglaló feldol- tatta. Új tér nyílt a F.-nak azáltal, hogy a görög
gozásra. L. még Német irodalom. szellem kutatása szinte észrevétlenül rátért a bi-
Az indo-germán összehasonlító nyelvészei a zánci korra Krummbachernek sikerült Byzanti-
klasszikus F. mvelitl indult ki. A XVIII. sz. nische Zeitschrift-jével a jeget megtörnie és ma
vége felé ugyanis a szanszkrit nyelv ismeretessé már számos egyetemen tanítják a görög nyelvet
válván, egyre többen kezdték hangoztatni, hogy a maga természetes folytonosságában, st nálunk,
az ú. n. indo-germán nyelvek azonegy törzsrl hol Télfy Iván sokat buzgólkodott az újgörög iro-
valók a régi szanszkrit nyelvvel, s nemsokára az dalom és nyelv ismertetésében, Pecz Vilmost
összehasonlító nyelvtudomány nem sejtett virág- egyenesen kötelezték a közép- és újgörögnek is-
zásnak indult. Eleinte a filológusok hallani sem mertetésére.
akartak róla, és gúnyolták az új tudományt. De Magyarországon a F. története szorosan össze-
Bopp Ferenc, Humboldt Vilmos, Grimm Jakab, függ mveldésünk történetével. A középkorban
Mlklosich, Schleicher Ág., Steinthal, Corssen, hazánk is kiváló humanistákat (Jantis Pannonius,
 — ;

Plioiogriá — 606 Flloszárkfa

Vitéz J., Geréb L., Fodor I.) mutathat fel, a dros, Bölcs Leo), Cserép József (Sallustius), Bódiss
kiknek hire-neve bejárta az egész akkori tudo- Jusztin (Xenophon, lat. nyelvészet), Homyánszky
mányos világot. De a XVI. sz.-ban is voltak ne- Gyula (Á görög felvilágosodás tudománya). Láng
vezetes filológusaink, így Fortunatus, Zsámhoky Nándor (A görög mvészet). Irodalmunkon inkább
János stb. A reformáció terjedtével az újszövet- meglátszik a római irodalom hatása (deklamáló
ségi szentírást is a görög szöveg alapján kezdték elem!), mint a görögé. A görög (Homeros) hatását
tanulmányozni. Nyelvészeti irodalmunk szintén legteljesebben Arany János mvei tükröztetik
korán kezddött (v. ö. ToMy F. kiadását A régi vissza. Sokat ártott a görög tanulmánynak a
:

magyar nyelvészek Brdösitöl Tsétsiig, Pest 1866) görög nyelvnek gimnáziumainkban fakultatívvá
s egész a legújabb korig mindig lépést iparkodott tétele (1893). Minden F.-i munkásságnak a görög
tartani a nyugati vívmányokkal (Sajnovics, Révai a gyökere, mert az irodalmi mfajok els példáit
stb.); latinos mveltségünk pedig arról tanúsko- a görög irodalom szolgáltatja.
dik, hogy a latin klasszikusok szellemét közép- és IroiUxiom Freund W., Trienniuni philologicnm, Leipzig
1874—6. Némileg elavult és kevéssé tudományos. Ujabb
felsöiskoláink nagy gonddal igyekeztek az ifjúság — 3-ik — kiadása, melyet Maurenbrecher és R. Wagner
lelkébe csepegtetni ; ezt bizonyítja ama rendkívül indítottak meg 1908., megfelelbb lesz Böckh, Encyclopaedie
;

ers hatás, melyet a római klasszikusok íróinkra und Methodologie der pbilol. Wissenschaften, 2. kiad. Kluss-
manntól, Leipzig 1886, becses és tanulságos, alapvet könyv
tettek, amint Zrínyi, Gyöngyösi s az úgynevezett Reinach, Mannel de la Phil. classique, Paris 1904, 2. kiad.;
ó-klasszikai iskola müvei hirdetik. Ennek kifo- Herzel, Qrundziige zu einer Qeschichte des ki. Ph., Ttlbin-
lyása volt, hogy sokan latinul (ritkábban görögül gen 1873, 2. kiad. Hübner, Gmndriss zu Vorlesungen liber
;

die Geschichte und Encyclopaedie der ki. Ph., Berlin 1889,

is) nagy ügyességgel verseltek. Nagy szolgálatot
2. kiad. ; Voigt, Die Wiederbelebung des ki. Altertums, Ber-
tettek és a klasszikusok szélesebb kör hatását lin 1898,3. kiad.; L. Mttller, Qesch. d. ki. Phil. in den Nie-

biztosították a mfordítások (v. ö. BartaU A klasz- derlanden, Leipzig 1869 ; Bursian, Gesch. d. ki. Ph. in Deutsch-
land, München 1883; W. Kroll, Die Altertumswissenschaft
szikaF.-nak és az összehasonlító árja nyelvtudo- im leizten Vierteljahrhnndert 1875—1900, Leipzig 1905. Á
mánynak mivelése hazánkban (Budapest IS?^) és F -i disciplinákat tudományos kézikönyvekben legjobban föl-
jRaífó Antal, Mfordításaink története a jelen szá- dolgozza az Iwan MUller-féle Handbnch der klass. Alter-
tumswissenschaft (München, Beck 1896 óta) nagy sorozata.
zadig, Egyet. Fii. K. 1883.). Jeles mfordítók Szi- :
Ennek els kötetéban van Úrlichstól: Grundlegungund Ge-
lágyi Márton, akinek Ciropédia fordítását Beöthy schichte der klass. Altertumswissenschaft. Legújabban Gercke
A szépprózai elbeszélés c. mve II. részében külön és Norden szerkesztésében jelent meg három kötetben Ein-
leitung in die Altertumswissenschaft, Leipzig, Teubner 1910
méltatja, Baráti Szabó Dávid, Rajnis József, 1912. Bartal Antal, A class. philologiának és az összehas.
Kölcsey, Guzmics, Kazinczy, Kiss 3éínos,Fabchich, árja nyejvtudoraánynak mivelése hazánkban, Bpest 1874,
Székács, Fábián G., Szabó István, Czuczar, Hun- Akad. ; Ábel Jen, Adalékok a humanizmus történetében
Magyarországon, u. o. 1880, Akad.
falvy P., Szász K., Barna Ign&c, SzabóK., Csiky
Gergely (Sophokles). A P.-i és költi hség leg- Filológus (gör. pJdlologos) a. m. beszéd- azaz
szerencsésebben egyesül Arany János Aristopha- tudományszeret, fleg pedig valamely nép múlt-
nesében, Csengeri János Aischylosában és Euripi- jával és szellemi életével, elssorban nyelvével
desében. Általában az alkotmányos korszak bekö- és irodalmával foglalkozó tudós. L. Filológia.
szöntése óta a legszebb reményekre jogosító igye- Filo luastro v. filone maestro (ol.) névvel a
kezet mutatkozott az új Magyarország tudós mun- bavenoi (Laggo maggiore partján) kfaragók azt
kásai között. Ennek eredményei lnek: a P,-i a kitüntetett irányt jelzik, amely szerint az ottani
társulat megalakulása (Egyetemes Philologiai gránit nagy lapokban lefejthet.
Közlöny) számtalan klasszikái (leginkább iskolai)
; Filomatia (gör.) a. m. tudásvágy.
kiadás, a F.-i szeminárium és tanárképz a két Filomimézia (gör.) a. m. utánzási vágy.
egyetemmel kapcsolatban, a klasszikusok mfor- Filomuzosz (új-gör.) a. m. múzsaszeret, mú-
dításai (az Akadémia és Kisfaludy-társaság kiad- zsabarát. A P.-ok egyesületét 1812. alapította
ványai közt), a szövegkritika fejldése (a Korvin- Capo d'Istrias Athénben a görög régiségek vé-
kódexek értékének megállapítása). Ily irányban delmére 8 a görög nyelv és mveltség ápolására.
a komoly tudományos mimkásság képviseli Hun- Fiion, Auguste, francia történetíró, szül. Paris-
falvy Pál, Télfy Iván, Szepesi Imre, P. Thewrewk ban 1800 június 7., megh. u. o. 1875 dec. 1. A
Emil (alapvet és irányjelöl), Bartal Antal (latin párisi École Normale-nak, késbb pedig a douai-i
nyelvtan, a magyarországi latinság szótára), Ábel egyetenmek történettanára volt. Mvei Histoire :

Jen (a magyarországi humanizmus tört., szöveg- comparée de Francé et d'Angleterre (1832) His- ;

kritika), Finály Henrik (metrológia, latin szótár), toire de l'Europe au XVI. siécle (1838, 2 köt.);
Hóman Ottó (Pindaros), Szamosi János (a cl. phil. De la diplomatie fran^aise sous Louis XIV. (1843)
tört., nyelvtanok), Malmosi Károly (latin nyelvtan Du pouvoir spirituel dans ses rapports avec
és iskolai kiadások), Pirchala Imre (lat. nyelvtan, l'Btat (1844) Histoire de l'Italie méridionale
;

stilisztika), Hegeds István (mfordítás, Bakchyli- jusqu'á la conquéte romaine (1849) Histoire du ;

des, Menandros, humanisták), Pecz Vilmos (görög sénat romáin (1850) Histoire de la démocratie
;

tragédia, Ókori Lexikon, a tragikusok és Homeros athénienne (1854) L'aUiance anglaise au XVIII.
;

trópusai), Maywald József (görög nyelvtan), Dóczi siécle (1860); Elémentsde larhétorique fran^aise
Imre (gör.nyelvtan),Csengeri János (gör. és lat. iro- (10. kiad. 1884) Nouvelles narrations franpaises
;

dalom, Homeros, gör. tragédiák és római Urikusok (15. kiad. 1881) stb.
mford.), Gyomlay Gyula (Demosthenes, Platón, Filoplumae, 1. Toll.
igeidk), Némethy Géza (VergUius, római elégia, Filosello (ol.), a selyemhulladékból sztt
Tibullus, Ovidius kritikai kiadása latin kommen- selyemkelme.
tárral), Pináczy Ern (Görög nevelés). Vári Rezs Filoszárkia (gör.) a. m. bujaság, hajlam tesM
(A class. phil. Encyclopaediája, Oppianus, Nikan- élvezetekre.
Filoszemita 607 Filozófia

Filoszemita, az antiszemita ellentéte, aki a nyok tárgyai ezekre nem tarthat számot a P.
;

zsidóság jogi óá társadalmi egyenlségének vé- Azok a feladatok pedig, melyek nem a tapasztalat
delmezje. körébe tartoznak, megoldhatók-e ? Kant kizárta
Filosztorgia (gör.) a. m. hajlam a kegyeletre, ket a P. körébl. Szerinte Isten, a lélek, a min-
a nemes szeretetre. denség: a tudás számára elérhetetlen eszmék;
Filotechnia (gör. — Ts/vía) a. m. a mvészet más úton közeledhetünk feléjök, de igazi tudásunk
iránt való szeretet füotechnosz, mübarát.
; nincsen róluk. De ha figyelmesen vizsgáljuk a P.
Filoteknia (gör. — Texvía) a. m. a gyermekek történetét, kitnik, hogy a P. minden idben ogy oly
iránti szeretet filoteknosz, gyermekbarát.
; szellemi szükséglet kielégítésére szolgált, melynek
Filotímia (gör.) a. m. dicsöségvágy. az egyes tudományok soha nem tehettek eleget s
Filotti (oL), a legnagyobb korallok. melynek jogosultsága elvitázhatatlan. Az egyes
Filou (franc, eütsd: fliú),huncfut,gaztlckó; filou- tudományok mindig csak részeit adják a tudás-
terie, tolvajság, csalás, gazság. nak, nem az egész tudást. E részek egységgé
Filoxénia (gör.) a. m. vendégszeretet. való összekapcsolása pedig mellzhetetlen köve-
Filozófia (gör.) a. m. a bölcseség szeretete. In- telménye az emberi ehnének, mert hiszen a vi-
nen származik a magyar bölcsészet elnevezés is. lág, melyet a tudományok segítségével meg aka-
Eleinte a görög szó a dolgok megismerésére irá- runk ismerni, egy, hasonlóképen az igazság is,
nyuló hajlamot jelent. Herodotnál fordul elször mely után a tudományok útján törekszünk, ugyan-
el, aki Krözusszal azt mondatja Solonnak ('Hal- csak egy lehet. Amire az egyes tudományok ta-
:

lottam, hogy filozofálva sok országot bejártál nítanak, azt egymással meg kell egyeztetni,
szemléldés végetta, azaz nem gyakorlati célok egymásra vonatkoztatni, egységbe foglalni s en-
végett, mint rendesen az utazók. Tudomány meg- nek a törekvésnek képviselje a P. Ennyiben
nevezésére elször tán Pythagoras használja, mondhatni, hogy a F. a tudományok tudománya,
ö róla beszélik, hogy nem bölcsnek, hanem a a tudományoknak tudássá való összefoglalása, az
bölcseség barátjának mondottamagát, mert csak egy igazság után való törekvés. Tehát bizonyos
Isten bölcs. Socrates is ebben az értelemben alkal- tekintetben igen is van külön tárgya, t. i. az egy
mazza a szót Piatonnái s Aristotelesnél a F. a igazság, a tudományok összeegyeztetése, egybe-
;

tudományt általában jelenti, de mindkettnél van kapcsolása, a tudás rendszeresítése s van mód-
;

szkebb értelemben vett P. is, mely fkép meta- szere is, t. i. ez egységesítésre szolgáló elmebeli
fizikai kérdésekkel foglalkozik. Ez idtl fogva a eljárások kiképezése. Az ismer elme vizsgá-
P.-n a speciális tudományoktól különböz, többé- lata pedig okvetetlenül hozzátartozik az egész em-
kevésbé egyetemes tudományt értenek, mely a beri tudás rendszeresítéséhez és ennek vizsgála-
létrl általában, a léteznek mivoltáról, értékérl, tát sem igen vállalhatják a speciális tudományok.
céljáról szól, s az ember erkölcsi mivoltának meg- Az a kifogás, hogy a F. feladata így meghatá-
ismerését is magában foglalja. A F.-nak e vonat- rozva igen szép, de soha végre nem hajtható,
kozását az erkölcsiségre, az ember egész valójára nem jtekintetbe. Igaz ugyan, hogy az egyes tu-
a magyar «bölcs)) is magában foglalja. A P. tárgya dományok sem befejezettek, s ennélfogva még
kezdetben a világ tudományos, nem vélekedésen, kevésbbé lehet befejezett a tudományok egybekap-
kinyilatkoztatáson alapuló megismerése volt. A csolása de minden tudomány feladata voltakép
;

feladat óriás nagysága szükségessé tette, hogy ideál, melyet el nem érünk soha, de amelynek
többen osztozkodjanak rajta e munkafelosztás megközelítésére ép az ideál kitzése ad ösztönt s
;

irányát pedig az határozta meg, hogy a tudás bi- irányt. A F. feladata is ideál, de ideálja oly elme-
zonyos tárgyai lazább összefüggésben voltak a beli munkának, mely hozzátartozik az ismerethez,
többiekkel s ezért könnyebben lehetett a többiek- mely nélkül ez könnyen eltévelyedhetne s elvesz-
tl elkülönítve vizsgálni. így vált ki legelször a tené a tlfelé törekvés ösztönét. A P. tényleg min-
P.-ból a matematika, az asztronómia, nyelvtan den idben egyetemes tudomány volt.
stb. a kiválás e folyamata a tudományos élet ki-
; A F. részletes felosztása függ ama részletezett
fejldésével mind ersebb lett. A küls természetre feladattól és fogalomtól, melybl az egyes filozó-
vonatkozó tudományok közül a mi konmkban fusok kiindulnak. Az elbbiekbl általánosságban
már egyet sem számítanak a Phoz, és a szellemi következik, hogy a F.-nak egyik része a ter-
életre vonatkozók közül is mind több önállósította mészettel, másik része a szellemmel fog foglal-
magát. Legújabban a lélektant is sokan természet- kozni, mert az összes tudományok általánosság-
tudománynak tekintik s aszerint mvelik. A lélek- ban legkényelmesebben ebbe a két osztályba so-
tan egyes részei, fleg az érzékek tana, tényleg rozhatok. Ehhez a legtöbb P.-i rendszerben hozzá
szorosan összefüggnek az élettannal s élettani fog egy olyan rész járulni, mely a megisme-
ismeretek nélkül nem tárgyalhatók. Újabban azért réssel foglalkozik. Ezt a hármas felosztást is-
leginkább a logikát és istnerettant, a metafizikát, merjük meg abban a legelterjedtebb ós legrégibb
etikát és esztétikát tekintik a F fbb részeinek. beosztásban, mely a P.-át logikára, metafizikára
.

Gomte Ágost, az ú. n. pozitivizmus alapvetje, a és etikára osztja, melyhez újabban az esztétika

F.-t egyáltalán nem tekinti külön tudománynak és mint külön, önálló része a F.-nak járult. A logika
csak hat elméleti tudományt ismer a matemati- foglalkozik a megismerés feltételei vei, a metafizika
:

kát, asztronómiát, ílzikát, kémiát, biológiát és szo- a létezvel általában, az etika és esztétika a szelle-
ciális tudományt. A kérdés az, vájjon van-e a F.- minek legsajátosabb jelenségeivel, az erkölcsi-
nak külön feladata, melyet az egyes tudományok séggel és szépséggel. A szellemi tudományokhoz
nem foglaltak le. Mindazok a feladatok, melyek a sorolják a lélektant is (pszichológia), mely a lelki
tapasztalat körébe esnek, tapasztalati tudomá- jelenségek megismerését tzi ki céljául, ámbár
 :: ;
::

Filozófia — 508 — Filozófia

napjainkban erssé válik az az áramlat, mely teriorizmus. A tudás lehetségében való elvi ké-
a lélektant mint speciális tudományt a természet- telkedés szkepticizmus. A tudás elérése nem a tu-
:

tudományok közé sorozza. Némelyek egybefog- dományos gondolkodás közvetítésével, hanem va-
lalják a logikát az ismerettannal, mások elkülö- lamely közvetetlen rejtélyes intuíció alapján:
nítik a kettt egymástól a logika neve aondolko-
; miszticizmus. A világnak egységes valóként való
dÓLstan az ismerettané noetika, dialektika stb.
is, magyarázata: mmiizmus, ennek egyik fajtája,
A metaüzika ontológia is, a lét tana. Az etika és mely az Isten fogalmát a világéval azonosítja
esztétika mellé némelyek a pedagógiát, politikát, panteizmus ; ezzel szemben áll a dualizmus, mely
ószjogot stb. is sorolják, részint mint alkalmazott az anyagot megkülönbözteti a szellemitl, míg
tudományokat, részint mint az etikának egyes azok a rendszerek, melyek a valók számtalan
ágazatait.De ugyanahhoz az eredményhez jutunk, sokaságából magyarázzák a világot, a plura-
ha megfontoljuk, hogy e megismerés tárgyai lizmus nevét nyerték ilyen az atomizmus, ilyen
;

vagy tények, vagy értékek. A tények P.-ja a me- Leibnitz monadizmusa.A pozitivizmus az az irány,
tafizika, az értékeké többféle, a gondolkodás érté- mely a P.-nak voltakép csak az egyes tudomá-
keié a logika, az akarásé az etika, az érzésé az nyok eredményeinek összeállítását hagyja meg,
esztétika. Az egész P. a tények és értékek elmé- annak a feladatnak az összezsugorltását, melyet
letének harmóniáját célozza. mi is a P. feladataként ismertünk fel. Ha a
A F-i álláspontok közül csak néhány fbbet pozitivizmus a való vüág megismerésének le-
említünk. Legtágabb értelm jelszó az idealiz- hetetlenségét mondja ki agnoszticizmus. Az igaz-
:

mus ; ezzel azokat a rendszereket jelzik, melyek ság fogalmának teljes kiküszöbölése a P.-i nihi-
:

valamely módon az ideák, eszmék méltóságát, be- lizmus, egy teljesen negatív, P.- és tudomány-
csét minden fölé helyezik. Ily értelemben Fiaton ellenes gondolkodás képtelen szülöttje.
P.-ja az els nagy idealisztikus rendszer. Mint-
hogy az ideák ilyetén megbecsülése összefügg egy Története.
ideáUs, az anyagtól különböz valónak az elis- A P. története eladja ama kísérleteket, melyek
merésével, azokat a rendszereket is, melyek ily a P. feladatának megoldására történtek. B kísér-
ideális valót vagy els helyre tesznek, vagy letek sorozatának egyes tagjai összefügg aek egy-
egyedül létez valónak mondanak, szintén idea- mással,egymásból fejldnek.A P.történeti fejldése
lisztikusoknak nevezik. Sok ilyen rendszer van e ; különbözik más tudományokétól, de fejldés ez is.
tekintetben a legkövetkezetesebb a Hegelé. Ezek- A P. történetébl ki szokás zárni a keleti népek
kel szemben állnak a realisztikus rendszerek, me- F.-áját, mert náluk P. s vallás még oly bens
lyek való világ alatt inkább csak az anyagot értik, kapcsolatban vannak, hogy a F. tudományos jel-
amely álláspont következetes keresztülvitelében lege nem fejldhetik eléggé. Ezeket mellzve, a
azután pontosabban materializmusnak nevezte- P. történetét három nagy korszakra szokás osz-
tik. A platóni eszmék, illetleg a fogalom érté- tani : A görög P. történetére, a keresztény P. tör-
kére és valóságára vonatkozik a nominalizmus ténetére, mely a patrisztikát és skolasztikát fog-
és realizmus elnevezése, mely a középkorban lalja magában, végül az újkori P. történetére,
nagy P.-i harcra adott alkalmat. Az idealiz- melyet ismét négy korra oszthatni 1. a renais-
:

mussal még összefügg az a nézet, mely a lelki sance fejldése, 2. a XVII— XVIII. sz. P.-jára,
életet egy külön anyagtalan (immateriáUs) való- Bacon és Descartestól kezdve Kantig, 3. a Kant-
ból (spiritus) magyarázza r^jtwnízíafemító. A meg- Hegelig terjed korszakra, 4. a legújabb korra.
ismerés eredetére vonatkoznak a következ ki- Minthogy az illet nevek alatt részletesebb is-
fejezések Akik a tiszta gondolkodásban keresik
: mertetés található, itt csak a nagy összefüggés
minden igazi tudás forrását racionalisták ; akik
: kiemelésére szorítkozunk.
ezzel ellentétben az érzékekbl származtatják e A görög F. története három fkorszakra oszt-
tudást szenzualisták
: akik a tapasztalatból ma-
; ható. Az els Thalestl Socratesig terjed a má- ;

gyaráznak mindent empiristák a racionalizmus

: ; sodik Socratestl Aristotelesig a harmadik az
;

érintkezik az idealizmussal, spiritualizmussal a ; Aristoteles utáni P.-t foglalja magában. Az els

szenzualizmus és empirizmus a materializmussal, korszakban a P. ftárgya a világ magyarázata
de a kapcsolat nem szükségszer. Akik a megis- ide tartoznak az ioniai természetbölcselk, Herak-
merés világát csak puszta jelenségnek tekintik leitos, Pythagoras és iskolája, az eleaiak s az
fenomenalisták, az ellenkez táborban levk is- ú.n. ifjabb természetbölcselök. Az ioniak közül a
merettani tekintetben realisták. Kant azt a köve- nevezetesebbek Tlwdes, Anaximandros, Anaxi-
:

telést támasztotta, hogy mieltt valamit állítunk menes. Mindegyikük keresi azt az ösanyagot,
a világról, elbb az ész megismer erejét kell melybl a világ lett s míg Thales azt tanítja, hogy
kritika tárgyává tennünk akik ezt ehnulasztják
; minden vízbl lett, addig Anaximander határozat-
dogmatikusok, míg Kant a maga álláspontját kri- lan ösanyagot vesz föl, Anaximenes pedig a leve-
tikainak, a maga rendszerét kriticizmusnak ne- gbl származtat mindent. Ezekkel szemben He-
vezi. Ugyancsak alkotta ezeket a terminusokat rakleitos egy sanyag létét tanítja ugyan, mely
tramzcendens F., mely a tapasztalat körét túllépi, szerinte a tz, de nagyobb figyelmet fordít a levés
mig a maga P.-ja, mely az ismeret vizsgálata folyamatára, melyet ebben a formában fejezett ki
alapján megállapítja, mennyire terjed a tiszta ész Minden folyik (változik). (L. az illet neveket.)
ismerete, transzceTidentálisP. Kant P.-jának ama Pythagoras nagy iskolát alapított, mely nemcsak
része, mely az a ^non ismereteket tárgyalja, e tudományos, hanem erkölcsi, vaUási és politikai
név alkotására adott alkalmat: apriorizmus, jeUegü is volt. Ez iskola P.-jának egyik fté-
mellyel szemben áll a tapasztalati tudás aposz- : tele az volt, hogy a dolgok lényege a szám. A»
 : ;

Filozófia 609 Filozófia

deai iskola szerint a mindenség egy és ráltozha- A középkorban a P.-i gondolkodás tárgyait leg-
tatlan míg Herakleitos azt tanitja, hogy minden inkább a vallás teszi ki. A középkori F. els kor-
;

folyton változik, az eleaiak ép ellenkezleg, a vál- szakában, a patrisztikában, a kapcsolat teológia

tozást csaló látszatnak mondják. A fbbek Xeno- és F. közt oly bens, hogy alig különíthetk el egy-
:

pJianes, Parrnenides, Zenonés Melmos. Az ifjabb mástól, míg a skolasztikában a P. a teológia szol-
természetbölcselk részben az oleaiakhoz szítanak; gájává válik, azaz a teológia dogmáit akarja
k is a valónak változhatatlanságát tanítják, de tudományosan igazolni. Amabban a falakok az
közvetíteni kívánván az eleai és az elbbi iskolák apostoli atyák, a gnosztikusok, az apologeták:
között, nem egy ily változhatatlan létezbl indul- Justinus Martir, Tatianm, Athenagoras, Theo-
nak ki,hanom a létezk sokaságát tanítják,melyek- philos és Hermias ; Irenaeus és Hippditos, Ter-
nok változó viszonyaiból magyarázzák a dolgok tullian, Sabellius, Ariics és AtJianasius, alexan-
változását, levését ós enyésztét. Ide tartozik Em- driai Clemens és Origenes, több latin egyházi ta-
pedocles és Avaxagoras, kik az anyagi való mellett nító, Minucius lelix, Armbius és Lmiantius. A
szellemit is fölvesznek Empedocles a szeretetet és nicaeai zsinat után a P.-i gondolkodás fleg a
;

gylöletet, míg Anaxagoras már az isteni észt te- hitelvek P.-i megokolásán fáradozik. Idetartoznak
szi a világ rendez hatalmává. Ide tartoznak az Origenes követi, nyssai Gergely sí\i.,mig Ágos-
atomísták is, Leukippos és Demokritos, kiknek tonban a patrisztika a legmagasabb pontot éri el.
P.-jaaz els rendszeresebb materialisztikus vquA- A skolasztika els korában az egyház tanítása
szer. Az els és második korszak közt mint- egybekapcsoltatik Aristoteles logikájával s új-
egy átmenetül szolgál a szofisták mozgalma, kik platonikus eszmékkel ez a korszak a IX. sz.-tól
;

a különböz rendszerek ellentétébl a tudás vizs- a XIII. sz.-ig tart a második korszakban a sko-
;

gálata útján akarnak szabadulni. E vizsgálat lasztika teljesen kifejldik, majdnem egyedural-
eredménye náluk bizonyos szubjektivizmus, a kodóvá válik a mvelt világban s Aristoteles rend-
mennyiben a tudás objektív értékét tagadják. szerét a legbensbb kapcsolatba hozza az egyház
Sokratesszel kezddik a görög P. fénykora, a dogmáival, habár nem hiányzik ellentétes, a
rendszeresebb bölcselkedés, mely a fogalom for- F. felszabadítására irányuló mozgalom sem. A
máján alapszik, a fogalmat tekinti a tudás végs zsidóknál és araboknál hasonló módon szolgálja
formájának és az erkölcsi, anyagi világ felfogásá-Aristoteles rendszere a teológiát. A skolasztika
nak alapjául teszi. Ide tartozik az ókori P. három els vezérfla Johannes Scotus vagy Eriugena, aki
legnagyobb alakja: Sokrates, Haton, Aristote- után kitört a nagy harc a nominalizmiis és rea-
les. Az Aristoteles utáni korszak fjellege inkább lizmus közt. Kealizmus alatt itt Platón ama né-
ismerettani és erkölcstani a fkérdések, melyek zete értend, hogy az egyetemes (a fogalom) az
;

a F.-t érdeklik: melyek az ismeret igazságá- egyes tárgyaktól külön, függetlenül van, létezik
nak kritériumai és mikép éljünk, oly kérdések, me- s az egyes tárgyak eltt van, amit így formuláz-
lyek a fénykorban sem kerülik el a figyelmet, de tak a középkorban universalia anie rem ez a
: ;

késbb dominálnak. Aristoteles tanítványai, az legszélsbb realizmus mérsékelt realizmus az az

;

úgynevezett peripatetikusok, többnyire termé- aristotelesi felfogás, hogy az egyetemes, az uni-

szettudományi és erkölcsi problémákkal és Aris- verzáliák léteznek ugyan, de csak az egyes tár-
toteles müveinek magyarázatával foglalkoznak. gyakban, universalia in rebus. A nommalizmus el-
A stoikusok (Zeno, KleantJies, Ghrysippos, Dio- lenbon azt tanítja, hogy csak az egyedek vannak,
genes, Seneca, Epiktetes, M. A. Antonius stb.) a fajok és nemek pedig csak szubjektív összefogla-
rendszerében az erkölcstan a f; az élet leg- lásai a hasonlóknak, azonos fogalom (conceptus)
fbb célja és java az erény, mely a boldogság- alapján, mellyel a hasonlókat gondoljuk, és azo-
hoz vezet ezzel szembon az epikureusok (Ejri- nos szó alapján (nomen, vox), mellyel a hason-
;

kur, Aristippos, Apoüodorus, P. Lucretius Carus lókat, tulajdonnevek hijjával megnevezzük. A no-
stb.) a boldogságot vallják az élet fcéljának, a minalizmus rendszeresen csak a XI. sz. második
boldogságot az élvezetben (kéjben), az erényt az felében jutott érvényre. Midn Aristoteles összes
élvezetek helyes mérlegelésében keresik. E F.-i mvei s a héber meg arab aristotelikusok iratai
gondolatok különböz elegyedéseken mennek át elterjedtek Európában, a skolasztika továbbfejl-
az eklekttkiisok-nál, míg a szkepticizmus egye- désnek és átalakulásnak indult. Az els, ki az egész
temes kételkedésével a tudásról egyáltalán le- Aristoteles-féle rendszert a teológia szolgálatába
mond. A szkeptikusok fbbjei Pyirhon, az ú. n. szegdteti Halesi Sándor ; bolLstiidti AUtert (1.
: :

középs akadémia íilozófusai és a késbbi akadé- Albertus Magnus) az egész arist. rendszert rend-
mikusok Aenesidemostól kezdve. Az eklekticiz- szeresen fökiolgozza, aquinói Tamás-han (1. Ih-
mus egyik fhíve a római világban Cicero. A P. e más) a skolasztika legteljesebb kifejldését éri
lemondásaival szemben állást foglal a késbbi Duns Scotus (1. o.) a tomistákkal szemben a sko-
teozófiai P. amely a miszticizmus útján akarja a tisták iskoláját alapítja, mely iskolának jellemz
tudásba vetett hitet föléleszteni. Ide tartoznak vonása a hitelvek P.-i raegokolásába vetett bizalom
a zsidó-görög filozófusok, az újpythagorousok és feloszlása; Scotus hisz a hitelvekben, de nem
az újplatonikusok. A keleti vallások befolyása a annyira az észbeli okokban, melyekre a skolasz-
görög F. e korszakában mind ersebben érvénye- tika alapítja ket. Közben Németországban saját-
sül. Az elskhöz tartozik Pldíon, a következkhöz ságos miszticizmus fejldött ki, melynek kezdje
tyanai ApoUonius, az utolsókhoz pedig, kik nagy E(;kardt{l. o.) mester, akmek iskolájából származ-
rendszeres mveket alkottak Ammonius Sakkas, tak a mélységes gondolkodású laider János, Suso
:

Flotivos, Jamhlichos, Proklrn stb. Az új-plato- vagy Seuse Henrik, a német teológia c.
nizmus az utolsó nagy görög P.-i rendszer. retlen szerzje és Ruysbroek János.
m isme-
Filozófia 510 Filozófia

Az újkor els szakaszában a F. keresi a szaba- s nagytehetség irodalmi képviselkre Condil-

dulást az egyházi tanítás uralkodása alól, az ön- Zac-ban, Helvetius-han, Diderot-ban, d'Alembert-
álló független kutatás útját. A humanizmus tá- ben, míg La
Mettrie s Holbach a tiszta materia-
gabb látókört nyit meg a mveltek eltt, a régi lizmus rendszeres képviseli.
mveltség termöcsirái megelevenednek, Aristo- Kant-tal kezddik az újkori F. harmadik sza-
teles háttérbe szorításával Fiatan F.-ja nyer na- kasza. Kant az elbbi rendszerekkel szemben,
gyobb jelentséget. A protestantizmus eleinte Aris- melyeknek dogmatizmust hány szemükre, minde-
toteleshez vezeti vissza a teológia tudományos kép- nekeltt az emberi ismeret eredetét, körét és ha-
viselit. A legnagyobb fontosságú azonban a F. új tárait vizsgálja s ketts eredményhez jut; elször
fejldésére a természet és szeUemi élet önálló vizs- ama negatív eredményhez, hogy az eddigi meta-
gálata, mely eleinte fantasztikus és zavaros világ- fizika tárgyait az ész nem ismerheti meg, azután
nézletek alkotására ád alkalmat, de csakhamar a ama pozitív eredményhez, hogy az emberi isme-
F. teljes átalakulásában nyilvánul. Nicolaus Cusa- ret a tapasztalat körére szorítkozik, de tapaszta-
nus (1. Cusa) még teozófiai elemekkel elegy íti F. -j át,
laton egészen mást kell érteni, mint az empiris-
hasonlókép Paracelsus, Ca-rdanus, GampaneUa és a ták, t. i. a tapasztalat megalkotása részben az ér-
legn.eYez6tQS6bhWztükGiordanoBruno{lBruno); telem mve, mely a maga tulajdon formái segít-
a protestánsoknál Böhme (1. o.) túlnyomóan val- ségével alkotja meg a világ képét (1. Kant).
lási befolyások alatt áll. De a XVI. sz. végén s a Korszakalkotó Kant nemcsak emez ismerettani,
XVII. sz. elején az angol Bacon (1. o.), a francia hanem etikai és esztétikai nézeteivel is. Bámu-
DescMTtes (1. o.) végkép megállapítják az új F. latos az a termékenység, mellyel Kant rend-
tudományos, minden idegen tekintélytl független szere új rendszereket szült. Fichte, Schelling és
jeUegét s ezekkel nyilik meg az újkori F. máso- Hegel a Kant-féle rendszer idealisztikus elemeit
dik szakasza. fejtették tovább, Herbart inkább a realisztikus
E szakaszban két nagy iránya a gondolkodás- elemeket. De ezek csak a fbb alakok, kik körül
nak válik ki s nyer nagy F.-i s kultúrai je- a filozófusok egész raja, fleg Németországban,
lentséget, a racionalizmus s empirizmus. A ra- nagy tevékenységet fejtett ki. Az irodalomra fleg
cionalizmus a tiszta gondolkodás útján gondolja Schiller révén hatott Kant, míg Jacobi, Hamann
az igazságot elérhetnek, az empirizmus a tapasz- és Herder mint ellenfelei érezték hatását. Mai-
talatot tartja a tudás alapjának, a tapasztalat ha- mon, Beck és Bardili átmenetet készítenek el
tárait minden tudás határainak. Ezekkel szemben Kant, Fichte, Schelling és Hegel között. Fichte ta-
fejldik a szkepticizmus, amely a tudás biztosságát nítványai közt nevezetesek Reinhold, Schlegel
:

egyáltalán kételkedéssel illeti, míg más irányok Frigyes, ki a romantikus iskola filozófusa, szé-
a racionalizmus és empirizmus egyesítésén fára- les medret ás a filozófiának az irodalomba veze-
doznak. Az empirisztikus irány Angliában kelet- tésére. Schelling fleg a természetbölcseletre van
kezik és Angliában találja mindvégig legnevezete- nagy hatással. Okén, Nees von Esenbeck, Bur-
sebb képviselit. Az úttör itt Bacon, akihez Hob- dach, Oersted, Steffens, Berger és mások. Ide tar-
bes csatlakozik. A racionalizmus megalapítój aDes- tozik Baader és Krause is. Hegel, a modem ra-
cartes, ki nagy hatással van kora gondolkodóira, cionalizmus leghatalmasabb képviselje, párat-
még azokra is, kik küzdenek ellene, mint Pascal. lan hatással volt a német filozófiára, de minde-
Descartes rendszerébl ágazik ki Geuli)icx okkazio- nütt, nálunk is talált. A Hegel-
buzgó követkre
nalizmusa, és Malebranche miszticizmusa is egye- féle iskola nem nagyonhosszú ideig virágzott, de
nesen Descartes-ból indul ki. A racionalizmus leg- oly elterjedt volt, mint egy újabb filozófusé sem.
következetesebb képviselje az újkori panteizmus KantA)b\ indul Schleiermacher is, kinek jelent-
leghatalmasabb hirdetje Baruch de Spinoza, ki
: sége fleg vallási téren keresend, noha a F.
a német Leibniz gondolkodására is dönt hatás- majdnem minden ágában termékeny, eredeti és
sal van. Leibniz a racionalisztikus irány utolsó ers elmének bizonyult. Végre Kantból indul a
nagy alakja, ki az aközben igen hatalmassá vált korunkban nagy népszerségre jutott Schopen-
empirizmussal keresi, de nem találja a kiegye- hauer is, ki a Kant-féle idealizmust (fenomena-
zést. Locke nagy munkájában az emberi értelem- lizmust) sajátságos metafizikával (az akarat a
rl az empirizmus oly hatásra tesz szert, mely világ lényege) és a kor egyéb tendenciáival meg-
alól senki többé nem vonhatja ki magát. Berke- egyez pesszimizmussal kapcsolja egybe. Beneke
iéi/ (1. 0.) az empirizmusnak sajátságos oldalhaj- is említést érdemel itt, ki fleg a lélektan terén
tása, empirisztikus elzményekbl idealisztikus szerzett F.-i érdemeket.
világnézlethez jut el. Legkövetkezetesebb kifej- Ezzel már részben a negyedik korszakba té-
ldését éri el az angol empirizmus JELume Dá- vedtünk, amint általában a két utolsó korszak-
vidban, aki az empirizmusnak végs következ- nak egymástól való elválasztása bajos. Német-
ményeit a szkepticizmusban vonja le. Ezalatt országban Hegel halála után (1831) egy ideig
Wolff a XVIII. sz.-ban Leibniz F.-ját népsze- még a hegeli rendszer uralkodott, de két irányra
rsítette és rendszeresítette s uralkodóvá tette a oszolva, ortodoxra vagy jobboldalra, mely a teo-
német egyetemeken, de hazáján túl is. Mint ren- lógiához szított, míg a baloldal, az ifjú hegeliá-
desen, ha egy korszak végét éri, a racionalizmus nusok, inkább a panteizmushoz közeledtek. A
és empirizmus korszaka is a XVIII. sz. közepén két híres szocialista Lassalle és Marx Károly
:

eklektikus gondolkodást szül, mely inkább nép- ugyancsak Hegelbl indult ki. A F. történetírói
szerségre, mint az elvek tisztaságára s követ- közt a legnevezetesebbek Hegel iskolájából ke-
kezetességére törekszik. Franciaországban a rültek ki Zeller, Erdmann, Fischer Kuno. A leg-
:

XVIII. sz.-ban a szenzualizmus talál követkre, nagyobb német esztétikus, Vischer is Hegel ta-
Filozófia — 611 — Filozófia

Hitványa. Hegel ellenfelei közt találjuk Weis- Qeier, Boström. Dániában nevezetesek Kiorke-
:

sét, Mchte J. H.-t, TJlricit ós Trendelenburgot. gaard és Nielsen, újabban Höfifding. Norvégiában :
Az utóbbi Aristoteles nagyesz kommentátora Monrad, Hegel követje, úgyszintén Lyng is.
és gondolkodásában is belle indul. Herbart kö- A magyar nemzet szellemi életében a P.-nak
veti közt figyelmet érdemel Drobisrh, Stein- nem jutott kiváló szerep kimagasló, vezérl ala-
;

thal, Lazarus, Zimmermann, Thilo, Strümpell. kokra e téren nem akadunk, a külföldi szellemi
Schleiermacher tanítványai közt nevezetesebbek áramlatoknak sincs nagy hatásuk a nemzet kul-
Brandis és Ritter, Beneke hatással volt Ueber- túrájára. Minthogy a magyar P. természetesen
wegre, a P. történetének nagy tudományú kép- összefüggésben van az egyetemes európai P. tör-
viseljére. Legújabban igen sokan ismét Kanthoz ténetével, négy korszakot különböztethetünk meg
térnek vissza, így a materializmus kitn tör- benne. Az els a skolasztika korszaka, a magyar
ténetírója Lange Albert Pr., Cohen Hermann, tudományos gondolkodás bölcsje, a magj'ar isko-
lAehmann, részben a nagy természettudós Helm- lák tanítása, mely latin nyelven szól és szorosan
koltz és Dii Bois Eeymmd is. Az újabb materia- összefügg az európai skolasztikával. Utána követ-
lizmus fképviseli Moleschott, BUchner, Vogt, kezik a magyar renaissance bölcselete, mely
Czolhe. A természettudományokból kiindulva, a Mátyás idejében éri virágzó korát. Maga a nagy
modem P. egyik legkiválóbb képviselje Wundt. király is élénken érdekldik a renaissance F.-i
Kimagaslik Lotze Hermán, ki Leibnizhoz rokon mozgalmai iránt. A reformáció nagy szellemi har-
sa legszélesebb tudás alapján, szép nyelven, ösz- caiban is a renaissance F.-ja szolgáitat fegyve-
szefiigg F.-i világnézlet alkotását kísérletté meg reket. A harmadik korszak az újkor, a XVII. sz.
Mikrokozmosában. Fechner Tivadar Gusztáv, a közepétl a XVIII. sz. végéig tart. Kant fölléptéig.
pszichoflzika megalkotója érdekes panteisztikus Ekkor hatolnak be Magyarországba az újkori ra-
rendszernek is szerzje, míg Hartmann Ede «A cionalizmus és empirizmus irányai. Kant F.-ja
tudattalan F.-ja» c. mvével kísérletet tett Scho- 8 a nyomában induló nagy német mozgalom Ma-
penhauert megegyeztetni Hegellel. A nagy közön- gyarországra is kiterjed és hovatovább leszorítja
ségre, az irodalomra és általában az európai szel- a régibb irányokat. Ez a legújabb kor, mely nap-
lemi életre nagy hatást tesz Nietzsche. A modem jainkig terjed. Erdélyi János a XVII. sz. végéig
P. egyik érdekes pozitivisztikus képviselje Dm/i- dolgozta föl a magyar F. történetét. Abnási Ba-
ring Jen. Mindezek még nem értek meg történeti logh Pélsi maga koráig (1834. írta mvét: Philo-
tárgyalásra. söphia, pályamimka I.) halad ugyan, de munkája
Angliában Kant után indult a skót Hamilton fogyatékos is, kritikátlan is. Ompolyi M. Ern
Vilmos. Az erkölcstan terén az utilitarianizmus (A bölcsészet Magyarországon a skolasztika ko-
híve Bentham. A pozitivizmus nevezetes képvi- rában, 1878) csak a skolasztikát tárgyalja.^efént/t
seli a kitn logikus és nemzetgazda Mill John müve A magyar F. történetírásának alaprajza
:

Stuart és Lewes. Közel áll hozzá és Darwin-nal (Tudománytár XV.) a Baloghé mögött is elmarad.
Bok pontban érintkezik a jelenkor legnevezete- Medveczky essaye-je az Ungarische Revue 1886.
sebb angol bölcselje, Spencer Herbert. A mód- évi kötetében anyagát illetleg Erdélyi mvén
szertan terén kiválnak WJiewell, Boole, Jevons, alapszik, melynek adatait szellemesen földolgozza.
Whately, Shute, Bradley. A logika terén a prag- Schwegler történeti müvének fordításához Mit-
matizmus Angliában és Amerikában terjedt el. He- rovits Gyula csatolt vázlatot a magyar P. törté-
gel befolyása alatt van Stirling, Berkeley köve- netérl.
tje Collins, Fraser. A történet terén nagyne- Az smagyarok mitológiájáról ós vallásáról
vek Whewell, Lewís, Grote, Btickle, Draper. kevés biztos adatunk van, nem tudhatjuk, mUy
:

Frandaorszcujban a XIX. sz. elején egy eklek- formát öltött elször elméjükben felfogásuk a
tikus-spiritualisztikus iskola uralkodott, melynek világról s annak rendjérl. Azok a kiváló papok,
vezérei Royer-Gollard és Gousin, míg Gomte kik szent buzgalommal Magyarországot térítet-
«pozitiv» P.-í rendszert alkotott. Cousin tanít- ték, az si gondolkodás nyomait eltntették és a
ványaihoz tartozik Bouülier, Bavaisson, Ré- Nyugat példájára organizálták Magyarországot.
mus-at, Salsset, Janet, J. Simon., kik a P. törté- Csakhamar itt is keletkeztek klastromok, püspöki
nete köri szereztek érdemeket. Kant befolyás- székhelyek ós els sorban papság nevelésére szánt
sal volt Renauvier-TQ, Hegel Renan-ra. és Taine-re egyházi iskolák, melyekben mindazt tanították,
is. Nevesebb filozófusok még: Vacherot, Ribot, ami a papok kiképzésére szükséges volt, tehát a
Guyau. Ujabban a legnevezetesebbek Bergson és skolasztikus F.-t is. Mily termékeny földbe hul-
Boutroux. Belgiumban a német Krause tanítvá- lott az új mag, mutatja Szt. István, kit Erdélyi
nya, Tiberghien. méltán nevez a magyarok els bölcselkedöjéuek.
Olaszországban újabban élénk mozgalom ész- Intelmei Imre fiához királyi bölcselkedhöz méltó,
lelhet a P. torén is. Kosmini- Serbati idealiszti- a kor szellemi magaslatán álló, nemes és bölcs
kus irány képviselje, hasonlókép Gioberti, amint szózat, melybl nemcsak magasan járó, hanem
általában Hegel és Kant buzgó követkre talál- egyben-másban eredeti gondolkodás is szól hoz-
tak olasz földön. Pozitivisták: Villari, Gabelli, zánk.
Ardigo, Cesca, Turbiglio, hegelisták: Mariano, A következ századokban is csak annak nyomára
Vera, Spaventa stb., kantiatáK Cantoni, Tocco. akadunk, hogy Magyarországon szorgalmasan
: m-
Spanyolországban mérsékelt skolaszticizmust ta- velték a skolasztikát nagyobb, eredeti alkotásra
;

lálunk (Balmes), Portugáliában: szenzualizmust nem mutathatunk. Ompolyi M. Ern Gellértet ne-
(Ferreira), Svédországban élénk F.-i mozgalom vezi els magj'ar skolasztikusnak, ki Velencébl
észlelhet, melynek képviseli Höger, Grubbe, származott hozzánk és áldásos mködése után
 !

Filozófia — 512 Filozófia

els vértanuja volt a kereszténységnek hazánk- nagyszombati egyetemen Pázmány Péter azonnal
ban. P.-i mvét: Deliberatio gerandi stb. a ne- a bölcsészetnek is biztosított tanszéket és tan-
vezett szerz behatóan elemzi. Sajátságos keve- folyamot. De mind a protestánsoknak, mind a
réke az újplatonlkus és keresztény elemeknek, katolikusoknak a F. csak fegyver volt teológiai
inkább a patrisztikus kor jellemz vonásait mu- célokra jellemz Geleji Katona István, erdélyi
;

tatja, mint a skolasztikáét. Különben csak ne- püspök nyilatkozata Tolnairól, ki a reformált
vek maradtak emlékül e korból. Magyar Pálé iskolákban járatos Keckermann-féle, Ramus szel-
(Paulus Hungarus) a XII. sz.-ból, Gerard, magyar lemében írt tankönyveket, melyeket amaz nagyra
Marcell, magyar Ágoston a XIII. sz.-ból. A nem- becsült, ki akarta küszöbölni «Az pataki deák-
:

zetiség e korban különben is keveset határozott. A ság közül ötnél több nincsen, az ki pápista em-
skolasztikus bölcselkedk bejárták egész Európát, berrel disputálhatna és megállhatna. Az logika
megfordultak a nagy iskolákon, tanulva és ta- volna az deáknak szárnya és körme, (Tolnai) ettl
nítva. Magyar Ágostont majd Parisban, majd Ró- fosztja meg)) (Erdélyi 93 1.). Ez a Tolnai Angliában
mában találjuk, míg 1302—03. a zágrábi püspöki tanult, hol kigyógyult a skolasztikából, de hogy az
székbe kerül. Erdélyi Boétius, dömés, a XIV. sz.- új eszméknek min volt a talajuk itthon, Katona
ban magyarázatot ír Aristoteles néhány kiváló szavai mutatják. Tolnai hívatta meg Comeniust
mvéhez, de müvei elvesztek. Igen érdekes, hogy Sárospatakra, hol a nagy pedagógus négy évet
a szabadabb gondolkodásnak az egész középko- töltött és fölötte üdvös munlíásságot fejtett ki.
ron keresztülhúzódó vékony ere hazánkban is fel- P.-nk szegény történetében kimagasló alak
bukkan. Egy névtelenrl maradt följegyzés a dö- Apáczai Cseri János. Mikor 1653. Hollandiából
més szerzetbl, ki a rend egyik történetírója sze- hazatér Gyulafehérvárra, tanári székét elfogla-
rint ctkeveset hívén a teológiai tudományokban, landó,mint egyilce azoknak a sokaknak áll elttünk,
meghasonlott az egyházzal, a hit ágazataival)) (Er- kik a külföldön ismervén föl Magyarország nagy
délyi 23. 1.). Börtönbe vetették, kínozták és hitta- elmaradottságát, tüzes lelkesedéssel ós nemes
gadása visszavonására bírták. Müvei nem marad- becsvággyal térnek haza, hogy hazájuk sorsán
tak, neve is elveszett. lendítsenek. Mint filozófus Descartes iskolájához
Mátyás király korában hazánk kultúrája rend- tartozik. Apáczai nemcsak Magyarországon els
kívül fellendült. Pontos volt, hogy Olaszország- követje, hanem egyáltalán az elsk egyike, kik
gal, akkor a kultúra vezérl országával, tartott Descartes elveit külföldön hirdetik. P'érdeme
Magyarország bens kapcsolatot. A magyarok s- Apáczainak, hogy a nemzeti kultúra egyetemes
rn tanultak Olaszországban, olaszok srn jöttek érdekeit kapcsolatban az iskolai üggyel fogta fel.
Magyarországba tanítani, de Németországból is Komáromi Csipkés György, ki vele egyidejleg
sokan telepedtek meg iskoláinkban. I. Vitéz Já- van Utrechtben, a neoskolasztika híve, melyben
nost Galeottus a F. fejedelmének (princeps philo- valamivel több van Aristotelesbl, de nem több a
sophiae) nevezi ; P.-í munkája azonban nincsen. szabad gondolkodásból, mint a régiben. Érdekes
Gesinge János mveiben íinom F.-i mveltség is alak Vörös Lrinc, kinek politikai erkölcstana
nyilvánul.ifaí2/as király Avicennából tudott idézni messze megelzi korát kívánja az általános adó-
:

és Galeottusnak följegyzéseíben néhány mélysé- kötelezettséget Pósaházi János híres protes-

!

ges és elmés P.-i gondolatát találjuk. táns hitvitázó. Baconnak is akadt híve a protes-
A reformáció nagy mozgalma az iskolák szá- táns tanárok közt, Bayer Jánosban, kinek két
mát megszaporítja és a protestánsok srn kere- munkája maradt fenn Ostium vei átrium na-
:

sik föl a német egyetemeket, fleg Wittenberget, turae és Filmn Labirynthi. Ramus hívei is sokan
ahol Melanchthon tanítja ket. Preysius Kristóf voltak még e korban, mutatja az is, hogy dialek-
künn is marad, s a P.-t tanítja 0. m. Prankfurt- tikája négyszer megjelent Magyarországon is
ban. Balsaráti Vitus János, szintén Melanchthon A XVIII. sz. nem mutat új jellemz vonásokat.
tanítványa, az új sárospataki fiskolán a P.-t Descartes követinek száma szaporodik Cserná- :

tanítja. Likai Skalikh Pál, horvát származású, toni Pál és Kolozsvári Pál Erdélyben tanítják,
kalandos természet ember, megfordul Bécsben, Apáti Miklós, Felvinczi Sándor mint papok hí-
Bolognában, Rómában, Tübingenben, Königsberg- vei. Moller Dániel, pozsonyi születés, kit vallási
ben. Parisban, meghal Danzigban. Ezt a nyugta- viszályok kiznek hazájából, az altdoríl egyete-
lan vándorló kedvet a renaissance nem egy alak- men a metafizika és história professzora. A refor-
jánál találjuk. A magyar P.-i nyelv jobb nyomai is mátusoknál a német egyetemek hatása folytán
mutatkoznak már Melius Péter hitvitázó iratai- most inkább Leibniz-Wolff P.-ja dívik, habár
ban. Decsi azt írja e korról «a bölcsészet, minden nem hiányzanak a réginek képviseli sem. Fordít-
:

mvészség anyja, oly igen volt tisztelve hazánkban gatják a külföldi mveket (Faludi Ferenc lefor-
idétte, hogy nem is volt szokás tudósnak tartani, dítja Gratian mvét, melyet késbb Schopenhauer
aki nem volt némileg beavatva)). A legkiválóbb e fordított németre, fordítják Mendelssohnt, Justus
korban Decsi Csimor János, a Synopsis philoso- Lipsiust, Vivest, Montaignet), de ezek szórványos
phiae szerzje (1595), melyben Aristotelest ta- jelenségek, melyeknek mélyebb hatása nem lát-
nítja, aforisztikus tételek alakjában. A XVI. sz. szik. Az irodalom újjászületése sem válik köz-
vége felé a P. irodalma sok értekezéssel gyara- vetetten hasznára a P.-nak. Bessenyei ugyan so-
podik. Az Aristoteles elleni nagy reakció elre kat bölcselkedik, de ebbeli munkái nem hatnak,
veti árnyékát. Ramust meg akarták hívni Ma- egy részük a mai napig kézirat maradt.
gyarországba, neve kezd elfordulni íróinlínál. A XIX. sz.-ban a magyar szellem jobban elsa-
Az iskolai bölcsészet némi lendületet vesz a ka- játítja az európai eszmeáramlatokat, mint eddig.
tolikus reakció beálltával. Az 1635-ben megnyílt A német idealisztikus rendszerek nagy sorozata
Filozófia — 618 — Filozófia

erösebb visszhangot kelt hazánkban, a nyelv job- de nézeteit Kant értelmében módosítva, vonzó-
ban simul a P.-i gondolkodáshoz, mely ezen az dik Böhm Károly, akinek Az ember és világa
úton némi befolyást nyer a nemzeti szellem fej- c. mve nagyobbszabásá, önálló gondolkodásról
ldésére. Hegel rendszere a maga egyetemes- tanúskodó m. Ugyan indította meg 1881. a
ségével, kidolgozottságával, taníthatóságával ak- Magyar Pilozóflai Szemlót, az els modem P.-l
kora hatással volt a magyar szellemre, mint a folyóiratot, melyet utána Bokor József szerkesz-
skolasztikán kívül egyetlen egy sem. Az abszolu- tett és mely Comte rendszerének ismertetése kö-
tizmus ideje alatt Herbart rendszere szivárgott rül érdemeket szerzett. A realista irány (Wundt)
be hozzánk, mely Ausztriában uralkodott. egyik legfbb képviselje Pamr Imre, ki lélek-
Kantnak leginkább az evangélikusoknál s re- tani és logikai kézikönyvet írt ós kinek Az ethi-
formátusoknál akadtak hívei, de inkább Kant kai determinismus cím mvét az akadémia meg-
gyakorlati P.-ja hatott. Márton István, híres pá- jutalmazta. Pauer szerkeszti az akadémia kiadá-
pai professzor, lefordított egy Kant szellemében sában megjelen Athenaeum cím bölcseleti folyó-
írt erkölcstant magyarra s az egész rendszer iratot. Ebben jelentek meg Posch Jen érdekes
vázlatát — latinra. Köteles Sámuel Erdélyben tanulmányának Az idrl egyes részletei. Posch
terjesztette Kant eszméit. Etikája Az erkölcsi
: is a realista irány híve. Katolikus (thomista)
P.-nak eleje (1. 2. 1817) egyike az irány legjobb irányú a Bölcseleti Polyóirat, melyet Kiss János
mveinek. Eresei Dániel Debreczenben Hume és szerkeszt. Hasonló irányú a Katolikus Szemle
Kant alapján lllozofál. Pichtének úgy látszik, (Mihályfi Ákos). A katolikus szemináriumokban
csak Sipos Pálban, Sárospatakon a matematika Stöckl német könyveinek fordítását használják
és fizika professzorában akadt híve. Schelling ha- (Répássy). Ide tartozik Lubrich Ágost is, ki
tása sokkal nagyobb. Zágoni Aranka György elbb pedagógiai müveket, újabban egy több kö-
Schelling természet-P.-i nézeteit követi; Pethe tetes természet- P.-t írt. A létnek és szellemi m-
Perenc Burdachot, a természet-P. kiváló munká- ködésnek érzéki jelenség alapját (atomfeszültség
sát fordítja Bácz István, Bódogh Mihály, Almási
; mozzanatait) fejteget önálló idealisztikus irány-
Balogh Pál, a magyar P. els történetírója és ban lép fel Schmitt Jen, ki részben németül írja
testvére Sámuel, Nyiri István Schelling els és mveit, s kinek egy Hegel dialektikai módszeré-
második korszaka szellemes és költi gondola- rl szóló német mve
feltnést keltett. Újabban
tainak hirdeti. A késbbi Schellinghez hajlik f harcosa annak az iránynak, mely új vallási
Horváth Cyrill, ki az akadémiában és a buda- élet élesztésén fáradozik. A gnózisról írt nagyobb
pesti egyetemen évtizedeken át képviselje a ma- német müvet. Közel áll hozzá újabban a jogböl-
gyar P.-nak és magyar hagyományok meg né- kérdéseken kívül Simon József Sándor dr.,
cseleti
met tanulmányainak hatása alatt bizonyos egyez- kiAz egységes és reális természet-P. alapvonalai
tet, az ellentéteket összekapcsoló, de a dolgok c,mvében,úgy mint Schmitt, a lét és jelenség azo-
mélyébe nem ható P.-i rendszeren dolgozott, me- nosságát hirdeti és a természet tüneményeit az
lyet konkretizmusnak nevezett, de csak eladott, atom- és molekula-elmélet alapján akarja magya-
írásban ki nem dolgozott. Tanítványa Nemes I. rázni. Medveczhj Prigyes, ki azeltt mint Pr. v.
nagyváradi tanár. Hegel hívei csak századunk Bárenbach a német irodalomban is nevet szerzett
negyedik évtizedének végétl kezdve gyara- magának és a neokantizmus mozgalmaihoz közel
podnak. Els nyoma F^ér György néhány állt. Társadalmi elméletek és eszmények (1887)
értekezésében található fontosabb larczy Lajos,
; cím mvével a gyakorlati P. terét is mveli.
pápai professzor, kit 1836. eltiltanak a Hegel- Brassai Sámuel, a magyar tudomány nesztora,
féle F. tanításától, kinek polemikus müvei hatás- enciklopédikus mködésébl a P.-nak is jutta-
sal vannak az elmékre Varga János, Szeremlei,
; tott egyet-mást. Logikája két kiadásban jelent
de fleg lauhner ez iskola hívei Taubner mun-
; meg. Az igazi pozitív P. cím alatt (1896) afo-
kái különösen kitnnek alaposságukkal. Hegel risztikus módon vázlatát adta P.-i meggyzdé-
nagyhatású tanítványa Kerkápoly Károly is, sének.
ki mint pápai professzor a P. egyes részeit dol- Az egyes P.-i tudományok közül leginkább a
gozza föl e szellemben és ers eszével, magyaros lélektant és logikát mvelik, de csakis a közép-
gondolkodásával a Hegel-féle gondolatokat al- iskolai tanítás szükségleteinek kielégítésére. Pi-
kalmazni is tudja. Domanovszky is Hegeltl ta- gyelemre méltó Domanovszky Endre P. törté-
nult, hasonlóképen a kiváló Molnár Aladár. Ide nete, ki müve negyedik kötetében Descartesig ju-
tnvto'/Ak Erdélyi János,kinél szimpatikusabb alak, tott el.Alexander Bernát és Bánczi József ki-
tartahnasabb gondolkodó,kiválóbb író nincsen P.-i adják a Filozófiai írók Tárát, melybl eddig 27
irodalmunkban. Greguss esztétikája és P.-ja He- kötet jelent meg. Pickler Gyula israerettani és
gel-féle gondolatok foiTásából táplálkozott. He- lélektani problémákkal foglalkozik. Egyik isme-
tényi és Szontágh kísérletei egy magyar egyez- rettani mveangol nyelven is megjelent. Leg-
ményes P. megalkotására nem egyebek, mint ek- újabban figyelmet keltenek Pauler Ákos (fleg
lektikus, mélyebb egységes elven nem nyugvó, az ismerettan terén). Bárány Ger, Enyvári s
inkább gyakorlati irányú elmélkedések. mások. Az irodalom történetét P.-i alapon törek-
A legújabb korszakra nézve az irányok átte- szik magyarázni Bodnár Zsigmond.
kintésére kell szorítkoznunk. Közel áll Herbart- IrotMom. A már említett forrásmQveken kívfil még em-
hoz és Lotzehoz a szerencsétlen vég Bihary Htendök: Hidassy K., Történeti vádat a P. elteijedésé-
Péter, valamint Kármán Mór, ki etikai érteke- röl Magyarországon, 1855; Pápay P., A P. irodaimának
története Magyarorsságon ; Beliyre Qynla, Kant hatása liáMi
zéseket írt, de fleg a pedagógiai gondolkodás bölcsészetönkre s fökövetöi nálnnk, Pigyelö 1875- Toldy
fejlesztése körül szerzett érdemeket. Comtehoz, irodalomtörténeti mQyei, több lielyen; Silávik Mátyás, Kant

Révai Nagy Lexacona. VTl. Itdt. 88

 ;
;

Filozófiai fény — 514 Finale

ethlkája, 1894; u. a., Zur Geschichte und Litteratur der uterina) hasüregi nyílását körülfogó nyujtványo-
Philosophie in üngam, Zeitschrift für Philosophie u. pMlos.
kat, melyek közül a leghosszabb mint F. ovarica
Kritik, 1896, 107. köt., 2. fz.
a petefészken tapad, vagy az agyvelben a bolto-
Filozófiai fény, finom nyilasból kiáramló hi- zat (fomix) hátulsó szárának az oldalkamra alsó
drogéngáz nem világító lángja. szarvába terjed folytatását (F. hippocampi),
Filozófus királyné, Zsófia Sarolta porosz ki- Fimbria, 1. Flavim, 2.
rályné, I. Frigyes porosz király nejének mellék- Fimbristylis Vahl (növ.), a Cyperaceae (Sás-
neve. félék) család génusza 200 faja legnagyobbrészt
;

Fils (franc, ejtsd: fisz), fiú; F.aínédel'Église, a trópusok alacsony, kákaszer füve. Európában
az egyház legidsb fia, a francia királyok címe F. 4 faj.
;

de l'homme, II. Napóleon, reichstadti herceg címe. Fimózis (gör. fimosz a.m. szájkosár), X.Füyma-
Fils, a Neckar jobboldali, 62 km. hosszú mel- szükülés.
lékvize, a württembergi Rauhe Alb-ban ered és Fin (franc, ejtsd: fen) a. m. vég, cél. Fin —
Plochingennél torkol. de siécle a. m. század vége.
Filstich János, evang. szász tanár és író, szül. Fináczy Ern
(felsövisói), pedagógus, szül.
Brassóban 168é nov. 9., megh. u. o. 1743 dec. 18. Budán 1860 máj. 10. Klasszika-filológiai tanul-
Tanult Brassóban, Gyulafehérvárt és Nagyenye- mányokat végzett, 1880— 85-ig gimn. tanár volt,
den, azután több német egyetemet látogatott meg. 1885— 1900-ig a közokt. minisztérium középisko-
Hazajve, Brassóban lett tanár s itt mködött lai ügyosztályában mködött mint beosztott tanár,
haláláig, a teológia és történelem tanításával fog- majd (1893) igazgató ,végül osztálytanácsos. 1888—
lalkozva. Munkái: Schediasma historicum de Wa- 89-ig a délnémet és francia középoktatást tanul-
lachorum História (Jena 1743) Briefe an den Pro- mányozta, minek eredménye A francia középis-
;

fessor Schulze in HaUe (1741—1743). De külö- kolák múltja és jelene (Budapest 1890) c müve
nösen becsesek a Nemzeti Múzeum levél- s a volt. Hivatalos munkája mellett a hazai közokta-
brassói gimnázium könyvtárában rzött kézirati tás történetével foglalkozott; müve magyaror : A
müvei, melyek az oláh nép. Oláhország, Erdély szági középisk. múltja és jelene (u. o. 1896). 1901-
s az erdélyi reformáció történelmére vonatkozólag beri a bpesti tud.-egyetem a neveléstudomány ren-
tartalmaznak becses adatokat. des tanszékére hívta meg. Több királyi kitünte-
Filsz, pénz, 1. Félsz. tésben részesült. Levelez tagja a M. Tud. Aka-
Filtra (lat.), orvosi recepten a. m. szrd át démiának, s ehiöke a M. Paedagogiai Társaság-
szürpapiroson. A szüredék (flltrum) teljesen nak. 1905 óta ügyviv alelnöke az Orsz. Közokt.
tiszta és átlátszó. Tanácsnak, melyben 1891— 96-ig a középiskolai
Fiitráció (növ.), átszüremkedés, a növények tes- ügyek eladója volt; 1912 óta az orsz. szabadok-
tében lev folyadék a környezet nyomása folytán tatásitanács eladó tanácsosa. Irodalmi mködése
az edényekben szállítódik. Ebben a száUításban kezdetben filológiai,azl890-es évek óta pedagógiai
az edényeket környez él sejtek is közremunkál- h'ányú. Számos értekezése és külön kiadott mim-
nak, amennyiben ezeknek víztartalma a bennök kája közül legnagyobb jelentség magyar- : A
lev nyomás folytán az edényt elválasztó sejtfalon országi közokatás története Mária Terézia korá-
eLayomódik, ületöleg elszüremkedik, ami a sejt- ban (Budapest 1899—1902, 2 köt.), önáUó kutatá-
falak micelláris szerkezeténél fogva könnyen megy sokon alapuló, forrásérték m
továbbá Az ókori
végbe. A F.-val találkozunk a növényekben még nevelés története (u. o. 1906), a nevelés egyetemes
;

a cseppfolyós víz kiválasztásánál a hydathodák- történetének els kötete, az eredeti forrásokból

ban és a cukortartalmú folyadék kiválasztásánál vett szemelvényekkel. Kisebb tanulmányai a Ma-
a nektáriumokban. gyar Paedagogiában (1903. Paedag. irodalmunk
Filtrálás, fiitrum, 1. Szrés. némely hiányairól 1905. Az elméleti tanárkép-
;

Filtron (lat. phütrum), szerelemital, melyet ba- zésrl 1908. Újabb törekvések a didaktika terén
;

bonából arra a célra használtak, hogy a másik nem- 1910. Az iskola feladata az erkölcsi nevelésben
ben szerelmet költsenek. Ilyen italok készítésérl 1911. Az érettségi vizsgálat; 1912. A latin nyelv
a tesszáliai nk voltak híresek. Volt azonban olyan tanításáról) a Beöthy-Emlékkönyvben (Charles
;

szerük is, mely arra szolgált, hogy az így támasz- Dickens) az Alexander-Emlékkönyvben (Natura-
;

tott szerelmi lázt elöljék. A római császárok idejé- Usmus); a Füozóflai Társaság Közleményeiben
ben egy szenátus-konzuU határozat az ilyen sze- (Helvetius pedagógiája) jelentek meg. Az 1912.
reket mérgeseknek nyilvánította és eltütotta. évi hágai nemzetközi morálpedagógiai kongi-esz-
Filum terminálé (lat.) a. m. végfonál a szus kiadványaiban Brziehung und ünterricht
; :

gerincvelnek az I. ágyékcsigolya magasságában in üirem Verháltnisse c tanulmánya.

lev végétl a velt körülfogó bm'kok finom fo- Finale (ol.), a zenében a nagyobbszabású,
nallá sodródva lehaladnak az ágyékcsigolyákon hangszeres mvek (szonáta, quartett, szimfónia
és az egész keresztcsonton végig s a keresztcsonti stb.) utolsó tétele vagy egy operai felvonás zára-
csatorna kimeneti nyílásánál végzdnek. déka. A szonátákat és hasonló sorozatos mveket
Filzteich, nagy tó a szász Brchegységben, a rendszerint élénk menet tételekkel fejezik be a ;

Schneeberg-tl 3 km.-nyire. Mellette kiterjedt lassú tételek mint befejezések ritkábbak.Beethoven

tzegbányák vannak. 1783-ban áttörte gátját és az utolsó tételt sziute egyenrangúvá tette az el-
több falut és bányát elpusztított. svel Haydnnál és Mozartnál ez még csak kivé-
;

Fimbria (lat.) a. m. szalag, kirojtozott sal- telesenjelentkezett. Az operákat azeltt táncokkal

lang. Az anatómiában szaggatott szél, vékony fejezték be, de a XVII. sz.-beli velencei opera
nyujtványokat nevezünk így pl. a méhkürt (tuba buffá-ban ensemble-jelenet (a szereplk együt-
;
 — ; ;:

Finale nell' Emília — 615 PIndel

tese) rekeszti be a felvonást. Innen vette ezt át a legtöbb visszaélés, mely váltókkal történik, F.
nápolyi Logroscino (akit azeltt az ensemble-szerü által megy vógbo. Jellemz formája az ú, n. szí-
F. áttörojének véltek), míg Nicola Piccini a több vességi váltó, amelynél a vev a számla össze-
jelenetbl álló szélesebb P. kezdje. gén felül nagyobb összeg váltót ír alá, melyet
Finale nell' Emília, város Modena olasz tar- az eladó leszámítolás útján pénzszerzésre hasz-
tományban, (1901) 12,896 lak., selyemiparral. nál. Üzletek bukásában gyakran szerepel jelen-
Finali, Gaspare, olasz államféiH, szül. Cesoná- ség ez.
ban 1829 máj. 20. Résztvett a pápai kormány ellen Fíncevec, adók. Belovár-Körös vmegyo körösi
irányult összeesküvésben, ami miatt halálra ítél- j.-ban, (1910) 365 horvát-szerb lak. u. p. Sveti-
;

ték, de Piemontba menekült, ahol a pénzügy- Petar-Orohovec, u. t. Goraja-Rieka.

minisztériumnál talált alkalmazást. A Romagná- Fínchley (ejtsd: flncsió), London külvárosa, (1911)
nak bekebelezése után képviselvé, majd szená- 39,425 lak.
torrá választották. 1873— 76-ig fóldmlvelési mi- Fínck, 1. Friedrich Atigust von, porosz tábor-
niszter, 1889— 91-ig közmunkaügyi miniszter, nok, szül. Strelitzben 1718., megh. Kopenhágában
1901. pedig pénzügyminiszter volt. Számos nem- 1766 febr. 22. Egymásután szolgált az osztrák,
zetgazdasági mvein kívül megírta Farini, Sella, orosz és porosz hadseregben. Nagy Frigyes szárny-
Minghetti és Ricasoli életrajzát is, melyek a Nuova segéde is volt. Az érdeme, hogy 1759 szept. 21.
Antológiában (1878) jelentek meg. E dolgozatai La az osztrák hadsereg Daun alatt a Korbitz mellett
vita politica de contemporanei illustri (Torino vívott csata után visszavonulni kényszerült. Ké-
1895) címen külön is megjelentek. sbb azt a határozott parancsot kapta a király-
Finalis (lat.), 1. Egyházi hangnemek. tól, hogy az ellenség háta mögött Maxenig vonul-
Finály Henrik Lajos, filológus, szül. Óbudán jon itt azonban az osztrákok egész hadtestével
;

1825 jan. 16., megh. Kolozsvárt 1898 febr. 13. együtt bekerítették s elfogták. Emiatt hadi tör-
Eredetileg mérnöki pályára készült. Részt vett a vényszék elé állították, mely —
ártatlansága da-
szabadságharcban, majd nevelsködött, 1853. a cára —
egyévi várfogságra és rangvesztésre ítélte,
kolozsvári kat. föginmázium tanára, 1872. a ko- A büntetés kiállása után Dánia szolgálatába állott,
lozsvári egyetemen a történelmi segédtudományok hol élete végóig mint gyalogsági tábornok mkö-
(fleg archeológia) rendes tanára lett. Tagja volt dött. V. ö. Mollwo, Die Kapitulation von Maxen
a M. Tud. Akadémiának és a római Instituto di (1893).
Archeológiának. 1895-ben kendi elnévvel ma- Heinrich, német zeneszerz. 1492-ig I.
2. I.,
gyar nemességet kapott. Számos nyelvészeti, tör- János, majd Sándor és Zsigmond lengyel királyok
ténelmi, archeológiai dolgozatot írt. Önállóan udvaránál nyert állást. Jelentékeny ellenpontozó ;
megjelent nevezetesebb munkái: Latin-magy. isk. Schöne auserlesene Lieder (1536), továbbá him-
szótár (legjobb latin szótárunk, 1858. Rége- nuszok, motetták stb. 1545 táján Salblinger és
nivei együtt, késbb egymaga) ; A
magyar ige Rhaw gyjteményeiben s újabban a Gesellschaft
idöformáiról (Fest 1860) Adalékok a magyar ro- für MiisikforschungenUpcsei kiadványainak VIII.
;

konértelm szók értelmezéséhez (Akad. ért. 1869) kötetében jelentek meg. —

Unokaöccse F. Her- :

A görögök idszámítása s az srómai naptár (Erd. mann, szintén jeles zenész volt; szül. Pirná-
Múzeum Bvkönyvei,1882) Az ókori súlyokról és ban 1527 március 21., mint orgonás halt meg
;

mértékekrl (Budapest 1883) ; A

latin nyelv szó- Wittenbergben 1558 dec. 28. Kevés, de értékes
tára (u. o. 1884) Hogy is mmdják ezt magyarul ? szerzeménye maradt és Practica musica c. könyve
;

(u. 0. 1888) ; A
beszferczei szószedet (Akad. értek. (1556).
1892). Szerkesztette az Erdélyi Muzeumot 1874 3. F., Henry Theophilus, német származású
1882-ig. Az Erdélyi Muzeum-Bgyletnek ftitkára amerikai angol zenész és filozófus, szül. Bethel-
volt. Külföldi lapokba is írt. V. ö. Márki S., Akad. ben (Missouri) 1854 szept. 22-én. Boston, Berlin,
emlékbeszéde F.-ról. Heidelberg, Bécs egyetemem tanult New York- ;

Finánc, a pénzügyr franciás neve financiá- ban él, az Evening Fost kritikusa. Könyvei
;

lis, pénzügyi financia, 1. Pénzügy.

; Chopin Wagner Anton Seidl
; ; Paderevsky
;

Finanszírozás, a vállalatoknak oly alapon való Grieg Romantic lve and personal beauty Pri-
; ;

támogatása, hogy a pénzt szolgáltató fél a válla- mitive lve and love-stories utazásairól Paciflo
; :

lat kockázatában v. egyáltalában nem, v. csak (1890); Spain and Morocco (1891); Lotos-time in
kis mórtékben vesz részt s munkássága fként Japán (1895) stb.
abban merül ki, hogy megadja a módot az ala- Wilhdm Finch von, gróf,
Fínckensteín, Kari
kuló vállalat üzembehelyezéséhez. A finanszírozó porosz államférfiú, szül. 1714 febr. 11., megh.
intézetek - többnyire bankok —
a megalakult 1800 jan. 3. IQukori barátja volt H. Frigyes ki-
vállalatnak fennállása közben is financiális te- rálynak, ki t
trónralépte után külföldi diplomá-
kintetben támogatói maradnak nyújtják a
: kciai küldetésekkel bizta meg, majd állam-minisz-
hitelt, leszámítolják a váltókat és esetleg nyilt terré tette, mely állásban haláláig szolgálta a nagy
követeléseket, teljesítik a külföldi fizetéseket stb. királyt. A porosz történetírók a 7 éves háború fo-
Nagyobb vállalatok alapításában esetleg több lyamában tanúsított ernyedetlen és csüggedni
bank is részt vesz. L. Alapító bankok. nem tudó buzgóságát és erélyét a legnagj'obb elis-
Finanszváltó, a kereskedelmi életben oly váltó, merésre méltatják. Nagy Frigyes halála után is
mely nem árúüzletbl származott, hanem pénz- megtartotta hivatalát.
kölcsönbl. A F. iránt a kereskedvilágban ter- Fíndel, Josef Gábriel, német szabadkömívee
mészetesen nem oly nagy a bizalom, mint az árú- író, szül. Kupferbergben 1828 okt. 21. 1849-ben
váltók iránt s a gyakorlat is azt mutatja, hogy a a politikai mozgalmakban való részvétele miatt

S8*
Findelengleccser 616 - Plnlgfuerra

elfogták, de tíz hónapi elzárás után kegyelmet ért vitézeket vettek föl. Conn és Cumall között
kapott. Az ötvenes óvek elején Heidelbergben háborúra kerülvén a dolog, a cnuehai csatában
könyvkeresked lett s 1858. Lipcsében könyv- Cumall elesik. Posthumus íla, Finn, kinek anyja
kiadó üzletet nyitott. Ugyanakkor Die Bauhütte egy druida szép leánya, Mumi, örökli atyja fve-
címmel szabadkömíves-ujságot alapított, melyet zérséget a fenlek serege fölött. Finn hstetteinek
1891-ig szerkesztett. A szabadkömívessógröl írott ós kalandjainak emlékét a monda szerint fia,
összegyjtött munkái hét kötetben (1882—90) je- Oisin V. Ossin (Macpherson szerint Ossian) tartja
lentek meg. Gesehichte der Freimaurerei c. f- fenn, ki egyedül marad meg a fenlek közül, mi-
müvét (5. kiad. 1883) több nyelvre lefordították. kor ezeket elhatalmasodásuk miatt azir királyok
Findelengleccser, 1. Monté Rosa. a gabrai csatában (a hagyomány szerint 283. Kr.
Fin de siécle (ejtsd fen dö szieki) a. m. század
: u.) teljesen kiirtják. Az Ossinnak tulajdonított

vége. Francia földön termett s innen európai kör- dalok persze mind a nép ajkán él költemények
útra indult mszó (eredetileg Micard és Jouvenot voltak, melyek különösen Skóciában voltak nép-
egy vígjátékának címe), mely a XIX. sz. utolsó szerek és általánosan ismeretesek. Ezeket a né-
évtizedének laza társadalmi, erkölcsi s mvészi pies költeményeket igen szabadon átdolgozva és
felfogását akarta kifejezni, ill. (az ellentétes fel- sok helyütt félreértve adta ki és fordította le
fogásúak által gúnyosan használva) megbélye- Macpherson 1760— 65-ig. (Egy gyjteményének
gezni. A hanyatló, dekadens irányzat, az ideges, a címe: P., an ancient epic Poem, togethor with
zavaros, kuszált és kapkodó, merészen újító s a several other Poems, eomposed by Ossian the Son
szabályokon magát önkényesen túlemel alkotási of P., London 1762). Ezek a fájdalmas hangulatú,
mód ós eljárás ennek a századvégi szellemnek misztikus, érzelgs költemények a XVIII. sz. má-
legfeltnbb jellemvonásai. sodik felében (nálunk Magyarországon egészen
Findhorn, Skócia 130 km. hosszú, rohamos Arany Jánosig) minden mvelt népnél óriási
folyója Invemess countyban ered, átfolyik rajta,
; hatást tettek; mindenütt hitték, hogy ezek
Nairnen és Elginen és Forrós alatt a Moray- tényleg Ossian költeményeinek fordításai és min-
Firthbe torkollik. denütt csodálták ket, mint a legmélyebb érzés
Findikli V. mélyhangú kiejtéssel Fyndykly, költészet utolérhetetlen remekeit. Magyarra Ka-
egy török városrész neve Konstantinápolyban, a zinczy Ferenc (1815) és Fábián Gábor (1833) for-
galatai oldalon. dították ket (1. Ossian, Macpherson). V. ö. Hein-
Findlay (ejtsd: —
county-székhely Ohióban
lé), rich G., Egyetemes Irodalomtört. (I;I. köt. 11. L).
(Egyesült-Államok), Toledótól D.-re (70 km.). Fingal barlangja, Európa egyik legszebb és
Vasúti csomópont. Üveg-, vas-, gép- és tégla- legérdekesebb barlangja Staffa (1. o.) skót szigeten.
gyártás. Környékén petróleum- és gázforrások. Fingált (lat.) a. m. kigondolt, költött dolog.
Lakossága (i9oo) 17,613. Fingált Táltó, nem létez személyekre inté-
Findura (Farkasfalvi) Imre, író, szül. Eima- zett, V. nem létez személyek aláírásával ellátott
szombatban 1844 okt. 23. Pesten a jogot és a sta- váltó. L. Pinceváltó.
tisztikai tanfolyamot végezte. 1871— 1907-ig az Finger, Awjust, német büntetjogász, szül.
országos statisztikai hivatalnak könyvtárnoka szept. 2. 1890-ben magántanár
Lembergben 1858
volt, amikor nyugalomba vonult. Fbb mvei: lett Prágában. 1891-ben a büntetjog és jogböl-
Rimaszombat története (Budapest 1876, újonnan csészet rendkívüli, 1894. rendes tanára ugyanott,
átdolgozott kiadásban 1894) Fáy András élete 1900. Wrzburgban, 1902. Halléban. Fbb
; m-
és mvei (u. o. 1892) ; A
váczi országgylés tör- vei Kompendium des österreichischen Strafrechts
:

ténete (Vácz 1910). Ezenkívül több földrajzi dol- (Berlin 1894— 95. 5 köt.); Lehrbuch des deutschen
gozata jelent meg a földrajzi társaság közlönyé- Strafrechts (u. o 1904, 1. köt.). A Juristisch-psy-
ben. 1896-ban nevét Farkasfalvira változtatta; chiatrische Grenzfragen cím folyóirat egyik
de a F. nevet sem tette le. kiadója.
Findzsa (arab) a. m. csésze. Fingó, fingoe, fingu v. ama-fengu, szószerint
Fine (ol.) a. m. vége. Zenemvek utolsó tak- ((Szegény kafferek», az angol CapColony területén.
tusánál szokás használni. Különösen oly mvek- Újabb vérkeveredés folytán testileg és szellemi-
ben, ahol da capo (ismétlés) van elírva ilyenkor leg elütnek a többi kafferektl. Eredetileg Natal-
;

F. jelzi, hogy meddig terjed az ismétlés. ban laktak, hol sokat szenvedtek a szomszéd
Fines-lierbes (franc, esjtsdtfinzerb, a. m. íinom zuluk támadásaitól, azért az 1834-iki háború alkal-
füvek), a szakácsmesterségben finoman vagdalt mával az angolokhoz csatlakoztak és átköltöztek
tárkony, petrezselyem, mogyoróhagyma, bazsa- mai területükre, hol mintegy 80,000 fre szapo-
likom és csiporkegomba vajban párolt keveréke, rodtak. Újabban a Kei balpartján egyre terjesz-
Finesse (franc, ejtsd: flnessz) a. m. finomság, kednek ós mveldnek. Nagyobb részt kereszté-
átvitt értelemben mfogás, ravaszság. nyek és földmíveléssel foglalkoznak.
Fines Suessionum, város, 1. Fisnies. Finiguerra (ejtsd: — gverra), Maso (Tommaso),
Finfinni, 1. Addisz-Abeha. olasz ötvös, szül. Firenzében 1426., megh. u. o.
Fingal, az óir hsmondák vüághir alakja, ere- 1464 aug 24. Atyjának ötvösmhelyében tanult,
detileg Finn mac Gumall (ír nyelven Cumall fia), mint ötvös igen jó hírnévnek örvendett és kora
amibl a XVIII. sz.-ban élt Macpherson James kiváló mvészeivel is összeköttetésben állott. Ada-
skót költ a F. nevet formálta. A monda szerint taink szerint fleg niellók készítésével foglalko-
Conn ir király idejében Cumall volt a feni sereg zott és ily nieUós csóktáblát (pax) készített a
fvezére. A feni (ir nyelven : fiann) sereg oly ir a firenzei keresztel-templom számára is. A
nemzeti sereg volt, amelybe csak a költészethez ílrenzei Museo Nazionaléban lev híres csóktáblát,
 ; ;;:

Finis — 517 - Finkel

Mária megkoronázásával, sokáig, de helytelenül, La Jonqulére francia admirális az Anson vezé-

P.-nok tulajdonították. Ily niellók egyébiránt már relte angoloktól, 1805. pedig Villeneuve és Du-
eltte is szokásos lenyomatai révén F.-t Vasari manoir Sir Róbert Caldertól és Sir Richárd Stra-
az olasz rézmetszés feltalálójának mondja és F. chant<il vereséget szenvedett.
hírneve fleg e hagyományon alapul. F. szolgál- Finisterre-hegység, hogyonulat Vilmos császár
tatta a rajzokat a firenzei székesegyház sekres- Földjén (Uj-Guinea), melynek legmagasabb csú-
tyéjében lev padok intarziáihoz, melyeket Giu- csa az Astrolabe-öböl mellett a Gladstone- vagy
liano da Majano készített. Újabban neki tulajdo- Kanthegy (3475 m.).
nítják a firenzei Ufílzi-gyüjteményben lev rajz- Finita I a commedia (vége a színjátéknak)
sorozatot, st F.-ban keresték a mesterét a Rus- az olasz commedia dell'arte színészei e hagyomá-
kln birtokából a londoni British Museumba került nyos kiáltással adták tudtára a közönségnek,
porapás képeskönyvnek. V^ ö. Colvin, A floren- hogy vége a játéknak.
tino pieture-chronicle . by M. F. (London 1898).
. . Finito (ol.), a számla kiegyenlítése.
Finis (lat.) a. m. a vég, a könyv vége. F. — Fink, 1. August, német fest, szül. Münchenben
coranat opus, a vég koronázza a mvet, közmon- 1846 ápr. 30. Elször keresked volt és 7 évet
dásilag lementével dicsérd a napot.
: F. saruii- — töltött Amerikában. 1870-ben Münchenben lett
ficat média, a cél szentesíti az eszközöket. F. — festvé, hol 1888. a tanári címet is elnyerte. Leg-
Fóloniae! Vége Lengyelországnak! Állítólag inkább hegyi tájakat fest. Ilyenek Téli táj vadá-
:

Kosciuszko kiáltott így fel, mikor 1794 okt. szokkal (1879) Ószi reggel (1881) uszi est, Téli
; ;

10. aMaciejowice melletti csatában megsebesülve, táj özekkel, TéU holdvilág (1882) Ószi reggel a
;

az ellenség elfogta. Maga Kosciuszko egy leve- hegyen (1883) Ósz az Isar mellett (1886) Téli reg-
; ;

lében, melyet Ségur fi'ancia történetíróhoz inté- gel a hegyek közt (1888, müncheni új képtár)
zett, ezt megcáfolja. szi köd (1889); Tavasz kezdete (1891); ReggeU
Finish (ang., eútsd: finis) a. m. a vége, befeje- holdvilág (1892).
zése valaminek. Versenyben a végküzdelem. A 2. F., Gottfried Wühelm, német zenei író,
lósportban F.-nek nevezik a versenynek azt a ré- szül. Stadtsulzában 1783 márc. 7., megh. Halie-
szét, amely a cél eltt 200 m.-nyire lev távoszlop- ben (úton) 1846 aug. 27. Református pap volt,
tól a célig tart. Amikor a lovak a távoszlophoz ér- 1812—29. nevelintézetet vezetett, 1842. a lipcsei
nek, a bírói páholyból csengetéssel hívják fel a egyetem karnagya és díszdoktori címmel zene-
közönség figyelmét, hogy megkezddött a tulaj- tanára lett. 1808-bau az Alig. Musikalische Zei-
donképeni F., amelyben lovak és lovasok teljes tung munkatársa lett, 1827—41. pedig szerkesz-
tudásukat megfeszítve küzdenek az elsségórt. — tje. Dalai elavultak, de 1000 dalú gyjte-
F.-lovasnak nevezik speciálisan azt a zsokét v. ménye Musikalischer Hausschatz der Deutsehen
:

úrlovast, akinek képessége az ers és ügyes F.- (1843 óta 12 kiadás), könyvei Erste Wendung
:

lovaglásban kulminál. der altesten Tonkunst(1821), Wesen u. Geschichte

Finissage (franc, ejtsd: üniszázs), valamely der Oper (1838) éi-tékesek.
tárgy utolsó földolgozása. —
Finisseur, elké- Finke, kisk. Borsod vm. edelényi j.-ban, (1910)
szít, oly munkás, aki vázlat után egy rajzot rész- 706 magyar lak., vasúti állomás, posta- és távíró-
letesen elkészít; mintázó és mintarajzoló, aki a hivatal. A községhez tartozik Sáp puszta. Ez
tervez vezetése alatt a terveket keresztülviszi. utóbbinak van egy skori erdje, melybl építés-
Finíssimo (ol.), igen finom, a leggnomabb. kor szarvasagancs-tárgyak, kalapácsok, csákány-
Finistére, francia département az Atlanti-óceán, hoz hasonló tárgyak stb. kerültek el.
a La Manche-csatorna, Cótes-du-Nord és Morbi- Finke, Heinrich, német történetíró és egye-
han départementok közt, 6722 km* területtel, (1911) temi tanár Freiburg i, Br.-ban, szül. 1855 jún. 13.
809,771 lak. F. felülete hegyes-völgyes s partvi- Krechtingben. Egy idei zsurnalisztüiai tevékeny-
déke is igen szaggatott. Közelében számos Id- ség után a Westfálisches Urkundenbuch szerkesz-
sebb-nagyobb sziklás sziget és zátony terül el. tését vette át utóbb Münsterben, majd Freiburg-
;

Földünkön alig van vidék, ahol annyi dolmen, ban lett egyetemi tanár. Legfontosabb mvei:
és más hasonló régiség volna található, mint Aeta concilii Constanciensis (Münster 1896) For- ;

e szigeteken. F. nevezetesebb folyói: az Aune, schungen und Quellén zur Geschichte des Kon-
a Douron, Dossen, Pénzé és Elem. A tenger közel stanzer Konzils (Paderbom 1889); Konzilionstu-
voltánál fogva F. éghajlata egészen oceánikus dien zur Geschichte des 13. Hunderts (Münster
az es nagyon gyakori és az ég az év nagyobb 1891); Ungedruckte Dominikanorbriefe des 13.
részében felhs. A fold, kivéve a magaslatok csú- Hunderts (Paderbom 1891) Aus den Tagén Boni-
;

csait és a mocsarakat, igen termékeny. Fbb ter- fác' VIII., mint a Vorreforraationsgeschichtliche
mények a gabonanemüek, azonkívül a burgonya, Forschungen 2. kötete (Münster 1902); Bilder
kender, len. hüvelyesek és gyümölcs. Az állat vom Konstanzer Konzil (Hoidelberg 1903) Kari ;

tenyésztés virágzó s jelents bányászata is, fleg Müller, sein Lében u. künstlerischos SchaEfon íKöhi
a vas- és szénbányászat. A parti lakosság ffog- ; 1896) Der Madonnenmaler Franz Ittenbach (u. 0.
lalkozása a halászat és osztrigatenyósztós, míg a 1898). P. levéltári kutatiisai különösen VIII. Bo-
département belsejében az ipar és kereskedelem nifacius korára és a templomos lovagrend meg-
is sok egyént foglalkoztat. Közigazgatásilag 5 ar- sznésére derítettek világosságot.
rondissemeutra oszlik ezek Brest, Cháteaulin,
; : Finkei József, filológus, szül. Szendröládon,
Morlaix, Quimper és Quimperlé. Borsod vármegyében, 1824., megh. Sárospatakon
Finisterre, falu Coruna spanyol tartomány 1872 dcc. 20. Sárospatakon végezte tanulmányait
egy keskeny félszigetén, amely mellett 17-47-ben ugyanott 1849-tI mint rendes tanár leginkább
 : :

FInkelniburgr 518 - Finnek

latin és görög nyelvet tanított. Irt latin és görög bizond 1204—1461 (London 1851 ném. Reiching-
;

nyelvtant, kiadta Comelius Nepost és Phaedrust tl, Tübingen 1853) History of the Byzantine and
;

jegyzetekkel s társszerkesztöje volt a mai nap is Greec Empires from 716—1453 (London 1853—
egyedül álló görög-magyar szótárnak. Nagy kedv- 1854, 2 köt.) The history of Greece under the
;

vel fordítgatta a görög és római irodalmi reme- Othoman and Venetian domination (1856); Hi-
keket, különösen Sophoklest. Megjelent Sárospa- story of the Greec revolution (1861, 2 köt.). A gö-
takon Ajas,Philoktetes,Trachisi hölgyek,Blektra,
: rög pénzügyekrl is írt (Athén 1844). Fmvét
Ödipusz király, a többi kéziratban maradt; ép Tozer adta ki a szerz halála után History of
így Lucanus Pharsaliájának fordítása is. Greece from its conquest by the Romans to the
Finkelnburg, Kari Maria, német orvos, szül. present time (Oxford 1877, 7 köt.) c. alatt.
Marialindenben, a kölni kerületben, 1832 jún. 16., Finmark, Norvégiának és Európának is leg-
megh. Godesbergben 1896 máj. 11. Orvosi tanul- északibb része, 47,287 km^ területtel, (1910) 37,964
mányait Bonnban, Würzburgban, Berlinben vé- lak. Partjait fjordok teszik szakadozottakká, ame-
gezte. 1853-ban Berlinben avatták orvosdoktorrá. lyekkel szemben számos kisebb-nagyobb sziget
Ezután az angol hadseregben katonaorvos volt, terül el. Éghajlata sarkvidéki s ennek megfelel
majd a krimi háború után Londonban a St. Tho- növényzete is. Az állattenyésztés és halászat a
mas kórházban segédorvos, 1857 — 61-ig Sieg- lakosság ffoglalkozása. A kerület 5 járásra
burgban mint elmeorvos mködött. 1862-ben oszlik, székhelye Vard. A kerület legészakibb
Bonnban az elmegyógyászat és törvényszéki or- pontja Haramerfest, amely fontos meteorológiai
vostan magántanárává képesítették, 1868-tól a állomás.
közegészségtant is eladta. 1872-ben rendkívüli Finn, nép, 1. Finnek.
tanár 1862— 93-ig a godesbergi hidegvízgyógy-
; Finníiálna (Barázdás hélna,Balaenoptera mus-
intézet vezetje lett. RendkívüU sok irodalmi dol- culus L.), 1. Cetek.
gozata van, melyek az elmegyógyászat, hidro- Finncet a. m. közönséges barázdás bálna (Ba-
terápia ós higiénia kérdéseivel foglalkoznak. laenoptera musculus L.), 1. Cetek.
Finkenscliaft (ném.), német egyetemeken Finné, kagylós mész és tarka homokkbl áUó
a zárt diáktestületekhez (Burschenschaft, 1. o.) DK. irányú hegyvonulat Merseburg porosz kerü-
nem tartozó hallgatók egyesülete. 1901 óta ezeket letben, az Unstrut és a Saale közt. Két ága, az
a Verband der Deutsehen Preien Studentenschaft BK.-i Hohe Sehrecke és a DNy.-i Schmücke közé-
egyesíti. pen egyesülnek. Utóbbi ágban van a Thüringi
Finkey Ferenc, büntetjogász, szül. Sárospa- kapunak nevezett szoros. A Sehrecke 361, a
takon 1870. Igen fiatalon, 1893. lett a sárospataki Schmücke 384 m. Egyesülésük után a vonulatnak
jogakadémián a büntetjog helyettes, majd 1894. inkább platójellege van.
rendes tanára. 1896-ban a kolozsvári tudomány- Finné, Gábriel, norvég költ, szül. Bergenben
egyetemen a büntetjog- és eljárásból magán- 1866 febr. 10 Az újabb norvég naturalista költé-
tanárrá habilitálták, 1912. a büntet perjogtaná- szet egyik vezet férfia, aki sok tekintetben
rává nevezték ki. Í899-ben állami ösztöndíjjal Strindberg hatása alatt áll. Els regényei A íllo- :

külföldi tanulmányutat tett, 1908. a M. Tud. Aka- zófus (1889), amely a krisztiániai egyetemi jjrole-
démia levelez tagjává választotta. Fbb müvei tariáliusról szól, és Dr. Wang gyennekei, amely a
Az egység és többség tanaabüntetöJogban{QéLVoa- rossz környezet káros befolyását rajzolja, ciniz-
patak 1895) ; A
magyar büntet eljárás tankönyve musukkal megbotránkozást keltettek. Érettebbek
(Budapest 1899) ; A
magyar büntetjog tankönyve és értékesebbek késbbi regényei Két hölgy :

(3. kiad., u. 0. 1908) ; Á

tételes jog alapelvei és (1891) Rachel Daah Emánuel (1895) és drámái
; ;

vezéreszméi (u. o. 1908, I. köt.) Az északame- A bagoly (1893) Könny (1895).

; ;

rikai büntetjog mai vezéreszméi és reformintéz- Finnek. Maga a finn név germán eredet és lá-
ményei (u. 0. 1911). Munkatársa e Lexikonnak is. pot jelent ; k
országukat Suomi-nak, magukat pe-
Finlandi János, 1. Bartha, !•. dig így nevezik : Suomalaiset (Suomibeliek), ami
Finlay (ejtsd: flaie), George, angol történetíró és némelyek szerint mocsárföldit (suo a. m. mocsár,
íllheUén, szül. Pevershamban (Kent) 1799 dee. maa a. m. föld, laiset a. m. béliek) jelent, bár e
21., megh. Athénben 1876 jan. 26. Közremködött magyarázathoz kétség fér. A flnn faj, ember-
Görögország fölszabadítása érdekében. A szabad- tani típusa szerint, mintegy átmenet az európai
ság kivívása után Athénbe költözött s élete fogy- és a mongol faj között, melyhez a német tudó-
táig a Times levelezje és a londoni Athenaeum sok irányzatosan számítják. A flnn tipus ma is
munkatársa maradt. Mint Byron bens barátja s nagy területen van elterjedve s számos népet ölel
mint Görögországnak alapos ismerje, egész föl, melyek nyelvileg majdnem mind egy népcsa-
Európában nagy hírre tett szert. Görögország tör- ládhoz, az urálaltajihoz tartoznak. Elterjedésének
ténetére vonatkozó mvei Remarks on the topo- földrajzi keretét a skandináv félsziget, a Balti-ten-
:

graphy of Oropia and Diaeria (Athén 1838 ném. ger melléke, a Jeniszei folyam, a Fehér-tenger ós
;

Hoffinanntól Historisch-topographische Abhand- a Volga középtája az ó. sz. 53*'-ig, D. felé az euró-

:

lungen über Attika c. a. Leipzig 1842) Onthe site pai Oroszország határai szabják meg. Oroszország
;

of the holy sepulchre (Lond. 1847) Greece under egész területén, Ázsiát is ideértve, a ímn tipus ural-
;

the Romans, from its conquest by the Romans un- kodik, st a nyelv isfenmaradt számos helynévben.
til the extinetion of the Román Empire in the f
A íhin tipus jellemvonásai hosszú és rendszerint :

East (18M ném. Leipzig 1861) The history of vörhenyeges v. sárgálló, aranyos v. fehéres szke,
; ;

Greece from its conquest by the Crusaders to its ritkán gesztenyebarna haj közepesen kifejlett, ;

conquest by the Turks, and of the Empire of Tre- általában szintén vörhenyeges szakáll kissé be- ;
 ;

Flnnfl8h — 619 — Finn müvászet

mélyedt, kékl, szürke-zöldes v. gesztenyeszín s ezek nagyszer vállalatokat és csodás tetteket

szem, bozontos szemöldökök, szk szemrések fe- ; vittek véghez (Kalevala, 1. o.). Az ég istenét Ükk6-
hér szín és rendszerint vörös szeplöíbitokkal fe- nak, azaz öregnek nevezték. (V. ö. ,öreg isten'.)
dett bör; egyenes orr, kicsiny orrlyukakkal az ; Továbbá fels istennek, felhk urának, leveg ki-
arc soványsága miatt kiálló pofák kicsiny ajkak
; rályának stb. ó tle származik es, hó, vihar, vil-
fogaik korán elkopnak állcsúcsuk gömbölyded,
; lám, mennydörgés. A villám az ö kardja (vagy
füleik hosszuk, szélesek és laposak termetük át-
; kalapácsa). A szivárvány az ijja (V, ö. .isten
lag kisebb a középnél, mindazáltal a középnagy- nyila'). Ukkónak továbbá tüzes üige van (azaz
sáigot is jóval meghaladó termet elég gyakori ki- tzszín felh, mely mögött a vihar szokott rej-
vétel. A nyakuk vékony, mellkasuk szílk és lapos, tezni). Ünnepét tavaszi vetéskor ülték, s akkor
karjaik hosszuk, tenyerük széles, medoncéjiik a tiszteletére Ukkó poharát itták és szent hegyeire
törzs arányaihoz képest keskeny, lábszáraik rö- ételeket s egyéb aidományokat tettek ki. A leveg
videk, soványak, vékonyak, lábaik többé-kevésbbé istene a késbb fkovácsként szerepl Ilmarinen
laposak (lúdtalpnak). Erkölcseikre nézve egysze- volt. Ó kovácsolta az eget és a kalevalai hsök
rek, otthonukhoz ragaszkodók, könnyen nehez- küzdelmének egyik ftárgyát a Szampo nev
:

telök és áskálódók nehezen lobbannak haragra,

; csodamalmot. Vajnamöjnen a dalok istene, Ilma-
de aztán féktelenségbe csap indulatuk becsülete- ; tar a leveg asszonya.
sek a legnagyobb mértékben, fleg az idegen va- A Nap, Hold, Csillag, Göncöl szintén külön is-
gyon tiszteletében kitnnek vendégszeretk, h-
; tenségek. Épígy a Nap leánya, Észak Szüze (a
:

ségesek és állhatatosak személyes szabadságuk

; hajnal szeraólyesíti) Koi, maga a hajnal, az
;

és függetlenségük iránt érzékenyek a vadászat-

; észteknél Kit és az ezek alapján keletkezett
:

és halászatnak ma is nagy kedveli tudomány, ; Holdleány, Csillagleány, Göncölleány stb. Panu

mvészet és egyéb mveldési törekvések iránt a földi tz istene. Továbbá Ukkó leányait a ter-:

fogékonyak, különösen a dalnak zenében és köl- mészettndóreket, a víz asszonyát, szelek, ködök
tészetben régtl fogva mesterei. Zenéjük méla- és párák tündéreit, a Fagy ós hasonló természeti
bús, szerkezete feltn egyezéseket mutat a ma- jelenségek személyesítit emlegetik a hagyomá-
gyarral. Fajilag a magyarság közt a székelyek nyok. A legtöbb természeti tárgynak vagy tüne-
állnak hozzájuk legközelebb. ménynek külön Haltiája, vagyis véd szelleme,
A P. bámulatos haladást értek el minden téren nemtje, géniusza van, épp úgy, mint a görög
az alatt a néhány évtized alatt, mióta szabadon mitológiában.
érvényesíthették faji és nemzeti sajátságaikat. A tenger isten Ahto vagy AJiti felesége Vel-
;

Általában az ország és lakossága mind intézmé- lam/), kinek leányai vannak. Vízi ördögök Vesl-:

nyeit, mind mveldését tekintve, sok eredeti- Hüsi, Turso vagy Tursas, Vetehinen. A föld isten-
séget, sok önálló és bátor kezdeményt mutat. A asszonyát fóldanyjának hívták. A vetések istene
svéd ui"alom (1808-ig) hosszú évszázadainak mu- PeUervoinen v. mmpsa. Az erdké Japio, fele-
lasztásait az egész finn nemzet nagy erfeszítéssel sége Mielikki. Számos kíséretük van, legnagyobb
igyekezett rövid idn pótolni. És ez sikerült is. részt ni lények. A gonosznak általában képvise-
Sok van bennük az amerikai s angol szellem hatá- lje Lempo. Más ördög-féle szellemeket a keresz-
sából, melyet az élénk tengeri közlekedés évtize- ténységbl vettek.
dek óta nagyon elsegített, a skandináv mvelt- Az alvilágot Manalárnak, a halál istenét Mariá-
ségbl, mellyel ma sem szünetel a P. kapcsolata s nak, hívták (máskép Ikioni) ö vezeti a holtakat a
;

nem hiányzanak a szláv (orosz) vegyület és érint- halál országába. Felesége, továbbá fiuk és leá-
kezés nyomai sem, melyeket a szomszédság köny- nyaik vannak. Az istenek és félistenek leginkább
nyen megmagyaráz. A kereszténység elfogadása a Kalevalában (1. o.) szerepelnek.
és vele a nyugati mveltség, az érintkez idegen Általános volt a finneknél s rokonaiknál a he-
népek (germánok, oroszok, litvánok, lettek) révén,gyek, sziklák, folyók, források, tavak tisztelete.
eredeti jellemvonásaikat nagyban megváltoztatta. Szent fáik is voltak. Szent állatjaik a medve, :

Néprajzilag a tkpi P. között még igen sok ér- a sas, a kacsa és kakuk, továbbá a méh. Nemcsak
dekes mai'adványát találni meg si állapotaiknak, az isteneknek, hanem a halottaknak s a házi szel-
és ezek gyjtése, magyarázása ott nagy mvelés- lemeknek is áldoztak.
nek örvend. Népköltésük páratlanul gazdag kin- Finn mvészet. A P. az európai mvészetek
cseinek mintaszei" összegyjtése körül a leg- sorában a legfiatalabbak közé tartozik. Legrégibb
nagyobb szorgalmat fejtik ki s e tekintetben els emlékei, kbl
v. téglából épített templomok, visz-
helyen állanak. L. Finn nyelv és irodalom. szavezetnek ugyan bennünket még a XIU. sz. kö-
Fíunflsli a. m. közönséges barázdás bálna zepére, de ezek, valamint a következ századok-
(Balaenoptera musculns L.), 1. Cetek, ból ered fmn memlékek is, annyira szórványo-
Finn irodalom, 1. Finn nyelv és irodalom. sak és oly kevés eredetiséget árulnak el, hogy
Finn Magnusen, 1. Maqnusson Pmnur. bellük egy folytonos, önálló mvészeti tevékeny-
Finn mitológia. Ámbár a finnek már a XIII. ségre következtetni nem lehet. Errl Finnország-
sz. óta keresztények, népköltésükben maiglan szá- ban csak a XIX. sz. második felében beszél-
mos nyoma maradt régibb vallásuknak. A régi hetünk.
finnek s a velük rokon népek sámánizmusban Az említett meglehetsen esetlen templomok
éltek, a természeti tárgyakban ós erkben iste- mind az ú. n. átmeneti (román-gót) stílust mutat-
neket vagy szellemeket véltek lakni. Ezek ré- ják. Felépítésüknél többnyire (különösen a Svéd-
szint jók, részint rosszak, de mitikus története orezággal szomszédos vidékeken) a svéd építészet
kevésnek volt. Némely istenbl azonban lett, hs
szolgált mintául. Belsejük kiképzésénél fképen
Finn mvészet — 520 - Finn mvészet
a szentélyt tüntették ki gazdagabb tagolással és hagyományaiban nevelkedett. Az zseniális te-
festészeti dísszel.E falképek, tárgyuk szerint, a vékenységének köszönhet Helsingfors egész új
középkor folyamán különböz fajú, rendkívül építészeti kialakítása és az tervei nyomán készül-
gazdag képzelettel szerkesztett ékítmények v. a tek annak legjelentékenyebb középületei a szená-
:

keresztény ábrázolási kör jelenetei. Némelyik tus palotája, melynek bels berendezését is Engel
templomban faszobrokkal és táblaképekkel díszí- tervezte, a fkormányzó palotája, néhány ka-
tett szárnyasoltárok is találhatók. Ezek az oltá- szárnya, az egyetem a hozzátartozó épületekkel
rok csaknem kivétel nélkül idegen, német vagy és végül a Miklós-templom, egy középponti eh'en-
németalföldi mesterek alkotásai. Különösen neve- dezésü, új-görög ízlés kupolás templom. Az utóbbi
zetes a mykyrkai szárnyasoltár, mely nyolc ké- épület mai, kissé akadémikus szárazságú formá-
pen Szt. Borbála legendáját tünteti föl. Figye- jában azonban csak részben tekinthet Engel m-
lemreméltók a templomok berendezéséhez tartozó vének, miután ez még építése közben meghalt ós
faragott szentélyszékek, padok, könyöklök stb., mvének folytatói jelentékenyen eltértek az
továbbá az ötvösmtív, többnyire nemesfémbl terveitl.
készült szerelvények: szentségházak, füstölk, A modern F. kialakulása a Finn Mvészeti
ereklyetartók, kelyhek stb. Egyesület alapításával és mködésével függ össze.
Az újkorban, a protestantizmus behozatalával, Létrehozására már 1834 óta törekedett a finn kul-
a mvészet pártfogók nélkül maradt s a fennállott túra néhány vezet egyénisége, de fáradozásuk-
müvek is részben elpusztíttattak. Késbb ugyan nak csak 1846. lett meg az eredménye, amikor
folytatták a templomok kifestését, de az elz ko- végre megtartották az alakuló közgylést. Az
rokhoz képest jóval alacsonyabb színvonalon. Az egyesület célja volt elmozdítani a mvészeti íz-
utolsó ilyen templorafest, Toppelius Mihály lést és a mvészet gyakorlásában anyagilag tá-
(1734—1821) tevékenysége már a XIX. sz.-ba mogatni a tehetséges kezdket. Évenként rende-
nyúlik bele. Említést érdemel Brenner Illés zett kiállításokkal ós mvészeti tárgyak sorsolá-
(1647—1717) is, ki a miniatür-arcképfestés terén sával igyekezett az egyesület hivatásának meg-
jeleskedett és müveivel XIV. Lajos francia király felelni. De csakhamar belátták, hogy sokkal fon-
figyelmét is magára vonta. tosabb és sürgsebb teend lenne a F. feUíarolása
1809-ben a fredrikshami békekötés értelmé- érdekében egy jól szervezett mvészeti akadémia
ben Finnország véglegesen elszakadt Svédország- felállítása, mely a felbulíkanó tehetségeket kell
tól, mellyel 700 évig politikai és kulturális közös- oktatásban részesítve, fölöslegessé tenné, hogy
ségben élt, és az Oroszbirodalom kapcsolt része ezek kiképzésük végett külföldre menjenek. Az
lett. Ez az elválás kezdetben a F. fejldésére igen erre irányuló törekvéseknek azonban mindössze
kedveztlen hatással volt, mert a finnek, amint annyi eredményük lett, hogy a kormány nagyobb
kulturális szempontból általában, e tekintetben is összegekkel gyámolította az idközben Abóban és
teljesen a svédeknek voltak alárendelve. Az a Helsingforsban alakult rajziskolákat, de tulajdon-
néhány müvésztehetség, amely akkoriban finn képeni állami mvészeti akadémiája még ma sin-
földön sarjadt, v. elcsenevészesedett v. kénytelen csen Finnországnak. Nagyjelentség volt a F. fej-
volt idegenbe vándorolni. Ezek közé tartozott ldésére nézve a helsingforsi Atemum palota föl-
Lauraeus Sándor (1783—1823), aki a hollandu- építése (1887), mely otthont teremtett a különböz
sok mintájára festett köralakú népies genreképei- mvészeti intézményeknek és lehetvé tette egy
vel a szomszédos Svédországban keresett boldo- mvészeti közgyjtemény (Finn Nemzeti Képtár)
gulást. Míg kortársa, Finnberg Gusztáv Vilmos berendezését.
(1784—1833) templom- és arcképfest egyideig A Finn Mvészeti Egyesület keletkezése ós
otthon próbált érvényesülni, de késbb is kény- gyermekkora tulajdonképen az els nevezetesebb
telen volt Lauraeus példájára Stockholmba köl- finn mvész, Ekman Róbert Vilmos (1808—1873)
tözni. Viszont a svéd mvészek közül többen fest mködésével van szoros kapcsolatban, ki a
Finnországban találtak foglalkozást. A legels stockholmi mvészeti akadémián töltött tanuló-
finn szobrásztalentum, Cainberg Erik (1771— évei után Parist, Rómát, Münchent meglátogatva,
1816) szintén a svéd fvárosban kezdte meg m- mint svéd királyi udvari fest jött vissza hazá-
ködését Sergel J. F. vezetése alatt s ennek aján- jába és 1845 az ország régi székhelyén, Abóban
latára bízta meg a finn kormány 1813. az abói letelepedve, óriási lelkesedéssel és becsvággyal
egyetem aulájának ékesítésére szánt hat nagy látott hozzá, hogy a finn közönség érdekldését a
domborm elkészítésével, melyeknek a finn nem- mvészet számára megnyerje és mvelésére buz-
zet és az egyetem történetének hat jelenetét kel- dítsa azokat, akikben erre tehetséget fedetett fel.
lett feltüntetniök. Hogy utóbbi célját minél inkább elérje, Abóban
1812-ben egy császári rendelet Abo (Tm*ku) he- rajziskolát nyitott, melyet ugyan késbb a Finn
lyébe az ország fvárosává a kis, hat-hétezer Mvészeti Egyesületnek adott át, de haláláig ta-
lakosú Helsingforsot tette, melyet néhány év- nára maradt. Utána a két Wrighttestvér, Magnus
vel elbb a tzvész részben elpusztított. Az új (1805-1868) és Ferdinánd (1822—1906) érdemel
fváros építkezése tehát két okból is óriási móre- említést, kik mind a ketten a táj- és a madárfestést
tekben fellendült. Az építkezések intézésére ki- mvelték. Képeik hosszú ideig csaknem olyan
jelölt bizottság az építés vezetését szerencsés gon- becsben állottak a finn közönség eltt, mint az
dolattal egy kiváló külföldi építmvészre, a ber- Ekmanéi, noha sem ez, sem k nem voltak még
lini széirmazéLSúEngelJánosra{1778— 184:0) bízta. képesek olyasvalamit alkotni, ami csak közel is
Engel a berlini akadémia tanítványa volt, ahol jutott volna a kor mvészetének színvonalához.
barátjával, Schinkellel együtt a tiszta hellenizmus Mködésük csupán úttör jelentséggel bírt.
Pinn mCívászet — 621 - Finn mvészet
A tul^'donképeni modem festészetnek és általá- látszik — semmivel, amit mostanig alkotott, nincs
ban a tiszta, irodalomtól terheletlen piktiirának megelégedve és óriási energiával, folyton pró-
els mvelje Finnországban Holmberg Werner bálva — kutatva halad elre, úgy hogy vég-
(1830—1860) tájfest. Egyszersmind az, akivel leges ítéletet senki sem mondhat róla, —
határo-
a finn mvészek ügyeimé a düsseldorfi iskola felé zottan csak a naturalizmus és a stilizálás közötti
irányul, mely akkoriban élte virágkorát Schadow, szüntelen ingadozását állapíthatjuk meg. Leg-
Lessing, Schirmer, Achenbach vezetése alatt. A jelentékenyebbnek mutatkozott mint illusztrátor
düsseldorfiak két kedvenc tárgyköre, a táj és a és monumentális falképfest. Miután otthon m-
génre lesz uralkodó a finn pikturában is. Az elb- ködik és mvészetének lényege tényleg megfelel
binek volt mestere Holmberg is, kinek érdekldó- a finn faj karakterének, hatása mvázhonfltár-
sét különösen a fa, az erd ábrázolása kötötte le, saira sokkal nagyobb még az Edelfeltónél is, aki
gy hogy festészetét úgyszólván a fa apoteózisá- állandóan Parisban élt és csak látogatóba járt
nak lehet tekinteni. Düsseldorfban tanult a követ- haza.
kez két finn tájfest is Munsterhjelm Hjalmar
: A következ finn festk, akikrl még meg kell
(1&Í0-1905) és lAndholm Berndt (szül. 1841), emlékeznünk, többé-kovésbbó mind Edeitelt vagy
kiket mintegy Holmberg mvészete örököseinek Gallon mvészetével tartanak rokonságot. Leg-
tekinthetünk, ók az eszményítéstl a realizmus öregebb közöttük Berndtson Gunnar (1854-95),
felé törekv tájfestés hívei. Különösen Lindhohn ki épúgy, mint Edelfelt, Gérömenál tanult és
tnt ki a természet becsületesen egyszer ábrázo- rendkíviil finoman, hegyes ecsettel dolgozott
lásával, mlg Munsterhjelmot óriási termékeny- genreképeivel aratott nagy népszerséget. Jar-
sége meglehetsen felületes virtuózzá tette. A nefelt Eero (szül, 1863.) a finnek legjelesebb arc-
düsseldorfi izü genrefestés mveli közül Lüje- képfestje és tájképein és figurális kompozícióin
lund Emánuel Arvidet (1844—1689) ésjansson is nagyszabású kvalitásokat árul el Krisztus és a
Károlg Emánuelt (1846—1874) érdemes megem- bnös n
c. oltárképe aP. egyik legmaradandóbb
kik mindketten Vautier nyomdokain ha-
líteni, becs alkotása. Hasonlókép nagyvonalú festnek
ladtak. mutatkozik Énekeli Magnus (szül. 1870.) is, ki
Már Munsterhjelm és Lindhohn is megfordultak a kicsinyes naturalizmust messze elkerül mo-
Parisban és megismerkedtek az ott virágzó új numentális ábrázolásnak igen figyelemreméltó
festészeti irányokkal, az ú. n. valeur és a pleinair példáit adta. Ez a stílusra való törekvés jel-
pikturával, de anélkül, hogy a düsseldorfi hagyo- lemzi a nála öregebb, de jóval kisebb tehet-
mányoktól szabadulni tudtak volna. Az els fest, ség Halonen Pekka (szül. 1865.) alakos fest-
akivel a francia mvészet uralomra jut Finnor- ményeit is, kinek különben a tájkép az erösebb
szágban Edelfelt ^Zfterí (1854— 1905). Tanuhná-
: oldala. Westerholm Viktor (szül. 1860.) a tájfes-
nyait Antwerpenben kezdte meg, de már 1874. tészetben jeleskedik. A kiválóbbak közé tartozik
Parisba ment, ahol Géröme mellett arra töreke- még Gebhard Albert (szül. 1869), ki az 1900. évi
dett, hogy minél kiválóbb történeti festvé ké- párisi világkiállításon nagy elismerést
szerzett a
pezze ki magát. Els mvein tehát históriai jele- P.-nek. Az újabban feltnt finn piktorok közül so-
neteket örökít meg, azonban alig néhány évvel kat várhatunk még a sokoldalú Simberg Hugótól
késbb már a szabad napfény, a leveg problé- (szül. 1878) és Thome Wernertol.
mái, vagyis a pleinair festészet kezdi érdekelni és A szobrászat terén Finnország a fentemlített
ettl fogva szakadatlan sorban festi tájképeit és Cainberg Erik rövid ideig tartó mködése után
az egyszer finn hajósok és fóldmí vesék életébl úgyszólván semmit sem alkotott. A fejldés meg-
merttett genrejeleneteit, melyek mind izzó nap- indulása itt is egy svéd mvész, Sjöstrand Ká-
sugárban pompáznak. Ezek mellett számos arc- roly Eneas kezdeményezésével függ össze, kit
képet is készít s köztük több olyant, melyen 1857. egy emlékm elkészítése végett hívtak át
az ábrázoltat foglalkozási környezetében mutatja Finnországba, ahol azután végleg megtelepedett
be, továbbá vannak igen finoman elgondolt, va- és egész sereg monumentális szobormben örökí-
lódi áhítattal érzett vallásos tárgyú festményei. tette meg a finn regék alakjait. Az ö tanítványa
Elete vége felé azután visszatér els ideáljához volt Runeberg Walter (szül. 1838.), a híres finn
és újra történeti képeket komponál és tárgyait költ fia, ki az antik mvészet szópsógelveinek
ezúttal szegény elnyomott hazája múltjából veszi. szellemében készítette nagyszámú mveit, me-
Mvei igen széles körben terjedtek el, ö volt a lyeknek tárgyát hol a görög mitológiából, hol
finnek els európai hír mvésze. hazája múltjából és mondáiból merítette. Az ere-
Az Edelfelt nyugodt körvonalú egyéniségének deti tehetséggel megáldott, de egész fiatalon el-
mer ellentéte a modern finn képírás másik ve- hunyt Takanen János (1849— 1885), szintén Sjö-
zet mesterének, Gálién- Kallela Akselinek (szül. strandnál kezdte gyakorolni a szobrászatot, 6
1865.) rapszodikus, hol tépeldve mereng, hol azonban mesterének erteljes, férfias jellemzésé-
vulkánszertl kitörésekbon tobzódó, szüntelen for- vel ellentétben bizonyos lágy, szinte nies kellem
rongásban, erjedésben lev mvészete. Abban is elérésére törekedett. Ugyanez az ismertetjegye
különbözik Edelfelttl, hogy mlg az a finn földet a Parisban él és teljesen elfranciásodott Vcdl-
lakó két emberfajta közül a svéd, a törzsökös gren Ville (szül. 1855.) szobadíszül alkalmazott,
finn megszemélyesítje, kiben a rokon északi nép A
Európaszerte népszer szobrocskáinak. Vall-
csaknem összes jellemvonása kitnen van kép- gren elkel, túlfinomult ízlés mveinek mer
viselve, ó is, mint nagy eldje. Parisban képezte ellentéte Stigell Rovert (1852—1907) szilaj len-
ki magát. Mvészetében már eddig is jelents dület, csaknem nyers szobrászata. A két utóbbi
eredményeket ért el, ö maga azonban —úgy jellemvonásainak szerencséé vegyülete nyilvánul
 :;

Finn nyelv és Irodalom — 522 Finn nyelv és irodalom

meg Wíkström Emil (szül. 1864.) mtivein, me- mely különösen szókincsét nagyban gazdagította,
lyek többnyire nagyvonalúan elgondolt monu- nemcsak mveltségi cikkek neveivel, hanem a
mentális szobrok.A finn szobrászok legflatalabbjai legmindennapibb fogalmak szavaival is, mink
közül való a néhány évig Magyarországon szere- kaula nyak, hammas fog, sisar ntestvér, tytar
pelt, jelenleg pedig Berlinben él lAipola Yrjö leány. Ezenkívül leginkább germán nyelvekkel
(szül. 1882.), kinek igen finom formaérzékkel min- érintkezett tartósan a finn, még pedig egyrészt
tázott szobrait a felépítés zárt egységére s az valamely gót nyelvjárással, mely a finn szóala-
anyagszerüségre való törekvés jellemzi. kok tanúsága szerint régiesebb volt a Vulflla nyel-
A finn építészet, az Bngel korszakos tevékeny- vénél másrészt valamely skandináv nyelvvel.
is,
ségére következett félszázados veszteglés után, Ezek számos érdekes nyomot hagytak a finn
is
az utóbbi években igen örvendetes fellendülésnek szókincsben, pl. kuningas király (v. ö. németül
indult. Mveli közül különösen három tehetség König), kattüa katlan (v. ö. Késsel), lammas
emelkedik ki Gesellius H. (szül. 1874.), Lind-
: bárány (v. ö. Lamm),
kulta arany (v. ö. Gold).
grenA.iszüí. 1874.) ós Saarinen Eliel (8zül.l873.), Az újabbkori skandináv nyelvekbl ismét sok
kik egyideig közös vállalatban dolgozva emelték szót vettek át, kivált a svédektl, de másfell
épületeiket. Az mvük volt az 1900. évi párisi az orosz nyelv is nagy hatással volt rá s onnan
világkiállításon a flnnek pavillonja, mellyel az sok olyan szláv szót kapott, mely a déli szláv nyel-
egész világ müértöinek figyelmét magukra irá- vek révén a mi nyelvünkben is meghonosult, pl.
nyították. Hármuk közül Saarinen van a legere- pappi pap, risti kereszt, pakana pogány. A finn
detibb és leggazdagabb alkotóervel megáldva. nyelvnek balti és germán elemeit Thomsen Vil-
Müveiket az alaprajz világos, észszer elrende- mos mutatta ki két igen fontos munkájában Be- :

zése, a belsötérnek az épület rendeltetéséhez sza- röringer mellem de fliiske og de baltiske (litauisk-
bott célszer alakítása, általában az építészet lettiske) Sprog, vagyis «órintkezósek a finn és balti
szellemének egyedül megfelel belülrl kifelé nyelvek közt», dán nyelven, Kopenhága 1890 és
szerkesztés jellemzi, míg az épület külsején lehe- Den gotiske sprogklasses indfiydelse pá den flnske
tleg tartózkodnak minden túlzó újítástól s azt a (Kopenhága 1869, németül is Über den Einfluss :

gyakorlati célnak megfelel formákkal képezik der germanischen Sprachen auf die flnnisch-lap-
ki. Stílusukat szemlélteti közös mvük, aPohjola pischen, Halle 1870). Mind a kettrl kitn is-
biztosító-társaság háza Helsingforsban és a finn mertetés van a Nyelvtudományi Közlemények
nemzeti múzeum épülben lev gyönyör palotája 1893-i évfolyamában.
ugyanott. Eajtuk kívül még egész sereg talen- A finn nyelvnek hangbeli fejldését tüzetesen
tumos fiatal építmvész mködik Finnország vá- megvilágítja Setálá Emil Yhteis-suomalainen áan-
rosaiban, de névszerint elég, ha Tarjanne Onnit, nehistoria, vagyis «köz-fLnn hangtörténet)) c. mun-
a helsingforsi finn nemzeti színház kiváló épít- kájában (Helsingfors 1890—91). Az egységes,
jét és a Van de Velde alapján álló szigorúan ra- vagyis köz-finn nyelv egymástól meglehetsen
cionalista építstílus két finn képviseljét, Fros- eltér nyelvjárásokra szakadt; ezek sokkal in-
terus Sigurdot ós Strengell Gusztávot említjük. kább különböznek egymástól, mint a magyar táj-
V. ö. Líppich, A finnek és a íinn mvészet (Buda- nyelvek. Legfontosabbak a nyugati finn, vagy :

pest 1908) ; Öhquist, A finnek mvészete sidk- tulaj donképi szuomi, melybl az irodalmi nyelv
tl máig (u. 0. 1911). fejldött, aztán kelet- ós északkeleten a karjalai,
Finn nyelv és irodalom. A finn nyelv rokona mely a Kalevala tulajdonképi nyelve, továbbá
a magyarnak s vele egj^ütt a finn- ugor nyelvek a vét, vepsz és llv s az újabban egész külön
családjába tartozik (illetleg a szamojéd, török, irodaimi nyelvvé fejldött észt nyelv. A finnek
mongol, mandzsu nyelvekkel együtt a nagy urál- nagy gondot fordítanak nyelvjárásaik tanulmá-
altaji nyelvcsaládba, 1. TJgor nyelvek, ürálaUaji nyára s e tárgyról egész kis irodalmuk van. Magá-
nyelvek). Ketts magánhangzókban gazdag s e te- nak a íinn irodaimi nyelvnek legrégibb emlékei
kintetben az ó-göröghöz s olaszhoz hasonlít, de más- csak a XVI. sz. közepérl valók. A finn irodalmi
salhangzója sokkal kevesebb van, mint a magyar- társaság 1893. adta ki egy F.-emléktár 1. kötetét,
nak mindössze 13. Nyelvtani alakjainak, a rá-
: mely Agricola Mihály püspök kézikönyvét és mi-
gós és képzs formáknak bségével megközelíti a sóskönyvét foglalja magában (1546-ból). Újabb
magyar nyelvet. Eagos névszói alakja (esetalakja) alakját az irodalmi nyelv a XIX. sz. húszas évei-
majdnem annyi van, mint a magyarnak v. ö. kala ; ben öltötte, mert csak azóta van irodaimi élet
hal, der Fisch, kalassa halban, im Fische, kaláka késbb különösen Ahlquist Ágost buzgólkodott az
halból, aus dem Fische, kalaUa halnál, am Fische, irodahni nyelv érdekében. V. ö. Budenz J., Finn
kalálta haltól, vom Fische, kalana halul, als Fisch, nyelvtan, olvasmányokkal és szótárral (Második,
kalatsi haUá, zimi Fische stb. Ellenben igerago- mondattani résszel bvített kiadás, Bpest 1880) ;

zása szegényebb a miénknél, már csak azért is, Szinnyei, Finn nyelvtan Ahlquist Ágost, Suo-
;

mert nincs tárgyas ragozása. men kielen rakennus, vagyis a finn nyelv épü-
A finn nyelv eredete és története. A finn nyelv a lete, rendszere, I. k. (Helsingfors 1877) Eliot, ;

finn-ugor alapnyelvnek nyugati ágából vált ki, leg- C. N. B., A finnish Grammar (Oxford, Clarendon
közelebbi rokonai egyfell a lapp, másfell a mord- Press, 1890) ifj. Szinnyei József, Finn-magyar
;

vin ós cseremisz nyelv. (A lapp nyelvet a finnel szótár (a Magyar Tud. Akad. kiad., Bpest 1884).
legtüzetesebben Budenz, Quigstad, Donner Ottó és A finn irodalom legrégibb korú termékei s-
Wiklund hasonlították össze.) Már a finn nyelv- költészeti maradványai, melyeket Lönnrot Illés
nek külön életében nagy hatással volt fejldésére adott ki. Els helyen a Kalevala c. nagy nép-
a vele érintkezett balti (litván-lett) nyelvcsalád, éposz (1. 0.); továbbá a Kanteletar (Kantele v.
 ;
:

Finn nyelv és Irodalom — 523 — Finn nyelv és Irodalom

kannel ogy eredetileg öt-, idvel többhúru hang- tartalmú epikus költemények szájhagyomány út-
szer, epikai s Urai darabjaik eladá- ján maradtak fenn az skorból és terjedtek tova
mellyel
sát kisérik, a -tar végzet nemtt jelent), mely egyes jó emlékez tehetség dalolok révén, aktk
balladákat, dalokat és régi pogány vallásukra vo- családjukban vagy ismeretségük körében ismét a
natkozó verses töredékeket tartalmaz (1840) a legjobb tehetségnek adták át. Az egész nagy epi-
;

Sumnen kansan arvoituksia c, 2188 találós mesét kai anyag több daloló ajkán elosztva élt és csak
tartalmazó gyjtemény (1844), és a Loitsurunoja a tudós Lönnrot vasszorgalmának sikerült a szét-
(varázsénekek, ráolvasások 1880), melyek egytöl- szórva él, sok helyt még az si vallás emlékeihez
egyig a régi finn vallás megannyi becses adalék- való ragaszkodásból féltett kincsként rzött anya-
tárai. Mindezekhez sorakozik a Sanardaskuja got csodálatos módon, parasztnak öltözve, paraszt
(Közmondások) cím, szintén Lönnrot szerkeszté- munkát végezve, hosszú id alatt összegyjteni
sében megjelent gazdag gyjteményes
singfors 1842), mely 7077 közmondást közöl. Mind
m
(Hel- és köztük bizonyos összefüggést elállítani.
Mköltészetk —
ha csupán a finn nyelven írot-
az epikai hagyományok, mind a balladák, dalok, takat tekintjük —
még mindig meglehets sze-
ráolvasások és közmondások versalakja csaknem gény. Újabb költik sorából kiemelkednek AM- :

kizárólag az úgynevezett si nyolcas sor, mely pl. a quistk. (Sákenia-szikrák, Helsúigfors 1860— 68), ki
székely balladákban (Molnár Anna) divik a finnek- mint nyelvész is nevezetes volt Krohn Gyula
;
;

nél azonban a rim helyett rendszerint alliterációt (Suonio), Kivi Elek, Erkko J. H., Gajander, Ge-
találunk, mely itt bizonyos mvészi fokot ért el. netz A., Leino, Koskimies stb. A mfordítás terén
(L. errl bvebben Budapesti Szemle, 1889 jún. ugyancsak Gajander, remek Shakespeare- és
:

A Kalevala, Vikár B.-tól.) Népmesegyjteményeik Runeberg-fordításaival Genetz (Arany-ford.), Go- ;

közül nevezetesek az Eero Salmelainm (Rud- denhjelm, lorsman Manninen stb. A skandináv ,

heck) szerkesztette Suomen kansan satuja ja tari- költészet és irodalom jobb termékeit szorgalmasan
noita (A finn nép meséi és mondái, Helsingfors fordítják, azonkívül franciából, angolból és német-
a Finn irodalmi társ. kiadása, 1852. kezdve, 4 köt.) bl is a jelesebb müveket. Arany.Petfi, Jókai, Mik-
és a Krohn Károly szerkesztésében megindult száth mind ismertebbekké válnak a finn irodalom-
új gyiytemény (I. k. Blainsatuja, Állatmesék). ban. Általában a magyar dolgok iránt kiváló ér-
Egyéb idevágó kiadványok: jFZmwMS H., Vanhain dekldés van náluk, amit fleg itt járt tudósaik
suomalaisten tavaliset ja suloiset sananlascut (A és íróik (AUquist, Godenhjelm, Almberg-Jalava,
régi finnek közönséges és kedvelt szólásmondásai, Genetz, Setatd E., Paasonen H., Ojanfuu stb.)
1072) Ganander C, Aenigmata fennica. Suoma- mozdítottak el. Prózai irodalmuk, mely Agricola
;

laiset arvotuxet (finn találós mesék, 1783) ; Tope- M., turkkui püspök bibliafordításaival kezddött
lius Z., Suomen kansan vanhoja runoja (A finn (1544) s utána évszázadokon jobbára csak vallási
nép régi költészetébl, 1822), számos epikai rész- kérdések körül mozgott, ma már szép felvirág-
let, ráolvasás és dal, melyet Lönnrot els ilynem zást mutat. Nagy része van ebben a Finn Irodalmi
kiadványa követett Kantéle (1829), ahol szintén
: Társaságnak (Helsingfors), mely 1831 óta jeles ki-
a régi epilcus és lirai költészet számos maradványa adványokkal gondoskodik a próza mvelésérl s e
van közölve. tekintetben fleg Suomi c. folyóiratával derekasan
Említésre méltó népköltészeti kiadványok még hatott közre a kiadásában megjelen olvasó- ós
;

Judén, Valittuja suomalaisten sanalaskuja (A finn tankönyvek hosszú sora mind a leggondosabb
válog. közm., Viborg 1818) Europaeus D. B. D.,
; munka gyümölcse és elsrangú erk által készült.
Pieni runon-seppa (A kis költ. Helsingfors 1847) Újabban hasonló téren és sikerrel mködik f- —
Piispa Henrikin surmavirsi (Vers Hemik püspök leg a népet tartva szem eltt a helsingforsi —
halálára. A Siwmi c. folyóiratban, 1856) Korho- népmvel társulat. A szép próza terén neves
;

nen P., Viisikymmenta runoa ja kuusi laulua (öt- irók: Kivi B., Krohn (Suonio), AJüquist; az
ven mno és hat dal, 1848). Az utóbbinak szer- újabbak közül a magyar fordításból szintén is-
:

zje, Korhonen els helyen áll a finn népköl- mert Aho János, Ganth M., Genetz A., Suoma-
tk hosszú sorában. Ezek hamisítatlan népi lainen S., Beijonen, Linnankoshi stb. Külön em-
nyelven és észjárással gazdagították a finn irodal-lítést érdemelnek a nép körébl kiemelkedett
mat. Köztük nem egy a legszélesebbkörü kedveit- íróik, élükön Paivarinta Péter, akinek munkáit
ségre tett szert (Puhákká, Kymylainen, Lyytinen, svédre és oroszra is fordítják (néhány elbeszé-
Makkonen, Raikönen stb.). lése magyarra is le van fordítva); továbbá
Népköltésük elbeszél hagyományai, melyeket Kauppis-Heikki, Tervo Erzsébet, Kyösti stb.,
a finnek már majdnem teljesen följegyeztek, ma is egytl-egyig a nép egyszer gyermekei, akik
sok helyt, különösen az ország félreesbb részein, magukszr közönségnek írnak, de a mveltek
még élnek a nép ajkán s mind eladásuk, mind körében is el vannak terjedve. A tudományos iro-
fenmaradásuk módja igen érdekes. A szöveg el- dalom, mely elbb latin nyelven, majd pedig svédül
adásához két ember kell, egyik a daloló (laulaja), és finnül nyilatkozott meg (Jitslenius D., Porthan,
másik a kisér (saestaja), akik egymással szembe Ganander, Lencquist, Renvall, Ba'ker R., Sjögrén
hiek, egymás kezét megfogják, a daloló elkezdi A. J., Judén, GotÜund, Castrén, Eurén stb.), mind
az illet éneket s a nyolcas sor közepe után a kí- több oly nevet mutat fel, melyek Európa eltt Ls
sér belevág a dalba s az egész sort együtt ismét- tekintéllyel bírnak (Lönnrot, Ahlquist, Daniel-
lik, miközben folyvást egymással szemben, össze- son, Aspelin B., Palmén, a két Krohn stb.). A
fogózva hajlonganak rendesen egy harmadik az F. termékeinek tüzetes jegyzékét, mely Pipping-
;

eladást a nemzeti hangszerrel (kannel-lel) kiséri, nek már 1854. kiadott ily tartalmú gyjteménye
a közönség pedig hallgal^a. B nagyrészt mitoszi alapján készült, Vasenius Valfddtól bújuk (Suo-
 — :

FInno 624 — Finnország

men Idrjallisuus. La Littératui'e flnnoise. I. köt. diabáz, diorit és nefelinszienit alárendelt sze-
1544—1877 és 11. 1878—1879. Helsingfors repüek. K.-i és É.-i F.-ban vannak homokkhöz
köt.
1878 és 1880). A ünn irodalom ismertetése, fleg hasonló kvarcitok, melyeket sötét agyagpalák kis
a flmi-svéd költök behatóbb méltatása megvan szóntelepekkel kisérnek. Ezek ép úgy, mint a
SzinnyeiJ. müvében Az ezer tó országa továbbá jotni homokk, a praekambriumból valók. Az
: ;

Heinrich Gt., Egyetemes Irodalomtörténet IV. köt. öreg közeteket sok helyt negyedkori képzdmé-
A finn irodalomhoz számíthatjuk szélesebb érte- nyek takarják. A hajdani gleccserek sok morenát
lemben a finnországi svéd nyelv irodalmat is, me- és vásott követ eredményeztek. Abból az idbl,
lyet a tudomány terén már érintettünk. Ennek az mikor F.-ot a tenger takarta, valók a mészszegóny
.
egész irodalomnak lelke általában annyira finn, agyagok, melyek konkréciói mint immatrakövek
hogy e tekintetben is vetekedik a finn nyelv iro- ismeretesek. Terr asszók és nivóvonalak a föld
dalommal. Franzen Mihály (1772—1847), elbb még most is végbemen emelkedését mutatják.
abói egyet, tanár, késbb svéd állampolgár és Az ásványok közül a mágnesvas, réz, grafit és a
püspök, egész sorát nyitja meg a ünn érzéstl he- smaragd említésre méltók. A gránit épületk,
vített költknek, akik közül Buneberg (1804 melybl jelentékeny kivitel is van. A folyók sok-
1877) világirodalmi jelentségre emelkedik. Nem szor a számos tavak lefolyását alkotják, gyakran
kevésbbé képviselje a finn szellemnek a mint sellsek és így a hajózásra kevéssé alkalmasak.
költ és prózaíró egyaránt jeles Jofelizis (1818— Legnagyobbak a Svédország határán folyó Tor-
:

1898), aki mint ifjúsági író is a legels helyen nea a Munioval, a Kemi, az Uleá, a Kumo, a
áll. Az ifjabb nemzedéken —
Wecksell, C. von Kymmene és a Ladoga-tóba öml Vuoxen, mely
Quanten, Tavastjerna, Ahrenberg, Nordman stb. a nagyszer Imatra zuhatagot alkotja. A folyó
— részint e két nagy romantikusnak, részint az itt42m.-re szorul össze és600m.-nyi úton rohan le
újabb skandináv iskolának hatása érezhet. A 19 m.-rel mélyebbre. Az ország tavai közül,melyek
finn nyelv mveltség terjedésével a finn irodalom sok helyütt óriási sziklatömbökkel vannak körül-
ezen ága lassanként háttérbe szorul. véve, említésre méltók É.-on az Enare, K.-en a
Finno Jakab (Pietarinpoika), 1. Svomalainen. Ladoga-tó, továbbá a nagy központi tórendszer,
Finnománok v. fennománok, 1. Fennománia. mely egy K.-ire vagy kareliaira (Saima, Orivesi,
Finnország (ílnniU Swomenmaa v. Suonii: a Enonvesi), egy középsre, vagy tavasztországira
tavak és mocsarak földje; ebbl költileg az (Peijane) s egy Ny.-ira oszlik. A nagy tavak vi-
Ezer tó országa név keletkezett), Oroszországgal déke mintegy határt képez a skandináv föld, azaz
1809 óta egyesített nagyfejedelemség, Norvégia, a balti pajzs ós az orosz tábla közt. A tulajdon-
Oroszország, a Finn- és Bottni-öböl és Svédország, képeni határt talán az az alig 40 m. t. f. magas-
az é. sz. 59" 48" és 70" 6', a k. h. 200 29' és 32« 47' ságú sülyedés képezi, melyen a nagy és sokszor
közt. Legnagyobb hossza több mint 110, legna- mély Onjega (9836 m^, 124 m. mély) és Ladoga
gyobb szélessége 580 km. Területe 373,604 km^ (18,150 km2, 223 m. mély) fekszenek. A tavakat
(amibl 41,670 km^ azaz ll-20/o tavakra és fo- egymás közt és a Finn-öböllel csatornák kötik
lyókra, 11,000 km» pedig szigetekre esik). (1907) össze, köztük sokan nagy zsilip- és más hidro-
2.974,135 lak. (l km^-re 9 lak ). technikus építményekkel. A legnevezetesebb csa-
Felülete és vizel. A számtalan tóval és mo- tornák a Konnus-csatorna, a Taipals-csatorna,
:

csárral telehintett ország hegyképzdés és part- a Nyslott és Kuopio közt, a Nerkko-csatorna,

alakulás tekintetében sok hasonlatosságot mutat Nerkko városától É.-ra, a Lempois-esatorna a
a Skandináv-félsziget egyes részeivel. A száraz- Tavastehus— Tammerfors-i vasútvonal mellett
íöld partját kisebb-nagyobb szigetek övezik, me- és a Valkiakoski-csatorna, mely e vasútvonalat
lyek közül egy, a föld DNy.-i sarkánál fekv cso- a Ny.-i tavasztországi szép tavakkal köti össze.
port a Svédországgal való hajdani összekötte- Hogy az Enonvesi- és Saima-tó vizét a Finn-
tésre utal. F. belseje egy 130— 200 m. tenger- öböllel kössék össze, építették a nagy Saima-
szinfeletti magassággal biró gránitplató, tele ta- csatornát, Willmanstrand és Wiborg közt. A ta-
vakkal, sziklákkal és morénákkal, melyek közt vaknál kétszerte akkora területet mocsarak és
azonban nem találunk hegyláncokat. A legna- tzeg takarnak. Ezek kiszárítása, illetleg ter-
gyobb emelkedések É.-on, a Svéd- és Norvégor- mékennyé tétele csak lassan halad elre.
szág közé beékelt részben vannak. Ilyenek: a Éghajlata hideg, de egészséges, különösen a
Haldefjall (1258 m.), tle D.-re a Jollamvaivi tengerpart és a nagy erdségek vidékén. Télen a
(1146 m.), majd a Fallastunturi (858 m.), Yllas- hmérsék nem ritkán leszáll — 30«— 40° C-ig. A
tunturi (760 m.) és Peldoaivi (667 m.). D.-en csak tavasz az erdségek közelében elbb áll be, mint
földhátak és dombvonulatok fekszenek. Legfon- a tengerpartnál. Az egyes évszakok közt a kü-
tosabb köztük a Maanselká, melyet a Sudaselka lönbség igen nagy. A nyár igen meleg, dacára,
csatol a norvég hegyekhez. F. alapját részben si hogy az éjjeli fagy sokszor még ekkor is bekö-
kristályos palák, részben pedig eruptivus kzetek vetkezik. Hogy F. különböz vidékein is müy kü-
alkotják. Utóbbiak közt m'alkodó a gránit, palás, lönbségeket mutat fel a hmérsék, az a követ-
gömbös, vagy tömény szerkezettel, míg a porflr. kez táblázatból látható
 : : ;

Finnország - 526 PinnorszáK

A
szárazság ritka, s az ország földjót elég esö
éri. Mivel a part vidólí ekén nagyobb a csapadék,
azért ott korábban érnek meg a növények, az ösz
is hosszabb ideig tart itt. A legtöbb esö aug.-ban
és szept.-ben hull, míg a máj. és jún. igen szá-
raz, ^z évi esö- és hmennyiség Helsingforsban
58, Aboban 61 cip. Az esösnapok száma Ulea-
borgban 96—97, Aboban 146—149 és Helsing-
forsban 156.
Növényvilága a fátlan tundrákkal É.-on az
arktikus zónába tartozik. Itt mohás mocsarak
zuzmós, száraz sziklamezökkel váltakoznak
köztük cserjók és félbokrok, fkép fzfák ten-
gdnek. D. felé ez az alakulat lassan a szubark-
tikus erdformációba megy át. Elször keskeny
nyirfasávokat találunk, tundramezökkel válta-
kozva lejebb a feny már összeálló erdt alkot.
;

A középeurópai flóraterülothez csak a legdéls

részek tartoznak, ahol tölgyes-, hárs- és szilfák
vannak és a gyümölcsfák is termést hoznak.
Állatvilága sok érdekeset nyújt. Az erdkben
még fellelhet a jávorszarvas, bár állománya
folyton csökken. A szarvas és az hiányzik. A z
közönséges nyúl csak a D.-i vidékeken, míg a
havasi nyiil mindenütt elfordul. A fogoly is csak
D.-en fordul el, míg a fajd, császármadár, nyir-
fajd gyakran elfordul, ép úgy, mint a vadka-
csák, bessaminok és szalonkák. A hóbagoly és a
selyem fark télen néha Közép-Európába le. A j
folyók és tavak igen gazdagok halakban, bár
utóbbi idben a halászat hanyatlást mutat. Leg-
fontosabbak a lazac, pisztráng, a coregonus al-
:

bula és lavaretus, a csuka, sügér stb.

Terület, lakosság és népmvelés. F. kilenc
kormányzóságra oszlik, melyek területe, a Ladoga-
tavat kivéve, melynek F.-i teinüete 8014 km^, és
népessége a következkép oszlik cl (1907)

Vizfeiniet
Bgy
LSn Lakos-
km« km»re
(kormányzóság) |ságl909
km« esik

Nyland ... 11,872 741 6-2 368,616{

Abo-Björneborg ... 24,171 1,035 4-3 494,597
Tavastehus — '

21,584 3,626 16-81 336,947

Wiborg ... ... 43,059 11,659 27-1 506,238
j

St. Michel 22,840| 5,565 24-4 197,295,

Kuoplo 42,730 6,983 16-S| 331,27^
Wasa... -. -. 41,711 3,401 8-a 505,250|
—
I

üleaborg ... .- '

165,641 8,K60 5-a 319,103
Ossaesen ... |
37»,6(J4{ 41,670 11-2|?.059,324|

Az átlagos népsrség 9 egy km»-ra. Szélssé-

gek 31 (Nyland) és 2 (üleáborg). Nem szerint
1907-ben 1.477,231 férfi és 1.497,573 n. 1000
férfira esik 1014 n. Házasságkötés 1907-ben
20,256. Élve születtek M2,457 (6-8o/o törvénytelen)
haláleset 53,028. A születési többlet tehát 39,429,
amelyhez még a bevándorlási többlet 1519 járul, :

a szaporodás tehát ekkor 40,948 szemóly.l907-ben

38 város létezett. A városi lakosság száma 410,807
(I40/0). Vallás szerint következkép oszlott fel a
lakosság 1906.

Vallás Lélek

Lotheránns
Görög kel. ortodox-
Baptista ... ... _
Róni. kath
MetodÍ8ta_ ... . . ...
 : :

Pinnországr 526 Finnország

Foglalkozás.Az erdmívelés az els helyet fog- Af kereskedelmi cikkek voltak 1908.

el. A felszín 91o/o-a erd és mveletlen te-
lalja
Kivitel Bevitel
rület, 50/0-a mívelés alatt áll, 40/0-a pedig mez.
milUi mmió
P. tehát gabonanemüeket illetleg nagy bevitelre cikk finn
má'ka
cikk finn
márka
szorul. A termés 1907. zab 7.274,518 hl., rozs
:

8.887,703 hl., répa (1906) 1.944,582 hl., árpa Fa- és faáruk 1300 Gabona és liszt 81-6

1.805,730 hl., kevert rozs (1906) 159,685 hl., lenese Papiros — 42-5 Gyarmatárú és fQszer 36-7
Vaj 31-5 Fémek és fémáruk 26-0
és paszuly 110,342 hl., búza 49,287 hl., pohánka Brök ós prémek _. 7-9 Gépek és készülékek 24-6
(1906) 3027 hl. ; azonkíviü burgonya 6.612,665 Halak 4-9 Fonott áruk .„ 221
hl., len 10,260 ár, kender 3350 ár. Az ország déU Szövött áruk 3-9 Szövött áruk —.- 21-5
Vas ... .. _ 2-4 Érc- és földnemek.— 19-2
részében kevés komlót, dohányt és sok zöldséget Brök és prémek „. 14-7
termelnek. P. nagyon gazdag erdei és mocsár-
bogyókban. Az erdségek igen sok faszenet, kát- A be- és kivitel országai
rányt, szurkot, terpentinolajat ós hamuzsirt szol- millió mi lló
Bevitel flnn Kivitel finn
gáltatnak. tn&rka márka
Újabban nagy fejldést mutat az állatte-
Nagybritannia 81-6 146-0
nyésztés. A flnn szarvasmarhát mindenféle ide- Oroszország... 67-7 Oroszország i)9-0
gen fajtákkal való keresztezés által javították. Kémetország 25-7 Nagybritannia 46-6

Lovaik ersek és kitartók, de kicsinyek. A leg- Franciaország 21-7 Dánia 25-6

jobbak a tavasztlandiak. 1907-ben 327,817 ló, A hajóforgalom 1908-ban 8659 hajó 2.585,312
1.491,264 szarvasmarha (1.113,633 tehén, 301,269 tonna behajózva és 8681 hajó 2.5 4,876 tonna ki-
fiatal áUat),904,886 birka, 281,702 sertés, 6279 hajózva. A flnn lobogó alatt 37o/ü hajózott, azon-
kecske, 141,572 rénszarvas, 570,903 baromfi. A kívül svéd, angol, norvég, dán, orosz és német. A
legtöbb keresetforrást mégis az erdségek nyújt- szépen fejlett csatornarendszerekben 1907-ben
ják, az állami erdségek kiterjedése 1907-ben 44,581 hajó közlekedett.
12.827,164 hektár, melyek 8.220,154 finn márka Az els vasút, Helsingfors—Tavastehus— Szent-
tiszta haszont nyújtottak. pétervár, 1862 márc. 17. nyilt meg 107 km. hosszú
A vadállomány igen nagy. Hogy a nagy káro- vonallal. A szigorú vasútengedélyezési feltételek
kat, melyeket ezek okoznak, ellensúlyozzák, a miatt a vasútépítés nagyon meg volt nehezítve.
koimány dijakat tzött ki. 1906-ban 41,454 íiim 1880-ban P.-ban még csak 800 km. hosszú vasút
márkát osztottak így ki, mikor 22 medvét, 20 far- volt. 1910-ben 3559 km. hosszú vasútvonala volt,
kast, 34 hiuzt, 176 nyestet, 241 vidrát, 2745 rókát, melybl 3229 km. állami kezelésben van s 3499
3630 hermelint, 69,102 ragadozómadarat stb. ej- km. széles (1525 in.) vágányú. A vasutakba fek-
tettek el. Nagyobb jelentség ezeken kívül a ha- tetett tke 353.000,000 koronát tesz ki.
lászat. A tavakban és folyókban bven terem a Újabban az orosz kormány sok stratégiai vona-
hal. A lazacot nagy mennyiségben fogják a fo- lat építtet, melyek Svédország elleni fontosságára
lyókban. Az angolna sem ritka. Ujabban jó kere- Hédin Sven mutatott híres röpiratában. A távíró
seti forrás és kiviteli cikk a rák. A tengerparton, orosz igazgatás alatt áll. Majdnem minden város-
a szigetek közt, különösen a délibb vidékeken a ban van távírda. A posta 1908-ban 1850 hivatallal
kis heringre való halászat igen jövedelmez. A birt és 394 millió levelet és kártyát, továbbá 8
Bottni-öbölben fóka is elég számmal akad. millió nyomtatványt és csomagot és 55'8 millió
\A bányamívelós még nem valami fejlett. Fleg újságot szállított. A személyszállító postajárat
az arany és vas bányászatára szorítkozik, bár az (skjut) 1907-ben 385,526 utat tett meg. Az állam-
elbbi újabban nagy hanyatlást mutat. 1906-ban pénztár belföldi kikölcsönzése 1908 aug. végével
2,868 g. mosott aranyat ós 35,820 tonna vasércet 77-3 miUió márka volt, érckészlete 109*2 millió.
termeltek. Belföldi bankok 650'8 milió márkát kölcsönöztek
Szép fejldésnek indul az ipar, melyet a kor- ki. Ití08-ban 341 takarékpénztár állott fenn, me-
mány is hathatósan támogat. Legfels fokon lyekben 268,709 könyvecskén 206*7 millió márka
áll az erdkihasználás olcsó vízerkkel temérdek betét volt.
frószmalommal, összesen 906, 30,242 munkással, Kormányzás, közigazgatás és törvényke-
115.338,400 flnn márka értékkel. Ezután jön a zés. P. 1809 óta elválhatatlanul van egyesítve
gyáripar 49 mechanikus gyár, 9629 munkás 22 Oroszországgal az orosz cár mindenkor egyszers-
: :

millió flnn márka termeléssel. Továbbá 84 nagy mind a flnn nagyfejedelem.A két ország külügyeit
szövgyár, 909 cserz- és brgyár, 35 dohány- közösen vezetik az orosz cár a hadak ura; van al- ;

gyár, 87 sörgyár, 6 cukorgyár, 26 pálinka és kotmánya (mely 1899-ig sértetlenül fennállt), tör-
36 szeszgyár. 1907-ben 1362 gzgép járt 69,612 vényhozó testülete, hadserege, bankja, pénze és
lóervel. határvámja Oroszországgal szemben. A finnek al-
Kereskedelem és közlekedés. A kereske- kotmányát 3 törvénykönyv foglalja magában;
delmi flotta hajóinak száma 1909-ben 3225 volt ezek 1. az 1772 aug. 21. Stockholmban szentesí-
:

391,206 1. tartalommal. Ezekbl volt 454 gzhajó tett alkotmány (svédül Regeringsformen, flnnül
: :

70,738 tonnával és 2771 vitorlás 320,468 tonná- Hallitusmuoto) 2. az 1789 febr.21. és ápr.3-án kelt
;

val. A külkereskedelem forgalma 1909-ben 624 «Bgyesülési és biztosító levél» (svédül Pörenings :

millió márka, ebbl bevitel: 367, kivitel: 257 och sákerhets-akten, íinnül: Yhdistys ja vakuu-
millió ílnn márka, A kereskedelmi forgalom fleg tus-kirja), amelyeket I. Sándor nagyfejedelem
Orosz-, Német- és Angolország, továbbá Dánia és utódai szentesítettek és 3. az 1869 ápr. 15.
felé irányul. szentesített « Országgylési rend» (flnnül Val- :
 ;

Pinnországr — 627 — Finnorszáfir

tiopaiva-jaijestys) és az 1878-ki katonai törvény. Amsterdam 1900 Nyholm, Finnlands Btellung im russiscben
;

Kaiserreioh, lioipzig 1901 ; Despagnet, La question linlan-

A közigazgatás élén a «császári finn szenátusa daise au point de vue juridique, Paris 1901 ; Statistiskars-
áll ennek hatásköréhez tartoznak a polgári kor-
;
bok för Finland, kiadja a flnn statisztikai hivatal. Atlas de
mányzat, a közgazdasági ügyek s a legfelsbb Finlande, a P.-i íöldr^zi társaság kiadványa fn-incia magya-
rázó szíSvegkötettel, 1912.
igazságszolgáltatás, kivévén azon ügyeket, ame-
lyeknek elintézése egyenesen az ui'alkodónak van
Története,
fentartva. A szenátusnak két fosztálya van az :

igazságügyi és a gazdasági ez utóbbi gyakorolja : A finnek a történelemeltti idkben Ázsiában,

a cár nevében a végrehajtó hatalmat ós 6 ügy- a velük rokon magyar törzsekkel együtt kóborol-
osztályra oszlik ezek a polgári, pénzügyi, ka-
; : tak, vadászgattak és együtt rizték nyájaikat,
marai, hadi, egyházi és fóldmívelési. A szenátus ugyanazon isteneket imádták és ugyanazt a nyel-
elnöke a fkormányzó, aki rendesen valami ma- vet beszélték az elválás után az Uraitól Ny.-i vidé-
;

gas állású orosz katonatiszt. Az igazságügyi f- kekre, ÉK.-i Oroszországba húzódtak, hol hosszabb
osztály az ország legfbb ítélszéke. A szenátus ideig a permi, szírjén meg votják népek szomszéd-
tagjai csak finnek lehetnek és felerészben neme- ságábantanyáztak. Innen az egyik íinn törzs, a to^-
sek, felerészben a papi, polgári és parasztrendböl pok, a Dvina folyón kelt át és egy ideig az Onega- és
valók a cár nevezi ki ket, A cár oldala mellett
:
Ladoga-tó mellékén idzött, ahonnan végre Finn-
van egy finn miniszter-államtitkár, ki a cári finn országba meg Lappföldre költözködött. A többi íinn
kancellária fnöke. Az országgylés négy rend törzs (vagyis a tavasztok és a kareliaiak) csak ké-
gylésébl áll e rendek a lovagság és nemesség,
; :
sbb, a VII. sz.-ban indult ÉNy. felé útnalc és
a papság, polgárság és parasztság; mindegyik végre a 700. év körül kezdett bevándorolni mostani
rend külön tanácskozik és határoz. A nemesi és hazájába, mely akkor puszta lehetett. Más finnek
lovagi rend elnöke, kit a cár nevez ki, az «or- a livek és kurok társaságában DNy.-i irányban
szág marsalljaw címet viseli. Alaptörvényt hozni, kerestek új hazát ezek Kurland alapítói ismét
; ;

megváltoztatni vagy eltörülni csak az uralkodó más rajok a mai Estlandnak vetették meg alapját.
elterjesztésére s mind a négy rend beleegyezésé- A fág azonban a lappok nyomain F.-ba vonult,
vel lehet ugyanez áll a kiváltságokra és adókra
;
melynek most is lakói. F.-nak volt ugyan már
nézve is. 1899-ben II. Miklós cár manifesztuma akkor gyér számú lakossága ezek, az ú. n. «óriás»
;

úgyszólván megsemmisítette az alkotmányt, úgy jattaláinenek, jotunok s jatulok, úgy látszik, ugor
hogy az országgylésnek már csak javasló szava eredet törzsek, kiknek maradványait a finnek
volt. A japán háború alkalmával azonban 1905. utóbb kainu- v, koennek nevezték, Óslakóknak
ismét helyreállították az alkotmányt. A békekötés tekintendk még a pohjola törzsbeliek is (Észak
után 1908 óta ismét sérelmes rendeletek tétettek országa), kikrl a finnek nagy eposza is megemlé-
közzé, melyek célja P.-ból orosz provinciát létesí- kezik, A finnek új hazájukat Suominak v, Suo-
teni, ami az 1910-iki íinn törvényjavaslat elfo- menmaanak (Suomi-ország) nevezték, önmagukat
gadásával talán meg is történt. Azóta F. önálló- pedig suomi-helieknek.
ságának vége alább(1. : Története). A kereszténység a XII, sz, második felében kez-
A a 8 kormányzóság élén
közigazgatás élén áll dett.F,-ban elterjedni és IX. vagy Szt. Erik svéd
álló 8 kormányzó. A kormányzóságok járásokra király 1157, nemcsak a íinnek ifiiggetlenségének,
oszlanak, melyek élén járásbiztosok és adóössze- hanem pogány hitüknek is v(^et vetett. Késbb
írók állnak. A járások ismét rendri kerületekre azonban a nemzeti függetlenség és az si vallás
oszlanak. Járás van 57, rendri kerület 250. A hívei az oroszok támogatásával felülkerekedtek
városok élén áll a tanács, mely a kormányzónak a keresztény svéd párton, melyet annyira meg-
van alárendelve. A szenátus igazságügyi fosz- hogy a XIII, sz, elején már alig volt
tizedeltek,
tályán, mint legfelsbb ítélöszéken kívül van 3 nyoma a
keresztény hitnek. Végre IX, Gergely
udvari törvényszók, áboi, wasai és wiborgi. Azon- pápa megsokalta a finn keresztények üldözését és
kívül van még az alsó herad-biróság és a városi keresztes háborút hii-detett a kegyetlen oroszok
bíróság. Az állami bevételek voltak 1909-ben: ellen, kik ismételt betöréseik alkalmával a finn ke-
143.589.266 finn márka rendes és 41.464,567 resztényeket rettenetesen sanyargatták. 1240-ben
márka rendkívüli; a kiadások rendes 122.760,186 hatalmas svéd keresztes had indult az oroszok
:

márka, rendkívüli 54.889,983 márka. ellen, de Sándor novgorodi fejedelem a keresz-

Irodalom. Helms, Finnland und die PinnlSnder, Leipzig teseket csúful megverte. Több szerencsével küz-
1869; Retzius, Finnland, Schildernngen aus seiner Natúr, dött
1249. Birger svéd herceg (jarl) és Knutson
seiner altén Kultur und seinem hentigen Volksleben, Berlin
1886; Iguatius, Statistisk Handbok för Finland, Helsingfors Torkel svéd kormányzó, kik F. egy részét
meghódí-
1890 u. a., Finlands geografl, n. o. 1891
; Topellns, Aus tották és a lakókat a keresztény hit felvételére
;

Finnland, Qotha 1888 a. a., Finnland im 19. Jahrhundert in

;
kényszerítették. 1249 óta F. nagyjában svéd
Wort und Bild, n. o. 1899 Bnch, Finnland und seine Natio-
;

nalitStenfrage, Stuttgart 1883; Reuter, La Finlande et les tartományként szerepelt és a svédeknek fizetett
Finlandais, Helsingfors 1889 Clive-Bayley, Vignettes from
; adót (még pedig gabonában és állatok brében).
Pinland, Londun 1895; Ramsay, Finnland, Handbach fUr
Reisende, Helsingfors 1896; Berendts, Das Finanzrecht des
A svédek saját intézményeik szerint rendezték be
Grossfürstentums Finnland in 19. Jahrh., Pétervár 1900 a törvénykezést és mindenképen azon voltak,
Frederiksen, Finland, its public and priváté economy, Lon- hogy a finnek vad erkölcseit szelídítsék, 1280.
don 1902; Mechelin, Das Staatsrecht des Grossfürstentums
pedig F.-ot hercegség randára emelték. Társa-
Finnland (Mavquardsen, Handbucb d. öffeatlichen Rechts-ben),
Freiburg 1889 Hunfalvy P., Utazás a Balti-tenger vidékein,
;
dalmi téren is átalakulással találkozunk a Fol-
Pest 1874; Gete, Das staatsrechtliche VertaSltniss zwischen kungok házából származott svéd királyok korá-
Finnland und Russlanu, Leipzig 1900 Hermanson, Finlands ;
Magnus király 1285. azt határozta, hogy az,
ban.
statsr&ttsliga stfillning, Helsingfors 1892 Bombák, Rnsslaud ;

a. Finnland, Leipzig 1900; Vlugt, Finland, de rechtsvraag. aki teljes lovagfegyverzetben szolgálja a királyt,
Finnország - 528 Finnország:

adómentes legyen. B törvény alapján alakult meg Ugyancsak Sándor cár tette meg Ábo helyett
az adómentes finn nemesség 1362 óta pedig a
; Helsingforsot fvárossá. Utóda, I. Miklós egész
finn fbíró és több püspök a svéd király választá- uralkodása alatt (1825— 55-ig) egyszer sem hívta
sában részt vett. Az anyagi jólét is lendületnek össze a rendeket. Pia, II. Sándor (1855— 81-ig)
indult. Szóval, a svéd uralom javára vált a finn eUsmerte a finnek kiváltságait s a rendek hozzá-
népnek. A Karelia birtokára vágyódó oroszok több jánilásával intézte P. belügyeit. 1869-ben elren-
Ízben vereséget szenvedtek, de Kareliának a La- delte, hogy az országgylést minden ötödik évben
doga mentén elterül negyede és Ingermanland összehívják. Utóda, III. Sándor alatt kezddik a
132.3-ban orosz kézre jutott. A nemzeti egységnek tulaj donképeni erszakos oroszosítás. Megszorítot-
tehát vége szakadt. ták az ország autonómiáját, behozták a sajtó-
Ezt csak az 1397. kalmári egyezség hozta létre. cenzurát, s kötelezvé tették az orosz történet taní-
Az unió idejében pommerániai Brich király több tásását s elrendelték, hogy a finn tisztviselknek
üdvös reformot valósított meg, szintúgy kancel- az orosz nyelvbl is kelljen vizsgázniuk. Az ortho-
lárja, Magnus Olafsson Tavast áboi püspök (megh. dox egyház híveinek szaporítására egyúttal Vi-
1452.), ki a katoUkus vallást legjobban felvirá- borgban görög-keleti érsekség alapíttatott. Ezek-
goztatta. Késbb (1473— 97-ig) 111. Iván cár pusz- nek következtében a finnek elkeseredése oly fokra
tította az országot, majd 1523. elszakadtak az emelkedett, hogy az akkori éhség csillapítására
uniótól és Wasa Gusztáv svéd királyt ismerték beküldött orosz segélypénzt (köztük a trónörökös
el uralkodójuknak. Az ö idejében terjedt el a pro- 50,000 rubelét) visszautasították. líl. Sándor ha-
testáns vallás F.-ban, melyet elször Séirkilatti lála után (1894 nov. 1.) II. Miklós eldei példájára
Péter hozott be P.-ba. A bibliát Agricola Mihály szintén megersítette a finnek kiváltságait és
fordította leelször finn nyelvre. Wasa Gusztáv jogait, de csakhamar is alkotmányellenes szel-
tevékenysége következtében az ország közigaz- lemben kormányozta P.-ot, melynek fkormány-
gatásajavult, úgyszintén kereskedelme is, melyet zójává a visszahívott Heiden gróf helyére 1897.
a Hansa-kö vétség békóitól megszabadított. Ugyan Bobrikov tábornokot nevezte ki. Ez idben három
1556. ifjiibb fiát, Jánost P. hercegévé nevezte párt alakult ki P.-ban. Els sorban a Danielson
ki. Amidn ez késbb III. János néven svéd király tanár vezetése alatt álló ifjú-fennomanok és
lett, megkezddött az oroszokkal való háború, az Yrjö Koskinen tanárt követ ó-fenwmanok
mely 1572-töl 1592-ig tartott, s amelynek követ- csoportjai. Ezek rendesen a kormánynak ked-
kezménye Ingermanlandnak P. részére való meg- veztek. Ezeken kívül kialakult a suecomanok
hódítása volt. Ezután János király nagyfejedelem- pártja, egy az alkotmányhoz h nemzetiségi párt,
séggé emelte P.-ot (1581) János fia, Zsigmond len- melynek vezetje MecheUn szenátor volt. Bob-
gyel király idejében a hákorúskodás tovább tar- rikov kormányzósága alatt egymást érték az al-
tott, csakhogy most a nép is fellázadt, mert a kotmányellenestörekvések; így hivatalos nyelvvé
katonaság kihágásait és eltartását megsokalta. az oroszt akarták tenni, amit a szenátus ellen-
Bzt a pórlázadást azonban a Zsigmondtól kine- zett továbbá behozták az ötéves katonai szol-
;

vezett kormányzó,Plemmg 1596. elfojtotta. Ammt gálatot s a finn csapatoknak Oroszországba való
azonban ez meghalt,- IX. Károly foglalta el P.-ot. áthelyezését, Uletleg az orosz csapatokba való
Az utóda volt Gusztáv Adolf, kinek hódításai- bekebelezését. Még súlyosabb lett P. helyzete, a
ban a finnek is részt vettek. Pinn csapatok voltak midn a rettegett Plehve lett az államtitkár 8
azok, melyek «hakka paalle» (vágd fejbe) kiál- az orosz rendrség elárasztotta P.-ot. Ehhez já-
tással a császári seregeket zavarba hozták. Gusz- rult még az áradás és a rossz termés, mely a ki-
táv Adolf többször beutazta P.-ot, 1616. rendi vándorlást elmozdította. Az 1900 jan. 27-ilá trón-
gylést is tartott. Halála után Per Brahe kormá- beszéd nyíltan bevallotta P, és Oroszország
nyozta P.-ot, ki az áboi akadémia felállításával egybeolvasztásának a tervét. Ehhez képest az
(1640), a levélposta létesítésével, s a könyv- összes finn tisztviselk helyébe oroszokat tettek,
nyomtatás elterjesztésével szerzett nagy érde- kik nem voltak kötelesek a finn alkotmányra
meket. Azonkívül a pórokkal is emberségesen megesküdni. 1902-ben pedig a cár diktátori hata-
bánt. lommal ruházta fel Bobrikovot s kizárólag az ö
Késbb, az északi háborúban (1700— 21-ig) az akaratától tette függvé a rendi gylés egybehí-
oroszok tartják megszállva P.-ot s csupán a vását.
nystadibékében(1721.)nyerikvisszaasvédekP.-ot, A diktatúra eredménye az volt, hogy Bobriko-
azonban az 1743. áboi békében újra elvesztik vot 1904 jún. 16-án Schaumann Búgén, egy ílnn
annak egy tetemes részét. Újabb háborút III. szenátor fia megölte, kevéssel Plehve meggyil-
Gusztáv folytatott Oroszország ellen (1788— 90-ig), kolása eltt. Az újonnan kinevezett kormányzó,
melynek eredménye a régi határok elismerése Obolenszkij herceg látszólag enyhébb bánásmó-
volt az 1790. werelái békében. Nem sokkal ké- dot tanúsított a finnekkel szemben, a tartományi
sbb, 1808. azonban az orosz seregek diadalmas- gylést újból összehívta s a kiutasítottak vissza-
kodtak P.-ban, melynek nagyhercege 1809. maga térését megengedte. Ezzel azonban nem elégedtek
a cár, I. Sándor lett. Még ugyanezen évben szept. meg a finn rendek, hanem követelték az újoncok
17 Prederikshammban kötött békében elismerték létszámának csökkentését, a diktatúra megszün-
a svédek P. egyesítését Oroszországgal. Sándor tetését és mindazon rendeletek hatályon kívül
cár az ország kormányzatát az általa kinevezett helyezését, melyek az alkotmányra nézve sérel-
fkormányzóra bízta, 1816. pedig a kormányta- mesek. Ez azonban nem következett be, dacára a
nácsot alapította «császári finn szenátusa címen, keletázsiai harctérrl jöv riasztó híreknek és az
mely gazdasági és igazságügyi osztályra oszlott. orosz forradalomnak. Emiatt 1905 októberében
 : ;

FInnországr - 629 - Flnn-öbOI

lázadás tört ki a fökormányzót és a szenátoro-

; s a kormány az oroszokét fogadta el. Ezt hagyta
kat lemondásra, az orosz csapatokat pedig vissza- jóvá az 1910 márc. 27-iki császári manifesztum
vonulásra akarták kényszeríteni. A cár erre visz- is. F.-nak az Oroszbirodalomba való ilyen beol-

szavonta összes alkotmányellenes rendeleteit, me- vasztása a külföldi tudományos és politikai kö-
lyeket 1899-töl kezdve kiadott és új tartomány- rökben is ellenkezésre talált, nem csupán a íln-
gylést hívott össze, melynek feladata egy új al- neknél. Erre vall az 1910. Londonban összeült
kotmányterv kidolgozása volt. Ez a tartományi tiltakozó gylés, melynek tagjai német, francia,
gylés mondta ki 1906 máj. 29-én, hogy minden angol, belga és holland közjogászok voltak. Ezen-
24-ik életévét betöltött finn alattvaló, tekintet nél- kívül több európai parlament is helytelenítette a
kül a nemre, aktiv és passzív választói joggal bír- birodalmi duma barbár eljárását. Ezek az európai
jon, hogy a választások háromévenként, a pro- mozgalmak csak növelték a finnek önérzetét, ami-
porcionális választói jog szerint történjenek, to- nek hatása az akkori választásokon is meglát-
vábbá, hogy a kamara évenként üljön össze. Az új szott. Ezen választások alkalmával megválasz-
választási törvény szerint a képviselk száma 200 tottak 87 szocialistát, 42 ófennomant, 28 ifjúfen-
lett, a választóké pedig 140,000-rl 1.400,000-re nomant, 26 suecomant, 16 agráriust, 1 keresz-
szökött fel. Ezen az alapon 1907. beválasztottak tényszocialistát. Az újból összeült tartományi
80 szocialista, 58 ófennoman, 25 ifjú-fennoman, gylés tiltakozott az összes régi és új alkotmány-
24 suecoman, 11 agrárius és 3 keresztényszocia- ellenes rendeletek, különösen pedig a katonai
lista képviselt. A megválasztottak közül 19 nö kiadások fedezése ellen. Mindez azonban nem
volt. akadályozta meg a birodalmi dumát abban, hogy
Az orosz forradalom elcsendesedésével ismét a elbbi határozatait újból meg ne ersítse. Eszerint
régiervel nehezedett F.-ra az orosz elnyomatás. F. jelenleg az Oroszbirodalomnak nem önálló tar-
1908-ban a cár visszahívta az alkotmányhoz hü tománya, hanem privilégiumban részesített pro-
Gerhard kormányzót és utódává a gylölt Beck- vinciája, mely 4 követet küld a birodalmi dumába,
mann tábornokot nevezte ki, a finn ügyeket pedig kettt pedig a birodalmi tanácsba. A finn fkor-
az orosz minisztertanácsnak rendelte alá 1908 mányzó mellé Lipszkij A. államtanácsost nevez-
jún. 2-án. Midn a rendelet felett az 1909 feb.-ban ték ki, aki F. autonómiájának ismeretes ellen-
összeült tartományi gylés sajnálatát fejezte ki, sége egyidejleg az alkotmányos érzelm tar-
;

a cár feloszlatta azt. Az új választások alkal- tományi kormányzókat lemondásra kényszerítet-

mával a szocialisták száma 84, az ifjú-fenno- ték s helyükbe az orosz kormány vak eszközeit
manoké 28, az ófennomanoké 48, az agráriusoké ültették a finn szenátusban is az oroszokat jut-
;

13, a suecomanoké 25, a keresztényszociaUstáké tatták túlsúlyra.

2 lett. Irodalom. Retzius-Appel, Pinnland, 1885 ; Topelius Longé,
Aus Pinaland, 1888, 2 köt. ; Kajaani, Suomen história, 1846
Minthogy a finnek vonakodtak a birodalmi duma —
Reia, FörelSsniagar öfver Pinlands história, 1870 71 Kos-
;

által követelt katonai létszámot elállítani, a cár kínen YrjÖ, Finnische Qesch., Qémetre ford. 1874; Schyberg-
akként oldotta meg e kérdést, hogy óriási pénz- son, Finnlands história, 4 rész 1887—89; Pinnland im XIX.
Jahrhundert, in Wort und Bild, Helsingfors 1894 ; Schyberg-
összeggel váltatta meg az újoncozást így 1909-
;
son és Arnheim, Qcschichte Finnlands, Gotha 1896 ; Rams&y
ben 16 milliót rótt ki F.-ra, ami miatt a szenáto- 8., Handbuch für Reisende in Pinnland, németre ford.

rok nagy része lemondott s a finn viszonyok- Seiling, Helsingfors 1894 ; Topelius, Reise in Pinnland, II.
kiad. u. 0. 1895 ; Getz, Das staatsrechtl. Verh&ltniss zwisch.
ban járatlan szenátorokat neveztek ki helyükbe. Pinnland und Russland, a. o. 1900; Das Recht Pinnlanda
Ezzel egyidejleg P.-ot orosz csapatok szállták u. seine Wehrpflichtfrage, u. o. 1900; La congtitntion dn
meg s a finnek jogosan féltek P. bekebelezésétl. Grand-dnché de Pinlande, Helsingfors 1899; Finland, An
English Journal devoted to the cause of the flnnish
Mindazonáltal a tartományi gyíilés most is vona- people, London 1899; Bornhak C, Russland u. Pinnland,
kodott a több mint 18 és fél millió korona hadi- Leipzig 1900; Bar, Der Burenkrieg, die Russiflzirung Finn-
pótlékot megszavazni, mire az országgylést fel- lands n. die Haager Priedenskonferenzen, Hannover 1900;
Notices sur la Pinnland, Helsingfors 1900; Despagnet, La ques-
oszlatták, a kormányzót, Beckmann tábornokot tion flnlandaise Juridique, Paris 1901 ; L. Michand ot
pedig, aki némely tekintetben túlszigorúnak ta- A. de Lapradelle, La qnest. Pinland, u. o. 1901; Plnn-
lálta a kormány elj árasát F.-gal szemben, állásá- lándische Korrespondenz, folyóirat, Eriangen 1900 s köv.;
PinnISndische Rundschau folyóirat, Leipzig I. 1901; Der
tól felmentették s utódává Seytz tábornokot ne- Pinnlándische Landtag, 1904—1906, n. o. 1905; Karstedt,
vezték ki, minthogy az oroszosító politika benne Die südflnnische BkSrenküste von Wiborg bis HangO, Mit-
találta legfbb támaszát. Az új kormányzó, mi- teilungen der gecgraphischen Qesellschaft in LQbeck 1908 ;

Wendt, Die Proportionalitfitswahl zur flnnischen Volksver-

után elfogadta az ófennoman szenátorok lemon- tretung, Leipzig 1906; Mechelln, De rSttsliga fórhallendena
dását, elrendelte a több mint 18 és fél millió ko- mellan Ryssland och Pinland, Helsingfors 1909; B. Brich,
ronának az orosz állampénztárba való azonnali Ijo droit de la Pinlande d'aprós les juristes étrangers, a. o.
1909 ; Bornhak, Russland und Pinnland, ein Beitrag in der
befizetését. Lehre von den Staatenverbindungen, 2. átdolg. kiad., Leip-
1909 végén egy II. Miklós cártól összehívott zig 1909 Osten-Sacken, Die staatsrechtliche Btellung áes
;

bizottság új tervet dolgozott ki a finn törvényho- Qrossfürstentums Pinnland im Rossischen Reich, TUbingen
1909; Mémoire á consulter sur la question Finlandaise,
zásra vonatkozólag. Eszerint F. közigazgatása és Haarl. 1910; Habermann, Pinnland und die Offentliche
törvényhozása teljesen az orosznak lenne aláren- Meinung Europas, Leipzig 1910 nnd Der flnnlándische Ver-
delve, a finn tartományi gylés pedig csupán egy- fassungskampf, I köt, u. o. 1910 Ursyn-Prnscynski, Pinn-
;

land, militlirgeographische Studie, Teschen 1910.

néhány követet küldhet az orosz dumába és a bi-
rodalmi tanácsba. A bizottság finn tagjai ezzel Finnö, Stavangerhez tartozó norvég sziget a
szemben oly tervet dolgoztak M, mely szerint F. Buknfjordban, 25 km« területtel 8 kb. 1500 lak.
autonómiája biztosítva lett volna. Minthogy azon- Finn-öböl (oroszul Finszkij Zraliv, finnül Stto-
ban az orosz tagok eggyel nagyobb számban vol- men liahti, svédül Finska Viken), a Keleti-tenger
tak képviselve, a finnek követelését elutasították öble Finnország. Esztonia és Igermanland közt.
Rétni Nagy LexSctma. VU. ht. u
 : :

Finn-Ugor nyelvek - 530 Finn-ugor társaság

Hossza 370 km., szélessége 50—110 km., mély-

sége pedig helyenkiiit 95—110 m., de sokhelyt
csak 8—20 m. Az öböl legkeletibb csúcsa a Kron-
stadti-öblöt alkotja, kisebb öblei és kiköti Hap- :

sal, Baltischport, Viborg, Frederikshamm, Narva,

Reval, Lovisa, Borga, Helstngfors, Bkenas, Hongö
és Soeabor. Csekély sótartalma miatt sokszor te-
kintélyes területen befagy. Belé ömlenek a Kym- :

meneelf, a Neva, a Luga, Narova stb. Különösen

a finn part igen sziklás és nagy gránittömbök
számos kis szigetet alkotnak. Legnevezetesebbek
Retusaari, Lavensaari, Sum^saari, Penisari, Ses-
kar, Kis- és Nagy-Pyttersari, továbbá Kotlin
Kronstadttal. Az öböl partján már a XVIII. sz.
közepe óta figyelik a tengerszintjének változásait.
A hajózás a sok szikla és homokzátony ós jég
miatt sokszor igen veszélyes, mégis a számos ki-
kötváros teméntelen hajót vonz magához. Azon-
kívül Reval és Kronstadt az orosz flotta fállo-
máshelye. Az öbölben 22 világító tz ég, 12 a
parton és 10 a szigeteken.
Finn-ugor nyelvek v. ugor nyelvek, az a nyelv-
család, melybe a magyar nyelv tartozik. Ennek a
családnak hót f
ága van 1. a magyar, 2. a vogul
:

és osztják, 3. a zrjén és votják, 4. a cseremisz, 5.

a mordvin, 6. a finn ós észt, 7. a lapp nyelv. A ma-
gyar nyelv legközelebb a vogul s osztják nyelvvel
van rokonságban, a finn pedig a lapp, mordvin és
cseremisz nyelvvel. A rokonságot legfeltnbben
a szók egyezése bizonyítja. A tárgyak, cselekvé-
sek, tulajdonságok nevei évezredeken át megma-
radnak, ámbár itt-ott némi változással. Igaz, hogy
némely szó idvel elvész a ketté vált nyelvnek
egyik ágában, míg a másikban megmarad. Azál-
tal is növekszik a különbség, hogy idvel minden
nyelv több vagy kevesebb idegen elemet fogad
magába. De vannak bizonyos fogalomkörök, me-
lyeknek szavai kevésbbé vannak az enyészetnek
8 az idegen szókkal való elcserólósnek kitéve;
így pl. a testrészek s a rokonsági viszonyok elne-
vezései, a számnevek és névmások. Ezeknek egye-
zése tehát leghathatósabban bizonyítja két v. több
nyelvnek rokonságát, illetleg hajdani egységét,
már pedig a magyar s a többi ugor nyelvek közt
ez az egyezés valósággal szembeszök. Lássunk
mindenekeltt a testre vonatkozó kifejezésekbl
egy párt
Magyarul Vogulul Finnül
szem sám (olv. szem) silmS (olv. szilme)
fej pánk páá (olv. pe)
kéz kát (olv. két) kSsi (olv. keszl)
hn(al) khaáel, khalúa kain-(alo)
vér wttir veri

Ha már most a számneveket hasonlítjuk össze,

ezekben is látjuk a kétségtelen rokonság jeleit.
Magyarul
 ;

FInocchlaro-AprIle - 531 - Finsen-lntázet

érzett szükséget kívántak kielégíteni. Hogy az gerinces állatok tanuhnányozásával foglalkozott.

újabb ós szígonibb nyelvészeti módszer követel- 1864-ben átvette a brémai természetrajz-nép-
ményeinek megfeleljünk, annak nehézségeit leg- rajzi múzeum vezetését, azután beutazta Európa
jobban a mi nrál-altáji összehasonlító nyelvésze- nagy részét. 1872-ben Észak-Amerikába ment ki
tünk érezte, mert igen hézagos és részben megbíz- tanulmányútra. 1876-ban Brohmmol és gr. Wald-
hatatlan anyagra kellett építenie. A lelkes és burg-Zeillal Nyugat-Szibériát, 1879—82. Új-Zee-
nagymúveltscg ílnn közönség azért alapította ezt landot és 1884-85. Új-Guinea BK.-i partvidékét
meg, hogy központot teremtsen az ugor népek utazta be. 1897-ben a leideni hollandi természet-
nyelvészetére és etnográtiájára irányuló kutatá- rajzi múzeum omitológiai osztálya igazgatójává
soknak. A F. becses folyóiratot ad ki, mely 1886. nevezték ki, 1904. pedig a braunschweigi etno-
indult meg s benne igen becses, a finn-ugor nyel- gráfiaimúzeum igazgatójának hívták meg. Mü-
vekre vonatkozó közlések jelentek meg Setalá vei Neuguinea u. seine Bewohner (Brema 1865)
:

Emiltl, Krohn Gyulától, Wichmann Györgytl, Die Papagaion (Leiden 1867-69, 2 köt.) Beitráge ;

Paasonen Henriktl, Wiklundtól, st Genetztl s zur Fauna Zentralpolynesiens (Halle 1867, Hart-
Ahlquisttól is. Tartalma csak kisebb részben ílnn laubbal közösen) Die Vögel Ostafrikas (Deckens,
;

nyelv, nagyobbrészt német és francia, hogy Reise in Ostafrika, 4 köt., Leipzig 1870) Reise ;

Nyugat-Európában is megértsék az érdekldök. nach Westsibirien (Berlm 1879, 2 köt.) Anthrop. ;

Finocchiaro-Aprile (ejtsd: flnokkiáro—), Camill >, Ergebn. eiuer Reise in die Südsee und d. Malaii-
olasz államférfiú, szül. 1851 jan. 28. Palormóban. schen Archipel in den Jahren 1879-82 (u. o. 1884);
Ügyvéd lett szülvárosában, mely 1882. beválasz- Samoafahrten, Reise in Kaiser Wilhelms-Land
totta a képviselházba, hol a baloldalhoz csatla- u. Englisch-Neuguinea in den Jahren (1884—85
kozott. 1892— 93-ig posta- és távirdaügyi minisz- (Leipzig 1888) ; Ethnolog. Atias. Typen aus der
ter, 1898 -99-ig és 1905— 06-ig igazságügyi mi- Steinzeit Neuguineas (u. o. 1888) Ethnolog. Er-
;

niszter volt és ugyanezt a tárcát vette át 1911. a fahrungen u, Belegstücke aus der Südsee (Wien
Giolitti-kabinetben. 1888—1893) Syst. Übersicht d. Ergebn. seiner
;

Finom (észt). A szót egyaránt alkalmazzuk a Reisen und schriftstellerischen Tátigkeit (Berlin
modorra, az érzésre, az ízlésre és az elmebeli ké- 1899) Der Dujong (Hamburg 1901)
;

pességre. A F. modorú ember viselkedése figyel- Finsch-kikötö, kiköt Vilmos császár földjén
mes s a bevett társadalmi illem követelményeinek (Uj-Guinea) a Huongolf-tól északra ; 1903 óta ke-
mindenben megfelel. F. lelk ember eredeti ter- reskedelmi állomás.
mészeténél, vagy gyakorlás folytán tökéletesedett Finsch-tenger, tengerrész Új -Pomeránia, Uj-
érzékénél és képességeinél fogva a legbonyo- Guinea és a Salamon-szigetek közt.
lultabb dolgokban tisztán lát, bizton itél s a leg- Finsen, Nyls, dán orvos, a fototerápia fel-
kisebb eltéréseket és árnyalatokat is észreveszi, fedezje, szül. a Paröer-szigetek egyikén Thors-
mint ahogy a P. mérleg a legparányibb súly vál- havnban 1860 dec. 15., megh. Kopenhágában 1904
tozás iránt is érzékeny. szept. 24. Reykjavikon, Izlandban tanult, 1 890.
Finom fayence, 1. Fayence. Kopenhágában avatták orvosdoktorrá; 1893-ig
Finomítás (raffinálás), minden oly mvelet, proszektor volt, ettl kezdve állandóan a fény fizio-
melynek célja valamely anyagot a kisér tisztá- lógiai hatásával foglalkozott. 1896-ban Kopen-
talan vagy kevésbbó értékes anyagoktól megtisz- hágában intézetet nyitott, hol fénysugarakkal
títani. Finomítják a cukrot, szeszt, petróleumot stb. gyógyította a brbajokat. Különösen a brtuber-
Finomító, a technika mszava. —
P. (rafüneur), kulózis a lupus — —
eseteiben ért el szép ered-
1. Faanyag. — F.-tdep, 1. Cukor. ményeket; a betegek 94"/o-a meggyógyult. Iro-
Finom pép, 1. Papiros. dalmi dolgozatai a fototerápia körébe tartoznak,
Finomság, 1. Fingm, Fémjelzés, Fonál, Gyapjú. dán és német nyelven jelentek meg. 1903 dec.
Finom súly, 1. Érmeügy. Nobel-díjjal tüntették ki. 1899-tl kiadta a Me-
Finow-csatoma, a Finow folyó alsó csatomá- delelser fra F.-s medicinske Lysinstüut c fo-
zott része az Oderát (Liepenél), a Havellel (Lieben- lyóiratot, melybl 10 füzet jelent meg.
waldenél) összeköti Poroszországban. Hossza ki- Finsen-intézet. Arra, hogy az ers fény elöli a
ágazásaival együtt 70 km., mélysége 1-3 m., baktériumokat, Buchner jött rá elször. E tapasz-
összesen 17 zsilip van rajta. A csatorna a Ber- talatnak a gyógyítás terén való alkalmazása Nyls
lin és Stettin közti közlekedésre szolgál s így igen Finsen dán tudósnak érdeme, ki a lencsékkel össze-
fontos. A F.-t 1605—20. építették, de a 30 éves terelt napsugarakat hideg vízzel telt üvegedénye-
háborúban egészen elpusztult, míg H. Frigyes ken keresztül a beteg brre vezette és azt ilyen mó-
1744—46. újra kiépíttette, késbben még tovább don meggyógyította, késbb ers villamos lámpák
bvítették ki a Voss-, Malzer- és Werbellini- fényét allcalmazták e célra. Az eljárás gyönyör
ágakkal. eredményeket adhat pl. brtuberkulózisnál, azon-
Finsbury London egyik város- ban rendkívül hosszadalmas, fáradságos és költ-
(ejtsd: flnnszberi),

része, (1911) 87,976 lak. séges,úgy hogy alkalmazását többnyire csak jóté-
Finsch, Ottó, német zoológus és utazó, szül. kony egyesületek támogatása teszi lehetvé, ilyen
Warmbrunnban 1839 aug. 8. Elemte üvegfesté- egyesületek alakultak Kopenhágában, Bécsben,
szettel foglalkozott, majd abbanhagyta e m- Bernben, Hamburgban, Firenzében stb., min-
vészetet, útra kelt, átutazta Magyarországot és a denütt a legmagasabb körök védelme alatt, lehe-
Balkán-félszigetet, Ruszcsukban három évig neve- tvé téve az emberek ezreinek e gyógyeljárás
lsködött s csak azután tért vissza. 1861. aleideni használatát. Ujabban egyéb eljárások (rádium,
mnzenmnál segéd volt s mint ilyen különösen a röntgenezés stb.) kissé háttérbe szorították.
Finsteraargleccser 532 Fikboltozat

Finsteraargleccser, 1. Aargleccser. talanul görbék lesznek. A fának ezt a szabályta-

Finsteraarhorn, a Bemi-Álpok legmagasabb lan elgörbülését P.-nak mondják, megkülönbözte-
(4i275 m.) csúcsa Bem és Wallis svájci kantonok tésül az egyszer vetemedéstöl, midn az olgörbü-
határán, az Aar és Rhone közti vízválasztón. A lés inkább szabályos hengerfelületet alkot.
hosszúkás, sokélü, csillámpalából álló hegytömeg Fiogo, japáni kiköt, 1. Hiogo.
DK. felöl ÉNy. felé vonul rajta hatalmas gleccse-
; Fiók Károly, orientalista s mfordító, szül.
rek, a többi közt) az Aar- és a Viesch-gleccser Nagykárolyban 1857. A debreczeni fiskolában
nyugosznak. A F. csoportjához tartoznak még a tanult, azután a berlini, müncheni egyetemen
Balmhorn (3711 m.), a Breithorn (3779), a Bietsch- klasszikát, filológiát és indogermán nyelvészetet,
horn (3953 m.), a Jungfraulánc (Jungfrau 4167, fleg szanszkrit, páll és óperzsa irodalmi tanulmá-
Mönch 4;105 m, Eiger 3975 m.). a Viescher Grat nyokat folytatott. 1888-ban tanári oklevelet nyert
(4046 m.) a Schreckhömer (4080 m.), a Wetter- és 1886— 1907-ig a budapesti ref. fgimnázium ta-
hörner (3703) és az igen szép gleccserektl körül- nára volt. 1907 óta a debreczeni kollégiumban fis-
vett Aletschhorn(4198 m.) A P. csoportja a turisz- kolai tanár. 1902-ben a Kisfaludy-társaság tagjául
tika számára a legszebb alkalmakat kínálja. választotta. Firdúszi Sáhnáhme-iéból vett költi
Finsterberg, a Türingiai erd egy943 m.magas elbeszélése a Kisfaludy-Társaság Évlapjai XVII.
hegye, Suhl és Ilmenau közt. kötetében, kisebb mfordításai, fleg szanszkrit-
Finstermünz, hágó Landeck tiroli kerületi ka- ból, a Budapesti Szemlében jelentek meg; önál-
pitányságban, az Inn völgye fölött. Az út az Inn lóan Nála és Dmmjanti hindu rege a Mahá-
:

jobbpartján vonul fölfelé; részint a függleges bháratából (Bpest 1885) Kálidásza, SaJcuntala,
;

palás sziklákba van bevágva (3 alagút), részint hindu dráma (1887); Szohráb, Firdúszi Sáh-Námé-
kifalazott töltéseken vezet el a legmagasabb pon- jából (1888, Olcsó könyvtár). A Heinrich G. szer-
tig Hoch-F.-ig (1137 m.), innen gyönyör kilátás kesztette Egyetemes irodalomtörténetbe írta az
nyílik az Inn szk völgyére. 1779-ben itt az osz- Indiáról szóló cikket s Kühnerttel együtt a Kína
trákok és franciák közt heves küzdelmek folytak. és Japán irodalmáról szóló fejezeteket. E Lexi-
Finsterwalde, város Frankfurt porosz kerület konnak is munkatársa.
Luckauj.-ban, (1910) 13,114 lak. Jelents iparos- Fiókboltozat, származik, ha egy dongaboltoza-
város. ton egy alacsonjabb donga áthatol. (Egyenl ma-
Finta (ol.), eselvágás a vívásban csel, kifo-;

gás, hazugság. N-O METSZET.

Finta nádor,az Aba-nemzetségböl való Dávid fia,
IV. Béla halála után V. István ellenében az Otto-
kár cseh királyra támaszkodó párt feje lett s V.
István halálával (1272) mindent elkövetett a gyer-
meki V. László s anyja, akún Erzsébet uralkodásá-
nak megbuktatására. El is fogta a Idrályt s király-
nét, de Miklós erdélyi vajda leverte a palota-forra-
dalmat. 1277. azonban F. mester már szintén
részt vett a IV. László ellen föllázadt Loránd
szepesi ispán lázadásának leverésében. 1279-ben
Erdély vajdája s 1280. az ország nádora, a kunok
bírája,Sopron és Somogy vármegye fispánja volt.
1280 nyarán újból fogságba vetette a királyt és
csak a szicíliai s német uralkodók közbenjárása
és Fülöp pápai legátussal való kibékülése után
bocsátotta szabadon. László 1281 nyarán hadat
vezetett ellene, ostrom alá fogta Gede várát (a
mai Várgedét Gömörben), bevette Szalánezot,
személyesen ostromolta Göncz várát, a nádorsá-
got pedig az Abák ellenségének.Németujvári Iván-
nak adta. Ez idtl kezdve F. teljesen eltnik
a közéletbl s már a család 1291. évi osztozkodá-
sában sem szerepel.
Finta, kisk. Sáros vm. eperjesi j.-ban, (i9io) 865
tót és magy lak., urasági kastéllyal, u. p. és u. t.
ALAÍ'RAJZ.
Sebeskellemes. Kolostorboltozat. A-n&l látbatók a flókboltozatok.
Fintaháza, kisk. Marostorda vm. marosi alsó
j.-ban, (1910)499 magy. lak., u. p. ós u. t. Nagy- gas dongák áthatása keresztboltozatot eredmé-
teremi. nyez.) F. alkalmazása célszer ott, ahol a donga-
Fintóág, kisk. Hunyad vm. marosillyei j.-ban, boltozatban ajtó-ablak nyílást készítünk, a hol a
(1910) 690 oláh lak., u. p. Hunyaddobra, u. t. Laszó. boltozott helyiségben a falra képet vagy a fal
Fintorosság, a fa megvetemedése. A fa rostszá- mellé szekrényt akarunk elhelyezni. Egymás
lai gyakran görbék és így a fa aszásnál vagy daga- mellé alkalmazott P.-sorozat díszíti a dongát s a
dásnál — nevezetesen vékony deszkáknál és le- boltozat súlya ez esetben nem terheli az egész
mezeknél —egyenltlenül húzódik össze v. ter- gyámfalat, hanem csak a F.-ok közt lév pillére-
jeszkedik s emiatt a fa felületei szintén szabály- ket. (L. az ábrát.)
 ;;

Fiókegyház - 633 Florentino

Fiókegyház, v. leányegyház, latinosan filia, a polyban tanult, 8 itt 1788. szinre hozta els víg
katolikus és protestáns egyházjog szerint olyan operáját 1801— 7-ig Lissabonban volt a kir. opera
;

egyházközség, mely nem önálló lelkészség, hanem intendánsa, innen Parisba ment, hol a Virtwsi
egy másik községnek (anyaegyház) tartozéka. amlmlanti (1807.) akkora diadalt vívott ki, hogy
Fiókhagyma (aöv.), bizonyos hagymás növények még Napóleon poroszországi diadalaitól is elvonta
(kakastej, gyöngyike stb.) hagymapikkelyei kö- a közfigyelmet. 1816-ban a római Szt. Péter tem-
zött keletkez hagymasarj, mely onnan végre ki- plom karnagyául nevezték ki, s ezóta egyházi
furakodik s a földbon új növény lesz belle. A zenét szerzett. Operái közül A párisi foltozó varga,
flókhagymás anyanövényt gyakran egész kis zöld a már említett Vándor komédiások ós a Falusi
pázsit veszi körül, mely a F.-ból keletkezett. énekesnk (Le cantatrice villane) a legjobbak,
Fiókigazgatóság, 1. Biztosítás. Cimarosa dalmüvei mellé helyezhetk. Fia, í. —
Fiókilleték, I. Postai kézbesítés. Vincenzo, szül. Rómában 1799 ápr. 5., megh.
Fiókkapu v. kapufia, a nagy kapuk egyik szár- Nápolyban 1877 márc. 28., szintén víg operá-
nyában lev 600—700 mm. széles és 1-9— 2-0 m. kat írt.
magas kisebb ajtó, mely a személyközlekedésre Ficre, Pasquale, olasz nemzetközi jogász, szül.
szolgál. Terlizziben (Bari tartomány), 1837 ápr. 8. 1863.
Fiókmühely, 1. Vasúti mhely. a nemzetközi jog tanára lett Urbinóban, 1865-ben
Fiókpénztáj, 1. Pénztár. Pizában, 1876. Torinóban, 1881-ben Nápolyban.
Fióksejt (növ.) vagy leánysejt, az anyasejt osz- Egyike a legkiválóbb nemzetközi jogászoknak,
tódásakor (1. 0.) keletkez új sejtek. fbb mvei franciára és spanyolra is le vannak
Fiókszámy (ala spuria, alula), a madár elüls fordítva. Munkáiból említjük Nuovo diritto inter- :

végtagján, a hüvelyken álló néhány (3) nagyobb nazionale publico (Milano 1865, 2. kiad., Trat-
toll, melynek segítségével a madár képes jobbra v. tato di diritto intemazionale publico c. a. Torino,
bah*a röpülni, amennyiben, ha a flókszámyon lev 1879—84, 3 köt.) Bfíetti intemazionali delle sen-
;

tollak egyik oldalán kiteriünek, akkor a madarat tenze e degli atti (Pisa 1875—77, 2 köt.) Diritto ;

ellenkez oldalra kanyarítja. intemazionale privato (Firenze 1869, 3. kiad.,

Fiókszaruzat, az a szarupár, mely a fszaruk Torino 1888, 9. köt.) II diritto intemazionale eo-
;

között van. A F.-ban nincsen átnyúló kötgerenda, dificato (3. kiad., Torino 1900).
nincsenek székoszlopok stb. és a szarukat csupán Ficre della Neve, németalföldi költ, l.LogJiem.
a szelemenek v. avató gerendák támasztják alá. Fiorelli, Ginseppe, olasz régiségtudós, szül.
Rendesen 3—4 F. van két fszaru között, egymás- Nápolyban 1823 jún. 8., megh. u. o. 1896 jan. 29.
tól 0-90— 1-00 m. távolban. A pompeji ásatásokat 1845— 1849-ig vezette
Fióktermés (növ.), 1. Fias növény. 1860—1864. a nápolyi egyetemen a régiségtan
Fióküzlet, a fteleptl eltér helyen nyitott tanára volt, 1862. a nápolyi Museo nazionale
üzlet, mely arra szolgál, hogy a fteleprl ka- igazgatója, 1865. szenátor, 1875. az olasz muzeu-
pott árúkkal az illet vidéket kellképen kiszol- mok- és római ásatásoknak figazgatója, 1881.
gálja A F. rendesen külön üzletvezet vagy tár- a régi memlékek és a szépmüvészetek figaz-
sas cégnél az egyik üzlettárs vezetése alatt áll. Ez gatója lett. F
müvei Notizia dei vasi pinti, rin-
:

az üzlettárs azonban csak beltag lehet. P. rende- venuti a Cuma (Napoli, 1853); Pompejanarum
sen külön könyvelést nem, hanem csak pénztári antiquitatum história (u. o. 1853, 2 köt.) Relazi- ;

elszámolást készít, mely a füzlet elszámolásába one delle scoperte archeologiche fatte in Itália dal
illeszkedik. De ha mégis külön számolják el a 1846—66 (u. 0. 1866) GU scavi di Pompei (u. o.
;

fióktelepet, akkor az csak a pénztári, az árúelszá- 1873) Descrizione di Pompei (u. o. 1875) Guida
; ;

molás és a fióktelep adósainak elszámolására szol- di Pompei (Róma 1877) Instituzioni di antichitá
;

gál, míg az egyetlen egy hitelez maga a ftelep. romane ad uso (u. o. 1880) Documenti inediti ;

Fiókvégrendelet (codicillus), a római jog sze- álla storia dei musei d'Italia (4 köt.). Archeoló-
rint oly végrendelkezés, amely örökösnevezést giai lapokat is szerkesztett s kiadta a nápolyi mú-
(haeredis institutio) nem, hanem végrendeleti v. zeum katalógusát.
törvényes örökös feltételezésével halál esetére Fiorentini, Alessandro, híres üvegfest a XV.
szóló más intézkedést tartalmaz. Hazai jogunk sz.-ban.Tle valók a firenzei Santa Maria novella
szerint a végrendelet és a F. közötti különbözte- kórusának ablakai. Flippino Lippi és Ghirlandajo
tésnek számba vehet jogi jelentsége nincs, mert rajzai után dolgozott.
a végrendeletnek sem fogalmi kelléke az, hogy Fiorentino, 1. Francesco, olasz bölcsel, szül.
örökösnevezést foglaljon magában mai jogunk ; Sambiatéban, Nicastro mellett, 1835., megh. Ná-
szerint P.-nek az alapvégrendeletet kiegészít v. polyban 1884 dec. 22. Papnak szánták, de 1860
módosító végrendelkezést szokták nevezni, amely- óta,midn Nápolyban Spaventa öt Hegel filozó-
nek ugyanolyan kellékei vannak, mint a végren- fiájával ismertette meg, bölcselettel kezdett fog-
deletnek (1876. XVI. 14. 20. 26. §§.). (MiciOaris lalkozni. Késbb filozófiát tanított a spoletói líce-
dausula a római jogban a végrendelethez fzött umban, a bolognai, nápolyi és pisai egyetemeken
oly záradék, mely szerint a végrendeleti intézke- a parlamentnek tagja volt. Mvei Saggio di
is :

dés, ha mint végrendelet érvénytelen lenne, mint storia della filosofia greca Pietro Pomponazzi (Fi-
;

fiókvégrendelet legyen érvényes. L. Végrendelet. renze 1868) Bernardino Telesio (u. o. 1872—74,
;

Fionia, Fünen sziget latin neve. 2 köt.) La filosofia contemperanea in Itália (Na-
;

Fiora, gyógyhely, 1. Flüelen. poli 1876) Scritti varii (u. o. 1876) Andrea Cesal-
; ;

Fioravanti, Valentina, szül. 1769 szept. 11. Ró- pino (Firenze 1879) kiadta Giordano Brano Opera
;

mában, megh. 1837 jún. 16. (úton) Capuában. Ná- latina-it (NapoU 1879, 2 köt.).
 ; ;;

Fiorenza - 534 — Firczák

2. F., Pier Angelo, olasz és francia író, szül. Mvei Le projezioni delle carte geografiche (Bo-
:

Nápolyban 1806., megh. Parisban 1864 máj. 31. A logna 1881) Gerardo Mercatore e le sue carte
;

közönség figyelmét Sergianni Caracciolo c. köl- geografiche (u. o. 1889) Sfere terrestri o celesti
;

teményével, La Pomarina és 11 medico di Parma di autore italiano oppure fatte o conservate in

c. drámáival keltette fel. 1835-ben Parisba ment, Itália (Róma 1899); Le sfere cosmografiche e
hol az idsebb Dumas dolgozótársa lett. Amellett specialmente le sfere terrestri (u. o. 1894, németül
tevékeny volt mint újságíró és mint kritikus is. Leipzig 1895).
Értékes francia fordítása Dante Divina Comme- Fiorino, a XL sz.-tól kezdve Florencben
diája. Összegyjtött tárcacikkei Parisban jelen- «Florentia» felírással vert aranyérem (F. d'oro).
tek meg: Comédies et comédiens (1867); Les Késbb az osztrák uralom alatt az osztrák ezüst-
grands guignols (1870—72). forintot jelentette.
Fiorenza, 1. Firenze. Fiorit (ásv.), szUs-vesés bevonatok; fehér,
Fiorenzo di Lorenzo, olasz fest, szül. Peru- gyengén gyöngyházfény (Perlsinter). Az össze-
giában (?) 1440 körül, megh. 1521 után. Valószí- tétele az opálénak felel meg, 3o/o vízzel és kevés
nleg Niccolo Alunnónak volt tanítványa, de a SjF^-dal. Termhelye Santa Fiora (Toscana).
korabeli firenzei mesterek dönt befolyással vol- Fioi'itura v. fioretta (ol. zenei kifejezés),
tak fejldésére. 1463-ban már a perugiai festcéh a. m. cifrázat, díszítés.
tagja volt. Nevével jelzett egyetlen müve a peru- Firakanna, 1. Hiragana.
giai képtárban lev oltár 1487-bl. Más hiteles v. Firan, oázis a Sinai félszigeten, annak legter-
neki tulajdonítható mvek a perugiai S. Maria
: mékenyebb völgyében, a Szerbal-hegy aljában,
Nuova templom számára készített nagy oltár amelybl egy kis forrás fakad de csakhamar is- ;

(1472, perugiai képtár) Pásztorok imádása (u. o)

; mét eltnik. Lepsius szerint itt volt Rafidim, hol
2 nagy freskó a monte l'abatei templomban stb. Mózes a sziklából vizet fakasztott. A II. sz.-ban
A királyok imádását ábrázoló nagy képet (peru- itt Fáran városa állt, püspöki székhely sok ko-
giai képtár) némelyek Peruginónak tulajdonítják, lostorral, melyek romjai ma is fennállanak.
míg a sienai Szt. Bemardin életét ábrázoló 8 kis Fircks, 1. Artúr, b., német statisztikai és kato-
kép (u. 0.), melyek derült, elbeszél hangulatuk- nai író, szül. Boroszlóban 1838febr.l3., megh. Ber-
kal, tájképi részleteikkel az imibriai festészet leg- linben 1900 júl. Részt vett az 1866 és 1870— 71-iki
vonzóbb termékei közé tartoznak, F. segédjeinek hadjáratokban, melynek befejezte után a berlini
közremködésével készülhetett. Ezekkel rokon a statisztikai hivatalhoz lépett át. Még tiszt korá-
budapesti Szépmvészeti Múzeumban lev kép St. ban igen nagy utazásokat tett. Mvei közül meg-
:

Bernardin látomása. V. ö. Graham, The problem említendk Die yerteidignng von Metz ím J.
:

ofF. (Roma 1903); Weber, F. (Strassburg 1904). 1870, nebst einer Übersicht der Operationen der
Fiorenzuola, város és járási székhely Piacenza französischen Rheinarmee (Berlin 1872); Die
olasz tartományban, (i9oo) 7700 lak. Templomai- militarische Leistungsfáhigkeit der europaisehen
ban néhány mvészi régiség látható. Staaten (Leipz. 1873) Peldmarschall Gráf Moltke
;

Fioretti di San Francisco, 1. Floretum und der preussiche Generalstab (Berlin 1879)
S. Francisd Ass. Ágypten 1894 (u. o. 1895) Bevölkerungslehre ;

Fiori da Urbino, 1. Barocci Federigo (1. o.) und Bevölkerungspolitik (Leipzig 1898).
olasz fest mellékneve. 2. F., Theodor, báró, német-francia író, k
Fiorillo, 1. Federigo, olasz hegedmvész, legtöbb mvét Schédo Ferroti álnéven adta ki,
szül. 1753. Braunschweigban, hol atyja F. Ig- : szül. Kaimén kurlandi faluban 1812 ápr. 7., megh.
nazio (szül. Nápolyban 1715., megh. Fritzlarban Drezdában 1872 okt. 25. Katonai nevelésben ré-
1787 jún.) operaszerz, udv. karnagy volt. 1783. szesült s 1859-ig déli Oroszországban a mérnöki
karnagy lett Rigában; 1785. Parisban, 1788— és vasútépítészeti karban dolgozott. Azután orosz
1794-ig Londonban játszott mélyhegedt a Salo- ; kereskedelmi ágens lett Brüsszelben, de 1863.
mon-vonósnégyesnek brácsása volt. 1823-ban ope- kénytelen volt nyugalomba vonulni, mert Lettre
rálták Parisban, ezóta nyoma veszett. Szimfóniái, d'un patriot polonais au gouvernement natio-
kamarazene-müvei elavultak, a Spohr és Dávid nal de la Pologne (1863) cím könyvében Len-
által kiadott «36 caprices»-ja elismert klasszikus gyelország érdekében felszólalt. Munkái, melyek-
tananyag. ben az orosz állapotokat igen tanulságosan raj-
2. F., Johann Dominik, német fest és mvé- zolja és fleg a nihilizmus keletkezését és fejl-
szeti író, szül. Hamburgban 1748 okt. 13., megh. dését szellemesen tárgyalja Lettres sur les che-
:

1821 szept. 10. Rómában és Bolognában tanult, mins de fer en Russie (2. kiad. 1858, németül is)
1781. Göttingenben rajztanár, 1799. az ottani Études sur l'avenir de la Russie (1858—68, 10
egyetemen a filozófia tanára lett. Mvészettörté- kötet Russie, 1867)
; Le patrimoine du peuple
;

neti mvei Goschichte der zeichnenden Künste

: (1868); Lettres sur rinstruction populaire en Rus-
vonihrerWiedorauflebung(Götttng6nl798— 1808) sie (1869); Die intemationale Arbeiterbowegung
és Gosch. der zeichnenden Künste in Deutschland (1872). Hercen mellett az ötvenes években Orosz-
(Hannover 1815—20) nem avultak el teljesen. országnak legbefolyásosabb politikai írója volt.
Fiorinfü (nfiv.), 1. Agrostis. Firczák Gyula, munkácsi g. kat. püspök, szül.
Y\ovim.,Matteo, olasz geográfus, szül. Felizzaro- Horlyán, Ung vármegyében, 1836., megh. 1912
ban (Alessandria) 1827 aug. 14., megh. Bologná- jún. 1. Teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen
ban 1901 jan. 15. 1848-ban a matematika magán- végezte. 1861-ben szentelték pappá ugyanaz év- ;

tanára lett a torinói egyetemen 1860 óta a bolo-

; ben az ungvári kir. püspöki líceumhoz tanárnak,
gnai egyetemen a geodétika rendes tanára volt. 1867. pedig tiszteletbeli kanonoknak nevezték ki.
 :

FIrduszI — 636 — Firenze

1876-ben az ungvári papnovelö-intézet kormány- tás, amennyiben a fenti adatok magyar terület-
zója,majd valóságos kanonok és 1879. «becsülGt- rl vétettek és nem hagyomány, igen
tiszta oláh
völgyb) címzotos apát lett. 1887-ben szabadelv- kis területre szorítkozik.
párti programmal orsz, képviselnek választot- Fireng, 1. FVengi.
ták, s mint ilyen a közoktatásügyi bizottság el- Firenze (Flórenc),l.tartománu Olaszországban,
nöke volt. 1891-ben a munkácsi görög kat. egy- Toscana compartimentoban, Modena, Bologna, Ra-
házmegye püspöke lett, 1902. római gróf és pápai venna, Forli, Pezaro, Arezzo, Siena, Pisa és Lucca
trónálló, 1903 v. b. t. tanácsos. közt 5874 km= területtol, (1911) 999.405 lak. É.-on
Firduszi vagy arabosan Firdauszi Ahul-ká- és Ny.-on az Apenninek ágai nyúlnak belé, amelyek
szim Mamzúr, a perzsa és a világirodalom egyik itt a Como allé Scaleban (1 939 m.) érik el a leg-
legjelesebb költje. Túsz közelében fekv Sádab nagyobb magasságukat. Az Amo és mellékvizei
nev faluban született 940 körül, megh. Túszban Siove, Bisonzio, Ombrone, Pesa és Elsa öntözik.
1020. Mahmud, a híres gaznevida fejedelem udva- Középs és D.-i része igen termékeny gabona, :

rához bejutva, a DakiM által megkezdett Királyok szll, olaj a ftermékek a juh- és selyemhernyó-
;

könyvének megírásával bízatott meg. öreg ko- tenyésztés virágzó. Járásai F., Pistoja, Rocca
:

rában írta a pogánykori hsök dicsítésére a San Casciano és San Miniato.

Juszuf és Zulejkhá c. eposzt, melyben a Koránban 2. F. (azeltt Fiorenza, latinul
: Florentia);
:

a legszebbnek nevezett történetet énekli meg val- 1859-ig Toscana nagyhercegségnek, 1865— 71-ig
lásos szellemben. az olasz királyságnak, jelenleg az ugyanily nevíi
A Királyok könyvének már egész irodalma van. tartománynak fvárosa, érseki székhely, az Amo
Eredeti szövegének kezdetét Lumsden adta ki gyönyör völgyében, (1911) 232,860 lak. A város ég-
(Kalkutta 1811). Teljes szövegét a híres perzsa hajlata déleurópai s bár a szélsségek gyakorid,
eposznak Tumer Macán (u. o. 1829., 4 köt.) és fran- évi középhmérséke 15 C. A La bella (a.m. szép) v.
cia prózafordításban Mohi Gyula (Paris 1838—78, La gentile (a. m. kellemes) melléknevekkel illetett
7 köt. folio) adták ki. Igen jó német fordítása gr. város nagyobb része az Amo jobb partján terül
Schack tollából ered Heldensagen von F. (3 kiad.,
: el. Itt, a Ponté Vecchiotól É.-ra feküdt a régi római

Stutt. 1877., 3 köt.). Még ennél is jobb Rüekert for- Florentia is. 1285— 1388-ig épültek körfalai, ame-
dítása, KönigsbuchFirdusi's, mely csak 1893. jelent lyeket a legújabb idkben nagyrészt leromboltak.
meg hagyatékából (kiadta Bayer B. A.). Angolra Meghagyták azonban a régi kapukat, amelyek
Champion és Atkinson fordították kivonatosan. közül a kiválóbbak a Porta álla Croce, 1284-böl
:

Olaszul versben Pizzi tolmácsolta II libro dei Re

: Ghirlandajo freskóival, a Porta S. Gallo 1330., a
(Turin 1887— 88., 8 köt), Magyarra SzÜády Áron, Porta Romána, amelyet 1328. Jacopo Orcagna
Erödi Béla és Fiók Károly fordítottak belle épített, a Porta S. Fredíano és a Porta S. Miniato.
egyes részleteket. Éadó Antal fordította az egész A körfalak helyén most széles körút (Viale) van,
«Szijavusz»-epizódot s ugyan fordította a «Zál amely különböz neveken a jobbparton fekv
és Rudabé» történetét is. Kevesebb méltatás- várost egészen körülfogja. Az új városnegyedek
ban részesült P. másik nagyobb költeménye, a Ju- az Amo jobbpartján Ny .-felé terjednek el, továbbá
szuf és Zulejka, mely még eddig nincs Európá- a Porta S.-Gallotól É.-ra és K.-re. Legszebb
ban kiadva. Sikerült német fordítása Schlechta- tér a Piazza della Signoria, ahonnan a város
Wssehrdtl való Jussuf u. Suleicha (Bécs 1889).
: legszebb utcája, a Via dei Calzajoli a Piazza
F. lírai költeményeit Ethé Ármin ismertette Fir-
: del Duomohoz visz egyéb élénk utcák és utak
;

dusi als Lyriker (München 1872). az Amo mindkét partján vonuló rakodók, az ú. n.
Fireasfer (állat), a Csontoshalak (Teleostei) Lungamok és pedig Lungamo Corsini, Soderini,
rendjébe, a Kígyóhal-félék (Ophidiidae) család- Amerigo Vespucci stb., továbbá a Via Toma-
jába tartozó halnem. Legismertebb faja a Fireas- buoni, Cerretani, Porta Rossa. Az Amón 6 híd
fer acus Brünn., mely a Tengeri ugorkák (pl. a vezet át, ú. m. a Ponté allé Grazié v. Rubaoonte,
Stichopus regalis Cuv.) vízitüdejében tartózkodik. a Ponté Vecchio, a Ponté S. Trinitá, a Ponté álla
Teste finom alkotású, kígyóalakú ; hasúszója nin- Carraja s a Ponté Sospeso és Ponté Inferao. A
csen, alsó sörényúszója nagyon hosszú testhossza
; városi élet középpontja a Piazza della Signoria.
alig 20 cm. A többi fajok is más tengeri áUatok E téren van a Palazzo Vecchio, eredetileg a
testüregében élnek s a Földközi-tengerben, At- Signoriának, a köztársasági kormánynak, késb-
lanti- és Indiai-óceánban fordulnak el. ben I. Cosimo nagyhercegnek székhelye, most
Flre-eater (ang., ejtsd: fájr-íter) a. m. tüzev, városháza; nagy várszeríi épület; 1298. kezdték
amerikai szólásmód. A polgárháborúban a D-i el építeni, de 94 m. magas karcsú tornya csak a
államok egyes heves vezetirl mondották. XV. sz.-ban készült el teljesen. A legkiválóbb
Firene, tündémév, amely Bapsonnéval együtt olasz mépítészek és szobrászok (Araolfo di Cam-
szokott elfordulni s alighanem egy gyökbl ered bio, Michelozzo, Michelangelo, Baccio Bandinelli,
a Firtos tündémévvel, amely pedig egy lartod Vasari.Verocchio, Donatello, Benvenuto di Cellini,
nev tündérrel páros. Harmadikul népünk e tün- Ammanati) gyönyör alkotásaival dicsekv pa-
dérekhez a Nyújtod nevt sorozza. Firtos, Tartod lota egyike F. legnagyobb látványosságainak.
és Nyújtod tehát afféle sorsnök lennének, amink Legutóbb nagy terme (az ötszázak termo) mellett
a görög párkák, a germán nomák és a szláv su- fölfedezték azt a szobát, amelyben Franoesoo de
dice-k. Erre enged legalább következtetni a I\rtos Medici természettudományi és alchemiai kísér-
és a vele valószínleg közös származású F. név leteit végezte, ezt restaurálják s a korából szár-
is, amely az oláh fir (fonal), firuesc (fonni) szavak- mazó képeket helyezik el benne. A palota eltt
kal függhet össze. Az ebbl kiolvasható oláh ha- felállították Michelangelo eredetileg itt állott
Firenze — 536 — Firenze

Dávidjának márványmásolatát. A városházától met a régi mesterek, a hollandi, velencei

iskola,
D.-re van az Ammanati szökkút (Neptun a iskola termei mindannyi értékes képeket tartal-
tritonokkal) s mellette I. Cosimo nagyherceg maznak érdekes a festk terme, mtntegy^OO fest-
;

pompás lovasszobra 1594. Giov. da Bolognától. nek nagyobbára maguktól az illetktl ered képe,
A szoborral szemben a Palazzo üguccioni szép s a gemmák terme is. A középs emeleten van a
renaissance-épület látható. A tér D.-i szögletében Biblioteca Nazionale. Ezt a képtárt az Arno bal-
van a Loggia dei Lanzi, pompás, nyilt csarnok. partján lev Pitti-kóp tárral hosszú folyosó köti
A Palazzo Vecchio szögletén az Amo felé van a össze, értékes gobelinekkel és más mtár-
tele
Posta Centrale, postapalota és a Palazzo degli Uf- gyakkal. A Borgo
SS. Apostoli végét a szt. Apos-
flzi, 1560— 74-ig Vasari építette kormányzati cé- tolokról elnevezett, a XI. sz.-ból ered román
lokra. Jelenleg benne van elhelyezve a Biblioteca ízlés bazilika díszíti, belsejében Andrea dolla
FIRENZE (FLÓRENC)

Nazionale, a toscanai központi archívum és a híres Robbiatól való tabernaeulummal. A Via Calza-
Galleria degli Ufflzi, amely a Mediciek gyjte- jollban látható az Or San Michele templom. A
ményeibl keletkezett mvészeti kincseit és gaz- Calzajolíból egy mellékutca a Mercato Vecchio
;

dagságát tekintve, egyike a világ els ilynem vagy egyszeren Píazzanak nevezett térre visz,
gyjteményeinek. A legértékesebb tárgyakat a amelyen II. Viktor Emanuelnek az Bmilio Zoc-
Tribuna nev terem foglalja magában, itt vannak chitól készített és 1890. leleplezett lovasszobra
a szatír, a birkózók csoportja, a Medicei Venus, a áll, egy másik mellékutcában, a Via Dante Ali-
köszörül, az ApoUino antik szobrok, Rafael II. ghieriben van Dante szülháza, emléktáblával a ;

Gyula pápája és Madonna del Cardellinoja, Tizian végén pedig a Piazza del Duomo teri el. B téren
urbinoi Venusa, Michelangelo, Dürer, Correggio áU a híres Battistero, amelynek belsejét régi
képei ; a Niobe-teremben van 17 római kópiája fényében 1890— 1910-íg restaurálták maga a szé-
;

ama görög szoborcsoportozatnak, amely Niobot kesegyház, a Campanile, az Oratorio del Miseri-
gyermekeível együtt ábrázolta a toscanai, a né- eordia és az Opera del Duomo.
;
Firenze — 537 Firenze
Ez utóbbiban rzik az 1891. megnyitott museo sekrestyéjében szépek a Donatello dekorációi.
(lel duomot, a székesegyházból való régisége- A templom szomszédságában rzik a Medici Co-
ket. A Via Bufalini visz a S. Maria Nuova nev simótól 1444. alapított Bibliotoca Lauronzianát,
piacra, hol a S. Maria Nuova nev kórház és a a többi közt görög és latin klasszikusoknak igen
S. Egidio templom látható. A Via di Pintiben van értékes kézirataival (1000). A Lorenzo-templom-
a S. Maria Maddalena de' Pazzi nev templom. mal van összekötve a Sagrestia nuova és a feje-
A Via doUa Colonnában a Palazzo della Crocet- delem-kápohia (Capp. dei Principi), a Medici-ház-
tában látható a különösen etruszk régiségekben ból való nagyhercegek 1604. Matteo Nigettitöl
gazdag archeológiai múzeum és a fali sznyegek épített temetkez temploma. A Sagrestia nuovát
gyjteménye. A Via Proconsolóban áll a Palazzo 1523— 29. Vn. Kelemen pápa megbízásából Michel-
del Podostá, vagyis a Bargello, amelyet 1255. angelo építette a Medici-család mauzóleumaként.
kezdtek építeni, 1859—65. teljesen restauráltak Az épület egyszer, négyszögletes, kupolás épület,
és a közép- és renaissance-korbeli olasz régi- amelyben Giuliano és Lorenzo Medicinek van sír-
ségek gyjteménye számára nemzeti múzeum- emléke bár Michelangelo az egészet nem fejez-
;

ként átengedtek ebben különösen a bronz- és

; hette is be, annak architektúrája és faragványai
márványtárgyak kötik le a figyelmet. A nemzeti olyannyira egyöntetek, mintha a mester egy és
muzemnmal szemben van a la Badia nev temp- ugyanazon anyagból készítette volna a szarkofágo-
lom, amelyet mai alakjában nagyobbára Sega- kat, szobrokat, pilasztereket, fülkéket, ajtókat és
loni épített (1625), Filippino Lippi legszebb képé- ablakokat. Az Arnojobbpartján van még a Piazza
vel az egyik kápolnájában. A nagy Piazza S. di S.Maria Novellán a S. Maria Novella templom,
Crocet Dantenak 7 m. magas állványon emelked szép márványhomlokzattal, pompás fportáiéval,
5-8 m. magas márványszobra díszíti, Pazzitól, Massaccio és Ghirlandajo szép freskóival, továbbá
1865. leplezték le vele szemben látható a Santa Giotto tanítványainak freskóival az úgynevezett
;

Croce pantheonban Eossininak 1902. leleplezett Capella degli Spagnuoliban a S. Trinitá templom;

sikerült alkotású szobra. Ugyancsak e téren van a 1250-bl Benedetto da Rovezzano szép márvány-
S. Croce templom, amelyben Macchiavellinek, Mi- oltárával és Ghirlandajo fi'eskóival; a Palazzo
chelangelónak, Dantenak (aki Ravennában van el- Strozzi 1489.,melyet 1907.Strozzi herceg az állam-
temetve), Alflerinek, Eossininak, Lanzinak és más nak ajándékozott a Palazzo Rucellai, a Palazzo
;

híres P.-ieknek síremlékei, továbbá Giottónak, Corsini képgyjteménnyel; a S. Salvadora d'Og-

Peruzzinak, Taddeo Gaddinak és egyéb kiváló nissanti templom 1554-bl Ghirlandajo egy freskó-
mvészeknek gyönyör képei láthatók. A templo- jával. Az Amo balpartján a kiválóbb épületek
mot, homlokzatán kívül, 1442. fejezték be. Bejá- a Santo Spirito, háromliajóju bazilika 1487-bl
ratával szemben van a Brunelleschitöl 1420. épí- Sangallótól és Pollajuolótól épített szép sekrestyé-
tett Pazzi-kápolna. Közelében a Via Buonarotti vel ;a S. Maria del Carmine templom Masaccio
szögletén áll a Casa Buonarotti, Michelangelo egy gyönyör képével, amely Szent Pétert ábrá-
háza, a rá vonatkozó emléktárgyak gyjteményé- zolja, amint Krisztus parancsára a pénzt a vám-
vel, néhány ifjúkori mvével és vázlataival. A szednek átadja a Galilei háza a Museo di Fisica
; ;

Piazza deU'Annunziatát Pietro Tocca két bárok e di Storia Naturale a S. Felice templom és a
;

Ízlés kútja és I. Ferdinánd nagyherceg lovas Palazzo Torrigiani megtekintésre méltó képgyj-
szobra ékesíti a tér DNy.-i részét a Brunelleschi teménnyel; Demidov emlékszobra Bertolinitól
;

tervei szerint 1421. épített lelencház (Spedale (1870) és egy márvány Caritá, végül a híres Pa-
degli Innocenti) foglalja el emellett áll az 1250. lazzo Pitti. B palota építését 1440. Luca Pitti-
;

alapított Santissima Annunziata, Andrea del Sarto nek megbízásából Branelleschi kezdte el. 1549-
híres freskóival ékesített templom. Az Annun- ben fejezték be a középs és a XVIII. sz.-ban a
ziata-térröl a Via della Sapienza visz a S. Marco- szárnyépületeket küls dísz nem ékesíti, egyedül
;

térre, ahol az 1290. alapított ós a XVI. sz.-ban át- az arányokban rejlik a mvészi hatása. A XVI. sz.
alakított S. Marco templom van, Fra Bartolommeo óta a tartomány fejedelmeinek, jelenleg az olasz
egy szép oltárképével és Pico della Mirandola sír- királynak szolgál lakásul, ha F.-ben van. Azonkí-
emlékével a templomból bejuthatni a S. Marco vül itt van elhelyezve a Mres Galleria Pitti, amely
;

kolostorba, amelyet Fra Angelico da Fiesole gyö- Leopoldo és Carlo de Medici bíbomokoknak és n.
nyör freskói ékesítenek; a kolostor most mú- Ferdinánd nagyhercegnek gyjteményébl áll. A
zeumul szolgál. A Piazza K.-i oldalán az Istituto körülbelül 500 darabból álló gyjtemény egyike
di Studi Superiori, egy indiai, mineralógiai és Olaszország legértékesebb ilynem gyjteményei-
geológiai gyjteménnyel, DK.-i szögletében pedig nek nagyobbára csak elsrend olasz mesterek
;

az Accademia delle Belle Arti áll a régibb firenzei vannak képviselve Rafael (Madonna del Gran-
:

mesterek idrendben elhelyezett képeivel, kupo- duca, Ezechiel víziója. Donna Velata, Tommaso
lás termében pedig Michelangelo Dávidjával, ame- Fédra Inghirami, II. Gyula pápa, Angiolo Doni és
lyet a mester 1501— 4-ig készített újabban még neje, X. Leo, Madonna della Sedia), Fra Barto-
;

több gyönyör alkotása is ide került. F. egyik leg- lomeo, Tizian,Allori, Filippino Lippi, Dürer, Peru-
régibb temploma, a S. Lorenzo, a Giovanni delle gino, Andrea del Sarto, Guido Reni, Salvatore
Bande szobrával díszített Piazza S. Lorenzon Rosa stb. A Palazzo Pitti mögött teriil el a Qiar-
van. A templomot 390. alapították és Szt. Ambro- dino di Boboli, az elkel világ kedvenc tartóz-
zius 393. szentelte föl. 1425-ben Brunelleschi tervei kodási helye, az 1550. létesített királyi kert s
szerint lyra építették; homlokzatának bels része ettl ÉK.-re a Giardino Torrigiani.
Michelangelo mve egyik mellékhajójában Ben-
; F.-nek már a XV. sz.-ban mintegy 90,000 la-
venuto síremléke látható Thorwaldsentöl régi kosa volt jelenleg (i9ii) 232,860. Az egykor vi-
;
;
Firenze 538 — Firenze

rágzó ipar még most is elóg jelentékeny külö- ; még nem bírt a kormányra befolyással. 1215 óta
nösen a szalmafonás és selyemkelmekészítés; P.-ben a guelf- és ghibellin-párt versengése vette
fontos a márvány- és alabastromfaragás és a F.-i kezdetét, melyben 1250. a velfek gyztek. Mivel
mozaiktárgyak készítése. Magasabb Iskolái az : ezen küzdelmek közben a nemesség képtelennek
egyetem (íllozóíiai, természettudományi és orvosi bizonyult a kormányhatalom gyakorlására, az
fakultással), amelyet 134!9. alapítottak és 1859. (dkotniánift demokrata szellemben átalakították.
reorganizáltak a magasabb tudományok intéze- A podesta moUé a nép a maga számára 1250. egy
tévé (Istituto di studi superiori praticii e di perfe- Capitano dei Popolót és 12 tagú tanácsot válasz-
zlonamento) a közjegyzi, a katonaorvosi, az ál-
; tott ; maga a fegyveres polgárság pedig zászlós-
lamtudományi, a nöi fiskola, a katonai földrajzi tisztek (gonf aloniere) parancsa szerint sorakozott
intézet, a zenekonzervatórium és a mvészeti hadi sorban. Ugyanezen idben (1252) az arany-
iskola. A tudományos és mvészeti társulatok forintosok (íiorino) veretése által a város keres-
közül a jelentékenyebbek: az Accademia della kedelme egész Európa figyelmét magára vonta a ;

Crusca, a történelmi társulat, az Accademia dei P.-i posztószövknek Velencében, Parisban, Brüg-
GeorgoíUi, az Accademia delle Belle Arti, a Societá gében és Londonban is voltak ügynökeik és F.-i
d'Incoraggiamento delle Belle Arti, a német és váltóházak bonyolították le a különféle nemzetek
francia mvészettörténeti intézetek (Deutsches üzleteit és pénzforgalmát. 1260-ban a Manfréd
Kunstgeschichtliches Institut, Institut frangais királlyal (1. o.) szövetkezett ghibellin nemesek
de Plorence), a szabad tanítás egyeteme (üni- visszatértek és a demokrata alkotmány helyébe
versitá estiva). Jelentékenyek a nyUvános könyv- a maguk hatalmát tették, de 1267. (ápr.) újra tá-
tárak, amin a Laurentiana, és a jótékonysági vozniok kellett F.-ból, ahová csak 1280. tér-
intézetek és egyesületek, amelyek közül a leg- hettek vissza. 1267— 82-ig Anjou Károly gya-
fontosabb a Confratemitá della misericordia, korolta a hatalmat vicariusok által. 1282-ben
amelyhez a nemesség és az összes gazda- az úgynevezett magasabb céhek (birák, posztó-
gabb polgárok is tartoznak. A gyönyör kör- kereskedk, pénzváltók, gyapjuszövök, selyem-
nyék legszebb helyei az 1868-ban Poggio ter- fonók, orvosok és gyógyszerészek, szcsök) ke-
vei szerint 2 millió lira költséggel épült, 5760 zükbe ragadták a hatalmat és azt fnökeik, Priori
m. hosszú és 18 m. széles Viale dei Colli, által, Signoria néven gyakorolták is ; a nemes-
amely a Porta Romanától indul ki, kanyarulatok- séget pedig 1293. szigorú törvények, Ordina-
ban megy föl a magaslatokra, azután átvezet a menti della Giustízia, az állami hivatalokból ki-
S. Miniatóhoz és végül nagy ívalakban újra leér a zárták, a demokrata köztársaság védelmére pe-
folyóhoz, ahol a Ponté sospesónál torkollik a ró- ; dig 1000, késbben 2000 fbl álló polgári rséget
zsaligetekkel, fasorokkal és szép ültetvényekkel állítottak föl. Ennek dacára a pártoskodás nem
ellátott útról sok helyen gyönyör kilátás nyílik sznt meg. A XIV. sz. óta a guelf érzelm
az Arno szép völgyére. Egyes jelentékenyebb ré- Fehérek (Bianchi) és a ghibellinpárti Feketék
szei a Piazzale Galileo a terraszszer tér a Piaz-
; (Neri) szálltak egymás ellen síkra és e harcokban
zale Michel Angiolo, Michelangelo Dávidjának (1302) Dante ghibellin érzelmeiért számzetéssel
bronzöntvényével ennek közelében van San Sal-
; bnhdött. Sikertelen kísérlet maradt az is, hogy
vatore dei Monté, 1504. Cronacától épített temp- a békét idegen fejedelmek, mint pl. Brienneí
lommal és e fölött a XII. sz.-ból való pompás tos- Walter herceg által akarták helyreállítani (1342).
canai román ízlésben épült S. Miniato al Monté A következ évben már elzték és a hatal-
templom. A várostól Ny.-ra az Arno és Mugnone mat a guelf-párti meggazdagodott keresked-csa-
közt vannak a több küomóter hosszú Cascine, F. ládokból (popolo grasso), mint az Acciainoli, Al-
állatkertje vagy városligetje háromnegyed óra
; dobrandini, Strozzi családok és a nemességbl
hosszú és csekély szélesség; némely részében alakult oligarchia ragadta a kezébe. A nagy
egészen erdbl áll, az elegáns világ találkozó pénzügyi bukások és az 1348-iki pusztító pestis a
helye. DNy.-on van a Certosa di Val d'Bma (1. nép érzelmeire nagy hatást gyakorolt. 1378-ban
Certosa) 10 km.-nyire B.-ra Piesole (1. o.), keletre
; az alsó néposztály (populo minuto) lázadása, a
pedig a San Salvi kolostor. Michele di Landótól rendezett Tumulto dei Ciompi
Története. P., a régi Floi-entia, valószínen a 3 évig tartó széls demokrata-uralomra vezetett.
Kr. e. 11. sz.-ban keletkezett Sulla ugyan 82. Kr.
; Ezt ismét azon arisztokrata-párt semmisítette
e. lerombolta, de Július Caesar 59. felépítette. A meg, amelynek élén az Albizzik áUottak ural- ;

legrégibb keresztény templom 393. épült. A lon- muk alatt P. nagy virágzásnak indult a nápolyi
;

gobárdok idején F. egyik hercegnek volt szék- László eUenében k gyztek, 1406-ban Pisát, 1421.
helye. Az Investitura-harc alatt Matild rgrófn Livornót kónyszerítettók hódolatra. A XV. sz. kö-
és a pápai párt ftámasza volt. Fölvirágzása zepén azonban az oligarcháknak veszedelmes el-
azonban csak 1125. kezddött, amidn lakói a lenfelük támadt az alacsony nép eltt nagy kegy-
szomszédos Fiesolet földúlták és ennek lakói F.-be ben áUó, polgári származású, meggazdagodott
költöztek át. A VIII. sz. jelentékeny ipara (külö- Medici-családban (1. o.). A ravasz bankár Gio-
nösen gyapjú- ós posztóipar és pénzüzlet) Közép- vanni de' Medici fia, Gosimo 1434. az oligarchák
Olaszország egyik legjelentékenyebb központjává hatalmát megtörte és azóta igazi fejedelmi ha-
tették. A kormányhatalmat ekkor a nemesek talommal kormányozta a várost anélkül, hogy a
(Grandi) gyakorolták konzulok és úgynevezett köztársasági kormányformát megsértette volna.
buonuomtniból álló tanács útján. Az igazságszol- Cosimo pártfogása mellett a tudományok és m-
gáltatás élén 1207 óta a podesta állott. A céhek vészetek a legnagyobb virágzásnak indultak. Be-
szerint megoszló iparospolgárság ez id szerint teges íia, Piero, követte (1464—69); emezt pedig
 :

Firenzei barna — 639 — Flre-teat

Lorenzo il Magnifico (1469—92), ki, mint a

fia, Firenzei mozaik, 1. Mozaik.
tudományok ós mvészetek pártfogója halhatatlan Firenzei négyes, 1. Becker, 8.
híiTO tett szert. Alatta P. lett az új életre ébredt Firenzei palack, az olyan széles nyakú palack,
tudomány (humanizmus) és szépmvészeteknek melynek a fenékhez közel, oldalt alkalmazott ki-
(renaissance) középpontja. A IV. Sixtus pápától folyási csöve van. E cs a palacknak majdnem a
támogatott Pazzik összeesküvése 1478., amelynek nyakáig emelkedik s ott vissza-
áldozata Lorenzo fitestvére, Qiuliano lett, nem hajlik (1. az ábrát). Alkalmazást
volt képes Lorenzo uralmát megtörni. Mint kor- talál a nem keveredhet folya-
látlan m'alkodó, akinek csak a fejedehni címe dékok elválasztásánál. Ha t. i.
hiányzott, halt meg 1492 ápril 8. Halála után a egyik folyadék könnyebb,
nép szabadságszeretete, amelyet Savonarola új akkor a másik a fenék felé tart
lángra élesztett, föltámadt a Mediciek uralma s a fölötte lev könnyebb folya-
ellen. 1494-ben Lorenzo fiát és utódát, IL Pierót, dék nyomása következtében az
testvéreivel együtt elzték és a helyreállított oldalcsbe hatol, melybl kifo-
köztársaság keretében az uralmat egy demokrati- lyik. Célszeren használható éte-
Firenzei palack.
kus nagytanácsra bízták. A pápától kiátkozott rikus olajok desztillál ásánál a ;

Savonarola 1498. ugyan a máglyán végezte éle- nehezebb víz folyton eltávozik az oldalcsövön 8 a
tét, de szellemének iránya fenmaradt és 1502. a desztillálás mindaddig folytatható, míg a palack
becsületes Piero Soderinit választották élethosz- egészen megtelik az éterikus olajjal.
sziglani gonfalonierévé, aki a felkelt Pisát újra Firenzei zsinat (1438—42), a baseli reform-
elfoglalta. 1512-ben II. Gyula pápa kieszközölte zsinat feloszlatása után IV. Eugen hívta össze
a Mediciek visszahívását, mire Medici Giovanni Perrarában egyrészt a pápai tekintély ersítésére,
(a késbbi X. Leo pápa) és öccse, Giuliano, spa- másrészt a keleti egyházzal való egyesülés (unió)
nyol csapatok élén visszatértek a városba. Utánuk létesítésére. Az utóbbi szándék keresztülvitelére a
Lorenzo és késbb Giulio viselték a hatalmat. törököktl szorongatott, a keresztény nyugat se-
Midn ez utóbbi VII. Kelemen néven a pápai gítségére szoruló VI. Paleologosz János görög
szélire jutott és V. Károly ellenfeleihez csatlako- császár politikai kényszerhelyzete alkalomnak
zott,a köztársasági párt Strozzi Pilippo alatt a kínálkozott. A tárgyalások, melyek a pestis, a
Mediciek uralmát 1527. megbuktatta és csak V. pápa anyagi helyzete és egyéb okok miatt Firen-
Károly császár hadai állították azt újra helyre zébe áthelyezett zsinaton folytak, fleg a.FUioque
1530. V. Károly kinevezésébl Alessandro Medici (1. 0.) és a pápai primátus körül fennálló dogma-

lett ekkor mint örökös herceg P. szigorú ura. tikus nézeteltérések áthidalása tekintetében so-
Halála (1537) után tl. Cosimo követte, aki 1569. káig meddk voltak. Az 1439 júl. 6. aláírt Lae-
a pápától a nagyhercegi címet kapta. Végre tentur coeli kezdet egyesülési dekrétum csak for-
Giovanni Gastonban 1737. a Medici-család kihalt. mai jelentség maradt, mert az orosz egyház-
Ekkor a bécsi béke értelmében Toscanát Ferenc ban, és a konstantinápolyit kivéve, a többi keleti
lotharingiai herceg (1738—65) kapta, aki 1763. egyházfk részérl egyáltalában nem nyert elis-
Toscanát oszti'ák secundogeniturává tette. 1799. merést. Konstantinápolyban is csak 1452. fogad-
m. Perdinánd nagyhercegnek menekülnie kellett ták el a dekrétumot, melyet a görög teológia f-
a franciák ell. 1801-ben a limevillei békében P. képviselje Firenzeben, Marcus Eugenicus efezusl
Toscanával együtt Etruria néven királysággá lett, érsek, vonakodott aláírni, de már 1472. vissza-
1808. pedig Franciaországba kebelezték be. 1814. vonták az unió elismerését. Gyakorlati jelent-
régi uralkodócsaládja, a Habsburg-lotharingiai II. sége csupán az örményekkel, jakobitákkal, kal-
Lipót herceg visszatért. 1860-ban plebiscitum által deusokkal és maronitákkal való egyesülésnek
az olasz királysághoz csatlakozott, amelynek 1864 volt, mely Firenzében és a római Lateránban jött
szept.— 1871 szept.-ig fvárosa is volt. létre, ahol 1442 végétl 1445-ig ülésezett a zsi-
Irodalom. A bibliográfiát 1. Bigazzi müvében P. e contorni, nat. V. ö. E. Gecconi ^Firenze 1869)
: Frommann
;

1903 Villani, Dino Corapagni, Nardi, Macchiavelli és mások

Hefele, Konziliengesch. VH. (1874).
;

krónikáin líívtil újabb jelentélíeny munlcák: Reumont, Tavole (1812)

;

chronologiche e sinchronologiche della storia florentina, 1844; Firenzuola, olasz község Firenze tartomány-
Trollope, Hist. of the commonwealth of P., 1864—65 Capponi, ban, (1901) 11,503 lakossal. Ásványvízforrások-
;

Storia della repubblica di P., 1875, 2 köt., ném. DUtschke-

kal.
töl; Yriarte, Florence, Paris 1880 ; Hartwig, Quellén und
Forschungen zur iilteren Qesch. von Florenz, 2 köt ; Corraaánl, Firenzuola, Agnolo, olasz író, szül. Firenzében
Sommario di storia florentina, 1892 Perrens, Hist. de Flo-
;
1493 szept. 28., megh. 1548 körül valószínleg
rence, 9 köt. : OUphant, The makers of F., 1892 ; Perrens,
La civilisation florentine, Paris 1894; Davldson, Gesch. von P.,
Pratoban. Eleinte ügyvéd, késbb egy ideig val-
I. 1896 Heyck, P. u. die Medizeer, 1902 ; v. ö. tov. Burck-
;
lombrosai szerzetes. A XVI. sz. egyik legelegán-
hardt, MUntz, Bode, Philippi, Brockhans, Symonds, Kleinpanl, sabb stíl elbeszélje. Ránk maradt két keretes
:

Berzeviczy E. ideszóló szépmttv. munkáit ; Böcklin, Die

Florentinische Landschaft. Wauderangen, Stuttgart 1910 G.
elbeszélése (La prima véste de' discorsi degli ani-
;

Qeoffroy, Florence, la ville et la galerié des Offlces 1912. mali, Ragionamenti), melyekben sikamlósság dol-
Firenzei barna, 1. Rézbarna. gában Boccacción is túltesz két vígjátéka (Plau-
;

Firenzei lakk, 1. Fesiéklakk. tus-utánzatok) két dialógusa, Delle bellezze delle

;

Firenzei márvány, kereskedelmi neve ama donne számos kisebb költeménye s egy fordítása
;

igen szép, márványhoz hasonló mészknek, me- Apuleius arany szamara, összes munkáit Bianchi
lyet Algériában, Órán tartományban fejtenek s adta ki (Firenze 1848), becses elszóval.
dísztárgyak feldolgozására használnak fel. Tulaj- Fire-test (ang., ejtsá fair, a. m. tfizpröba), az
-.

doiiképen nem márvány, hanem cseppkképzöd- a hmérséklet, melyen a fóldolaj gyúlékony g-

móny. zöket fejleszt.
 ;

Firhang — 540 Firmicus Maternus

Firhang, függöny, a német Vorhanghól képe- Firma, olaszból a magyarba is átjött neve
zett szó, melyet ma már ritkán használnak. a cégnek (angolul firm, franciául raison). A F. a
Firis V. feris, fris, XVI. sz.-i nyelvemlékeink- latin firmare szóból származik, mi a középkorban
ben hímzett mellrevaló ni ruhadarab. A széke- valamely okmánynak a névaláírással v. a keres-
lyeknél még néhol most is firizs v. firiskó a nök ked jegyével való megersítését jelentette. Az
derékig ér fehér vászon ujjasa. angol firm tzsdei nyelvhasználatban a. m. szi-
Firis, a vak ingola (PetrornyzonfluviatiUsL.), lárd. L. Cég.
népies neve. Firmaiueiitaiu (lat.) a. m. az égbolt; a
Firiste, valódi nevén Mohammed Kaszim Rin- látható ég, mely a régiek fölfogása szerint szi-
díisah, perzsa történész, szül. Asztrabadban a lárd (firmus) volt.
XVI, sz. közepén, megh. a XVII. sz. els évtize- Firmamentum köve, 1. Opál.
dében. Adil sah parancsára íi"ta nagy mvét, mely Firmán, 1. Fermán.
az indiai mohamedán uralkodó családok törté- Firmender, 1. Fürmender.
netét tárgyalja a legrégibb idktl 1612-ig. Perzsa Firmenich, Johanms Matthias, német nyel-
szövege a hol Tarikh i Firiste (az angyal, azaz F. vész és költ, szül.Kölnben 1808 júl. 5., megh.
krónikája), hol meg Gulsen i Ibrahimnak (Ibrahim Potsdamban 1889 máj. 10. Fmve: Germaniens
rózsás kertje) nevezett mnek 1831.jelent meg Völkerstimmen, Sammlung der deutschen Mund-
knyomatban Bombay-ban. Angolra John Briggs arten in Dichtungen, Sagen, Márchen, Volkslie-
fordította, The history of the rise of the Muham. dern (1843—68, 4 köt.), a különböz német nyelv-
power in India till 1612 (London 1829, 4 köt.). járási termékek leggazdagabb gyüjteménye.Bgye-
Firkáló bogár (Eumolpus vitis Fabr., vagy temi tanulmányainak befejezése után sokat uta-
Adoxus óbscurus L., var. vitis Fabr.). Az arany- zott Olasz-, Francia- és Görögországban. Grün
bogarak (Ghrysomelidae) családjába tartozó faj. Anasztáz osztrák költhöz és államférfihoz bens
Hossza 4:—4:-ö mm. Feje, tora s hasi oldalán gyen- barátság fzte. Nagybátyja, Richartz, örökösévé
gén fényl fekete, szárnyfedi és lábszárai vilá- fogadta, ettl fogva F.-Éichartz-nak nevezte
gos kávébamák. A szll ellensége, hol igen
jelents károkat okozhat. Maga a bogár a leve- Firmian, 1. Kari Joseph, gróf, osztrák állam-
leket és az apró, éretlen bogyókat bántja, azokon férfi, szül. Deutschmetzben (Tirol) 1716., megh.
ákom-bákomszerü keskeny, legfeljebb 1 cm. hosz- 1782 júl. 20. Milanóban. A diplomáciai és hivatal-
szú vonalakat rág. A fkártételt a lárva okozza. noki pályán mlcödött Mária Terézia alatt, 1753
Ez pajoralakú, fehér, csak feje sárgás. A szll óta Nápolyban, majd Milanóban. Könyvtárak és
gyökerén él, azon rendesen a gyökér hosszában mgyüj tömények alapításával hervadhatatlan ér-
haladó olyan széles csatornát rág, min saját demeket szerzett. V. ö. Bibliotheca Fü'miniana
teste néha annyira bántja, hogy el is öli. Az ily (Milano 1783). E munka a MUano városnak ado-
;

sérült V. elhalt gyöker tke évrl-évre keveseb- mányozott 40,000 kötetbl álló könyvtárnak ka-
bet terem, gyakran ki is vész. Jó a szllbe kora talógusa és ismertetése.
tavasszal baromfit engedni, mely ott marad 2. F., Leopold Anton EleidJierius, gróf, salz-
aug.-ig igen sok bogarat fog pusztítani. A lárva burgi érsek, szül. 1679 máj. 27., megh. 1744 okt.
;

szénkónegezéssel irtható. 22. A római Germanicum neveltje, aki 1718 óta

Firkin (ang., ejtsd: förkin), az északamerikai mint lavanti, 1724 óta mint seckaui püspök és
Egj'^esült-Ailamokban ma is használatos régebbi 1727. mint hercegérsek tevékenyen elsegítette
angol sörmórték = 9 gallon = 40-892 liter. Mint az ellenreformáció keresztülvitelét. Mikor a je-
súlymérték is használatban volt 29 kg. értékben. zsuiták térít munkája a salzburgi hercegség pro-
Firle, Walter, német fest, szül. Boroszlóban testánsai körében hiábavalónak bizonyult, kan-
1859 aug. 22. Kezdetben kereskednek készült s cellárjának, Rali Kristófnak tanácsára 1731 és
csak 20 éves korában lépett a festi pályára. Mün- 1732 között közülök 30,000-et számzött és ja-
chenben tanult Löfftz mellett, de járt Olaszország- vaikat részben lefoglalta. A kiüldözöttek keleti Po-
ban és Hollandiában is. Els festményével, Reg- roszországban találtak menedéket. Az esemény
geliájtatosság az amsterdami árvaházban (a berlini hatása alatt Goethe megírta Hermann u. Dorothea
Nemzeti Képtár tulajdona), az emberi arckifejezés c. eposzát. V. ö. Arnold (1900—1901).
éles megfigyeliéként lép fel. Képeinek megvilá- Firmicus Maternus, Július, Szicíliából, Nagy
gításában és színezésében a naturalista pleinair- Constantinus alatt helytartóskodott. Irt 336 táján
festkkel tart. Ismertebb mvei Vasárnapi iskola egy Matheseos libri VIII. c. könyvet, mely az
:

(a Szépmvészeti Múzeum modern képtárában) asztrológia teljes rendszere s a csiUagzatoknak

Halottas ház; Gyógyulás útján; Miatyánk (hár- az ember sorsára való befolyásáról szól (megje-
mas kép, a müncheni új pinakotékában) Szent lent Veneziában 1497. kiadta még Pruckner, Ba-
; ;

éj Asszonyok a keresztfánál stb.

; sel 1551., Sittl 1894., KroU-Skutsch 1897.). Ná-
Firlefanz, a francia virélai táncdalból ered lunk Némethy Géza foglalkozott vele (Quaestiones
német kifejezés, eredetüeg a középkorban paraszt- de F. M. astr. Bpest, 1899. Akad. kiadv. Szöveg-
tánc, melyet gyors és vidám tempóban jártak; kritikai adalékok. Akad. ért. 1894. Novae emen-
késbb feszes v. bárgyú, de mindig affektált tag- dationes in . . Phil. közi. 1895). Az új-platonista
.

lejtésektl kisért viselkedés. Magyarul nevetsé- író 347. már mint buzgó keresztény De errore
:

ges mókázás. profanarum religiorum ad Constantium et Con-

Firlot (ang., ejtsd: föriót), régi skót rmérték. stantem Augustos címen a pogányság kiirtását
Gabonanemüeknél 36 liter, mezei terményeknél, sürgette (kiadta Halm, Wien 1867). Némelyek
gyümölcsnél 52V2 1- szerint a pogány és keresztény P. két különböz
 ; ;

Firmln-Didot 541 Flrtlnflfor

személy. (V. ö. Glifford H, Moore, J. P. M. der végre sr, ragadós anyag áll el, melyet mes-
Hoide und dor Christ, München 1897.) terséges kaucsuknak neveznek és amely kaucsuk
Firmin-Didot, 1. Didót helyett is használható. Egy évtized óta olcsó, nem
Firminy, város Loire francia départementban, oxidáló, magasabb számú kátrány- ós egyéb ola-
(1906) 17,944 szónbányákkal, acél- jokból hamisítják ezt. Ennek jellemzje, hogy
lak., jelentékeny
gyártással, tengely-, kasza-, csavarkészítóssel. nem szárad, tehát ez maga és a belle készült
Firinitas (lat.) a. m. szilárdság, kitartóság, olaj festék sohasem szárad meg, ezért mindig ra-
ersség. gacsos. Aranyfimisz, ílnom lakkféle, amelyet sár-
FirmuB (ol. Fermo), szent, vértanú. Elkel gára festenek. Német nyelven számos lakkfélét
polgár Bergamóban. Maximián császár alatt Vero- is P.-nak neveznek. így pl. borostyán-F.-t mon-
nában 304. fejét vették.Ereklyéit Borr. Szt.Károly danak borostyánlakk, borszesz-F.-t borszeszlakk
a milanói dómban helyezte el. Ünnepe aug. 9. helyett stb.
Firnájsz, 1. Firnisz. Firniszfa (aöv.), 1. Bhus.
Firnhaber, Friedrich, oszti"ák történetíró, szül. Fimiszk, igen kemény, tiszta, apró, boros-
Bécsben 1818 febr. 18., megh. u. o. 1860 szept. 19. tyánk, melyet borostyán-flmisz gyártására dol-
Müveinek tetemes része hazai történetünkbe vág goznak fel.
így Vicenzo Guidoto's Gesandtschaft am Hofe
: Firniszszömörce (növ.), 1. Rhus.
Ludwigs von Ungarn (megjelent a bécsi akadé- Fimjég v. jeges (geoi.), a fimhó szemecskéi-
mia Sitzungsberichtjei között I. 27); Beitrage nek további összeállásából lesz a F., amelynek
zur Gesch. Ungarns unter der Kegienmg der szövete szemesés. 10 m. hó mintegy 2-5 m.
Könige Wladislaus II. u. Ludwig II. 1490—1526 flrnhavat és ez kb. 1-3 m. F.-et szolgáltat. Ez
(u. 0. III. 375 old.) Aktenstücke zur Aufhollung der utóbbiak tömegei rendkívül plasztikusak.
;

ungar. Gesch. des XVU. u. XVIII. Jhdts. (u. o. VIII. Firninez v. orommez (geoi.), valamely hegy-
1. 1.) Urkunden zur Gesch. Siebenbürgens, I. köt. ség az örökös hó határán felül emelked lankás,
;

(Fontes rerum Austriaearum, XV. köt.). E kútfö- hegyoldalakat, vagy lapos teknalakú felszint al-
gyüjteményben közzétett oklevelek az Arpád-ház kotó része, amely a hófelhalmozódásra alkal-
kihaltát (1-301) megelz korból valók. Ezt a köte- mas. Ebbl indulnak ki a völgyekbe lenyúló
tet F. leutsch G. D. közremködésével rendezte jógárnyelvek. L. Gleccser.
sajtó alá. Urkimdliches zur Gesch. der Stadt Güns Firozpur (Ferozepore), az ugyanily nev disz-
(az erdélyi szász Notizblatt I. 1851. évfolyamá- triktusnak (7127 km^ területtel, 886,676 lak.)
ban) StefanVerbczys Gesandtschaft nach Véne- fvárosa Lahore brit-indiai divízióban, Pendzsab
;

dig im Jahre 1519 (u. o.) Die Verschwömng der kormányzóságban, 78 km.-nyire Laborétól, a Szat-
;

Siebenbürger gegen K. Matthias Corvinus im J. ledzs balpartján, 50,437 lak., jelentékeny tran-
1467 (u. 0. II. 1852. évf.) Nachtrag zur Abhand- zito-forgalommal. A szikek uralma alatt fontos
;

lung über die Friedensverhandlung zwischen ersség volt festöi citadellája most is jelentékeny.
;

Kaiser Ferdinánd II. u. Gabr. Bethlen zu Nikols- Közelében vívták 1845. az angolok a szikekkel
burg 1621—22 (u. o. III. 1854. évf.), két pótlék- azt a két napi csatát, melynek következtében a
kal (a IV. és Vin. évfolyamban) Zur Geschichte Pendzsab az
; birtokukba került.
der Serben in d. Woivpodina (u. o. V. 1855). Egyéb First clttss (ang., ejtsd förszt kiasz) a. m. legels
:

dolgozatai: Heinr. Gráf Hardeck, Burggraf von osztályú, legjobb kvalitású. A versenysportban a
Duino (megh. 1270., az Archív für Kundé österr. legjobb lovak és legjobb lovasok megjelölésére
Gesch. Quellén, 11. köt. 173) Petrus de Fulka, szolgál.
;

Abgeordneter der Wiener üniversitat (u. o. XV. Firtli (edtsd: íörth), Skóciában a mólyen a szá-
1.) 8tb. razföldbe belenyúló tengeröblök (fjordok) neve,
Fimhó vagy jeges, székely szójárás szerint melyeket az angolok gyakran /nYfe-nek (a latin
csonthó (geoi.), a lehullott hópelyhek kristálykái a fretum-híA) hívnak. — F. of Ölyde, 1. Clyde. —
nap sugárzása alatt megolvadnak és újra meg- F.ofForth,\.Forth.
fagyva szilárd fehér szemcsékké alakulnak át. Firth, Charles Harding, angol történetíró és
A hóhatár fölött felhalmozódó jeges hó lassan oxfordi egyetemi tanár, szül. 1857 márc. 16.
lefelé mozogva, belle a hóhatár alatt jégárak Sheffleldben. Fbb müvei Scotland and the Pro-
:

(gleccserek) keletkeznek, amelyek a íirnnel össze- tectorate (1899) Olivér Cromwell and the rule of
;

függésben vannak. A széles hegypárkányokon the Puritans in England (1900); Cromwell's

és lapos tetkön a hóhatár felett felhalmozódó Army(1901); Naval songs and ballads (1907);
vastag F. is jéggé válik az Alpokon. The last years of the Protectorate (1909, 2 köt).
Fimisz, firnájsz v. kence, a lenolaj oxidációjá- Firtinger Károly, magyar nyomdász, szül.
ból nyert anyag, mely a fára, vasra v. más anyagra Bécsben 1847 nov. 1., megh. 1903 okt. 25. Jelen-
felkenve, a levegn tovább oxidálván, megszára- tékeny részt vett a munkásmozgalmakban, mi-
dás után az illet tárgyat gyantás kéreggel be- nek folytán 1871. htlenségi perbe keveredett, de
vonja és így a küls légköri viszonyok befolyásá- öt hónapig tartó vizsgálati fogság után szabadon
tól megóvja. Ugy készül, hogy a lenolajat oxigén- bocsátották. 1872— 81-ig szerkesztöje volt a Typo-
ben gazdag anyagokkal, bamakvol, ólomtajttal graphia c. nyomdász-újságnak. Munkái Adatok :

stb.-vel fzik, V. pedig a napvilágnak hozzáférhet a budapesti nyamdásztestület társas detébl, az

üvegkamarákban ílnom es alakjában leeresztik ipartörvény módosítása alkalmából. 1886-baii
és forró levegt hajtanak rajta keresztül. A ILn- Magyarország nyomdásztörténelmi térképe 1896
kruszta és linóleum készítésére utóbbi eljárás sze- Ács Mihállyal együtt írta Esquisso sommaire de
:

rint gyártják nagyban. Ha az oxidációt folytatják. l'état actuel et passó de l'imprimerie en Hongrie
 ;;

FIrtos — 542 — Fjscheln

c. mimkát. Azonkívül sokat írt a nyomdász-szak- Fischart, Johann, német szatirikus, szül. 1545
lapokba, fleg a Grafikai Szemlébe, melyben két körül,némelyek szerint Mainzban {ezértMentzer-
hosszabb tanulmánya jelent meg Hazánk könyv-
: nek is nevezik), mások szerint Strassburgban,
nyomtatói Hunyadi Mátyás korától 1848— 49-ig megh. 1590. v. 1591. Porbachban, Saarbrücken
és Ötven esztetid a magyarországi könyvnyom- mellett. Ismeretes Elloposkleros Huldrich néven
tatás közelmúltjaitól is. 1574-ben a strassburgi egyetemen elnyerte

Firtos, 1. Firene. a dr. jmis oklevelet, azután Speierben kamarai

Firtosmartonos, kisk. Udvarhely vm. székely- ügyvéd lett. Szellemes, klasszikái mveltség
keresztúri j.-ban, (1910) 613 magyar lak. u. p. ; ember volt, aki jól megfigyelte a német viszonyok
Gagy, u. t. Székelykeresztúr. minden változását. Mvei valóságos tükrei az
Firtosváralja, kisk. Udvarhely vm. udvarhelyi akkori német erkölcsöknek. A dráma kivételével
j.-ban, (1910) 348 magyar lak. Felette emelkedik a költészet csaknem valamennyi ágát mvelte.
az 1050 m. magas Firtoshegy, melyen Firtos vá- Lefordította Bodinnak Daemonomania magarum-
rának és egy II. József alatt feloszlatott ferenc- ját, versbe szedte az Bulenspiegelt és nagy hír-
rendi kolostornak romjai látszanak. A hegyen névre tett szert Flöhatz, Weihertratz c. bohókás
azonkívül srégi ersség nyomai vannak és sok- költeményeivel. Müvei: Podagrammisch Trost-
féle régiség került napfényre. U. p. Korond, u. t. büchlein (Strassburg 1577); Philosophisch Eh-
Korondfürdö (télen Parajd). V. ö. Orbán Balázs, zuchtbüchlein (u. o. 1578); Aller Practick Gross-
A Székelyföld leírása, I. k. 126—129 1. mutter (1572); Bienenkorb des HeyUgen Rhö-
YiruzéiháMMedzsd al-din alm-l-Táhir Moham- mischen Imenschwarms (fordítás Marnix német-
med ibn Ja'kub, az arab nyelv híres szótárírója, alföldi író eredetijébl) Beschreibung des vier-
;

szül. Karizinban, Sii'áz mellett 1329. Fiatal korá- hömigen Hütleins (1580, modernizálva Pannier
tól kezdve terjedelmes utazásokat tett az iszlám- által 1879). Azonkívül több fordítása, apró költe-
világ különféle vidékein, majd 1392. Jemen tar- ménye fenmaradt. Elbeszélései: Das Glück-
is
tományának fkádijává lett, mely hivatalban ha- Zürich (1876) Affenteuerliche und
hafft-Schiflf von ;

láláig, 1417. megmaradt. Híres munkája a Ká- imgeheuerUche Geschichtsschrift vom Lében, Ra-
músz, azaz az «óceán», melyben a klasszikus arab then u. Thaten der vor langen weUen vollenwol-
nyelv Thesaurusát alkotta meg, mely nyomtatás- beschreibenden Helden imd Herren Grandguzier
ban legelször KaUaittában (2 köt., 1817), késbb Gragantoa imd Pantagruel (1575) Rabelais Gar-
;

számos újabb kiadásban jelent meg. Törökre gantuája után készült hsregény, melyben a szel-
Ászim Efendi fordította e török Kámusz stam-
; lemi haladást dicsíti. Összes müveit Menzebach
buU (3 köt. 1230-40. hidzsra) és buláki (3 köt. 1250. báró, költi mveit Kurz H. adta ki (Leipzig
hidzsra) kiadásai vannak használatban.Perzsára is 1868-68, 3 köt.).V. ö. Wackernagel, J. F. (2. kiad.
lefordították (Kalkutta 1840). Nagybecs a Ká- Basel 1875) Weitbrecht, Joh. F. als Dichter u.
;

musz kommentárja Murtadá al-Zabidi-töl (megh. Deutscher (Stuttgart 1879).

1791) (Tádzs al aaruszö), melynek teljes kiadása Fischau, falu, 1. Bécsújhely.
10 köt. Kairóban (1306. hidzsra) jelent meg. Fischbach, íriedrich, ném. ornamentista, szüL
Fis (ol. Fa diesi ; franc. la diése ; ang. F. Aachenben 1839., megh. Wiesbadenben 1908
sJiarp). A j^-el fölemelt f. szeptember 17. Berlinben tanult, 1862— 1870-ig
Fiscli. 1. Természetrajzi nevek után Fisclier Bécsben dolgozott és 1867. az osztr. kormány tudó-
V.Waldheim Gotthelf nevének rövidítése szül. ; sítója volt a párisi világkiállításon, 1870. a hanaui
Waldheimban 1771 okt. 15., megh. Moszkvában akadémia tanára, 1882. a st.-galleni új iparmvé-
1853 okt. 18., mint a császári múzeum igazgatója. szeti iskola igazgatója lett. Önállóan megjelent
Több nagyobb munkát adott ki, melyek közül az munkái Album für Stickerei (130 minta, Majna-
:

Bntomographieimperiirussici (Moszkva 1820—51, Frankfurt 3. kiadás 1872, új folyam 1880 köv.)

5 köt.) címben az oroszországi rovarokat tár- Südslavische Omamente (u. o. 1872) Ornamente ;

gyalja. Egyéb müvei Anatomie d. MaUi (Frank- der Gewobe (160 lap, u. o. 1874—81)
: Stilistische ;

fiirt 1804) Oryctographie du gouvernement de Flachomamente (u. o. 1867); Album für Woh-
;

Moscou (Moszkva 1830—37); Bibliographia pa- nimgsdekoration (u. o. 1872 köv.) Photographie- ;

laeontologica anünalium systematica (2. kiad. album mit Ornamenten (u. o. 1874) Elementar- ;

u. 0. 1834). —
2. F., tudoraányos rovarnevek zeichenvorlagen (u. o. 1875) Muster für Bunt-
;

után Fischer Leopold Heinrich freiburgi tanár stickerei (u. o. 1875) Ornamente der Hausindus-
;

nevének rövidítése. —
3. F., tudományos kagyló- trie Ungams (Bpest 1878) Lieder eines Ketzers,
;

nevek után Fischer Paul, a párisi conchyologus Ornamente in Versen (Hanau 1870) Neue Mus- ;

nevének rövidítése. ter für Stickerei- u. Hakelarbeiten (u. o. 1880—

Fischa, két patak Alsó-Ausztriában, az egyik 1883) Geschichte der Toxtilkunst (u. o. 1883)
;

Pischaunál, Bécsújhelytl Ny.-ra ered ós a Laj- Stickereimuster (Wiesbaden 1888) Hákelvorla- ;

tába szakad a másik, az úgynevezett F.-Dagnitz gen (1889) Omamentenalbum (1892)

; ; Weiss- ;

a Steinfelden ered, fölveszi a Piestinget és 38 stickerei-Vorlagon (1892).

km. hosszú folyás után Fischamendnél a Dunába Fischbachi Alpok, az Alpoknak Stájei'ország-
torkollik. 1146-ban II. Géza a F. mellett gy- ós Alsó-Auszti-ia felé húzódó legkeletibb része.
zelmet aratott Jasomirgott Henrik oszti-ák határ- Átlagos magassága 7—800 m. Legmagasabb
grófon. pontja a Wechsel Hoher Umschluss nev csúcsa,
Fischamend, falu Bruck alsóausztriai kerületi 1783 m.
kapitányságban, 3608 lak. Osztrák-magyar kato- Fischeln, község Düsseldorf porosz kerület
nai léghajó- és repülgép-állomás ós gyakorlótér. Crefeld j.-ban, (1911) 9011 lak., selyem- és bársony-
 :

Fischer 543 — Fischer

szövéssel, kémiai iparral, fém- és müiparcikkek esperesévé, 1747 jan. 24. a tiszai kerület szuper-
készítésével, sör- és likrgyártással. intendensévé választották meg. Kortársai «német
Fischer, 1. András, Fels-Magyarország s f- Ciceró»-nak nevezték. De reprobo morte Christi
leg a Szepesség legels reformátora. Wittenberg- redempto címíl müve 1712. Wittenbergben jelent
bl, hol tanár volt, 1521. jött hazánkba s taní- meg. V. ö, Hörk J., Az ev. Tisza-kerület püs-
tani kezdett Lcsén, Iglón és Svedlórben. I. Ferdi- pökei (Kassa 1888).
nánd felsmagyarországi fkapitánya, Katzianer 6. F. István báró, egri érsek, szül. 1754., megh.
János elfogatta és a zemplénvmegyei Csicsva vá- 1822. Már hanninc éves korában egri kanonok
rába záratta, honnan kiszabadulván, hosszas buj- lett, 1804. pedig, amikor a régi egri püspökség
dosás után 1529. Gömör vmegyébe ment. Itt Csot- teriiletébl kihasították a szatmári és a kassai
neken és környékén a Csetneky-esalád oltalma püspökségek területét, az elbbinek püspöki szé-
alatt nagy sikerrel hirdette a reformációt, míg- kére került. 1807-ben egri érsek lett. A Napóleon
nem Gömör akkori fispánja, Bebek Ferenc kézre- eUen folytatott háború idején hazafias áldozat-
kerítette és 1540. a krasznahorkai vár meredek készségével, valamint jótékony és kulturális célo-
elfokáról a mélységbe taszíttatta. kat elsegít bkezségével tnt ki. V. ö. Ferenczy
2. F. Dániel, orvos, szül. Késmárkon 1695., József, F. áldott emlékezete (Eger 1822) ; (>rgler
megh. u. 0. 1745. Doktori oklevelét Wittenberg- József, Oratio Funebris etc. (Buda 1822).
ben nyerte el, honnan hazatérve szülvárosába, 7. F. János, nyomdász,1610-ben állította fel Kas-
ott városi, majd liptóvmegyei fizikus és a nagy- sán jól felszerelt mhelyét, melyet 1620. bekövet-
váradi püspök szomélyorvosa lett. Számos port kezett haláláig vezetett. A nyomdának els ter-
s egyéb gyógyszeres készítményt talált fel hátra-
; méke az 1610. megjelent Apológia pro Synodo
hagyott nagyszámú iratai köziü legérdekesebbek Solnensi, eiusque Constitutionibus cím füzetke,
Tentamen pneimiatologico-physikum de mancipiis utolsó terméke pedig az 1619. megjelent Querela
diaboliseusagis (Wittenberg 1716); De terra me- Hungáriáé (Magyarország Panasza) cím nyom-
dicinali Tokaj ensi, a chymicis qulbusdam pro so- tatvány. Ezen mhelybl került ki 1611. Kurü
lari habita etc. (Breslau 1732) De remedio rus-
; Istvánnak Az él Istenhez való aietatos imatsa-
ticano, variolas per balneum primo aquae dulcis, gokat magában Foglaló koenyveczke cím 547
post ver seri lactis, feliciter cui'andi in comitatalapnyi terjedelm munkája is. F. halála után a
Hungáriáé Arvensi cum optimo successu adhibito nyomda vezetését Moller Miklós vette át.
etc. (Erfurt). 8. JB. József, építész, szül. Király hidán (Mosón
3. F. Gyula (tóvárosi), oki. gépészmérnök, a várm.) 1873. Az építmesteri oklevél megszer-
budapesti h. é. vasutak ffelügyelje, szül. 1873. zése után (1897) Parisba ment s 1900-ig az École
Budapesten. Tanulmányait a budapesti megye- des beaux-arts tanítványa volt. A párisi világ-
temen végezte. 1896-ban a Ganz-féle gyár villa- kiállításon mint a magyar kormánybiztosság el-
mos osztályába lépett és számos bel- és külföldi lenrz építésze mködött s néhány kiállítási cso-
villamos vasút építését vezette mint fmérnököt portrészt tervezett, melyekért az officier d'Aca-
;

a budapesti h. é. vasutak igazgatósága, vonalai démie kitüntetést nyerte. Azóta számos tervpá-
villamos hajtóerre való átalakításakor, megliivta lyázaton nyert díjakat. 1908-ban tervezte a
a villamos szakosztály vezetjének. Több tanulmá- londoni magyar kiállítást s a milanói kiállítás
nya jelent meg külföldi lapokban a villamos vonta- tervezése és rendezése körül is kiváló sikereket
tás kérdésében. Van több találmánya is, nevezete- ért el. 1910-ben a bécsi nemzetközi vadászkiálll-
sen a villamos vasúti menetszabályozó, a láncos, tás magyar paVillonjának tervezésével általános
súllyal kiegyenlített felsvezetéki rendszer, ame- elismerést aratott. A buenos-ayi*esi aquáriumra
lyet a budapesti h. é. vasutakon kívül az Arad- kiírt nemzetközi pályázaton terveinek ítélték az
hegyaljai és Ausztriában a Déli vasút is alkalmaz. I. díjat. Mint a kelenföldi kaszinó igazgatója, a
4. F. Ignác (tóvárosi), nagyiparos, szül. 1840. Lágymányos fellendítése s ez ú^j városrész sza-
Tatatóvároson, hol atyja régi kedénygyár tulaj- bályozása ós bámulatos gyors beépítése körül ki-
donosa volt, megh. 1906.F. Budapesten porcellán- váló érdemeket szerzett.
festi ntézetet alapított, melyetnagy szorgalommal 9. 1. Lajos (nagyszaJatnai) báró, magyar Af-
jelentékeny majolikagyárrá fejlesztett. '. honosí- rikautazó (1853—92). A rabszolgaság ellen m-
totta meg a fayence-burkolatlemezek gyártását. köd német társaság expedíciójának vezetésével
Készítményei a hazai s külföldi kiállításokon el- bízatván meg, 1891 szén indult el Zanzibárból a
ismerést arattak s jelentékeny kivitelre tettek Viktória Nyanza mellékére, de csakhamar lázba
szert. Ez ipar terén szerzett érdemeiért számos ki- esett, megvakult s 1892 júl. 2. meghalt. Holttestét
tüntetést s magyar nemességet nyert. Gyára 1892. a Muazza közelében temették el. V. ö. Földrajzi
részvénytársaság lett, melynek F. volt a vezér- Közlemények 1892.
igazgatója. Jelenleg a gyárat fia, F. Emil bírja. 10. F. Mór (farkasházi), porcellángyáros, a he-
5. F. Illés, ev. szuperintendens, szül. Toppor- rendi gyár megalapítója, szül. 1800., megh. Tatán
czon, Szepos vm. 1689 júl.l3., megh. Késmárkon 1880. Tekintélyes iparoscsalád ivadéka, mely ré-
1774 jún. 12. Felsbb tanulmányait az eper- gebben a tatai fayencogyárat bírta. F. a régi kinai,
jesi kollégiumban és a v?ittenbergi egyetemen sévresi és meisseni porcellánutánzataival megala-
végezte, hol Krisztus haláláról szóló mvét írta pította Horend hímevét. Az 1867. évi párisi kiállí-
és ott kinyomatta 1709. Elbb Bártfán mkö- tás után F. nemességet nyert. A muIt század het-
dött, mint második prédikátor 1729. Késmárkra venes éveiben a herendi gyár hanyatlásnak indult
;

hívták meg második lelkészül, ugyanitt 1734. els és F. halála után részvénytársaság vette át. Je-
lelkész lett; 1741 febr. 16. a VI sz. kir. városok lenleg a gyárat F. fia, F. Jen biija.
 :: ;

Flschér — 644 — Fischer

11. F. Samu, gyógyszerész és természettud. suchungen über Kohlenhydrate und Fermente

író, 1846. Miskolczon. Elbb gyógyszerész
szül, 1909) Neuere Erfolge und Probleme der
(u. 0, ;

volt Budapesten a Központi tejcsarnoknak ke-

; Chemie (u. o. 1911) Untersuchungen in der Purin-
;

letkezésekor igazgatója, majd technikai vezetje gruppe (u. 0. 1907).

és vegyésze. Több gyógyszertani és kémiai vizs- 3. F., Franz, karnagy, szül. Münchenben 1849
gálatokról szóló cikket írt a szaklapokba fbb ; júl.29. A pesti Nemzeti Színház magángordonkása
munkája Magyarország konyhasós vizei (Föld- 1870—76.; 1877. karnagy Mannheimben, 1880
tani Közlöny 1887) magyar és német nyelven, óta Münchenben és 1886 óta Wagner Eichard
;

térképpel, mely ktllönösen az Erdélyi medence bayreuthi mintaszinházában. 1912-ben nyuga-

sósvizeire nézve alapvet fontosságú. lomba vonult. Zongorán állítólag Erkel «Hunyadi
12. F. Sándor, író, szül. Budán 1853., meghalt László»-ját egyszeri hallásra emlékezetbl elját-
Budapesten 1888 nov. 25. Németajkú család gyer- szotta.
meke volt, de hazafias szellemben nevelkedett. 4. F, Gustav Adolf, Afrika-utazó, szül. Bar-
A kereskedelmi elvégzése után hosszabban utazott menben 1848 márc. 3., megh. Berlinben 1886 nov.
kültöldön s európai mveltséget szerzett. Haza- 11. 1876-ban mint a Denhardt-expedició tagja,
térte után az egyesült budapesti fvárosi takarék- Zanzibárba utazott és —
egyelre egyedül —
pénztár tisztviselje lett s mint vagyonos iroda- Vituban és a déli Galla-földön kutatott, azután
lombarát szabad idejében nemes szenvedélyének 1878. a Denhardt-testvérekkel folytatta kutatá-
ólt. íróink közül Petfinek és Madáchnak beható sait a Tana folyó vidékén. 1882-ben a hamburgi
tanulmányokat szentelt; Madách nagy drámai földrajzi társaság támogatásával Panganiból a
költeményét németre is lefordította, a Paulay-féle Masszaiföldön át a Naivasa tóig hatolt elre. 1885.
szinrealkalmazás nyomán Die Tragödie des Men- újra Kelet-Afrikába ment, hogy kísérletet tegyen
:

schen (Budapest 1886). Fmve Petfi's Lében Junker, Casati és Emin megszabadítására, de a
:

und Werke (Leipzig 1889). Ezért a Petfi-társaság Viktória-Nyanzától vissza kellett fordulnia. Meg-
tiszteleti tagjává választotta. A m elé Jókai írt jelont tle Mehr Licht im dunkeln Weltteil (Ham-
elszót, magyarra pedig Tolnai Lajos fordította
:

burg 1885). Útleírásai a Mitteilungen der Geo-

Fetöfi élete és munkái (Budapest 1889). graphischen Gesellschaft in Hamburg c. folyó-
Fischer, 1. Anton Hubert, bíbornok, kölni iratban jelentek meg (1876—83).
érsek, szül. 1840 máj. 30. Jülichben (Poroszország), 5. F., Heinrich, német mineralógus, szül. Frey-
megh. Neuen-Aarban 1912 júl. Tanulmányait a burgban (Breisgau) 1817 dee. 19., megh. u. o. 1886
kölni gimnáziumban, a bonni és münsteri egye- febr. 2., mint az egyetemen a mineralógia és geo-
temeken végezte. Pappá szentelték 1863. Hittan- lógia rendes tanára. Egyike volt az els német
—
tanár volt 1884 89-ig az esseni gimnáziumban. mineralógusoknak, kik a mikroszkópot ásvány-
1889-ben Krementz bíbornok, kölni érsek másod- tani és kzettani, valamint paleontológiái célokra
püspöke, 1902 nov, 6, kölni érsek, 1903 jún, 24. használták. Egyik legnagyobb érdeme, hogy a
bíbornok. Irodalmi munkásságából kiemelend: kkorszakbeli tárgyak petrográfiai feldolgozását
De salute infidelium (Essen 1886), indította meg és kifejtette a mineralógiai és petro-
2. F., Emil, német kémikus, szül. EnsMrchen- gráfiai ismereteknek fontosságát az archeológiá-
bon 1852 okt. 9. Tanulmányait Bonnban és Strass- ban. Prehisztorikus-etnograflkus gyjteményt is
burgban végezte. 1878-ban magántanár, majd egy szervezett. Ezekre vonatkozólag legfontosabb
évvel késbb vezetje az analitikai kémiai inté- munkái Nephrit u. Jadeit nach ihren mtneralo-
:

zetnek Münchenben. 1882-ben Erlangenben, 1885. gischen Eigenschaften, sowie nach ihrer urge-
Würzburgban a kémia tanára. 1892-ben Berlinbe sehichtlichen Bedeutung (2 kiad. Stuttgart 1880)
hívták meg Hofmann utódául, hol tervei szerint Die Mineralogie als Hilfswissenschaft für Archae-
egy új kémiai intézet épült, A szénvegyületek ologie (Braunschweig 1877). Egyéb munkái közül
kémiája F. búvárkodásai alapján lényeges lendü- említést érdemel Clavis der Silikate(Leipzig 1864).
letet vett. Felfedezte az organikus hidrazineket, Kezdetben entomológiával foglalkozott és Ortho-
melyek közül a fenilhidrazint a cukorfélék tanul- ptera europaea (u. o. 1853) címen munkát írt.
mányozásánál használta fel. Sikerült is neki a 6. F., Johann Georg, német költ, szül, Würt-
cukrok szerkezetét megállapítani, valamint a szl- tembergben 1816 okt. 25., megh. 1897 máj. 4.
lcukrot szintetikusan is elállítani. Ezenkívül Stuttgartban. Figyelmet keltett költemény köteté-
számos más szénhidrátot és glikozidát állított el vel (Gedichte, Stuttg. 1854). Késbb kiadta Neue
mesterségesen. A purin testek tanulmányozása és Gedichte c. költeménykötetét (1865), majd egy-
szintetikus elállítása szintén az nevéhez fz- másután gyjteményeit Den deutschen Frauen
:

dik. A fehérjék bomlási termékeibl az aminosa- (1869); Aus frischer Luft (1872); Neue Lieder
vaktanulmányozásával kapcsolatban sikerült neki (1876) Merlin (dalciklus, 1878) és Der glüekliche
;

szintézis útján proteinszer anyagokat elállí- Knecht (idill, 1881). Költeményeiben szerenesésen
tani. Heringgel együtt felfedezett egy pár ma- vegyítette a humort a komolysággal. Drámákat
napság igen használatos altatószert (veronai, pro- is írt (Saul, Friedrich H, v. Hohenstaufen stb.),
ponál). Számos értekezésein kívül önálló munkái de ezek csekély jelentségek. V. ö. Fischer H.,
Chemie d. Kohlenhydrate und üire Bedeutung Erinnerungen an J. G. P. von setnem Sohne
(Berlin 1894) Der Neubau des ersten chemischen (Tbingen 1897).
;

Inst. d. Universitat Berlin (u. o. 1901) Anleitung

; 7. F., Johann Martin, osztrák szobrász, szül.
zur Darstellung organischer Práparate (Würz- Bebelében 1740., megh. 1820 ápr. 27. Bécsben
burg 1901) Untorsuchungen über Aminosauren, tanult, utóbb az anatómia tanára lett a mvészeti
;

Polypeptide und Proteiné (Berlin 1906); untor- akadémián. Mvei közül, melyek gyakran Donner
 ; :;

Fischer 645 — Fischer

hatását árulják említendk: a bécsi Grabenen Ueber die Bntstehung u. d. Entwlckelungsformon

ol,
lev Szt. József- és Llpót-kutak, aFerenciek terén d. Witzes (1871) Schakespeare und die Bacon-
;

lev Mózes-kút, a Josefluum udvarát díszít Hy- Mythen (Heidelberg 1895) Goethes Sonettonkranz ;

giea-kút és egyéb díszkutak, melyek szobrai ólom- (u. 0. 1895-96, 2 köt.) Goethes Schriften (1895- ;

ból vannak öntve apostolok, szentek szobrai a Szt. 1900, B köt.) Shakespearos Hamlet (u. o. 1896)
; ;

István székesegyházban, stb. Messerschmiedttel Das Verhaltniss zwischon Willen und Vorstand
együtt F. készítette a savoyai hölgyalapítvány imMenschen(u. o. 1896); Der Philosoph desPes-
palotájának udvarában lev kút szobrászati dí- simismus (u. o. 1897) Grossherzogin Sophio von ;

szét és restaurálta 1801. a Neuer Marktonlev Sachsen (u. o. 1898). Szép kitüntetésben része-
Donner-féle kút ólomszobrait. F. stílusára valla- sült, midn Windelband F. 80. születésenapjának
nak a pozsonyi primási palota (ma városház) ünneplésére két kötetes munkát adott ki: Die
homlokzatát díszít szobrok. Philosophie am Anfang des XX. Jahrhunderts,
8. F., Kari, német történetíró és pedagógus, melyben kiváló filozófusok egyes fejezetekben a
szül. Darmstadtban 1840 nov. 4;., megh. 1906 filozófia egyes ágainak jelen állapotáról és fejl-
jún. 22. Halléban. Fbb müvei Geschichte des désérl referáhiak. F. a hegeli iskolából indult ki,
:

Kreuzzugs Kaiser Friedrichs I. (Leipzig 1870) de igen jelentékenyen eltávolodott mesterétl; leg-
Geschichte der auswartigen Folitik und Diplo- jobban nagy történeti müvében, melyben a Hegel
matie im Reformationszeitalter (Gotha 1874); Die szellemében való konstruálásról egészen lemon-
Nation und der Bundestag (Leipzig 1880); Frst dott. Nagy érdeme F,-nek, hogy az elsk közül
Bismarck, Farteilehren und Volksvpohl (névtele- való, kik nyomatékosan utaltak újra Kant rend-
nül, Gotha 1881) Deutsches Lében und deutsche szerére, amelyhez az újabb filozófiai kutatás annyi
;

Zustande von der Hohenstaufenzeit bis ins Refor- haszonnal fordult.

mationszeitalter (u. 0. 1884); Bibliáche Psycho- 10. F.,Liidioig, német énekes,születettMainzban
logie, Biologie und Pádagogik (u. o. 1889) Glau- 1745 aug. 18., niegh. Berlinben 1825 júl. 10. Korá-
;

ben oder Wissen (u. o. 1891); Grundzüge einer nak els basszus énekmvésze volt tüneményes ;

Socialpádagogik u. Socialpolitik (Eisenaeh 1892). (D—a' terjedelm) hangja számára írta Mozart a
9. F., Kuno, német bölcsész, az újkori fllozóíia Szöktetés a Szeraüból dalmben Oszmin szere-
híres történetírója, szül. Sandewaldeban,Sziléziá- pét. Énekelt Münchenben, Olaszországban, Bécs-
ban 1824 július 23., hol atyja pap volt, megh. ben, Parisban, 1788 óta Berlinben. Gyermekei
Heidelbergben 1907 július 5. A bölcsészet magán- Josef és Josefa szintén neves énekesek voltak.
tanára lett Heidelbergben, hol eladásai nagy 11. F., Ludwig Hans, osztrák fest<5, rézkarcoló
közönséget vonzottak. Az 1853. tanév vége felé és író, szül. Salzburgban 1848 márc. 2. A bécsi
a minisztérium eltiltotta az eladásoktól, ami mvészeti akadémián tanult, azután hosszú uta-
akkoriban egész Németországban nagy feltnést zást tett Olaszországban, a Keleten, Egyiptom-
keltett. 1855-ig maradt F. Heidelbergben tudo- ban, Észak-Afrikában és eközben készített váz-
mányos feladatának élve, ekkor Berlinbe ment, latait különböz folyóiratokban értékesítette. A
hogy ott habilitálja magát, de a minisztérium bécsi sokszorosítómvészoti társulat megbízásából
nem adta meg hozzá az engedélyt. Végre a böl- rézmetszés és rézkarcú tájképsorozatokat ké-
csészeti karnak 1856. sikerült a királynak erre szített, köztük ausztriai és magyarországi törté-
vonatkozó kedvez rendeletét kieszközölni, azon- neti tájképeket. A bécsi természetrajzi múzeum
ban F. akkor már a jenai egyetemre kapott meg- számára kilenc dekoratív tájképet festett. Egyéb
hívást. 1872-ben Heidelbergbe hivatott meg ta- képei Aranyszarv, Holdvilágos éj a pusztában.
:

nárnak, ahol a badeni nagyherceg titkos taná- Erd a Himalája mellett. Számos akvarelltáj képet
csosi ranggal és 1886. az egyetem 500 éves jubi-
leuma alkalmából excellenciás címmel tün-
festett és résztvett több néprajzi
sában. Bécsben megjelent
m
Die Technik der
illusztrálá-

tette ki t. Fmve
a Geschichte der neuem Aquarellmaleroi c. könyve számos kiadást ért
Philosophie, mely 1854. indult meg s azóta meg. Ó alapította 1889. a Wiener Aquarellisten-
több kiadásban jelent meg. 1897—1903. jubi- klub-ot.
láris kiadása jelent meg tíz kötetben, ebben a 12. F., Oíío, német perjogász, szül.Lüdenscheid-
sorrendben: 1. Descartes, 2. Spinoza, 3. Leibniz, ben 1853 marc. 30. 1881-bon magán-, 1883. rend-
4—5. Kant, 6. Fichte, 7. Schelling, 8. Hegel, 9. kívüli, 1884. rendes tanár lett Greifswaldban,
Schopenhauer, 10. Bacon. A filozófia történeté- 1890. Boroszlóban. Nevezetesebb müvei: Lehr-
hez tartoznak még kisebb munkálatai, melyek buch des preussisehen Privatrechts (Berlin 1887);
közt vannak a Trendelenburg ellen Írottak. Ezek Bürgerliches Gesetzbuch nebst Einführungsgé-
e két kiváló embert kínos vitába keverték, mely- setz (kézi kiad. Heule-yel, München 1898, 8. kiad.
bl egyik sem került ki sértetlenül. Rendsze- 1909) Die Gesetzgebung betroffend die Zwangs-
;

res filozófiai mvei legels munkája, Diotima,

: vollstreckung in das unboweglicho Vermögen im
die Idee des Schönen (1849) és Logik u. Metaphy- Reiche und in Preussen (5. kiad. Berlin 1907
sik oder Wissenschaftslehre (Heidelberg 1852, 2- Krech-he\) ; Grund buchordnung für das Deutsche
kiad. 1865) továbbá beszéde Ueber d. Problem
; : Reich (5. kiad. u. o. 1909).
der menschl. Freiheit (Heidelb. 1875). Irodalom- német kémikus.szül.Enskirchenben
13. F., Ottó,
történeti és esztétika-kritikai müvei: Lessing's 1852 nov. 28. Erlangenben volt egyetemi tanár,
Nathan d. Weise (Stuttgart 1864, 3. kiad. 1881) F. Emil utóda. Számos tudományos munkájában
fkép a szerves festékanyagokkal, és F. Emillel
Lessing als Reformátor d. deutschen Literatur (2
kötet, 1881)Vertragé über Faust (1877) Shake- együtt a trífenilmetán-származékokkal foglalko-
; ;

speare,CharacterentwickelimgRichardsIII (1868) zott. 1881 -ben a kairinban az els mesterséges

Révai Nagy Lexikona. VH. Mt.

 ;

FIscher-CoIbrie — 546 — Fischhof

láz elleni szert találta fel. Tudományos érteke- Fischer-féle só, 1. Kohaltsárga.
zései fleg a Ber. d. deutsch. chem. Ges. cím Fischerit (ásv.), a rombos rendszerben kristá-
folyóiratban jelentek meg. lyosodik. Apró igénytelen hatszöglet táblák, be-
14. F., Ottó, német fest és grafikus, szül. Lip- kérgezések fzöld-olajzöld, üvegfény, átlátszó.
;

csében 1870 júl. 2. A

drezdai mvészeti akadé- Összetétele AIPO4. A1(0H)8 -f 2^ KjO, azaz víz-
:

mián tanult Oehme, Preller és Prell mellett. tartalmú bázisos aluminiumfoszfát. Hazánkban
Négy falfestményt készített a drezdai királyi pa- Román-Gladna (most Galadna, Krassó Szörény
lotában és számos tájképet festett, de legjelenté- vm.) a termhelye elfordul még Nizsne-Tagil-
;

kenyebb mködése a grafika terén. Többnyire tá- szkon az Uraiban.

jakat és városrészleteket feltüntet rézkarcai és Fischer von Erlach, 1. Johann Bernhard,
krajzai a modern német grafikai mvészet leg- osztrák építész, szül. Grazban 1656 júl. 20., megh.
finomabb darabjai közé tartoznak. Néhány lapja 1723 ápr. 5. Rómában tanult és az ottani bárok
a Szépmvészeti Múzeum metszetosztályában építészet mestereinek hatása alatt fejldött ki
is látható. nemes és nagyszer stílusa, melyet hazatérése
15. F., Theohald, földrajzi író, szül. a porosz után oly nagy mértékben volt alkalma kifejteni.
Sachsen tartományban, Kirchsteitzben (Zeitz) Az tervei szerint készült a salzburgi templomok
1846 dec. 31., megh. 1910 szept. 19. Marburgban. egész sorozata, köztük a hatalmas egyetemi temp-
1868— 1877-ig utazott a Földközi-tenger körüli lom; még tágabb tér nyílt azonban mvészetének
országokban. A bonni egyetem magántanára, a török veszély alól felszabadult Bécsben, mely
majd a kiéli s marburgi egyetem rendes tanára javarészt F.-nak köszönheti újabb építészeti jel-
volt. 1886-ban a tuniszi Szaharában, 1888., 1899. legét. Egymás után keletkeznek a szebbnél szebb
és 1901. Marokkóban és Algériában utazott. paloták Schwarzenberg hercegé, gr. Batthyányó
:

Munkái: Beitráge zurphysischen Geogi'aphie der (ma Schönborn), a két Trautson-palota (ma a ki-
Mittelmeerlander, besonders Siziliens (Leipzig rály személye körüli magyar minisztérium és a
1877) Studien über das Klíma der Mittelmeer-
; magyar testrség híres palotája), Savoyai Bugen
lander (1879) Eaecolta di mappamondi e carte
; herceg palotája (ma pénzügyminisztérium) nagy-
nautiche del medio evo (Venezia 1881) Beitráge
; szer kapuzatával, az udvari könyvtár felülmúl-
zur Geschichte der Erdkunde und der Karto- hatlan szépség dísztermével, a Hofburghoz csat-
graphie von Italien ím Mittelalter (u. o 1886) lakozó téli lovaglóiskola stb. Lényegében F. mve
Die südeuropaischen Halbinseln (Prága és Leip- a schönbrunni császári kastély is. F. templomai
zig 1893) Wissenschaftliche Ergebnisse einer
; közül különösen Borr. Szt. Károly bécsi temploma
Forschungsreise im Atlasvorlande von Marokkó (1702—33) válik ki, a bárok építészet legnagy-
1899 Meine dritte Forschungsreise im Atlasvor-
; szerbb alkotásainak egyike, ovális kupolájával,
lande von Marokkó im J. 1901 (Mítteilungen der hatalmas szóles homlokzatával, melyet a szelle-
Geographischen Gesellschaft in Hamburg, 1902) mesen elhelyezett két nagy oszlop díszít. Nyilván
La Penisolaltaliana (Torino 1903); Mittelmeer- az mve a bécsi Szt. Péter templom és a szale-
gebiet, 2 köt. (1904—6). ziánus apácák temploma is. Nagy hatást gyakorolt
16. F., Theodor, német építész, szül. Schwein- korára F. Bntvmrf einer historischen Architektur
furtban 1862 máj. 28. Münchenben tanult, azután (Wien 1721) c. mve is, melynek szövegét a svéd
Berlinben dolgozott,majd Münchenben letelepedve Heraeus írta. V. ö. Ilg, Lében und Werke Joh.
vezet szerepet játszott az ottani középi tkezés Bernh. F., des Vaters (Wien 1894).
terén. 1901 óta a stuttgarti technikai fiskola ta- 2. F, Joseph Emánuel, osztrák építész, az
nára. Mveinek hosszú sorából kiemelendk is- elbbinek fia, szül. Bécsben 1680., megh. 1740.
kolaépületei (München-Sehwabing), modern fel- Atyjának volt tanítványa, munkatársa és több
fogású templomai (münchen-sehwabingi Meg- mvének befejezje. Az ö tervei szerint épült
váltó-templom, stuttgarti Megváltó-templom, 1723—25. a bécsi udvari istállók épülete (Hof-
ulmi helyrségi templom), a müncheni Prinz staUgebáude). Körmöczbányán vízlevezet ereszt
Eegenten- és Wittelsbaeher-hidak, a jenai egye- épített. Irodalmimve : Anfang einiger Vorstel-
tem épülete stb. Nagy tekintély városrendezési limgen der vomehmsten Gebaude (Wien 1719).
kérdésekben, melyekrl Stadterweiterungsfragen Fischer von Waldheim, Gotthelf, német ter-
(Stuttgart 1902) címen könyvet is írt. mészettudós, 1. Fisch. *

Fischer-Colbrie Ágost, kassai püspök, szül. Fiscli. et Mey., 1. F. et M.

Zelizen (Bars vm.) 1863 okt. 16. A teológiát a Fischhof J.cfc>í/, osztrák politikus,szül. Ó-Budán
bécsi egyetemen végezte. Pappá szentelték 1886. 1816 dec. 8., megh. Emmersdorfban (Karintiában)
1888. sub auspiciis Imperatoris teol. doktor lett, 1893 márc. 23. Elénk részt vett az 1848-iki moz-
azután bpest-belvárosi segédlelkész, hercegprimási galmakban s egyike volt a márc. 13-iki bécsi fel-
szertartó és levéltáros, majd szentszéki jegyz, kelés elidézinek. Késbb képviselnek válasz-
cs. ós kir. udvari káplán és tanúim, igazgató a tották s végre a Doblhof-féle minisztériumban mi-
bécsi Augustineumban. 1892-ben Rudolf trónörö- niszteri tanácsos lett. A képviselház erszakos
kös leányának, Erzsébet fhercegnnek hitokta- feloszlatása után Schwarzenberg elfogatta, de a
tója. 1900-ban esztergomi kanonok és p. prelátus, törvényszék t hosszú fogság után felmentette.
1902. a bécsi Pazmaneum igazgatója, 1904. kassai Az abszolutizmus korában mint politikai író Ma-
segédpüspök és 1907. valóságos megyés püspök gyarország jogai mellett fogott tollat. Ebben a
lett Számos cikke jelent meg különiböz folyó- szellemben szerkesztette Unger József (a késbbi
iratokban; önálló mvei: Fragmentum apologeti- miniszter) közremködésével Zur Lösungderun-'
cum (1891) Hóra eucharistica (1898, 4. kiad.) stb. gar. Frage (1861) c. müvét. 1866-ban az Em Blick
;
 ;: ;; ;;
;

Fischhorn — 5é7 - PIskus

auf Österreichs Lage c. röpiratot tette közzé.mely- gyzelmet aratott a déli államok csapatain, me-
ben Auszti-ia és Poroszország kibékülését indítvá- lyeket Early vezényelt.
nyozta. A bécsi centralisztikus pártok azonban Fish-öböl (Great-F.) v. Tigers-bay, öböl Dél-
zokon vették mködését s a bécsi sajtó legnagyobb Afrika Ny. -i partján a Kunene torkolatától É.-ra
része munkáit agyonhallgatta. További Lratai: Ny.-on a hosszú és keskeny Tiger-félsziget ha-
Die Sprachenrechto in den Staaten gemischter tárolja.
Nationalitaten (1885) Der österreichisBhe Spra-
; Fiah-river (Great-F), 1. Hal-folyó.
chenzwist (1888). Fisis (zene), a kotts kereszttel feljebbített f.
Fischhorn, kastély, 1. Zell. Fiskális (lat.) a. m. ügyvéd.
Fiscliíetto, szabadelv képes olasz élclap; Fiskális adóreform, 1. Adóreform.
1848. alapította Cassone G. Torinóban. Fiskális cigányok. Erdélyben azok a cigányok
Fiscus, 1. Fiskus. voltak, akik fleg az aranymosással foglalkoztak
Fis dur (ol. Fa diesis maggiore, franc. Fa testületet alkottak, s némi kiváltsággal bírtak
diése majeur, ang. F. sharp major). Mint skála (1747. VIII. novelláris cikkely).
fis, gis, ais, h, cis, dis, eis, fis. Eljegyzése 6 0. Fiskális jószágok v. tiszta fiskalitások (bona
Mint akkord fis, ais, cis.
: Erdélyben a magyarországi koronái jó-
flscalia).
Fisór (a német fischer-höl), halkeresked, ki szágoknak felelnek meg. A P.-nak els összeírása
a halat nagyban vásárolja, megkülönböztetésül (Regestrum bonorum flscalium) Bethlen Gábor
a halásztól, aki a halat fogja. alatt készült az 1615. évi kolozsvári országgy-
Fisetfa, magyar sárgafa, fmztik (növ.). A Dól- lési határozat folytán, ezt követte a 11. Rákóczi
Em-ópában (nálunk is) term Ehiis Cotinus fája, György alatt készült új regestrum 1649 és 1650. A
melyet br és gyapjú festésére, nagyobb darabjait P.-at a fejedelem örölie nem adományozhatta, s
pedig furnir-fának használnak. csak rendkívüli esetekben és csak mérsékelt összeg
Fisher (ejtsd : flser), 1. erejéig elzálogosíthatta. A regestrumból való tör-
Andrew, ausztráliai állam-
férfiú, szül. 1862 aug. 29. Crosshousoban (Skócia). lésük s így fiskális jószág minségük megszünte-
1885-ben Queenslandbe vándorolt s mint egyszer tése csak az országgylés beleegyezésével történ-
bányamunkás került be 1893. a queenslandi par- hetett. Az elidegenített P. visszaszerzése, az el-
lamentbe és 1899. közmunkaügyi miniszter lett. zálogosítottak visszaváltása a fiskális direktornak
1901-ben Ausztrália államszövetségének (Com- tisztéhez tartozott. Illetékes bíróság az els eset-
monwealth) parlamentjébe választották; 1904. át- ben a fórum tridicasteriale v. productionale, a
vette a kereskedelmi tárcát, 1908. pedig miniszter- másik esetben a fórum quindenale volt.
elnök lett. Fiskalitás (lat. hona fiscalia),igY nevezték ha-
2. F., John, bíboruok, rochesteri püspök, szül. zánkban a koronaügyész által a kir. kincstár
1459 táján, megh. 1535 jún. 22. 1501. a cambridgei javára, pl. a birtokos által elkövetett felségsértés,
egyetem kancellárja, 1504. püspök lett. Mint a htlenség v. magszakadás folytán lefoglalt birto-
humanizmus és az egyház reformjának barátja kot, mely további adományozásnak volt tárgya.
tnt ki, de a német hitújítás ellen foglalt ál- Fiske (ejtsd: flszk), John, angol történetíró és
lást. Luther és Oekolampadius ellen írt irataival bölcsel, szül. Hartfordban (Connecticut) 1842 márc
az angol katolicizmus fvédje lett. Katharina 30., megh. 1901 júl. 9. East Gloucesterben (Mas-
királyn gyóntatója és VIII. Henrik által megin- sachusetts). Mvei közül nevezetesebbek The des- :

dított válóperében tanácsadója volt. Morusszal (1. ting of man,viewed in the Ughtof his origin (Boston
0.) együtt 1534. a Towerban fogságba került. 1884) és The idea of God, as affected by modem
III. Pál bíbomoknak nevezte ki, de ezzel vesztét knowledge (u. o. 1885). Egyéb nevezetesebb böl-
okozta, mert a király a szupremáciaeskü meg- cseleti müvei: Myths and myth-makers (u. o.
tagadásáért felségsértés címén lefejeztette. Az 1872) Outlines of cosmic philosophy (2 köt., u. o.
;

egyház 1886 dec. 20. az angol vértanuk sorában 1875) The imseen world (u. o. 1876) Darwinism
; ;

boldoggá avatta. Mvei több kiadást értek Opera (London és New York 1879). Töi-ténehni munkái
:

omnia ( Wüi-zburg 1597) English Works I. (Lon- közül, melyek valamennyien lelkiismeretes for-
;

don 1876). V. ö. Kerker (1860) Baumstark (1879)

; rástanulmányon alapulnak, ezeket említjük : The
Bridgett (London Ind. ed. 1890) Ortroy (1891). ; critical period of American history (Boston 1888)
3. F., John, lord, brit tengernagy, szül. 1841 The beginnings of New England (London 1889)
jan. 25, 1854-ben lépett be a haditengerészetbe The discovery of America (2 köt. u. o. 1892) Old ;

és az 1882-iki egyiptomi expedíció alkalmával Virginia and its neighbours (Boston 1897, 2. köt.)
különösen kitüntette magát. 1890-ben ellenten- The Amirican Revolution (u. o. 1897, 2. köt.)
gernaggyá kineveztetvén, 18y7. az amerikai, The Duch and Quaker colonies in Amerika (u. o.
1899—1902. pedig a középtengeri hajórajt vezé- 1899); Essays, historical and literary (1902, 2.
nyelte. Az 1899-iki hágai békekonferencián F. köt.) New Francé and New England (15)02).
;

képviselte Angolországot. 1904-ben a tenger- Fiskum-Fossen {Fiskem-Fossen),a Namsenelv

nagyok els lordjává, 1905. pedig az egész angol híres vízesése Észak-Drontheim norvégiai kerü-
flotta tengernagyává neveztetett ki. 1909-ben P. letben. Magassága 45 m.
a peeri méltóságot nyerte el; 1911. nyugalomba Fiskus (lat. fiscus).A rómaiaknál eredetileg a.m.
vonult. fonott edény, pénzkosár. A császárok idejében a
Fisher's Hill, halom Virginia északamerikai császári pénztár, ellentétben az állampénztárral
államban, Winchestertl délre. Az Egyesült Álla- (patrimonium populi publicum), az államvagyon-
mok polgárháborújában P. mellett 18&4 szept. 21. nal (aerarium publicum) és a császár magán-
az északi államok serege Sheridan vezetésével vagyonával (privatum patrimonium, res privata

S6*
FIsmes - 648 — FItch

principis). Késbben az államvagyon, ellentét- F. ani, a végbél nyálkahártyájának a vég-

ben a császár magánvagyonával. Napjainkban bélnyilás körül támadt repedése erltetett, ne-
F. az állam mint vagyonjogoknak alanya. Hazai héz székürítés vagy olyan mvelet következté-
jogunkban a kir, F. (államkincstár) jogi személy, ben, mely a végbélnyilást túlságos módon kitá-
ki a szent koronát, a királyt és az országot magán- gítja. Keskeny hosszúkás fekély keletkezik utána
jogilag képviseli s a F. jogi személyisége más jogi a végbélnyilásban a nyálkahártya redi között,
személyekkel szemben bizonyos eljogokat élvez. mely gyógyulásra alig hajlandó, mert minden
Ilyen kiváltságos joga a F.-nak az m'afogyott székürltéskor a végbél záróizma szótvonja s az
hagyatékokban való törvényes öröklés; kivált- ott elhaladó bélsár kémiailag izgatja. Rendkívül
ságos a helyzete számos kincstári követelés elévü- heves fájdalmat okoz órákon keresztül minden
lésénél, továbbá az elbirtoklásnál, mely ellene székürítés után, sokszor makacs végbélgörcsöt
folyik stb. A kir. F. személyét régen a kir. ügyek (tenesmus) vált ki. Gyógyítása logészszerübben
igazgatója és szent korona ügyvédje (Causarum abban áll, hogy a fekély fenekén a nyálkahártyát
Eegalium Director et Sacrae Regni Coronae Fis- és a végbél záróizmát a végbél hosszanti irányá-
calis) képviselte a szükséges személyzettel. Jelen- ban átmetszük s ez által a végbél záróizmának
leg a F--t a kir. kincstári jogügyi igazgatóság vongáló s a gyógyulást hátráltató befolyását ki-
képviseli, mint központi szerv, amelynek a kir. zárjuk, így ülfürdk, kimosások által a végbelet
kincstári ügyészségek vannak alárendelve. minden székürítés után megtisztítván, a fekély
Fismes (ejtsd: fim), város Marne francia départe- rövid id alatt (3—4 hét) gyógyul. —
F. orbitá-
mentban, (1906) 3058 lak., selyemiparral és cukor- lis, Koponyacsontok.
1.

gyártással. F. a római Fines Suessionum áUomás Fissurella, az BlUropoltyús puhatestek

helyén áll. (Prosobranchiata) rendjében a Pajzskopoltyúsak
Fis moll (ol. Fa diesis minre, franc. Fa (Aspidobranchiata) alrendjének egyikneme, mely-
diése mineur, ang. fis sharp minor), párhuzamos nek 150 faja az Északi-tengerben, a Földközi- és
skálája A-durnak. Mint akkord : fi^ a cis. az Adriai-tengerben él. Legismertebb a F. graeca
Fissidens Hedw. (növ.), lombos moha, ha- —
Lam. 3 4 cm. hosszú.
zánkban mintegy 10 fajjal. Fistula (lat.) a. m. cs. —
F. a kat. liturgiá-
Fissilingues (Hasadtnyelvüek, áiiat),,a Gyík- ban, 1. Áldozó edények. —
F. a zenében, 1. Fal-
félék egyik alrendje, a hová hosszú, vékony, sza- setto. —
F. a kirurgiában 1. Sipoly. —
F. ani, 1.
bad végén két ágra hasadt nyelv gyíkok tartoz- Végbélsipoly.
nak. Ilyenek pl. az ámejva-félék (Ameividae), a Fistularia (állat), 1. Pipaszárhal.
közönséges gyíkfélék (Lacertidae), a varanusz- Fistularidae (állat), 1. Gsövesszájú halak.
félék (Varaneidae) és vakondokgyíkfélék (Sein- Fistulina Bull. (növ.), 1. Májgomba.
cidae). Fiszharmónika, 1. Harmónium.
Fissilitas (lat.) a. m. hasíthatóság. Fiszkonia (physkonia), felfúvódás, pókhas ; el-
Fissípedia (Szárazföldi ragadozók, Hasadt- hájasodást is jelent.

ujjú ragadozók, áiiat), a Ragadózók (Garnivora) Fiszoda (ttöv.), a barna moszatok (Pheophyceae),
egyik alrendje, melybe a vízi életmódhoz alkal- de a magasabb rend növények sejtjeiben is néha
mazkodott ragadozókkal, az Úszólábuakkal (Pin- elforduló hólyagszer képletek, melyek a vakuo-
nipedia) szemben, a szárazföldi életmódhoz alkal- láknál erseb b fény tör ésüek képesek önállóan
;

mazkodott ragadozókat sorolják. Idetartoznak a helyüket változtatni. Tartalmuk bonyolult össze-

Macskafélék (1. 0.), a Cibetmacskafélék (1. 0.), a tétel fenol-féle szemecskók, amelyekben a íloro-
Menyétfélék (1. 0.), a Hiénafélék (1. 0.), a Cibet- glucin mindig megvan.
hiénafélék (1. Gibethiéna), a Kutyafélék (1. 0.), a Fisztán, széles és egész a térdekig ér férfi-
Medvefélék (1. 0.) és a Mosómedvefélék (1. 0.). viselet. Különösen az albánok és törökök viselik,
Fissirostres (állat), Hasadtcsrüek. Régebbi ez utóbbiak F-ákinak nevezik. A török nk alsó
madártani rendszerekben e néven egyesítették a ruháit is így nevezik, és F.-lik annak a ruhaszö-
Rikácsolok (Goraciiformes) rendjébe tartozó Sar- vetnek az elnevezése, melybl a F. készül. A szót
lósfecskeféléket (Gypselidae), Lappantyúféléket albán eredetnek tartják.
(Gaprimvlgidae) és a Verébalakuak (Passeri- Fisztik V. mélyhangú kiejtéssel fysztyk, törö-
formes) rendjébe tartozó Fecskeféléket (Hirun- kül a pisztác nev gioimölcsöt jelenti.
dinidae), azon közös jellegük alapján, hogy szá- Fisztula, 1. Fistula.
juk igen nagy, szemük aljáig hasadt, minek kö- Fit (ang.) a. m. alkalmas, kész, tökéletes. Vala-
vetkeztében nagyra tátható és repülés közben a mely versenyre készül ember, vagy ló F. akkor,
rovarok megfogására igen alkalmas. L. Lappan- ha az elz training révén eljutott versenyz-
tyúfélék, Sarlósfecskefélék. képességének tetpontjára. F. and well a. m. kész
Fissara (lat.) a. m. hasadék, repedés a csont-
; és egészséges.
nak küls erszak hasadásszerü
által létrehozott Fitch (ejtsd: flcs), Í.John, amerikai feltaláló, szül.
megszakadása, melynél a csonttörés darabjai hely- Cast Windsorban, Connecticut államban 1743
zetükbl ki nem mozdulnak s a csont folytonosságát jan. 21., megh. Bardstownban 1798 jún. 25. és
nem veszíti. Szóles, lapos csontokon fordul el, f- júl. 18. közt. Órás volt s egy izben az a gondo-
leg a koponyaboltozat csontjain, ha azokat közve- lata támadt, hogy gzzel hajtható hajót épít. Ter-
tetlen ütés éri, v. néha a koponya alapját képez vei kivitelében azonban senki sem akarta támo-
csontokon contrecoup által (1. 0.). Igen nehezen gatni, míg végre 800 dollárhoz jutott, melyen
gyógyulnak és néha a közelükben lev agyhártya hajót épített. Anyagi támogatás hiján azonban
gyuladását okozzák s így életveszélyesek. találmányát nem tudta értékesíteni s végül meg-
 ;

FItchburgr — 649 — Fittig

mórgezto magát.Megállapították, hogy találmánya Fitogén (gör.) a. m. növényi eredés az olyan

;

megelzte Fultont. Életrajzát Westcott Thompson ásványról, illetleg kzetrl mondják, mely növé-
(Philadelphia 1857) és Whittlesey Charles (az nyi anyagokból keletkezett. P. ásvány, illetölog
American Biographyban) írták meg. kzet pl. a kszén összes féleségeivel együtt, to-
2. F., Wiüiam Clyde, amerikai drámaíró, szül. vábbá a kovafóld vagy diatomeaföld.
1865. New Yorkban, ahol 1886. doktori fokozatot Fitogeográiia (phytogeographia), I. Növény-
nyert. Már legels szinmúvóvel (Beau Brummel) földrajz.
is nagy sikert ért el, mire óriási számmal tette Fitogliíák (gör.), növénylenyomatokat tartal-
közzé drámáit Betty's Finish A Modem Match
: ; mazó kzetek.
Pamela's Prodigy; April Weather, stb. Legna- Fitokoleszterin (phytocholesterin) v. fitoszte-
gyobb sikert aratta 1898. Chicagóban a Nathan rin,a növényekben található koleszterin (1. o.).
Halé; The Truth (Az igazság) cím drámáját Fitomorfózis (gör.), az olyan álalakú ásvány,
Mikes Lajos fordításában 1907. a budapesti Víg- mely valamely növény alakjában jelenik meg.
színházban is bemutatták. Tulajdonképen nem egyéb, mint pszeudomorfózis,
Fitchburg(^tsd: ücsbarg), county-székhely Mas- csakhogy nem ásvány, hanem növény után.
saehusettsben (Egyesült-Államok), Bostontól (80 Fitooekologia (növ.), a növények külsején is
km.) ÉNy.-ra, (i9io) 37,826 lak. Vasöntök, szöv- megfigyelhet életjelenségek céljait szolgáló be-
fonóipar, papír- és cipgyártás, kfejtk. Alapít- rendezkedésekrl szóló tudomány, amely újabb
tatott 1719. idben mindinkább önállósul, de részét teszi a nö-
Fitero, város Navarra spanyol tartományban, vényélettannak, a f itoíiziologiának, amely a növé-
(1900) 3469 Közelében 4:3"-os ásványvízforrás-
lak. nyek életének minden folyamatát, változását, te-
sal és látogatott fürdkkel. hát jóformán magát az életet iparkodik okszeren
Fit fabricando faber(lat.) a. m. kovácsolás magyarázni. Azeltt hosszabb idn át Delpino
által leszünk kováccsá gyakorlat teszi a mestert.
;
után íltobiologiának mondták és még ez értelem-
Fitger, Artúr, német fest és költ, szül. 1840 ben használják ma is sokan ezt a kifejezést, mint-
okt. 4. Delmenhorstban, megh. 1909 jún. 28. A hogy azonban biológia alatt az élkrl szóló összes
müncheni akadémián tanult, azután Antwerpen- tudományokat értik újabban, azért Haeckel nyo-
ben, Parisban és Rómában tartózkodott, 1869. mán a régi értelmezés biológia helyett ma
Brémában telepedett le. Hatásos dekoratív fest- a P. elnevezés használatos. A P. különösen az
ményeinek hosszú sorából kiemelendk a brémai egyes növényfajok életjelensógeit és életbéli sa-
városház pincéjében, a hamburgi mcsarnokban, játságait vázolja, vagyis azt a módot és sajátsá-
az altensteini és oldenburgi kastélyokban lev gokat, amelyekkel az egyes fajok küls alakbeli
festmények, a brémai tzsde palotáját díszít tulajdonságaikkal berendezkedtek, hogy az adott
72 m. hosszú allegóriái fríz stb. Függöképei közül viszonyok közt életbéli szükségleteiket kielégít-
a Barbarossa ébredése vált népszervé. Mint költ sék, saját magukat ós az ivadékaik fenmaradását
i8 igen termékeny volt. Drámai müvei kozüI ki- biztosítsák. Éppen ezért némelyek P. alatt a nö-
válnak Die Hexe (1878) Die Rosen von Tybum
: ; vény alkalmazkodásának jelenségeit értik. A P.
(1888) San Marcos Tochter (1902). Költeményei-
; étihez képest többféle tagozattal bír, ezek között
nek gyjteményei FahrendosVolk(1875);Winter-
: leginkább a virágra vonatkozó rész épült ki (vi-
nSchte (1881). Jean Meslier c. elbeszél költe- rágbiológia). V. ö. Müller, Knuth, Lubbock, Kor-
ménye 1894. jelent meg. ner munkáit.
Fitiszmadár (Ficedvla Koch. Phylloscopus), 1. Fitoszterin (phytosterin) a m. fitokoleszterin,
Poszátafélék. 1. Koleszterin.
Fito, a görög fiton (phyton, a. m. növény) rövidí- német kémilcus, született
Fittica, Friedrich,
tése. A
tudományos mnyelvben sok összetételét Amsterdamban 1850 márc. 10., megh. Marburgban
használják. Ilyenek: F.-anatómia v, F.-tomia 1912 ápr. 26. Tanár volt Marburgban; állított
szövettan. —
F.-fagus, növénnyel táplálkozó. el oly benzolszármazékokat, amelyek a Kekule
— F.-fenologia a. m. [növényfenologia, 1, Feno- kifejtette, a benzol szerkezetére vonatkozó elmé-
lopia és Növényfenologia. —
F.-fiziolopia és F.- nem volnának. A Liebig alapította
let szerint
hwhqia, 1. Növényélettan. —
F.-geografia, 1. Nö- Jahresberichte der Chemie c. folyóiratnak kiadója
vényföldrajz. —
F.-geologia, snövénytan, 1. s-s szerkesztje volt. Munkái
•. Geschichte der Sul-
:

lénytan. —
F.-glossologia, a növénytan mnyelve. fitzellstofffabrikation (Leipzig 1902); Die Über-
— F.-gnzia, a növények felismerése v. ismerte- fhrung von Oxalsaure in Chlor (Göttingen 1904).
tése, Idváltképen a küls tagjok bélyegei alapján, Több drámát és két kötet költeményt is írt.
1. Alaktan. —
F.-grafia, növényleúrás, vagyis a Fittig, Rudolf, német kémikus, szül. 1835 dec.
növény küls tagjainak ismertetése. —
F.-kémia, 6. Hamburgban, megh. 1910 nov. 19. Strassburg-
növénykémia. —
F.-ndniia növénytermészettan, ban. Elbb Tübingenben (1870), azután Strass-
a növények bels szerveinek és különböz élet- burgban (1876) a kémia tanára. A szénvegyüle-
jelenségeinek ismertetése. —
F.-^ologia, 1. Nö- tek kémiájával foglalkozott. WÖhler, Gmndriss
vénybetegségtan. —
F.-teratologia, a növények der org. Chemie cím mvét a modem felfogás-
tagjai elkorcsosodásának ismerete. —
F.-terápia, nak megfelelen átdolgozta. Különösen a benzol-
növónygyógyítás vagy növónyorvoslás ritkán homológok szintézisével és a telítetlen savakkal
;

használatos név. —
F.-tomia, növényszövettan foglalkozott. Kitnt a lactonok tanulmányozásá-
1. Szövettan. —F.-toxikobgia, a mérges növények val. Értekezései a Ber. d. deutschen chem. Ges.és
ismertetése. —
F.-zoa, növényállatok, t. i. a poli- az Ann. d. Chem. u. Pharm. folyóiratokban jelen-
pok, meg a korallok. tek meg.
 ;

Flttlng — 550 Fitzgerald

Fittmg,í. Hermann IIeinrich,Tiém.et romauista Fitymaf aggyú, a fityma (praeputium) mirigyei-

és jogász, szül.Mannheimban (Rheinpfalz) 1831 nek speciális váladéka (smegma), 1. Hímvessz.
aug. 27. 1856-ban magántanár lett Heidelbergben, Fitymaszükülés (tudományos neve fimózis). A
1857. a római jog rendkívüli, 1858. rendes tanára férfihímtagjának legelüls részét (a makkot) ta-
Baselben, 1862-ben Halléban. Nevezetesebb m- karó br elüls végének nyílása gyakran oly szk,
vei Die Natúr der Korrealobligationen (Brlangen
: hogy hátra nem húzható. Ez az állapot vagy
1859) Das castrense peculium (Halle 1871) Der
; ; veleszületett, vagy gyuladásos elváltozások ered-
Reichs-Zivilprozess (11. kiad. Berlin 1903) ; Das ménye. A P. és a vele gyakran járó lobos állapo-
Reichs-Konkursrecht (2. 1883). 1867-
kiad. u. o. tok már igen fiatal fiúgyermekeknél észlelhetk,
1878-ig szerkesztette az Archiv für die zivilis- néha csak késbb tereldik reá a figyelem, midn
tische Praxis c. folyóiratot, melynek kiadásában a beálló ivaréréssel mutatkozó merevedések al-
1864 óta részt vett. kalmával a fityma hátra nem húzódik. Ez fájdal-
2. F., Johannes, német botanikus, szül. 1877 makat okoz, st emiatt a nemi érintkezés gyak-
ápr. 23, Halléban. 1903-ban a tübingeni egyete- ran nem is lehetséges. A fltymazsákban a szk
men magántanár lett. 1907-ben Jáván, Indiában, nyílás mögött és miatt meggyl váladék genyes
Ceylonban és Egyiptomban a kaucsuknövények gyuladásra (balanitis, 1. 0.) adhat okot, mely kankó
tejcsöveinek szerkezetét és fejldését tanulmá- látszatát kelti igen szk fityma a húgyszervek
;

nyozta. 1908-ban Strassburgban, 1910. Halléban betegségeinek felismerését és kezelését is meg-

lett egyetemi tanár, 1911. pedig a hamburgi bo- nehezíti és ilyenkor maga is könnyen megloboso-
tanikai intézetek igazgatója. 1910-ben a Szaharát dik. Ha egy szk fityma a makk mögé erszakosan
tanulmányozta. Mködése a növényélettan terén hátra visszahuzatik,ez ott megszorul,a makk meg-
igen jelents. dagad és a fityma orvos által is gyakran csak nehe-
Fittler, 1. Imre, kúriai tanácselnök, sziU. Na- zen húzható ismét elre. Ha hosszabb ideig marad
szályon (Komárom vm.) 1843 júl. 31. Tanulmá- ezen helyzetben, ersen meg is dagadhat, st el is
nyai elvégzése után mint ügyvéd mködött, 1871. üszkösödhet, ép úgy mint az általa leszorított
pedig, mint tatai járásbíró bírói szolgálatba lépett. makk. Ez állapotot spanyolgallérnak nevezik
1875-Í3en dunaszerdahelyi járásbíró, 1881. gyri (paraphimosis a. m. makköv [Bakai-Manninger])
törvényszéki, 1888. budapesti, majd 1891.poz8onyi segíteni rajta csak mtéti beavatkozással lehet.
ítéltáblai, 1897. kúriai kisegít, 1899. kúriai Fitz, ó-normann szó, mely fiút jelent s való-
bíró, 1911. kúriai tanácselnök lett, ahol a VI. színleg a latin filiusból (franc, flls) ered. Éppúgy
polgári tanácsot vezeti. Hosszabb ideig volt a mint a skót Mac, az ir 0' és az arab ben szót, ezt
szabadalmi tanács ülnöke is. is a vezetéknév elébe teszik, pl. Pitzwilliam a. m.
2. F. Kamill, építész, szül. Tatán 1853., megh. Vilmos fia. Késbb az angol királyok és hercegek
Budapesten 1910. Építészeti oklevelét 1874-ben természetes fiainak megjelölésére használták, pl.
Zürichben nyerte. 1876— 1883-ig a párisi Bcole Pitzroy, Fitzjames stb.
des beaux-arts hallgatója volt. 1888-ban az ipar- Fitz., természetrajzi nevek mellett Fitzinger
mvészeti múzeum révé, 1896. az iparmvészeti Leopold Joseph (1. 0.) nevének rövidítése.
iskola igazgatójává neveztetett ki s ez iskolát Fitzclarence, IV. Vilmos angol király Frigyes
európai színvonalra emelte. 1898— 1910-ig szer- ós György fiainak címe.
kesztette a Magyar Iparmvészet c. folyóiratot, s Fitz-Clarence, Mary, Foa Eugénie (1. 0.) ál-
irodalmi munkássága ezenkívül a képzmvésze- neve.
tek valamennyi ágára kiterjedt. Számos kitün- Fitzgerald (ejtsd: flc-dzserreid), régi eredet Ír-
tetésben részesült ; több tudományos és mvészi országi család. satyja Otho, a hagyomány sze-
egyesületben vezet szerepet vitt s tevékeny részt rint a firenzei Gherardini családból származott és
vett a párisi világkiállítás és a milanói kiállítás 1057 körül vándorolt be Angliába. Tagjai közül
magyar osztályának rendezésében is. James Leinster hercege lett. Edward, James
Fittri (Bulala), Közép-Szudán egyik vidéke másodszülött fia (1763—98), rendkívül lelkesedett
Bagirmi és Vadai közt nevét a P. v. Candie nev a francia forradalomért, késbb pedig össze-
;

tóról kapta fvárosa Java. Az uralkodó néptörzsek esküvést sztt Írország függetlenségének kivívá-
;

az arab eredet bulalák és a Vadaiból származó sára.A kormány azonban nyomára jött a dolognak,
kukák és abu-szimimek. Elször Barth német P.-et és csapatát megtámadták és ez alkalommal
utazó, késbb NachtigaU keresztül utazott rajta s P. halálosan megsebesült. —
F. Gerald, Leinster
ez utóbbi szerint a lakosok száma 90,000. 5. hercege, szül. 1851., meghalt 1893 dec. Lon-
Fittyfene, 1. Fene. donban, egyike volt a kevés számú protestáns hit
Fityeház, kisk. Zala vm. kanizsai j.-ban, (1910) ir peer-eknek.
820 horvát és magyar lak. u. p. és u. t. Mura-
; Fitzgerald, 1. Edward, angol költ és mfordító,
keresztúr. szül. 1809 márc. 31. Bredfield Houseban (Suffolk
Fityma (lat. praepuHum, a. m. elbr), a férfi grófság), megh. 1883 jún. 14. Cambridgeben tanult,
hímtagjának legelüls részét (a makkot) takaró hol bens barátságot kötött Thackerayvel. Késbb
finom, könnyen eltolható br. Az általa takart és a világtól teljesen visszavonult és kizárólag az
állandóan kis mértékben nedvesen tartott makk irodalomnak élt. 1853-ban adta ki híres fordítá-
bre ezáltal könnyen sérül meg a közösülésnél. sait Six Dramas of Calderon címen, s ezt csak-
Ezért bizonyos népfajok és vallásfelekezetek (zsi- hamar követte fmve
Omar Khayyam perzsa
:

dók, mohamedánusok) egészségi okoknál fogva költ (megh. 1123 körül) Rubáiyátjának mesteri
már a korai gyermekkorban levágják (körülme- fordítása (1859), amely P. nevét vüághírvé tette.
télés). Eltávolítása felntteknél is néha szükséges. V. ö. WrigM, Life of E. F. (London 1904).
 :: ;;

FItzherbert — 551 Fitzroy

2. F., Percy Hethrington, angol író, szül. Fané Arten und Rassen der Hühner (Wien 1878) Kri- ;

Valleyban (Louth grófságban, Irland) 1834. Tanu- tische Untersuchungen über die Arten der natür-
mányait Lancashiroben és Dublinben folytatta, lichen Familie der Hirsche (u. o. 1874—79) Ge- ;

majd Londonban telepedett le és Dickens House- schiohte des Hofnaturalienkabinetts zu Wien (u, o.
hold Works cím folyóiratának munkatársa lett. 1865-80, 5 részben).
Történelmi, irodalomtörténeti és esztétikai munkái Fit^ames (ejtsd: ücAz8emBz),Edotuird,herceg, Ber-
igen nagy számban jelentek meg. Kiemelendök wick hg. dédunokája, szül. Versaillcsban 1776.,
Life of Storne (1864) Charles Lamb (18156) Life megh. 1838 nov. 18. A francia forradalom alatt
; ;

of Dávid Garrick (1868); Life of George IV. Gondé hg. emigráns seregében szolgált. A restau-
(1881) Life of William IV. (1884) Life of Sheri- ráció után buzgó támogatója volt a royalista reak-
; ;

dan(1886); Henry Irving, a record of twenty ciónak. A júliusi forradalom alatt is hú maradt a
years at the Lyceum (1893) The románcé of the Bourbonokhoz késbb azonban a paü-ek házában
; ;

English Stage (1874) New History of the Eng- az ellenzékhez csatlakozott. 1834-ben pairi mél-
;

Ush Stage (1892) Piekwickian manners and cus- tóságát letévén, Toulotxseban képviselvé válasz-
;

toms (1898) Piekwickian Studies (1899) Fifty tották s mint ilyen a legitimisták egyik legjelen-
; ;

years of catholic life and progress (1901). V. ö. tékenyebb szónoka volt, L. még Bemnek.
F., memoirs of an author (London 1895). Fitzmaurice, Edmond George lord, angol po-
Fitzherbert, Mary Amie, szül. 1756 júl. 26., litikus, szül. 1846 jún. 19. a negyedik Lansdowne ;

megh. Brightonban 1837 márc. 27. Smyth Wal- marquis (1. o.) második fia 1869. a parlamentbe ;

tor leánya. Els férje halála után a gazdag Fitzher- választották, majd tagja volt a nemzetközi krétai
bert Tamás neje lett.Miután ez is meghalt, szerelmi bizottságnak s a londoni Duna-konferenciának,
viszonyt sztt a. walesi herceggel (a késbbi IV. 1882— 85-ig a külügyi hivatal segédtitkára volt.
György angol királlyal), kivel külföldön katolikus Az alsóházban a radikális ellenzékhez csatlakozott,
szertartás szerint egybekelt. E házasságot azon- 8 így politikai ellenfele bátyjának,Lansdowne mar-
ban, mivel királyi jóváhagyás nélkül köttetett, az quis hadügyminiszternek. Munkái The life and :

1772. kelt családi törvény értelmében érvényte- papers of William, Earl of Shelbume (3 köt., Lon-
lennek nyilvánították, s IV. György király braun- don 1875— 76); Life of Sir WilUam Petty, the
schweigi Karolinával 1795. új házassági frigyre poUtical economist, 1623—1687. (u. o. 1895);
lépett. Az ily módon férj nélkül maradt asszony Charles William Ferdinánd, duke of Brunswick
azonban ezentúl is megtartotta állását a magas (u. 0. 1901).
arisztokrácia körében s a királyi családtól halá- Fitzpatrick (ejtsd flcpetrik), WíUiam John, tör-
:

láig évdljat húzott. V. ö. Langdale, Memoirs of ténetíró és kritikus, szül. 1830 aug. 31., megh.
Mrs. F. (London 1856). 1895 dec. 24. F. a dublini Royal Irish academy-n
Fitzinger, Leopold Joseph, német zoológus, a történet tanára volt. Müvei The life, times and :

szül. Bécsben 1802 ápr. 13., megh. Hietzingben contemporaries of Lord Cloncurry (1855); Lord
1884 szept. 22. Kezdetben a gyógyszerészi pályára Edw. Fitzgerald and his betrayers (1859) Lady ;

készült, de nemsokára a természettudománynak Morgan, her career, literary and personal (1860)
és orvostudományok müvelésére adta magát s The life, times and correspondence of Dr. Doyle
mint önkéntes gyakornok a bécsi udvari muzeiun- bishop of KUdare etc. (1861, 2 köt., 2. kiad., 1880)
ban dolgozott. 1821-ben Alsó-Ausztriában állást Memoirs of Richárd Whately, archbishop of Dub-
nyert. Els közleménye 1826. jelent meg Neue lin (1864, 2 köt.) The sham squire and the in- ;

Klassiflkation der ReptiUen nachihren natürlichen formers of 1798 (1866) Ireland before the unión, ;

Verwandtschaften címen s ezzel a csúszómászókra with the unpublished diary of John Scott, Earl of
vonatkozó korábbi rendszert teljesen felforgatta. Clonmel, 1774—98 (1867, 5. kiad. 1869) Irish ;

1844-ben a bécsi udvari múzeumhoz került, 1861. wits and worthies (1873) stb. Life oí Ch. Lever
nyugalomba vonult ugyan, de 1863. átvette a Mün- (1879) The life of Th. N. Bürke (2. köt. 1886)
;

chenben létesítend állatkert igazgatását s 1865. Dániel O'Connell, the liberator. His letters and
megteremtette a budapestit is.l873-banHietzingbe correspondence (2 köt. 1888) Secret service under ;

vonult vissza. Kiválóan a gerincesállatok tanul- Pitt Sámuel Tumer (1892). ;

mányozásával foglalkozott s ezekrl számos mun- Fitzroy (ejtsd flcraj), 1. folyó Nyugat- Ausztráliá-
:

kát és dolgozatot adott ki. A Darwin tanainak elle- ban a Lipót-király nev hegyláncban ered, fvel
;

nese volt és írt is ellenük. Mvei: Wissenschaftlich- takart síkságon folyik keresztül ésaKing-Sundba,
populáre Naturgeschichte der Sáugetiere (Wien az Ausztrália ÉNy.-i partjaiba mélyen benyúló
1855—57, atlasszal) és Wiss.-pop. Naturgeschichte öbölbe torkollik. Széles nyílásával és a messze
der Vögel (1862—63, 2 köt. és atlasz); a bécsi felhatoló árral közlekedésre igen alkalmas. 2. —
császári akadémia közleményeiben megjelentek F., folyó Queeusland ausztráliai gyarmatban a ;

Über das System und die Charakteristik der na- D.-rl jöv Dawson és az É.-ról ered Mackenzie
türlichen Farben der Vögel (1856, 1862, 1863); egyesülésébl keletkezik és a Curtis szigettói
Über die Rassen des Hausschweins (1858) der ÉNy.-ra fekv Keppel-öbölbe szakad. Rockhamp-
;

Ziege (1859) und des Schafes (1859, 1860) Über tontól kezdve tengeri hajók is járhatnak rajta.
;

die Abstammung und Rassen des zahmen Pferdes Fitzroy, 1. Harry és Augustus Henry, 1.
(1858 u. 1859) und des Hundes (1866, 1867); Über Grafton.
die Familie der Fledermause (1870—72), Die natür- 2. F, Róbert, angol admirális és meteoroló-

liche Klassiflkation der Fische (1873) Die Gattun- gus, szül. 1805 júl. 5., megh. Norwoodban (Surrey)
;

gen der europáischen Cyprinen (1873) önállóan: 1865 ápr. 30. Grafton herceg unokája 1819. lé-
;
;

Der Hund und seine Rassen (Tübingen 1876) Die pett angol tengerészeti szolgálatba. Parancsnoka
;
 ;

Fitz-Roya — 552 Fiume

volt a Beagle és Aventure hajóknak, melyeken Ság alatt, a libumi Karszthegység D.-i lejtjén,
1828— 36-ig Dél-Amerika partjain Laplatától Horvátország és Isztria közé ékelve; területe
a Galapagosz szigetekig^ jutottak ez utazásban
; 19-57 kms. A nyilt tengertl az eltte fekv Veg-
Darwin is részt vett. Élményeit Narrative of
: lia és Cherso szigetek
the surveylng voyages of H. M. S. Adventure and úgy elzárják, hogy a
Beagle c. munkájában (London, 1839, 2. kiad. u. o. 14—16 négyszög-mér-
1848) le is írta. 1841. F. az alsóház tagja lett, földnyi P.-i öböl e szi-
1843—46. Uj-Zéland kormányzója, 1857. eUen- és getek s az isztriai és
1863. altengernagy volt. Ö alapította meg a ke- magyar-horvát partok
reskedelmi minisztérium meteorológiai osztályát, közt csupán három ha-
melynek 1854 óta fnöke volt és szervezte a józható és világítókkal
partvidéken a távirati viharjelzést Meteorological kellleg ellátott szk
observations-jai elször 1859., Weatherbook, ma- tengerszoros, illetve
nuál of meteorology c. munkája 1863. jelent meg. csatorna által van az
Búskomor rohamban öngyilkossággal vetett véget Adriai-tengerrel össze-
életének. köttetésben, úgymint Flame váxos címere.
Fitz-Roya Hook. fii. (növ.), Alerkófa, alerce Isztria és Cherso közt
az Abietaceae (Penyfélék) család ciprusféle fája, a 4*5 km. széles Farasina, Cherso és Veglia közt
2 fajjal. A F. patagonim Hook. chilei tompa ár- az 5 km. széles Bocca di mezzo s Veglia és a
;

alakú, hármastagú örvökbo csoportosodé, lándzsás magyar-horvát part közt a helyenkint csupán 0*5
tkkel. 18—30 m. magas, átmérje gyakran km. széles Maltempo nev csatornák által.
4 m. Gesztje piros, nem vetemedik meg, köny-
nyen Fizika! viszonyok.
hasítható, csaknem elpusztíthatatlan, azért
háztetnek, házi eszköznek, hordónak nagyon Talaja ugyanaz, mint az egész Karszt-hegység
kedvelik, deszkát is fürészelnek belle s alerce D,-i lejtjéé, t. i. rövid hasadéku kalcit-eres triász-
néven nevezetes kereskedést znek vele. A másik mészk, 74— 977o szónsavas mósztartalommal,
faj taszmániai. sok veres (vasoxidos) a^agfólddel, mely a mélye-
Fitzwilliam, Charles WilliamWentwort, gróf, désekben és fensíkokon összehalmozódva, különö-
szül. 1786 máj.4., megh.Wentwort-Houseban 1857 sen kerti vetemények, szll, füge, olajbogyó, va-
okt. 4. 21 éves korában mint lord Milton az alsó- lamint egyéb gyümölcs termelésére nyújt kedvez
házba lépett s beszédei által hímévre tett szert alkalmat. Növényzete a mesterséges mvelés foly-
küzdött a kat. emancipáció s a reformok érdeké- tán elég gazdag s a Karszt-hegység növényvilágát
ben. A felsházban a whigekhez csatlakozott, leginkább jellemz fák és cserjék, ú.m.bükk, cser,
de a Palmerston-tól neki felajánlott miniszteri virágos kris, a gyertyán- és égerfa, a piros bo-
tárcát el nem fogadta. A kitn tehetség állam- gyóju boróka, a veres gyíirü, kökény, mogyoró és
férfiú a tudományoknak is nagy barátja volt. Darkóca stb. mellett magában P.-ban a platán,
Bürke levelezését ö adta ki (London 1826—44., hárs és juhar, a feny és babér, s a kertekben a
20. köt.). délszaki növényvilág gazdag flórája pompázik.
Fiu, minden férflnemü személy, a szüleihez való Forrásokban P. igen gazdag, és számos kisebb
viszonyában. forrásain kívül,melyek egyrésze a Karszt mészk-
Fiuleány. Az erdélyi székelyek örökösödési hasadékaiból csak a tengerben buggyan fel, 4 nyil-
rendje szerint az örökhagyó leánya csak flgyer- vános forrása van. Ezeken felül F. K.-i határán
mek nem létében örökölt. Az ily leány neve fiu- ömlik a tengerbe a Quarnero egyetlen folyója,
:

leány (naturaliter praefecta). a Recsina vagy Píumara (Píumera) folyó, mely

Finmara, olasz neve a kicsiny, idszakos a Karszt egy mészklejtjének hosszú homok-
folyóknak, tehát azoknak, amelyek az évnek csak csíkkal megszakított rétegzete által képezett for-
bizonyos szakában visznek vizet (1. Idszakos rásdús környékén, a Recsina Drága és Vinodol völ-
folyók). gyek Ny.-i szögletében körülbelül 300 m. tenger-
Fiumara, a Recsina folyó alsó szakasza, mely szinfeletti magasságban egy nagy földalatti bar-
e nevet a fiumei papírgyár melletti Zvir-forrástól langmedence túláradó vizébl ered s végighaladva
kezdve viseli; Fiume mellett ömlik az Adriai-ten- a Recsina szk völgyén, a P.-i papírgyártól már
gerbe, 1. Becsina. tágabb völgyben folytatja útját, mígnem közel a
Fiume (ol.), folyó. tengerhez két ágra van szakítva s régi medre a
Fiume, 1. vármegye, azeltt Horvátország egy Fiumara csatornát alkotja. A Recsina folyó éven-
megyéje, melynek 1601"32 km* területe és (issi) ként mintegy 700 millió köbméter vizet önt s mint-
81,070 lakosa volt. Az új horvát-szlavón megyei egy 200.000 köbméter kavicsot ós iszapot rak le
beosztás szerint területe Modrus-Fiume vár- torkolatánál a tengerbe.
megyébe csatoltatott. A tenger feneke a Quamerónak F. eltt elte-
2. F. szabad város és kerülete (Rieka, Réka, rül öblében nem mély, inkább kissé hullámos
Sanct-Veit (am Pflaum), Flumen Sti-Viti et Mo- sik, melybl csupán néhány sziklagerínc emelke-
desti, 1. a mellékelt tervrajzot), a magyar szent ko- dik ki, középmélysége mintegy 40 —60 méter s
ronához csatolt külön test (separatum corpus). csak kevés helyen mélyed 100—120 méternyire.
Hozzá tartoznak: Cosala, Drenova és Plasse A tenger talaja a part mentén sziklás, alább ho-
alközségek. Fekszik az Adriai-tenger ÉK.-i csú- mokkal és iszappal helyenként 10—30 m. vasta-
csán lev Quarnero-öbölben, 40*' 19' földrajzi szé- gon borított sziklamedence, végül sík fenék
lesség és Greenwichtl számított 14? 27' hosszu- agyaggal v. darával s conchilia-töredékkel fedve.
RÉVAI - LEXIKON.
RüVAl 'KAKTOORAflA.
 :

Fiume - 553 Fiume

A tenger állatvilága. Halban s egyéb tengeri ál- szállodák s Ms magaslaton a kapucinusok kolos-
latokban a P.-i öböl elég gazdag. A tengeri halak tora,1910 óta épített gótikus templommal. Innen
közül legnagyobb tömegben az apró szardellák az élénk Via dei Nogozianti a Piazza Elisabottára
(Clupea sardina) fordulnak elö s vándorolnak a hö- vezet, melyen az Adria-társaság palotája áll in- ;

mórsékkel, mindenkor 9—10 R»-nyi hömérsékü nen P. legélénkebb utcája, a Corso nyílik. Ezen
vízrétegben a szardellákat tavasszal a Scombe-
; van a várostomya, maradványa annak a négy to-
roidák családja követi, élükön a Scomber scom- ronynak, mely a város egykori erdítményéhez
brusszal, melyek ápr.-töl okt.-ig nagy seregben tartozott a tornyon Lipót és VI. Károly császá-
;

látogatják meg a Quamerót s a legjövedelmezbb rok szobrai s egy kétfej sas, P. jelszavával «In-:

nyári halászat tárgyai (a halászat éjjel, világítás deflcienter». Közelében a római eredetnek tartott
mellett történik). Az elbbiek társaságában el- kapu (vVrco romano) maradványai láthatók. A Via
fordul a Scomber colias, Caranx trachurus és Exo- del Municipiótól K.-re terül el a a srn beépített,
tlcus Rondeletii ; a Thynnus vulgárist s a Scom- keskeny utcákból álló belváros itt van a város-
;

ber Pelamyst szintén nagy mennyiségben fog- háza (hajdan ágostonrendi kolostor), dísztermé-
ják. Gyakori halak a kedvelt branzino (Lab- ben a kormányzók arcképével és a 1779-iki
rax labrax), doratta és grongo. Elfordul még a (Mária Terézia-féle) diploma kihirdetésének képe
partmenti iszapos fenéken a közönséges angolna, (Dudits Andortól); mellette az 1315— 1480 ig
a Mugil auratus falánk seregei gyakran még a épült Szt. Jeromos-templom, folyosóján régi sír-
sekély partokat is meglátogatják, a Mullus fajok kövekkel. A belvárosban van még a város patró-
nyáron szintén a part közelében kóborolnak, a nusainak, Szt. Vidnek és Szt. Modestusnak szen-
hideg beálltával azonban a tenger mélyére vonul- telt hajdani jezsuita templom (1638—59), belse-
nak vissza. Zsákmányt vadászva, minden mély- jében Benvenuti szép márványszobrával (Mater
séget keresztül száguldoznak a nagy ragadozó dolorosa) és a székesegyház, mely P. legrégibb
halak, a Delphinus delphis, D. phoceana s a nagy temploma (1200). Továbbá a Via Giusoppe men-
cápák, melyek közt az Alopias vulpes és Zygaena tén a bencésnk kolostora, az állami fgimnázium,
malleus (Sphyma zygaena, prölyhal) tnnek ki. és az igazságügyi palota (a régi várkastély he-
Az Orthagoriscus molát néha egészen a tenger lyén). A belváros K. felé a Piumara-csatomáig
folszinén halászszák. Ezeken felül a kisebb-na- terjed, melynek mentén élénk forgalom bonyolódik
gyobb rákfajok (kivált a Scampo, Nephrops nor- le a csatorna a kisebb hajók és dereglyék kikötje.
;

vegicus, mely a Quarnerón kívül csak Norvégiá- Mellette van az Ürményi-téren a díszes városi
ban fordul olö), skorpiók, kagylók, osztrigák stb. színház, mely olasz renaissance ízlésben épült
és más különféle tengeri hüllk nagy mennyiség- (1885) Pellner és Helmer tervei szerint mögötte
;

ben fordulnak el. vannak a vásárcsarnokok és a halcsamokok. Ezek-

i. éghajlata a fél-tropikus felé hajló. Föjel- tl Ny.-ra van a kiköt legélénkebb része a Riva
lege, hogy az eszések kés szre (okt. nov.-re) — Szapáryval, melyen az Európa szálloda, az Adria
s tavaszra (ápr.) összpontosulnak s a nyári meleg palotája és a m. k. tengerészeti hatóság ós róvhi-
rögtön beáll az áprilisi eszések után, úgy hogy vatal épülete áll. Ehhez Ny. felé a kiköti raktárak
a nyár majdnem 5 hónapig tart. A hmérsék át- és a vámhivatali épületek csatlakoznak. A város
laga télen -f 6 Co, nyáron +
22-6 C^, legnagyobb fels részében van a kormányzósági palota, olasz
hmérsék télen -|-18-3», nyáron -f 33-2 C^ leg- renaissance ízlésben (ép.Hauszmann Alajos), József
kisebb hmérsék télen —
3-7«, nyáron
-f 10-7 C. fhg-nek pompás délszaki kertben álló nyaralója
Az es évi mennyisége 1180—2100 mm. közt vál- (Villa Giuseppe), odább Ny. felé a fels keresk. is-
tozik, az ess napok száma sokszor az év Vs ré- kola és a kiviteli akadémia, továbbá a m. kir. ál-
szét teszi, legnedvesebb az október hónap; zá- lami tengerészeti akadémia. K. felé a Piumára völ-
poresk gyakran fordulnak el, de rövid tarta- gyében a Scoglietto nev sétányon az Ilonafürd,
mnak, hó ritkán esik; közép légnyomás 761'2. az új városi vágóhíd s feljebb a Smith és Mey-
Az uralkodó szelek közt legjellegzbb a Bóra (l-o.) nier-féle papírgyár, a villamos központ és a városi
ós Scirocco (1. 0.) eloszlásuk a következ
; vízvezeték (Zvir-forrás). Apályaudvartól Ny. felé
Északi szél Tramontana _ 19"/„
van a cs. és kir. haditengerészeti akadémián túl
Északkeleti szél öreco Bora 28 « a szép népkert (Giardino pubblico), hajdan báró
Keleti szél Levante 13 t
Vranyczány tulajdona, 37,000 m» területtol, pom-
Délkeleti szél Scirocco ... ... 9 t
Déli szél Ostro— _ 8 «
pás délszaki növényzettel. Odább kifelé nagy ipar-
Délnyugati szél Llbeccio 9 « telepek (rizshántoló, kolaj-, légszesz-, olaj-, asz-
Nyugati szél Ponente _ ... _ ... 6 «
torpedó-, Danubius-Ganz-fólo hajóépít-, ve-
falt-,
Északnyugati szél Maestro ... 8 «
gyészeti-gyár stb.) csatlakoznak egymás mellé, a
hegj^oldalban pedig (Plasse alközségben) benedek-
Topográfia.
rendi apácazárda s nagy kaszárnyák vannak.
A város a Quarnero keskeny partszegélyén ós A város küls képe a XIX. sz. eleje, de külö-
az azt határoló meredek hegyeken terül el, amfl- nösen 1872 óta lényeges átalakuláson ment ke-
teatrálisan emelked keskeny utcái a hegyolda- resztül. Az óváros egymás hátára épített, zeg-
lon messze húzódnak fel. Legsrbben lakott része zugos szk sikátorok közt épült szennyes házaüi
a pályaudvartól K.-re terül el, míg a Ny. felé túl ma széles utcák mentén díszes, st palotaszerú
az isztriai határig húzódó sávon többnyire köz- és magánépületek emelkednek, nem is szólva
a nagy ipartelepek foglalnak helyet. A pálya- a kikötrl, mely a modem kereskedelem és a
udvar fell a szépen fásitott Corsia Deák vezet a tengeri hajózás legfejlettebb igényeinek megfele-
város felé itt vannak a dohánygyár, a nagyobb len van berendezve. Az utcáá: albonai kövekké
;
Fiume — 554 Fiume

és lávával vannak kövezve, a korzó aszfalttal part mentén vágányok vannak lerakva és a köz-
burkolva s az egész város csatornázva van. Az úti kocsik közlekedésére kövezett utak szolgál-
újabb nagyszabású építkezések F. egyes részeit nak. A Baross Gábor-féle fakikötö zárógáttal és
modem nagyvárosi jelleggel ruházták fel s a zárósarkantyúval van nyugat felöl határolva,
város ódon részei is elnyösen változtak szabá- amelyek között 50 m. széles bejárat marad a ha-
lyozások folytán. 1894;-ben készült el a városi jók számára. A kiköt a rakpartokon kívül egy
vízvezeték is, mely a Zvir forrásból látja el a nagyobb méret mólóval is el van látva. A Baross
várost és kikött kitn ivóvízzel. Gábor-fakikötbe torkol a kis parti vitorlás ha-
jók kikötje, az ú. n. Piumara-csatorna.
. Kiköt. Ezen a csatornán át két fordítóhíd közvetíti a
A kiköt rendszereskiépítése 1847. kezddött, vasúti és közúti közlekedést. A Recsina folyó két
de az építési munkálatokat az akkori forgalmi partj a mentén vannak a Delta és Braj dica farakodó-
viszonyokhoz mérten csak igen szerény korlátok helyek célszeren berendezett vasúti vágányok-
között tervezték. A kikötnek nagyobbmórv fej- kal. A Recsina folyón három állandó híd köti össze
lesztése 1872. vette kezdetét, midn P. a magyar a Delta és Brajdica farakodóhelyeket. A Brajdica
ki- és beviteliforgalom közvetítjévé jelöltetvén területre vezet le a a Károlyváros-F.-i vasúti f-
ki, forgalmi szempontból nagy jelentségre tett vonal kiágazásaként egy mellékvágány, mely egy
szert. A F.-i kiköt a város mentén van elhe- 1823 m. hosszú köralaguton át fut le a farakodó
lyezve, de a farakodóhellyel átnyúlik a szomszé- helyekre, amely farakodóhelyek számára érkez
dos Susak község területére is. A forgalom lebo- tehervonatok összeállítására a közeli Buccari
nyoKtására rendelkezésre áll 61*2 km.-t megha- állomás szolgál rendez pályaudvarként. A ki-
ladó vasúti vágány, 228 csoport váltó, 96 drb. kötben elhelyezést nyerhet 51 kisebb-nagyobb
fordítókorong, mintegy 13,000 vasúti kocsirako- gzös és 120 kisebb-nagyobb vitorláshajó. Az
mány befogadására szolgáló tárházak, 6000 építkezéseknél a legnagyobb tömeg munka a
kocsirakomány elhelyezésére szolgáló nyílt terü- khányás létesítése volt. Több nagyobb kbányán
letek, 60 ha. feltöltött terület, 62-2 ha. vízfelület kívül számos kisebb kbánya szolgáltatta a k-
és összesen 6369 m. hosszú rakpart. Fbb építmé- hányáshoz szükséges anyagot, mely részben ha-
nyei a nagy kiköt, a Baross Gábor-fakiköt a
: jókkal, részben pedig kocsikkal szállíttatott ren-
közeli farakodóhelyekkel, a haditengerészeti aka- deltetési helyére. A kiköti tárházak a rakpartok
démia naszádkikötje, a kolajkiköt és a hajó- mentén, a mólókon és a pályaudvaron vannak el-
gyári telep a hozzátartozó dokkmedencével, s helyezve, A tárak egy és több emeletesek és pin-
végre a Píumara csatornaldköt, ahol a parti vi- cével vannak ellátva és részben földszintesek és
torlás hajók kötnek ki. Az építésnél a legnagyobb ideiglenes faszinek, melyek együttvéve 118,000 m*
nehézséget a nagy vízmélység okozta, mit illusz- kihasználható rakterleten mintegy 13,000 vas-
trál az a körülmény is, hogy a hullámgátat 38—42 úti kocsirakomány befogadását közvetítik. A több
m., a rakpartokat átlag 16 m., a mólókat 20—30 emelettel biró tárak felvonókkal vannak felsze-
m., a feltöltéseket 5—20 m. vízmélységben kel- relve. A régi tárházak építési rendszere falazat és
lett építeni. Az osztrák határ felé a legkülsbb vasszerkezet kombinációja, szilárd tzmentes Mo-
építkezés a 160,000 m^ kiterjedés hajóépíttelep, nier-fódémekkel és felmen válaszfalakkal, az
a hozzátartozó és a legnagyobb hajók építésére új tárházak részben tiszta vasbetonszerkezetek,
is alkalmas hajócsúszdákkal, továbbá a 150 m. részben pedig vasbeton és falazat kombinációi.
hosszú, 60 m. széles és 8"5 m. vízmélységgel biró Egyes tárházakban a raktári felvonókon kívül gáz
dokkmedence, mely a 3750 tonna hordképesség- vagy hidraulikus ervel hajtott gépezeti beren-
gel biró állami úszódokk befogadására szolgál. A dezés van alkalmazva. A be- és kirakodás portál
hajóépíttelepen épült 1906. a Ganz és társa-Da- és íix daruk segélyé vei, valamint a hajógépek köz-
nubius r.-t. hajógyár, melynek 1911 elején meg- vetítésével kéziervel történik. A kiköt villamos-
kezdett kibvítése és a legmodernebb munkagé- világítási berendezéssel van ellátva, mely lehe-
pekkel való felszerelése a hajógyárat a legna- tvé teszi, hogy a rakodási müveletek éjjel is fenn-
gyobb csatahajók és kereskedelmi hajók építésére akadás nélkül lebonyolíttassanak.A nagyobb hajók
teszi képessé, st az 1912. év folyamán két cirkáló megkötésére a kiköt belsejében és a küls
és egy nagy csatahajó már építés alatt áU. A k- réven bóják vannak elhelyezve. A kiköt és
olajkiköt közvetlenül a kolajíinomítógyár szom- a pályaudvar egész területén a városi vízveze-
szédságában épült, hullámgát által védett .340 m. tékkel kapcsolatosan tzoltási célokra, valammt
hosszú rakodóparttal. A kolaj kiköt és a nagy a hajóknak vízzel való elláthatása végett vízve-
kiköt közötti feltöltés a pályaudvar céljaira vé- zetéki berendezés van. Öt kilométernyi távol-
tetik igénybe. B feltöltés mentén van elhelyezve ságban F.-tól K. felé fekszik a Martinschizzai-
a naszádkiköt, mely a es. ós kú-. haditengeré- öböl, BK.-i és DNy.-i irányban két oldalon magas
szeti akadémia használatára van átadva. Maga a sziklapartok által szegélyezve és É. felé kis völgy
nagy kiköt a hajók elhelyezése céljából 3 nagy által határolva. Ezen völgyben épiüt 1833. évben
és 2 kis mólóval s a zárómólóval van ellátva. a P.-i kiköt vesztegintézete, mely a szárazföld
A kikött véd és annak hosszában végignyúló fell magas kfallal van körülvéve. A 350 m.
hullámgáton 3 szénraktár van elhelyezve 6000 hosszú falazott rakpart kisebb hajók számára ki-
tonna szén befogadására, a mólókon és a rakpar- köthelyül szolgál, de az öböl a hullámoktól tel-
tok mentén pedig a tárházak fekUsznek, melyek- jesen védve nem lévén, nagyobb hajók az öböl-
hez vasúti vágányok közlekednek, a mólókra a ben horgonyon állanak. A vesztegintézet erede-
vágányokat fordltókorongokon vezetik át. A tileg a kolera behurcolása eUeni védelemre ké-
 ;

Fiume 565 Pluiria

szült 1899. azonban olykép lett átalakítva és ki- állami vegyklsérleti állomás, m. államvasúti for-
;

bvítve, hogy jelenleg minden ragályos betegség- galmi fnökség, osztálymórnökség és mhelyfö-
gel fertzött hajó kezelésére alkalmas. nökség. Számos állam konzulátust tart fenn F.-
ban.
Lakosságr- Hatályban vannak F.-ban az életbeléptet ren-
A város lakossága lépést tartott politikai és gaz- deletekbe foglalt megfelel módosításokkal a kö-
dasági fejldésével. Lakosainak száma a XVII. vetkez fontosabb közigazgatási törvények, ú. m.
sz. közepén még csak 3000 volt, de már 1785-ban az 1896. XXVI. t.-c. a m. kir. közigazgatási bíró-
5436-ra, 1810-ben 8958-ra, 1869-ben 17,884-re, ságról, az 1901. X. t.-c. a F.-ban szervezend kö-
1880-ban 20,981-re, 1890-ben 30,337-re és 1900-ban zépfokú közigazgatási hatóságról, továbbá az
38,955-re emelkedett. 1910-ben egész népessége 1868. XXXVIII. t.-c. a népiskolai közoktatás-
49,806 volt, ebbl 1314 katona. Lakói túlnyomóan ügyrl, az 1868. LIII. t.-c. a törvényesen bevett
olaszok (1910-ben 24,213 lélek, vagyis 48-6o/o) és vallásfelekezetek viszonosságáról, az 1876. XIII.
horvátok (12,926, vagyis 25-9o/o); a magyarok t.-c. a cseléd és gazda közötti viszony szabá-
száma, mely 1880-ban csak 383 volt, most 6493 lyozásáról, az 1876. XIV. t.-c. a közegészségügy
térfoglalásuk szembetn, most már a lakosság rendezésérl, az 1879. XXXI. t.-c.-be foglalt erd-
13Vo-^t teszik. Ezenkívül Van F.-ban 2387 vend, törvény, az 1879. L. t.-c. a magyar állampolgár-
2135 német, 425 szerb, 240 angol, 2-38 cseh-morva, ságról, az 1883. XX. t.-c. a vadászatról, az 1888.
192 tót, 137 oláh és 291 vegyes egyéb. Feltn a VII. t.-c. az állategészségügy rendezésérl, az
horvát és szlovén elem arányszámának jelenté- 1894. V. t.-c. a telepítésrl, az 1894. XII. t.-c. a
keny csökkenése (horvát 1880-ban még 381, most mezgazdaságról és mezrendrségrl, az 1895.
csak 25-9% szlovén 10-4, ül. 4-7"/o)- A magyarul
;
XLVl. t.-c. a mezgazdasági termények hamisí-

beszélk száma 1880-ban csak 485 volt (2-3°/o), tásának tilalmazásáról, a már fentebb említett
most már 10,737 (21 •5<'/o). Vallásra nézve csekély egyházpolitikai törvények, az 1897. XLI. t.-c. a
kivétellel római katolikusok 45,130, ezenkívül nyomdatermékek kötelespéldányairól, az 1898.
van 1696 izraelita, 1123 reform., 995 gör.-keleti, XIX. t -c. a községi és némely más erdk és ko-
467 gör.-kat. és 311 ág. evang. Feltn nagy pár területek állami kezeléséröl,az 1898.XXI.t.-c.
(19,626, vagyis 39-47o) a külföldi honosok száma a nyilvános betegápolás költségeinek fedezésérl,
(köztük 15,863 osztrák, 2958 olasz és 805 egyéb az 1900. XVI. és 1902. XIV. t.-c. a gazdasági
honos), míg 1880-ban csak 25"5o/o volt. munkás- és cselédsegélypénztárról, az 1903. IV.
t.-c. a kivándorlásról, továbbá az összes adó- és
Hatóságrok, szervezet, pénzügy. jövedéki törvények.
Közigazgatás. A F.-i közigazgatás a képvisel- Igazságügyi viszonyok. F.-ban 1871 óta kir.
ház 1870. évi határozatán alapszik, mely a mi- törvényszék mködik külön járásbíróság helyett
;

nisztériumot felhatalmazza, hogy addig is, míg a az egyesbiróság teendit a törvényszék elnöke
függ kérdések megoldatnának, kormányzó ne- által kirendelt törvényszéki bíró végzi. Az új
veztessék ki, továbbá F. város és kerülete köz- polgári perrendtartást életbeléptet törvény F.-
igazgatását a minisztérium vegye át és intézze, ban kir. járásbíróságot állít fel 1914-töl kezdve.
és végül felhatalmazást nyert a kormány, hogy Másodfokban a bírói hatóságot a budapesti kir.
a kereskedelmi és tengerészeti ügyek ellátásáról ítéltábla, harmadfokban pedig a kir. Kúria gya-
gondoskodjék, F. politikai hatósága élén tehát a korolja. A F.-i törvényszék hivatalos nyelve az
F.-i és a magyar-horvát tengerparti kormányzó olasz, tengerjogi ügyekben — minthogy ezekben
áll s az kezében összpontosüil az állami közigaz- hatásköre a horvát tengerpartra is kiterjed —
gatás nünden ága. Az 1901. IX. t.<3. (a közigazgatási meg van engedve, hogy a felek a horvát nyelv-
bizottság megszüntetésével) kormányzói tanácsot vel élhessenek. Egyébként a F.-i törvényszék te-
rendelt a kormányzó mellé (helyettessel és 4 el- rülete kiterjed F. szabad város, Cosala, Plasse és
adóval), mely mint másodfokú hatóság mködik. A Drenova községek területére. A bírói és ügyész-
várost magát egyébként autonóm közigazgatási ségi szervezetre vonatkozó törvényeink F.-ban is
hatóság, t. i. a városi képviseltestület kormá- hatályosak. A polgári és végrehajtási eljárás te-
nyozza, élén apodestával. A tengerészeti ügyeketa kintetében az új polgári perrendtartás életbelépé-
kormányzó elnöklete alatt álló m. kir. tengerészeti séig még az 1852szept 16-iki ideiglenes törvény-
hatóság intézi, és pedig úgy a tengeri hajózást, kezési rendtartás, az 1853. évi Civiljurisdíctions-
valamint a kiköti építkezéseket érint ügyeket norm és az 1850. évi váltóeljárás, valamint az
is. A tengerészeti hatóság hatásköre nemcsak 1858. évi váltóvégrehajtási eljárás van érvény-
F.-ra, de az egész magyar-horvát tengerpartra ki- ben. Hatályban van nagy részben az osztrák
terjed. A kikötbeli rendre közvetlenül a m. kir. polgári törvénykönyv is. A magyar anyagi és el-
révhivatal ügyel fel, mely a tengeri hatóságnak járási törvények közül hatályban van a csdtör-
van alárendelve. A tengeri hatóság és a róvhivatal vény, a büntetótörvénykönyvek, a bnvádi per-
hivatalos nyelve a magyar és olasz. Ezeken kívül rendtartás a szervezetre vonatkozó némi módo-
;

a következ kir. közigazgatási hatóságok szék- sítással a közjegyzi rendtartás, az ú. n. egyház-

helye F., ú. m. törvényszék (olasz tárgyalási nyelv- politikai és ezekkel kapcsolatos törvények stb.,
vel), pénzügyigazgatóság, fvámhivatal, posta-, és ezeken fölül természetesen mindazok a törvé-
távírda- és tolefonhivatal, adófelügyelség, cs. és nyek, amelyeknek hatálya az 1867. XII. és az 1868.
kir. térparancsnokság, tengerészeti hadkiegészít XXX. t.-c. értelmében a magyar korona orszá-
parancsnokság, m. k. központi statisztikai hiva- gainak egész területére kiteljed. A F.-i ügyvéd-
tali kirendeltség, m. k. mértékhitelesítöhivatal, ségre nézve az 1852. évi ügyvédi rendtartás
Fiume — 556 Fiume

irányadó e szerint az ügyvédség csak a m. kir.

; fiumei alpesi kör, vadászegylet, tornaegylet, Quar-
igazságügyminiszter kinevezése alapján gyakorol- nero-csónakegylet, evezsök köre, Eneo és Li-
ható(numerus clausus),az ügyvédi kamara tenni va- burne evezs egyletek, önkéntes tüzoltóegylet,
lóit pedig a P.-i törvényszék gyakorolja. A F.-i hadastyánegylet, munkásházakat épít egyesület
ügyvéd kizárólag a P.-i törvényszék eltt járhat stb.
Közgazdaság.
el. Az ügyvédi vizsgát a P.-i ügyvédjelöltek olasz
nyelven, egyébként ugyanoly szabályok szerint P. keres népessége (i9oo) foglalkozás szerint
teszik le, mint a többi ügyvédjelöltek. ekként oszlott meg stermelés 913, ipar 6285,
:

A kereskedelem és pénzügy a következ intéze- kereskedelem és hitel 2307, közlekedés 2304, köz-
tek által van képviselve kereskedelmi és ipar-
: szolgálatok ós szabad foglalkozások 1445, véder
kamara, kereskedelmi börze, magyar kereske- 898, napszámosok köz. megnev. nélk. 1213, házi
delmi társaság, P.-i bank, P.-i kereskedelmi bank, cseléd 1659, egyéb foglalkozások 1309. Az eltar-
forgalmi bank, városi takarékpénztár, népbank tottak összes száma 20,622. Ezek szerint a népes-
(Banca popolare), népies takarékpénztár, továbbá ség harmadrésze (34*2V») iparos kereskedelem-
;

az osztr.-magy. bank, a magyar ált. hitelbank, a mel 14*3, közlekedéssel 14'l''/o foglalkozik, a köz-
magyar leszámítoló- és pénzváltóbank és az I. hor- szolgálatokhoz a népesség 90Vo-a tartozik. Az
vát takarékpénztár fiókjai. Itt székelnek a követ- ipar igen jelentékeny. P. nagyobb ipartelepei a :

kez tengeri hajózási vállalatok az Adria m. kir.

: nagy állami dohánygyár (2042 munkás, évi ter-
tengerhajózási r.-t., a magyar-horvát tengeri gz- melése 12,000 q.), a Whitehead és társa világhír
hajózási r.-t., a magyar-keleti tengerhajózási r.-t.,torpedógyára (981 munkás), a Danubius-hajógyár
a magy.-horv. szabadhajózási r.-t. és az Atlantika és kbányavállalat (3681 munkás), a rizshántoló
r.-t., valamint az osztrák Lloyd-társulat és a és keményítgyár (593 munkás), az ásványolaj-
Cunard-társulat (utóbbi kivándorlási vállalat) f- flnomítógyár (383 munkás, külön petroleumkikö-
ügynökségei. „ tvel, évi termelése 140,000 q. kolaj), továbbá 3
. Közmveldés. vasárúgyár, 2 gépgyár, 1 villamosgyár, 1 parket-
P.-ban a közoktatást szolgáló számos taninté- tagyár, 1 hordó- és ládagyár, 1 hajókötélgyár, 1
zet áU fenn, melyet részint az állam, részint a brgyár, 1 karton- és szivarkapapirgyár, 1 papír-
község tart fenn. Állami (m. kir.) intézetek : a gyár (Smith és Meynior, 1827 óta), 1 aszfalt-,
kiviteli akadémia, fels keresk. iskola, tengeré- tannin- és növényolajgyár, a városi gázgyár, 2
szeti akadémia, fgimnázium, leánygimnázium, nagy vegyészeti gyár, 1 kávéhántológyár, sör-
felsbb leányiskola, polg. fiú- és leányiskola, 5 gyár, olaj gyár, szappangyár, több nagy épitvál-
elemi iskola, államszámviteli tanfolyam, keresk. lalat stb.
tanonciskola, ni kézimun. tanfolyam, gazdasági A
magyar kereskedelmi tengerészet hajóállo-
ismétliskola és 4 kisdedóvó. Van továbbá cs. és mányában 1867 óta igen lényeges átalakulás ész-
kir. haditengerészeti akadémia. Községi taninté- lelhet akkor ugyanis összesen 362 csupán vi-
,

zetek: a freáliskola, polg. fiú- és leányiskola, torláshajót tüntet ki 71,585 tonnatartalommal

kézimunkatanfolyam, 11 elemi iskola és 6 kisded- (ezek közt volt 148 hosszújáratu 66,496 tonna-
óvó továbbá van még 1 felekezeti és 6 egyesületi tartalommal és 214 kispartjáratu vitorlás 5089
;

elemi iskola, ill. kisdedóvó, összesen tehát 50 kü- tonnával), gzös nem volt egy sem. Ezzel szem-
lönböz tanintézet áll fenn 8088 tanulóval. Meg- ben az 1910. év végén volt 114 gzhajó 109,831
említendk a városi könyvtár (18,490 kötettel), tonnatartalommal (ezek közt 59 hosszújáratu hajó
a városi múzeum és a tengerészeti múzeum, 6 102,413 tonnatartalommal) és 88 vitorlás hajó
napilap, ú. m. az olasz La Bilancia, La Voce del Po- 1395 tonnatartalommal, egynek kivételével mind
polo, II Popolo, 11 öiornale, a magyar Tengerpart kispartjáratu hajó. Az összesen 202 hajóra és
és Piumei Bstilap és a horvát Riecki Növi List e. 111,226 tonnatartalomra rúgó hajóállományhoz
hetilap jelenik meg itt. A népesség közmvel- még 253 bárka és dereglye járul 410 tonnatarta-
dési állapota nem a legkedvezbb az össznépes- lommal. A személyzet volt a vitorlás hajókon 189,
;

ségnek (1900) 63-8 (1890-ben 56-6) Vo-a és a hat a gzhajókon 1769 és a bárkákon 734, összesen
évenfelüli népességnek T^-go/o-a (1890-ben 64-0%) 2692. A P.-ban mköd tengerhajózási vállalatok
tud írni és olvasni, ez az arány azonban a 10— 20 közül legjelentékenyebb az Adria m. kir. tenger-
évesek közt a férfiaknál 95-8, a nknél 91'20/o-ra hajózási r. t., mely 1882. alakult s a kormánytól
rúg. Jótékonysági intézetek : Mária-árvaház, sze- 1.140,000 K
államsegélyt húz, minek fejében kö-
gények háza, kapcsolatban fluárvaházzal (fen- teles hajózási üzletével Magyarország kereske-
tartja a város), magyar vöröskeresztegylet, vá- delmi, szükség esetén az osztrák-magyar monar-
rosi kórház, katonai kórház, Chevra Kadisha chia hadügyi érdekeit is szolgálni köteles jára-
;

izraelita jótékonyegylet, végül az olasz jótékony- tainak száma 274 (1. Adria) azonkívül a liver-
;

sági egylet, kereskedk kölcsönös sególyegy- pooli Cunard hajóstársasággal 1904. kötött szer-
lete. Egyletek és körök : A vallási, tudományos és zdése értelmében átvette a nevezett társaság
egyéb társaskörök és egyesületek nagy száma magyarországi kizárólagos képviseletét s a Cunard
élénken tanúskodik a város magasabb fejlettségé- gyorsgzöseivel kéthetenkénti rendszeres járato-
rl. Ilyenek a természettudományi társulat, iro- kat tart fenn a kivándorlási forgalom lebonyolí-
dalmi kör, tanítóegyesület, francia kör, Casino tására P. és New York között. Az Adrián kívül
patriottico, a (magyar) nemzeti kaszinó, a magyar nagy forgalma van a Magyar-horvát tengerhajó-
kör, filharmonikusok egyesülete, magyar dalos- zási részvénytársaságnak, mely Dalmáciával,
kör, iparegyesület, munkásegylet, horvát olvasó- Isztriával és Olaszországgal tartja fenn az össze-
kör, negylet, leánykereskedés elleni egyesület, köttetést, valamint a Magyar keleti tengerhajó-
 : : :

Fiume - 557 Pluma

zási r. t.-nak. A jelenleg mköd hajózási válla- vát-szlavón és dólmagyarországi forgalom egé-
latok a következk (1910) szen Trieszt felé tereldött s F. be- és kiviteli ke-
Tiszta Sze- reskedelme hosszú idre aláhanyatlott. A P. ellen
Hajók Indikált
tonna-
lóer
mély- irányult ez ellenséges kereskedelmi politika által
száma
tartalom zet
elidézett tespedésböl csakis a magyar kormány
Adria m. k. tengerh. r. t. ... 33 45,714 44,000 883 erélyes és céltudatos forgalmi politikája emelte Id
Magyar-horvit tengerh. r. t. 41 7,029 81,368 638 F.-t, s a károlyváros-flumei vasút kiépítésével
Magyar keleti tengerh. r. t. 8 14,725 12,200 220
magyar teugerh. r.
Orient t. 6 13,998 8,106 124 (1873) megvetette az alapját F. kereskedelmi
Magyar-horvát szabadh. r. t. 6 11,670 7,800 116 forgalma fokozatos fejlesztésének. Nyomon kö-
Horvát tengerhaj, r. t 4 854 1,160 40 vette ezt a F.-i kiköt kiépítése, a P. felé irá-
Atlantica tengerhaj, r. t. ... 7 16,428 9,400 157
— nyuló vasúti hálózat kibvítése, a forgalmi poli-
Bgyéb társasagok ... ... 6 9,036 6,500 120
tikának a magyar kiviteli és behozatali, illetve
A kiköt hajóforgalma rendkívüli fejldést mu- tengeri kereskedelem elmozdítására irányuló cél-
tat.A rakománnyal és rakomány nélkül érkezett, tudatos és lankadatlan munkálkodása, amit leg-
illetve elindult hajók száma ós tonnatartalma volt:
fényesebben igazol F. tengeri forgalmának a kö-
öözösök Vitorlások Összes hajók vetkezkben összeállított átnézetes kimutatása
tonna- , tonna- tonna-
tartalma száma tartalma 8«ánia tart.ilma

1867 106 17,120 6,031 91,951 6,137 109,071

1870 246 52,671 1,800 77,499 2,046 130,170
1880 874 256,172 1,808 86,471 2,682 342,643
1890 2,947 739.384 2,524 144,801 5,471 883,586
1908 5,166 1.634,147 1,870 73,140 7,036 .707,287
1910 7,193 8.298,249 1,778 76,108 8,971 .373,367
IndtUás.
1867 110 17,403 6,173 103,602 6,283 120,905
1870 260 64,432
. 1,802 88,781 2,062 143,213
1880 874 256.416 1,786 82,871 2,660 339,287
1890 2,93.S 734,448 2,502 140,105 5,435 874,553
1908 6,167 1.627,103 1,864 72,806 7,021 .699,909
1910 7,186 8.314,303 1,781 73,955 8.967 .388,258

Az összes érkezett hajók lobogók szerint ekként

oszlottak meg (1910)

Szomsz. forgalomban Távolsági forgalomban

hajók tonna- hajók tonna-

saáma tartalma szána tartalma

magyar .. 4,062 344,865 711,689

osztrák .. 971 37,606 980 640,593
német .. 67 87,706
olasz _ ... 130 4,396 914 163,391
görög 1 232 18 9,928
török.. 1 417 19 6,846
angol 121 364,274
egyéb 9 11,914

A fontosabb hajózási vállalatok forgalma (ér-

kezés) pedig volt 1910-ben
Szomszédos Távolsági
forgalomban forgalomban

hajók tonna- hajók tonna-

száma tartalma száma tiirtalma

Adria 335 433,682

Magyar-horvát Ji 3, 319,059 1,390 381,451
Egyéb magyar haj. váU. l 364 25,806 75 76,714
Lloyd __. _ . 190 415,716
Egyéb osztrák haj. váll. ||
971 37,606 790 224,878

F. tengeri forgalma régebbi idben Krajnára és

Olaszországra szorítkozott, mígnem III. Károly
király F.-t szabad kikötvé tette s megnyitotta a
szabad kereskedést kelet felé. 1768-ban 82 görög
nem egyesült család menekült Török-Boszniából
F.-ba s itt kereskedelmi társulatot alapított, mely
F. kereskedelmét nagyon élénkítette. Hozzájárult
1800. a Lujza-út kiépítése,mely F.-t Károlyvárossal
kötötte össze. F. összes forgahnának értéke 1790.
4122,035 frt volt s 1840. is csak 4436,523 frtra rú-
gott. Ettl kezdve némi lendületnek indult ugyan
F. kereskedelmi forgalma, de 1855-tl kezdve is-
mét hanyatlásnak indult s különösen a sziszek-
zágráb-steinbrücki vasútvonal építése által a hor-
 ;

Fiume — 558 — Five o'clock tea

Az árúforgalmon kívül jelentékeny P. szemóly- szabad kereskedelmi várossá nyilvánította,

F.-t
forgalma is, melyet a Magyar-horvát, a Horvát ésHorvátországhoz való minden viszonyát meg-
az Osztrák-horvát gzhajózási r. -társaságok bo- szüntette az 1807. IV. t.-c. pedig végül F.-t Ma-
;

nyolítanak le 1910. összesen 8909 személyszál-

; gyarországhoz kapcsolta. 1809-ben a franciák
lító hajó érkezett meg 658,024 tonnatartalom- uralma alá került, majd 1813. az angolok szállták
mal. meg s a kikötjében lev hajókat mind felégették.
A magyar-horvát tengeri gzhajózási r.-t ösz- 1814. az osztrák kormány fenhatósága alá jutott,
szes személyforgalma volt 1.314,536 személy, de már 1822. 1. Ferenc király ismét visszacsatolta
még pedig 660,615 P.-ból és 653,921 F.-ba az Magyarországhoz. 1848-ban a szabadságharc alatt
;

a horvátok szállták meg s egész 1868. közigaz-

Adria m. kir. tengerhajózási r.-t. csak 662 egyént
szállított. A Cunard Line 37,555 kivándorlót szál-
gatásilag Zágráb alá tartozott, mígnem a magyar
lított Amerikába és onnan 4579 visszavándorlót törvényhozás az 1868. XXX. t.-c. 66. §-ában ki-
hozott vissza. mondotta, hogy F. város, kiköt és kerület a ma-
F. vasúti árúforgalmának összes értéke 874 gyar koronához csatolt külön testet (separatum
millió 68,282 K volt, mibl 166.796,953 K az el- sacrae regni coronae adnexum corpus) képez. F,
szállított árúkra esik. és kikötje ettl kezdve a nagyarányú és roha-
mos fejldés korszakába jutott.
Története. Irodalom. Borovszky-Sziklay, P. és a magyar-horvát ten-
Fiume környékén elször egy benszülött illir gerpart (Magyarország vármegyéi és városai, 1897): Ra-
dich, P. kÖ!5Jogi helyzete, 1883 Fest Alád., Az uszkókok ós
;

törzs a liburniai tudta hosszabb idre magához ra-

:
velencések P. történetében. Századok 1891 P. és a magyar ;

gadni az Adria feletti uralmat, ezalatt az Adriai- tengerpart, Közgazd. Szemle 1879; P. kereskedelme a kö-
tenger és vidéke is a liburni nevet viselte. Kr. e. zépkorban, Bpest 1895 ; P. a XV. sz.-ban, Századok 1912
Adalékok P. közoktatása történetéhez, P.-i fögymn. ért.
28-ban azonban Liburnia a rómaiak kezébe ke- 1900—2; skori temet F. környékén, Arch. Értesít 1897;
rült, kik a tartományt kis autonóm területekre P. kereskedelme a középkorban, 1895 ; P. földrajzi hely-
osztva találták s ezt a felosztást «Civitates» ne- zete, Földr. Közlemények 1898 P. az els napóleoni há-
;

ború idejében, A Tenger 1912 báró Eötvös József és a P.-i

vezet alatt meg is tartották. Ezek egyike volt
;

kérdés. Akad. Értesít 1912; P. népesedési mozgalma Ma-

Civitas Flanates, melynek határát az isztriai gyarországhoz való visszacsatolása óta, Földr. Közi. 1912
Arsas s a F.-t jelenleg Horvátországtól elválasztó Havass R., P., 1881 ; Kenedi G., A Quarnero, P. és Abbá-
zia, 1884 ;Lázár Gy., P., 1884 ; Staub M., A vegetatio fejl-
Fiumara folyó képezték, mely utóbbit Strabo és dése P. környékén, 1876; u. a., P. és környékének florisz-
Plinius Énen névvel említi. F. tehát ennek a Civi- tikus viszonyai, 1877 ; Stahlberger,^ Az árapály a P.-i öböl-
tas Flanatesnek a területén fekszik, melyen késbb ben, 1874 Magyar Tengerészeti Évkönyvek A keresked.
; ;

miniszter évi jelentése 1887—1893; Botka Tivadar, A P.-i

a Nagy Károly által 799. feldúlt Tersatica, majd kérdés utolsó stádiumában, Budap. Szemle 1879. évf. Littrow, ;

annak romjai mellett a mai F. épült. A gót biro- P. und seine Umgebangen, P. 1884; Berezeg P., F. árú- ós
dalom feloszlása után a bizánci császárok száll- hajóforgalma 1896-ban, Közgazd. Szemle 1897 ; Donáth Imre,
P. város alaprajza, Budapest 1896; Szántó Andor és Kral
ták meg Dalmáciát éslsztriát.késöbb a VII. sz.-ban Vilmos, P. állanijogi helyzete, Budapest, 1901 ; Kenedi Géza,
a horvátok vándoroltak be, de a bizánciak a parti P. és a magyar tengerpart, Az Usztr.-magy. monarchia
városok felett továbbra is megtartották az ural- írásban és képben, Magyarország III. köt. Woerl's Dlustr. ;

PUhrer durch P., 8. kiadás 1910.

mat. Midn Horvátország 840. függetlenné lett, a
Civitas Flanates valószínleg tovább is frank ura- Fiúméra, folyó, 1. Becsina.
lom alatt maradt, s a bekövetkezett hbéri elosz- Fiumicelld (ejtsd — cseiio), 5 faluból álló község
:

tás idejében a pólai püspöknek adomány ozta- Gradisca görzi kerületi kapitányságban, az Isonzó
tott, minek folytán az aquilejai patriárchának s mellett, termékenységérl már a rómaiaknál is
ezáltal a német-római birodalomnak hbérese lett. ismeretes vidéken, (i9io) 3940 lak.
A pólai püspök 1139. F.-t mint alhbóri birto- Fiumicino, 22 km. hosszú parti folyó Olasz-
kot a Duinoi lovagoknak adta át. Az birtokuk- ország ÉK.-i részében Ríminitl 16 km. -nyíre
;

ban maradt aztán F. egész a XIV. sz. végéig. É.-nak az Adriai-tengerbe szakad. Ezt tartják a hí-
A duinoi urak 1366. a hbéri alárendeltséget az res Rubiconnak.
aquilejai patriárchának felmondották, s ínnentúl Fiumi Uniti, 1. Bidente.
velük együtt F. is a Habsburg-házat ismerte el Fiúsítás (praefedio). Elbbi hazai jogunkban
furának. A Duino-ház 1399. kihalván, F.-t kir. privilégium, melynél fogva az egyedül üágra
Wallsee Rambert gróf, mint a Duino-ház utolsó szóló javakban a flutódok kihalása esetére vala-
ivadéka, Duino Katalin férje örökölte, kinek uno- mely n—többnyíre az utolsó birtokosnak leánya
kája, Farkas, 1466. mint állambirtokot III. Fri- V. nvére —
örökölhetett. A flusítottra az üy jó-
gyes császárnak engedte át. 1408-ban a velen- szág nem si, hanem szerzeményi birtok volt az ;

ceiek Angelo Trevisano alatt F.-t felégették s a örökösödési rendben a F. változást nem idézett
városi levéltárat is elpusztították. 1515-ben Miksa el, azaz a jószág továbbra is a flágat illette a ;

császár a városnak a « leghívebb » (üdelissima) üusított nnek gyermekei, ha születésüknél fogva

címet adományozta, 1530. 1. Ferdinánd F. önálló- nem is voltak azok (mert atyjuk nem volt nemes),
ságát és statútumait megersítette, mely utóbbiak nemesekké lettek. Az utolsó birtokos életében a F.
csak 1836. töröltettek el egészen. 1659-ben Lipót csak feltételes volt, mert érvényét vesztette, ha
császár F. számára saját lobogót engedélyezett. utóbb neki flörököse született, v. ha az utóbb ht-
1717-ben VI. Károly császár a várost szabad ki- lenségbe esett. A F. tehát erejét csak az utolsó
kötvé tette, s 1723. a pragmatica sanctio elfoga- birtokos halálával nyerte.
dására külön is felhívta. Mária Terézia uralkodása Fiuszerelem, 1. Paidophilia.
alatt 1776. Horvátországhoz csatoltatott, de az Five o'clock tea (ang., ejtsd : fájv okiak tí,

1779 ápr. 23-án kelt Mária Terézia-féle diploma a. m. öt órai tea, rövidítve five o'clock), divatos
 :

Fix - 669 - Fizéter-félék

kifejezés. Délutáni társaságot jelent, mely öt óra Fixpont, állandó, lehetleg elmozdíthatlan meg-
tájt tea mellett egybegyül,de hét óra tájt szétoszlik. jelölése egy meghatározott pontnak. A P.-ok két
Fix (a latin fixus-ból) a. m. áUandó meghatá- osztályba sorozhatok. Ugyanis v. arra a célra szol-
rozott, szilárd, végleges. — F. az angol váltók gálnak, hogy bizonyos pontoknak vízszintes irány-
lejárata után annyit tesz, hogy a szokásos három ban való helyét megjelöljék (mint pl. határkö-
kiméleti napot (1. o.) nem veheti igénybe az adós, vek), vagy pedig arra, hogy valamely meghatá-
hanem a meghatározott napon okvetlen fizetnie rozott magasságot jelöljenek meg. Az elbbieket
kell. — Fix fizetés elre meghatározott, állandó alappontoknak nevezik, az utóbbiakat magassági
jelleg heti, havi v. évi fizetés. — Mx ár, franc. jegyeknek. Az els célra szolgáló P.-ok vala-
prix fixe V. olaszul prezzo fisso, a. m. szabott ár, mely ország (illetve község) területi fölmérésénél
amely nem alku tárgya. — Fix kamatozású pa- játszanak szerepet, 1. Háromszögelés) az utób-
;

pírok azok az értékpapírok, melyek bizonyos ál- biak leginkább a folyószabályozás, bányászat, csa-
landó kamatjövedelmet biztosítanak. — Fix vétel torna- és vasútépítésnél stb. A magasságokat a
a. m. fel nem oldható vétel. tenger szintjére szokás vonatkoztatni nálunk az
;

Fixa Idea (lat), 1. Téves eszme. Adriai-tenger szintjét fogadták el a magasságok

Fixálás a. m. rögzítés ; minden olyan eljárást alapjául. Az elsrend magassági P.-ok a fbb
e névvel jelölünk, amely valamely meglév álla- vasutak mentén, leginkább az állomási épületekbe
pot fentartására irányul. A mechanikai F.-on kí- vannak beépítve, minthogy a lejtezés, melyet a
vül a fényképezésben a negatív elhívása után közös hadsereg vezérkara hajtott végre, ezek
fixáljuk a lemezt, a szövettani (mikroszkó- mentén haladt. A folyók mentén egy külön P.-
piai) technikában pedig P.-nak nevezzük azt az hálózatot kell elhelyezni, mely mvelet már túl-
eljárást, melynek segítségével valamely szerv v. nyomólag be van fejezve. L. még Magasság-
szövet finomabb szerkezetét lehetleg abban az mérés.
állapotban tartjuk meg, úgyszólván megmerevít- Fixuiu (lat. fiocum salarium) a m. megszabott
jük, amelyben az illet szerv az él organizmus- fizetés, ellentétben az esetleges jövedelemmel.
ban volt. A P. lényege az illet szerv elemeiben Fixüzlet, 1. Határidüzlet.
(sejtek, rostok) lev fehérjék megalvasztásában, Fizeau, Armand Hippolyte Louis, francia fizi-
koagulációjában áll, így tehát P.-ra minden eljá- kus, szül. Parisban 1819 szept. 23., megh. 1896
rás alkalmazható, amivel a fehérjéket ki lehet szept. 18. Nevét a Moser-féle lehelési képekre vo-
csapni. így fzéssel szoktak fixálni apró rovaro- natkozó dolgozataival tette ismeretessé. 1849-ben
kat stb. ; egyéb fehéijealvasztók közül savak nagyon ehnés módszer szerint megmérte a fény
(ecetsav, salétromsav, krómsav), sók (szublimát, terjedésének sebességét és azt találta, hogy a
krómsavas sók), formaldehid, alkohol, opiumsav, fény egy másodperc alatt 313,274 kilométernyi
pikrinsav, stb. alkalmasak e célra. Mindezen utat tesz meg. Bréguet-vel együtt Aragótól aján-
anyagokat alkalmas arányokban összeállított lott módon bebizonyította, hogy a fény a vízben
fixálófolyadékok, tehát rendszerint keverékek lassabban terjed, mint a levegben. Igen célszer
alakjában használjuk. Számos ilyen ílxáló keve- az a mód, melyet a szilárd testek hokozta ki-
rék van bvebb részleteket illetleg a megjelen terjedésére megállapított. Bwel végezte fontos
;

szakkönyvekre utalunk. kísérleteit, melyek a kristályoknak meleg okozta

Fixáló só. A fotográfiák állandósítására hasz- kiterjedésére vonatkoznak. Gounelle-lel megvizs-
nált nátriumtioszulfát. L. Fotográfia. gálta az elektromosság sebességét. Azonkívül a
Fixatio (lat.) a. m. megállapítás, meghatáro- fotográfiára vonatkozó néhány fontos kísérletet
zás általánosságban, különösen pedig a bevétel, tett. A fény terjedési sebességére vonatkozó érte-
a fizetés, az adó megállapítása, azonkívül több kezése Sur une expérience relatíve á la vitesse
:

egyes szolgáltatás vagy tartozás fejében való de propagation de la lumiére c. a. jelent meg a
átalányösszeg meghatározása, pl. az adózta- Compt. rend. XXIX. kötetében.
tásban. Fizéter-félék (Physeteridae, AUat), a CJetek
Fixativ, ceruza,- szén- v. krétarajzoknak a rendjébe, a Pogascetek (Odontoceti) alrendjébe
papiroson való megrögzítésére szolgáló folyadék, tartozó emlsállatcsalád. Az idetartozó fajokra
amely a rajzokat az elkenödéstl óvja. A legis- jellemz, hogy fels állkapcsukban nincsen m-
mertebb P. a borszeszben feloldott fehér sellak, köd fog alsó állkapcsuk fogai különbözk, ren-
;

melyet gzporlasztóval fújnak a rajzra. desen csekélyszámuak. 18 él fajuk ismeretes,

Fixa Tincta (lat.). Valaminek végleges meg- melyeket két alcsaládba osztanak
ersítését jelenti egy épület küls v. bels részén, 1. Szöketcetek (Physeteriiiae). Alsó állkap-
ellentétben azon épület-részletekkel, amelyek csak csukban számos fog van. Idetartozik az ámbrás-
ideiglenesen vannak megersítve (állványok, stb.). cet (Phtjseter macrocephaltis L.), mely az északi
A megersítés módjai falazás, szögezés, kapcso- és déli szél. 40 foka közt fekv tengerekben honos,
:

lás, illesztés, enyvezés, stb. innen azonban a melegebb áramlatokat követve

Fix lombard, az értékpapír kézi zálogüzletnek észak és dél felé egész az 50. szél. fokig vándorol
az a neme, amelynél a bank a zálogba adott érték- s nagyon változó számú csapatokban barangol a
papírok árfolyamértékének 70— SO^/o-a erejéig tengerekben a csapat élén egy nagy öreg hím áll.
;

meghatározott rövid határidre (3—6 hónap) köl- A hím hossza 20— 30 m., testének kerülete 9—12
csönt ad, elre levonván magának a meghatáro- m., farka szélessége 5 m. ; a nstény kisebb, ren-
zott idre es kamatokat. A lombardüzlet kamat- desen félakkora. Feje sajátszer alakú, magas,
lába rendesen lo/o-kal magasabb, mint a váltó- tompa, elöl összenyomott s hossza kb. a töi-zs
diszkontláb. L. még Lombardüzlet hosszának egyharmada. Nagysága és különös
Fizetés — 560 Fizetési eszköz

alakja onnét ered, hogy az orrjáratok mentén ki- kor, lejárati nap hiányában megintés után kell
fejldött mirigyek nagy mennyiségben választa- teljesíteni, és pedig ellenkez kikötés hiányában
nak ki egy sajátszer anyagot, a cetvelót (sperma a hitelez lakhelyén. A hitelez, aki a megaján-
ceti). A cetvelö és az ámbra (1. o.) miatt az ámbrás lott P.-t el nem fogadja, — az adós, aki a P.-t
cetet nagyon vadásszák egy ámbrás cet értékét kell idben nem teljesíti, késedelembe (mora) es-
;

10,000—24,000 koronára becsülik. nek a hitelez késedelme mora accipiendi,

;
— az
2. Csrös cetek (Ziphiinae). Alsó állkapcsukban adósé mora solvendi. A hátrányos következmé-
a fogak, legalább a ma él fajokban, teljesen el- nyekért a késedelmezö felels. Az adós késedel-
csenevésztek csak a hímeken lehet néha két párt mének következménye jelesül az, hogy késedelmi
;

észlelni. Az idetartozó 15 él fajból legismer- kamatokat tartozik fizetni. A hitelez P. fejében

tebb a kétfogú cet (Hyperoodon rostratus Mull.). mást, mint ami neki jár, elfogadni nem köteles. —
Hossza 6—8 méter, csöalakú arcorra 30—60 cm., A váltójog szerint a P.-t a váltóban kitett pénz-
az Északi jeges tenger és az Atlanti-óceán északi nemben keU teljesíteni, de ha a váltó P.-helyén
részében honos, hol 3—4 fnyi csapatokban él. folyamatban nem lev pénznemrl szól,csak akkor,
Fizetés, 1. eltéren a munkabértl, magasabb ha ezt a kibocsátó a váltón valósággal szóval
képzettséget feltételez munkáért nyújtott ellen- V. másként kifejezetten kikötötte. A felajánlott
szolgáltatás, mely nem egyes teljesítmények után, részlet-P. vissza nem utasítható. A váltóadós csak
hanom a szolgálati szerzdés rendelkezései szerint a nyugtatványozott váltó kiadása mellett köteles
hosszabb idtartamra v. állandóan, tehát akkor fizetni részlet-P. esetén pedig követelheti, hogy
;

is jár, ha az alkalmazott betegség vagy más ok a P. az eredeti váltóra feljegyeztessék s neki arról
miatt szolgálatot nem teljesít. A P. rendszerint a váltó másolatán nyugtatvány adassék. A váltó-
készpénzben van megállapítva és csak kivétele- törvénynek a P.-re vonatkozó rendoUcezései a ke-
sen a P. egyes részeire nézve esik meg, hogy az reskedelmi utalványokra is alkalmazást nyernek.
természetbeni szolgáltatásokban jut kifejezésre. L. még Kereskedelmi ügyletek.
Ilyenek a községi jegyzk használatára adott föl- Fizetések megszüntetése csak a keresked-
dek, a szabad ftés, világítás stb. A F.-hez hasonló nél állhat be akkor, ha lejárt tartozásainak a tel
természetek a F,-t kiegészít pótlékok, melye- jesítését beszünteti. A birói gyakorlat aP. állapo-
ket az állami tisztviselk nyugdijába is beszámí- tát rendszerint akkor látja fennforogni, ha a ke-
tanak, míg más pótlék, továbbá a lakbér, útikölt- resked maga ellen kielégítési végrehajtás foga-
ség megtérítése stb. nem bir a F. jellegével. natosítását eltrte. A P. ennélfogva nem feltéte-
2. F. (solutio), általában mennyiségileg és lezi azt, hogy az adós szenved adósságai felülha-
minségileg meghatározott tartozásnak, különö- ladják cselekv vagyonát, ami a fizetésképtelen-
sen pénztartozásnak lerovása. A P. érvényesen ség állapotát igazolja. Keresked ellen, aki fize-
csak a hitelez v. annak kezeihez történik, aki a téseit megszüntette, a kereskedelmi csd már ezen
P. felvételére jogosítva van. A P.-t az adós helyett az alapon elrendelhet. A P.-nek az állapotában
bárki más is teljesítheti. Hogy ebben az esetben adott kielégítés vagy biztosítása valamely követe-
keletkezik-e az adós és a lizetö között és min lésnek csdjogilag megtámadható. L. Csd.
jogviszony, az a körülményektl függ. Hatályo- Fizetéselvállalás, 1. Adósságelvállalás.
san csak rendelkezési képességgel bíró hitelez- Fizetési elleg, a tisztviselknek nyújtott az
nek lehet fizetni, különben az adós annak a ve- a kedvezmény, hogy fizetésük még le nem járt
szélynek teszi ki magát, hogy még egyszer fizet, részét elre kiadják, a kamatmentesen kiadott
kivévén ha az ú. n. in rem versio-t, vagyis azt összeget pedig nem egyszerre, hanem kisebb havi
bizonyítani képes, hogy a fizetett érték a hitelez részletekben tartják vissza a fizetésbl. P.-et an-
hasznára fordíttatott, mert különben a nem ön- nak engedélyeznek, aki önhibáján kívül szorult
jogú hitelez jogtalanul vagyonosodnék. A meg- helyzetbe jut és szolgálatának minden tekintet-
történt P.-t a törvény által engedett bármely mó- ben megfelel legmagasabb összege 3 havi fize-
; :

don lehet bizonyítani, a különösen erre a céh'a tés. A visszafizetés tizenkét, kivételesen húsz hó
szolgáló bizonyítási eszköz a nyugta (apocha), alatt a fizetésbl egyenl havi levonással törté-
vagyis a P. megtörténtérl a P.-t elfogadó által nik. Azoknak, akik elbb nyert P.-el hátralókban
kiállított Írásbeli elismervény. A kötelemrl kiállí- vannak, újabb elleg még úgy sem engedélyez-
tott okiratnak, pl. a kötelezvénynek áthúzása, az het, hogy abból az elbbi elleg hátraléka egy-
adósnak visszaadása a P. megtörténtének vélelmét szerre levonassék. A P. visszatérítését rendkívül
állapítja meg, A P. bírói kézhez is történhetik, fontos okból csak a minisztérium engedheti el.
pl. akkor, ha a hitelez az ajánlott P,-t elfogadni Gyakornok segélydijából elleg nem engedélyez-
nem akarja, vagy kezéhez, pl. mert távol van, a het. Azok számára, kiknek fizetése le van fog-
P.-t teljesíteni nem lehet. lalva, elleg csak úgy engedélyezhet, hogy az
Részlet-F.-t a hitelez rendesen elfogadni nem a foglaltató hitelez kielégítésére fordíttassék, s
tartozik. Ha az adóst több rendbeli tartozás ter- elégséges legyen a tartozás teljes törlesztésére s
heli, a P. annak az adósságnak a lerovására szol- így a fizetésnek a foglalás alóli mentesítésére.
gál, amelynek lerovására történt. Ha ez iránt a Törvényhatóságok és községek autonómiájuknál
felek meg nem állapodtak, akkor a F.-bl els fogva szervezeti szabályrendeleteikben szabá-
sorban a kamatok számítandók le több tke kö- lyozhatják a F. kérdését, B szabályzatok a bel-
;

zül kétség esetében a lejárt, vagy a felmondott, ügyi miniszter, a községeké az illet törvényha-
egyébként az tekintend törlesztettnek, mely az tóság jóváhagyása alá térj esztendk.
adósra a legterhesebb v. amellyel többen szaba- Fizetési eszköz gyanánt a mindennapi gazda-
dulnak a kötelem alól. A P.-t a követelés lejárta- sági forgalomban a pénz szerepel, melynek egyik
 :

Fizetési fokozat - 561 — Plzetésképtelenségr

lónyoges tulajdonsága, hogy vele flzetéseket le- táskörbo tartoznak, akár érték alapján, akár ér-
het teljosjtoni és a javak forgalmát közvetíteni, tékre tekintet nélkül módosítja a mai törvénynek
;

L. még Érmeügy és Pénz. több részletét, amely az ellentmondásnak túlsá-

Fizetési fokozat. 1. Állami alkalmazottak il- gosan kedvez (pl. a kézbesítnél vagy a végrehaj-
letményei és Fizetésrendezés. tásra kiküldöttnél nem engedi meg az ellentmon-
Fizetési halasztás (prolongádó, moratórium). dás elterjesztését, az ellentmondásnak nem ad
Ha az adós fizetni nem tud, v. bizonyos körülmé- feltétlenül a végrehajtást megakasztó hatályt) és
nyek folytán esetleg lejáratkor még nem akar, az eljárást több tekintetben egyszersíti (1911.
F.-t kér hitelezjétl. Ez három módon járhat I. t.-c. 588—606 §.). F.-t enged a Pp. váltó, csekk

el : 1. minden megszorítás nélkül megadja a ha- stb. alapján is, 1. Megliagyás.

lasztást 2. csakis az újabb határid biztosításá-
; Fizetési mérleg. A kereskedelmi és árufor-
val, vagy kell fedezet mellett adja meg 3. a ha-; galmi mérleg, amely az állam kivitelének és be-
lasztásért a megfelel idre kamatmegtérítést kí- hozatalának viszonyát mutatja, nem fejezi ki hí-
ván. Esetleg a 2. és 3. eset együtt is elfordul, ha ven az állam nemzetgazdasági állását, mert csak
az adós már ismételten kórt a hiteleztl halasz- az áruk forgalmát mutatja, de nincs tekintettel
tást. Ha valamely kereskedrl köztudomásúvá az állam fizetéseire és kötelezettségeire a kül-
válik, hogy gyakran kór moratóriumot, ez az földdel szemben, ós viszont a külföld fizetéseire ós
illet hitelét nagyon megrontja. A fizetésképtelen kötelezettségeire az állammal szemben. Az a mér-
keresked helyzetét sokszor úgy szanálják hite- leg, amely ezt is figyelembe veszi, a F. A F. te-
lezi, hogy tartozásának részbeni elengedésén kintetbe veszi 1. a behozott árúért teljesített és
:

kívül a visszafizetésre több évi F.-t engedélyez- a kivitt árúkért kapott flzetéseket 2. a külföldiek-
;

nek. Ettl a F.-tól lényegesen különbözik a hite- nek a belföldi vállalatokból ered és a belföldiek-
lezk megkérdezése nélkül a törvényhozás által nek külföldi vállalatokból ered jövedelmét 3. a ;

engedélyezett moratórium (1. o.). L. még Fizetés, külföldre adott kölcsönöket, a külföldrl kapott
Tdjesités. kölcsönök törlesztését ós a kamatokat és a kül-
Fizetési ív, könyvalakú rovatos füzot, amely- földrl kapott kölcsönöket, valamint a külföldre
nek a nyugtával egyidej bemutatása mellett adott kölcsönök törlesztését és a kamatokat 4. ;

veszi fel az állami hivatalnok, altiszt v. szolga a belföldön utazó v. tartózkodó külföldiek által
fizetését az állampénztárból. Beírják ebbe a szám- elköltött külföldi pénzeket, a külföldrl behozott
fejtéskor a havi illetmény összegét, a különböz tökéket, hagyatékokat stb. és a külföldön utazó
levonásokat (adó, elleg, letiltás, szolgálatidíj) s a vagy tartózkodó belföldiek által elköltött belföldi
valósággal kifizetett összeget, s ellátják ezt a be- pénzeket, a belíoldrl kivitt tkéket, hagyaté-
jegyzést a számfejt s a pénztárnok aláírásával. kokat stb.; 5. a külföldiek által belföldieknek
Fizetési képesség,!, a fizetésképtelenség ellen- teljesített szolgálatok, pl. fuvarozás, fejében járó
téte 2. vásárló képesség, vagyis az egyénnek az a
; fizetéseket és a belföldiek által külíoldieknek tel-
képessége, hogy bizonyos szükségleteit jövedel- jesített szolgálatok fejében járó fizetéseket ;6, a
mébl képes kielégíteni. A nép F.-ének fokozása biztosítási ügyletbl kifolyólag teljesített flze-
a helyes szociális politika egyik fötörekvése. téseket stb. A F., vagy mint helyesebben nevezni
Fizetési meghagyás (lat. mMndatum,ném.Zah- szokták, gazdasági mérleg, ennélfogva lényege-
lungsbefehl, Manddtsverfahren, Mahnverfahren,), sen módosítja a kereskedelmi mérleg által az
a bíróság által egyoldalú kérelemre az adóshoz állam gazdasági helyzetérl mutatott képet. Le-
intézett felhívás, hogy a hitelez követelését bizo- het, hogy az állam kereskedelmi mérlege jelen-
nyos határidben végrehajtás terhe alatt fizesse tékenyen passzív, F.-e ellenben jelentékenyen
ki, azzal az egyidej figyelmeztetéssel, hogy a aktív, viszont lehet, hogy tkében szegény állam
F.-t ellentmondással megtámadhatja. Minthogy a többet visz ki, mint amennyit behoz és ezért ke-
F. egyszer kérelemre, a követelés igazolása és reskedelmi mérlege aktív, de azért gazdaságilag
az ellenfél meghallgatása nélkül bocsáttatik ki mégis passzív, mert több fizetést teljesít külföldre,
viszont a puszta ellentmondás a F.-t hatályta- mint amennyit onnan kap.
lanítja. Magyarországban a F. intézményét az Fizetési osztályok, 1. Állami alkalmMZottak
1893. XIX. t.-c. honosította meg. Ennek értel- illetményei és Fizetésrendezés.
mében P. útján csak 1000 koronát meg nem Fizetési visszkereset, a váltó vagy a rende-
haladó pénzösszeg fizetése vagy ilyen értéket letre kiállított csekk vagy más papír alapján a
meg nem haladó helyettesíthet dolgok vagy ér- elz
váltó, illetve a papír birtokosának az forga-
tékpapírok iránti követelést lehet éi-vényesíteni. tók és a kibocsátó ellen a váltó vagy a papír alap-
A P. kibocsátása a járásbíróságok hatáskörébe ján érvényesíthet kereseti jog, amely kiterjed a
tartozik. Ha az adós a kézbesítés utáni 15 napon papírban kötelezett tkeösszeg, a lejárattól szá-
belül ellentmondással nem él, a P. végrehajtha- mított kamatai, az óvásköltség s esetleges díj ere-
tóvá válik ugyan, de a végrehajtás csak a bizto- jéig. Alapja ennek a visszkeresetnek, iia csak el
sításig terjedhet és további folyamatot csak ak- nem engedtetett, a fizetés hiányának óvással tör-
kor vesz, ha ellentmondás újabb 30 nap alatt tént igazolása.
nem történik. Ha a F. kell idben ellentmondás- Fizetésképtelenség, az adósnak az az állapota,
sal megtámadtatott, a bíróság bármelyik fél ké- amelyben szenved adósságai cselekv vagyonát
relmére a F. kézbesítését perindításnak tekinti és felülhaladják. A F. a közönséges csd elrendelé-
a per sommás tárgyalására határidt tüz. Az j
sének az alapfeltétele. A F.-töl megkülönbözte-
Pp. a F.-t a fentemlített nem
mindazokra a kö- tend a fizetés megszüntetése, amely két fogalmat
vetelésekre kiterjeszti, amelyek járásbirósági ha- minálunk gyakran összetévesztenek.
Bémi Nagy Lexikona. VJI. kt. 86
Fizetés letiltása - 562 — Fizika

Fizetés letiltása, 1. Végrehajtás. hoz számítható a föld-F. (geo-P.), mely a Pöld h-

Fizetés megbizásból, akkor történik, a mikor viszonyai által fleg a felületén létesített jelen-
a saját nevünkben, de a megbízó utasítására ós ségekkel, továbbá az elektromos és földmágnesi
ennek számlája javára fizetünk. Ilyen eset- viszonyokkal foglalkozik a meteorológia, mely
;

ben nem azt fogjuk a könyvelésünkben megter- tulajdonkópen a leveg P.-ja az asztr'o-F., mely
;

helni, akinek fizettünk, hanem azt, aki helyett az égitestek P.-i viszonyait és az égi mechanika,
fizettünk. mely az égitesteknek az általános vonzási törvény-
Fizetésrendezés, olyan intézkedés, mely az bl következ mozgási viszonyait tárgyalja. A
állami alkalmazottak illetményeire nézve egysé- P.-t rendesen a súlyos anyag és az éter P.-jára
ges szabályokat állapít meg. Ily értelemben P. is osztják. Az els rész az anyag szerkezetére
történt az 1893. IV. t.-c.-kel, mely az állami tiszt- vonatkozó részen kívül mechanikára és akuszti-
viselk zömére nézve tizenegy fizetési osztályt kára oszlik. A mechanika a szilárd, cseppfolyós
állított fel. Az osztályokon belül fizetési fokozatok és légnem testek nyugahni és mozgási viszonyai-
vannak, amelyekbe az egy létszámba tartozó tiszt- val foglalkozik. A hangtanra bevezet rész a
viselket egyenl számban osztották be. Az alsóbb hullám- és rezgéstan. Az éter P.-jában a hipoteti-
fokozatból a magasabb fokozatba automatice lép kus éter az a közeg, melyben a jelenségek végbe-
el a tisztvisel. Az 1904. 1. t.-c. a fokozatos el- mennek, st sok jelenséget éppen az éter mozgá-
léptetésnek azt a módját valósította meg, hogy a sával magyaráznak. Ide tartozik a htan, fény-
tisztvisel a fels fokozatba, illetleg a magasabb tan, a mágnesség- és elekti'omosságról szóló
pótlék élvezetébe egy fokozatban töltött bizonyos fejezet.
id elteltével jut, mely id az alacsonyabb osztá- Története.
lyokban 4 év, a magasabb osztályokban 5 óv. L. A régi korban a természeti jelenségekrl való
AUami alkalmazottak illetményei. ismeretek a filozófiának alkották részét. Az ókori
Fizetés számlára, 1. A conto. P.-ra nézve fleg a görögök jönnek tekintetbe.
Fizetnap, a munkabérek fizetésére elre ki- Ök általában természetfilozófiai elméletekkel ipar-
tzött nap ahányakban régente minden hétvégén, kodtak a jelenségeket megmagyarázni. A csilla-
;

most minden két hét, v. négy hét végén. gászat terén a látszatnak megfelelen a geocen-
Fizet tisztek (ném. ZaMmeister), némely had- trikus elméletet pártolták, ámbár egyesek már a
soregekben így nevezik a csapatok számadásait heliocentrikus nézet felé hajlottak. A P.-ban f-
vezet tiszteket. leg Aristoteles volt az ismeretek rendszerbe ho-
Fiziater, természetes gyógyító módokkal fog- zója, a deduktív eljárás nála is elnyomta a ta-
lalkozó fiziatria : természetes gyógyító módok pasztalati úton nyerhet ismeretszerzést. Az
; t
tudománya. követ korban Archimedes (287—212. Kr. e.) fel-
Fizika, a természettudományok azon ága, mely fedezte a folyadékok felhajtását, az úszó testek
az élettelen természetben elforduló tünemények egyensúlyának föltételeit és számos gépet szer-
lefolyásával és kapcsolatával foglalkozik. A kémia kesztett tekinthet a sztatika megalapítójá-
;

is ezeket tárgyalja, de míg a kémiai változások nak. Az alexandriai tudósok között Ktesibios és
(elemek egyesülése, vegyületek szótbontása stb.) Heron (284—211.) említend. Az utóbbi számos
az anyag mélyreható átalakulásai, melyek állandó készüléket és gépet szerkesztett, melyekben a
változást, egészen új sajátságokkal bíró testek melegített leveg és vízgz volt a hajtóer. A
alakulását idézik el, addig a P.-i változások csak csillagászok közül említést érdemelnek Aristar-
múlékonyak, melyek a testek lényegét nem érin- chos, aki a Pöld ketts mozgását tanította s a
tik. A P. tapasztalati alapon nyugszik. A termé- Hold és Nap távolságát kiszámította, továbbá
szeti tünemények lefolyásáról megfigyelés ós kí- Ptolemaios, aki a geocentrikus világrendszert
sérletezés útján szerez tudomást. Ezeket nagyobb tudományos alapra helyezte a fénytörés törvé-
;

csoportokba foglalja össze és a tüneményeknek nyét is kutatta. A rómaiak a P. terén keveset

mérés útján nyert adatait mennyisógtanilag ki- foglalkoztak. A természettudományokat késbb
fejezhet összefüggésbe hozva, bizonyos általános az arabok mvelték s fleg a csillagászat terén
szabályokhoz jut, melyeket természettörvények- mködtek sikeresen, különösen kiemelend Al-
nek nevezünk. Ezek csak a tünemények lefolyá- hazen, aki a geometriai optikával foglalkozott.
sának mikéntjét tartalmazzák, de az okokról nem A középkori keresztény tudósok Aristoteles
adnak felvilágosítást. Ezek kikutatására feltevé- filozófiai és tudományrendszerét igyekeztek a ke-
sek (hipotézisek) szolgálnak. A jó hipotézistl meg- resztény dogmával összeegyeztetni. Még Alher-
kívánjuk, hogy az ismeretes tüneményeknek meg- tus Magmis és Bacon tevékenysége is ebben me-
feleljen, hogy mennél kevesebb mellékes feltevésre Kishaladás csak a fénytan terén mutatko-
rült ki.
szoruljon és minden, körébe es jelenség magya- zott,amennyiben a szemüveg feltalálása a XII. sz.
rázatára elegend legyen. Ha a hipotézis jól be- végére esik ugyanekkor terjedt el Európában a
;

igazolt tapasztalati ténnyel ellenkezésbe jut, to- kompasz használata. A szemüveg feltalálását né-
vább nem tartható fenn. melyek Alessandro della Spina pisai szerzetes-
Tárgyalása módszerére nézve a P. lehet kísér- nek, mások Salvino degli Armati firenzei nemes-
leti és ehnéleti. Az els csupán a tapasztalásra nek tulajdonítják. A középkor végén mint az
támaszkodik, míg az elméleti P. kevés, általáno- exakt tudományok elhírnökei említhetk Georg
san elfogadott ténybl és hipotézisbl kiindulva, von Purbach, tanítványa Eegiomontantis (Jo-
tisztán deduktív úton építi fel tudományos rend- hann Miüler) és Coppernicus mestere, Domenica
szerét. Mivel e célra fleg a mennyiségtant hasz- Maria Novara csillagászok. A XV. sz. legneve-
nálja fel, matematikai P.-nak is nevezik. A P.- zetesebb fizikusa Leonardo da Vinci festömú-
Fizika — 668 — Fizika

vész, aki killönöseu a mochanikára és optikára A XVIII. sz.-ban BernouUi János és Dániel,
vonatkozó oszmóket találts egyúttal korának cíAlemhert, Euler és Lagrange fejlesztették a
logkiválóbb mérnöke s a vízépítószet megalapí- mechanikát, kifejlesztvén az analitikai módszere-
tója volt. A XVI. sz.-ban a nürnbergi Hartmann ket is. Laplace a mechanika általános törvényeit
fölfedezte a mágnest lehajlását, míg a hollandi az égi testekre alkalmazta. Bradley (1728) a fény
Stevin sztatikájában észszer alapokra fektette a aberrációját fedezte fel. Bomuer és Lavnbert a
testek egyensúlyáról szóló tant s felhasználta a fotometriát dolgozták ki, Dollond (1758) az els
virtuális elmozdulások elvét. Csak a XVII. sz.- akromatikus teleszkópot szerkesztette, Fahren-
ban fejldött a P. önálló tudománnyá. A század heit (1714), Méaumur (1730) és Celsius (1742) a
elején megjelenik Gübert angol orvos mve: róluk elnevezett hmérbeosztást alkalmazták.
Physiologia nova de magnete, melyben a mág- Az elektromosságra nézve Gray (1727) felfedezte
nesség tanát megalapítja. A tulaj donképeni mo- a vezetk és szigetelk közti különbséget, Dufay
dem P. megalapítója Galilei (1564;— 1642), aki a (1733) a pozitív és negatív elektromosság közötti
szabad esés és ingalengés törvényeit felfedezte. különbséget. Kleist Caminban (1745) és Gunaeus
Miután a hollandi Jansen már 1590 körül felta- Leidenben (1746) a leideni palackot találta fel.
lálta a nagyítót, következett 1609 köinil a messze- Franklin (1752) kimutatta, hogy a villám nem
látó fölfedezése. Ettl függetlenül Galilei is szer- egyéb, mint óriási elektromos szikra s ez a vil-
kesztett messzelátót és nagy sikerrel használta lámhárító feltalálására vezette. Ezt különben már
az égitestek megvizsgálására. Nemsokái'a Kep- valamivel elbb föltalálta Divisch Prokop Morva-
ler, a bolygómozgások törvényeinek felfedezje, országban. Volta (111b) az elektrofort és (1783)
dioptrikájában leírta a róla elnevezett csillagá- a sürítöt szerkesztette. Coulomb (1784) a torzió-
szati messzelátót. Galilei tanítványai, az Acca- mérleggel megállapította az elektromos és mág-
demia del Cimento tagjai, fleg a hldro- és aero- neses vonzás és taszítás törvényeit. A htan terén
mechanika és a htan terén tettek fontos fölfede- Black (1764) a víz és gz kötött melegét, Wilke
zéseket. Torricelli meghatározta a légnyomás (1772) a fajmeleg fogalmát állapította meg. Watt
nagyságát és föltalálta a barométert s azzal Pas- (1764) az els, ketts mködés gzgépet szer-
cal kimutathatta, hogy a leveg nyomása a ma- kesztette. Deluc (1772) és Saussure (1783) higro-
gasság növekedésével csökken. Magasságmérésre métert szerkesztettek. Montgolfíer (1783) a lég-
a barométert csak akkor használhatták, mikor hajót találta fel, Charles pedig a léggömbben me-
Halley (1705) a megfelel képletet levezette. legített leveg helyett a hidrogént alkalmazta. A
Ezen korba esik a hmér és az els higromote- század végén Chladni számos hangtani fölfede-
rek feltalálása is. Guericke Ottó 1650. föltalálta zést tett. Az antiflogisztikus kémia megalapítása
a légszivattyút s 1663. mint els szerkesztett a P. állapotára is visszahatott. Volta kimutatta
elektromozó gépet, melyet 1741. Bse a gyjt- az 1791. felfedezett galvanizmus elektromos ter-
vel fölszerelt. Miután Huygens 1655. az ingaórát mészetét s (1799) a róla elnevezett oszlopot szer-
föltalálta, JRicher 1672. Cayenneben megállapí- kesztette, melynek segélyével Carlyle (1800) a
totta, hogy a másodpercinga az aequator tájékán víznek elektromos szétbontását eszközölte. Davy
rövidebb, mint a nagyobb szélességi fokok alatt, (1807) ez úton az alkáliákból fémeket állított el.
mibl Newton a nehézségi gyorsulásnak a sarkok A XIX. sz.-ban a P.-i felfedezések rohamosan
felé való növekedésére következtetett. Boyle követték egymást. A htan terén igen becses
1662. és néhány évvel késbb Marioüe felfedez- vizsgálatokat végeztek Dalton, Gay-Lussac,
ték a gázok nyomására vonatkozó alaptörvényt. Leslie, Dulong és Petit és mások, Herschel Vil-
1620-ban &mll és tle függetlenül Descartes föl- mos (1800) a sötét hsugarakat fedezte fel a szín-
fedezték a fénytörés törvényét. 1665-ben Hooke képben. Az optika terén a fény hullámelméletét
észrevette a vékony lemezek színtüneményeit. fejlesztették Young, de fleg Fresnel és Malus.
1669-ben Erasmus Bartluolinus leírta az izlandi Fraunhofer a Nap színképében fölfedezte a róla
kettöspát optikai tulajdonságait, mire 1678. Híiy- elnevezett sötét vonalakat. Az elektromosság te-
gens a ketts törés magyarázatát adta, s kimu- rén Oersted (1820) fölfedezte a galvánáramnak a
tatta a két sugár poláros voltát. Ugyancsak mágnestre gyakorolt eltérít hatását, ami aztán
Huygens a fény rezgési elméletének megalapí- a galvanométerek szerkesztésére vezetett. Ugyan-
tója. A fény elhajlását 1650. elször Grimaldi azon idben szerkesztette Arago az els elektro-
észlelte. Olaf Bömer 1675. meghatározta a fény mágnest, Schweigger a multiplikátort, mellyel
terjedési sebességét, a Jupiter-holdak sötétedé- Seá)eck (\.d>2\) a helektromosságot fedezte fel.
seibl. Ampere [19)21) a galvánáramok kölcsönhatását
Newton 1666. felfedezte az általános gravitá- fedezte fel s ezzel alapját vetette az elektrodina-
ciót és híres mvében (Philosophiae naturális mikának. Ohm (1827) az áramersségrl szóló ós
principia mathematica) lerakta a mechanikai róla eüievezett törvényt állapította meg. Faraday
P.-nak és P.-i csillagászatnak alapjait. Továbbá (1831) az indukciót fedezte fel. A negyvenes évek-
fölfedezte a fehér fénynek színekre való bontását, ben a polarizációsíknak mágnessarkok között
föltalálta a tükrös messzelátót. Az optikájában való elforgatását és a diamágnességet fedezte
kifejtett emissziós elmélete csak a XIX. sz.-ban fel.Gauss és Weber (1833) Qöttigenben az els
szorult le végképen. A XVII. sz. második felében elokti'omos ts telegráfot használták, míg a több-
több tudományos akadémia keletkezett, melyek a ts telegráfot WheatsUme szerkesztette. Morse
F. fejldését nagyban elmozdították. Ez idben (1835) az író telegráfot találta fel. A betnyomó
keletkezett a londoni Royal Society és a párisi telogrM Hughes taláhnánya (1855). A galvano-
tudományos akadémia. plasztikát majdnem egyidejleg találták felJoooW

86*
 -

Fizika 564 — Fizika

-és Spencer (1838). Becquerel ós Daniell (1836), tatta, hogy ez esetben a hnek egy része miut h
Grove (1839) ós Bunsen (1842) állandó galván- elenyészik ós munkává változik. Ugyan a h
elemeket szerkesztettek. Kiváló kutatók e téren egyenérték átváltoztatásához második törvényül
még Ritter, Fechtier, Poggendorff, Lenz, Flucker, az átváltozások egyenértékérl szóló (entrópia-)
.KMraiiSch, de la Rive, Tyndall, Wiedemann. Az törvényt csatolta. Az új elmélet sok, addig ho-
elméletet fleg Neumann F- és Weber V. fejlesz- mályos jelenséget tett érthetvé, st addig is-
tették. A dörzsölési elektromosság tanát Riesz meretlen jelenségeket és vonatkozásokat enge-
gazdagította vizsgálataival. A földmágnesség ta- dett elre mondani, mint pl. a fagyáspontnak nö-
nát Hausteen, Gauss és Humboldt, a meteoroló- veked nyomással való változását, a telített g-
giát Kamtz, Doice ós Buys-Ballot vitték elbbre. zök viselkedését, ami a gzgépek munkaképes-
Ez utóbbi becses mszereket nyert DameZí higro- ségének megítélése szempontjából fontos. Kimu-
méterében és August pszichromóterében. Oidi tatták, hogy minden gázra nézve létezik olyan,
(1847) az aneroidbarométert szerkesztette, melyet ú. n. ((kritikus hömérsók» (Andrews, 1874), ame-
késbb Bourdon, Naudet, Becker és Goldschmid lyen túl a gáz a legersebb nyomással sem folyó-
javítottak, úgy, hogy magasságmérésekre is volt sítható, amelyen alul azonban keU nyomás és
használható. htés alkalmazásával cseppfolyóvá tehet. Gaüler
Gairaud (1859), aztán Geissler és Jolly a hi- tet és Pictet (1877) majdnem egyidejleg folyó-
ganyos légszivattyút szerkesztették megbízható sították az oxigént és nitrogént, míg a hidrogént
készülékké. Az akusztika terén Cagniard la Dewarnak sikerült (1898) folyósítania. Ez utóbbi
Tour, Savart és Scheihler mködtek sikeresen. ketts falú palackjaival lehetvé tette a folyóssá
A mechanika terén Poinsot (1804) az eröpárok tett gázok eltartását s a velük való kísérletezést.
elméletét állította fel. Poissoti, Gauss és Hamü- E téren még Wroblewski,^ Olszewski, Galitzine,
ton a mechanika alapelveit kutatták és bvítet- Linde stb. említendk. Linde a leveg folyósítá-
ték ki. Kater (1818) föltalálta a megfordítható sára szerkesztett hathatós gépet. A vizsgálatok
ingát és Fouccmlt (1851) ingakisérletóvel a Föld eredménye az, hogy a régebbi értelemben vett
forgásának adta közvetlen bizonyítékát. A htan ((állandó)) gáz nincsen, mert minden gáz csepp-
terén Fourier (1822) és Poisson (1835) a meleg- folyósítható. A gáznem állapotra nézve már
anyag föltevésén alapuló számításokat végeztek, Bernoulli Dániel (1738) állított föl elméletet,
míg Melloni (1831) a hsugárzást vizsgálta. A melyet késbb Krönig (1856) és Glausius (1857)
htan terén dolgoztak még Péclet, Forhes, Beg- újra tárgyaltak. Ebbl fejlesztették Glausius és
nault, Magnu^, Favre és Silbermann, Thomson, Maxwell a gázok kinetikai elméletét. Ez nehéz-
Herschel, Cauchy és Schwerd továbbfejlesztet- ség nélkül magyarázza a gázok P,-i sajátságait
ték a fény hullámelméletét. Schwerd (1835) külö- s az elméleti kémia alapvet törvényeire az ala-
nösen a fény elhajlást illetleg végzett nagybecs pot szolgáltatta. Továbbá meghatározta a moz-
tanulmányokat. Fizeau (1849) a fénysebességet gatott molekulák energiáját és az úthosszát az
földi fényre nézve határozta meg módszerét ja- összeütközések között, st még a molekulák és
;

vította Cornu. Foucault (1853) bebizonyította, atomok nagyságbeli és súlyviszonyaira is követ-

hogy a fény vízben lassabban terjed, mint a le- keztetett. (Loschmidt, 1865., Thomson, 1870.,
vegben, ami a hullámelméletre nézve dönt fon- Maxwell, 1873., Boltzmann, 1896.).
tosságú volt. Stokes a fluoreszkálást, Becquerel Az elektromosság terén a század második felé-
a foszforeszkálást tanulmányozta. Niepce (1814) ben fontos fölfedezések történtek. Holtz ós Toep-
és Daguerre a fotográfiának vetették meg alap- ler (1865) föltalálták a megosztási elektromos gé-
ját, lakóitól (1828) ered a róla elnevezett prizma, pet, Ruhmkorff (1851) oly szikrainduktort szer-
mely a polarizált fény vizsgálatára nézve becses kesztett, melynek szikraárama a legjobb megosz-
segédeszköz lett. A fiziológiai optika torén fonto- tási gépeket is felülmúlja. Ez a ritkított gázokkal
sak voltak Helmholtz vizsgálatai, ki (1851) a töltött Geissler-íéle csövekben (1850) érdekes és
szemtükröt találta fel. Wheatstone (1838) felta- a színképelemzésre fontos fénytüneményeket hoz
lálta a sztereoszkópot. létre. Hittorf {1853) az elektrolíziskor beálló ion-
A P. történetében korszakot alkotó az energia vándorlásra végzett rendkívül becses vizsgálato-
megmaradásának törvénye, melyet Mayer Ró- kat, T/iOmso% (1855) feltalálta a kvadráns-elektro-
bert (1842) és Helmholtz (1847) mondott ki. Ez a métert, 1858. a javított tükrös galvanométert,
törvény a mai P. legfontosabb elve, mely lehet- amelybl késbb a kábeltelegráflában használt
ségessé teszi, hogy az összes P.-i jelenségeket {(syphon recorder» fejldött. Az indukció felfe-
egységes szempont alatt fogjuk fel. A h mecha- dezése arra vezetett, hogy a galvánáramot mág-
nikai egyenértékét Joule határozta meg elször nesek vagy áramvezetk mozgása útján lehessen
1843— 49-ig terjed kísérleti vizsgálataival. A elállítani. Többféle mágnes elektromos góp szer-
höegyenértók alapján fejldött ki a mechanikai kesztése után Siemens Werner (1866) a dinamó
helmélet, mely a htüneményeket a testek leg- elektromos gép elvét fedezte fel, melynek alapján
kisebb részeinek gyors mozgásából magyarázza. rendkívül csekély mágnesség segítségével áramot
Kifejldésére nagy hatással volt Sadi Garnot és ezen áram mágnesez hatása folytán ismét
munkálkodása. Késbb Glausius, Thomson, ersebb áramot s rövid id alatt igen ers áramot
Rankine fejlesztették. Már Carnot kimutatta, lehet elállítani. Ezen felfedezéstl kezddik az
hogy a meleg csak akkor hajt végre munkát, ha elektromosságnak a gyakorlati életben ma már
melegebb helyrl hidegebbre megy, de azt hitte, rendkívül kiterjedt alkalmazása világításra, er-
hogy eközben a h összes mennyisége változat- átvitelre s más célokra. Graham BeU (1877) a
lanul megmarad. Ezzel szemben Glausius kimu- telefont találta fel, mely a mikrofonnal (Hughes,
 ;;

Fizika — 665 Fizikai intázetek

Edison, 1878) egyesítve, a ma használt hangosan még nem vezettek. Nagy lépéssel haladt elro az
szóló tülofont alkotja. Az akusztika terén Helm- elektronelmélet, midn Lénárdnak (1892) sike-
hollz vizsgálatai idéztek el mélyreható változá- rült a katódsugarakat a lóghíjas csbl alumi-
sokat. Helmholtz kimutatta, hogy a zenei hangok nium-lemezkén át a levegbe átbocsátani, ami
az alaphangból és a hozzája tartozó felhangokból aztán a Röntgen-sagarak (1895), Becquerel-su-
vannak összetéve s a hangok elemzését még töké- garak (1895) és a radioaktív anyagok sugárzásá-
König és Ldssajous optikai módszerei
letesítették nak felfedezésére vezetett (P. Curie és neje). Az
(manometrikus lángok, 1864. és hangábrák 1855), eloktrónehnéletre fontos támaszt talált Zeernan
valamint a rezgések grafikus feljegyzései (Scott (1900) azon megfigyelésével, hogy mágneses erk
és Kimig fonautográfja, 1859). Altalános figyel- behatására valamely láng spektruma sajátságos
met keltett JSitsaw fonográfja (1878). A fénytan változást szenved, mely az elmélettel egyezik. A
terén korszakalkotó volt a színképelemzés fölhasz- legutóbbi években számtalan megfigyelést végez-
nálása (Kirchhoif és Bunsen, 1860), mely földi tek a radioaktív anyagokat illetleg, s kitnt,
anyagok fölismerésére, valamint az égitestek hogy a források vizében, a talaj levegjében radio-
fizikai alkotásának megvizsgálására megbecsül- aktivitás rejlik. Sok jelenség még magyarázatra
hetetlen segédeszköznek bizonyult. Ez vetette szorul. Jelenleg az elektronelmélet és a radio-
meg az asztrofizika alapját (Secchi Httggins, aktivitás áll a vizsgálat homlokterében.
Lockyer, Janssen, ZöUner, Vogel) és lehetvé Irodalom. Mttller-Pfaundler, Lehrbuch der Pliysik und Me-
teorologio, 10. kiad. Braanschweig 1805 ; Wüllner, Lehrbach
tette a testek színének, a fluoreszkálásnak, fosz-
der Experimentalpliysilí, 5. kiad. Ijeipzig 1895—99 ; Chwol-
foreszkálásnak, ultraibolya sugaraknak tanulmá- 8on, Lehrbuch der Physik, németül Braunschweigban 1904;
nyozását. Ersen festett anyagokon (fuchsin, Qray, Lehrbuch der Physik, a. o. 1904; Winkelmann, Hand-
oyanin) fedezték fel Kimdt és Christiansen (1870) buch der Physik, Breslau 1891- 96; Riecke, Lehrbuch der
Physik, 3. kiad. Leipzig 1905; Lömmel, Lehrbuch der Ex-
az anomális diszperziót. Lehmann (1876) a krisz- perimental-Physik, 13. kiad. u o. 1906 ; Pellat, Cours de
tallizáeiós mikroszkóp feltalálásával a moleku- Physique, Paris ; Violle, Cours de Physiqae, u. o. Roiti, k
;

P. elemei, Budapest 1895. Enciklopédiák: Gehler, Physikal.

lárisP.-nak tett nagy szolgálatot. Az elektromos-
Wörterbuch, 1825—45; Karsten, \llg. Encyclopaedie d. Physik,
ság terén egószon új szempontok érvényesültek. 1856—69 ; Dove, Repertórium der Physik. Történet Po>rgen-
:

Már Faraday meg volt arról gyzdve, hogy az dorff, Geschichte der Physik, Leipzig 1879; Bosenber<;er,
öeschichte der Physik, Braanschweig 1882—90 ; Czógler, A
elektromos er nem hat közvetlenül a távolba,
P. története életrajzokban, Budapest 1881 ; Heller A., A F.
hanem, hogy hatásai a vezetket körülvev dielek- története a XLX. sz.-ban, n. o. 1890. Folyóiratok Fortf chiitte
:

tromos (nem vezet) közeg közvetítésével érvé- der Physik, 1847 óta; Wiedemann, Annalen der Physik u.
Chemie (alapította Gren, folytatta Qilbert és Poggendorff)
nyesülnek. Nézetei azonban csak akkor terjedtek
Annales de ehimie et de physique, Gay-Lussacés Aragótól
el, mikor Maxwell azokat matemedikai formában alapítva, 1816; Philosophical Magaziné, London 1832 óta;
fejezte ki (1873). A végleges gyzelmet Hertz Physikalische Zeitschrift, 1899 óta; Zeitschrift fUr den phy-
sikalischen und chemischen ünterricht, Berlin 1887 óta
Henrik kísérletei (1887) biztosították ezen néze- Journal de physique, Paris 1872 óta. Praktikumok: Kohlrausch,
teknek, amennyiben kimutatta, hogy az elek- Lehrbuch der praktischen Physik, Leipzig 1910, 2. kiad.;
tromos és mágneses polarizációs állapotnak perio- Wiedemann Ebért, Physikal. Praktikum, Braunschweig 1901.
dikus változásai (elektromos és mágneses hullá- Fizikai a. m. 1. természeti, testi 2. természet-
;

mok) a térbon a fény sebességével (300,000 km. tani. —

F. lehetetlenség, ami a természet törvé-
nyeinél fogva képtelenség; F. munka a testi
sec.) terjednek, visszaverdést, törést, polarizációt
szenvednek, mint a fénysugarak. Az elektromos munka, ellentétben a szellemivel, másrészt F. tu-
hullámok hossza ugyan sokkal nagyobb, mint a lajdonságok a testek azon tulajdonságai, melyek-
fényhullámoké, de minségileg nincs közöttük kel a fizika foglalkozik, ellentétben a geometriai,
különbség. Hertz kísérletei alapján az elbbi ru- kémiai stb. tulajdonságokkal.
galmassági elméletet a Jl/aa;?^'eíí-féle elektromág- Fizikai asztronómia, 1. Asztrofizika.
neses fényelmélet váltotta fel. Ennek sajátságos Fizikai fénytan, 1. Fénytan.
következtetése az, hogy a fény, midn valamely Fizikai földrajz, 1. Földrajz.
testre ér, arra nyomás fejt ki. Ezt kísérletileg Fizikai intézetek, az egyetemi fizikai tanítás
ki is mutatta az orosz Lebedew (1900). Kiválóan és tudományos fizikai vizsgálatok céljaira, ren-
érdekes volt továbbá álló fényhullámok kimuta- desen külön épületben elhelyezett intézetek. Kel-
tása (Wiener, 1888), melyekkel Lippmann (1891) lékeik 1. egy v. több eladóterem ; 2. a fizikai
:

a természetes szinekkkel való fotografálást esz- mszerek elhelyezésére való szertári helyiségek
közölte. Miután Branly a kohererben olyan esz- 3. laboratóriumi helyiségek, a szükséges segéd-
közt létesített, mely az elektromos hullámok iránt eszközökkel állandóan fölszerelt munkaasztalok-
nagyon érzékeny, Marconinak sikerült a dróíia- kal; 4. speciális vizsgálatokra való fölszerelt
lan telegráfiát gyakorlatilag megvalósítani. észlelöhelyiségek 5. mhelyek és elkészít-
;

Az elektromágneses fényelméletre nézve ne- helyiségek 6. góphelyiségek 7. könyvtár tov.

; ; ;

hézség volt a diszperzió magyarázata. Ezt meg- tanári dolgozó-szobák, esetleg lakások. A buda-
szüntette az elektróneknélet felállítása (Lorentz pesti tud. egyetemnek két ilyen intézete van. Az
H. A. 1883), mely más irányban is fontossá lett, els fennállása óta külön épületben van; igaz-
mióta (1884 óta) az elektrolitikus jelenségek ma- gatója b. Eötvös Lóránt. Maga az épület az újabb
gyarázatában az ionelméletet alkalmazták (Ar- idben keletkezett, a külföldiekhez mérve nem
rhenius, van t'Hoff, Ostwald, Hernst). Az elektro- nagy, de fölszerelés dolgában bármely külföldivel
mos kisülésekre vonatkozó nagyszámú vizsgála- kiállja a versenyt. Az észlelhelyiségeknek sajátos
tok (Lehmann, E. Wiedemann, J. J. Thomson, egyéni jelleget adnak azok a mszerek, melyeket
Stccrk, Crookes és mások) szintén ezen kérdések- b. Eötvös a gravitáció vizsgálata céljából szer-
kel függnek össze, de végleges magyarázati-a kesztett s amelyek másutt nem igen találhatók.
 ,;

PIzikaf kémia 566 Fiziogenla

A második F. csak rövid idö óta áll fönn. Külön segítségével Nernstnek sikerült 1906. egy általa
épülete nincs, de helyiségei megfelelk fölszere-
; felállított tétel, a termodinamika harmadik fté-
lése szintén kiváló. Ebben végzik a tanárjelöltek Ezek a különböz téren elért
tele segítségével.
a fizikai laboratorimni munkálatokat. eredmények a jelenségek egységes szemléletére
Fizikai kémia, az általános kémiának a fiziká- és a törvényszerségek megismerésére vezettek.
Hazánkban a F. kiváló mvelje volt Than Ká-
val rokon részeit a fizikai v. elméleti kémia teszi
tanulmánya tárgyává. Némelyek matematikai ké- roly, kinek tanítványai közül különösen Buchböck
miának is nevezik, mert a jelenségek leírására, és Bugarszky tnnek ki.
épúgy mint a fizikában, szükség van a felsbb A F. a tudomány más ágaiba, mint a fizikába,
mennyiségtanra. Feladata azon jelenségek tör- a geológiába, az élettanba új szempontokat veze-
vényszerségét vizsgálni, melyek az anyag ma- tett be, a technikát pedig számos eljárással aján-
radandó megváltozását kisérik. Foglalkozik a dékozta meg. A kzetek keletkezése, a sótelepek
testek halmazállapotával a molekula- és atom- lerakodása mint F.-i folyamatok foghatók fel. Az
elmélettel és evvel kapcsolatban a kolloidokkal elektrolitos disszociáció és a radioaktivitás jelen-
és a radioaktivitás jelenségeivel. A kémiai mecha- sége a fizikára voltak átalakító hatással. Az élet-
nikában a kémiai reakció és az idö közötti kap- tan fejldését különösen az oszmózis nyomás elme •

csolatot vizsgálja. A kémiai energetika tárgya a léte, a katalízis ós a kolloidokkal összefügg je-
kémiai energia átalakulása elektromos h-, ille- lenségek befolyásolták. A technika a kémiai me-
tleg fényenergiává, vagy megfordítva. chanika eredményeit teszi gyümölcsözvé számos
Mint önálló tudomány az utolsó 30 óv alatt a gyártási eljárásnál, pl. a kontakt eljárás szerinti
F. a fejldés magas fokára emelkedett. Az impul- kénsavgyártásnál. A fázisszabály alkalmazást
zus fleg van't Hoff és Arrheniustól indult ki. talál a fémötvözetek elállításánál. Elektrokémiai
Már jóval az mködésük eltt kezdi jellemezni módszert használ fel gyakran a fémkohászat;
a kémiát általános és elméleti részének eltérbe evvel a módszerrel történik egy sereg nagyipari
jutása. Lavoisier óta a tudósok törekvése, hogy terméknek elállítása. A kolloidkémiának a br
a részletes kémiában felhalmozott ismereteket ál- kikészítésénél, a szövetek festésénél és a kaucsuk
talánosítsák. Lavoisier mködése a XVIII. sz. feldolgozásánál van fontossága. V. ö. Nernst,
utolsó évtizedére esik, tle származik összes mai Theoretische Chemie (Stuttgart 1909, 6. kiadás)
kémiai ismereteink alapja, az anyag megmara- van't Hoff, Vorlesungen über theoretische und
dásának törvénye, mely tételt újabban Landolt, physikalisehe Chemie (Braimschweig 1903, 2. ki-
és még kétségtelenebbül b. Eötvös Loránd bizo- adás) ; Ostwald, Lehrbuch der allgem. Chemie
nyított be a modem tudomány legfinomabb esz- (Leipzig 1893. Két kötetben a második kötet nyo-
;

közeivel. A gázok fizikai tulajdonságaival 1800 más alatt) Than Károly, Kísérleti chemia (I. köt.
;

körül foglalkoztak a tudósok, ebbl az idbl szár- 1895).

mazik Avogadro tétele az egyenl térfogatú és Fizikai terápia, azon gyógyító módok össze-
állapotú gázok egyenl molekulaszámáról. Még sóge, melyek fizikai erknek a szervezetre gya-
az energia megmaradása törvényének felállítása korolt hatását használják fel gyógyításra. A
eltt állapította meg kísérletileg Hess (1840), gyógyszeres (orvosságos) gyógyítással, diétás
hogy egy kémiai reakcióban termelt hmennyi- gyógyítással és a sebészettel párhuzamos része
ség független attól, hogy a változás milyen úton az orvoslás tudományának. Nem egészen azonos
ment végbe, kizárólag csak a kezdet- és végálla- a természetes gyógyító módok fogalmával, mely
pottól függ. Ez a tétel tulajdonképen a termo- utóbbi csakis a természetben adott tényezkkel dol-
dinamika els tétele kémiai reakciókra alkalmazva. gozik, míg a F. mesterséges erket ós készüléke-
A termodinamika második ftételét kémiai jelen- ket is vesz alkalmazásba. A F. részei a meleg- :

ségekre Horstmann alkalmazta elször. A reak- gel gyógyítás (thermotherapia); a hideggel gyógyí-
ciósebesség törvényét Wilhelmy 1850. ismerte tás (Mgotherapia) a vízzel gyógyítás (hydrothe-
;

fel, ennek alapján állították fel Guldberg és rapia); az éghajlattal gyógyítás (kUmatothera-
Waage 1867. a tömeghatás törvényét. A hetero- pia); fürdkkel gyógyítás (balneotherapia) ten- ;

gén rendszerek egyensúlyát Gihhs világította meg gerrel gyógyítás (talassotherapia); villamossággal
a fázisszabály segítségével. Az oldatok elméletét gyógyítás (elektrotherapia) fénnyel gyógyítás
;

vaiCt Hoff dolgozta ki 1884., Ffeffer növény- (phototherapia) sugárzásokkal gyógyítás (aktino-
;

fiziológiai szempontból végzett kísérletei alapján. therapia) mechanikai erkkel gyógyítás (masso-
;

Elbbitl származik a fagyáspontcsökkenés és therapia, kinesitherapia, mechanotherapia), stb.

forrpontemelkedés jelenségeinek elméleti vizsgá- Fizikai üveg, 1. Jenai üveg.
lata. Két évvel késbb állapította meg h. Eötvös Fizikoteológia (gör.) a. m. természeti istentan,
a felületi feszültség törvényét, mely a folyadékok az a tanítás, hogy a vüág rendjébl, célszersé-
molekulasúlyának meghatározására használható. gébl istenre, mint e rend eszközljére, mint a
Az elektrolitos disszociáció teóriája Arrheniustól célszerség bölcs és mindenható okára kell kö-
származik. Az oldatok elmélete és Arrhenius vetkeztetnünk. Istennek ez a bizonyítása F.-inak
teóriája voltak a F. fejldésére legnagyobb ha- V. teleológiainak neveztetik.
tással. Ezek alapján állította fel .^^erí^6•í a galván- Fizikus, a fizika tanára v. az a tudós, aki fizi-
elemekben keletkez elektromos áram oszmózisos kával foglalkozik. Régebben F. volt a hatósági
teóriáját. Az elektrolitos disszociációt kísérletileg orvos címe is.
fleg Ostwáld tanulmányozta, ki a katalízis je- Fiziogenia (physiogenia), az él test mködé-
lenségeivel is behatóbban foglalkozott. A kémiai seinek fejldése, párhuzamos tárgy az embrió
egyensúlyok kiszámítása tisztán termikus adatok testi fejldésével.
 ;i
;

Fiziognómla — 567 — FJodop

Fiziognómia (gör.), tágabb értelemben egy tózkodnia kell. Ezért állítja föl a F. egyik fkép-
ember, állat, növény vagy akár egy ország, vidék viselje a következ szabályt Laissoz fairé, lais- :

teljes küls megjelenése ;szkebb értelemben az sez aller. A F. azért a teljes egyéni szabadság
arc formája és kifejezése, tehát az arcvonások és szószólója. Gyakorlati szempontból különösen
arcjáték, mint a lelki bens lény tükre. L. Arc- fontos az a tana, hogy a nemzeti gazdagság
isme és Arckifejezés. egyedüli forrása a föld, miért is csak az ennek ér-
Fiziognomika (gör.), az arc küls alakjából tékesítésével foglalkozókat tekintette termékeny
(fiziognómia) és a test sajátságaiból az ember ter- osztál>^lak. A föld egyedüli értéktermel jellegé-
mészetére, jellemére és képességeire következtet bl egyúttal következik az egyadó-rendszor a föld-
megállapítások, amelyek régen tudományszámba adó alapján. A mezgazdaság érdekében különö-
mentek. Alapjuk az állatokhoz való hasonlatos- sen követelik a jobbágyság eltörlését az ipar;

ságok, amelyekbl az elmélet az emberek hasonló érdekében a céhek eltörlését és az iparszabadsá-

természetére következtetett. Az els összefogla- got a kereskedelem érdekében a kereskedehni
;

lást Baptista Porta adta meg Humana Physio- szabadságot. A F. bizonyos tekintetben az utána
gnomia munkájában. Az ingatag alapon álló kö- következett és Smith Adam (1. o.) alapította rend-
vetkeztetések még a legújabb idkben is szereztek szemek elhírnöke. A P.-t elkészítették Boisguil-
híveket, mint Schack, Sophus, Lavater és Lich- lebert, Vauban és Saint Pierre. Tulaj dónké peni
tenherij. Legnagj'obb hatása volt Lavater Phisio- alapítói és részben rendszeresíti Quesnay, Gour-
gnomische Fragmente zur Beförderung der Men- nay és Turgot. Tanítványai és képviseli közé tar-
schenkenntnis und Menschenliebe, 4 kötetes mun- toznak az idsebb Mirabeau, Dupont de Nemours,
:

kájának (1775—78). Az emberismeret ilyen hi- Mercier de la Kiviére, Baudeau, Moreilet, Letrosne
potézises törekvéseinek kiegészítje volt Gall stb. A F. nevét Dupont használta elször az illetó ;

koponyatana is, mely a koponya küls dombor- írókat saját koruk «économistes»-nek nevezte.
zataiban a szenvedélyek és jellemvonások kinyo- Franciaországon kívül csak kevés író csatlakozott
matait kereste. Az arckifejezések szigorúbb vizs- a F.-hoz.
gálatával Bell Charles (Anatomy of expression, Fiziológia (physiologia) a. m. élettan (1. o.).
1806) és Gratiolet (1865) mélyítette az ember- Fiziológiai halál. Minden betegség nélkül, a
ismeretnek ezt a módját. Piderü TJi. a szenve- természetes életváltozások során beálló halál.
délyek és lelki tulajdonságok hatása alatt álló Vannak, kik létezését, v. legalább is gyakorlati
arcjátékok ismétldése folytán elállott arckifeje- elfordulását kétségbe vonják. L. Halál, Aggkon
zéseket rendszerbe akarta állítani és tanulmá- gyöngeség.
nyozásra méltónak találta a mimikának teoreti- Fiziológiai kémia, 1. Zookémia.
kus és praktikus stúdiumát. A bíínügyi embertan Fizionómia, 1. Arcis^ne és Arckifejezés.
(LombrosoésPe7ita) a száj,szem,orr, stb. viszony- Fizioterápia (physiolherapia) a. m. fizikai te-
lagos alakjainak és helyzetének sajátságos bélye- rápia (1. 0.).
geiben a fegyenctipust kívánja meghatározni. Fiziotipia (autopUisztika), Aue^\ a bécsi állam-
Frands Gatton és Baiut a foglalkozások, lelki ab- nyomda igazgatója és Worring nyomdavezet ta-
normitások és nemzetiségek típusait integráló lálmánya, mely abból áll, hogy lapos tárgyakat,
fotográfiai eljárással állították el oly módon, mint csipkét, szárított növényi leveleket stb. si-
hogy az egy nézetben és méretben fölvett ha- mított réz- és ólomlemez között lesajtolnak, hogy
sonló jellem egyének arcképeit egy közös képen így a tárgy legfinomabb részei is lenyomódjanak
állították össze, amelyen az éles, feltn sajátsá- az ólomlemezbe. A lágy ólomlemez ezután galva-
gok egymásra tömörítve a tipus közös bélyegeit nikus úton rézlemezre változtatva, alkalmassá vá-
megersítve adták vissza. Ezzel a F. elérte a lik a réznyomásra. A m. kir. államnyomdában
kritikai módszerét, mely egyszersmind a sokféle kitn dolgokat végeztek e módszerrel.
természet kivitel feltüntetése mellett az ember- Fizis, a vak ingola (Petrotnyzon fíuviatilis L.)
ismeret e módjának a határait is szembetnvé népies neve.
tette. V. ö. Daniin, Über den Ausdruck der Fizometra (gör.), leveggylemlés a méh üre-
Gemtitsbewegimg bei Menschen und Tieren (4. gében, mely kívülrl hatolhatott be, vagy a méh
kiad. Stuttgart 1884) ; Piderit, Mimik und Phi- rében elállott rothadásból keletkezett.
syognomik (2. kiad. Dotmold 1886) Mantegazza,
; Fizosztigmin, gyógyszer, 1. Physostigmin.
Physiognomlk imd Mimik (Leipzig 1890) Ledos,
; Fjárlands^ord, 1. Sogne fjord.
Traité de la physiognomie humaine (Paris 1894) Fjeid
(norvég, exédülfjall), a skandináv fél-
Baumgartner, Krankenphysiognomik (Stuttgart szigeten a puszta és tenyészet nélküli, többnyire
1841—43, atlasszal); Morison, Physiognomlk a hóhatáron túl lev hegysíkok neve. A skandi-
der Geisteskrankheiten (angolból, Leipzig 185.3). náv hegj'ek nevei gyakran ezzel a szóval vannak
Fiziognózia (gör.), a természet ismerete, kü- összekötve, pl. Dovre-F., Jotun-F.
lönösen a testi természet ismerete, ellentétben az FJerding, régi skandináv rmérték S véd- :

önismeréssel (heautognózia). és Finnországban \ spann = 4 kappar =

1832 =
Fiziográfiai földtan, 1. Földtan. 1. Norvógiában
; \ tönde = =
2 skjápper ; Dániá-
Fiziokratizmus (gör.), a XVIII. sz. második ban =
\ skjáppe =: 3 album. Itt mint terület-
felében napvilágot látott társadalomgazdaságtan mérték =
1750 négyzetfod 172-38 m«. =
rendszer, melynek föelvei a következk a gaz-
: Fjodor V. Fedor, a Tivadar, Theodor név orosz
dasági életbon is természettörvények uralkodnak formája, több orosz cár neve 1. 1. 1., Rettenetes
:

ezeknek mködését nem szabad akadályozni, kü- Iván fia, szül. 1557 május 11., uralkodott 1584
lönösen az államnak minden beavatkozá.stól tar- márc. 18-tól Í598 jan. 7-ig. Testileg és szellemileg
Fjodoszija 668 Flaciánusok

gyönge lévén, csak istentiszteletekkel foglalko- spitzbergai, norvégiai (Hardanger, Sogne stb.),
zott s akormányt sógorára, Godunov Borisra izlandi, labradori és alaskai F.-ok az É.-i féltekén,
bizta. Vele kihalt a Rurik-ház s t
Godunov Boris de gyönyörek a délchilei és a newzealandi P.-ok
követte a trónon, miután P. ütestvérét, Demetert a D.-i féltekén is. A F. csendes vizében impozán-
elbb megölette. san tükröznek a meredek, kopár, jégsúrolta szikla-
2. II. I., Godunov Boris fia, szül. 1589-ben. 1605 falak s az egész környezet a jégkorszak nyomait
ápril 13. követte apját a trónon, de már ugyan- viseli magán, ami a tájéknak mindig fenséges
azon év jún. 10. megölték, mert a hadsereg Bas- színezetet kölcsönöz.
manov Péter vezérlete alatt tcserben hagyta. Fjöng-jang (Fingjaiig), két tartomány neve
Helyébe az els ál-Demetert emelték trónra. északi Koreában, melyekét a Yalu választ szét É.-i
3. III. F., Alexej cár legidsebb fia, szül. 1656 és D.-i F.-ra. Az ugyanilyen nev város ez utóbbi
jún. 8. Uralkodott 1676 jan. 28-tól 1682 ápr. 27-ig székhelye, közelében van Klimampo kiköt, mely
s változó szerencsével harcolt a lengyelek és tö- 1897 óta nyilt meg az idegenek számára. Keres-
rökök ellen. A nemesok rangviszályaiuak (Mjeszt- kedelmi forgalom tekintetében különösen az É.-i
nicsesztvo) az által vetett véget, hogy elégettette vidékeken fekv aranybányák miatt Koreában
a nemzetségi törzskönyvet (razrjadnyja Imigi). Ó Csemulpo után a második helyet foglalja el. Vasút
alatta szervezték az els tudós-iskolát Moszkvá- köti össze SzöuUal és Vönszánnal. 1894-ben a
ban. Magtalanul halt el s mostoha testvére, I. Péter japánok itt leverték a kínaiakat.
követte t a trónon. Fk., Fdh Miksa írói jegye.
FiodoszJja.(Feodoszija,Kafa,Kefe), az ugyan- FI(vagy F), a íluor kémiai jele.
Uy nev járás székhelye Tauria orosz kormány- FI., idegen nyelvekben a forint (ílorin) jele. —
zóságban, Krim-félsziget DK.-i partján, a Kaffai- FI. a zenében a partitúrákban a flauto (fuvola)
öböl és vasút mellett, 27,238 lak., osztriga- és rövidítése.
egyéb halászattal, gabona-, br- és gyapjú-keres- Fia., Florida északamerikai állam nevének
kedéssel tengeri fürdvel a genovaiak idejébl
; ; hivatalos rövidítése.
való néhány régi épülettel antik tárgyak múzeu-
; F. 1. a., a latin fiat lege artis rövidítése, or-
mával, Ájvázovszkij orosz festnek, a város szü- vosi recepteken azt jelenti: készíttessék a (gyógy-
löttének képeibl egy nagyobb gyjteménnyel és szerészi) mvészet törvényei szerint.
többféle iskolával. Kikötje, amely Jaltával és Flabelluiu (lat.) a. m. legyez, naperny.
Keresései rendes hajóösszeköttetésben áU, csak A legrégibb idben a keresztény liturgiában is
K. fell nincs a szelek ellen védve. F. helyén állott használták a szent miseáldozat alatt a püspököt
;

egykoron Thoodosia, a miletosiak gyarmata. 131. egy vagy két diakon legyezte, részint a hség
Kr. e. azonban a barbárok földúlták. Romjaiból csökkentésére, részint azért, hogy az áldozati tár-
keletkezett a régi Kafas ersség, amelyet 350. a gyaktól a legyek, bogarak stb. távoltartassanak.
khersonesosiak kerítettek hatalmukba. 1262. en- A XIV. sz.-tól kezdve kimegy a szokásból. Je-
nek környékén Baldo Doria j lenleg a pápának ünnepélyes miséjénél és az úr-
várost alapított,
amelyet Kaffa nak nevezett el. 1320-ban kat. püs- napi körmenet alkalmával van csak használatban.
pökséget alapítottak benne. 1475 jan. 4. ánilás kö- V. ö. Clugnet, Dictionn. liturg. (1895).
vetkeztében a törökök hatalmába került. Az ezután Flabellum, a magánosan él korallok egyik
következ tatár uralom alatt híres volt rabszol- neme. Váza legyez alakú, oldalról összenyomott.
gavásárairól. 1774-tl kezdve az oroszok tartják Különösen érdekesek azon fajai, melyeket a
elfoglalva, akik 1798. 30 évre szabad kikötvé Chun-féle expedíció 400—500 méter mélységbl
tették, de Odessza ellenében nagyobb virágzásra földkörüli útján gyjtött. Mintegy 60 él faja is-
szert tenni nem tudott. meretes. A Földközi-tengerben csupán egy faj
Fjord, norvég neve a mélyen benyúló, siká- (F. anthophylum M. Eávf. et H.) él.
torszer öblöknek, amelyek a hidegebb égöveken Flaccus Verrius, 1. Verrius Flaccus.
jellemzik a tengerpartokat s f
jellemvonásukhoz Flachat (ejtsd: flasá), Eugéne, francia mérnök,
tartozik, hogy mély vizüket sekélyebb vízzel bo- szül. Nlmesben 1802 ápril 16., megh. Arcachon-
rított küszöb választja el a nyilt tengertl. A F.-ok ban 1873 júl. 16. Bátyjával, Etienne-nel együtt
eredetileg a jégkorszak eltt normális folyóvöl- készítette el 1823— 1830-ig a Havre és Paris
gyek voltak, amelyeket aztán a jégkorszakban közti csatorna tervét. Azután Angliába ment a
óriási gleccserek töltöttek ki,amelyek belenyúltak hajóépítés tanulására. Franciaországba való visz-
a tengerbe. A völgyek tehát jógfolyamok medreivé szatértekor vasútépít fmérnök lett s vezette
alakultak, azért keresztmetszetük alakú, míg a francia déli vasút építését. Több mérnök-
U
a völgyeké vagy \J alakú. Ahol a hogj^ekbl egyesületnek vetette meg alapját. Mvei Éta-
V :

leereszked gleccserek nem a tengerbe, hanem a blissements commerciaux (1836) Rapport sur le ;

síkságra jutottak, ott P.-os tavakat hoztak létre canal du Rhone au Rhin (1840) Les chemins de ;

(Lago Maggiore, Genü-tó stb.). Könnyen kimutat- fer en 1862 et 1863 (1863) Traité de la fabrication
;

ható, hogy F.-ok és P.-os tavak csak ott vannak, du fer (többekkel együtt, 3 köt. atlasszal, Paris
ahol a diluviumban az eljegesedés olyan mérték 1842—46) Mémoire sm' les travaux de l'isthme
;

volt.hogy a gleccserek leértek a tengerbe v. a sík- de Suez (Paris 1865) Navigation á vapeur trans-
;

ságra. Ahol ilyen mérték eljegesedés nem volt, océanienne (2 köt., u. o. 1866) stb.
ott könny kimutatni, hogy ilyen P.-os képzd- Flaclierie (ejtsd: flás'ri), a selyemhernyók be-
mények sincsenek. A legnagyszerbb F.-ok Grön- tegsége. L. Selyemhernyó.
landban vannak, különösen gyönyör a Ferenc- Flaciánusok, Placius követi. L. Flacitis és
József-F. a sziget ÉK.-i részén. Nagyszerek a Frankfurti recesszus.
 :
; ;

Flaclus - 669 — Plahauit

Flacius, Matthias (Illyricus), német evangéli- teléül,33 v. 34 napi kötelezettséggel, testüket osto-
kus teológus s egyháztörténész, szül. Albonában rozták. Els ilyen társaság Perugiában keletkezett
(Illiria) 1520 márc. 3., megh. Frankfurtban 1575 1260.01aszországból átment a szokás Német-, Len-
márc. 11. Már iíjú korában szerzetessé akart lenni, gyel- és Franciaországba különféle bajok, beteg-
;

de Németországba ment 1539. s Luthernek lel- ségek, éhség, íokete halál stb. voltak az indító
kes tanítványává, késbb a tiszta lutheri tanok- okok. Az egyház nem helyeselte ezt a vezeklés!
nak tüües és makacs védelmezjévé lett. 1545-ben módot, st annak határozottan ellene szegült. VL
a wittenbergi egyetemhez az ótestamentomi írás- Kelemen pápa 1,349. felszólítja a fejedelmeket és
magyarázat tanárává nevezték ki a smalkaldeni ; püspököket, hogy a vezekl-társaságokat elnyom-
háborúval (1547) megkezddtek életének ezentúl ják s vezetiket, kivált ha szerzetesek lennének,
soha nem szünetel zaklatásai. A háború alatt elfogják a fölöttük való ítéletet a pápa magának
;

Braunschweigba menekült, néhány hónap múlva tartja fönn. Azonkívül sok helyen fogsággal és
tanártársaival együtt visszatért, de a lipcsei inte- pénzbüntetésekkel sújtották a résztvevket, minek
rim kiadatásakor tanári székét odahagyta 1557. ; következtében a vezeklési kedv alig 3 év alatt ala-
jenai tanárrá neveztetett ki, hol egyik tiszttársá- posan lelohadt. Egyes társaságok, melyek ennek
val, StriegelViktorral —
ki némileg Melanchthon- dacára keletkeztek, rövid id múlva megszn-
hoz szított — keveredett epés harcba, aminek tek. Az utolsó 1501. vonult Olaszországból Német-
végeredménye az lett, hogy a szász herceg a fe- országba, de 5 év múlva elenyészett. V. ö. Frede-
jedelemségbl számzte s oda nem is téit vissza, rico, De secten der Geeselsars (Bruxelles 1897)
és , ki egész életét a lutheri igazhitüség védel- Cooper, Plagellation and the Flagellantes (Lon-
mezésére szentelte, mint manicheusi eretnek, min- don 1896) Eunge, Die Lieder und Melodien der
;

denektl elhagyatottan, nagy nyomorban végezte Geiszler (1900) stb.

be jobb sorsra érdemes életét. Emlékét fentartja Flagellata (állat), 1. Ostoros ázalékállatkák.
az általa kiadott els nagyszabású protestáns Flagellatae (növ.), a növényvilág egyik cso-
egyháztörténelmi mü, mely Magdeburgi centiu-iák portját alkotják. Egyszer, egysejt szervezetek,
cím alatt 1560. jelent meg 13 kötetben. Egy másik melyeket sokan az állatországba sorolnak. Egy
nevezetes dogmatikai s írásmagyarázati müve részük amoobaszer mozgást végez. Küls hár-
Clavis sacrae scripturae (1567). V. ö. Trvesten M. tyájuk vékony és alig különül el a plazmától. A
P. lllyricus (Berlin 1844) Preger M. P., Illyri-
; plazma sejtmagot, lüktet vakuolát és olykor
cus und seine Zeit (Erlangen 1861). kromatoforákat tartalmaz, utóbbiak zöld szí-
Flack-gummi (növ), 1. Kaucsuk. nek is lehetnek. Jellemz tulajdonságuk, hogy
Flacon (franc, ejtsd : flakon), csiszolt üvegbl ostorszer csillangót viselnek. Innen származik
készült kis pohár jó illatú szesznek stb. effélének. nevük is. Szaporodásuk rendszerint hosszirány-
Flaconrtia Juss. (növ.), a Flacourtiaceae csa- ban való kettéosztódással történik. Vízben élnek.
lád génusza 12 faja közül néhány afrikai, a többi
; A Megastoma entericum az ember és más eml-
ázsiai. Közepes nagyságú fák v. cserjék, levelük sök vékonybelében él. Igen közönséges az Euglena
szárnyas erezet, rövidnyel, többnyire fogas, vál- viridis, melynek milliónyi sokasága néha az álló-
takozó. Apró virágaik fürtben v. bugában állanak vizeket élénk zöld színre festi.
termésük bogyószer, csonthéjas. A F. Ramontchi Flagcllatiu (lat.), 1. Flagellománia.
L'Hér. (batokó szilva, maron- vagy madagaszkári Flagellománia (flagellatto, ftagellantismtis),
szilva), különösen Dél-Ázsiában, de Egyiptomban önostorozás a nemi ösztön fokozására, a nemi
is általában termesztett fa, melynek szilvaszerü perverzitás egyik neme. A középkorban járvány
termése jóíz gyümölcs. Édesebb a gyümölcse a alakjában s gyakran vallási szertartásokkal kap-
szintén ázsiai F. rukam Zoli. et Mor.-nak. E két csolatban (1. Flagellánsok) terjedt el.
faj és a F.jangomas Miq. ültetett fa, a többi va- Flagelluin (lat.), eredetileg a. m. ostor, a nö-
don n, de ezelmek a gyümölcse is ehet kemény vénytanban a. m. inda.
;

fájuk építöfa. Flagellnm Del, I. Isten ostora.

Flacourtiaceae (növ., Temstroemiaceae) a Flagfeolet (franc, ejtad: flazsoió; ol. flautino)y
,

szabad szirmú kétszikek családja a Parietales az egyenesen tartott fuvoláknak (1. Flute á bee)
sorozatban. Mintegy 500 faja a forró öv lakója, a XIX. sz. közepén letnt utolsó faja. Gluck és
de néhány közülök szubtropikus tájaké is. Pás Mozart írnak F.-re keleti tárgyú operáikban.
növények, legtöbb esetben cserjék v. fák leve- Hangjai másfél oktávval szólnak magasabban,
;

lük csekély kivétellel 2 sorban áll, szárnyas ere- mint a mai rézsútos fuvoláké. Zenekari partitú-
zet, vastag, braem. Virágaik egyenkint v. cso- rákban ma már nem szerepel a F. csak a hol- ;

mósán levélhónalj iak, v. pedig fürtös v. bogas landi és svájci népies zenében akadunk még rá.
virágzatot alkotnak, a virágkocsán tövén gyak- —
F.-register, az orgona manuálján megszólal*
ran egy kis izületük van. A virág rendesen 2 e.gy- v. kétlábas nyitott ajaksíp. F.hangok, 1. —
ivarú és sugaras, csészéje 2—15 tagú, pártája Uvegluingok.
hiányozhatik, de lehet 10 szirma is, porzó számos. Flageólet-bab v.paszulg,& Phaseoltts vulgáris
Termésük 2—10 termlevélbl alakuló bogyó v. L. fajtája, hüvelye viaszszín ós húsos.
tok. Nevezetesebb génuszai Azara (1. o.), Fla-
: FlagKcnoflIzler (ném.), 1. Zászlóstiszt.
courtia (1. 0.). Flagfitatlo (lat.) a. m. sürgetés, követelés.
Fláderozás, 1. Erezés. Flai^rans (lat.) a. m. ég, lángoló, továbbá
Flagellánsok (lat. flagellantes) a. m. önostoro- szembeötl in flagranti, azon frissiben. L.
; Tetten-
zók. A közepén keletkezett vezeklk tár- kapás.
XIII. sz.
sasága, melynek tagjai elkövetett bneik elégté- Flahaalt grófné, 1. Souza-Botelho.
 ;

Flahault de la Billarderie 570 Flamand mvészet

Flahault de la Billarderie (ejtsd: flaói dö lairányt szabott a XVll. sz.-ban hatalmasan fölvi-
bi-

Auguste Gharles Joseph,

lyardri), rágzó nemzeti festészetnek is.
gróf, francia
diplomata és tábornok, szül. Picardiában 1785 A német és francia rajnamelléki iskolákhoz
ápr. 21., megh. Parisban 1870 szept. 2. Atyjának a csatlakoznak a román építészet alkotásai, melyek
forradalom alatt történt kivégeztetése után Ang- elég nagy számmal, de többnyire ersen átalakí-
liába menekült, 1798. visszatért és önkéntesen tott állapotban maradtak fönn. A legkiválóbb köz-
egy dragonyos ezredbe lépett, mellyel Olaszor- tük a tournai-i székesegyház, amely a XII. sz. má-
szágban harcolt; nemsokára azután Murát had- sodik felében épült. Eredetileg csak mellékhajói
segéde lett a "wagrami csata után ezredessé, s voltak beboltozva a fhajó lapos famennyezetet
; ;

báróvá, majd Hortensia királyné flovászmeste- viselt. Egyéb nevezetesebb emlékek a soigniesi
:

révé nevezték ki. A királynéval sztt szerelmi Saint Vincent templom, a liégei Saint Barthé-
viszonyából született (1811) Momy herceg. Késbb lémi, a brugesi Saint Sauveur templomok, stb. A
Napóleon gróffá és pairró tette. Mint a császár világi építészet terén a flandriai grófok 1180.
hadseg-^de harcolt Waterloonál, aztán önként épült gandi várkastélya válik ki. A francia szé-
számzetésbe ment. A júliusi forradalom után kesegyházakhoz csatlakozó csúcsíves építészet
tábornoki állását és pairi méltóságát vissza- csak a XIII. sz. közepe óta terjed el általánosab-
nyerte s 1831. berlini francia követ lett 1832. ban, anélkül azonban, hogy a francia gótika vív-
;

Orléans herceggel részt vett Antwerpen megszál- mányait következetesen utánozná. A csúcsíves
lásában s 184;l-töl 184;8-ig bécsi nagykövet volt. építészet legkiválóbb emléke a brüsszeli Saint-
Híve volt III. Napóleonnak is, aki 1853. szenátorrá Gudule templom (megkezd. 1226., hajó 1350 óta,
nevezte Id. tornyai XV. sz.). A XIV. sz.-ban nyerte a tournai-i
Flaireur (franc, ejtsd: flerSr) a. m. szaglászó, székesegyház szentélyrészét és elcsarnokát. Mind
népies gúnyneve a párisi rendrségnél alkalma- a malinesi (1341 óta), mind a louvaini székesegy-
zott felügyelknek, akik a piacon az ételaemüeket házat (1373 óta) föliilmulja a hatalmas, héthajós
vizsgálják. F. de cuisine, de table, élsköd, tá- anversi székesegyház, melynek építését 1352.
nyémyaló. kezdték meg, de héthajós elrendezés frésze,
Flaischlen, Cdsar, német író, szül. 1864 máj. oszlopainak megkapó tömegével, a XV. sz. alko-
12. Stuttgartban. Elbb könyvkeresked volt, az- tása. Szintén a XV. sz.-ban készült a louvaiai szé-
után filológiát tanult és Zürichben filozófiai dok- kesegyház rendkívül gazdag szentélykorlátja. A
torrá promoveálták. Tudományos kutatásainak legjellemzbbek azonban azok a világi épületek,
eredményekónt 1890 kiadta Graphisehe Litera- amelyekben a városi polgárság önérzete, gazdag-
turtafel c. munkáját. Költi müvei Nachtschat- sága nagyszer módon nyilvánul. A városházak
:

ten, költemények (Minden 1894) ; Gráf Lothar, közül nagyságával, 102 m. magas tornyával is
dráma, mely C. P. Stvart álnéven jelent meg (u. kiválik a brüsszeli (1402 óta), míg a kisebb mé-
o. 1896) továbbá
; :Tóni Stürmer (Berlin 1891) —
ret gandi, louvaini (1447 63) és brugesi város-
Martin Lehnhardt, EinKampf um Gott(u.o. 1895); házak (1376—87) architektonikus kiképzésk,
Von Alltag u. Senne, költemények prózában (u. o. plasztikai díszítésük túláradó gazdagságával vál-
1898, 3. kiad. 1904). Azonkívül számos költe- nak ki. Az építészet legfontosabb föladatai közé
ménye, levele és egy tanulmánya jelent meg Ottó tartoztak a kereskedelmi célokra szolgáló nagy
Erich Hartlebenröl (u. o. 1896) és Neuland címen épületek is, az ú. n. posztócsarnokok, amelyek kö-
egy kötet költemény prózában (u. o. 1894). V. ö. zül az ypresi (ma városház), óriási kiterjedésével,
Muschner-Niedenfiihr, Casar P. (Berlin 1903). 70 m. magas tornyával (belfried) az els helyet
Flamand ló, 1. Belga l. foglalja el. A XIV. és XV. sz.-ban épültek a lou-
Flamandmüvészet (ftandriaimvészet) néven vaini, malinesi, gandi posztóházak, amelyek mel-
szoktuk nevezni a mai Belgium teriiletének ré- lett még a keresked testületek, céhek és egyes
gibb mvészetét, Flandria tartomány után, mely- gazdag kereskedk házai hirdetik az ország jó-
nek városai mvészettörténeti szempontból a leg- létét és pompaszeretetét.
nagyobb szerepet játszották a régi Németalföld A szobrászat terén a kisplasztika volt sokáig
déli tartományaiban. Néha, szintúgy általáno- a legnagyobb eredménnyel mvelt ág. A sárga-
sítva, a brabanti mvészet elnevezést is hasz- réz-öntvények elállítása évszázadokig virágzott,
nálják, vagy belga mvészetnek nevezik, mi azon- különösen Dinant városban, miért is ezeket a
ban csak a belga királyság korára is alkal- mveket általában dinanderie-nak (1. o.) szokás
mazható. A németalföldi déli tartományok föld- nevezni. A XII. sz. elején készült a liégei Saint
rajzi helyzete, politikai és egyháztörténeti sze- Barthélémy templom keresztel kútja, Renier de
repe irányítja azok mvészetének sorsát. Pran- Huy híres müve, az egyes mhelyek azonban még
ciaország BNy.-i részének mvészete és a Rajna a középkor végéig zték ezt a speciális gyakor-
alsó folyásának jobbpartján kifejldött német m-
latot. A francia-burgundi mvészeti élet körében
vészet hatása a középkori F.-ben váltakozva v. a XIV. sz. végén, a dijoni hercegi udvarban kelet-
együttesen is érvényesül. A XV. sz.-ban a bur- keztek azok a szobrászati mvek, amelyek a né-
gundi hercegek alatt beállott nagy föllendülés metalföldi realizmus els nagyszer alkotásai :

kapcsán kifejldött nemzeti mvészet forrása is Shder Glaus szobrai és síi'emlékei. A Siuter-féle
Franciaországban keresend. Végre igen ersen mhely, melynek késbbi mesterei közül fleg
érvényesül az olasz befolyás, amely, minthogy a Claus de Werve tnik ki, széles körben nagy ha-
déli tartományok nem szakadtak el a római kat. tást gyakorolt, a P. azonban legnagyobbrészt csak
egyháztól, a XVII. sz.-ban is megtartja érvényét, a kés csúcsíves építészettel összefügg, többé-
az egyházi mvészetben korlátlanul uralkodik és kevésbbé gazdag dekoratív mveket, síremléke-
 :

Flamand mvészet 571 Flamand mvészet

ken kívül épületek díszóül szolgáló faragványo- képviseli a tipikus roraanisták nagy seregének,
kat, nagy szárnyasoltárokat hoz létre, amelyek amelybe a soktagú Francken-csalM els nemze-
keretében a realizmus gyakran már ersen érvé- déke is sorozható. Jellemz, hogy ez olaszos mes-
nyesül. terekben is, ha képmást festenek, a régi tradíciók
A XV. sz.-ban a festészet válik a F. hasonlít- tovább élnek és arcképeik, pl. Pourbus Pieter
hatlanul legfontosabb ágává és a Van Eyck test- arcképei, keresetlen természetességükkel tnnek
vérek korszakalkotó mködése új lehetségeket ki a nagy kompozíciókkal szemben. A romaniz-
nyit meg a festmvészet eltt. E században azon- mus uralkodó divatja mellett azonban egyes m-
ban Németalföld déli és északi tartományainak vészek nemzeti irányban dolgoznak és genreszer
festészete csak nehezen választható külön, azért képeikben valószeren igyekeznek koruk népét,
azt külön, Németcdfóldi festészet címszó alatt tár- térbeli környezetével együtt ábrázolni. Aerfsen
gyaljuk. Pieter, Beukelaer Joacíhim után id. Brueyhd
A XVI. sz.-ban a mvészet minden ágára a Pieter a kimagasló nagy mester. Mások (Oülis
behatoló olasz renaissance elemek gyakorolnak van Coninxloo, Joost de Momper, a Brueghel<sa.-
hatást. Az építészetben az ú. n. németalföldi re- Iád több tagja) speciálisan tájképfestéssel foglal-
naissance áll el, a divatos olasz motívumok fel- koznak és e téren fontos eredményeket készítenek
karolása mellett lényegben többnyire még a nem- el. A Bril testvérek Olaszországban aratnak nagy
zeti jelleg kés gótikus építészet íolytatása ós sikereket.
még ott is, ahol az idegen hatás a legersebb, a A XVI. sz. végének, nagy politikai válságainak
németalföldi jelleg félreismerhetetlen. Kedvelt, közepette, a hanyatló Anversben készül el a F.
igen jellemz motívumok az ormok, kartusok, legfbb dicssége. Nem éppen jelentékeny festk,
szalagdíszek, amelyek a kés középkor ízlésére Snellinck Jan, Coebergher Wenceslas, Hendrik
mennek vissza. Keldermans Rowbout 1517. még és Jan van Balén, Vrancx Sebastiaan, Adam
egészen kés gótikus stílusban építi a gandi vá- van Noort, Ottó van Veen után lép föl e két utóbbi
rosház egy részét, míg ugyanakkor a malinosi tanítványa, Rubens Péter Paul, aki csodálatos
helytartói (ma igazságügyi) palota (Keldermans termékenységgel, páratlan alkotó ervel foglalta
és Guyot de Beauregard) már a flamand kora- össze a korábbi fejldést és lepte meg a világot a
renaissance alkotása. Egyéb nevezetes épületek maga megkapóan gazdag, germán és román ele-
a liégeí püspöki (ma igazságügyi) palota, «La meket egyesít, nemzeti és egyéni mvészetével,
Greffe)) Brugosben (1535— 37)8tb. A renaissance amely minden mfajt fölkarol. Hatása dönt
teljes kifejlését mutatja az anversi pompás város- volt a F. Mhelyébl a segédek, tanít-
sorsára.
ház (156 1—65, i^/ms GornelisésSnydincx Paul), ványok hosszú sora vitte ki és értékesítette
ersebben klasszicizál a furnesi igazságügyi pa- több-kevesebb önállósággal az stílusát. Közti-
lota (1612 után). lök Snyders Frans, Pavlus de Vos, Wildens
A szobrászat terén is sokáig érvényben marad- Jan állatfestök, Zegers Geeraard, Schut Gor-
nak a középkori reminiszcenciák. A XVI. sz. egész nelis, Theodor van Thulden, AbraJiam van Die-
folyamán még a kés csúcsíves stílus szellemében penbeeck, Que(Uinus Erasmus stb. emelendk ki,
készítik a szárnyas oltárokat, síremlékeket stb., fleg azonban Anthony van Dyck, Rubens legna-
néhol azonban az olasz befolyás igen ers, így gyobb tanítványa. A nagy mester hatását azon-
különösen a kor legkiválóbb szobrásza, Dubroeucq ban mhelyén kívül álló kortársai is megérezték :

Jacques mveiben, míg Floris Gomelis inkább Rombouts Theodor, Gomelis des Vos, a hatalmas
nemzeti irányú. Jacob Jordaens Joost SvMermans. A XVII. sz.-i
A festészetben a XV. sz. nemzeti hagyományai- flamand festészet a termelés mennyiségét tekintve
val szemben az olaszos ízlés elnyomulását és a is óriási volt. A Rubens által mvelt, legelkelbb
század második felében a «romanizmus» teljes mfajokon, a vallásos és mitológiai tárgyú képe-
diadalát látjuk. A XVI. sz. elején Anvers városa kon és képmásokon kívül a festk beláthatatlan
válik a flamand festészet gócpontjává, hova min- serege egyes speciális ágakkal foglalkozott. Ezek
denünnen összesereglenek a mvészek. 1560-ban —olykor valóságos «kis mesterek » —
népies
360 fest ós szobrász élt ott. genrefestök (ifj. Terders Dávid, Brouwer Ad-
A század elején Metsys Qminten, a Van Eyck- riáén), vagy az elegáns élet ábrázolói (Gocques
féle hagyományok hordozója és továbbfejlesztje, González), állatfestk (Snyders Frans, Fyt
az anversi nagy mester. Ott él Patinir Joachim Ja^?^,csataképfestk ( Vrancx Sebastiaan,Snayers
is,a kiváló tájképfest. Még a régibb irányhoz Pieter), tájképfestók (a Brueghel-esalád ifjabb
csatlakoznak, ámbár már Olaszországba zarándo- tagjai, Siberechts Jan), mások
Lucas van Uden,
kolnak Herri met de Bles, Gossaert Jan, Joos
: (fleg Neefs Pieter) az építészeti festészet mve-
li, ismét mások tengeri képeket festenek (Peeters
van Cleve. A romanizmus legkorábbi és legbefo-
lyásosabb képviseli közé tartozik Barend van Bonaventura és Jan), végre sok képviselje van
a rendkívül kedvelt csendóletfestósnek is (Ad-
Orley, a brüsszeli mester, akinek hatását fleg
Pieter Coeck van Aelst és Gornelis és Jan vanriáén van Útrecht, Seghers Dániel, Jan van Kés-
Coninxloo árulják el. A század derekán az olasz-
sel, a Brueghel-c&dXm több tagja, stb.).
országi tanulmányút szinte kötelezvé válik és A XVII. sz.-beli flamand építészet és szobrászat
az olasz monumentális festészet nagy mestereitörténetében is lépten-nyomon Rubens befolyásáp-
val találkozunk, fleg Anversben, ahol az építé-
ellenállhatlan varázsert gyakoroltak erre a nem-
zedékre, mely a maga mvészeit flamand Rafael,szek és szobrászok nagy része az ö köréhez tar-
Michelangelo nevekkel tüntette ki. Lombard tozik. Különösen a templomépítés terén volt igen
Lombért, Frans Floris, Martin de F(W jellemz nagy a tevékenység. A vallási harcok alatt el-
 ;

Flamand mvészet 572 Flamand nyelv és irodalom

pusztított középkori templomokat megújítják és belges (Bruxelles 1895) Rooses, Geschiedenis der
;

sok új templomot építenek. Az olasz (fleg geno- Antwerpsche Schildersehool (Gand 1879, német
vai) bárok építészet ers befolyása mellett a ha- ford.München 1889) u. a., Oude en nieuwe Kunst
;

gyományos nemzeti elemek sajátos jelleget ad- (Gand 1895) Riegel, Beitrage zur niederlándi-
;

nak a flamand müveknek. A legkorábbi kiváló sehen Kunstgeschichte (Berlin 1882) Wauters,
;

mester Francquart Jacques, a brüsszeli jezsuita La peinture flamandé (Paris é. n.) Wurzbach,
;

templom (1606— 16) építje; valószínleg maga Niederlándisehes Künstlerlexikon (Wien u. Leip-
Rubens tervezte az anversi jezsuita (ma St. Char- zig 1906 óta) Ysendijck, Doeuments classés de
;

les) templomot (161<'— 1), a flamand bárok épí- l'art dans les Pays-Bas (Bruxelles 1880—89);
tészetnagymestere .\ Fáid' herbe Lucas, aki-
: L 'art flamand et hoUandais folyóirat.
nek a brüsszeli bei: a templom (1657—76) a Flamand nyelv és irodalom. Flamand nyelv
legkiválóbb müve, Kubens tanítványa és bens alatt a germán nyelveknek azt az ágát értjük,
barátja volt. Az olaszos irány hü követi Jan : mely alsó-frank nyelvjárásból származva, Bel-
van Xanten (Vasanzio) és Coebergher Wenceslav- gium É.-i felében, Kelet- és Nyugat-Flandriában,
Rubens saját háza Anversben a magánépítés ki- Antwerpenben, Dél-Brabantban és Limburgban
váló példája és jellemz, hogy a régi hagyomá- dívik. Tulajdonkép azonos a holland nyelvvel,
nyok folytatásaképen ebben a században is nagy melytl, néhány specifikus flamand szótól elte-
számmal keletkeznek egyes testületek többé-ke- kintve, csak a helyesírásban különbözik némileg.
vésbbé pompás disz palotái (céhházak Brüsszel- Az utóbbi idben azonban e téren is megvan a
ben). törekvés a különbség megszüntetésére és a né-
A flamand szobrászatnak már a XVI. sz. 2. fe- metalföldi irodalmi nyelvvel való egyesülésre
lében nagy dicsséget szerzett Giovanni da Bo- úgy, hogy a flamand irodalmi nyelv, bár az újabb
logna Olaszországban, ahol Duquesnoy Frangois flamand költk nagyon hangoztatják flamand sa-
és mások is elkel szerepet játszottak. Flamand játosságaik megrzését, a németalföldi nyelv mel-
szobrászok igen kedveltek voltak Francia- és lett alig tekinthet önállónak. Flamand irodalom-
Spanyolországban is. Otthon, a nagy építészeti ról tulajdonképen csak a XIX. sz. 4. évtizede óta
tevékenységgel kapcsolatban, tág tér nyílt mun- szólhatunk, amennyiben Belgiumban Németal-
kálkodásuknak. Óriási számmal készülnek deko- földtl való elszakadása után, 1830. megindult az
ratív szobrászati müvek, síremlékek, szószékek, úgynevezett flamand mozgalom, melynek atyja
stb. Egész szobrász-dinasztiák keletkeznek. An- Jan Frans Willems volt. E mozgalom célja az,
versiek a Quellinus-csalM tagjai Brüsszelben
; hogy a belga alaptörvény értelmében, mely a
a Duquesnoy-csalM m^alkodík Malinesbol indul-
; Belgiumban beszélt két nyelv, t. i. a flamand és
nak ki a Faid'herbek, akik közül Lucas nemcsak a francia nyelvek közül egyiknek sem biztosít
az építészet, hanem a szobrászat terén is kiváló. eljogot, a flamand nyelvet úgy az állami élet-
Igazi bárok pompa uralkodik mindnyájuk m- ben, mint az oktatásügy terén és a társadalmi
veiben; a szobrászatban a nemzeti elem kevósbbé érintkezésben érvényre juttassa és az ezen tereken
jut szóhoz, mint a festészetben. eddig uralkodott francia nyelvvel szembe állítsa,
A XVIIl. sz.-ot a mvészet minden terén, tö- a flamand idiomákat Belgium flamand lakosai
meges produkció mellett is, a Rubens-féle bárok irodalmi és társadalmi nyelvévé emelje és így
irány elernyedése jellemzi, míg a század közepe ezek nemzetiségét biztosítsa. E mozgalomnak
óta fellép ós a XIX. sz.-ba átvezet klassziciz- fbb vezeti a fentebb említett J. Fr. Willems
mus új utat nem nyit a fejldésnek. Az építészet- (1793—1846), PhiUpp Blommaert (1809—1871),
ben a régi tradíciók folytatását leginkább csak a F. H. Mertens (1796—1867), J. B. Dávid (1801—
céhházak képviselik. A szobrászok közül is né- 1866), J. H. Bormanns (1801—78), E. P. Sernu-e
melyek még a Rubens-Faid'herbe-féle csapáson (1805—72), F. A. Snellaert (1809—72), J. P. J.
haladnak, de már Delvaux Laurent a klassziciz- Heremans (1825—84), Max Rooses (1839—), Paul
mushoz közeledik, Berber Jacques, Charles Fran- Fredericq (1850—). Ezeket a költk és a novellis-
gois van Poucke és GodecJuirle Gilles Lambert ták egész sora követte. A mozgalom, mely 1856.
pedig tsgyökeres klasszicisták. A nagyrészt je- 6gy egységes programm felállításával szervezeti-
téktelen, modoros festk tömegébl csak kevesen leg is nagy erre kapott, számos irodalmi társu-
válnak ki.Rubens hagyományait nem csekély lat révén igen nagy hatást gyakorolt a flamand
ervel tartja fenn Verhaeghen Pierre, Mária lakosságra. A kormány ugyan nem szívesen látta
Terézia udvari festje. A genrefestök közül leg- a mozgalmat, de kénytelen volt, miután ez a
inkább Balíhasar van den Bossclie, a tájképfes- törvényhozó testületben is támogatásra talált,
tk közül Ommeganck Balthasar emelend ki. A bizonyos tekintetekben számolni vele. A flamand
F.-i akadémiáküres eklekticizmus békóiba hajtot- mozgalomnak legnagyobb eredménye a kormány
ták a festészetet (1. Belga mvészet). V. ö. Bran- által 1873., 1878. és 1883. kiadott nyelvrende-
den, Geschiedenis der Antwerpsche Schilder- letek. A flamand költk és írók között említen-
school (Anvers 1883); Ewerbeck, Die Renais- dk a termékeny Prudens van Duyse (1804—
sance in Belgien u. Holland (Leipzig 1891); Iried- 1859), Theodor van Rijswijck (1811—49), aki az
lander, Meisterwerke der niederlándisehen Ma- örültek házában fejezte be állandó bolyongásban
ierei des 15. u. 16. Jahrhunderts (München 1903) eltöltött életét, K. L. Ledeganck (1805—47), Jan
Gurlitt, Geschichte des Barockstils u. des Klassi- van Beers (1821—88), J. M. Dantzenberg (1808—
cismusin Belgien, stb. (Stuttgart 1888); Heidrich, 1869), Jákob de Laet (1815—91), és P. F. van
Altniederlandische Maierei (Jena 1910) MarcJial, Kerckhoven (1818—57). Népszerség tekinteté-
;

La sculpture et les chefs-d 'oeuvre de l'orfévrerie ben túlemelkedik valamennyin az európai bír-
 ;; ;;

Flamand nyelv és Irodalom — 673 - Plamener

névre jutott Hondrik Conscience (1812 83), aki —

Flamandok, Belgium legtermékenyebb ré-
a flamand népélet mesteri rajzával tnt ki és aki- szein Flandria, Brabant, Limbm-g stb. tartomá-
:

nek követi e téren a két Snieders testvér Jan nyokban lakó frank eredet nép, moly nyelvében
:

és Auf^ust. A késbbi költk közül Gozelle azonos a németalföldivel. Számbelileg 427o-át

Guido (1830—99) a legjelentékenyebb. Mellette teszik Belgiumnak, szemben a teljesen egyen-
felemllthetk Hiel Emánuel (1834-99) és a két jogú francia és vallon nyelv vallonokkal túl- ;

Loveling nvér Rozália (1834—75) és Virginia nyomólag katolikusok,

:

(1836— ), Jan van Droogenbroeck (1835— ),J.Vuyl- Flambeau (franc, ejtsd: flainbó), fáklya; ma-
steke (1836—), G. Th. Antheunis (1840 -), F. gas karostartó sok gyertyával vagy lángzóval.
TeirUnck(1851— ),Victor de la Montagne(1854— ), Flamberg^e (franc, ^ted: flainberzs), a XVI. sz.
Pol de Mont (1859), Prosper van Langendonck közepéig használt, majdnem két méter hosszú,
(1862—), Cyriel Buysse, August Venneylen egyenes, hullámos él vágó kard, melyet két kéz-
(1872—) és Victor de Meijere (1873—). A dráma zel fogva használtak s a vállra téve vittek, ami-
terén kitnnek de Tiere, továbbá a lírai téren nek könnyebbítósére a pengére nagy kampóalakú
:

is kiváló Rodenbach és Hegeuscheidt Alfréd nyúlvány a ((vállszaiT)) volt alkalmazva marko- ;

(1866—). A legújabb idben nagy hatást keltett lata, hogy azon mind a két kéznek helye legyen,
regényeivel Stijn Streuvels Lente leven (Ta- 30—40 cm. hosszú volt s a kezet véd, messzire
:

vaszi élet, Amst. 1900) Zomerland (Nyári táj, kinyúló védrúd szarvszeren elre volt hajlítva.
;

u. 0. 1900); Zonnetij (Napid, u. o. 1900); A fa- Késbben a németek és német svájciak egy része
lusi élet hü rajzolója Cyriel Buysse üit Vlaan- egyáltalában minden, vágásra is alkaünas egye-
:

deren (Flandriából, Amst. 1899); Te lande nes kardot P.-nek nevezett.

(Falun, u. o. 1899) In de natuur (A szabadban,
; Flamboyant (franc, ejtsd: flamboaján) a. m.
Bussum 1905) Het leven van Rozeke van Dalén lángoló a francia és az angol kési csúcsíves stí-
; ;

(Rozeke van Dalén élete, u. o. 1905). Kevésbbé lust (XV— XVI. sz.) hívják e néven. Elnevezését
realisztikus Hermán Teirlinck Van drie oudjes lángokhoz hasonló, többszörösen görbült idomok-
:

(A 3 öreg emberrl, Antv. 1899) Het stille ge- tól nyerte, melyben e korszak az ablakokat és fal-
;

sternte (Csendes csillagzat, Bussum 1903). Ugyan- felületeket élénkít geometrikus díszítményeket
csak a paraszt életet rajzolja Smits De bie- alakította.
:

boeren (A méh-parasztok), A. Jeurissen stb. A Fiamén (lat.) a. m. gyújtó, áldozatot v. szent-

kisvárosi élet épúgy, mint Antwerpen élete külön tüzet gyujtó,azon római papok neve, kik egy ha-
regényekben talált feldolgozókra úgy, hogy a leg- tározott istenségnek állottak szolgálatában. Hiva-
utolsó években a falusi regények helyét a városi taluk (flamonium) élethossziglan tartott. Jelvényük
regények foglalják el. A drámai költészet el- csúcsos föveg (apex)tetején gyapjúval bevont olaj-
mozdítására szolgál a belga államdíj, melyet min- fapálcával. Számuk 15 s két osztályba tartoztak :

den 3. évben osztatnak ki. Jutalmat nyertek a flamines maiores és pedig a pontifex maximusszal
Minnaert testvérek és Verhulst; az elbbi Ar- egyenl rangú Dialis, Martialis és Quirinalis, ki-
nolds Edwin költeményét «Áz3ia világosságát)) ket patrícius nemzetségekbl, F. minores tizenket-
dramatizálta, az utóbbi «Nazareti Jézus)) és «Se- ten (köztük Carmentalis, Floralis, Pomonalis, Vol-
minis kinderen» c. mimkáival tnt ki. Cyriel canalis,Voltumalis stb.), kiket plebejusok közül vá-
Buysse szociális drámái, közöttük a ((Kivándor- lasztottak a császárok alatt azonban az istení-
;

lók)) a legjelentékenyebbek a legújabb drámai tett császárok P.-jeivel megszaporodtak. A leg-

irodalomban. A flamand nyelv grammatikáját elkelbb volt köztük Jupiter papja, a F. Dialis,
megírták van Beers, Heremans, Verstraeten és kinek konfarreációval kötött házasságból kellett
Doms. Francia-németalföldi és németalföldi-fran- származnia, olyanban élnie s neje halálának ese-
cia szótárat adott ki Heremans (1865—68) 2 kö- tén lemondania. Palatinushegyi hivatalos lakását
tetben Vandenhoven, La langue flamandé, son azilimmak tekintették. Kitüntetései voltak egy
; :

passé et son avenir (Bruxelles 1844) Hfken, lictor, sella curulis, tóga praetoxta s a szenátusban
;

Vlámisch-Belgien (Eremen 1847, 2 köt.) Ida v. való részvétel, bár államhivatalt nem viselhetett
;

Düringsfeld, Von dor Schelde bis zur Maas; viszont pedig nem volt szabad lovagolnia, gyrt
Scheller, Histoire des langues Coopman és Mon- V. csomós tárgyat v. láncot viselnie, esküdnie,
;

tagne, Onze dichters (A mi költink, Antv. 1880) fegyveres sereget néznie, stb. Éjjel, késbb két
Stecher, Histoire de la litterature neerlandaise en éjen át s egyáltalán évenkint kétszemél több-
Belgique (Bruxelles 1887) Coopman és Scharpe, ször a várost nom hagyhatta el az áldozattétel
;

Gesehiedenis der vlaamsche letterkunde (A fla- miatt, melyet csak szükség esetén végezhetett
mand irodalom története, Antv. 1900) Snellaert helyette neje, a flaminica Dialis, ki egyszersmind
;

és Potter, Vlaamsche bibliografle (Gént 1857—93, Juno papnje volt.

4 köt.) A. Prayon van Zuylen, De Belgische taal-
; Flameng (eítsd: flámai), 1. Frangois, francia
wetten (A belga nyelvtörvények, Gént 1892) tov. fest, szül. Parisban 1856 dec. 6. Atyja, Léopold
;

D. de Groot, L. Leopold és R. Rijkers, Neder- F. rézmetsz, továbbá Cabanel, Hédouin és J. S.

landsche Letterkunde (8. kiad. Groningen 1901) Laurens tanítványa. Nevét különösen a nagy
Vlaamsch Belgie sedert 1830 (Flamand Belgium francia forradalom és I. Napóleon korának jele-
1830 óta, 6 kötetben) és ebbl mint külön lenyo- neteit feltntet történeti és genreszei-ü képei
mat Predericq, A flamand mozgalom története tették ismertté. Ilyenek: A girondisták utolsó
(1909. 3 rész) Coremans, De nederlandsche letter- lakomája Camille Desmonlins családja körében
; ;

kunde in Belgie sedert 1830 (A németalföldi iro- Marié Antoinette a vérpadra megy; Napóleon
dalom Belgiumban 1830 óta, Bruxelles 1904). 1814-iki hadjáratán Bastille gyztesei Waterloo
; ;
 ;

Flamentin — 574; Flammarlon

stb. Dekoratív festményeket is készített a Sor- Flamiuiea, 1. Fiamén.

bonne és az Opera Conüque részére, mint arckép- Flamininus, Titus Quinctius, római patrícius,
festnek szintén jó neve van. A párisi szépmvé- Kr. e. 208-ban már mint 20 éves ifjú katonai
szeti iskola tanára. tribunus volt, 30 éves korában (198-ban) mint
2. F., Léopold, francia rézmetsz, szül. Brüsz- konzul Kinoszkefalénál megverte 111. Phihppos
szelben 1831 nov. 22., megh. Courgentban 1911 makedón királyt, mire 196-ban az isztmoszi játé-
szept. 5. Calamattának volt tanítványa. 1853-ban koknál a görög városokat szabadoknak nyilvání-
Parisban telepedett le. Igen sok mesteri metszetet totta, Spárta kényurát, Nabist pedig Argosból,
és rézkarcot készített régi és új mesterek festmé- melyet Philippostól kapott, elkergette. Róma há-
nyei után, fleg a Gazette des Beaux-Arts szá- romnapos diadalmenettel tüntette ki (194-ben) vi-
mára. Ilyenek pl. Az rjárat A posztóeéh elöl-
: ; téz tetteiért.Már 192-ben újra Görögországba ment,
járói Az anatómiai lecke, Rembrandttól Rubens
; ; hogy lakosait visszatartsa az Antiochos sziriai
és felesége A forrás Angelika Stratonikó,
; ; ; királlyal való szövetségtl. 189-ben cenzor volt,
Ingrestl Marino Palieri, Delacroixtól Szt. Ge-
; ; 183-ban mint követ rábírta Bithynia Mrályát,
novéva halála, Laurenstól stb. Prusiast, hogy Hannibált neki kiszolgáltassa, de
Flamentin, 1. Szücsárúk. Hannibál megmérgezte magát. P.-nak nagy iro-
Flame-tree Brachychüon.
(növ.), 1. dalmi mveltsége is volt, ezért magasztalja t
Fiáming, dombhát Brandenburg és a porosz katonai erényein kívül Polybios ;Plutarchos pedig
szász tartomány közt Belzignél a Hagelbergben megíi-ta életrajzát. V. ö. GerlacJi, Tit. Q. P. (Basel
;

éri el a legnagyobb magasságát az Bibe és Havel 1871). ;

közt vízválasztóul szolgál. Flaminius, Gaim, plebejus eredet demokrata

Flamingó (áiiat, Phoenicopterus roseus Pali.), államférfiú, Kr. e. 232-ben mint néptribunus a
a Gólyaalakuak ('CitíowM/brmeS;) rendjébe tartozó nemesség ellenében keresztülvitte, hogy a sze-
madárfaj. Teste karcsú nyaka fölötte hosszú, vé- noni gaUusoktól Fels-ltáliában elhódított föld a
;

kony merkanálalakú csre tompa szögben le- plebejusok közt osztassók szét. Az emiatt kitört
;

konyuló három elüls ujjuk közt úszóhártyát vi- gallus háborúban 222-ben mint konzul megverte
;

sel. Uralkodó színe rózsaszín; a szárny fels az Adda folyónál az inszubereket, amiért Róma
része karmazsinpiros evezi feketék
; szeme triumfust szavazott meg neki. Cenzori évét (220.)
;

sárga; a csr töve rózsaszín, hegye fekete; két fontos építkezés örökítette meg: a Circus
lábai karmazsinpü'osak. Magassága 115 —
140 Flaminius és a Via Flaminia, mely Rómát Ari-
cm. a nagyon vén hím 174 cm.-re is megn. miniummal (ma Rimini) kötötte össze. Népsze-
; :

Szárny hossza 38, farkhossza 11—14 cm. Spanyol- rsége fokozódott, midn 218-ban támogatta Qu.
os Dél-Franciaországban —
a Rhone torkolatánál Claudius törvényjavaslatát a szenátorok üzérke-
— költ, üszak- Afrikában és Közép-Ázsiában gya- dése ellen. 217-ben másodszor lett konzul, s ekkor
kori, hol északra a Baikál-tóig terjed, ritkán a szenátorok fondorkodása miatt a szokásos val-
Európa északibb részeibe (Németország, Boden-tó) lási formák elhanyagolásával vonult hadba Han-
is ellátogat. Egyiptom tavain ezernyi csapatok- nibál ellen azonban ez Etruriában a Trazume-
;

ban tanyáz. Táplálékát récemódra görgcsélve nus-tó É.-i pariján egy szorosba csalta, hol F. há-
keresi. Magas, kúpalakú fészket rak, amelyen sa- rom oldalról körülfogva, seregének nagy részével
játságosan elhelyezkedve költi fehér, krétaszerti elpusztult.
réteggel borított tojásait. A tojások 84—93 mm. Flammarion, Camüle, csillagász, szül. Mon-
hosszúak. Húsát, különösen nyelvét és agyvelejét tigny-le-Roiban 1842 febr. 25. Eleinte teológiát
igen ízletesnek tartják s ezt már a rómaiak is tanult, késbb asztronómiával kezdett foglalkozni
nagy mennyiségben tálalták föl lakomáik alkal- és a párisi obszervatóriimion, majd a Bureau de
mával. Egy másik faja, a Ph. ruber, Dél-Amerika longitudes-nél dolgozott. Juvisy-i magánobszer-
partvidékeinek lakója. vatóriumán számos megfigyelést eszközölt, külö-
Flamingó v. daru (lat. Grus), csUlagkép a D.-i nösen a Marsról. Sok érdeme van a csillagászat
égen, 52 szabad szemmel látható csillaggal, köz- népszersítése körül Fbb munkái La pluraUté
. :

tük 2 másodrend. des mondes habités(1862) Voyages aeriens(1868);

;

Flamingók, egy kis mennonita v. keresztség- Études et lectures sur l'astronomie (1866—1891)
ismétl vallásfelekezet tagjai Hollandiában, leg- Astronomie populaire (1880) Les terres du ciel;

inkább flandriai menekültek utódai. A P. a többi (1882) La planóte Mars (1. köt. 1892, 2. köt.
;

mennonitától abban különböznek, hogy aMenno k 1909); Mómoires (1911). F. munkái közül több
által hirdetett tanokat, erkölcsi és egyházfegyehni magyar fordításban is megjelent, nevezetesen:
szabályokat manapság is szigorúan megtartják, Népszer csillagászattan, ford. Hoitsy Pál (1882,
úgyhogy pl. az egyházi átokkal sújtott tagnak 3. kiad.1900); Uránia (1890, 4. kiad. 1896),
még házastársával v. szüleivel sem szabad érint- Csillagászati olvasmányok, ford. Feleki József
kezni. Egyébként 1755. újból átnézett hitvallásuk, (1894) ; A
világ vége, ford. Kenedi Géza (1894, 6.
leszámítva némely sajátságos szokást (gyermek- kiad. 1899); Beszélgetések a végtelenrl, ford.
keresztelés, eskü, hivatal- és fegyverviselés elleni Kompolti A. (1895); Újabb csillagászati olvas-
tilalom) a reform, egyházéval egyezik. mányok, ford. Feleki József (1897) Stella regény, ;

Flaminia via, híres katonai mút, s egyút- ford. Tóth Béla (1897) A
csillagok világa, ford.
;

tal országút a régi Itáliában, melyet C. Flaminius Zempléni P. Gyula (1897) Lumen (Világosság,
;

cenzor épített 220. Kr. e. Az út Rómából kiin- 1898) Csillagos esték, ford. Tóth Béla (1898) Az
; ;

dulva Etrurián és Umbrián keresztül Ariminiumig ismeretlen és a lelki problémák, ford. Szabó László
(ma Rimini) vezetett. (1906). V. ö. Hiígo, Camille F. (Paris 1891).
 ;!

Flammbergr 675 Flandria grófja

Flammberg, Gottfried, álnév, 1. Ebrard. Flandres au Ilon ! (franc, ejtsd : fiandr ó lioi),
Flammermont (ejtsd namermoS), Jtdes, francia
: a. m. flandriaiak seregeljotok az oroszlán körül
!

történetíró, szül. Clermontban (Oise) 1852 febr. 5. Flandria címerében a jelszó.

Müvei Le chancelier Maupeou et les parlementa
: Flandria (flamandul Vlaenderen), Európának
(1884, pályadíj as munka) Histoire des institu-
; az Északi-tenger, a Schelde és Pas de Calais
tions municipales de Senlis (1881, hasonlóan közt fekv része, ma megoszlik Franciaország
pályanyertes m); L'expansion de l'AUemagne (amelynek Nord départementját alkotja), Belgium
(1885) Négociations secrétes de Louis XVI et du
; (itt K.- és Ny.-F. tartomány nevét viseli) és Hol-

báron de Breteuil avec la cour de Berlin 1791 — landia (Zeeland D.-i része) közt. Legnagyobb része
1
1792. (Lettres et doeuments, 1885) Les univer-
; Belgiumhoz (1. jBeigr mm
története) tartozik. F. neve
r sitós allemandes (1886) Le parlement de Paris
; a VII.sz. krónikáiban fordul el elször ekkor csak
;

au XVIL siécle (1888). Arneth-tal együtt kiadta Bmges városának környékét, a régi menapii ger-
Mária Terézia levelezését Correspoudances des
: mán nép földjének egy részét éltették rajta ké- ;

agents diplomatiques en Francé avant la Révolu- sbb azonban mindig nagyobbodott a teriílete.
tion (Paris 1896) Album paléogr. du Nord de la
; A IX. sz.-ban (864) Kopasz Károly a germánok be-
Francé (u. o. 1896). törései ellen való védelmét Vaskara Balduinra
Flammula (lat.), a lU. sz. óta a római lovas- bizta, aki késbben vejévé is lett és a F. grófja
csapatok zászlója. A sárga kelmébl készített, alul elmét kapta birtokai a Somme, Schelde és a ten-
;

lángalakú hosszú csipkéket képez zászló a zászló- ger közt terültek el. Férflutódai ezeket 1119-ig
rúddal keresztet képez rudacskáról csüngött, úgy meg is tartották. l(X)7-ben IV. Balduin Qand-t
amint azt máig a kat. templomok zászlóin látjuk. és környékét, VI. Balduin pedig házasság által
Flamsteed (ejtsd: flemsztid), John, csillagász, Hainaut-t szerezte meg, amely utóbbi azonban
szül. Dorbyben 1646 aug. 19., megh. 1719 dec. 31. csakhamai" megint elveszett. VII. Balduin gyer-
A greenwichi kir. csillagvizsgáló megalapítója s mektelen halála után F.-t 1119. Jó Károly dán
ennek els csillagásza (astronomer royal). 1675. herceg, az elhimyt család ni ágon való rokona
figyelmezteti ü. Károly királyt újabb és pontosabb örökölte, de azt 1127. meggyilkolták és a gróf-
csillagászati megfigyelések szükségességére, kü- ság elször normandiai Vilmosra, késbben pedig
lönösen a hajózás szempontjából, mely figyelmez- elszászi Thierryre szállott ennek fia, Fülöp után
;

tetés a greenwichi obszervatórium keletkezését Margit, a nvére örökölte. Majd fia, IX. Balduin
vonta maga után. Ott saját készítés távcsvel F.-t Hainaut-val újra egyesítette és késbb a
ellátott faliquadránsokon figyelt s pontos meg- latin császárságot alapította. F.-t leányai kapták,
figyelései az els modem csillagjegyzék s csillag- akik közül Margit, a Fekete, 1279. Hainaut-t uno-
térkép alapját teszik. (História coelestis britan- kájának, 11. Avesnesi Jánosnak adta át, F.-t pedig
nica, London 1712 és 1725 Atlas coelestis, Lon-
; második házasságából született fiának, Guis de
don 1729). Dampierrenek hagyta örökségbe. A XIV. sz.-ban
Flanc (franc, ejtad: flaSk) a. m. oldal. A katona- a polgárság Artevelde Jakab (1. o.) vezérlete alatt
ságnál harc- vagy menet-alakzatnak oldala, mely- fellázadt gróQa, I. Lajos ellen s a lázadást csak an-
nek biztosítására nagy gondot fordítanak, mert nak utóda, II. Lajos tudta elfojtani H. Lajos volt
;

oldalról jöv támadás ellen ers harcvonalat ké- F. utolsó grófja. Leányát, Margitot nül vette
pezni sok idbe kerül s fleg azért is, mert az Bátor Fülöp, aki 1384. F.-t és Artoist Burgundiával
ellenség oldalról a fharcvonalat hosszában lödöz- egyesítette. Leánya, Mária, egybekelvén Miksa
tetheti s visszavonulás esetén a két harcvonalból császárral, F. Burgundiával együtt a Habsbur-
visszavonulók találkoznak, amibl nagy zavarok gokra szállott. A vesztfáliai békében F. É.-i részét
keletkeznek; ezen okból oldaltámadással fenye- Hollandia kapta a pireneusi békében a franciák
;

get ellenség ellen a tartalékból elre küldött csa- megszerezték Artoist, az aacheni, nymwegeni és
patokkal ismét oldaltámadást intéznek. Erdíté- utrechti békében pedig még más részeket is. 1795—
seknél a bástyáknak azon vonalait nevezik F.- 1814-ig egész F. Franciaországgal volt egyesítve
nak, melyek a kurtinával tompaszöget képeznek. és 3 départementra volt beosztva Lys-re Brnges
:

L. még Oldalállás és Oldalmenet. székhellyel, Bscaut-ra Gand székhellyel és Bou-

Flandin (ejtsd flanden), Eugéne Napóleon, fran-
: ches de l'Escaut-ra Middelburg székhellyel. A bécsi
cia fest és archeológus, szül. Nápolyban 1809 kongresszus ismét elvette Franciaországtól. P. a
aug. 15., megh. 1876. Velencei képekkel tette ma- XUI. sz.-ban Európának legnépesebb és leggazda-
gát ismertté, azután az algériai hadjárat néhány gabb földje volt. Az egyes városok nemcsak saját
érdekes jelenetét, Constantino ostromát (1838), gróQaik, de külföldi fejedehnek ellen is meg tud-
Constantine bevételét (1839) festette meg. 1839- ták védeni szabadságaikat. A gazdagság és hata-
1841-ig tanulniáuyutat tett Perzsiában útjának; lom foiTása az ipar, különösen a posztószövés és
gyümölcse az Études sur la sculpture perse (Paris a kereskedés volt. Legnagyobb híiTe tettek szert
1842, 3 köt.) Études sur la Perse modemé (u. o.
; Brages vásárai, a posztószövés középpontja pedig
1842, 100 tábla) Rélation du voyages en Perse
; Ypres volt. V. ö. Éervyn de Lettenhove, Histoire
(u. 0. 1843, 2 kötet) és Voyage en Perse (u. o de Flandre (5. kiad. Brügge 1898).
1843—54, 6 kötet) c. munkák. 1843—45. Bottá Flandria grófja, I. Lipót belga királynak 1840
assziriológussal beutazta a Tigris és Eufrátes kör- dec. 16. kelt rendelete szerint a király másodszü-
nyékét, annak mvét, a Monuments de Ninive-t lött fiának, esetleg az uralkodóház azon tagjának
illusztrálta és L'Orient c. a keleti életet föltüntet, címe, kit a ti'ónöröklés rendje szerint a második
150 knyomatu lapból álló képsorozatot adott ki hely iUet. Elbb FiÜöp herceg, II. Lipót király
(Paris 1856—74). öccse, a jelenleg uralkodó Albert király atyja (szül.
Flandriai marha 576 — Flatt

1837 márc. 24., megh. 1905 nov. 17.) viselte e Flatey, kis sziget Izland BNy.-i partján, a
címet, jelenleg pedig Albert király másodszülött Breidifjordban, jó kikötvel. Innen indult nor-
fia, Károly herceg (szül. 1903 okt. 10.) viseli. nev
mann hajósaival és Leif íiával Vörös Brich
Flandriai marha. Franciaországban, fleg a arra a tengeri útjára, melynek eredménye Grön-
francia Flandriában (Pas de Calais dép.) tenyész- land felfedezése lett. Ezen a szigeten vásárolta a
tik. Színe barna, elvétve apró fehér foltokkal. XVII. sz.-ban III. Frigyes dán király számára
Teheneinek súlya 450—500 kg. Átlagos évi tej- Brynjalfur Sveinsson püspök egy fóidmívestl
hozama 3000 l.-töl 4000 1.-ig. Az istállózást jól azt a saga-gyüjteményt,amely ma Öodex flatey en-
trik, miért is lófej tehenészetek számára ke- sis néven ismeretes. Ez a pergamontre írt kódex
resik. ma a kopenhágai kir. könyvtárban van. Szerzi
Flandriai mvészet, 1. ílamand mvészet Forhallson Magnus és János. A sagakon kívül
Flandriai nyelv, 1. Németalföldi nyelv és iro- több norvég szokás leírása, több törvény, nem-
dalom. különben az északamerikai szárazföld els felfe-
Flandrin (ejted flaSdreS), Hippolyte, francia fest, dezésérl szóló közlemény is van benne. Németre
:

szül. Lyonban 1809 márc. 23., megh. 1864 márc. is lefordították. Keletkezésének idjét 1370 kö-
21. Ingresnek volt tanítványa, 1832. a Prix de rüli idre teszik.
Rome-mai Olaszországba ment, ahol a renaissance Flathe, Heinrich Theodor, német történetíró,
nagy mesterein kívül a középkori és ókeresztény szül. Tannebergben, Nossen mellett, 1827 jún 1.,
mvészet is hatást gyakorolt fejldésére. Legki- megh. 1900 márc. 26. Loschwitzban. 1850 óta
válóbb, igen hatásos, stílusát leginkább jellemz Plauenben, majd Meissenben tanár volt. Átdol-
müvei a párisi Saint Vincent de Paul ós Saint Ger- gozta és folytatta 1866-ig Bötti^er K. W.-nek
main des Prés templomokban lev nagy freskói. Geschichte des Kurstaats und Kö'nigreichs Sach-
Feljegyzéseit és leveleit Delaborde adta ki Lettres senc müvét (Új kiad. Gotha 1867—73, 3 kötet).
et pensóes d'Hippolyte P. címen (Paris 1877). Még említendk: Allgemeine Weltgeschichte (2
Öccse, F. Jean Paul (1811—1902) tájképfest kiadás, Leipzig 1883) St. Afra, Geschichte der
;

volt. königlich sáchsischen Fürstenschule zu Meissen

Flanel, bolyhos, vékonyminségü, alsóruha- s (u. 0. 1879) Das Zeitalter der Eestauration u. Re-
;

bélésszövet. A gyapju-F. srsége pro cm. ^^I^q, volution 1815—51 (Berlin 1883); Gesch. der
fonala i'/j^ m. sz. kártolt gyapjú, kötése vászon, neuesten Zeit (Grote-féle Allgemeine Geschichte
csinozása kallózás-, bogácsolás- és kis mérték nyí- egy része, 3 köt.); Deutsche Reden(1894, 2. köt.).
rásban áll. A félgyapju-F. srsége pro cm. '°/„2, Flatltead (ejtsd: flathed) a. m. laposfej e néven
;

láncfonala 20 a. sz. pamut, vetése 18 m. sz. kár- jelölik Amerika torzított koponyájú iudiánus tör-
tolt gyapjú, kötése vászon. A pamut-F. srsége zseit, fleg a Cape Flattery vidékén lakókat, akik
pro cm so/gg, fonalai ^"/^^ a. sz. pamut, kötése négy- közt a koponyatorzítás ma is annyira dívik, hogy
fonalas sávoly, csinozása bogácsolás- s nyírás- normális koponyát alig találhatni. Elterjedt e
ban áll. szokás a mexikói öböl mellékéig, hol a matchez,
Flaneur (franc, ejtsd: nanör), csokta ágak gyakorolták. Elterjedt volt az Antillá-
andalgó, tétlenül
sétálgató, kószáló. kon, Bahama-szigeteken, ismerték Jucatan és Ta-
Flankenbewegang (ném.) a. m. oldalnioz- basco lakói, a totonaca és huaztec emlékeken is
dulat (1. 0.). Híressé vált e kifejezés Jellachich felismerhet. V. ö. Fhrenrich, Antrop. Studien
József horvát bánnak a pákozdi vereség után (Braunschweig 1897); Koch-Grünberg,lnáiSineT-
1848. októberben való visszavonulásáról szóló typen (Berlin 1909).
jelentése után, amelyben azt a megfutamodás Flathead River, i. Clarké' s Fark.
szépítésére F.-nak nevezte. Flatholm, sziget a Bristol-csatornában, Somer-
Flanquer (franc, ejtsd: flanké, ném. flanJcieren) set angol countyban Weston-super-Mare és Car-
a.m. az ellenség oldalába jutni, továbbá az ellenség diff közt világító toronnyal. A sziget és a part
;

hadállását vagy erdítéseit hosszában ldözni. között a the Wolves nev veszedelmes zátony
Végre erdítéseknél oly védömüvek, melyek a van.
védgátakat a hosszant való lödöztetés ellen bizto- Fiat races (ang., ejtsd flet rész) a. m. síkver-
:

sítják. Flanqueurs, az ellenség mozdulatait meg- seny, ellentétben a gát-, akadály- és vadászverse-
figyel egyes lovasok. nyekkel.
Flassan (ejtsd flasszá), Gaetan de Raxis de, fran-
: Flatt, 1. Gastonné, Györffy Gizella, a ^LKh.
cia diplomata és történetíró, szül. Bedouinben Operaház tagja, szül. Csemyén 1874 máj. 14.
1760 ápr. 7., megh. Parisban 1845 márc 20. Budapesten végezte a zeneakadémiát négy év
1791-ben mint emigráns Koblenzben Gondé had- alatt kitn sikerrel s mhidjárt szerzdtették az
testéhez csatlakozott, a rémuralom bukása után Operaházhoz, melynek 1901 óta tagja. Fbb sze-
visszatért Parisba, hol a külügyi minisztériumban repei Ortrud, Brunhilda, Sába királynje, Ger-
:

ügyosztályfnök lett. Brumaire 18. után a st. ger- trúd (Bánk bán) stb.
main-i katonaiskolában a történelem tanára lett 2. F. Károly (alföldi), botanikus, szül. Szek-
és Histotre générale de la diplomatie fran9aise de- szárdon 1853 jan. 10., megh. Újpesten L906 febr.
puis la fondation de la monarchie jusqu'au 10 aoút 10. Tanulmányait a magyaróvári gazdasági aka-
1792 (Paris 1808, 6 köt., 2. kiad. 1811, 7 köt.) démián végezte s Alcsúton gyakornok, majd a
c. munkát íi'ta. 1814-ben Bécsben szerzett tapasz- gi'. Zichy Jen-féle révlugosi uradalom ellenre,

talatai nyomán Histoire du congrés de Vienne késbb ftisztje lett. Már gyermekkora óta bota-
{Paris 1829, 3 kötet) c. mvet írt. nikával foglalkozott, úgy, hogy 1900. a gazdasági
Plastrom, 1. Tapasz. gyakorlatot elhagyva, a budapesti vetmagvizs-
 Flatterle 577 Flavius

gáló állomáshoz lépett át, amelynek 1904. segédje indította meg L. Conard kiadó. Magyarul megje-
lett és a Magyar Füvek gyjteményének szer- lentek : Két újkori Don Quixotte (Bouvard et Pé-
kesztésében vett részt. 1 8fi(j-ban kiadta Bentham cuchet). Ford. Nyári László (Budapest 1882) Bo- ;

Notes on Graminoao magyar fordítását a Pázsit- varyné. Ford, Anibrns Zoltán (u. o. 1904, jó be-
félék rendszere címmel. Botanikai mködése fké- vezetéssel); Egy jó lélek (Un coeur símple). Ford.
pen agrosztológiai, florisztikai és történeti volt. Gáhor Andor (u. o. 1908). Mellszobrát 1907. lep-
Különösen Linnével foglalkozott behatóan, Lin- lezték lo Rouenban. V. ö. Mignot, Ernest Chevalier.
nének elismert kutatója és magyarázója lett, ter- Son íntimíté avec G. F. (Paris 1888, F. több le-
jedelmes könyvtára a legteljesebb Linné-gyüj tö- velével) E. Fagud, F. (u. o. 1899) Ten Brink,
; ;

ményt foglalta magában. 1902— 1904-ig szerkesz- G. F. (Hága 1901) Christensen, G. F. (Kopen-
;

tette a Magj-ar Botanikai Lapokat. Mintegy 70 hága 1903) Horváth János, F. Gusztáv (Buda-
;

értekezést különböz szaklapokba. V. ö. Degen

írt pest 1905) R. DescJiarmes, F., sa vie, son carac-
;

Árpád, Alföldi P. Károly (Magyar Botanikai La- tére et ses idées avant 1857 (Paris 1909).
pok V. 1909). Flautando, 1. Flautato.
Flatterie (franc), hízelgés, szépelgés. Flautasis, Magyarország ókori vízrajzában el-
Flattery, 1. Észak-Amerika Ny.-i partjának forduló folyónév, melyet újabb kutatók az Olt-
egy foka a San-Juan de Fuea-csatornában. 2. — tal azonosítanak.
F., a York-félsziget K.-i oldalának egy foka Flautato, flavtando (ol. a. m. fuvolaszerüen),
Ausztráliában Cooktown mellett. a vonós hangszereknél használt kifejezés annak
Flatulentia, 1. Felfúvódás. jelölésére, hogy a vonót a fogólap alsó végénél
Fiatus (lat.), a bélgázok távozása. fektessük igen gyöngén a húrra az ily módon ;

Flatz, a fels Innék jobboldali 19 km. hosszú nyert hangok színezete lágy, fuvolaszerú.
mellékvize Fels-Engadinban. Bemina-patak né- Flantino, 1. Flageolet.
ven a Bernina-hágón (2222 m.) a Lago Néróból Flauto Fuvola. F. traverso, rézsútos
(ol.), 1.

ered és Samadonnál torkoUik. Középs részében (v. keresztben tartott) fuvola, F. piccolo, kis fu-
pompás vízeséseket alkot. vola, píkkoló. Mint orgona-regiszter, 1. Orgona.
Flaubert (ejtsd flober), Chistave, francia regény-
: Flavanilin: CigH^^Ng, keletkezik, ha aceta-
író, szül. Rouenban 1821 dec. 12., megh. u. o. 1880 nilid és száraz cinkkloríd keverékét 6 óra hosszat
máj. 7. Atyja példájára orvosnak készült, azután 280''-on hevítik. Színtelen kristálytk; víz ke-
az irodalomra adta magát s ez új hivatásának véssé, alkohol bségesen oldja. A F. sói intenzív
szentelte jobbára falusi birtokán, Croissetben, sza- sárga színek gyapotot és selymet sárgára fes-
;

kadatlan munkában töltött egész életét. Habár az tenek.

életben a nyárspolgár-tipus megtestesülése volt, Flavantrón, 1. Indantrén.
mint Victor Hugó bámulója, igen megvetette a Flavaurin (jsárga): C„Hj.ONa.(NOj),.SO,Na
bourgeoist, s elméletbon éppen úgy vonzódott a dinitrofenolszulf osavas nátrium vagy ammónia ;

rendkívülihez és különlegeshoz, akárcsak Gautier elállítható, ha nitrofenolszulfosavas káliumot v.

vagy Baudelaire. E romantikus vonásokat ellen- nátriumot hígított salétromsavval fzünk. Sárgás-
súlyozza müveiben a természet aprólékos megfi- vörös szín, vízben oldható, melegítve nagyon
gyelése, saját énjének tudatos háttérbe szorítása felfúvódik. A gyapjút és selymet sárgára festi.
s ekként egyik megteremtje s legfbb mestere Flavedo corticnm cítri (lat.) v. Cortex
lesz a modern realista regénynek, mely az olvasó frudiis citri, a eiti'omgyümölcs héjának kiUsö
érzelmi világát a való fotografikus másolatával sárga része, melyet rosszíz orvosságokhoz íze-
akarja megkapni. Mint stiliszta szinte beteges sítül tesznek hozzá és külsleg fejfájás ellen
gonddal törekszik a nyelv választékosságára, a használnak, apróra vágva pedig fszerül szolgál.
jó hangzásra, mondatai ritmusára, kifejezései pre- Flaveozin: CipH^jNjO.., keletkezik, ha aeetil-
cíz és jellemz voltára. Müvei nemcsak az élet dietilmetafeniléndíamint ttálsavanhidríddel össze-
megkapó tükörképei, hanem egyúttal a francia olvasztunk és a keletkezett ftaleint tömény kén-
nyelv mvészi tökélyén álló emlékei. Legfbb savval kezeljük. Szépen fluoreszkáló sárga szín
remekmve legels regénye: Madame Bovary festék.
<18o7), melyben a banális vidéki környezetet s az Flavescens (lat), sárgás, sárgába játszó.
abból hasztalanul kiemelkedni törekv hsnt raj- Flavigny, vicomte de, 1. Agoult.
zolja, aki végre is belepusztul a kilátástalan küz- Flavin, 1. Természetes organikus festanyagok.
delembe. Ezt követte a Karthágó múltját ragyogó Flavindulin, 1. Fenantrén.
képekben megelevenít Salammbo (1862), F. má- Flavius, 1. régi római plebejus család, melynek
sikremekmve. Egyéb regényei L'éducatíon sen- : tagjai Itáliában mindenfelé laktak. A legkiválób-
ttmentale (1869) La tentation de saínt Antoine
; bak: 1. Chmeus F., Appíus Claudíus Caccus cen-
<1874),melynek els, jóval romantikusabb kidol- zornak titkára, ki edilisszó választatván (Kr. e.
gozását 1908. adta ki L. Bertrand ; Bouvard et 304), a piacon kifüggesztett táblán merészen köz-
Pécuchet (1881) egyetlen novellás kötete Trois zétette a naptárt és a törvénykezési szokásokat,
—
; :

contes (1877) a színpadon is kísérletet tett Le

; melyeket eddig csak a patríciusok ismertek. 2.
eandidat (1874) c. politikai szatírájával, de nem Gaius F. Fimbria, Maríus egyik legvérengzbb
aratott sikert. Mvei a Charpentier-féle kiadás- híve, Kr. e. 86. mint alvezér kisérte Lucius Va-
ban 11 kötetre rúgnak ebbl 4 köt. a Correspon-
; lerius Flaocus konzult Ázsiába, hogy a Mithri-
danco générale. Levelezését kiegészítik Cor- : dates ellen küzd hadsereg vezérletét Sullától el-
respondance avec G. Sand (1883) és Lettres á sa vegyék. Midn a konzul egy katonai lázadásban
niéce Caroline. Mvei végleges kiadását 1909. életét vesztette, F. vette át s fvezérletet, Mithri-
Révai Hagy Lexikona, VH. ML 87
 :

Flavius Josephus - 578 Flechsigr

datest több Ízben megverte, mire Kls-Azsiát bor- kendermag-borsónyi, gömbölyded, sima felszín,
zasztópusztítással járta végig. De midn 84. Sulla kszer képzdmény, mely néha vékony kocsányon
átkelt Ázsiába és P. Msérletei, hogy öt tönkre lóg az ér rébe s itt olykor kicsiny köldökszer
tegye, meghiúsultak, st serege is átpártolt, Per- süppedek van rajta. Leggyakrabban a prostata, a
gamonban Aesculapius templomában öngyilkos- méh, az alszár gyüjtöereiben fordul el. Olykor
ságot követett el. Csapatai, büntetésbl lázongá- tyúktojás nagyságura is megn újabb alvadók
suk miatt, a harmadik mithridatesi háború végéig kicsapódása és elmeszesedése következtében.
maradtak Ázsiában. Flebotomia (gör.) a. m. érvágás.
2. F., római császári család, melynek három Fléche (franc.) a. m. éksánc. Tompa v. derék-
tagja uralkodott 1. Ti tus F. Vespasiambs (Kr. e.
: szög alatt egymással találkozó két sáncgát alkotja.
69—79) 2.T^í^tó(79-81), és 3. Domitianus (81—
; A vállas éksáncnál mind a két gát végéhez még
96), kinek megöletésóvel a P. hatalma megsznt. egy-egy rövid védgát van toldva, amelybl a
Flavius Josephus, 1. Josephm. netalán az árokba nyomult ellenségre lni lehet.
Fiavon: CeH^ÍCjOaíCgHg]), egy fenilfenopiron, Fléche (La, ejtsd: fles), város és járási székhely
természetes festék, melybl levezethet a queree- Sarthefranc. départementban, (i906) 10,663 lak.,
tin, rhamnentin, luteolin stb. Ezen festanyag papír- és brgyártással, olajpréseléssel, több régi
a növényekben nem fordul el szabad állapotban, memlékkel és épülettel. 1793 dec. 8. itt verték
hanem eukorszerü anyagokkal mint glikozidek.
, meg a republikánusok Westermann vezérlete alatt
Az összes F.-származékok sárga színek és mind a királypártiakat.
pácfestékek. Fléclie d'amour (franc, ejtsd: fles damúr),
Flavopurpurin, 1. Purpurin. olyan drágaknek használt sötét füstszín hegyi
Flavus (a. m. szke), Arminiusnak, a cherusk kristály, melyben finom talakú rutil-zárványok
törzsfnek testvére, Tiberius és Germanicus alatt vannak. Venus-hajnak (Veneris crinis) is nevezik.
római hadi szolgálatban állott s az utóbbival együtt Magyarul szerelem nyilának.
részt vett Kr. u. 16. a germánok ellen viselt há- Flechia (ejtsd fleWa), Giovanni, olasz nyelvész,
:

borúban. Pia, ItaMcus, Arminius után rövid ideig szül. Piveronóban 1811 nov. 6., megh. Torinóban
a cheruskok fejedelme volt. 1892 júl. 3., hol az összehasonlító nyelvtudomány
Flawil, svájci gyárváros St. Qallen kantonban, egyetemi tanára volt. Els munkája Moore köl-
(1910) 6210 lak. Jelentékeny pamutipara és m- teményeinek olasz fordítása volt. 1848-ban lefor-
himzése van. dított több részt a Eámájáná Pancsatantra ós a
Flaxman (ejtsd: flexmen), John, angol szobrász, Mahá-bháratából Dante Prancesca da Rimini c.
;

szül. Yorkban 1755 júl. 6., megh. 1826 dec. 7. A énekét pedig szanszkrit versekben fordította le.Az
londoni akadémián tanult, 1787— 94;-ig Olaszor- utolsó harminc évben leginkább az olasz nyelv
szágban tartózkodott. Hazatérése után 1800. a lon- szójárásainak tanulmányozásával foglalkozott.
doni akadémia tagja, 1810. annak tanára lett. P. Munkái Grammatica sanscrita (1856) Postille
: ;

a klasszicizmus legkiválóbb képviselje az angol etimologiche, di un' iscrizione eeltica, scoperta

szobrászatban. Stílusának kifejldésére a görög nel Novarese (1867) Confessione latino-volgare,
;

szobrászati müvek és edényfestmónyek gyakorol- edita et illustrata (1883) stb.

tak dönt hatást. Szobrászati mvei közül kieme- Fléchier (ejtsd flésié), Esprit, francia hitszónok,
:

lendk Howe és Nelson tengernagyok és Reynolds szül. 1632., megh. 1710. rövid ideig az isteni ;

fest síremlékei a londoni Szt. Pál székesegyház- szeretetrl nevezett kongregáció tagja volt, 1660
ban, Lord Mansfleld emléke a Westminster apát- óta Parisba mködött, ahol mint szónok, különö-
sági templomban, allegóriái ós mitológiai dombor- sen mesteri formás halotti beszédeivel nagy hír-
mvek stb. A Wedgwood-fóle kedénygyár szá- névre tett szert. 1673-ban egyidejleg Racine-
mára készített mintáival P. nagy befolyással volt nal az akadémia tagja lett; XIV. Lajos meg-
az angol iparmvészetre. Legérdekesebb és leg- tette 1685. Lavaur, 1687. Nlmes püspökévé, ahol
maradandóbb érték mvei azonban Homeros, akadémiát alapított. Összes mveinek (Nimes
Hesiodos, Aischylos és Dante mveihez készített 1728, 10 köt.) új kiadását Migne (u. o. 1856, 2
rajzai (London, F.-Museum az University College- köt.) készítette. Oraisons fimébres; Histoire de
ben, londoni mvészeti akadémia), amelyek met- Théodose le Grand Histoire du cardinal Ximenes
;

szetekben megjelentek és F. ízlésének, önálló cím mvei több kiadásban és idegen nyelvekre
is
stílusának, invenciójának kiváló termékei. Leetu- fordítva is megjelentek. V. ö. Delacroix, Hist. de
res on sculpture c. elször 1829. megjelent el- P. (Paris 1865, 2 köt.) A. Fabre, La jeunessede ;

adásai Angolországban még ma is tekintélynek P. (u. 0. 1882, 2 köt.) u. a., P. orateur (2. kiad.
;

örvendnek. V. ö. Colvin, The drawings of P. in u. 0. 1886).

University College (London 1876). Flechsig, Patd, német orvos, szíü. Zwickauban
FI. Dan., e botanikai kifejezés rövidítése 1847 jún. 29. Lipcsében tanult, aztán mint alor-
Mara danica, Oeder, Müller, Vahl és Homemann vos részt vett a francia hadjáratban. Asszisztens
munkája Icones plantarum Plorae Danicae (Ko- lett a patológiai intézetben és poliklinikán, ké-
:

penhága 1764—1883, 17 köt., 3240 képpel). sbb a Lipcsei egyetem íiziológiai intézetén. 1877-
Flebektáais, 1. Gyüjtöértágulás. ben az orvostan, 1878. a pszichiátria rendkívU,
Flebíle, olasz zenei mszó, a. m. panaszosan.. majd 1884. rendes tanára lett, s az ideggyógyá-
Flebitisz a. m. gyüjtérgyuladás, 1. Vérérhe- szati klinika igazgatója. Pmunkái az agyvel ós
tegségek. bátgerinc vizsgálatával foglalkoznak, saját külön
Flebolita (gör.) a. m. gyüjtöérk, a gyüjterek- módszere alapján. Ennek segélyével jutott arra
ben rögök elmeszesedése következtében keletkez a fölfedezésre, hogy a nagy agy felszíne több
 :;

Flechsigr-féle pAlya 679 Plearmone

mezre oszlik, s ezek az érzék- és asszooiáció Afrikanische Gesellschaft ós Deutsches Kolonial-

központok. Ez utóbbiakban látja a tulajdonkópeni Verein megbízásából koreskedehni célokból utazta
gondolkodó szervet. Mvei Die Leitungsbahnen be a Niger-Benue vidékét. Mvei Lose Blatter
:
:

im Gehirn und Rückenmark desMensohen, auf aus dem Tagebuch meiner Haussafreunde (Ham-
Grund entwickelungsgeschichti. Untersuehungen burg 1885) Vom Niger— Benuö. Briefe aus Af-
;

dai'gestellt (Leipzig 1876); Über Systemerkran- rika (Leipzig 1890). Útleírásai megjelentek a
kungen im Rückenmark (u. o. 1878) Gehirn und Mitteilungen der Afrikanischen Gesellschaft in
;

Seele (u. o. 1896) Die Lokalisation der geistigen Deutschland i. és 5. kötetében.

;

Vorgange (u. o. 1896). Többi dolgozatai a Neuro- Flegeton, 1. PlUegethon.

logisch. Zentralblattban jelentek meg. Flegler (nóra.), egy cséplkkel (Dreschflegel)
Flechsig-féle pálya. A gerincvel oldalsó kö- felfegyverkezett rablóbanda neve, mely 1412. el-
zegében futó fehér idegrostokból álló köteg, mely szegényedett nemes emberek vezetése alatt a Harz
elöl mediálisan helyezkedik el s néhány gyenge környékén garázdálkodott. A flag ellánsokat is
hosszú nyalábon kívül fleg rövid rostnyalábok- P.-nek hívták.
ból áll, melyek a gerincvel szürke állományának Fleglei*, Alexander, német történetfró, szül.
egyes részeit kötik össze. Ezen a Pleehsig-féle 1803., megh. Nürnbergben 1892 dec. 10. Elbb
fasciculus laterális propriuson kívül ugyancsak Zürichben mködött mint tanár, késbb Nürnberg-
Flechsig-féle a gerincvel elüls közegében lév ben a Germanisches Museumnak volt re. Elre-
fasciculus anterior proprius is, amely szintén rö- haladt korában elsajátította a magyar nyelvet
vid rostokból áll. és 3 jó munkával gazdagította történeti irodal-
Fleck, 1. Eduárd, porosz fhadbiró, szül. Pfór- munkat. Még 1849. megismerkedett Zürichben
tenben (Niederlausitzban) 1804 szept. 5., megh. Szalay Lászlóval ós a tle nyert impresszió alatt
Berlinben 1879 ápr. 8. Nagy érdemei vannak a kezdte hazai történetünket tanulmányozni. Mvei:
porosz katonai törvények kidolgozásában 20 évig ; Szalay László élete és munkái, Kölcsey Ferenc
a hadügyi jog tanára volt a berlini hadi akadé- élete és Amagyar történetírás történelme. Mind-
mián. Nevezetesebb mvei: Kommentár über hármat ifj. Szinnyei József magyaiTa fordította

das Strafgesetzbuch für das preussische Heer (2 (Olcsó Könyvtár). Egyéb mvei Die Longobarden
:

rész, új kiad., Berlin 1869— 1870); Militarstraf- in Italien Zur Gesch. der Post Geschichte der
; ;

gesetzbuch für das Deutsche Reich (2 köt., 2. kiad. Demokratie (I. köt.). A M. Tud. Akadémia küls,
u. o. 1880—81). a M. Tört. Társ. pedig tiszteletbeli tagnak válasz-
2. F., Konrád, német költ a XIII. sz. elején totta. V. ö. Századok 1893.
lovagi család ivadéka volt, a francia Arbent Rupp- Flegma, 1. Phlegma.
recht eredetijébl megírta a Plore und Blansche- Flegmone, a kötszövet fertz gyuladása,
flur cím költi müvet, azonkívül Alies cím Ar- mikor a genyes v. eves izzadmány a kötszövet
tus-költeményt, amely azonban elveszett. hézagaiban halmozódik fel; eszerint a F. br-
Fleckeisen, Alfréd, német nyelvész, szül. Wol- alatti, pólyaalatti, izomközötti stb. A fertzés a
fenbüttelben 1820 szept. 23., megh. 1899 aug. 8. br V. a nyálkahártya sebzésein át történik, de
Drezdában. 1861 óta a Vitzthum-féle drezdai gim- néha távolabbi gyuladásos területrl jut a fer-
názium társrektora. P. érdemeket szerzett a régi tz anyag a vér- v. nyirokáram útján más helyre,
latin írókról közzétett kritikáival és jegyzeteivel. A fertzés legtöbbször helyben vált ki gyuladást,
1855 óta a Jahrbücher für Philologie und Pada- kivételesen azonban a baktériumok tova vitetvén,
gogik fllozóílai részének a kiadója. más helyen okoznak gyuladást, mikor a fertzés
Flectaiuus genua (lat.) a. m. hajtsunk tér- helyénaseb már behegedt.Okozója állatokon age-
det. A kat. egyházban régente minden miseimád- nyedést okozó baktériumokon kívül a bacillus coli
ság (oratio) eltt intézte ezt a felszólítást a dia- commune s azonkívül a sercegüszök és a rosszin-
kónus a hívekhez, mire a szubdiakonus énekelte dulatú vizeny baktériuma. A bántalom körülírt
Levate (a. m. emelkedjetek fel). Jelenleg csak V. terjed alakban jelentkezik, rendszerint heve-
kántorbjtökön, nagyszerdán, nagypénteken és nyés, ritkábban idült lefolyású. A körülírt F. he-
nagyszombaton szokásos az ünnepélyes misék al- veny és gyuladásos jelenségekkel kezddik, a duz-
kalmával. A csendes misében a miséz pap maga zanat laposan elterül s az ujjbenyomatokat meg-
mondja. tartja a bels hmérséklet sokszor emelkedik, a
;

Flectere si neqaeo superos, Ache- szomszédos nyirokerek és nyirokcsomók pedig

ronta movebo (lat.), Vergilius Aeneisébl vett beszrdnek. Kedvez esetben a gyuladásos jelen-
idézet Ha az égieket meg nem indíthatom, a pok- ségek enyhülnek, s a bántalom gyógyulással vég-
:

lotfogom megmozgatni. zdik; súlyosabb esetekben egy v. több tályog

Fleetwood on Wyre (ejtsd : vá- fejldik, melyeknek feltörése után a folyamat
flitvudd oan vájr),
ros Lancaster angol countyban, (1911) 15,876 lak., gyógyulni szokott. A tovaterjedS F. esetén a
látogatott tengeri fürdkkel. ^oiladás rohamosan terjed, közben sok apró tá-
Flegel, Eduárd Róbert, német Afrika-utazó, lyog fejldik, a bels hmérséklet és az érverés
szül. Vilnában 1855 okt. 13., megh. a Niger torko- száma emelkedik s néha a betegek genyes- vagy
latánál Braszban 1886 okt. 11. 1879-ben a Kame- evesvérüsg tünetei között, néhány napon beliU
run hegységben és a Niger mentén utazott. 1880- elhullanak. Kevésbbé súlyos esetekben a gyuladás
ban a Deutsche Afrikanische Gesellschaft támo- elhatárolódik s esetleg több tályog feltörése után
gatásával újból fölkereste a Niger vidékét s meg- a bántalom me^yógyul. Az eves F. túlheves je-
találta a Benue forrásait. 1883— Sé-ig a Benue- lenségekkel, a gyuladás rohamos terjedésévé^
Kongó vízválasztóját kutatta ki. 1885. a Deutsche a szervezet általános megfertzésével és szövet-
VI*
 ;

Flegrel mezk - 580 — Fleischl-féle haemometer

elhalással jár. Sokszor elhalás észlelhet az olyan s ugyanezen évben az országos közegészség-
szomszédos szövetben is, amely ellenállóbb, és ügyi tanács rendkívüli tagjává nevezték ki.
ebbl kifolyólag könnyen támad a vérerekben 1869-ben Walla halála után a Rókus-kórház
thrombus, melybl a leszakadt részecskék vér- szülészeti és ngyógyászati osztályának f-
mérgezést gyuladásokat okozhatnak kü-
V. áttóti orvosa lett, hol els dolga volt, ezen osztályt
lönböz bels szervekben is. Az idült F. heve- Semmelweisz tanának és a kor követelményeinek
nyés tünetekkel szokott kezddni, bár egyes fer- megfelelleg alakítani át, úgy hogy osztályán a
tz anyagok kezdettl fogva idült gyuladást vál- gyermekágyi láz elfordulása a ritkaságok közé
tanak ki, ilyen az aktinomikózis és a botriomi- tartozott. Irodalmi munkái a következk Szülé- :

kózis gombája. A gynladás lassú terjedése, a duz- szet,kózikönjrv bábák számára (Pest 1857) Az ;

zanat tömöttebb, majd szívósabb tapintata jel- alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda
lemzi. Ez az idült folyamat erömvi behatásokra 1869). Kisebb közleményei a Gyógyászatban,
gyakran hevenyéssé válik. A szövetszaporodás Orvosi Hetilapban, Wiener mediz. Wochenschrift-
megmaradhat mindenkorra. ben jelentek meg.
A sebek gondos ellátásával a F. kifejldése 3. F. Mihály, festmvész, szül. 1869 júl. 8.
megakadályozható, a folyamatban lev betegség Nagysmken. 1884-ben szobrásztanulónak állott be
esetén pedig a beteg szövetbe történ bemetszé- Brassóban, 1892. beiratkozott a képzmvészeti
sekkel kell a geny kiszivárgását, anaerob bakté- fiskolába s rajztanári oklevelet szerzett. Mint
riumokkal való fertzés esetén pedig a levegvel ilyen mködik 1897 óta Beszterczén. Közben kö-
való érintkezést lehetvé tenni. A kevésbbé súlyos vetve festi hajlamát, tehetségét több külföldi ta-
genyes P., ha hullámzás még nem állapitható nulmányúton fejlesztette, s 1901. Budapesten Ha-
meg, ferttlenít pároló-kötéssel látható el. lottat rz szász parasztok e. képére a Ráth-dljat
Flegrei mezk (Campi Phlegraei), Nápoly kör- kapta.
nyékén ama vulkáni vidék, melynek felületén ku- Fleischer, 1. Heinrich Leberecht, német orien-
szált összevisszaságban vannak a kialudt vulká- Schandauban 1801 febr. 21., megh,
talista, szül.
nok. Területén van a híres Monte-Nuovo. Lipcsében 1888 febr. 10. A Upesei egyetemen a
Fleims (Fleimser-lal,Val di Fiemtne), Tirol- keleti nyelvek tanára volt. Mve De glossis Ha- :

ban az Avisio középs völgyszakasza Cavelese bichtianis (Leipzig 1836); az Bzeregyéj utolsó
kerületben. kötete (Breslau 1842—43). Az általa kiadott mü-
Fleischer, Antal, kémikus, tanár, szül. Kecs-
1. vek: Albufeda História moslemica-ja (u. u. 1831);
keméten 1845 júl. 19., megh. Kolozsvárt 1877 Samachscharis Ai-any nyakkötök cimvének a for-
nov. 28. Elbb gyógyszertárakban mködött; dítása (u. 0. 1836) Ali száz mondása (u o. 1837)
;

1865 — 66-ig elvégezte a bécsi egyetemen a gyógy- Baidhavi kommentárja a Koránhoz (2 köt. u. o.
szerészeti kurzust s aztán provizor lett Moson- 1844—48) Muh. Ibrahim perzsa nyelvtana (u. o.
;

ban. Majd a budapesti egyetemen Than tanár ké- 1847., 2. kiad. 1875). Kiadta még a drezdai kir.
miai intézetében dolgozott, s 1868. a gyógyszeré- könyvtár keleti kéziratainak katalógusát és sok
szet doktora lett. Azután tanársegéd, s 1872. a becses anyagot nyújtott az arab nyelvészethez.
kolozsvári tud. egyetem újonnan felállított ké- 2. F., Moritz, német kémikus, szül. Cleve-
miai tanszék tanárává nevezték ki. 1872 —73-ig a ben 1843 jan. 2. Bányászatot, majd vegytant ta-
külföldi kémiai laboratóriumokat tanulmányozta. nult Berlinben és Greifswaldban 1869. a hohen-
;

Bonnban a híres Kekule tanár laboratóriumában heimi gazdasági kísérletezési állomás kémikusa
dolgozott. Kémiai cikkei és értekezései különböz lett, 1875— 77-ig a bonni kísérletezési állomás
magyar és német lapokban jelentek meg. Önálló igazgatója volt. 1891-ben a berlini mezgazda-
müvei: Aszóbránci hideg sóskénes ásványvíz sági fiskola tanára, 1898. a porosz földmivelés-
vegyi vizsgálata ; A
felmangansavas kálium be- ügyi minisztériumnak tanácsosa. Tudományos
hatásáról szerves savakra (Pest 1872) ; A
dithio- mvei Die Torfstreu, ihre Herstellung und Ver-
:

cyansavról, a rhodanammon néhány ketts só- wendung(Bremen 1890) Die Bodenkunde auf che-
;

járól (Bpest 1875—77); A ciánsawegyületek misch-physikalischer Grundlage (Berlin 1898, 2

szöveti alkatáról (u. o. 1877). köt.). Biedermann halála óta szerkeszti a Zen-
2. F. József, norvos, szül. Breznóbányán 1829 tralblatt für Agríkulturchemie c. lapot.
jún. 22., megh. 1877 máj. 23. 1847-ben mint a 3. F., Oskar, német zenetörténetire, szül.
pesti orvosi egyetem hallgatója a kitört szabad- Zörbigben, Szászországban, 1856 nov. 2-án. Mint
ságharc alatt honvéd volt a 49-Lk zászlóaljban, az a filológia doktora 1885-ig Spittánál Berlinben a
ácsi ütközet után a komáromi kórházba helyez- zenei tudományokat tanulta. 1886-ban a királyi
ték át, hol a kapitulációig a betegek ápolása kö- hangszergyüjtemóny re lett. 1892-ben a berlini
rül fáradozott. Orvosi tanulmányait elvégezvén, egyetemen a zenetörténet tanára. Megalapította
mint szigorlót a pesti gyermekkórházban alkal- 1899. az Internationale Musikgesellschaftot, mely-
mazták. 1853-ban orvosdoktorrá avatták és Geb- nek közlönyeit szerkeszti. F. értékes tanulmányt
hardt egyetemi tanár asszisztense lett. 1854 ápril- irt Denis Gaultierrl (Leipzig 1886). Egyéb mun-
ban az egyetemi szülészeti klinikán eleinte Birly kái Neumenstudien ; Abhandlungen ber mittel-
:

Flórián és ennek halála után Semmelweisz Ignác alterliche Ge8angston8chriften(3 köt. 1895— 1904);
mellett volt tanársegéd. Ezután egészen a szülé- Führer durch die königliche Sammlung altér
szetnek és ngyógyászatnak szentelte magát. Musikinstrumente (Berlin 1892).
Lángesz mestere tanát a Gyógyászat 1861. év- Fleischl-féle haemometer, valamint aFleischl-
folyama terjedelmesen ismertette. 1867-ben a Miescher-féle Jmemometer a vér haemoglobin-
szülészeti mtéttan magántanárává habilitálták tartalmának meghatározására szolgáló eszköz.
 ; :

Fleischmann — 681 — Plesch

Lényege az, hogy a vérbl pontos hígítást ké- nyaktól ered. Ezekhez csatlakoznak két oltár-
:

szítve, a nyert haemoglobinoldat színét összeha- szárny a madridi Prado-muzeumban, az egyiken

sonlítjuk egy rubin-ü vegek színével, illetleg a donátor, Heinrich von Werl képmásával és
meghatározzuk, hogy az üvegek milyen vastag 1438. évszámmal, Krisztus a kereszten (Boriin,
része egyenl sötét a véroldat színével. Az ék Frigyes császár múzeum) Jézus születése (dijoni
;

vastagságából meghatái'ozhatjuk a vér haemo- múzeum); triptychon a brüsszeli Mérode-gyüj tö-

globín tiirtiilmát. ménybl (jelenleg ismeretlen helyen). Mvészete
Fleischmann, Wilhelm, gazdasági vegyész és a van Eyck testvérek mellett az ers, drámai
tejgazdasági író, szül. Brlangenbon 1837 dec. 31. hatásra való törekvéséért érdemel ílgyelmet.
Würzburgban, Münchenben, Erlangenben végezte Fleming (Flemming), Paid, német lírai költ,
tanulmányait, Liebig müncheni laboratóriumá- szül. Hartsteinban (Szászország) 1609 okt. 5.,
ban dolgozott, innét Memmingenbe ment az ottani megh. 1640 ápr. 2. Hamburgban. Költészetében
gazdasági kísérleti áUomás vezetjéül, 1867. pe- a Kelet befolyása tükrözdik, melynek kalandos
dig Lindauban a reáliskola rektora lett és ott és változatos életét Perzsiában ismerte meg, hol
1872-ig az algauí alpesi kísérleti állomás tudo- 4 évet töltött mint követségi alkalmazott. Költe-
mányos kutatásait vezette. 1876. a mecklenburgí ményei Teutsche Poamata címen elször Lübeck-
kormány a radeni tejgazdasági kísérleti állomás ben jelentek meg 1642. összes költeményeit ki-
és iskola vezetésével bízta meg. Ez volt az els tej- adta Lappenberg (Stuttgart 1866); Tittmann
kísérletí állomás Németországban. 1882. tanárrá (Leipzig 1870) és Ósterley (Stuttgart 1820). V. ö.
nevezték ki. 1886-ban a könígsbergi egyetem gaz- Bomemann, Paul F. (Stettin 1899).
dasági intézetének igazgatójául hívták meg, ahol Flemming, Walter, német anatómus, szül.
1.
1887. a kleinhofi tejgazdasági kísérleti állomást Sachsenbergben (Mecklenbm'g) 1843 április 21.
és tanintézetet szervezte Tapiau mellett. 1896-ban Göttingenhen, Tübíngenben, Rostockban és Ber-
hasonló állást foglalt el Göttingenhen. A vaj ké- linben tanult. 1868-ban avatták orvosdoktorrá,
szítés körüli eljárása, a Schwartz-féle tejfölözés 1872-íg Würzburgban Semper mellett tanársegéd.
módja s a tejfölözgépek alkalmazása és javítása 1872-ben Rostockban magántanári képesítést
a mecklenburgí tejgazdaságot egészen új irányba nyert. 1873-ban Prágában rendkívüli tanára a
terelte. Pontosabb mvei: Das Schwartz'sche hístológiának és fejldéstannak. 1876-ban az
Ausrahmungsveiíahren (Bremen 1878, 2. kiad.) anatómia rendes tanára Kiéiben. F. fleg a histo-
Das Molkereíwesen (Braunschweig 1879); Der lógiába vágó dolgozatokkal gazdagította a tudo-
Centrifugenbetrieb in der Mílchwirthschaíí; (Bre- mányos irodalmat nevezetes dolgozata Zellsub-
; :

men 1885) Die Wirksamkeit der Versuchsmol- stanz, Kern und Zelltoilung.
;

kereí zu KÍeinhof-Tapiau in Ostpreussen (Danzig 2. F, John, 1. Flem.

1889) Untersuchung der Milch von 16 Hollánder
; 3. F, Paul, l Flemirig.
Kühen wáhrend der Dauer einer Lactation (Ber- Flensburg, az ugyanily nev járás székhelye
lin 1891); Lehrbuch der Milch wirtschaft (Bremen Schleswig porosz kerületben, /leio) 60,931 lak.
1893, 3. kiad. 1901). Szerencsés fekvésénél fogva a város gyorsan fej-
Flektálás, flexió (lat.), 1. Hajlítás. ldött s ipara és kereskedelme ma már számot-
Flektáló nyelvek, 1. Hajlítás. tev. Tszomszédságában Duborg vár romjai.
Flem, f üi-dö, 1. Flims. Flentes (lat.) a. m. sii'ók a régi egyházban a
;

Flem., természetrajzi, különösen pedig tudo- nyilvánosan vezeklk 4 osztályának (flentes, audi-
mányos állatnevek után Flemming John (szül. entes, genuflectentes, consistentes) elseje. Míg a
1785., megh. 1857.) edinburghi egyetemi tanár ne- többi három osztályba tai'tozók bemehettek a
vének rövidítése, aki különösen gerinces- és lágy- templomba s az isteni tisztelet egy részén is részt-
testü állatok tanulmányozásával foglalkozott. vehettek a sírók a templom pitvarában foglaltak
:

Flémalle, két község Liége belga tartományban, helyet, hol a templomba menket könnyek között
F. Gratide, (i9ii) 5123 lak. F.-Haute, amattól kérték az érettük való közbenjárásra, imádsági-a.
;

2 km.-nyire, (1911) 4831 lak., mindkett k- és szén- A P.-eket híemanteseknek is nevezték, minthogy
bányákkal. télen is csak a templom udvarában tai-tózkod-
Flémalle, Bartholet, belga fest, szül. Lüttích- hattak.
ben 1614., megh. u. 0. 1675. Doufifet tanítványa, Flénu, helység Hainaut belga tartományban,
24 éves korában Rómába ment, ahol különösen 11911) 5433 lak., nagy szénbányával.
Roussin hatása alatt állott. 1647-ben visszatért Flers, város Orne fi'ancia départementban, (1906)
hazájába, azután fölváltva hol Franciaországban, 13,704 lak., jelentékeny pamut- és kémiai iparral.
hol Belgiumban tartózkodott. A lüttichi templo- Régi kastélya a Pellevé grófi család tulajdona
mokban (székesegyház, Szt. János-templom stb) volt.
több vallásos tárgyú festménye látható a brüsz-
; Flers, Róbert, marquis de, francia drámaíró,
szelí múzeumban Heliodorus kizetése, a drezdai szül. Pont-l'Evequeben (Normandia) 1872 nov.
képtárban Aeneas búcsúja Trójától, a kasseli kép- 22. Néhány sikertelen regénykísérlet utón Cailla-
tárban Nagy Sándor utazása, Lucretia halála stb. vet társaságában számos operettszöveget ós bo-
Flómallei mester, névszerínt ismeretlen né- hózatot írt. L. Caillavet.
metalföldi fest a XV. sz. els felében, aki nyíl- Fiesch, 1. ^rmtn, mohácsi rabbi, szül. 1865 ápr.
ván Tournaiban dolgozott és Rogier van der 11. Bácsalmáson. Több zsidó teológiai értekezés-
Weyden mvészetével áU rokonságban. Elneve- nek és munkának a szerzje. Nagyobb müvei
zése a flómallei apátságból származó, jelenleg a Azsidó (Mohács 1908 és 1911); Az élet meg-
frankfurti Stadel-féle intézetben lev oltárszár- hosszabbításahMiai és talmudi alapon (u. o. 1910).
 ;

Plessingrue 582 - Flexibilitás cerea

2. F. Károly, hegedmvész, szül. Mosonban nevezték ki és egyúttal XV. Lajos megtette a mi-
1873 okt. 9. Bécsben Grünnél 1886— 90-ig, ezóta nisztérium elnökévé. Az akkor már 73 éves aggas-
Parisban Marsicknál tanult 1894;-ig ezután a ; tyán eleintén szerencsésen intézte Franciaország
bukaresti konzervatórium tanára és Erzsébet ro- külügyi politikáját. A lengyel trónörökösödés után
mán királyné vonósnégyesének feje, majd az Lotaringiával növelte Franciaországot ellenben ;

amsterdami konzervatóriumon tanár volt. Kiadta az osztrák örökösödési háború felülmúlta a már
R, Kreutzer és Paganini ujjgyakorlatait. nagyon is kimerült ország erejét és a francia csa-
3. F. Tivadar, fest, 1. Feledi. patok különösen a magyar felkel hadaktól érzé-
Flessingue (ejtsd: flesszeng), 1, Vlissingen. keny veszteségeket szenvedtek. A háború befeje-
Fletcher (ejtsd necsör), 1, John, angoí drámaíró,
: zését már nem élte meg. Belügyi poUtikája az
Beaumont Francis drámaíró bens barátja, aki- abszolutizmus keretében mozgott, mi t
a parla-
vel számos drámáját együtt írta. L. Beaumont. mentekkel és közvéleménnyel viszályba keverte.
2. F., Margaret, angol írón és mvészn ;
A szükséges reformok kivitelét elodázta egyedül ;

1891 nyarán nvérével bejárta a felvidéket, Bi- a jog terén történt (Daguesseau által) némi újítás.
hart és Erdélyt és visszatérvén Angliába, tapasz- V. ö. Jobez, La Francé sous Louis XV., különösen
talatait Sketches of Life and Character in Hun- a II. és III. köt. Verlaque, Hist. du card. F. 1879.
;

gary c, rajzokkal díszített szép munkájában örö- 2. F., Glaude, francia pedagógus és egyház-
^
kítette meg, amelyben a legrokonszenvesebben történész, szül. 1640 dec 6. Parisban, ahol 1728
szól rólunk. Mvét, melyet kalauzának, gr. Es- júl. 14. meghalt. Jogi és teológiai tanulmányokat
terházy Kálmánnak ajánlott, az angol kritika végzett, utóbb XIV. Lajos természetes fiának,
nagyon kedvezen fogadta. V. ö. Vasárnapi Újság Vermandois grófnak nevelje, 1689 óta Bourgogne,
1893, 6. sz. Anjou és Berry hercegek másodudvarmestere,
Fletschhorn, a WaUisi Alpok két csúcsa a végre XV. Lajos gyóntatója lett. Terjedelmes
Saas völgye és a Simplon-szoros közt az B.-i ; egyháztörténetet írt(Histoireecclésiastique, Paris
4001, a D.-i 4005 m. magas. 1691—1720, 20 köt.), mely 1414-ig terjedt. Claude
Flettner, Feter, 1. Flötner. Fabre és Alex. Lacroix 1768-ig folytatták. His-
Fleur (franc, ejtsd: flör), virág, az illatszeró- toire du droit f ranpais c.mve az episcopalismus
szetben a. m. bouquet. —
F. de lis, liliomvirág, a és gallicanismus határozott kifejezése. Catóchisme
Bourbon-ház címerének virága, mely mások sze- historique c mvét Hegyi József (Szeged 1820)
rint az alabárd hegyét jelképezné. Meuriste, — magyarra fordította. Kopáesy József (Veszprém
virágkedvel, virágfestö, mvirágkészítö. 1801) és Virág Benedek (Buda 1806) is fordítot-
Fleur., természetrajzi s különösen állati ne- tak F. mveibl.
vek után Fleurieau de Béllevue (1761—1852) ne- 3. F., Emüe Félix, francia tábornok és diplo-
vének rövidítése fleg a lágytestü áUatok tanul-
; mata, szül. Parisban 1815 dec. 23., megh. u.o. 1884
mányozásával foglalkozott. dec 11. Mint Bonaparte Napóleon elnök híve gyor-
Fleurance (ejtsd flöránsz), város Gers francia
: san emelkedett a tiszti rangfokozatokon. 1861-ben
départementban, kb. 3000 lak. Ipara és kereske- a császár szárnysegédévé lett, 1865 szenáton-á ne-
delme hanyatlófólben. Régi gót templom. vezték ki. 1866-ban, Velence bekebelezése után,
Flenret (franc, ejtsd: flöré) a. m. fátyolselyem Viktor Emanuelhez ment diplomáciai küldetésben,
továbbá szúrókard, gombos heggyel, 1. Eapiére. 1869. pedig orosz követ lett. A köztársaság ki-
Flenrettest (franc, ejt«d: fiörett) a. m. hízel- kiáltása után errl az állásról ehnozdították és
gés, bók. többé nem is alkalmazták. Emlékiratai Souvenirs
Fleuron (fi'anc, ejtsd: flöróS), az épületek, öt- du gónéral P. címen jelentek meg (Paris 1897—
vösmvek, kovácsoltvas tárgyak, kelmék stb. vi- 98, 2 köt.), melyekben III. Napóleon császár tör-
rágdiszítménye. A könyvnyomdászatban kis ara- ténetét sok pontban megvilágítja. A II. kötetben
beszkek és egyéb kisebb díszítmények, címerpaj- az 1859-iki osztrák háborút tárgyalja. Másik
zsok és effélék. L. Vignette. mve: La Francé et la Russie d'aprés lespapiers
Fleurus (ejtsd: flörUsz), város Hainaut belga tar- du génórai F. (u. o. 1902).
tományban, (1911) 6333 lak., gyapjúfonással és szö- Fleury de Chaboulon (ejtsd: flöri dö sabuióS),
véssel, k- és szénbányákkal. A város környéke Pierre Alexandre Edouard, francia báró és I. Na-
többször volt jelentékeny csatáknak színhelye. póleon császár titkára a 100 nap alatt, szül. 1782.,
Fleury, apátság (lat. Floriacum), ismeretes St. megh. Parisban 1835 szept. 28. A Waterlooi csata
Bentt sur Loire néven is, híres Benedek-rend után F. Londonba távozott, ahol Mémoires pour
apátság, amely Szt. Benedek testét rizte. Ala- servii" a Thistoire de la vie privée, du retour et du
píttatott 638 körül. Iskolája nagy hírre tett szert. régne de Napóleon I. en 1815. c mvét adta ki
Könyvtárát számtalan kézirattal a hugenották (1819., 2 kötet, német ford., Leipzig 1820). Késbb
semmisítették meg 1562. Az apátság a francia visszatért hazájába és 1834. a képviselháznak
forradalom idején (1796) megsznt csak román lett tagja.
;

stíl temploma (két kereszthajóval) maradt fenn. Fleury-Husson, francia író, 1. ülmmpfleury.
V. ö. Sackur, Cloniacenser (1892); ürkunden- Flevo Lacus, ókori neve a Zujder-tónak.
buch V. Prou u. Vidier (1900) stb. Flexibilis (lat.), hajlékony, hajlítható.
Fleury, 1. André Hercule de, bíbornok és XV. Flexibilitás cerea (viaszkszerü Jiajlékony-
Lajos király miniszterelnöke, szül. Lodéveben, ság), az izmoknak az a sajátsága, hogy kevéssé
1653 jún. 22., megh. 1743 jan. 29. Gyorsan emel- fokozott izomtónus mellett a végtagok hajlítása-
kedett az egyházi pályán, 1698. püspök, aztán a ké- kor az az érzés támad bennünk, mint mikor viasz-
sbbi XV. Lajos nevelje lett. 1726-ban bíbornokká kot hajlítunk. Ideg- és elmebajokban fordul el.
 ;

Flexfo - 688 - Pllnok

Flexió (lat.), 1. Hajlítás. Theodor, a diakonissza-ügy újkori apos-

2. F.,
Flexiós nyelvek, 1. Hajlítás. tola, Epsteinben (Nassau) 1800 jan. 21.,
szül.
Flexorok, a hajlító izmok. megh. Kaiserswerthben 1864 okt. 4. 1822. pap
Flexura (lat.) a. ra. hajlás, görbülés ; a nyelv- lett Kaiserswerthben 8 megalapította 1833. a
tanban a. m. hajlítás, ejtegetés. — F. (geoi.) néven fogságukból szabadon bocsátott nk
számára azi-
lumát, a Magdolna-intézetet 1835. Düsseldorfban
;

az els németországi kisdedóvót, 1836. Kaisers-

werthben az els kisdedóvónképz intézetet. A
rajnai-vesztfáliai diakonissza-egyesület megala-
pítása után (1836), ugyanazon óv okt. 13. az els
protestáns diakonissza-intézetet nyitotta meg
1. ábra. Plexara, a lestllyedt lap, v összeköt szárny. Kaiserswerthben ezután ajótékonysági intézetek
;

egész sorozatát alapította meg, nemcsak hazájá-

Suess E. magyarázata szerint egy nagyobb kiter- ban, hanem Angliában, Amerikában, st Ázsiá-
jedés horizontális terület rétegeinek Z vagy S ban is. Mvei közül említend: Das Buch der
alakú küszöbszer meghaj- Martyrer (Kaiserswerth 1853—60, 3 köt.); Christ-
lítását kell értenünk, amely licher Volkskalender. V. ö. Georg Fliedner, Th.
eltt és mögött a rétegek F. (Kaiserswerth 1892, 3. kiad.); Th. Schafer.
vízszintesen ugyan, de kü- Th. F., ein Characterbild (u, o. 1900) SchreWer, ;

lönböz magasságban fe- Th. F.-s Lebenswerk (u. o. 1900) Gsiky Lajos,;

küsznek. A két ábra mu- Lelkipásztorkodástan (Budapest 1908, 458—85 1.).

tatja a rendes monoklinális Fliegende Blfttter, humorisztikus illusz-
2. ábra. és a vetdéssé alakult F.-t. trált hetilap, mely 1844 óta jelenik meg München-
Bséijjelszakadt flexora,
elfenödött rétegfejekkel
Flexara sigmoidea ben ós népies, minden politikai iránytól független,
sigmoideum v. S ro-
(colon népszer német ólclap, mely Magyarországon is
manum), a vastagbél egy része, mely a lehágó el van terjedve, fképen kitn humoros rajzai-
vastagbél (colon deseendens) folytatásaképen a ért. 1904 óta Schneider Július szerkeszti.
kis medence bal felében helyezkedik el s a kereszt- Fliese (ném.), négy- v. többszögletes, néha ke-
csont közepénél a végbélbo megy át. rek, padlók v. falak burkolására használt leme-
Flgge. növénynevek mellett Flügge Johann zek. L. Burkoló lemezek.
Hamburgban 1775 júl. 22., meghalt mint
(szül. Fhgelj, August, osztrák altábornagy, szül. Tar-
hamburgi orvos Barmbeckben 1816 jún. 28.) nevé- nowban (Galícia) 1810., megh. Bécsben 1879 ápr.
nek rövidítése. Mint botanikus a pázsitfóléket is- 12-én. 1854-ben a katonai földrajzi intézet igaz-
mertette (Graminum monographia, Hamb. 1810). gatója lett, mely állásában kiváló érdemeket
Fliákok (phlyakes, gör.), hivatásos bohócok szerzett Ausztria háromszögelése és térképezése,
és komédiások a régi görögöknél, kik furcsa, ki- továbbá az európai fokmérés körül, ó alkalmazta
tömött öltözetben majd magukban, majd társaság- elször a heliogravure-t a térképek elállítására
ban léptek föl különösen az alsóitáUai Tarentum
; és sokszorosítására. 1872-ben nyugalomba vonult,
színészei és darabjaik váltak híresekké. A víg- mindamellett 1875-ig az osztrák fokmér-bizott-
játékok jeleneteit sok, Alsó-ltáliában talált váza ság elnöke maradt.
képei örökítik meg. Fligely-fók, a Ferenc József-föld (l. o.) leg-
Fllbustiers (franc, ejtad flibttsatyié, ang. free-
: északibb pontja (82" 5') a Rudolf-szigeten. A Payer
booters)&.m.kalózok.Eza8zóaz angol flyboat-ból és Weyprecht-expedició fedezte fel 1874 ápr. 12.
származik (holland.vlieboot, franciául flibot) a. m. Fliktena (phlyktaena) a. m. hólyag. A szemé-
könny sajkások. Ezt a nevet viselték a XVII. sz. szetben így nevezik a bizonyos kötöhártyagyula-
végén és XVIII. sz. elején azon vakmer francia dásoknál (coiyunctivitis) a szaruhártyán fellép
és angol kalózok, akik magukat parti testvérek- hólyagokat, amelyeket a köthártya körülírt ers
nek (fréres de la cóte) nevezték és Amerika part- gyuladása vesz körül (conjunctivitis phlykta©-
jain valóságos rabló-hadjáratokat vittek véghez, nosa).
míg végre a XVIII. sz. elején tönkretették ket. Fliktenózis, brbetegség, amelyet hólyagok
A F. zászlóját «víg Roger»-nek hívták s fekete képzdése jellemez.
színén halálf és fóvenyóra díszlett. (L. Bukaná- Fliktenuláris az olyan gyuladás, amely ílik-
lás.) Ujabb idben más kalózokat is illetnek e tena (l. o.) keletkezésével jár. F. conjunctivitis
névvel. a. m. limfatikus, pusztulás v. ekcémás köthártya-
Fliedner, 1. Friedrich, német evang. teológus, gyuladás. L. KötöMrtyagyuladás.
szül. Kaiserswerthben IMb jún. 10., megh. 1901 Flims (rétoromán Flem), látogatott klimatikus
ápr. 25. Madridban, hol 1870 óta míiködött mint fürdhely Graubünden svájci kantonban, a Glami
követségi lelkész s evangélikus hitközségeket, Alpok déli lejtjén 1102 m. magasságban. Közelé-
árvaházakat, könyvkereskedéseket alapított. Ki- ben a zöld Cauma-tó, fürdvel.
adta a Revista cristiana, Amigo de la [nfancia s a Flinck, Govaert, hollandi fest, szül. Clevóben
Blátter aus Spanien hírlapokat. Könyvei Blátter : 1615 jan. 25., megh. 1660 febr. 2. Elször Jacobs
und Blüthen (költemények, Heidelb. 1886) Röm. ; Lambertnek volt tanítványa Leeuwardenben, az-
Missionspraxis auf den Karolinen (Leipzig 1890) után (1634) Antwerpenben Rembrandtnak lett ta-
DieEvangelisation in den röm.Lándem (Qütersloh nítványa, akit különösen flatalabbkori képeiben
1892); Aus meinem Lében, Erinnerungen und ersen utánzott, míg utóbb Bartholomaeus van
Erfahrungen (Berlin 1900, 2 köt. 5-ik kiad. 1902). der Helst hatása alá került, utoljára pedig fla-
Fllnders 584 Fliúsz

mand és olasz mestereket utánzott és modorossá után az Appalachicolát alkotja mintegy 80 km.-
;

vált.Különösen vallásos tárgyú képei mutatják nyi hosszúságban Albanyig hajózható. —

5. F., a
Rembrandt hatását Izsák megáldja Jákobot( Ams-
: Saginavs^ forráspatakja Michigan államban.
terdam, Rijksmuseum) Az angyalok hirül adják
; Flint, Róbert, angol bölcsész, szül. Dumfries-
a pásztoroknak Jézus születését (Paris, Louvre); ben (Skóciában) 1838 márc. 14., megh. 1910 nov.
Manoa áldozata ós Ábrahám eltaszítja Hágárt Glasgov^'ban végezte tanulmányait, azután a papi
(1640. budapesti Szépmvészeti Múzeum) stb. Ki- pályára lépett. De csakhamar az ediabm*ghi egye-
tn képmásai a braunschweigi, szentpétervári, tem bölcsészeti tanszékére hívták, melyen 1903-ig
drezdai, bécsi, párisi képtárakban láthatók, de mködött. Fbb munkái Chríst's kingdom upon
:

legismertebb alkotásai nagy lövészképei az am- Earth (1865) Phílosophy of history in Francé and
;

sterdami Rijksmuzeumban: Ijjászokképe 1647-böl Germany (1874). Az ebbl rendezett Il.kiad. e címet
és a vesztfáliai békét ünnepl lövészek, 16á8-ból. viseli History of the phílosophy of history (London
:

Nagyszabású, hatásos, de némileg színpadias 1892) Theism (3.kiad. 1891) Antitheistic theories
; ;

mvek. (4. kiad.1891 Víco 1894) és Hístorical phüosophy

;

Fllnders, 1. mintegy 800 km. hosszú folyó ín Francé, í'rench, Belgium and Switzerland (Lon-
Queeusland ausztráliai gyarmatban, a d. sz. 20" don 1894) Soeialism (1894) Sermons and Add-
; ;

alatt ered; eleinte K.-nek folyik. Bürke kerületben resses (1899); Agnosticism (1903); Phílosophy
a Richmond Downst öntözi, azután É.-nak fordul as a Scientia Scientiarum (1905).
és két ágban a d. sz. 17" 30' alatt szakad a Car- Flinta, 1. Flint.
pentaría-öbölbe.— 2. F. 16 km. hosszú /ie<irj^tówc Dél-
, Flintshire, county Walesben az Ir-tenger, a
Ausztrália ausztráliai gyarmatban, a Torrens-tó- Deetorkolat, Chaster és Denbigh countyk közt.
tól K.-re legmagasabb csúcsa a Remarkable (969 Hegyes-völgyes területe 667 km^, lakóínak száma
;

m.).— 3. A Purneaux (1. o.) nev szigetcsoport leg- (1911) 92,720. Föfolyói a Dee az Alynnal és a Clwyd.
nagyobb szigete. Legnagyobb gazdagsága a bányászat. A Dee men-
Fllnders, Mattheiv, angol utazó, szül. Doníng- tén nagy széntelepei vannak azonkívül vannak ;

tonban 1774 márc. 16., megh. Londonban 1814 rézérc- és ólombányái. Iparosai pamut- és gyapjú-
júl. 19. 1795— 99-ig Ausztrália délkeleti partját szövéssel és cserépedénygyártással foglalkoznak.
térképezte ós körülhajózta Tasmaniát. 1801— 02-ig Fvárosa Mold, fontosabb helyiségei még St.
«Investigator» hajójával, John Pranklm tár- Asaph, Rhyl Flint ós Holywell jelentékenyebb
;

saságában, Ausztrália D.-i és K.-i partjait kutatta szénbányával.

ki s a Torres-szoroson át eljutott a Carpentaria- Flintüveg, 1. Fénytani üveg.
öbölbe. Mve Voyage to Terra AustraUs (London
: Flinz (geoi.). A flnomszemüen tömött sziderit-
1814, 2 köt., németül Weimar, 1816).V. ö. Thyme, vasércet sok helyütt P.-nek nevezi a bányász,
Matthew P. (London 1896); Naval Chronicle így pl. a ruszkiczai vasércbányák ásványa ¥.
(u. 0. 1815). Németországban pedig az Ulm \ádéki édesvízi
Flindt (FLynt, Vlyndf), Paul német ötvös, fels miocén Dinotherium homokot nevezik F.-ek.
megh. Nürnbergben 1620 körül. Ötvösmvei kö- Flip (ang.), sörbl, pálinkából ós cukorból ké-
zül egyet sem ismerünk, de (P. V. N. betkkel je- szült ital.
lölt) metszetei, ötvösök számára való minták, igen Flirt (ang., ejtsd flört, franc. flirtage). Szerel-
:

nagy szerepet játszottak a német renaissance öt- meskedés, kacérkodás, dévajkodás Angolország- ;

vösség történetében. E minták gazdag figurális ból eredt kifejezés a nem komoly udvarlás jel-
elemei mellett különösen a sodrott szalagos dí- lemzésére.
szítmányek játszanak nagy szerepet. F1ÍB (Fíysch, geol.), az Északi- és részben a
Flinkit (ásv.), vékony táblás kristályok, ame- Keleti-Alpokban ama régebb harmadkori, részint
lyek legyez módjára vannak elhelyezve. Üveg- pedig kréta-szísztémabeli, kövületekben szegény
fény, zöldesbama, átlátszó. Összetételére nézve márga, agyagpala, fképen pedig homokk alkotta
bázisos mangánarz^nát MnAs04.2Mn(OH)2. A képzdmény, mely az Alpok északi mészövét
:

HarstigbányábanPajsberg közelében (Svédország) igen hatalmas ós összefügg tömegekben övezi.

található. A bécsi erdben a kréta-szísztémabeli, ú. n. bécsi
Flinsberg, falu és fürdhely Liegnitz porosz ke- homokk ngyancsak P., valamint még keletiebbre
rületben, vasas ós szónsavas ásványvízforrással. akárpátiJiomokkö.'Pelsö-Olasiországha.nmacigno
Flint (ang.) a. m. tzk. A P. szóból szár- a neve. F. svájci helyi megnevezést az irodalóm-
mazik a flinta szó is, ami alatt a tíízköves puskát ban Studer vezette be. L. Krétakor és Harmad-
értették. L. még Fénytani üveg és Tzk. kor.
Flint, 1. county Walesben, 1. FlintsJiire. —2. Flitsch (Bovec), község Tohnein görzgradis-
F., tengermelléki város az ugyanily nev county- kai kerületi kapitányságban, a fels Isonzó mel-
ban, (1911) 5474 lak., szén- és ólomérckereskedés- lett, a F.-er Klauso nev hegyszoros végében,
sel, római régiségekkel. Kikötjébe 300 t.-ás hajók (1910) 2042 lak., csipkekészítéssel. A hegyszoros-
a rakodópartokig juthatnak. —
3. F., county- ban, amelyet egy ersség véd, 1809. az osztrákok
ezékhely Michiganben (Egyesült-Államok), a F. az elrenyomuló franciákat sokáig feltartóztatták.
partján, (1910) 38,550 lak. Pafürészek, malomipar, Fliúsz (gör. Fhleius), régi ión, utóbb eldóroso-
vas-, szesz- és dohánygyárak, gyapjúszövés. —
dott független város a Peloponnesos északkeleti
4.jP. (az indiánusok Tlironatiszká-i&), folyó Geor- részén arisztokrata alkotmánnyal, elbb a spár-
gia északamerikai államban. Ocmulgee néven az taiak, késbb az achájok szövetségese. A vidék
Atlanta nev fensíkon ered, fölveszi a Chatta- boráról, a lakosok vitézségükrl voltak nevezete-
hoocheet és ezzel együtt 350 km. hosszú folyás sek. A várostól délre volt Demeter szentélye, ahol
 ;

Fik. — 585 - Floquet

négyévenkint misztériumos ünnepeket ültek .Rom- vozik, annak súlya gyarapodik. Mivel ez el-
jai a mostani Hag Georgios mellett vaunak. mélettel számos tény minségileg magyarázható,
Fik., növénynevek mellett Floerke Heinrich a P. a XVII. sz. közepétl a XVIII. sz. utolsó ne-
Gustav nevének rövidítése (szül. Alten-Kulden- gyedóig általánosan el volt fogadva és helyessé-
ben 1764 dec. 24., mint n botanika tanára megh. gérl csaknem minden kémikus meg volt gy-
Rostockban 1835 nov. 6.). zdve. Míg a XVIII. sz. végén, fképen a Lcwoi-
Flobafene (röv.), a parafa sejtjeibon található sier megindította mennyiségi vizsgálatok ez el-
vörösbarna tartalom, amely fleg csorsavból és mélet tarthatatlanságát bebizonyították. A P. a
ennek bomlási termékeibl áll. kémia történetében nagy jelentség, mert ez
Flobert-puska. Töltényében nincsen lpor, ha- volt az els elmélet, mely egységes felfogásból
nem a gyutacs aránylag több lobbanó anyagot igyekezett értelmezni a kémiai változás jelent-
tartalmaz és ennek az elsütéskor keletkez gázai még Kémia.)
ségeit. (L.
hajítják ki a lövedéket. Hogy a lobbanó anyag Flogopit (phlogopü), vasat nem tartalmazó
rendkívül nagy repcsztö ereje a csövet szét no magnézium-csillám (1. Csillám). Szemcsés mész-
vesse, ennek falai aránylag igen vastagok, rmé- kben, dolomitban ós szerpentinben található:
rete pedig kicsi (5—6 mm.). A lövedék legfeljebb Pargas (Finnország), Campo longo (Tessin), Réz-
100 méterre repül. Szobában való célbalövésre és bánya (Bihar vm.), Passa-völgy (Tirol) és Ameri-
apró állatokra, madarakra stb-re való vadászatra kában számos helyen.
alkalmazzák. Floire et Blancbefleur (franc, a m. virág
Flocart v. üoquart (franc, ejtsd flokár), a bur-
: és fohérvirág, vagyis rózsa ós liliom),egy a közép-
gundi fköt (hennin) csúcsáról lecsüggö fátyol. korban rendkívül elterjedt rege fszerepli, akik
Floccnlus (lat.) a. m. pelyhecske a kisagy-
; egy órában születtek s együtt is serdültek fel, de
vel (cerebellum) oldalsó részének, ú. n. félteké- akiket a íiú atyja, a pogány spanyol király elsza-
jének alsó felszínén lev karélyocska, amely kít egymástól. Blanchefleurt, a fogoly keresztény
egy fehórvelbl álló nyél(pedunculus íiocculi) ál- gróü lányt eladják a babiloni emirnek, amire
tal a féreg(vermis) csomócskájával (nodulus) függ Floire utána bujdosik, szerencsésen fel is találja
össze. s egyesül vele. A haragvó szultán tüzhalálra ítéli
Floconné, a fürtözött felülettel bíró télikabát a szerelmeseket, de állhatatosságuk meglágyítja
szövet, 1. Fürtözögép. szívét s kegyelemben elbocsátja ket. Az ifjú pár
Flodden, domb Northimiberland angol grófság- visszatér hazájába, Floire uralkodóvá lesz s né-
ban, 1513 szept. 9. ennek lábánál a IV. Jakab ve- pével együtt megkeresztelkedik. Száz éves ko-
zérelte skótokat Surrey gróf angol csapataival rukban egyszerre halnak meg s közös sírban
legyzte. A csata színhelyén emlékoszlop áll, nyugosznak. A történet hihetleg keletrl került
Flodoard, frank krónikás, szül. Epemayben Franciaországba, ahol a XII. sz. folyamán kétszer
894., meghalt Reimsben 996 márc. 28. Mint a is feldolgozták (mindkettt kiadta E. du Méril,
rheimsi káptalan levéltárosa több latin költe- Paris 1856). E verses feldolgozásokon alapul-
ményt, továbbá Krisztus Jézus verses életrajzát, nak az 1170. alfrank, az 1220. közópfelnémet
els sorban azonban Annales c. alatt krónikát (Konrád Fleck), továbbá a norvég, svéd, német-
Irt, mely a 919—966. évek egyik fontosabb alföldi és középangol feldolgozások. Olasz nyel-
kútforrása (Megjelent a Mon. Germaniae Histo- ven Boccaccio dolgozta fel a tárgyat U Filocolo
rica cScriptoresa III. köt). Megírta mégarheünsi c. regényében. Az új német irodalomban Knor-
püspökség történetét História ecclesiseRemensis cí- ringné Tieck Sophie és Rückert feldolgozásai a
men (948-ig). Mind a két munkában megemlékezik legismertebbek. V. ö. H. Sundmachei', Die altfran-
a magyarok frank földre tett kalandos hadjára- zöslsche und mittelhochdeutsche Bearbeitung
tairól. Összes müveit kiadta Le Jeune (Oeuvres der Sage von F. u. B. (Göttingen 1872) H. Her- ,

de F., 3 köt., Rheims 1854—55). V. ö. WaUenhach, zog, Die beiden Sagenkreise von F. u. B.(Leipzig
Deutschlands Geschichtsquellen (I. köt.). 1884); Crescini, II cantare di Florio e Bianohillori
Flogiszton-elmélet. G. E. Stahl {1660— 17Si) (Scelta di curiositá 238. köt. 1889) G. Huet, Sur
;

J. J. Becher (1632-1682) eszméibl álUtotta fel l'origine de F. et B. (Románia 28 köt., 1899)

a F.-et. Alapgondolata ez elméletnek, hogy min- J. Reinhold, F. et B. (Paris 1906).
den éghet testben, ide számítva a kalcinálható Floqnart (franc), 1. Flocart.
(hevítés útján oxidálható) fémeket is, egy közös Floquet (ejtsd: floké), 1. Charles ThomaSyfvsiüa
alkotó rész van. melyet flogisztonnak neveztek. politikus, szül. St.Jean-de-Luzben 1828 okt. 5.,
Az égés lényege a P. szerint a ílogisztonnak az megh. 1896 jan. 18. Parisban. Ügyvéd lett Paris-
ég testbl való eltávozásában áll. Minél heve- ban (1851) és részt vett, több radikális lapnak szer-
sebben képes egy test égni, annál több ílogisztont kesztésében. 1867-ben azzal vonta magára a köz-
tartalmaz. A fémekrl azt tai*tották, hogy azok figyelmet, hogy a Parisba ellátogatott II. Sándor
a földeknek (a mai fémoxidok) ílogisztonnal való orosz cárt az igazságügyi palotában oVive la Po-
vegyületei. Mikor a fém elég, eltávozik belle a logne, Monsieur!)) szavakkal köszöntötte. 1871. a
flogiszton és visszamarad a föld. Azt, hogy a fé- nemzetgylés tagjává választották, 1872. a párisi
mek súlya elégetéskor szaporodik, dacára, hogy községtanács tagjává, 1876. pedig Parisban kép-
flogiszton távozik el bellük, azáltal igyekezett a viselvé választották. P. a széls balpárthoz csat-
P. érthetvé tenni, hogy a ílogisztont negatív lakozott. 1882 jan. havában a Seine département
súlyú anyagnak tartotta,vagyis olyan anyagnak, préfet-jévé nevezték ki. 1886., 1886. ós 1887. a
melyre a nehézségi er taszítólag hat, mibl kö- képviselház ehiökévé választották. 1888 ápr.-
vetkezik, hogy ha egy testbl a flogiszton eltá- tól 1889 febr.-ig miniszterelnök volt, mely állás-
Flór 586 Flóraelem

ban Boulanger tábornokkal párbajt vívott. 1889 Flóra (lat.), növényföldrajzi kifejezés, mely
novemberben újból a képviselház elnökévé válasz- alatt valamely terület növényzetét értjük. A P.
tották, de midn 1892. a Panama-pörben kitnt, megkülönböztetend a vegetációtól (1. o.), mert
hogy miniszter korában P. is pénzt fogadott el amíg a vegetáció jellemvonását a növények al-
Lessepstöl (melyet —
igaz —a Boulanger elleni kalmazkodása a klímához és a talajhoz szolgál-
választási költségekre fordított), a pótválasztáson tatja, vagyis a vegetáció fogalma a növénytakaró
megbukott. V. ö. Faivre, Discours et opinions de megjelenésének bizonyos küls alakjára vonat-
M. Charles P. (Paris 1885). kozik, kapcsolatban a növénytakaró életfeltéte-
2. F., Pierre Amable, francia történetíró,szül. leivel, tehát élettani fogalom, addig a F. fogalma
Rouenban 1797 júl. 9., megh. Pormentinben 1881 valamely terlet növényzetének rendszertani,
aug. 6. A roueni legfelsbb törvényszéknek jegy- amely megálla-
statisztikai összeállítására illik,
zje volt 1839. az Anecdotes normandes c. müve
; pítja, hogy bizonyos területeken mely növény-
alapján az akadémia tagjává választotta. Histoire családok, génuszok vagy fajok fordulnak el.
du parlament de Normandie (Rouen 1840—43, 7 Valamely terlet vegetációja lehet buja, amellett
köt.) c. munkáját az akadémia'a nagy Gobert-díjjal hogy P.-ja szegény, vagyis pl. kevés növényfaj
jutalmazta Etudes sur la vie de Bossuet (1855,
; az egyének nagy mennyiségével lép fel kiválóan
3 köt.) c. müvével is pályadíjat nyert. További alkalmas Viszont a P. gazdag,
életfeltétel között.
müve Bossuet, précepteur du Dauphin (1864).
: ha a területen nagy számú
fordul el, de e
faj
Bossuetnek kiadatlan müveit (Oeuvres inédites mellette terület vegetációja silány, ha az afajokban
de Bossuet) is sajtó alá rendezte (1828). gazdag növénytakaró egyénekben szegény, szór-
Flór Ferenc, orvostudor, szül. Nagy- Váradon ványos. P.-nak címezziik azon könyvet is, mely-
1809 okt. 10.,megh.Budapesten 1871 júl.7. Közép- ben valamely község v. vidék növényzete fel van
iskoláit Nagykárolyban, a bölcseletet pedig Nagy- sorolva, pl. F. Hungarica, F. orientális, F.
váradon végezte. Az orvostudományt Pesten ta^ Budapestinensis , F. comitaius Pestinensis stb.,
nulta, s 1833. orvostanárrá, késbb sebésztanárrá, de az igazi ilyen F.-ban a szisztematikailag össze-
s 1836. Pest város tiszteletbeli orvosává nevezte- állított növények diagnózisának, vagyis felismer-
tett ki. A szabadságharc alatt orvosi osztályfnök tet leírásának s a fbb bélyegek kitüntetésének
volt a hadügyminisztériumban. 1838 óta levelez is benne kell lennie, különben enumeráció (a. m.
tagja volt az akadémiának. A történelemmel fog- felsorolás) marad.
lalkozó s fiatalon elhunyt egyetlen fiának, Gyulá- Flóra, MajtMnyi Flóra, Tóth Káhnánné írói
nak emlékére végrendeletében a Magy. Tud. Aka- neve.
démiánál 20,000 frt alapítványt tett. Müvei : A
Flóra antarctica (növ.), l. Délsarkövi fióra'
tetszhúUak felélesztésérl szóló tanítás (1835); A
Flóra baltica, 1. Balti flóra.
nevezetesebb sebészi véres mtételekröl, Fritze dr. Flórabirodalom (növ.), minden olyan terület,
után (Pest 1835). Szerkesztette Bugát Pállal 1838- amelynek egészen sajátságos növényei és növény-
tól kezdve az Orvosi Tár-t. formációi vannak. Határát azok a helyek szabják
Flóra, ó-itáliai eredet istenn, a virágzásnak meg, ahol a jellemz növényszövetkezetek élet-
(lat. flos a. m. virág), a megtermékenyülésnek és föltételeit veszedelem fenyegeti, tehát továbbter-
tenyészetnek istensége, kinek kultusza egész jedésük természetes határokba ütközik. Ezen a
Közép-Itáliában virágzott. A falusi nép tavasszal, határon más s az itt uralkodó küls körülmények-^
a virágzás idején nagy bensséggel ülte meg F. hez jobban alkalmazkodó növények és P.-ak tn-
Mater (a. m. P. anya) ünnepét. Eóma városában nek elénk, s ennek megfelelen az egész tájkép
is srégi temploma állt a Quirinalison. De a pún megváltozik.
háborúk idején a Szibilla-könyvek utasítására Florac (ejtsd: florak), az ugyaníly nev járás szék-
egy közelebbrl meg nem határozható görög helye Lozére franc, départementban, a Tarnonnak
istennt (valószínleg Aphroditének egyik meg- hegyektl körülzárt szk és mély völgyében 609
jelenési formáját) telepítettek meg Rómában s P. m. magasban, (1901) 1662 lak., hii'es hagymater-
névvel ruházták fel. (L. Római mitológia) mesztéssel. Közelében a Rochefort sziklából fakad
Ennek a görög eredet F.-nak évenként ápr. 28. a kristálytisztavíz Pécher forrás,amelyet állítólag
kezdd hat napos állami ünnepet rendeltek, már a rómaiak Flos Aquarum néven ismertek.
melynek különös programmpontjai voltak kecs- : Flóra Capensis, 1. Fokföldi flóra.
kék és nyulak mókás viadala a cirkuszban (az Flóraelem (növ.) alatt azokat az alkotórészeket
állatviadalok paródiájaképen), ajándékosztogatás értjük, amelyekbl a föld növénytakarója már a
s ingyen ebédre való utalványok kiosztása a nép tercier korszakban összetevdött. Ezek 1. az arc-
között, továbbá színieladás, melyet azonban totertiar F., amely az északi és sarkkörli terület
nem színészek, hanem mkedvel félvilági höl- miocén leleteinek felel meg és sok oly fásnövó •
gyek rendeztek, kik adott jelre ledobták ruháju- nyel bir, amely még most is él Észak-Amerikában
kat s mezteleniil táncoltak. Ép a P.-ünnepnek ez és Kelet-Ázsiának trópuson kívüli részén 2.ja^a-
;

utóbbi része —
mindennem pajzán mulatság- laotropikus F.-et azok a növénycsaládok jellem-
gal megtoldva —
a keresztény írók szemében a zik, amelyek az óvUág trópusain ma is uralkodók,
P.-kultuszt a görög-latin pogányság erkölcstelen- mint a Pálmák, Pandanusok, Dracaenák, Myrtus-
ségének legkiáltóbb bizonyítókává tette, melyre félék. Mimózák, Urtica, Myrica, Aralia, Storculia-
számtalanszor hivatkoznak, különösen azért, mert félék 8. a neotropikus F. mainap tropikus Bra-
;

e kultusz —
a császárkorban ismételten meg- ziliában és Nyugat-Indiában terjedt el, a tercier-
újítva —
még a IV. században (Kr. u.) sem ve- ben valószínleg egész tropikus Amerikát bo-
szett ki. rította; 4. az ösoceáni F. tagjainak megvolt a
 ;
!

Flóra-gyertya — 587 Plores

képessége, hogy az óceánon nagy távolságokba antimonii, antimonoxid; F, Benzoes, a bonzoe-
elvándoroltak és a szigeteken tovább fejldtek, gyantából szublimál ássál kósztUt benzoesav ; P.
fképen pedig a déli félteke óceáni szigetein. L. martis, ferriklorid ; F. salis ammoniaci, ammo-
még Flórabirodalom. 7iiumkloridw. szalmiák ; F. salis ammoniaci mar-
Flóra-gyertya, 1. Gyetiya. tMea, ferriam,onniumklorid ; F. sülfurls, kénm-
Flóra pontica, 1. Növényföldrajz. rág; P. viridis aeris, ecetsavas réz; F. zinci, száraz
Flórasziget Borbás által használt nö-
(növ), úton készült cinkoxid.
vényfóldrajzi kifejezés egyes kisebbjói elszigetelt, Flores, 1. az Azorok egyike, 200 km.-nyire
jellemz növényzet területek részére. Pl. Erdélyi Fayaltól, 160, mások szerint 141 km» területtel,
havasi F. 10,000 lak. Pai-tjai szaggatottak, belseje emelke-
Flóraterület, minden önálló flórával biró nö- dett, különösen D.-i részén, ahol a Morro Grandé
vény told rajzi egység, pl. flóramegye, flórajárás, (942 m.) a legmagasabb része. A jó termfölddel
fláratartomány, flórakerület stb. takart ós jól öntözött, de heves szélviharoknak
Flóravidék (n«v.), J5orfeá5 által használt növény- kitett szigetnek virágzó az állattenyésztése, erdei
földrajzi kifejezés a német Provinz helyettesíté- is bven vannak. Legnagyobb helységei Santa
sére, vagyis a nagyobb területeken belüli részek Cruz és Lagens, amelynek lakói durva posztót is
jelzésére. sznek, —
2. í., Floris (Endeh Mangarai) a kis
Flor de S. Jaan Bouvardia.
(növ.), 1. Szunda-szigetek egyike, Szumbavától K.-re, Ti-
Floréal (franc. a. m. virághó), a nyolcadik mortól ÉNy.-ra hossza 375 km., területe mintegy
;

hónap a francia forradalmi naptárban. 15,174 km*; lakóínak száma 150,000, akik közt
Floreas! (lat.) a. m. vii'ágozzál légy boldog ! Larantukában portugál korcsok, Endeben buzsik
Floreat viruljon éljen
! ! I vannak nagyobb számmal a nagy többség azon-
;

Flórenc, 1. Firenze. ban pajma. A sziget hegyes és vulkáni a legmaga- ;

Florence (franc, tafotaszer,

ejtsd: fioransa), sabb vulkánja, a GunungKeo (2763 m.) a D.-i ré-
eredetileg Firenzében gyártott selyemszövet, szében van. Belseje ismeretlen partvidéke ter-
;

melynek ers fénye a használt selyemtl szárma- mékeny rizst, kukoricát, szantálfát és cukorná-
;

zik. Könnyebb fajtákat készítenek bélésre, srbb dat terem. Ércek közül egyedül rézércet találtak
és nehezebb fajtákat ruhákra ; ezeket többnyire rajta. Egykoron a portugáloké volt 1859 óta a
;

amazokat különböz színre festik.

feketére, hollandusoké, Szolor, Adanara, Lomblem, Pantar
Florence (ejtsd: flarensz), county-székhely Alaba- és Ombai kisebb szigetekkel együtt Tiraor resi-
mában (Egyesült-Államok), a Tennessee Kiver, dencyhez tartozik. Fhelye Larantuka, a K.-i par-
Muscle Shoals Canal és vasút mellett, (1900) 6478 ton van, ahol a hollandi adminisztrátor is lakik.
lak. Vaggon-, kályha-, gépgyártás, szövöfonóipar, ÉK.-i hegyfokát F.-foknak, azon tengerszorost,
fatelepek, bányászat. amely Szolortól és Adanarától elválasztja, F.-csa-
Florencit (ásv.), sárga gyantafényü rombo- tomának és végül azon szigetekkel teleszórt ten-
éderek. Összetétele AlP04.CeP0^.2Al(OH)3. El- gert, melytl E.-nak fekszik, F. -tengernek hív-
fordul Ouro Preto közelében (Brazília) a cinóber- ják. —
^.F., deparfamento Uruguay délamerikai
tartalmú homokban, továbbá Diamantina köze- köztársaságban, 4519 km* területtel, San Jozét
lében (Brazília) a gyémánttartalmú homokban, is beleszámítva, 38,435 lakossal, Trinidad szék-
utóbbi helyen igen gyakori ásvány. Csak a leg- hellyel.
újabb idben fedezték fel. Flores, Jüan
Jósé, délamerikai tábornok és
1.
Florensac (ejtsd: floraSszak), város Hérault francia államférfi, szül. 1800 júl. 19. Puerto-Cabellóban,
départeraentban, vasút mellett, (1911) 3466 lak., Venezuelában, megh. 1864 okt. 1. Guayaquilban.
olaj gyártással, bor- és pálinkakereskedéssel. P. a délamerikai szabadságharcban Bolivár ad-
Florentia, Firenze latin neve. jutánsa volt, majd Ecuador kormányzója lett.
Florentini, kártyajáték, megfelel a német Ó fejezte be a Peru elleni háborút s ebbeli érde-
LawásA;«ecA<-nek.Nápoly a szülhazája, nem pedig meiért Dél-Columbia kormányzójává nevezték ki.
Flórenc, mint a neve után következtetné az ember. 1831 és 1846 közt három ízben Ecuador köztár-
Florenus, 1. Forint. saság elnöke volt. Mint politikus, a konzervatív
Flores (lat., a flos a. m. virág többesszáma), párt vezére volt s liberális részrl ers megtámad-
1. a virágokból álló gyógyszerek és drogok elne- tatásokban voll része úgy, hogy végre menekülnie
vezésére használatos kifejezés, melyhez legtöbb- kellett. A hatalmat csupán 1860. tudta vissza-
ször azon növény génusz- v. génusz- és faj nevét nyerni, de csupán mint Guayaquil kormányzója.
(genitivnsban) is hozzácsatolják, amelytl az ület 2. F., Venancio, délamerikai tábornok, szül.
árú származik pl. F. afrv^ani, 1. Tagetes ; F.
: 1809.Paysanduban, meggyilkolták Montevideóban
halaustii, 1. Gránátalm^a; F. borraginis, 1. Bor- 1868 febr. 19. 1853-ban mint ezredes résztvett az
rago ; F. cassiae, 1. Ginnwnomum ; F. chamomil- uruguayi felkelésben, mely a fennálló uralmat
lae vulgáris, 1. Matricaria ; F. cinae (a. m. cit- megdöntötte. 1854-ben a Colorado-párt elnökké
vormag), 1. Ariemisia ; F. Granati, 1. Gránát- választotta, de már a következ évben kénytelen
almafa ; F. kosa, 1. Hagenia ; F. lavmdulae, I. volt lemondani s Buenos-Aíresbe menekülni. 1863-
Lavandula; F. malvae, 1. Mályva; F. meliloti, ban kiáltványt bocsátott ki a felkelésre s ennek
1. Melilotus ; F. rhoeadis, 1. Mák F. sambiici ; nagy eredménye volt, úgy, hogy a gazdag brazí-
(a bodza virága), 1. Bodza; F. tiliae, 1. Hársfa liaiak által támogatva, nenisokára elindulhatott
F. verbasd, 1. Verbascum. Montevideo ellen. Bevette La Floridát, Saltot és
2. F. névvel jelölnek néhány, részben szubli- Puysandut, végül pedig bevonult Montevideóba,
málás útján elállított készítményt. Ilyen pl. F. hol ideiglenes elnökké kiáltották ki. A késbbi
 :

Florescentla 588 — Florida

háborúkban személyes vitézségével gyakran ki- halt, írói hírnevét Galatée (1783) és BsteUe (1787)
tüntette magát. c. unalmas, de a kor édeskés ízlésének megfelel
Florescentia (lat.) a. m. virágzás. pásztori regényeivel alapította meg. Numa Pom-
Flores-tó, az Indiai-óceán K.-i részének neve pilius (1786) c. regénye a Tólémaque (1. Fémion)
Celebes, Plores ós Sumbava közt. gyönge utánzata. Legtöbbet érnek verses állat-
Floret, 1. Selyem. meséi Fables (1792), melyekben ügyesen élezi
:

Floretin ós floretinsav, 1. Floridzin- ki az emberi természet apró gyöngéit és kora fo-

Floretum S. Francisci Ass. Assisi-i Szt. nákságait. Mveinek legteljesebb gyjteménye
Ferencre és néhány társára vonatkozó latin legen- Oeuvres complétes (Paris 1811, 16 köt.) és Oeuvres
dák gyjteménye. A kompilátort Práter Ugolino posthmnes (u. o. 1824, 4 köt.). Magyarul megjelen-
di Monté Giorgio-nak hívták. Dante kortársa volt. tek Galatea, ford. Fazekas Sámuel (Kolozsvár
:

Az eredeti munka elveszett s csak rendkívül bájos 1811) Novellák, ford. ifj. Kiss János (Sopron
;

fordítását bírjuk a XIV. sz. közepe táján készült, 1840). V. ö. L. Claretie, F. (Paris 1887); W.
mind máig népszer olasz Fioreüi-hen (Magyarra Schwetike, F.-s Beziehungen zur deutschen Lite-
fordította Erds Renée Fioretti. Sz. Ferenc le- ratur (Leipzig 1909).
:

gendái, Budapest 1911.) Paul Sabatier, jeles Flórián, vértanú, Fels-Ausztria védszentje.
francia kutató, különböz legenda-gyjtemények Állítólag 240 körül Zeiselmauer alsó-ausztriai
nyomán, melyeknek forrását részben a Flo- helységben született, a római seregben százados
retum is képezhette, kísérletet tett a Fioretti volt ós Diocletian keresztényüldözésekor Lorch
megközelít latin szövegének összeállítására. mellett az Enns folyóba fojtották. Különösen tz-
Könyvének címe: Floretum S. Francisci As- vész ellen kérik segítségét. Emléknapja május 4.
sisiensis. Liber aureus,
qui italice dicitur I Floríancenses, 1. Florisi testvérek.
Fioretti di San Francesco
(Paris 1902). Florianopolis (Floriano Peixoto-ról régeb-
;

Florez, Henrique, spanyol történetíró és régi- ben Desterro), Santa Catharina brazíliai állam
ségbúvár, szül. Valladolidban 1701 febr. 14., meg- fvárosa Santa Catharina szigete Ny.-i part-
halt Madridban 1773 aug. 20. Belépett a Szt. ján, a szárazföldtl 400 m.-re, kb. 32,000 lak.
Ágoston rendbe s késbb a teológia tanára lett az (köztük sok német). Megersített kiköt, arze-
alealai egyetemen. Késbb kizárólag Spanyolor- nállal, világítótoronnyal. Mvirág- és ékszerké-
szág egyházi és politikai történetének és az érem- szítós, banána-, rizs-, cukor-, kávé-kivitel.
tannak szentelte életét. A Clave históriai (Madrid Florianus, Marcus Annius, Tacitus római
1743 újabb kiad. u. o. 1817) cím müve tkp. csak császár testvére és testrfnöke, 276-ban a csá-
;

elkészít mmika volt az Espana sagrada, teatro szár halála után maga részére akarta elfoglalni a
geograílco-historico de la iglesia de Espana (u. o. trónt, de még abban az évben megölték katonái
1747—73, 29 köt.) c. nagy müvéhez, melyet utóbb a kilikiai Tarsosban.
mások a jelenkorig folytattak. Egyéb mvei: Me- Florida (sp. a. m. virágos), 1. az északamerikai
daUas de las colonias, municipios y pueblos anti- Egyesült-Államok legdélibb állama (24° 30'— 3lo
guos de Espana (Madrid 1757—58. 2 köt.) Memó- É.-i sz., 79" 48'— 87" 38' Ny.-i h.). A 700 km.
;

riás de las reynas catolicas(3. kiad. u. o. 1790, 2 hosszú és átlag 150 km. széles F. -félszigeten
köt.) La Cantabria (u. o. 1768). V. ö, Mendez, Noti- kívül kiterjed a Mexikói-öböl É.-i partvidékére
;

cia de la vida y escritos de H. F. (Madrid 1780). É.-on Alabama ós Georgia, K. en az Átlanti-oceán

B'lorez-Estrada, Alvaro, don, spanyol politikus határolja.
és nemzetgazdasági író, szül. Pola de Somiédoban, Területe 151,980 km^. Az óceáni part (kb. 800
1769., megh. Noverában 1853. Mint procurador km.) kevéssé tagozott, lagunás és zátonyos, kevés
generálnak nagy része volt a franciák elleni ellen- jó kikötvel (Saint Augustine, Biscayne Bay). A
állásban, a miért 1813. SeviUa assistentéjévé ne- Mexikói-öböl partja (1200km.)tagozottabb (Char-
vezték ki. Ferdinánd visszatérése után rövid idre lotte Harbom", Tampa, Pensacola). A félsziget
önkéntes számkivetésbe ment, de már 1822. a alacsony, D.-en mocsaras (The Evorglades, Big
király minisztérium alakításával bízta meg azon- Cypress Swamp), Ny.-on az Appalachicola River
;

ban kabinetje az uralomban beállott (1823-iki) for- torkolata mocsaras, egyebütt hegyes. A félsziget
dulat következtében nem vehette át a kormányzást újabbkori homoklerakódásokkal borított harmad-
s P. újból számkivetésbe ment. Az alkotmány kori mészkbl áll ; DK.-en korall-építmény. A
Spanyolországban visszaállíttatván, F. a szenátus déU csúcsot körülvev apró alacsony korall-szige-
elnökévé lett. 1828. jelent meg Curso de economia tek, a F. Keys, 200 km. hosszú ívben hajlanak
politica c. mve (franciául Traité d'Économie Poli- Ny. felás a,Marquesas és Tortugas Keysben foly-
tique címmel), amelyben fontosabb nemzetgazda- tatódnak. Éghajlata féltrópusi. A nyár foiTó, a tél
sági kérdéseket boncol, irodalomtörténeti vissza- általában enyhe, idnkénti fagyokkal. F. az Egye-
pillantásokkal. siüt-Államok Eivierája. Legessebb a Mexikói-
Floriacum, 1. Fleury. öböl partvidéke. A mocsaras vidékeken gyfíori
Flórian, Jean Pierre Claris de, francia költ, a malária ós a sárgaláz. Folyói közül a Fenian-
szül. P. kastélyban (Gard) 1755 márc. 6., megh. dináig hajózható St. Mary'sEíver (határ Georgia
Sceauxban 1794 szept. 1 3. Mint apród korán Pen- fell), és a Jacksonville-ig hajózható St. John's
thiévre herceg szolgálatába szegdött, aki késbb River az Atlanti-óceánba, a Kissimee az Okee-
dragonyos kapitánnyá léptette el. Ezután hol chobee-tóba ömlik, a Suwannee, Appalachicola,
Parisban, hol a herceg birtokain tartózkodott Chotkawhatchee ós a Perdido (határfolyó Alabama
szellemes társaság központjában. 1793-ban letar- fell) a Mexikói-öbölbe szakadnak. Számos apró
tóztatták s kiszabadulása után pár nappal meg- folyó vész el víznyelben. Növény- és állatvilága-
 ;: ;

Florida 689 Ploridus

ban az É.-i és a trópiisi nyugatindiai fajok egy- spanyolok nevében. 1528-ban V. Károly császár
aránt képviselve vannak. Jellemz növényei Pamtllo de Narvaez vezetésével 400 fnyi sereget
feny, ciprus, cédrus, juhar, bükk, tölgy, pálmák, küldött az ország meghódítására, de az indiánusok
mahagónifa, füge, epiphyták. Állatai medve,
: elpusztították. A hódítás Hernandoz de Soto-nak
farkas, jaguár, róka, oposszum, vidra, szarvas, som sikerült (1538). 1562-ben a protestáns fran-
alligátor, krokodil, halak, kesely, ibisz, flamingó. ciák itt kerestek menedéket a katolikusok üldö-
Lakossága (i9io) 751,139 (1 km'-re 5); (i9oo) zése ell, de II. Pülöp elzte ket. Az ekkor (1565)
297,333 fehér, 230,730 néger és mulatt, 358 indián, alapított St. Augustino-t Sir Prancis Drake 1586.
121 ázsiai, összesen 528,542. Ebbl nem az észak- felgyújtotta, de a város újból felépült s a gyarmat
amerikai Egyesült-Államokban született 23,832 fvárosa lett. 1696-ban franciák telepedtek le
(4910 Nyugat-India; 2231 Nagy-Britannia és ír- Pensacolában, de telepük már 1699. spanyol kézre
ország; 1812 Németország; 1707 Olaszország; került. 1763— 1780-ig (részben 1783-ig) az ango-
1202 Kanada; 1084 Spanyolország). Nagyobb loké, ettl fogva 1820-ig újból a spanyoloké, akik
városok Jacksonville, (i9io) 57,699 lak. Tampa,
: ; ekkor a félszigetet 25 millió koronáért eladták az
37,780 Pensacola 22,982 Key West 21,174 lak.
; ; Egyesült-Államoknak. Mint az Unió territóriuma,
Mveltség. írni-olvasni nem tud a 10 éven felüli 1845 óta állama, gyorsan felvirágzott. V. ö. Fair-
lakosság 22"/o-a (i9oo). A tanítás nem kötelez. Az banks, The History of P., 1512—1842 (Jackson-
alsófokú iskolákban (külön a fehéreknek és nége- ville 1898); Ga/farel, Histoire de la Ploride
reknek) (1908) 3597 tanító oktatott 134,722 ta- fran^aise (Paris 1876) Datndson, P. of To-day
;

nulót; 75 középiskolában (ebbl 1 tanítóképz) (New York 1890) Norton, Handbook of P. (u. o.);
;

193 tanár 3045 tanulót. A gainsville-i állami Gifford, The Everglades and other Essays Rela-
egyetemen volt 17 tanár, 103 hallgató, a winter- ting to Southern F. (Kansas City, 1911).
park-i coUege-ban 18 tanár, 180 hallgató, a bap- 2. F., Uruguay délamerikai köztársaság egyik
tista egyetemen 49 tanár, 581 hallgató. Vallás departamentója, 12,336 km*, (1909 végén) 47,699
szerint a lakosság 41-6°/o-a baptista, 37-2"/o-a lak. Fvárosa F., a monte-video— duraznói vasút
methodista, a többi r. k., anglikánus és presbite- meUett, 3000 lak.
riánus. A 33 állami jótékonysági intézet (kórhá- 3. 2''. V. Anuda, a brit Salomo-szigetek egyike
zak, süketnémák és vakok iskolái stb.) ápoltjai- (1. 0.).

nak száma (ioo jan. i.) 445, a szegényházakban Florida-áramlat, l. Golf-áramlat.

volt 150 ember. Igazságszolgáltatását 1 f-, 7 Florida Bay, öböl Florida D.-i csúcsán, a fél-
kerületi és 46 county-biróság látja el. A földmí- sziget és a Florida Keys szigetsor között.
velés a mesterséges öntözés alkalmazásával egyre Florida-Blanca, Jósé Monino, gróf, spanyol ál-
nagyobb jelentségre emelkedik. Az elfoglalt bir- lamférflú,szül.Hellinben 1728 okt.21.,megh.murciai
tokok (1900) a terület 12-6"/o-ára terjedtek ki; birtokán 1808 nov. 20. Egyike volt a gyér számú
ennek Vs része mvelés alatt. Pötermények na- : felvilágosodott spanyol politikusoknak. Elbb spa-
rancs, ananász, kukorica (kenyérnek való), gya- nyol követ lett XIV. Kelemen pápa udvarában,
pot, dohány, zab, rizs, cukornád, banána. P. */g mely állásban a jezsuita-rend eltörlését sürgette
részét erííó'A;borítják. Kiviteli cikk a szurokfeny majd miniszterelnök lett s III. Károly alatt szá-
és a tölgyfa (hajóépítésre), a kátrány, terpentin mos korszer és üdvös reformot létesített Spa-
és gyanta. Az állattenyésztés, fleg Közép-P.-ban, nyolországban, rv. Károly alatt háttérbe szorult
fejldben van. Az állatok száma (i9oo) 42,811 ló és midn Mária Lujza királyn befolyása ellen ki-
13,762 szamár és öszvér 751,261 szarvasmarha
; ;
kelt, fogságba vetették. Késbb pedig birtokaira
124,520juh; 464,277 sertés. A halászat jelenté- számzték. Midn a spanyol nemzet a jogtipró
keny kivitelt szolgáltat itt említend az osztriga-
; Napóleon ellen fegyvert fogott, P. is csatlakozott
és a szivacs-halászat és a teknsbéka-fogás. Leg- a felkelkhöz és tagja lett a murciai juntának, de
fbb ásványi termék a foszfát (i9io) 43 millió K még ez évben elhalt.
értékben; a többi (kallófóld, mész, ásványvíz) Florida Keys (ejtsd: — kíz), korall-szigetsor, 1.
együtt 3 millió K értéket szolgáltatott. Az ipar- Florida.
ágak között (1906) els helyen állanak a dohány-
: Florida Straits, a Floridát Gubától és a Ba-
gyártás (94 milUó K), a faipar (63 milUó K), a hama-szigetektl elválasztó tengeri átjáró; a
terpentin, kátrány és gyantatermelés (50 millió K). Mexikói-öblöt köti össze az Atlanti-óceánnal. Szé-
A iiajózható folyók hossza 2930 km. Pbb kikö- lessége Key West és Habana közt 160 km.
tök : Pensacola, JacksonviUe és Key West. A Florideae, florideák (növ.), 1. Piros moszatok.
vasutak hossza (1909) 6785 km. 1912. megnyílt Floridea-keményít (növ.), a vörös moszatok
a K-i parti vasút folytatása Key Westig. P. alkot- kromatoforáinak asszimiláció-terméke, mely jód-
mánya 1868 óta áll fenn. A törvényhozás 2 háza tól piros lesz.
a 32 tagú szenátus és a 68 tagú képviselház. A Floridia, város Szicília Siracusa tartományá-
kormányzót és a szenátorokat 4, a képviselket ban, az Anapo közelében, termékeny vidéken,
2 éVro választja a nép. P. a kongresszus két há- (1901) 12,067 lak., akik nagyobbára fóldmivelés-
zába 2—2 képviselt küld. Az elnökválasztásnál sel és bortermeléssel foglalkoznak.
4 szavazata van. P. 46 county-ra oszlik fvárosa
; Floridit (ásv.) névvel illették a Florida állam-
Tallahassee, (1900) 2980 lak. Hadereje (gyalogság ból származó foszforitot.
és tüzérség) 101 tiszt és 1242 ember hadi ten-
; elbb önálló község, jelenleg Bécs
Floridsdorf,
gerészeti állomások Key West és Pensacola. XXI. kerülete, (1910) 77,314 lak.
Története.^ A 1512.husvét vasárnapján (Pascua Florldas (lat,), virágzó, nyílásban, Icifejlödés-
F.) Poncé de León fedezte föl s vette birtokba a ben lev. A betegséget a legintenzívebb fokon szo-
 ;

Florldzin — 590 — Flosculus

kás így nevezni, pl. a leggyorsabb, legsúlyosabb 2. F., Frans, németalföldi fest, az elbbinek
tüd vészt nevezzük flór d tuberkulózisnak. öccse, szül. Antwerpenben 1516 körül, megh. 1570.
Floridzin (C2iH240io-2H20), szénvegyület, mely Eleinte szobrászattal foglalkozott, utóbb Lombard
a glikozidák közé tortozik. Az alma-, körte-, cse- Lambert festnek lett tanítványa és 1540. az ant-
resznye- és szilvafa gyökerének a kérgében for- werpeni festcéh tagja. A következéveket Ró-
dul el. Az almafa friss gyökerének kérgébl ké- mában töltötte és kivált Michelangelo hatása alá
szítik. Tisztán elállítva színtelen, selyemfény került. Nagjrméretü, mozgalmas, de modoros és
kristálykák; íze kesernyés édes, kémlhatása sem- hideg festményei, mint az Angyalok bukása (1554,
leges. Hideg vízben alig, forró vízben, továbbá antwerpeni múzeum) Az utolsó ítélet (brüsszeli
;

szeszben jól oldódik oldatai a poláros fény sík-

; múzeum) a németalföldi romanizmus jellemz,
ját balra fordítják. Híg savakkal való forraláskor a maguk idejében ünnepelt termékei. Képmásai,
floretinra (CjjHj^Oj) és glikózcukorra hasad. A így fleg a brauschweigi múzeumban lev Sóly-
floretinbl forró kálilúg hatására floretinsav mász (1558) mvészetét a legkedvezbb oldaláról
(CgHioOj) és floroglucin keletkezik. mutatják be.
Florienses, Florisi testvérek.
1. Florisi testvérek (floriancenses, florienses).
Florilegium m. antológia (1. o.).
a. Alapította Celicoi Joachün, elbb cisztercita-apát
Florimo, Francesco, olasz zeneíró, szül. a Corazzóban, 1189. Flórában. Szabályait XI. Ce-
Keggio melletti San Giorgio Morgetóban (Cala- lesztin pápa ersítette meg. A szigorú, független
bria) 1800 okt. 12., megh. Nápolyban 1888 dec. 18. rend elvilágiasodván, tagjait 1505 körül más szer-
A nápolyi királyi zeneiskolában tanult, melynek zetesrendekbe olvasztották be. A XVI. sz. vége felé
1826 óta haláláig könyvtárosa volt. Mvei Cenno : teljesen elenyésztek. Hasonló szabályokkal néhány
storico suUa scuola musicale dl Napoli (2. kiad. ntestvérület is volt.
1880—84); Riecardo Wagner ed i Wagneristi Florista (lat.), a flórák ismertetje, általában
(1876) Trasporto deUe ceneri di Bellini a Catania.
; florisztikai tudományok mvelje, 1. Florisztika
(Jelentés Bellini tetemének 1877. Parisból Cat-á- és Füvészet.
niába való szállításáról, melyet F. vezetett.) Ének- Florisuga (állat), a KoUbri-félék egyik neme.
iskolát, dalokat, egyházi és más zenekari szerze- L. Kolibri-félék.
ményeket írt. Florisztika (növ.) a. m. egyes területek flórájá-
Florimont, középkori mondai alak. Nagy Sán- nak tanulmányozása.
dor nagyatyja, aki Aimon de Varenne francia Floroglucin, szimmetriás trihidroxübenzol,
költ 1188. írt verses regénye szerint Fülöp királyt CfH8(0H)3 {i,2,a). A pirogallollal és oxihidrochi-
megsegíti a bolgárok ellen viselt háborúban s nonnal izomer három vegyérték fenol. Kelet-
jutalmul elnyeri leánya, Romadanople kezét. A kezik kinógummi, katechu, gummiguti, floretin,
bizánci hagyományokon nyugvó történet késbbi fllicin, stb.káUumhidroxiddal, továbbá fenol, rezor-
prózai átdolgozásában, mely népkönyv alakjában cin, orcin, benzoltriszulfosav nátriumhidroxiddal
1528-ban nyomtatásban is megjelent, a bolgárok való összeolvasztásakor. Vízbl kristályosítva szín-
szerepét a magyaroki'a vitte át. V. ö. Gtdyás telen édes íz, 2 molekula vizet tartalmazó, rom-
P., Magyar vonatkozású francia népkönyv (Ma- bos kristályok. Víz meglehetsen, alkohol és éter
gyar Könyvszemle 1909) Kari L. P. (Etnográfia
; bségesen oldja. 219— 220''-on megolvad, majd
1909). szublimál. Vizes oldata ferriklorid-oldattól ibolya-
Florin (franc, ejtsd: floreS), a forint francia el- színt ölt, a lúgos kuprisó-oldatot redukálja. Ha F.
nevezése. Mint érem csak 1350-ig veretett. F. szeszes l-5''/o-os oldatából egy cseppnyit fenyfa-
továbbá a neve az Angliában 1849 óta készül 2 szilánkra ejtünk és azt sósavval megnedvesít-
shillinges ezüstéremnek. jük, a fa e helyütt élénk vörös színt ölt. E reak-
Florina (bolgárul Lerin), város Monasztir török ciót fából készült papír felismerésére értékesítik.
vilajetben, a F. mellett, görög érsek székhelye, Florus, Július, római történetíró Hadrianus
mintegy 11,000 lak., 8 mecsettel. korában.Két könyvre térj edEpitomájában Livius
Florio-Rubattino (újabban Navigazione nyomán megírta Róma dics hadi tetteit Augus-
generálé italiana), olasz hajózási társaság, 1, Gz- tusig, sallangos, szónoklás nyelven sok tévedéssel,
hajózás. felszínesen. Az iskolákban sokáig kedvelt olvas-
Floris, a Kis-Szunda szigetek egyike, 1. Flores. mány volt Orosius és Jordanes süríin használ-
;

Floris (tkp. de Vriendt), 1. Cornelis, németal- ták. Kiadta Halm (Lipcse 1854) Rossbach (u. o. ;

földi építész és szobrász, szül. Antwerpenben 1514., 1896). Magyarra ford. Benkö Márton (Kolozsvár
megh. 1575. A fejlett németalföldi renaissance 1702). Mommsen és Halm azonosítják Publius
mvészet legkiválóbb képviselinek egyike. Híres Annim F.-sal, a Pervigilium Veneris és epigram-
müve az antwerpeni városház, melyet 1561— 64-ig mák költjével. V. ö. Schmidinger, üntersuchun-
Snydincx Paul közremködésével épített, továbbá gen über F. (Leipzig 1894).
az ú. n. Oostersch Hus u. o. Az antwerpeni város- Flos (növ.) a. m. virág.
házán is fontos szerepet játszik a szobrászati dísz Floscularia (áuat), 1. Kerekes férgek.
P. egyéb szobrászati müvei a toumai székesegy-
: Flosculus (lat.), tulajdonképen a. m. virá-
ház nagyszer szentélykerltése (1573), a léaui gocska, botanikailag azonban a fészkesek apró csö-
St. Léonard-templom foltára és gazdag kikép- ves virágját nevezik így. —
F., díszes, válogatott
zés síremlékek egész sora II. KeresztéJyé a roes- kifejezés a beszédben, mely a valódi vélemény el-
:

kildei, Wasa Gusztávé az upsalai, I. Frigyesé a rejtésére vagy valakinek félrevezetésére, ezenkí-
schleswigi és I. Albrecht porosz hercegé a königs- vül hangzatos szók által az eszmehiány leplezé-
bergi székesegyházakban. sére szolgál.
Flos Manorae 591 - Flotta

Flos Manorae (növ.), 1. Jasminum. hajóosztály (ném. Schiffsdivision), hajócsoport

Flóta, 1. Fuvola. (nem. Schififsgruppe) és flottilla. A jelenlegi har-
Flotow, Früdrich, báró, német zenekölt, szül. cászati nézetek szerint a hajóraj a legnagyobb
családja Teutendorf nev
mecklenburgi nemesi homogén hajókötelék, mely egy ütközotvonalban
birtokán 1812 ápr. 27., megh. Darmstadtban küzdhet ez, tekintve a parancsadás nehézségeit
;

1883 jan. 24. Korán kezdte zenei tanulmányait, és mert a hajóépítés mai rohamos változásai foly-
1827—30. Parisban Reicha mellett fejezte be. tán még a legnagyobb hadtengerószetek sem
1836 óta közel 20 dalmvet irt nagy részüket ; bimak sok homogén hajóval, több mint 8 egység-
Parisban adatta el elször, hogy hírnevük, sikerük bl (csatahajó v. vértes cirkáló) nem állhat. Az
annál biztosabb legyen mindenütt. Els jelenté- ilyen hajóraj feloszlik 2 v. 4 hajóosztályr'a, asze-
kenyebb sikere A Medusa hajótörése (Paris 1839) rint, amint ezen alsóbbrangú köteléket 4 v. 2 ha-
volt ez hamburgi eladása eltt a szinházógés
; jóból alkotják. Régebben majdnem az összes P.-ák
áldozatává lett s újra meg kellett F.-nak kompo- 3—3 hajóból álló osztályokra voltak felosztva (az
nálnia legjobb, vUághlrüvé lettmúvei Alessandro
; : osztrák-magyar P. jelenleg is így van szervezve,
Stradella (Hamburg 1844) Mártha vagy a rich- ; csak a most (1912) egyidejleg és egy tipus sze-
mondi vásár (Bécs 1847) Az árny (Paris 1870).
; rint épül 4 drb 20,000 tonnás csatahajó fogja
Néhány dalmve és operettje, hallétje és kamara- az els 4 hajós osztályt képezni), majd az angol,
zenemve már teljesen feledésbe ment; a mara- az északamerikai és a német P.-k átmentek a 4
dandókat üde, gazdag lelemény, elevenség és Ízlés hajós osztályokra. De úgy látszik, hogy a jelenleg
jellemzik. Életét özvegye irta meg. majdnem kizárólag turbinás gépek által hajtott
Flotta V. hajóhad (ném. Flotté, ol. flotía, franc. és óriási méret csatahajók és vértes cirkálók
flotté, ang. fleet, spany. armada) valamely tengeri nem mozoghatnak oly könnyen, mint a régebbi
államnak összes kereskedelmi v. hadihajói együtt- —
hajótipusok, miért is újabban a csak 2 2 hajó-
véve ; eszerint megkülönböztetünk kereskedelmi ból álló osztályokra való átmenet képezi megfon-
ós hadi F.-kat ; P. alatt azonban többnyire a tolás tárgyát. Négyhajós osztályoknál 2—2 hajó
hadi P.-t értik. P. helyett gyakran használják a egy hajócsoportot alkot.
marina és tengerészet elnevezéseket is, bárha A hajóraj különben csakis nagyobb P.-knál ho-
fogalomkörük tágabb, minthogy az egész intéz- mogén, vagyis csupán csatahajókból v. vértes
ményre vonatkoznak és nemcsak az úszó járóm- cirkálókból összetett kötelék. Kisebb P.-knál oly-
vekre, mint a F. szó. így hadi v. hadtengerészet kor minden hajónem képviselve van a hajóraj
alatt nemcsak a hadihajók, hanem a hadtengerósz- keretén belül. így az osztrák-magyar P. felszerelt
szemólyzet, a tengeri hadszergyárak, a hadten- része gyakorló- v. iskolahajóraj elnevezés alatt
gerészeti parancsnokságok, csapatok, intézetek, többnyire 1 v. 2 csatahajóosztályra, 1 cirkáló-
raktárak stb. összesége értend. Jelentékeny ten- osztályra és 1 torpedo-ílottillára oszlik fel.
gerészettel biró államoknál nemcsak a kereske- Flottilla alatt egy kisebb hajónemekbl alko-
delmi V. hadihajók összeségót nevezik P.-nak, tott kötelék értend, melyhez azonban — a veze-
hanem egyes nagyobb szerves részeket is így ; tés, anyagutánpótlás stb. céljaira — egyes na-
pl. az Adria m. kir. tengerhajózási társaság ösz- gyobb hajók be lehetnek osztva. Ilyenek nálunk
szes hajói is P.-t képeznek. Nagyobb hadi P.-k a torpedó-flottilla, mely torpedónaszádokból és
ismét feloszlanak F.-kra, melyeknek elnevezése beosztott anyahajókból, a dunai flottilla, mely a
függ a harcászati tagozástól v. szervezettl, a ren- dunai monitorok és rjáró naszádokból áll. 1866-
des állomástól v. a rendeltetéstl. Szervezetileg ban az Olaszország ellen viselt háborúban Garda-
pl. Németországban F.-nak neveztetik egy 17 tavi ágyunaszádjaink szintén flottillát képeztek.
csatahajóból és a szükséges számú cirkálók, tor- A F. a harcászati kötelékeken kívül feloszlik
pedójárómvek és vonathajókból álló úszó hadi különböz hajónemekre. Mint ilyeneket általában
er. Állomási hely szerint van pl. Angliának La meg lehet kiílöuböztetni 1. csatahajókat, 2. vér-
:

Manche-csatornái, hazai, fóldközitengeri, délafri- tes partvéd hajókat, 3. vértes cirkálókat, 4. vé-
kai, indiai, ausztráliai, csendestengeri stb. F.-ja, dett cirkálókat, 5. scoutokat (gyorsjáratú hír-
Oroszországnak balti, feketetengeri, csendesten- szerz cirkálók), 6. torpedójárómüveket, 7. tor-
geri stb. F.-ja. Rendeltetés szerint siktengeri F. pedónaszádrombolókat, 8. torpedónaszádokat (me-
(ném. Hochseeflotte) az, amely hajóinak nagy- lyek a víz szinén járnak) és 9. tengeralatti na-
sága folytán képes hosszabb ideig távol támpont- szádokat. Ezek és az esetleg meglev folyami
jaitól (1. FAámpontok) a sík v. nyilt tengeren hadihajók alkotiéik a hadm i'eleti F.-t, mert részt

idzni, hadakozni gyakorló v. hadmveleti F.

;
vesznek a tengeren, illetve folyóvizeken végzett
(ném. Übungs- oder Manöverílotte) az, amelyet összes hadmveletekben, nevezetesen az ütközet-
valamely hadtengerészet személyzetének kikép- ben is. Ezeken kívül azonban minden F.-hoz tar-
zése céljából állandóan v. hosszabb idn át fel- toznak oly különleges célú hajók, melyek arra
szerelve, szolgálatban tart. Nemzetközi F-k hivatvák, hogy a P.-t vagy annak egyes részeit
hivatása egy nemzetközi akcióhoz a keU ert mindenféle anyaggal ellássák és egj ebként kise-
szolgáltatni ilyenek alakultak pl. Kréta körül-
; gítsék. Ilyenek a kszén- és kolajszállító hajók,
:

zárolására 1897., a kínai boxerlázadás legyzé- torpedó-, akna-raktárhajók, kórházhajók, m-

sére 1900. stb. ha csak tüntetés a célja az ilyen
; hely- vagy kijavító hajók, felmér hajók, jattok
nemzetközi F.-nak, akkor tüntet F.-nak (ném. stb. Ezek tehát együttvéve a P. vonatát képezik.
Demonstrationsílotte) nevezik. Kiegészít részei a P.-nak a nagyobb kereske-
Egy hadi F. feloszlik részekre, melyeknek delmi gzhajók, melyek háború idején szerzödés-
neve: hajóraj (ném. Eskader és Geschwader), szerüleg a hadi F. kötelékébe lépnek mint segéd-
Flottaállomás 592 Flottakabát

cirkálók vagy pedig mint szállítóhajók. Végre P. pl. Ausztria-Magyarországban Pola, Olaszor-
minden F.-hoz avult hajók (hulkok) is tartoznak. szágban Spnzia stb. Németországban a Balti-ten-
Az alábbi táblázat a nagyhatalmak hadmve- ger és az Északi-tenger, illetve azoknak német
leti P.-inak 1911 nov. 15. volt hajóállományát partjai és vizei egy-egy P.-t (Marinestation) ké-
mutatja ki felosztva egyes hajónemeire, a zár- peznek, minthogy a német flotta 2 részre van
;

jelben lev számok a még csak épülfélben lev osztva, melyek közül az egyik állandóan a Balti-,
és az építésre megszavazott hajók állományát a másik az Északi-tengerben tartózkodik.
tüntetik fel a már kész, zárójelben nem lev szá- Flottaegyesületek célja a lakosság szélesebb
mokkal kimutatott hajókon felül. köreinek érdekldését a tengerészeti kérdések

A nagyhatalmak flottaállománya 1911. XIJ15.

Francia- Német- Orosz- Olasz- Ausztria- E.-Amerik.

Hajónem Anglia ország ország ország Magyar- Japán F^yesUlt-
ország Alíamok

Csatahajók ... ._ 60 (6) 21 (2) 33 (5) 16 (3) 18 13 (3) 15 33 (4)

Vértes partvéd hajók ... 4 8 3 4 10
Vértes cirkálók 42 (2) 22 12 (2) 10 3 13 (4) 12
Védett « .- - 78 (8) 16 41 (2) 9 5 20 (1) 20
Scoutok .- 13 (2) 1 (2) 1 (3) 3
Torpedójárómüvek ... 16 1 11
Torpedónaszádrombolók ... 183 (83) 80 (11) 118 (12) 71 (2) 22 (12) 19 (6)* 60 (2) 35 (15)
Torpedónaszádok 109 209 71 72 (9) 81 (31) 64 (12) 59 32
Tengeralatti naszádok ... 78 (8) 70 (13) 12 31 (8) 10 (10) 6 (6) 12 (1) 20 (19)
* Az osztrák-magyar F.-ban e rombolók mint torpedójárómüvek szerepelnek, csak az jyenrangú külföldi
egységekkel való összehasonlítás céljából vannak e rovatba felvéve.

Állandó hadi P.-kat csak a XV. sz. végével iránt felébreszteni, folyton ébren tartani, közada-
kezdtek szervezni. Elbb csak Velence és Genua kozás által tengerészeti jótékonysági intézmé-
bírtak állandó jelleg, nagyobbrészt gályákból nyeket fentartani, fleg azonban publicisztikai,
álló P.-val. Azonban a barbareszk államoknak a st politikai tevékenység
által a flotta növelését
Földközi-tengeren folytatott kalózkodása, a nagy elmozdítani. Ilyen P. vannak már Angliában
tengerentúli felfedezések és az ezeket nyomon (Naval League) és az északamerikai Egyesült-
követ versengés az Északi-tenger és a Földközi- ÁUamokban, Franciaországban (Ligue Maritime
tenger államai között, ami évszázados tengeri FrauQaíse), Olaszországban (Loga Navale), Por-
hadakozásra vezetett, a többi tengeri államokat tugáliában, Törökországban, Németországban és
is arra kényszerítették, hogy állandó hadi P.-t Ausztriában (Deutscher, illetve Österreichischer
állítsanak fel. B versengésekbl a XIX. sz. ele- Plottenverein). Szervezetük kiüönbözö a propa- ;

jén Anglia került ki mint gyztes és attól kezdve gandát eladások, a kikötkbe rendezett társas
világuralmát óriási F. -jávai tartotta fenn, mely- szemleutazások, alkalmi és rendes folyóiratok,
nek állománya az ú. n. two power standard elve jótékonysági ünnepek stb. által zik. Ily F. jelen-
szerint oly nagy volt, mint két lehet ellenfelé- tsége, ha erélyes és ügyes vezetés alatt állnak,
nek F.-i együttvéve. A XIX. sz. utolsó harmadá- rendkívüli. így a Deutscher Plottenverein, mely
ban azonban úgyszólván mindenütt érvényesült csak 1898. alakult meg Wied Vilmos herceg el-
az imperalisztikus, a tengeri kereskedelem nö- nökségével, már 10 évi fennállás után több mint
velésére, gyarmathódításokra vezet politika, 1 millió tagot számlált; egyesületi közlönyét:
mely megfelel hadi P. nélkül végre nem hajt- Die Flotté, 375,000 példányban terjesztette és
ható. Innét a P.-építés fellendülése, mely oda ve- fleg azáltal, hogy az 1906—07. évi birodalmi gy-
zetett, hogy —
bár Anglia még mindig els helyen lési választásokban erélyesen részt vett, politikai
van — de, mint a fenti táblázat mutatja, különö- tényezvé vált jórészt ezen egyesület agitáció-
;

sen Németország és az északamerikai Egyesült- jának köszönhet az az általános érdekldés és

Államok már ersen megközelítik. Atisztria- rokonszenv, mellyel Németország lakossága flot-
Magyarország F-ja, dics szereplése után a múlt tája iránt viseltetik, és ennek köszönhet jórészt
század 60-as éveiben, hosszú idn át teljesen el- a német flotta gyors növekedése is. Az Öster-
hanyagolva tespedett, míg végre néhány év óta, reichischer Flottenverein 1904. év óta áll fenn,
különösen az orosz-japán háború tanulságai foly- védnöke Ferenc Ferdinánd fherceg, központi ve-
tán, nálunk is fokozott érdekkel foglalkozik a zetséggel Bécsben és számos «helyi csoport»-tal
közvélemény a P.-val, ami újabb, sokat ígér a tartományokban és a külföldön alkalmi brosú- ;

építkezéseket tett lehetvé (Víribus Unitis, Te- rákon kívül kiad évente egy Flottenkalendert,
getthoff stb.). b
ismertet szöveggel és havonta egy folyóira-
Flottaállomás (nóm. Flottenstationv. Marine- tot Die Plagge címmel. Célja a hadtengerészet és
station, ol. stazione navale, franc, station navale, az osztrák kereskedelmi tengerészet érdekeinek
ang. nai)al station), olyan flottatámpont (1. o.), propagálása. Magyarországban flottaogyesület je-
hol valamely flotta vagy annak része állandóan lenleg (1912) még nincs.
szokott tartózkodni s így még gazdagabban van Flottakabát (ném. Flottenrock), különösen az
ellátva minden kellékkel, mely az anyag karban- osztrák-magyar tengerésztisztek hosszú kabátja,
tartására, javítására és az utánpótlásra szüksé- 2 sor aranyozott gombbal, nyitott nyakkal, a
ges, mint oly támpont, hol flották vagy azoknak karok alsó részén a rendfokozatot jelz arany
részei csak ideiglenesen szoktak tartózkodni. Ily csíkokkal, melynek szabása hasonlít a polgári
 ;

Flottánsok — 593 - Flottatüntetés

Bzalonkabáthoz. A P. a tengerésztisztek rendes pur Kelet-Ázsiában Hongkong és Weihaiwei

;

öltözékéhez tartozik. Díszesebb alkalmakkor a Ausztráliában Adelaide, Melbourne, Sidney, Bris-

vállakra az arany vállrojtok (ném. Epauletten) bane és Auckland Amerika K.-i partjain ós vi-
;

teendk fel. Teljes díszben a F. helyett a dolmány zein Halifax, Québec, Berraudas, Jamaika, Barba-
(ném. Waffenrock) viselend. A rövid zekét (néni. dos, Trinidad, a Falkland-szigetek (a Magellan-
Jacke) a szárazföldön utcán általában nem, hajón szoros bejárata eltt) Kanada Ny.-i partján a
;

pedig csak szolgálaton kívül, de ha a hajó a ten- Vancouver-szigeten fekv Esquimalt; továbbá
geren van, szolgálatban is szabad viselni. néhány sziget az Atlanti- és Csendes-óceánban.
Flottánsok (ném. Flotianten), az osztrák-ma- Ausztria-Magyarország f
flottatámpontja Pola
gyar haditengerészetben a kiköti és tongerszer- meliéktámpontnak tekinthet a megerdített Boc-
tári munkálatokra szolgáló különféle járómüvek, che di Cattaróban fekv Teodó szén raktárakkal és
mint a rakományokat a hajókhoz és a száraz- javító mhellyel. F. egy gyzelmesen elnyomuló
földre szállító dereglyék, az úszó daruk, a búvár- fél által a háború folyamán is létesíthetk így ;

dereglyék stb. Japán nem sokára az 1904— 05-ik évi háború

Flottatámpontok (ném. Flottenstützpunkte), megkezdése után a Port Arthurtól K.-ro fekv
oly hadi kikötk, melyekre egy flotta hadmve- EUiott-szigetek közti zárt tengerrészt mint tám-
leteit alapíthatja, tehát ahol minden ellen védve pontot rendezte be és onnét intézte a Port Arthur
tartózkodhatik, sérüléseit kijavíthatja, személy- elleni mveleteket.
zetét és mindennem anyagát és készleteit pótol- Flottatörvény (ném, Flottengesetz) határozza
hatja. Ellenséges vízi és szárazföldi támadások meg némely államokban, mint pl. Német- és Fran-
ellen megfelel erdítmények védik, melyek, hogy ciaországban, a flotta nagyságát, a hadihajók
a kikötött hajók az ellenséges tz alól ki legye- számát, még pedig részletesen hajónemek szerint,
nek vonva, részint lehetleg a tenger felé ki le- tehát, hogy hány csatahajó, cirkáló, torpedóna-
gyenek tolva. Ahol a természetes partalakulás a szád stb.-bl álljon a hadi flotta továbbá meg-
;

hullámjárás ellen nem nyújt elegend védelmet, határozza az egyes hajónemek életkorát is, amely
hullámgátak építvék. A hajók és alkatrészeiknek után avultaknak tekintendk és új modem egy-
karbantartására és kijavítására úszó és száraz ségekkel pótlandók. Hogy a megállapított állo-
dokkok, valamint mhelyek, a többi szükségletek mány eléressék, tekintetbe véve az elavuló hajók
ellátására kszén-, lszer-, torpedó-akna- és élelmi- számát, meghatározza, hogy évrl-évre hány és
szerraktárak szolgálnak; laktanyák, kórházak, miféle hajó építtessék. Alapját egy flottaterv{ném.
jelz-, szemafor- és fényszóró-állomások, vala- Flottenplan) képezi. Ily F. biztosltja az állam kül-
mint a fels hadvozetséggel összekapcsoló táv- politikájának megfelel erej flottát. Természetes,
író- és szikratáviróállomások egészítik ki egy jó hogy amint a külpolitikai viszonyok lényegesen
flottatámpont berendezését. megváltoznak, új F. alkotandó. Ausztria-Magyar-
Az erdítmények száma és ereje, valamint az országnak nincs F.-e; itt a had tengerészet pa-
egész felszerelés minsége szerint fö- és mellék- rancsnoka az elavuló hajók pótlására esetröl-
jF.-at különböztetünk meg (ném. Haupt- und Ne- esetre terjeszt javaslatokat a delegációk elé.
benstützpunkte). Oly F., melyek inkább csak cir- Flottatüntetés (ném. Flottendemonstration),
kálóhajórajok V. torpedóflottillák támaszául szol- nemzetközi viszályoknak béke idején való elin-
gálnak, cirkálótámpojitoknak, ill. torpedóállomá- tézési módjaihoz még pedig nemzetközijogilag
soknak (ném. Kreuzerstützpunkte, Toi-pedostatio- az ú. n. kevésbbé békés vagy koercitiv eszközök-
nen) neveztetnek. Melléktámpontok nem felelnek höz tartozik. A flottatüntetés abban áll, hogy egy
meg az összes, fentebb felsorolt követelmények- állam, ha egy másik állam valamely követelésé-
nek, olykor csak némileg megvédett szénállomá- nek nem tesz eleget és a diplomáciai út nem bi-
sok kisebb javítómhelyekkel és némi készle- zonyult hathatósnak, flottáját v. annak egy részét
tekkel. a másik állam partjain tüntetleg, többnyire elre
A F. helyének megválasztása függ az illet ál- bejelentetten, megjelenteti. Ez csak az erszak
lam külpolitikájától, gyarmatállományától, ke- gyakorlásával való fenyegetés. Olykor már ez
reskedelmi érdekeitl s az általuk meghatározott is célhoz vezet. Ha nem, az erszak, a másik
hadászati követelményektl. Ha valamely állam állam jogfenhatóságának megcsorbítása követke-
messzefckvó gyarmatokkal, érdekterületekkel bir, zik represszáliák (1. o.) gyakorlásával v. pedig az
akkor flottatámpontjainak egy egész láncolatot embargó (1. o.) v. a békés blokád v. tengerzár (1. o.)
kell képezniök köztiik és az anyaország között. elrendelésével. Nemzetközi F.-q\s. azok, melye-
Á legjobb példa erre Anglia, melynek elrelátó ket több állam együttesen rendez egy más állam
politikusai már a múlt idkben minden fontos ellen. P.-ek az utóbbi évtizedekben gyakran for-
tengeri út mentén, mely az angol gyarmatok felé dultak el ; többnyire a macedón zavargásokból
rezet, szerveztek F.-at, így Kelet-India felé a indultak ki s akkor Törökország ellen irányultak
Vörös-tengeren, illetve a Jóreménység foka körül V. pedig a krétai kérdés elintézését, helyesebben
vezet út biztosítva van Gibraltár, Málta, Egyip- elodázását célozták, akkor Görögországot fenye-
tom, Perim és Aden, másrészt Bathurst, Freetown, gették meg. Példa az 1905. évi nemzetközi flotta-
Fokváros, Simonstown, PortElizabeth,East Lon- tüntetés, mely abból indult ki, hogy Abdul Hamid
don, Dúrban, Zanzibár, Port Louis (Mauritius szultán nem egyezett bele a nagyhatalmak azon
szigetén) által El-Indiában a
; f
F. Kurrachee, követelményébe, hogy a macedón közigazga-
Bombay, Colombo, Trincomali és Madras Hátsó- ; tásbeli bizonyos reformok a hatalmak ellenrzése
Indiában —a Kelet-Ázsia és Ausztrália felé vé- alá állíttassanak. A tüntetésben részt vettek
set utat biztosítva —
Rangún, Penang, Singa- osztrák-magyar, olasz, francia, angol és orosz
lUvai Nagy JLmfUcona. Vn. hOt. S8
 :

Flottbek — 594 — Fludd

hajók, melyek Ripper osztr.-magy. altengernagy Flox (növ.), 1. PMox.

fvezérlete alatt Pireuszban gyülekeztek, azután Floxin, kátrányfesték és nem egyéb, mint
Mytilene kikötjébe mentek, hol a vámjövedéket tetrabrómtetrajódfluoreszcein, 1. Flicoreszcein.
zár alá vették egyéb rendszabályokra nem volt
; Flöha, járási székhely Zwickau szászországi ke-
szükség, mert a szultán engedett. rületi kapitányságban, (igoe) 3411 lak., pamutfo-
Flottbek, falu és klimatikus gyógyhely a schles- nással, papir- és kötélgyártássai, gzfürészmalom-
wigi porosz kerületben, (1910) 1200 lakossal. Sör- mal, nagy agyag- és kbányával; közelében a
gyártás. Schellenbergen Augustusburg nev kastéllyal.
Flotté, La, francia kiköt, 1. Bé. Flörsheim, porosz falu a wiesbadeni kerület-
Flottilla, 1. Flotta. ben, a Majna és vasút mellett, (1910) 4644 lak.,
Flonnder (állat), az érdes lepényhal (Pleuro- több vegyészeti, mk-
és óragyárral, mészége-
nectes flesus L.) angol neve. L. Lepényhál. téssel. A sörgyártás jelents.
Flourens (ejtsd fluraS), 1. ÉniUe, francia állam-
: Flöszgraben, 1. Schneeherg.
férfiú, F. 3. fia, szül. Parisban 1841 ápr. 27. A Flötner (Flettner), Péter, német szobrász, gra-
második császárság alatt ügyész volt az állam- fikus és iparmvész, szül. 1493 körül, megh. 1546
tanácsban, késbb a köztársasági párthoz csat- okt. 23-án. 1522 körül Nürnbergben telepedett le
lakozott. 1879-ben a közoktatásügyi miniszté- és haláláig nagy, sokoldalú tevékenységet fejtett
riumban osztályfnökké neveztetvén ki, részt ki. F. a német renaissance legbefolyásosabb mes-
vett a szerzetes rendek ellen indított harcban. tereinek egyike. Nagy számmal reánk maradt em-
Késbb külügyminiszter lett. 1893-ban a Figaró- lékérmein kívül különösen fontosak plakettjei,
ban közlött cikksorozatában eldeirl a francia kbl vésett dombormvek, amelyek ólomöntvé-
külügyminisztériimiban igen megvetleg nyilat- nyeit ötvösök, ónöntk stb. széltében mintákul
kozott, mi ellen különösen Courcel volt berlini fölhasználták, továbbá fametszetei, melyek a re-
nagykövet tiltakozott. naissance építészeti és omamentális motívumait
2. í., Gustave, francia politikus és író, az széles körben terjesztették. Ez utóbbiak közül ne-
elbbinek bátyja, szül. Parisban 1838 aug. 4., el- vezetesek az 1548. kiadott Maureskenbuch, és a
esett 1871 ápr. 3. Egészen fiatalon a Collége de Rivius-féle német Vitruvius-kiadás illusztrációi.
Francé tanára lett, de atheista elvei miatt kény- A Hang von Freystein magyar krónikájához
telen volt azt elhagyni s kivándorolni. A törökök (1534) készített fametszetein egyes alakok ma-
és krétaiak közti harcban az utóbbiak pártjára gyaros viseletben jelennek meg. A bécsi udv. mú-
állott. Paris megszállása alatt (1870—71) a com- zeumban rzik Ádámnak puszpángfából faragott
mune élére állott s az ideiglenes köztársasági kor- szobrocskáját F.-tl ötvösmvészetérl az augs-
;

mány ellen forradalmat támasztott. Politikai né- burgi Holzschuher-család birtokában lev kókusz-
zeteiben kérlelhetetlen és fanatikus, magán életé- serleg pompás foglalata tanúskodik a nürnbergi ;

ben azonban szerény és szelidlelkü férfiú volt és Hirsehvogel-ház egyik termének egész berende-
tanulmányai a legszebb reményekre jogosították. zése F.-tl való. V. ö. Lavge, Péter F., ein Bahn-
A commune leveretésekor az utcai harcban esett brecher der deutschen Renaissance (Berlin 1897).
el. Politikai röpii'atain kívül nagy figyelmet kel- FI. pl., kerti virágok neve mellett használa-
tett Science de l'homme c. mve (Bruxelles 1865, tos kifejezés, mely a flore pleno latin jelzés rö-
1 köt). vidítése, a. m. tolt virág (tévesen teljes virágnak
3. F, Marié Jean Fierre, francia flziológus, is mondják.) L. lelt virág.
szül. Maureilhanban (Héraultdépart.-ban) 1794 ápr. Fluátok, tulajdonkópen fluoszilikátok, a fé-
15., megh. Montgeronban, Paris mellett, 1867 dec. mek és földfémek sóinak oldata a sziliciumfluor-
5. Montpellierben orvostant tanult és késbb Pa- savban a vas-, réz- és ólomfluátot márványnak
;

risba ment. 1828-ban az akadémia tagja, 1833. imitálására használták, a magnézium-, cink- és
örökös titkára, 1835. a Collége de Franceon az aluminiumfluátot fleg a lágy építanyagok ke-
élettan tanára lett. 1838-ban képviselvé válasz- mónyítésére alkalmazzák. Egyik fajtája a fluo-
tották, 1846. Franciaország pairjévé nevezték ki. cimenf, a cementfalakon alapfestékül használják
1848 óta mint magánember élt. F. különösen az olajfestékek alá. A nátriumfiuát pedig antiszepti-
agy egyes részeinek szerepét illet buvárlatairól, kum gyanánt is ismeretes.
a nyúllrvéíben lev lélekzési központ felfedezésé- Fluavil, 1. Guttapercha.
rl és a csontok, a br és nyálkahártyákon tett bon- Fluchthorn, háromcsúcsú hegy a Ráti Alpok
colástani és fiziológai munlíáról nevezetes. Na- Silvretta csoportjában, Voralberg ós Svájc hatá-
gyobb müvei több kiadást értek meg. rában, 3408 m. magas.
Flourens-f éle törvény, 1. Állatok élettartama. Fluctuatio (lat.), 1. Hullámzás.
Floving (ang.), máz alatti festéssel díszített Fludd, Róbert (lat. Robertus de Fludibíis),
kedény (finom fayence), melynek többnyire kék- angol íllozófus, szül. Milgateben (Kent) 1574.,
szín rajzai nincsenek élesen körrajzolva, hanem megh. Londonban 1637 szept. 8. Theophrastus
kissé elmosódva, miáltal az anyag bizonyos lágy- Paracelsus filozófiáját és alchemíáját ösmertette
ságot nyer. F.-ot nyernek, ha a kobaltfestékhez meg az angol elkel közönséggel. Kiválóbb mve
klórnátriumot vagy klórólmot tesznek. Égetéskor Utriusque cosmi, majoris et minoris, metaphysica,
kobaltklorid képzdik, mely illó lévén, a mázban physica atque technica história (Oppenheim 1617).
szétoszlik és azt kékesre festi. F.-ot más fémoxi- Sokat utazott. Orvos is volt. Nevét a fel- hmér
dokkal is lehet elállítani és szándékunk ellenére találói között említik, de kevés jogosultsággal,
mint hiba keletkezik akkor, ha a mázalatti festé- minthogy maga sem tart igényt rá. A hmér
kek nincsenek kellen kimosva. leírása Philosophia Mosayca 1638. megjelent m-
 ; :

Pluellit 695 — Plumen publloum

vében foglaltatik « instrumentum, vulgo speculum vált be. Sötétbarna szirup, kellemetlen kivonat- v.
calendarimn» c. alatt. A F.-tól leírt hömórö lénye- eny vízü. —
Fluid névelvel jelzi az angol néhány
gében megegyezik a Galilei-félével. Gassendi el- régi, de ott még használatban lev mértékegység-
lene írta az Examen philosophiae Fluddianae c. rl, hogy az folyadékok mérésére való. Ilyenek
mvet. fluidonnce =
30 g. fluiddram =
10 g. fluid-
Fluellit (ásv.), fluortartalmú ritka ásvány, fluor- scruple =
3-33 g.
; ;

aluminiimi kristály-vízzel (AIP3 +H2O) fehér fon-

; Fluit (holland; ném. Flüte v. Fleute), a
nött, apró rombos hegyes piramisok kvarcon An- XVII. és XVIII. sz.-ban használt, 600—1200 t.
giiából (Comwall: Stenna-Gwyn greisen-szer k- nagyságú, három árbocos hajó, alacsony, de teljes
zeten). árbocozattal, széles testtel és lapos fenékkel. E hajót
Flaente (lat.). Newtonnál a folytonosan leginkább Hollandiában és Hamburgban úgy a
vál-
tozó mennyiség jelölésére szolgáló elnevezés. cetvadászatra, mint nehéz és terjedelmes árúk-
Fluessen-tenger (de Fluessen), a németalföldi nak szállítására használták, alacsony árbocozata
Prizföld DNy.-i részén elterül víznek Ny.-i része miatt azonban igen lassan és nehézkesen vitor-
ettl K.-re van a Heeger-tenger. A P.-ben sok a lázott.
hal ; a monda szerint 1210. keletkezett egy erd- Fluktuáció (lat.), hullámzás, ingadozás. Az
égés után. orvostudományban azt a jelenséget hívják F.-nak,
Fluid a. m. fluidum (1. 0.). mely akkor keletkezik, ha a br alatt vagy a test
Fluidál-szövet, a kzeteken észlelhet saját- mélyén fekv, eltokolt folyadékgyülem egy pont-
szer folyóssági szerkezet. Az ilyen szövet gyak- jára nyomást gyakorolunk, amiáltal annak vala-
ran már szabad szemmel is látható, de még inkább mely távolabbi pontjára helyezett tenyerünket
a kzetekbl készített vékony csiszolatban milcrosz- vagy ujjúnkat a félretolt folyadék fölemeli. E tü-
kóp alatt. HuHámzatos mozgásból eredt világos net szolgál körülírt, eltokolt folyadék jelenlétének
és sötét sávok árulják el, hogy a kzet anyaga felismerésére. —
Darwin F.-nak nevezi azokat a
valamikor folyékony v. izzón folyós állapotban maguktól, vagy küls ingerek nyomán fellép
volt. A kzetekben lev apró kristálykák, melye- egyéni eltéréseket, különlegességeket, amelyek
ket a kristályosodás els termékének (mikroli- egyébként teljesen jelentéktelenek és szabályta-
tok) tekinthetünk, ugyancsak az anyag mozgása lanok lehetnek, de a természetes kiváltódásnak
irányában helyezkednek el. P.-et észlelhetni a mégis leglényegesebb tárgyai. A F.-k Darwin
legtöbb vulkáni kzetben, legjellemzbben azon- szerint örökölhetk. De Kries ezt a szót más érte-
ban az obszidiánban, rioUtban és sok lávában lemben használja, F.-nak azokat az egyéni
(bazalt). tulajdonságokat nevezi, amelyek minden ember-
Flaidnni (lat.) a. m. folyadék. így nevezték a ben megvannak, de kisebb mértékben. Szerinte a
régi fizikusok azt a hipotetikus anyagot, mellyel F. nem örökölhet.
a különböz fizikai jelenségeket magyarázták va- ; Fluktuál (lat.), hullámzik, ingadozik, lebeg;
lamennyi F.-ot felruházták azzal a tulajdonság- F.-ó népesség, nem letelepedett népesség; F.-ó
gal, hogy a nehézsége mérhetetlen kicsiny, úgy adósság, lebeg adósság.
hogy a testekbe belejutva, azok súlyát meg nem Fluinen (lat.) a. m. folyó, különben Fiume
változtatja. Volt h-F., mely a testekbe jutva városnak is latin neve.
vagy kilépve, azok hmérsékletét nagyobbítja, ill. Flumendosa, 75 km. hosszú folyó Szardínia
csökkenti. A fényjelenségeket is a testekbl ki- szigetén, a Gennargentu hegyen ered, D.-nek és
áramló F.-ra vezették vissza. A mágneses F. a DK.-nek folyik és a Ferrata-foktól E.-ra torkollik,
mágneses állapotot hozta létre megkülönböztet-
; Fluinen publicum (lat.) a. m. közfolyó, a
tek északi és déli mágneses F.-ot. Kétféle elek- római jogban azok a nagyobb folyóvizek, melyek
tromos F. szolgált az elektromos jelenségek ma- egész éven át állandóan folynak. Ezek, szemben
gyarázatára. a rendes magántulajdont alkotó flumina privata-
F. V. fluid a gyógyszerészeiben hlg-folyékony val, az állam tulajdonában lév ama dolgok (res
állapotot jelent és különösen a hígított kivonatok- publicae) közé tartoztak, a melyek az összes pol-
nak a srktl és szárazaktól való megkülönböz- gárok használatára voltak rendelve. (Res publicae
tetésére szolgál. E híg kivonatoknak a sríik és in publico usu, res publico usu destinatae.) A köz-
szárazak fölött az az elnyük van, hogy könny eb- használat a jogrend védelme alatt állott, akit
ben készíthetók, a hosszas besrsítés nem veszé- abban meggátoltak, az actio injurianmi-mal lép-
lyezteti a hatóanyagtartalmat, ami súlyszázalék- hetett föl az illetvel szemben. Ezenfelül az inter-
ban mindig ugyanannyi, mint az eredeti drogban dietum de loco publico fruendo és egyes popularis
volt és így adagjuk is ugyanolyan, mint magáé a interdietumok is védelmül szolgáltak. A F. által
nyers drogé. Amerikában már régen elterjedtek és a parti föld tulajdonosának telkére sodort iszap v.
hivatalosak. Az európai államok gyógyszerköny- föld azé, akinek telkére csapódott (alluvio : az
vei, köztük a mienk III. kiadása is, több ily kivo- észrevétlen, at'Mfeio: az észrevehet növekvés); az
natot tettek hivatalossá. Náhmk hiv. a cascara illet accessio útján nyert a területtöblet fölött
:

sagrada, a china, condurangó, a hydrastis cana- tulajdont. A P. által elhagyott folyómeder a

densis, a kola-dió és a secale cornutum fluid ex- parti tulajdonosok tulajdonába ment át, arány-
tractuma. — Fluid ozone, angol dezinflciens 1 lagos megosztás szerint (alveus derelictus); hason-
:

rész kálimnpermanganát 20 r. vízben oldva. —

lóan a F.-ban keletkezett sziget (insula in flumine
Fluid ment, Darby peptonizált húsfehérjéje, mi- nata) is. A mai jogban a nyilvános viziutakat,
bl 2 evk. = 625 g. hússal (?), gyomorbajosok- azaz a hajózható ós tutajozható folyókat tekint-
nak, gyengéknek állítólag jó táplálék ; de nem jük F. -oknak, melyekre vonatkozó jogviszonyokat

88*
 : : ;

Flums — 596 Fluoreszceln

ma a közigazgatási és jelesül a vízjog (1. o.) sza- közben még sötétben is elbontja. Kloridból klór-
bályozza. gázt fejleszt, tehát a F. a Idórnál is negatívabb.
Flums, svájci falu St.-Gallen kanton Sargans A F.-hidrogónsavtól mentes tiszta és száraz F.-
kerületében a Schilzbach és vasút mellett, jelen- gáz az üveget nem marja. Nevét a foly pattól
tékeny hímz- és szöv-fonó iparral, karbidgyár- (Spatum F.-icwn) kapta, mely folyósító szerül
tással, (1910)4073 lak. nehezen megolvasztható ásványoknál már régóta
Fluntern, városrész, 1. Zürich. használatos. Ennek neve a latin fluere a. m. folyni
Fluocerit (Fluocerin), liatszöges táblák; de szótól ered. A F.-nak gyakorlati alkalmazása
többnyire csak vaskosan, vörösessárga, gyantafé- nincsen.
ny, át nem látszó vagy csak élein áttetsz. Ösz- Fluor adelit (ásvr.), 1. Tilasit.
szotétele R2OF4, ahol R = cerium, lanthanium és Fluor aibus (lat), 1. Fehérfolyás.
didimium, esetleg yttrium tehát a eerium-elemek-
; Fluoraluminium, 1. Alumínium fluor id.
nek oxifluoridja. Pegmatittelérekben fordul el: Fluorammonium, 1. Ammoniumfluorid.
Osterby Dalarnában (Svédország). Fluorantén (idril), CjjHu, megtalálható a kö-
Fluor, a klór-csoport négy elemének (P., klór, szénkátrányban, szíiitelen kristályokat képez
bróm és jód) egyike. Nagy reakcióképességénél forró alkoholban könnyen oldódik, vízben pedig
fogva a P. a természetben szabad állapotban el oldhatatlan. 109, C.-on olvad és illékony.
nem fordul, vegyületei azonban nagyon elter- Fluorantimon, 1. Antimon fluorid.
jedtek. Kémiai jele FI v. F atomsúlya 19, mole-
; Fluorarzén, 1. Arzénfluorid.
kulája kétatomos (Pl^). Meglehetsen elterjedt és Fluorbárium, 1. Báriumfiuorid.
régóta ismeretes vegyületeiben a P. rendszerint Fluorbór, 1. Bór fluorid.
egy-, ritkábban három-vegyérték negatív gyök. Fluorén (difenilénmetán), CjjHio vagy :

Vegyületei közül a természetben legnagyobb meny- CgH4.CH2.CgH4, megtalálható a köszénkátrány-

nyíségben található a F.-it v. folypát CaPlg, a ban és elállítható olyképen, hogy a dífenihnetán
kryolith v. nátriumaluminiumfluorid NagALPg gzeit izzó csövön keresztül vezetjük. Fényl la-
továbbá a F.-apatü CagíPOJ^P kisebb mennyi- pokat alkot, könnyen oldódik forró alkoholban
;
;

ségben számos ásvány (foszfát és szilikát) alkotó- 113°C'-on olvad és 295« C.-on forr.
része. Blmállás útján jut a talajba és ebbl a növé- Fluorescentia, 1. Fluor eszkálás.
nyekbe. Árpaszalmában, cukornádban és külön- Fluoreszceln, rezorcinftalein CnoHi^Og, vagy
,

féle zsurló-félékbon is felismerhet. Az állati C6H4.CO.C.CgH3(OH).O.COgH3(OH).0 képzdik re-

szervezetben a csontokban, mint a kalciumfoszfát zorcinnakCgH4(OH)3ftálsavanhidriddalCgH4.CO.O
kísérje található. A fogak zománca kb. 2^/0 kal- 190—200° C.-ra való hevítése által. Világossárga
cíumfluorídot tartalmaz F.-apatit alakjában. Nyo- kristályokat képez, vízben, alkoholban és éterben
mokban számos ásványos és ivóvízben, úgyszintén nehezen oldódik, forró jégecetben sárga színnel
a tengervízben, vérben, tejben is elfordul. könnyen, alkálíákban még a legersebb hígítás
/Sc^?-<;íiw^ríííNürnbergbenl670.észlelteelször, mellett is észrevehet fluoreszcenciával. 290"C-on
hogy porrá tört folypát és tömény kénsav keve- bomlik, redukáló anyagok színtelen F.-né alakít-
rékének melegítésekor az üveget maró gz fejl- ják. A P. gyenge sav ós nem jól jellemezhet só-
dik. Scheele 1771., utóbb Gay-Lussac és Thénard kat képez. Nátriumsója, azuranin, CjoH^oOjNaj,
ismerték fel, hogy a keletkez új vegyület sav, selymet és gyapjút sárgára fest vöröses árnyalat-
amelyet folypátsavnak neveztek és Lavoisier el- tal, Tetrabróm-F.jC^oüs^h^bi^^z^^) sárgásvörös,
méletének megfelelen,oxigén-tartalmúnak véltek. kristályos, vízben aÚg oldható tömegben válik ki,
Ampere és Davy állapította meg, hogy e savban ha P.-t alkoholban eloszlatunk és lassan brómot
oxigén nincs és hogy az a sósavval analóg össze- folyatunk hozzá. Ha ezt lehetleg kevés nátron-
tétel, tehát a hidrogén és egy a folypátban mint lúgban oldjuk, akkor a tetrabróm-P.-nátriuraot
alkatrész szerepl, a klórhoz hasonló, új elem ve- kapjuk CjoHgBr405Nag, amely az oldat lepárolog-
:

gyülete. Belle azonban az új elemet elállítani tatásánál mint kristályos por marad vissza (sárga
nem tudták. A szin-F.-t hosszas kísérletezés után árnyalatú, vízben oldható eozín). Az alacsonyabb
Moissan francia kémikus 1886. állította el szá- brómozású termékek is szép vörös festékek, ame-
raz tiszta F. -hidrogénsav és kálíumfluorid keve- lyeknek árnyalata annál sárgább, mennél keve-
rékének elektrolízise útján. A platinából készült sebb, és annál kékebb, mennél több brómot tartal-
elektrolizáló edény elzárására Moissan folypátból maznak. A tetrabróm-F. sóiból kiválaszthatjuk a
készült dugókat alkalmazott és ezeken kereszttU festéksavat, ecetsav tökéletlenül bontja a sókat,
nyúltak be az irídium-tartalmú platina-elektródok ólom, ón és timföld szépen színezett, oldhatatlan
az elektrolitba. lakkokat létesít. Az eozínok gyengén savanyú
A F. halvány zöldessárga szín gáz. Szaga akló- fürdben pamuton és selymen pompás veres ár-
réhez hasonló. Srsége a levegénél nagyobb, nyalatot adnak, a selymen sajátos sárga-vöröa
1-31. Lehtve —187o-on sárgás szín folyadékká fluoreszcenciával. A tetrajód-F alkálisói képe-
lrsíthet.Ers lehléskor sárgásfehér, -2330-on zik a kékárnyalatu (vízben oldható) eozínt (eritro-
olvadó tömeggé szilárdul. A P. az összes elemek zín, díantin), amely sokkal kékebb árnyalatokat
között a legnegativabb. Klór, oxigén és a helíum- szolgáltat, mint a brómszármazékok. Timföld
csoport elemeinek kivételével a többi elemekkel lakkja által pamuton rögzíthet, minek folytán
egyesül. Hidrogénnel igen alacsony hömérséken a gyapot- és papirfestésben sokat használják. A
is heves robbanással vegyül. A hidrogén-tartalmú tetrabróm-F. oldata salétromsavasnátríummal óg
szerves anyagokat elroncsolja. A vizet F.-hidro- kénsavval hevítve brómnitro-F.-t
gónsav ós oxigón, illetleg ózon (0,) keletkezése
 ;

Pluoreszkálás — 697 — Fluorhldrofirénsav

ad, kis, sárgaszín, alkoholban nehezen oldható zöld oldatán keresztül nézte, a F. színe teljesen
tk alakjában. Nátriumsója, melynek vizes oldata jól látszott, ha ellenben a napfényt elször klór-
nem fluoreszkál, a gyapotot intenzivebben és ké- réz oldatán keresztül bocsátotta s aztán engedte
kebben, st fény- és mosás-tartósabban festi, mint az uránüvegi-e, a zöld fénykúp ebben eltnt. Szint-
az eosin. Mint szafrozin (eosinsarlach, écarlate, úgy eltnik a P. színe, ha a napfény valamely
császái-vörös, luteüenne) fordul el a kereskede- fluoreszkáló folyadékon keresztül haladva jut oly
lemben. Eozinsóknak, klór, v. jódmetiilel vagy edénybe, melyben ugyanolyan folyadék van. Ez
metilalkohoUal és sósavval való kezelése által, utóbbi már nem mutat F.-t. Számos kísérletbl
metiltetrabrom-fluoreszcein, CjjKjoBr^Oj (eri- kitnt, hogy csak oly fénysugarak hozhatnak
trin, alkoholban oldható eozin, metileozin) kolet- létre F.-t, melyeket az illet test elnyelni képes.
keziík, amelynek káliumsója 50°/o-os allcoholban A fluoreszkáló testet elhagyó fény tehát másod-
feloldódik. Vannak fényesebb és valódibb ára yala- szor már nem képes ugyanazon alkatú testbon
tok, mint a vízben oldható eozin. Az etilvegyület F.-t okozni, mert hiányzanak belle a F.-t létre-
primerose (spiteozin), CjjHuBr^Og, néven szere- hozó színes alkatrészek. Hogy milyen szín suga-
pel a kereskedelemben. Klórozott ftálsav segítsé- rak okozzák leginkább a F.-t, azt legjobban úgy
gével di- és tetraklór-F. kapható és az utóbbinak lehet tanulmányozni, ha napfényt vékony résen
brómozása által tetrabrómvogyületek, amelyek- keresztül sötét szobába bocsátunk, s útjába üveg-
nek vízben oldható alkálisói a floxinok. Az etU- prizmát állítunk. Gyjtlencse segélyével tiszta
éterek, amelyek, mint az eozinéterek, híg alkohol- napspektrumot állítván el, a spektrum egyes
ban oldhatók, mintiaawo2;iwoA;(cyanosin) alkalmaz- színeit fluoreszkáló test felületére lehet vetni.
tatnak, a di- és totraklór-F. tetrajódderivátjai mint A spektrum színei a vöröstl a kékig hatástala-
rose bengale. Mindezek a festékek kékbe játszó nok. Azon túl az ú. n. ultraibolyaszín sugarak
pompás rózsaszín árnyalatokat adnak és fleg a is hatásosak, pedig ezeket a spektrumban rendes
selyemfestésben nyernek alkahnazást. Kénná- körülmények közt nem is látni és csak a fluoresz-
triummal kénezett diklór-P.-nel való kezelés által kálás által válnak láthatókká. Még jobban sUcerül
brómozásnál kékesvörös ciklamint kaphatunk. Ne- ezen kísérlet, ha üvegprizma helyett kvarcból va-
héz fémek sóival az eozin sárgavöröstl a vörösig lót használunk, amennyiben üyen prizma jobban
men csapadékokat ad (eozinlakk). Cinklakk ró- bocsátja át az ultra-ibolya sugarakat. Ily kísér-
zsaszíntl a sötétvörösig, timfóldlakk, cinóber- letek révén kitnt, hogy általában a kék és ibo-
vörös, hnek és kéntartalmú gzöknek ellenáll, lyaszín sugarak leghatásosabbak a F. elidézé-
kaucsuk színezésére alkalmas. Ha krómsavas- sében. A fluoreszkáló test felületén felfogott spek-
cinket alkalikus eozinoldattal kezelünk, timsót trumban a Fraimliofor-féle sötét vonalak nagyon
adva hozzá, száraara pároljuk, akkor sárgától jól látszanak ott, ahol a F. érvényesül.
egész élénk vörösig men lakkokat nyerünk, Ha a fluoreszkáló test által kibocsátott, tehát a
amelyek e különböz krómólomfestékeket pótol- rendestl eltér színt prizmával vizsgáljuk, össze-
ják, s amelyek meglehetsen fényáUók is. Az tettnek találjuk még akkor is, ha az elidéz szín
eozinfestékeket 1873. Bayer fedezte fel és Caro a spektrumnak egyszer színe, tehát olyan, me-
vezette azokat a festiparba. 1875-ben Hoffmann lyet prizmával több színre már nem lehet bon-
kimutatta összetételüket. tani. Stokes szabálya szerint a F. színe soha sem
Fluoreszkálás, fluorescentia, bizonyos szilárd tartalmaz nagyobb törés sugarakat, mint az azt
és folyékony testeken észlelhet az a tünemény, elidéz szín. A F. színe tehát csak oly szín su-
hogy azon id alatt, míg reájuk fény esik, rendes gai'akat tartalmazhat, melyek az elidéz színtl
színüktl eltér s a reájuk es fény színétl is a spektrum vörös vége felé esnek. Ezzel szemben
elüt színben tnnek fel. Ha pl. sík üveglapokkal Lömmel azt állítja, hogy oly testek is vannak,
határolt edénybe tiszta vizet öntünk, s ebbe a melyek F.-i színe az elidéznél nagyobb törés
vadgesztenyefa héjából kis darabkát teszünk, a sugai'akat tartalmaznak. L. még Foszforeszkálás.
víz kissé barnás színt mutat, ha azon keresztül Fluoreszkáló erny, rendesen bariumplatin-
világosság felé nézünk. Ha azonban felülrl vagy cianürrel bevont erny, mely a fluoreszkáló fény
oldalról nézzük a vizet, miközben nappali fény és a Röntgen-sugarak vizsgálatára használható.
vagy egyenesen napfény esik reája, a víz ké- Fluorfémek, a fluorgyöknek fémes gyökökkel
kes színben tnik fel. Ugyanily kékes színt alkotott sói. L. Fluoridok.
mutat a kénsavas kinin parányi tömege, holott Fluorhidrogénsav, hidrogén fluorid: HF. Szín-
világosság felé tartva, az azt tartalmazó víz egé- telen, mozgékony, levegn ersen füstölg,szúrós-
szen színtelen. Gyenge kék szín a petróleum is, savanyú szagú folyadék. Fs.-a 12'5»-on 0-9879
ha oldalról nézzük. Szép kék színben tnnek fel 19-4;*'-on forr. Víz igen bségesen oldja. Vizes ol-
a folypát bizonyos fajai. Zöldnek látszik a külön- data az ú. n. folypátsav (folysav, folyósav) ; a
ben sárga uránüveg, míg a levélzöldnek (kloro- 480/0-08 oldat, 1 átm. nyomás alatt, 125o-on forr.
fill) óteres kivonata vérpirosnak mutatkozik. Leg- A F. a sósavnál gyengébb sav. Arany, platina és
szebben látni a különböz színeket, ha napsuga- néhány platina-fém (irídium) kivételével a többi
rakat gyjt lencsével fénykúppá egyesítve, ezt a fémeket megtámadja. A szerves anyagokat elron-
fénykúpot bocsátjuk a fluoreszkáló testekre és ol- csolja (paraffint alig). Brrel érintkezve, azon
dalról vagy felülrl tekintjük a testeket. hólyagot húz és nehezen gyógyuló sebeket okoz.
A F. mibenlétét Stokes angol flzikus derítette Gze nagyobb mennyiségben belélegezve halált
fel azáltal, hogy a fluoreszkáló testeket színes okoz. Erélyes antiszepszises hatását az erjedési
fényben vizsgálta. Ha pl. az uránüvegre es fény- iparban az erjedésre kái'os mikroorganizmusok
sugarak által létrehozott zöld színt a klórréznek elpusztítására értékesítik. Hig oldatát, inhalál-
Fluoridok — 598 Flutausis

tátva, a tuberkulózis gyógyszeréül is használták. ban a réz, ezüst és vasércek olvasztásánál hasz-
A F. jellemz reakciója, hogy a kovasavat oldja, nálják, ha azok sok kovasavat tartalmaznak (in-
vele sziliciumtetrafluorid-gázzá ós vlzzó alakul, nét kapta nevét is), a belle nyert fluorsav az üveg-
a szilikátokat is megtámadja, miért is a kémiai etetésre szolgál. Legszebb féleségeit az angol Der-
analízisben a savban oldhatatlan szilikátok ú. n. byshire, Castleton, Durham, Cumberland mellett
feltárására is használatos. A szilikátokból álló találják mint telértölteléket az ólomércek tár-
üveget, ü/egedónyeket megtámadja és a meg- saságában, ahol köszörülmühelyek is vannak
mart helyen az üveget homályossá teszi. B reak- (Derbyshire) a sötétkék és bíborszín vörös szem-
;

ción alapszik a folypátsavnak üvegétetésre hasz- csés halmazú darabokat használják fel különféle
nálása, azaz osztályzatoknak v. rajzoknak üveg- dísztárgyak feldolgozásához.Bgyéb lelhelyei még
tárgyakon F.-val való elállítása. A többi halóid- ónérctelérekben Annaberg, Marienberg, Alten-
:

savtól eltéren savanyú sókat is alkot. Pozitiv berg, Zinn wald, Schlaggenwald, Stájerország, S al z-
(fémes) gyökökkel alkotott sói a fluoridok. bm-g, Norvégia (Kongsberg), St. öotthard (dolo-
Hidrogén és fluor sötétben és még fölötte ala- mitban), Arizona, N. Hampshire, Connecticut (É.-
csony hömórséken is tz tüneménye közben F.-vá Amerika), a karrarai márványban víztiszta hexa-
egyesülnek. Keletkezik fluornak vízre való hatá- éderekben, Moldova, Kapuik, Budapesten pedig a
sakor. Víztl mentes F. elállítható savanyú ká- kis-svábhegyi kalcittal és a gellérthegyi dolomit-
liumfluorid (KHFg) hevítése útján. Gyakorlati cé- ban találták. Az ó-kor murrhinai vázái s edé-
lokra poralakú folypát (CaF2)és tömény kénsav ke- nyei, amelyek az idben óriási összegeket kép-
verékének platina-, vagy ólomedényben való me- viseltek (6000—25,000 frtig), P.-ból voltak kicsi-
legítése útján állítják el és a fejld P.-at vízre szolva. Csekély diszperziója miatt lencséket is ké-
áramoltatják, amely azt mohón elnyeli. Az így szítenek belle. A P.-ból készült vázák különösen
készült folypátsavat, mivel az üveget megmarja, kedveltek Angliában (spar ornaments). Wölsen-
kaucsuk-, guttapercha- v. paraffin-edényekben dorfnál (Bajorország) a grániton feketés-kék P-
tartják el. Üvegétetés céljából az üveg felületét telér húzódik keresztül, ez a P. ütéskor és dör-
viasszal v. aszfaltlakkal bevonják és az illet zsöléskor kellemetlen szagot áraszt (Stinkfluss v.
rajzot V. osztályzatot belerajzolják a viasz- v. antozonit). A szag némelyek szerint szénhidrogé-
lakk-rétegbe. Az így elkészített üvegtárgyat nektl származik, amelyek éterrel kioldhatok;
olyan ólomedénybe helyezik, amelynek alján foly- mások szerint szabad fluor idézi el. A Lantignié
pát és tömény kénsav keveréke van. Ha a fejld (Beaujolais) mellett elforduló P.-ban Becquerel és
F. az üveget már eléggé megmarta, az üveg- Moissan kimutatták a szabad fluort. A grönlandi
tárgyat vízzel jól lemossák, a viaszréteget mele- vörös F. héliumtartalmú.
gítéssel eltávolítják és az üveget terpentin-olajjal Fluorkalcium (kalciumfluorid), 1. Fluorit.
megtisztítják. Fluorkálium, 1. Káliumfluorid.
Fluoridok, a fluorgyök vegyületei pozitiv (fém) Fluorkova a. m. fluorszilicium.
gyökökkel. A vízben oldható P. elállítására Fluorkovafémek, a hidrogénfluoroszilikátnak
az illet fém oxidját, hidroxidját, vagy kar- (kovafolypátsav) a sói.
bonátját fluorhidrogénsavban oldjuk és az olda- N
Fluornátrium, 1. átrium fluorid.
tot beszárítjuk. (B mveletek platinaedényben Fluoroid. Haidinger, mivelhogy a fluoriton gya-
végzendk, mert a fluor hidrogénsav, de a F. is kori a hexaédemek s az oktaédernek a kombiná-
az üveg- V. porcellánedényt megtámadják.) A víz- ciója a különféle tetrakiszhexaéderekkel, e kom-
ben oldhatatlan F. legegyszerbben úgy készülhet- binációt I<\-nak nevezte el ez a kifejezés ma már
;

nek, hogy az illet fém sójának oldatához alkáli- egyáltalában nem használatos.
fluorid-oldatot elegyítünk. Az alkálifémek fluo- Fluorszilicium, sziliciumtetrafluorid. Kémiai
ridjai vízben könnyen oldhatók, továbbá az ezüst- képlete SÍPI4: molekulasúlya lO^'é. Színtelen,
;

fluorid is oldódik vízben, míg az alkáliföldfémek szúrós és fojtó szagú gáz a levegn ersen füs-
;

fluoridjai vízben oldhatatlanok. Az alkálifémek tölög. Képzdik, ha hidrogénfluorid szilicium-

fluoridjai fluorhidrogénsawal is vegyülnek, 5a- oxidra hat. A f olypátsav (fluorhidrogón HPl) e ha-
vanyú F.-at alkotnak. Tömény kénsav a P.-at tásán alapszik az üveg maratása, valamint a szi-
elbontja s fluorhidrogénsav fejldik. Bgyes ás- likátoknak analitikai célokból való felbontása.
ványrendszerekben külön csoportokként szere- Fluorsziliciumfémek a. m. fluorkovafémek
pelnek. A leggyakoribb P. a fluorit és a kriolit; (1. 0.).
ritkábbak yttocerit, sellait, nocerin, fluellit, chio-
: Fluosziderit (ásv.), eddig még nem ismerjük
lit, pachnolit, thomsenolit stb. pontosabban mibenlétét. Apró kristályokban szem-
Fluorit (ásv., folypát), kalciumfluorid CaPj, csés élénkvörös kérget alkot a nocerit társasá-
:

leginkább kockaalakban és igen csinos bonyoló- gában a vulkáni bombákban. Lelhelye Nocera
dott egyéb szabályos kristályokban. Egyes vagy (Itália).
csoportos szép halmazokat, néha szálas, leveles, Fluoszilikátok, 1. Fluátok.
tömött s földes féleségeket is alkot. Színe sok- Flushing (ejtsd: flösing), 1. VUssingeu németal-
féle, színtelen, fehér, sárga, zöld, kék, vörös, rit- földi város angol neve. —
2., F, (régebben:Vlis-
kán fekete üvegfénytl, a fluoreszkálást igen szé- singen), város Long Island B.-i partján. Újabban
;

pen mutatja, kivált a zöldes színek melegítve bekebelezték New Yorkba.

;

foszforeszcenciát is mutat (klorofánnak nevezett Flustra (állat), 1. Mohállatok.

féleség). Kitnen hasad az oktaéder szerint. Flutausis, a VI. sz.-beli Jordanes szerint egy
Tömény kénsavval melegítve, hidrofluorsav (HP) (magyarországi) folyó neve, mely keleten rohan
keletkezik (felfedezte 1771. Scheele). A kohászat- a Dunába s Dácia határául szolgál. Máshol Flu-
 ; ;

Fiate h bee 699 — FiUarsren

vius Tausisnak írja, a XII. fejezetben pedig azt dinnal köti össze. Az 1866. és 1867. épített or-
mondja, hogy az Aluta, a jazigok ós a roxolánok szágút 27 km. hosszú, a P. völgyben vezet föl a
földje közt halad. A három név valószínleg mind 2390 méter magas hágóra és innen ereszkedik le
az Olt folyót jelenti. Süsig.
Flte a bee, Flüte droite (nóm. Schnabel- Flüelen (ol. Fiora), a Vierwaldstatti-tó part-
flöte), ilyen neveken említik a középkor egyenes 438 m. magasan fekv klimatikus gyógyhely,
ján,
fuvoláit ezeknek ajakszer nyílása nem a hang-
; (1911) 1084 lak.
szer oldalába volt metszve, hanem annak fels Flügel, 1. GvMav LeberecM, német orientalista,
végén madárcsrre emlékeztet bevágás alakjá- szül. Bautzenben 1802 febr. 18., megh. Drezdá-
ban helyezkedett el, s a hangszert épúgy tartot- ban 1870 júl. 5. Legjelentékenyebb munkája a
ták egyenesen elre, mmt ma az oboát, vagy a Hadzsi Khalif& bibliográílai enciklopédiájának
klarinétot. L. még Orgona. kiadása latm fordítással (Leipzig 1835— 52). Egyéb
Flfite droite, hangszer, 1. Flüte a bee. dolgozatai Thaaiibi arab antológiája (Wien 1829);
:

Fluvialis (v. fluviatüis, lat.) a. m, folyóvízre a Korán stereotip-kiadása (1831) Concordantiae ;

vonatkozó, növényekrl a. m. folyóvízbeli, folyó Corani arabicae (Leipzig 1842); Dzsordzsani Definí-
vízben növ. Fluviáles, vagy Helobiae (1. o.) az cióinak kiadása (u. o. 1845) Al Kindi, genannt ;

egyszikek sorozata. der Philosoph der Araber (1862) Mani und seine ;

Fluviomarin rétegek (geoi.), annyi mint brack- Lehre (u. o. 1862) Die grammatischen Schulen
;

vízi rétegek,vagyis folyótorkolatok körül történt der Araber (u. o. 1862) Ibn Kutlubugas Krone der
;

lerakodások, 1. Brackvíz. Lebensbeschreibungen (u. o. 1862) Katalog der ;

Fluxío (lat.) a. m. folyás, ömlés a matema- ; arabischen, persischen und türkischen Handschrif-
tikában diflerenciál az orvostanban a. m. vér-
; ten der Wiener Hofbibliothek (Wien 1865). Élete
ömlés. vége felé sajtó alá kezdte rendezni a Pihriszt el
Fluxus (lat.) a. m. a folyó, a folyás; F. ulújnot, de ez csak holta után jelent meg (Leipzig
miHum, fülfolyás ; F. hoemorrlmdalis, aranyér 1871).
F. tnensftruus, havi folyás, tisztulás. 3. F., Ottó, német filozófus, Herbart iskolájá-
Flück., természettudományi neveknél Flücki- ból, szül. 1842 jún. 16. Több helyen lelkószkedett,
ger Priedrich August (1. o.) nevének rövidítése. 1908 óta nyugdíjazva Dölauban (Halle mellett)
Flückiger, Friedrich Augtist, német gyógy- él. Nagy érdemeket szerzett Herbart filozófiájá-
szerész, egyetemi tanár, szül. Langenthalban nak ismertetése körül 1873— 94-ig kiadta a Zeit- ;

(Svájc) 1828 máj. 15., megh. Bernben 1894 dec. 13. schriffc für exakte Philosophie-t, a Herbart-féle
Eleinte kereskednek készült, de azután a berlmi filozófia f
orgánumát 1894 óta társszerkesztje ;

egyetemen Rammelsberg, Mitscherlich, Girard a Zeitschr. für Philos. und Pádagogiknak. Fbb filc -
alatt, és Bernben természettudományokkal és zófiai müvei : Die Probleme der Phil. uod ihre
gyógyszerészettannal kezdett foglalkozni. Késbb Lösungen (1876, 4. kiad. 1906) Die Seelenfrage ;

Genfben, Heidelbergben és Parisban tovább foly- (3. kiad. 1902) Abriss d. Logik (4. kiad. 1901) Die
; ;

tatta e tanulmányait, néhány évig mint gyógy- Bedeutung der Metaphysik Herbarts f. d. Gegen-
szerész mködött Burgdorfban, Bern mellett; wart (1902) Der Philosoph J. P. Herbart (1905)
;

1860—73. városi gyógyszerész és magántanár, Herbarts Lehren u. Lében (1 907. Aus Natúr u.
majd a prágai egyetem rendes tanára volt. 1857— Geisteswelt). Kehrbach lialála után társszerkesz-
1866. elnöke volt a svájci gyógyszerészek egye- tje Herbart müvei új kiadásának.
sületének, 1872. a Pharmacopea helvetica-t szer- Fliigge, 1. Johann, botanikus, 1. Flgge.
kesztette. 1873. a strassbm-gi egyetem hívta meg 2. F, Kari, német orvos, szül. Hannoverban
tanárának. Gyógyszerismei és gyógyszertani m-
1847 dec, 9. Mint orvos részt vett a francia-német
veit angol-francia nyelvre is lefordították és több háborúban. Késbb a lipcsei közegészségügyi in-
kiadást értek. Fontosabb szerves gyógyszerek tézet asszisztense lett. 1878-ban a berlini egyete-
vegyi kimutatása c. munkáját dr. Éottenbiller men mint az egészségtan tanára habilitáltatta
Ödön ford. magyarra ós Bókay Árpád látta el magát. 1881-ben Göttigenbe ment, ahol 1883.
elszóval (1894). rendes tanár és a higiénikus intézet igazgatója
Flüe, Nikolaus von der, közönségesen Klavs lett. 1887-ben a boroszlói, majd 1908. a berlini
barát néven emlegetett remete, szül. 1417., megh. egyetem tanárává nevezték ki. Kochnak bakte-
1487. Elbb mint fóldmíves, katona és a kanton riológiai fölfedezéseit a tudományos higiénia te-
tanácsosa szerzett érdemeket, majd 1467. szülhe- rén értékesítette. F
mvei Beitrage zur Hygl- :

lye, Plüeli közelében egy sziklahasadékba vonult, ene (1857) Lehrbuch der hygienischen Untersu-
;

ahol mint remete élt. Része volt a «stansi meg- chungsmethoden (Leipzig 1881) Die Mikroorga- ;

egyezésw (1481) létrejöttében. 1669-ben boldoggá nismen (u. o. 1886) Grundriss der Hygiene (5. ;

avatták. Sírhelye a svájci hívk zarándokhelye. kiad. u. 0. 1902). 1886 óta Kochhal együtt kiadta
V. ö. Ming, Der sel. N. v. F. (Luzern 1860 s köv. a Zeitschrift für Hygiene c. egészs^tani folyó-
4 köt.) Éochholz, Die Schweizer Legende von iratot.
;

Brúder Klaus v. P. (Aarau 1875) Segesser, Bei-; Flggen, 1. Gisbert, német fest, szül. Köhi-
trage zur Geschichte d. Stanser Vorkonmisses ben 1811 febr. 9., megh. 1859 szept. 3. München-
(2 kiad. Bern 1877) von Ah, Des sel. Einsied- ben tanult. Festményei többnyire szociális, mora-
;

lers Nic. v. d. F. Lében, Wirken u. Sterben (Bin- lizáló célzatnak. Nyilvános gyjteményekben van-
siedeln 1887). nak A játékosok (mainzi városi múzeum) A feje-
: ;

Flüela, hágó Svájcban a Silvretta Alpok Sca- delem elszobájában (München, Neue Pinakothei);
letta nev csoportjában; Davost az Alsó-Enga- Az örökségvadászok (hannoveri múzeum) stb.
 :

Flürschelm 600 Focko

2. T., JosepJi, német fest, az elbbinek fia, szül. F-moll (olasz, fa minre, franc, fa minéur,
Münchenben 1842 ápr. 3., megh. 1906 nov. 3. ang.jpl minor), párhuzamos skálája az J.5-durnak.
Atyjának, majd Pilotynak volt tanítványa és utóbb Négy |7-vel jegyezzük. Mint akkord fas c. :

Antwerpenben Leys mvészetének hatása alá Fo vagy Foe, Buddha neve a kínaiaknál és
került. Történeti és genrekópei közül említendk Hátsó-Indiában.
Magyarországi Szt. Erzsébet gyermekeivel kuny- Foa, Eiigénie, spanyol származású francia re-
hóban keres menedéket (1868); Milton tollba- gónyü'ónö, családi nevén Gradis, szül. Bordeaux-
mondja az Elveszett Paradicsomot Imhof Regina ; ban a XVIII. sz. vége felé, megh. Parisban 1853
átveszi a nászajándékokat I. Miksa császár meg-
; ápr. Mint ifjúsági író fképp az oktató és erkölcs-
keresztelése Magyarországi Szt. Erzsébet halála.
; rajzi irodalmatmvelte.Száraos gyermeklap mun-
Flürscheim, Michael, német közgazdasági író, katársa is Magyarul megjelentek: A párisi
volt.
szül, Majna-Frankfurtban 1844 január 27-ón. gyzedelme. Ford. Zichy
kis Robinson v. az ipar
—
1867 72-ig az északamerikai Egyesült-Államok- Ágost gróf (Budapest 1851) Boldog találkozás.
;

ban élt, késbb a badeni Gaggenauban gyárat M. de Chavannes. Valentin v, a pásztorflu. Ford.
alapított, mely 1888. részvénytársasággá alakult Kovács Ödön.
át. 1892-ben a Lugano melletti Castagnolába köl- Fok,Edouard, francia Afrika-utazó, szül. 1863.
tözött, ahol a földbirtok reformját propagáló iro- 1891— 93-ig Dél-Afrikában a Zambezi vidékén
dalmi tevékenységet folytatott; néhány év óta utazott, 1894— 97-ig a francia kormány expedí-
New-Seelandban él. 1887— 89-ig a Deutschland cióját vezette a Zambezitól Librevillebe (Gabun)
cím havi folyóirat szerkesztje volt. Mvei Auf : s térképezte a Tanganyika-tótól D.-re és Ny.-ra
friedlichem Wege (Baden-Baden 1884) Deutsch- ; elterül vidékeket. Mvei Le Dahomey. Histoire,
:

land in 100 Jahren (2. kiad. Dresden 1894) Papst ; géographie, raoeurs, coutumes, commerce, indus-
und Socialreform (Düsseldorf 1891) Der einzige ; trie (Paris 1894); Mes grands chasses dans l'Af-
Rettungsweg (3. kiad. Dresden 1890) Rent, inte- ; rique centrale (u. o. 1895 és 1901); A travers
rests and wages (London 1891) Bausteine. Bei- ; l'Afrique Centrale. Du Cap au Lac Nyassa (u. o.
trage zur Socialreform (Dresden 1895) Wahrung ; 1897) Chasses aux grands fauves pendant la tra-
;

und Weltkrise (Wien 1895). versóe du continent noir (u. o. 1899) La tra verséé
;

Fly (ang., ejtsd : fiáj, a. m. légy), kétüléses fino- de l'Afrique du Zamböze au Congo fran^ais (u. o.
mabb bérkocsi több londoni parkba, amelyeken
; 1900). V. ö. Résultats scientifiques des voyages
a rendes bérkocsiknak nem szabad áthajtaniok, en Afrique d'Edouard Foá (Paris 1908).
csak a flyt eresztik be. Foal (ang., ejtsd fói) a. m. csikó a versenyló
: ;

Fly (ejtsd: fláj), közel 1000 km. hosszú folyó Uj- neve kétéves koráig. P. mint ige is használatos ós
Guinea D.-i részében a sziget belsejének hegyei-
; akkor annyit jelent, hogy megellik.
ben ered és terjedelmes deltában a Pápua-öbölbe Fob, a free on hoard (ang., ejtsd: fri ón bórd) rö-
torkollik; legnagyobb mellékvize a Strickland. vidítése a. m. szabadon a hajóra, vagyis az eladó
Környéke termékeny, de az európaiakra nézve az árút a hajóba rakatja s addig minden költsé-
egészségtelen. Torkolatát 1845. Blackwood fe- get ós a szállítási felelsséget maga viseli, míg a
dezte föl 1875. és 1876. Macfarlane és Alberti
; hajó elindulásától az összes költség a ve\t ter-
50, 1877. egyedül Albertis 800 és 1890. Mc Gregor heli. Ha a számlában az egységár mellett van a
970 km. hosszúságban hajóztak föl rajta. F. jelzés, az annyit tesz, hogy az árba a hajóba
Flyer (ang., ejtsd: fiejer) a. m. repül, a sport- való berakásig minden költség bele van számítva.
ban az a versenyz, amely sebességgel rendelke- A cukrot pl. a magyar gyárosok fob Fiume vagy
zik, de kitartása nincs s így többnyire csak rövi- fb Hamburg számlázzák.
debb távolságú (lóversenyeknél 900—1500 m.) Fóbia, ideges embereknek félelmi állapota, mely
versenyeket tud nyerni. csak bizonyos körülmények között támad,l.^^ora-
Flyer (Fleier), 1. Paynutfonás. fóbia, Klaustrofóbia.
Flj ílshing (ang., ejtsd : fláj fising) a.m. mlégy- Foca (ejtsd: focsa), város és az ugyanily nev
gyel való horgászat. járás (1887 km^, (1910) 39,906 lak.) székhelye Sa-
Flygare-Carlén, svéd írón, 1. Cárién, 1. rajevo bosnyák kerületben, a Csehotina és Drina
Flying-Fish-expedició, 1. Tengeri tudomá- összefolyásánál, erds hegyektl körülvett völgy-
nyos expedíciók. katlanban, (1910) 4430 lak., akik közt 3229 moha-
Flying start (ang., ejtsd nejing sztárt), sport- medán, 886 szerb-ortodox és 283 róm. kat. Bosznia
:

kifejezés. Az olyan indítást jelenti, amikor a ver- legrégibb és legszebb mecsetei, középkori bogumil-
senyzk nem álló helybl indulnak, hanem gyor- emlékei itt találhatók. A lakosság mozaik- és
sabb vagy lassúbb mozgásban, de persze egy vo- intarzia-munkákkal, továbbá handzsár-készítéssel
nalban közelednek a start-helyhez, ahol az elin- foglalkozik.
dulási jelet megadják nekik. A P.-nál a verseny- Focagíum, 1. Monetagium.
zk már a start pillanatában a teljes sebességüket Fochabers (ejtsd: fokebbersz), község Elgin skót
tudják kifejteni. grófságban, kb. 1000 lak. Régi római tábor telep.
Flynt, Paul, 1. Flindt Mellette van Gordon-Castle, a Richmond hercegek
FSyscli, 1. ílis. székhelye.
F-lyuk, 1. F-Jmnglyukak. Focke, Wilhelm Olbers, német botanikus,
F. M. K. E., 1. Felvidéki Magyar Közmvel- szül. Brémában 1834 április 5. 1858— 1868-ig
dési Egyesület. brémai gyakorló orvos volt. Késbb a botani-
FMÍLi., az osztrák-magyar hadseregben a Feld- kára adta magát.Múvei: Synopsis Ruborum Ger-
marsehalleutnant (altábornagy) rövidítése. maniae (Bremen 1877) Die Pflanzenmischlinge ;
 Focsani — 601 — Fodor
(u. 0. 1881). 1868 óta a brémai természettudo- ságnak. Az 1908. megindított Zentralblatt fr
mányi egyesület által kiadott értekezéseket szer- Thalassotherapie-nak szerkesztje. Irodalmi dol-
keszti. gozatai a vér és anyagcsere körébl valók, ma-
Focsani (ejtsd: foksani), Putna romániai kerület gyar, német, francia nyelven jelentek meg.
székhelye, (1910) 2-4,904 lak., jelentékeny gabna- 4. F. István, elektrotechnikus és író, szül.
kereskedéssel. 1789 aug. 1. a Koburg herceg ve- 1856. Pozsonyban. A hetvenes évek végén egy
zérlete alatt álló orosz-osztrák hadak itt arattak kis telefon-készüléket szerkesztett s leírását el-
gyzelmet a törökökön. 1912-ben a város lakos- küldte Edisonnak, akinek figyelmét ezzel fölkel-
sága a gyakori földrengésektl sokat szenvedett. tette s 1880. megbízottja, Puskás Tivadar meg-
Focas, 1. Gyújtópont. hívta P.-t Parisba, az els nemzetközi elektromos
Fod, dán hosszmérték, láb =
31*385 cm. kiállításon Edison osztályának berendezésére
Fodder v. fudder, angol súlymérték ólomra= munkatársul. A kiállítás után Edison találmányai-
20 angol mázsa =
1016 kg. nak Európában való gyártására alakult Compa-
Fodéré, Frangois, francia orvos, szül. St. Jean gnie Continentale Edison társaság megbízásából
de Maurieuneben 1764 jan. 8., megh. 1835 febr. Belgiumban, Németalföldön, azután Oroszország-
•4.Torinóban tanult, aztán mint katonaorvos fran- ban s több más országban az els izzólámpabe-
cia hadiszolgálatba állott; 1793. a Hospice rendezések az vezetése alatt készültek. 1894-ben
d'humanité, majd az elmebajosok házának orvosa már mint neves elektrotechnikus visszatért Ma-
lett. Egyideig Nizzában a vegytan és üzika ta- gyarországba s itt a Budapesti általános villa-
nára volt, késbb az ottani kórház orvosa lett és mossági részvénytársulat vezérigazgatója lett.
a boncolástanból s élettanból eladásokat tar- Ennek telepein ö vezette be elször, még pedig
tott ; 1804. Marseilleben mködött, 1814. Strass- magyar gyár útján, a gzturbinát s ezáltal meg-
burgba hívták a törvényszéki orvostan tanárául honosította Magyarországon is a gztm-bina-gyár-
s egyúttal az epidemiológia tanításával is meg- tást; vezette be elször Európában az izzó-
bízták. Fbb mvei: Les lois éclairées par les lámpa-széries rendszert,elször alkalmazta a nagy
lois physiques (3 köt., Paris 1798) Leyons sur les ; városok ellátására szolgáló elektromos mnél a
épidémies etrhygiönepublique(4köt., Strassburg hármas vezeték rendszert. 1911-ben udv. tan. cí-
1822—24). Kisebb müvei 60 kötetet tesznek ki. met nyert. Elektrotechnikai szakcikkein kívül ön-
Fodor, 1. Ármin, magán- és perjogász, szül. állóan megjelent mvei A
villamos izzólámpa-
:

Nagymihályon (Zemplén vm.) 1862 jan. 17. Ta- világítás; Anyagok villamos költségvetések ré-
nulmányai elvégzése után eleinte ügyvédkedett, szére ; Villamos hegesztés és forrasztás; Az áram-
majd 1890. Budapesten albiróvá nevezték ki és mérk; Kísérletek nagyfrekvenciájú váltakozó
1892. törvényelkészítési munkálatokra az igaz- áramokkal; Villamosság közvetlenül szénbl;
ságügyminisztériumba rendelték be. Itt lett 1894. A füstnélküli város ; Eiektrizitat aus Kehricht
törvényszéki, 1901. ítéltáblai, majd 1911. kúriai c. német mve
az egész külföldön elterjedt.
bíró; 1906. rövid ideig, mint kisegít biró, a 5. F. Jozefa, F. 6. leánya, szül. Parisban 1793.
kúrián mködött. Számos fontos törvényjavaslat Mint tüneményes zongorajátszó lépett fel 11 éves
tervezetébon mködött közre. Plósz miniszter a korában, de már 1810. mint szoprán operaéne-
polgári perrendtartást is P. és Térfi Gyula közre- kesnt ünnepelték. 1812-ben Mainvielle színész
mködésével készítette el. mvei Fbb fizetés- : A vette nül s az Opéra-Comique tagja lett, majd a
ké^telen adós jogcselekményeinek megtámadása a nagy Catalani mellé az olasz operához szerzd-
csdön kívül (Budapest 1889) A
polgári törvény-
; tették; 1816— 1818-ig Londonban énekelt, majd
kezési rendtartás kézikönyve (Márkus Dezsvel, Parisban, 1823 Bécsben s azóta, egészségi okok-
1894—95, 3 köt); Az osztrák perrendtartás (u. ból, leginkább Nápolyban ólt. 1833-iki bordeauxi
o. 1896) ; Magyar magánjog (többek közremkö- fellépte után nyoma veszett hagyatékából adták
;

désével, u. 0. 1897— 1900, 5 köt.) A jogügyletek

; ki (1857) könyvét Réflexions et conseils sm- l'art
:

értelmezése a felülvizsgálati eljárásban (u. 0. du chant. Leánya: Enrichetta Mainvielle 1846— 49.
1899) Polgári perrendtartás (u. 0. 1911). E lexi-
; Berlinben volt primadonna.
konnak munkatársa.
is 6.F. József, hegedmvész, szül. Venlovban (?)
2. F. Ern,
zenepedagógus, szül. Csabdin (Fe- 1752., megh.
Szent-Pétervárott 1828 okt. 3.
hér vm.) 1878 ápr. 25. Az Orsz. Zeneakadémián Atyja magyar huszártiszt volt. Tanulmányait
Szendy és Koessler tanítványa volt, 1900. a Volk- Berlinben Bendánál fejezte be, 1787. Parisban te-
mann-ösztöndíjat nyerte. 1899-ben Giulio Perotti lepült le, 1794. Pétervárott. Sok kamarazene-
tenorénekessel nagyobb hangversenykörutat tett, mvet írt.
1901. Londonban hangvereenyzett. 1903-ban ala- F. József, egyetemi orvostanár, szül. Lako-
7.
pította zeneiskoláját. Elnöke az Okleveles Zene-csán (Somogy vm.) 18i3 júl. 10., megh. Budapes-
tanárok Orsz. Egyesületének és a Zeneiskola- ten 1901 márc. 20. Tanulmányait Bécsben és Pes-
igazgatók Egyesületének. ten végezte 1865. orvosdoktor, 1866. egyetemi
;

3. F. Géza, orvos, F. 7. fia, sztü. Pesten 1867.,

tanársegéd, 1869. egyetemi magántanár s ugyan-
orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen vé- akkor Szt. Rókus kórházi boncoló forvos lett
gezte s 1889. avatták orvosdoktorrá. 1897-ben a Hosszabb külföldi tanulmányútja után 1872. a
vér és anyagcsere betegségeinek kór- és gyógy- kolozsvári egyetemen az államorvostan rendes ta-
tanából magántanári képesítést nyert s azóta nára lett. 1874-ben a budapesti egyetemen 1^ on-
Abbáziában mködik mint fürdöorvos, az ottani nan felállított közegészségtani tanszékre hívták
orvosegyesületnek alelnöke, alapítója és elnöke meg. 1873-ban újra beutazta Franciaországot
az Aquarium-egyosületnek és tagja a fürdbizott- Angolországról írt közegészségügyi tanulmányát
 ;

Fodorbélk — 602 Fodorvászon

a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával és 1632. megjelent Temet Praedikatiok és Medgyesi

éremmel jutalmazta, egyszersmind levelez tag- Pál Szent Ágoston vallása cím mvei. Utolsó ter-
jául választotta. 1885-ben javaslatai értelmé- mékei pedig Nógrádi Mihálynak 1651. megjelent
ben életbe lépett az iskolaorvosi és egészségtan- Lelki próba-k és Laskai Jánosnak Szent Dávid
tanári intézmény .Ugyanezen évbenMarlcusovszky- százötven Soltári c. munkái. Minden valószínség
val megalapította az országos közegészségi egye- szerint 1651. halt meg, mert a következ évben
sületet, melynek éveken át elnöke volt, 1886— ezen tekintélyes mhelynek már nyoma sem ta-
1894-ig pedig az orvosi kar dékánja 1894— 95-iki lálható.
;

tanévben az egyetem rektora. A Magy. Tud. Aka- Fodorítás, cifrázás, dömöckölés {áamaszkolés)
démia 1883. rendes tagjául választotta. 1896-ban alatt az acél díszítését értjük. Ha a damaszkacélt,
minisztori tanácsosi címet kapott. A cambridgei mely kovácsvas és acélrudakból készül, simára
egyetem tiszt, doktorrá választotta. Számos orvosi csiszoljuk és zsírtalanítás után étetjük, ekkor
cikken kívül önálló müvei Az árnyékszék-rend- annak felszínén a szénben gazdagabb (kemény) és
:

szerekrl (Pest 1869) Közegészségügy Angliában szénben szegényebb (lágy) részek elhelyezkedése
;

(Budapest 1873, az akadémia 1875-bén 20Ó arany- szerint világosabb, illetve sötétebb helyek kelet-
nyal jutalmazta) Experimentelle Untersuchim- keznek, ezt a rajzot nevezzük P.-nak. Tágabb ér-
;

gen über Boden und Bodengase (Braunschweig telemben P.-nak nevezik az acél fölszinére éte-
1875. Különlenyomat a Deutsche Vierteljahrschrift tett figurális díszt is, továbbá a berakott munkát.
für öffentliche Gesundheitspílegeböl) Az egész- L. Maratás és Berakott fémmunkák.
; —F. ésfodo-
ségesMzról és lakásról (Bpest 1877., németül is) r'itófa a briparban, 1. Cserzvargaság.
Jus egészségtani kutatások (u. o. 1881. jutalmazott Fodorjuhar (növ.), 1. Juliarfa.
mim'ka németül is megjelent) NéMny készülék
; ; Fodorka (növ.), 1. Teucrium.
egészségtani eladásokhoz és kisérletekhez (u. o. Fodorkáposzta V. /bíZorAreZ (Brassica oleracea
1883., német szöveggel is) Baktériumok az él var. percrispa Alef.), a bodorkeltl (1. o.) nagyon
;

állat vérében (u. o. 1885) Újahb kísérletek erekbe bodros, íinoman szabdalt s minden irányban gör-
;

fecskendezett baktériumokkal (u. o. 1886., németül bült levelei különböztetik meg. Gyakran teimesz-
is) Egészségtan (u. o. 1886)
; A vérnek baktérium- tik, a fagyot is meglehetsen kiállja.
;

öl képességérl (u. o. 1887, németül is) cím dol- Fodormenta (növ.), 1. Mentha.
gozata alapvet munka, amelyen utóbb a serum- Fodormenta-olaj, 1. Menta-olaj.
therapia épült fel Budapest közegészségügyére
; Fodormirigyek (glandulae lymphaficae me-
vonatkozó vizsgálódások 1883—1898 ; A
tiszti senteriales, helyesen noduli lympJi. mes.), a bél-
orvosi kiképzés és minsítés reformja (1898); fodor két lemeze között több sorban fekv nyirok-
Jelentés az iskola-egészségügyrl (u. o. 1888). csomók, melyeknek nagysága kis borsószemtl a
1879— 87-ig a Természettudományi Közlönyt szer- mandoláig változik. Szoros érintkezésben vannak
kesztette 1882 óta az Orvosi Hetilap Közegész- az itt lev vérerekkel, s rajtuk haladnak át a
;

ségügy és törvényszéki orvostan c. szakmellék- bélbl jöv nyirokerek, az ú. n. chyluserek, me-

letét, a Népszer termtud. eladások Gyjtemé- lyek a bél által felszívott táplálóanyagokat, a
nyét (Paszlavszky Józseffel együtt) és 1887. az chylust viszik a testbe, illetleg a belekbl jöv
Egészség c. közlönyt szerkesztette. Budapesten a nyirokértörzs (truneus intestinalis) által a f nyi-
Sándor-téren álló mellszobrát 1909 aug. 29. a rokvezetékbe,a ductus thoracicusba,mely a chylust
nemzetközi orvoskongresszus ünnepségei kereté- a vérbe önti. Számuk meghaladja a 100-at. A has-
ben leplezték le. üregben, fképen a bélben lefolyó fertz bán-
8. F. Oszkár, orvos és író, szül. 1876. Székes- talmaknál megnagyobbodnak (béltuberculosis,
fehérváron. 1898-ban a budapesti egyetemen or- typhus).
vosdoktori oklevelet nyert. 1893 óta a Dunántúli Fodomé Aranka, a M. Kir. Operaház tagja,
Közmveldési Egyesület tisztviselje, 1904 óta szül. Budapesten 1883 máj. 3. Els nyilvános föl-
ftitkára. Szerkesztje a Fürdk és nyaralóhelyek lépése 1906. volt az operaházban, mely után ál-
c. fürdismertetnek, amely a földmívelésügyi landó tagul szerzdtették. Vendégszerepelt több-
kormány támogatásával évenként egy kötetben ször külföldön is. Fbb szerepei Delila, Azucena
:

jelen meg. 1910-ben az Országos Gyermekszana- (Troubadour), Klytemnaestra (Elektra) stb.

tórium-egyesület ügyvezet igazgatójául válasz- Fodorsás (növ.), 1. Glyceria.
totta, végzi a Balatonalmádiban létesített Zsófla- Fodorvászon, kenderfonalból készült vászon,
gyermekszanatóriumnak adminisztratív vezeté- mely kizárólag házüpari úton készül és abban tér
sét is. el a más vásznaktól, hogy szövetében fodros. Kü-
Fodorbélk, 1. Anhidrit. lönös specialitása hazánkban Kalotaszeg vidéké-
Fodorboros, 1. Boros szllö. nek (Bánffyhunyad körüli községek), ahol a ma-
Fodorcsiga, 1. Trodms. gyar parasztnk készítüc, hogy az ú. n. kalota-
Fodorfa, 1. Csomoros fa. szegi varrottasra használják fel. Megkísér lettek
Fodorház, kisk. Torontál vm. módosi j. ban, már másutt is készíteni, de nem sikerült sehol oly
(1910) 174 német és magyar lak. u. p. ós u. t. szépen, mint ott. A F. készítésének elnye egy-
;

Gád. részt a kenderfonal sodrásában, másrészt a kész

FodoTikMetiyhért (Miklós) nyomdász, 1631.vette vászon sulykolásában van. Jellemz sajátsága,
át mestere, Reda Péter debreczeni mhelye vezeté- hogy mennél többször kerül mosásra,annál fodro-
sét s azt új betkkel is felszerelvén, 20 évi mködése sabb lesz. Gyengébb minségben készül a F. Csik-
alatt a legtekintélyesebb nyomdák sorába emelte. vármegj'-ében is, st kísérletet tettek annak után-
B nyomda els termékei voltak Margitai Péter zásával Oláhországban is, de eredmény nélkül.
:
 ;

Fodrász — 603 Foetális pulzus

Fodrász, kézmipari foglalkozás, ipari mes- Foedus (lat.) a. m. szövetség, frigy.

terség tevékenységi köre az emberi fej csinosí-
; Foenicaluin Hoffm. az Umbelliferae
(növ.),

tása. Munkája régen csak a szorosabb érte- (Ernysök) család génusza; 3 faja a Földközi-
lemben vett borbély- mesterségre, vagyis haj vá- tenger vidékén, a Kanári szigetektl egészen a
gásra és borotválásra szorítkozott, ma azonban keletig elterjedt sokágú, sávos szárú levelük f ;

már az összes haj munkákat is felöleli és a nöi 3— 4-szeresen szárnyas, nyele az ágat hüvely
P.-nál valóságos müvészetszámba megy. módjára veszi körül ; sok sugarú, nagy ernyjü-
Fodros (növ.), olyan levél, melynek széle hul- kön sem gallér, som gallérka nincs, virágai sár-
lámos vonalban ráncos vagy bodros 1. Bodroso-; gák. Legnevezetesebb a F. vulaare v. F. canil-
dás. laceum Gilib. (F. offuinale Ali., F. dulce mll.)
Fodros ia (gyökérfa, Maser), az olyan, mely- az édes kömény, 1. Ánizskapor.
nek szövete a sugár- és húrmetszotben, különösen Foenum (növ.) a. m. széna; F. graecum,
az utóbbiban, különféle alakú ábrákat, ereket mu- 1. Trigonella.
tat. Ilyen növést legersebben kifejldve találunk Foenns (lat.), a kölcsön után járó kamat,
a fodorducokban. A P. azonban küls sérté- maga a kölcsönpénz is.
sek, az ágak nyesése stb. által is képzdhetik. Foenus nautlcnm, 1. Hajóskölesön.
Legtökéletesebben kifejldik a fekete nyár-, szil-, Foerst., tudományos állatnevek után Foerster
éger-, nyír- s juharnál és pedig a fa tövében. A Arnold (megh. 1884) nevének rövidítése legnev. ;

farostok fodros menete a törzset többféle célra, munkája Hymenopterologische Studien (Aachen
:

nevezetesen hasított és fürészárúra is csaknem 1850-54).

alkalmatlanná teheti némely célra azonban az
; Foerstemann, 1. Förstemann.
ily kemény fa keresett pl. az asztalosok mint
;
Foerster, 1. Friedrich Wilhélm, pedagógus,
borítékfát (furnir), az esztergályosok pedig pi- szül. Berlinben 1869 jún 2. Pilozóflai és nemzet-
pákra, bumótszelencékre és más enemü eszkö- gazdasági tanulmányok után a freiburgi (brois-
zökre használják fel. (L. még Csomoros fa). Az gaui) egyetemen lett doktor. A munkásmozgalmat,
európai fák közül az erika, borókafeny, dió-, az ifjú bnösök és a jótékonyság kérdéseit tanul-
szil-, tölgy-, nyir- és az olasz nyárfa (topolya) ad mányozta,Angliában és Amenkában a pedagógiai
szép F.-t. Külföldi P.-k közül a Thúja- (életfa), és szociális viszonyokat. Zürichben 1896. etikai kur-
Amboina-, amerikai dió stb. híres. zusokat nyitott ugyanott 1899— 1912-ig magán-
;

Fodros lúd v. asztrakán lúd (Ansor crispa), tanár volt. Pként az erkölcsi nevelés kérdéseit
hazánk déli részeiben, a Dunafejedelemségekben kutatja, kezdetben szabadgondolkodó irányából
és Déloroszországban elterjedt mutatós válto- ersen vallási irányra tért át. Ennek tulajdonít-
zat, mely a közönséges parlagi lúdtól annyiban kü- ható munkáinak rendkívüli elterjedése. Pbb m-
lönbözik, hogy tömött tollazatának, váll-, szárny-, vei: Jugendlehre (1904); Lebenskunde (magyari'a
hát- és farktollainak egy része meg van görbülve ford. 1912); Schule u. Charakter (1907); Sexual-
és sodorintva némely esetben 40 cm. hosszaság- ethik u. Sexualpad. (1907, magy. ford. Schütz
;

ban fürtszerüleg le is lógnak. Elvétve a fej és a A.) Chrlstentimi u. Klassenkampf, Autoritat u.

;

nyak fels részének tollai is göndörödnek. Bár Preiheit (1910).

gyengéd húsa és hófehér tollazata van, inkább a 2. F., Wilhelm, csiUagász, szül. 1832 dec. 16.
díszbaromfi ak sorában foglal helyet. Grimbergbon (Szilézia). 1865—1903 a berlini
Fodrosodás (növ.), burgonyabetegség, 1. Bur- csillagvizsgáló igazgatója. Igazgatója volt a né-
ggnya; továbbá az szi barackfa betegsége; 1. metországi mértékhitelesít bizottságnak, 1891
szi barackfa. óta pedig elnöke a nemzetközi mérték és- súly-
Fodros tyúk vagy borzas tyúk. Keleti és déli bizottságnak. 1865—83. adta ki a Berliner Ast-
Ázsiából származó fajta, melynek fedötoUai he- ronomisches Jahrbuch-ot. Munkái részben itt,
gyükkel elre és fölfelé vannak görbülve s a mel- részben az Astronomische Nachrichtenben jelen-
lett egyszer vagy többször forgatva, illetve csa- tek meg. 1892-ben alapította a Deutsche Gesell-
varva némely esetben a szárny színezete fehér, schaft für ethische Kultur nevíi társaságot. Em-
;

fekete, sárga vagy tarka, középnagy, de van egy lékiratai 1910. jelentek meg.
törpe formája is rózsás taréjjal, mig a kakas sima, 3. F., Wendelin, 1. Förster.
felálló, a jérce apró taréjt hord. Lábszára, vala- Foerster-Nietzsche, Elisabeth, német írón,
mint 4 ujja tollazatlan palaszürke vagy hússzín, Nietzsche Priedrich filozófus nvére, szül. 1846
Meglehetsen jól tojó és kotló, melyet azonban júl. 10. Röckenben. Nietzsche irodalmi hagyaté-
nálunk csak elvétve tartanak. kának kezelje Weimarban, sajtó alá rendezte és
Fodrovec, adók. Belovár-Körös vármegye kö- kiadta Nietzsche összes müveit (1, rész, Leipzig
rösi járásában, (i9io) 1394 horvát-szerb lakossal 1895, 8 köt.; 2. rész 1896— 190-i, 7 köt.), vala-
u. p. SvetiPetar-Orehovec, u. t. Gomja-Rieka. mint Nietzsche levelezését (3 köt., Berlin 1900—
Fodrozás, 1. Erezés. 1905), leveleit anyjához és nvéréhez (1909). Ön-
Foe, 1. Fo. álló mvei P. Nietzsche (1895—96, 2. köt.) Das
: ;

Foé, 1. Defoe. Lében P. Nietzsches 1902—4, 2 köt.) ; Das Nietz-

Foecundatío (lat.), 1. Termékenyítés. sche-Archiv, seine Preunde u. Feinde (1907).
Foecunclitas (lat.), termékenység. Foetális (fetális), minden, ami a magzatra
Foederali»»iuus (lat.), Föderalizmus.
1. vonatkozik.
Foederalisták, 1. Figuritták és Föderalizmus. Foetális pnlzns, a magzat verórlökése, szív-
Foederális teológia, 1. Drigy-teológia. verése, mely az anya hasfalán s a méhen keresz-
Foetleratio ílat.), 1. Föd&rádó. tül hallható. Ez legbizonyosabb életjelensége a
 ; 6

Foetális szervek — 604 — Fog

magzatnak. E verérlökések száma igen magas, éves korban az alsó fogófogon, 7 éves korban az
percenként 120—140. alsó középs, 8 éves korban az alsó szegletmetsz-
Foetális szervek a. m. embrionális szervek fogon,9 éves korában a fels fogófokon (1. Hara-
(1. 0.). pcs), 10 éves korban a fels középs, 1 1 éves
Foetális vérkeringés, 1. Magzati vérkeringés. korban a fels szeglet metszfogon.Kerek a rágó-
Foeticídíum (lat.) a. m. magzatelhajtás. lap a 12 —17 éves korban a 15 éves korban l.íía-
Foetidus (lat.), szagos, büdös. rapócs), majd háromszögletes lesz a 18 —
23 éves
Foetor ex ore (lat.), 1. Szájbz. korban. A szarvasmarhának születésekor 4 —
Foetus, az emlsállatok méhen belüli mag- metszfoga, egy hónapos korában pedig 8 metsz-
zatának tudományos neve. L. Embrió. foga van, ezután é vente kivált két állandó metsz-
Fóíeld, község, 1. Hóföld. fog 2 tej fogat, úgy, hogy 4— 4y2 éves korában
Fog (1. a képmellékletet). 1. A fogak (dentes) mind a 8 állandó metszfog kibújt. Nagyjában ha-
az állati test legkeményebb részei, melyek az sonlók a viszonyok a juhban is. A sertésnek 1
állcsontokban beékeldve, a fogmedrekben (al- napos korában megvannak a szegletmetszfo-
veolus) részarányosán foglalnak helyet. A táp- gai, 1 hónapos korban a fogófogai és 3 hónapos
lálók minsége s felvételének és elaprózásának korban a középs fogai; "/^ éves korban kiváltódik
módja szerint az egyes állatfajok fogazata kü- a szegletmetszfog, 1 éves korban a fogófog és 1 V^
lönböz a hús felaprózására kisebb fogak is éves korban a középs metszfog.
;

elegendk, míg a nehezebben rágható növényi 2. Az ember foga. Az ember rendes fogán meg-
rostok felaprózásához nagyobb fogak szüksége- különböztetünk koronát, amely szabadon nyúlik
:

sek s így a növényevk fogai nagyobbak, rész- a szájba egy v. te bb gyökeret, melyek az áll-
;

ben ers rl készülékké alakultak át, hogy a csont mélyedéseibe (a. m. fogmeder) rögzítettek
cellulózburokban bezárt növényi tápláló anya- és a két részt összeköt fognyakat. Az ember
gokat szabaddá, az emészt nedvek részére rendesen fejlett foga három kemény állományból
hozzáférhetvé tegyék. A kérdz állatokban épül fel, legnagyobb tömege a dentin, melyet
az elgyomrok támogatják a rágás hatását, a koronái részen a zománc, a gyökéri részen
ezért ezeken a fogazat egyes részei hiányosan a cement borít. Az ember foga nem tömör kö- ;

fejldtek, a felsmetszfogaik hiányzanak. Meg- zép részeiben üreg van a koronái részben a fog
:

különböztetünk: 1. metszöfogakat,va^&\jek.a,ik^lh- küls alakját utánzó fogbélüreg, a gyökéri részben

lék megragadására, leharapására, részben felap- wégigMó gyökércsatorna. Ez röket kitölt lágy-
rózására szolgálnak és a szájrés mögött, a száj- rész a/'o^&él(pulpa,közönségesen helytelenül « fog-
üregben ell foglalnak helyet. Mellettük találhatók ideg-); a gyökér cementjét horitja a gyökérhártya.
2. a szetnfogak (csúcsfog), melyekegyes állatfajok- Vegyi tekintetben a zománc és dentin is víz és
ban,pl. sertésben ersebbe fejlettek('aö'í/ar^.Ezek- enyvet adó szerves anyagokon kívül fleg mész,
után következnek 3. a záp fogak, melyeknek szé- magnézia, foszforsav, kénsav és fluorból áll. De
lesebb rágólapjuk, a növényevben rl felületük eltekintve a víz és szerves anyagoktól, a dentin
van. A fognak a fogmederben foglalt része a fog hamujában kétszer annyi a magnézia, mint a zo-
gyökere, az inyhús által körülvett része a fog mánc hamujában, de csak felényi a fluor. Az em-
nyaka, szabadon állórésze pedig a fog koronája. beri fog zománcában 6'699o/o a szerves anyag, a
A fog belsejében lev üreget a fogbét (puípa) tölti dentinben 26'47<'/o. A zománc közel áll vegyileg
ki, melyben a vérerek és az idegek is vannak. A a csonthoz (32-2 "/o szerves anyag).
fog alkotórészei közül a koronáját borító zománc A fogkoronán megkülönböztetjük az ajkak (hát-
a legkeményebb s az egypatás és kérdz állatok sóknál az arc) felé forduló, a nyelv (hátsóknál a
fogain redket (zománcreds fogak), más állatok kemény szájpad) felé, továbbá a szomszédos fog
fogain pedig dudoros kiemelkedéseket for- felé tekint felszíneket és a harapásnál egymásra
mál. A fog legnagyobb részét az elefántcsont- tolódó V. egymás fölött elsikló felszínt.
állomány vagy dentin adja, ami a koronán a A fogak V. szorosan záródnak (egyenes fog) v.
zománc alatt van, a foggyökéren pedig a cement- ferdén. A fels állkapocs fogazata az alsóét elül v,
állomány borítja, a zománcreds fogakon azonban hátul érinti. A ferdearcnál (prognát) a fogmedrek
a cement a redk között a koronára is reáhuzódik. ferdén nyúlhatnak elre. A ferdeség fokát kifejezi
A magasabbrend gerinces állatok fogaikat egy- az alveoláris szög. A ferdefoguság örökölhet.
szer váltják, a tejfogak nyomába az állandó fo- A fogak összessége a fogazat : ha a fogazatot
gak lépnek s ezeket növekedésükkel kiszorítják egyszer és egyforma alakú tagok (amiyi mint
a fogmederbl. A fogak megjelenésébl és kopá- fogak) alkotják, az ilyen fogazatot isodont (homo-
sából többó-kevésbbó az illet állat életkorára is dont)-nak nevezzük (tengeri emlsök fogas bál-:

lehet következtetni. L egj óbban értékesíthetk ezek nák). Az ember fogazata anisodont (v. hetero-
az adatok a háziállatok életkorának megállapí- dont), mert tagjai nem egyformák az embert ;

tására, így a lónak születésekor megvan a két egész életén át nem egyetlen fogazat szolgálja.
—
fogó metszfoga, 4 hetes korban megjelennek a Az els 5 6. évben 20 tagból álló tejfogazata,
középs, é hónapos korban a szeglet metszfogak 7 - 12. életévben egy váltásban lev fogazat, ez-
a tej fogófogakat 3 éves korban, a tej középs fo- után pedig már a teljesen kifejlett állandó fogazata
gakat 4, a tej szegletfogakat 5 éves korában váltja van. Az embernél tehát a fogazat váltódik (di-
ki állandó metszfogakkal ezután lekopnak a met- flodont fogazatu). Az ember fogazatát különösen
;

szfogak rágólapjai, melyek közepén egy bemélye- jellemzi, hogy a fogak szorosan sorakoznak egy-
dés, a kupa látható, a rágólap a fogak kupájának más mellé úgy, hogy közöttük hézag (enantema-
kopásával elször haránttojásdad alakot nyer, 6 diastema) nincs.
 AZ EMBERI FOGSOR Eí

A gyermek alsó és fels fogsora felvésett állkapocscsal és állcsonttal a

fogváltás idejébl : a tejfogak alatt ott láthatok a fejld állandó fogak.

Alsó szemfog átmet^^ kapocs egy

részével,láthatók a fogiiei erei, idegei.

Az eii béri fogsor természete

az alsi

12—13

18-25

26 éves férfi fels állandó fogsora a szájpadlással, az oda írt számok a rendes
kibúvási évet jelentik. 6 éves kortól hét éven át minden évben egy-egy
állandó fog n ki, azaz a túloldalit és felsket is számítva évenkint 4 drb. Az emti'Ti Iii<:-

€Fog<ik» cikkhez.
A FOGAK SZERKEZETE.

A (els fogak nélkül, jól láthatók a fogak helyei

.'állcsont
az u. alveolusok.
'n. a) középs metszfogak helye.
6) oldalsó metszfogak helye, c) szemfog alveolusa. d) e)
kisörlök alveolusa. f) g) nagyörlök alveolusa. h) bölcsesség-
fog alveolusa.

lelyezéshen a fels az álUndó fogakat,

:

tíjfogakat matatja. rlfog metszete a fels zomáacréteg (l) a latt követkealk

:

a fog fötömegét kitev dentin (4), amelyet alulról ú. n.

cement (v. fogcsont) réteg (3) borít. A dentin belsejében
üreget (2) találunk a fogbél számára.

l V
3 éves flugyermek fels állcsontja a teljes tejfogsorral.
Az oda írt számok a rendes kibúvási hónapot jelölik.
rmáli.s záróvonala, sáródása. A fogzás Va éves kortól 8 éves korig befejezdik.

RÉVAI NAOy LEXIKONA.

 : :;

Fogr — 605 — Fogradalml tárgyak

Az ember állandó és tej fogazatában megkülön- vak, klór stb. állanak rendelkezésünkre. A fogba
böztetünk csoportokat, melyok alakja egymástól lyukat fúrunk (vagy ha szuvas a fog, a szuvas
lényegesen elüt, és amelyeknek külön megsza- üregbe) órákra, napokra ilyen szereket zárunk
bott élettani rendeltetésük is van a táplálkozásnál, a tömés alá. Az eredmény nagyon sokszor éppen
E csoportok meiszöfoaak (I. a. m. incisivi) szetn-
: ; nem kielégít.
fogak (C. a.m. canini) lús rlfogak (P. a.m. prae-
; A fogak ápolását 1. Fogbetegségek alatt.
molares) és nagy rlfogak (M. a. m. molares). 3. Fog, az építészetben, 1. Éogroixit.
Az ember állandó fogazatában alul és felül a kö- 4. Fog, az ácsmunkában, 1. Fogazott gerenda.
zépvonalból kiindulva jobb- és baloldalt van 2 5. Fog, a gépészetben, I. Fogaskerék.
metsz-, 1 szem-, 2 kis rl- és 3 nagy rlfog ; Fogadalmi ajándékok (görögöknél: anaté-
röviden jelölve mata; rómaiaknál: wía; áldozati tárgyak, ea;-
. 2—2 ^ l-l o 2—2 ,, -3-3 --
—
I. 7i ?:, C.
2—2' r, Pim. -
::

l-l'
—
^. M.*3— ^
2—2'
82—3 = voto). Mi sem mutatja jobban.hogy a kereszténység
mily sok dolgot átvett a régiektl, mint a foga-
dalmi ajándékozás, feláldozás szokása, melyet az
Az ember tejfogazatában kis rlfogakat nem
emberek bármily kívánságuk elérhetéseért v. a
találunk nagy rl is csak 2—2 van egy sorban
;
már elért kívánság fejében szoktak gyakorolni.
úgy, hogy A kézmves munkája sikerültéért szerszámát, a
-20- zenész lantját, a fest ecsetjét, a harcos fegyve-
^-r^'^- 2=2
I-
2=2'
rét, a gjllkos trét, a halász hálóját, a fóldmívelö
A fogak stövetei. Kemény állományok:
1. Zo- ekéjét ajánlta fel a beteg felgyógyulása emlékére
;

mánc (substantia vitrea) a felületre hullámosan

: vmely fogadalmi tárgyat (pl. csinált szemet), mások
lefutó dugóhuzószerüon haladó (keresztmetszet- az istentiszteletre szükséges edényeket és ruhákat
bon hatoldalú) oszlopok tömege. 2 Dentin (sub- tettek az istenek oltárára a görögöknél, rómaiak-
stantia oburnea), egyönteten elmeszesedett alap- nál egyaránt. Athénben azonban bn elkövetése
anyagban számos, a fogbél felületéri sugársze- miatt is keUett ily F.-at felajánlani. A görögöknél
ren elágazó csatornák (dentincsatornák) rend- azonkívül lemetszett hajat is használtak foga-
szere ; a csatornáeskákban sejtnyúlvány (Tomes dalmi emléki. Mvészeti tekintetben azért neve-
rost), mely a fogból felületét borító sejtben (odon- zetesek a P., mert sokszor igen szép memlékek-
toblast) végzdik. Az alapanyag számtalan (elme- kel gazdagították a régiek az egyes alkalmakkor
szesedett) igen finom rost, melyek hullámosan, templomaikat (különösen Delflben és Olimpiában)
nyalábokban húzódnak a korona felületéhez ilyen ; és köztereiket. A veszély elhárítása, valamely baj-
lefutások okozzák a dentin selyemfényét (ráes ból való kiszabadulás, valamely tervnek szerencsés
fényben szabad szemmel is jól látható). 3. Cement megvalósíthatása (háborúban vagy békében) stb.
(substantia ossea), valóságos csontszövet. Lágy mindig alkalmul szolgáltak, hogy akár maga az
állományok : 1. Fogbél (pulpa dentis): egyöntet állam (vota publica), akár egyesek (vota privata)
kocsonyaszeren puha alapanyag abban számos megfelel fogadalmakat tegyenek, s az istenek
;

keresztezd rostok tömege számos sejt (gömb, segítségébe vetett bizalmukat vagy elre, vagy a
;

orsóalakú); felületén egyetlen megnyúlt sejtréteg szerencsés eredmény után kézzelfoghatólag is

(odontoblast) számos véredény és érz ideg. 2. nyilvánítsák. L. még Fogadalmi tárgyak és Fo-
;

GyökérMHya (periodontium), egyúttal a fog- gadalom.

meder csonthártyája: feszes rostok tömege, érz Fogadalmi karika (ném. Eidring v. Schimir-
idegekkel, vért-dényekkel. ring) név alatt az skor német szakü'odalmában
A fogak elszínezdése. Ok legtöbbször vérzés karperecnél nagyobb, tor-
a fogban (ha a fogat ütés, rúgás éri, amikor a quesnél kisebb, viselésre
fogbél véredényei szakadnak, sérülnek stb.); a alkalmatlan, súlyos, csa-
kiöml vér vörös vérsejtjeibl a vér festanyaga vart karikákat értenek, v.
(haemoglobin) kiszabadul, oldódik a vérsavóban egyik oldalukon behajló
és a dentincsatomákba szívódik. A fog ilyenkor ers nagy karikákat, ame-
rózsaszín. Néha ilyen a fog betegségek alatt is lyeknek rendeltetése isme-
(kolera, tifusz stb.). Késbb a deutinceatornákban retlen. A germán smondá-
különböz hatásokra (savhatás stb.) a haemoglobin ban gyakran történik hi-
bomlik és más-más szín vegyületekké alakul, vatkozás szakrális jelent- Fogadalmi karlka.
amikor a fog is szürkés, barnás, fekete lehet. ség karikákra, fleg ül-
Elveszti a fog eredeti színét, ha a fogbél elhal és lemek, a halál és tél istenének gyrjére. A kelta
bamásfekete, elhalt tömeg tölti ki a fogbélüreget és rómaikori kelta istenábrázolásokon rendszerint
ez áttünik a fogon, a fog sötétebb, szürkébb lesz a megtaláljuk az isten nyakán vagy kezében a tor-
szomszéd fognál. Az elhalt szövetrészekbl beszi- quest, amely kétségtelenül mint szakrális jelen-
vódhatik a dentincsatomákba is egy kevés, ilyen- tségíi tárgy szerepel az isten attribútumai között.
kor a fog kékesfekete. Sárgaságnál (ikterus) a Fogadalmi tárgyak, azok az ajándékok, me-
fogak feltn sárgák. Megszürkül, feketedik a lyeket jámbor hívk Istennek, a hold. Szisznek,
fog fémek (illetve ezek sóinak) hatására higany- szenteknek ajánlanak föl s a templomokban he-
:

sokra (szublimát kezeléseknél), ezüstsókra, vas lyeznek el. Fleg búcsújáró helyeken a templomok
(betört fémmszerrészecskék), nikkel hatására. A falai telve vannak ilyen fogadalmi tárgj'akkal
fog eredeti színének javítására vannak eljárások, (képek, keresztek, menyasszonyi koszorúk, fátj'o-
melyeket közönségesen fogfehérítésnek mondunk. lok stb.) az értékesebb F. a templom kincstárában
;

E célra vegyi hatások, eTóBen oxidáló szerek, sa- helyeztetnek el. Említósre méltók a szép ezüst
 :

Fogadalom — 606 Fogadó

domborm Nagy-Mária-Czellben, melyet Sczitov- nem adnak, de önkéntes teljesítés esetében a tel-
szky prímás a nagy magyar zarándoklat alkalmá- jesített fizetést visszakövetelni nem lehet. A P.
ból ajánlott fel a magyar nemzet nevében, vala- fogalmához tartozik, hogy a P. tárgya iránt a P.
mint a szép zászló Lourdesban, melyet Nogáll püs- idejében mindkét fél bizonytalanságban legyen.
pök és Cziráky gróf adtak át, mint a magyar Ha a nyertes fél a P. kimenetele iránt bizonyos-
katolikusok fogadalmi tárgyát. L. még Fogadalom. ságban volt, a P. érvénytelen s mint természetes
Fogadalom (lat. votum). Istennek nagyobb jót kötelem sem áll meg a vesztes fél pedig, aki a
;

nem akadályozó dolog (majoris boni non ünpe- P. idejében a kimenetel iránt bizonyosságban volt,
diens) teljesítésére tett ígéret. A P. csak Istennek ajándékozónak tekintend.
tehet ; ez Isten tiszteletének (cultus latriae) cse- F. a lósportban. Ugy a galopp, mint az üget-
lekménye. Megkülönböztetünk: 1. tárgyi, sze- versenyeken jóformán kezdettl fogva fogadtak
mélyi és vegyes P.-at (votum reale, personale, a nézk a verseny eredményére. Eleinte ezek a
mixtum), amint valamely dolog (alamizsna), sze- fogadások csak egymás közt történtek, késbb
mélyi cselekedet (zarándoklás, böjtölés) v. múid- akadtak emberek, akik hivatásszerüleg foglal-
kettö képezi a F. tárgyát. 2. Föltétlen és föltéte- koztak P.-ok felvételével. Ezek lettek az ú. n.
les (votum absolutum, conditionatum). 3. Egy- bookmakerek, akik elre meghatározott oddsot
szer és ünnepélyes (votum simplex, solemne); (árfolyam) kínálnak az egyes lovak gyzelmére
az ünnepélyes P. lényege nem a küls szertar- vagy helyezésére. Késbb a versenyeket rendez
tás, hanem az egyház juridikus akceptálása, s egyesületek maguk állítottak fel a versenytéren
ezért ily fogadalmat csak az egyház által approbált P.-okat közvetít irodát, az ú. n. totalizatri,
valódi szerzetes-rendekben lehet tenni. Minden amely a feltett P.-i összegeket bizonyos kezelési
más P. egyszer, történjék bármily szertartások és adópercentek levonásával a nyerk között
között annak letevése. Ez egyszer P. ismét le- tétjeik arányában kiosztja. Angliában csak a book-
het szerzetesi vagy magán (votum privatum). Az maker, Prancia- és Németországban csak a tota-
ünnepélyes szerzetesi í'. jogi hatásai a birtoklás lizatr, nálunk és Ausztriában mindkét fajtájú P.
:

és birtokszerzés jogának elvesztése házasság- meg van engedve. A P. egy neme az ú. n. pool
;

bontó akadály, st a még el nem hált házasságot (ang., ejtsd púi), SZÓ szerínt a. m. tét, a tétek ösz-
:

is fölbontja. Az egyszer szerzetesi P. csak tiltó szessége. Ez annyit jelent, hogy a verseny eltt,
házassági akadály s a birtokszerzés jogát sem esetleg hosszabb idvel is összegyl egy társaság
veszi el. Ép így tiltó házassági akadályok a szü- s a versenybon résztvev lovak chance-aira lici-
zességi-tisztasági (votum castitatis, vagy non nu- tál. A verseny eldltével aztán az nyeri meg a
bendi, vagy vü-ginitatls) magán P., valamint azok begjrült pénzt, aki a gyztes lónak chance-át vette
is, melyeknek tárgya a szerzetesi vagy papi pá- meg.

lyára való lépés. 4. Fenntartott és fenn nem tar- Fogadási biztosítás. A biztosítási intézmény
tott (vota reservata, non reservata) P.-ak. Penn- csiráiban fogadási szerzdésnek tekintetett. Kez-
tartott P.-ak alól csakis a római pápa adhat föl- detben ugyanis az érdekeltek fogadtak egymással,
mentést. Ezek a következk a) az egyszer és hogy bizonyos káros esemény be fog állani. Je-
:

ünnepélyes szerzetesi P. b) az örök tisztaság (v. lentkezett ez fleg a tengeri hajózásnál. A-nak
;

perpetuae castitatis) P.-a c^ a P. valamely az egy- érdekében állott, hogy a rakomány sértetlenül
;

ház által approbált valódi szerzetes-rendbe lépni érkezzék meg, tehát fogadott B-vel, hogy nem fog
(í^ a P.-ak Jeruzsálembe az Üdvözít sírjához, Eó- a rakomány megérkezni, és ha A-nak feltevése
mába az apostolfejedelmek sírjához, Compostelába bekövetkezett, B megfizette neki a fogadási össze-
Szt. Jakab sírjához zarándokolni. A többi fogadal- get, amely rendesen felért kárával.
mak alól a püspök, illetve rendfnök adhat fólmen- Fogadó (franc. Hotel), más néven szálloda.
tést. AP. megsznik ; 1. a fogadott dolog teljesítése Utazók és idegeneknek befogadására szolgáló épü-
után 2. a fólebbvalók jogos érvénytelenítése (ü-ri- let. A tulajdonos neve fogadós (hótelier). Eredetileg
;

tatio) által ez úton a szül gyermekének, a szer- a P. a városokban lév oly szálló volt, ahova a
;

zetes fnök szerzetesének mindama fogadalmait vidékrl bejött lakosság betért. Mai alakulatukat
érvénytelenítheti, melyek akadályoznák az illet- a P.-k, tulajdonkópen szállodák, a XVIÍ. sz.-ban
ket kötelességeik teljesítésében 3. fölmentés ál- vették. Parisból erednek, melynek idegenforgalma
;

tal, amihez mindig fontos ok szükséges 4. át- teremtette meg azokat. A közlekedés óriási fejl-
;

változtatás által (commutatio), midn ugyanis a désével, az idegenforgalom nagymérv kialaku-

püspök vagy az általa felhatalmazott a fogadalom lásával szemben a P.-ipar, illetve vállalkozás
helyébe csekélyebb dolog végzését engedi meg. óriási mérveket öltött. Különösen tapasztalható
V. ö. az erkölestanlrókat, különösen Wirthmller, ez oly országokban, melyek nagy idegenforgalom-
Die Tugend und Religion Lehmkuhl, Theologia mal bírnak (Svájc, Ausztria tiroli részei és általá-
;

morális Noldin, Theol. mor. L. még Evangélimni ban hegyvidékei. Svéd- és Norvégország, a ten-
;

tanácsok, Fogadalmi tárgyak. geri fürdk és tengerentúli államok egyes nagy-

Fogadás (sponsio). Véleményeltérésbl kifolyó- forgalmú helyei, mint Kairó, Alger stb.). Általá-
lag létrejött oly megállapodás, amelynek értelmé- ban a nagy szállodák típusa hódít manapság,
ben az a fél, akinek állítása helytelennek fog bizo- mely különösen Észak-Amerikában van nagyon
nyulni, a másiknak köteles lesz bizonyos értéket kifejldve és onnan telepíttetett át Európa nagy
szolgáltatni, így különösen bizonyos meghatáro- világvárosaiba. A modern szállodák a legfoko-
zott pénzösszeget ílzetni. A modern jogok a F.-t zottabb igényeket is kielégítik, még pedig nem-
természetes kötelemnek (naturális obligatio) elis- csak a kényelmes lakás, hanem a szórakoztató
merik, amennyiben t. i. a teljesítésre kereseti jogot helyiségek tekintetében is. Az 1901-iki statisz-
Fogradó iroda — 607 - Fogalom
tikai felvételek szerint volt Magyarországon össze- szerezhetem meg, valamely tárgy fo-
letei által
sen F.-s, vendégls ós korcsmáros 2fi,601 alkal- ; galma nem a tudományos vizsgálódás kezdete,
mazva volt 901 tisztvisel, 12,241 kisegít házi hanem befejezése. De minthogy a tudományos
egyén, 6546 segéd (pincér, elömunkás, munkás, vizsgálódás csak ideiglenes befejezéseket ismer,
napszámos), 894 tanonc és 26,192 szolga s cseléd. a F. tulajdonképen az az ideális, az a normatív
A F. Magyarországon az ipaiíörvény rendelkezé- követelménye a gondolkodásnak, melyet a tudo-
sei alá esik és engedélyhez van kötve. mányos kutatás eszközeivel el akarunk érni, mely
Fogadó iroda. A lóversenytér területén kívül felé törekszünk. Valamely meghatározott F. te-
a városban felállított iroda, amely totalizatr-fo- hát csak mai tudásunk eredményeit foglalja ma-
gadásokat közvetít, vagy bookmaker-fogadásokat gában. De a «lényeg» szó, melyet használtunk, hatá-
köt. Nálimk csak bookmaker-irodák vannak, míg rozatlan jelentés tulajdonképon az követeljük is-
;

totalizatrre csak a versenytéren lehet fogadni. meretünktl, hogyne puszta halmazatok legyenek,
Fogak, 1. Fog. egyes ismeretek egymás mellé rakása, hanem egy-
Fogalmazás, valamely tárgyra vonatkozó gon- séges kapcsolatok. Ha egy dologról tudom, hogy
dolatok elrendezése. Az értelmi nevelésben a P. egyes sajátságai hogyan függnek össze egymással,
gyakorlása (írásbeli dolgozatok és folyékony el- hogy valamely saj átság módosulásával hogyan mó-
beszélés, eladás alakjában) mindenik fokon ne- dosulnak többi sajátságai, hányfélekép módosul-
vezetes, mert az összetartozó gondolatoknak hé- hatnak stb., melyek azok a sajátságok, melyek-
zagtalan, mások számára is érthet összeállítását tl a többiek függnek (alapvet sajátságok), akkor
kívánja. fogalmam van a dologról és mennél inkább köze-
Fogalmazó, általában az a tisztvisel, aki ledem ily ismerethez, annál inkább van fogalmam
fogalmazással —
tehát a kezeli szakkal ellen- róla. Ezért legtökéletesebb fogalmaink a matema-
tétben — szellemi munkával foglalkozik. A mi- tikaiak, mert azokat magam bizonyos föltételek
niszteri F. a IX. fizetési osztályba tartozó hi- szerint alkotom, tehát tudhatom, milyen a szer-
vatalnok, kinek képesítése az általános köztiszt- kezetük. Ezért választották bizonyos joggal a
viseli minsítésen felül a közigazgatási szakban matematikát a többi tudományok mintájának.
ügyvédi oklevélen, vagy államtudományi, vagy Minthogy a dolgok ilyen ismerete csak a dolgok
jogtudományi doktori fok megszerzésén, vagy összehasonlítása útján nyerhet, a F. mindig egye-
végre legalább a jogi négy évi tanfolyamnak be- temes természet, azaz a dolgok kisebb-nagyobb
végzésén és az államtudományi államvizsgálat csoportjára vonatkozik, melyet egybefoglal. Egyes
sikeres letevésén alapszik.Ugyané képesítés kí- dologról tulajdonkép nem lehet fogalmam, hacsak
vántatik meg az egyes minisztériumok alatt álló azt nem értem rajta, hogy az egyest az egyete-
állami hivatalok F.-itól, a fvárosi rendrségi mes F.-ból értem meg, pl. Július Caesart, ezt a
F.-któl, fvárosi F.-któl stb. Az igazsággymi- meghatározott egyéniséget, mint rómait, mint
nisztériumban csak az lehet aki a bírói hiva-
F., hadvezért, mint embert stb. Ebben az értelemben
talra megállapított jogi képzettséget (ügyvédi vannak egyéni (egyedi) fogalmak. A tárgyaknak
vagy bírói vizsga letételét) igazolja. F.-gyakor- azt a csoporját, melyet a F.-ban összefoglalunk,
nokká az is kinevezhet, aki a jogi tanfolyamot nevezzük a P. körének a F.-ban benfoglalt sa-
;

szabályszeren elvégezte, de köteles hivatalba játságokat (jegyeket), ill. a sajátságok kapcsola-

lépésétl számított egy év alatt állása elveszté- tosságának felismerését nevezzük a F. tartal-
sének terhe mellett az államvizsgát letenni. A mának. A háromszög F. köre az összes három-
miniszteri F.-t, segéd-F.-t és F.-gyakornokot a szögek a háromszög F. tartalma az, amit a geo-
;

miniszter nevezi ki. A segód-F. a X. fizetési osz- metria háromszögnek deflniál.Körüket tekintve, a
tályba tartozik. F. lehet alá-, fölé- v, mellérendelt. Az a P., mely-
Fogalmazó papiros, kevésbbé fehérített vagy nek köre egy más F. körében benfoglaltatik,-
színkeverékes írópapiros. ennek alá van rendelve emez fölérendelt mellé-
; ;

Fogalmazvány, a határozat eredeti példánya, rendeltek azok, melyeknek köre egy más F. kö-
amelyrl a feleknek v. más érdekelteknek szánt rében benfoglaltattak. A fölérendelt az aláren-
kiadmányok v. másolatok készühiek. A F.-t a ha- delttol szembon annak neme, ez annak faja (ge-
tározatot hozó tisztvisel, ha pedig a határozatot nus, species). Ha az alárendelési viszony tovább
tanácsban hozták, rendszerint az eladó bíró v. az folytatható, ha a fajnak ismét vannak alárendelt
írásbafoglalással megbízott más közeg készíti. A fogalmai, al-fajai és így tovább, akkor külön ne-
F. kiadásra (sokszorosítás és kézbesítés) akkor veket alkalmazimk emez alárendelési viszonyok
kerül, ha az erre jogosított —
rendszerint a hi- jelölésére (pl. az él lények világában: ország,
vatalfnök vagy a tanács elnöke —
a F.-t kiadan- osztály, rend, család, nem, faj stb.). De logikailag
dónak jelzi. minden fölérendelt F. : génusza az alárendelt P.-
Fogalom, a közönséges nyelvhasználatban a nak, a speciesnek. Tartalmukat tekintve a F. le-
gondolkodásnak oly alakulata, mely által a gon- het determinált v. kevésbbé determinált. A három-
dolkodás valamely tárgyát valamikép megfogott, szög F. tartalma nem determinálja az egyes szö-
megértett (pl. most már van fogalmam a dolog- gek nagyságát ; az egj-enlszög háromszög F.-
ról, de kicsinyít értelemben is fogalma sincs a ban a szögek nagysága determinálva van. A P.
:

dologról) a logikusok többsége oly képzetet ért tartalmát kifejezi a definíció 0- o-); » F- körét
;

rajta, moly tárgyának lényegét, ill. lényeges tu- teszi áttekinthetvé az osztályozás (1. o.). Hogy
lajdonságainak összességót, kapcsolatát magában mily ismerettani értéke van a F. ílzikai formájá-
foglalja. Minthogy a dolog lényegének ismeretét nak, sokat vitatott kérdése az ismerettannak. Ezt,
rendesen csak a tudományos gondolkodás mve- valamint a P. ehnéletének egyéb kérdéseit csak a
Fogalomszók 608 — Fogaras

filozófia összefüggésében lehet alaposan megvizs- (2520 m.), Varfu Urli (2479 m.). E hatalmas
gálni. hegységet, mely B.-felé csak rövid, egymással pár-
Fogalomszók, a nyelvtanban azok a szók, huzamos ágakat bocsát, K.-en a Barcza forrása
melyek fogalmakat jelölnek, szemben a viszony- feletti horpadás választja el a Brassói hegy-
szókkal, melyek a fogalmaknak mondatbeli viszo- ségtl (1. 0.), melynek nyugati tagja, a 2241 m.
nyítására szolgálnak. Pl. A templom mellett iskola magas Királykö egészen P. vármegye területére
épül — itt templom, iskola, épül P., mellett viszony- esik, míg a Törcsvári szoroson (1240 m.) emelked
szó, mert a templomnak az épüléshez való viszo- Bucsecsnek csak Ny.-i lejti számíttatnak F.-hoz,
nyát fejezi ki 111. az építésnek helyét (a mutató E két utóbbi hegytömeg aljában a Barcza termé-
szó, névmás). Eégebben az anyagszó terminus- keny rónája terül el (1. Barczaság), melyet Ny. fe-
sal körülbelül ugyanezt fejezték ki, L. Beszéd- löl a középmagasságú Persányi hegység határol,
részek. melynek legmagasabb csúcsa, a Nagy-Feketehegy
Fogalomzavar, 1. Bizonyítás. (1294 m.) azonban csak Ny.-i ereszkedöjével nyú-
Fogalveolus, a fogak bels ürege, 1. Fog. lik be P. vármegye területére s itt azt az inkább
Fogamzás (conceptio) a. m. a termékenyítés halmos vidéket alkotja, mely a Sinka és Barcza
(1. 0.). —
F. (növ.), a nép több növénynél (ku- völgyei közt szétterül.
korica, uborka, tök) kötésnek nevezi, tulajdon- Ezen hegységbl számos folyóvíz ömlik a la-
képen a foganatos termékenyítés, amennyiben pályra, de nagyobb jelentsége csak a Barczának
a termékenyítés folyamatának további követ- van, mellyel a Törcsvári patakkal egyesülve
kezményei csak akkor állanak be, ha terméke- Brassó vmegye földjére lép át. A vármegye föld-
nyítés, vagyis a két ivari sejt (párzósejt, hímsejt jét öntöz egyéb vizek közül, melyek mind az
és petesejt) egybeolvadása olyaténképen történt, Oltba ömlenek, a Persányi hegységet a Királyk-
hogy a keletkezett új sejt, a csirasejt továbbfej- tl és a Fogarasi havasoktól elválasztó Sinka a
ldésreképes, vagyis ha aF. megtörtént, amiután leghosszabb, míg a Sebes, ücsa, Lajta, Kercsi-
a csirasejt falat kap és megfelel módon tovább patak stb. jóval rövidebbek. Az Olt mellékén he-
fejldik. lyenként mocsarak terülnek el, a Fogarasi hava-
Foganomáliák, 1. Fogrendellenességek. sokban pedig néhány tengerszem (BuUa tó) for-
Foganósság, 1. Kapacitás. dul el. Ásványos forrásai vannak Alsóvenicze,
Foganttfü. (növ.) a. m. Dentaria és Galeopsis Persány és Szeráta községekben.
(1. 0.). P. természeti viszonyai eszerint igen változa-
Fogantatás v. fogamzás, azonos a megtermé- tos képet nyújtanak. A termékeny, kalászos róna
kenyítéssel ; inkább csak az emberekre alkalma- fölé emelkednek a magas hegyek, melyeknek alsó
zott kifejezés. régióit lomberdk, magasabb lejtit rengeteg feny-
Fogantatást id, az az idtartam, mely alatt vesek borítják, míg azokon felül a törpefeny öve
a magzat a petébl a méhen belül kifejldik úgy, következik, melyen túl kiterjedt havasi legelök
hogy méhen kívüli életre képes. Ez a szükséges és zord szíklacsoportozatok uralkodnak.
id az emberi magzat kifejldésére 280 nap, 10 Éghajlata mérsékelt hvös, de a havasok-
holdhónap. Van eset, hogy a szülés csak a 280 ban igen zord. Még a lapályon is, ahol nappal
nap után következik be (túlhordott magzat); nagyobb meleg szokott uralkodni, igen hvösek
azért a törvénykönyv a F.-t —
ami bizonyos az éjszakák. A havasok magas völgykatlanai-
örökösödési, törvényességi esetekben nagy fon- ban és szakadékaiban még nyár derekán is van
tosságú —
10 hónapban állapítja meg, illetleg hó s hvösebb id beálltával az egész P.-i hegy-
elismeri ezt a hosszabb idtartamát is. láncot hólepel borítja. Az évi átlagos hmér-
Fogápolás, 1. Fogbetegségek. séklet Pogarason mintegy 8" C, a havasokban
Fogaras, vármegye hazánk királyhágóntúli ré- azonban 4—5 fokig száll alá; a csapadók évi
szében, a romániai határon. Határai É.-on Nagy- mennyisége Pogarason 705 mm., a hegyekben
Küküllö vmegye, melytl nagyrészben az Olt folyó ezernél is több.
választja el, Ny.-on Szeben vmegye, D.-en Romá- Talaja a hegységekben terméketlen, s azért a
nia, K.-en Brassó vármegye. fóldmwelés csak az Olt termékeny lapályára szo-
Területe 2,433 km^. P. a ter- rítkozik.F. termterülete 235,038 ha., mibl 62,674
mékeny völgyiapályt a hava- ha. szántóföld, 1999 ha. kert, 43,726 ha. rét, 34,962
sok zord régiójával egyesíti. ha. legel, 41 ha. nádas, 54 ha. szU
és 95,234 ha.
A vármegye É.-i határát ké- erd. A fóldmívelés leginkább rozsra, zabra és ku-
pez Olt mentén termékeny koricára terjed ki, búzát s árpát kisebb mértékben
lapály terül el, melynek ten- termesztenek termelnek még pohánkát (itt ha-
;

gerfeletti magassága 400 és ricska), burgonyát, kendert s kevés, de jó dohányt,

470 m. közt váltakozik. D.- valamint jeles hagymát, zöldséget, takarmánynö-
felé e lapály észrevétlenül vényeket stb. Az Olt mellékein kevés szll is te-
emelkedik, míg abból a P.-i rem, mely elég jó bort ad a gyümölcstermelésre
;

havasok (1. o.) nagyszer lán- szintén kedvez a talaj. Az állattenyésztés figyel-
Fogaras vm. címere. colata minden elhegy nél- met érdemel az 1908. évi összeírás szerint volt
;

kül hirtelenül kiemelkedik. B a vármegyében 27,760 drb magyar, 13,158 piros-

nagyszer hegylánc, melynek fgerince Románia tarka, 1099 borzderes és 8659 drb egyéb tarka
felé a határt képezi, Erdély legmagasabb csúcsait szarvasmarha, 30,812 bivaly, 9747 ló, 37 sza-
egyesíti magában, s ebben emelkednek a Negoj már, 35,222 sertés, 85,496 juh és 2296 kecske.
(2536 m.), Vinatoarea (2510 m.), Visztea maré Legjelentékenyebb a juhtenyésztés, melyet a ki-
 ; : ;

Fograras 609 — Fograras

tünö havasi legelök nagyon elmozdítanak bár ; iparosinas- és 1 polgári iskola (P.), összesen
az úrbéri erdórendezés és az üzemszer, erdke- 13,388 tanulóval (ebbl 9933 a mindennapi elemi
zelés kedveztlenül hatott reá, most is messze- iskolákban és 123 a polgári iskolában) és 1 állami
földröl (Nagyszeben, Szolistyo vidékérl, st oly- fgimnázium (P.) 316 tanulóval. Kópzintézetek,
kor a Dobrudzsából) felhajtott nagy juhnyájak le- szak- ós fiskolák teljesen hiányoznak.
gelnek itt tavasztól szig a falvaktól kibérelt le- Közigrazgratás. F. vmegye 4 járásra oszlik és
gelkön, fel a legmagasabb csúcsokig. A bivaly a van benne 1 rend. tan. város. ú. m.
mocsaras völgyiapályon tenyészik leginkább. A
lótenyésztés, bár a vármegyében 3 í'edeztet állo-
Járás
más van, kevéssé fejlett a szarvasmarha jelen-
;

tékenyebb, az eredeti magyar fajta mellett újab-

ban a pirostarka hegyi fajtát is tenyésztik. Na- Alsóárp&si
gyobb állattenyésztések: a F.-i állami ménes, a Pogarasi
Bárkányi
F.-i uradalomnak möUthali tehenészete és bivaly- Törcsvári .

gulyája. F. vármegye vadban is bvelkedik; a Fogaras r.

völgyiapály feletti erdkbon az apró vadon kívül város ..

sok a vaddisznó, a magasabb régiókban a medve, Összesen 87 95,174 02,801j 5,159 3,687 83,44a| 80,479
|

mely sok kárt tesz a legel marhában a sziklák ; A vármegyében van összesen 1 rend. tan. vá-
közt a zerge honol. A havasi patakokban sok a ros (Fogaras), 12 nagy- ós 74 kisközség, továbbá
pisztráng, az Oltban nagyobb halak is (csuka) te- 41 puszta és telep. A körjegyzségek száma 25.
nyésznek. Az ásványország kincsei csekély jelen- A községek általában véve kicsinyek, kétezernél
tségek. több lakója csak 4-nek van s ezek közül csak
Népessége csaklassan szaporodik; 1869-ben egynek van ötezernél több lakója (F., 6579 lakó).
86,943 lakója volt, 189ü. is csak 88,825 és 1910-ben F. székhelye Fogaras az országgylésbe a vár-
;

95,174. Egy km^-re 391 lélek esik, úgyhogy F. a megye két képviselt küld.
ritka népesség vmegyék közé tartozik. Nemzeti- Egryházi tekintetben a vmegye 3 r. kat. egy-
ség szerint van a lakosok között 6466 magyar háza az erdélyi püspöki, 47 gör. kat. egyháza a
(6-70/0), 3236 német és 84,436 oláh (887o/o) a gyulafehérvár-fogarasi érseki, 70 gör. kel. egy-
;

magyarság alig szaporodik az uralkodó szívós háza az erdélyi érseki egyházmegye, 3 ág. ev.
románság mellett, melynek csak 4'5o/o-a beszéli a egyháza az erdélyi, 2 református egyháza az er-
magyar nyelvet. Felekezetre nézve van 3024 róm. délyi és 1 unit. leányegyháza a kolozsvári egy-
kat., 23,651 gör. kat. (25-7o/o), 61,881 gör. keleti házkerülethez tartozik; izr. anyakönyvi hivatal
(64-9o/o), 2441 ág. evang., 2768 ref., 482 unitárius csak egy van.
és 905 izr. Ezer lakóra esett (i9io) 10-3 házasság- Törvénykezési szempontból a brassói kir.
kötés, 360 élveszületés és 27*7 halálozás, a né- törvényszék területéhez tartozik; F.-on, Sár-
pesség természetes szaporulata tehát 8'3. Foglal- kányon és Zernesten van járásbírósága, telek-
kozásra nézve a lakosság nagy zöme (83-3o/o) s- könyvi ügyekben bírói hatáskörrel felruházva
termel, iparral 7"1, kereskedelemmel ós hitellel illetékes kir. fügyészsége és sajtóbirósága Ma-
csak 0-9, közlekedéssel 0-4o/o foglalkozik a tény- ros-Vásárhelyen, bányabirósága Gyulafehérvárt
;

leg keres népesség 52,104, mibl stermel van. Fogarason kir.közjegyzség van. Adóhivatala
43,964, iparos 3148, keresked 331 közlekedésre Fogarason és Sárkányban van.
;

jut 124, közszolgálatra és szabad foglalkozásokra HadUgryi tekintetben az egész vm. a Nagy-
728, napszámos 6821, tkés és nyugdíjas 204, ka- szebenben székel 31. sz. hadkiegészít parancs-
tona 656. Az eltartottak összes száma 40,697. nokság, s a brassói 24. sz. honvédgyalogezred
Az ipar jelentéktelen, egyetlen nagyobb telepe a területéhoz tartozik. Csendrségi szárnyparancs-
zemesti faanyag- és papírgyár (326 munkással) noksága Nagyszebenben, szakaszparancsnoksága
van néhány fürészmalom, szeszgyár és számos F.-on ós Zernesten van; pénzügyigazgatósága
vízimalom. F. vármegyében van 18 bank és Brassóban, s pénzügyrség Fogarason, Alsó-
takarékpénztár és 22 hitelszövetkezet, összesen visten, Brázán, Sárkányban, Zernesten és Törcs-
8.656,000 K takarékbetéttel az 1910. év végén. váron van.
Közlekedésének fére a M. kir. államvas- Kereskedelmi és ipari ügyekben a brassói
utak nagyszeben— brassói vonala, mely 95*3 km. kamara, a közúti ügyekben a marosvásárhelyi
hosszban szeli a vármegyét. Van továbbá 1708 felügj^el, posta- és távíró-ügyekben a kolozs-
km. állami útja, 81*0 km. törvényhatósági útja vári igazgatóság kerületébe van beosztva; ál-
(mind kiépítve), 203*3 km. községi közleked útja lamépítészeti hivatala Fogarason van. Brdöfel-
(ebbl 189-1 km. kiépítve), végül 321 km. községi ügyelsége Brassóban székel. Kultúrmérnöki
közdülútja és 2-7 km. vasúti hozzájáró útja. ügyekben a X. kultúrmérnöki hivatal mködési
Közmveldés tekintetében F. vmegye álla- területéhez tartozik. M. k. gazdasági felügyelje
pota igen kedveztlen, amennyiben az összlakos- Brassóban van. A vmegye területén 7 gyógyszer-
ságnak (1900) csak 402 és a hat évnél idsebb né- tár van, 1 kórház (80 ággyal), 15 orvos és 91
pességnek is csak 47-3<>/o-a (1890-ben 35-50/'o) tud bába.
Imi s olvasni (összesen 37,564 lélek) s 2369 gyer- Története szorosan összefUgg az erdélyi oláh-
mek nem látogat iskolát. A vármegyében össze- ság történetével. Az mondájuk a mai Oláh-
sen 216 iskola van 15,982 tanulóval, ú. m. 10 kis- ország alapítását éppen egy állítólagos F.-i vaj-
dedóvó 2278 növendékkel; 110 mindennapi, 72 dának, Radu-Negra-nak tulajdonítja, aki állító-
általános ismétl és 21 gazdasági népiskola, 1 lag F.-ból kiköltözve alapította volna az oláh

Révai Nagy Lexümna. VII. köt. 39

 ; —

Fogaras — 610 Foararas

vajdaságot. Már Hasdeu oláh töi*tónotíró kimu- Békés Gáspár nyeri adományul 30,000 frt zálog-
tatta, hogy ez a Radu-Negru csak mesés alak, de összeg fejében János Zsigmondtól. Békéstl az
ö azt hiszi, hogy a Bassarabák 1160—1170 kö- erdélyi fejedelemség elnyerésében szerencsés ve-
zött már birták volna P.-t. Hunfal vy Pál kimu- télytársa Báthory István ostromolja ki 1573-ban.
tatta, hogy ez ép oly valótlan, mint a F.-ból 1589. BátJwry Boldizsár nyeri. Midn Báthory
való kiköltözés meséje. Tény az, hogy F. vidé- Zsigmond ord. fej. nül veszi a császár rokonát,
kére, mint G végvárhoz tartozó állami birtokra Mária Krisztina fhercegnt (1595), a F.-i uradal-
a magyar királyok a XIII. sz. folyamán, f- mat hitbérül adja neki. A szerencsétlen fejedelem-
kép a tatárdúlás után nagyobb tömegben telepí- asszony sokat tartózkodott itt. Mihály oláh vajda
tenek a havason túlról oláhokat jobbágyokul. is nejének adományozta Erdély leigázása után
1222-ben említi egy oklevél elször az erdélyi (1599). Kiveretése után Csáky István kapja. Básta
oláhokat, éppen F. vidékén, 1223. a királya kerczi uralma alatt német rség tartja megszállva. A
apátságnak az oláhoktól elvett földet adományoz. várat Bethlen Gábor építtette újra, aki az urada-
II. Endre királynak 1224. a szászok számára adott lomból is mintagazdaságot igyekezett teremteni,
kiváltságlevele a szászok földjébe «az oláhok és 1623. udvarbirájának részletes utasítást ad a
besenyk erdejét» is belefoglalja. A király enge- vár ós tartozékai átalakítására, a bástj^ák, palán-
delme nélkül oláhok még 1293-ban sem lakhat- kok, istállók építésérl s a gazdálkodás felöl. Job-
tak másutt, mint királyi birtokon. F. neve elször bágyai száma ekkor 1700-ra ment, igavonó marha
1231-iki oklevélben fordul el, mely szerint F. vi- 2200 tartozott hozzá. Bethlen, a Rákócziak ós
dékén,nevezetesen Szombathelyen (a mai Szombat- Apafi Mihály fejedelemsége alatt F. szintén a fe-
falván) azeltt az oláhok földje a bolgároké (a jedelemasszonyok birtoka volt. II. Rákóczi Gy. ott
szláv brodnikoké, révészeké) volt, akik szintén kir. töltötte mézesheteit 1643 tavaszán. A legnagyobb,
telepesek voltak és F. várához tartoztak. 1291-ben valóban országos szerepet az utolsó erdélyi fejede-
F. vidékén vegyesen laknak szászok, székelyek lem, Apafl Mihály idejében játszott F. vára, ahol
és oláhok, mind új kir. telepítvényesek. Oláh bo- a fejedehni pár legtöbbször tartózkodott ország- ;

jérok (kenézek, soltészok) telepítenek be, alakíta- gyíüéseket tartott.Itt raboskodott Béldi Pál.Beihlen
nak egy-egy falut havason túU jövevényekkel, Miklós, Haller János oda zárkózott a fejedelom
;

akik mint várnépek és jobbágy ok szolgálnak e fon- (1687) a Szebenben székel Caraffa császári tábor-
tos végvárnak, mint királyi birtoknak. A XIV. sz. nok Erdélyt megszálló hadai elöl. Ott halt meg
derekán F. vidéke új telepitvénynek (nova plan- ApaÜné Bornemissza Anna (1688) és Apafi M. 1690.
tatio terrae F.) neveztetik. Nagy Lajos kirá- Az erdélyi fejedelemség megszntével (1690) a vár
lyunk 1369-ben hbéresének, Vlád (magyarosan és a F.-i uradalom a kir.kiucstár birtokába került. Az
Laczkó) oláh vajdának adományozza hííbérként uradalmat Mária Terézia 1758. gr. Bethlen Gábor
P.-t, amiért ez címébe veszi a F.-i herceg (dux) ne- erdélyi kancellárnak (200,000 frtért), 1762. a szász
vet is. egyetemnek zálogosította el 99 évre, 13 községet
Ezután F. mintegy száz évig (1464) a havaselvi kiszakítván belle a szervezett határrséghez. P.
vajdák magyar zászlós uradalmát képezte a ma- városának lakossága a fejedelmi korszakban (mint
gyar királyok fenhatósága alatt. Ide menekül- hiv. kimutatások tanúsítják) magyarokból állott
tek a török elöl veszély idején. Mátyás az oláh és többnyire ref. vallásúak voltak. Bethlen Gábor
vajdák perfid politikája miatt visszavette tölükP.-t a vásárvámot a ref. egyháznak adományozta,
és 1464. Geréb Jánosnak (a késbbi erdélyi vaj- amely azt ma is birja. A rof. templom kertjében
dának) és fiainak adományozta haszonélvezetül. van eltemetve a hitbuzgó Bethlen Kata, aki a ref.
1472. a szászok nyernek belle adományt. A XV. templomot újraépíttette, isk. alapítványokat tett,
sz. végén Corvin János herceg birja. II. Ulászló egykori kmúájában most vmegyei kórház van. Vi-
1505. Bornemissza Jánosnak adományozta, aki dékén is sokkal több magyar volt, mint mai napság.
késbb budai várnagy volt. ó Tomori Pált küldte Az 1765. felállított olák határrezred oláhosította
le P.-ba várnagynak, aki itt szerzett magának el egészen a vármegyét. 1766-ban szerveztetett
vezéri hírnevet egy székely lázadás elnyomása, a a F.-i kapitányság, amely tisztet magyarok és
P. vidékén elszaporodott rablók üldözése, török szászok felváltva viselték. 1767-ben Bruckenthal
becsapások visszaverése által. A mohájsi vész Mihály lett az els kapitány. A régi határrség
után Maylád István (a P.-megyei Kománáról szár- vagyonából most 10 iskolát tartanak fenn, melyek
mazott oláh bojér család ivadékából lett erdélyi tanügjá különlegességét képezik a vmegyének. Az
vajda) és sógora Nádasdy Tamás nyeri adományul uradalom a kiváltási pör lejártával 1874 jún. 30.
a hatalmas állami birtokot. Ekkor a vár nagy sze- szállott ismét az államkincstárra vissza, amely
repet játszik az ellenldrályok pártküzdelmeiben. állami ménes-m'adalmat rendezett ott be. 600
A Szapolyaiak ellen pártot üt vajda P. várába 1500 holdig váltakozó tagokban mintegy 80 kilo-
zárkózott és sikerrel védte magát (1540) Szapolyai méternyi hosszú vonalon elszórva terül el ez az
ostromló hadai, majd (1541) török s moldvai segély- állami birtok, melyet a F.-i központi igazgatóság
hadak ellen is. Csellel csalják ki végre a várból és kezel.
hurcolják Konstantinápolyba fogságra, ahol 1550. Irodalom. EMKE, üti kalauz Magyarország Erdélyi részében,
a Héttoronyban elpusztult. A F.-i uradalom egy kis Kolcízsvár 1891; Himfalvy, A magyar birodalom földrajza,
Budapest 1886 ; Ballagi K. és Király Pál, A magyar biroda-
fejedelemség volt ekkor, 64 falu tartozott hozzá lom leírása, u. o. 1877, n. k. ; Hunfalvy Pál, Kirándulás Er-
zászlós uradalom (liber baronatus) volt, országos délybe (Budapesti Szemle 1887) ; Primics György, Bolyongá-
adót nem fizetett, a várnak adózott és tartozott sok a havasokban (A M. KárpátegyesUlet Evkönyve 1880
F.-i
évf.) Szádeczky L., A P. vmegyei levéltárakról (Századok
;
Icatonai szolgálattal. Maylád özvegye (Nádasdy 189Í. évf.); u.a., A F.-i vár és uradalom történeti emlékei,
Anna), majd fia Maylád Gábor birja 1567-ig, ekkor Kolozsvár 1892; u. a., Kirándulás a Negojra, Erdély 1892
 ;

Pofira ras 611 - FofirarasI havasok

évf.
évf.
Q^gyi Samu, F.-i torístasági visjonyok, Erdély 1893.
;

Bzádeczky Íj., A P.-i havasok niAjusban, Turisták Lapja

;
széknél lett tanácsjegyz, u. 0. mint eladó is m-
18í>3. évf. u. a., Oltországból. A Pesti Hirlap 189() mg. 20.
ködött. 1848-ban István fherceg nádornál lett
;

számában ; B., Visszhang OltországbóL A P. H. 1890 ang. 28. titkár és a nádori törvényszéknél eladó de már ;

számában stb. ez óv május 1-én Kossuth pénzügyminisztériumá-

Fogaras, rend. tan. város P. vmegye P.-i j.-ban, ban tanácsosi állásba emelkedett ö készítette az
;

az Olt folyó raellott, melyon vasszorkozetú híd akkori pénzügyi torvek és javaslatok egy részét, az
vezet át a vármegye székhelye csinos város
; ; adórendszert s banktervet. A koimánynak Dcbre-
több templommal s régi várkastélylyal, mely sok czenbo való távozása után visszavonultan élt. A
ideig kaszárnyául szolgált, de ma üresen áll a ; szabadságharc után szükségbl hivatalt vállalt
várat Apor László vajda építé 1310 körül, jelen Pesten s a bírói pályán gyorsan emelkedett. 1854.
alakját 1623. Bethlen Gábortól nyerte. P. a vár- ftörvényszéki tanácsos lett, késbb a váltótör-
megye törvényhatóságának széke, van itt állam- vényszék elnöke, 1863. a hétszemélyes tábla bí-
építészeti hivatal, járási szolgabírói hivatal, járás- rája, az alkotmányos korszakban 1869. a kúria
bíróság, telekkönyvi kir. számvevségi kirendelt- legfbb ítélszéki bírája. Ifjú korától kezdve ál-
ség, kir. és kincstári erdgondnokság, kir. tan- landóan foglalkozott a jogi irodalommal és részt-
felügyelség, állami ménesigazgatóság, közjegy- vett az akadémia nyelvmvel munkásságában.
zösóg, adóhivatal és pénzügj'örség, ker. mun- Jogi müvei A Magyarhoni magános törvényhtclo-
:

kásbiztosító pénztár, Máv. osztálymémökség, fe- mány elemei (Kövy Sándor után. Pest 1839., több
i-encrendi kolostor. Tanintézetei: állami fgim- újított kiadásban) Moffyar kereskedési és váltó-
;

názium, áll, polg. leányiskola, községi iparosta jog (Buda 1841 és Pest 1846) Törvénykezési ka-
;

nonc-iskoia, áll. gazd. ismétl iskola, 9 elemi lauz (Pest 1850 és 1851) A
magyarországi új
;

iskola s 1 kisdedóvó. Van 2 takarékpénztára, el- polgári perrendtartás alapvonalai (1853) kö- ; A
logez-egyloto és hitelszövetkezete, gzfürdje, zönséges váltórend'izabály alapvonalai (1854 és
gzfürészgyár, 5 téglagyár, szeszgyár, 3 könyv- 1857) ; A magyarhoni országos alkotmány föága-
nyomda megyei közkórház, szegényház, 24 egye-
; zatai régebb és újabb ülben (1861). Irt aktuális
sület 3 hirlap jelenik itt meg. Van vasúti állo-
; röpiratokat is Egyetlen mód a magmr játékszin
:

mása, posta- és táviróhivatala, vármegyei és vá- célirányos megalapítására (1834) Egy magyar ;

rosi telefonja Az itteni ménesben a lóállomány jegybankról iíS'óS); Magyar &aw/í (1841). Nyelvé-
(1910) 4 16 volt. Lakóinak száma (i9io) 6579, munkái: Diák-magyar müszókönyv a ma-
szeti
köztük 217 katona. A lakosok közt van (1910) 3357 gyarhoni törvény- és országtudománybói (1833—
magyar, 1003 német és 2174 román; felekezetre 1842-ig több javított kiadás) magyar nyelv ; A
nézve 1409 róm. kat., 1272 gör. kat., 1003 gör. metaphysikája v. a betknek eredeti jelentése a
kel., 830 ág. evang, 1323 reform., 229 unitárius magyar nyelvre alkalmaztatva (1834). (E könyv
és 514 izraelita. Foglalkozásuk ipar, kereskede- nyelvészetünket hosszú idre eltérítette a pozitív
lem, fóldmívelés és állattenyésztés. Az ipari cik- iránytól ) Magyar és német zsebszótár (ÍSS6—6b-ig
kek közül kiemelend a kalapos, kordoványos- öt kiadás) A magyar nyelv szelleme (1843). (Az
;

timár és a hentesipar, mely cikkekbl kivitele 1858-iki Marczibányi-jutalmat nyerte.) Müveit

van külföldre is híres továbbá a P.-i hagyma és magyar nyelvtan elemi része (1843). Számos szak-
;

a kir. kincstári uradalom kertészetében elállí- szótár; A magyar igeidkrl (1858). Szerkesz-
tott csemegesajt, valamint az itt termelt dohány. tette Czuczor Gergely mellett 1861— 1866-ig,
A várostól D.-re van a Városliget és az Apafi Czuczor halála után egyedül, az akadémia nagy
fejedelemasszony kútja nev kincstári csikótelep. szótárát, mely 6 nagy kötetben A magyar nyelv
F.-t 1467. Mátyás király koronajószágnak nyilvá- szótára címmeljelentmegés befejezését 1874. az
nította, de 1472. a hét szász széknek odaengedte akadémia emlékéremmel ünnepelte meg. B
1505. Bornemissza kezén volt.Szapolyai P.-t kincs- azonban már megjelenése idején elavult. Mint
m
tári fejedelmi jószágnak nyilvánította. Az erdélyi anyaggyüjteménynek van értéke, magyarázatai
fejedelemség megszntével a vár a kir. kincstár és szófejtései teljesen elhibázottak. Pontosabbak
birtokába került. Mária Terézia 1758. gr. Bethlen P.-nak a magyar szórend és hangsúly kérdésére
Gábor erdélyi kancellárnak 200,000 frtért elzálo- vonatkozó fejtegetései. Ezek közül az 1838-iki
gosította 1765. az uradalom 99 évre a szászok- Athenaeumban megjelent töpTjxa állapította meg
;

nak elzálogosíttatott s csak 1874. szállott ismét az elször a magyar szórend ama sarkalatos törvé-
államkincstárra vissza. P. 1876-ig sz. k. város nyét, hogy a legnyomatékosabb mondatrész köz-
volt, azután nagyközség s 1907 óta rend. tanácsú vetlenül az ige eltt áll. Ez az ú. n. «Pogarasi-tör-
város. vény». Maradandó érték a Hangsúly a magyar
Fogarasbetlen (azeltt Betlen), kisk. Poga- nyelvben c. értekezése is (Akad. Értesít 186(K-61).
:

ras vm. fogarasi j.-ban, (1910) 1068 oláh lak. Á neológiának egyik utolsó bajnoka volt, akit
vasúti megálló, u. p. ós u. t. Pogaras. ezért Szarvas Gábor Nyelvrének gárdája az
Fogaras-brassói h. é. vasút, 1. Erdély-Dél- 1870-es években hevesen támadott. A magyar
vidéki vasút r.-t. verselmélet fejldésében is nevezetes ö állapí- ;

Fogarasi János (alsó-viszti) jogtudós és nyel- totta meg elször a magj'ar ritmusokban a chori-
vész, szül. Peisö-Kázsmárkon, Abaúj-Toma vár- iambus-tipus nagy gyakoriságát.
megyében, 1801 ápr. 17., megh. Budapesten 1878 Fogarasi havasok, az Erdélyi déli határlán-
jan. 10. Tanulmányait 1814— 1823-ig a sárospa- colatnak K. felöl második tagja, a Szebeni hegy-
taki ref. fiskolában végezte. 1827-ben jurátus csoport és a Brassói hegység közt, Szeben és Po-
lett Szimiay Ádám szeptemvii- mellett, 1829. ügy- gai'as vármegyékben, a román határon emelke-
védi oklevelet nyert, azután a vált6-feltörvény- dik. A hegység, melynek élesen határolt s kitü-

S9«
 ;

Fogarasi ménes 612 — Fogras

nén kifejlett fgerince 67 kilométer hosszú, ha- lakosa volt. Az 1876. XXXIII. t.-c. Pogaras vár-
talmas bástya gyanánt egyenesen Ny.-ról K.-re megyét alkotta belle.
húzódik, a Vöröstoronyi-szorosnál (mely azt a Fogarasy Mihály (gyergyó-szent-miklósi), er-
Szobeni hegységtl elválasztja) kezddik s hirte- délyi püspök, szül. 1800 szept. 17., megh. 1882.
len emelkedik 2000 m.-nél nagyobb magasságra Hittudományi tanulmányait a bécsi Pazmaneum-
fbb emelkedései a Szkára (2307 m.), Szurul(2288 ban elvégezve, 1826-ig Nagyszebenben mint káp-
m.), Negoi (2536 m.), mely Erdély legmagasabb lán és gimnáziumi tanár mködött. 1833-ban
csúcsa, továbbá a Vinatoarea vagy Butyán (2510 gyulafehérvári, 1838. nagyváradi kanonok lett.
m.), Viszta máre (2520 m.), VarfuUrli (2479 m.), 1842. elkészítette a Szent István-Társulat (1. o.)
Kolczu Visti (2520 m.), Podrag (2455 m.), Ucsia tervezetét. 1843-ban apáttá, 1846. skutarii c. püs-
máre (2431 m.). K. felé a Kapu Tamasului hor- pökké neveztetett ki és a budapesti egyetem hit-
padása (1556 m.) választja el a Brassói hegység- tani karának vezetésére kapott megbízást. A ma-
hez tartozó Király ktl. A felette zord és meredek, gyar püspöki kar megbízásából 1848 okt. 28. 01-
de összefügg láncot képez fgerincböl ritka sza- mützben az udvarnál mint békekövet járt. Ez a
bályossággal ágaznak ki É. felé egymással pár- küldetés nem járt eredménnyel. Annál maradan-
huzamos,keskeny s felette meredek, de rövid oldal- dóbb érdemeket szerzett P. a Szent István-Tár-
ágak, melyeket kisebb-nagyobb patakok (Kerczi sulat megalapításával, melynek 1853-ig igazga-
patak, Ucsa, Brázai patak. Sebes) választanak el tója volt. 1864-ben erdélyi püspök és bels titkos
egymástól. Csakis a P. keleti részében fakadó tanácsos lett. Nagy anyagi áldozatok árán fleg
Barcza, mely egyúttal a Kü'ályk csoportja felé az iskolaügy fejlesztése körül szerzett kiváló ér-
képezi a határt, veszi K.-nek útját a barczasági la- demeket. Irodalmi mködésérl több hittani érte-
pály felé, míg a többi folyóvizek mind egyenesen kezés. Az erdélyi püspökrl polgári tekintetben
É.-nak, az Olt felé sietnek. A F. csoportja csak- (Wien 1837) cím tanulmánya és Emlékirat az
nem közvetlenül a síkságból emelkedvén ki, rend- 1847—48-iki országgy. alatt Pozsonyban tartott
kívül nagyszer képet mutat, mely csakis a Ma- püspöki tanácskozmányokról (Pest 1848, 2 kiad.
gas-Tátra panorámájával hasonlítható össze. 1800 1868) cím munkája tanúskodnak.
m.-ig nyúlik fel rajta a fenyves erd, azon túl Fogas v. fogas süll (Lucioperca Imioperca L.,
szüi'késfehéres sziklaormok és csúcsok következ- áuat), a Csontoshalak (Teleostei) rendjébe, a Sügér-
nek, melyeket az év nagy részében hó borít. A mel- félék családjába tartozó halfaj. Teste megnyúlt,
lékágak alját lomberdk takarják. Völgyei telvék érdes tapintatú s a fej kivételével apró, féss pik-
természeti szépségekkel, melyeket újabban a tu- kelyekkel borított; feje megnyúlt, a csukáéra
risták kezdenek felkeresni; ilyen a Bulia-tó. emlékeztet; szája mélyen behasított, zuga leg-
stb. Hozzáférhetvé tételükön a Siebenbürgischer alább a szem közepéig ér bársonyfinomságú ge-
;

Karpathen-Vérein s az Erdélyi Kárpát-Egyesü- rebenfogai közül a fels és az alsó állkapocsban

let fáradozik, de a teend ott még igen sok. A F. egyaránt két-két hegyes, ers fog tnik ki, ame-
déli (romániai) oldalágai jóval hosszabbak, mint lyekhez mindkét állkapocsban kisebb hegyes fo-
az északiak s lassabban, de egyúttal kevésbbé gak sorakoznak nyelve sima, fogatlan. Színe a
;

szabályosan ereszkednek a síkság felé. A Dim- test hátfelének legtetején zöldesszürke, a has
bovicza itt a fvölgy, mely a hegység vizeinek felé ezüstösbe hajló, bizonyos óhnos lehelettel;
nagy részét magába gyjti. Geológiai szempont- az oldalakat sötétebb felhs foltok tarkázzák a po- ;

ból a P. leginkább kristályos palákból áll, me- fák barnával tarkázottak a két hátsörény szürke,
;

lyekbl szigetekként kiistályos mésztömegek sugárközeiben sötét foltok néha 4—5 sorba ren-
emelkednek ki. Helyenként gránit és porílr lép dezkednek s ily foltok tarkítják néha a fark su-
fel, a csillámpala klorit- és agyagpalára vál- gárközeit is a többi úszó sárga. Nálunk 85—90
;

tozik. A kristályos palákra É. felé harmad- és ne- cm. hosszúság mellett 10 kg. súlyt ér el. Ivása
gyedkori képletek rakódtak le. Ásványokban a április és május hónapokra esik. A P. ragadozó
hegység nem gazdag. V. ö. Frimics György dr.. hal, mely minden élt felfal s még saját faját sem
Bolyongások a F.-ban (Magy. Kárpát-Egyes. VH. kíméli. Hazája Közép-Európa, különösen az Élbe
évk. 1880. 372—404. 1.). és Odera meg a Duna folyórendszere, továbbá né-
Fogarasi ménes, 1. Alsószombaffalva. hány délnémetországi tó s a mi Balatonunk. Húsa
Fogarasi Pap József, filozófus, szül. Szászvá- nagyon ízletes. A P.-t hazánknak csaknem összes
roson 1744 aug. 26., megh. Marosvásárhelyt 1784 vizeibl ismerjük, a legnagyobbak és legizletesob-
dec. 17. Több évet töltött külföldi egyetemeken, bek azonban a Balatonban élnek. A halászok a
magisteri és doktori címet is szerzett. 1779— 84-ig kisebbeket süll, a nagyobbat harcsasüUö, a leg-
marosvásárhelyi ref. professzor volt. Egész or- nagyobb balatoniakat szorosabb értelemben P.
szágból gyltek köréje a tanítványok filozófiai és névvel jelöUk s külön fajoknak tekintik íchtioló- ;

matematikai eladásai kedvéért. ÁUandóa részt gusaink azonban kimutatták, hogy a kevésbbé íz-
vett a külföld tudományos mozgalmaiban, amit letes húsú folyami süllk s a nagy balatoni P.-ok,
10, jutalmat v. dicséretet nyert pályamve bizo- amelyeknek húsa kiválóan ízletes, egyazon faj-
nyít. 1784 okt. 11. II. József a budai egyetemre hoz tartoznak. V. ö. Hermán Ottó, A magyar
nevezte ki a logika, metafizika és morális r. taná- halászat könyve (Budapest 1887, II. köt.).
rává, de ez állását nem is foglalhatta el. V. ö. Fogas. 1. Mindenféle olyan eszköznek a neve,
Életrajzát Felsmagy. Minerva (18H2) Szigetid amire valamit ráakasztanak, például ruha-fogas,
Mihálytól. eszköz vagy szerszámfogas a mhelyekben, hús-
Fogarasvidék, azeltt Erdélynek egy vidéke, fogas a mészárszókben vagy a házikamarák-
melynek (i870) 1811-25 km^ területe és 82,852 ban.
 :

Po^ras 613 — Posaskerek vasutak

2. F., gazdasági fogatos eszköz a föld mog- tengelyirányban mért hosszától függ a fogak erö-
porhanyltására, rónázására, magvak alátakará- birása minél hosszabb valamely fog, annál többet
;

sára. L. Borona. bh: el különben hasonló körülmények között. A

Fogas (azeltt Závatka), kisk. Ung vm. szob- foghosszuságot általában a fog vastagságának
:

ránczi j.-ban, (1910) 461 magyar ós tót lak. u. p. 4— 7-szereséig szokás választani. A fogak sugár-
;

és u. t. Szobráncz. irányban vett mérete a fogmaga sság, a fog vas-

Fogás (ném. Reef v. Reff, cl. terzaruolo, franc. tagságának másfélszeresét teszi. A fogak okozta
ris, ang. reef). A nagyobb vitorlák oly beren- zörgések csökkentésére gyakran készítik a na-
dezéssel birnak, hogy felületüket kisebbíteni lehet. gyobb kerék fogait fából, mely cé Ira legalkaüna-
Ezen kisebbítés a szél növekv erejének megfele- sabb a gyertyánfa, s ugyané célból szokásos a
löleg fokonkint eszközölhet, mely célból a vi-
torla felületén a vászonhoz, egymástól V2— 1 m-
távolságra 2—4 sor a vitoríafával párhiizámosan
futó, gyengébb kötél, az ú. n. F. van varrva. A
vitorla kisebbítésénél —
mely müvelet neve
«fogásolni» V. ('fogást venni» —
a P.-t egészen a
vitorlafa taréjáig húzzák és ott az ezen célra szol-
gáló kötelékkel megkötik.
Fogás (észt.), olyan küls eljárási mód, mellyel
a mvész tárgyát érdekessé s meglep hatásúvá
tudja tenni. Ez többnyire a mvészi technikában
vagy a szerkezetben, elrendezésben stb. nyilvá- 1. ábra. Kttlsö fogazása hengeres fogaskerék.

nul meg.
Fogascetek (Odontoceti, áuat), a Cetek egyik hengeres keréken a fogakat megtörve elhelyezni,
alrendje. L. Cetek. úgy, hogy a fog nem alkot egyenes vonalat, hanem
Fogascsörüek (Deniirostres), régebbi madár- két egymással tompaszöget bezáró vonalat. Ezeket
tani rendszerekben e néven egyesítették a Veréb- Compound-fogaskerekeknekisneveztk.Tengelyek
alkatú madarak (Passeriformes) rendjének és az hajtására különösen akkor jó a F., ha azok-
Éneklök (Oscines) alrendjének azokat a család- nak egymáshoz képest csúszás nélkül kell fo-
jait, amelyeknél a csr fels kávájának elején rogni. Egymástól messzebb fekv tengelyek haj-
kisebb-nagyobb, fogszer kimetszés található. Ide tásához a P.-ket, ha azok egymásba már nem ka-
tartoznak a gébicsfélék, tágabb értelemben a rigó, paszkodhatnak, lánccal veszik köinil s ekkor a fo-
légykapó és az ökörszemfélék. gak alakját a láncszem alakjához alkahnazzák.
Fogasfúró v. fogasuésö (bány.), a földfúrásnál
és bányamvelésnél alkalmazott, és körben álló
több éllel —
fogakkal —ellátott fúró v. vés, melyet
rendesen akkor hasznáhiak, midn a fúrólyuk fene-
kérl nagyobb kzet^darabot, magot akarnak föl-
hozni. A körben álló fogak fúrás közben egy hen-
gert épségben hagynak, melyet, ha eléggé nagy,
le lehet törni és mutatványul felhozni. L. F^-
fúrás. 4. ábra. Csavarkerék végte-
len csavarraL
Fogasgalamb (Diduncultis, AUat), a Galamb-
félék családjába tartozó madárnem. Csupán a
2. ábra. Kupfogaskerék.
Számoa-szigetcsoporthoz sorolt Upolu és Szavaii
szigeteken, a partvidéktl kissé távolabbi erds
hegyvidéken él. A házi galambnál valamivel
kisebb hossza 33, szárnya 18, farka 8 cm. hosszú,
;

ízletes húsáért nagyban vadásszák. A benszü-

löttek manumea (vörösmadár) néven ismerik.
Fogasgyala, 1. Gyalu.
Fogashenger, 1. Henger.
3. ábra. Csavarkerék.
Fogasir (növ.) a. m. Dentaria (1. Gardamine). ",
5. ábra. Hiperbolikus kerék.
Fogaskerék. Az egymáshoz közelebb fekv ten-
gelyeknek forgatására használják. A F. koszorú- Fogaskerek vasutak. Ha a helyi viszonyok
ján egymástól egyenl távolságban egyenl nagy- miatt oly nagy emelkedés vasutakat kell építe-
ságú és alakú nyúlványok, fogak vannak, melyek nünk, hogy a vontató járóm (lokomotív) kere-
a vele kapcsolatban álló kereket, annak fogaiba kei és a sín közötti súrlódás elégtelen a szük-
kapaszkodva, önmagával egyenl kerületi sebes- ségelt vonóer kifejtésére, F.-at építünk. Ezek-
ség forgásba hozzák. A fogalcnak cikloida- vagy nél a két rendes sínen kívül azok között egy har-
evolvens- vonal alakja van. A F.-ek az általuk madik fogazott síjit alkalmaznak, amelj/nek fo-
hajtott tengelyek fekvése szerint küls fogazású gaiba a lokomotivon elhelyezett fogaskerék bele-
hengeres kerekek (1. ábra), bels fogazású hen- kapaszkodik s a lokomotív, valamint a vele kap-
geres kerekek, kúpfogaskerekek (2. ábra), csa- csolatos járóraüvek továbbítását elsegíti. A jelen-
varkerekek (3., 4. ábra) s hiperbolikus kerekek leg alkalmazott F. két fcsoportba sorozhatok és
(6. ábra) néven szerepelnek. A F.-ek fogainak pedig vagy tisztán fogaskereküek, amelyeknél a
Fogas levél — 614 — Fograsraktár

lokomotív továbbítására tisztán a fogaskerekek szárnyídomuak, különben csontváza a pingui-

szolgálnak, v. vegyesrendszerüek, amelyeknél e nekóre emlékeztet'; az Ichthyomis dispar Marsch.
fogaskerek gépezeten kívül reades adhéziós gé- csigolyáinak teste kétszer homorú, azaz halakéra
pezet is van. A tisztán fogaskerek vasutak na- emlékeztet. Mells szárnyidomú végtagjai er-
gyobb emelkedés pályákon, a vegyes rendszer sek, számos hegyes, kúpidomú foggal, melyek fog-
pedig kedvezbb lejtviszonyokkal bíró, rendsze- medrekbe vannak beékelve.
rint nagyobb forgalmú vasutakon alkalmaztatik. Fogas menyhal (Molva, áUat), a Csontoshalak
A tiszta P.-nál a fogaskerekek tengelye vízszin- (Teleostei) rendjébe, a Lágyszárnyú halak (Ana-
tes V. függélyes lehet. Az els elrendezésnek f- canthini) alrendjébe, a Tkehalféiék (Gadidae)
képviselje a Riggenbach-féle, utóbbinak pedig családjába tartozó halnem. Mindössze 3 faja isme-
a Locher-féle, amely a svájci Pilátus-vasúton retes, melyek Európa É.-i partjain és Grönland,
nyert alkalmazást, A Pilátus-vasúton elfor- Izland partvidékén honosak. Legközönségesebb az
duló legnagyobb emelkedések 480Voo-esek. Ami északi menyhal (Molva vulgáris Flem.), mely
egyébként az alkalmazott emelkedések nagysá- 1 — 2 méter hosszura is megn. Kereskedelembe
gát illeti, a Locher-elrendezéstl eltekintve, az többnyii-e «bergeni hal» néven kerül.
tiszta P.-on 200— 250''/jo, vogyesrendszerü P.-on, Fogasolás v. boronálás, a talajnak fogassal v.
gyengébb forgalom mellett 80— 120o/oo. erösebb boronával való megmívelése, 1. Boronálás.
forgalom mellett 50— GOo/oo- A F.-nál a két sín Fogásos kérdés (captiosus, suggestiv) az.
között elhelyezett harmadik sínt középsínnek, amely a kérdezettet oly feleletre bírhatja, amely-
fogassínnek, fogasrúdnak ben akarata ellen valamely kétséges körülményt
is szokás nevezni. Aközép- közvetve igaznak elismerni látszik. Ilyen pl., ha
sín alakja szintén többféle a tanutói, aki a vádlottat a bntett napján állítása
lehet. A tisztán F.-nál leg- szerint nem látta, azt kérdeznk, hány órakor
elterjedtebben a Riggen- találkozott a vádlottal.
bach-íélQ kivitelt használ- Fogasponty-félék (Oyprinodontídae, áuat), a
1. ábra. ják (1. ábra), amelynél Csontoshalak (Teleostei) rendjébe, a Nyiltúszó-
a kapaszkodásra szolgáló hólyaguak (Fhysostomi) alrendjébe tartozó hal-
középsínt két egymással párhuzamosan elhelye- család. Az idetartozó fajok (összesen 110) a ponty-
zett C vas ós az ezek között elhelyezett csapok félékhez hasonlítanak, de abban különböznek t-
alkotják, amelyekbe a fogaskerék fogai bekapasz- lük, hogy állkapcsaikbau, továbbá alsó és fels
kodnak. A vegyes rendszer F.-nál ma már úgy- garatcsontjaikon egyaránt fogaik vannak. Hazá-
szólván csakis az AU-félQ elrendezést alkalmaz- juk Amerika s itt a tengerben, félig sós vízben,
zák, amelynél a középsínt két egymás mellett el- folyókban, tavakban egyaránt élnek, Európában
helyezett fogasrúd alkotja (3. ábra), amelyek csak egyetlen nemük (Gíjprinodon) fordul el.
fogai ugyanoly osztással bírnak, mint a fogas- Legismertebb fajuk a négy szem hal (Anableps
kerekek. A két fogasrúdnak megfelelen ugyan- tetrophthalmus Bloch.), 1. Anableps.
azon a tengelyen Fogásra kész, v. fogásra állított a háló, fogó,
két fogaskerék csapó, verem és hurok akkor, ha oly állapotban
van egymás mel- vannak, hogy a vad beléjök kerülvén, megfogható.
lett felékéivé, s A csapóajtók leeresztve, a csapóládák nyitva, a
az Abt-rendsze- csapóvasak, kányafogók csalogatófalattal felsza-
r
lokomotivnál relve, stb.
2. ábra. két ily fogaske- Fogasraktár (helyesebben fogazott raktár).
rékpár van al- Olyan vasúti árúraktárak gyjtneve, amelyeknél
kalmazva, amelyeket kapcsolórudak kötnek össze. a raktárépülethez tartozó rakodó perronok küls
A P.-nál a legkülönbözbb nyomtávolságok alkal- széle, avagy magának az áiniraktárnak hossz-
maztatnak. Kedveztlenebb terepviszonyok mel-
lett s különösen korlátolt forgalom mellett fleg
keskeny nyomtávú F.-at építenek. A F. régebben
tisztán gzüzeraüok voltak, újabban azonban már
1. ábra. Fiirészalakú raktár.
elszeretettel alkalmazzák itt is a villamos von-
tatást. Hazánkban 3 nevezetesebb fogaskerek
vasút érdemel említést. Ezek közül a svábhegyi irányú falai v. nem párhuzamosak az épület hossz-
fogaskerek vasút tisztán fogaskerek, az erd- tengelyével, V. ehhez képest eltoltak. A fogazott
—
köz— tiszolczi és a karánsebes hátszegi P. pe- raktárnak az a célja, hogy a) a perron mellett
:

dig vegyes rendszerek, Abt-féle elrendezéssel. rendszerint megszakítás nélkül elhúzódó vágány
Fogas levél (növ.), Levél.
1.

Fogasmadarak (Odontornithes, Oiontogna-

thae), kihalt ösvilági madarak, melyek leginkább
Amerilcában, a krétarétegekben találhatók. Tí-
pusos madárcsontvázzal, lapos, taraj nélküli mell-
csonttal, rövid farkkal és fogas állkapcsokkal bír- hossza a lehet legnagyobb mértékben legyen ki-
nak. Ez utóbbi tulajdonságuknál fogva eltérnek használható b) hogy a raktár-perron mellé ke-
;

valamennyi jelenleg él madártól. Két neveze- zelés céljából állított egyes kocsik a többi kocsi
tes alakja ismeretes, ú. m. a Hesperornis regalis helyzetének megváltoztatása nélkül legyenek bo-
Marsch., 2 méter nagy, mells végtagjai dm-ványos ós kihúzhatók. E célok érdekében keletkezett rend-
 Fogasvakony 616 Pograzzaro
szerek a következk: 1. a fürészalakú raktár alatt állanak a fa síkjához. A fát minden ví^_
(1. ábra) ; 2. a f ürészfogal^ú raktár (2. ábra)\ után a fogosztás mértékében elre kell tolni. Ezen-
3. a fósüfogalakú raktár (3. ábra) ; 4. a lépcs- kívül van még számos más F., amelyek ílnom
bútorflókoknál és ládikáknál szerepelnek és külön-
féle fogalakot készítenek.

^-R Fogazott gerenda. Hosszabb, ersen megter-

helt gerendák toherbiróságának emelésére két
vagy több gerendát teszünk egymás fölé és azo-
kat fogazással és csavarokkal kapcsoljuk össze.
A F. 3—5—7 darabból állhat az egyes darabok-
;

nak eltolódását fugák akadályozzák meg, melyek-

nek segítségével az egyik fa rostjai a másikéiba
kapaszkodnak úgy, hogy majdnem olybá vehet-
3. ábra. Fésttfogalakú raktár.

alakú'raktár (4. ábra). Az egyes fogak rendsze-

rint oly hosszúak, hogy azok mellé három-négy
kocsi (27— 36 m.) állítható. A fogazott raktárak 1. ábra. Fogazott gerenda.

mintha az egy hasonló magasságú, de egy

jük,
darabból álló gerenda volna. A fogak (1. Aaz 1.
m^2^2M
ábrában) a gerenda közepe felé kissé rézsútosan
4. ábra. Léposfialakú raktár.
emelkednek hosszúságuk körülbelül a fogazott
;

alkalmazása különösen oly állomásokon válik be, gerenda magasságával egyenl, magasságuk a ge-
amelyeken az árukat az állomásból kiágazó több renda magassága V/,o-ed részének felel meg. A két
irány miatt rövid id alatt kell átrakni. gerendát minden két-három fog között csavaros
FogasTakony (áuat), a fóldikutyának Petényi csapszegekkel szorítjuk össze. Hogy aP.-k teher-
Salamontól származó természetrajzi neve. A rosz-
szul képzett vakony szót az állattani írók ma már
általánosan elvetették s helyette a nép száján él
fóldikutya (1. o.) szót használják. •
Fogasvés, 1. Fogasfúró. 2. ábra. Ekeit fogazott gerenda.

Fogász, 1. Fogorvos.
Fogászat, 1. Foggyógyászat. bírását emeljük, az egészet meghajlítjuk, ill. kissé
Fogat, valamely járóm (kocsi, szekér, ágyú ívesre készítjük. Hogy kevésbbé pontos munka
stb.)vontatására használt folszerszámozott állatok. mellett is a fogak jól egymásba kapaszkodjanak,
Katonaságnál rendesen lovakból állítják össze a az egyes fogak közé keményfából készült ékeket
F.-okat a lovak száma a járóm súlyától, a lovak verünk be (1.
; B
& 2. ábrában). Az így készült
minségétl s a végrehajtandó mozdulatok gyor- gerendákat ekeit P.-knak hívják. Gondos készítés
saságától függ. Egy-egy lóra a tüzérségnél rend- mellett a F. teherbírása mintegy '/4-ed részét teszi
szerint 2"5— 3 métermázsa vontatandó súlyt szá- egy hasonló méret, de egy darabból álló teljes
mítanak a szekerészetnól egy-egy lóra nagyobb gerenda teherbírásának.
;

súly is eshetik, mert többnyire csak lépést halad- Fogazott raktár, 1. Fogasraktár.
nak. Fogazzaro, Ardonio, olasz költ és író, szül.
Fogátültetés, 1. Fogültetés. Vicenzában 1842 márc. 25., megh. u. 0. 1911
Fogazás, az ácsmunkában a gerendavastagí- márc. 7. Jogi tanulmányokat végzett Torinóban,
tások egyik neme 1. logazott gerenda, Fahíd.
; de hivatalt nem vállalt. 1900-ban frendiházi taggá
Fogazat, 1. log. nevezték ki. Visszavonulva élt Vicenzában. Els
Fogazó gép, olyan gép, amellyel a fakötést verses mve Una Ricordanza del lago di Como
:

mechanice készíthetni. Ferde fogazásra a Thonet (1863), azonban csak Miranda (1874) c. bájos ver-
cég már évtizedek óta használ körfüi-észekkel m-
ses novellájával s Valsolda (1876) c. lírai gyjte-
köd F.-et. Armstrong szerkesztette az els gépet, ményével tnik fel. Igazi terc a regény. Els ezek
mely fecskefark-fogazást készít. Lényege két sorában Malombra (1881), melyet nagyon kedve-
négy-négy szakaszra beosztott nagyobb körfürész, zen fogadtak. Ezt követték Dánielé Cortis (1885)
melynél váltakozva egy-egy negyed rendes foga- s 11 Mistere del poéta (1888), melyek teljesen meg-
zású, és ez vágja a fog szélét, a másik két negyed- hódították részére a közönséget. F. hire csakha-
nél pétiig a füi'észtárcsa derékszögben meg van mar szétszállt egész Európában. D'Annunzio mel-
hajtva és a negyed kezdetétl fogva végéig foko- lett az i^jkori olasz irodalomnak legjelesebbje.
zatosan a fog tszélességének feléig növekedik. Müveinek tartalmi mélysége összhangban van az
Ez a fölhajlott rész is fogazott és fordulásközben alak szépségével. Kiváló jellemz er s az ola-
kivá^a a foglyuk tövének felét, míg a második szoknál ritka humor nyilatkozik meg bennük. A
fürész hasonlóan a fog másik felét vágja körül. A költészet feladatának az emberiség vezetését, ja-
füi'ész másik két negyede tulajdonkép fölösleges, vítását tekintette s ezért katolikus vallásfllozóflai
és ma már ezeket tényleg elhagyják, tehát csak nézeteit regényeiben is lerakta. Két legjelentsebb
2 fél körfrészt használnak. A frészek ten- ilynem irányregénye II Santo és Leila. Külö- :

gelyei a fogszélok ferdeségének megfelel szög nösen nagy port vert az els, melyben F. a mo-
 ;;;

Fogbajok — 616 Fogrbetegségrek

dernizmust, a kat. egyház reformjának szükségét és a gyökér felé menedékesen esnek alá; el-
hirdeti. A regényt némileg félreértették, X. Pius érhetik a hiányok a fogbelet is, amikor érzékeny,
pápa indexre tette, íróját az egyházból való ki- majd fájdalmas lesz a fog.
közösítéssel fenyegette. A hív katolikusnak ma- Különösen fels metszfogak ajk felé fordult
3.
radt P. erre meghajlott, kibékült a pápával s meg- felszínén néha sajátságos alakú (szív) hiányok
írta Leilát, mely mintegy visszavonulás, zászló- támadnak, melyek eredete ma még homályos.
hajtás a Vatikán eltt. Hazájában legnépszerbb 4. Szándékosan változtatják meg a fogak alak-
regényei II piccolo mondó antico (1896) és II
: ját és így azokon sajátságos hiányokat okoznak
piccolo mondó moderno (1901). Lirai müvei gyj- némely nem civilizált népek (Afrika, Kongó vi-
teménye : Poesie scelte. Vannak novellagyüjte- déke. Maláj-szigetek stb.). Néha ez vallásos szer-
niényei : Fedele, ed altri racconti (1887) Racconti ; tartások keretében folyik le, jelzi a pubertás ko-
brevi (1894); Idilli spezzati (1901) fllozóflai és val-
; rát, máskor családok különös jelét képezi.
lásos essayi Per un recente raffronto delle teorie
: ermm
5. Vegyi v. küls hatásokra a fogak ke-
di Sant' Agostino e Darwin circa la creazione mény állományai szenvedhetnek savi vegyha-
:

(1891); L'origine deli' uomo e il sentimento reli- tásü fogpor, szájszappan, pép, víz nagyon hamar
gloso (1895) Figura di Antonio Rosnini (1897)
; megtámadja a zománcot.
Discorso (1898) Ascensioni umane (1899) azután
; ; 6. A kemény fogállományok elpusztulásának
Minimé, studi, discorsi e nuove liriche. Drámai leggyakoribb oka azonban a fogszú (caries dentis).
müveit Scene címen adták ki. Magyarul megjelent: Afogszuvasodásközyetlenokozóieádig még köze-
A szent, ford. Vetési József (1907, Olcsó könyv- lebbrl nem ismert baktériumok. KisérletUeg amiyi
tár) Kis emberek régi világa, regény, ford. Be-
;
meg van állapítva, hogy ezek által termelt savak
zerédj István (1910, 2 k.) Miranda, verses lirai
; (tejsav stb.) kis területen kioldják a fog szervet-
regény, ford. Zempléni Árpád (1910) Szétfoszlott ; len tömegét (mészsóit) és így más baktériumfa-
idillek. Ö Felsége látogatása. Ford. Elek Artúr joknak hozzáférhetvé válnak a fog kemény ál-
(191 1) Malombra, regény (Pesti Hü-lap 1899. évf .).
; lományainak szerv^es részei. Minden oly körül-
V. ö. Molnienti, Antonio P., vita e opere (1900). mény, mely az említett baktériumok megtelepedé-
Fogbajok, 1. Foyheteqségek. sét, elszaporodását a szájban, a fogak felületén
Fogbél, köznyelven fogideg, 1. Fog. elsegíti, alkalmas tehát arra, hogy a szuvaso-
Fogbéllob, 1. Fogbetegségek. dást elsegítse. Hajlamos lehet szuvasodásra már
Fogbetegségek. I. Kemény állományok szer- maga a fog, ha felszínén mély árkok, barázdák
zett hiányai. 1. A
fogak kopása. A fogak élettani vannak, melyekbe a baktériumok megtelepedhet-
ffeladatuk (a rágás) teljesítése közben kopnak. nek (rlk rágófelszine) továbbá, ha a fogak egy-
;

A kopásfelületek alakja, helyzete, iránya függ más mellett szorosan áUanak, amikor érintkez
elssorban attól, hogyan találnak egymásra a fo- felületeiken lesznek szuvasok, vagy ha rendeUe-
gak szájcsukásnál {^= articulatio). Rendes körül- neson fejlettek a fogak, amikor a rendellenes zo-
mények között legelször kopnak le a metszfo- máncon gödrök vannak. De fontos szerepet ját-
gak csipkéi, majd a szemfog csücske, és végül az szanak a fogszuvasodás kitörésében, elterjedésé-
rlk csücskei. Ezt az kopást siet-
ú. n. élettani ben más körülmények így a race, különösen a
:

tetik küls körülmények, fogcsikorgatás (éjjel),

pl. táplálkozás módjával (erteljes ^rágást igényl
keletkezhetnek jellemz kopások küls egyéb ha- táplálék és így a fogak öntisztulása) és magával
tásokra (pl. pipa, fúvóhangszerek, müfogazatok a táplálék minemségével (fontos a kenyér sze-
kapcsai stb.).Gyakran a kopás oly mérv, hogy eset- repe puha, fehér és tapadós, ellentétben a jól át-
:

leg megközelíti v. feltárja a fogbélüreget, amikor sütött, fekete kenyérrel) együtt, az ivóvíz (mész-
küls hatásokra (h, vegyi, ermvi) a fog érzé- dús ivóvíz, illetleg megfelel talajvíz csökkenti a
kennyé válik, esetleg a fogbél beteggé lehet. A hajlamosságot), a nyál vegyi összetétele, a foglal-
kopás mérve esetleg szerepet játszhatik a kor kozás (legnagyobb a fogszú o/o-a a cukrászoknál,
meghatározásánál. így általában azt tapasztaljuk, azután következnek korcsmáros, keresked, ko-
:

hogy a 30. életévig a kopás csak a zománcot éri csis, pék, szakács, legkisebb a földmíveseknél),
40. évig a fog dentinje is felszínre jut 50. évig a ; a nem, a kor, a fogféleség (legnagyobb fogszuva-
dentin még nagyobb területen lesz szabaddá, a sodás "/„-a a nagy rlnél).
kopásfelület sárgás 60. évig a fog egész kereszt-
; A fogszuvasodás lefolyása, tünetei. A fogszú a
metszete a lekopott felületbe jut és az sötétbarna fog feliiletérl halad a mélybe kis helyen áttöri
;

a 70. évig csaknem a fog nyakáig lekopott a fog. a zománcot, a dentinben szétterül és a dentin-
Állatoknál megközelítleg egyforma küls körül- csatomák mentén terjed a fogbél felé. Ha már
mények miatt (egyforma táplálék stb.) a kor meg- nagyobb a szövetpusztulás a mélyben, akkor
határozása sokkal pontosabban lehetséges, a lónál a rágásnál a küls, most már alá nem támasz-
pl. pontosan ismerjük a lekopás mértékét a 8-4. tott zománc betörik és a beteg rendszerint ilyen-
évben^stb. kor veszi észre, hogy szuvas a foga. Az elpusz-
2. Ékalakú hiányok a fogakon. Ers fogkefe hu- tult, illetleg beteg fogszövetek elszuvasodtak.
zamos használatára, különösen éles, ers fogpo- barnásfeketék, a szín is baktériumok hatása.
rokkal (melyekben rendszerint kagylóhéj, ersen A fogszú haladása különböz néha igen gyors
:

horzsoló kvarckristályok stb. vannak), sekélyebb, (hiányosan elmeszesedett fogakon, vérszegény,

majd mélyebb hiányok támadnak a fogak nyakán, sápkóros leányoknál), amikor a szuvas részek
(különösen gyalcran a bal alsó és fels szemfogon, világosabb színek, máskor igen lassú, évekre
kis rln a jobbkéz használatánál), amely hiányok terjed, amikor az elszínezdés sötét, egész
a zománcon éles és vízszintes határral kezddnek fekete. A folyamat eredménye a szuvas ür (kavi-
 :
;

Fogrbetegrségek — 617 Fosbetefirséffe k

tás).Minél mélyebb a szuvas r, tehát minél in- cot alkalmas alakú zománcvésökkol (= feltárjuk
kább közelíti meg a fogbelet, annál inkább lép- a kamtást) ; a most már jól hozzáférhet rbl a
nek eltérbe a szuvasodás tünetei. Az élö ép fog- beteg (szuvas) kemény állományokat eltávolítjuk
bélhez küls hatások (hö, vegyi, erömüvi) hozzá- elször kézi vagy alkalmas alakú (kanál, kés, ás6-
férhetnek és az ingerekre a fogbeteg valóságos
: szerii) görbületü, nagyságú eszközökkel (kézi ex-
fájdalmat érez. Ez a fájdalom azonban csupán ad- kaváior), majd a fúrógéppel hajtott különböz
dig tart, amig az inger (hideg, túlmeleg víz, rá- alakú és nagyságú fúrókkal. Ha minden beteg
harapás nyomás gyümölcs különösen alma, de
:
;
: rész el van távolítva, akkor alakítjuk az üreget
másnak élvezetekor is). (annak széleit, falait) alkahnasan úgy, hogy a vá-
A fogszú kórisméje. A fogak vizsgálatainál lasztott tömanyag abban feldolgozható legyen.
raegállapítandók a fogszú klinikai tünetei az el-
: Az alakítás természetesen lényegesen függ a tö-
színezdés, a felpuhulás és a szövethiány. Néha méshez használt anyagtól. Általában úgy iparko-
oz igen könny, ha a folyamat szemmel is lát- dunk, hogy a kavitás alakja már magában a tö-
ható helyen pusztít, máskor nehéz elrejtett fog- més rögzítését elsegítse (retentiv alak) beme-
:

felületekon (fogak közt). Ez esetben jó hasznát nete legyen szkebb, mint maga a kavitás, alapja
vesszük az átvilágításnak szájtüköiTel (feltnik a legyen lapos, oldalfalai derékszögben essenek az
fogak rendellenes színe), a tapintásnak a kutatóval alapra oldalt esetleg kis bemélyedéseket (tám-
;

(felpuhulás felismerése). csatornák, támgödrök) vágunk, a kavitás széle

A fogszú gyógyítása. Két irányú lehet: 1. el- legyen elég ers, ne zeg- zugos stb. Ez az alakítás
távolítjuk a beteg (szuvas) fogszöveteket és gon- sokszor fájdalmas a betegnek (különösen, ha túl-
doskodunk arról, hogy egyhamar a betegség érzékeny afo g dentinje - dentinhyperaesthesia);
>yra ki ne törjön de 2. iparkodunk egyúttal az
; ilyenkor gyakran az alakítást helybeli érzéstele-
elpusztult fogszöveteket alkalmas módon pótolni. nítéssel (órzéstolenítk kokain, novokain befecs-
;

1. Régebben fleg az 1. pont alatt említett mód- kendezések, bedörzsölésok [:= nyomásos érzéste-
dal éltünk elreszeltük a szuvas gócot, amikor
: lenítés] a dentinbe) kell dolgoznunk. Az alakítás
természetesen az ép fogszövetekbl is elvettünk befejezésével az üreget alaposan kiszárítjuk (me-
reszelés közben. Ma már, amellett, hogy felülete- leg leveg és fujtató). Az aranyat kézi recés vég
sen eltávolítjuk a beteg fogszöveteket, inkább tömvel (alkalmas nagyságú, görbületü) ékeljük,
vegyi úton (lapis-ecse telesek) iparkodunk gátat tömörítjük a ka vitásba egyik darabot a másikután
vetni a folyamatnak. 2. Állandóbb az eredmény, (non cohaesiv feldolgozás) v. kiizzítva az egyes
ha az elpusztult fogszöveteket pótoljuk, mert így darabokat egymásra kalapáljuk kézi kalapács ós
nemcsak, hogy meggyógyítjuk a szuvas folyama- kézi töm V. fúrógéppel hajtott töm v. automa-
tot, hanem egyúttal újabb rombolásoknak útját tikus kalapácsokkal (cohaesiv feldolgozás). Az
álljuk és amellett a fogat rágásra újra képessé amalgámokat, cement eket sima, gömbös vég fém-
tesszük. A fog szöveteit pótolhatjuk úgy, hogy tömkkel nyomjuk a kavitás falaihoz, v. ugyan-
a) az arra alkalmas anyagot magában a szuvas ilyen és a fúrógépbe ersíthet tömkkel sodorjuk
rben dolgozzuk fel, ez a fogtömés ; b) hogy arra (rotáljuk), tömörítjük a falakhoz. Az amalgámo-
alkalmas anyagból minták után készítünk az rbe kat (a fémreszelék és higany), a cementeket (a por
ill darabot és azt az rbe ragasztjuk, rögzítjük és a folyadék) közvetlenül a tömés eltt készítjük
ez a betét (inlay). és gyúrható állapotban visszük a kavitásba, ahol
Fog tömésére alkalmas anyagok lehetnek, 1. csakhamar megszilárdulnak (cementek néhány
tiszta fémek: arany (vékony lapok, szivacsos, perc, amalgámok órák alatt). Á guttaperchát fel-
hengerelt arany), platina, cinn, és ezek kombiná- puhítva (nem kormozó lángon, arra való melegí-
ciói; 2. í/í/!<r/?ato' anyagok: amaigám^k {egy vagy tkön) apró kis darabokban alkalmazzuk. A tö-
több tiszta fém oldata higanyban, pl. ezüst, aztán mésnek felületét ezután lesimítjuk, a fölösleget
arany, réz stb. oldata) cementek (cinkoxiklorid,
; eltávolítjuk (fémeknél, amalgámoknál fúrógép-
cinkoxiszulfát, oxifoszfát, szilikátok); guttaper- pel hajtott csiszoló papir, finom kövek, fémsimí-
chák. Betétek anyaga lehet üveg v. porcellán,
: tók, nemez kúpok és csiszoló porok stb. segélyé-
természetes ember- v. állatfog részletei; arany v. vel, guttaperchánál meleg fémeszközök, esetleg
amalgám, kaucsuk és ezek kombinációi. oldószerek, kloroform stb.) segélyével.
A fogtömés vázlatos menete ha a fogak közt
: Betétek készítésénél kétfélekép járhatunk el,
támad a fogszú, akkor elsben eltoljuk egymástól V. úgy, hogy 1. a kavitást alakítjuk és errl min-
a fogakat fog-szeparáció : gummidarabot, vattát,
;
tát készítve, a mintán építjük fel a pótló darabot,
puha faéket erszakolunk közéjük, v. szétreszel- V. 2. a már kész betétdarabhoz idomítjuk a kavi-
jk mkbl való vékony koronggal, de legtöbb- tást. Ma az els mód az elterjedtebb ; a kavitást
ször ék módjára ható kis készülékkel (fémszepa- úgy alakítjuk, hogy kifelé nyitott legyen. Ha
rátorok) gondoskodunk arról, hogy nyál, nedves-
; porcellán v. üregbetétet készítünk, akkor a kavi-
ség ne férkzhessen a területhez, ahol dolgozunk, tásról lenyomatot veszünk arany v. platinalapok-
a fogmedernyúlvány és az arc közé vattát, vá- kal (odasimitva pontosan a kavitás falaihoz, szé-
szonkendöt illesztünk, de legtökéletesebb agummi- léhez), esetleg más mintázó anyaggal (viasz, ce-
lappal való elkülönítés. A gummi-nyálrekesztn ment, amalgám stb.), mely utóbbi esetben ezek-
(= coffordam) az elkülönítend fogak részére lyu- rl nyert mintákról vesszük a szájon kívül arany
kakat ütünk, azokon átbujtatjuk a fogakat és a fog V. platinalapokkal a kavitás alakját. A kavitást
nyakára ill acélkapcsokkal v. selyemfonállal rög- feltüntet arany v. platüiafomiát beágyazzuk és
zítjük a gummilapot). A szeparáció, az elkülönítés abban üveg v. porcellán porából nedvesen felépít-
után levéssük a szuvas ürt részben borító zomán- jük a kivánt betétet s kiégetjük. Minthogy az
Fogbetegsége k — 618 — Fogbetegségek

anyag nagy mórtékben zsugorodik, többször kell kelt hatások ermüvi.• (ütés, amikor megreped a
égetnünk, mindig újabb és újabb anyagot víve a fog V. letörik kisebb-nagyobb darabja túlságos ;

mintánkra, amig a fog eredeti alakját utánzó lekopása a fognak), vegyi (szUgyógymódnál
pótdarab elkészül, a pótló darabot ezután cement- gyümölcssavak), hhatások (túlságos forró vagy
tel ragasztjuk be a kavitásba. Arany v. fémbe- hideg italok), de különösen baktériumos hatások
téthez rendszerint viasszal vesszük a lenyoma- leggyakrabban fogszuvasodás mellett, ill. annak
tot a viaszból felépítjük a kivánt részletet pon-
; következmónyekép, amikor a szuvas folyamat
tosan a kavitásban, azt óvatosan, hogy el ne hú- eléri a fogbelet, ül. hozzáférhetvé teszi a bakté-
zódjék, kivesszük, beágyazzuk e célra való riumoknak. De kerülhetnek a íbgbélbe a véráram-
gipszbe, megszárítjuk, a viaszt kiolvasztjuk és ból is baktériumok, pl. bizonyos betegségeknél
arra készült öntszerkezetben rendszerint szín- (tífusz, influenza), amikor külsleg teljesen ép
aranyat megolvasztva, azzal kiontjuk. A kész fogban lobos lesz a fogbél. A különböz termé-
pótlódarabot aztán szintén cementtel rögzítjük a szet fogbéllobokra szubjektive jellemz az élénk
helyére. Ugyanígy önthetünk más fémbl is beté- fájdalom (a. m. fogfájás), mely magától támad
teket. A kereskedésben vannak azonban külön- (ingerektl [hhatás, ermüvi hatás nélkül] füg-
böz nagyságú és alakú (kerek, tojásalakú stb.) getlenül a. m. spontán) és néha csupán percekig,
kész porcellán (Dali-féle stb.) darabok, rudak és máskor IVg— 2 óráig is eltart, néha napjában
ezekhez alkalmas fúróval alakíthatjuk a kavi- —
csak 1 2-szer jelentkezik máskor pedig való-
;

tást; kiválasztva már most abba ül darabot, sággal állandósul, kopogó, lüktet jelleg (ge-
szín, nagyság szerint, az eljárás így lényegesen nyes fogbéllob). Gyakran neuralgiaszerü fájdal-
rövidebb. De betétül az alakított kavitáshoz hoz- makat okoz a szomszédos fogakban, esetleg a
zácsiszolhatunk természetes emberi v. áUatfogból, fél arcban, az azonos oldali fülben, szemben, stb.
porcellánból, müfogból is részleteket. (fogneuralgia). Gyógyítása legbiztosabban a be-
Úgy a tömanyag, mint a betét anyagának teg fogbél eltávolításában áll helyi érzéstelení-
:

megválasztásánál több szempontot kell figyelembe téssel V. lassankint élettelenítve (elölve arzénnal)
vennünk. Irányadó lesz els sorban a szuvas a szuvas kavitást feltárjuk, a beteg fogállományo-
góc helyzete a fogon: rágófelületek pótlásánál kat eltávolítjuk és a fogbelet (köznyelven ideget)
els sorban a fémek, amalgámok, mint a legellen- arra való eszközzel (idegt) kivesszük ezután a ;

állóbb, legersebb anyagok jönnek tekintetbe; fogbélüreget arra alkalmas anyaggal (ferttlenít
olyan fogfelületeken, amelyek szembetnk, le- szert tartalmazó pép, guttapercha, paraffin stb.)
hetleg olyan anyagot válasszunk, melynek sztue kitöltjük (gyöktömés) és persze végül töméssel v.
a fog színével egyezik cementeket, porcelláno-
: betéttel pótoljuk a fog kemény állományának
kat. De sok más egyéb körülmény is befolyással hiányait. Ha külsleg sértetlen fogon fejldött a
van a fogrészletek pótlásánál a tömés v. betét fogbéllob, akkor helyi érzéstelenítéssel magunk
anyagának megválasztásánál. fúrunk utat a fogbélig (trepanatioj és az így
A fogszú megelz gyógymódja (a. m. foghi- nyert nyíláson át távolítjuk el a fogbelet. Fogbél-
giene). Kétségtelen, hogy a fogszuvasodást okozó lobok után, de esetleg más hatásokra is (pl. ütésre,
haktérium/)kra közvetlenül hatni nem tudunk az ha a gyök csúcsánál a fogbél véredényei sérül-
;

ajánlott ferttlenít szerek (oldatok, porok, szap- nek) gyakran elhal a fogbél, és az elhalt részhez
panok, pépek) nap-nap mellett való rendszeres rothadást okozó baktériumok jutva, elrothad (a. m.
használata, ha oly töménységben használtatjuk, fogbél-gangraena). Ilyenkor nemcsak a már el-
hogy a baktériumokra tényleg valamelyes hatás- rothadt fogbélrészleteket kell a gyökcsatornából
sal legyünk, káros a száj szerveire (fogakra, eltávolítanunk, de igen alaposan kell a gyökcsa-
lágy részekre). Nem vagyunk képesek tartósan tornát ferttlenítenünk (sósav, karból, hidrogén-
hatni a baktériumok létfóltóteleire (hmérsék, peroxid stb.), nehogy a baktériumok vagy azok
nedvesség, szájnyál vegyhatása) sem. Legnagyobb csírái a gyökércsúcson áthatolva, gyökérhártya-
súlyt ezért a fogszú megelzésében arra kell he- lobokat okozzanak.
lyeznünk, hogy táplálékunkból rothadásra alkal- 2. Gyökérhártyalobok (periodontitis).Ugy anazon
mas anyagok (fehérjék, szénhidrátok) a szájban hatások, melyek fogbéllobot, okozhatnak gyökér-
huzamosabban meg ne tapadhassanak: a fogakon hártyalobokat is (különösen ers ütés a fogra, de
az árkokban, a fogak közt. B tekintetben az er- egyedül álló fogak túlterhelése rágáskor, mfoga-
teljes rágás (a. m. fogak öntisztítása) nagy segít- zatot rögzít kapcsok stb.) legtöbbször a fogbél
;

ségünkre van. Nagy súly helyezend ezenkívül a betegségei terjednek a gyökérhártyára, v. nyitnak
fogak lekefélésére, alkalmas, elég ers olyan fog- kaput (fogbélgangraena) baktériumoknak a gyö-
kefével, mellyel a fogak minden felületét jól elér- kérhártyához. A fog a lob keletkezésekor erösebb
hetjük (tehát legyen a fogkefe elég kicsiny, szára ráharapásra érzékeny, késbb a leggyengébb érin-
alkalmasan görbült), de a kefélés után (meg na- tést sem tri; a lob terjedésével mind lazább lesz,
gyobb étkezések után, különösen pedig este a hosszabbnak tnik, sokszor tényleg meg is hosz-
lefekvés eltt ajánlható) a fogközöket is meg keU szabbodott (a. m. kiemeldik a fogmederbl). A lob
szabadítanunk azételmaradékoktólselyemfonalak csak igen ritkán pusztán a g;y'ökhártya lobja,
áthúzásával, mert a kefe szinte besríti a fogakról az esetek túlnyomó többségében reáterjed a kör-
az ott tapadó ételrészeket a fogak közé. Használ- nyez szövetekre (fogmeder csontos fala, a fog-
hatunk a kefélésnél híg alkohololdatot (v. langyos meder rostos csontszövete stb.), ha idejekorán a
vizet) is, amely megkönnyíti a zsír leoldását. lobkelt hatás nem távolíttatott el, akkor a gyökér-
II. A fog lágyrészeinek betegségei: 1. Foghél- hártya lobja rendesen nagyobb területre árad szót,
lbok (pulpitis). Okozhatják általánosan ismert lob- igen sokszor genyes is lesz és esetleg a foggyö-
Fogrosikorgratás - 619 Poflrfejlödéa

kér csúcsa táján tályog képzdhetik (alveolaris nyelvet a finnel. Szül. Hamburgban 1634., raegh.
abscessus). A lobtermék : a geny üiülhet a fog u. 0. 1675. Már korában sokat foglalkozott
fiatal
mellett a foginy széle alól, de áttörve a fogmeder- nyelvekkel és filozófiával. 1662-ben tudós honfitár-
nyúlvány csontlemezét (inyflsztula) a foginyen is, sát, Vevezerust,elkisérte Olaszországba ésPadová-
amikor a geny felemeli a foginyt ós ott kis hul- ban nyerte el az orvosdoktori címet. Járt azután
lámzó daganatot (parulis) képez. Máskor pedig a Franciaországban, Spanyolországban és Belgium-
lob áttörve a fogmedernyúlvány csontos lemezét, ban 8 1666. tért vissza hazájába. 1675-ben a ham-
a csont küls felszínén terjed tovább (csonthártya- burgi gimnáziumban a logika és metafizika pro-
lob, a. m. periostitis), a lágyrészek (ajk, arc, nyak) fesszora lett. Hagyatéka számos kéziraton kivül
ersen duzzadtak, lobosan beszrdtek, nyomásra gazdag könyvtárból, továbbá természetrajzi ó8
fájdalmasak. Ilyenkor rendesen már kisebb-na- mgyüjteményekbl állott, ezeket halála után a
gyobb láz gyötri a beteget. A geny aztán esetleg hannoveri fejedelmi könyvtár vette meg s máig
messze a betegség kiinduló helyétl valahol a ott rzik. Egyik kéziratát Setalá Emil (Suomi,
brön (arcsipoly) törhet utat, esetleg az orrban, finn folyóirat 1892), a másikat Teza (Rendi conti,
a fels állcsonti rben stb. olasz akad. kiadv. 1893) adta ki. P. a mi Mohiár
Gyógykezelésénél els feladatunk a betegség Albertünk szótárát és grammatikáját is ismerte és
okának megállapítása, kiiktatása. (Túlmagas fo- föltnt neki a magyar és ünn szókincs és nyelvszer-
gakat lecsiszolunk, a fogbél-gangraenát gyógyít- kezetközti rokonság. Összeállított tehát egy csomó
juk, az árokcsatornákat ferttlenítjük stb.) Késbb egyez szót, de azonfölül hét pontban összefoglalta
lobellenes eljárások: vízelvonó módszerek a fog- a nyelvtani egyezéseket hogy mind a magyar,
:

inyen (szívó korongok, Bier-eljárás, bemetszések mind a flnn kerüli a mássalhangzó-csoportokat.me-

gtb.), párakötések (szublimáttal, alkohollal), ki- lyeket a szlávok és németek annyira kedvelnek;
fejezett tályogoknál azok megnyitása. Esetleg — egyik sem ismeri a névszóknak nemek szerinti
ha nem kezelhet — a fog eltávolítása. különbözését (s ez megnehezíti a magyaroknak és
Fogcsikorgatás (stridor dentium), a rágó- finneknek az idegen nyelvek tanulását, viszont
izmok könnyebb fokú görcse, mely az agyvel megkönnyíti az idegenekre nézve az övékét) mind ;

motoros izgalmának jele. Ideges egyéneken alvás a kettnek számos névragja van, mely egyórtékö
közben, elmebajosokon ébren is és napokon át az indogermán elszókkal a többi prepozíciót név-
;

jelentkezik. utókkal helyettesítik a birtokviszonyt személy-

;

Fogcsonkitás (fogdísz). Az ösállapotu népek ragokkal fejezik ki stb.

között rendkívül elterjedt szokás a fogakat mes- Fogelberg, Bengt Erland, svéd szobrász, szül.
terséges megcsonkítással (1, Testcsonkttás) fel- Göteborgban 1786 aug. 8., megh. 1854 dec. 22.
tnvé, a rendestl eltérvé tenni. Az eredeti ok A stockholmi akadémián és 1820-tól Rómában
területenkint különféle lehet, amint a csonkítás tanult. Thorvaldsen ers hatása alatt a skan-
formája is igen különböz. A borneói dajákok dináv mitológia alakjait a klasszicista mvészet
fürészszerüen hegyesre csiszolt fogainak totemisz- szellemében igyekszik megtestesíteni (Thor, Odin
tikus oka van a törzs állattotemjének fogazatát
: szobrai a stockholmi nemzeti múzeumban). Monu-
akarják vele utánozni. Ugyancsak törzsjelnek lát- mentális mvei közül leginkább Károly János
szik a Nílus-menti négerek eljárásmódja, akik fel- svéd király stockholmi lovasszobra válik ki.
váltva egy-egy metszfogukat kiütik, szemben a Fogfájás, 1. Fogbetegségek.
Kongó-mellékiokkel, akik hullámosra reszelik fo- Fogfehérítés: eljárások a fog eredeti színének
gaik élét. Polinézia szigetein a P.-t gyász jeléül visszaállítására a fogak elszínezdésekor.
zik, ugyanez lehetett a régi egyiptomiaknál is a Fogfejlödós. Embernél az ébrényi élet 40.
fogkiverés oka, míg az ugyancsak múmiakopo- napja körül a szájür hámrétegébl összefügg ív
nyákon talált füi'észszerü kireszelés egyszer díszül süly ed az állcsontok mezodermájába (fogléc) ;
szolgálhatott. Legtöbb népnél a dísz, az öncico- ebbl csakhamar 10—10 bimbószerü képlet n
mázás vágya hozza létre a fogformák megváltoz- lefelé, melyeket aztán a mezodermális sejtek
tatását. Bornoo és Celebes bennszülöttei, azeltt visszatrnek, úgy hogy valósággal harang alakú
a PiUppinák slakói is, fogaik közé geometi'ikus képletek fejldnek. Ezek testét mezodermális sej-
formájú lyukat fúrnak s azt csillogó arannyal tö- tek tömege, a felületét két rétegbl álló hám kó-
mik ki. A kihalt aztékok és inkák koponyái képezi. A bels hámsejtek (ameloblastok) egymás
ugyanezt mutatják itt az illet rangja és tiszt-
; mellé sorakozva megnyúlnak és ezekbl lesz
sége szerint különféle szín és nagyságú drága- késbb a zománc a közvetlen e sejtekkel érint-
;

követ illesztettek a kivésett nyílásba. Hogy puszta kez mezodermális sejtekbl is kiválik a felületen
testékesítés legtöbb helyütt a P. oka, bizonyítja egy sejtréteg, egymásmellé sorakoznak sejtek
az a tapasztalat is, hogy majd mindenütt a puber- (odontoblastok), melyek késbb a fog dentinjéi
tás (1. 0.) V. nemi érettség beálltával, ez ünnepség képezik ; a harangszer képlet középs részét ki-
ceremóniái között végzik férfin, nn
egyaránt a tölt mezodermális sejtek tömege az elemi foa-
fogak mesterséges átformálását, mint minden bél. A képlet csakhamar leszabadul a foglécról,
egyéb testdíszítést (1. o.). V. ö. Schröder, Die köré kötszövet n
(fogzacskó) és az egész így
künstliche Deformierungdes Gebisses (Qreifswald képezi a fogcsirát. A fogcsirából a nyelv felé
1906). azonban hámcsapok szakadnak, melyekbl késbb
Fogcsont a. m. fogdentin, 1. Fog. az állandó fogak fejldnek. Csakhamar megindul
Fogdisz, 1. Fogcsonkítás. a fogcsira elemeiben, melyek késbb a fog ke-
Fogel, Martin, német orvos a XVII. században, mény állományait képezik, az elmeszescdés (denti-
ki elször hasonlította össze tüzetesen a magyar ficcdio) a zománcképz sejtekben rétegonként
;
Fogfekély — 620 Foggyökér

mész rakodik le és pedig legelször azon a hatá- célra 1865. Harrington szerkesztett olyan ké-
;

ron, ahol a sejtek a dentinképzö sejtekkel érint- szüléket, melyet órarúgó hozott mozgásba ; 1866.
keznek ; ugyanazon határon és ugyanazon idben Green egy pneumatikus, és 1868. Morrison láb-
mészlerakodás jelentkezik a dentinképzö sejtek bal hajtható fúrógépet szerkesztett. Ma a villany-
oldalsó részeiben is. Míg azonban a zománc- erre berendezett motorral hajtott fúrógépek a
képz egészen elmeszesedik a sejttest rová-
sejt legelterjedtebbek.
sára a centrifugáli.s irányban, addig a dentint Fogfü (növ.), 1. Odontites.
képz sejt centripetális irányú (a fogbél területé- Foggia (ejtsd: foddzsa), í.Capitanata, tartomány
nek rovására) elmeszesedésével a sejtbl állan- Olaszországban az Adriai-tenger, Bari, Potenza,
dóan visszamarad nyúlvány (Tomes-féle), úgy Avellino, Benevento és Campobasso között 7648
hogy a sejttest maga e közben visszahúzódik ma- km2 területtel, (1910) 467,172 lakossal (1 km^-re 60
gostul együtt a már elmeszesedett szövetbl. így lak.). Hegyei és folyói jelentéktelenek. A partok
a zománc tökéletesen elmeszesedett szövet, mely- mentén lagúnák húzódnak el, amelyekbl sót
ben él anyag nem marad a dentin pedig való-
; fznek. A föld a száraz és meleg éghajlat dacára
ságos csatornarendszer, melyet az egymás mel- termékeny gabonán kívül fképen déligyümöl-
;

lett összeforrt és elmeszesedett alapanyagban csöket, szÚt és dohányt terem. Az állattenyész-

számtalan, a fogból felületét borító sejtréteggel tést a hegyeken található terjedelmes legelk teszik
(odontoblastok) összefügg, él sejtnyúlvány szel jelentékennyé; különösen soka juh. 2. F., az —
át. Minthogy így a zománcban edények, idegek ugyanily nev tartomány fvárosa a Pugliai sík-
nincsenek, azért a zománc sérülései nem gyó- ságon a Cervajo és Celone közt, 197 km.-nyire
gyulhatnak, elemei nem pótlódnak, továbbá kül- Nápolytól, vasút mellett, püspöki székhely, (1910)
behatásokat nem érez és az egyszer kifejldött 76,534 lak. igen élénk gabona-, bor-, olaj- és
;

szövet tovább nem nhet, addig a dentin sérülései állatkereskedéssel. A rendesen és szabályosan
adott esetben gyógyulhatnak (szövethiányt új épült városban nagyszámú templom és II. Frigyes
dentin, másodíagíOSífewím pótolhatja) külbehatá-
; császár palotájának romjai láthatók. Lanza híres
sokat továbbíthat (érez); képzdése az egész orvos emlékét egy szobor hirdeti. 1254 dec. 2.
életen át tart. e város eltt gyzte le a szaracénok segítségével
Ha a fog koronája kész és a fog áttörben van, Manfréd IV. Ince pápa zsoldos hadait. Anjou
alakul a gyökér. A fognyak körül a küls és bels Károly 1266. a városon kemény boszut állott,
hámréteg összetapad és mint hámhüvely a mezo- mivel Konradin pártját fogta. —
I. Lajos kirá-

dermába sülyed, e hüvelybe kötszöveti csap n lyunk 1348 szén Laezkfy István erdélyi vajdát
(elemi fogbél), ennek felületén sejtréteg sorakozik küldötte a nápolyi királyságba, hogy azt újra meg-
(odontoblast), melyek késbb a gyökér dentinj ót ké- hódítsa. Elször F. várost támadta meg és itt tün-
pezik. Ha bizonyos vastagságú dentin már lerako- tette ki vitézségét. Avezérlete alatt álló magyar
dott, akkor a hámhüvelyen át sejtek vándorolnak sereg dönt rohama oly rettenetes és oly pusztító
(osteoblastok) a dentinhez és rajta vékony cement volt, hogy Tarantói Lajosnak, Johanna második
réteget alkotnak. A fogzacskó alsó részébl fejl- férjének ott lev hadai megsemmisültek, s az os-
dik a gyökhártya. trom után P. nem városnak, hanem romhalmaz-
Az élmeszesedés, tehát kemény fogállományok nak látszott.
kialakulása a 17. ébrényi hónappal kezddik a Foggyógyászat v. fogászat (odontológia, ars
tejfogazaton, és pedig elbb a metszkön, aztán dentaria), az orvostudományok külön ága, körébe
az rlkön. Születéskor a metszk és szemfogak tartoznak a fogak alaktana, bonctana, élettana,
koronája teljesen kész, a tej -rlfogak koronájá- kór- és gyógytana, továbbá a fogtechnika (1. 0.).
nak csak fels fele; az állandó fogak közül Bár egyes részeit sidktl fogva gyakorolták
születéskor teljesen kész az I. állandó rl ko- (foghúzások), a mai fogászat tulaj donképen az
ronája az els és második életév határán kez-
; utolsó évtizedekben fejldött ki a sebészi elvek
ddik az élmeszesedés a metszfogak koronáin, a terjedésével, továbbá különösen egyes eszközök
3. évben a szemfogakon, az 5. évben a II. nagy és mszerek tökéletesítésével (Amerika). Ausztriá-
rlfogak csücskein. Ezen idpontok törvényszéki ban és Magyarországon 1876 óta csakis egyete-
orvosi szempontból fontosak (kormeghatározás mes orvosdoktor gyakorolhatja; legújabban egyes
hullákon, ha a test egyéb szövetei elpusztultak). államokban (Belgium, Amerika egyes államai
Fogfekély, régebben a fogszuvasodást nevez- [Virginia], Románia, Olaszország) szintén hasonló
ték így. törvényes intézkedések történtek. Másutt (Ang-
Fogfestés. Afrika egyes vidékein (Kongó), a lia, Németország, Franciaország) a P. gyakorlá-
Maláj -szigeteken egyes félvad néptörzseknél, de sát különleges képesítéshez kötik tanfolyamok :

Japánban is (asszonyok) elterjedt szokás leg-; (rendszerint 4 éves collegek, dental school-ok,
gyakrabban feketére, vörösre festik e népek fo- ZahnarztlicheSchule, école dentaire stb.),melyekbe
gaikat; sokszor lereszelik a fogak csücskeit, való felvétel különböz feltételekhez kötött (Né-
rágó élét (különösen metsz ós szemfogakon) és metországban pl. középiskolai érettségi) és azok
így festik meg. Sokszor ezek a müveletek vallásos végeztével elméleti és gyakorlati vizsgák alapján
szertartások mellett folynak le, máskor egyes külön oklevelek (Angliában D. D. S. a. m. Licen-
:

családok különös jelei. ciate of dental surgery Amerikában D. D. S. a.

; :

Fogfúrógép, a fogak szuvas üregei kitisztí- m. doctor of dental surgery Németországban

; :

tásához,az üreg alakításához, fogak fúrásához stb. Zahnarzt Franciaországban Dentiste stb.) 0-
,• :

a fúrókat, eszközöket alkalmas forgásba hozó gosltanak P. gyakorlására. L. Fogbetegségek.

eszköz. Régebben csakis kézi eszközeink voltak e Foggyökér, 1. Fog.
 ;

Fofifhagryma — 621 — Poflrhíjasok

Foghagyma (Allium sativum L., scorodon nknél egyet, a férfiaknál kettt kitörnek. A P.,
Theophr., Allium Plin.), keleti és déleurópai, ná- épp úgy, mint a körülmetélés, srégi vallásos kul-
lunk konyhakerti növény, Vj— 1 m. magas, ernys tuszon alapul, melynek célja a fiatalt a felnttek
virágai tövét is apróbb hagyma (hagymasarj, ftók- közé némi megkülönböztet jellel bevezetni, egy-
hagyma) lepi el. Virága szennyes pirosas fehér szersmind a test bizonyos részeinek megcsonkítá-
(júl.— aug.), de aránylag ritkán virágzik, annál ke- sával az istenségnek engesztel áldozatot hozni.
vésbbé gyümölcsözik. Földbeli hagymája tojás- Foghézag, fogköz (gör. diastema), az a hézag,
dadhosszas hagjTnagerezdekböl alakul (összetett mely a ragadozóknál és a majmoknál a fels áll-
hagyma) s közös borítékba van foglalva gerez- kapocs szemfoga és a szomszéd metszfog között
;

denként használja el az ember is. Csíps, párolgó mutatkozik és amelybe az alsó állkapocs szem-
és kéntartalmú olajától (kénallil) sajátságos is- foga fekszik bele, ha az állat összeszorítja az áll-
mert íze és szaga van. Frissében kisajtolt leve kapcsát. Az embernek zárt a fogazata. Ez is jel-
orvosszer. Vízbe fzve gilisztahaj tónak a testbe lemz emberi sajátság.
fecskendik, daganat megórlelésére is használ- Foghíjas emlsök, 1. Foghíjasok.
ták. Gerezdjeirl szaporítják. Ószkor v. tavasz- Foghíjasok (áiiat, Edeniata, Bruta, Parathe-
kor 20 centiméter távolságra ültetik egymástól, ria ; 1. a két képtnellékletet), az emlsök osztá-
augusztusban szedik ki, de a hagyma nagyobb lyának egj'ik rendje, melynek már csak igen
lesz, ha kétnyárinak (szszel) ültetik. A hagyma kevés képviselje él s ezeket kevés rokonsági
ernyjébl vett sarjaknak egy esztendvel tovább kapocs fzi az emlsök többi rendjeihez. A P.-ra
kell fejldniök. A F. fajtája a spanyc^ liagtjma fogazatuk a legjellemzbb. Egyes fajok (pl. a
meg a kigyó-1iagytna vagy gyöngyhagyma. Amaz hangyászok) egészen fogatlanok; a többieknek
finomabb, hagymagerezdje vastagabb és tompa. A rendesen hiányzanak a metsz- és szemfogaik
keleti népek, fleg a zsidók, a törökök, oroszok meg s csak a zápfogaik vannak meg, amelyeknek a
az egyiptomiak mellékételnek szerfölött kedvelik száma 14 és 100 között változik szemfogaik, ;

az egyiptomi piramis építinek summin néven melyek csak nagyon ritkán vannak meg, csak
adták, de Isis papjainak enni tilos volt. Táplálék- annyiban különböznek a zápfogaktól, hogy kissé
nak (Allium hortense) már a görögök és rómaiak hosszabbak; a fogak csak egyszer képzdnek,
is ültették. Egyik példája, min sokáig használat- tehát a többi emlsök tejfogaival hasonlítha-
ban maradhat valamely régi fszernövény. Ha- tók össze, gyökerük tökéletlen s koronájukat nem
zája ismeretlen, valószínleg a kirgizek pusztája, vonja be zománcállomány. Csigolyáik száma vál-
Keleti'l és Európa D.-i részérl most mint konyha- tozó s nevezetes, hogy nyakcsigolyáik száma nem
kerti fszer minden világrészben elterjedt. A F.- állandóan 7, mint a többi emlsé, hanem leg- —
val való gyakori táplálkozás a test kipárolgásán alább a lajhárokó —
több vagy kevesebb így a :

meg a vizeleten is kellemetlenül és tartósan meg- háromujjú lajháré 9, a kétujjú lajháré 6. Ujjaik
érzik. A rómaiak a katonáknak adták, hogy harci ásásra vagy kapaszkodásra alkalmas sarlóalakú
kedvök gyarapodjék, az angolok a vívó kakasok- vagy csülökszer ers karmokat viselnek. Emlik
nak is adják. a has hosszában vagy csak a mell táján vannak.
Foghagymaszagú fü (növ.), 1. Teticrium. Testük szrrel, szarupikkelyekkel v. az irhában
Foghagymaszagú gomba, Marasmitis allia- fejld csonttáblákat borító szarutáblákkal van
ius (Schaeff.) Schroeter. (növ.). A szegfúgomba ro- fedve. 50 él és 3i0 kihalt fajuk ismeretes, me-
kona. Vékony, 2—4 cm. hosszú tönkje 1—2 cm. lyeket két alrendbe soroznak. Legtöbb fajuk él
széles, hússzín v. fehéres, barnás szín kalapot Dél-Amerikában. Ázsiában csak a tobzoskák ho-
visel, melynek alsó felületén fehér lemezek van- nosak, Aft-ikában pedig a tobzoskákon kívül még
nak. Erdk talaján, tisztásokon seregesen talál- a földi malac is elfordul.
ható, de megél öreg fatuskókon is. Szaga és íze I. ah-end. Újvilági F. (Xenarthra). Jellemz

a foghagymára emlékeztet. Ehet. A kereskedés- rendellenes meücsigolyájuk minden mellcsigolya

;

ben mousíieron-nfik nevezik. a rendes izületi és harántnyujtványokon kívül

Foghangok (latin mszóval dentális v. ling- még éknyujtványokat (sphenapophjses) is visel

vális hangok), azok a mássalhangzók, melyeknek s mindegyiknek három pár van. Ide
iziUeti lapja
kiejtésében a két fogsor vagy a foghús is közre- tartoznak a Lajhár-félék (1. o.), a Han gyász-félék
mködik ilyenek a magyarban w, d, t, z, sz. L.
; : (1. 0.) és a Páncélosak (1. o.).

Hangok. II. alrend. Ó-világi F (Nomarthra). Mellcsi-

Foghártyagyuladás, 1. Fogbetegségek. golyáik rendesen fejlettek, vagyis csak két pár

Foghatóság (fizika), 1. Elektromos kapacUás. izületi lapjuk van és éknyujtványaik (sphenapo-
és Höfoghatóság. physes) nincsenek. Idetartoznak a Tobzoska- félék
Fogház, 1. Letartóztatást intézet és Szahadság- (1. 0.) és a Földi malac-félék (1. o.).

vesztéshüntetések. Az újvilági F. (Xenarthra) fajai elször az

Fogházügyi statisztika, 1. Bmügyi statisz- eocénben jelentek meg. Ekkor Európában is éltek
tika. F. Valószín, hogy az újvilági F. az srágcsálók-
Foghegyezés, az a szertartás, melyet Afrika tól (TillodontiaJ, az óvilági F. pedig a patások-
számos néger törzse a fiatalokon végrehajt azon tól (Ungulata) száimaznak. A kihalt P. sorában
idben, amikor ezeket ünnepélyesen felveszik a elefántnagyságú fajok vannak, ilyenek pl. az
férfiak közé. B mveletet rendesen a 18— 20. év- óriáslajhárok (Megatherium, Mylodon). Tekinté-
ben hajtják végre, még pedig az egész törzs jelen- lyes nagyságú állat volt a Glyptodon reticulatus
létében. A fels metszfogakat fecskofarkalakra Üwen neVü óriás övesállat, melynek maradványai
lereszelik, az alsó metszfogak közül pedig a Argentína és Urugay pampasz-formációjában ta-
 ;

Foirhfja8sá.g: — 622 — Foglalat

lálhatók magasságát 12 m.-re, hosszát pedig 2

; hább a világossárga szín, már keményebb a bar-
m.-rc becsülik. nás legkeményebb a zöldes. A F. színét valószí-
;

Foghíj asság. Az olyan kalászt nevezik foghí- nleg baktériumok okozzák. A F. a fogra nem
jasnak, melyben csak kevés szem van kifejldve, veszedelmes, st mondhatni, hogy hülsö hatások-
nagyobbrészt a kalász üres. Oka, hogy a virágok tól védi veszedelmes azonban a fog megmara-
;

nagy része nem termékenyült meg, mi különösen dására, mert (különösen a zöld P.) a fogakon ta-
akkor gyakori, ha virágzáskor nedves idö a rozs padva és a foghús alatt vastagodván új és új ré-
elporzását akadályozza. A foghíjas kalászt inkább tegekkel, letolja a foghúst a fogról, a foghúst
nevezik hézagosnak, ablakosnak, néha ligetesnek. beteggé teszi (lobok), a gyökérhártyát lemeztele-
Foghijasszél, hordasz (utóbbi néven a lovak- níti és így gyökérhártyalobok okozója. Ha pedig a
nál), a metsz- és zápfogak közötti részlete az áll- kképzdés túlságos mérv, a gyökér mind na-
csontoknak és az állkapocsnak, mely helyeken a gyobb mértékben lesz szabaddá, a fog meginog,
száj nyálkahártyája (iny) közvetetlenül a neve- kihull, vagy alkalmatlanná válik a szájban (rá-
zett csontokra fekszik reá innen van, hogy ezen
; gásnál, söt beszédnél) s eltávolítandó. Ezért a fo-
hely nyomás iránt érzékenyebb, amit a zabla út- gakról a köveket (különösen ahol a kképzdés
ján a lovak kormányzására és fékezésére hasz- tömeges) rendszeresen el kell távolítanimk (arra
nálnak fel. Az állkapocs foghíjas szélén a zabla való eszközökkel), illetve a kképzdést lehetleg
túlerös kezelése esetén könnyen zúzódások jöhet- meg kell akadályoznunk (a nyál pangását ke-
nek létre, melyekhez az íny gyniadása, söt az féléssel ellensúlyoznunk). A kképzdés megaka-
alatta lev csont gyuladása is csatlakozhat, en- dályozására biztos módunk (fogpor, fog- v. szájvíz
nek tartama alatt a ló nehezen használható, stb.) nincs.
nehezen eszik, mert a zabla ráillesztése, illetve a Fogköz.A fogak rágói felszínükön (metsz
takarmánynak a gyuladt helyre való jutása he- él) szélesebbek, mint a nyaki részükön egymás
;

ves fájdalommal jár. mellé sorakozva a fogak, a rágó felszín köze-

Foghús (gingiva), a német Zahníleisch szósze- lében érintkeznek (érintkez pont vagy felület)
rinti fordítása, 1. íny. és így közöttük a fognyak felé szélesed rés
Foghúzás. Minthogy a fogakat (ill. gyökerei- keletkezik. B teret (fogak közti háromszög alajya
;

ket) az embernél a fogmederben csupán lágy rész, a íoginyen, csúcsa az érintkez pont) rendesen
a gyökérhártya rostjai rögzítik, tehát a fog oda- kitölti a foghús (F.-ti papilla), melynek fontos
nve csontosán (az állcsonthoz, illetleg a fog- szerepe, hogy megakadályozza ételpépek megta-
medernyúlványhoz) sehol sincs (1. Fog), ezért al- padását a fogak közt és így óvja a fogat szuvas
kalmas eszközökkel (fogó) a fog helyébl, medré- folyamatoktól.
bl kiszabadítható. E kiszabadítás, melyet már Foglalás (occupatio), 1. az a mód, amelyen
régtl fogva gyakoroltak, rendszerint érzéstele- uratlan dolog tulajdonát meg lehet szerezni, a. m.
nítéssel ép oly biztossággal végezhet, mint bár- birtokbavétel tulajdonszerzési céUal. Res nullius
mely más sebészi mtét. cedit primo occupanti. — 2. F., l. VégreJmjtás.
Fogismeret, átalában a fogaki'a vonatkozó, Foglalat.l.fémbl készült keret, melynek segít-
különösen pedig azon ismeretek összesége, me- ségével a drágakövet valamely ékszerhez ersítik.
lyekbl meghatározzák az állat korát. Utóbbi Kétféle az ú. n. tokos F. (chaton) v. a szabad F.
:

szempontból a í\-nek legtöbb hasznát veszik a (á-jour), mely keskeny fémgyrvel övezi a követ
lónál, részint mert ezeknél megbízhatóbban álla- s az alaphoz ersíti úgy, hogy az alul teljesen
pítható meg az életkor, részint mert a ló hosszabb szabadon marad, ezt a F.-ot csak hibátlan, szép-
élet, mint a többi háziállat. Az életkor fleg a fény köveknél alkalmazzák, míg a kevésbbé szé-
fiatalabb állatoknál állapítható meg jól ; lónál 8, peket színteleneket és laposakat tokos F.-al er-
marhánál 4, juhnál S'/a. sertésnél ÍV- éves korig, sítik meg, mert ez lehetvé teszi, hogy a követ
ellenben késbbi korban az életkor meghatáro- megfessék v. alátételekkel (fólia) tegyék nagyobbá
zása mindinkább megbízhatatlan lesz. Az életkor különösen a keletieknél dívik ez a F.
meghatározását lásd részletesen minden gazda- 2. F., az skorban. A csiszolt kkor k-
sági zsebnaptárban, avagy lótenyésztési könyv- vésit, baltáit sokszor nem közvetlenül, hanem
ben. egy többnyire szarvasagancsból készült foglal-
Fogív, 1. Fogsor. ványba illesztve ersítették a nyélre. B P.-nak két
Fogkiütés, olyan kiütés volna, amely fogzás- egymástól lényegesen különböz faját ismerjük.
kor a kis gyermek brén keletkezik —
a fog- Mindkét fajának egyik végén a kbalta befoga-
orvosok ezt nem tartják a fogzással összefügg- dására szolgáló üreg van, de mindkettt más-más
nek magyarban különben sem használatos ki- módon ersíttettek a fanyélbe. Az els fajtának
;

fejezés. t. i. a másik vége egy csapot képez, mely rende-

Fogkopás, 1. Fogbetegségek. sen négyszegletesre van faragva s néha kétágú

Fogk (odontoUthiosis, ccdculus, tartarus aen- is s a P.-nak ez a csapja ersíttetett bele a fanyél
tium). Fleg a nyál mészsói egyes helyeken, ahol lyukába. Ezt a F.-t hívjuk csapos J^.-nak (gaines
a nyál pang (nyálmirigyek kivezet csövei köze- á talon). Ez a fajta rendesen rövid. A második
lében fels nagy rlkön, alul metszk bels fel-
: fajta sokkal hosszabb, s ennek a másik végén
színén) csapódnak le a fogakra, különösen azok nincs csap, hanem közepén lyukkal van ellátva a
nyaki részeire. Tömörsége, színe szerint külön- nyél számára. Ezeket hívjuk nyéllyukas i^.-nak
böz P.-veket különböztetünk meg általában
: (gaines á trou). A csapos F.-ok uralkodnak Svájc-
minél világosabb a színe, annál puhább a F. és an- ban és Franciaország D.-i részében ; míg Francia-
nál gyorsabban, tömegesebben képzdik. Legpu- ország É.-i felében, st talán az országnak Vs'^
 foghíjasok I.

Fokvidi'k {Orycieropu eapenstí). V»-

tWoghijasokt eikkhee. RéVM NAOV LEXIKONA.

 foghíjasok II.

Kétujjú lajhár {Clíoloepus didaetylus). V7.

BOréayes hangyász. {Myrviecophagn i,,hr,in\, n^^

t Foghíjasok* eVáchez. RÉVAI NAOV LEXIKONA.

Foglalkozás — 628 FofirlalkozAsI statisztika

rószébon, továbbá Belgiumban, Angliában, Ausz- elkerülhetk, addig a különböz Iparágaknál el-
triában, Németországban ós hazánkban inkább forduló F. jó része különleges intézkedéseket és
nyéllyukas P.-ok vannak divatban. berendezéseket kíván. Ezek az ú. n. megbetege-
Foglalkozás, a tétlenség ellentéte. A gyermek dések a folyton nagyobb mértéket ölt gyáripar
mindig foglalkozik valamivel a nevelés ezt az folytán mind nagyobb jelentségre tesznek szert,
;

ösztönt tartozik céltudatosan kielégíteni és fel- ágy, hogy külön részletes tárgyalásukat teszi
használni, mindig a növendék egyéniségéhez al- szükségessé.
kalmazkodva. Foglalkozási nearózisok, olyan idegbántal-
Foglalkozási betegségek. A foglalkozás ráüti mak, melyek bizonyos foglalkozások mellett je-
bélyegét az ember életére, amennyiben életmódja, lentkeznek. Igen gyakori a túlerltetett izmok
jelleme, szokásai mind a foglalkozásának hatása görcsszerü állapota, melyet éles fájdalom kisér,
alatt alakulnak ki, söt még betegségeinek egy ilyen az Ideges emberek irógörcse, a fojgörcs,
része is összefügg vele. Vannak ugyanis olyan zongorázok, hegedülök görcse stb. Ide tartozik a
betegségek, amelyek kizárólag, vagy legnagyobb- szabók és varrónk (gépenvarrók) ülidegzsábája.
részt bizonyos foglalkozással biró egyéneknél lép- Mindezek rendesen nehezen gyógyulnak, legjobb
nek fel, ezeket P.-nek nevezzük. A F. csoportokba a foglalkozás abbahagyása, tartós pihentetése a
oszthatók az egyik csoportba olyan betegsége-
: megerltetett izmoknak, enyhe masszázs és vlUa-
kot sorolhatunk, amelyeknél a foglalkozás csak mozás.
annyiban játszik szerepet, hogy az illet beteg- Foglalkozási statisztika. Foglalkozás (vagy
ség iránti hajlamot fokozza; ezek fertz bet^ey- hivatás) statisztikai értelemben az egyénnek va-
ségek ilyen pl. a tuberkulózis a bányászoknál
; lamely oly mimkaághoz való tartozása, mely kere-
stb. A második csoportba azokat a betegségeket setet biztosít. Ezen foglalkozások megállapítása
sorolhatjuk, amelyek szorosan összefüggnek az a P. feladata, fon*ása rendszerint a népszámlálás
Magyarország népességének foglalkozása az 1900. évi népszámlálás kózási számlálás (mint a
szerint.
Fog'Ialkozástól való eltiltás 624 — Foglárvölgyi lecsapoló társulat

választása és utóbbinak részletezése az alkalmaz- nélkül megsznik. Akinek vétke miatt a szerzdés
tatás módja szerint; célja továbbá a f- és mel- nem az adott F.-t elveszti, a kapott F.-t
teljesül,
lékfoglalkozás kitüntetése, valamint az idszakos pedig kétszeresen köteles megfizetni, de a nem
foglalkozások kiderítése, végül a nemkeresö (el- vétkes fél nem tartozik a F. elvesztésével vagj^
tartott) népességnek az eltartó szerinti részlete- a F. kétszeresével megelégedni, hanem követel-
zése. A sokféle foglalkozási ág kimutatása most heti a szerzdés teljesítését. Ez által különbözik
többé-kevésbbé azonos és így nagyjából összeha- leginkább a bánatpénztl (1. o.). Ha a flek azt
sonlítható rendszer szerint történik. A sok százra kötik ki, hogy a F. elvesztése ellenében F.-t adó
rúgó foglalkozási ágat rendszerint a következ fél visszaléphet a szerzdéstl, akkor bánatbérrl
fcsoportokra szokták osztani stermelés, iparfor-
: szólunk, különböztetésül a bánatpénzti, amelyet
galom (t. i. bányászat, ipar, kereskedelem, hitel, nem szükséges adni, hanem elég Ígérni. F.-t a jöv-
közlekedés), közszolgálat és szabad foglalkozások, ben kötend szerzdésre tekintettel is lehet adni.
járadékosok (vagyonukból élk), napszámosok (a Ilyenkor F.-ját veszti vagy a kapott F. kétszere-
gazdasági ág közelebbi meghatározása nélkül), sét köteles megtéríteni az, aki a szerzdést meg-
véder, közsegélyböl élk, házi cselédek és egyéb kötni vonakodik. Könyvelési szempontból az adott
foglalkozások. Az erre vonatkozó fadatokat a V. kapott F.-t a lebonyolított ügylet ellenértékébe
mellékelt két táblázatban közöljük. betudják. Ha ellenben a F.-t elveszítjük, akkor az
mint veszteség, ha az el-
Egyes államok népességének megoszlása foglalkozások szerint 1900-ban
(Százalékokban).
Pogláz 625 Poflroly

területeinek a Zala folyóba történ lecsapolására. Fogófog, a ló alsó metsz fogai közül a közé-
Terjedimé 931 k. hold, beruházás 62,202-29 K. pen fukvö 2 metszfog, amelyek rágólapjukon 8
Fogláz, 1. Fogzási betegségek. éves korig egy fekete szín bemélyedéssel, kupá-
Foglepedókek. Legérdekesebb a zöld lepedék, val bírnak; 8 évesnél idsebb ló F.án nincsen
melyet rézzel dolgozó munkások fogain, v. réz- kupa, lekopott s ezen idn túl csak a rágólap
amalgámmal tömött fogakon v. azok szomszéd- alakjáról lehet az állat korára következtetni.
ságában látunk. Találunk azonban másoknál is Fogóhorog (bány.), a földfúrásnál használt egy-
(fiatal gyerekek, nök) különösen metsz- és szem- szer horog, mellyel a fúrórudat megfogják, ha
fogak küls felszínén, a fognyak közelében forgatni vagy lezuhanását megakadályozni akar-
ilyen zöld lepedékeket, melyeket valószínen ják, 1. Földfúrás.
festéket termel baktóriumok okoznak és me- Fogókészülék. F.-nek a gyárakban használt
lyeket némelyek a tuberkulózis gyauujelei közé felhúzó-gépekre alkalmazása és állandóan jó kar-
sorolnak. Közismert a dohányosok barna foglepe- ban tartása a legtöbb államban törvényesen kö-
déke is. telez nálunk a baleset elleni védelemrl szóló
;

Foglia (ejtsd foUya), 90 km. hosszú parti folyó

: 1893. XXVm. t.-c. rendeU el a F. alkalmazását.
Pesaro-^-Urbino olasz tartományban. A Toscanai Fogólámpa, az éjjeli lepkék befogására s el pusz-
Apennin K.-i lejtjén ered; KÉK.-nek folyik és títására szolgáló ers égés nagyobb petróleum-
Pesaro mellett az Adriai-tengerbe torkollik. lámpa, melyet a gyümölcsösökben s kertekben állí-
Foglie d'Espag^ne, spanyol tánc, 1. Folies tanak fel. A lámpát meggyújtás eltt 2 m. magas
dEspagve. oszlopra állítják fel. Tölcsérszer, négyágú fény-
Fogiietta (ol., ejtsd: foijetta), régebbi római szórók fokozzák még a lámpa fényét, amire a lep-
folyadékmérték, Rómában = 0"456 1., Bologná- kék rárepülnek s a lámpa körül részint megégetik
ban = 0-327 1. magukat, részint pedig a lámpa alatt lev víztar-
Fos^lietto (ol.), a zenében hasonló értelme tóba esnek. Az éjjeli kis lepkék jobbadán a gyü-
van, mint a « végszó w-nak. Bizonyos szólamokba mölcsfák hernyóinak a lepkéi. Ilyen szerkezet,
ugyanis hosszabb szüneteknél —
tájékozás végett de kisebb méret a szllmoly befogására szol-
— bejegyzik kis hangjegyekkel a vezet szólam- gáló lámpa is.
nak egy részét ez utóbbii)ak a neve F.
; Fogoly, általában mindenki, aki le van tartóz-
Foglyok balesetbiztosítása, 1. Munkásbiz- tatva, tehát a magánszemély által jogtalanul le-
tosítás. tartóztatott egyén is. Szorosabb értelemben F. az,
Fogmeder (lat. álveolus, nóm. Zahnhöhle), 1. akit valamely hatóság, habár csak átmenetileg,
Fog. személyes szabadságától megfosztott.
Fogmütét, 1. Fogbetegségek. Fogoly (Perdix Briss.), a Tyúkalakú madarak
Fogmves, 1. Fogtechnikus. (Gcdliformes) rendjébe és a Fácánfélék (PhaMa-
Fogneuralgia, 1. Fogbetegségek. nidae) családjába tartozó madámem, melyet jel-
Fogó, 1. Zöldfoki szigetek. lemez, hogy a csrét csekély viaszhártya bo-
Fogó, 1. Szerszámok. rítja, orrgödrei csupaszok, zömöktest, a rövid
Fogóárkok, erdben rovarfalás alkalmával a szárnyban a 3—5. evezötollak a leghosszabbak,
földön mászkáló hernyók összefogására készülnek. a 18 tollú fark rövid és a fedk egészen el-
25—30 cm. széles és mély, sima meredek falu ár- takarják sarkantyúja nincs. Három paleark- ;

kot ásnak, melynek fenekén egymástól 4—6 m. tikus faja közül hazánkban a közönséges F.
távolságralö— 20cm. mély, szintén meredek falu (P. perdix L.) él. Háta világosbarna, sötétebb
buktató gödröcskéket készítenek, hogy az árokba és világosabb foltokkal, pofa és torok rozsdaszín,
jutott hernyók ezekbe bukva, ott megsemmisít- a szem körül csupasz, vörös folttal, melle hamu-
tessenek. szürke, fekete hullámvonalakkal, hasa fehér, nagy
Fogódzó fark, hosszú, összepöndörlthetö, fo- gesztenyebarna folttal, alsó szárayfedtollak fe-
gódzásra, kapaszkodásra és tárgyak megfogására hérek, farka rozsdavörös, a 4 középs toll szür-
alkalmas fark. Bizonyos fajú majmok, pl. a pók- kén és barnásán sávolt. Színe különben változó.
majom (Ateles), gyapjasmajom (Lcu/othrix), Csre kékesszürke, lábai vörösbarnák. Hossza
csuklyásmajom (Cebus), bgmajom (Mycetes) 26 cm. szárnyhossza 16 cm. farkhossza 8 cm. ; ;

stb. vannak ilyen farkkal ellátva. Közép-Európában él. Hazánkban mindenütt közön-
Fogódzó láb, a majmok és félmajmok lába, séges, különösen síkságon, vetések között szeret
melynek hüvelykujja a többi ujjakkal szembe- családonként tartózkodni. Egy-egy család 20—25
tehetö, úgy, hogy a láb tárgyak megfogására al- tagból is áll, vezetje a hím, mely párját és övéit
kalmas. igen szereti. Állandó madár. Félénk, gyorsan fut,
Fogóék (bány.), a vízemelö gépek aknaruda- fölriasztva nagy zörejjel emelkedik a levegbe.
zatára ersített ékalaku öntött vasdarab, mely A földmívelést
a gépnél elforduló törés esetében fennakad az Eledelét, mely magvakból, férgekbl és pondrók-
z
embert mindenhová követi.

alatta lev ers fagerendákon és a rudazat lezuha- ból áll, kapargálva keresi. Földön fészkel. 10—20
nását megakadályozza. körtealakú, világos zöldes, kékesszürke tojást rak,
Fogófa, csalogatófa, cselfa. A szúfélék pusztí- melyeket a nstény 26 nap alatt költ ki. Ha az
tása céljából döntött lucfenyk. A szúfélék ugj'anis els fészkelés nem sikerül, akkor másodszor is
elszeretettel rakják petéiket elszáradófélben lév költ, de csak 6— 8-at. Fészekhagyó. A F.-ok télen
frissen döntött fák kérgébe, miért is a peterakás sokat szénvednek a hideg és a táplálékhiány
idején ily F.-kat dönt az erdgazda, melyek kér- miatt, az emberek és a ragadozó madarak is na-
gét a megszállás után lehántja és elégeti. gyon üldözik 8 csak nagy szaporaságuknak kö-
Révai Non LtmHama. VII. kt 40
 ;

FoaroIyT 626 — Fogrrendellenességfek

szönhetö, hogy mindeddig ki nem Nem

mástól, hátulsó szemsora majdnem egyenes. Fa-
pusztultak.
jó repül. ízletes húsáért nagyban vadásszák.
nedves helyeken élnek, vadászhálót nem sz-
jai
Fogságban megszelidül és tovább szaporodik. nek. Hazánkban 3 faja él; legközönségesebb a
Mezgazdaságilag hasznos madár. Eokona a szirti Pachygnatha Clercki Sund., melynek háta vörhe-
F. (Caceabis saxatüis W. et M.). Háta és melle nyes barna, feketés középcsíkkal, potroha olda-
hamuszürke, torka, pofája és kantárja fehér fekete lain vörhenyes barna, levélforma középterekkel
szegéllyel, hasa rozsdasárga, csre, szemkarimája ékített, hímje 5, nsténye 6 mm. hosszú különö- ;

és lábai vörösek. 35 cm. hosszú. Szárnyhossza 16 sen szeptemberben gyakori. A Pachygnatha De-
cm. farkhossza 10 cm. Alpokban, Olasz-, Török-, geeri Sund. háta sötétbarna, majdnem fekete,
;

Görögországban és Kis-Ázsiában,nálunk a Karszt- hossza 3—4 mm. már hóolvadáskor megjelenik.

;

hegységben és Krassó-Szörény vármegyében él. V. ö. Hermán 0., Magyarország pókfaunája, III.

A vörös F. (C. rufa), melyet francia i^.-nak is köt.
neveznek, Nyugat-Európában ól. Mintegy 100 éve Fogó-szülés az, midn a magzat testét egy
már Angliában is meghonosodott. erre alkalmas eszközzel fogva húzzák ki. A fogót
Fogolyfü (növ.), 1. Farietaria. az ellfekv fejre v. farra alkalmazzák.
Fogolyháló (franc, tirasse, húzó-háló), 20 m. Fogott-birák, 1. Békéltetk.
hosszú, 15 m. széles és 3 cm. nagyságú szemek- Fogpaszta, kemény v. vajszer fogtisztító szer;
ben kötött, fogoly-, fürj-, fácánfogásra használt rendes alkotórészei i^^apolt kréta és medicinális
háló. A hosszabb oldalán vékony zsineget húznak szappan, továbbá kévét oJesít szer, ú. m. édes-
át, mellyel két vadász a hálót a vadra húzza s a gyökér-kivonat, tejcukor v. répacukor és végül
vizslával együtt betakarja. borsosmenta-olaj.Az íz finomítása kedveért a F.-ba
Fogolyhívó, a fogoly hangját utánozó eszköz, csillagánizs-, szegfszeg-, rózsa- és más aromás
mellyel a vadász az elszéledt foglyokat össze- olajokat is kevernek. A vajszer F.-k, mint pl.
hívja s a hálóba csalja. az ú. n. kalodont, a felsorolt anyagok mellett
Fogolymozsár, a XVII. sz.-ban használt hadi- vizet és glicerint tartalmaznak. A P.-t szafraninnal
mozsár, melynek a bomba befogadására szolgáló v. kosenillel festik pirosra.
nagy furata körül még több csekélyebb átmérj Fogpilula (pil. odontalgicae), beUadonna-gyö-
furatai voltak, amelyekbe kézi- vagy tükörgrá- kérporból, ópiumból, szegfilszegolajjal és cajeput-
nátokat töltöttek s azután a furatokban lev töl- olaj jal készült pilula, mit a fájdalmas fog odvába
tényeket valamennyit egyszerre sütötték el. A P.- kell tömni. Idegfájdalmat csillapíthat, de gyulla-
ból való lövést fogolydobásnak (ném. Rebhühner- dásos fájdalmakat nem.
wurf) hívták. Fogplomb (fogtömés), 1. Fogbetegségek.
Fogoly-örkiséret, fogolyrség az a katonai r- Fogpor, a neve azon poroknak, amelyek fog-
ség, amely foglyokat és hadifoglyokat szállítás kefe igénybevételével a fogak tisztítására hasz-
közben kisér a tisztelgés alól fel van mentve.
; nálatosak. Sokféle anyagot használnak e célra
Fogolyszöktetés, a magyar Btk. szerint bn- így különösen kréta, ossa saepiae, különféle szén
tett, melyet az követ el, aki valamely fogolynak (pl.hársfaszén), horzsak, bork stb. flnom porát.
a fogságból V. a hatósági rizetbl való megszö- A P. ülatosítására ülatos növényporokat, kiilönö-
késére segélyt nyújt. Büntetése két évig terjed- sen a nsziromgyökér (Radix Iridis Plorentinae)
het börtön ha pedig a F. abban áll, hogy a tettes
; porát, továbbá illó olajokat, így fképen borsos-
a megszökés céljából a fogolynak fegyvert, kul- menta-olajat (Oleum Menthae piperitae) ós szegf-
csot V. bármi más eszközt ad, a büntetés 3 évig szeg-olajat (Oleum Caryophyllorum) kevernek
terjedhet börtön. Az r, felügyel vagy hatósági hozzájuk. A
P.-okat tetszets színvé is festik.
közeg, aki a F.-t felügyeletére bízott foglyon kö- Megjegyzend, hogy a legtöbb P. nem felel meg
veti el, 5 évig terjedhet fegyházzal, ha pedig nem céljának, mivel a fogzománcot megsértve, a fogak
szándékosan, hanem gondatlanságból okozta a fo- megromlását elsegíti. Ártalmatlan P. á kicsapott
golynak megszökését, 6 hónapig terjedhet fog- kalciumkarbonátból (Calcium carbonicum praeci-
házzal s mindkét esetben hivatalvesztéssel is bün- pitatum) és nsztromgyökérporból áUó és menta-
tetend. Magát a foglyot a szökés miatt büntetjogi olajjal szagosított készítmény.
felelsség nem terheli de azt a foglyot, aki mást
; Fogrendellenességek. Illethetik 1. a fogak alak-
reábir arra, hogy neki a megszökéshez segédke- ját; 2. méreteit ; 3. számát; 4 helyzetét; 5. szö-
zet nyújtson, némelyek felbujtónak tekintik. Ez vetét. 1. Vonatkozhatnak az egész fogra, v. csak
vitás. De hogy a fogoly, aki szökése érdekében az a koronára, esetleg csak a gyökérre. Különösen
rt megvesztegeti, legalább a megvesztegetés cí- nagy a változatossága metsz- és szemfogak nyelv
mén büntetend, az bizonyos. felé fordult felszínén mutatkozó csücsöknél néha :

Fogómütét, Fogó-szülés.
1. nagyonkifejezett,máskor alig látható; különbözn
Fogorvos, fogbetegségeket gyógyító orvos (1. fejlettek és számúak a kis és nagy rlk csücskei
Foggyógyászat) az els kizárólag a foggyógyá-
; is. A gyökerek néha csudálatosan görbültek sok- ;

szattal foglalkozó orvos tudtunkkal Pierre Fau- szor egygyöker fogaknak két v. több gyökerük
chard Franciaországban a XVIII. sz. elején. van, máskor meg több gyöker fogak gyökerei
Fogós kérdés, 1. Fogásos kérdés. összeolvadnak. Rendellenes képlet származik, ha
Fogóspók (állat, Pachygnatha Sund), a hurok- két V. több fog összen így ha a két fog a gyö-
;

köt-pókok rendjébe tartozó póknem, melynek kereivel n össze, összentt fogakról (a. m. dentes
meUs középszemei egymáshoz közelebb áUanak, concreti) szólunk ha két rendes fogcsúcs egyesül,
;

mint a hátulsók, oldalszemei a hátulsó közép- származnak az összeolvadt fogak (a. m. dentes
szemektl távolabb feküsznek, mint ezek egy- confusi) ha egy rendes fogcsúcs és egy számfeletti
;
 ;
:

Fogrrovat 627 — Fogváltás

n össze ikerfogak (a. m. deides geminoti). 2.

: sodik részét a fogmves (1. Fogtechnikus) gya-
Lehet a fog túlságosan kicsi (a. m. nanisme), korolhatja.
raáslíor meg túlságosan nagy (a. m. gigantisme), Fogtechnikus v. foamiives (dentista), iparos.akl
mindkét féleség vonatkozhatik az egész fogra, megfelel képesítéssel bírván (inas, tanoncévek), a
V. csak egyes részleteire (korona, gyökerek). 3. beteg szájáról alkahnas módon orvos által fel-
Lehet egy fogazatban egy fogfóleségbl több (pl. vett minta után, illetve annak segélyével termé-
5, 6 metszfog), akkor számfeletti fogakról beszé- szetes fogakat pótló mdarabokat (hidak, leme-
lünk, de hiányozhatik is egyik-másik, akkor zes fogpótlások, egyes koronák stb.) v. a fogak
egyes fogak hiányáról szólunk. 4. A rendestl el- szabályozására való készülékeket stb. készít.
téren állhat a fog a soron belül v. kívül, lehet Fogterpesztés, 1. Für&iz.
rövidebb v. hosszabb, fordulhat tengelye körül Fogtömés, 1. Fogbetegségek.
egyik fog valósággal helyet cserélhet a másikkal Fogtömöanyagok, 1. Fogbetegségek.
(a. m. transpositio);de megjelenhetik a fog messze Fogültetósek. Három lehetsége van a fogat :

rendes helyétl (pl. a kemény szájpadon, a. m. hete- újra saját medrébe ültetjük (fogvisszaül tetés a. m.
rotopia) de kifejldhetik egy fog teljesen és nem
; replantatio) ; vagy más, idegen fogmederbe (fog-
jelenik meg a szájban (a. m. retentio)- 5. A fog szö- átültetés a. m. transplantatio) ; esetleg a fog ré-
veti rendellenességei közé tartoznak a fogak vele- szére készítünk afograedemyúlványban medietés
született daganatai. Ilyenek a gyökéren található ebbe helyezzük (fogültetés a. m. impfnvffitío).
zománccsöppek (adamantoma), a cement daga- Egyik-másik módja igen régen gyakorolt míitót
natai {cement-hyperplasiák) és valósággal zomán- (replantatio Htieter 1780) ; ma is végezzük még
céit szövetbl álló daganatok (odoviomák). Kelet- pl., ha az egyébként külsleg ép fog kiütdik
kezhetnek egyenetlenségek a zománcban, ennek medrébl, vagy egynémely fogbetegségnél, ha
fejldése alatt (dystrophiák), melyek ha szimme- más mód a fog meggyógyítására nincs. A vissza-
trikusan jelentkeznek jobb- és baloldalt, bizonyos ültetett vagy átültetett fog csakhamar (8—14
megbetegedések jelei. (Hutchinson-fog a. m. nap) megszilárdul helyén és újra használhatóvá
rövid, széles, metsz, rágóélen felfelé domború lesz; legkevesebb eredménnyel az implantációk
szövethiány, különösen jellemz világra hozott sikerülnek.
bujakórra.) Fogváltás. Élettani folyamat az állcsont mé-
;

Fogrovat, a klasszikus görög építészetben el- lyében fejld állandó fog kifejldik, koronája el-
ször az ión stílus fpárkányában fellép egyszer meszesedik, miközben mind nagyobb területet fog-
díszítmény, mely kisebb-nagyobb közökkel elvá- lal el s eléri a tejfog gyökereit, melyek felszívód-
lasztott, egymás mellé sorakozó kockákból áll (1. nak, A tejfog elvesztvén gyökereit, medrében többé
Oszloprend). A kockák —fogak —
körülbelül mi sem rögzíti, laza lesz, kihull és helyét a mély-
kétszer olyan magasak, mint szélesek, a közök állandó fog foglalja el, A tejfogazat,
bl eltör
szélessége pedig Vs-a a kockaszélességnek. Ren- mely 2—
2V2 éves korban teljes (20 fogból áll), a
desen valamely ersen kiugró lemez alatt van al- 6-ik életévig szolgálja a szervezetet, mindegyik
kalmazva (a függlemez alatt), hogy a nagy vetett tagja váltódik ; de nem minden állandó fog jele-
árnyékot élénkítse. nik meg tejfog helyén, így a 6-ik életévben az
Fogság, 1. Fogvaiartás, Személyfogság, Letar- állandó fogak közül legelsnek jelenik meg felül
tóztatási intézet, Szabadságvesztésbüntetés. is, alul is a tejfogak mögött a sorban az I. ál-
A
Fogsor V. fogiv (dentura). felsöF. -han a fogak landó V, rlfog olyan helyen, ahol tejfog nem
rendesen olyan ívben sorakoznak egymás mellé, volt, úgy hogy a 6—
7-ik életévben a gyermeknek
mely szabályos ellipszis felének felel meg as: alsó van 20 tejfoga és ezek folytatásában 4 állandó
;

sor által képezett ív parabola. A két sor találkozási foga a 7. életévben jelentkeznek a középs met-
;

módja az articulatio. Rendes körülmények között szk és a 8-ikban az oldalsók. A 9-ik évtl kezdve
európai embernél a száj csukáskor a fels sor kí- mutatkoznak az I, és a 10-tl a II. kis ; 11-ikrlk
vülrl átöleli az alsót (a fels F. küls íve nagyobb, életévben a szemfogak, 12-ik életévben a II. nagy
mint az alsó) ; belül az alsó ér túl a fels sornál. rlfogak és csak a 18-ik évtl kezdve (esetleg
Fogszabályozás (oiihodontia), a fogsorban évekkel is késbb a III. nagy rlfogak (bölcseség-
rendetlenül elhelyezkedett fogak beigazítása. F. fog). A jelzett idpontok csak nagy általánosság-
tana a modem fogászat különálló része, mely fel- ban érvényesek befolyással van a F. idejére az
;

öleli a fogak helyzeti rendellenességeinek okait és egyén egészségi állapota, de más küls körülmény
azok gyógyítását, szabályozását. Alapjait az utolsó is (faj, éghajlat stb.). Még legállandóbb az I. ál-
évtizedben amerikai kiváló fogászok (Angle, landó V. rlfog megjelenése (a 6-ik életévben),
Baker) tették le. leányoknál a fogváltás általában 4V: hónappal
Fogszú, 1. Fogbetegségek. hamarabb jelentkezik, vagyonos szülök gyerme-
Fogtechnika (odontotechnika), két része van kei korábban váltják fogaikat, mint a szegíények,
az egyik feladata a beteg száj elkészítése egyes városiak korábban, mint falun lakók. Elfordul,
fogkoronák (csapos fogak, gyökérelkészítés; hogy egyik-másik tejfog nem váltódik, máskor
borító fémkoronák, természetes fog hozzácsiszo- meg id eltt. Ha az állandó fog eltört és a tej-
lása stb.), hiányzó fogak pótlására ez a rész a fog még helyén van, tanácsos a tejfogat eltávolí-
:

klinikai rész a másik rész a szájból nyert lenyo- tani, hogy az állandó fog helyesen beigazodhas-
;

mat után készült mintára a múdarabok (koronák, sék a sorba.

hiányzó fogak pótlására való hidak, lemezes pót- Háziállatainknak is elbb csak tejfogai van-
lások stb.) elkészítése a laboratóriumban. Az nak, amelyek szabályos idközökben kihullanak,
els részt törvényeink szerint csalás orvos, a má- s helyükbe állandó, vagyis végleges fogak nnek.
w
 2 :

Fogvásás 628 Fogyasztási adó

A P. idszakában lehet az állat korát legbiztosab- A közvetett P.-k szedhetk 1. mint termelési :

ban megállapítani. Csikónál a fogófogak, tehát adók a termelés szakában és a nyers anyagra, a
az alsó fogsorban fekv metszfogak két közép- félgyártmányokra vagy a kész gyártmányokra
sje 2 V2 éves korban, az ezek mellett álló középs vettetnek ki 2. engedélyek alakjában (az angol
;

metszfogak 3V2 éves korban, a legszélül álló biense), melyek az engedélyest meghatározott
szegletmetszfogak 41/2 éves korban váltatnak idn át valamely árú termelésére v. forgalomba
ki juhnál a fogófogak 1 V*, a bels középs fogak
;
hozatalára jogosítják; 3. mint forgalmi adók,
13/^, a küls középs metszfogak 2, a szeglet- midn az adó a szállítás valamely szakában ro-
fogak 2 '/o éves korban váltatnak ki, A sertés más vandó le ilyenek a be-, ki- és átviteli határvá-
;

rendben váltja ki fogait, elször s/^ éves korban mok, a kapuadó (octroi, accise), ide tartoznak
váltja a szegletmetszfogakat 1 éves korban a
; a közvetít kereskedelem valamely szakában
fogó metszfogakat, IV2 éves korban a középs (nagy- v. kiskereskedk által) lerótt adók is 4. ;

metszfogakat. A P. váltás azonban néha 1 — eqyedárúság alakjában, midn az állam valamely

hónappal korábban v. késbben is történhetik. cikk elállítását v. forgalomba hozatalát magá-
Fogvásás v. fogvásulás, sajátságos kellemet- nak tartja fenn, hogy ily módon akkép állapít-
len érzés, melyet vegyi hatások, így különösen hassa meg annak árát, hogy az számára jöve-
alma, szU élvezete okoz valószínleg a hatások
; delmez legyen.
a fognyakon érvényesülnek, ahol a gyökérhártya A P.-nak figyelemreméltó elnyei vannak. Aa
V. (különösen ha a fognyak lecsupaszodott, a fog- emelked jóléttel hozadékuk is gyorsan emelke-
hús letolódott, esetleg a cementzománchatáron dik, az adóbeszedés kényelmes, nem jár zaklatás-
kopás van) a dentin közvetíti az érzést. Jó ha- sal, tehát kevésbbé hívja ki a polgárok elégedet-
tású ilyenkor a közömbös v. kifejezetten alkalikus lenségét. A polgárok apró részletekben akkor
fogpor (nátrium káliumsók). fizetnek, amikor fizetképesek, határidkre gond-
Fogvatartás vagy fogság, más ember sze- juk nincsen. A fogyasztó gyakran nem is tudja,
mélyes szabadságának átmeneti v.tartós elvonása, hogy adót fizet, mivel az adó a vásárolt cikk
csak a törvény által megengedett esetekben iga- árába számíttatik. Az adó alól ki is lehet térni
zolt. Különben a személyes szabadság megsérté- annak, aki a nélkülözhet cikkek (pl. szesz, do-
sét képezi s a büntet törvény súlya alá esik. hány) élvezete alól kivonja magát. A P.-k ellen
FogvisBzaültetés, 1. Fogültetések. felhozzák, hogy hozadékuk meg nem határozható
Fogvíz, 1. Szájvizek. és a jó és rossz esztendk szerint nagyon vál-
Fogyasztás, a javaknak rendeltetésökre fel- tozó. Az ellenrzések miatt akadályozza a terme-
használása, tágabb értelemben értékük megsem- lést és a forgalmat, s habár az adóílzetós a fo-
misítése. A javak rendeltetése szükségleteink ki- gyasztóra nézve kényelmes, az adóellegezés azon-
elégítése lévén, a P. célja is a szükségletek kielé- ban a termelre és kereskedre nézve igen terhes
gítése. lehet. A cikkek mesterséges megdrágítása által
Fogyasztási adó javak és szolgáltatások fel- károsan hat a fogyasztás alakulására. A szocia-
használása, illetleg igénybevétele fejében fize- listák fleg azért támadják hevesen a P.-t, mert
tend. Az adó nagysága a fogyasztás mérvéhez leginkább az alsóbb osztályokat sújtja. Mindezen
igazodik. Adótárgyak a fogyasztás alá kerül hátrányok miatt ajánlatos az egyes P.-k helyes
cikkek, az adóvisel azonban a fogyasztó. A P. megválasztása és különösen kerülend az alsóbb
azon a megfigyelésen alapul, hogy a fogyasztás- osztályokra is nélkülözhetetlen elsrend élet-
ból is lehet az egyének adóképessógére következ- szükségleti cikkek megadóztatása. Helyes meg-
tetni. A hozadéki és jövedelmi adók egyedül nem választás mellett jelentékeny és állandó jövedel-
elegendk arra, hogy egyes adóerket megfele- met hoznak, mely egyenes adókkal sokszor csak
len elérjenek. A P. feladata kiegészíteni a szol- ers nyomás mellett volna elérhet. Ez oknál
gáltatási képességen njnigvó adózást és a tkék fogva és mivel az államháztartás folyton foko-
felé segíteni az arányos teherviselés elvét. A P.-k zódó igényei másként alig volnának kielégít-
egyes nemeit azon cikkek után nevezik el, ame- hetk, az egyenes adók mellett nélkülözhetetle-
lyekre vonatkoznak (szesz-, bor-, cukoradó stb.). nek.
A belföldön termelt és itt ífogyasztás alá kerül Hazánkban a P.-kat 1850. évben az abszolút
cikkekre rótt adókat akcizáknak is nevezik, szem- hatalom hozta be. Az egyes P.-k megfelel címszó
ben a vámokkal, amelyek a külíldrl behozott alatt tárgyaltatnak. L. még Adó.
árúkat terhelik. A P.-k túlnyomóan közvetett Az 1912. évi áUami költségvetés szerint F.-ink
adók, mert az adót végeredményében nem az bevétele 492 millió koronában irányoztatott el,
viseli, aki az árút termeli v. forgalomba hozza és mely az egyes adónemek szerint a következké-
az adófizetést is ellegezi, hanem az adóviselés pen oszlik meg
kötelezettsége a vételárban a vevre, illetleg szeszadó 129-70 millió K
fogyasztóra háríttatik át. Ennek a berendezésnek boritaladó _ '23 39 «
húsadó ... _ — 8-90 .
oka abban rejlik, hogy könnyebb az árút a ter- söradó lO'Ol «

melnél vagy kereskedknél ellenrizni, mint az cukoradó 55-45 «

esetleg milliókra men fogyasztóknál. Ilyen adó söradópótló c^ _. _ 22-23 •

ásványolajadó - ... 1595 «

pl. a bor-, sör-, szesz-, cukor- húsadó stb. Ellen- sajtolt éleszt utáni adó... 0-30 «

ben a közvetlen megadóztatás csak akkor ajánl- italmérési ileték 4-65 «

doháuyjövedék 185-26 .
ható, ha az adótárgyak könnyen megfigyelhetk
sójövedék „. 37-48 «
és ellenrizhetk ilyenek pl. a lakások, szolga-,
;
lottójövedék _. 2-67 >

fogat-, ló- és kutyatartás. késedelmi kamat ... 0-05 «

Fogryasztási adóhivatalok — 629 — Fogyasztási szövetkezetek
Irodnlom. A péoztigytani tankönyveken és az általános
Többször felmerült az az eszme, hogy Magyaror-
adóirodalmon kivttl lásd : Horinka, Aa egyenes és fogyasz-
tási adók összefüggésérl. Nemzetgazd. Szemle 1882 ;
szág és Ausztria között is F.-at állítsanak fel, mi a
Pöldes,
Á közvetett fogyasztási adók, Budapesti Bzemle, 1888 afogyasztási adók terén a két államot egymástól
;

külföldi irodalomban különösen Lassalle, Die indirekté Bteuer,

függetlenné tenné. F.-nak nevezik a városoknak,
ZUricli 1863; Zeller, Die Aufwandsteuern, Handbucb der Pol.
ökouomie, 4. kiad. 3 köt., 1897 ;
községeknek a behozatal alkalmával szedend fo-
Aufsess-Wiesinger, Die
Zölle a. Steaern, Hlrtlis Annalen, 1900. gyasztási adók biztosítására felállított ellenrzési
Fogyasztási adóhivatalok. A székesfváros övét. A P.-lal körülvett községek zárt községek,
területén 17 fogyasztási adóhivatal van, melyek városok. Ilyen Magyarországon Budapest ós Zág-
a Budapest területére érkez és fogyasztási adó ráb.
alá tartozó tá gyakra rótt adókat vetik ki és Fogyasztási egyletek, a fogyasztók egyletei,
szedik be. A fogj'asztási adók beszedésére a nyil- a szükségleti cikkeket nagj-ban, tehát olcsóbban
vános szállító vállalatok (pl. vasutak) helyiségei- vásárolják és így —
az üzleti költség hozzászá-
ben kirendeltségek s az adóvonalon az adóbeje- mításával is —
jutányosabban adhatják tagjaik-
lentcsek elfogadására bemondó állomások van- nak, mert nem nyerészkednek. A F. fleg az al-
nak szervezve. Az adóvonalat a pénzügyrség sóbb osztályok, különösen a munkások javára szol-
rzi. gálnak, kik a szükségleti cikkeket rendesen drágán
Fogyasztási adó természet jövedelmek, és rossz minségben vásárolják a kiskereskednél,
a városok és községek azon jövedelmei, melyeket a szatócsnál, minek következménye a szükségletek
azok az állami adók tárgyát képez fogyasztási rossz és drága kielégítése, a fogyasztási, ül. fize-
cikkek (bor, hús és szesz) fogyasztása vagy bevi- tési képesség csökkenése. A F. tehát a közvetít
tele után saját háztartásuk szükségleteinek fede- kereskedelem ezen hiányos alakja ellen vannak
zésére szednek. Ezekre vonatkozólag az 1899. irányozva. A F. további elnyei közé tartozik,
VI. t.-c, valamint az ennek hatályát meghosszab- hogy a munkást és általában a gyengébb va-
bító 1906. II. t.-e. akkóp intézkedik, hogy az egyes gyonert védelmezi azon káros következmények
városok ós községek 1899 jiil. 1-tl kezdve hor ellen, melyek a fogyasztási hitel igénybevétele
után az 1887. XLVII. t.-c.-hez mellékelt árszabás által bekövetkeznek; a munkások háztartásába
szerinti borfogyasztási adó 20''/o-át, hús után pedig nagyobb rend vonul be az egyletek vezetésében
;

az ugyanazon árszabás szerinti húsfogyasztási való részvétel útján üzleti ismeretekre tesznek
adó 25''/o-át, és az égetett szeszes italok és folya- szert, ami idvel azokat szövevényesebb üzleti szer-
dékok után hektoliterfokonkint lOíillértmegnem vezetek, különösen az annyira óhajtott termelési
haladó városi, illetleg községi adópótlékot szed- társulatok vezetésére képesíti. Azért a szövetke-
hetnek, és pedig ha a szeszes italok alkoholtar- zeti ügy apostolai a F.-et a termelési egyletek elö-
talma a közönséges százfoku szeszmérvel köz- iskolájának tekintik. Egyes esetekben maguk a
vetlenül meg nem állapítható, az adópótlék lite- F. termelési egyletté ntték ki magukat, mire
renkint legfeljebb 8 ílllért tehet ki. Más állami nézve a leghíresebb példát a «Rochdale-i pionee-
fogyasztási adók tárgyát képez cikkek (cukor, rek» egylete szolgáltatja. Másfell a P. céljait
sör és ásványolaj) után városi (községi) adópót- nagyon elmozdítja, ha valamely vidék, vagy akár
lék nem szedhet. Az adópótlék szedésének jogát egy egész ország összes fogj-asztási egyletei a
a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet- közös bevásárlás céljából egyesülnek, mi termé-
értve engedélyezi. A bor- és húsfogyasztási adó- szetesen a bevásárlást még elönyösobbó teszi. Ezt
pótlék mindig az állami borital- és húsfogyasz- különösen Angliában érték el az ú. n. Wholesale
tási adóval együttesen szedend be. Utóbbiak- societyk által, amelyek óriási, meseszer ánirak-
nak bérbeadása esetén az adópótlék beszedési tárakkal rendelkeznek. A F. mindenfelé nagy el-
joga is ugyanannak bórbeadandó, megváltás ese- terjedést nyertek, legjobban Angliában és Német-
tén pedig az adókötelesek által ez is megváltandó. országban virágoznak. Nálunk is vannak P., s
A szeszfogyasztási adópótlék beszedése a község újabban ers fejldésnek indultak. Ha az ily tár-
(város) kérelmére a borital- és húsfogyasztási sulások céljukat nem egyleti, hanem szövetkezeti
adópótíékkal együttesen biztosítható. A városok szervezkedés útján kívánják elérni, fogyasztási
az államkincstárból méltányos segélyezésben ré- szövetkezetek keletkeznek. L. Fogyasztási szövet-
szesíthetk, ha kimutatják, hogy a borital- és kezetek.
búsfogyasztási adók megváltása v. bérlete ese- Fogyasztási szövetkezetek. A P. alakítása
tén ezen adók utáni pótlékból, valamint a szesz- nálunk Károlji Sándor gróf, Bernát István, Me-
fogyasztási adópótlékból valamely évben keve- zey Gyula, Gidófalvy István, Széchenyi Aladár
sebb jövedelmük volt, mint amennyit kitett az gróf s mások, illetleg a Magyar Gazdaszövetség
1895., 1896. és 1897. évek valamelyikének ily- kezdeményezésére késbb indult meg, mint a hi-
nem jövedelme. Ha azonban a városnak vala- telszövetkezetek szervezkedése. A 90-es évek
melyik évben a pótlékokból több jövedelme volna, elótt csak szórványosan alakultak F., különösen
mint volt az 1901. évben, akkor az illet város a bányamunkások között. A Mafniar Gazdaszö-
segélyének megállapításánál az adópótlékokból vetség 1898. Hangya néven felállította a P.
ered összes jövedelem csak az 1901. évben ily cí- központját, amely a szövetséggel szoros kapcso-
meken elért jövedelem összegével veend számí- latban végzi azóta is szövetkezeti tevékenységét.
tásba. A Hangya központ alaptkéjének jelentékeny
Fogyasztási adó vonal. Területeket, amelyek részét Károlyi Sándor gróf áldozatkészségének
egységes vámterületet alkotnak, de amellett kü- köszönheti és késóbb is majdnem kizárólag tár-
lönböz fogyasztási adórendszerük van, a fogyasz- sadalmi erkre támaszkodott, míg a hitelszövet-
tási adók ellenrzése végett P. választel egymástól. kezetek központja nagy mértékben az állam tá-
 : : : : :

Fogyasztási szövetkezetek - 630 — Fogyasztási szövetkezetek

mogatását is élvezi. A P. zöme a Hangyához

tar- inkább láthatjuk, ha összehasonlítjuk az alapítási
tozik. Feladatául tzte M nemcsak
a szövetke- és pl. az 1911. évi adatokat
zetek szervezését, hanem ellenrzését, a szövet- 1900 1911
kezeti üzlet berendezését és árúval való ellátá- Mllköáö szövetkezetek száma .. 122 1,093
sát is. Fiókok száma ... — 301
Fennállása óta 1100-nál több szövetkezetet szer- Tagjainak száma 22,583 167,989
Üzletrészeinek száma ... _ ... .. 35,898 378,433
vezett s a világ nagy beszerz szövetkezetei so- Alaptökéjük .. _ K 727,972-— 4.145,872-—
rában a hatodik helyet foglalja el. Alap tökéje Ebbl befizetve volt ... ... . 367,110-99 8.837,788-49
Arukészlettlk 948,140-40 9.811,081-25
1.953,600 korona, tartalékalapja 200,000, érték-
Hitelbe adott áruk 120,948'44 2.530,591-84
csökkenési alapja 247,140, tisztviselk nyugdíj- Berendezés
...
—— 1.032,500-87
alapja 439,430 korona, forgalma pedig 1911 vé- Ingatlan — •— 8.495,007-33
gén meghaladta a 23 millió koronát. Ellenreinek Egyéb értékek — -— 1.619,832-48
Tartalékalapjuk 31,282-63 2.331,864-31
száma 61 s így egy ellenrre 20 szövetkezet jut. Arutartozásuk ...
— •— 5.750906-05
Szövetkezeteivel évente kerületi értekezletet tart. Egyéb tartozásuk — -— 3.355,973-06
Tiszta nyereségük 57,151-86 473,629-56
Budapesten nagy árúháza van, amelyben külön — -—
Fizetett adó ... 370,958-91
kézmárú, bor, szesz, továbbá rövidárú osztálya A veszteséggel dolgozó szövet-
nyer elhelyezést, míg Budafokon borpincéket kezetek deficitje • 91 735-41
Eladott áruk értéke 2.801,226-88 47.816',985-30
tart fenn.
Vett áruk — -— 89.894,825-15
Sikerült elérnie már az 1911. évben azt, hogy Ebbl a központ lebonyolított 1.225,440-79 23.807,111-81
a szövetkezetek árúmegrendeléseiket több mint o/o-ban _ „ ... 440/0 60-17 0/0

607o-ban nála eszközlik. Fizetett alkalmazot- Ezzel szemben a Keresztény Szövetkezetek

tainak száma meghaladja a félezret, akiknek adatai
nyugdíjat is biztosít. A fogyasztás céljaira való
beszerzésen kívül házilag is gyárt egyes cik- Szövet- Üzlet- Üzlet-
Tag-ok Évi összes
Ev kezet részek részek
keket. Árúházában van asztalos-, lakatos-, kö- száma értéke
forgalom
télgyártómühely, kávépörköl stb. és míg az els
években detailüzíetben volt a kereskedkkel szem- 1899 30 4,800 19,200 38,400 750,000

ben, pár év óta már mint nagyban vásárló cég 1910 466 74,560 298,240 596,480 11.650,000*
szerzdik velük. Szövetkezeti üzletmenete dacára
* Ebbl a központ körülbelül 2 milliót bonyolít le.
100,000 koronánál nagyobb évi nyereséggel szokta
zárni üzletévét, amelybl a szövetkezeteknek vá- Ezen szövetkezetek terjedését a legutóbbi évek-
sárlási visszatérítést nyújt. Károlyi Sándor gróf ben alakult Katolikus Népszövetség mozdítja el.
után Pallavicini Ede rgróf lett a szövetkezet Kisebb arányú, de szintén ersöd az Erdély-
elnöke, míg vezérigazgatója kezdettl fogva Ba- részi Raiffeisen-féle szövetkezetek fejldése is,
logh Elemér. amennyiben míg 1908. még csak 37 szövetkezet
A Hangyához hasonló alapokon áll a Keresz- volt 2150 taggal, addig 1909 végén már 42
tény Szövetkezetek Központja is, melynek szö- szövetkezet volt 8144 taggal, 1910 végén 44 fo-
vetkezetei csupán a központhoz tartozás tekin- gyasztási szövetkezet 2497 taggal. A kötelékbe
tetében térnek el a Hangya szövetkezeteitl. tartozó szövetkezeteken kívül fel kell említeni a
Mindkét központhoz tartozó szövetkezetek a ke- vasutasok fogyasztási szövetkezetét, azaz a M.
reskedelmi törvény alapján állanak. A vezetket kir. Államvasutak alkalmazottainak fogyasztási
általában nem részesítik rendes tiszteletdíjban, szövetkezetét, továbbá a Kassa- Oderhergi Vasút
csupán a boltkezelt, aki fizetésen kívül forgalmi alkalmazottainak fogyasztási szövetkezetét, ame-
percentben is részesül. Tagjaik legkevesebb 20 lyeknek mindegyike mint különálló szövetkezet
korona üzletrészt jegyeznek, egy szavazattal mködik, több fiókkal és több ezer taggal, azon
birnak és egy-kétszeres felelsséget vállalnak. elnyt élvezve, hogy követeléseiknek tagjaiktól
Többnyire nem tagoknak is árusítanak és tiszta való behajtását az illet vasúti igazgatóságok is
jövedelmükbl sokat áldoznak jótékony és kultu- lehetvé teszik. Mint különálló szövetkezet ala-
rális célokra. A vezetk nagyobbára falusi papok, kult meg a szociáldemokrata munkásság Általá-
tanítók, jegyzk s egyszer falusi fóldmívesek. nos Fogyasztási Szövetkezete Budapest székhely-
A két nagyobb köteléken kívül az Erdélyrészi lyel és közel 20 fiókkal. Ennek a fejldése is nagy
Eaiffeüen-féle Szövetségnek is vannak fogyasz- léptekben halad elre, bár inkább a városi mun-
tási szövetkezetei, amelyek a Raiffeisen-féle el- kásságra terjed ki, mig a kötelékbeli szövetkeze-
vek alapján alakulnak. Ezek szoros összefüggés- tek túlnyomóan a falusi földmível népet tömö-
ben vannak a Raiffeisen-féle szász hitelszövetke- rítik. Ez magyarázza meg, hogy Magyarországon
tekkel, amelyekkel közös központjuk is van Nagy- a fogyasztási szövetkezeti mozgalom ersen agrár
szebenben. A kötelékbe tartozó szövetkezetok jelleg, a F. túlnyomó része nemcsak tagja, ha-
közül legerteljesebb fejldést látunk a Hangya nem agitáló szerve is a Magyar Gazdaszövetség-
szövetkezeteinél, amit fleg a szakszer vezetés nek, mint a falusi földmível nép országos érdek-
magyaráz meg, továbbá az, hogy a Hangya áru- képviseletének. Hivatalos lapjuk is a Hangya —
forgalmának könnyebb lebonyolítása végett vi- szövetkezeteit illetleg —
a Gazdaszövetség, mely
déki központokat is szervezett. Nagyban len- tulajdonkép a Magyar Gazdaszövetség hivatalos
díti a kötelékébe tartozó szövetkezetek fejldését közlönye. Az Általános Fogyasztási Szövetkeze-
az évente tartott kongresszus is, továbbá a síírün tet kivéve, az összes F. vagy közvetve, vagy köz-
elforduló szövetkezeti ünnepségek. A Hangya vetlenül csatlakoztak a Magyarországi Szövetke-
kötelékébe tartozó szövetkezetek fejldését leg- zetek Szövetségéhoz.
 ;

Fogyasztásmérk — 631 PohAsz

Fogyasztásmérk, Elektromos fogyasztás- rülmény van erre befolyással. így leginkább
1. —
mérk. úgy látszik —
a táplálkozás és annak módja (anya-
Fogyasztó az, aki létez javakat szükségletei- tejjel táplált gyermek átlag hamarabb kapja a
nek kielégítésére felhasznál, tágabb értelemben fogait, mint a mesterségesen táplált gyermek), de
pedig mindenki, aki javakat, vagy értéküket, cél- ezenkívül a gyermek fejlettsége, esetleges beteg-
szer vagy célszertlen módon megsemmisít. Az ségei, valamint a faj stb. Megesik, hogy a gyermek
üzleti nyelvjárásban a vevt értik P. alatt, mert már 1 V. több foggal születik (dentitlo praecox) a ;

a vev rendszerint csakugyan F. is. világra hozott fogak rendszerint a metszfogak

Fogyatékosság (szellemi F., ném. psychische (Mazarin bíboros) ezek legtöbbször csak lazán
;

Minderwertigkeü), a szellemi és erkölcsi Ítéle- ülnek a foghúsban és minthogy a táplálkozást aka-

teknek gyöngesége, a gyöngeelméjüségazon alak- dályozzák, gyakran el kell távolítani ritkábban;

jában, melyet ezért erkölcsi elmezavamak is szo- rlfogak (Mirábeau) ; még ritkább az az eset,
kás nevezni. amikor a gyermek csaknem teljes tej fogazatával
Fogyatkozás, 1. olyan testi hiba, mely miatt j
világra (Plinius&zQvmtMarciisMarius\ioxixai,
valaki embertársával szemben az élet küzdelmé- a «dentatus»). Máskor ismét egy-egy fog v, fogfé-
ben kevésbbé helytálló, ilyen a vakság, süketség lesóg csak igen késn mutatkozik egy ilyen kési
;

stb. F.-nak oka legtöbbször betegség (rhachitis). A P.

2. F. (eclipsis, defedíis Solis, Lunae), az az jelei elsben a foghúson mutatkoznak a kemény :

égi jelenség, mikor valamely égi test egy másik- és éles szélben egymásba hajló foghús (cartilago
nak fényét részben v. egészben elvonja a földi gingivalis) egy ponton laza lesz, vékonyabb és
szemlél ell. Hold-F. akkor keletkezik, ha hold- duzzadt, emellett rendszerint b a nyálkaelválasz-
töltekor a Föld a Nap és a Hold közé azokkal egy tás. A P.-sal —
különösen régebben — egész sorát
egyenesbe jut ha ellenben újholdkor a Hold jut a betegségeknek hozták oki összefüggésbe azt
; ;

a Nap és a Föld közé, nap-F. támad. Rende- képzelték, hogy a zsenge korban oly gyakori be-
sen csak e két esetet szokás P.-nak nevezni, míg tegségek, szájlobosodások, gyomor- és bélbántal-
a bolygóknak v. a csillagoknak a Hold által való mak, idegbetegségek (görcsök, eclampsia), lázak
elfódését csillagfedés {l. o.) névvel jelöljük. A Mars, oka a F. Ma tudjuk, hogy a F. élettani jelenség,
Jupiter, Saturiius, Uranus és Neptun holdjainak mellyel e bántalmak összefüggésben nincsenek.
F.-a akkor áll el, ha a holdak a fbolygó árnyé- A szájban gynladás legtöbbször akkor támad, ha
kába jutnak. Fontosak a Jupiter holdjainak F.-ai, az ebben a korban olyan érzékeny nyálkahártyát
melyek a földrajzi hosszúság meghatározására küls, leggyakrabban erszakos hatások érik. így
alkalmasak ezekbl határozta meg Olaf Römer elterjedt a babona ma is, hogy a gyermek köny-
;

a fény terjedéssebességét. Amikor a Napnak rész- nyebben fogzik, (fha a foghúst dörgölik» persze ;

letes F.-át a Merkúr vagy Vénus idézi el, ezt aztán a dörgöl ujj, a kendbe csavart fakanál
Merkúr- vagy Vénus-átvonulásnak nevezzük, a mindenféle piszkot dörzsöl az érzékeny foghúsra,
bolygóknak ritkább egymásközti fedését szintén míg az végül lobos lesz.
nem szoktuk F. néven nevezni. A nap- és hold- Fogzási betegségek. A régebbi gyermekgyó-
F. -okról már igen régen észrevették, hogy bizo- gyászatban igen nagy szerepet játszott és a leg-
nyos id leteltével ugyanazon sorrendben ismét- különbféle tüneteket, láz, hányás, hasmenés, kö-
ldnek a kaldeusok ezen 6585 napra, vagyis 18 högés, görcsök, a fogzásnak tulajdonították. 6-ik
;

év 11 napra terjed idközt árosnak nevezték hótól kezdve az els év végéig keletkez minden-
ezen belül 70 F. fordul el, még pedig 29 hold- féle betegségért a nehéz fogzást okolták, st or-
és 41 nap-F. A hold-F.-ok a Földnek azon a felén, voslás szempontjából a foginyt késsel be is hasí-
melyre nézve a Hold a látóhatár felett van, min- tották. Ma már tudjuk, hogy fogzási betegség
den helyen láthatók, míg a nap-F. láthatósága a nincs, a fogzó csecsem legfeljebb nyugtalanabb,
fóldteriílet csak azon kis részére szorítkozik, me- de sem láz, sem köhögés, sem semmiféle más be-
lyen a Hold árnyékkúpja végigmegy. tegségi tünet nem vezethet vissza a fogzásra.
Irodalom. Bessel, Analyse der Finsternisse, Astronomische Még a 4-ik hónapban rendesen fellép erösebb
üntersuchungen n. 1842 Hansen, Theorie der Sonnenfins-
;

ternisse, Leipzig 1858 Oppoltzer, Canon der Finsternisse,

;
nyáladzás sem a fogzásban leli a magyarázatát,
Wien 1887 ; Qunzel, Spezieller Kanon der Sonnen- und hanem abban, hogy a nyálmirigyek ekkor jutnak
Mondflnsternisse, Berlin 1899 Schwahn, Mathematische Theo- fnnkcióképes állapotba, és minden csecsemnél
;

rie der astron. Finsternisse, Leipzig 1910.

megindul ilyenkor többé-kevésbbé ersen a nyá-
Fogzás (deniitio) alatt közönségesen értjük ladzás, akár kibújóban van nemsokára az els fog,
azt a jelenséget, amikor a tej fog az állcsontokat akár hónapokig késik ez még.
borító lágy részeket felemeli, majd azon áttörve, a Fogzománc, 1. Fog.
szájban megjelenik. Nagy általánosságban legel- Fohász V. fohászkodás, leggyakoribb értelmé-
ször mutatkoznak az alsó középs metszfogak ben a vallásos kebelnek Istenhez való felemelke-
a 6-ik hónapban, majd csakhamar a felsk a8-ik dését, Isten segítségének, erejének kérését, vagy
;

hónapban jelennek meg a fels oldalsó metszk az Istentl nyert ajándékok, áldások által a szív-
és az alsók az rlfogak közül elbb az I. alsók ben keltett hálaérzetnok Isten iránti kifejezését
;

jelentkeznek a 12-ik hónapban, melyeket 2—4 jelentvén a vallási élet körében a F. körülbeltU
:

hónap múlva követnek a felsk a szemfogak a annyit jelent, mint imádság, csakhogy ennek szö-
;

16-ik hónap körül jelennek meg a 20-ik hónapban vege hosszabb, szabatosabb, rendszeresebb,mígaF.
;

törnek át végül a II. rlfogak. A 2-ik életév be- aránylag kevesebb szóban s inkább szaggatott
fejeztével (20—30. hónap közt) teljes a tejfogazat. mondatokban tolmácsolja a vallásos szív érzel-
Ezen idbeli adatok nagyon ingadozók több kö- meit. A magyarországi reformátusok régebbi ima-
;
Fohi 632 Fok
s énekeskönyveiben s kivált a nép és gyennekek zdött gázokból és a közönséges levegnek ama
számára készült imakönyvekben gyakran hasz- részeibl áll, melyek az oxigén felhasználása után
nálták a rövidebb imádságok elnevezésére a F. megmaradtak és az élet táplálására nem alkal-
szót így pl. volt reggeli F., esteli F., étel eltti, masak; robbanás esetében rendesen több életet
;

étel utáni F. ; v. az istenitisztelet kezdetekor, fel- olt ki a P., mint a robbanás, 1. Bánijagáz.
állóra énekelni szokott s erre a célra készített egy Fojtós berkenye (növt), 1. Berkenye.
versbl álló énekeket is mondották el-F.-nak, Fojtó szelence, 1. Tömít szelence.
latinul invocatiónak. Fojtott bor, oly módon készül, hogy szüretkor
Fohi (Fuhi), kinai mesés hös, kit lao, Sun és más a mustot igen ersen kénezett hordóba eresztik s
regebeli régi királyokkal együtt a mveltség, val- azon felül, mikor a hordó félig megtelt musttal,
lás és állam alapítójának tartanak. Tle veszi újból megkénezik. A kénezésnél származó kénes-
nevét a P. -vallás, melybl a VI. sz.-ban a sav (kéndioxid) az erjedést teljesen meggátolja s
racionalisztikus Tao-hit fejldött, ezt alakította a must hónapokon keresztül édes marad. Élveze-
át és bvítette ki a kínaiak legnagyobb vallás- tét azonban legfeljebb csak kis mértékben szabad
tanítója, Konfucius (Konfutsze). megengedni és csak alíkor, ha a kénessav már
Foix (ejtsd foá), 1. grófság, Franciaország régi legalább nagyrészt eltnt belle, mert a kénessav
:

33 kormányzóságának egyike. Jelenleg Ariége mérges s aránylag kis mértékben is ffájást stb.
départementnak több mint ^/j-át alkotja (406,455 okoz. Az erjedést néha úgy gátolják meg, hogy
ha.). Két részre oszlott, az alsó- és fels-grófságra. a mustot jégverembe, vagy htházba teszik, ahol
Fvárosa volt F. — 2. jP., Ariége francia départe- 1—2 fokra lehlve igen soká eltartható.
ment székhelye, az Arget és Ariége összefolyásá- Fojtott hangok, 1. Hangtompító.
nál, az egykori F.-i grófok ersségének romjaitól Fojtótü, 1. Robbanószerek.
koszorúzott szikla lábánál, vasút mellett, (i906) Fojtva szenítés, a rakásokban való szenítés-
6750 lak., acélgyártással, lúdmájpástétomkészí- nél a szenítésnek több órán át minden szelel al-
téssel alkalikus ásványvízforrással. A régi ers- kalmazása nélkül, tehát a levegnek teljes elzá-
;

ségébl 3 torony áll. A XI. sz. óta az ugyanily rása mellett való folytatása. Célja a valamely el-
nev grófság fvárosa volt. kerülhetlen mvelet által túlságosan felgerjedt
Fojano della Chiana, község Arezzo olasz tar- tznek ismét a kell határok közé szorítása.
tományban, a Chiana mellett, (1901) 7657 lak., akik Fok (gradus), 1- néhány méreszközön a beosz-
nagyobbára fóldmívelk. tás V. skála osztályrészeinek neve pl. a hmérn
:

Fojnica, az ugyanily nev járás székhelye Sa- s némely areométeren (Baumé-féle fokok, 1. Areo-
rajevo boszniai kerületben, a Sztit Planina alján, méter).
festi erds völgyben, (1910) 1387 lak., akiknek 2. Fok A geometriában a fok a szög és körív mé-
többsége katolikus. Környékén már a rómaiaknak résének gyakorlati egysége. Egy szögfok a derék-
voltak arany-, ezüst- és kénesbányáik jelenleg;
szögnek, egy ívfok a quadransnak (V4 kör) a 90-ed
csak kénest bányásznak. Érckereskedése a XV. része. Tehát a teljes szög és az egész kör 360
sz.-ban híres volt. F. közelében lev sziklán egy s- fokú. ügy a szögek, mint a körívek mérésénél a
régi, a Szt. Lélekrl (Szveta Dúsa) elnevezett fran- fok 60 percre s a perc 60 másodpercre van fel-
ciskánus kolostor áll, érdekes bosnyák és török ok- osztva. A fok, perc és másodperc jelei :", ' és ".

iratokkal, gazdag növénygyjteménnyel és 1440- Pl. 10° 15' 36-25" = 10 fok, 15 perc, 36-25 másod-
bl való nemesi címertárral. E zárdából került ki a perc. Franciaországban a forradalom és az els
budai koronázási kincstárban rzött Mátyás király császárság alatt a derékszöget és a quadranst 100
kazulája. fokra, a fokot 100 percre s a percet 100 másod-
Fojtás, a fegyver, ill. a tölténybe tett puskapor percre osztották. A restauráció alatt azonban e
és serét leszorítására alkalmas, papírból, szrbl v. felosztással felhagytak.
nemezbl kivágott korong. A kátrány-F. vékony 3. Fok. Az algebrában az egész kifejezések és
papírból készül, kátránnyal beitatva. A zsírozott az algebrai egyenletek fokáról szólunk. A követ-
F. pereme zsírba van áztatva, hogy a fegyver kez egyenletben 3x"y'^-^2xy^-{-7z^
: = 0a
csövét a lövés közben is tisztítsa. baloldalon álló többtagú egész kifejezés egyes
Fojtényi Kasszián Ferenc, bencés tanár, egy- tagjainak foka rendre :2-}-4 = 6, 1 + =
3 4, 2,
házi és régiségtani író, szül. Esztergomban 1812 vagyis minden tagban a kitevk összege. Ezen
szept. 15., megh. u. 0. 1894 jan. Tanította gyri, összegek közül a legnagyobb (6) megadja a több-
esztergomi gimnáziumban, 1847— 50-ig a pozsonyi tagúnak s egyúttal az egyenletnek a fokát.
kir. akadémián volt hitszónok, azután egy évig 4. Fok. A földrajzban a szárazföldnek a ten-
Pannonhalmán tanított, végül a gyri fögimná- gerbe nyúló kiszögelése. A hajósokra nézve fon-
ziuraban volt filológiai tanár. Munkái Égi lant tosak, mint tájékoztató pontok, amennyiben
:

(imádságos és énekeskönyv a tanuló ifjúságnak, messzebbre látszanak, mint a partok hátrább

Gyr 1841. és többször). Irt még görög régiségta- fekv részei. Némely fok, melynek közelében
nokat és egyházi értekezéseket. szirtzátonyok vagy homokzátonyok vannak, vagy
Fojtógolyók, ezeltt várvivásoknál használt, gyakran háborgó tenger, veszélyességérl híres.
meggyújtás után fojtó gázokat terjeszt, golyó- Más fokok tövében jeles kikötök vannak, amelye-
alakú batyucskák, melyeket a lréseken át a ka- ket a fok védelmez hullám és szél eUen. Híres
zamatákba dobtak, vagy az aknatárnákban alkal- fok Európában a Gibraltár-fok, Afrikában a Jó-
maztak az ellenséges aknász elzése végett. reménység-foka.
Fojtólég (bány.), a légrobbanás után keletkez 5. F., a folyók vízállásának jelzésébenyiszonj-
mérges gáz, mely a robbanás következtében kép- lagos egység, mely valamely vízmérce vízjátó-
 ;

Fok 633 Pöka-félék

kának egy tizedével egyenl. Ugyanis az egyes összegénél kisebb kell hogy legyen. Mint felfelé
vlzmórcéken észlelt legkisebb és legnagyobb víz- men fokozat legfontosabb a visszaesés.
állások közötti különbséget (vízjáték) tíz egyenl 7. Fok, az é-pítészeiben a lépcsözet egy elemét,
részre osztják s egy ily tizedrész a /o A: (hidrográd). a lépcsfokot vagy bizonyos szerszámnaJc az éllel
A vízjáték megállapításánál a kétséges, vagy a ellentétes helyzet, tompa ré.szét (kósfok, balta-
mederviszonyok megváltozása folytán jelentsé- fok) jelenti. Jelenti még valamely várbáslya leg-
güket vesztett vízállásokat tekintetbe nem veszik magasabb pontját, a várfokot, v. egy magánosan
a jeges vizet pedig csak akkor veszik tekintetbe, álló szikla tetejét (szirtfok). A falazatot támasztó
ha a folyó hosszú szakaszára összhangzó vízállá- pilléreket gyakran fokozatosan, vagyis lépcsze-
sokat mutattak. Jelentékenyebb folyóink vízjárá- tesen vékonyítjuk felfelé (1. Fonkolás), az alap-
sának átnézeti térképén, melyet a M. Kir. Orszá- falakat pedig fokozatosan szélesítjük lefelé. Szily
gos Vízépítési Igazgatóság vízrajzi osztálya na- Kálmán szerint régente a várfokon börtönök is vol-
ponként tesz közzé, a folyók vízállását a folyó talc és e fokház szóból származik a mai fogház.
mentén húzott vöi-ös vonalak száma (egy-egy vo- 8. Fok, a vízépítészetben, mellékágszer bemé-
nal egy fok) fejezi ki úgy, hogy minél több vo- lyedés valamely folyó árterén, melynek feneke
nalból áll a folyóra rajzolt szalag valamely helyen, azonban a kis víz szintje fölött van, úgy hogy leg-
annál nagyobb ott a vízállás magassága, azaz 1 inkább csak az árvizek ki- és visszavezetésére
vonal igen alacsony vizet, 10 vonal legnagyobb szolgál. Rendszerint csak a meder közelében van
árvizet jelent. Körülbelül 6 foknál kezd az árvíz élesebben kifejldve, ettl távolodva lassanként
a mederbl kilépni és az ennél magasabb vízállás- eltnik, illetve vízfenékké szélesedik ki.
nál kezddik átlag a töltések védelme. Tlz foknál 9. Fok, az a fóldköz, mely egyesül vizek közt
magasabb vízállást csak rendkívüli körühnények fekszik s rendszerint jó halászóhelyeket alkot.
idéznek el. A fokok számának könnyebb meg- 10. Fok. A zenében a diatonikus skála oszlik
különböztetése végett az 5 foknál magasabb vize- hét fokra.
ket vastagabb vonalak jelzik. A tíz foknál maga- Fóka, I. Fóka-félék.
sabb (rendkívüli) vízállást a 10 egyenes vonal Fókabr, cserezve és szrme alakjában börön-
mellé húzott hullámos vonal mutatja. Az áradó dös árúk készítésére szolgál. L. Szcsárúk.
vizeket folytonos, a tetz (kulmináló) vizeket Fókaiélék (Phocidae, áiut; 1. a képmellék-
szaggatott, az apadó vizeket pontozott vonalakkal letet), az Úszólábú ragadozó emls állatok (Pin-
jelölik. nipedia) egyik családja. Az idetartozó fajok az
6.Fok, a büntetjogban. Három fogalom külön- úszólábuak közül a legtökéletesebben alkalmaz-
böztetendö meg, ú. in. :o^ a bntett minsége, kodtak a vizi élethez. Törzsük csónakalakú,
b) mennyisége, c) foka. A minség az, mely sze- nyakuk és farkuk rövid. Végtagjaik rövid és
rint pl. az emberölés másnem bntett, mint a széles evezkké alakultak ujjaikat úszóhártya
;

lopás a mennyiség az, mely szerint pl. az em-

; köti össze. Hátulsó végtagjaik testük hátulsó
berölés elvontan (ín abstracto) súlyosabb, mint a részére húzódtak és hátrafelé irányulnak. Elüls
lopás a minsített lopás (pl. betöréses lopás) sú-
; és hátulsó végtagjukon egyformán 5 ujjuk van.
lyosabb az egyszer lopásnál. Irányadó tehát a Kitnen úsznak, szárazföldön igen ügyetlenül
bncselekménynek elvont — objectiv —
súlya. mozognak. A szárazföldön hátulsó végtagjaik
A fok pedig az, melynél fogva két egyazon mi- egyáltalában nem szerepelnek a helyváltozta-
nség és konkrét bncselekmény, pl. két be- tásban; az áUatok törzsiik izomzata segítségé-
töréses lopás közül az egyik enyhébb beszá- vel ugrándozva, vagy pedig csupán elüls vég-
mítás alá esik, mint a másik. Az ilyen lefoko- tagjaik támogatásával mozognak. Küls fülkagy-
zási okok pl. alanyi szempontból a kor, a siket- lójuk nincs ; orrlyukaik a vizi élethez alkal-
némaság. az elmebetegség, a tévedés, a kény- mazkodva elzárhatók és kinyithatók a szemen ;

szer, az ers felindulás, a részegség objektív

; pislogó hártyájuk van.Fogazatuk az sragadozóké-
szempontból a kísérlet és a bnsegély. Felfelé hoz (Creodmia) áll legközelebb, azonban a hal-
men fokozat tehát nincs. A lefokozás annyira tápláléknak megfelelen módosult. Fels metsz-
mehet, hogy a bnösséget vagy büntetendséget fogaik egyszeren csúesosak.szemfogaik jól fejlet-
teljesen megszünteti, pl. az elhatározási szabad- tek, zápfogaik száma a fels és alsó állkapocsban
ság teljes hiánya, a jogos védelem. A bncselek- egyaránt 5— 5,melyek közül4el-,l pedig utózáp-
mény fokától élesen megkülönbözteti az olasz is- fog. Bels szerveik az igazi ragadozókéihoz
kola a büntetés fokát, amelynél fogva bizonyos hasonlók. Agy velejük jól fejlett; a nagy agy-
okoknál fogva a bncselekmény mennyiségének vel féltekéin számos barázda van. Herezacskójuk
és fokának ugyanazonossága mellett az annak nincs, mert heréik a hasüregbe húzódtak vissza.
megfelel büntetésnél enyhébb vagy súlyosabb 2 vagy 4 emljük van a hasoldalon. Párosával,
büntetés van helyén. Ennek példája hazai bün- családonként vagy társaságban élnek s halakkal,
tet jogunkban a Btk. 93. §-a, mely szerint fegy- rákokkal és kagylókkal táplálkoznak. Az összes
ház helyett börtön alkalmazandó, ha a bnös agg- tengerekben elfordulnak, de leginkább a mér-
koránál vagy testi gyengeségénél fogva a fegy- sékeltöviekben és a sarkok körül fekvkben;
házbüntetés túlszigorunak mutatkoznék. Ide tar- egyes fajok a Kaspi- és Baikál-tóban is élnek s
tozik a bnhalmazat azon felfogás alapján, hogy némelyek a nagyobb folyókba is felvándorolnak.
a bnöst terhel több bncselekmény teljes bün- A téli idszakot a Csendes-óceán déli részeiben töl-
tetéseinek halmazata aránytalan szigorra ve- tik és februáriusban észak felé vonuhiak és a szá-
zetne, az alkalmazandó összbüntetés tehát az razföldön rendesen három fiat szilinek. A száraz-
egyes bncselekmények után kijáró büntetések földön csak a szaporodás idején és zsenge koruk-
 ;
:

Fóka-<-félék — 634 Fokföld

ban tartózkodnak, egyébként tulaj donképeni ele- Fokáram (Agulhas-áram), tengeráram az In-
mük a víz. Éjjeli életet élnek a nappalt több-
; diai-óceánban (L 0.).

nyire a szárazon alva és sütkérezve töltik. Börü- Fokbeosztás, szögek mérésére szolgáló csilla-
kért,szalonnájiikért és húsukért nagyban vadász- egyéb eszközön a körnek beosz-
gászati, fizikai s
szák. Az északi népek a fókák minden részét fel- tása 360 egyenl részre, ú. n. íokokra.
használják. Legtöbbre becsülik azonban brét, Fokföld (Cape Colony), a délafrikai Unió egyik
haját és húsát. Az igazi él fókafajok száma 17, szövetséges állama és brit gyarmat Afrika D.-i
a kihaltaké 20. Utóbbiak közül ránk nézve leg- végében 717,318 km« területtel, (i9ii) 2.563,024
nevezetesebb a Magyarország és Ausztria miocén- lak. Ny.-on, D.-en és részben K.-en az Atlanti- és
rétegeiben felfedezett holicsi fóka (Phoca holit- Indiai-óceán határolják. É.-on természetes határai
schensis Brühl). Ismertebb él fajok 1) A közön-
: az Oranje és mellékfolyója, azonkívül az Oranje-
séges borjúfóka (Phoca vitulina L.), testét sima, köztársaság és Natal.
apró, tömött sárgás szürke szr fedi, melyrl a Felület és vizek. A F. ^jártjai a Ny.-i részen
víz könnyen lepereg. Feje gömböly, nagy és meglehetsen egyhangúak, DNy.-on és Ny.-on a
élénk szemei elreállók. A hím valamivel nagyobb, kiálló hegyfokok és kisebb öblök száma jelenté-
mint a nstény, 2 m. hosszúra is megn. APöldközi- keny itt vannak a St. Heléna-, a Table-, a Falsé
;

tengertl egészen a Jeges-tengerig csoportosan és az Algoabay, a Faternoster-, a Jóreménység-,

él. Egyszerre csak 1—2 molyhos szr fiat szül. az Agulhas-fok, Afrika legdélibb pontja és a Re-
Vízben és víz alatt kitnen úszik. Ha fiait szop- eife-fok. A felület mindenütt lépcszetes, melyet
tatja V. ha sütkérez, akkor a szárazra v. a jég- a Draken, Zwarteberg, Langeberg, Quateniquas,
táblára is kijön, itt azonban ügyetlenül mozog. Langekloof hegycsoportok vesznek körül. A kö-
Fogságban megszeUdül. 2) A grönlandi borjúfóka zöttük elterül tágas platókat hegyszakadékok
(Fh. groenlandica Fabr.), arcorra hegyesebb, úszó- és hatalmas vízmosások teszik változatossá. Leg-
hártyája majdnem csupasz; szrözet szürkés- északibb része a homokos-kavicsos Karru siva-
sárga, az öregebb példányokon patkó- v. nyereg- tagba megy át. F. egész területe hajózható fo-
alakú barna hátdísszel különben színe az életkor
; lyókban szegény. Fbb folyói Az Atlanti-óceánba
:

és nem szerint változik. Kisebb, mint az elbbi faj. öml Oranje és Vaal, továbbá az Indiai-óceánba
Az Atlanti-óceán É-i részét lakja. A grönlandi dán szakadó Limpopo és mellékvizei.
halásztelepeken évenkint 36,000 darabot is meg- Éghajlat és termékek. Az éghajlat mérsékelt
ölnek, a Jeges-tenger többi részein pedig kb. két- az évszakok megfelelnek a középeurópaiaknak,
szer annyit, anélkül, hogy számulí észreveheten de megfordított rendben. Fokvárosban (d. sz. 33°
megcsappanna. 3) A kaspi borjúfóka (Ph. caspica 56') a középhömérsék 16° 8, a szélsségek:
:

Gm.), háta barnásszürke, szabálytalan sárga gy- 32-9° és 4'3". Az eszés, néhány kivételes he-
rs foltokkal,l— 1-50 m. nagy, társaságban él. 4) lyet kivéve, nagyon csekély még a fensíkokon
;

Az elefántfóka v. farkasfóka (Macrorhinus leo- is a mi nyári hónapjainkban esik a legtöbb es.

ninu^s L.), az összes fókák között a legnagyobb, Az évi esmennyiség mintegy 500 mm. F. flórája
—
hossza 5 6 méter a nstény kb. félakkora. Szr-
; elég gazdag és ott, hol az eszés bvebb, különö-
ruhája kor, nem szerint évszakonként is külön- sen Fokváros körül, buja is; legalább 400 faj van,
böz a vedlés után kékesszürke, késbb világos-
; amelyek a F. specialitásai. Kivéve a tengerpart
barna ; a nstények háta olajbarna, oldala sárgás- közelében lev hegyek lejtit, srbb
erdk sehol
barna, hasa világossárga a fiatalok felül sötétek,
; sincsenek. Az erdk fái azonban értékesek. A
oldalt ezüstszürkék, alul sárgásfehérek. Hazája kultúrnövények közül a búza, kukorica, rozs,
a Csendes-óceán déli része, az Indiai-óceán és a burgonya és a rizs nyújtják a f
táplálékot. Az
Jeges-tenger partvidéke. 5) Hólyagos fóka (Cys- európai gyümölcsök és a szllö a tenger mellé-
tophora eristata Erxleb.). Nevét onnan kapta, kein igen jól megterem a legjobb borokat Con-
;

hogy a kifejlett hím arcbre alatt az orrlyukakkal stantia szolgáltatja Fokváros közelében; az ösz-
összefügg táska van, mely felfújódva, a fej elüls szes szöllterület mintegy 15,000 ha. Dohányt az
részét befed hólyagot alkot. A hím 2"3— 2-5 m. Olifant-folyó völgyében termelnek. lakosság A
hosszú; a nstény jóval kisebb. Csupán a Jeges- ffoglalkozása az állattenyésztés. 1908. összeírás
tenger és az Atlanti-óceán északi részein, Európa szerint volt F.-ön 420,000 ló, 2 millió szarvas-
és Amerika partvidékein honos, nagyobb számban marha, 19 millió juh, 8-3 millió kecske és 360,000
azonban seholsem fordul el. Az összes F. között struc. A bányászat, Griqualand-West kivételével,
ez a legharciasabb, ezért vadászata nem veszély- nem jelentékeny a namaquák földjén rézércet, a
;

telen. 6) Fehérhasú barátfóka (Monachus al- Stormbergenben pedig szenet bányásznak. Gri-
&W(3WÍerBodd.). Arcorra rövid és széles, feje széles, qualand-Westben híres és gazdag gyémánt-, st
háta sötétbarna, hasa világosabb, számos, sza- aranybányák is vannak. A legjelentékenyebb
bálytalan alakú sárgás folttal, hátsó részén trapéz- gyémántbányák: Kimberley, De Beér, Bultfon-
alakú sárgásfehéres szín nagy folttal. Többnyire tein és Du Toit's Fan.
—
24 2-8 m. hosszú, egyes példányai azonban 3-7 A lakosok közt még máig is túlnyomó számmal
m.-nyi hosszúságot is elérnek. A Földközi-tengert vannak a színes brek. A fehérek száma 583,177
és beltengereit az Adriát és a Fekete-tengert, to-
; ezek közt ismét a hollandi bevándorlottak utódai,
vábbá áz Atlanti-óceán szomszédos részeit lakja. a nagyobbára fóldmíveléssel foglalkozó és állat-
Ez az egyetlen fókafaj, mely a magyar tenger- tenyészt búrok a legszámosabbak. Az angolok
parton megjelenik. Alkalmasint ezt az állatot em- leginkább a városokban laknak. A benszülöttek
lítette Aristoteles phoca és Flinius ,vitulus mari- hottentották, busmannok, zuluk és becsuánák, kik
nns néven. L. még Füles fókák és Úszólábuak. jórészt pogányok v. mohamedánok, azonban kö-
 FOKAK.

Kfiliforniai oroszlánfóka (Kameiopias cdlifonninius l,es.s.),

Borjafóka (Phocn rUulina L.).

I Fókát eikkhez. WVM NAOV tEXmONA.

 :

Fokföld 636 Fokföld

ztUök már sokat térítettek a keresztény vallásra. dett francia és piemonti hugenották között a súr-
Az ipar újabban meglehets fejldésnek indult s lódások napirenden voltak, a gyarmatosok köztU
190é. évi adatok szerint 2527 ipartelepen mint- sokan É. felé vándoroltak. A népesség folytonos
egy 30,300 munkás dolgozott s a gyártmányok csökkenése a kormányt arra bírta, hogy 1745. és
értóko meghaladta a 200 millió koronát. Az ipar- 1786. a gyarmat határait a Great-Fish-folyóig ki-
telepek közül jelentsebbek a szeszflnomítók, sör- szélesbítse. Ez intézkedés a bajokat csak szaporí-
gyárak, gzmalmok, br-, szappan- és konzerv- totta, s a telepesek a bonszülöttek ellen valóságos
gyárak. A külkereskedelmi forgalom évrl-évre irtó-háborút viseltek. Minthogy pedig a németal-
emelkedik 1909. volt a bevitel értéke font ster-
: földi kormány békés állapotokat teremteni nem
lingekben 17.789,201, a kivitelé 46.577,006. A ki- volt képes, a hazájából elzött orániai herceg ösz-
vitel f cikkei : a gyapjú (2-8 millió £), gyémánt tönzésére Anglia 1795. Clarde és Craig generálisok
(6*4 millió £), stiiictoll (21 milló £), nyers arany vezetése alatt F.-et elfoglalta. 1803-ban ugyan
(32-2 millió £), azonkívül bor, aloe, besózott ha- visszakerült Németalföldhöz, de az angolok 1806.
lak, konzervek stb. a bevitelé
; gabona, liszt és
: a hoDandiak heves ellenállása dacára azt ismét el-
iparcikkek. A kikötkbe befutott (1909) 2454 hajó foglalták. Anglia a gyarmatokban nagyobb rendet
(6'8 millió tonna), eltávozott 2449 hajó 6-4 millió tartott ugyan és 1811—1814. a kóborló kaffere-
tonna árúval. 1909-ben a vasúti vonalak hossza ket ki is zte a gyarmatból; ekkor azonban a
6477 km. A külkereskedelem leginkább Angol- benszülött hollandiakkal gyúlt meg a baja, akik
országra és a brit gyarmatokra szorítkozik. aztán a rabszolgák felszabadítása miatt (1834) az
Kormány és szellemi mveltség. A XIX. sz. els angol kormányt meggylölve, 1835—37. Retief,
éveiben a kormányzó az angol uralkodó nevében Maritz, Protorius és mások vezérlete alatt töme-
gyakorolta a törvényhozói és a végrehajtó hatal- gesen kivándoroltak s az Oranje-köztársaságot és
mat; késbb kinevezett tagokból álló tanács egyéb független államokat alapították. A kafferek
adatott melléje, 1853 óta pedig a parlament A és egyéb benszülött törzsek leveretése után F. la-
jelen század els évtizedében lezajlott háború kosságára békésebb idk következtek s 1853. az
után a brit fenhatóság alatt álló délafrikai sza- ország alkotmányt kapott. Az új parlament 1854.
bad államok gazdasági egyesülését Délafrikai kezdte meg mködését s a gyarmatosok közti elé-
Unió néven (1. o.) 1910 május 31. a politikai egye- gületlenségnek hosszabb idre vége szakadt. 1871.
sülés is követte. Az új szövetséges állam külön a basutk földjét Sir Wodehouse Fülöp angol fel-
alkotmányt kapott s a vezet szerep F,-nek jutott. sbbség alá hajtotta. 1877. a K.-i határon Tembu-
A kormányzást a király által kinevezett fkor- fóld, Bomvana-földésGaleka-föld csatoltatott a P.-
mányzó, felels minisztérium, szenátus és nép- höz, aminek következtében K.-i határul az Umtata-
képviselet gyakorolja. P. a szenátusba 8, a kép- folyó szolgált. A Szuezi-csatoma megnyitásával a
viselházba 51 tagot küld. Választó minden brit kereskedelem egy része a F.-tl eltereldött kár- ;

alattvaló, de képviselvé csak fehér állampolgár pótlást nyújtott ezért a Kimberley környéki gyé-
választható. A parlament Fokvárosban székel. A mántmezk fölfedezése. E gyémántmezk birto-
fkormányzó mellett a helyi közigazgatást az 5 kára vágyódván az angol kormány, Griqualand-
évre kinevezett adminisztrátor vezeti. Hadsereg-, Westet a búrok heves tiltakozásai ellenére 1877.
adó- és pénzügyekben külön-külön egyik szövet- ideiglenesen, 1880. pedig véglegesen a F.-höz csa-
séges állam sem határozhat. Közigazgatási szem- tolta. Ez id óta F. sorsát Rhodes Cecil (1. o.) in-
pontból az ország 119 kerületre (magisterial di- tézte. Rhodes a két parasztköztársaság
célja volt
stricts) oszlik. (Transzvál és Oranje) függetlenségének megtö-
A közoktatás mintaszer az elemi népoktatás rése és az egész Dél-Afrikának Anglia (esetleg
;

kötelez. Az iskolák száma 1 egyetem Fokvá- a saját) kezében való egyesítése. Az 1895. évi
:

rosban, több középiskola és néhány ezer népiskola. transzváli kaland sikertelensége egy idre meg-
A fehérbrüek gyermekei közül 130,000, a színe- akasztotta t
tervének végrehajtásában, de a
sekéi közül mintegy 496,000 látogatta az iskolá- kormányzásban utódai több-kevesebb szerencsé-
kat. Az állandó hadsereg egy lovas ezredbl, 3724 vel küzdöttek e cél érdekében. Spring, Chamber-
gyalogos közemberbl, 768 rendrbl és 574 tiszt- lain, Gordon azonban az Afrikander Bonddal
bl áll. Háború esetén a katonakötelezettség szemben tehetetleneknek bizonyultak s a több-
18—50 éves korig terjed. szörös házfeloszlatás és választás sem járt si-
1910. évi állami sziikséglete 7'6 millió font ster- kerrel. A választásokon az Afrikander Bond gy-
lingre rúgott. Az államadóságok összege 48 mil- zött s a Bond elveit valló Schreiner a paraszt-
Uó£. köztársaságok függetlenségét és önállóságát elis-
Története. A Kelet-Indiába vezet tengeri út merte. Rhodes, mint az ellenzék vezére, legott
keresése közben a portugálok Diaz Bertalan vezér- hadat izent az új kormánynak. Az Afrikander-
lete alatt 1486. az Oranje-folyó torkolatát és a párt azonban a Rhodes-pártot újból legyzte (1899
Jóreménység fokát fedezték föl. Vasco de Gama ápr.) s bár Schreiner most kétszeres hévvel buz-
ez utóbbit 1497. hajózta körül. 1652-ben a hollandi gólkodott a béke fentartása körül, az angol kö-
keletindiai társaság megbízásából Riebeck János vetelések elutasítása miatt Transzvál és Nagy-
Antal a Table-bayt elfoglalta, a mai Fokváros britannia között 1899 okt. 10. a háború kitört.
dísztere helyén erdöt épített és reá csakhamar A háború ideje alatt a P., bár parlamenti több-
Rondebushban egy kis földmlvel telepet is ala- sége a búrokkal rokonszenvezett, hivatalosan
pított. 1672-ben a Saldanha-öbölig terjed terü- semleges maradt. Mindössze néhány ezer hollandi
letet a hottentottáktól megvásárolta. Mivel azon- gazda csatlakozott a búr csapatokhoz. Mindamel-
ban a hollandok és az 1688. és 1689. megtelepe- lett Milner kormányzó 1901 jan. ostromállapotot
Fokföldi borok 636 Fokmérés
hirdetett ki s 1902 jan. 1. P.-etésNatalt egészen el- terület. Európának sok dísznövényt szolgáltatott
zárta a világtól. Az elnapolt parlamentet nem hív- (liliomfélék, Mesembryanthemum, Brica, Protea,
ták egybe és egy Londonba küldött követség, mely Stapelia, szalmavirág stb.), melyeket általában
Milner letételét követelte, nem ért célt. Spriggs fokfóldi V. kapnövényeknek neveznek. Tenger-
miniszterelnök és Milner parlament nélkül foly- partja mellékén van talán a földnek legeslegdú-
tatták gazdálkodásukat. Közben Anglia bekebe- sabb növényzete, ez a virágok igazi paradicsoma.
lezte a két búr köztársaságot és a búr vezérek A P. vidéke földmívelésre nem alkalmas, inkább
letették a fegyvert. 1902 dee. maga Chamberlain jószágot tenyésztenek.
érkezett P.-re, hogy a P. és a két köztársaság Fokföldi mézga (növ.) a. m. Kapmézga, 1.

szánalmas állapotáról meggyzdjék. Csak távo- Acacia.

zása után, 1902 jún. 5. lilvták össze a parlamen- Fokföldi ttirkáló (áiiat), 1. Bathyergidae.
tet.Megnyitó beszédében Milner kormányzó bé- Fokgyarmat, Fokföld.
1.

kés szellemben nyilatkozott. Els sorban az al- Fokhálózat. A Pöldön pontos és biztos helymeg-
kotmány felfüggesztéseért és ostromállapotért a határozás céljából a meridiánusokat és párhuzamos
maga és a Spriggs-kabinet számára utólagosan köröket képzeljük meghúzva, mégpedig határozott
jóváhagyást és felmentést kért. A parlament és szabályos elosztással a SGO^-os osztású kör fok-
hollandus többségére a beszéd jó hatással volt és osztályzatai szerint. Ezek a körök hálóval látsza-
egyhangúlag fogadták el a VII. Eduárd királyhoz nak bevonni a földgolyót. Már most aztán akár az
intézend feliratot és egyéb törvényjavaslatokat, egész földgömbrl, akár annak csak egyes részé-
mert a Bond attól tartott, hogy ha a Spriggs-kor- rl készítünk bármely vetület szerint térképet,
mányt leszavazza, Milner és a sovinista angol arra is rárajzoljuk a P.-ot megfelel törvény sze-
«Jingo-párt') mahnára hajtja a vizet. Egész Dél- rint és mmdig ugyanazzal a számozással, úgy,
Afrika katonai fparancsnokává ekkor Lyttle- hogy a helymeghatározás mindig egyértelm,
ton tábornokot nevezték ki. 1904 febr. a válasz- biztos és pontos lesz. Ij. Térképek.
tásokban az Afrikander Bond (hollandus) többség Fo-kien, 1. Fu-kian.
vereséget szenvedett ós vezére, Merriman is el- Fókisz: (Phokis), zordon hegyvidéke volt a régi
bukott, míg az angol progresszista párt 4 fnyi görög szárazföldnek és mint Delfl népies etimonja
többségre emellíedett. Erre a szintén kisebbségben szerint (dehisz a. m. has, köldök) hitték, a földnek
maradt Spriggs miniszterelnök febr. 11. beadta is közepén, mintegy 2200 km^ területen aKorintusi
lemondását, mire a búrok régi ellenfelét, Rhodes és a Maliszi-öböl között, ahol Hellász legmagasabb
Cecil bizalmasát, Jamesont nevezték ki minisz- hegye, a múzsák lakóhelye, a Parnasszus emel-
terelnökké. Jameson uralma sem tartott azonban kedett (2459 m.). Sok legelje, de kevés szántó-
sokáig, mert az 1907. évi választásokon az Afri- földje volt, azért lakói fleg juh- és kecsketenyész-
kander Bond újra gyzött s az 1908 jan. 31. le- téssel foglalkoztak. P. 22 apró szövetséges város-
mondott Jameson helyére febr. 3. Merriman ke- kából állott, melyek többnyire a Keüszosz völ-
rült. Az örökös forrongások helyett a béke így gyében és a tengerparton feküdtek. Leghíresebb
biztosítva ln. 1910 máj. 31. megalakult a Dél- városa volt Delfl (1. o.) s említésre méltók még
afrikai Unió s P., Natal, Transzvál és Oranje új Blatea,Dafnosz, Amflssza, Krissza Kirrával és An-
alkotmányt nyerve, az áldatlan villongások helyett tiidra. P. legrégibb lakosai a leiegek voltak, késbb
a békés gazdasági fejldés útjára léphetett. az eolok tették a lakosság legnagyobb részét. A 3.
Irodalom. Keane, South Africa, London 1895; Biggs, P.-i, szent háborúban (Kr.e. 356—346.) Delfin
South Africa, u. o. 1896 Wirth A., Qeschicbte Südafrikas,
;

Bonn 1897 MüUer B. E., Milner lord and South Afrika, és Blateán kívül a többi város jórészt elpusztult.
;

London 1902; Jounghusband F., South Africa of to-day, Ezért a P.-iak állandó szövetségesei voltak az
n. 0. 1898 ; Anbert, L'Afrique du Sud, Paris 1899 Lucas, athénieknek, a szent háború fszerepli a makedó-
;

Hist. Geography of the British Colonies, Oxford 1899;

Theal G. M.,History of South Africa, 3 köt.: London 1903—4;
nok eUen a cheroneai és a lámiai háborúban. P. az
Finch J. R., Offlcial Handbook of Cape Town, Cape Town új Görögországban Ptíotisszal (Phthiotis) egy
1909 Brown A. S., Guide to South Africa, London 1912.
;
nomarchia (törvényhatóság).
Fokföldi borok, A Jóreménység fokán 1652 Fokív, 1, Fok és Fokmérés.
körül ültették a hugenották az els szUket s Fokmagasság, a lépcsfokok magassága a víz-
1665. szállítottak elször bort Hollandiába. Az szintes fellép laptól fellép lapig. Ez a magasság
els ültetéshez Pranciaországból és a Rajna mel- kényelmes lépcsknél 13—15 cm. Mellék-, pince-
lékérl vitték a vesszket, s eleinte jobbára édes és padláslépcsknél 17—18 cm., terrasszok, nyil-
borokat termeltek, mint amin a Constantiai, tov. vános épületek feljáróihoz vezet szabad lépcsk-
félédes vagy száraz ers csemegeborokat a Port nél ellenben alacsonyabb, 10—12 cm. P. és fok-
borok, a Sherry és Madeira mintájára, újabban szélesség szoros összeköttetésben van egymással,
már könnyebb borokat is termelnek, a francia amennyiben mérési kísérletek bizonysága szerint
syran és a rajnai rizling stb. fajtákból, amelyek a kétszeres P. meg a fokszélesség együttesen kb.
Still Hoek, V. Ermitage blanc név alatt kerülnek egy átlaglépés hosszát, 63 cm.-t teszi ki. Ennél-
forgalomba. A constantiai borok kitn fehér és fogva minél nagyobb a P., annál csekélyebb a
vörös csemegeborok,flnom zamattal, magas cukor- fokszélesség ; minél szélesebb a lépcs, annál ki-
és alkoholtartalommal. A Rota vörös muskotály- sebb a P.
bor az elbbihez hasonló. A Cap-Prontignan borok Fokmérés. Hogyha meg akarjuk tudni, hogy a
bordói jelleg borok, míg a drakensteini termés Földnek mekkora az átmérje, a következképen
(Cape Hock-borok) a rajnai borokra emlékeztet. járunk el. Felveszünk a Pöldön két távol fekv
Fokföldi flóra (növ., fiora Capensis). Afrikában pontot, pl. Parist és Budapestet. Megmérjük a két
az Oranje folyótól délre es kis, de önálló ílóra- pont távolságát, vagyis a^í az ívhosszat, ami a
Fokmérés - 637 Fokmérés
földgömb felületén köztük fekszik. Azután csilla- sine közti ívet háromszögelés útján mérte meg s
gászatilag meghatározzuk azt a középponti szö- eredményül 1" = 67,060 toise méretet kapott. Ezt
get, amely ennek az ivnek megfelel. Legyen ez a az adatot használta Newton számításaihoz.
szög a, s legyen a Föld fél átmérje r, akkor ar = s Huf/ghens és Newton 1669. kiszámították, hogy
lesz az ív hossza, úgy hogy a Föíd forgása következtében származó centri-
s
fugális er miatt az egyenlítn a súly kisebb,
mint a sarkok felé és a Föld valószínleg nem
tökéletesen gömb, hanem kissé lapult és pe-
A csillagászati részt, amely általában a két felvett dig úgy, hogy ez a lapultság nem lhet kisebb
pont földrajzi hosszúságának és szélességének a Föld átmérjének ^fy és nem lehet nagyobb
meghatározására vezetdik vissza, elég pontosan A-^ részónéi. Ezt a hipotézist megersítette Ri-
tudjuk végezni, de az ívhossz megmérése igen chernek az a tapasztalata, hogy Cayonneban a
nehéz dolog, rendkívül sok hiba halmozódhatik másodperc-ingát meg kellett rövidítenie (1672).
föl. Az ív fekhetik egy meridiánusban, amikor a két Ebbl az következik, hogy az l^-nak megfelel
végpont szélességkülönbségét kell ismerni. Ezt ívhosszúság nagj'obb a sarkoknál, mint az egyen-
már nagyon régen tudták a csillagok látszólagos lít vidékén. Azonban a mérések ellentétben vol-
emelkedésébl elég pontosan meghatározni. De tak ezzel a hipotézissel. T. i. a francia akadémia
fekhetik az ív egy parallel körön, amikor a két megbízásából a Pieard-féle ívet 1683. Lahire egé-
végpont hosszúság-különbségét kell megmérni. szen Dünkirchenig északra, Cassini Domokos (ké-
Ezt csak azóta lehet pontosan végezni, amióta a sbb fia Jakab 1701.) egész Collioureig délre
telegrafikus jelzések ismeretesek. megnyújtották, úgy hogy most az egész ív 8-5o-ra
A legrégibb adat a Föld nagyságára nézve a terjedt ki. Az eredmény azt mutatta, hogy délen
khaldeusoktól származik, akik azt állították, hogy 10=57,097 toise, északon podig 56,960 toise. Nagy
a Földet egy év alatt köi-ül lehet gyalogolni. Ez az vita támadt ebbl az angolok és franciák között.
adat valószínleg mérésen alapul, mert eléggé Az angolok védelmezték elméletüket, a franciák
megközelíti a valóságot. A legels mérés, amely- pedig bízva mérésükben, a Földet inkább tojásdad
rl biztosat tudunk, Eratosthenestöl származik alakúnak állították. Hogy a vitának véget ves-
(Kr. e. 276—194). Mikor Sziene felsegyiptomi senek, Franciaország küldött ki egy bizottságot
városban a Nap éppen a zeniten volt (egy mély kút- Peruba, egy másikat pedig Lapplandba, hogy így
ban a képe éppen visszatükrözdött), akkor Alexan- egymástól lehetleg különböz szélesség alatt
driában megmérte a Nap zenittávolát egy füg- végezzenek F.-t. A perui F. eredménye lo : =
gélyesen állított rúd árnyékával s 7" 12'-nek ta- 56,733 toise. A lapplandí expedíció mérésének
lálta. A két város közti távolságot 5000 stádiumra eredménye lo : = 57,437 toise. Ezzel a hosszú vita
becsülte s elre feltovén, hogy az ív a meridiánus- a föld alakjára nézve ba volt fejezve, mert a mé-
ban fekszik, a Föld kerülete 250,000 stádiumnak rések az elméletnek adtak igazat. 1770. jelent meg
jött ki, de ez sokkal nagyobb a valóságnál. 200 Liesganig kassai, késbb bécsi tanár munkája:
évvel késbb Posidonius a Rodus és Alexandria Dimensio graduum meridiani viennensis et hun-
közti ívet 5000 stádiumra becsülte, a Kanopus garici (Wien). Mérései szerint 1" = 57,091 toise.
csillag magasságkülönbségét a kör V« részének Mindezeket felülmúlja a francia P., amelyet az
találván, a Föld kerületét 240,000 stádiumra szá- 1790. évi nemzetgylés rendelt el a méter hosszá-
mította. Kr. u. 827. Almamum kalifa parancsára nak megállapítása végett. T. i. meg akartak álla-
ChaUd ben Abdulmelik és Ali ben Isa csillagászok pítani oly mérték-alapot, amelyet mindig meg le-
mértek egy ívet El-Ázsiában Bagdad közelében hessen találni, ha prototípusa el is vész. Ajánlot-
8 azt találták, hogy egy fok 56-/8 f^^ab mérföld. ták a másodperc-inga hosszát, de Laplace indoko-
A nyugati országokban elször Fernel végzett lására elvetették és a Föld negyed délkörének
fokmérést Paris és Amiens között 1527. (?). Az ív T77T7 (jVinrí részét fogadták el méternek, azaz a hossz-
hosszát mérkerékkel mérte s azt találta, hogy méi-ték alapegységének. B célból láttak a F.-hez
10 — 56,746'f' 8 toise. Új korszak nyílt a F. törté- Méchain és Delambre 1792., akik Dünkirchen-
netében akkor, midn Snellius Willebrord 1615. tl egész Barcelonáig terjeszkedtek, késbb Biot
Bergen-op-Zoom és Alkmár között háromszögelés és Arago a Balear-szigetekig, st újabb idben
segítségével végzett F.-t. ó használta elször a Perrier vezetése alatt Algériáig nyújtották, mlg
háromszögelést nagyobb távolságok megméré- északon James és Clarké az angol F.-hez csatol-
sére, azonkívül vette elször figyelembe a két ták, úgy hogy most 28'/," ív van megmérve.
végpont szélességkülönbségét. Snellius hálózata A Méchain-fóle mérés eredménye az volt, hogy 1
33 háromszögbl állt és bázisa Haag és Leiden méter = 0513,074 toise s ezt a törvény értelmé-
közt volt (324-6 rajnai rúd). Mérésének eredménye ben egy platinarudon megjelölték s a megjelölt
nem pontos (1° = 55,100 toise), 1719. Muscher- hossz 0° C. mellett 1 méter. Azonban késbb Bes-
hroek átnézte Snellius számításait s eredményül sel kimutatta ennek a hosszúságnak hibás voltát,
kapta, hogy l^ = 57,033 toise, ami Snellius idejé- mert az a délkörnegyednek nem rrtnhnsTívi ha-
ben igen pontos eredménynek tekintend. 1596— nem ttttVbtf része. Egyike a legnagyobb P.-ek-
1638 közti idben mérte meg Blaen a Maas tor- nek az, melyet JjamhUm végzett Kelet-Indiá-
kolata és Texel közt fekv ívet rúddal, de errl a ban 1802. a koromandeli partokon. Trivadeporum
mérésrl egyebet nem tudunk. 1633. Norwood a és Pandarin közt 1" 34' 56-4" hosszú ívet mért,
London és York közti ívet lánccal mérte meg késbb (1805) Punnáti Kalianáig njmitotta meg,
s eredménye l"*
: = 57,300 toise. 1669. Picard abbé s most összesen 21* 21' 16" hosszú. Ezenkiviil
Bnellius módszere szerint az Amiens és Malvoi- mértek még 1820 és 1830 közt Dániában Schuh-
:
 :; :
;

Fokoló — 638 Fokozatos felelsség

macher Lauenburg és Lyssabel közt (l" 31' 53-3") magyar nyelvnek néhány rokonában két-két kü-
Hannoverben Gauss Göttingen és Altona közt (é" lön melléknévképz van e célra p. alt, altér, al- ;

0' 57*4") Kelet-Poroszországban Bessel és Baeyer

; test, finnül vanJia '•
vén, vanfiempi
vénebb, van- :

Trunz és Memel közt (!» 30' 29") ; 1842—1852. hin : legvénebb. A magyar
középfok -bb képzje
Maolear a Jóreménység fokon (41/2"); Oroszország- eredetileg -mb volt és azonos a finn mpi képzvel
ban 1816—1855 közt Struwe W. vezetése alatt a lapp nyelvben részint mp, részint b, pl. a kolai
Selander H., de Tenner C. és Hansteen Chr. az lappban puireamp jobb, a többi lapp nyelvjárás-
Északi jegestenger és a Duna közt (25" 20'), ban j?Moreö. A fels fok legrégibb nyelvemlékeink-
amelynek 10 bázisa és 258 háromszöge van. Eze- ben részint azonos a középfokkal (mint a népnyelv
ken kívül történt még egy csomó P. a parallel még ma is mondja Kisebb gondom is nagyobb :

körök szerint is. Laplace a mérések néhány elté- annál, ehelyett legkisebb gondom), részint pedig
:

résébl azt következtette, hogy a Föld nem szabá- így volt kifejezve mindenektl jobb, mendtl na-
:

lyos forgástest, minélfogva ajánlatára Francia- gyobb, minnél szebb. Csak a mohácsi vész korá-
ország új térképének elkészítésekor a 45. párhu- ban terjedt el a leg-os fels fok használata leg- :

zamos körön végzend F.-t is fel kellett hasz- jobb, legnagyobb stb. Kódexeinkben a leg- több-
nálni. Ezt a mérést Brousseau ezredes végezte nyire csak ezekben a kifejezésekben fordul el
Bordeaux és Genf közt. Henry M. ezredes, Carlini legottan, legazonnal, legelször, legels. A szláv
és Plana csillag4,^zok pedig Genftl Fiúméig, nyelvek szintén ilyen eiül áUó adverbiummal kü-
úgy hogy az egt^,. 15" 32' 27"-et tesz ki (l" = lönböztetik meg a fels fokot a középstl, pl. hor-
57,687 toise). 1818— 43-ig Henry és az ifj. Bonne vátul liep szép, liepsi szebb, najliepsi legszebb.
a párisi párhuzamos körön Bresttl Strassburgig Ezt a naj szócskát egy magyar nyelvjárás is át-
mértek, késbb jobb eszközökkel Bécsig folytat- vette, az ormánsági (délbaranyai) nájnaobb e h. :

ták (200 44' hosszú). legnagyobb, néjszebb, e h. legszebb. Néhány mel-

Fokoló (tömít mü), tüskés ágakból összerótt léknév a középfokban különös hangváltozást szen-
fal, melyre gyenge sóoldatot bocsátanak, hogy vedett szebb e. h. szépb, jobb e. h. jobb. Néhány-
:

leveg hozzájárulása mellett lecsepegve, tömé- nak pedig hiányos a fokozása, ill. különféle szó-
nyebbé váljék. Hasonló eljárással lehet vizet h- tkbl van képezve ilyen különösen a sok, több ;

teni. (e. h. tölb, telb vagyis teljesebb) a kicsiny-nek ;

Fokorui kincs, 1. Aranyleletek. sincs fokozása, hanem a kísebb-et használjuk he-

Fokos, csakis Magyarországon használt fegy- lyette. —
F. V. fokozat (gradatio), a stilisztikában
ver, mely ers bot végén lev, végs részén ka- a. m. emelkedés. Az emelked F. klimax, a csök-
lapácsszer baltából áll. A magyar nép minden- ken antiklimax, 1. Emelkedés.
napi fegyvere volt, mellyel emberek és vadak ellen Fokozatos drótmérö, 1. Alakzó.
védekeztek. De háborúban is használták. Fokozatos felelsség sajtóügyekben. Általános
Fokos árboC; ritkábban használatos tornaszer. szabály, hogy a büntetend cselekményért mind-
20—30 cm. átmérj gerenda, melybe létrához azok együtt felelsek, aMk annak elkövetésében
hasonló fokok vannak illesztve, csakhogy itt a szándékosan közremködtek. Ezek az ú. n. része*
fokok végei szabadok, középs részük fekszik az sek (1. 0.), felbujtó, bnsegéd és tettestárs (Btk.
árbocban. 69. és 70. §-ai). Ezzel ellentétben a sajtó útján el-
Fokozás (lat. comparatio). Ha két vagy több vetett büntetend cselekményért sajtótörvényünk
tárgyat bizonyos tulajdonságukra nézve össze- szerint mindig csak egy személy felels és pedig
hasonlítunk, vagy azt találjuk, hogy az illet elssorban az, akitl a sajtóközlemény származik
tárgyak a kérdéses tulajdonságok fokára nézve (szerz), másodsorban az, aki azt kiadta (szer-
egymással megegyeznek s ez esetben a nyelv keszt vagy kiadó). Minthogy e fokozat szerint
az egyenlséget minden jel nélküli tulaj donság- csak vagy az egyik vagy a másik személy von-
név segélyével konstatálja (pozitivus, alapfok), ható felelsségre, e rendszert a F. rendszerének
vagy pedig a tulajdonság az összehasonlított tár- nevezzük.Az 1848.évimagyar sajtótörvény e rend-
gyak egyikénél nagyobb fokban található, mint szert a belga sajtótörvénybl vette át. Rendelkezé-
a másiknál vagy többinél, s ez esetben a nagyobb sei a 13. és 33. §-ok szerint a következk a) sajtó- :

fokuság kifejezésére nézve a fejlettebb nyelvek a vétségért büntettetik a szerz, ha ez nem tudatnék,
komparativus és szuperlativus, nyelvtanainkban a kiadó, ha ez sem tudatnék, a nyomda v. metszde
közép- és fels-foknak nevezett formáival rendel- tulajdonosa (13. §.) b) minden cikkekért, amelyek
;

keznek. V. ö. Binder Jen A magyar hasonlítás valamely lapban megjelennek, ha a szerz felels-
:

cím értekezését (Magyar Nyelvr, XVIII. 193). ségre nem vonathatnék, a nyilatkozatban kijelölt
Vannak nyelvek, melyek a F.-t nem külön mel- felels személyek is (szerkeszt és kiadó) felelet-
léknévi alakkal fejezik ki, hanem csak mondat- teherrel tartoznak e felelsség kiterjed azokra a
;

beli szerkesztéssel; a héber nyelv pl. ahelyett, cikkekre is, melyeket más lapból vagy könyvbl
hogy bátyám nagyobb nálamnál, csak azt mondja kölcsönöznek, ilyen átvételi esetben a büntetés a
bátyám nagy tlem ahelyett, hogy bátyám leg- szerznél v. els közljénél mindig kisebb lévén
; :

nagyobb köztünk bátyám nagy mindnyájunktól. s a maximumig sohasem terjedhetvén (33. §). Az
:

A román nyelvek egy-egy «inkább» jelentés ha- 1848. évi XVIII.t.-c. e rendelkezéseit a Btk. életbe-
tározóval jelölik a középfokot, a felst pedig ettl léptetésérl szóló 1880. évi XXXVII. t.-c. 7. §-a,
csak a határozott névelvel különböztetik meg mint kivételt a Btk. felelsségi rendszere alól, to-
pl. franc, plus grand és leplus grand (így az olasz- vább is érvényben hagyta és így azok ma is ér-
ban is piü, lat. plus, a spanyolban nias, lat. ma- vényben vannak, A P. e rendszere azonban sok
gis). A legtöbb indogermán nyelvben, továbbá a panaszra és visszaélésre nyújtott alkalmat, ame-
Fokozatos folyószámla — 639 — Polengro

lyek közül legkiválóbb az, hogy a büntetend tar- magánhangzók közt volt, az utóbbi hangsúlytalan
talmú cikk írója a biróság eltt álszerzvel (Stroh- magánhangzók után. Az ers fokon hosszú vagy
mann) helyettesítheti magát, aki a szerzi fele- pedig rövid, de zöngétlen, a gyönge fokon pedig
lsséget elvállalja és a büntetést elszenvedi. Ez és
rövid vagy pedig zöngés volt a mássalhangzó.
az ehhez hasonló jelenségek a sajtójog reformjá- Manapság e jelenség csak a keleti finnben s a
nak szükségességét s a reform keretében a P. lappban van meg, de ez elmélet szerint valaha
rendszerének megváltoztatása iránti kívánságot általános volt a finnugor nyelvekben, csakhogy
már teljesen megérlelték a köztudatban. Az igaz- bizonyos kiegyenlítdés által a gyenge fok lett
ságügyikormányeddigi kísérletei azonban sikerre általánossá. Pl. finn: kukká (virág) a birtokos
nem vezettek, mert minden gyökeresebb reform, esetben kukán (virágé) ; anta (adni), annan (ón
így különösen a F.-nek az együttes felelsséggel adok). Legújabban ez elmélet köriíl nagy vita-
való helyettesítése a sajtószabadságot veszélyez- irodalom keletkezett, melynek pozitív eredményei
tetné. Németországban az 1874. évi sajtótörvény még nem alakultak ki véglegesen.
már a F. mellzésével szabályozta a. sajtóügyi Fokváros (Cape Town), a brit Fokgyarmat f-
felelsséget, így különösen a közönséges büntet- városa Afrika D.-i végében, a széles Table-bay D.-i
jogi felelsséget léptette életbe a sajtó vétségek és partján, (1911) 67,170 lak., akik közt sok a színes-
büntettek tekintetében is, és ezt még kiegészítette brü (maláji, hottentotta, néger stb.), míg a fehé-
a törvény általmeghatározott gondatlanság vét- rek száma 29,933, Kereskedelme élénk s a kivitel
ségével. Az utóbbi azt jelenti, hogy az idszaki lap fcikkei: gyémánt, gyapjú, structollak, rézérc,
szerkesztje, kiadója, nyomtatója és terjesztje, brök, aloe, halak, borok stb. A város egészen
amennyiben mint bnrészes (szándékos közrem- európai külsej. Vannak különböz templomai,
köd) felelsségre vonható nem volna gondatlan- : botanikus kertje, múzeuma, nyilvános könyvtára,
ság miatt mégis 1000 márkáig terjedhet pénz- színháza, kórházai, tudományos társulatai, ame-
büntetéssel stb. büntetend, ha a kötelességszer lyek közt a legjelentékenyebb a filozófiai társa-
gondosság alkalmazását vagy olyan körülmény ság. A legszebb épületek a parlament és a volt
:

fenforgását nem bizonyította, amely e gondos- kormányzósági palota. A csillagvizsgáló, amelyet

ság alkalmazását lehetetlenné tette (21. §.). Ez a Hersehel J. vizsgálódásai tettek híressé a vá-
;

törvény sem vált be azonban oly módon, hogy rostól mintegy 5 km.-nyire fekszik. Környékén
iogosult panaszokra ne szolgáltatott volna okot. számos nyaraló látható (Sea-pointban, Wijnberg-
Fokozatos folyószámla, 1. Folyószámla. ben). A Kalk-bay mellett vannak tengeri-fürdk.
Fokozatos osztalék, 1. Osztalékrendszer. F.-t 1652. a hoUandok alapították. 1806-ban angol
Foksani, város Romániában, 1. Focsani. kézre jutott és ez id óta indult nagyobb virág-
Foksáni szoros, az a vidék, amely az erdélyi zásnak.
háramszéki havasok és a Dunának Galac mel- Fokváros-kairói vasút, els 2316 angol mf.
letti nagy kanyarulata között terül el. Stratégiai- hosszú szakaszát, mely angol területen Fokváros-
lag azért fontos, mert ezen, alig 80 km. széles tól a belga Kongó gyarmathoz tartozó Katanga
terepen vezet át az orosz hadsereg hadi útja a tartományig terjed, 1909. fejezték be. A belga
Balkán-félszigetre. kormány most Elizabethville végállomástól É. felé
Fokszabadi, kisk. Veszprém vm. enyingi j.-ban, Bukamaíg való meghosszabbítását tervezi, honnan
(1910)1780 magy. lak., postahivatal, u. t. Ádánd. Stanley viliéig a Kongó folyam hajózható. Stanloy-
Fokt, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kalo- villetl Uganda felé a nyomjelzés folyamatban
csaij.-ban, (igio) 3353 magyar lak., községi hitel- van.
szövetkezet, postahivatal ; u. t. Fokvidéki földi malac (Orycteropus, áiiat), 1.
Kalocsa.
Foktövi János, ref. lelkész, szül. 1566. Adacson,
Földi malac-félék.
Tökölön, Foktn, Patajon, Makádon lelkészkedett. FoI., 1. a folio (1. 0.), 2. orvosi recepteken a
Sokat bujdosott és csak 1604. talált nyugalomra fólia (1. 0.) rövidítése.
Váczon, hol még 1615. is mködött. További Földen, 1. hosszú tengeröböl Norvégia Ny.-i
sorsa fell csak annyi ismeretes, hogy 1619. még partján aVikten-szigetoktöl D.-re. Bels része, az
életben volt. Egy kéziratban lev munkája maradt Indre F. magas hegyektl van körülvéve. Kör-
fenn, melynek címe Az ember életének eredetérl, nyékén kevés ember lakik.
:
—
2. F., fjord Nor-
természetérl, állapotjáról Írattatott könyv (1614), végiába Bodtl É.-ra, furcsa alakú hegyek É.-i
mely 45 prédikációt tartalmaz. V. ö. Erdélyi Pál, és D.-í F.-re osztják.
F. ismeretlen prédikációs könyve (Magyar Könyv- Folembray (ejtsd foiambrej), község Aisne fran-
:

szemle, 1887). cia départementban, (1901) 1696 lak., 1705. alapí-

Fókusz, 1. Gyjtpont. tott üveggj'áiTal. 1596-ben IV. Henrik itt békült
Fókusz-csövek, ersen ritkított gázokat tar- ki ünnepélyesen Mayenne hercegével.
talmazó csövek, melyeken megosztási gép vagy Folengo, Teofilo, olasz költó, szül. 1491 nov. 8.
Ruhmkorflf-induktor szikraáramát bocsátják ke- Cipadában, Mantua mellett, megh. Campeseben
resztül, katódsugarak vagy Röntgensugarak el- Bassano mellett 1554 dec. 9. Tizenhat éves korá-
állítása céljából1. Elektromos kisülés.
; ban bencés lett, de csakhamar kivetkzött, hogy
Fokváltozás (ném. Stufenwechsel), egy a finn- késbben, valószínleg 1529., ismét szerzetes ru-
ugor nyelvek mássalhangzóira vonatkozó újabb hát öltsön. F. legtehetségesebb képviselje volt
elmélet, melyet Setala Emil finn tudós állított fel. annak a költi irányzatnak, mely az Ariostóval
Ennek értelmében a szavak belsejében lév mással- virágzása tetpontjára jutott romantikus eposz
hangzóknak eredetileg két foka volt: ers és Két ily ten-
ellen állást foglalva, azt parodizálta.
gyenge. Az elbbi hangsúlyos és hangsúlytalan denciájú munkája van: az egyik maccaronicus
 — : ;

Folei'It — 640 Follum

(olasz szókkal kevert latin nyelv) versekben van Foliatío (növ.) a. m. borulás, aestivatio, ami
Írva és címe Baldus, a másikat (Orlandino) olasz alatt azt a módot értjük, ahogy a rügyben az egy
stanzákban szerzetté. Amazt Mer linó Coccajo, körben álló levelek széleikkel egymást fedik.
emezt Limerno Pitocco név alatt adta ki. Kivált Folidolit (ásv.), apró pikkelyek, amelyek íinom
a Baldus sikerült szatírája a korabeli társadalmi lemezkékre hasíthatok szét. Gyanta-gyöngyház-
és vallásos intézményeknek. Egyéb munkái közül fónyü szürkéssárga, ílnom lemezkékben színte-
;

említésre méltók a Moschea, mely a hangyák és len. Összetétele közelítleg

legyek háborúját írja le és a Chaos del tri per uno 5H30.R30.12(Pe,Mg)O.Al303.13Si03.
(egy bizarr önéletrajz) van még néhány vallásos Található Taberg bányahelyen (Svédország).
;

költeménye is, köztiik egy hosszú sacra rappresen- Folie (franc.) a. m. elmebaj, bolondság.
tazione. Legújabb kiadása Macheronica (ed. Por-
: Folies d'Espague (franc, ejtsd: foli deszpány),
tioti, Mantova 1882—1883). V. ö. Berlivgherí, komoly jelleg spanyol tánc. Egy személy járja;
T. F. e la poesia Macch. (Genova 1875) La Im- valamikor a színpadon sokat szerepelt. Két rész-
;

mia, T. F. in Sicilia (Nuova Ant. 1878 ápr.) Dél- bl áll, mindegyik 8 taktus, egyszer dallamfü-
;

pierre, Maccaroniana (Paris 1852) Genthe, Ge- zéssel, Vé-lsen.

;

schichte der Maccar. Poesie (Leipzig 1836). Folies-Dramatiques, Les, párisi színház,
Folerit, 1. Nakrit. 1831. alapították. Operetteket ós látványosságo-
Foley (ejtsd fóii), John Henry, angol szobrász, kat játszanak benne.
:

szül. Dublinban 1818 máj. 24., megh. 1874 aug. Foligno (ejtsd foiinayo) V. IMi^no, az ugyanily
:

24f. Dublinban és Londonban tanult. Els sikereit nev járás székhelye Perugia olasz tartomány-
klasszikus és költi tárgyú mvekkel (Ino és ban, vasút mellett. Püspöki székhely, (i9oi) 26,111
Bacchus, Lear és Cordelia, Prospero és Miranda lak., br-, gyertya- és szappangyártással és con-
stb.) aratta,utóbb sok emlékszobrot készített, me- Jelentékenyebb épületei a XIII.
fetti-készítóssel.
lyek az angol szobrászat legjelesebb ilynem al- sz.-ból való székesegyháza, a Szent Anna temp-
kotásai közé tartoznak, köztük Lord Hardinge
: loma, Bramantetól való kupolával; ebben volt
és Outram tábornok lovasszobrai Kalkuttában, Rafaelnek képe, a F.-i madonna, amelyet most a
Lord Clive emlékszobra Shrewsburyban, Albert Vatikánban riznek. Múzeumában értékes római
hercegé a londoni Hyde-parkban stb. faragványok és umbriai festk képei láthatók.
Folgaria (Folgareit), déltiroli falu a Roveretó-i F. az ókori Fulginía, amelyet 1281. a perugiaiak
kerületi kapitányságban, a Vincentini Alpok tö- leromboltak, 1805— 1439-ig a velfTrincí-t ismerte
vében, (1910) 4189 többnyire német lakossal. Kli- el urául. IV. Jen pápa az egyházi államhoz csa-
matikus gyógyhely. tolta. 1739., 1831., 1833. és 1854. heves földren-
Folgerit (ásv.), külön ásványnak tartották, de gések rongálták meg.
kitnt, hogy azonos a pentlandittal. Folio (ol., a lat. folium-höl származik), a. m.
FoIia (üöv.) a. m. levelek a levelekbl való
; levél) 1. oly könyvalak, melynél az ív csak ket-
;

drogok jelzésére használatos latin kifejezés, pl. tbe van hajtva s négy nyomtatott lapja van.
F. althaeae, 1. Mályva, F. belladonnae (az Atropa Jelzése Po. v. 2r- A könyvnyomtatás kezdetén a
belladonna levelei), 1. Atropa, —
F. boldo, 1. Peu- leghasználtabb könyvalak. Innen foliáns.
miis, — F. bucco, 1. Barosma, —
F. carobae, 1. 2. F., a kereskedelemben lapszám, vagyis a ke-
Jacaranda, —F. digitális, 1. Gyszvirág, — reskedelmi üzleti könyv két egymással szem-
F.etbaccae oliveUae, 1. Oneoraceae, P. faham, — közt lev oldalának száma. Csak oly könyveket
1. Angrecum, — F. hyoscyami, 1. Hyoscyamus, látnak el P.-val vagyis lapszámmal, melyeknek két
— F. jaborandi, 1. Pilocarpm, —
F. juglandis (a szemközti oldala egynússal szorosan összefügg:
diófa levelei), 1. Diófa,— P. laiu"i, 1. Babér fa,— P. így pl. a Pénztárkönyv bevételi és kiadási oldala
laurocerasi a. m. babérmeggylevél, 1. Meggy, — egyazon számot, vagyis P.-t kapja; a Fkönyv-
P. malabathri, 1. Cmnamomum, —
F. málvae, 1. ben minden számlának tartozik és követel ol-
Mályva, — F. matico, 1. Bors, — F. melissae, 1. dala egy P.-t kap így a Folyószámlakönyvben
;

Melissa,— F. menthae, 1. Mentha,— P.mUlefolii (az is minden adós, illetve hitelez részére egy P.-t
Achillea millefolium levelei), 1. Achillea, P. ni- — nyitnak.
cotianae a.m. dohánylevél,— F. papari, 1. Momor- Foliográfia, a magdeburgi Moser Ferdinánd
dica, — F. rosmarini, 1. Rosmarinus, P. sal-— által 1896. föltalált réznyomásszer sokszorosító
viae, 1. Zsálya, —
F. olivellae, 1. Cneoraceae, — eljárás. Rajzok, vázlatok, okiratok stb. néhány
F. Sennae, í Cassia, — F. Sennae Germanicae, száz példányban könnyszerrel és olcsón sokszo-
1. Colutea, — P. stramonii (aDatura stramonium rosíthatók vele. Átlátszó zselatinlapot durva fe-
levelei), 1. Maszlag, — F. taraxaci, 1. Gyermek- lület üvegtáblára ragasztunk, a rézmetszk ál-
láncf, — P. uvae ursi, 1. Medveszöllö. P. — tal használt marató-alappal bevonjuk s azután a
semiauriculata, az alaktanban, 1. Elferdülés. F. — rajzot tvel belékarcoljuk, a kész karcot szürke
a technikában, vékony lemezek. A tükrök gyár- szín bikromát-péppel bevonjuk, s 3—4 órányi
tására az ón-F.-t, di'ágakövek befoglalására az idre a napfényre tesszük. Ezután a lemezt meg-
ezüst-F.-t használják. tisztítjuk s glicerin, konyhasó meg víz keveré-
Fólia (Follia), spanyol tánc, amelynek rit- kével megáztatjuk. Ekkor már nyomtathatunk
musa a sarabandhoz hasonlít. róla, még pedig a réznyomás módjára.
Foliaceae a. m. levelesek, De Candollerend- Folium (lat.) a. m. levél (1. o.), többese fólia
szerében a sejtes növényeknek egyik csoportja a könyv lapja. Folio recto az els oldal, ellentót-
(mohák). ben a folio verso-val, mely a hátlapot jelenti,
Foliáns, 1. Folio. vagyis az ellapon v. hátlapon.
 Folkestone — 641 — Folklóré

Folkestone (ejtsd foiksztn), város Kent angol

: tanulmányának többi fejezeteitl s folytonos vo-
countyban, a Pas de Calais partján, (1911) 33,495 natkozásban van egyfell a mítosz, más oldalon
lak., tengeri fürdvel ós mólókkal védett kitn meg a népszokás és általában a népélet jelenségei-
kikötvel. Sznmóly és árúforgalma jelentékeny. vel.Mindazonáltal külön csoportban való vizsgá-
Folkething:, a dán képviselház. latuk nemcsak kívánatos, de szükséges is. Els
Folkevise (dán, svédül folkvisa), népdal. sorban a módszer tekintetébl, amely az idetar-
Folklóré (ang.), vmely nép hagyományainak tozó elemekre vonatkozólag túlnyomóan iroda-
tágabb értelmében egész szellemi része, a
szóbeli, lomtörténeti másodsorban pedig azért, mert a P.
;

néplélek hagyomány útján örökld tartalma. B tárgyai a népek közvetlen vagy közvetett érint-
szót, az angol folk és az elavult lre szavak ösz- kezésében sidk óta máig is vándorolnak s így
szetételét, Thotns W. J. használta elször mai köz- az ú. n. összehasonlító irodalomtörténetnek is
kelet értelmében.Thoms u. 1. egy 1846-iki cikké- tárgyai.
ben a F. szót ajánlja mindama tárgyak összefoglaló Bz új tudománynak a vele szomszédos filológia
elnevezéséül, amelyek, mint a népszellem bármi- és antropológiától való elválása és önállósulása
nem nyilatkozatai s a népélet akármi tekintetben azóta történt meg, amióta egyes országokban
jellemz mozzanatai, az etnológia roppant tág F.-társaságok szervezkedtek és ezek saját folyó-
kör tudományának ismeretanyagához tartoznak. irataikban irodalmi központokat teremtettek a
A körülbelül félszázaddal ezeltt felmerült szó népélet szellemi nyilvánulásainak összehasonlító
csakhamar közkeletvé s majdnem mindenütt ho- tanulmánya és egybegyjtése számára. B társu-
nossá lett, ahol a népélet tanulmányának nagy latok közül az els hely az angol dFolk-Lore
fontosságát, el nem halaszthatón sürgs és szük- Societyy>-i illeti meg, mely 1878. alakult meg Lon-
séges voltát belátták. donban s számos kiadvánnyal, sorozatokra men
A F. tárgyainak összegével az etnológia (1. 0.) gyjteményekkel gyarapította a szóbeli hagyo-
keretébe illeszkedik. Tehát nem azonos vele, mányok tanulmányának nemcsak az anyagát, ha-
amint talán a folk szónak a görög etnosz szóval nem annak módszeres feldolgozását is. Különle-
és a lre (Lehre) elemnek az ugyancsak görög gesebb célt tzött ki magának egy másik, a Folk-
logia-\sil való találkozása hinni engedné. Legcél- Lore Societybl kisarjadt angol társaság, a « Gipsy-
szerbbnek látszik, ha az etnológia óriási tárgy- LoreSociety», amely 1890. alakult meg a cigány
halmazából a F. szkebb körébe a népiéleknek F. tanulmányozására, Bnnek örökébe a Herrmann
csupán a hagyományhoz (még pedig a lényegi- Antal kiadásában Budapesten megjelent Ethnolo-
leg és els sorban csakis szóbeli hagyományhoz) gische Mitteilungen aus Ungam lépett 1887-tl ;

kötött alkotásait és nyilvánulásait sorozzuk. A szabálytalan idközökben és formában jelent meg.

F. tehát a népismeret tárgyainak csak egy ré- Franciaországban Gaidoz és Rolland 1877-ben
szét, nem pedig azok egészét foglalja magában alapítottak «Mélusine» címen a F. számára folyó-
s a föntiek alapján teljesen kizár minden oly iratot. Népszerbb két másik francia folyóirat, a
értelmezést, amely e szóval magát a népismere- «Revue des Traditions populaires», 1878 óta a
tet, mint rendszeres egészbe foglalt s elvek és Société des Trad. pop. közlönyeképen, a második
törvények megállapítására vezérl tudományt pedig, a «Tradition» cím. 1889-ben indult meg
jelölné. Ez utóbbit legjobb lesz állandóan és követ- a németországi «Zeitschrift fr Volkskunde» is.
kezetesen az etnológia nevével jelölnünk. Addig és azóta is igen sok becses adatot tar-
B tervezeten belül a szkebb jelentésére hatá- talmaznak téren Németország nagyszámú filo-
rolt F. a következképen osztályozható I. A szó- lógiai, vagy szorosabban nyelvtudományi és antro-
:

kincsbl meríthet s a^ a néplélek képzettartal- pológiai folyóiratai. Olaszországban Píiré Józsei

mát, b) képzetelvonó sajátos eljárását megvilá- páratlan buzgalma teremtett az összes román
gító adatok. II. A közmondások és stereotip szó- népek F.-ja számára gjiijt- és feldolgozó közép-
lásmódok. III. A szóbeli néphagyományok, illet- pontot, az »Archivio per lo studio deUe tradizioni
leg a népirodalom epikai része, ú. m. 1. mesék popolaria füzeteiben. A spanyolok igen kiváló
:

a) ú. n. tündérmesék, b) állatmesék, c) tréfás és munkássága a Folk -Lre espanol» és társfolyó-

<

pajkos elbeszélések, adomák ; 2. mondák a) he- iratai hasábjain lát napvilágot. Lelkes gyjti ós
:

lyekhez kötött, b) a néphit alakjairól szóló, c) a feldolgozói akadtak nemkülönben a Kelet román-
pozitív vallás alakjaihoz fzd,
d) magyarázó jainak is, kivált Hasdou példáját és buzdítását kö-
mondák (legendák és elbeszélések) 3. epikus éne- vetve. A kis Finnorszáíjból indult ki saját hazai
;

kek (hsköltemények, románcok, balladák stb.). F.-juk hosszabb szorgalmas gyjtése és feldolgo-
rv. A szóbeli hagyományok Urai része, ú. m. 1. zása után az az eszme, hogy a kéziratokban felgyl
dalok, táncdalok és táncszók; 2. dajkarimek, anyag is, amely terjedelménél fogva kiadhatat-
gyermekversikék. V. A szóbeli hagyományok lan, rendelkezésére álljon a világ összes szakfér-
szatirikus, didaktikus és vegyes elemei, ú. m. 1. fiainak s megalakult náluk, majd több nyugati
gúnyversek, csúfolódó és bosszantó rímek 2. kö- országban a nemzetközi F.-Fellow szövetség,
;

szönt és ünnepi szokásokhoz fzd

költemé- melynek magyar osztáJlya 1^11. létesült (1. Folk-
nyek (lakodalmi mondókák stb.) 3. emlékversi- lore- Fell u's). A szlávok közül az oroszok tettek
;

kék, játék-mondókák, kiolvasó versek stb, i. ta- eddig legtöbbet arra, hogy nagy birodahnuk sok-
;

lálós mesék. VI. A szóbeli hagyományok drámai nyelv néj)einek hagyományai teljesen el ne
része, ú. m. 1. misztérium-félék s rokonnemek, kallódjanak, ók és az angolok említendk akkor
2. világi népdráraa, 3. drámai formájú népmulat- is els helyen, midn az ázsiai népek F,-jának
ságok és játékok. Természetes, hogy az elsoroltak egybegyjtésérl van szó. Más világrészekben is
legnagyobb része alig választható el a néplélek a legtöbbet utazó angolszász fajé e téren a pálma.
Bévai Nagy Lexik<ma. VU. köt.
 ;

Folklore-Fellows szövetsége 642 — Folkus

Amerikában különben önálló képviselete is van séges szempontok szerint osztályozza, róla jegy-
1888 óta a folklorisztikának, a « Journal of Ameri- zéket adjon a kutatók kezébe s módot nyújtson
can Folkloro)) jelesen szerkesztett füzeteiben. Ami arra, hogy a kutató bármely népnél található s
egyébiránt az indián törzsek néprajzát ületi, annak t érdekl változathoz kéziratban (ha kell fordí-
az újvilágban már régebb id óta párját ritkító tásban) hozzájuthasson. A mozgalom azóta nagy
alapossággal egybehordott adattára volt a nagy- arányokat öltött ma már országonként egy csomó
;

szabású «SmithsonianInstitute», amelynek remek osztálya van, többek között 1910. megalakult ma-
kiadványaival Európa egyetlen etnológiai válla- gyar osztálya is, amely a Magyar Néprajzi
lata sem versenyezhet. Társaság kebelébl indult ki elnöke lett Sebes-
;

Hazánkban a Magyarországi Néprajzi Társa- tyén Gyiila, a társaság alelnöke, titkára Bán :

ság (1. 0.) megalakulásáig (1889) ós ennek «Bth- Aladár. Nálunk a rendszeres felgyüjtésnél kel-
uographiaa ctm folyóirata megindultáig (1890) a lett kezdeni s erre bven tájékoztató ckérd íve-
Nyelvr volt úgyszólván az egyetlen állandó gyj- ket)> dolgozott ki utasííásul minden eziránt ér-
tje a magyar F. morzsáinak. Ezenkívül elisme- dekld gyjt számára. 1912. megkezdte vi-
résre méltó áldozatkészséggel a Kisfaludy- Tár- déki agitációs gyléseit Sárospatakon, Egerben
;

saság ad ki sr egymásutánban (elbb Vargha flókosztályokat létesített, ezeket síír egymásután-

Gyula, majd Sebestyén Gyula szerkesztésében) ban más vidéki központok szervezése fogja kö-
megjelen «Népköltési gyjteményt)), eddig 11 vetni. E nemzeti jelentség nagy munkában a
kötetet, kiterjesztve újabban figyelmét nemcsak a szervezket a társaság részérl Szalay Imre min.
népdalra és népmesére, hanem a magyarság egy- tan., elnök és Solymossy Sándor ftitkár támo-
szer rétegeinek minden egyéb szellemi termelé- gatják. A felgyjtond anyag a külföldi rendszer
sére is. Az egész világon elszórt szakemberek köl- utasításai szerint rendezve, a Magyar Nemzeti
csönös érintkezésének megkönnyítésére, más ván- Múzeum levéltárába kerül örök letét gyanánt,
dorgyléseket és világkongresszusokat utánozva, amely úgy a hazai, mint a külföldi kutatóknak
a folkloristák is rendeztek hasonlókat, eddig mind- használatára bibliográfiai jegyzéket készíttet s
össze hármat, Parisban, Londonban és Chicagó- így teszi a magyar anyagot (mint helyzeténél és
ban. Az itt tartott eladások és vitatkozások, vala- népkeveredésénél fogva a legfontosabbak egyi-
mint az ily alkalommal rendezett néprajzi kiállítá- két) a nemzetközi tudomány számára hozzáfér-
sok is kétségtelenül elsegítették az efféle össze- hetvé. V. ö. Budapesti Szemle, 1912. okt. szám
jövetelek elé kitzött cél megközelítését. Ethnographia, 1712 4. füz.
Irodalom, Chambers Encyclopaedia, art Folklóré, Davidson Folkungok, svéd uralkodó család. A család
Tamástól Puymaigre, Folk-lore, Paris 1885 Sébillot P., Le
; ;

Polk-lore, Revue d'Anttiropologie XV., Paris 1886 Meyer

;
uralmának megalapítója Nagy Valdemár volt, kit
Gustav, Essays und Studien, Berlin 1885; Katona L., 1250., XI. Erik halála után választottak a svéd
Zur Litteratur und Charakteristik des magyarischen P. I. rendek királlyá. AF. Svédországban 1363-ig, Nor-
Allgemeine Char. des P., Zeitschr. f. vgl. Litteraturgesch. u.
Renaissance-Litteratur, Neue Polge Bánd I, Heft 1., Berlin
végiában pedig innen 1387-ig uralkodtak. A csa-
1887 Folk-Lore Joarnal Vol. 11 Folk-Lore Terminology. Id. lád tagjai: Valdemár 1250—75, Ladulás Magnus
; :

by Alfrd. Natt Vol. Ili: The Science of Polk-Lore by Char- 1275—90, Birger 1290—1318, Erikson Magnus
lotte 8. Burne. Vol. IV. Classification of Folk-Lore by Char-
lotte S. Burne. The Journal of American Folk-Lore. Vol. I. p.
1319—63 Erik 1357—59. és Hákon 1362-63-ig.
;

Katona Lajos, Ethnographia, Etimológia, Folklóré. Ethno- Azáltal, hogy Hákon Margit dán hercegnt vette
graphia 1890 Solymossy Sándor, Ethnographia és aesthetica. nül, útját egyengette a kalmari uniónak.
;

Ethnographia, 1904.
Folkas (Falkos, Fulkus, Fulko). 1. Borispárti
Folklore-Fellows szövetsége (néphagyomány- magyar fúr II. Béla korában. Azok közé tartozott,
kutatók szövetsége). A világszerte megiudított kik az aradi vérfürdbl (1132), hol Boris hívei
népköltési gyjtések e nemzetközi feldolgozó egye- közül 68 elkel embert koncoltak föl, megmene-
sületét 1906. alkották meg Kaarle Krohn helsing- kültek.
forsi és Axel Olrick kopenhágai egyetemi taná- 2. F. A XII. sz. dereka táján élt magyar fúr,
rok, kikhez késbb Johannes Bolté berlini ós C. kinek neve 1165—72. oklevelek záradékából so-
W. Sydow ronneby-i svéd kutatók csatlakoztak. hasem szokott hiányozni s így azon fm-ak közé
Az alapítók egy rég tapasztalt szükségnek felel- tartozott, kik IV. István bukása után Tamás ná-
tek meg vele, minthogy a népi emlékek (különö- dor, Ézsau ispán és mások helyett átvették Ma-
sen népmesék) nemzetközi összehasonlítása már gyarország kormányát. Legelbb 1158. fordul el.
elzleg, nem várt eredményekkel kecsegtetett. 1166. szolnoki fispán (Sauníkiensis comes) volt.
A népmeséknek, ballada-motivumoknak vándor- A következ évben részt vett III. István Dalmácia
lása, áramlása ós nemzetenként való átalakulá- visszafoglalására indított hadjáratában s Ompud
sai az els összevet kísérletek alkalmával meg- bán- és nádorral, Gurcha(Gurg), Smaragd és Tupco
lep mély bepillantást engedtek a népköltés lélek- ispánokkal együtt ö is hozzájárult Sebenico sza-
tanába. Az ilyféle kutatások eredményei azonban badalmainak megersítéséhez. A III. Béla trónra-
mindaddig nem voltak végérvényesnek tekinthe- léptével bekövetkezett kormányváltozás után, töb-
tk, míg az egyes meseelemeknek, epikus ének- bekkel együtt F. is visszavonult s többé nem is
töredékeknek minden európai (s esetleg ázsiai) találjuk nevét, vagy nagyon késn, csak 21 év
változatát a kutató nem ismerte és össze nem ha- múlva kezd ismét szerepelni, ha ugyan az 1193.
sonlíthatta. Hogy erre mód adassék, létesült az említett vasvári fispán s az 1198—99. említett
egyesület, amely arra törekszik, hogy országon- Pulko, bodrogi fispán, Endre herceg párthívei-
ként (esetleg vidékenként) megalakított osztályai nek egyike, egy személy volt vele.
révén felgyüjtse a népköltés és néphagyományok 3. F. A nógrádmegyei Kacsics nemzetség tagja.
lehet teljes anyagát a kéziratos anyagot egy- Élt a XIII. sz. dereka táján s a füleki vár ura volt.
;
 ;

Folkusfalva 643 — Pollinus

Hírhedt gonosztev volt a tatárjárás alatti és tabb mködési tere a személyzet szellem-erkölcsi
utáni zavarok alatt, miért 1245. fej- és jószág- és anyagi színvonalának emelése, amely téren a
vesztésre Ítélték, de megszökött s nyoma veszett. flzetésrendszer átalakítása és a külföldön is fel-
Pauler Gy. öertrud királyné gyilkosa, Simon bán tnést kelt részjutaléki rendszer az nevéhez
üának tartja. V. ö. Fejér Gy., Cod. Dípl. IV. I. fzdik. Jelentékeny része van Magyarország-kü-
401. Pauler Gy., A magy. nemz. tört. az Árpád-
; lönállásának a postai szerzdésekben ós egyéb
házi királyok alatt. II. 261. —4. F. volt a Kacsies nemzetközi viszonylatokban való sikeres ki-
nemzetségnek egy másik, amazzal egy idben élt, domborításában, ó képviselte hazánkat az 1912.
ugyanilynov tagja is, a Zécheni, harinnai Farkas, évi londoni, valamint 1896. a budapesti távíró-
palásti Radó, vingárti Geréb és Libercsey Tompos értekezleten. Számos kitüntetésben részesiilt.
családok se, ki még 1255-ben is szerepelt, midn Follla (ol.), eszelsség, bolondság.
az esztergomi egyház javára vizsgálóbírónak kül- Follicnlaris (lat.) a. m. tszs pl. a nyelv
;

detett ki. Ekkor már Szécsényben lakott. azon része, hol nyiroktszk vannak a pars P.
:

Folkusfalva, kisk. Turócz vm. szentmárton- linguae betegségeknél, pl. tszs mandulagyulla-
;

blatniczai j.-ban, (1910) 276 tót lak, u. p. Neczpáll,

; dás (tonsillitis F.): a mandula nyiroktszinek
u. t. Nagyrákó-Pribócz. gyulladása.
Folkvang,egy eddai dal szeiint a tizenkét isteni Folliculitis (orv.). A szrtüszbl n
ki (folU-
lakások egyike, valószinüleg nem egyéb, mint a culus),amely tüsz kifelé nyitott, parányi tölcsér
Föld képe. L. Asgard. alakú. Ebbe könnyen belejuthatnak baktériumok,
FolIe hlani'he és noir (ejtsd foi), francia fehér-
: izgató vegyi anyagok (pl. kén, kátrány, sók,
szemü szllöfajta,amelynek borából a legkitnbb bomló cukor stb.), amikor a tüszt környez br
cognac készül. gyulladásba jön. Egy más csoportja a F.-oknak a
Felien (Follenitis), 1. Angust, késbb Adolf szervezetbon keletkez okokból ered. E lobok egy
iy?«íw7(9,németköltö,szül.Giessenben 1794jan. 21., része genyedéssel jár, a szrnek kihullását, st
megh. Bernben 1855 dec. 26. Demagóg üzelmeiért maradandó elpusztulását okozhatja. Máskor a
két évig fogságban ült, azután Svájcban tanító környez br is elgenyed, nagy, karflolszer da-
lett, késbb turgaui birtokán gazdálkodott. Neve- ganatok keletkezhetnek, különösen a szakállban
zetesebb müvei Harfengrüsse aus Deutschland
: barbae), vagy elsorvadhat, összehegesedhe-
(F.
u. der Schweiz (Zürich 1822) Malegys u. Vivian
; a szövet. Számtalan alakja közül nevezetes
tik
(Konst. 1829); Tristans Eltem, regényes eposz a F. keloidica, mely a tarkón, évek alatt lép fel
(Giessen 1857); Das Nibelungenlied im Ton unserer fleg férfiaknál, és deszkakeménységü, hosszúkás,
Volkslieder (Siegfrieds Tod, Zürich 1842). An harántul fekv, néha több Q
em. nagyságú ko-
die gottlosen Nichts-Wüteriche, fliegendes Blatt pasz daganatokat okoz, melyek szélén ecsetsze-
von einem Verschollenen címen hat szonettje je- rüen össze vannak tolva a hajszálak. Másik alakja
lent meg (Heidelberg 1846), melyekbon a német- a F. mcrotica, ez különösen a hajzat szélein mu-
országi nihilista mozgalmat ostorozza. tatkozó, viszket, pörkös, lencsénél kisebb patta-
2. F., Kari, az elbbinek öccse, szül. Rom- násokból álló kitités.Gyakori a F.,mint ipari meg-
rodon 1795 szept. 3., megh. 1840 jan. 13., 1818. betegedés piszkos, poros munkát zknél, pL
magántanár volt a giesseni egyetemen. Politikai szénnel, porral, kátránnyal, kénnel, korommal,
költeményeiért sok elismerésben részesült, de egy- továbbá vegyi anyagokkal, pl. higannyal, terpen-
szersmind üldözéseknek is ki volt téve. 1829-ben tiimel dolgozóknál. Ellepheti a test összes hajszá-
Észak-Amerikába vándorolt ki és Bostonban a lainak és szreinek tüszöit. Gyógyítása többnyire
Harvard egyetemen a német nyelv tanítója volt. igen nehéz tisztaság, hámozás, dezinfekció,Rönt-
;

Iratait özvegye adta ki (Boston 1842, 5 kötet). genkezelés stb. útján ad eredményt.
FoUért Károly, a magyar kir. posta, távíró és Follicnlas (lat.), a follis kicsinyítése, a. m.
telefon vezérigazgatója, szül. 1859 jún. 24. Eszé- kis töml vagy tüsz ; így nevezünk az anató-
ken. Iskoláit Sopronban és Nagyszebenben, ajogot miában több képzdményt, pl. a petefészekben a
Kolozsváron végezte. Már 18 éves korában lépett petesejteket magukba záró tömlket (Graaf-féle
a postaszolgálatba, mint gyakomokj elölt és Nagy- F,), a hajszálak gyökerét körülfogó kötszövetet
szebenben, Kolozsváron, a vasúti mozgópostán (F. pili) s nem egészen helyesen a fehér vérsej-
és Budapesten végzett kiváló szolgálatai alap- tekböl álló gömböly vagy ovális sejthalmazokat,
ján 1885. a minisztérium postaosztályába került, amelyek a béltraktusban, nyelvben, mandulában
ahol aztán gyorsan haladt pályáján úgy, hogy és más helyeken fordulnak el (nyiroktszk). —
1896. már igazgató lett. Mint ilyen és 1904 óta F. növénytani értelemben a. m. tüszötermós (1. 0.).
mint figazgató tizenhárom évig végezte Szalay FoUiknláris bélfekély, 1. Bélfekélyek.
Péter oldalán az elnöki és pénzügyi osztályvezet Follinus,l. J.Mre7,szinész és író, szül.l84.Bras-
és helyettes sokoldalú teendit és Szalay halála sóban. Elbb vidéken mködött, Kolozsvárott Bö-
után 1909. posta és táv. vezérigazgatóvá nevez- löny József intendánssága alatt igazgatója volt az
ték ki. Szervez- és reform tevékenysége kiter- ottani Nemzeti színháznak, azután Budapesten a
jedt a posta-, táviró- és telefonszolgálat különféle Népszínházban mílködött, egyúttal mint rendez
ágaira (a vezérigazgatóság szervezése, a telefon késbb a Magyar Színháznak volt tagja. Színpadi
államosítása, a számadástétel egyszersítése, a mvei Szeget szeggel, népszínm (1886. a Nép-
:

hitelnyilvántartás, az Ausztriával és a többi kül- színházban); Háni, pályadijat nyert népszimn

földdel szemben tartozásaink lerovásának rende- (1888) Az öreg, vígjáték (szinrekerült a Vígszín-
;

zése, a magyar postának az osztr.-magyar bank házban) Bontó Pál, tört. énekes színm, amelyet
;

giróforgalmába való bevonása stb.), de legsajá- a Vígszínházban mutattak be.

 ;

Folliot de Crenneville Folyadékszórö

2. F. János (kiscsamai), színész, szül. Szol- tintafolt kivételére hígított sósav zsir-F. ben-
: ; :

nokon 1818., megh. Budapesten 1881 máj. 29-én. zin, terpentín,szappangyökér, mosó szappan, epe-
Bécsben képezte ki magát az énekben, aztán mint szappan rozsda-F. híg sósav, epeszappan, Eau
; :

opera-énekes fölváltva szerepelt Magyarország- de Javelle, hidrogénszuperoxíd a két utóbbit ;

ban, Ausztriában és Olaszországban. A szabadság- használják gyümölcsfolt tisztításra is sav-, ;

harcban mint százados vett részt, leverése után gyanta-, viasz- és kátrány-F. ammóniás víz ke- :

folytatta vándoréletét, mialatt többször igazgató is vésbenzinnel és alkohollalkeverve. A drága külön-

volt. Cikkeket is írt s darabokat fordított. leges titkos F. hathatós alkatrészei azok, amelyek
Folliot de Crenneville, Franz, gróf,osztrák tá- itt fel vannak sorolva és ezekhez teljesen hatás-
bornok, szül. Sopronban 1815 márc. 22., megh. talan anyagokat és illanó szagos olajokat kever-
Gmundenben 1888 jun. 22. 1849. Piemont ós nek.
Garibaldi ellen harcolt. 1850. tábornokká léptet- Foltvetés, az erdsítésnek az a módja, midn
ték el, s mint ilyen több éven át volt parancs- költség kímélése végett nem az egész területet, ha-
noka a Pármában elhelyezett osztrák dandárnak. nem csak lehetleg egyenletesen elosztott, egy-
Késbb altábornagy, azután erdélyi és horvát- mástól 1—1 Va m.-nyíre es négyszögletes vagy
országi hadosztályparancsnok volt. Részt vett az kerek foltokat munkálnak s vetnek be. Területük e
1859-iki olasz háborúban. A 60-as évek elején foltoknak 40— öOD cm. Ha kisebbek, a Dunántúl
meglehets befolyást gyakorolt az udvarban, egé- tányéroknak, másutt fészkeknek mondják.
szen az alkotmányos éra kezdetéig. Midn 1867 Fólya, nagyk. Temes vm. csáki j.-ban, (i9io)
után civilruhában beutazta Olaszországot, a hol 1306 oláh, német és magyar lak., hitelszövetkezet
évekkel azeltt szigorú uralmat vitt, Livornóban posta- és telefonállomás.
merényletet intéztek élete ellen. A gyilkos azon- Folyadék. Olyan halmazállapotú test, melynek
ban nem sebesítette meg. jellemz sajátsága, hogy alakváltozás ellenében
FoUonica, falu Grosseto olasz tartományban, igen kicsiny, de térfogatváltozás ellenében igen
a Tirrheni-tenger és vasút mellett, kb. 2000 lak., nagy ert fejt ki nincs is tehát állandó sajátos
;

nagy vasolvasztókkal, amelyben Elba-sziget vas- alakja, hanem az edény alakját veszi föl, melybe
érceit dolgozzák föl, de csak télen, mivel nyáron tesszük. A F.-ok sajátságaival egyensúly eseté-
a malária miatt elhagyják. ben a hidrosztatika foglalkozik, míg a hidrodina-
Folt, kisk. Hunyad vm. algyógyi j.-ban, (i9io) mika a mozgó F. tulajdonságait tárgyalja. L. még
322 oláh lak. u. p. ós u. t. Szászváros. Az erdélyi
; Kapillaritás.
részek történetében nagy szerepet játszott, de ki- Folyadéklánc, olyan galvánelemek sorozata,
balt Polti-család si fészke. 1477. egy Polti ki- melyekben az áramot csak folyadékkal idézik el.
rályi emberként szerepel. Folti László a Báthori Ha pl. kálilúgot és kénsavat likacsos hártyával
István idejében Lengyelországból betelepedett Fe- választunk el s mindegyik folyadékba platina-
kete de Pritsch családból házasodván, gr. Bethlen lemezt merítünk, melyeket platinadróttal kapcso-
Sámuel örökölte tlük P.-ot s az utolsó Bethlen, lunk össze, galvánáram halad a savtól a lúg felé.
az 1892 Velencében öngyilkossá vált 'Bethlen
. Folyadékmérték, 1. Mérték.
Olivér legutóbb is bírta. F. és Algyógy közt van Folyadékok nyomása. Folyékony testek ré-
a római Germizara vár helye, melyet a nép Tur- szecskéikönnyen elmozdíthatók és oly kevéssé
jaknak nevez a régi 1 örök-családról. összenyomhatok, hogy rendes körüímények között
Foltényi Vilmos, színész, szül. Komjáton Nyit- a folyadékok összenyomhatatlanoknak tekinthe-
ramegyében 1820 máj. 24., megh. Debreczenben tk. A könny mozgékonyság miatt folyadék fölül
1904 febr. 3. Gyermekkora óta csaknem a szín- nyitott edényben csak akkor lehet egyensúlyi ál-
padon élt, kivéve az 1848—49. évet, mikor lapotban, ha szabad felszíne vízszintes, amidn a
mint honvédtüzér harcolt. A szabadságharc után nehézségi er iránya reá merleges. Ha folya-
újra beállott színésznek s elfoglalta bonvívant dékra nyomást gyakorlunk, akkor ez minden
szerepkörét. 1885. évi dec. 10., 44-ik színészi év- irányban egyenletesen és gyengítetlenül terjed
fordulója alkalmából Debreczenben, hol rendkívül tova. Az elzáró edény falaira a nyomás merle-
népszer volt, lépett föl utoljára. Ott is maradt gesen hat és pedig egyenl nagy felületi részekre
élete végéig, mint a helybeli úri kaszinó könyv- egyenl ervel. Ez a hidrosztatika alaptörvénye.
tárnoka. Ebbl az is következik, hogy a 2-, 3-, 4 .-szer oly . .

Folticeni, város, 1. Falticeni. nagy falterületre es nyomás is 2-, 3-, 4 .-szer . .

Foltos ajakoshal, 1. Ajakoshalfélék. oly nagy. Ezen körülményt elnyösen használják

Foltos hiéna, 1. Hiéna. fel a hidraulikus sajtónál (Bramah-féle sajtó),
Foltos kabeljau (Qadus mglefinus L.), 1. Ka- amellyel kis ervel óriási nyomást lehet ki-
heljau. fejteni.
Foltos pala, a kontaktpaláknak egyik csoport- Folyadékszóró. A F. oly készülék, mely vizet,
ját alkotja (1. Csomós pala.) vagy más folyadékot a szükséghez képest por-
Foltos torpedó (Torpedó marmorata Risso a. laszt. A folyadék szétszórásához a következ ré-
m. zsibbasztó rája), 1. Elektromos halak. szek szükségesek a folyadéksugarat vibráló és
:

Folttisztító szerek. Rendszerint a foltot okozó körmozgásba kell hozni úgy, hogy midn ez a
anyagok oldószerei v. olyan szerek, melyek vegyi csbl kilép, a centrifugális er által szétszóród-
hatásuknál fogva a folt anyagát oldhatóvá teszik jék. A cs kúpalakú szájában egy csavaralakú
V. pedig fehérít szerek, pl. az Bau de Javelle, csatorna van. Amint a nyomás alatt áUó folyadék
mely a gyümölcsfoltok tisztítására használatos. a F.-n keresztül megy, a csavaralakú csatomán
Tinta-F.: sóskasav, citromlé; papírosra ejtett keresztül áramlik és körmozgásba jut s amint a
Folyam 645 — Folyamodás
osö száján kilép, a centrifugális erö szétszórja. dolog természete szerint a F. kultusza t()bbnyiro
Így mködik a Körting-fólo P. Fként a gzgépek csak az illet helyhez volt kötve. Általános tisz-
fái'adt gzének htésére s a tzgépeknél (karbu- teletben csak az Acheloos és Alpheios részesült.
rátor) használják. A P. Okeanos (a világtenger) és Thetys fiaiként
Folyam, a nagyobb folyók neve, kivált azoké, szerepeltek a mondában, a nép többnyire mint
melyek közvetlenül a tengerbe szakadnak, 1. Fo- az illet vidék si királyairól beszélt róluk s el-
lyó. — P. az elektrotechnikában, 1. Elektromos kel nemzetségek hazájuk folyój ában a maguk sét
aram és Elektromosság. látták. A szaporodás misztikuma sok egyéb monda
Folyamágy, 1. Meder. között azt az általánosan elterjedt hitet is keltette
Folyam- és belvízi szállitmánybiztositás, 1. az antik —
és egyéb primitív —
népeknél, hogy
Biztosítás. az újszülött a P. ajándéka. Ennek a hitnek gyer-
Folyam- ós tengerhajózási részvénytársa- mekszobai utóhajtása az ismert gólya-mese. Evvel
ság, 1. Magyar folyam- és tengerhajózási rész- összefügg az a számos szerelmi viszony, melyet a
vénytársaság. mondában P. halandó nkkel sznek. Templomokat
Folyamhajózás, 1. Belvízi hajózás. építettek a P. tiszteletére, papokat rendeltek nekik,
Folyami géb (Gobius uviatüis C. V., áuat),gyakori áldozatokat mutattak be nekik (a leg-
1. Géb. szentebb, mert legdrágább áldozatuk a folyóba do-
Folyami gyöngykagyló, 1. Folyami kagyló. bott fehér ló volt) s különösen az ifjak, amikor
Folyami kagyló (áiiat, TJnio Phü.), a lemezko- felserdülvén, addig megnövesztett hajukat lenyír-
poltyús lágytestüek v. kagylók ('i^ameZ/iferawcAm) ták, fürtjeikét hódolatuk jeléül a folyóba dobták.
osztályában a valódi lemezkopoltyusok (Eidamel- Utóbbi szokás, mely primitív népeknél igen elter-
lihranchia) rendjének IJnionidae családjába tar- jedt tünet, a néprajzi kutatás értelmében eredeti
tozó kagylófaj. Kagylói, melyeket békateknnek emberáldozat pótlásaként tekintend. Ábrázolásuk
is neveznek, megnyúlt tojásdad alakúak, vastag részint bikaalakban mutatja ket (a folyam zúgása
falúak és barnavörös színek. A hátoldalon lev keltette e képzetet), részint kígyónak, sárkánynak
zái'ókészülékk lécalakú fogból és ehhez ill ba- képzelték ket, de igen gyakori az emberképü
rázdából áll, melyek a két kagylófelen egymásba ábrázolásuk is (ilyenkor a fekv helyzetk a leg-
illenek. Két ers záróizom szolgál a teknk össze- gyakoribb: ennek leghíresebb példája a Nilus-
zárására. Hazánk folyó és álló vizeiben igen kö- szobor a Vatikánban). V. ö. Fauly- Wissowa, Real-
zönséges. A tavikagylóval (Anodonta, 1. o.) együtt Encyclop. d. class. Altertumswiss. VI. köt. Piuss-
a fenék iszapjában él. Kagylóit régebben festék- götter címszó alatt.
csészókül használták, innen ered a Festökagyló Folyami sügér, 1. Sügér.
ehievezés. Újabban csiszolva apró erszények v. Folyami vámok, 1. Vámok.
más piperecikkek, fleg pedig gombok készíté- Folyammérés, 1. Vízrajzi felvété, ek.
sére használják. A P. közé tartozik a folyami Folyammérnöki hivatal. Az állami kezelés
gyöngykagyló (Margaritana margaritifera L.) is. alatt álló folyókon és folyószakaszokon elforduló
E faj kagylóínak bels felületét különösen vastag vízügyi mszaki szolgálat, a vízjogi törvény végre-
gyöngyházréteg vonja be. Ha a köpenye alá vala- hajtása körül felmerül teendk, nemkülönben a
mely idegen test jut be, a gyöngyházréteg ezt az folyamrendöri felügyelet ellátását a kir. P.-ok
idegen testet is bevonja az ilyen képzdményeket végzik. Minden egyes folyammérnöki hivatal élén
;

gyöngynek nevezzük. Kismértékben minden P.- egy fnök áll, ki az ügyek ellátására megfelel
nak megvan ez a gyöngyterm tulajdonsága. A számú mszaki és irodai személyzettel rendelke-
folyami gyöngykagylók éppen úgy, mint a ten- zik. A P. intézkedik mindazon mederszabályozási,
geri gyöngy kagylók (1. o.) kiváló mértékben rea- ármentesítési s ezzel kapcsolatos vízlevezetési és
gálnak a köpenyük alá jutott idegen testek izga- halászati, valamint folyamrendri ügyekben, ame-
tására,- gyöngyházréteg kiválasztásával teszik lyeknek helyszínelését, felvételét és foganatosítá-
az idegen testet ártalmatlanná. De az így keletke- sát vagy felügyeletét a fóldmívelésügyi miniszter
zett gyöngyök közül csak kevésbl válik értékes hozzá utalja, v. amelyek elvégzése a törvény és
gyöngy, mert csak azoknak van nagy értéke, rendeletek értelmében hatáskörébe taitozik. Ár-
amelyek a köpenyben szabadon fejldtek, tetsze- védelem tekintetében felügyel arra, hogy az ár-
ts, gömböly alakúak, egyenletes színek és fé- menteslt társulatok a törvényben, rendeletekben,
nyek. Átlag minden századik gyöngykagylóban árvédelmi szabályzatokban foglalt kötelezettsé-
van egy selejtes, minden kétezredikben egy köze- güknek megfeleljenek. A miniszter rendeletére a
pes és csak minden 2700-ikban van egy szép kijelölt helyeken vagy társulatoknál a mszaki
gyöngyszem. Loew Csehországban 24,000 K-ra árvédelmet vezeti, illetleg annak vezetésénél
becsüli a folyami gyöngyhalászat jövedelmét egy közremködik. Nyilvántartja a hatáskörébe tar-
évben. Legnagyobb hasznot azonban mégis a tozó társulatok, községek stb. árvédelmi készült-
gyöngyházgombok gyártása hoz, melyeket a ségét. Az országban 17 P. van, tudniillik 1. a po-
gyöngykagyló teknöibl szokás elállítani. L. még zsonyi 2. a komáromi 3. a budapesti 4. a zom-
; ; ;

Gyöngyház és Gyöngy. bori;5. az újvidéki; 6. apancsovai; 7. a szat-

Folyami képzdmény, a geológiában a folyók- mári 8. a sátoraljaújhelyi 9. a szolnoki 10. a
; ; ;

lerakta anyag, illetleg réteg. szegedi 11. az aradi 12. a temesvári 13. a gyu-
; ; ;

Folyami ráí, I. Rák. lai 14. az eszéki

;
15. a sziszeki
; 16. a mitrovl- ;

Folyamistenek. A régi Görögországban és Itá- czai 17. a nagykanizsai.

;

liában számtalan nagyobb és kisebb folyót része- Folyamodás, általában magánfélnek hatóság-
sített a körüllakó nép istentiszteletben, de a hoz intézett kérelme, kérvény. Különösen P.-nak
 ; .

Folyamodvány 6é6 — Folyékony kristályok

nevezik a birák és bü'ósági hivatalnokok ellen rje valamivel kisebb, mint az üres hengeré. Az
emelt felügyeleti panaszokra, valamint birósági ón a nyomás hatása alatt a keskeny közbe hatol
hivatalszolgák fegyelmi ügyében hozott határozat fel s így üres hengert alkot. A fémek F.-án alap-
eUen beadható jogorvoslatot, továbbá a Bp.-ben szik az érmek, pénzek verése is.
a kir. ügyészségnek a vád képviseletét megtagadó Folyasztott vas és folyasztottacél, az a kovács-
határozata eUen a fügyészhez beadható jogor- vas és acélfaj, melynek gyártása az anyag híg-
voslatot. A telekkönyvi rendeletben említett F. folyó állapotát okvetetlenül megkívánja és a m-
a. m. fel-P. (1. o.). velet végóig meg is tartja, úgy hogy a termék
Folyamodvány, 1. Kérvény. mintákba önthetö. Nevezik még ezeket a vas- és
Folyamrendrség, szorosan véve a folyóknak acéUajkat folytvasnak és folytacélnak is. L. Vas.
(meder, part, vízi építmények, vízhasználatok, Folyatás v. üzekedés. Az üsznél v. tehénnél
hajómalmok, halászat), általánosságban a ható- a nemi ösztönnek megnyilvánulása, azon idpont
sági rendelkezés alá tartozó ú. n. közvizeknek tehát, amikor a bikát hajlandó felvenni. Ilyenkor
rendri felügyelete (vizi rendrség) és közigazga- nyálkás nedv folyik a nemzszervekbl, a tehenek
tása. Jogszabályai fként a vízjogi törvényben és üszk egymásra ugrálnak, s ha hozzáférnek,
(1885. XXin. t.-c., 1891. évi dec. 31-iki horvát- a bikát felveszik. A F. a szarvasmarhánál sok-
szlavón autonóm törvény), a halászatról szóló szor már 8 hónapos korban jelentkezik, de ilyen
1888. XIX. t.-c.-ben, a vontató utak ós a szabad fiatalon még nem szabad párosítani. A F. csak né-
kikötés tárgyában 1886. évi 39,507 közm. és közi. hány napig tart, s ha ez id alatt termékenyül a
miniszt. szám alatt kibocsátott rendeletben ós a tehén, csak leellés után jelentkezik ismét, ha
hajómalmi (1888. évi 33,477 közm. és közi. min. azonban nem termékenyül, 4— 8 heti idközökben
sz.) rendeletben vannakmegalkotva. Különrendör- az egész éven át ismétldik. Az üzekedési idn
közegei nincsenek, a rendri teendket a helyi kívül a tehén a bikát nem veszi fel, v. ha felvenné
rendrség (Budapesten a dunai ker. kapitányság) sem termékenyül. A szarvastehén szept. elejétl
látja el a kihágási esetek I. és II. fokban a ren-
; okt.közepéig folyat, késbben még akkor sem,
des kihágási bíráskodás körébe, végs fokban a ha medd maradt.
fóldmívelésügyi miniszter elé tartoznak. Szak- Folyékony hangok (lat. liquida), az l, r, n, ny,
szervei a m. Mr. folyam- (kultúr-) mérnöki hivata- m mássalhangzók. Átmenetet képeznek a mással-
lok, az alájuk rendelt folyamfelvigyázókkal, víz- hangzók és magánhangzók között tiszta zönge- ;

mesterekkel, gát- és zsilipörökkel. Segédeszközei hangok, mint a magánhangzók, de míg ezeknek

a vizi könyvek, melyeket a törvényhatóságok els kiejtésekor a szájüreg teljesen nyílt, amazoknál
tisztviseljénél és a hajómalmok nyilvántartási 6gy-egy helyen el van zárva. Az orrhangok (n,
fkönyvei, melyeket a folyam- (kultúr-) mérnöki ny, m) kiejtésekor a szájüreg teljesen el van zárva
hivataloknál vezetnek. s a hangzó leveg tüdnkbl orrunkon át jön ki
Folyamrendszer, vízrendszer, 1. Folyó. az Z-nél a száj üregnek középs része van zárva, az
Folyamszabályozás, 1. Folyók szabályozása r-nél pedig éppen csak ez van nyitva. L. Hangok.
és Folyók csatornázása. Folyékonyítás, 1. Folyósítás.
Folyam-szállítmánybiztosítás, 1. Biztosítás. Folyékony kristályok (ásv. 1. a színes kép-
;

Folyamzár, oly erdítés, mely fleg lövegei- mellékletet). Valamint az amorf testek szilár-
nek hatásával a folyamon való hajózást megaka- dak és cseppfolyósak, úgy a kristályos testek
dályozhatja. között nemcsak szilárdakat, hanem bármeny-
Folyany, a fluor (1. o.) helytelen magyar neve. nyire különösen is hangozzék, cseppfolyós hal-
Folyás, valamely testnek állandó er okozta s mazállapotuakat is találunk. Régi tapasztalati
az idvel fokozódó deformációja (alak- v. szerke- tény, hogy egyes kristályos anyagok lágyak, haj-
zetben változása), melynek be kell következnie, líthatok, pl. a fémek nagy része, az organikus
ha a molekulák képesek a hely változásra. Ez be- anyagok közül a paraffin, kámfor, stb.
állhat, ha a testre gyenge, de sokáig tartó er Lehmann 0. karlsruhei tanár vizsgálatai derí-
hat és akkor is, ha a testnek majdnem egész fe- tették ki, hogy vannak még lágyabb kristályok
lületére óriási nyomó er hat. így két végén alá- is, st az újabb tapasztalatok azt bizonyították,
támasztott pecsét viaszrúd saját súlyának hatása hogy vannak olyan anyagok, amelyek már arány-
alatt lassanként meghajlik. AUandó nyomás alatt lag alacsony hmérsékleten annyira lágyak, hogy
a rideg jég is «plasztikussá», képlékennyé váUk felületük alalqa teljesen egyezik a folyadékoknál
és üyen állapotban a folyadékokhoz hasonló F.-t tapasztalt felülettel. Optikai viselkedésük alapján
tanúsít, mint pl. a gleccserek jege, mely a völgyek azonban a kristályos anyagokhoz keU sorolnimk,
szélességéhez alkalmazkodva, valóságos jégfolyót mert anizotropok s ez csakis a molekulák szabály-
alkot. Szilárd szurok, tölcsérbe helyezve, azon las- szer elrendezdése mellett lehetséges.
sanként átfolyik. Az ers nyomásokkal elállít- Ez anyagokat 2 csoportba oszthatjuk, ú. m. a
ható F.-ra nézve Tresca, olasz fizikus végzett ér- tulaj donképeni F., ahol a kiváló F. még bizonyos
dekes kísérleteket. Különböz fémekbl való la- fokig hasonlítanak a rendes kristályokhoz, ameny-
pokat vastagfalú hengeren átsajtolt s a fémek nyiben felületüket annyira-mennyire sík lapok
pálcaalakban, folyadéksugárhoz hasonlóan, hagy- határolják, és a kristályos folyadékok csoport-
ták el a hengert. A fémek ezen F.-át most sokféle- jába, amely utóbbiaknál már kristályformának
képen felhasználják. Az olaj festékek, fogpépek, nyomát sem találjuk.
stb. hüvelyeit (tubusait) pl. úgy készítik, hogy Az els ily anyag a jódezüst egy sajátságos
erösfalú henger fenekére ónlapot helyeznek s ezt módosulata volt. De sokkal jellegzetesebb képvi-
olyan tömör hengen'el nyomják, meiynek átmé- seli akadtak a koleszteril-benzoátban, a pára-
 FOLYÉKONY KRISTÁLYOK.

6. Kgy csepp az 8. Molekula- 9. Egy csepp 11. Egy csepp

I. fhelyzetben. szerkezet. sarkított fénybeo. keresztezett
2. Aü ammoniumoleát két kristá- nikolok között.
lyának összefolyása.

iW
o

4. Két ti. Három

r-
egyénbl álló iker keres/
knatiiiyciüpp. tej5ett nikolok között.

i. Aa 1. flielyzutb'jü
kristálycseppek.

íT^
1. A p-azoxibenzoésaveszter 14. Egy csepp a II. 13. Molekula-
folyékony kristályai. fhelyzetben. szerkezet.

10. Kristálycseppek sarki- 12. Cseppek keresz- 15. Összenyomott 18. összenyomott cseppek félig keresztezett
tott fényben. tezett nikolok között, csepp a 11. fhely- nikolok között.
zetben.

20. Elcsavarodott cseppek 16. II. föhelyzet 17. II. föhelyzet 24. Összefolyt cseppek sarkított
természetes fényben. keresztezett nikolok között. fényben.

23. összefolyt cseppek határ- 19. Elcsavarodott csepp 22. Kettöscsepp. 21. II. föhelyzetü cseppek a mág-
vonalakkal. a II. fhelyzetben. neses mezben (nyilirány).

25. Ékalakú tömeg keresztezett 26. Eltorzult tömeg ter- 27. Eltorzult keverékanyag 28. Trichites réteg-
nikolok között. mészetes fényben, sarkított fényben. kristálycseppek.

• FcHyí'kony kristályoki cikkhe:. RÉVAI NAQY LEXIKONA.

 :

Folyékony testek — 647 — Folyó

azoxiánizolbau és a paraazoxibenzoesavetilesz- Vízrendszer, folyamrendszer, vízhálózat alatt

terben. A. F.-at alkotó anyagok közös tulajdon- azon vizek összességét értjük, melyek egymással
ságai, hogy bizonyos hmérsékleten zavaros, kapcsolatosak. A vízrendszer területét az illet
anizotrop folyadékká olvadnak. További hevítés- ffolyam vízgyjt területének v. vizkömyékének,
nél izotrop folyadékká változnak, vagyis kitisz- vidékének nevezzük; pl. a Duna vízgyjt területe
tulnak. Az olvadási és a kitisztulási pont között az a 810,000 km^ nagyságú felület, amelyre hulló
létezhetnek a F. Miki'oszkóppal vizsgálva a F.-kat, csapadókvizet a Duna vezeti a tengerbe. Az egyes
rajtuk egy csomó olyan jelenséget fedezhetünk vízrendszereket a vízválasztó képzelt vonala vá-
fel, amelyeket eddig csak az élk világában talál- lasztja el egymástól. A vízválasztó rendesen hegy-
tunk. Ilyen jelenség két ki'istálynak összeolva- gerincekkel esik össze, de sok helyen a síkon hú-
dása (1. képm. 2. áhra), st mi több, az osztódás- zódik keresztül és ilyenkor gyakran bajos pontos
hoz hasonló jelenséget is figyelhetünk meg. Meg meghatározása, st néhol lehetetlen. A mollékelt
kell még emlékeznünk arról, hogy ezek a F. és táblázat a föld legnagyobb folyamainak hosszát
kristályos folyadékok mikroszkóp alatt rendkívül és vízkörnyékk nagyságát mutatja.
változatos mozgásokat végeznek. (Pálcikák elre- A
legnagyobb F.-k hossza és vízkömyéke
hátra úszkálnak, golyószerüek tengelyük körül
forognak, ismét mások kígyószer mozgásban
vannak.) A kristályos folyadékok tulajdonságait
Lehmann a paraazoxifenetolon tanulmányozta.
A megolvasztott anyagból kihlés közben apró
cseppecskék válnak ki, melyek már közönséges
fénynél sajátságos bels szerkezetet árulnak el.
A képm. 6'. és Iá. ábrája ezen cseppeket két f-
helyzetükben tünteti fel. A cseppek összeolvadá-
sát a 23. és 24. ábrában látjuk. Sarkított fény-
benvizsgálva, anizotropoknak találjuk. Bvebben
tájékoztatnak a következ munkák 0. Lehmann, :

Die neue Welt der flüssigen Kristalle (Leipzig

1911) ; Schenk R., Kristallinische Flüssigkeiten
und flüssige Kjistalle (Leipzig 1905) HütüErnö, ,

F. és kristályos folyadékok. Természettudományi

Közlöny 1906. 568-577. old.
Folyékony testek, 1. Folyadék.
Folyékony tüz, az 1861— 65-iki amerikai had-
járatban gyújtógolyók megtöltésére használt fosz-
for és kénvegyülék (ném. Phönizisches Feuer,
ang. fenian fire), mely kiömölve önönmagátóí
meggyuladt és lobogó lánggal égett. L. még
Lotharingiai tüz és Görögtz.
Folylalva, Msk. Maros-Torda vm. marosi alsó
j.-ban, (1910) 430 magyarlak. ; u. p. és u. t. Maros-
Vásárhely.
Folyó. Általában az állóvíz ellentéte, A leg-
kisebb F. -vizeket ér, csermely, patak, a leg-
nagyobbakat folyam néven szokták megkülön-
böztetni. Éles határ nincs a különböz elneve-
zések között. A kisebb F.-kat rendesen két sza-
kaszra osztják: fels és alsóra; a nagyobbakat
pedig egy középs közbeigtatásával háromra.
Felsnek azt nevezik, hol még csak patakszer
jellege van. Néha ezt még két részre osztják, kü-
lönválasztva a legfels szakaszt, a forrásvidéket.
Az alsó szakaszt a meder fejlettebb vonala s a
nagyobb vízbség jellemzi. A szakaszokat rende-
sen valamely jelentékenyebb mellékvíz beömlése
határolja; az árapállyal bíró tengerekbe öml ki-
sebb F.-knál pedig ennek visszahatása néha ;

azonban valamely hegység szilárd kzetpadjának

átvonulásából folyami akadályok keletkeznek,
ú. m. pl. a magyar Al-Duna hosszában a Vaskapu-
nak nevezett sellk.
Sok vízrendszerben nem a legnagyobb F.-t
tekintik fö-F.-nak, hanem egy kisebbet, pl. a Duna
vízrendszerében a hosszabb és bvizübb Innt a
Duna mellék-F.-jának tekintik. Ilyenforma vi-
szonyban van a Missouri is a Mississippivel.
Folyóbeszéd 648 Folyók csatornázása

melynek nincs deltája, a torkolatot eliszaposítja. szorításával) már nem lehet célt érni, két mód-
A P.-k esése méterektl milliméterekig terjed szer áll rendelkezésre a) víztárolók (völgyzáró-
:

latitudeben változik. A Duna esése a Vaskapu gátak) építése (vízraktározás) b) a csatornázás.

;

egyes helyein 1-20 m. km.-enkónt, a Tiszáé alsó A víztárolókat külföldön —

különösen fejlett
szakaszán 3—4 cm. ipari viszonyok közt — már több helyen felhasz-
A F.-k sebessége esésük nagyságától függ és nálják a hajózási mélység növelésére. Az árvize-
a meder alakja és a vízállás magassága szerint ket a hegyekben épített nagy völgyzárógátak
változó súrlódástól. Nagy vízálláskor a súrlódás mögött visszatartják és a raktározott vizet a szá-
aránylag csöldíen, a folyás gyorsul. A hajózható raz idszakban engedik le. Ezzel egyrészt a folyó
folyók közül a lassúbb folyásuaknak 0"40— l'OO vízmennyiségét és így a vízmélységét is növelik,
m., a gyorsabb folyásuaknak 1-00— 3'00 m. a se- másrészt lebocsátás közben turbinák segélyével
bessége másodpercenként. A sebesség mérésére jelentékeny víziert állítanak el, melyet villa-
szolgáló eszközöket 1. Yízsebességmérés alatt. mos úton szétosztanak az iparvidékeken.
Minél sebesebb valamely F., annál mélyebben vájj a A víztárolás azonban —
különösen kedvezt-
ki medrét. A talajnak ezen kiváj ásat, melyet a len, szélsséges klimatikus viszonyok mellett (pl.
víz eleven ereje végez, eróziónak nevezik. Az hazánk jó részében) — aránylag nagyon költsé-
erózió a puhább földben vagy sziklafajban gyor- ges. A víztárolók kérdése Magyarországra nézve
sabban halad, mint a keményebben. A vízesések rendkívül fontos, azonban megoldása az idevo-
többnyire a F.-k fels szakaszait jellemzik. A natkozó tanulmányok szerint csakis az öntözések
lépcszetes vízeséseket cascadenak, a lejtsebb nagyobb mérték elterjedése és a vízerök kihasz-
vízeséseket sellöknek nevezik. A F.-k iszapot, nálása szempontjából válik majd lehetvé. Ezért^
homokot, kavicsot szállítanak tova medrükben. mint külföldön is a legtöbb helyen, úgy hazánk-
Minden árvíz után az elárasztott területen iszap ban is a csatornázás aleggaziashgosahb módszer
és homokréteg marad vissza, melyek által évszá- a kisebb folyók hajózhatóvá tótelére. A csatorná-
zadok folytán a P.-vizek árterülete jelentékenyen zás a folyó lépcszésében áU. A torkolatnál egy,
emelkedik. Ahol a P.-k vize végkép megállapodik, a folyó medrébe keresztben beépített gáttal (duz-
pl. tóba vagy tengerbe ér, ott végképen lerakja zasztómvel) felduzzasztják a vizet. Ez a helyi
összes hordalékát. Ott keletkeznek a P.-k homok- viszonyok szerint mintegy 2'0 és 50 m. határok
jából V. iszapjából azok a szigetek, melyeket a kö- közti duzzasztás bizonyos távolságig hat felfelé.
zöttük szétágazó medrekkel (ágakkal) együtt del- Minél kisebb a folyó esése, annál messzebb. Pl.
táknak (1. 0.) neveznek. Olyan P.-k torkolatából, egy folyó esése 5 cm. km.-enként és a medrében
melyek nyíltabb, mozgékonyabb tengerekbe ömle- egy olyan gátat építenek be, mely a vizet a kis-
nek, az ers árapály kitakarítja a homokot és an- víz fölé 2 m.-re duzzasztja fel. Ha a meder feneke
nak következtében delták nem képzdhetnek, ha- átlagban 1-0 m. volt a kisvíz alatt, akkor most a
nem tölcsérszerüen nyitva marad a torkolat, tehát duzzasztóm felett 3*0 m.-es vízmélység áll el,
hajózásra kedvezbb. Ilyen nyilt torkolatuk van mely mélység felfelé átlagban minden km.-re
az angol P.-k legnagyobb részének. L. még Fo- 5 cm.-rel csökken. A 20. km.-nél már csak 2 m.
lyók csatornázása, Folyók szabályozása, Folyó- lesz a vízmélység. Ha pl. az elállítandó hajózási
vizek beszennyezése. mélység 2-0 m.-ben van megszabva, akkor itt a
Folyóbeszéd, a próza neve, szemben a szaka- 20. km.-nél kell a legközelebbi duzzasztómvet
szokra tagolt és kötött mozgású verses eladással. felállítani, melynek hatása felfelé újra bizonyos
L. IVóza. távolságig hat ós így tovább. Vagyis az egyenle-
Folyóf, futóka v. folyóka (növ.), 1. Ckmvolvulus. tes esés folyómeder lépcssen folyton magasab-
Folyóirat, 1. Hírlap. ban fekv medencék egész sorozatává alakíttatik
Folyóka, kisebb méret, sekélyebb nyitott csa- át. Az egyes medencéket a gátak választják el,
torna az esvíz elvezetésére. melyeken keresztül a víz lebukik az alsóbb me-
Folyóka (növ.), 1. Convolvultis. dencébe. Ezeken a 2—5 m.-es vízeséseken (gá-
Folyók csatornázása. Folyóknál a kisvizek takon) a hajók nem mehetnek keresztül, csak kü-
és árvizek tömege közt rendszerint igen nagy a lönleges emelszerkezetek segítségével. A hajók-
különbség. A hajózásra legkedvezbb közép víz- nak a magasabb vízszinre való felemelésére,
állások a nagy folyóknál aránylag tovább, de a vagy viszont a fels vízszinrl az alsóra való le-
kisebb folyóknál rendszerint csak igen rövid ideig bocsátására a hajózó zsilipek, csegék vagy ka-
tartanak. marazsilipek (1. o.) szolgákiak, melyek a duz-
Nagy folyólmál (pl. Duna, Tisza) szabályozási zasztógátak mellett vannak elhelyezve. Az egyes
munkákkal, így párhuzammvekkel, sarkantyúk- gátak közti medencét bögének vagy tartánynak
kal stb. (1. Folyók szabályozása), melyek a med- nevezik. A duzzasztómvek lehetnek szilárdak,
ret összeszúkítik és így a vízmélységet növelik, vagy eltávolíthatók. Ez utóbbiakat mozgó gátak-
el lehet érni, hogy kisvizek idején is elegend nak (1. 0.) nevezik. A szilárd gát nemcsak a kis-
mélység álljon a hajózás rendelkezésére. vizet, hanem az árvizet is felduzzasztja. A külön-
Kisebb folyókon azonban (pl. a Bégán, ahol a ben is magas árvíz még magasabbra duzzasztva,
kisvíz tömege másodpercenként 3—4 m»-re is le- többnyire nagy károkat okozna. Éppen ezért a
sülyed), a középvizek hiányát, illetleg rendkívül szilárd gátakat csak kevés helyen lehet alkal-
rövid idre terjed tartamát szabályozásokkal pó- mazni. A mozgó gátaknak, melyek rendszerint
tolni nem lehetséges. vasszerkezetüek, igen nagy elnyük, hogy azo-
A kell hajózási mélység (mintegy 2 m.) el- kat a meder fenekére lehet lefektetni, vagy a
-

állítására, ahol a szabályozással (a meder össze- nagyvíz színe fölé lehet felemelni és így árvíznél
 : : 6
;

Folyókövecs — 649 — Folyók szabAIyoz&sa

semmifólo duzzasztást sem okoznak. Ahol a böge A gátak közé szorított folyó árvizének magas-
(tartány) vize magasabb a partoknál, hogy a duz- sága és így sebessége és elevenereje is növeke-
zasztott víz a vidéket el ne borítsa, a kiöntés el- dik, a víz a partokat ersebbon szaggatja, mint
len a parton vizfogó töltéseket (1. o.) és az ezeken ezeltt. Ezért — részben az ármentosítéssel kap-
átszivárgó víz aWQZQÚ&évQ párhuzamos lecsapoló csolatban, részben azonban már elbb is — meg-
árkokat készítenek. kezdik a partoknak ehnosás elleni biztosítását.
Hazánknak szabadon hajózható folyói, vagyis Ezzel összekötik a mellékágak elzárását, a folyó-
ahol a 2 m. hajózási mélységet szabályozással nak egy egységes mederbe való terelését és olyan
lehet elállítani, a következk vonalozását, mely egyrészt a hajózásra is elönyö-
sebb, másrészt a jégvonulást is megkönnyíti és a
Oaua 930 km.
Dana mel 188 • jégtorlódások (1. o.) keletkezését lehetleg meg-
Tiffl» _- . 694 . akadályozza. Ez a középvízi szabályozás, mikor
Dráva — . 196 »
nagyobbára csak a meder szélére terjesztik ki a
Ba&ra 598 .
figyelmet, a meder középs részével, az ott kis-
összeseo _ 2106 km.
víznél keletkez zátonyokkal stb. még nem sokat
Az ország többi folyóit a végbevitt kiterjedt tördnek.
tanulmányok szerint csakis csatornázás útján Hajózható folyóknál a következ fázis a kisvízi
lehet hajózhatóvá tenni. szabályozás. Száraz idszakokban a folyó víz-
Az 1904. XIV. és 1908. XLIX.t.-c.-ekben a tör- mennyisége nagyon megcsökken, a kevés víz a
vényhozás —
összesen mintegy 70 millió K. költ- nagyobbára túlságos szélesre szabott középvízi
séggel — a következ folyók csatomázását ren- medret csak részben tölti meg, abban ide-oda ba-
delte el rangol, zátonyokat alkot és— különösen nagyobb
Soroksári Danaág 55 km. hossaban esés vizeknél — ezt a kisvízi medrét is mind-
Vág 68 .
untalan változtatja. A vízmélység a zátonyokon
8ió _ _ 110 .
Temes ... ... ._ 87 « nagyon csekély és ezenkívül a kisvíz ide-oda ka-
Béga 153 » nyargása is megnehezíti a hajózást. A hajózás
Kulpa 135 »
igényei folyton nnek, a hajók nagysága is emel-
Bzamoe - ... — ... 65 «
kedik, ami lehetleg állandó, jó vonalozású med-
Bodrog -. 65 «
Sajó _ ... 115 . ret és nagyobb vízmélységet kivan meg. A kis-
Körös _ 140 «
vízi szabályozás célja tehát els sorban is a hajó-
összesen 893 km. hosszban.
zási mélység növelése és a hajóút állandósítása.
B munkák 15 — 20 óv alatt hajtandók végi'e. A nagyobb vízmélységet lényegében véve a
Jelenleg a soroksári Dunaág és a Béga van mun- meder összeszkítésével és nemcsak a partoknak,
kában, a Sajó, Kulpa és Sió pedig tervezés alatt. hanem a mederfenéknek is megfelel állandósítá-
Alföldi folyóink esése nagyon csekély, csak 4— sával érik el, anélkül azonban — ez a kor szín-
cm. közt van km.-enként. Egy vízlépcsvel (ka- vonalán álló szabályozások f elve— ,hogy a folyó
marazsilip és dazzasztómü) 20—40 km.-t is ha- természetes viszonyaiba erszakosan beleavat-
józhatóvá lehet tenni, míg külföldön, nagyobb koznának.
esés folyókon csak 4—5 km.-t. Éppen ezért az A szabályozó munkálatok alkotó elemei \. át-
:

alföldi folyócsatornázásokat olyan olcsón lehet vágások, 2. párhuzamos müvek, 3. sarkantyúk,

végrehajtani, mint sehol Európában, Az alsó Béga 4. fenéksarkantyúk, 5. fenékburkolaiok, 6. meder-
befejezett csatornázása csak 40,000 K-ba került elzárások, 7. keresztgátak, 8. kotfások.
km.-enként, vagyis 1 km. elsrend és nagy tel- Az átvágások a túlságosan kanyargó folyást
jesítképesség hajóút létesítése alig kerül többe, rövidítik meg és célszeren csak nagyon csekély
mint 1 km. mút
építése. Ez a kedvez körülmény esés folyóknál alkalmazhatók. Nagy esés folyó-
az alföldi folyócsatomázásoknak igen nagy jelen- nál az átvágás az esést még jobban növeli, ami
tséget ad. a meder nagy elfajulására vezethet. (Pl. ez tör-
Folyókövecs, Zay Mineralógiájában így nevezi tént a Drávánál a régebben létesített átvágások
a fluoritot. következtében.)
Folyók szabályozása (1. Folyók csatornázása k párhuzamos miivek vagy egyszeren csak
alatt is ; az egyes folyók szabályozását 1. az illet a partok védelmére szolgáhiak, vagy pedig a me-
folyó neve alatt). der szélességének csökkentésére. A sarkantyúk
A természetes állapotban lév folyóknál a he- a meder egyik partjától kiindulva, a víz folyását
gyekbl lezúduló hó- és csapadékvizek, árvizek a többé-kevésbbé merleges irányban átszel épít-
folyó völgyét kisebb-nagyobb szélességben elbo- mények, anélkül azonban, hogy az egész medret
rítják. Nagy esés, torrens jelleg folyóknál az átfognák. Céljuk, hogy a vízfolyást valamely
elborítás ideje rövid, csak néhány napra terjed irányból eltereljék, vagy hogy a meder lapos part-
kis esés vizeknél, pl. a Tiszánál a szabályozás ját biztosítsák. A fenéksarkantyúk alacsony ke-
eltt hónapokig taiiott. resztgátak a folyó medrében, melyeket rendesen
A szabályozási munkák els fázisa az árvízi a nagyon mély kimosásokban, a kisvíz színe alatt
szabályozás, vagyis a kiöntések, elárasztások olyan mélységben készítenek, hogy a hajók meg
megakadályozása. Ezt árvlzgátak építésével ér- ne sérülhessenek. A fenékburkolatok nem sar-
ték el (1. Ármentesítés). Az árvízgátak nagyob- kantyú módjára, hanem burkolatszerüen elállí-
bára a folyó medrétl kisebb-nagyobb távolság- tott fenékbiztosítások. A mederelzárásokat ott
ban épültek és a meder viszonyait általában nem alkalmazzák, ahol oldalágak rendetlenségeket
érintették. idéznek el a folyóban. A keresztgátak mindig a
 ;

Folyómult - 650 — Folyószámla

vízszin duzzasztására szolgálnak és pedig a víz kekben préselik össze. Ilyen a Natterer-féle srít,
elevenerejének csökkentése, vagy a vízmélység szénsav F.-ára. Ez szeleppel ellátott, ers vas-
növelése, vagy pedig a víz tarozása céljából. A palack, melyben a gáz 38 légköri nyomás alatt
kotrásokat a zátonyok mesterséges úton való el- váUk cseppfolyóssá. A legtöbb gázt Faradaynak
távolításánál alkalmazzák. A kotrás csak ideig- sikerült már folyósítani. Csak néhány gáz, t. i. a
óráig segít a bajon. A kotrással való rendszeres hidrogén, mocsárgáz, szénoxid, nitrogén, oxigén
szabályozást csak igen nagy íblyóknál (pl. Volga, s e két utóbbi keveréke, a leveg, állottak a leg-
Mississippi) alkalmazzák, ahol párhuzammvek újabb idig ellen a F.-nak. Ezért álla'iidd gázok-
vagy sarkantyúk stb. olyan sokba kerülnének, nak is nevezték, ellentétben a folyósítható gázok-
hogy olcsóbb helyettük a hajóutat évrl-évre újra kal. 1877-ben azonban Cailletet Páiisban és Pictet
kikotorni. Genfben igen nagy nyomás és egyidej htés
Németországban a F.-ra elszeretettel els sor- által az állandó gázokat is folyósították, úgy hogy
ban a sarkantyúkat, nálunk eddig nagyobbára a most már ezen különbség is megsznt a gázok
párhuzamos müveket alkalmazták. Legtöbb eset- közt. Az igen nagy htés azért szükséges, mert a
ben célszer a két módszert egyesíteni, mint ezt nehezen folyósítható gázoknak az ú. n. kritikus
pl. a franciák teszik. Az észszerií és a folyók ter- temperafurája igen mélyen van a fagypont alatt.
mészetébe lehetleg kevéssé beavatkozó szabá- Ha t. i. valamely gáz hmérséklete bizonyos, a
lyozás alapelveit legáttekinthetbben Girardon gázra nézve jellemz hmérsékletnél magasabb,
francia vízimémök állapította meg. A Németor- a gáz a legnagyobb nyomással sem folyósítható.
szágban tett tapasztalatokból SchlichUng nagy- Ha azonban a gáz ezen kritikus hmérséklet alá
jában ugyanarra az eredményre jutott. httetik, a F. lehetséges és ezt sikerült Cailletet
A Girardon-féle szabályozás alapelvei: 1. A fo- és Pictetnek elémiök. Az oxigén kritikus hmér-
lyók kisvizét egységes mederbe kell szorítani a ; séklete —130" C, hidrogéné —140" C, ellenben
mellékágak keresztgátakkal zarándok el. 2. A széndioxidé -j-Sl" CL. még Oázok cseppfolyósí-
folyó vezetöerét enyhe hajlású, folytonos görbü- tása.
letü görbékben vezessük a hosszú egyenesek el-
; Folyosó (franc, couloir, corridor), hosszabb,
kerülendk. 3. A homorú partot párhuzamos m- keskeny helyiség, mely arra szolgál, hogy egyes
vel, a domború partot sarkantyúklcal biztosítsuk. szobákba külön-külön is be lehessen jutni. A P.
4. A nagy mélységeket, valamint a sodor kedve- rendesen lakóházakban 1—2 m., vendéglkben
ztlen elhelyezését fenéksarkantyúkkal javítsuk. és nyilvános épületekben 3—4 m. széles. Sze-
Hazánkban az árvízi szabályozások túlnyomó- repükhöz képest vannak f-F.-k és mellék-F.-k
lag, a középvízi szabályozások pedig jelentékeny vannak azonkívül csukott F.-k és nyitott P.-k; ez
részükben készen vannak, st már megkezddött utóbbiakat különösen budapesti bérházak udva-
a nagyobb hajózható folyóknak kisvízi szabályo- raiban szeretik alkalmazni, jóllehet azok a lakókra
zása is. nézve fölöttébb alkalmatlanok. — F. a bányá-
A hajózási mélység javítására külföldön már ban majdnem szintesen hajtott vágat, mely föl-
sok helyen felhasználják a víztározást is (1. o.). tárásra, szállításra, leveg v. víz vezetésére és
A hegyek közt árvíznél visszatartott nagy víz- közlekedésre szolgál. L. Bányamívelés.
tömegeket szárazság idején bocsátják le a folyóba, Folyosópille CCaíoraía Schrk.), a bagolylepkék
amivel a vízmennyiséget és így a vízmélységet csoportjába tartozó lopkenem, melyet a széles
is növelik. szárnyak és nagyobb termetjellomez. Mells szár-
Folyómult (a nyelvtanban), a múltban folyó, nyai szürkék v. barnák, alsó szárnyai élénk szí-
vagyis bevógzetlen cselekvés, melyet a régibb ma- nek, fekete sávokkal. (A németek ezért Ordens-
gyar nyelvszokás mindig így fejezett ki irok vala
: band névvel illetik.) Nappal a folyosókban, fa-
(lat. scribebam, franc, fécrivais). L. Igeidk. törzseken stb. nyugszanak. Közönségesek a vö- :

Folyondár (növ.) jelentése a közhasználatban rös F. (Catocala nupta L.), a kék F. (Catocala
nem szigorúan meghatározott, mert több fel- v. fraxini'L.), a sárga F. (Catocala hymenaea Schiff.)
szétfutó növényt neveznek vele, pl. bérese (1. o.), stb., alsó szárnyuk színérl elnevezve. L. még
folyóka (1. Gonvolwdus), gönye F. (1. Tamus). Éfjeli lepkék.
Folyópénz, 1. Pénz. Folyószámla (ol. Conto corrente, franc. Compte
Folyósav, 1. Fluorhidrogénsav. courant, ang. Account current). Ha két személy
Folyósítás. Ha a gázokat ers nyomásnak v. akár kifejezetten, akár hallgatólag olyan meg-
htésnek vetik alá, a telített gzökhöz hasonló állapodásra jut, hogy akár az egyik fél, akár pe-
állapotba kerülnek, melybl további nyomás v. h- dig mindkét fél részéi'l adott megbízások telje-
tés által a cseppfolyós állapotba mennek át. Teh- sítésénél ne számoljanak azonnal le, hanem a
tettnek t. i. akkor nevezzük a gzt, midn az általa keletkezett tartozást v. követelést számlára írják
betöltött térben az iUet hmérséklet mellett több és a tartozások és követelések végeredményét egy
gz már nem maradhat meg gzállapotban. A gázok bizonyos határid (év, félév) leteltével állapít-
olyan gzöknek tekinthetk, melyek távol állanak ják meg, akkor az e személyek között fennálló
a telítési ponttól, melyek tehát alacsony forrás- üzleti viszonyt F.-i összeköttetésnek nevezik.
ponttal biró folyadékokból keletkeztek. Némely gáz A F. zárása abból áll, hogy mindegyik oldalt ösz-
már csekély htés v. nyomás által is folyósítható. szegezzük és a végösszegek különbségét ((egyen-
A gázalakú kénessav pl. hó és konyhasóból álló leg)) címén arra az oldalra írjuk, ahol kevesebb
fagyasztó keverék által lehtve, színtelen folya- összeg szerepel. Ezután meghúzzuk a záróvona-
dékká lesz, mely zérus alatt lO" C.-nál forr. A ne- lakat és beírjuk az így egyenlvé tett összegeket
hezen folyósítható gázokat külön srítkészülé- mindegyik oldalon. A F.-nak újból való megnyi-
 —
:

Folyószámla — 651 Folyóvizek beszennyezése

tásánál az egyenleget elrevezetjük az ellenkez, lege után nyert kamat aszerint iesz tartozik v.
tehát arra az oldalra, aliol több összeg szerepelt. követel jelleg, hogy melyik rovatban volt több
A F.-nak másolatát, melyet P.-kivonatnak szo- szám. A kamat összegét az eredeti F.-ba jegyezve,
kás nevezni, megküldjük üzletfelünknek is. Ezt a elvégezzük a zárás mveleteit. A ketts, továbbá
kivonatot S. B. & 0. (Salvo errore et omissione, a változó kamatlábú F.-k vezetése ugyanezeken az
tévedés és kihagyás fenntartva) hetükkel, kelettel elveken épül.
ós aláírással szokás zárni. A tartozást ós követe- Irodalom. Bchaner Ágoston, Gyakorlati íolyósz&mlálc tana,
lést képez tulajdonképeni F.-i tételekon kívül a Budapest 19()4; Német Lajos, A kamatos folyóssámlák gya-
korlati kézikönyve, u. o. 1910. Külföldi rattvek Belohlawek,
:
F.-ban jutalék, továbbá a legtöbb esetben (bank- H., Das Zinsenkontokorrent in seinen verscbiedenen Kör-
ügyleteknél mindig) kamat, esetleg költség is mén, Zittau 1895 ; Kreibig I. C, Die Kontokorrentlebre,
szerepelhet. A jutalékot (1. o.) a megbízást telje- Wien 1904 SohSr I. F., Bankbuchhaltnng nebst Kontokor-
;

rent mit Zinsen.

sít fél a nagyobbik forgalomösszeg után (bizo-
nyos jutalékmentes tételek levonásával) Vio°/o Folyószámlakivonat, 1. Folyószámla.
*/gO/o között változó nagyságban szokta megbizó- Folyószámlaköny V, annak az üzleti könyvnek
jánaJc felróni. A kamatláb szintén megállapodás a neve, amely a velünk folyószámlás összekötte-
dolga és lehet 1. kölcsönös, azaz a tartozások és tésben álló üzletfelek számláit tartalmazza. L.
követelések után ugyanaz ; 2. ketts, amidn ma- Adósok könyve.
gasabb kamatláb szolgál alapul abban az esetbon, Folyószámlaüzlet, 1. Folyószámla.
ha a fél adósunk, mintha hiteleznk 3. változó, ; Folyóvédelem. Az ellenségnek folyón való át-
ha a hivatalos kamatlábbal lépést tartva, a kamat- kelése csak igen ritkán akadályozható meg tel-
láb emelkedik vagy csökken. A kamatoztatás jesen. Többnyire a véd fél csakis az átkelés meg-
szempontjából dönt fontossága van a tétel «lejá- nehezítésére szorítkozik és fcélja, hogy az ellen-
rat»-ának. Ez alatt azt az idpontot értjük, ami- séget akkor támadhassa meg, amikor ennek had-
kor a tétel esedékes, vagyis ki kellene egyen- eri még az átkelést teljesen be nem fejezték. A
líttetnie, amely ponttól kezdve tehát kamatozási folyón való átkelés azzal nehezíthet, hogy a köz-
kötelezettség alá esik. A kamatos P.-k vezetésé- vetlenül meg nem védhet hidakon kívül minden
nél 3 alaptípus szerepel a keresk. gyakorlatban híd átkelésre alkalmatlanná tétetik és hogy a fo-
1. A
progresszív v. német mód ennél azaz alap-
; lyón található minden hajót, tutajt stb. vagy a
elv, hogy minden tétel lejáratától a zárás napjáig folyó innens partjára szállíttatják v. lerombolják,
kamatozik. így minden tételnél megállapítjuk a valamint, ha lehetséges, a gázlókat is járhatatla-
napok számát, a tke századrészének a napokkal nokká teszik.
való szorzatát, az ú. n. kamatszámokat, majd a Folyóvíz-áldozatok, 1. Forráskultmz és Sel-
kamatszáraok egyenlegét formailag arra az ol- lk.
dalra írjuk, ahol kevesebb szám volt. A kamatot Folyóvizek beszennyezése akkor forog fenn,
pedig a kamatszámegyenlegnek a kulcsszám szá- ha a folyóvízbe idegen, nem az es- vagy talaj-
zadrészével való osztás útján (1. Kamatszámítás) víz rendes összetételének megfelel anyagok
kapjuk és azon oldal összegrovatába vezetjük be, kerülnek. A szennyezésnek néha az az oka, hogy
ahol több kamatszám volt. A jutaléknak és költ- a víz bizonyos tal^ rétegekbl szennyez ter-
ségeknek beállítása után következik az elbb is- mészet alkotórészeket old ki. Ez azonban rit-
mertetett zárás. 2. A
retrográd (francia) mód, kább eset; a folyóvizek megfertzésének rend-
melynek kiinduláspontja a legkorábban esedékes szerint a gyári és városi szennyvizek az okai. A
tétel lejárata. Ehhez viszonyítva állapítjuk meg beszeimyozés ipari vidékeken néhol (pl. Vesztfá-
minden egyes tételnél a napokat és a tke század- liában a Wupper, Leine, Bmscher, stb. folyóknál)
részének a napokkal való szorzata útján a disz- rendkívül nagy mérték. A legrosszabb ipari
kontszámokat. Majd a tartozik és a követel olda- szennyvizeket a keményít- és cukorgyárak,
lon szerepl tkék nyers egyenlege után megál- gyapjúmosók, enyv- és papírgyárak szolgáltatják.
lapítjuk a diszkontszámokat a kezdponttól a zá- Kisebb folyóknál a városi szennyvizek által oko-
rás napjáig eltelt napokra. Ezeket a számokat zott szennyezés is nagymérték lehet. A szennye-
arra az oldalra jegyezzük be, ahol a tkék összege zés mértéke függ az illet gyári vagy városi
kisebb volt. Ezután kiszámítjuk a diszkontszámok csatornavizek mennyiségétl, összetételétl, vala-
egyenlegét, mit formailag arra az oldalra jegy- mint a befogadó folyó nagyságától és sebességé-
zünk be, ahol a diszkontszámok összege kevesebb tl. Minél nagyobb mérték a szennyvíz hígítása,
volt és ugyanazon az oldalon számítjuk a disz- annál inkább csökken a fertzésnek a közegész-
kontszámok egyenlegébl a kamatot is. S végül ségügyre és a halászatra való káros hatása. Néha
3. angol v. /"oAro^^o/os (lépcszetes) mód, midn
Az a különböz szennyvizek egymásra tisztitólag
a kamat kiszámíiása egy külön lapon, az ú. n. hatnak.
kamatjegyzékben történik. Ez a természetes ka- A tisztítás azonban a folyóvizekben túlnyomó-
matoztatásnak azon az elvén épül, hogy minden lag önmködlég megy végbe a hígítás, a szilárd
töke addig kamatozik, mlg egy újabb tke azt részek egy részének a meder fenekére való le-
meg nem változtatja. Kezdjük a legkorábban ese- rakódása, oxidáció és egyéb kémiai és bio-kémiai
dékes tétellel, ezt kamatoztatjuk a legközelebbi folyamatok következtében. A baktériumok egy
tke lejártáig s. i. t. Az egyes periódusokra szóló része a napfény stb. behatása folytán tönkremegy,
napok megállapítása után kiszámítjuk a kamat- más baktériumok azonban (pl. a koleráé) hosszabb
számokat és ezeket — aszerint, amint tartozik v. ideig megmaradnak és a folyó hosszú szakaszát
követel jelleg volt a tke — a megfelel rovatba megfertzik. A beszennyezés káros hatása fké-
jegyezzilk és összegezzük. A kamatszámok egyen- pen abban nyilvánul, hogy az ivóvíz megfert-
Folyóvizek beszennyezése 652 Folytonosság

zése folytán emberi és állati betegségeket, epidé- kísérleti áUomás közremködésével

víztisztító
miákat terjeszt el, a halakat sok esetben meg- tanulmányok és kísérletek folynak abban az
mérgezi és árt minden olyan gazdasági vagy ipari irányban, hogy nem lehetne-e erre alkalmas vi-
ágnak, melynek tiszta vízre van szüksége. A be- szonyok közt a szennyvizeket nagy ülepesztö
szennyezés káros hatását fképen a halászat és a medencékbe, halas tavakba vezetni és az üle-
mezgazdaság érzi meg. Ennek érdekei a legtöbb pesztés és tisztítás folyamatát a haltenyésztéssel
esetben ellentétesek az iparéval. Bizonyos ipar- összekötni. Az eddigi eredmények szerint ez a
ágaknak úgyszólván létfeltétele, hogy szenny- módszer sok esetben elnyösnek látszik.
vizeiktl olcsón, tisztítás nélkül vagy kisebb tisz- Folyóvízi állatok, 1. Édesvízi állatok.
títással szabaduljanak meg, illetleg hogy azokat Folyóvízi kövek, azon fokföldi gyémántok,
valamely folyóvízbe beereszthessék. Ersen ipari melyek az ú. n. vizes bányákból kerülnek el. L
vidékeken, pl. Vesztfália egyes foly óinál vagy Gyémánt.
Angliában több helyen belenyugodtak a vizeknek Folyóvízi növényzet, 1. Édesvízi növényzet.
beszennyezésébe. Az ipar a tiszta folyóvíz meg- Folyóvízi orsóhal, a vak ingola (Petromyzon
szíinése folytán sértett érdekeket kártalanította. fluviatilis L.) népies neve.
Hogy milyen szennyvizeket és milyen feltételek Folypát (ásv.), 1. Fluorit.
mellett lehet valamely folyóba bevezetni, erre Folypátsav, Fluorhidrogénsav.
1.

nézve nem lehet általános érvény szabályt fel- Folysav v. folyósav, 1. Fluorhidrogénsav.
állítani, hanem minden egyes esetben külön kell Folytacél vagy folyasztott acél, a német Guss-
elbírálni. Éppen ezért az egyes államok vízjogi stahl. L. Vas.
törvényeiben nem igen találni általános érvény Folytatólagos bííntett (delictum continua-
elveket a F.-nek megakadályozására, hanem az tum), több önálló cselekménynek, amelyek mind-
intézkedések megválasztása az egyes esetekben egyike önmagában is büntetend cselekmény tény-
— a speciális viszonyok mórlegelése alapján — álladékát teljesen megállapítja, bnhalmazat mel-
a vízjogi törvény végrehajtásával megbízott ha- lzésével egy büntetend cselekménnyé egyesí-
tóságok részére van fenntartva. A magyar víz- tése. Hogy mily feltételek alatt lehet több önálló
jogi törvény (1885. XXIII. t.-c.) a 24. §-ban a F.-rl büntetend cselekményt a folytatás alapján egy-
következképen intézkedik «A vizeknek ártal-
: ségesíteni, az iránt a nézetek eltérk az ural- ;

mas anyagokkal való megfertztetése tilos. Hogy kodó felfogás szerint több cselekménynek folyta-
mily intézkedések szükségesek arra nézve, hogy tólagosság címén összefoglalásához a jogtárgy
gyárakból, bányákból és más vállalatokból hulla- azonossága vagy egysége szükséges, ezenkívül,
dékok és megfertztetett vizek más vizekbe bebo- hogy a bntevt a rövid idközökben egymás-
csáthatók legyenek, az iránt a közegészségügy után következ hasonló cselekmények tekinteté-
követelményei és a fennálló használatok tekin- ben azonos gyökérrl fakadó elhatározások vezet-
tetbe vételével a hatóság intézkedik.)) Régibb tör- még Jogi egység.
ték. L.
vényeinkben az 1840. X. t.-c. 14. §-ában találunk Folytonos áram, 1. Elektromos áram.
arra intézkedést, hogy «a vizek vagy csatornák Folytonos bntett (delictum continuum), bün-
ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áz- tetend cselekménynek meg nem szakított, foly-
tatni 100 frt vagy egy hónapi árestombüntetés tonos megvalósítása, pl. a személyes szabadság-
alatt tiltatikn. Hazánkban a P.-k jelentékeny ré- nak hónapokon tartó elvonása. Büntetjogi
át
szét a kenderáztatás tette ki. A vízjogi törvény jelentsége különösen az, hogy a F.-nél az elkö-
életbeléptetése után (1885) ezt a kérdést fokoza- vetés is folyton tart. Ez különösen az elévülés
tosan rendezték. A kenderlét az «ártalmas)) anya- szempontjából fontos. A jan. 1-én letartóztatott
gok közé sorozták. Az eljáró hatóságok és ezek embernek dec. 31-ig fogva tartása esetében az
szakérti, a kir. kultúrmérnöki hivatalok a köz- elévülés nem jan. 1., hanem dec. 31. kezddik. A
egészségügyi és a kenderáztatáshoz fzd nagyon F.-tl különbözik az ú. n. állapot-bntett (Zustands-
fontos közgazdasági érdekeket úgy egyeztették verbrechen), amely pillanatnyi cselekmény által
össze, hogy a kenderáztatásra — ahol csak ez állandó jogellenes állapotot létesít, ilyen a ketts
lehetséges — mesterséges áztatókat követehiek, házasság, mely a második házasságralópéssel van
a hatóság által megállapított módozatok szerint. ugyan elkövetve, de elévülése csak akkor kezd-
Ilyen mesterséges áztatok legnagyobb számmal dik, ha a második házasság megsznt. L. még Jogi
vannak a Bácskában. Újabban a hatóságoknak egység.
sok nehézsége van a cukorgyári szennyvizekkel. Folytonos mennyiségek, 1. Folytonosság.
Erre nézve még nem fejldött ki egységes gya- Folytonosság (continuitas), ama tulajdonság,
korlat. A nagyon veszélyes cellulóz- és bánya- hogy ahol az egész egy része végzdik, ugyanott
vizeknél gyakrabban fordulnak el a városi szenny- egy másik része kezddik ez tehát a megszakí-
;

vizek által való F.-ek. (L. Szennyvíztisztítás). A tottnak, hézagokkal v. ugrásokkal bírónak ellen-
városi szennyvizek által való F.-nek egyik leg- téte. A matematikában fleg az idrl és a térrl
tipikusabb példája a soroksári Duna-ág. A fváros szoktuk mondani, hogy folytonosak, hogy folytonos
szennyvizeinek jelentékeny része ide jut be és mennyiségek, v. hogy pontjaik (idpontok, ül. he-
a soroksári Duna-ág vizét majdnem egész hosz- lyek) összessége folytonos sokaságot (continuum)
szában megfertzi. A petróleum és egyéb olajos alkot.Folytonos sokaságok továbbá egy idköz :

szenny még a fvárostól lefelé 40—50 km.-re pontjainak összessége, az egyenes vonalnak v.
is a víz felszínén úszik. E tarthatatlan állapo- egy egyenes vonaldarabnak összes pontjai (a két
tok gyökeres megjavítása iránt az 1904. XIV. végpont kivételével), a sík valamely zárt részének
t.-c. intézkedik. Ujabban a halélettani és szenny-
j
(háromszög, négyzet, kör stb.) v. a tér valamely ha-
 :

Folytonossághiány — 653 Fonál

tárolt részének (kocka, gömb stb.) belseje. Csak- A P. sajátosságainak s használhatóságának

ugyan mindeme sokaságoknál bármelyik pontjuk- megállapítása vagy a F.-vizsgálcU kiterjedhet
ból (A) bármelyik másikba (B) folytonos átmenet I. A P. flnomsáigi számának és egyenletességé-

lehetséges, anélkül, hogy közben a continuum bel- nek megállapítására.

sejébl ki kellene lépni. A fonalat akkor mondják finomabbnak, ha átmé-
Vm./(ac>/%gri;éní/ró7 akkor mondjuk, hogy az a rje kisebb. A finomság fokozatának megállapí-
helyen folytonos, ha bármely tetszlegesen válasz- tására azonban nem az átmért szokás lemérni,
tott pozitív S számhoz mindig lehet egy pozitiv s-t mert ez pontosan ki sem_vihet, hanem súlyát ós
úgy meghatározni, hogy az f(x)—f'(a) különb- hosszát. Leggyakrab-
ségnek abszolút értéke kisebb mint 8, feltéve, ban a hossz és súly
hogy (x—a) abszolút értéke kisebb, mint s. viszonyával, v. a súly-
Folytonossághiány, orvosi mnyelven a test egységre es hosszal
szerves összefüggésének megszakítása. jelölik a finomsági
Folytvas, 1. Folyasztott vas. számot, némelykor
Folyvárk, község, 1. Nagymajor. azonban a súly és
Folz, Hans, német mesterdalnok Wormsból, ki hossz viszonyával, v.
a XV. sz. második felében Nürnbergben mint a hosszegység súlyá-
borbély élt és 1515 körül halt meg. Müveit össze- valis jelölik. Selyem-
gyjtve Pastnachtspiele aus dem XV. Jahrhun- fonalaknál ezen
dert címen Keller adta ki Stuttgartban (1853— utóbbi eljárás dívik,
1858). míg a többi anyagok-
Fomalhaut v. Fomahaud (arab), « Piscis Aus- nál az elbb jelzett el-
trini, elsrend csillag a déli Hal csillagképben. járás. A számozás
Fomentum (lat.) a. m. meleg borogatás (1. o.). alapjául mindenkor
Rendesen fzött füveknek, leveleknek borogatás- egy bizonyos súly- és
szer alkalmazását értik alatta. L. Cataplasma. hosszegység válasz-
Fomes (növ.), a taplógombák egy neme. Lásd tandó. Az 1873. évi
laplgomba és Füzfagomha. bécsi nemzetközi kon-
Foiiácz, kisk. Szolnok-Doboka vm. magyar- gresszus elhatározta,
ábra. A fonál finomságát
láposi j.-ban, (i9io) 745 oláh lak. u. p. és u. t.
; hogy a régebben diva- 1. jelz készUlék.
Kápolnokmonostor. tos különféle súly- és
Fonácza, község, 1. Fonóháza. hosszegységek helyett a számozás alapjául a mé-
Fonadék (növ.), 1. Pseudoparencliyma. ter és gramm veend és az ilyen számozást inter-
Fónagy József, vadászati szakíró és kinológus, nacionális V. metrikus számozásnak nevezik.
Nagyszalontán 1859. Már fiatal korában si-
szül. A finomsági szám gyors megállapítására a
kerrel foglalkozott vadászebek idomításával, utóbb hosszegység mátringra van szükség. A hossz-
rendes tenyésztést is rendezett be és nagyszámú egység mátringot az 1. ábrán jelzett motollán
jeles állatot nevelt. Pointerjeivel úgy a külföldi, készítik, mely számláló készülékével a körül-
mint a hazai vizslaversenyeken mindig els és forgást és ezzel a P. hosszát jelzi. A mátring
második díjat nyert. A vizslaidomítása cím köny-
vét 1887. évben írta meg s az ebben leírt mód-
szer szerint idomítják ma már mindenütt a vizs-
lákat. Az Újság cím napilapnak állandó munka-
társa és a vadászati rovat vezetje.
Fonák, erkölcsi és esztétikai értelemben ami
visszás, meg nem felel, a szokott és helyesnek
elismert eljárással ellentétes. A P. könnyen ne-
vetségessé válhatik. —
F. szöveteken a szövet
visszája.
Fonál, 1. összesodort szálcsoport. Sok esetben
két vagy több fonalat újból összesodornak és
ekkor a fonatot cérnának és zsinegnek, vagy
kötélnek nevezik, még pedig cérnának, ha az
összesodort fonalak vékonyak, zsinegnek, ha vas-
tagok, kötélnek, ha az összesodort fonatok zsine- 8. ábra. Bodrásszám-számláló.
gek. A F. sajátossága az anyagon kívül a sodrás
mértékétl is függ. Kevés sodrattal bíró F. lágy súlyának megállapítására ugyancsak az ábrán lát-
és simulékony, s az ilyen F. vetüléknok alkal- ható mérleget használják, melynek beosztásán a
mas, míg az ersen sodrott, nagyobb szakítóer- súly helyett azonnal a finomsági számot lehet le-
vel bíró és rugalmasabb fonalakat láncfonalaknak olvasni. Ezzel a mszeiTel a F. egyenletességét
használják. Az ersen sodrott pamutfonalakat megfigyelés alapján ítélik meg. Az ábrán jelzett
water-F.-nak, az igen lágy sodratuak mwfe-i^.-nak motollára a P.-at olyképen vetik föl, ho^ a
nevezik. A fonalak részint mátringolt, részint csé- menetek között egyenl közök keletkezzenek, ille-
vélt alakban kerülnek forgalomba. A vetülék- tleg hogy a fonalak párhuzamos elrendezést
fonalak csévél kisebbek és pincops-nak, a lánc- nyerjenek, mely az egyenletesség megfigyelését
fonalak csévél nagj'obbak ós ?mrco/?5-nak nevezik. lehetvé teszi.
 :

Fonál — 654 — Fonalas magrosztódás

II. A F. sodrás-számának megállapítását a 2. fonál metrikus íinomsági számával N szorozzák

ábrán jelzett készülékkel végzik. vizsgálandóA E==P.N.
fonalat az ábrán látható 2 kampó hasítékába ki- IV. A P. anyagának, illetleg az anyag miben-
feszítve helyezik el, s forgattyuval visszasodor- létének vizsgálatát különböz módon végzik. An-
ják addig, mig a P. anyaga teljesen laza, amit a nak megállapítására, hogy a P. növényi vagy
készüléken lev nagyítóüvegen megfigyelnek. A állati terménybl készült, sokszor igen egysze-
visszaforgások száma és iránya adja a sodrás-szá- ren járnak el, t. i. visszasodorják és széthúzzák
mot és irányt a befogott darabra vonatkozólag, a fonalat és a szálvégek alakját ügyelik meg, a
amelynek hossza 1 angol hüvelyk v. 25 millim. seprszerü egyenes végek növényi, a bozontos és
szokott lenni. A sodrás-számot az angol hüvelykre göndör végek pedig áUati eredetre vallanak;
vagy a méterre szokás vonatkoztatni. vagy meggyújtják a P. végét és megfigyelik
III. A P. tartósságának megállapítását a 5. áb- a P. égését, hamuját és az égett rész szagát, mert
rán jelzett géppel végzik. Ezen ábra a Hartig-féle a növényi szálas anyagok lánggal égnek és ha-
mut adnak, míg az állati szálas anya-
gok égetett része gömbölyded vég
és kellemetlen szagú; vagy végre
maró lúgban fzik a fonalat és a f-
zés folytán szenvedett súlyveszte-
séget figyelik meg, mert a növényi
részek lúgban fzve nem oldódnak s
3. ábra. Hartig-fóle fonálszakító gép. így súlyuk nem változik, míg az
áUati szálas anyagok teljesen ol-
szakítógép vázlatát mutatja. Az e fonál az f és d dódnak. Ha az anyag csoportját ilykép megálla-
pofák közé lesz befogva. A d pofa c vonórúd se- pították, annak osztályát néha igen egyszer mó-
gélyével b rugóval és ez a húzócsavarral áll kap- donjelölik meg, mert az egyes osztályok jellemz
Acvonórúdba^fogasrúd van ágyazva,
csolatban. sajátságai néha igen elütök. így a gyapjút a
mely a rúgó megnyúlásának arányában h fogas- selyemtl ez utóbbi hossza és finomsága alapján,
kerékrl lefejtdik s így az i rúdon lev k irón a a pamutot a len- és kendertl ugyancsak az utób-
rúgó nyúlásának, tehát az ernek mértékében biak hossza és a rostszálak egyenltlensége alap-
felfelé mozog. Az l papiros, melyre a k irón ján lehet megkülönböztetni. Ámde az osztályok
az er fokozatát rajzolja, az állványhoz van er- fajait vagyis a rostszálakat, magszálakat, a gyap-
sítve, de a A: irón a mozgató szerkezettel együtt júkat és selymeket egymástól megkülönböztetni
vízszintes irányban a P. nyúlásának arányában nehezebb feladat és ezt csak górcs segélyével le-
tovahalad s így az l papiroson az er és nyúlás het megoldani Minden faj n ak sej tcsoportj a ugyanis
folytonos változásának görbéjét nyerik. Ha a különbözik bizonyos tekintetben a szomszédos faj-
kezdpontból víz- nak sejtjeitl; ha tehát a vizsgálandó anyagot
szintes vonalat, a 200— 300-szoros lineáris nagyítás mellett vizs-
görbe végpontjából gáljuk, úgy ennek alapján az egj^es fajok miben-
erre függleges vo- léte is megállapítható.
nalat húznak, zárt 2. F. (teng., ném. Faden), a méterrendszer elfoga-
területet nyernek, dása eltt a tengerészek által használt hosszmérték,
& melyet tminkaterü- különösen a víz mélységének, v, a tenger felületén
letnek neveznek. A valamely távolságnak a meghatározására. A P.
munkaterület görbe mértéke eleinte a 2 kiterjesztett kar hossza, ké-
vonala az anyag sa- sbb 6 láb volt s minthogy a íábmértékek külön-
játsága szerint vál- bözk voltak, így a P. hossza is az egyes nemze-
tozik és lehet ho- teknél nem volt egyforma, hanem 1-67 és 2*2 m.
i
Xi'{
J- morú, domború, er-
sen meghajlott stb.
között variált az osztrák-magyar tengerészetben
;

használt P. hossza 1-9 m. volt. A méterrendszer

i. ábra. A szakított fonál
munkaterülete. A 4. ábrán a vetü- elfogadása óta az osztrák-magyar, német és az
lékfonalak jellemz összes román tengerészetekben a méter szolgál a
mimkaterülete látható. Ennél az ab vonal a P. mélységek és távolságok mérésére is az angol
;

nyúlását a szakításig, be vonal a szakító ert és nyelv, dán, orosz, skandináv tengerészetekben
abc terület a szakítási munkát jelzi. Lényeges azonban még a P. használatos s minthogy a leg-
hatása van erre a P. nedvességének, miért is a több tengerészeti térkép Angliából származik s
vizsgálatok állandó mérséklet és nedvességi fok azokon a tengermélységek angol fonalakban (fa-
meUett végzendk (-1- 18'^ 20" C. és 60~62<'/o thom) vannak megjelölve, fontos tudni, hogy 1
nedvesség) hatása van továbbá a szakított hossz-
; angol fathom== 1,829 m.= 2 angol yard.
nak is és ezért a munkaterületet mindig állandó 3. F. alatt a heraldikában az egész keskeny
hosszra (méterre) szokás vonatkoztatni, még pe- harántpólyát értik, amely, ha jobbharánt, akkor
dig méterkilogrammban kifejezve. rendesen a család fiatalabb v. mellékágát, ha bal-
A P. ellenállóképességét, a többi anyagoktól haránt, akkor a törvénytelen származást jelzi,
eltéren, a szakít feszültséghelYett a szakadási fleg a francia heraldikában.
hosszúsággal szokás jelezni, mert a P. kereszt- Fonálalakú szemölcsök, 1. Nyelv.
metszetét megmérni igen bajos. A szakadási hosz- Fonalas magosztódás (növ.). Csekély kivétel-
szúság E adódik, ha a fonál szakító erejét P a tl (1. Amitzis) eltekintve, a növényi sejtmag
 .

Fonalas plazma 655 Ponálfórsek

mitzis, indirekt magosztódás, kariokinezis v. (Aeanthopterygii) alrendjébe tartozó halnem,

F. útján szaporodik. Á P. bonyolult módon megy melyre legjellemzbb a mellúszójuk alatt a váll-
ugyan végbe, do szükségesnek látszik, hogy az övhöz ersített számos, igen vékony fonálalakú
osztódó mag — anyasejtmag —anyaga teljesen függelék. 23 faj ismeretes, melyek a térítk kö-
egyenl részben jusson mindkét leánymagnak. zötti tengerekben élnek. Legközönségesebb a kö-
Az osztódás folyamata úgy a növényekben, mint zönséges P. (Polynemus plebejus Gm.) Sö cm ;

az állatokban körülbelül egyformán megy végbe: hosszú a Malaji-szigetek táján és a Déli-tenger-

;

Az osztódásra készül sejtmag (1. o.) hálózatos ben honos.

anyaga (magfonalzat) mind jobban és jobban tö- Fonálbaktériumok azok, amelyek szaporo-
möTül(l., 2.ábra), majd az illet növényre jellemz dásuk után szét nem válva hosszú fonalakat ké-
meghatározott számú fonalra, kromoszómákra, peznek. Jellemz rajok, hogy csak a fonál csú-
darabolódik fel (3—4. ábra), melyekben nagy csán szaporodnak tovább, bázisán nem. Az állandó
mennyiségben gylik össze a festhet kromatin. alakkal bíró baktériumokkal szemben az ú. n.
A kromoszómák azután a sejt közópsíkjába he- változó alakú, pleomorf baktériumokhoz sorol-
lyezkednek el és képezik az ú. n. ekvatoriális le- hatók. Nagyobbrészt ártatlan, szaproflta bakté-
mezt (o., 6., 7. ábra), de ezt megelzleg minden riumok ide tartoznak a crenotrix, beggiatoa és
;

kromoszóma hosszában ketté-

hasad. Ezzel egyidejleg a sejt
ekvatoriális síkja fölött és alatt,
két szemben fekv- helyrl, a^o-
Insokhól citoplazmafonalak in-
dulnak ki (4; 5., 6., 7. ábra),
melyek közül némelyek pólus-
tól pólusig érnek, mások pedig
a pólusokból kiindulva, csak az
ekvatoriális síkban elhelyez-
ked kromoszómákig nyúlnak
és ezekkel összennek. Az elb-
biek a támasztó-, az utóbbiak a
húzó-íoxi?í\9k. Alakja után ez a
fonalakból való szerkezet a wagr-
o^'só.A magorsó megalakulása
közben a sejtmagtestecske és a
mag fala is eltnik, mire a ketté-
hasadt kromoszómák, ú.n. leány-
kromoszómák, a húzófonalak se-
gítségével a támasztófonalakon
a pólusok felé csúsznak (8., 9. %J';!^^^c.sx\
ábra) és odaérve szabad végeik-
kel összeolvadnak (10, ábra) és ^.,: .• ^ ; :.:>,:>•;

képezik az új leánymagvak mag- r^j'lijj'j j'] vij'.?

fonalzatát,majd a környez cito- í^íív
.'

L; •.•••'c;>
.••

plazmából új magfal képzdik

(11. ábra) és belül kiválik az új
magtestecske (12. ábra). Amíg
a mag az osztódásra elkészül,
az az osztódás profázisa, ami a
kromoszómák hosszában való Fonalas magosztódás.

kettéhasadásáig és az ekvato-
riális síkban való elhelyezkedésükig tart. Az osz- A crenotrixek vasoxidból álló bu-
cladotrixfélék.
tódás métafázisa az az állapot, mikor már el- rokkal bírnak, vastartalmú vízvezetéki vízben
helyezkedtek az ekvatoriális síkban. Az anafázis- annyira elszaporodhatnak, hogy a csöveket el-
ban történik a leánykromoszómák szét